119 KITAIBELIA XV. évf. 1–2. szám pp.: 119–132. Debrecen (2010) 2011 Adatok a Mezőföld löszflórájához II. 1 2 LENDVAI Gábor – HORVÁTH András (1) 7000 Sárbogárd, Ady E. u. 162. [email protected] (2) MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. [email protected] Bevezetés A Mezőföld löszterületeinek botanikai vizsgálatát a nyolcvanas évek második felében kezdtük el azzal a céllal, hogy az ott nagy számban fellelhető völgyeket részletesen bejárjuk, a még természetes állapotban fennmaradt vegetációmaradványokat felkutassuk és flórájukat felmérjük. E munkának kezdeti florisztikai eredményeit két rövid közleményben már korábban ismertettük (LENDVAI 1993, LENDVAI & HORVÁTH 1994). Az azóta is folyamatosan végzett vizsgálatok során nagy mennyiségben gyűlt össze növényföldrajzi, vegetációtörténeti és/vagy természetvédelmi szempontból jelentősebb florisztikai és elterjedési adat, amelyeket az alábbiakban adunk közre. A korábbi közleményünktől eltérően a lelőhelyeket pontosabban, a legközelebbi földrajzi elnevezés és esetenként részletesebb leírás segítségével is megadjuk. Az adatok dokumentálására számos esetben bizonyító példányt gyűjtöttünk be, melyeket a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának herbáriumában (BP) helyeztünk el. A felsorolt fajok kiválasztása során törekedtünk arra, hogy elsősorban a növényföldrajzi szempontból érdekes, természetvédelmi szempontból jelentős, valamint a lösz vegetációjára jellemző, de nem általánosan elterjedt fajokat tárgyaljuk. Ennek megfelelően nem tárgyalunk több, a löszre jellemző, esetenként védett fajt (Viola ambigua, Taraxacum serotinum, Centaurea sadleriana), viszont szerepeltetünk az ország más tájain gyakori, de a Mezőföldön regionálisan ritkább növényt. Az általunk gyűjtött adatok mellett feltüntetjük az időközben napvilágra került, zömében ötven évnél régebbi és megerősítésre váró adatokat is, mint azt a korábbi közleményünkben is tettük. Ezek zöme a Természettudományi Múzeum Növénytárának gyűjteményéből származó herbáriumi adat, illetve ZÓLYOMI BÁLINT kéziratban megmaradt olyan cönológiai felvételeiből származik, melyeknek csupán összesített táblázatait közölte (ZÓLYOMI 1958). Bár a régi adatok közül a Kitaibeltől származók zömét korábban már közöltük (lásd LENDVAI & HORVÁTH 1994), a dégi Hódos-erdő növényzetének bemutatására ezek egy részét – az újabban hozáférhetővé vált későbbi utak adataival egyetemben – pontosabb helymeghatározással itt megismételjük. Kitaibel különböző útjaira az alábbi módon hivatkozunk: KITAIBEL IB: Iter Baranyense 1799 [GOMBOCZ (szerk.) 1945, pp. 291–471], KITAIBEL IS: Iter slavonicum 1808 [LŐKÖS (szerk.) 2001, pp. 107– 193], KITAIBEL IE: Iter ertsiense 1814, 1815 [LŐKÖS (szerk.) 2001, pp. 261–268], KITAIBEL IF: Iter fürediense 1816 [LŐKÖS (szerk.) 