Klasszikus És Jazz 2014

INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP

Klasszikus és Jazz 2014. TAVASZ 2014. TAVASZ GRAMOFON • 2014. TAVASZ

március 27-28. Zeneakadémia

Haydn, Mozart, Beethoven Zongora: Finghin Collins Vezényel: Takács-Nagy Gábor www.bfz.hu

XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 900 Ft

bfz_haydmozartplusz_200x282mm.indd 1 2014.02.20. 17:14 MVM KONCERTEK A Zongora 1\LNRODM/XJDQV]NLM 0LWVXNR8FKLGD *ULJRULM6]RNRORY 2014 0ĦYpV]HWHN3DORWiMD %DUWyN%pOD1HP]HWLKDQJYHUVHQ\WHUHP 2014. február 26. (szerda), 19.30 – 0LWVXNR8FKLGD iSULOLV KpWIĘ ±*ULJRULM6]RNRORY 2014. október 22. (szerda), 19.30 – %RJiQ\L*HUJHO\ QRYHPEHU KpWIĘ ±5iQNL'H]VĘ =HQHDNDGpPLD1DJ\WHUHP 2014. március 12. (szerda), 19.30 óra – -DQGy-HQĘ PiMXV KpWIĘ yUD±1\LNRODM/XJDQV]NLM 2014. szeptember 18. (csütörtök), 19.30 óra – -HYJHQ\LM6]XJ\ELQ 2014. november 6. (csütörtök), 19.30 óra – 9iUMRQ'pQHV

$MHJ\HNpVEpUOHWHNPHJYiViUROKDWyND0ĦYpV]HWHN3DORWiMDMHJ\SpQ]WiUiEDQ a www.jakobikoncert.hu honlapon a Jegyvásárlás menüpontban, PHJUHQGHOKHWĘNDMDNRELNRQFHUW#JPDLOFRPHPDLOFtPHQ és a 30-257-7150-es mobilszámon, hétköznapokon 9-16 óráig.

%ĘYHEELQIRUPiFLy ZZZD]RQJRUDKXZZZPYPKX

A hangversenysorozat QpYDGyV]SRQ]RUD GRAMOFON 2014. TAVASZ Klasszikusl k és Jazz XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

DOSSZIÉI JAZZI

Mesés izlandi hangszerek Bátrak zenéje Varga Ildikó Rita Anna zenetörténeti – Az 1705 a Müpában esszéje 4 Beszélgetés Kaltenecker Zsolttal 42

Tavaszi koncertajánló 46 KLASSZIKUSI

ICMA 2014 CHARLES DUTOIT ÉLETMÛDÍJAS (10–11. oldal) Charles Dutoit, Andreas Staier és Adrien Boisseau a fôdíjasok 10 VILÁGZENEI

Tavaszi Müpa-mozaikok A népzenét nincs mitôl félteni Eltáncolt zenétôl Tárkány-Kovács Bálint és Paár Julianna a jubileumi zongoraestig 12 a Tárkány Mûvek törekvéseirôl 48

„Legyen az egész városban A Fonó Budai Zeneház hírei 51 fesztiválhangulat” Káel Csaba a Budapesti Tavaszi Fesztivál megújulásáról 16

Prokofjev-ünnep Berlinben Lindner András riportja a német GRAMOFON-HANGI fôvárosból 19 Az akusztikus mûvészetek „Amíg örömet szerez – magunknak mostohagyermeke: INTERJÚ KÁEL CSABÁVAL (16–18. oldal) és a közönségnek” a hangfelvétel-esztétika Harmincéves Ujházy László tanulmánya az Amadinda Ütôegyüttes 22 Harmadik rész: A korai elektromos felvételek (2) 52 A Honvéd Együttes és a Duna Palota hírei 30

Zenekari körkép GRAMOFON Nemzeti Filharmonikusok, Budapesti ZENEKRITIKAI MÛHELY Fesztiválzenekar, Concerto Budapest, Budafoki Dohnányi Zenekar, Miskolci Klasszikus zene, opera, jazz, Szimfonikus Zenekar, Pannon népzene és világzene 55 Filharmonikusok, Kodály Filharmónia, Szegedi Szimfonikus Zenekar 32 Terjesztési pontok 74

ZENEKRITIKAI MÛHELY (55–73. oldal)

1996-ban alapította: Iványi Margó, Bôsze Ádám, Retkes Attila és Zipernovszky Kornél

Fôszerkesztô: Retkes Attila Fôszerkesztô-helyettes: Albert Mária, Bércesi Barbara Fômunkatársak: Ujházy László, Várkonyi Tamás, Zipernovszky Kornél Lapterv: Práczky István Tervezô szerkesztô: Kondor Anna

Címlapon: Gyerekrajzok afrikai dobokról, forrás: Waitsﬁ eld Elementary School (Egyesült Államok)

A szerkesztôség levelezési címe: Gramofon – H-1282 Budapest, Pf. 68 Telefon: 06 20 998 1499 E-mail: [email protected] • Internetes folyóirat: www.gramofon.hu • Kiadja a Retkes Attila Kulturális Értékteremtô Kft. H-1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 54. V. ép. Felelôs kiadó: Retkes Attila • Elôﬁ zetés, terjesztés, hirdetés: 06 20 998 1499, e-mail: [email protected]

Nyomás és kötés: Press Time Kft., 1066 Budapest, Lovag utca 15. Felelôs vezetô: Schmidt Dániel

Megjelenik évszakonként. Elôfi zethetô a kiadó címén; postai úton, telefonon vagy e-mailben. Az éves elôfi zetés ára 2014-ben: 3000 forint A Gramofon A Gramofon az ICMA megjelenését támogatja: nemzetközi zsûrijének tagja Az ország nagy része – lévén gleccserek borítják – lakha- tatlan, s nem ritka a szeparált, „tanyasi” életmód, amely- Mesés nek mûvelôi fôként a kistermetû, eredeti viking-vérvo- nalú izlandi lovak és a különleges gyapjú izlandi birkák tartásával foglalkoznak. Hagyományai megtartása mellett azonban Izland már modern világ, s mint ilyen, nemcsak az elôbbiek és a halászat, hanem a légiközlekedés is komoly részét teszi ki gazdaságuk bevételeinek. És mivel izlandi az izlandi anyaföld sok geotermikus energiát termel, a háztartások fenntartása relatíve olcsónak mondható, amire szükség is van – tekintve, hogy Izlandon minden hangszerek más igen drága. Az országról már jóval a viking idôk elôttrôl vannak em- lékeink. Valószínûleg a görög Pütheász (Pytheas) említette elsôként, aki i.e. 330 körül hajózott ki Massailából (Mar- Izland varázslatos világ. seille), kerülte meg a brit szigeteket, és járt Norvégia nyu- A tûz és a jég, a gleccserek, a gejzírek, gati partjainál. Ô írt egy Ultima Thule nevû szigetrôl, ami az akkori brit szigetektôl kb. 6 napi hajóútra lehetett. A vi- a víz esések, a vulkánok, a csodás king kor körülbelüli kezdetétôl, a 8. század elejétôl már biztosan éltek ír szerzetesek a szigeten, mivel egy Ducuil nevû tavak és a sarki fény hazája. honfi társuk írt róluk De mensura orbis terrae (talán így for- dítható: Egy mérhetetlen bekerített föld) címû földrajzi mun- Az ott élôk többsége hisz a természet- kájában. A szerzetesek emlékét a 9–10. század környékérôl felettiben, büszkén ôrzi kultúráját, származó Landnámabók (A telepesek vagy A letelepedések könyve) címû középkori emlék, illetve két izlandi helynév: mûveli zenéjét és dédelgeti anyanyel- Papafjörd-ur (Szerzetes-öböl) és Papey is ôrzi. A szerzetese- ket az elôbb említett Landnámabók szerint „Papar”-nak vét. A kezdetekben „pogány”, késôbb hívták, így a helynevek talán valóban az ô ottlétük emlékérôl tanúskodnak. katolikus, ma fôként lutheránus Izlandot elôször Hóföldnek (Snjórland), majd Jégföldnek hitvilágú nemzet – amely mindössze (Ísland) nevezték el az arra járó hajósok, pedig 850 körül még voltak sûrû erdôk a területen, amelyeket a késôbb 260-300, más becslések szerint betelepülô norvégok, skótok és írek kiirtottak. Ingólfur Arnasson alapította a mai fôvárost; Reykjavikot (jelenté- 320-350 ezer lelket számlál – igen se: Füstölgô völgy, nevét a gejzírekbôl feltörô gôz nyomán kapta), 874 körül. Izland arról is nevezetes, hogy 930-ban fontosnak tartja gyökereit, nagy itt hozták létre a világ elsô parlamentjét, az Alþingit tisztelettel viseltetik a természet iránt, (Allthing) az észak-amerikai és az európai kontinensek tö- résvonala felett. A ma is látogatható Þingvelliren (Az és értôn gondozza hagyományait. országgyûlés földjén) 1944. június 17-én Izlandot köztársa- sággá kiáltották ki, és kimondták Dániától való független- Írásunk bepillantást enged egy ségét is. Tán érdemes megjegyezni, hogy mivel Izland az említett törésvonalon fekszik, alapterülete minden évben különleges ország zenekultúrájába: kb. 22 milliméterrel nô. bemutatjuk Izland tradicionális hang- Izlandon – norvég befolyásra – 1000 körül kezdett el ter- jedni a kereszténység, bizonyos pogány, ôsi törvények szereit, illetve a hozzájuk kapcsolódó meg ôrzésével. Az ország az 1200-as évek végén a norvég királyság, az 1300-as évektôl pedig a dánok uralma alá legendákat, történeteket. Cikkünk tartozott, akik terjeszteni kezdték a reformációt, és 1550- ben kivégezték Izland utolsó katolikus püspökét, Jón szerzôje énekmûvész és zenepeda- Arasont (1484–1550), két fi ával együtt. Izland leghíre- gógus, aki évekig élt Reykjavikban. sebb szülöttje azonban mégsem az elôbb említett püspök, hanem Vörös Erik és fi a, Leifur Eiriksson voltak, akiknek Grönland felfedezését tulajdonították. Mára bebizonyo- ✒ Varga Ildikó Rita Anna sodni látszik, hogy Vörös Erik elôtt ketten is jártak Grön- landon, de az kétségkívül igaz, hogy a hírhedett viking IZLAND ZENÉJE DOSSZIÉ nevezte el és próbálta benépesíteni az Izland mellett voltak. Sok mûvében használta hazája népdalkincsét: elterülô szigetet. olyanokban, mint pl. az Íslensk rímnadanslög (Izlandi rím- Izland kultúrájának szerves részét képezik a sagák, azaz a tánc-dal, op. 11.). történetek, elbeszélések vagy regék, amelyek közül a két Az izlandi népdalok két jellemzô formában jelentek meg Edda-saga (Edda-rege) – elnevezésükrôl tán érdemes tudni, a 11. század környékén. Az egyik „megtestesülésük” a hogy az Edda egy Izlandon ma is használatos nôi név – kved-a, a másik a syngja (ének) volt. A kvæðaskapur vagy tekinthetô a legrégibbnek. A verses Eddát ma is az kvæðaskapur egy elôadási gyakorlatot jelölt, de így nevez- „idôsebb” névvel illetik, minthogy a 9. században keletkez- ték az óizlandiban a költészetet és a költeményeket is. A hetett, de Heinrich Gusztáv 1893-ban írt, Az Edda eredete kvæðaskapur (ejtsd: kvájd-ászkápür) énekverseléshez vagy címû munkája szerint ennek a gyûjteménynek nem min- elbeszélô énekléshez gyakorta társult a sagnadansar, azaz den költeménye született a szigeten. Vannak közöttük valamiféle táncolás is. A kvæðaskapur legrégebbi elôadási grönlandi regék (pl. a grönlandi Atli-dal, ami nemcsak formái közül a legismertebbnek tán a Vikivaki nevezhetô. Atliról, hanem Attiláról és a hunokról is szól), de skót és A syngja, a kvæðaskapur, a modusok, a modális és diatoni- norvég eredetû versek is. Az „ifjabb”, azaz prózai Eddát kus hangsorok mellett az izlandi népzene másik két fontos Snorri Sturluson (1178/9–1241) jegyezhette le 1220 és 1223 alkotóelemének nevezhetô a rímur és a tvísöngur. A rímur között, más vélekedések szerint az 1226/30-as évek táján. jelentése rím (ríma=rímel), a tvísöngur pedig iker-ének- Izland legrégebbinek tartott írásos zenei emléke, a Lilja ként vagy iker-dallamként (tvíburi=iker, söngur=ének (Liliom) – amelyet egy szerzetes, Eysteinn Ásgrímsson ír- vagy dal), esetleg kettôs-énekként fordítható. A rímurrel hatott le elôször – az Essai sur le musique ancienne et ellentétben a tvísöngur jelenléte a sziget folk-kultúrájában moderne (Vizsgálódás a régi és a modern zene felett) címû elvihatathatatlan, ám korántsem uralkodó. 1780-as, Párizsban kiadott enciklopédiában tûnhetett fel A rímur vagy ríma egyfajta rímekbe szedett vers, ami ál- elôször nyomtatásban. A könyvbe valószínûleg úgy került, talában 2-4 soros volt, gyakran rímnahættirben, azaz hogy egy Jón Ólafsson nevû izlandi muzsikus egy dán ze- „rím-mértékben” íródott; szerepeltek benne trocheusok, neszer zônek énekelte el valamikor a 17. században, aki a sok esetben volt benne alliteráció, váltakozó metrum is, dallamot és a szöveget is hallás után jegyezte le. A Lilja és általában diatonikus hangsorok felhasználásával ad- egyébiránt 100 versszakból áll. ták elô. A rímur zenetörténetileg a skaldic poetry, azaz a skáld terminus technicushoz kapcsolható, ami költôt A Lilja költemény negyedik versszaka vagy „költôi költészetet”, azaz valamiféle „bárd-kultúrát” Fyrri menn er fraed-in kunnu jelölhetett. Másik „elágazása” pedig az eddai-költészet le- (Így fordítható: Az ember elôtt ismert a tudás) hetett. Valószínûnek tûnik, hogy mind a 9. századi verses Edda, mind a skáld költemények rímur-ökben íródhattak. A skáld-költészet a skandináv államokban, illetve Izlan- don volt elterjedt a viking-korban és a középkor tájékán. Az egyik leghíresebb izlandi skáld (bárd) Snorri Sturluson volt, akit többször is törvénymondónak (az akkori Izland egyetlen közjogi méltósága) választottak a már koráb- biakban említett parlamenten, az Alþingin, és ô volt a prózai Edda lejegyzôje is. A skáldok rímur-be (ejtsd: rímürbe) szedett versei – amelyeket általában lírával (Iz- landon talán gígjával) és hárfával (Izlandon harpa) kí- sértek – késôbb mind a templomi, mind a klasszikus zene területén gyökeret vertek. Fôtiszteletû Bjarni Þorsteinsson (1861–1938) végezte tán a legjelentôsebb munkát a rímur- Izland zenei világát egészen a 19. századig fôként az egy- ök összegyûjtése terén, és ô volt a korábbiakban már em- házi modusok, azaz a „templomi modális” hangnemek ha- lített, 1906-09-ben kiadásra került Íslensk þjóðlög, azaz Iz- tározták meg. Az említett modusok vélhetôen csupán a landi Népdalok kötetben szereplô dalok lejegyzôje is. 11. századtól honosodhattak meg a szigeten – tekintve, Bjarni Þorsteinsson nem csupán gyûjtô, hanem zene- hogy a katolikus hitre csupán 1000 körül tért át az erede- szerzô is volt, aki magyarázó jegyzeteket közölt a tvísöngur- tileg pogány hitvilágú nemzet. Az Izlandi Népdalok címû rôl is, sôt negyvenkettôt ki is nyomtatott, s ezek a leg- kötet, amit 1906 és 1909 között adtak ki, több mint 1000 gyakrabban énekelt dalok lettek a 19. században Iz- mó duszokban lévô dallamot tartalmaz. Jón Leifs (1899– land-szerte. A következô zenei részlet a rímur, a 1968), Izland egyik legjelentôsebbnek tartott zeneszerzôje kvæðaskapur és a modális hangsor népzenei megjelenésére is sokat tett a sziget népdalkincsének összegyûjtéséért. lehet példa. A részlet hiányos lokriszi hangsorú, de diato- 1925-ben, 1926-ban, 1928-ban és 1934-ben is népdalgyûjtô nikusan dó-ra végzôdik. Az elsô részlet Þorsteinsson saját körútra indult, amelyben segítôi Erich Moritz von kézírása, a második pedig ugyanazon dal nyomtatott ver- Hornbostel és a Berlini Fonográf Archívum munkatársai ziója.

2014. TAVASZ GRAMOFON 5 DOSSZIÉ IZLAND ZENÉJE

Bjarni Þorsteinsson gyûjtése és kézírása. Nem csupán a fenti dallam, hanem Jón Leifs egyéb, na- Rímur, kvæðaskapur, s tán modális hangsor (?) a népzenében gyobb lélegzetû kompozíciói is csodás emléket állítottak Kvæd-alög (Versdalok) Izlandnak és kultúrájának. Az Edda-oratóriumok – Edda I, A föld teremtése, op. 20, 1935–40; Edda II, Az Istenek éle- te, op. 42. 1966 – és az eredetileg háromrészesnek szánt fü- zér harmadik darabja, a befejezetlenül maradt Az istenek alkonya (op. 65, 1964-68), a Saga-szimfónia (op. 26, 1941) vagy a Hekla (op. 52, 1961) megírásakor Leifs arra töreke- dett saját bevallása szerint, hogy „visszaragadja az északi kultúra örökségét Wagner karmaiból”. Leifs Edda-órató- riu mának harmadik darabja nem véletlenül viseli Az istenek alkonya címet: nem véletlen a Ring tetralógia utolsó darabja, a Götterdämmerung címével való egyezés. Richard Wagner ugyanis minden valószínûség szerint az Edda, a Völsunga-saga és a Thidriks-saga elemeit és szereplôit „épí- tette bele” A Nibelung gyûrûje címû zenedráma-ciklusába. Mindez Jón Leifst vélhetôen azért nem tette boldoggá, mert Wagner meglehetôsen szabadon használta, megvál- toztatta és kiragadta természetes környezetébôl a Leifs ál- tal oly nagyra becsült izlandi „történelmet”. Nemcsak Jón Leifs, hanem mások is úgy vélték, hogy az izlandi zene, az izlandi szív és lélek elveszíti lényegét, ha kiragadják termé- Nem kizárt, hogy Izland legkorábban lejegyzett rímur-je szetes, illetve természeti környezetébôl. Így írt errôl Hilmar mégsem az elôbbiekben bemutatott zenei részlet lehet, hisz Oddsson izlandi ﬁ lmrendezô és tanár: „Az izlandi szív nem vélhetôen Árni Beinteinn Gíslason (1869–1897) volt az, érthetô meg és nem fejezhetô ki, ha kiragadjuk a természet aki az elsô ilyen típusú dallamot leírta, s lejegyzése Ólafur erôivel, a földdel és az éggel és a kegyetlen, ám bôkezû ten- Davíðsson (1862–1903) szórakoztató népzenei gyûjte- gerek hullámaival való kapcsolatából, melyek fáradhatat- ményében jelenhetett meg, 1890 táján. lanul ostromolják a partokat.” A tvísöngur, azaz az iker-dallam, a párhuzamos kvintekbôl Az izlandi lelket, azaz a természet erôinek párharcát tükrö- felépülô kétszólamú zenei elem a középkori egyházi hagyo- zi az izlandi népzene, aminek története – fôként a közép- mányokból a népdalkultúra felé, onnan vissza a szakrális, kor elejétôl – összeforrott az izlandi hangszerekével. Közü- a világi, s késôbb a klasszikus zene területeire vándorolt át. lük is a Langspilt, azaz „hosszú játékot” más néven „hajló A tvísöngur klasszikus zenei megjelenésére példa lehet Jón citerát” tartják ma is az ország nemzeti hangszerének. A Leifs Kirkjulög (Templomi dal – Három Himnusz, op. 12a) langspilt, ami kicsit a mi citeránkra emlékeztetô hangszer címû ciklusának második dala is. A tvísöngur ezúttal a kí- volt, apró vonóval szólaltatták meg. Mivel igen kevés adat séretben található, de érdemes megﬁ gyelni az énekszólam- áll rendelkezésünkre az említett hangszerrôl és történetérôl, ban a rímur váltakozó metrumát is. A feldolgozás alapja nem állítható teljes bizonyossággal, hogy langspil-féle egy izlandi népdal lehetett, ami német fordításban az hangszer kizárólag Izlandon létezett. Két olyan instrumen- Isländische Volkslieder (Izlandi Népdalok) címû, Georg tum is található ugyanis a nemzetközi zenetörténetben Kallmeyer által kiadott füzetben is megjelent. Részlet a ami hasonlít rá: az egyik a német Scheitholt, a másik pedig dalból: a norvég, nyolchúros langeleik. Az elsô kép, amin minden valószínûség szerint az elôbb említett hangszer látható, 1836-ból származik.

Langspil

6 GRAMOFON 2014. TAVASZ DOSSZIÉ

A másik, az izlandiak által abszolúte izlandinak tartott Symfón hangszer a fi d-lan. A két húros – a húrok általában lószôrbôl készültek –, kis vonóval megszólaltatható hangszert fôként dalok kíséretéhez használták, szólóhangszerként való hasz- nálata nem ismeretes. A 19. századra tûnt el Izlandról, ám mostanában ismét reneszánszát éli. A fi d-lan külalak tekin- tetében hasonlatos a koreai ajaeng-hez (bár annak legré- gebbi verziója héthúros), a skandináv talharpa háromhúros változatához, illetve egy Lengyelországban talált lyrához, a fi n n jouhikkohoz és jouhikantelé-hez, valamint a svéd stråkharpá-hoz.

Fid-lan A harpa (hárfa) neve elôször vélhetôen a kora középkor- ban, a Völuspá, azaz a Jósnô próféciája címû Edda-részletben tûnt fel, késôbb Hólar püspökével, a szentté avatott Jón Ögmundssonnal kapcsolatosan említették, akinek szintén volt egy harpája. A gígja is igen népszerû volt Izlandon, s rebec néven a középkorban, illetve késôbb is szerte Nyu- gat-Európában. A nyugat-európai rebec ôse valószínûleg a 8. század környékén már létezô, háromhúros, arab rebab volt. A két, most bemutatott hangszer; a harpa és a gígja egészen biztosan fontos része lehetett a sziget kultúrájának, mivel elnevezésük nôi nevek formájában a mindennapok- A ﬁ d-lan európai rokonai ba is bevonult (Harpa és Gígja).

