1 Free, opensource, freeware és shareware programok windows rendszereken Írta: Lenkes Dániel Matematika – Informatika szak 2007. május 10. Témavezető: Zsakó László Informatikai Szakmódszertani Csoport Free, opensource, freeware és shareware programok windows rendszereken 2 Bevezetés Bevezetés A témaválasztásról Ez a dolgozat egy programgyűjtemény, amely megpróbál legalább egy ingyenes, szabadon használható programot kínálni minden olyan feladatra, amellyel a számítógép használata közben találkozhatunk. E gyűjtemény a Windows Xp operációs rendszerre specializálódott, de a programok többsége elérhető más windows verziókra és más operációs rendszerekre is. Miért adtam arra a fejem, hogy egy ilyen gyűjteményt összeállítsak? Szükség van erre? Hadd válaszoljam meg először a második kérdést. Igen szükség van, ugyanis: legtöbbünk windows-t használ, amiről köztudott, hogy fizetős szoftver, nem is beszélve a rajta futó rengeteg alkalmazástól, melyek zöme szintén pénzbe kerül. Mindezen programokat zavartalanul használhatja bárki, aki a közoktatásban tanul vagy akinek van pénze megvenni őket. Itt jelenik meg a probléma, miszerint legtöbbünknek nincs mintegy kétszázezer és egymillió forint közötti összegünk számítógépenként, hogy megvásároljuk a hétköznapjainkhoz szükséges szoftvereket. Felvetődik a kérdés, hogy mi a teendő a problémával kapcsolatban: lehetnénk elég gazdagok, áttérhetnénk más operációs rendszerre, kereshetnénk magunknak ingyenes programokat a fizetősök helyett, egyszerűen el is lophatjuk amire szükségünk van. Az első lenne a mindenki kedvére való megoldás, de nem túl valószínű, hogy bekövetkezik. Át lehetne állni más, ingyenes operációs rend- szerek használatára, ami egy jó megoldás lehetne tekintve a különböző linux disztribúciók ütemes fejlődését, gondolván itt elsőként az Ubuntu linuxra, erre példát láthatunk Franciaországtól, Mün- chentől. Ez megoldás lehet a nem is túl távoli jövőben, de manapság még nem, mert még az infor- matikatanárok többsége sincs tisztában ezen lehetőség mélységével, nemhogy azok az emberek, akik nem is igen próbálják követni az informatika fejlődését. Mivel manapság a többség az utolsó alternatívát választja, vagyis ellopja amire szüksége van, szeretnék egy elfogadható megoldást kínálni. Mielőtt a tisztelt olvasó elkezdi magában elítélni ezeket az embereket, szeretném felhívni rá a figyelmét, hogy ebben a magatartásban igen nagy szerepünk van nekünk, informatikatanároknak is. Minden általános, közép-, és felső iskolában olyan szoftvereket tanítunk, melyek szabadon a diákok rendelkezésére állnak egészen a tanulmányaik végéig. Miután a diák befejezte az iskolát, ott áll nyolc-tizenkét év informatika tanulás után a gépe előtt, amiről vagy minden programot el kell távo- lítania vagy egy horribilis összeget kell előteremtenie, hogy megtarthassa őket. Természetesen egyi- ket sem teheti meg, marad tehát az illegalitás. Egy másik igen fontos oka is lenne, hogy az emberek tudomást szerezzenek az ingyenes prog- ramokról. Ez pedig az, hogy a magyar állam 2001 óta a Campus szerződés keretében minden köz- oktatásban résztvevő hallgató, oktató, és intézményi dolgozó számára megvásárolja a Microsoft ter- mékeit. Ez a költség mára meghaladja a másfél milliárd forintot évente, ami természetesen közpén- zekből kerül finanszírozásra. Ma nemigen lehetne felbontani ezt a szerződést, tekintettel arra, hogy az emberek nem ismernek alternatívákat a most használt programjaik helyett. Remélhetőleg e gyűj- temény ezen is segíthet. (Az adatok az index.hu-n 2005. február 13.-án közzétett cikkből származ- nak: http://index.hu/tech/szoftver/ihmic0213/ ) Ez a gyűjtemény remélhetőleg kitölti az igények és a legalitás közt tátongó szakadékot. Ezzel a 194 programmal és programcsomaggal igyekeztem lefedni a legfőbb felhasználási területeket. Megjegyzem, hogy ez csak egy töredéke az interneten ingyenesen letölthető programoknak. Free, opensource, freeware és shareware programok windows rendszereken A dolgozat felépítése 3 A dolgozat felépítése A következő fejezetben bemutatom az ingyenes programok fő osztályait. Ezt követi a gyűjte- mény részletes bemutatása, felhasználási területekre bontva. Ezek után egy ajánlás következik, egy a hétköznapok igényeit kielégítő konfiguráció-javaslat, melyben programonként feltüntetem a meg- takarítást, összehasonlítva a megszokott, fizetős programokkal. A dolgozat végén egy hivatkozás- gyűjtemény olvasható, melyen keresztül el lehet jutni azokra az oldalakra, melyek szintén ingyenes programokat kínálnak. Az ingyenesség formái Sok elképzelés, esetenként tévhit kering a programok használatának jogait illetően. Ezeket a félreértéseket szeretném eloszlatni a következő részben. Az pc-k rövid történelme során számos szoftvert fejlesztettek ki, ezzel párhuzamosan