A nem feltétlenül tudományos köröknek szánva – inkább a térség iránt érdeklődők számára – megírt kötetben két – Észak-Afrika nyugati Országismertető részén elhelyezkedő politikai-gazdasági territórium bemutatására vállalkoztak a szerzők. Az arab tavasz által talán kevéssé megérintett Marokkó belső és külső jellemzőinek, változó történelmi gazdasági Marokkó términtáinak felvázolásán túl a nyugat-szaharai politikai tér fejlődése is külön hangsúlyt kapott. A két nagy egységből álló munka arra törekszik, és Nyugat-Szahara hogy megfelelő regionális helyzetképet, útmutatást nyújtson az egymással különleges viszonyban álló entitásokról. A szerzők igyekeztek tartózkodni a direkt állásfoglalástól, mivel a két politikai teret a közös kulturális, történelmi kapcsolatokon túl sajátos módon kapcsolja össze az az összetett okokra visszavezethető konfliktus, amelynek megoldása jelen állás szerint nem tűnik túlzottan sikeresnek. Mindezek rövid összefoglalásával a kötet szerzői nagy hangsúlyt fektettek a biztonságpolitikai dilemmával kapcsolatos jelenségek bemutatására annak érdekében, hogy az Olvasókat pontosabb ismeretekkel vértezzék fel. Tették mindezt oly módon, hogy egyikőjük maga is tevékeny részese volt az 1991-től működő MINURSO-nak. A kötet kiadása abban a reményben történt, hogy alkalmazható ismereteket nyújtson a térség iránt érdeklődők számára. MArokkó és Nyugat-Szahara Országismertető Dr. Besenyő János – Miletics Péter Országismertető Marokkó Nyugat-Szahara 2017 A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat kiadványa Felelős kiadó: Dr. Orosz Zoltán altábornagy Honvéd Vezérkar főnök helyettes Kovács József altábornagy KNBSZ főigazgató Szalay László alezredes MH GEOSZ mb. szolgálatfőnök Szerkesztő: Hosszu István százados Szakmai lektor: Dr. Búr Gábor egyetemi docens ELTE-BTK Térképeket szerkesztette: Fülöp Sándor Postacím: 1024 Budapest, Szilágyi E. fasor 7–9. ISBN 978-963-89948-3-7 Nyomdai előkészítés: MH GEOSZ Felelős vezető: Szalay László alezredes Nyomás: HM Zrínyi Nonprofit Kft. Felelős vezető: Benkóczy Zotán ügyvezető Minden jog fenntartva! Előszó helyett Az eddig kiadásra került korábbi országismertetőkkel ellentétben egy meglehető- sen sajátos szerkezetű munka született meg. Ebben a kötetben a szerzők az Afrika északnyugati régiójában elhelyezkedő két – talán másfél vagy egyetlen? – politikai entitásról igyekeztek pontos, összefoglaló ismereteket felvázolni. Tették mindezt úgy, hogy a témakörben kiterjedt kutatási és misszós tapasztalatokkal is rendelkez- nek, amelyek munkájukban tükröződnek. Az eltérő geopolitikai érdekeket megfogalmazó Marokkó, valamint Nyugat- Szahara sajátos kapcsolatát e kötetben megismerhetik mindazok a Tisztelt Olva- sók, akik akár szakmai alapon, netán személyes érdeklődésük okán nyitottak Af- rika ügyes-bajos fejlődési, politikai problémái iránt. A két terület nem csupán történelmi értelemben kötődik szorosan egymáshoz, mindezt az összefonódást – indokolva a kiadvány szerkezeti struktúráját is – erő- síti földrajzi elhelyezkedésük éppúgy, mint az a tény, hogy az itt élők jórészt az iszlám civilizációs térhez kötődnek, annak kulturális örökségét, hagyományait közö sen élik meg. Magyarázhatja a kötet kettős szerkezetét az a tény is, hogy e tár- sadalmi-politikai tereket összekapcsolják a gazdasági kihívások súlyos, nem elha- nyagolható dilemmái, valamint az afrikai nemzet- és államfejlődés megkésettsé- géből levezethető biztonságpolitikai kihívások, amelyek megoldása csak közösen lehetséges. A kötetben kifejtésre kerülő probléma jelentőségét mutatja egyrészt az, hogy 1991 óta az északnyugat-afrikai régióban működik egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által indított misszió (MINURSO-ENSZ Misszió a Nyugat-Szaharai Népszavazásért). Elsődleges célja a nyugat-szaharai térségben keletkezett bizton- sági-geopolitikai problémák orvoslása, a tervezett referendum nemzetközi jogi legiti mációjának megalapozása az érintettekkel együtt. Ebben a békefolyamatban – amelynek tétje Nyugat-Szahara önálló államisága, szuverenitása, területi integ- ritása – magyar katonák is részt vettek/vesznek, így az afrikai „gyakorlótér” külö- nös jelentőséggel bír a magyar állam, a Magyar Honvédség számára. A kiadvány arra törekszik, hogy bemutassa a két fél természetes erőforrásait, politikai, gazdasági, valamint katonai eszköztárukat. A szerzők felvázolják mind- két terület – gyakran összekapcsolódó – történelmi, illetve kulturális fejlődését, 3 gazdasági lehe tőségeiket. Teszik mindezt oly módon, hogy igyekeztek tartózkod- ni a nyugat-szaharai szuverenitás sokat vitatott legitimációját illető kérdésekben, ragaszkodva a korábban már megjelent országismertetőkre jellemző szakmai tra- díciókhoz. Budapest, 2016. december a szerzők 4 Marokkó 5 6 Bevezetés: az arab/iszlám