Harpa

A symfón vagy symphonie sem tekinthetô elôzmények, illetve „rokonok” nélkülinek a világ zenetörténetében, hisz Gígja az vélhetôen a hurdy-gurdy (nyenyere vagy tekerô) közeli felmenôje vagy leszármazottja. A symfónról valószínûleg a 13. században írtak elôször Izlandon, de az is bizonyosnak tûnik, hogy a skáholt-i Þórður Þorláksson bíborosnak volt egy a birtokában a 17. században. A hangszer, amit gyakorta emlegettek izlandi versekben és himnuszokban, a magyar tekerôvel, a svéd hjulharpával és nyckelharpaval (nyekelharpa, vagy billentyûsﬁ dula), esetlegesen a dán drejelirével és a skandináv hiwll harpával is rokonságban állhatott, amelyek közül a magyar nyenyerérôl már Szent István korából vannak emlékeink. Akkoriban a nyenyerét szintén szimfóniának hívták Magyarországon. Két fajtája volt: az egyik az organistrum, ami igen nagy testû hangszer Mind a gígja, mind a harpa megihlette Izland zeneszerzôit. volt, s csak ketten, esetleg még többen tudták kezelni; a Jón Þórarinsson (1917–2012), az ismert izlandi komponista másik pedig a tiponie. több, Izlandon igen népszerûvé vált dalt is írt; köztük egyet

2014. TAVASZ GRAMOFON 7 DOSSZIÉ IZLAND ZENÉJE

Íslenskt vögguljód- a Hörpu (Izlandi bölcsôdal hárfára) cím- FORRÁSOK: mel, Halldór Laxness (1902–1998) versére. A szerzemény azért is érdekes lehet, mert zongoraszólamának elején 0 1. Icelandic glaciers, online elérés: tvísöngur-szerû kíséret található, hangneme pedig dalla- https://notendur.hi.is//~oi/icelandic_glaciers.htm. mos a-moll. Sigfús Einarsson (1877–1939) Gígjan címû 0 2. Brief summary of Iceland’s history, online elérés: dala pedig – ami szintén ismert alkotásnak számít a szige- http://prog.vub.ac.be/~cderoove/icehorsewiki/Iceland. ten – Gesz-dúrban íródott, már az Izlandot a 19. században html. elért nyugat-európai „modern” zene hagyományai szerint. Ahogyan az elôbbiekbôl kitûnt, nem csupán Izland, ha- 0 3. Izland történelme, online elérés: nem annak kultúrája is igen különleges – azzal együtt, http://cograf.hu/tudastar/izland-tortenelme. hogy öröksége némely területén értelemszerûen tükrözôdik 0 4. Arason, Jón, online elérés: az európai befolyás. Mégis talán ez az egyetlen ország a vi- http://www.newadvent.org/cathen/01678c.htm. lágon, ahol a szikláknak lelke van, és tán még a könnyek 05. Essai sur le musique ancienne et moderne, online elérés: is kövekbôl vannak – úgy, mint a Jón Leifs életérôl forga- http://archive.org/stream/essaisurlamusiqu tott, Hilmar Oddsson rendezte ﬁ lm címében (Tár úr steini, 02labo#page/n7/mode/2up. 1995). A kövek, a vulkánok, a gleccserek és Izland „po- 06. Icelandic folk music past and present, Dr. Bjarki Sveinb- gány istenei” mindezidáig hôsiesen ôrizték, védték marok- jornsonin in Margaret and Richard Beck Lectures, nyi népüket, s alakították életét. Talán ezért is van, hogy University of Victoria, 23 March, 2009. Online elérés: Izland kultúrája és zenei világa is természeti környezete és http://web.uvic.ca/~becktrus/assets/presentations/ istenei képét formázza. Nyugodt, szikár, hûvös, néha tán Bjarki-Folk-Music-web/bjarki-folk-music_01.php. kemény mivolta mögött forrongás, izgatottság, harciasság, szenvedélyesség, és mindenek felett szabadság rejlik. 07. Iceland’s Greatest Classical Composer, JÓN LEIFS Olyan, mint amilyennek Egill Skallagrímsson (910–990), (1899-1968) and other Icelanders of Note, online elérés: az elsô izlandi költôk egyike gondolta. Ezért is lehet ilyen http://web2.uwindsor.ca/courses/cmllc/whitney/class. az a kultúra, amit csakis Izland hagyományozhatott ránk. html. 0 8. A Pallas Nagylexikona, Edda, online elérés: Egill Skallagrímsson: Strófák http://mek.niif.hu/00000/00060/html/029/pc002989. html. Vihar hatalmasan 09. Jón Leifs – szócikk a Grove Dictionary of Music and vág a tengerárba, Musicians második kiadásában harciasan úszik a hab óriása, 10. Tónlistarsaga Reykjavíkur, online elérés: fenn a fecske-honban http://www.musik.is/Baldur/TsagaRvk/1800-1900/ vészek ôsvány rónak, til1900_9.html. Gestill is meghódol 11. Edda, óészaki mitológiai és hôsi énekek, online elérés: a hajó-rombolónak. http://mek.oszk.hu/00300/00377/index.phtml. 12. Icelandic Musical Instruments, online elérés: Emeljük fel kardunk, http://www.thegogglesdonothing.com/ a farkasfog-festôt. archives/2011/12/icelandic_musical_instruments. Halak pusztulásakor shtml. lesz sok híres tettünk. 13. Styrbjörn Bergelt, Den tvåsträngade stråkharpans Hajózzunk Lundba, vandringsvägar En hypotes, online elérés: Mindnyájan siessünk, http://nyckelharpansforum.net/2004b/2strhasb.htm. hogy még napnyugta elôtt gúnydalt zönöghessünk. 14. Lajtha László, Dincsér Oszkár, A tekerô, (A Néprajzi Múzeum Értesítôje, 1939) Bár az ég elûzné 15. Avasi Béla, A magyarországi tekerô hangkészlete, ezt a koronás fôt, (Néprajzi Értesítô, 1959) Ódinn s minden isten 16. Sárosi Bálint, Die Volksmusikinstrumente Ungarns, meglakoltatná ôt, Leipzig, 1967. Freyr és Njördr kergetné a nép nyöszörítôjét, 17. Egill Skallagrímsson, Strófák; in: Weöres Sándor, keserves burkolni Egybegyûjtött mûfordítások 2, Bp., Magvetô, 1976, pp. szívbe bú-baj-felhôt. 531–532. 18. Heinrich Gusztáv, Az Edda eredete in Budapesti Szem- (Weöres Sándor fordítása) le, 73. kötet, 1893.

8 GRAMOFON 2014. TAVASZ WARNER KLASSZIKUS CD ÚJDONSÁGOK

EMMANUELEM BERTRANDBE A PárizsiPá PAPAHUD CCHCHAMAYOUHA NemzetiNem Opera ZenZenekara PHILIPPEPH JJORDANOR

standardstan CD 2562564637078 2 CDCD digipackdigi CD 2 CD 25622564634845 25622564633583 5095099993414227 LESLES VENTSVENTN S FRFRANÇAISANÇAIS SCHUBERT:SCS HHUBEERTT: WAGNER:WAAGNERE : 20. századi fúvós kamaraművek: WANDERER-FANTÁZIA A NIBELUNG GYŰRŰJE Ravel, Ibert, Jolivet, Milhaud, Taﬀanel, és más zongoraművek zenekari részletek LigLigeti,etie , Zemlinsky,Zemlm insky, Veress,Veress, HindemithHindemith AzAz ÉÉszt DAISHINDAD HJHJ LIM ZeneakadémiaZen KASHIMOTOKAKA ÉÉnekkarane KONSTANTINKONON TalliniTalli LIFSCHITZLIFIFS KamKamarazenekar MIHHAILMI GEGERTSE

CD 4 CDCD CD 2562564642819 25625646349296 509550999914509209 PANUFNIK:PANUFNIK: TATALLIN-MISELLIN-MMISE BEETHOVENBEETE HOOVEVEN ÖSSZESÖSÖ SZS ESS RAVELRAR VEL ÉSS SSZKRJABINZKRJR ABIN HEGEDŰ-ZONGORA SZONÁTA ZONGORAMŰVEK

www.magneoton.hu www.warnerclassics.com Magyarországon terjeszti a Magneoton.

GÁLATÁB Z SZOL AN A JAZ 1996 NE ÉS ÓTA A KLASSZIKUS ZE

Gramofon Klasszikus és Jazz – minôségi folyóirat igényes zenerajongóknak

Gramofon.hu – internetes folyóirat kuriózumokkal és háttérinformációkkal

Gramofon-könyvek – 2014-ben is folytatjuk minôségi zenei könyvsorozatunkat

Gramofon-díjak – évente rangos szakmai elismerés a klasszikus zene és a jazz legjobbjainak

Fôszerkesztô és felelôs kiadó: Retkes Attila KLASSZIKUS ICMA 2014 Charles Dutoit, Andreas Staier és Adrien Boisseau az ICMA fôdíjasai

Az International Classical Music Awards (ICMA) zsûrije – amelynek több mint egy évtizede tagja lapunk fôszerkesztôje, Retkes Attila zenetörténész – az észak-spanyolországi Oviedóban tartotta éves közgyûlését. Február 8-án Rémy Franck elnök hivatalosan is bejelentette 2014-es díjazottjaikat. A neves svájci karmester, a 78 éves Charles Dutoit kapja az Életmûdíjat; a kiváló német zongora- és csembalómûvész, Andreas Staier lett Az év mûvésze; a francia brácsás, Adrien Boisseau pedig Az év ﬁ atal mûvésze. Az év hanglemezkiadója a Glossa. Gramofon-összeállítás

Különdíjat ítéltek a SWR Szimfonikus Zenekarnak (Ba- gora mûvész Frank Peter Zimmermann, Andrea Bacchetti, den-Baden és Freiburg). Rémy Franck zsûrielnök hang- Elisabeth Leonskaja és Joseph Moog – utóbbi 2012-ben súlyozta: „A zsûri fontosnak tartotta, hogy az elismeréssel Az év ﬁ atal mûvésze volt – neve szerepel az elismertek lis- kifejezzük: erôsen és határozottan támogatjuk az egyik leg- táján. jobb német zenekart, amelyet most az eltûnés veszélye fe- A díjakat április 12-én gálakoncerten adják át Varsóban, a nyeget, minthogy egyesíteni akarják a Stuttgarti Rádió- Húsvéti Beethoven Fesztivál keretében. Az International zenekarral. Reméljük, hogy ezt az érthetetlen döntést Classical Music Awards az egyetlen független és nemzet- mielôbb visszavonják.” A speciális díjak mellett a CD- és közi klasszikus zenei díj. A zsûri munkájában professzioná- DVD-kategóriában, 16 produkciót jutalmaztak. „Nagyon lis zenekritikusok, nagy zenei magazinok, valamint zenei örülök, hogy idén is a független kiadók nyertek nagyobb rádiók és online zenei tartalomszolgáltatók szerkesztôi számban” – fûzte hozzá Rémy Franck. vesznek részt. Az egyetlen magyar zsûritag Retkes Attila, A díjazott felvételeken Sergiu Celibidache, Riccardo a Gramofon fôszerkesztôje; tagok továbbá: Andante Chailly, Sir Colin Davis, Eötvös Péter, Paavo Järvi, Valerij (Török ország), Classic Radio (Finnország), Crescendo Gergiev, Krzysztof Penderecki és Jordi Savall vezényletével (Bel gium), Fono Forum (Németország), IMZ (Ausztria), hallhatók a mûvek. Olyan világhírû énekeseket ismertek Kultúra (Oroszország), MDR Figaro (Németország), el, mint Ian Bostridge, Matthias Goerne, Philippe Musica (Olaszország), Musik & Theater (Svájc), Orpheus Jaroussky, Angelika Kirchschlager, Julia Lezhneva, Anne- Radio (Oroszország), Pizzicato (Luxemburg), Radio 100,7 Soﬁ e von Otter. A hangszeres elôadók között a hegedû- (Luxemburg), Resmusica.com (Franciaország), Rondo mûvész Daniel Hope és Patricia Kopatchinskaja, a zon- Classic (Finnország), Scherzo (Spanyolország).

A szenvedélyes svájci húszas éveiben járt Dutoit, amikor Herbert von Karajantól kapott meg- hívást: dolgozzon a Bécsi Operaházban. Bár a Római Operaházban az A svájci Lausanne-ban született, 78 éves dirigens, elôzô és a mostani évadban is vezényelt, mégis azt állítja: az operában ô csupán „hobbikarmester”. Nos, hobbiból a világ legjelentôsebb há- Charles Dutoit nyerte el az International Classical zaiban fordult meg: a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metro- Music Awards (ICMA) idei élet mûdíját. Szenvedé- politanben, a berlini Deutsche Operben, Los Angelesben, A bolygó lyes, energikus és a kíváncsisága kielégíthetetlen – hollandi után 2003-tól teljes Wagner-ciklust indított a Buenos Aires-i jellemzik pályájának ismerôi. Szenvedélyesen tö- Teatro Colónban. „Nem csináltam sok operát, de minden évben meg- próbáltam valami új produkcióban részt venni. Ha nem élô elôadásban, rekszik rá, hogy tökéletesre csiszolja a legkülönfé- akkor stúdióban. Sosem leszek olyasvalaki, aki rendszeresen dolgozik a lébb zenei korok és stílusok jellemzôit a szólisták- Metben, a Covent Gardenben, a Scalában és eldirigál vagy tizenöt ope- kal és zenekarokkal közös munkában. rát egy szezonban – ez nem az én hivatásom. De kedvelem a mûfajt, különösen Puccini darabjait, a Pelléas és Mélisande-ot költôisége miatt, ✒ Albert Mária a nagy drámai cselekményû Wagnereket. És persze a Mozart-operákat, amelyektôl kezdetben féltem, mert azt tartom, hogy az emberi civilizá- A rangos Genﬁ Konzervatórium növendéke volt hegedû, brácsa és ció legnagyobb vívmányai és mindegyiket meg kell élni egy kicsit” – zongora, ütôhangszer, zenetörténet és zeneszerzés szakon, majd az mondta egy interjúban a karmester. Accademia Chigianán Sienában, azután Velencében és Bostonban Dutoit karrierje 1977-ben Kanadában folytatódott: elfogadta a felké- folytatta tanulmányait. Elsô mentora Ernest Ansermet, a Suisse rést, legyen a Montreali Szimfonikusok zeneigazgatója, a poszton Romande Zenekar fénykorát megalapozó karmester volt. Még csak a 2002-ig állt. Az együttessel számtalan turnét vezetett. Ezekrôl a ta-

10 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

A díjak és díjazottak teljes BAROQUE VOCAL SOLO INSTRUMENT (megosztott Frankfurt Radio Symphony listája a következô: Giovanni Battista Pergolesi: kategóriadíj) Orchestra, Paavo Järvi Stabat Mater, Laudate Pueri, Scarlatti Illuminated (Scarlatti – BIS 2024 Confi tebor tibi Domine Scar latti/Tausig – Scarlatti/ HISTORICAL RECORDING Életmûdíj: Charles Dutoit Philippe Jaroussky, Julia Friedm an) Celibidache – The Berlin karmester (ld. keretes írásunkat) Lezhneva, Coro della Joseph Moog, piano Recordings, 1945-1957 Az év mûvésze: Andreas Staier Radiotelevisione della Svizzera Onyx 4106 Hans Bottermund, Helmut Az év fi atal mûvésze: Italiana, CHAMBER MUSIC Heller, Lilia d’Albore, Erna Berger, Adrien Boisseau I Barocchisti, Diego Fasolis Béla Bartok: String Quartet No. Margarete Klose, Gustav Scheck, Az év kiadója: Glossa Erato 5099931914727 3 – Alban Berg: String Quartet Gerhard Puchelt, Tibor de Az év klasszikus zenei honlapja: VOCAL RECITAL op. 3 – Alfred Schnittke: String Machula, Raoul Koczalski, Hans Metropolitan Opera Archives Franz Schubert: Erlkönig Quartet No. 3 Peter Schmitz, Helmut Különdíj: Matthias Goerne, baritone & Signum Quartett Schlö vogt, Karl Rucht, Berliner SWR Szimfonikus Zenekar Andreas Haefl iger, piano Capriccio C5163 Phil harmoniker, Rundfunk-Sin fo- (Baden-Baden és Freiburg) Harmonia Mundi HMC 902141 CONCERTOS nie orchester Berlin, Radio - Különdíj: CHORAL WORKS Béla Bartók: Violin Concerto No. Sympho nie-Orchester Berlin, Ludwig van Beethoven Társaság, Berlioz: 2, Sz 112 – Peter Eötvös: Seven Sergiu Celibidache – Audite Krakkó (Lengyelország) Grande messe des morts, Op. 5 – György Ligeti: Violin Concerto 21.423 Barry Banks, London Symphony Patricia Kopatchinskaja, DVD PERFORMANCE KATEGÓRIADÍJAK Chorus, London Philharmonic Frankfurt Radio Symphony Sergey Prokofi ev: The Gambler (Az egyes produkciók adatait Choir, London Symphony Orchestra, Ensemble Modern, Sergei Aleksashkin, Tatiana ezúttal is – az esetleges Orchestra, Sir Colin Davis Peter Eötvös – Naïve V5285 Pav lovskaya, Vladimir Galuzin, félreértések és pontatlanságok LSO Live LSO0729 SYMPHONIC MUSIC Larissa Dyadkova, Nikolai elkerülése okán – a zsûri által OPERA Johannes Brahms: Symphonies Gassiev, Alexander Gergalov, kiadott eredeti, angol nyelvû Benjamin Britten: The Rape of Nos. 1-4, Tragische Ouvertüre, Nadezhda Serdyuk, Andrei verzióban közöljük.) Lucretia Haydn-Variationen, Liebeslieder- Popov, Oleg Sychev, Andrei Ian Bostridge, Angelika Walzer etc. Spekhov, Mariinsky Orchestra, EARLY MUSIC Kirchschlager, Christopher Gewandhausorchester Leipzig, Valery Gergiev; Laurent Gentot, Erasmus van Rotterdam: Purves, Susan Gritton, Peter Riccardo Chailly fi l m d ir e ct o r In Praise of Folly Coleman-Wright, Claire Booth, Decca 4785344 Mariinsky MAR0536 Louise Moaty, Marc Mauillon, Aldeburgh Festival Ensemble, CONTEMPORARY MUSIC DVD DOCUMENTARIES René Zosso, La Capella Reial de Oliver Knussen Krzysztof Penderecki: Refuge in Music – Terezin Catalunya Erato 5099960267221 The Complete Symphonies A Film by Dorothee Binding and Hesperion XXI, Jordi Savall SOLO INSTRUMENT (megosztott Polish Sinfonia Iuventus Benedict Mirow, with Alia Vox AVSA 9895 kategóriadíj) Orchestra, Krzysztof Penderecki Anne-Sofi e von Otter, Daniel BAROQUE INSTRUMENTAL Maurice Ravel: Valses nobles et Dux 947 Hope, Christian Gerhaher, The Scarlatti Restored sentimentales – George Enescu: BEST COLLECTION Bengt Forsberg, Bebe Risenfors, Manuscript; Domenico Scarlatti, Sonata op. 24/1 – Claude Paul Hindemith: Violin Concerto Alice Herz-Sommer, Antonio Soler: Sonatas Debussy: 4 Préludes – Violin Sonatas Coco Schumann Andrea Bacchetti, piano Elisabeth Leonskaja, piano Frank Peter Zimmermann, violin, Deutsche Grammophon 477 RCA Red Seal 88765417242 eaSonus EAS 29237 Enrico Pace, piano, Paavo Järvi, 6546 2 pasztalatokról így számolt be: „Azt a francia tiválok szívesen látott vendége mindig sza- ízt, amit Ansermet a Suisse Romande-nál ki- kított idôt a tanításra is, elôadott a híres dolgozott, igyekeztem a montreali muzsiku- philadelphiai Curtis Intézetben, dolgozott a sokkal is elsajátíttatni. Minden zenekarnak New York-i Juilliard School Zenekarával, és megvan a maga hangja. Bár ez bonyolult kér- az akadémiaként is mûködô svájci Verbier dés: a saját teremben ez a tónus rendszerint hi- Forrás: Gramofon-archív Fesztivál Zenekarával. Mûvészeti igazgatója bátlanul szól, a falak és a hangok egysége évek volt a Sapporo Pacifi c Music Fesztiválnak és folyamán alakul ki. Egy turnén azonban gyak- zenei igazgatója a kantoni Nemzetközi Nyári ran kell az adott koncertteremnek megfelelôen Zeneakadémiának. módosítani a hangzást; az egyik nem szól elég A fi atalok pályakezdésérôl az a véleménye, differenciáltan, a másiké, például a Carnegie-é szerintem túl fényes. hogy egy hegedûsnek vagy zongoristának könnyebb, mint egy ifjú kar- Montealban a városon kívül egy templomban készítettük a lemezein- mesternek. „Egy hangszeres bárhol és bármikor elôjátszhat, indulhat ket, ott drapériákkal csillapítottuk a kicsengést.” versenyen. Egy kezdô dirigens zenekar nélkül nem sokat ér. Ha mégis Charles Dutoit a lemezipar egyik keresett alakja: a Decca, a Deutsche elindul, sokakat hamar elbódít a ’jet-set’ élet, repülnek egyik kon ti- Grammophon, az EMI, az Erato korongjain európai és japán zenekaro- nensrôl a másikra és nincs idejük gondolkodni, olvasni, fejleszteni a kat dirigál. Több mint 170 felvételének felét Montreali Szimfonikusok- kulturális-szellemi hátterüket. Akik ’üzletet’ látnak bennük, a gyors kar- kal készítette, negyvennél is több rangos elismerést begyûjtve értük. rierépítésre biztatják ôket. Úgy vélem, hogy ez nagyon veszélyes és le- 1980-ban debütált a Philadelphia Orchestránál, amelynél 1990-tôl a hangoló, mert a belsô üresség a zenei munkában is megmutatkozik. mûvészeti igazgatói tisztet is betöltötte. Vezette a Francia Nemzeti Ezt meg kell változtatni, és visszafordulni bizonyos értékekhez” – Zenekart, a tokiói NHK Szimfonikusokat. Az európai és amerikai fesz- hangsúlyozza Charles Dutoit.

2014. TAVASZ GRAMOFON 11 KLASSZIKUS INTERJÚ Arany középút, de nem semlegesség

René Jacobs a régizenérôl, elôadómûvészet és zenetudomány kapcsolatáról

December utolsó és január elsô napjait Buda- pesten töltötte a kimagasló jelentôségû flamand karmester, a régizenei elôadói gyakorlat világszerte elismert képviselôje, René

Jacobs. A Mûvészetek Palotájának újévi kon- Fotó: Marco Borggreve certjén Joseph Haydn: Az évszakok címû ora- tóriumát dirigálta, Vashegyi György együtte- letén. Eredetileg egy osztrák kórus lett volna Az évszakok sei – az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus – élén. közremûködôje, de utólag már kifejezetten örülök, hogy az Orfeo Zenekar mellett a kiváló Purcell Kórus is részt vett A szakma nagyon örült annak a nyilvános a produkcióban. Szép lenne, ha Vashegyiéknek sikerülne workshopnak is, amelyen Jacobs két Bach- elérniük, hogy ezt az értékteremtô munkát fôállásban – és motettát tanított be magyar mûvészeknek. A ne más zenekarokban való játék, illetve tanítás mellett – 67 esztendôs karmester (egykori nagyszerû végezhessék. Ez az egész historikus irányzat megbecsülését is jelezné. énekes) elutazása elôtt exkluzív interjút adott a Gramofonnak. G.: Sokan csodálkoztak, hogy az újévi koncerten – az elmúlt ✒ Retkes Attila évek hagyományát megtörve – nem A Teremtés, hanem a másik – monumentális, de kevésbé emelkedett – Haydn-orató- rium hangzott el. Mi indokolta a mûsorválasztást? Gramofon: Vashegyi György és az Orfeo Zenekar meghívá- R. J.: A Teremtés és Az évszakok egyaránt közel áll hoz- sára jött Budapestre. Milyen tapasztalatokat szerzett a ma- zám: a Freiburgi Barokk Zenekarral és a RIAS Kamara- gyar zenészekkel való együttmûködés során? kórussal szinte a legtöbbet elôadott repertoárdarabjaink. René Jacobs: Vashegyi György tevékenységét korábban is Szerintem tévedés, hogy Az évszakok csupán a természetrôl, becsültem, de most volt idônk, hogy alapos mûhelymunka az emberi szorgalomról, a földmûvelésrôl és a vadászatról keretében ismerjük meg egymást. Nagyon méltányolom szólna: megvannak a maga spirituális és ﬁ lozóﬁ ai mélysé- azokat az erôfeszítéseket és eredményeket, amelyeket Vas- gei. Elôadói szempontból pedig – éppen a természet-zenék hegyi és együttesei tesznek, illetve elértek a régizene terü- és a mögöttük rejlô mélyebb tartalom látszólagos ellent-

12 GRAMOFON 2014. TAVASZ mondása miatt – még nehezebbnek is gondolom, mint A Teremtést.

G.: A koncertet követô workshopra viszont már nem Haydnt, hanem két Bach-motettát – Jesu, meine Freude, illetve Komm, Jesu, komm – választott. A barokk remekmûvek interpretációs kérdései közül melyeket állította a középpontba? R. J.: Mindössze kétnapos kurzus volt, ami nagyon rövid, ezért elsôsorban egy fundamentális szemléletmódot igyekeztem közvetíteni, nagy hangsúlyt fektetve a szövegértésre és a teológiai háttérre. Ezek nélkül nem lehetséges hiteles interpretáció.

