Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÓTH GABRIELLA SZÓÖSSZETÉTEL A MAI OLASZ NYELVBEN. TENDENCIÁK A NEOLOGIZMUSOK KÖRÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola, Vezetője: Dr. Bańczerowski Janusz DSc., tanszékvezető egyetemi tanár Romanisztikai Program Vezetője: Dr. Giampaolo Salvi DSc., egyetemi tanár A bíráló bizottság tagjai A bizottság elnöke: Dr. Giampaolo Salvi DSc., egyetemi tanár Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Ladányi Mária DSc., habilitált egyetemi docens Dr. Tóth László PhD, egyetemi docens A bizottság titkára: Dr. Fábián Zsuzsanna CSc., habilitált egyetemi docens A bizottság további tagjai: Dr. Kiss Sándor CSc., egyetemi docens Póttagok: Dr. Domokos György PhD., habilitált egyetemi docens Dr. Szilágyi Imre PhD., egyetemi adjunktus Témavezető: Dr. Vig István PhD., habilitált egyetemi docens Budapest, 2010 Alkalmazott rövidítések ............................................................................................................. 5 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 7 I. A SZÓALKOTÁS ELMÉLETI KÉRDÉSEI ................................................................... 11 1.1. A szóalkotás morfológiában elfoglalt helye .................................................................. 11 1.2. A szóalkotás célja .......................................................................................................... 14 1.3. A szóösszetételi szabályok ............................................................................................ 15 1.3.1. Az olasz szóalkotási szabályok bemenete .............................................................. 16 1.4. A szóalkotási módozatok .............................................................................................. 17 1.4.1. A deriváció: szuffixáció és prefixáció .................................................................... 17 1.4.2. A szóösszetétel ....................................................................................................... 18 1.4.2.1. Szavak, lexikai egységek elemzése…………………………………………....19 1.4.2.2. A fej fogalma…………………………………………………………………..22 1.4.2.3. Endocentrikus összetételek ……………………………………………………26 1.4.2.4. Exocentrikus összetételek……………………………………………………...27 1.4.2.5. A konstituensek sorrendje……………………………………………………..29 1.4.2.6. Szoros és nem szoros összetételek………………………………………….....30 1.4.2.7. Az allogén összetételek………………………………………………………..32 1.4.2.7.1. A neoklasszikus összetételek……………………………………………..33 1.4.2.7.2. A hibrid összetételek………………………………………………...........39 1.4.2.8. A szóösszetételek osztályozása……………………………………………..39 1.4.2.8.1. Az endogén összetételek osztályozása……………………………………40 1.4.2.8.2. A neoklasszikus összetételek és a félszavak osztályozása………………..53 1.4.2.8.3. A hibrid összetételek osztályozása………………………………………..60 1.4.2.8.4. Javaslat az összetételi osztályozásokra...…..……………………………..61 1.5. A szóösszetétel és más, morfológiailag komplex alakok kérdései ................................ 62 1.5.1. A szóösszetétel és a szóképzés (prefixáció) közti határ problémája ...................... 63 1.5.2. Szóösszetételek vs szintagmák ............................................................................... 68 1.5.3. Szóösszetételek vs többszavas jelentéstani egységek ............................................. 72 1.5.4. A juxtapozitumok ................................................................................................... 75 1.6. Fonológiai változások a szóösszetételekben ................................................................. 78 1.7. Ritkább szóalkotási típusok ........................................................................................... 79 II. AZ INNOVÁCIÓ SZEREPE A SZÓALKOTÁSBAN ................................................... 80 2.1. A szókincs bővítésének lehetőségei: a neologizmusok ................................................. 80 2.2. Neologizmus – okkazionalizmus – hapax ..................................................................... 82 2 2.3. A neologizmusok típusai és osztályozása ..................................................................... 84 2.4. Termékenység és gyakoriság ........................................................................................ 86 2.5. A neologizmusok elsődleges forrása: a tömegkommunikációs eszközök..................... 89 III. SZÓÖSSZETÉTELI MINTÁZATOK A NEOLOGIZMUSOK ESETÉBEN ................ 93 3.1.1. A korpusz ............................................................................................................... 93 3.1.2. Az elemzés módszere ............................................................................................. 93 3.1.3. Az összetételi minták osztályozása ........................................................................ 96 3.2. Az endogén (őshonos) összetételek ............................................................................... 97 3.2.1. Az N + N összetételek ............................................................................................ 98 3.2.1.1. Jelzői N + N összetételek…………………………………………………........99 3.2.1.2. Alárendelő N + N összetételek……………………………………………….107 3.2.2. V + N összetételek ................................................................................................ 112 3.2.3. N + A összetételek ................................................................................................ 124 3.2.4. P + N összetételek ................................................................................................ 129 3.2.5. A + N összetételek ................................................................................................ 131 3.2.6. A + A összetételek ................................................................................................ 133 3.2.7. Mellérendelő N + N összetételek ......................................................................... 135 3.2.8. Egyéb, nem produktív összetételek ...................................................................... 137 3.3. Az allogén összetételek .............................................................................................. 139 3.3.1. A neoklasszikus összetételek elemzése…………………………………………….139 3.3.1.1. A neoklasszikus összetételek típusai ................................................................ .141 3.3.1.1.1. A Fsz + Sz szerkezetek…………………………………………………......141 3.3.1.1.2. A Sz + FSz szerkezetek…………………………………………………….144 3.3.1.1.3. A Fsz + Fsz szerkezetek…………………………………………………....147 3.3.1.2. A szófaj ............................................................................................................. 147 3.3.1.3. Az elemek sorrendje .......................................................................................... 148 3.3.1.4. A stílusjegy ........................................................................................................ 149 3.3.1.5. A megjelenési év ............................................................................................... 149 3.3.1.6. A szemantikai mező .......................................................................................... 150 3.3.1.7. Az egyes félszavak elemzése ............................................................................ 151 3.3.2 A hibrid összetételek elemzése ................................................................................. 176 3.3.2.1. Tipológia………………………………………………………………………178 3.3.2.2. Jelzői N + N összetételek……………………………………………………...179 3.3.2.3. Alárendelő N + N összetételek………………………………………………...184 3 3.3.2.4. N + A összetételek……………………………………………………………...185 3.3.2.5. A + N összetételek……………………………………………………………..186 3.3.2.6. V + N összetételek……………………………………………………………...186 3.3.2.7. P + N összetételek ……………………………………………………...............186 3.3.2.8. A +A összetételek…………………………………………………………........187 3.3.2.9. Mellérendelő N + N összetételek………………………………………………187 3.3.2.10. A + Avv összetételek………………………………………………………..187 3.4. A korpuszban szereplő szóösszetételek jellemzőinek összefoglalása ......................... 187 3.4.1. A kimenet tipológiája ........................................................................................... 187 3.4.2. Az összetételek szófaja ......................................................................................... 194 3.4.3. Az elemek sorrendje ............................................................................................. 196 3.4.4. A szemantikai mezők ........................................................................................... 197 3.4.5. Az írásmód ........................................................................................................... 198 3.4.6. A stílusjegy ........................................................................................................... 200 3.4.7. A megjelenés éve ................................................................................................. 201 IV. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................... 203 FORRÁSOK ........................................................................................................................... 206 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ................................................................................... 206 FÜGGELÉK ..........................................................................................................................