Gion Nándor jubileuma Tárlatok a Nemzeti Galériában John Milton: Visszanyert paradicsom Film: Sunderland, amíg csak élek MŰTEREM 2 Tárlatok a Nemzeti Galériában A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve – Delacroix-tól Vasarelyig Mindig jó érzésekkel tölti el az embert, ha a megfelelő oldalakra, ahogyan ez akko- a Trianon előtti Magyarországra terelő- riban szokás volt, de ez nem lett volna dik a figyelem. Az úgynevezett Ferenc Jó- tartós megoldás. Így aztán inkább a zsef-i kor megszépítő messzesége szinte xilográfiát választották, ami a fametszet már valóságon túli képzeteket kelt az ér- egyik fajtája. A XIX. század második felé- deklődő közönségben. Pedig egyáltalán ben az újságok, például a Vasárnapi Új- nem szükséges a fellengzős romantika, a ság is, a litográfia mellett ezt a technikát valóság bőven elég ahhoz, hogy elragad- alkalmazták a legtöbbször a sokszorosí- tatással beszélhessünk a történelmi Ma- tásra. gyarország szépségeiről. Felmerülhet a A monumentális kiadvány Habsburg kérdés, talán akkor lett volna jó élni? Rudolf trónörökös kezdeményezése volt. A XIX. század vége lett volna az arany- Szerette volna megismertetni egymással kor, a Belle Époque, ahogyan a franciák a Monarchia népeit, amelyeket egyenran- mondják? Woody Allen is ezt a kérdést fe- gúként kívánt láttatni. Ez is mutatja az szegeti Éjfékor Párizsban című filmjében. apjáétól eltérő politikai nézeteit. Rudolf Lehet, hogy a 20-as évek volt az a boldog elképzeléseinek megfelelően a kiadvány időszak, amire minden ember vágyik? két nyelven jelent meg, bécsi és budapesti Aligha most fogjuk ezt eldönteni. Minde- szerkesztőséggel. A budapesti munkála- nesetre a Magyar Nemzeti Galéria Össze- tokat Jókai Mór irányította. Ugyanígy két tartozunk – A Trianon előtti Magyarország külön nyomda állt rendelkezésre az il- rajzban elbeszélve című kiállításán hatvan lusztrációk elkészítésére is. olyan alkotást láthattunk, amely az 1886 „A trónörökös könyvé”-nek is neve- és 1901 közötti Magyarország tájait, nép- zett füzetek 1885 és 1902 között kétheten- szokásait, történelmi helyszíneit mutatta te jelentek meg. Később tájegységek sze- be. A tárlat október 1-jén nyílt meg, és ja- rint kötetekbe rendezték őket, az utókor nuár 17-éig láthatták az érdeklődők. A is ebben a formájában ismerte meg a mű- múzeum ugyan most zárva tart, de érde- vet. A Bécsben 1902-ben megjelent utolsó mes szólnunk arról a grafikai anyagról, Háry Gyula: Kassa, a dóm a Forgách utca felől három kötet magyar kiadására már nem amelyet a kiállítás kurátorai összeválo- került sor. A füzetek, később könyvek gattak ennek a korszaknak a bemutatására. szöveges tartalmát nem akárkik írták, a korszak legismertebb tu- A modern kor előtti időkben a tájékoztatás legfőbb eszköze a dósait kérték fel a munkára. napi sajtón kívül egyedül a könyv volt. Az Osztrák–Magyar Mo- Ha meggondoljuk, a nagyjából négyezerötszáz rajz igen tekin- Nádler Róbert: A budai Dunasor a várkerti épületekkel Mednyánszky László: Félegyházi szélmalmok Roskovics Ignác: Bácskai szerb menyecske narchia írásban és képben című kiadványsorozat rendkívüli vállal- télyes mennyiség, főleg, hogy az alkotóknak a hitelesség kedvéért kozás volt a XIX. század végén, a XX. század elején. A huszonegy a helyszínekre kellett utazniuk. Persze a művészek legtöbbjének kötetes munka illusztrációit eddig nemigen láthattuk, csak elvét- nem okozott gondot az utazás. Mednyánszky például egész életé- ve állítottak ki belőlük néha egyet-egyet. A korszak legkiválóbb ben vándorolt, mindig új témákat, tájakat és embereket keresve. művészeit kérték föl a Monarchia látványos bemutatására. A raj- Az illusztrációkra szóló megbízások kiosztásával, az elkészült zok többsége tussal, lavírozva, ceruzával vázolva, temperával ké- munkák válogatásával és megítélésével külön szerkesztőbizottság szült, mindig a helyszínen. Felmerül a kérdés, hogy miért nem foglalkozott Budapesten és Bécsben is. A magyar bizottság elnö- fényképeket használtak a szerkesztők illusztrációként. Azért, ke Kelety Gusztáv festőművész volt. Magyar részről ezerhatszáz mert a technika nem volt még megfelelő ehhez abban az időben. rajz készült el, ezeket ma már a Szépművészeti Múzeumban őr- Valószínűleg egyenként kellett volna beragasztani az autotípiákat zik, a Grafikai Osztály és a Történelmi Képcsarnok gyűjteményé- 3 ben. A magyar dúcok a Nemzeti Múze- kel, köztük Friedrich von Amer ling festmé- umban találhatók. A nem magyar szer- nyeivel, a kor neves művész taná rá - kesztőségben előállított kötetek rajzai nak, Carl Rahlnak a képeivel és Hans Gas - Bécsben láthatók, a dúcokról azonban ser alkotásaival is találkozhatunk, példá- nem lehet tudni, hogy hová kerültek. ul idősebb Markó Károly márványportréjá- A könyvben és a kiállításon is látható val. alkotások közül mindenképpen kiemel- Déli