G.: A hanglemezkiadás elhúzódó – sôt ma már visszafordít- Forrás: Gramofon-archív hatatlannak tûnô – válsága ellenére ön sorozatban készíti a sikeres felvételeket; kiadója, a Harmonia Mundi számára ön a veszély, hogy túlságosan aprólékos részletekkel vagy az az egyik legfontosabb mûvész. Milyen szerepe, jelentôsége interpretáció szempontjából nem olyan lényeges, szekun- van pályáján a stúdiófelvételeknek? der forrásokkal foglalkoznék. Ha valamilyen részletkérdés- R. J.: Valóban szerencsésnek érzem magam, mert – miköz- ben bizonytalan vagyok, ma is szívesen konzultálok egy ben természetesen tudok a hanglemezkiadást sújtó nehéz- mu zikológus kollégával. A zenetudomány eredményeit ségekrôl – a kiadó semmiben sem korlátoz: Monteverditôl remekül át lehet ültetni a gyakorlatba – például olyan, lát- Mozartig (sôt olykor a 19. század elejéig kalandozva) azt a szólag egyszerû kérdésben is, mint a kórusok elhelyezkedé- repertoárt vehetem lemezre, amit szeretnék, és abban az se. Figyelembe kell venni viszont, hogy egy 21. századi in- ütemezésben, ahogyan szeretném. A stúdióban is a mû- terpretáció semmiképpen sem lehet ugyanolyan, mint helymunkát tartom a legfontosabbnak; a modern digitális Bach vagy Mozart korában, mert minden megváltozott: az technológia lehetôségeit kiaknázva perfekcióra törekszem. akusztikai környezet, a zenészek képzettsége, a közönség Ez nemcsak azt jelenti, hogy nincsenek hamis hangok, ha- elvárásai. Mindezek alapján nem tartom magam elvakult nem azt is, hogy – mivel több lehetséges verzió közül vá- régizenésznek: tudok értelmes kompromisszumokat kötni, laszthatjuk ki a CD-re kerülô legjobbat – az adott zene- a fontos kérdésekben viszont nem engedek. mûnek olykor sokkal mélyebb rétegeit lehet megragadni és feltárni, mint egy hangversenyen. G.: Az „elvakult régizenészekrôl” jut eszembe: ma már a historikus elôadói praxisnak is megvannak a maga korszakai, réte- G.: Elôadásainak fontos sajátossága – amit karmester kollé- gei, irányzatai. Melyiket érzi napjainkban dominánsnak és ön gái és a zenekritikusok is rendre elismernek –, hogy maximá- melyikhez tartozik? lisan támaszkodik a muzikológia legújabb eredményeire. Ze- R. J.: Amikor kontratenorként elkezdtem a hivatásos ze- netudományi kutatásokkal alátámasztott, ugyanakkor nem nei pályát, és bekerültem a régizenei körforgásba, a világ „papírízû”, hanem nagyon is életteli produkciókat hoz létre… vezetô együtteseit hangszeres muzsikusok irányították; R. J.: Valóban szeretek naprakész lenni a zenetudomány még nem volt jellemzô, hogy karmestert foglalkoztattak területén – ezt szükségesnek is tartom, ha barokk és bécsi volna. Ezt nevezem az instrumentális szemlélet korszaká- klasszikus remekmûvek hiteles tolmácsolására törekszem. nak, aminek voltak nagy erényei, de – fôleg az operákban Ugyanakkor nem vagyok zenetudós, ezért nem fenyeget az és oratorikus mûvekben – a gyengeségek is megmutatkoz- tak. Aztán jöttek a karmesterek, akik – tisztelet a kivétel- nek – a saját elképzeléseiket nemcsak az elôadókra, hanem PÁLYAKÉP a zeneszerzôre és a mûre is rá akarták erôltetni. Számtalan René Jacobs 1946-ban született Gentben (Belgium). A helyi ka- produkció jutott emiatt zsákutcába – még akkor is, ha tedrális ﬁ úkórusában kezdett énekelni; szülôvárosában klasszi- ebbôl a közönség keveset vett észre, és esetleg lelkesen ün- ka-ﬁ lológiát hallgatott, miközben Brüsszelben és Hágában foly- nepelte az exhibicionista karmestert. Az elmúlt tíz-tizenöt tatta énektanulmányait. Kontratenorként a régizenei mozgalom évben úgy érzem, hogy egyre nagyobb szerepe van a voká- olyan jelentôs személyiségeivel dolgozott együtt, mint Gustav lis faktornak – énekesbôl lett karmesterként ennek én na- Leonhardt, Philippe Herreweghe és a Kuijken testvérek. A kilenc- gyon örülök, és támogatom ezt a vokális megközelítést. venes évek elejétôl karmesterként is egyre aktívabb; legnagyobb Persze mindig vannak túlzások: a vibrato teljes tiltása körül sikerét a Figaró házassága (sokszorosan díjnyertes) lemezfelvéte- kibontakozott szenvedélyes vitát például értelmetlennek lével érte el, de Bach, Händel és Haydn mûveinek elôadásával is tartottam. Szélsôségek helyett az arany középúton járok, maradandó értéket teremtett. 1991 és 2009 között az innsbrucki ami nem jelenti azt, hogy semleges vagyok: szûkebben vett Festwochen der Alten Musik mûvészeti vezetôje volt. szakmai és általánosabb interpretációs kérdésekben is megvan a határozott véleményem. ■

2014. TAVASZ GRAMOFON 13 KLASSZIKUS KONCERTAJÁNLÓ Eltáncolt zenétôl a jubileumi zongoraestig Tavaszi Müpa-mozaikok Kicsiknek, a kortárs zene és a tánc szerelmeseinek és természetesen a különleges koncertek kedvelôinek is izgalmas programot kínál tavasszal a Mûvészetek Palotája. Ezekben a hónapok- ban ugyanis jubileumi estet, iskoláskoncertet, ﬁ atal tehetségeket bemutató elôadást egyaránt hallhatnak az érdeklôdôk; nem is beszélve a Budapesti Tavaszi Fesztivál színes és színvonalas rendezvényeirôl, amelyekrôl bôvebben beszél Káel Csaba vezérigazgató, a programajánlót követô interjúnkban (16–18. oldal). ✒ Réﬁ Zsuzsanna

Márciusban ismét színre kerül az Iskoláskoncertek soroza- Koncert négy szólamban ta: 10-én délelôtt A katona történetét ismerhetik meg a ki- csik, a Fesztivál Színházban. Az elôadás karmestere és Tavasszal újra fellép Magyarországon a moldáv származású mûsorvezetôje Dinya Dávid, aki gyakran szerepel gyerek- elôadó, Patricia Kopatchinskaja (fényképünk a 17. olda- koncerteken. A fi atal dirigens azt meséli, nehéz megjósol- lon). A zenész családból származó hegedûmûvésznô hang- ni, hogy a legifjabb publikum mire hogyan reagál, de szere mellett zeneszerzést is tanult Bécsben, valamint Stravinsky színésszel, táncosokkal elôadott darabja általá- Bernben; többszörös verseny- és hanglemezdíj-gyôztes, s az ban leköti a kicsiket. Az a tapasztalata, hogy a gyorsabb té- elmúlt években rangos hangversenytermekben szerepelt telek izgalmasabbak a számukra, s mûsorvezetôként sosem nagy sikerrel. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mu- adatokat, évszámokat sorol, hanem igyekszik olyan érdek- zsikál április 4-én, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyte- feszítô információkat megosztani a gyerekekkel, amelyek remben, és a koncerten az MR Szimfonikus Zenekarát valóban felkeltik érdeklôdésüket a darab és a komolyzene Madaras Gergely dirigálja. A bátran kísérletezô, eredeti, iránt. Az elôadások végén pedig még „szabad vezénylést” is karakteres hangon játszó hegedûmûvésznô idônként kom- rendez, amikor néhány gyerek megtapasztalhatja, milyen ponál is; fontos számára a kortárs zene, így a hangverseny érzés karmesterként egy együttest irányítani. A Stravinsky- programjában Haydn C-dúr szimfóniája és Kodály Zoltán darabban saját együttese, a 2007-ben alapított Divisi Ka- mûvei mellett Eötvös Péter II. hegedûversenye kapott he- marazenekar muzsikál, s a Coincidance Társulat mutatja lyet. Az est dirigense pedig szintén fi gyelemre érdemes, hi- be Gyulai Júlia fi atalos és lendületes koreográfi áját. A pro- szen Madaras Gergely fuvolamûvészként számos versenyen dukció narrátora és rendezôje Pintér Gábor. Dinya Dávid szerzett díjat, az utóbbi években pedig karmesterként arat bízik abban, hogy a márciusi elôadást követôen ismét játsz- egyre nagyobb tetszést. Jelenleg az Orchestre Dijon hatják majd ezt a kesernyésen ironikus, zenés, szöveges, Bourgogne elsô karmestere. Az ô repertoárján szintén ki- táncos mesejátékot. tüntetett szerepe van a modern mûveknek. Forrás: Mûvészetek Palotája Fotó: Böröcz Balázs

14 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

Négy szólamban – ezt a címet viseli a Rising Stars-sorozat ban van. Alain Három tánca ugyancsak különleges darab: következô, május 3-i, délutáni elôadása a Fesztivál Szín- a húszperces kompozíció a szerzô fô mûve, akár program- házban. A francia vonósnégyes, a Quatuor Voce már zene is lehetne, ahogy a címek – Öröm, Gyász, Harc – is több sikeres magyarországi koncertet adott. A különleges mutatják. Bízom benne, hogy nem ezen az egyetlen esten produkciókra is szívesen vállalkozó, nyitott és számos dí- találkozhat a közönség ezzel a rendhagyó produkcióval, jat megszerzô kvartett Beethoven és Bartók vonósnégye- hanem lesz még folytatás.” seivel mutatkozik be a fôvárosi publikumak. A lassan tíz éve együttmuzsikáló négy mûvész igazán nívós koncert- Prunyi Ilona jubileuma turné részeként lép Budapesten pódiumra, hiszen az év elején a londoni Barbican Centerben szerepeltek, s nyá- Jubileumi est részesei lehetnek azok, akik a május 13-i rig még a Wiener Konzerthausban és az amszterdami hangversenyre jegyet váltanak a Fesztivál Színházba, hi- Concertgebouw-ban is muzsikálnak. szen éppen fél évszázaddal ezelôtt kezdett koncertezni Prunyi Ilona. A zongoramûvésznô hangversenyének elsô Az orgonista koreográﬁ ája részében klasszikus mûvekbôl válogat, a szünetet követôen pedig Fenyô László gordonkamûvésszel kamarázik. „Össze- Az Elzenélt táncok, eltáncolt zenék címû produkció május sen hétszázhuszonnégy darabot játszom, és amikor kon- 6-án kerül színre a Nemzeti Hangversenyteremben. „Rég- certre készülök, a mûsor szinte kipattan a fejembôl” – óta forgattam a fejemben, hogy az orgonát tánccal társít- mondja Prunyi Ilona. „Nem is kell gondolkodnom, az sam – meséli Fassang László –, hiszen erre a világ nagy egyik kompozícióból következik a másik. Most sem volt színpadain már számos példát láttam. A Müpában a ki váló nehéz dolgom, bár a zongora-cselló irodalom nem túl nagy, instrumentum mellett olyan színpad és tér áll rendelkezés- s én mindig szeretek újat játszani, folyton mást és mást. Így re, amelyet egy ilyen produkcióban remekül lehet használ- került a programba Borogyin és Richard Strauss egy-egy ni. Kun Attilával két évvel ezelôtt találkoztam, amikor mûve, Fenyô László pedig régi, kedves kollégám, aki meg- bízik a válogatásomban. A zongoradarabok közül számom- ra Dohnányi kihagyhatatlan. Fischer Annie is arra ösztö- kélt, hogy tanuljam a darabjait, mert jó érzékkel játszom ezeket a kompozíciókat. S mióta az elsô mûvét mûsorra tûztem, azóta érzek ellenállhatatlan vágyat, hogy játsszam

Forrás: Gramofon-archív és játsszam. A kíváncsiság, az újdonság, a tanulás iránti

Kodály Szólószonátájához készített koreográfi át. Nagyon Forrás: Mûvészetek Palotája megragadott a hozzáállása, az a látásmód, ahogyan belehe- lyezkedett egy klasszikus szerzô gondolatvilágába. Ez adta a közös produkció ötletét is. Azt kértem tôle, hogy ismer- kedjen meg a Mûvészetek Palotájának orgonájával, valamint azokkal a mûvekkel, amelyekbôl összeállítottam a mûsort. Kun Attila el is készítette a koreográfi ákat, ame- vágy még ennyi idô után is megvan bennem. Folyton hív lyeket a Közép-Európa Táncszínház táncosai mutatnak be, a zene és a zongora. Sosem muzsikálok rutinból. Biztos, s azt tervezzük, hogy két akrobata is részt vesz az elôadásban. hogy ez is szerepet játszott abban, hogy zeneszeretô és -értô Nemcsak ez a párosítás, maga a program is izgalmas, hi- zongoristává váltam...” – meséli Prunyi Ilona, aki ennyi szen Rameau, Buxtehude, Bach és Mozart tánctételei so- esztendô elteltével is ünnepnek érzi a koncertezést. Estjé- rán megmutatkozik, hogy a tánczene az évszázadok során vel a 100 éve született Fischer Annie elôtt is tisztelegni kí- hogyan szûrôdött az orgonazenébe. Emellett felhangzik ván, aki barátságába fogadta. „Más típusú zongorista, de a 20. század talán legkülönlegesebb orgonamûve, Ligeti nagyon hasonló zenész volt, mint én. Életem nagy ajándé- Voluminája is. Ennek a kompozíciónak jellegzetessége, ka, hogy néhány évig a barátja lehettem. Az elsô látogatá- hogy a zenei anyag nem bontható konkrét hangmagasság- som végén már otthon éreztem magam nála, hiszen úgy okra és ritmusokra, hanem hullámszerû színkavalkádban tudtunk beszélgetni, hogy félmondatokból megértettük az orgona teljes hangspektruma kibontakozik. Az orgonis- egymást, és tovább szôttük a másik gondolatait...” ■ ta mozdulatait nézve már egy megkomponált koreográfi át látunk, hiszen az egész teste részt vesz a muzsikálásban; az ujjak mellett a tenyere, karja és lába is folyamatos mozgás- Bôvebb információ a programokról: www.mupa.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 15 KLASSZIKUS INTERJÚ

„Legyen az egész városban fesztiválhangulat”

Káel Csaba a Budapesti Tavaszi Fesztivál

megújulásáról Fotó: Csibi Szilvia

Átalakult a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) és a C.A.Fe Budapest – vagyis az ôszi kortárs mûvészeti eseménysorozat – mûkö- dési szerkezete. Továbbra is fesztiváltanács segíti a programszervezôk munkáját, de új- donság, hogy a napi feladatokhoz operatív testületet hoztak létre, amelynek vezetô szereplôje a Mûvészetek Palotája Nonproﬁ t Kft. A Gramofon Káel Csaba rendezôvel, a Müpa vezérigazgatójával készített interjút.

✒ Albert Mária

Gramofon: Mindkét grémiumban a korábbinál nagyobb dekes, hanem a fôvárossal összefüggésben is. Budapestet szerepet kapnak a turisztikai szakma képviselôi; ez a laikus az európai közvélemény rendkívül izgalmas városnak számára is jelzi, hogy az idegenforgalom reprezentatív tartja. Ezt a vélekedést nem gyümölcsöztettük eléggé, szereplôje lesz a két fesztivál. Mi a változások lényege? nem használtuk ki azokat az energiákat, amelyek beveté- Káel Csaba: Talán az a legfontosabb, hogy sokkal nyi- sével a fesztiválok idôszakán túl is állandósulna, leg- tottabb lesz a fesztivál – programjaiban és a helyszíneiben alábbis megközelítôen azonos színvonalon maradhatna egyaránt. Ezt a nyitottságot a BTF általános és a kulturá- ez a fokozott érdeklôdés. Az a cél, hogy a világ fedezze fel lis turizmus területére irányuló kommunikációjára is sze- újra Budapestet. Volt már a magyar fôvárosnak közﬁ gyel- retnénk átvinni. Erre ugyan igen rövid idônk van – de met kiváltó periódusa: a 19. és 20. század fordulóján az megjegyzem, itt a Müpában nem új az elképzelés: mi évek egyik legdivatosabb metropoliszként tartották számon. A óta állítjuk, hogy a kultúrát lehet, sôt érdemes gazdasági mûvelt középosztály számára szinte kötelezô volt ideláto- húzóágazatnak tekinteni, ha megfelelô idegenforgalmi gatni. Létezik tehát az elôkép, most „csak” az a dolgunk, hátteret teszünk mögé. A Budapesti Tavaszi és Ôszi Fesz- hogy a 21. század nyelvén és eszközeivel csillantsuk meg tivál (C.A.Fe Budapest) nemcsak a programja miatt ér- az értékeinket. Bemutatni a világhírû vagy a hírnév kü-

16 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS Fotó: Marco Borggreve Fotó: Oded Antman

Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál sztár-fellépôi: Patricia Kopatchinskaja, Zubin Mehta, Martin Grubinger Fotó: Felix Broede Fotó: Uwe Arens és Simon Keenlyside

szöbén álló alkotókat és elôadókat, és kontextusba hozni mustrák bekapcsolásával. A BTF-et és a C.A.Fe Buda- a nemzetközi élvonallal. pestet prémiumfesztiválként identiﬁ káljuk, ezért pré- mium színvonalú partnereket keresünk – nemcsak a kul- G.: Milyen eszközökkel? turális intézmények, hanem a vendéglôk, szállodák K. Cs.: Szeretnénk minél aktívabban jelen lenni az egész körébôl is. Nem kerülhet a láncolatba valami vagy vala- városban; lokális centrumokat létrehozni a hagyományos ki, ami vagy aki nem üti meg a mértéket, mert a mai tu- fesztivál-intézményektôl, a Belvárostól, a pesti Broadway- rista igencsak érzékeny a minôségre. tôl távolabb esô, eddig ki nem használt területeken. Lét- rehozunk úgynevezett szatelit-, illetve társfesztiválokat: G.: A BTF-et Kiss Imre – nem mellesleg a Müpa elsô vezér- ilyen lesz idén a Madách Imre Nemzetközi Színházi Ta- igazgatója és rutinos turisztikai szakember – azzal alapítot- lálkozó. Alig tudunk valamit a külföldi színházakról, ta, hogy legyen ez idôben a legkorábbi fesztivál, elôzze meg ahogy kevés a valós információnk az európai ﬁ lmélet bel- az igazi európai idegenforgalmi szezon kezdetét. világáról is. Az egész várost átható fesztiválhangulatot K. Cs.: Magyarországra akkoriban a legtöbb országból kívánunk teremteni, például gasztronómiai és borászati vízummal lehetett csak belépni. Ma más idôket élünk.

2014. TAVASZ GRAMOFON 17 KLASSZIKUS INTERJÚ

Nem titkoljuk, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál idô- szempont, hogy egy híres együttes, mûvész errefelé turné- pontját szeretnénk közelebb csúsztatni a rangos Prágai zik és átrándul hozzánk. Remélem, hogy a következô fesz- Tavaszhoz és a sokrétû Wiener Festwochenhez. Nem csu- tivál programjának gerince kész lesz a zárókoncertre. pán azért, mert áprilisban már kedvezôbb az idôjárás, és szinte biztosan kiülhet a vendég a nyitott teraszokra, él- G.: A Müpa saját programjai „normál üzemmódban” futnak vezni a panorámát vagy az utcai forgatagot. És nem csu- tovább. Tapasztalataim szerint a közönség szereti az itteni pán azért, hogy engedjünk a Távol-Keleten furcsa mód operaelôadásokat, amelyek változatosságukkal gyönyörköd- erôsen virágzó, Osztrák–Magyar Monarchia iránti kul- tetnek. tusznak, hanem üzleti okból. Ugyanis mindnyájan profi - K. Cs.: A Mûvészetek Palotája operaprofi lja nem azért tálhatnánk az „egy útiköltséggel három fesztivál” alakult ki, hogy versenyezzen a Magyar Állami Opera- lehetôségbôl. A tengerentúli és ázsiai érdeklôdôk részérôl házzal, amely repertoárszínház. Mi a kiegészítésre, az többször felvetôdött, hogy szívesen beneveznének olyan együttmûködésre törekszünk. Nem véletlen, hogy ná- programokra, amelyek nagyobb választékot kínálnának lunk preklasszikus és barokk ritkaságok kerülnek szín- – a gasztronómiától a klasszikus zenén át a kortárs szín- padra, és hogy ezeket javarészt historikus stílusban és házig és táncmûvészetig. Még egy nyomós érvet is felhoz- törté neti hangszereken játsszuk. A Budapesti Wagner- hatok a változtatás mellett: tágabb lehetôség nyílik a napok az egyik legsikeresebb vállalkozása a Müpának. koprodukciókra, a három város együtt hozhatna létre kü- Fischer Ádámot – aki a New York-i Metropolitan Operá- lönleges, új elôadásokat, amelyek esetleg évad közben is ban egy Denevér sorozatot vezényel – már fölkereste az mûsoron tarthatók. Amerikai Wagner Társaság vezetôje, és arra kérte, részle- tesen prezentálja az elôadásainkat. Próbáljuk azt tartani, G.: Január végén Bécsben járt, és turisztikai újságíróknak hogy minden második évben egy Wagner-zenedráma mutatta be a fesztivál programját. Mi volt a mondandójának friss bemutatójával jöjjünk ki; 2015-re tervezzük A boly- a súlypontja? gó hollandi elôadását. 2013-ban, a bicentenárium alkal- K. Cs.: Bécs kiemelkedôen érdekes versenytárs, ugyan- mából A nürnbergi mesterdalnokokat játszottuk, idén akkor partner is. Salzburg – ahová az ünnepi játékokra az felújítjuk a Tannhäusert és a Ringet. A Müpa igazán ere- osztrák polgárnak illendô idôrôl idôre elzarándokolni – deti felfogású tetralógiája, Hartmut Schörghofer munká- messzebb van Bécstôl, mint Budapest. Hívjuk ôket, láto- ja változatlanul az érdeklôdés középpontjában áll. Jelzi gassanak el hozzánk is, de ehhez a szervezésben utol kell ezt, hogy a tavalyi fesztiválon szinte minden jegy elkelt érnünk a bécsiek példás tempóját. Egyelôre még idô- már a 2014-es sorozatra. A külföldi együttmûködések zavarban vagyunk, de hát ôk is elkezdték valamiképpen, folytatásán is dolgozunk: Verdi Attiláját a Sanghaji Nagy folyamatosan építkeztek és szerezték meg a rutint. Renge- Színházban, koprodukcióban mutattuk be. Az elôadást teget tanulhatunk tôlük. Nem titkolóznak; intézményi – ez a partnerünk elképzelése – szeretnénk visszahozni körben már sokat beszélgettünk szakmai kérdésekrôl, arra a kontinensre, ahol a mû keletkezett. Rengeteg feltá- például a Konzerthaus, a Musikverein, az Operaház ratlan zenei területet látok Kínában: a korhû hangszeren vezetô képviselôivel. Úgy látjuk, számukra is fontos, hogy való játék például egyre intenzívebben érdekli ôket, de a „közép-európaiság” érzete ismét refl ektorfénybe kerül- szinte semmit sem tudnak a kérdésrôl. Óvatosak persze, jön. Ez a szellemiség rengeteget adott az emberiségnek, a mert a Turandothoz hasonló, ismert darabbal a hatalmas nagyvilágnak. Színházépületeket például a Fellner és játszóhelyeket, a sanghaji színházat vagy a pekingi Helmer páros Zágrábtól és Graztól Kecskeméten át a NCPA-t megtölteni nem nagy kunszt, de egy barokk ope- Nagymezô utcáig. Az operett, amely épp annyira pesti, ra nyilvánvalóan kockázatos. A mi közönségünket na- mint bécsi, máig élô mûfaj a tengerentúlon is. Tudósok és gyon érdeklik a kortárs alkotások is – igazolta ezt Eötvös fi lmesek, írók és festôk születtek itt, akik Amerikában ta- Péter Paradise reloaded címû operájának rendkívüli sike- láltak nehéz élethelyzetükben egzisztenciát – Gustav re. Ez már a második koprodukciónk volt a Neue Oper Mahlertôl Molnár Ferencig hosszan sorolhatnánk a ne- Wiennel, illetve a Wien Modern fesztivállal. Elôzôleg veket. Ligeti György Le Grand Macabre-ját adtuk elô. Úgy hiszem, az Eötvös-mû elôadásában a zenekarral (az MR G.: Sajnos az újságírónak kötelessége megkérdezni: vajon a Szimfonikusokat Vajda Gergely vezényelte) és a techni- fesztivál utolsó napján meghirdetik-e a 2015-ös programot kai kivitelezéssel felzárkóztunk a fantasztikus képességû, – ahogy egy prémium fesztiválhoz méltó? Neue Oper Wientôl érkezett énekesekhez. Harmadszor K. Cs.: A fesztiválszervezés gyakorlatias szakma. Amel- tartottuk itt az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzô- lett, hogy hangsúlyozom, rettenetesen kevés idô jutott a versenyének zenekari döntôjét és díjátadó gálakoncertjét 2014-es tavaszi fesztivál tetô alá hozására, elmondhatom: is, együttmûködve a Budapest Music Centerrel. Meg- egyszerûen kikerülhetetlen volt, hogy ne találkozzunk gyôzôdésem, hogy lehetetlen nem preferálnunk a mo- 2015-re programba illeszthetô eseményekkel. Megjegy- dern zenét, hiszen a Mûvészetek Palotája kortárs épület, zem, szeretnénk sokkal tudatosabban tervezni, hogy ki- saját korunk egyik emblematikus megjelenítôje. emeljük Budapest jellegzetességeit. Már nem elégséges ■

18 GRAMOFON 2014. TAVASZ RIPORT KLASSZIKUS

A szenzációt A tüzes angyal premierje szolgáltatta: Berlin- ben több mint negyven éve nem volt hallható. Valerij Prokofjev-ünnep Brjuszov 1908-ban írt regénye 1919-ben került a New Yorkban tartózkodó Prokofjev kezébe, és a történet rögtön magával ragadta. Ôrült nô, Meﬁ sztó, Faust, inkvizítor, Berlinben megszállott apácák – mi kell még? A librettót maga írta, ügyesen zsonglôrködik benne a szereplôkkel és antirealista történésekkel. A sokak szerint legjobb Prokofjev-opera Az egykor Walter Felsenstein nevével fémjelzett a középkori Németországban játszódik. Az Újvilágból Komische Operben újabban ritkán játszott hazatérô Ruprecht lovag egy fogadóban találkozik az att- raktív, de hisztérikus Renátával, aki elmeséli, hogy gyer- szerzôk darabjait is mûsorra tûzik. Az új inten- mekként folyton látomások gyötörték, és ô beleszeretett dáns, az ausztrál Barrie Kosky irányításával az egyikbe, a Mádielnek hívott Tûz angyalába. Amikor késôbb a sors összehozza Heinrich gróffal, a lány Mádiel megújult a repertoár. Tavaly Kurt Weill mûveire emberi inkarnációját véli felismerni benne. Viszonyuk szántak egy hetet, a minap Szergej Prokofjev lesz, de Heinrich hamar otthagyja a lányt, és Renáta azóta is ôt keresi. Ruprecht megígéri, hogy a varázsló Agrippa és életmûvébôl mazsoláztak. És miközben Kosky a fekete mágia révén segít megtalálni. Sikerül is, de szívesen importál rendezôket és dirigenseket Heinrich újra ellöki magától a nôt, aki kiábrándul belôle, és azt kéri Ruprechttôl, hogy ölje meg, cserébe hozzá megy szülôhazájából, az operaház fôzeneigazgatói feleségül. A lovag párbajra hívja a grófot, akiben azonban székét a magyar Nánási Henrik foglalta el. Renáta újra a Tûz angyalát látja, ezért ellentétes parancsot ad. A lovag majdnem halálos sebet kap, de amikor felépül, hiába könyörög Renátának, hogy legyen a felesége, ô el- ✒ Lindner András / Berlin menekül. Az utolsó képben egy zárdában látjuk a lányt, Forrás: Komische Oper Berlin Oper Komische Forrás:

Jelenet A tüzes angyal berlini elôadásából – Prokofjev ügyesen zsonglôrködött a szereplôkkel és az antirealista történésekkel

2014. TAVASZ GRAMOFON 19 A három narancs szerelmese a magyar származású Andreas Homoki rendezésében került színre. A produkció felújítás volt, de mégis frissnek hatott

ahol hisztérikus viselkedésével megôrjíti az apácákat. Prokofjevet sajátos kompozíciós stílusa szinte kötelezte Az inkvizítor ki akarja ûzni az ördögöt belôle, boszorkány- A tüzes angyal megírására; kedvelte ugyanis a szakadatla- ként megégetik. nul ismétlôdô zenei motívumokat, az ostinato ritmusokat Benedict Andrews ausztrál rendezô a 21. századba helyezte – említi Nánási Henrik a Gramofonnak. Ezekkel a zenei a cselekményt. A jelent öltözékében is megjelenítô eszközökkel ugyanis jól lehet ábrázolni a mániákusan Ruprecht egy garniszállóban találkozik Renátával. Bár visszatérô gondolatokat. Johannes Schütz végletekig lecsu- a mû ötfelvonásos, a hömpölygô zene nem enged szünetet. paszított színpadképei, a könnyen változtatható modul A több mint kétórás darabot egyhuzamban játszották, díszletelemek és a forgószínpad jól segítették a gyors, a megszakítások kizökkentették volna a nézôt a történet fi lmszerû jelenetváltásokat. Rendkívül plasztikus volt pél- követésébôl, a közjátékok amúgyis megteremtik az átme- dául, amikor az opera egyik csúcspontjának tekinthetô netet egyik felvonásból a másikba, és a feszültséget is fenn- nagyjelenetben – miközben Renáta elmeséli, hogy mi tör- tartják. Az orosz-szovjet zeneszerzô 1919 és 1927 között tént vele – a színpad forogni kezdett, és a szemünk elôtt írta az operát, és bár 1923-ban elkészült a zongorakivonat- vált felnôtt belôle. A változást a rendezô azonos frizurával tal, a teljes mû hangszerelésével lassan haladt. A szcenikus és ruhában ábrázolt, mind nagyobb lánnyá cseperedô ha- premierre végül 1928-ban sor kerülhetett volna Berlinben; sonmásokkal szimbolizálta. Jó rendezôi elgondolás volt Bruno Walter akarta bemutatni, de Prokofjev nem végzett még párhuzamba állítani a szûk szállodai szobákat a zárda idôben a zenekari szólamok leírásával, ezért elállt az ôs- celláival. Mindkettônek nyomasztó a bezártsága, és egy- bemutatótól. Egymásra nehezteltek – írja Daniel Jaffe an- formán az epekedés szimbólumai. A darab végére a lány el- gol zenetörténész Prokofjev monográfi ájában –, a partitúra lenség lesz, akit el kell taposni, mert a benne megbúvó erô ugyanis szeptemberre elkészült, a dirigens azonban hajtha- a törvények szétrobbantásával fenyeget. Talán ô a tüzes tatlan volt, és a következô tavaszra sem vette számításba angyal, végtére is Mádielt magában hordozza, tûzhalála az elôadását. Nem is mutatták be Prokofjev életében, a a szentté válás tudatalatti aktusát jelentheti – morfondíroz sztálini kultúrbürokraták dekadens zenének titulálták. a mûsorfüzetben Andrews. A fi lmszerû, szürrealista drá- 1954 végén került sor Párizsban a koncertszerû premierre, mában Mephistopheles is kap egy nagyjelenetet, amikor aztán egy évre rá, a La Fenicében játszották, Giorgio egy gyermek letépett karját rágcsálja, majd a kart hirtelen Strehler rendezésében. az álla alá rakja és ördögi hegedülésbe kezd vele.