számos licenszet alkottak meg. Ennek oka abban gyökeredzik, hogy az egyes fejlesztők más és más érdeke- ket tartottak szem előtt. Vannak akik úgy tekintettek a szoftver egyes példányára, mint egy tárgyra. Hasonlóan egy asztalhoz vagy székhez ezt is el lehet adni, de többször egymás után, ehhez persze az kell, hogy tilos legyen másolni és tovább adni azt. Vannak mások, akik másként gondolkodnak. Felismerték, hogy míg a valós világban az anyagi javak anyagi mivoltuknál fogva csak egy tulajdo- nost szolgálhatnak, addig a virtuális valóságban ezeket a javakat korlátlanul meg lehet osztani, ami mindenki javát szolgálja. E két nézőpont között számos egyéb helyezkedik el, melyeknek most egy részét fogom bemutatni. Az alább olvasható leírások elsősorban magyarázó jellegűek, nem adnak pontos definíciót. Akit mélyebben érdekel a téma, ajánlom neki a következő (angol nyelvű) linket: http://www.gnu.org/philosophy/categories.html Induljunk el a „fizetős”, jogvédett szoftverektől. Ezek fő jellemzője, hogy fejlesztőjük, min- den részében magáénak tekinti a programot, melynek a vevő egy vagy több példányát egy adott fel- használási célra megvásárolja. Általában korlátozva van, hogy hány gépen lehet használni az alkal- mazást, sőt esetenként az ár a célgép processzorainak a számától is függ. Általában ezek a progra- mok zárt forrásúak, aminek célja, hogy védje a szerzőt, nehogy ellopják az ötleteit. Ezek a cégek is rájöttek azonban, hogy az emberek nem szeretnek zsákbamacskát venni, tehát adni kell nekik vala- mit, amin keresztül megismerhetik a terméket. Két megoldás született a problémára. Kiadtak egy csökkentett lehetőségekkel bíró ingyenes verziót, amit az emberek ingyen letölthetnek, kipróbálhat- nak, majd ha úgy érzik, hogy nekik szükségünk van a teljes verzióra, akkor megvehetik azt. Az ilyen programokat hívják shareware programoknak. A másik lehetőség, hogy kiadják a teljesen működő programot, de ezt csak meghatározott ideig használhatja a felhasználó (ez általában 30 nap). Az idő lejártával a program működésképtelenné válik, egészen addig, amíg a felhasználó, a kibocsátótól kapott regisztrációs kulccsal, nem aktiválja azt. Ezeket a programokat hívják trial programoknak. A gyűjtemény trial programot nem, legfeljebb shareware programot tartalmaz. Vannak cégek akiknek bár ilyen programjaik vannak, de bizonyos programokat ingyenesen elérhetővé tesznek. Ezeknek egy jó része olyan megkötéssel bír, hogy az adott termék szabadon használható, nem vagyonszerzési célra. Ez általában annyit tesz, hogy otthon használhatom, de a munkahelyemen nem. Vannak cégek akik szintén közzétesznek ilyen programokat, de nem korlá- tozzák ilyen módon a felhasználást. Ennek oka az, hogy az ő fő profiljuk általában nem abban a programban mutatkozik meg, hanem egy másikban ami már fizetős, de nagyban könnyíti az ingye- nes verzió használatát. Megint mások nem a programért kérnek pénzt, hanem a termékhez nyújtott Free, opensource, freeware és shareware programok windows rendszereken 4 Az ingyenesség formái támogatásból. Ezeket a programokat hívják freeware programoknak. Nem keverendő össze az alább leírt free programokkal! Sajnos elég sokan hirdetik a programjaikat free-, illetve freeware-ként, és csak a letöltés előtti utolsó lépésben derül ki, hogy az igazából csak egy shareware vagy egy trial program. A gyűjtemény tartalmaz jó néhány freeware programot. A zárt forrás több hátránnyal is rendelkezik: nem segíti a fejlődést, hiszen egy probléma meg- oldására újra és újra időt, pénzt és energiát kell pazarolni. Másfelől mégis csak zsákbamacskát veszünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy mit is csinál a háttérben a program. Ez azt vonja maga után, hogy ha egy részfeladatot a program nem jól, vagy nem a legjobban old meg, akkor azt nem lehet kijavítani. A fent említett problémákat megoldandó, megszületett a nyílt forráskódú program (Open Source Sofrware), melynek számos licensze létezik a világban (GNU GPL, LGPL, GNU FDL, BSD, Apache, IBM). A licenszek részletes listája olvasható a következő címen: http://www.open- source.org/licenses/alphabetical . E lírásban az utolsó és talán mindenki számára a legszimpatikusabb kategória a szabad szoft- ver (free), melynek bemutatásához hadd idézzek a http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html oldalról, a GNU projekt hivatalos oldaláról: A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhaszná- lóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni a szoft- vert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli: • A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal. • A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazít- hassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége. • A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek