Andy Warhol az A ntlwlogy Film Archives régi uetiuitermében, a Peter Kubelka által tervezett álló, fekete koporsókabinban , FILMKULTURA XXVII. évfolyam A MAGYAR FILMINTÉZET FOLYÓIRATA 91/2 Szerkesztik: Gelencsér Gábor, Pintér Judit, Urbán Mária· Forgács Iván, Györffy Miklós, Horváth György Tervezőszerkesztő: Fraunhoffer Péter A Filmkultúra az INTER-EURÓPA BANK RT., a HUNGAROFILM, az INTERCOM, vala- mint a MŰVELŐDÉSI és KÖZOKTATÁSI HIVATAL támogatásával jelenik meg. Tartalom 3 Paolo Portoghesi: A modern építészet után zésről - Az ötlet és a megvalósítás (3) (Válogatta ésfordította: Pintér Judit) (ForgácsIván [ordüása) 8 Gelencsér Gábor: A városról jut eszembe ... 20 Báron György: Bábeli csönd 53 Karenina Anna meg a köd - Andy Warhol ésa City Life film idő (Antal István) . Szivacskultúra és identitás - Belga filmnapok (Christian Van 25 Györffy Miklós: Övön aluli melodrámák Cutsem) . Kijevi freskók - Egy Paradzsanoo- Fassbinder három film jéről filmtervről (Berkes Ildikó) 33 Forgács Iván: Valami nincs többé Kira Muratova: Végelgyengülés 61 KleineiselJános: A város 39 Hirsch Tibor: Az Apokalipszis hölgy lovasai Társadalomtörténeti áttekintés Peter Greenaway: Srámokba fojtva 72 Contents 46 Andrej Tarkovszkij: Előadások a filmrende- A címlapon: René Clair Párizsi háztetók (1924) Fritz Lang: Metropolis (1927) Paolo Portoghesi A modern építészet után A kultúra, melyről e könyvben szó lesz, nem a Ha azt akarjuk, hogy az építészet a segítsé- mitikus Modern Mozgalomhoz hasonlítható günkre legyen városaink újjászervezésében, a céltudatos mozgalom vagy ízlésirányzat, hanem város és a falu közötti ellentmondások kiküszö- egy vereséget szenvedett, kiábrándult világ kul- bölésében, felkent papjainak át kell végre lép- túrája, mely a múltban keresi azokat a szilárd niük az öntudatlan gyermekkor és a tudatos fel- pontokat, amelyektől - nagyobb körültekintés- nőttség küszöbét. Akkor is meg kell kísérelniük sel - újra elindulhat a nyílt tenger felé. ezt az átmenetet, ha tisztában vannak vele, hogy Feltartóztathatatlanul közeledünk egy újabb a híd, melyen át kell kelniük, keskeny - és ve- századvéghez. és a századok, mint tudjuk, nem szélyes szakadék felett vezet (...) végelgyengülésben halnak meg; szülésbe pusz- Hogy megértsük azt az izgalmas átmeneti tulnak bele. Óriási a veszélye annak, hogy az helyzetet, amelyben a modern építészet jelen- előttünk álló század, melyről nem is olyan régen leg található, röviden fel kell idéznünk a század még azt jósoltuk, hogy egy gyökeresen megval- első évtizedeibe nyúló genezisét. Csak akkor tozott, a gépek mintájára újjászervezett világ derül ki, hogy a korábbi kultúrához Ödipusz- szemtanúja lesz, olyan súlyos problémák örök- komplexussal viszonyult, ez volt titkos hajtóereje, ségét lesz kénytelen magával cipelni, mely már történelmi igazolása. Ennek a komplexusnak a - a kezdet kezdetén megbéníthatja. A legszeren- gyűlölt és legyőzött apa halálával egybeeső - meg- csésebb megoldás valószínűleg az lenne, ha ezt szűnése a modern építészetet végérvényesen meg- a félelmetes örökséget megpróbálnánk valami- fosztotta a kohéziós erőtől, amely a gyakran egy- féle jótékony, a kultúrában és az álmokban fel- mással ellentétes törekvéseknek is egységes impul- lelhető örökséggel ellensúlyozni. Kisérletünk zusokat adott. Antidogmatikusságának új és steril azonban önáltató és eredménytelen gesztus ma- dogmatizmussá változása pedig erőtlenné tette a rad akkor, ha a 20. század utolsó tizenöt évét te- rugót, amely addig a megkövesedett formulákban vékenységével meghatározó nemzedék nem való gondolkodás ellen mozgatta. A metaforát fel- lesz képes kellő merészséggel elutasítani és vá- oldva azt mondhatjuk, hogy a modern építészet lasztani, ha nem tanúsít elegendő bátorságot számára a gyűlölt atya az - először neoklasszicista, egy újfajta szövetség megteremtéséhez a föld majd eklektikus - sztoricizmus volt, ezjellemezte a valamennyi olyan régiója között, ahol a legkü- hatalomra került polgárság első építészeti korsza- lönbözőbb tradíciók még kitapinthatóan jelen kát... Ez után az első, mimetikus szakasz után, vannak (...) melyben az ipari civilizáció saját ismertetőjegyeit még a korábbi kultúrák leple alá rejtette, a modem építészet az új igényeknek és az új eszméknek meg- Paolo Portoghesi olasz építész a római egyetem Építé- felelő, minden előzőtől eltérő stílus szükségességét szettörténeti Tanszékének professzora, a Eupalino CÍ- mű folyóirat főszerkesztője, több tanulmány és terv kezdte hirdetni. Az új stílus keresése közben szerzője, a velencei Biennálé elnöke. Szuggesztív esz- eleinte még olyan kísérleteknek is helyt adtak, széje, melyből a részleteket közöljük. születése, 1981 amelyek nem vitatták az építészet mint emberi óta ötödik kiadását érte meg Olaszországban. intézményrendszer fejlődésének foly ton ossá- 3 gát. Vagyis még nem támadták azt az alapelvet, kockát, azt az archetípust, melyből további egy- mely szerint az épületek egymásból erednek, szerűsítéssel vagy szerkesztéssel a funkcionalís- olyan témákat fejlesztenek tovább, amelyek ta kelléktár valamennyi alkotóeleme előállítha- kompozíciós elemei már az építészet születése- tó: az oszlop, a gerenda, a lemez, a síkidom, a kor is léteztek. A század második és harmadik nyílás, valamint legkülönbfélébb kornbiná- évtizedében azonban vitatni kezdték, majd cióik. drasztikusan hatályon kívül helyezték ezt a Ezzel a radikális választással a modern építé- princípiumot. Ugy is mondhatnánk, hogy a szet megszakította azt a - nyugati világban né- funkcionalista szabályoknak engedelmeskedő hány ezer éve, de legalábbis az egyiptomi építé- építészet szűznemzéssel fogant: nem az emberi- szet kialakulása óta érvényben lévő - gyakorla- ség meghatározott hagyománykörön belül szer- tot, amely néhány prototípus kreatív átalakítá- zett tapasztalatait lassan felhalmozó, létező épí- sán, újra felhasználásán alapult (...) tészet leszármazottja, hanem egy minden törté- A kontinuitás megszüntetése azonban valójá- neti és szimbolikus "szennyeződéstől" megtisz- ban csak a formák forradalmát jelentette, amit tított elemző folyamat gyümölcse. csak részben kísért a módszerek és az eszmék Az első szakaszt, mely az 1880-as és az 1910- forradalma. Az eredmény pedig - mint látni es évek között szerényebb eszközökkel pró- fogjuk - egy fejlődésre és megújulásra képtelen bálta megteremteni az új stílust, Labrouste, kultúra lett, amely - erőfeszítései ellenére, hogy Richardson, Eiffel, Norman Shaw kreatív ek- az euklidészi geometriát a nem euklidészivel, az lekticizmusa, majd a "modern" irányzatok elemi funkcionalizmust a lélektanival helyette- nemzetközi térhódítása fémjelzi, az Art Nou- sítse -lassanként olyan börtönné, kijárat nélküli veau-tól (Olaszországban Liberty) az expresz- labirintussá vált, melyben az új, a más megszál- szionizmusig és az Art Decóig. A második, ra- lott hajszolása egyre tragikusabb sivársághoz dikálisabb fázist pedig a racionalizmus legkü- vezetett, egyre több felperzselt mezőt hagyott lönbözőbb formái, valamint későbbi leszár- maga után (...) mazottai jellemzik, az International Style-tól Ha újraolvassuk a funkcionalista építészet a Neobrutalizmusig. teoretikusait, mindenekelőtt bizonyosságuk tű- Az apa iránti gyűlölet és kíméletlen küzdelem nik fel abban, hogy a valóság legbonyolultabb természetesen csak a második szakaszban erő- összetevőit hasonló módszerekkellehet megis- södött fel, az úgynevezett racionalistáknál vagy merni, mint egy gépet vagy egy órát: alkotóele- funkcionalistáknál és követőiknél. Feltűnésük, a meire bontva. A műveletet el is végezték a váro- két világháború közötti gyors térhódításuk, sokon. Az így keletkezett zóna-szisztémával ha- majd passzív rezisztenciájuk a háború befejezé- sonló funkciókkal felruházott övezetekre osz- sétől napjainkig, egyaránt ennek az egyértel- tották fel a településeket (...) műen kinyilvánított radikális magatartásnak De lehetséges-e, hogy ez a kizárólag analízis- köszönhető. A racionalizmus t fejlődéstörténeti- re és szeparációra épülő kultúra továbbra is, egy leg a teljes szakirodalom - legalábbis néhány olyan társadalomban is kifejthesse deformáló évvel ezelőttig - minden korábbi kutatás vég- hatását, amely már rádöbbent a pusztán analiti- pontjának, szintézisének, az ipari társadalom ki- kus megközelítés terméketlenségére, ezért a zárólagos, örökkévaló és konkrét építészeti kife- problémák megoldásánál a "rendszertani meg- jeződésének tekintette. Vagyis nem a hagyomá- közelítést" helyezi előtérbe, és immár a bonyo- nyos értelemben vett stílusnak, amit természe- lult kölcsönhatások és kölcsönös függőségek téből fakadóan továbbiak is követhetnek, ha- együttesének tekintett rendszer valamennyi ele- nem minden korábbi stílus meghaladásának, mét figyelembe veszi? Lehetséges vajon, hogy olyan program végérvényes megvalósulásának, az a társadalom, amely már eljutott addig, hogy amely az ipari társadalom fennállásáig változat- megkérdőjelezze a funkcionalista statutum leg- lan marad. lényegesebb pontjait (a felsőbbrendű tudás ön- Kompozíciós gyakorlatának minden részlet- kényét, a bizonyosságot abban, hogya környe- re kiterjedő megtisztítása érdekében a funkcio- zet minőségét néhány paramétere - például a nalista statutum arra kényszerítette az építésze- higiénia, a tájékozódás, az ismétlődés - biztosí- tet, hogy az eszmét részesítse előnyben az anyag tásával meg lehet változtatní), ne legyen képes kárára. A klasszicizmus elméleti tradíciójától el- megszabadulni egy bénító örökségtől, és az új térőerr nem a sátorformát tekintette az alapvető igényekhez legfeljebb felületesen próbáljon al- térformának, hanem a geometrikusat,