DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.003 Doktori (PhD) értekezés MUNDING MÁRTA ALEXANDROS ÉS A BARBÁR ASSZONYOK TALÁLKOZÁSA CURTIUS RUFUS MUNKÁJÁBAN FORRÁSHASZNÁLAT ÉS TÖRTÉNETSZERKESZTÉS Témavezetők: DR. HAB. TAR IBOLYA DR. HAB. TAKÁCS LÁSZLÓ ny. egyetemi docens tszv. egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola (Vezetője: PROF. DR. É. KISS KATALIN, egyetemi tanár) Klasszika-Filológiai Műhely Piliscsaba 2015 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.003 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 1 1. Bevezetés .......................................................................................................................... 3 1.1. Elsődleges és másodlagos források ........................................................................ 5 1.2. A Historiae Alexandri Magni Macedonis műfaja .................................................. 7 1.3. A mű datálása és kapcsolata az irodalmi elődökkel ............................................... 9 1.4. Curtius Rufus forráshasználata ............................................................................. 11 1.5. A Historiae Alexandri Magni Macedonis szerkezete és stílusa ........................... 13 1.6. Curtius Rufus viszonyulása a retorikához és a filozófiához ................................ 15 1.7. Curtius Rufus Alexandros-képe ........................................................................... 17 1.8. Curtius Rufus barbárokról közvetített képe ......................................................... 20 1.9. A poligámia intézménye, Alexandros házassági politikája .................................. 23 1.10. Kérdésfeltevés .................................................................................................. 26 2. Alexandros találkozása III. Dareios nőrokonaival .................................................... 28 2.1. III. Dareios nőrokonainak fogságba esése, Alexandros látogatása ...................... 31 2.2. Stateira halála ....................................................................................................... 43 2.3. Sisygambis elutasítja kiszabadítását ..................................................................... 53 2.4. Alexandros III. Dareios nőrokonait Susában hagyja ............................................ 55 2.5. Sisygambis közbenjárása az uxiosok érdekében .................................................. 61 2.6. Sisygambis reakciója Alexandros halálhírére ...................................................... 66 2.7. Konklúzió ............................................................................................................. 71 3. Barsiné mint Alexandros felesége? .............................................................................. 73 3.1. Barsiné a forrásokban ........................................................................................... 74 3.2. Alexandros és Barsiné kapcsolata ........................................................................ 77 3.3. Héraklés a trónutódlás körüli viták során ............................................................. 81 3.4. Barsiné Curtius Rufus munkájában ...................................................................... 84 3.5. III. Dareios lányának neve: Barsiné vagy Stateira, Barsiné és Stateira ............... 85 3.6. Konklúzió ............................................................................................................. 91 4. Alexandros találkozása Hystaspés hitvesével ............................................................. 93 4.1. Hystaspés feleségének genealógiája ..................................................................... 93 4.2. Hystaspés genealógiája ........................................................................................ 97 4.3. Hystaspés felesége Curtius Rufus munkájában .................................................... 99 4.4. Konklúzió ........................................................................................................... 105 1 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.003 5. Thalestris, az amazonok királynője .......................................................................... 106 5.1. Az amazonok királynője a forrásokban .............................................................. 106 5.2. A találkozást elbeszélő epizód történeti alapja, értelmezési lehetősége ............ 112 5.3. Alexandros és Thalestris találkozása Curtius Rufus munkájában ...................... 115 5.4. Konklúzió ........................................................................................................... 120 6. Sisimithrés, a gyáva .................................................................................................... 122 6.1. Sisimithrés felesége a forrásokban ..................................................................... 122 6.2. Azonos szereplő-e Oxartés és Oxyartés? ........................................................... 126 6.3. Oxyartés szerepeltetése a forrásokban ............................................................... 128 6.4. Alexandros reagálása Sisimithrés/Choriénés tettére .......................................... 131 6.5. Sisimithrés felesége Curtius Rufus és a Metzi Epitomé leírásában .................... 132 6.6. Azonos szereplő-e Sisimithrés és Choriénés? .................................................... 137 6.7. Konklúzió ........................................................................................................... 142 7. Spitamenés hitvese: a lefejezés motívuma Curtius Rufusnál .................................. 144 7.1. A történet lehetséges forrása .............................................................................. 145 7.2. Spitamenés felesége Curtius Rufus és a Metzi Epitomé leírásában.................... 147 7.3. A lefejezés motívumának irodalmi, mitológiai előzményei ............................... 153 7.4. Konklúzió ........................................................................................................... 158 8. Alexandros és Cleophis állítólagos kapcsolata ......................................................... 160 8.1. Cleophis a forrásokban ....................................................................................... 161 8.2. Az indiai zsoldosok sorsa a forrásokban ............................................................ 169 8.3. Alexandros tettének, a zsoldosok lemészárlásának lehetséges indokai ............. 172 8.4. Cleophis megjelenése Curtius Rufus és a Metzi Epitomé leírásában ................. 175 8.5. A forrásokban szereplő gyermek genealógiájával kapcsolatos probléma .......... 179 8.6. Konklúzió ........................................................................................................... 184 9. Összefoglalás ................................................................................................................ 186 10. Rövidítések jegyzéke ................................................................................................... 195 10.1. Antik források ................................................................................................ 196 11. Bibliográfia .................................................................................................................. 200 11.1. Szövegkiadások .............................................................................................. 200 11.2. Fordítások, kommentárok ............................................................................... 200 11.3. Felhasznált irodalom ...................................................................................... 202 12. Absztrakt ..................................................................................................................... 221 13. Abstract ........................................................................................................................ 222 2 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2016.003 1. Bevezetés Alexandrosról az idők folyamán számos munka született. Ez nem tekinthető véletlennek, hiszen a makedón uralkodó alakja újra és újra az érdeklődés középpontjába került. Népszerűsége elsősorban hódításainak köszönhető, mivel fiatal kora ellenére hatalmas és egzotikus birodalmat hódított meg és tartott össze. Kiváló hadi jártasságának, briliáns stratégiai érzékének, valamint intellektusának hála, vállalkozásai rendre sikerrel végződtek, neve pedig egyre inkább a legyőzhetetlenséggel, illetve az ehhez kapcsolódó vezetői képességekkel, a gyorsasággal, az előrelátással és a kiváló helyzetfelismerő képességgel párosult. Az alakja köré épülő legendák születését azonban nem csupán köre, hanem maga Alexandros is támogatta és táplálta, hiszen tökéletesen felismerte a propagandaeszközök fontosságát. Tragikusan rövid élete, karizmatikus jelleme, karakterének kettőssége, valamint a felépített hatalmas birodalom tiszavirág-életű tündöklése ugyancsak kiváltotta az utókor csodálatát, vagy a már említett jellemvonásai miatt: erőteljes bírálatát. Megítélése tehát koronként változott, olykor túlságosan negatívan, máskor pedig éppen ellenkezőleg, felettébb pozitívan értékelték tevékenységét. Nem túlzás tehát azt állítanunk, hogy minden kornak, ezenfelül pedig minden kutatónak megvolt és megvan a maga Alexandrosa.1 Tevékenységét, haditechnikáját, későbbi korokra gyakorolt hatását sokan sokféle szempontból vizsgálták, az alakjával foglalkozó kutatások mégis rendre arra koncentráltak, hogy a legendák homályába vesző Alexandros-ábrázolásokban