fények címmel orientalista, illetve kedik Háry Gyula: Kassa, a dóm a Forgách Itáliában készült művek kapnak helyet a utca felől című rajza az 1890-es évek má- terem többi részében. Itt láthatók példá- sodik feléből. A briliáns rajztechnikával ul Eugène Delacroix, Camille Corot és a ke- készült alkotás pontos megfigyelésen vésbé ismert Franz von Lenbach alkotásai. alapul. Az alkotást a részletek gondos Az impresszionizmus remekműveit kidolgozása jellemzi. Emberekkel, illet- bemutató teremben megnézhetjük Claude ve konflisokkal gazdagítva jeleníti meg Monet: Három halászhajó című olajfest- a gótikus csipkékkel díszített templo- ményét is, amelyet olyan sokszor repro- mot. A vastagon, mégis finom érzékkel dukáltak már az elmúlt fél évszázad so- felvitt fehér tempera fokozza a nagy rán. Az impresszionista képek egyik leg- gonddal faragott kő anyagszerűségét. A főbb jellemzője a csodálatos időtlensé- hét kötetben Hárynak közel négyszáz gük. Itt is újra meggyőződhetünk majd rajza kapott helyet. Paul Gauguin: A fekete sertések arról, hogy ha nem szerepelnének eze- A kiállításon bemutatott hatvan alko- ken a festményeken ruhák és más, az tás közül még jó néhányat kiemelhetnénk, például Nádler Róbert: A adott korra utaló jellegzetességek, a technika és az ábrázolásmód budai Dunasor a várkerti épületekkel című remek, hangulatos tusrajzát alapján az lenne a benyomásunk, hogy modern, akár napjainkban vagy Mednyánszky László: Félegyházi szélmalmok című finom, míves készült alkotásokat látunk. munkáját, és még sok minden mást. Talán máskor lesz még lehető- Paul Gauguin: A fekete sertések című képe talán a mellbevágó szí- ségünk arra, hogy megnézzük ezeket a nagyszerű alkotásokat. neivel hat ránk a leginkább. Claude Monet: Virágzó szilvafák című festménye finom, vékony ecsetvonásaival és pasztellszíneivel te- szi ránk a legnagyobb hatást. A domboldal aranysárga tónusai, a sárgászöld színekkel megfestett füves mezőség megnyugtató, jó érzéseket kelt a nézőben. A negyedik teremben, amely a Szimbolizmus – Képzelet és kifeje- zés címet viseli, a századforduló irányzatai kaptak helyet. Meg- Claude Monet: Három halászhajó • A Szépművészeti Múzeummal összevont Magyar Nemzeti Ga- lériában sok változás történt az utóbbi években. Nemcsak a XIX. század festészetét bemutató kiállítást rendezték újra (amelyről ko- Claude Monet: Virágzó szilvafák rábban már írtunk a Mértékadó hasábjain), hanem összeállítottak egy válogatást a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi nézhetjük itt Auguste Rodin, Pierre Puvis de Chavannes, Franz von Gyűjteményéből. A kiállítás Delacroix-tól Vasarelyig címmel várja Stuck és Giovanni Segantini képeit is. Az emberi test és lélek ábrá- majd a látogatókat a járványidőszak után. A mintegy nyolcvan zolása áll a középpontban. A svájci Arnold Böcklin bizarr hatású, műtárgyat bemutató tárlat, amely XIX. és XX. századi, illetve kor- szimbolista festményei azonnal magukra vonják a figyelmet. Az társ magyar és nemzetközi remekműveket vonultat fel, a Liget Bu- egyik legérdekesebb képe a Kentaur a kovácsműhelyben. dapest projekt keretében megvalósuló Új Nemzeti Galéria épüle- Egy külön kiállításrészben bemutatkozik a kortárs művészet tében lehet, ha majd megépül egyszer. Az újrarendezés azt is je- is. Victor Vasarely, Reigl Judit és Hantai Simon munkáiról minden- lenti, hogy változik a kontextus, több lehet a falakon a rövid, de képpen érdemes megemlékeznünk. Olyan sok itt a látnivaló, any- hasznos eligazítást nyújtó magyarázó szöveg, és a látogatók elé nyi az új név a kiállításon, hogy csak ezt a néhány alkotót érde- kerülhetnek olyan művek is, amelyek eddig a raktárban várták a mes most kiemelnünk a sok közül, a teljesség igénye nélkül. Re- szebb napokat. Lehetőség nyílik arra is, hogy a múzeum művé- ménykedjünk, hogy nemsokára újra megnyílhatnak a múzeu- szettörténészei időről időre cseréljék a kiállított képeket, ahogyan mok, és látogathatók lesznek a kiállítások a Magyar Nemzeti Ga- ez már gyakorlattá vált az újrarendezett XIX. századi kiállításon. lériában és a Szépművészeti Múzeumban is. Budapest és Bécs mint testvérvárosok közös kiállításrészben Mészáros Ákos mutatkoznak be az 1850-es évek anyagával. Ritkán látható művek- Képek: Magyar Nemzeti Galéria OLVASÓLÁMPA 4 Jézus mint második Ádám, aki legyőzte a kísértéseket John Milton: Visszanyert paradicsom John Milton (1608–1674) Elveszett paradicsom című eposza szemben az evangéliumi igaz pásztorral, aki utánamegy elkóbo- 1667-ben jelent meg először, tíz könyvben, majd 1674-ben rolt juhának, hogy visszavigye a nyájába. Sátán a hamis pásztor, immár tizenkettőben. A monumentális mű a bűnbeesés tör- aki kóbor lelkeket gyűjt be. Leginkább azt fájlalja, hogy „a bukott ténetét, a paradicsomból való kiűzetést, illetve az Isten el- ember visszaszerzi majd helyét, de én már