világ A modern Marokkó geopolitikai-geostratégiai érdekartikulációinak, illetve a fejlődés lehetőségének alternatíváinak, a Rabat politikai ellenőrzése alatt álló társadalmi és gazdasági tér sajátosságainak megértéséhez szükségesnek véljük annak szűkebb, illet- ve tágabb geográfiai, stratégiai, kulturális környezete sajátosságainak felvázolását. Az északnyugat-afrikai állam politikai territóriuma az arab/iszlám civilizációs térhez tartozó földrajzi régióban fekszik. A gazdasági és kulturális értelemben változatos geográfiai egységhez sajátosan kapcsolódik Izrael, valamint a síita Irán területe, mind- ez a MENA régiót (Middle East and North Africa) képezi.1 A „rendetlen arab/iszlám világ” Forrás: Saját szerkesztés. A geopolitikai „zűrzavar”2 – egyes államokban gyakorlatilag kaotikus helyzet ala- kult ki – által (is) jellemezhető nagy földrajzi tér északi határát a Kaszpi-tenger déli partvo nala, a Kaukázus vonulatai, valamint az Anatóliai-félsziget déli területén hú- 1 Arab Civilization. – http://www.alhewar.org/ArabCivilization.htm (Letöltés ideje: 2013-07-20) Middle East and North Africa. – http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ MENAEXT/0,,menu PK:247619~pagePK:146748~piPK:146812~theSitePK:256299,00.html (Le- töltés ideje: 2013-07-20) 2 A rendetlenség a 2011-es regionális változások következményeire utal. 7 zódó Taurus/Torosz-hegység (Toros Dağları) jelöli ki. Keleten a nagyrégió természe- tes választóvonala a Zagrosz-hegység,3 déli határát az Indiai-óceán, illetve az Föl- dünk legnagyobb zonális sivataga, a Szahara alkotja.4 A marokkói térben létező poltikai entitás az afrikai kontinens északnyugati térségében – a Magreb régió5 – helyezkedik el, amely geográfiai, valamint egyben sajátos történelmi- kulturális-gazdasági egységet is alkot. A külső és belső regionális határvonalakat, a poli- tikai szerveződés lokális mintáit a társadalmi-gazdasági tér fejlődése határozta meg, amely jól érzékelteti Északnyugat-Afrika történelmi átalakulásának belső sajátosságait.6 A régió politikai lehatárolásával kapcsolatos értelmezési dilemmák mellett a politi- kai közfelfogás számára korunkban megteremtődtek annak lehetőségei, hogy értelmez- ze és tartalommal töltse fel azt a geográfiai territóriumot, amelyben kifejeződik politi- kai, illetve társadalmi és gazdasági aktivitása. A térség a VI–VIII. évszázad közötti tör- ténelmi időszakot meghatározó arab hatalom integrálta a birodalmi térstruktúrákba: 661–750. között a szíriai (mediterrán) Damaszkuszban székelő Omajjád-dinasztia, majd ezt követően a mezopotámiai Bagdadból irányító Abbászida kalifák arab etnikai fö- lényre épülő politikai és kulturális főhatalma összekapcsolta az Atlanti-, valamint az In- diai-óceán közötti területeket. Az iszlám birodalmi rendszer térszervezési központjá- nak keletre történő áthelyeződésének sajátos következményeként azonban hamarosan megkezdődött a kalifátus politikai territóriumának dezintegrációs folyamata. Az addig viszonylag jól funkcionáló egység térmegtartó erői nem voltak képesek ellensúlyozni a centrifugális erőket, a gyengülő arab hatalom nem tudta megfékezni a török, perzsa, mongol és az európai államok expanziós törekvéseit. Az arab etnikum által lakott poli- tikai földrajzi tér fragmentálódása, az egység hiánya oly mértékűvé vált a hidegháborús 3 Amennyiben Iránt is a régióhoz tartozó államként értelmezzük, akkor a keleti határt a Kelet- iráni-peremhegyvidék jelöli ki. 4 Besenyő J. – Miletics P. (2014): Egyiptom. Országismertető, második, bővített kiadás. MH ÖHP – MH KDK – MH GEOSZ, Budapest p. 5. 5 Az antikvitás korában Africa Minor-nak nevezett északnyugat-afrikai térségben – Magreb régió – élő törzsek általában megkísérelték megállítani a történelmileg egymást követő – karthágói, pun, római, vandál, bizánci, európai – expanziós törekvéseket. A terület a VII-VIII. század során a muszlim arab birodalmi struktúra szerves részévé vált, amelynek sajátos következménye lett többek között az iszlám és a hódítók nyelvének – eleinte részleges – befogadása. A lokális társa- dalmi – jellemzően törzsi-nemzetségi alapon szerveződött – rendszer azonban megőrizte külön- leges kulturális-szociális identitásának számos tradicionális elemét. Maghrib. – http://www.britannica.com/EBchecked/topic/356614/Maghrib (Letöltés ideje: 2013- 07-15) Le Gall,, M-Perkins, K. /eds./ (1997): The Maghrib in Question: Essays in History and Historiography. University of Texas Press, Austin pp. 4-16. 6 Több geopolitikai térfelfogás létezik: a marokkói hatalmi territóriumot a nyugati világban a „tá- gabb Közel-Kelet” térségéhez sorolják. Nemzetközi szervezetek – köztük a Világbank – általában a Közép-Keletet és Észak-Afrikát egyesítő MENA régió részeként értelmezik. Maghrib. – http://www.britannica.com/EBchecked/topic/356614/Maghrib