1 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 33 2 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. Publications of the Museums of the County Békés 33. Mitteilungen der Museen des Komitates Békés 33. Sorozatszerkeszt ő: SZATMÁRI IMRE A borító előlapján: Munkácsy Mihály, 1886, Washington (MMM ltsz.: Hd 58.26.1); 1879 körül, Párizs (MMM ltsz.: Hd 65.153.1); 1896, Budapest (MMM ltsz.: Hd 58.26.33); 1870-es évek, Párizs (MMM ltsz.: Hd 58.26.6) A borító hátoldalán: Erkel Ferenc, é. n., h. n. (EFM ltsz.: E. 2007.11.1); 1861, Pest (EFM ltsz.: E. 2007.10.1); 1855, Pest (EFM ltsz.: E. 2007.22.1); é. n., h. n. (EFM ltsz.: E. 2007.8.1); Háttérfotó: Erkel Ferenc, 1880 körül, Budapest (EFM ltsz.: E. 75.159.1) 3 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 33 Békéscsaba 2009 4 Szerkesztő: N. Varga Éva, Szatmári Imre Technikai szerkesztő: Molnárné Balázs Zsuzsanna A tanulmányok lektorai: Bánkúti Imre Fehér Zoltán Seres István Csobai László Mesterházy Károly Sz. Kürti Katalin Fazekasné Majoros Judit Ördög Ferenc Ujváry Zoltán Angol nyelvű fordítás: Francia nyelvű fordítás: Német nyelvű fordítás: B. Kis Attila Vizsnyiczai Márta Prepeliczay Zsuzsanna A borítót tervezte: Szilágyi Boglárka A kiadvány megjelenését támogatta: ISSN 0139-0090 Kiadja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2009 H-5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. y Telefon/Fax: 00 36 66 323-377 Honlap: www.munkacsy.hu y E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató Nyomtatás: Kolorprint Kft., Békéscsaba Felelős vezető: Knyihár János, Petényi György TARTALOM – INHALT – CONTENTS Farkas Roland Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A Szamos hullámtere és a Tisza hullámterének Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakasza ............................. 7 Some data to the land snail fauna of Transtisza III. The flood plain of the Szamos and the flood plain of the Tisza between Tiszabecs and Tiszakóród ................................................................................ 43 S. Turcsányi Ildikó Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről ...................................... 49 Haus aus der Arpadenzeit in Csorvás des Mittelalters ........................... 59 Barkóczy László – Fülöp László Horváth Marinith Ferenc, a gyulai vár parancsnoka (1566) ......................... 67 Ferenc Horváth Marinith, Kommandant des Gyulaer Burges (1566) .......... 80 Bánkúti Imre Iratok a Rákóczi-szabadságharc tiszántúli történetéhez (1692–1742) .............. 81 Documents to the Tiszántúl history of the Rákóczi war of independence (1692–1742) ............................................................................. 93 Seres István A pestis Kötegyánban és Sarkadon 1738-ban (Adatok Kötegyán újratelepüléséhez) .................................................... 95 The pest in Kötegyán and Sarkad in 1738 (Data to the resettlement of Kötegyán) ........................................... 135 Kocsor János Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899–1945) ........................................ 137 Postcards from the one-time Gyula and Békés District in the Munkácsy Mihály Museum (1899–1945) ................................... 167 5 Cs. Szabó István Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma) ................................................................... 179 Bestattungssitten auf den reformierten Siedlungen vom Komitat Békés (Füzesgyarmat, Gyoma) ............................................................... 202 Sinkó Rozália A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattárának mutatói (1954–2004) ................................................................................. 207 Indices of the Ethnographical Records of the Munkácsy Mihály Museum in Békéscsaba (1954–2004) ................. 281 Sz. Kürti Katalin Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között. A festő párizsi szalonja ..................................................................... 283 Les amis artistes et la vie mondaine de Munkácsy entre 1871 et 1896. Son salon de Paris ...................................................................... 305 Gyarmati Gabriella Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén .................................................................... 309 On Mihály Munkácsy on the occasion that the museum bearing the painter’s name is displaying a new permanent Munkácsy Exhibition .................................................................. 331 Rövidítések – List of Abbreviations – Abkürzungen .............................. 