2001, pp. 331-356]. A felsorolásban a nemzetségek a SOÓ-féle rendszertani sorrendben követik egymást. A fajok neve után a közigazgatási határt, valamint a közelebbi földrajzi helynevet (a HM 1 : 25.000 1968-as, 1987-es, és az EOTR 1 : 10.000 1989-es térképsorozatok szerint) is megadjuk. Aláhúzással jelöltük az általunk talált jelenkori (1990 utáni) előfordulási helyeket. A területre nézve új fajokat vastag szedéssel jelöltük. Előfordulási adatok Ephedra distachya L.: Dunaföldvár: Alsó Öreg-hegy. állomány. Igar: Nagyvölgy. Lajoskomárom- Egy korábbi adat (OSZOLI in KEVEY 2004) Hangászpuszta. Lajoskomárom-Külsősáripuszta: megerősítése. Adony (FARKAS 1999). Balaton- a Sári-völgy keleti ágában tömeges. Mezőfalva: a szabadi (PAPP J. exsicc. in KEVEY 2004). E lelőhely sárbogárdi műút melletti árokszél a Sismándi- a tóparti magasparton (tehát nem Balatonszabadi vízfolyástól nyugatra; Bolondvár: a váron és a falunál, hanem a Sóstó falurészben) volt található, legelőn több ezres állomány. Mezőkomárom: mai megléte kérdéses. Érd: Sánc-hegy. A vaskori Tüske-völgy. Mezőszilas: Bogárdi-vízfolyás sáncon (ZÓLYOMI mscr). Százhalombatta: téglagyár völgye, Bozót-patak völgyének löszlejtője Dég melletti oldal (legutóbb SZERÉNYI 2000). alatt, Ángyád-völgy. Mezőszilas-Halompuszta: Adonis vernalis L.: Alsószentiván: Külső-Dögvölgy ozorai út melletti tölgyes. Ozora: a műút fölötti, északi mellékvölgye. Dég: Aligvári-völgy. Sióra néző lejtőkön és mellékvölgyekben töme- Előszállás: Fördős oldalában. Hantos: a hantos- gesen; Névtelen-patak völgye. Perkáta: sárosdi vízfolyás menti gyepen több ezres Mélyvölgy. Seregélyes: Rác-völgy. Simontornya: 120 KITAIBELIA 15(1–2): 119–132.; (2010) 2011. a Bozót-patak melletti oldalban. Székesfehérvár: papírgyár alatti magaspart. E termőhelyet a papír- Aszal-völgy. Érdekes módon e fajt a dunai gyár hulladéklerakója veszélyezteti. Kisapostag: magaspartokon (Belo-iannisz-Dunaföldvár között) magaspart. Élőhelyének nagy részét sok más eleddig nem találtuk, viszont igen gyakori a értékes fajjal (Iris pumila, Jurinea mollis, Nyugat-Mezőföld déli felén. Pulsatilla grandis, Prunus fruticosa) a terjesz- Pulsatilla grandis Wender.: Dunaföldvár: a Gyűrűs- kedő dunaújvárosi szeméttelep már megsemmisí- völgy három pontján; Vajai-völgy. Székesfehérvár: tette. A dunaújvárosi híd nyomvonalát pontosan a Aszal-völgy. Kisapostag fölött a magasparton az termőhelyen vezették keresztül. E faj az Alföldön állományt a dunaújvárosi szeméttelep megsem- kizárólag csak a Mezőföldön található fentieken misítette. kívül még Érdnél (SZERÉNYI 2000). HORVÁTH Pulsatilla pratensis subsp. nigricans (Störck) Zamels: (2002) és SZERÉNYI (2000) ezt a növényt Lajoskomárom-Külsősáripuszta: Sári-völgy keleti valójában a C. matrensis Domokos-nak tartják; e ága. Székesfehérvár: Aszal-völgy. Az igari Hordó- taxon rangja azonban teljesen bizonytalan s a C. völgyben (MAJER 1984) és Kulcsnál (ZÓLYOMI niger-től morfológiai alapon egyértelműen nem is mscr.) a többszöri keresés ellenére sem találtuk. elkülöníthető (BÖLÖNI 1997). Növényföldrajzi, Ranunculus illyricus L.: Baracs: a 6-os főútra vezető vegetációtörténeti szempontból itteni előfordulása bekötő út két oldalán tömeges; dunai magaspart. kiemelkedő jelentőségű, mert a bölcskei Spiraea Belsőbáránd: Kazalos-völgy. Előszállás: Túzoki- media-val (FARKAS & KUN 1998) együtt völgy keleti ága. Kisapostag: löszfal. Lajoskomá- valószínűleg a „mogyorókor” előtti hidegebb rom-Hangászpuszta. Lajoskomárom-Külsősári- sztyepidőszak maradványa. puszta: a Sári-völgy keleti ágában. Nagykarácsony: Potentilla recta L.: Adony: Keleti-völgy. Bölcske: Nagyvölgy. Nagyvenyim: a szőlők felé a völgy Ürge-völgy. Dunaföldvár: Kanacsi-völgy; Gyű- peremén. Perkáta: Hosszú-völgy. Adony: Nyugati- rűs-völgy. Előszállás: Túzoki-völgy. Lajoskomá- völgy; adonyi szőlőhegy É-i vége. Sárbogárd: Bo- rom-Külsősáripuszta: a Sári-völgy keleti ágában londvár. Sárbogárd-Pusztaegres: Téglaházi-völgy. tömeges. Nagykarácsony: Nagyvölgy. Ozora: a Ranunculus pedatus W. et K.: Adony: Nyugati-völgy. műút fölötti, Sióra néző lejtőkön és mellék- Előszállás: Túzoki-völgy. Hantos: a hantos-sárosdi völgyekben. Pátka: Tikmony-völgy. ér melletti gyepen. Kisapostag: magaspart. Prunus fruticosa Pall.: Belsőbáránd: Ebvár. Mezőfalva: Bolondvár. Sárbogárd: Bolondvári- Dunaföldvár: Kanacsi-völgy; Alsó Új-hegy völgy. Ez a faj nem csak a sziki ürömpusztán, magaspartja. Füle: Kő-hegy. Kulcs: a szélkereket hanem a löszgyepek szárazabb típusában is otthon tartó hegy északi letörésén. Lajoskomárom- van. Külsősáripuszta: a Sári-völgy keleti ágában. Ercsi Anemone sylvestris L.: Dég: Hunyoros. Mezőszilas: (BP, TAUSCHER Gy. exsicc.). Berhida (BP, BAUER Bogárdi-vízfolyás völgye. Nagykarácsony: Nagy- N. exsicc.). E faj jóval ritkábbnak tűnik, mint a völgy. Sárbogárd: Bolondvár. Seregélyes: Rác- törpemandula. völgy. Prunus mahaleb L.: Adony-Szentmihálypuszta: a Anemone ranunculoides L.: Perkáta-Kisperkáta: Duna felőli löszmagaslaton, erdőszéleken. Kulcs: Hosszú-völgy. Telepített tölgyesben egyetlen a szélkereket tartó hegy északi letörésén. csoportozat. Valószínűleg recens betelepülés. Mezőszilas: Vaskapu. Az egykori tó D-i Lajoskomárom-Irtáspuszta: Névtelen-patak völgye oldalának lejtőjét borító erdő domináns cserjéje. keleti ágában. Lajoskomárom-Újmajor: Névtelen- Enying: Kustyán-erdő (KEVEY B. exsicc.). patak völgye középső ágában többfelé. Székesfehérvár: Aszal-völgy, és a közelébe eső, Helleborus dumetorum W. et K.: Pátka: Tikmony- szántók által körülvett gyepes-fás-cserjés folt. völgy. Székesfehérvár: Nagy-völgy, Aszal-völgy. Fokszabadi-Enying, Dég: Hódos-erdő (KITAIBEL Thalictrum aquilegiifolium L.: Igarvámszőlőhegy- IB). Dádpuszta: a Suszter-völgy végén lévő tölgyesben. Prunus tenella Batsch: Adony: Keleti-völgy. Lajoskomárom-Külsősáripuszta: Sári-völgy keleti Dunaföldvár: Alsó Öreg-hegy: a hegy déli felén, a ága. Lajoskomárom-Újmajor: Névtelen-patak magaspart peremének több pontján. Alsó Új-hegy völgye középső ágában többfelé. Mezőszilas- magaspartja. Gyulahegy: a magaspart oldalában, Halompuszta: Hosszú-völgy végi tölgyesben. Paks- cserjésben. Dunaszentgyörgy: szőlőhegy Hegyespuszta: a műút melletti tölgyes legelő fölött, peremén, több állomány. ZÓLYOMI (1958) ostorfás-tölgyes cserjésben. adatának meg-erősítése. Dunaújváros: papírgyár Thalictrum lucidum L.: Alsószentiván: Katlan-völgy. alatti magas-part. Kisapostag: löszfal melletti Hantos-Újtelep: a seregélyesi műút Ny-i oldalán, magas-parton. Lajoskomárom-Külsősáripuszta: a legelőn. Sári-völgy keleti ágában tömeges. Cotoneaster niger (Thunb.) Fries: Dunaújváros: Lajoskomárom-Újmajor: Névtelen-patak völgye LENDVAI G. – HORVÁTH A.: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. 121 középső ágában többfelé. Mezőszilas-Halompuszta: alakulását feltehetőleg senki sem kísérte ozorai