20 GRAMOFON 2014. TAVASZ RIPORT KLASSZIKUS Forrás: Komische Oper Berlin Oper Komische Forrás: jó énekesi képességek birtokában. Heinrichet és az Ink- vizítort a Komische Oper oszlopa, Jens Larsen basszista keltette életre. Hogy érthetô legyen a szöveg, német fordí- tásban fele tempók kellettek volna, ráadásul Renáta mo- nológja – így Nánási – csak oroszul lehet hiteles. Ki kell emelni még a David Cavelius vezette énekkart, amely ih- letetten tolmácsolta Prokofjev zenéjét, és dicséret illeti a zenekart is, de legfôképp a produkciót mesterien kézben tartó fôzeneigazgatót. Amíg A tüzes angyal inkább horrordráma, a Prokofjev- héten bemutatott másik opera, A három narancs szerelmese Meseországban játszódik. A depresszióba esett ifjú herceget Fata Morgana boszorkány azzal az átokkal sújtja, hogy három naranccsal kell szerelembe esnie. Ennek az 1921 végén, Chicagóban bemutatott darabnak a szövegét is a zeneszerzô írta, de a Carlo Gozzi színmûve nyomán ké- szített orosz nyelvû librettó most németül hangzott el. Andreas Homoki már évekkel ezelôtt megrendezte Prokofjev legnépszerûbb operáját; ez a produkció felújítás volt, mégis frissnek hatott. A pergô rendezésben csupán a herceg megnevettetését szolgáló, óriási papírállat-fi gurák ide-oda húzogatása tûnt túlságosan naivnak. Vígopera – mondják, stílusa azonban más, mint a hasonló karakterû olasz és német daraboké. Prokofjev amúgy sem szerette, ha zenéjének groteszk, vicces oldalát emelték ki, szívesebben nevezte ezt scherzo-szerûnek. A három narancs szerelme- CRUMB sében nincsenek hús-vér fi gurák, mint Mozart vagy Rossini ÉS A BERLINI FILHARMONIKUSOK mûveiben – említi Jaffe –; az opera inkább a pantomimra emlékeztet, amibe cirkuszi technikák alkalmazása, akro- Az évtizedek óta töretlenül magas hôfokon muzsikáló zenekart ja- batika is beletartozik, és ami mögött Vsevolod Meyerhold nuárban a végig apró gesztusokkal operáló Zubin Mehta dirigálta orosz színházigazgató intenciói állhatnak, aki beavatta a Philharmonie-ban. A programban két mû szerepelt: elôbb a Ma- a zeneszerzôt saját antirealista színházi koncepciójába. gyarországon kevésbé ismert kortárs amerikai szerzô, George Prokofjevnek sem elôdje, sem utóda nincsen, zenéje telje- Crumb 1970-ben komponált Ancient Voices of Children címû dal- sen eredeti – állítja az orosz opera szakértôje, Mihail ciklusa, amelyet a szerzô két énekhangra és különleges hangszere- Jurowski dirigens. Olyan, mint egy kubista festmény: apró ket – köztük éneklô fûrészt és játékzongorát – felvonultató kis elemekbôl áll össze, a komponálás idején a zeneszerzô hangszeres együttesre írt, Federico Garcia Lorca szövegeire. A De- ugyanis ennek a képzômûvészeti irányzatnak volt a lelkes bussyt és Bartókot különösen nagyrabecsülô, idén 85 esztendôs híve. A Herceg alakját a szép lírai tenort birtokló Mirko Crumb mûvében rendkívül bizarr hangszínekkel és effektusokkal Roschkowski formálta meg, de kitûnt Annette Seiltgen él, amelyeket elsôsorban a szoprán szólista (a berlini elôadásban a (Fata Morgana), Carsten Sabrowski (Király) és a remekül kiváló Marlis Petersen) teremt elô a preparált zongorába hajolva. komédiázó Peter Renz tenor (Truffaldino) is. Ezen az estén De egyedi hangzást produkál az elhangolt mandolin és a preparált is fôszereplôvé emelkedett a kórus, az észt Mihkel Kütson hárfa is. A gyermekszoprán sokáig a háttérbôl hallatszik, de miu- vezényelt. tán az elôadóktól több mûvében is ki-be mozgást követelô Crumb Egy kamarakoncert és egy némafi lmet a zeneszerzô itt sem tagadja meg önmagát, a félórás kompozíció végén ô is zongoramûveivel kísérô este mellett a Prokofjev-hét prog- megjelenik. A szünet után a zenekar Anton Bruckner befejezetle- ramjában a valódi zenei mese is megjelent: a pedagógiai nül maradt IX. (d-moll) szimfóniáját tolmácsolta – ritkán hallható szempontból is mestermûnek tekinthetô Péter és a farkas, drámai erôvel. amelyet az akkor már négy éve hazájába visszatért Prokofjev 1936-ban, narrátorra és zenekarra komponált. A kisgyermekekhez szóló kompozíció morálisan is példa- Az operát orosz nyelven adták elô, de a nézôk kis kép- mutató, a farkast ugyanis nem ölik meg, hanem az állat- ernyôkön németül, angolul, franciául és törökül is olvas- kertbe viszik. A nézôteret zsúfolásig megtöltô, végig fegyel- hatták a szöveget. Renátát Szvetlana Szozdatyeleva orosz mezetten viselkedô gyereksereg elôtt az ausztrál Matthew szoprán, Ruprechtet Evez Abdulla azeri bariton, Agrippát Toogood dirigálta a zenekart, és Max Hopp volt a mesélô, és Mephistophelest pedig a szentpétervári tenor, Dimitrij aki láthatóan nagy kedvvel regélte a szöveget. Golovnyin jelenítette meg – valamennyien szuggesztívan, ■

2014. TAVASZ GRAMOFON 21 KLASSZIKUS INTERJÚ

„Amíg örömet szerez –

Forrás: Amadinda ütôegyüttes Amadinda Forrás: magunknak és a közönségnek”

22 GRAMOFON 2014. TAVASZ INTERJÚ KLASSZIKUS AMADINDA30

A nyolcvanas évek elején négy ﬁ atal elhatározza, hogy ütôhangszeres együttest hoz létre. Anélkül, hogy lennének hangszereik; anélkül, hogy komoly múltja lenne az ütôegyütteseknek Magyarorszá- gon; anélkül, hogy a koncertezéshez szükséges infrastruktúra a rendelkezésükre állna; anélkül, hogy minderre lenne pénzük. Nem szégyenlôsek, utcazenével keresik meg az induló hangszerpark árát. És tehetségük is van, ezt sem titkolják. Nagytermi koncerttel kezdenek, díjat nyernek Darmstadtban, megnyerik az egyik legrangosabb nemzetközi kortárszenei versenyt. Ma ôk a szakma egyik legnevesebb képviselôi világszerte, Cage, Ligeti, Reich írt nekik darabokat. Születésnapi estjüket pontosan bemutatkozó koncertjük harmincadik évfordulóján tartják. Rácz Zoltánnal idéz- zük fel az Amadinda elmúlt három évtizedét. ✒ Várkonyi Tamás 2014. TAVASZ GRAMOFON 23 KLASSZIKUS CÍMLAPSZTORI

Gramofon: Milyen közegben alakult meg az Amadinda? rangosabb európai kortárszenei versenyt, a rotterdami Rácz Zoltán: A megalakulásunktól a rendszerváltásig Gaudeamust nyertük meg. Olyan híre ment ennek Magyar- megvoltak azok a jellegzetes problémák, amelyekkel az ak- országon, az egycsatornás televízió világában, hogy a ne- kori kelet-európai országokban bárhol találkoztunk volna. vünk egyik napról a másikra bekerült a köztudatba. Többek Ennek ellenére támogató közeg vett minket körül, folyama- közt ezeknek a sikereknek köszönhetôen hívtak meg min- tos érdeklôdéssel, nem éreztünk ellenállást. A közönség az ket az elsô európai ütôhangszeres fesztiválra, a legnagyobb alternatív kultúra körébe sorolt bennünket, aminek enyhe együttesek közé, ez volt a Percussion ’88. Csodálkozva vet- ellenzéki íze volt, de mi erre rá is tettünk egy lapáttal, az ak- tek minket körbe, senki nem hitte el, hogy ennek a mûfajnak kori demokratikus ellenzékhez csatlakozva léptünk fel bizo- az infrastruktúráját Kelet-Európában is meg lehet teremteni. nyos ügyekért. Nem óvatosan kezdtünk, hanem rob ba nás- szerûen, de a szerencse is mellénk szegôdött. Bemutatkozó G.: Hogyan tudtak bekerülni az európai vérkeringésbe, ami- koncertünket a Zeneakadémia Nagytermében tartottuk kor a legfrissebb mûvek kottáinak beszerzése is külön 1984. május 18-án, ezt követte még egy nagytermi koncert a mûvészetnek számított? 180-as Csoporttal, ugyanebben az évben Darmstadtban R. Z.: Nem a nehézségekkel foglalkoztunk, hanem azzal, kaptunk komoly elismerést, egy évre rá pedig az egyik leg- hogy mit akarunk csinálni, és ehhez milyen lépések szük-

Bojtos Károly: RÉZLEMEZ, AUTÓFÉKDOB ÉS EGYÉB EMLÉKEK Bojtos Károly – az együttesi munka mellett – 2000-tôl a Dunaharaszti Városi Zeneiskola tanára is. A héten két munka- nap, valamint szombatonként tanít. A kettôt idôben nem mindig lehet problémamentesen összehozni. Volt olyan év, amikor pén- tekenként egytôl este tízig tanított, majd szombaton fél nyolcra jött az elsô tanítvány. Közben azért hazament… Az együttesben ô a hangszerfejlesztési- és kutatási program vezetôje, az Amadinda koncertjeinek logisztikai elôkészítôje.

„Az együttesnek meglehetôsen nagy hangszerparkja van, mely- viharlemezhez fûzôdik. Úgy csomagoltam be ezt a fél milliméter nek egy része a klasszikus értelemben vett hangszer, valamint vastag, nyolcvan centi széles és másfél méter magas rézlapot, olyan eszközök, és tárgyak, melyek az ütôhangszeres mûfajban hogy két, egyenként egy centiméter vastag rétegelt falemez közé hangszerként használhatóak. Természetesen a mûsor határozza tettem, a két falemezt pedig egymáshoz csavaroztam. Úgy né- meg, hogy egy produkcióhoz milyen hangszerek kellenek. A zett ki, mint egy közönséges nagy falap. A hazafele úton valahol logisztikus gyakorlatilag az ekkor kialakuló halmazt kezeli, fel- elveszett, nem érkezett meg Budapestre. Nekünk viszont jött a ügyeli, vagy a hiányzó dolgok beszerzésérôl gondoskodik a pro- következô koncert, és szükségünk lett volna a többi hangszerre, dukció végéig. Az Európán belüli koncertekre mindig a saját amit hazahoztunk Ausztráliából, és ami ezzel a »deszkával« egy hangszereinket visszük, általában fuvarozóval, 3,5–7,5 tonnás cargóban volt. Csakhogy a vám addig nem adta ki a teljes külde- autóval. Tengerentúli koncerthez igyekszünk helyben kölcsön- ményt, amíg egy hiányzott belôle. Jártam a hivatalokba enge- kérni, vagy bérelni olyan hangszereket, melyek szinte mindenütt délyt kérni, végül, az utolsó pillanatban megkaptuk a többi hang- megtalálhatóak. Természetesen még ekkor is vannak olyan speci- szerünket, addigra már vámparancsokkal is beszéltem. ális hangszerek, amik cargóval utaznak. Ez mindig izgalmas, és Hangszerfejlesztéssel kapcsolatban is van egy történetem: Autó bonyolult helyzetet is létrehozhat. Egyszer az egyik cargo cég ra- fékdobot már régóta használtunk, mikor is egy mûben hat gaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos papírra ne csak azt írjam fel, különbözô hangra lett szükség. Ezt is be kellett szerezni. A régi hogy ütôhangszerek vannak a ládában, hanem azt is, hogy pon- Skodák fékdobjának gyönyörû hangja volt; elmentem hát egy kala- tosan mi, és a jellemzôiket is. Egy hetembe telt, mire az összes páccsal az autóbontóba, és elkezdtem ütögetni az egyes darabo- kis hangszert egyenként összeírtam, a nevüket, méretüket, súlyu- kat, amíg meg nem találtam a legmegfelelôbbeket. Ezek persze kat, értéküket. Otthon a konyhai mérleggel méregettem, hány nem olyan hangolásúak voltak, ami nekem tetszett volna, úgyhogy gramm a maracas… Aztán egy excel fájlba írtam meg a listát, kerestem egy fémesztergályost, és mondtam neki, hogy na, akkor amit nem tudtam ﬂ oppyra menteni, mert olyan nagy volt. A leg- ezeket most meg kellene hangolni. Furcsán nézett. Tündéri ember, rosszabb élményem ezzel kapcsolatban egy lastrához, magyarul máig tartjuk a kapcsolatot.”

24 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS Forrás: Amadinda ütôegyüttes Amadinda Forrás: ségesek. Például hangszert szerettünk volna vásárolni, és amelyeket addig nem ismertem. Érdekes módon késôbb kisbuszt, amivel eljuthattunk a hangszerekkel együtt a mégsem a franciák, hanem a kanadai, más hangzású, fi lo- koncertjeinkre. Ennek érdekében 1984–85 nyarán nem zófi ájú, repertoárú Nexus együttes lett az etalon. Egyik túl ünnepélyes vállalkozásba fogtunk: külföldön utcaze- alapító tagjuk, Bob Becker fellép a májusi születésnapi nésznek álltunk, és egy halom pénzt kerestünk. Ebbôl fi l- koncertünkön. léreket használtunk a saját megélhetésünkre, viszont meg- vettük az induló hangszerparkunkat. A másfél éves G.: Az Amadinda megalakulásakor már mûködött az Új Ze- Amadinda már olyan hangszerparkkal dicsekedhetett, nei Stúdió, a 180-as csoport. Kapcsolatban álltatok velük? amit megcsodáltak a magyar kollégák. R. Z.: Hogyne, és mindkét együttes meghatározónak bizonyult a zenei fejlôdésünkben. Én már jóval az Amadinda G.: Korábban is mûködtek ütôhangszeres együttesek Magyar- indulása elôtt részt vettem az Új Zenei Stúdió produkciói- országon? ban, komoly szakmai támogatást is kaptam tôlük. Simon R. Z.: Mûködtek, csak nem tûztek ki olyan célokat maguk Albert, Dobszay László, Kurtág György, Dukay Barnabás, elé, mint mi. Zeneiskolai tanárom, Balázs Oszkár alapítot- Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán, Sáry László, ta meg a Budapesti Ütôegyüttest, amelynek tagjai az Ope- Vidovszky László, Wilheim András – ôk a mi apáink, ôk raházban, a MÁV Zenekarban és más zenekaroknál dol- alakították a gondolkodásmódunkat olyanná, ami az goztak. Tizennyolc éves fi atalként rendszeresen játszottam Ama dinda mûvészi profi ljában ma is világosan felis- velük, ez nagy megtiszteltetésnek számított. Létezett to- merhetô. vábbá a Debreceni és a Gyôri Zenemûvészeti Fôiskola Mi már egyébként 1982 ôszén elkezdtük a munkát, mint a ütôhangszeres együttese, de mindig változó felállásban, is- Zeneakadémia ütôegyüttese, és csak másfél év után, ami- kolai formációkról lévén szó. Sajnálatos módon éppen a kor életképesnek éreztük magunkat, vettük fel az Zeneakadémián nem tanított olyan egyéniség, aki össze Amadinda nevet. tudta volna verbuválni a fi atalokat hasonló tevékenységre. G.: Miért éppen négyen alakítottatok együttest? G.: Milyen külföldi minták álltak elôttetek? R. Z.: A létszám dilemmát okozott. Mivel a három R. Z.: Még konzis diákként hallottam a Strasbourg-i legjelentôsebb csapat, a strasbourg-iak, a Nexus és a svéd Ütôegyüttest a Zeneakadémián, 1977-ben. Ez az elementá- Kroumata is hatfôs volt, a zeneszerzôk hat elôadóra írtak, ris élmény nyitotta fel a szememet arra, hogy az ütô- a repertoár döntô része tehát ekkora együttes megalakítá- hangszeres mûvészetnek olyan tág perspektívái is léteznek, sát indokolta volna. Én azonban azt javasoltam, és a töb-

2014. TAVASZ GRAMOFON 25 KLASSZIKUS CÍMLAPSZTORI

Holló Aurél: ÚJ MEGVILÁGÍTÁS hiányzik. A ciklusban találhatóak általa vagy általam jegyzett darabok, valamint közös kompozíciók is – rengeteg izgalmas, eredeti ötlettel. Az Amadinda repertoárja négy pillérre épül: Azt hiszem, sok friss, érdekes dolgot eszeltünk ki együtt. Annak elle- nére, hogy ô nem tanult zeneszerzô, sokat tanultam tôle a mûhely- kortárs zene, tradicionális zene, klasszikus munkák során. zenei átiratok és az együttes tagjainak saját Azt, hogy melyik mûbôl lesz átirat, az ember zenei érdeklôdése hatá- kompozíciói. Utóbbi két területen Holló Aurél rozza meg. Engem például gyermekkorom óta foglalkoztatott Ravel Le és Váczi Zoltán komoly eredményekkel járul- tombeau de Couperin címû hattételes zongoraszvitje. Lenyûgözött a Prélude tétel harmóniavilága, gyönyörûnek találtam, ahogyan Ravel a tak hozzá a spektrum szélesítéséhez. saját hangjaival megidézte Couperin szellemét. A szvit négy tételét vé- gül 1995-ben dolgoztam át az Amadinda számára. Ugyanakkor érde- „A zeneszerzés 13-14 éves koromban kezdett foglalkoztatni – meséli keltek más dolgok is, például Stravinsky Le sacre du printemps-ja, mely- Holló Aurél. – Otthon kazettás magnóra vettem fel az általam rögtön- nek az elsô képét még kamasz fejjel átírtam zongora négykezesre – nem- zött kis darabokat, melyeket Orff-hangszereken játszottam – ezek rég meg is találtam ezt a kottát. A lényeg: abból a mûbôl lesz átirat, egyszerû, rezonátorládával ellátott, diatonikusan hangolt fa-, illetve amelyre rácsodálkozik az ember, amit mindenáron meg szeretne szó- fémhanglapos hangszerek voltak. Némi grafománia is szorulhatott be- laltatni a saját hangszerén. lém, mert szerettem leírni dolgokat anélkül, hogy különösebben érde- Bár az Amadindának készített átirataim között találhatóak Gibbons-, kelt volna, hogyan szólnak. Tetszett, hogy egy általam kitalált »zene« Gershwin- és Muszorgszkij-darabok is, Debussy és Ravel mûvei van- papírra kerül. Azaz érdekelt a hangzó eredmény, de legalább annyira nak többségben. Az impresszionista zene és képzômûvészet közel áll vonzott a kottakép is – az utóbbi gyakran általam már ismert darabok- hozzám – a Rák jegyében született ember lévén álmodozó, a realitáso- ra emlékeztetett. Érdeklôdni kezdtem az odahaza talált partitúrák iránt kat idônként ﬁ gyelmen kívül hagyó alkat vagyok, de ez nem jelenti azt, – elôször Beethoven-szimfóniák felvételeit kezdtem hallgatni, de ha- hogy Debussy és Ravel kizárólag az én kedvenceim lennének az marosan foglalkoztatni kezdett a 20. századi zenetörténet. Sokáig eze- Amadindában: mind a négyen imádjuk játszani ezeket a zenéket. ket a mûveket éreztem a magam számára a legfontosabb inspirációs Hogy mely hangszereket választjuk a rendelkezésre állóak közül, ha forrásnak. Ugyanakkor soha nem ze ne szerzôként, sokkal inkább kreatív munkára kerül a sor, az attól függ, hogy átiratról vagy önálló elôadóként tekintettem magamra. kompozícióról van-e szó. Komponáláskor az ütôhangszerek általam is- Az ütôhangszeres tanulmányaimmal párhuzamosan azonban mindig mert teljes spektrumában próbálok gondolkodni. Tekintettel arra, hogy tanultam zeneszerzést is. A gyôri zenemûvészeti szakközépiskolában mindig felmerülhet olyan ötlet, olyan technika, mely egy hangszert Reményi Attilához jártam, aki inspiráló személyiségként hatott rám, vagy eszközt nem a hagyományos módon szólaltat meg – szélsôséges elsôsorban azért, mert darabjait, az általa képviselt, nekem avantgárd- példa lehet erre egy kaktusz megpengetett tüskéjének felerôsített nak tûnô stílust érdekesnek találtam. Imponáló volt, hogy mûveinek hangja –, a lehetôségek végtelennek tûnnek. Egy átirat esetében más a kottái Lutosławski, Penderecki akkori partitúráira emlékeztettek. Ké- helyzet. Orlando Gibbons 16–17. századi billentyûs zenéjét nyilván sôbb, a Zeneakadémián Soproni Józsefnél tanultam, el is végeztem nem gamelán hangszereken képzelem el, vagy ha mégis, akkor az már mind az öt évet, de a zeneszerzésre mindig csupán kiegészí tô stúdium- a saját kompozíció vagy feldolgozás irányába mutat. Ilyenkor inkább a ként tekintettem. hagyományos dallamhangszerek (például marimba, vibrafon, harang- Valójában az ütôhangszerekkel való komolyabb elmélyülés, pontosab- játék) lehetôségeit mérlegelem; azt, hogy ezek közül mely, melyek alban az Amadindába való 1991-es bekerülésem terelte a zeneszer zôi kalmasak némileg új megvilágításba helyezni az eredeti mûvet. gondolkodásomat az ütôhangszeres zene irányába. Azelôtt kizárólag A legszebb amadindás emlékeim közé tartozik a Mûvészetek Völgyé- ütôhangszerekre nem komponáltam, hagyományos hangszerelésben, ben többször is megrendezett Ütôsvölgy. Természetes közeg vett ben- hagyományos formációkban gondolkodtam. Az együttesben aztán nünket körül, és a közönséggel is más, közvetlenebb kapcsolatba kerül- társra is találtam: Váczi Zolival 1996 körül dolgozni kezdtünk a beFORe tünk, mint a hagyományos koncerteken. Ezek az alkalmak a mai napig JOHN címû darabsorozatunkon, melybôl ma már csupán a legelsô rész minden héten eszembe jutnak. Egyfajta paradicsomi állapotnak tûnnek azok a napok – hiányzik a VÖLGY. Legrosszabb emlékem egyértelmûen a karambolunk volt – 1994-ben, egy dunaújvárosi Amadinda-buliról hazafelé tartva a Mercedes kisbuszunkkal frontálisan ütköztünk egy személyautóval. Az együttesbôl hárman is tanítunk, három különbözô szinten: Bojtos Karcsi alapfokon, én középfokon, a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakkö- zépiskolában, Rácz Zoli pedig a Zeneakadémián. Növendékeinknél biztosan tetten érhetô egyfajta „amadindás” gondolkodásmód, de tudtommal egyik volt tanítványunk sem játszik tisztán ütôhangszeres formációban, azaz ütôegyüttesben. Nehéz és kalandos mûfaj ez, rengeteg áldozattal, lemondással jár, és idônként elképesztô nehézségek- kel találja magát szembe az ember. Szinte konstellációszerû feltételek- re van szükség ahhoz, hogy egy ilyen együttes létrejöjjön, és évekig, évtizedekig professzionálisan mûködhessen.” KLASSZIKUS biek ezt el is fogadták, hogy mi már második generá- ciós együttes leszünk, nekünk mást kell csinálnunk: alakuljunk meg négyen, és ha elég jók leszünk, mindig fogunk találni ötödik és hatodik embert, aki szí- vesen csatlakozik egy-egy produkcióra. Talán fur- csán hangzik éppen tôlem, de azzal, hogy négyen alakultunk meg, megnyitottuk az ütôhangszeres mûfajnak második nagy korszakát, és komoly részt vállaltunk abban, hogy kialakult egy új repertoár, immár négy elôadóra. Az elôzményekhez tartozik, hogy az ütôegyüttes ala- kításának ötlete nem könnyen született meg a fejemben. Zeneakadémistaként készülôdtem, mint a selyemhernyó, ami egyszer csak pillangó lesz, hogy diplomakoncertem után elhagyom az országot. Meg is tettem a lépéseket egy DAAD-ösztöndíj érdeké- ben, ﬁ atal pályatársaim, Váczi Zoltán és Sárkány Zsolt azonban 1982-ben olyan inspirá ciókkal gazda- godva tértek haza egy bayreuthi ösztöndíjas tartóz- kodásból, hogy megérezték, van egy olyan perspektí- va, ami az ütôhangszeres kamarazene felé vinné ôket. Csatlakozott hozzánk a nálunk idôsebb Türk István, de ô nem nevezhetô az Amadinda egykori tagjának. Ma is fülembe cseng, mit mondott 1984 februárjában, hallatlan becsületességgel: „Érzem, hogy itt valami fontos dolog kezdôdik, és érzem, nem fogok tudni megfelelni neki.” Akkor került Boj- tos Károly az együttesbe, az alakuló, 1984. májusi koncerten már vele léptünk színpadra. Máig egyetlen személyi változásként, 1991-ben Sárkány Zsoltot Holló Aurél váltotta az együttesben, aki azonban már addig is ötödik vagy hatodik emberként közremûködött a produkciókban, tehát ô a külsô körben már korábban is az Amadinda tagjának szá- mított. A személyi változás általában az egész együt- tesre kihat, megváltoztatja a bent maradó emberek viszonyát is, de nálunk ez nagyon jól sült el.

G.: Hogyan bírtátok együtt ennyi éven keresztül? R. Z.: Egy vonósnégyes megteheti, hogy a tagjai csak a pódiumon találkoznak, vagy hogy az elsô- hegedûs intéz mindent, de egy ütôegyüttes nem. A produkciót több fázisban kell elôkészíteni, ez csapat- munkát igényel, a csapatmunka pedig összetart, itt mindenki fontos. Van, aki a koncertek logisztikai elôkészítését végzi, másikunk az együttes több ezer hangszerét gondozza és ügyel azok karbantartására, van, aki a próbákat szervezi, én a produkciók tervezé- séért és a mûvészi munkáért vagyok felelôs. Az óriá- si hangszerpark és a hangszerek méretei miatt kü- lönálló épületet bérlünk, mi vagyunk az egyetlen olyan magyar kamaraegyüttes, amely évi hatmillió forintot költ el csupán munkafeltételeinek a biztosí- tására. A mi mûfajunk nem olcsó, de az Amadinda megtanult a piacról élni és egyensúlyozni. Harminc Forrás: Amadinda ütôegyüttes Amadinda Forrás: éven keresztül mindig tudtuk, mi az a pénz, amirôl

2014. TAVASZ GRAMOFON 27 KLASSZIKUS CÍMLAPSZTORI

Váczi Zoltán: TRADÍCIÓK NYOMÁBAN Lehetetlen kiválasztani, melyik a legkedvesebb hangszer, hiszen az együttes két-három- ezret ôriz belôlük a kôbányai próbateremben, a pontos számot senki nem tudja, mindegyik egyformán kedves – mondja Váczi Zoltán. Sok köztük az egészen picike, kosárba össze- gyûjtve, de vannak hatalmas, fatörzsbôl ki- vájt dobok is a szekrény tetején. Utóbbiakkal Polinéziában találkoztak, majd fotók alapján, Magyarországon készítették el, saját kezûleg.

Váczi Zoltán és Rácz Zoltán 1987-ben harmincöt napot töltött Amerikában, ami akkor óriási dolognak számított. A repülô je gyük- höz hat kupon is tartozott, az egyiket Alaszkára vagy Hawaiira szóló utazásra lehetett felhasználni. Az utóbbit választották, tud- ván, hogy a Csendes-óceán középsô táját jelölô, mintegy ezer szigetet magában foglaló Polinéziának fantasztikusan fejlett az ütô- hangszeres kultúrája. A Hawaiiról hozott szélharangocskák, ezek a ezek a zenék az adott kultúrában mind tánchoz kötôdnek. Reper- zsinórra fûzött kagylók, most ott lógnak a próbateremben: eredeti toárjukról talán csak az amerikai kontinens zenéje hiányzik, a ván- funkciójuk, hogy a ház elé kilógatva, a szél által megcsörgetve dorló közösségek ütôhangszeres kultúrája ugyanis kevésbé gaz- elûzzék a rossz szellemeket. dag, mert vándorolnak, az ütôhangszerek nem könnyen szállítha- „A tradicionális hangszer készítésének lényege, hogy mindig a tók. „Rácz Zoli volt kint Balin, és külön kocsit bérelt, hogy minél helyszínen vagy a helyszínen szerzett élmények, adatok alapján több helyre eljusson – folytatja Váczi Zoltán –, egy mestert kere- készül a hangszer – meséli Váczi Zoltán. – Van, amikor ez sem sett, akit meg is talált; hangszereket is hozott, persze a bambusz- sike rül: amikor például nem lehetett Kínából gongokat hozni, egy hangszereket mi készítettük el itthon. Az együttes indulásakor svájci cég elkezdte ezeket gyártani, de meg sem közelítették az ere- afri kai zenébôl volt a leggazdagabb az anyagunk, jártunk is Észak- detit – amit egyébként ma is egyszerû emberek készítenek. Az is Afrikában. Késôbb kiderült, hogy Indonéziában vagy a világ szá- ér dekes, hogy a balinéz emberek nappal dolgoznak, például mos más pontján is gazdag az ütôhangszeres kultúra. A leggya- földmûvesként vagy postásként, aztán este, a falu szélén össze- koribb felfogás szerint a tradicionális ütôs zene egyenlô az önkívü- gyûlnek, és muzsikálnak a csodálatos gongjaikkal, beszélgetnek, letbe táncolással és ôrült dobolással. Azonban ugyanilyen nekik ez a társadalmi érintkezésük. A postás vagy a földmûves bá- jelentô séggel bír az is, amikor például egy távol-keleti templomban mulatosan magas szinten tud dobolni.” félóránként megütnek egy gongot, vagy az, hogy máshol kis pen- Az együttes mindig sok hang- és fi lmfelvételt hozott haza külföldi getôvel siratnak halottakat, de a csendes meditációban is fontos útjairól, de olyan is volt, hogy ha egy jelentôs tradicionális zenész szerepet játszanak az ütôhangszerek.” jött koncertezni Európába, annak a koncertjére odautaztak. „A tra- A tradicionális zene a 20–21. századi mûzenét is alakította. A Holló dicionális gondolkodástól idegen a kotta, apáról fi úra, mesterrôl ta- Aurélral közösen jegyzett beFORe JOHN sorozatban is a tradicio- nítványra hagyományozódik a tudás. Egyszer kaptunk amadinda- nális ütôhangszeres magaskultúrák és a 20. század legkiemelkedôbb kottát. Ez a mai Uganda területérôl származó, xilofon-szerû hang- irányzatainak az összekapcsolására tettek kísérletet, bizonyos szer ötféle és tizenkét darab hangot képes játszani, ebben a kottá- eredmények felismerésével, megtartásával, asszimilálásával, to- ban egytôl ötig tartó számsorok szerepeltek. A hangszer két olda- vábbgondolásával. „Az emberi élet elôrehaladtával, a példaképek lára térdepelnek a játékosok, az egyik elkezdi, a másik pedig idôben szükségszerû változásával a régebbi mesterek bennünk rejlô képei eltolva követi, hangjaival kiegészítve az elsô szólamot, mintha két nem múlnak el – hangzik ars poeticájuk –, sôt ezek egymásra vetü- fésû fogai illeszkednének egymásba. Szakrális, kultikus jelentése lése révén mindenki egy olyan »arc« lenyomatát ôrzi magában, van annak, hogy az amadindajáték két egyenrangú résztvevôt fel- amely egyik mesterének arca sem. A címben szereplô JOHN jelké- tételez.” pezi ennek a belül levô mesterképnek a lenyomatát. A nemes Az ütôegyüttes a világ számos pontjáról származó zenéket szólal- gyöngy csak átereszti magán a fényt – minél tisztább, annál töb- tat meg koncertjein, de Váczi Zoltán arra is felhívja fi gyelmet, hogy bet –, de ô maga nem világít.”

28 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS Forrás: Amadinda ütôegyüttes Amadinda Forrás: nemcsak nekünk, hanem a családunknak is le kell mon- G.: Az utóbbi idôben egyre többször dolgozol fi atalokkal, a Li- dani ahhoz, hogy az Amadinda a számunkra elfogadható geti-koncerten is a Zeneakadémia zenekarát vezényled. Van- színvonalon mûködhessen. Természetesen voltak nehéz nak erre nézve hosszabb távú terveid? idôszakok is, eddig minden évtized elsô két éve komoly R. Z.: Szeretek fi atalokkal dolgozni, és következô tíz év- megpróbáltatás elé állított minket, de mára ehhez is hoz- ben a fi atalok segítése, szakmai támogatása hangsúlyosan zászoktunk. lesz jelen a mindennapjaimban. Harminc év után megvan az a hitelem és kapcsolatrendszerem, aminek köszönhetôen G.: Rengeteg mûvet adtatok elô a három évtized alatt, renge- – ha ôk is megteszik ehhez a lépéseket – olyan helyzetbe teget rendeltetek is. Mire vagy a legbüszkébb? tudok hozni fi atalokat, amibe önerejükbôl talán nem sike- R. Z.: Az egyik, amiért érdemes volt megalakítani az rülne kerülniük. Az Amadinda Percussion Project költsé- Amadindát, az a húsz év munkával elkészített, hatlemezes geit az Amadinda nem fogja tudni állni, ehhez pályázni Cage-összkiadás. Minél inkább távolodunk a 20. század kell majd, és kitalálni a mûködési formát, az együttmûködés elsô felétôl, annál inkább forrás értékûnek érzem ezt a so- kereteit a Zeneakadémiával, fesztiválokkal, a mindenkori rozatot, hiszen a szerzôvel is személyes kapcsolatban áll- kulturális kormányzattal. Pozitív fogadtatásra számítha- tunk. Amikor az ember dolgozik, nem gondol arra, hogy tunk, mert akikkel eddig megosztottam a tervemet, mind hagy-e nyomot vagy sem. Utána talán. A másik életmû, pozitívan reagáltak. amivel behatóan foglalkoztam, Steve Reiché, a darabjai többségét elôadtam, dirigensként is, vele is közeli kapcso- G.: Meddig csináljátok? latba kerültünk, az Amadinda huszonötödik születésnap- R. Z.: Amíg örömet szerez – magunknak és a közönség- jára kaptunk tôle egy darabot, a Mallet Quartettet. Az ô nek. Amíg meg tudjuk ôrizni a lendületünket. Ha a zenéjéhez érzelmi szálak is kötnek: a Tehillim, amit 1984 Teremtô megengedi, hogy erôben és egészségben folytat- ôszén a 180-as csoporttal szólaltattunk meg, revelációt je- hassam a munkámat, kedvem szerint, akkor hatvanöt éve- lentett. Már az 1970-es évek végén megérintett a repetitív sen szeretnék majd visszavonulni. Tanítani sem szeretnék zene, és érdekes módon elôször Philip Glass, akinek a azon túl. Elolvasom azt a sok könyvet, amire eddig nem zenéjétôl mára némileg eltávolodtam. Reich viszont a mai volt idôm. ■ napig érdekel, emellett Xenakis is foglalkoztat, és Messiaen, de nem mint ütôhangszerest, hiszen az elmúlt tíz évben sokat vezényeltem is. Egy lépésre vagyunk attól, hogy befe- Az ütôegyüttes hivatalos honlapja: www.amadinda.com jezzük a Ligeti-életmûsorozatot, amelynek során az UMZE Tavaszi koncertek: Május 2. Kodály Központ Pécs, Amadinda–Presser koncert kamaraegyüttessel és kiváló magyar zenészek közremû- Május 7. Mûvészetek Palotája, Hommage à Ligeti ködésével, hiánytalanul elôadtuk az 1956 után keletkezett Május 18. Zeneakadémia, születésnapi koncert alkotásokat. Május 28. A Magyar Rádió Con tempo sorozatában

2014. TAVASZ GRAMOFON 29 KLASSZIKUS KALEIDOSZKÓP A karatézó korrepetitor Seiretsu! Amikor a karate-edzésen elhangzik a

sorakozóra felhívó vezényszó, Nagy László Forrás: Honvéd Együttes Adrián körül megszûnik a világ. Nem orgona- mûvész többé, nem zongorakísérô a Honvéd Férﬁ karnál, nem korrepetitor az Erkel Színház kórusánál, nem templomi orgonista, nem front- ember két crossover együttesben. Amikor viszont az edzésnek vége, akkor mindez egyszerre.

✒ Várkonyi Tamás

„Otthoni környezetben találkoztam elôször a zenével, bár nem volt zenész a családban, leszámítva egy jazz-zongo rista nagybácsit. Illetve egyik nagyapám remekül hegedült, bár kottát nem tudott olvasni, neki a magyarnóta volt a zene; még nyolcvanéves kora felett is fantasztikusan játszotta ezeket – kezd mesélni a mûvész. – Húgommal együtt egé- szen kiskorunkban kezdtek zenére taníttatni zeneszeretô szüleim. A Zeneakadémia zongora elôkészítô szakára jár- tam tízéves koromtól, Keveházi Gyöngyihez, majd az egyetemi évek alatt Falvay Sándorhoz. Azonban nem éreztem magam a helyemen, így abbahagytam a Zeneakadémiát, és elvégeztem a teológia szakot. Közben pár év után az egyik kedves zeneiskolai igazgató barátom, aki tudta, hogy autodidakta módon tizenéves korom óta orgonálok, meg- kérdezte, nincs-e kedvem beiratkozni hozzájuk, mert most indul az orgona szak. Végül is miért ne? – gondoltam, és tett már feldolgozásokat – például Bach-mûvekbôl vagy amikor elkezdtem, kiderült, hogy jól érzem magam, és nem operarészletekbôl. A Budapesti Fesztiválzenekar orgonis- is megy rosszul. Így kezdtem huszonnégy éves fejjel orgo- tája is, alkalmanként a Modern Art Orchestrában is zenél. nálni tanulni.” Ma már több mint tizenhat éve a budai fe- Játszik Rúzsa Magdi önálló estjén, ami két éve megy a rences templom orgonistája. Akkor lett az, amikor négy Pesti Színházban, tízfôs zenekar kíséretével. Nagy László gyermeke közül a második megszületett. Felesége csellóta- Adrián két önálló projektben is benne van. Az egyik a nár, nagyobbik lánya idén érettségizik a Bartók Konziban, SaxOrgan duó, amelyet egyik legkedvesebb barátjával, és csellistaként a barokk zene érdekli. Kisebbik lánya ti- Zsömivel, azaz Zsemlye Sándor jazz-szaxofonossal alakí- zennégy éves lesz a nyáron, ô már tíz éve közölte, hogy tott. Egy turnén ismerkedtek meg, és hamar kiderült, sok jazzénekes lesz, és emellett azóta is kitart. Nagyobbik fi a mindenrôl hasonlóan gondolkodnak. Idôrôl idôre koncer- – bár ôt se kerülte el a zenei tehetség – jobban érdeklôdik teznek, pár éve lemezt is készítettek, amelyre barokk a hangfelvétel-készítés és a zenei háttérmunkák iránt. A zenéktôl a saját számokig sok minden felkerült. A másik legkisebb tízéves múlt, lelkesen zongorázik és dobol. Ze- formáció a Klasszikon, amit ötödmagával alapított, és nész család tehát a javából. amellyel operaáriákat adnak elô – kicsit másképp. Övé az Adrián tizenkét éve a Honvéd Férfi kar korrepetitora és alapkoncepció, ô viszi az átiratot, de aztán mindenki hoz- zongorakísérôje. Sokféle feladatot kell ellátnia, hiszen a záteszi a maga ötleteit. kórus széles repertoárján oratorikus mûvek, operák is sze- „Sokféle dolgot csinálok, élvezem ezt a változatosságot – repelnek – ezeknek a próbáin a zenekari részt kell játsza- mondja. – A munkáimat legtöbbször kikapcsolódásként nia, de az a cappella mûvek betanításában is fontos szerepet élem meg. Ami a valódi rendszeres fi zikai és szellemi rege- kap. A zongora- vagy orgonakíséretes mûvek elôadásában nerálódást jelenti számomra, az a karate. Szülôként ragad- is értelemszerûen részt vesz; utóbbira példa Liszt Rekviem- tam ott az edzéseken, már csak azt bánom, hogy nem je, amelybôl nemrég lemez is készült. Néha kirándulnak a elôbb kezdtem…” ■ jazz, a pop irányába is, hiszen ilyen felkérések is érkeznek az együtteshez. Ekkor jazzes átiratok készítôjeként is kive- A Honvéd Együttes honlapja: szi a részét a munkából, de saját kóruskoncertekre is készí- www.honvedart.hu

30 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS A zenélés és a zenehallgatás öröme Egész évben változatos esti koncertekkel és családi hangversenyekkel várja a zenebarátokat a Duna Szimfonikus Zenekar. Az együttes két vezetôjét, Deák András karmestert és Szklenár Ferenc mûvészeti vezetôt kérdeztük a mûvészi munka pilléreirôl, a hagyományokról, a programokat meghatározó elképzelésekrôl. ✒ VT

A Duna Szimfonikus Zenekar kapta meg 2013-ban a Gramofon Különdí- jat. Errôl, valamint általában az elismerésekrôl Szklenár Ferenc elmondta: „A zenekar tagjai és mi, vezetôk is örülünk a díjaknak, mert visszaigazolást jelentenek, hogy jó úton járunk. Az elképzeléseinket és azok megvalósulását nemcsak a kö- zönség értékeli tapssal és jegyvásár- lással, hanem a szakma is értékként

fogadja programjainkat. Különösen Forrás: Gramofon-archív kitüntetô a Gramofon Különdíj, mert Szklenár Ferenc Deák András itt magas a mérce, és kiemelkedô mûvészekkel együtt kaptuk az elismerést.” Lapzártakor ér- motivációt, az önképzés lehetôségét. Különleges élményt kezett a hír egy másik kitüntetésrôl: Deák András karmes- jelent kilépni a zenekarból, és más formációban játszani a ternek a kultúra és közmûvelôdés terén kifejtett kiemelkedô színpadon.” tevékenysége elismeréseként Törökbálint kultúrájáért dí- Deák András a karmester szemszögébôl közelít: „A kama- jat adományozott Törökbálint Város Önkormányzatának razenélés a zenekari játékra is jótékonyan hat, hiszen arra Képviselô-testülete. ösztönzi a muzsikusokat, hogy ne csak a saját szólamukra, „Huszonnegyedik éve vagyok a zenekarnál – mondja Deák hanem a zenekari szövet egészére, a szekciók közötti ará- András –, és én állítom össze a bérleti programokat. Az nyokra is ﬁ gyeljenek. Ez azért különösen fontos, mert az egyik legfontosabb szempont, hogy a közönségnek vonzó- akusztikai sajátosságok miatt másképpen szól a zenekar ak legyenek a mûsorok. Természetesen nem lehet mindig ott, ahol a fúvósok ülnek, megint mást hallanak a Újvilág-szimfóniát és hasonló sikerszámokat játszani, de hegedûsök vagy akár a karmesteri pulpituson álló dirigens. törekszünk úgy összeállítani a programokat, hogy legyenek A legjobb helyzetben a közönség van: a nézôtéren szól a benne a zenekar számára is érdekességek, valamint legjobban a zenekar.” lehetôség szerint tarthassunk évadonként egy ôsbemutatót Az együttes éves programjában nagy hagyománya van a is. A másik szempont, hogy a sorra kerülô mûvek családi hangversenyeknek is – ezek jelentik a mûködés elôsegítsék a zenekar fejlôdését, új feladatok elé állítsák a másik pillérét. A Családi matiné alkalmait vasárnap zenészeket.” délelôttönként rendezik, Zelinka Tamás mûsorvezetésével. „Ennek a zenekarnak az életét, mûsorpolitikáját is befolyá- Ebben az évadban Gál Zsuzsa Az én zeneszerzôm címû solja az élô, gazdag kapcsolatrendszer, hiszen támogatás és könyve adja a tematikát, ez alapján haladnak a barokk partnerek nélkül nehéz volna változatos, nívós kulturális kortól a 20. századig. „Rögtön fôiskola után kerültem a programokat létrehozni – veszi át a szót Szklenár Ferenc zenekarhoz – mondja Szklenár Ferenc –, s akkor Lukin mûvészeti vezetô. – A Fischer Annie-ösztöndíjasok pél- László tanár úr vezette a hangversenyeket. A közönség so- dául kedvezô feltételekkel léphetnek fel nálunk; ez nekik is raiban ma is ülnek olyanok, akik több évtizede járnak ide. rangos megnyilvánulási lehetôség, és a közönség is jól jár, Az esti bérletes koncerteken is van mûsorvezetés, a hallga- mert újabb és újabb kiváló tehetségeket ismerhet meg. Tíz tóság igényli ezt a szakmai irányítást. A nem túl nagy te- éve együttmûködünk az azerbajdzsáni nagykövetséggel, ôk remnek elônye, hogy a koncertek családiasak; van, hogy közvetítik nekünk elsô számú mûvészeiket. Magasan kva- egy emberként kacag a nézôtér egy-egy zenetörténeti anek- liﬁ kált, Európát, világot járó muzsikusokról van szó, akiket dotán vagy érdekességen. Ez az oldott légkör egyaránt nö- önerôbôl nem tudnánk meghívni. A közönség és a zene- veli a zenélés és a zenehallgatás örömét.” ■ kar igényeit szolgálja az évente megrendezett kamarahang- verseny is. Gyakorló muzsikusként mondom, hogy ha az A Duna Szimfonikus Zenekar honlapja: ember egy ilyen koncertre készül, az egész évre megadja a www.dunaszimfonikusok.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 31 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Tavaszi színkavalkád a Nemzeti Filharmonikusokkal

Nyolc nagyzenekari koncertmûsort szólaltatnak meg a Nemzeti Filharmonikusok bô két hónap alatt, valamint törökországi turnén vesznek részt. Kocsis Zoltán együttese több nagyszabású zenével készül: Richard Strauss-mûvel, Mahler- és Csajkovszkij-szimfóniával, Mozart-misével, Ravel-balettel, Durkó-oratóriummal – no meg világsztárokkal.

Mindjárt március 8-án a világ egyik legjobb fuvolamûvésze Emmanuel Pahud lép fel a zenekarral: Emmanuel Pahud Hacsaturján – Jean- Pierre Rampal által 1968-ban átírt – Hegedûversenyét játssza el. A svájci mûvész különleges képességeit jelzi, hogy hu- szonkét esztendôsen lett a Berlini Filharmonikusok elsô fu- volistája. Sokoldalúságának köszönhetôen a komolyzenén kívüli stílusokba és a kamarazenébe is szívesen kalandozik tizennégy karátos arany fuvolájával. Egy héttel késôbb, már cius 14-én az a dirigens vezényli Mahler monumentá- lis 2. szimfóniáját, aki 1987-tôl tíz évig állt a zenekar élén, és aki személyes hangú interpretációival máig tartó népsze-

rûséget vívott ki a magyar közönség körében: Kobayashi Forrás: Nemzeti Filharmonikusok Ken-Ichiro. Bartók Béla születésnapjának elôes té jén, már- cius 24-én a Mûvészetek Palotájában lép fel az együt tes, a gerré vált zongoraversenyét játszotta, érett mûvészként vi- Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. Ennek a kon certnek szont szívesebben foglalkozik a repertoár árnyékban maradt a különlegessége Enescu I. román rapszódiája, amelyet részével. Wilhelm Kempff, valamint Szendy Árpád egykori 1901-ben, húszévesen írt a Párizsba emigrált zene szerzô. Ez növendéke, Kabos Ilona tanította, és ô volt az elsô dél-ko- a román táncokra, népdalokra és népies dalokra írt fantá- reai muzsikus, akit meghívtak Kínába koncertezni. Ezen a zia világviszonylatban is Enescu egyik legismertebb alkotá- hangversenyen szólal meg Mozart huszonhárom évesen írt sa – most Budapesten is meghallgathatjuk. Az est második C-dúr miséje is, amelyet azért neveznek Koronázásinak, részében a zeneirodalom egyik izgalmas, de sajná la tosan mert a bécsi udvar ünnepi alkalmain adták elô. Bô egy hét- keveset játszott darabja, Csajkovszkij Manfréd-szimfóniája tel késôbb, április 18-án török vendégmûvészek közre mû- hangzik el, amely a byro- ködésével szólal meg „a török Bartók”, Adnan Saygun ni hôs életútját ábrázolja egyik szerzeménye; Saint-Saënsnak az egyiptomi Luxorban négy képben. komponált – szintén az Európán kívüli és az európai zene Egy héttel késôbb re pü lô- jellegzetességeit ötvözô – Zongoraversenye, valamint Schu- gépre száll a zenekar, és mann 3. szimfóniája. A karmester a török zenei élet egyik április elején két kon- ismert muzsikusa, Is‚ın Metin, a szólista a Berlinben élô certbôl álló törökországi Emre Elivar lesz. Május 3-án Richard Strauss születésének turnén vesz részt, a fi atal 150. évfordulójára emlékezik a zeneszerzô magyarországi je- generáció egyik legjobbjá- lenlétéért egyébként is legtöbbet tevô zenekar. Ezúttal két nak tartott Baiba Skride ritkán hallható mûvet, Az Itáliából címû szimfonikus köl- hegedûmûvész közre mû- teményt és Az úrhatnám polgár szvitet szólaltatják meg, a kö désével. Április 10-én budapesti koncert után más városokban is. Az évadot olyan ismét a Müpában találjuk mûsorral koronázza meg Kocsis Zoltán együttese május 15- az NFZ-t; ekkor Szkrjabin én, amelyen két nagyszabású alkotás hangzik el: a nyolcvan fi s z - m o l l z o n g o r a v e r s e - éve született Durkó Zsolt utolsó opusa, a János jelenéseinek nyét az 1946-ban, Szöul- margójára, valamint Ravel Daphnis és Chloé címû mûve ban született, ma Párizs- – utóbbi a ritkán hallható balett változatban, Juronics Ta- ban élô Kun Woo Paik más koreográfi ájával, a Szegedi Kortárs Balett közremû kö- szólaltatja meg. Paik hi- dé sével. ■ hetetlen adottságú mû- Kobayshi Ken-Ichiro vész: tízévesen Grieg slá- A Nemzeti Filharmonikusok honlapja: www.fi lharmonikusok.hu

32 GRAMOFON 2014. TAVASZ A ZZeneakadémiaeneakadémia rezidrezidensens zenekaránakzenekarának tavaszi koncertjei

Concerto Russsso Coonncerto Classico Concerto Grande Concerto 8 és fél Szereti Ön Schubertet? Manó Dzsopatán és Gásztonﬁ ld

GeG nnnnady ROR ZZHHDEESTSTVEENSSKY ViV ktktooriaa POOSTSTNIKOOVAVA • Aleexandn erer SLS ADDKOVSSKYKY AAlenena BAAEVE A • RÁRÁNNKI Dezzsôô • ROROSTS AAnndrdreaa MEMESTSTERR ViV kttóró iaa • CSCSALALOGG GáGábobor KEELLLLERER Andráás

Partnerünk: Részletes műsor és bérletvásárlás: VízPlusz Kedvezménykártya www.concertobudapest.hu www.vizpluszkartya.hu

CB_2014_TAVASZ_GRAMOFON_167x118.indd 1 07/02/14 16:04 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása „Nem csak egyetlen megoldás létezik” Áprilisban, a Kortárs estek sorozat újabb állomásaként napjaink egyik vezetô elôadója és alkotó- ja, Heinz Holliger vezényli a Budapesti Fesztiválzenekart, amely elôször lép fel a Budapest Music Centerben. Májusban pedig három este hallhatjuk a Mûvészetek Palotájában az operairodalom egyik kiemelkedô alkotását, Dvorˇák csodálatos dallamokban bôvelkedô Ruszalkáját.

„A Ruszalka Dvorˇák legszebb operája; gyönyörû, színes, lí- rai mese – mondja Fischer Iván. – Mivel a hableány törté- nete közismert, el tudjuk képzelni a színpadot. A mûvet 2001-ben vezényeltem elôször Franciaországban, azóta sze- retném Budapestre is elhozni.” Régebben a zenekar nagy sikerû és népszerû hangversenyeken adta elô Wagner- operák egy-egy felvonását, részletét. A zeneigazgató a koncertsze rû operaelôadások koncepciójáról a követke zô- ket nyilatkozta: „Az opera színpadi mûfaj, de nem csak egyetlen megoldás létezik. Van konvencionális rendezés, újító rendezés és koncertszerû elôadás is, ahol – mint egy lemezfelvételen – csak a zenét hallgatjuk. Ennek is van lét-

HANGOK PÁLYÁJA Forrás: Gramofon-archív Pavla Vykopalová a Prágai Állami Operaház Ruszalka-elôadásában A világhírû kortárszenei spe- cialista és oboamûvész, jogosultsága – különösen olyan daraboknál, amelyekben a Heinz Holliger (képünkön) zene annyira szép, hogy önállóan is sokat mond.” és a BFZ kap csolata régi Dvorˇák 1901-ben bemutatott lírai tündérmeséje azért is keletû. Holliger többször ve- különleges, mert a legutóbbi évekig nem vették „ember- zényelte már Fischer Iván számba”; a cseh zeneszerzô sokáig az Újvilág-szimfónia, a együttesét, valamint lemezt h-moll gordonkaverseny és a Humoreszk címû sikerszám is készített velük zeneszer- alkotója maradt. A Ruszalkát ma már világszerte játsszák zés-tanára, Veress Sándor – annyira, hogy az operabase.com oldal statisztikái szerint mûveibôl. Az április 25-i a 2012–2013-as évadban a negyvenegyedik helyen állt a leg- mûsor több okból is különle- gyakrabban elôadott operák sorában; megelôzve például ges. Az 1992-ben, svájci emigrációban elhunyt magyar zeneszerzô Richard Strauss Rózsalovagját, Puccini Manon Lescaut- Orbis Tonorum (Hangok pályája) címû darabja hangzik el, amely ját, Wagner Lohengrinjét, Bellini Normáját. A Fesztivál- Veress egyik utolsó kompozíciója – 1986-ban keletkezett. Szintén zenekar produkciójában összeszokott énekesgárda lép fel, izgalmasnak ígérkezik Schönberg Hat kis zongoradarabja Heinz hiszen mindannyian a cseh és a szlovák operaszcéna is- Holliger hangszerelésében, valamint Holliger két saját alkotása is mert alakjai. A címszerepet a Prágai Nemzeti Színház és a megszólal. Az egyik a Camerata Bern fennállásának ötvenedik év- brnói Nemzeti Színház operaelôadásaiban gyakori ven- fordulójára írott META ARCA, amely a neves svájci együttes hét dégnek számító Pavla Vykopalová alakítja; partnere az az vezetôjének zenei portréja. Ezt követôen a Janus címû hegedû– Aleš Briscein lesz, aki 1995 óta a prágai operaház tagja. Az brácsa kettôsverseny hangzik el, amely a Salzburgi Ünnepi Játékok Idegen hercegnô és a Boszorkány szerepében Jolana felkérésére íródott, és 2012-ben mutatták be. A cím az emberi ter- Fogašovát láthatjuk, aki a Pozsonyi Nemzeti Színház ope- mészet kétarcúságára utal, az ellentétekre, a kezdetre és végre, a ratársulatának tagja, valamint olyan karmesterekkel dol- jinre és jangra. A koncert hegedûs szólistája, Muriel Cantoreggi a gozott együtt a világ számos pontján, mint Zubin Mehta, progresszív gondolkodásmódot képviselô Müncheni Kamarazene- Fabio Luisi, Pierre Boulez. Fischer Iván vezényletével 2013 kar koncertmestereként szolgált tizenkét évig, korábban pedig az szeptemberében, a cseh zenére fókuszáló Bridging Europe Európai Unió Ifjúsági Zenekarának koncertmestereként; például fesztiválon lépett fel nagy sikerrel, Dvorˇák Requiemjében. Giulini, Ashkenazy, Haitink keze alatt. A brácsás szólista állandó A szintén szlovák Peter Mikuláš a Vízi embert alakítja; ô a közremûködôje olyan neves kortárs zenei együtteseknek, mint az rangidôs, és ô is szívesen látott vendége a nagy operahá- Ensemble Intercontemporain, a London Sinfonietta, a Klangforum zaknak Rómától New Yorkig. ■ Wien és az Ensemble Contrechamps. A Budapesti Fesztiválzenekar honlapja: www.bfz.hu

34 GRAMOFON 2014. TAVASZ

! "#$ % &' &() * !

! + ,* -+! ! .* ! & !! /! 0 $ 12 %! 3 45 !! /! 67*,* 2 &8 9 /! , 2 4 !&!8 9

"# .:48 -7

!" ! #$% &'& ( )* (()

Budafoki Dohnányi Zenekar Hallgasson Ránk ... és foglaljon helyet! BÉRLETAKCIÓ 2014‐2015 BÉRLETFOGLALÁS Az előzetes helyfoglalás időpontja: 2014. március 1‐10. A fennmaradó helyeket 2014. március 11‐23. közö lehet lefoglalni Interneten (www.bdz.hu 0‐24 óráig), vagy munkanapokon 9:00‐12:00 közö telefonon (061‐322‐1488) BÉRLETVÁSÁRLÁS Átutalás: Átutalás esetén bérleteit személyesen átvehe, vagy 300 forint hozzáadásával postai úton is megkaphatja őket. Személyes kiﬁzetés és/vagy átvétel: 2014. március 31. és április 4. közö: Héő, Csütörtök 14:00‐18:00, Kedd, Szerda, Péntek 9:00‐12:00; Művésze Titkárság, 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. Budafoki (Stadionok metrómegálló) Dohnányi 2014. április 5. szombat 10:00‐13:00: Klauzál Ház Zenekar Részletes bérletprogram: www.bdz.hu KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Vidovszky László – ôsbemutató elôtt

A Concerto Budapest bérletstruktúrája egyszerre épül a klasszikus repertoárdarabokra, illetve a 20. századi és kortárs zenére. Ezt tükrözi a zenekar április 26-i koncertje is, amelyen – Ránki Dezsô közremûködésével – Ives, Schumann és Mendelssohn mûvei szólnak, továbbá Vidovszky László Orchestrion címû mûvét adja elô az együttes ôsbemutatóként. Az idén hetvenéves Vidovszky Lászlót kérdeztük a részletekrôl.

Gramofon: Milyen alkalomból született az Orchestrion? Vidovszky László: 2004-ben a Pannon Filharmonikusok kértek föl egy zenekari darab megírására. Akkor készült az elsô hat tétel, de ezek végül nem hangzottak el. Félretet- tem a darabot, más munkák kötöttek le, de Keller András megkeresése jó alkalom volt arra, hogy újra elôvegyem. Ugyanakkor már eleve hosszabb-rövidebb zenekari mûvek gyûjteményeként képzeltem el a kompozíciót, és nem egyetlen, határozott formájú hangversenydarabként. Van- nak tisztán vonószenekari tételek, klasszikus, romantikus és modern zenekari összeállítások is. Ezeket a tételeket tet- szés szerinti számban és sorrendben lehet elôadni, ily mó- don különbözô karakterû és mûfajú „mûveket” lehet belôlük szerkeszteni egy-egy elôadás alkalmával.

G.: Miért ez a mû címe? Fotó: Huszti István V. L.: Az orkesztrion (orchestrion) a 19. században elter- Vidovszky László: jedt zeneautomata: rendszerint lyukkártyáról vezérelve „Szeretném hinni, hogy egy zenemû bemutatása maga az ünnep” különbözô hangszereket szólaltatott meg. Jómagam még az 1960-as években, a Citadella étteremben hallottam- szimfóniák és versenymûvek tucatjait „fogyasztja el”. A láttam elôször. Lenyûgözött a minden irányba mozgó- hangverseny-mûsorokban a kortárs zenemûvek elkerülhe- csörgô berendezés, ami egyszerre idézte az utcai rezesban- tetlenül a klasszikusokkal együtt, velük egyetértôen vagy dák eleganciáját és az iskolai szertárak titokzatosságát. éppen ôket tagadva jelennek meg. Nem biztos, hogy ez így Való színûleg innen ered a gépzongora iránt érzett von- ideális, de tudomásul kell venni. zalmam is. G.: Pár éve sokat lehetett hallani arról, hogy inkább a kama- G.: Felkérésre komponál vagy a maga igényei szerint? raegyüttes felel meg a mai zeneszerzôk igényeinek. Mi a kihí- V. L.: Azt hiszem, felkérésre akkor érdemes komponálni, vás ma a szimfonikus zenekarra komponálásban? ha a felkérés már eleve a zeneszerzôi terv és szándék alap- V. L.: A 21. század zenéjének valóban az ensemble- ján jött létre. Magyarországon ez a gyakorlat nem igazán irodalom az igazi területe. De a régi intézmények, az ope- elterjedt. Mi elsôsorban az alkalmakat tiszteljük: legin- ra, a ﬁ lharmóniai társaságok, kórusok is itt élnek velünk, kább valamilyen évforduló vagy ünnep szolgál zenemûvek nekik is szükségük van új impulzusokra. Ezek az impulzu- megrendelésére. Magam szeretném hinni, hogy egy zene- sok nem feltétlenül radikálisak, és vitathatatlan, hogy mû bemutatása maga az ünnep. ezek a mûvek és mûfajok nem fejezik ki minden tekintetben a kort, de a kortalan talán éppen általuk jeleníthetô G.: Jelen vannak a klasszikus szimfonikus szerzôk az meg a legjobban. Orchestrionban – ha csak a háttérben is? V. L.: Nem a háttérben, hanem az elôtérben. Ezalatt nem G.: Idén hetvenéves. Hogyan érzi: könnyebben komponál, csupán azt értem, hogy a sorozatnak vannak olyan darab- mint régebben? jai, amelyek kifejezetten hivatkoznak egy-egy klasszikus V. L.: Másképpen. Kevesebb az erô, több a tapasztalat. És szerzôre vagy mûre, hanem azt is, hogy a nagyközönség talán kevesebb a hiba. ■ számára a kortárs zenét a klasszikuson keresztül lehet felfedezni. Amíg egy mai átlagos koncertlátogató eljut – leg- több esetben szándéka ellenére – egy kortárs zenemûig, A Concerto Budapest honlapja: www.concertobudapest.hu

36 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS Szimfonikus és vokális kísértések

A Budafoki Dohnányi Zenekar a tavaszi idényben is új megközelítésû, izgalmasan tematizált mûsorokkal várja a felfedezô kedvû zenebarátokat. Lesz negyvenszólamú motetta, Ezrek szimfó- niája, Kékszakállú-opera, Korngold és Rahmanyinov; klasszikus muzsika és kortárszene, neves karmesterek és remek szólisták.

Március 1-jén Brahms nagyszabású Német requiemjével nyitotta a tavaszi szezont a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Zeneakadémia Nagytermében. A bolgár dirigens, Dian Tchobanov – aki húsz éve még zongoristaként lépett fel a Seiji Ozawa vezette Bécsi Filharmoni- kusokkal – visszatérô vendég a zene- karnál. A produkciót a zenekar, a Bu- dapesti Akadémiai Kórustársaság és a világhírû nyíregyházi kórus, a Szabó Dénes vezette Cantemus Vegyeskar együttmûködésének újabb gyümölcse- ként élvezhette a közönség. A nyíregyházi kórus a zenekar március 16-i koncertjén is énekel: ekkor a zeneirodalom lehetetlent megkísértô alko- tásaiból szól reprezentatív válogatás, a Forrás: BDZ Bartók Béla Nemzeti Hangverseny- Guido Mancusi Roman Rabinovich teremben. Az összeállításról túlzás nél- kül mondható, hogy különleges, hiszen a reneszánsz, a ba- Menuhin mellett jegyzett oratorikus elôadásokat – mint a rokk, a bécsi klasszika és a nagyromantika egy-egy közremûködô kórusok karnagya. Az osztrák gyökerek emblematikus alkotása szólal meg. Mindegyik mû egy-egy miatt is érthetô, ha a mûsorba olyan zeneszerzôk alkotásai zeneszerzôi bravúr, az alkotó elme és az emberi akarat dia- kerültek be, akik több szállal kötôdnek Bécshez, Ausztriá- dala. Hallhatjuk a 16. században alkotott angol zeneszerzô, hoz – Gustav Mahlerrôl és a hollywoodi zeneszerzôként si- Thomas Tallis negyvenszólamú Spem in alium motettáját, keressé vált Erich Korngoldról van szó. A két zeneszerzôt valamint Mozart Jupiter-szimfóniáját, amelynek zárótétel- összeköti, hogy Korngold Mahler özvegyének, Almának ében négy különbözô téma szól egyszerre. Izgalmas zene- ajánlotta az 1945-ben írt Hegedûversenyt, amelyet Baráti kari átiratban hangzik el Bach szólóhegedûre írt, a kor Kristóf közremûködésével hallhatunk. Mahlertôl a Buda- mértéke szerint monumentális d-moll chaconne-ja; a kon- pesten bemutatott Elsô szimfónia szólal meg; a koncert cert zárószámaként pedig Mahler valóságos embertömege- nyitányaként pedig – ôsbemutatóként – a ﬁ atal fagott- ket megmozgató Nyolcadik szimfóniájának elsô része csen- mûvész és egykori Vajda-növendék zeneszerzô, Ott Rezsô dül fel. A 9. században született pünkösdi himnuszra írt té- új alkotása, az elle éternelle (örök ô). tel – a szerzô szándékai szerint „új szimfonikus univerzum” Májusra is jut egy csemege: a Zeneakadémián Rahma- – fél órája alatt fantasztikus csúcspontokkal részesíti katar- nyinov örökzöld 2. zongoraversenyét játssza a zenekarral tikus élményben a hallgatót. Roman Rabinovich, aki a 2008-as Arthur Rubinstein Április 8-án egy olyan dirigens vezényli a Budafoki Nemzetközi Zongoraverseny gyôzteseként robbant be a ze- Dohnányi Zenekart a Zeneakadémia Nagytermében, aki a nei életbe. Azóta sorra járja a patinás koncerttermeket – a diplomaszerzés után közvetlenül a nagyok mellett – a Gewandhaustól a Wigmore Hallon át a Carnegie Hallig. milánói Scalában Riccardo Muti, valamint a Bayreuthi Az est második részében – érdekes párosítással – Bartók tíz Ünnepi Játékokon Fischer Ádám asszisztenseként – tanul- évvel késôbb befejezett operája, A kékszakállú herceg vára ta ki a szakma minden csínját-bínját. Az olasz-osztrák szólal meg; Wiedemann Bernadett és Kálmán Péter köz re- karmester-zeneszerzô, Guido Mancusi kisﬁ úként a Wiener mûködésével, Hollerung Gábor vezényletével. ■ Sängerknaben szoprán szólistájaként turnézta végig a kon- tinenseket, majd már befutott karmesterként és kórus- karnagyként Trevor Pinnock, John Eliot Gardiner, Yehudi A Budafoki Dohnányi Zenekar honlapja: www.bdz.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 37 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Brahms és Bartók – ifjú szólistákkal A Miskolci Szimfonikus Zenekar évadának idén is egyik kiemelkedô eseménye a hagyományos budapesti koncert, a Mûvészetek Palotája Szimfonikus felfedezések címû sorozatában, május 10-én. A szólista a ﬁ atal zongorista-generáció sikeres ívû pálya elôtt álló képviselôje, Palojtay János lesz. Mellette számos más érdekes mûvész-egyéniség járul hozzá a miskolci együttes tavaszi kíná- latának színességéhez: például Daniel Barenboim ﬁ a, Michael Barenboim hegedûmûvész, aki március 31-én lép fel a zenekarral.

Palojtay János igazán különleges mûsorban lép fel: a Miskolci Szimfonikus Zenekarral Brahms – a B-dúrnál jóval ritkábban hallható – d-moll zongoraver- Fotó: Janine Esche senyét játssza. Palojtay János je- Forrás: Gramofon-archív lenleg Stuttgartban, Kirill Gersteinnél tanul, miután 2011- ben megszerezte diplomáját a budapesti Zeneakadémián, illetve a salzburgi Mozarteumban, Rohmann Imre növendékeként. A san tan deri nemzetközi verse- Palojtay János Michael Barenboim nyen 2012-ben harmadik helye- zést ért el, de életrajzából egyébként feltûnô módon hiá- másik izgalmas szólista személyiség, Michael Barenboim nyoznak a trófeák. Versenykerülônek mondja magát, in- nagypapája. Michael Barenboim a világhírû Daniel Baren- kább koncerteken szeret megnyilvánulni. Már huszonegy boim karmester kisebbik fi a – a nagyobbik, a KD-Supier évesen, 2008-ban szóló estet adott a Tiszadobi Zongorafesz- mûvésznevet használó fi ú rapzenekarok szövegírója és pro- tiválon, 2012 tavaszán pedig Christopher Hogwood ve- ducere. Michael Barenboim – édesapjához hasonlóan – a zényletével játszott, a Budapesti Filharmóniai Társaság Ze- zongorával kezdte a zenetanulást, de ô már egy évvel koráb- nekarának kíséretével. Mint a Brahms-mûrôl elmondta, ban: négyévesen. Hétesztendôs volt, amikor 1992-ben apját szereti fi gyelni a motívumok átalakulását; ahogy ugyan- a Berlini Állami Opera zeneigazgatójává nevezték ki; Pá- azok a hangok más ritmus vagy tempó miatt új alakot nyer- rizsból átköltöztek Berlinbe, ekkor váltott a hegedûre. Hu- nek. „Egy Schubert-zene talán természetesebb, Brahmsra szonöt éves korában az édesapja alapította és vezette viszont inkább az emberfeletti küzdelem jellem zô. Az azon- Nyugat-Keleti Divan Zenekar tagja lett; 2013 óta pedig a ban, hogy nála minden mindenbôl ered és mindennel ösz- koncertmestere. Ezzel az együttessel szólistaként is fellé- szefügg, a természetre emlékeztet engem. Ahogyan egy pett: például a Royal Albert Hallban, a párizsi Théâtre du nyárfa lombozata hasonlít a kínai kel levelére, vagy a folyók Châtelet-ban, a Berlini Filharmóniában, a Salzburgi Ün- ûrbôl fényképezett vonalára. A d-moll zongoraverseny nem nepi Játékokon, a New York-i Carnegie Hallban. Michael par excellence versenymû – ennek minden szépségével és Barenboim különösen vonzódik a 20. századi zenéhez; Mis- nehézségével együtt. Ahhoz, hogy a szólista konszenzusra kolcon Bartók 1938-ban befejezett Hegedûver senyét szólal- jusson a zenekarral a motívumok egységes formálásának tatja meg. A modern repertoár doyenje, Pierre Boulez ve- tekintetében, nem elég a szóbeli egyeztetés a próbákon. A zényletével adta elô Kölnben Schönberg – játszani és hall- legtöbbet azzal lehet elérni, ha olyan egyértelmûen és olyan gatni egyaránt – ördögien nehéz Hegedûversenyét, és ezzel erôs jelenléttel játszom a darabot, hogy a zenekar magától az alkotással debütált a Bécsi Filharmonikusokkal is, 2012 leutánozza. Ez persze fordítva is igaz: a zenekar is hat a szó- májusában. Persze a klasszikusokat sem veti meg: az elôzô listára. A Miskolci Szimfonikusok ragyogó együttes, úgy évadban Beethoven Hegedûversenyét a Lorin Maazel ve- érzem, egymást fogjuk inspirálni, a kamarazenélô sponta- zette Müncheni Filharmonikusokkal adta elô, de fellépett neitás tökéletesen mûködik majd.” az Izraeli Filharmonikusokkal és a Chicagói Szimfoniku- Palojtay János Murray Perahia és Rados Ferenc mesterkur- sokkal is. Személyében rangos mûvészt köszönthetünk zusain is részt vett, de tehetségére olyan mûvészek is felfi - Miskolcon. ■ gyeltek, mint Schiff András vagy Dmitrij Baskirov. Az a Baskirov, aki a miskolci együttessel a közeljövôben fellépô Miskolci Szimfonikus Zenekar honlapja: www.mso.hu

38 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS A Pécs–Budapest tengely Az évad elsô része a nemzetközi turné – a felkészülés és az utazás – jegyében telt, februártól pedig Pécs és Budapest kettôssége határozza meg a Pannon Filharmonikusok munkáját. Hat alkalommal lépnek fel a fôvárosban: háromszor saját rendezésû koncerten, háromszor külsô felkérés- nek tesznek eleget. Az utóbbiak közül kiemelkedik, hogy az ô koncertjükkel nyílik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

A nagy sikerû nyugat-európai koncertkör- út három hete alatt hatezer-ötszáz kilomé- tert utazott az együttes – tizenhárom alkalommal lépett fel, négy mûsorral. A tavasz abból a szempontból hagyományos, hogy ekkor sûrûsödnek a budapesti bérlet kon- Forrás: Gramofon-archív certjei, ezeken kívül azonban két alkalommal is muzsikálnak a fôvárosban. E cikkben is mindenképpen szót kell ejteni a februári Bach-maratonról, amely a Budapesti Fesz- tiválzenekar és a Mûvészetek Palotája kö- zös rendezése, és amelyen idén a házigazda együttes mellett egyedüli szimfonikus ze- nekarként léptek fel a pécsiek, Vass And- rás vezényletével. „Rendkívüli megtisztel- tetés ez számunkra – mondja a zenekar igazgatója, Horváth Zsolt –, ahogyan az is, hogy a Pannon Filharmonikusok a kez- A Pannon Filharmonikusok tavaszi koncertjeinek középpontjában áll a 150 éve született detektôl részt vesz ebben a kezdeményezés- Richard Strauss életmûve ben, a zenei maratonok sorozatában. Nem kevésbé fontos, hogy a Pannon Filharmonikusok koncert- Horváth Zsolt felidézi: a zenekar rögtön a Mûvészetek Pa- je nyitja a Budapesti Tavaszi Fesztivált a Mûvészetek Palo- lotája megnyitása után stratégiai szövetséget kötött a bu- tájában, március 21-én. Ez hagyományosan a rendezvény- dapesti intézménnyel. A pécsi együttes szinte az elsô pilla- sorozat emblematikus eseménye; nem emlékszem olyan nattól fogva jelen van a Müpában, annak megnyitása után évre, amikor ne fôvárosi vagy külföldi zenekar játszott vol- egy-két héttel már bérletes koncertet játszott itt. „Az évek na. A mûsor kapcsolódik ahhoz az évfordulóhoz, amely a alatt gyümölcsözôen alakult az együttmûködés a Müpával, magyar zenei életet is jórészt meghatározza 2014-ben: ez és ez a mostani vezetéssel teljesedik ki: a saját bérleten kí- Richard Strauss születésének százötvenedik évfordulója. A vül közös projektekben veszünk részt, mint például a tava- nyitókoncerten Bartók Táncszvitje mellett Strauss két lyi Ligeti-opera vagy az idei tavaszi fesztivál.” szimfonikus költeményét adjuk elô, amely mûvekben egy A zenekar természetesen Pécsett is több alkalommal hall- szimfonikus zenekar tökéletesen meg tudja mutatni felké- ható. Húsvéti ünnepi hangversenyen szólaltatja meg Ko- szültségét, erôsségeit. Ez a meghívás azt is mutatja szá- dály Pécsett komponált Missa brevisét, valamint együtt- momra, hogy a Pannon Filharmonikusok mára nemcsak mûködik a Pécsi Egyetem Mûvészeti Karával: az egyetemi elismert, hanem keresett együttes is lett. E vélekedésem- hallgatók záróvizsgájaként megvalósuló produkcióhoz a ben erôsít meg egy másik budapesti meghívásunk, szintén ze nekar gesztor-szervezetként szakmai segítséget nyújt. Az a tavaszi fesztivál és Strauss jegyében. A Zeneakadémián egyetem szinte valamennyi kara részt vesz Weber Bûvös speciális mûsorral, Batta András szerkesztésében szólaltat- vadászának színpadra állításában; a szerzôdéseket az egye- juk meg a Rózsalovag-szvit mellett a zeneszerzô ritkán tem jogász hallgatói írják meg, de a rendezvényszervezôi, hallható versenymûveit: az Oboaversenyt, az I. kürtver- marketinges, jegyértékesítôi feladatokat, a kommunikációs senyt és a Hegedûversenyt – Kiss József, Zempléni Szabolcs kampányt, a közönségszervezést szintén az aktuális szakok és Kelemen Barnabás közremûködésével. Azért is izgalmas hallgatói végzik. Mindezt a zenekar megfelelô szekciójának ez a koncert, mert amióta a zenekar megújult és a Pannon szakmai támogatásával. ■ Filharmonikusok nevet viseli, még egyszer sem lépett fel a Zeneakadémián.” A Pannon Filharmonikusok honlapja: www.pfz.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 39 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása A brácsa sokszínûsége Décsi Zsuzsanna viszonya a Debreceni Filhar- monikus Zenekarral sokszor változott az el- múlt évtizedekben. Tizenegy éve azonban ál- landó és stabil ez a kapcsolat: a brácsaszólam vezetôje. A hangszerhez és a zenekarhoz fûzô- dô élményeirôl, a feladatok érdekességeirôl kér- deztük a Kodály Filharmonikusok mûvészét.