343 6 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 7–47. ADATOK A TISZÁNTÚL CSIGAFAUNÁJÁHOZ III. A SZAMOS HULLÁMTERE ÉS A TISZA HULLÁMTERÉNEK TISZABECS ÉS TISZAKÓRÓD KÖZÖTTI SZAKASZA – Farkas Roland – Bevezetés A Tisza és a Szamos az Észak-Alföld két legjelentősebb vízfolyása. Hazai szakaszaikat végig árvízvédelmi töltések kísérik. A töltések és a folyók között elte- rülő hullámterek elenyésző kiterjedésűek az Észak-Alföld területéhez képest, egyedi helyzetükből adódóan azonban élőhelyi adottságuk és csigafaunájuk is jelentős mér- tékben eltér az átlagos alföldi területektől. A rendelkezésre álló szórványos faunisz- tikai adatok sejtetni engedték a Tisza és a Szamos hullámterének jelentőségét. 2006 és 2007 között lehetőségem nyílt arra, hogy a két folyó hullámterén szisztematikus faunisztikai vizsgálatokat végezzek. Ezek eredményeit kívánom a következőkben bemutatni. A vizsgálati terület jellemzése A Szamos esetében a vizsgálatok a hullámtér teljes hazai szakaszára kiterjed- tek. A töltés és az országhatár szinte minden oldalon egyértelműen jelezte a hazai szakasz határait. A torkolati szakaszon, Vásárosnamény, Olcsva, és Olcsvaapáti köz- igazgatási területén a Szamosnak és a Tiszának közös hullámtéri szakasza van. Itt éles határvonal-meghúzásra nem törekedtem, de a mintákat a Szamos közelében vettem. A Szamos hullámteréhez tartozik a Csengersima és Zajta között elterülő, töl- tésekkel körülvett terület is. Ez a Szamostól a hazai oldalon több mint 3 kilométerre esik, és a folyótól két töltés is határolja, de Románia területén – noha ott is távol van a Szamostól – nyitott a folyó felé. Feladata a folyó romániai szakaszáról érkező extrém árvizek távol tartása a környező településektől. Helyzetükből és funkciójuk- ból adódóan a két hullámtér között jelentős különbség van. Míg a folyó hazai sza- kaszát közvetlenül kísérő keskeny hullámteret az árvizek rendszeresen, évente akár több alkalommal elöntik, addig a csengersimai hullámteret utoljára több évtizede borította el a víz. A folyót közvetlenül kísérő hullámtéren kevesebb és mozaikosabb elhelyezkedésű, intenzíven művelt terület található, amely mellett extenzíven mű- velt gyepterületek (legelők, kaszálók, szórványosan nádasok) és sok kisebb liget- erdőfolt, illetve ültetvény fordul elő. A hullámtéren a ligeterdőket kizárólag a puha- faligetek képviselik, az ültetvények jellegzetes növényei a különböző nyárfajok (Populus spp.). A Csengersima és Zajta közötti hullámtéren domináltak az intenzív használatú területek. Közöttük mozaikosan egy-két kisebb kiterjedésű legelő, illetve 7 Farkas Roland néhány nagyobb erdő helyezkedik el. Ezek az erdők feltételezhetően egykori ke- ményfás ligeterdők jelentősen átalakított maradványai, amelyek közé nyárfa- és akácültetvények vegyülnek. Ez utóbbi hullámtérre jellemzőek a meanderekben ki- alakult, szélsőséges vízháztartással jellemezhető magassásosok, illetve a vizsgálatok idején – és feltehetően az év nagy részében – szárazon álló csatornák, amelyeket még szintén a hullámtér viszonylag természetesebb élőhelyei közé lehetett sorolni. A Tisza vizsgált hullámtéri szakaszát északról a folyó, keletről az országha- tár, délről a töltés határolta. Nyugati határát a vizsgálatra fordítható forrásokhoz igazítva Tiszakóród belterületének keleti végén húztam meg. Ez a hullámtéri sza- kasz átlagosan néhány száz méter szélességgel kíséri a folyót, területén rendszere- sek az elöntések. A hullámtéren az intenzíven művelt szántók mellett a Szamos hul- lámteréhez képest magasabb az erdők és faültetvények felszínborítása. Összességében a hullámtereken túlnyomó többségében antropogén hatások nyomán kialakult vagy azok által átalakított élőhelyekkel lehetett találkozni. Korábbi kutatások áttekintése Az Észak-Alföld csigafaunájának kutatottsága nem egyenletes. A botanikai vagy zoológiai szempontból korábban értékesnek talált, sok természeti értéket hor- dozó területek (lápok, reliktum erdők és a legnagyobb ligeterdők) faunájáról viszony- lag sok ismeret áll rendelkezésre. Ugyanakkor sok a nagy kiterjedésű, malakológiai szempontból „fehér folt” a térképen. A közepesen jó vagy gyengébb minőségű élő- helyekről szinte alig rendelkezünk adatokkal. A folyókat kísérő ligeterdőfoltok, a szántók közé ékelődő kisebb erdők és gyepek faunájáról is keveset tudunk. A Szamos hullámtere a legkevésbé kutatott helyek közé tartozik. A korai szórványadatok mellett1 az első részletesebb malakológiai vizsgálatot Bába Károly végezte.2 Bába az 1960-as években vizsgálta a Szamos torkolatánál található Sár- kány-kert faunáját. Magán a folyón nagyobb, szisztematikus malakológiai kutatás egy alkalommal zajlott, amikor Juhász Péter és társai a szamosi és tiszai ciánszeny- nyezés után felmérték a folyó gerinctelen vízi életközösségét, így a puhatestűeket ért hatásokat.3 2006-ban Deli Tamás vizsgálatai során Cégénydányádnál, saját vizs- gálataim részeként pedig Komlódtótfalunál és Olcsvánál került elő a bánáti csiga (Drobacia banatica), amelyről külön cikkben számoltunk be.4 Ennek köszönhetően,