Décsi Zsuzsanna 1984-ben került Debrecenbe, a Zene- mûvészeti Fôiskola tanáraként. Már akkor is hívták a zenekarba, de mivel az együttes akkor még a MÁV köteléké- ben állt, és sok utazással járt a zenekari tagság, úgy érezte, nem tudja a két tevékenységet összeegyeztetni. 1990 körül

hívta meg próbajátékra az akkori mûvészeti vezetô, Forrás: Kodály Filharmónia Karolosz Trikolidisz, s akkor került be a zenekarba. Ami- Décsi Zsuzsanna kor ô elment, Zsuzsanna kapcsolata is megszakadt a zenekarral. Késôbb újra hívták kisegíteni, így a tanítás mellett Pár éve a Kodály Filharmonikusok repertoárjába, mûsor- zenekarozott is, és amikor brácsaszólam-vezetôre lett szük- kíná latába is bekerültek a fi lmzenék. Hogyan fogadta ezt a ség, akkor hívták próbajátékra, és vették fel erre a posztra. változást egy olyan muzsikus, aki több évtizede kapcsolat- Ennek tizenegy éve. Egy idô múlva abbahagyta a tanítást, ban áll a zenekarral? „Érdekes volt az elsô ilyen koncert – azóta a zenekar tölti ki minden idejét. emlékszik vissza a brácsamûvész –, és nem áll minden fi lm- A brácsát szokás mostohaként kezelni, muzsikusok köré- zene-részlet egyformán közel az ember szívéhez, de tudo- ben külön típust képviselnek a brácsás viccek. Mi a szép- másul kell venni, hogy ha új közönségréteget szeretnénk sége ennek a hangszernek? – kérdezem. „A brácsának a elérni, változtatni kell a repertoáron; a nyitás elkerülhe- hangszíne különleges – válaszol. – Van benne egy kicsi a tetlen. Ha jó a zene, akkor teljesen mindegy, milyen cselló, és van egy kicsi a hegedû jellegzetességeibôl is. So- mûfajba tartozik, szívesen játszom; zenéltünk már együtt káig hegedültem, késôbb lettem brácsás, de azonnal ott- Szekeres Adriennel, Caramellel, a Ghymes együttessel.” A hon éreztem magam a hangszeren. A tónusa közelebb áll megújulással kapcsolatban Décsi Zsuzsanna hozzáteszi: hozzám, mint a hegedûé, mert melegebb, lágyabb, bárso- „Szabó László, Trikolidisz, Kollár Imre, Kocsár Balázs keze nyosabb. Aztán kaptam egy csodálatos feladatot: Erkel alatt is játszottam. Somogyi-Tóth Dániel jelenlegi igazgató Bánk bánjában a viola d’amore-szóló eljátszását. Ez a hang- és mûvészeti vezetô sok mindent megpróbál és megtesz a szer másfajta kezelést igényel, mint a brácsa, hiszen hét zenekarért. Interaktívvá alakította az ifjúsági hangverse- húrja van, más közöttük a távolság, nem kvintekben, ha- nyeket, fi atal és lelkes; emberileg és szakmailag egyaránt nem kvartokban van hangolva, és violinkulcsban olva- szimpatizálunk egymással. Korábbi A-kategóriás, jelenleg sandó a szólama. Nagy örömmel végeztem ezt a feladatot, nemzeti besorolást kapott zenekarként nagy számú hang- és kötöttem ismeretséget ezzel a ritka instrumentummal.” versenyen kell játszanunk az opera-elôadásokon kívül. A Décsi Zsuzsanna elmondja, hogy a zenekar a szolgálatok mûhelymunkára így elsôsorban nem a szólampróbákon, felét tölti a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, a hanem a salzburgi Mozarteumban tanító és a Salzburgi másik felét pedig a szimfonikus hangversenyek adják. A Kamarazenei Akadémiát irányító Bényi Tibor vezette ka- kétféle tevékenység abban különbözik egymástól – fogal- marazenekari sorozathoz kapcsolódóan van lehetôség. En- maz –, hogy egy szólista nélküli szimfonikus mûben a zene nek keretében kamarazenét is játszunk, élvezzük a vele szinte viszi magával a muzsikust, és noha vannak árnyala- való munkát. Továbbá azért jelent érdekes színfoltot ez a tok, lassítások, gyorsítások, a zenekar önállóan mûködik. tevékenység a zenekari munkánkban, mert a hagyomá- A zenekari árokban az együttes többnyire kísér, kiszolgálja nyos kamarazenekari repertoáron kívül esô darabokat is a színpadon álló énekeseket, akiket tehát zeneileg követ- rendszeresen megszólaltatunk.” ■ nie kell. Ez a fajta többszereplôs játék más hozzáállást igé- nyel, mint koncertpódiumon muzsikálni. A Kodály Filharmónia honlapja: www.kodalyfi lharmonia.hu

40 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS Kosztándi István elismerése A Szegedi Szimfonikusok koncertmesteri székében huszonhárom éve ül Kosztándi István. Egy szé- kelyföldi faluban született – abban, amelyben Gábor Áron is –, de ma már nyugodtan mondhat- juk: Szeged is az otthona. A csongrádi megyeszékhely zenei életének egyik motorja ô: koncertmester, szólista, mûvészeti vezetô, egyetemi adjunktus. Március 12-én veheti át az egyik legnagyobb szegedi elismerést, a Szegedért Alapítvány Mûvészeti Kuratóriumának Gregor József-díját.

Kosztándi István Bereckben született 1963-ban. Zenei tanulmányait Ko- lozsvárott végezte; 1986-ban szerzett he gedûmûvészi diplomát a Gheorghe Dima Zeneakadémián. Ezt követôen 1991-ig a Nagyváradi Állami Filhar- mónia zenekarának tagja volt, és még ugyanebben az évben a Szegedi Szim- Forrás: Szegedi Szimfonikus Zenekar fonikusok koncertmestere lett. A Sze- gedi Tudományegyetem Zenemû vé- szeti Karának adjunktusa, a kar vonós kamarazenekarának mûvészeti veze- tôje. Doktorandusz hallgató, doktori értekezését Enescuról írta. Munkássá- gát számos díjjal ismerték el. „Szinte véletlenül kerültem Szegedre – tér rá a részletekre. – Annak idején Acél Ervin Nagyváradon volt igazga- tó és karmester; annál az együttes- Kosztándi István nél, amelynél a diplomám megszerzé- se után elkezdtem dolgozni. 1991-ben me gpályázta a Sze- kus zene, operett, opera és musical egyaránt a tevékenysé- gedi Szimfonikusok igazgatói posztját, amit el is nyert. Ô günk része.” értesített, hogy próbajátékot hirdetnek. Elmentem a pró- Kosztándi István májusban Bartók Hegedûversenyét játssza bajátékra, felvettek, úgyhogy feleségemmel – friss háza- a zenekarral. „Nagy kihívás ez, de nem tekintem magam sokként – áttelepültünk Magyarországra. Nem politikai szólistának; elsôsorban zenekari mûvész, koncertmester va- okokból jöttünk át, hanem szakmai megfontolások alap- gyok – mondja. –Megtiszteltetés a lehetôség, ha szólózha- ján. A nagyváradi zenekar elsôhegedû szólamában ját- tom, ugyanakkor eszköz arra, hogy szinten tartsam, fejlesz- szottam, szerettem az ottani munkát, de úgy éreztem, szem magamat. Majdnem minden évben kiállhatok szólis- Szegeden szakmailag több lehetôség vár rám, hiszen ide taként – ha nem a szimfonikus zenekarral, akkor a Szege- koncertmesternek vettek fel. Elôrelépést jelentett a vál- di Kamarazenekarral, amelynek vezetôje vagyok. Ez az tás.” együttes a Szegedi Szimfonikusok tagjaiból alakult; ön- Az elmúlt két évtizedre visszatekintve elmondja, hogy ide- kéntes, illetve meghívásos alapon mûködik, általában kar- kerülése idején az együttest inkább operazenekarként je- mester nélkül lép fel. A mûvészi célok mellett szûkebb gyezték, hiszen fôleg a színházban dolgozott, sok operát kí- szakmai célja is van ennek a formációnak. A kamarazené- sért, koncertezésre pedig kevés lehetôsége adódott a Fil- lést vagy a kisebb létszámban zenélést ugyanis rendkívül harmónia egyetlen bérletében. „Acél Ervin igazgatása fontosnak tartom egy zenekari muzsikus életében. A ka- alatt a szimfonikus élet gazdagabbá vált, a koncertek szá- marazenében az ember megtanulja, hogy a többi szólamra ma megduplázódott, több bérletet hirdettek, a repertoár is is odaﬁ gyeljen, alkalmazkodjon azokhoz. Noha a szimfoni- folyamatosan bôvült, egyensúly jött létre a szimfonikus kus zenekari mûvész számára a karmester pálcája az el sôd- zene és az operajátszás között – mondja. – Gyüdi Sándor leges iránytû, hallania kell legalább a környezetében elhe- évei alatt is sokat fejlôdött az intézmény. Közben generá- lyezkedô szólamokat. A zenekari játék is nagy csapatban cióváltás is történt, számos fontos posztra ﬁ atalok kerültek, való kamarazenélés.” ■ illetve egyesült a színházi és a szimfonikus zenekar. Most olyan korszakot élünk, amikor sokrétû a munka: szimfoni- A Szegedi Szimfonikus Zenekar honlapja: www.symph-szeged.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 41 Bátrak zenéje Az 1705 a Müpában

Újra a porondon Kaltenecker Zsolt. Gôzerôvel dolgozik Dés András ütôssel és Piri Béla bôgôssel, vagyis az 1705 trióval, amely április 30-án a Müpa Fesztivál Színházában ad koncertet. Új lemezanyagukból és más szerzeményekbôl is ízelítôt adnak az egyik legnevesebb osztrák jazzmuzsikus, Wolfgang Muthspiel gitáros közremûködésével.

✒ Bércesi Barbara Forrás: Gramofon-archív INTERJÚ JAZZ

Gramofon: Sokan tudják a zenészszakmában és a közönsé- K. Zs.: Nem az egyetlen. Kísérletezem a szólózongorával, ged köreiben is, hogy súlyos betegséggel küzdöttél, amelyet illetve nemrég csatlakoztam a Special Providence zene- tudtommal sikerült leküzdened. Nem nagyon tártad a nyilvá- karhoz, ami szintén ígéretes vállalkozás. De valóban az nosság elé, mi volt a baj, gondolom, a lelki nyugalmad érdeké- 1705 az, amelyben jó ideje a legjobban érzem magam. Itt ben. Most már képes vagy nyíltan beszélni róla, vagy tovább- zeneileg és emberileg is minden rendben van. Annak elle- ra is szeretnéd szigorú magánügyként kezelni? nére, hogy miattam az elmúlt idôben elég hektikusan léteztünk, és kevés koncertünk volt, mégis sokat dolgoz- Kaltenecker Zsolt: Nem én titkolóztam, nem nagyon tunk, próbáltunk, kísérleteztünk különféle megoldások- mert kérdezni senki. A betegségbôl gyakran identitást szo- kal. Gazdag repertoárt alkottunk, az 1705 címû debütáló kás kreálni, én ebbe a helyzetbe semmiképp nem akartam CD-hez képest már jó ideje bôven összegyûlt egy újabb le- belecsúszni. Ha megkérdezik, akkor elmondom: a betegség mezre való anyag. neve lymphoma, egyfajta rosszindulatú nyirokdaganat, amelybôl ma már jó eséllyel meg lehet gyógyulni. Nekem G.: A zenétek alapja gondosan megkomponált, erre helyezitek sikerült, túl vagyok rajta. Most már tudom, hogy szinte az egyéniségeteket, lelkületeteket kifejezô megszólalásaitokat. minden betegséget le lehet küzdeni, és nem csak az orvos- Gondolom, a zeneszerzés otthoni, egyéni munka. Vagy közös tudomány segítségével, de idáig idôbe tellett eljutnom. zenélésbôl is születnek szerzemények? Fejben kell meggyógyulni. A gyógyszeres vagy az alterna- K. Zs.: Jelenleg a számok többségét én írom. Andrisnak tív kezelési módszerek egyaránt csak haladékot adnak az szintén van egyfajta sajátos világa. Ha úgy érezzük, hogy embernek, hogy rájöjjön, mivel csinálta magának a bajt, és egy-egy zenei gondolata jól illeszkedik a koncepciónkba, miben kell változtatnia a világhoz és az önmagához való akkor azt is kidolgozzuk, és beemeljük a repertoárunkba. viszonyán. G.: Április 30-án – nem mellesleg az UNESCO által bejegyzett G.: A betegséged folytán átalakultak a köreid: több korábbi Nemzetközi Jazznapon – fontos koncertje lesz az 1705-nek a csapatodnak búcsút intettél, és nem mindenhol volt a szakítás Mûvészetek Palotájában. A Jazzmûhely sorozatban Wolfgang fájdalommentes. Ezek az együttmûködések például a Bin Muthspiel gitárost látjátok vendégül a Fesztivál Színházban. Jippel és a Lantos Zoltán Mirrorworlddel végleg lezárultak? Miért éppen rá esett a választásotok? K. Zs.: Igen. Úgy érzem, nincs már idôm olyasmivel fog- K. Zs.: Mindnyájan szeretjük a játékát és a zenéit, például lalkozni, ami nem teljesít ki. Azokat a fejezeteit az életem- a Brian Blade-del közös dolgait. A felfogása is közel áll nek, amelyekben nem éreztem tökéletesen magam, és nem hozzánk, mert érezhetôen ô sem zárja korlátok közé a ze- is látszott rá esély, hogy a helyzet megváltozzon, igyekez- néit, ahogy mi is nyitottak vagyunk mindenféle irányok- tem lezárni. ba. Rendkívül technikás, képzett játékos, és nagy tûz van benne. Andris már volt vele kapcsolatban korábban, így G.: Most már sokak számára nem talány triótok, az 1705 ne- nem a nulláról kellett indítanunk a közeledést egymás felé. vének eredete, a benne rejlô utalások. Ez az elsô számú és Ahogy jelezte, neki is tetszik az 1705 zenéje, úgy érzi, meg egyetlen formáció számodra? tudja találni benne a helyét. Persze nem a teljes koncerten Fotó: KrasznaiFotó: Zoltán

Kaltenecker Zsolttól balra Piri Béla, jobbra Dés András – zeneileg és emberileg is minden rendben van köztük

2014. TAVASZ GRAMOFON 43 JAZZ INTERJÚ

fog játszani, mert ahhoz mindkettônk zenéje túlságosan sokrétû, a próbalehetôségeink pedig korlátosak. Nagyjából öt számban számítanánk majd rá, és tôle is várjuk, hogy el- hozza egy-két szerzeményét. Az is számít, hogy itt van a kö- zelben. Nem akartunk amerikai sztárt hívni, teljesen indo- kolatlannak éreztük volna. Európai zenét játszunk, amit egy európai jobban érez.

G.: Milyen elvárásaitok vannak a koncerttel, a közös zenélés- sel kapcsolatban? Mit könyvelnétek el sikernek? K. Zs.: Az elsôdleges cél, hogy adjunk egy iszonyú jó koncertet, hogy aztán milyen utóélete lesz az együttmû kö dé- sünknek, Isten kezében van. Ez is elég nagy kihívás, mert egy nap alatt kell összepróbálnunk a számokat, márpedig mostanában jó bonyolult dolgokat írtam: ritmikailag is összetettek, macerásak a szólamok. Válogattam a számok közt, mert sok 1705-szám nem hangzik jól gitárral. Van olyan az újak közt, amelyhez nagyon passzolna a gitár- hang, de azt olyan komplikált lenne kigyakorolni, hogy arra menne el minden idônk; meg azt sem szeretném, hogy állandóan a kottát nézzük. Inkább legyen meg a kontak- tus, a pillanatnyi reagálás lehetôsége. Felszabadultan akarunk játszani.

G.: Korábban említetted, hogy most csak zongorázni fogsz. Ez új korszakot jelöl? K. Zs.: Az 1705 inkább zongoraközpontú zene. Nem akarok elektronikus hangszereken játszani csak azért, hogy megmutassam, azt is tudom.

G.: Azt gondolnám, nagyobb kihívás a zongora mellé leülni. Ott nem lehet a mindenféle szintetikus hangszínek mögé be- bújni. K. Zs.: Ez is igaz, de a közönség nagy része jobban szereti, ha egy jól ismert hangszert hall, és arra kíváncsi, abból milyen izgalmas dolgokat hív elô az elôadó. Minket is az érde- kel, hogy három akusztikus hangszerrel milyen szokatlan, különleges elgondolásokat lehet megvalósítani. Visszatérve az elôzô kérdéshez: az elektronikus hangszerekkel sem sza- kítottam, és a zongorán való játékomba is beemelek olyan megoldásokat, amelyek a szintetizátorra jellemzôek.

G.: Hangsúlyoztad, hogy európai zenét játszotok. Szerinted is Európában történnek izgalmasabb dolgok a jazz berkeiben? K. Zs.: Szerintem már tizenöt éve ez a helyzet. Az ameri- kaiak össze is zárnak a kívülrôl érkezô hatások és zenészek elôtt, ami egyébként rendben van. Védik, ami a sajátjuk. Manapság már nem kell kötelezô köröket futnunk, és valamelyik amerikai jazztradíció elemeit felelevenítenünk ahhoz, hogy európaiként jazz-zenésznek könyveljenek el. Ezen már túljutottunk. Ki kérte számon Esbjörn Svenssonon, hogy Charlie Parker-idézeteket játsszon? A ﬁ ataloktól is egy csomó elôre mutató és értékes dolog ér- kezik. Itt van például Tigran Hamasyan örmény zongorista, aki egy zseni. Vagy Shai Maestro, Avishai Cohen izraeli Forrás: Gramofon-archív zongoristája, ôt is nagyon szeretem. Vijay Iyer indiai-ame-

44 GRAMOFON 2014. TAVASZ Forrás: Gramofon-archív

rikai zongorista szintén egészen elképesztô dolgokat csinál K. Zs.: Most néhány évig még nem nagyon akarok ugrál- a hangszeren. Fizikusnak tanult, autodidakta módon ké- ni, aztán meglátjuk, mi lesz. Azért nem olyan egyszerû pezte magát a zongorán, lehet, hogy ezért is törnek elô család dal együtt mozogni. Másrészt igen erôs a felhozatal a belôle olyan eredeti gondolatok. Egyikük sem az amerikai nemzetközi porondon; a mostani huszonévesek elképesz- tradícióra épít. tôen kreatív dolgokat csinálnak. Részben azért is kezdtem el megint zongorázni, mert rengeteg inspirációt nyertem G.: Évekkel ezelôtt egy írásodban azt fejtegetted, hogy ha egy például a fi atal izraeli zongoristáktól. Néhány hasonló meg- zenei megnyilatkozás szórakoztató, derûs alaphangulatú, ak- oldással én is kísérleteztem korábban, még a Kaltenecker kor azt általában gyanúsnak és kevésbé értékesnek tekintik a Trió idején, de akkor még azt gondoltam, az nem jazz. Nem kritikusok. Úgy látod, továbbra sem változott a szakma hoz- kellett volna ezzel törôdnöm, de akkoriban az efféle dolgok záállása, megmaradtak ezek az elôítéletek? még nem mentek volna át. K. Zs.: Vígjáték sem kap soha Oscar-díjat. A zenei díjak ugyanilyen tendenciát mutatnak. Mindig ugyanazok kap- G.: Van egy olyan érzésem, hogy miközben nyilvánvalóan be- ják az elismeréseket. Természetesen van, aki megérdemli, lül sokat változtál az évek alatt, és a zenéd is egyre kiforrot- de sokan felvesznek egyfajta pózt, ami garantálja, hogy tabb lett, sok tekintetben ugyanaz maradtál: a zenéid cizel- áradozni fognak róla, miközben akár egészen fi atal zené- láltsága, összetettsége, technikai kidolgozottsága, az ízlésed szek is sokkal érdekesebb és ôszinte zenét játszanak egész- változatlan. séges önbizalommal, megfelelési kényszer nélkül, akikrôl K. Zs.: Másként improvizálok, jobban tudok alkalmazni alig vesz tudomást a szakma. egyszerûbb dolgokat a gondolataim, az érzelmeim kifejezé- sére. Kerekebb az egész. Mindig nagyon izgatott a ritmus, G.: Már korábban, a K.L.B. trió idején is feltûnt, milyen sokat de az utóbbi években sokat haladtam a ritmikai fi nomsá- turnéztatok Csehországban és Szlovákiában, és az 1705 is gok megvalósításában, a polimetria és még inkább a ritmi- koncertezett arrafelé. Ennyire kedvel bennetek ez a régió? kus moduláció lehetôségeinek a felfedezésében. Ebbôl a K. Zs.: Ennyire kedvelik ott a jazzt, és különösen nyitot- szempontból is példaértékû, amit Tigran mûvel. Egészen tak a fúziós zenére. Úgy tapasztaljuk, hogy arrafelé alap- meredek dolgokkal kísérletezik – nemcsak a ritmikát te- vetôen érdeklôdôk és befogadók az emberek a zenével kap- kintve – és soha nem érzed, hogy az megerôszakolt lenne. csolatban. Egészen kis településeken, mondhatni nem Fölényesen oldja meg a maga számára kijelölt feladatokat. létezô helyeken is vannak klubok, ahol rendszeresen élô Van ebben valamiféle küldetéstudat. Önmagától sem fél, zene szól. Játszottunk már csehországi cukrászdában is. sem attól, hogy mások mit fognak szólni. Én korábban Elôször komolytalannak tûnt a helyzet, aztán szépen meg- nem voltam ilyen bátor. Ma már van merszem önmagam telt a hely. Az emberek valóban fi gyeltek a zenére, látszott lenni. ■ a szemükben a kíváncsiság, a nyitottság, az elôítéletek és sznobéria nélküli tetszésnyilvánítás. Ilyesmit itthon nehezen tudnék elképzelni. És amíg kint egy-kéthetes turnékra Az 1705 hivatalos honlapja: simán eljutottunk, idehaza ennek szinte semmi esélye. https://1705.bandpage.com Az 1705 következô fellépései: G.: Azt sejthetném a szavaidból, hogy ha tehetnéd, te is kül- – március 4–15.: csehországi turné földön próbálnál szerencsét… – április 5.: Magyar Jazz Ünnepe

2014. TAVASZ GRAMOFON 45 JAZZ KONCERTAJÁNLÓ

Budapesti Tavaszi Fesztivál sai, az ötletgazda Zipernovszky Kornél és az ideát kidolgo- zó, széles körben lobbizó – friss Pernye András-díjas – Pallai Idén új konstrukcióban, a Mûvészetek Palotája jelentôs Péter nélkül. A kezdeményezéshez többek közt csatla- szerepvállalásával valósul meg a Budapesti Tavaszi Feszti- kozott a Budapest Jazz Club, a Fonó, az Opus Jazz Club, vál, ám jazzkoncertek nem csak a Palotában lesznek; a az A38, az If kávézó, a Moha Jazzklub, a Jedermann Millenáris Teátrum és a Budapest Music Center is csatla- Café, a Mediawave Fesztivál, a nagykanizsai Hevesi Sán- kozik a jazzt kínáló helyszínek sorá- dor Mûvelôdési Központ és a hoz. Már a kezdô napon nagy durra- MÜPA. Az InfoRádió és a Fidelio násra számíthatunk, mert március mint médiapartner támogatja a 21-én elôször ad koncertet Magyar- kezdeményezést. A teljes program- országon Lee Ritenour (képünkön) kínálat lapzártánkat követôen nyer Fotó: Rob Shanahan és sztárcsapata. Millenáris Teátrum- végleges formát. beli fellépésüknek az is érdekessége lesz, hogy az est elsô felében az a Ba- logh Roland – és az általa vezetett Jubileumi jazz- Finucci Bros Quartet – csap a hú- kikelet a Müpában rokba, akit a Ritenour elnökletével mûködô zsûri díjazott elsô hellyel a Idén tizedik alkalommal rendezi 2009-es Montreux-i Jazzfesztivál gi- meg a Mûvészetek Palotája a Jazz- tárversenyén. Természetesen mester tavasz fesztivált, amely a kerek év- és mentoráltja együtt is játszanak fordulónak köszönhetôen igazi majd. Másnap a BMC Koncertter- sztármustrát kínál. Május 28–30-ig mében Eric Truffaz kvartettje ad a jazzgitár eminens és a legkülönfé- randevút Harcsa Veronikának, az- lébb stílusokat mûvelô képviselôi tán másnaponta újabb izgalmak özönlik el a Müpa termeit. Kezdet- lesznek ugyanott az Opus Jazz Club- nek rögtön egy legenda, a Magyar- ban: 24-án a Joey Calderazzo Trio, országra sokadszorra visszatérô, a 26-án Gadó Gábor Triója Dave Müpában viszont debütáló Pat Liebmannel, 28-án a Trio Ivoire ze- Metheny zenél hûséges és újdonsült nél, aztán 30-án átruccanunk a Müpa nagytermébe, hogy rajongóinak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem- úgy hallgassuk meg a Matt Bianco egykori legnagyobb slá- ben. Legújabb, Unity Group elne ve zésû kvintettje gereit, ahogy még senki nem hallhatta ôket. A Jazz elsôsorban a KIN címû lemez anyagát mutatja be (amelyrôl Orchestra of the Concertgebouw számára hangszerelt a 68. oldalon olvasható recenzió), de a pódiumon megcso- nagyzenekari változat a Get Out Of Your Lazy Bedbôl vagy dálhatunk egy hatodik szereplôt, Metheny zenegépét is. A a More Than I Can Bearbôl világpremierként csendül fel. hús-vér elôadók sorát Chris Potter szaxofonos, Antonio Ezután hármat kell aludni a Joachim Kühn/Majid Sanchez dobos, Ben Williams bôgôs és Giulio Carmassi Bekkas/Ramon Lopez hármas Opus Jazz Club-beli kon- zongorista, énekes, fúvós, ütô hangszeres alkotja. Metheny certjéig, majd a fesztivál zárónapján, április 4-én ugyanott egyrészt a csak ötükre jellem zô kohézióra, másrészt a ré- Tóth Viktor Mahasimbavi Players formációja szárnyal. gebbi PMG-koncepció felélesztésére utal új csapata elne- vezésével, amelynek világkörüli turnéja a 2014-es év egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. Másnap, május 29- Nemzetközi Jazznap – én ugyancsak egy régi ismerôs új formációját köszönthet- Jazzklubok éjszakája jük, ezúttal a Fesztivál Színház deszkáin: a Kurt Rosenwinkel New Quartet az elôzô naphoz és korábbi Miután 2012-ben az UNESCO végre beiktatta április 30- önmagához képest is új utakon jár. Star of Jupiter címû le- ára a bô százéves mûfaj, a jazz világnapját díszes kalendári- mezük, amely mindenféle listákon elôkelô helyen szere- umába, a hazai jazzszakma úgy döntött, hogy kibôvíti az pelt, a post-bopon is túlra mutat. Rosenwinkel hosszú évek ünneplés lehetôségét, és hogy a szélesebb publikum is be- óta megint kvartettben, jelenleg Aaron Parks zongorista, lekóstolhasson a számára talán eddig idegen, ismeretlen Eric Revis bôgôs és Jusitn Faulkner dobos társaságában al- zenei kifejezésformába, közös erôvel megszervezi a Jazzklu- kot. 30-án hazaérkezünk az európai kontinensre, és az bok éjszakája eseménysorozatot. Míg az elsô két évben amerikai jazztradíciókat is hátrahagyjuk Eivind Aarset egyedül az Európa Pont adott helyett hivatalos koncertek- Dream Logic Quartetjének jóvoltából, akik Jan Bang nek a Jazznap alkalmából, 2014-ben szinte minden olyan hangmoduláló mûvésszel adnak mintát a norvég jazz leg- mûintézmény szélesre tárja a kapuit ezen a napon a kíván- újabb vívmányaiból. Nemcsak Aarset egyéni gitárkezelé- csi közönség elôtt, ahol rendszeresen szól a jazz. A Jazzklu- se, de a két dob egymást kiegészítô lüktetése is bizonyára bok éjszakája nem jöhetett volna létre lapunk munkatár- sokáig fog élni majd a fesztivállátogatók emlékezetében.

46 GRAMOFON 2014. TAVASZ JAZZ

Jelenkori és jövôbeni jazzlegendák a ZAK-on

A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem termei az évad tavaszi hónapjaiban is zengnek majd a jazztôl. Nem csak a hölgyek, hanem minden jazzkedvelô örömére ad szerzôi estet Binder Károly a jazz tanszék vezetôje március 8-án a Nagyteremben. Társai régi és új keletûek, de mindnyájan azonos zenei nyelvet beszélnek vele. Borbély Mihály több évtizede kedves partnere a szabad avagy kompozíciós ala- pú improvizációban, Varga Gábor zongorista, Fonay Tibor bôgôs-basszusgitáros és Benkó Ákos dobos pedig nem is olyan rég még növendékei voltak a jazz tanszéknek. A Bin- dertôl megszokott kísérletezô, mégis lélekközeli muzsika csupa újdonságot kínál.

A Solti György Kamarateremben áprilisban és májusban is épp kilencedikén lesz a Jazz itt! sorozat növendékkon- certje, ahol a legﬁ gyelemreméltóbb diákcsapatok egy-egy tanárukat látják vendégül. Áprilisban a zongorista Szebényi Dániel kvintettje invitálja közös játékra Binder Károlyt, hogy az amúgy a rock és a fúzió vidékén sem járat- lan muzsikusok modern akusztikus jazzkoncertet adjanak. Májusban aztán Meleg Tamás szaxofonos teszi tanúbi- zonyságát, hogy a mainstream jazzen túlra merészkedve is biztos kézzel és ízléssel tevékenykedik – szólistaként és hangszerelôként egyaránt. Vendégük Oláh Kálmán zongo ramûvész, zeneszerzô lesz.

Májusban még két prog- rammal kecsegtet a Zene- akadémia: rögtön harma- dikán a Snétberger Zenei Tehetségközpont évzáró koncertjének ad otthont a Nagyterem, ahol immár a harmadik évfolyam ad be- számolót eddig megszerzett tudásáról. 13-án történelmi jelentôségû eseményre ke- rül sor a felújított hangversenyteremben – Chick Corea (képünkön) ad szóló- zongora-koncertet kifejezetten a budapesti közönség számára összeállított prog- rammal. Bár Corea már Forrás: Gramofon-archív több felállásával ellátoga- tott hozzánk, és néhányszor a jazzen túlra is elkalandozott, a Zeneakadémia szentélyében most hallhatjuk elôször.

Gramofon-összeállítás

További információ: www.btf.hu; www.mupa.hu; www.zeneakademia.hu

2014. TAVASZ GRAMOFON 47 „A népzenét nincs mitôl félteni” Forrás: Tárkány Mûvek

Itthon és külföldön is egyre népszerûbb világzenei formáció a Tárkány Mûvek, amely egyfajta új, kortárs zenei nyelv kialakítására törekedve ötvözi a népzenét, a modern jazzt éppúgy, mint a 20. század húszas- harmincas éveinek sanzonjait. Izgalmas zenei kísérletükrôl beszél a Gramofonnak Tárkány-Kovács Bálint zenekarvezetô cimbalmos és Paár Julianna énekes.

✒ Bencsik Gyula INTERJÚ VILÁGZENE

Gramofon: „A Tárkány Mûvek egy 2008-ban alapított ma- Tárkány-Kovács Bálint gyar együttes, amelynek zenéje a balkáni népzene, valamint a két világháború közötti sanzonok ötvözésével lett kialakítva” – olvasható az egyik népszerû információs portálon. Te azonban csóválod a fejed… Tárkány-Kovács Bálint: Ez a meghatározás erôsen túl- hangsúlyozza a balkáni zene jelenlétét a muzsikánkban. A koncepció kialakításánál nagyon ﬁ gyeltem arra, hogy mi elsôsorban a magyar népzenét használjuk. A másik, sanzo- nos szál is túlzott hangsúlyt kapott az elsô klipünkkel, amely valóban a két világháború közti hangulatot idézte meg. De ez az én elképzelésem szerint csupán két csepp azokból a forrásokból, amelyekbôl a zenekar merít. Erôs a zenénkben a modern jazz; áttételesen, de megtalálhatók a rockzenei hatások és a már említett magyar népzene is az elôtérben áll. Forrás: Tárkány Mûvek G.: Julcsi, a kezdetektôl a te hangoddal szól az együttes zené- je. Miért csatlakoztál a Tárkány Mûvekhez, amikor eredetileg Paár Julianna klasszikus zenei képzésben részesültél, zongorázni tanultál? Paár Julianna: Akárcsak a többi tagot, engem is tudatosan certen egymás után játszik Bachot, Mozartot és Lisztet, az választott Bálint a zenekarba, miután megkeresett egyik teljesen rendben van, de ha egymás után játszik Haydnt, elsô számának, a Csiriripnek a szövegével, amit elénekel- egy legényest és egy standardet, akkor mindenki értetlen- tem – így kezdôdött. A klasszikus zongora után népi ének- kedik, miért? A kortárs jazz és komolyzene közelebb áll re jártam a Zeneakadémián, ott találkoztunk Bálinttal. egymáshoz, mint a kortárs és mondjuk a barokk komolyze- Számomra az elsôdleges az, hogy zenész vagyok. Hogy mi- ne. A népzenét nincs mitôl félteni, hiszen a hatalmas lyen mûfajt képviselek, másodlagos. Ráadásul ez a mi mennyiségû, fonográfra, magnóra gyûjtött, lekottázott együttesünk esetében amúgy sem szûkíthetô le egyetlen anyagot archívumokba rendezték, azt nem lehet elrontani. mûfajra, hiszen sokfelé nyitjuk a mûfaji határokat. P. J.: Egészen más a népzene funkciója, és más a világze- T-K. B.: Nekem olyasmi az ideálom, hogy az ember legyen néé. Az autentikus népzenét viszonylag kevesen ismerik, univerzális zenész, ami nem jelenti azt, hogy népzenében, ezért ha én egy népzenei együttesben énekelek, akkor ku- klasszikus zenében vagy jazzben egyaránt maximálisan tyakötelességem hitelesen elôadnom a dalokat. A világze- otthon legyen, mert ez nehezen kivitelezhetô. Nem baj, ha ne viszont egészen más csatornákat nyit az emberek felé. specializálódik a zenész, csak nem kell megijedni a T-K. B.: Megjegyzem, hogy amikor Bartók, Kodály, Lajtha különbözô mûfajok közti átjárástól, sôt. Jó, ha más elkezdték gyûjteni a népzenét, azon nyomban nekiláttak mûfajokban is helyt tudunk állni. Azt tapasztalom, hogy az átdolgozásuknak is. Megfogalmazták, hogy akkora a az intézményes zenei képzésbôl kikerülô ﬁ atalok közül so- szakadék az autentikus népzene és a korabeli városi közön- kan nagyon nehezen képesek áttörni a mûfaji korlátokat. ség zenei ismerete, igénye, ízlése között, hogy ezt a szakadé- P. J.: Azért tartom aggasztónak a skatulyázást és elôítélet- kot valahogyan át kell hidalni. Azt is kutatták, hogyan le- gyártást, mert azzal folyamatosan eltávolodunk a zene het elfogadtatni, megértetni a városi közönséggel a népze- lényegétôl. Attól, hogy pontosan a zene az a nemzetközi nét a koncerttermekben. Különben nem zárja ki egymást nyelv, amit mindenki érez és ért az elsô szívdobbanásától a két tevékenység: Julcsi is, én is részt veszünk autentikus fogva. Éppen hogy nem szabadna a zenét kisszerû emberi népzenei produkciókban is. korlátok közé zárni, hanem egymás jobb megértésére kel- P. J.: Az együttesbe négyen – a brácsás Papp Endre, a lene használni. nagybôgôs Bognár András, Bálint és én – az autentikus népzene irányából érkeztünk, míg szaxofonosunk, Kováts G.: Egyes zenész kollégáitok a népzene autentikusságát féltik Gergô a jazz felôl jött. a különbözô elektronikus „belebarmolásoktól”. Meghúzható a határ, hogy mire, meddig és miként használható az eredeti G.: Elsô albumotok (Arcomba az arcod vésted, 2010) jelentôs népi muzsika? hazai és külföldi elismerést váltott ki, mégis változtattatok. T-K. B.: Formátlan korban élünk, ahol minden vegyül Második lemezeteken (Címesincs, 2012) a saját szerzemények mindennel, még egyazon stíluson belül is. Miért van az, kerültek túlsúlyba a feldolgozásokkal szemben. Mi ennek az hogy a stílusok közti átjárást vertikális, történeti irányban oka? akár a klasszikus zenében, akár a jazzben a zeneértôk több- T-K. B.: Egyik oka a szakmai fejlôdésem, a másik, hogy sége elfogadja, a horizontális stílusátjárás pedig tilos és egyre inkább képesnek érzem magam a korábban említett magyarázkodásra kényszerít? Tehát ha egy zenész egy kon- szakmai korlátok átlépésére.

2014. TAVASZ GRAMOFON 49 VILÁGZENE INTERJÚ

Forrás: Tárkány Mûvek

A Tárkány Mûvek – balról jobbra: Tárkány-Kovács Bálint, Kováts Gergô, Paár Julianna, Bognár András, Papp Endre

G.: A Kulturpart.hu azt írta a lemezrôl: laza szemlélôdésbe ol- G.: Egy mûvésznek, jelesül muzsikusnak szabad-e, és ha igen, tott fi lozófi a, gyerekesnek álcázott metafi zika. Ez azért némi milyen mértékig belefolynia a közéletbe, politikába? magyarázatra szorul. T-K. B.: Egy mûvésznek, értelmiséginek az a dolga, hogy a T-K. B.: Rendkívül sokszínû az album zenei anyaga, mindennapi, rövid távú jelenségeken felülemelkedjen. alapvetô célja is volt az együttesnek a minél több irányba Olyan örök értékekrôl és igazságokról tudjon beszélni hi- történô nyitás. Például a metafi zikai, fi lozófi ai kérdések, a telesen, amelyek politikai hovatartozás nélkül igazodási társadalomkritika felé. Én írtam a dalokat, a szövegeket, pontot jelenthetnek bárki számára. Ennek megvalósításá- ha más nem, én magam vagyok a kohéziós ereje ennek az hoz a függetlenség a legfontosabb egy mûvész számára. Na, anyagnak. ennek megôrzése a legnehezebb. P. J.: A kohézióélményt én is megélem ebben a munkában. P. J.: Úgy gondolom, azzal, hogy a magyar autentikus nép- Nem gondolom, hogy valami attól lesz homogén és össze- zenét mûveljük, és abból is táplálkozva egy új magyar zenei tartozó, hogy egyetlen téma körül forog. Az ember min- nyelven ügyködünk, erôs identitásformáló tényezô va- dennapi élete is folyamatosan változó külsô ingerek össze- gyunk magunk és a közönségünk számára is. kapcsolódásából áll, és számomra a második lemezünk is valami hasonlót tükröz. A mûvészi koncepció G.: Mikor várható a Dresch Mihállyal közös koncertlemeze- egyértelmûen Bálinté, viszont az, hogy ezzel mit kezdünk tek? az értelmezés és megélés terén, teljesen egyéni. T-K. B.: Az album hamarosan elkészül. A lemezre a nyári koncertrepertoárunktól eltérô, komoly, befelé forduló, G.: A lemez megjelenésének idején az a gondolat foglalkozta- elmélyülôs számokat teszünk, amelyekbôl elmúlt ôsszel egy tott, hogy lehet-e egyáltalán nemzedékrôl beszélni a te korosz- koncertsorozatot is rendeztünk Dresch Mihály tályodat illetôen. Választ kaptál már erre a kérdésre? közremûködésével. T-K. B.: Most körvonalazódik, éppen próbálja megfogal- P. J.: Végül a tervezett négy helyett két és fél koncert mazni magát a nemzedékem. Nehéz errôl beszélni, felvételébôl sikerül összehoznunk a lemez anyagát. mûvészileg is szeretném még gyúrni kicsit ezt a témát, T-K. B.: Közben folyamatosan dolgozunk egy valóban új, ahogy tettem ezt a lemez Mi voltunk címû dalában. Világ- tematikus album anyagán, amelyben terveim szerint egy nézetben, hangulatban erôs elkülönülést érzek mind az egészen új szín fog megjelenni. Emellett nyáron szinte va- elôttünk, mind az utánunk lévô generációktól; például az lamennyi jelentôsebb fesztiválon fellépünk, de van meghí- elôttünk lévô nemzedékhez tartozó politikusok java vásunk Szlovákiába is. ■ részétôl, akik egyáltalán nem abban gondolkodnak és nem arról beszélnek, mint én és talán a korosztályom. De men- talitásváltást érzek a táncház-mozgalomban is. A zenekar honlapja: www.tarkanymuvek.hu

50 GRAMOFON 2014. TAVASZ A FONÓ BUDAI ZENEHÁZ HÍREI a Gramofonban

BUDAPEST FOLK FEST: 2014. ÁPRILIS 21–27. „A folk egy mély kút, ahonnan megannyi más stílus is táplálkozik, kimeríthetetlenül gazdag, személyes, egyszerû, befogadó.”

Budapest – Közép-Európa meghatározó városaként – köz- pont ja a térség több forrásból táplálkozó zenei kul tú rá já- nak, amely rengeteg szállal kötôdik össze, gazdagítva egy- mást. A Fonó 2010 óta minden tavasszal megrendezi a folk fôvárosi ünnepét, bemutatva a népzene és világzene legnevesebb hazai és határon túli képviselôit, valamint rangos külföldi mûvészeket. „Múltunk a népzenén ke resz tül talál- kozik a jelennel, ahol megannyi zenei virá got hajtva alakítja Forrás: Fonó a jövô kultúráját. A Fonó hivatása, hogy ezt a fo lya ma tot Juan Mari Beltran segítse” – mondta Horváth László fesz ti vál igazgató Idén Húsvéthétfôn, a Locsolóbállal indul a Budapest Folk Fest, ahová az sepsiszentgyörgyi Hevedert hívták ven dé- függetlenül csodákat mûvelnek a színpa don. Új lemezzel gül. Fellép a Dresch Quartet; a legendás formáció leg- lép fel a fesztiválon a Cimbaliband; Vidám park címû, a újabb, Kapu és kert címû lemeze már megjelenése után Fonó gondozásában megjelent albu mu kat a gödöllôi Mû- pár nappal egy internetes közönségszavazáson az Év vészetek Házában mutatják be. Kü lönle ges zenei élményt Jazz lemeze lett; vendégük Mezei Szilárd vajdasági he ge- ígér a baszk zene egyik legjelesebb kép viselôje, Juan Mari dûs-brácsás lesz. A szerdai nap a Fonóban 18 éve hagyo- Beltran és zenekarának koncertje. Beltran egy baszk nem- mányosan a táncházé: ezúttal Magyarország leg nagyobb zeti ütôhangszeren, a xalapartán játszik; ô a baszk hang- román többségû településérôl, Méhkerékrôl ér keznek ha- szerek és zene legaktívabb ok tató ja, tanára, hagyományai- gyományôrzôk a szerdai Méhkeréki bálba. A Mûvészetek nak ápolója. Itt lesz a Budapest Folk Band, akiknek Magyar Palotájában a Csík zenekar mutatja be új – a Fonó kiadásá- Világi Népzene címû lemezét a neves WMCE világzenei ban megjelent – lemezét. Hagyományôrzôket és zenész toplista második helyére szavaz ta be a 24 európai ország barátokat hívnak meg a lemezbemutató nagy kon certre. 48 szakemberébôl álló zsûri. A Budapest Folk Fest gálájá- Szent György napon fellép a világ egyik legjobb száj har- ra a Kobuci Kertben kerül sor, megnyitva ezzel a szabadté- monikása, Ferenczi György és zenekara, a Rackajam, akik ri nyári fesztiválévadot is. A Fanfara Complexa vendége a együtt muzsikálnak Pál István „Szalonna” prímás sal és neves román fúvószenekar, a Fanfara Shukar lesz. bandájával. A Ferenczi-féle zenekar fúziója a népzenész Szalonnáékkal mindahányszor bizonyította, hogy mûfajok A részletes programról a www.fono.hu weboldalon feletti zene létezik csak, és a remek mu zsiku sok mûfajtól tájé ko zód hatnak a Gramofon olvasói. A FONÓ ÚJ KIADVÁNYAI ÚJ FONÓ A GRAMOFON-HANG TANULMÁNY Az akusztikus mûvészetek mostohagyermeke: a hangfelvétel-esztétika Harmadik rész: A korai elektromos felvételek (2)

Elôzô számunkban az elektromos hangfelvételi eljárás kezdeti évtizedeinek egyik kiemelkedô alakjáról: Leopold Stokowskiról írtunk, aki élete során mindvégig fontos összekötô kapocs volt a zene és a hangtechnika között. Vajon Stokowski egyedüliként rokonszenvezett a hangfelvétellel, vagy kortársai is osztoztak véleményében? Hogy e kérdést megválaszolhassuk, alábbi írásunkban a vizsgált korszak néhány kiemelkedô zeneszerzôjétôl és karmesterétôl mutatunk be olyan gondolatokat, melyek áttételesen – pro és kontra – a zenefelvételek korabeli fogadtatásán keresztül azok hangzásesztétikai megítélésérôl is képet adnak. Vizsgálataink szempontjából egy fontos hazai dokumentum továbbá Kilián Zoltánnak a harmincas évek legvégén megjelent „Rádióesztétika” címû munkája, mely ebben a témában az elsô hazai összefoglaló tanulmány, s írásunkban ebbôl is szemezgetünk. ✒ Ujházy László

Schönberg, Toscanini, Bartók lalja, hogy a túl tömör, „vastagon hangszerelt” zenék (még ma sem) szólnak eléggé tisztán és világosan a hangszóró- Schönberg már 1928-ban úgy érezte, hogy „a rádióadásban ból. Figyelmet érdemel a dátum: 1928, tehát 8 évvel az elsô a hangi entitásoknak egy kis része is elegendô az összes zenei hivatalos rádióadás beindítása és 3 évvel az elektromos gondolat kifejezésére, mert a gramofon és a különbözô gépi hangfelvétel megjelenése után járunk! közvetítô eszközök olyan tiszta hangzásokat fejlesztenek ki, Toscanini munkássága egy hosszú idôre szorosan összeforrt hogy képesek leszünk sokkal kevesebb hangszerre írt darabo- a rádiózással: 1937-tôl csaknem két évtizedig állt az NBC kat írni rájuk”. E megállapítás burkoltan azt is magába fog- zenekar élén, ahol az emlékezetes, hétvégi fômûsoridôben közvetített és óriási hallgatottságnak örvendô hangversenyeket vezényelte. Ô is eltávolodott a koncerthangzástól: áttetszô hangfelvételei az akkori esztétikai igényeknek megfelelôen rendkívül rádiószerûek, „csont szárazak”, ahogyan egy késôbbi esztétikai írásban olvashatjuk. Ám negatív vélemények is elhangzottak, mint pl. Bartók Béláé, aki 1937-ben egy elôadáson többek között az aláb- biakat fejtette ki: „…magasabb esztétikai szempontból a zenei rádióközvetítés is csak afféle pótzene, amely – egyelôre legalábbis – semmiképp sem helyettesítheti az élô zenének helyszíni hallgatását […] a legjobb rádióvevô vagy grammofón is csak közelrôl élvezhetô annyira, amennyire, de bizonyos távolságon túl már csak förtel mes krákogás és recsegés […] a rádió és a grammofón ho- vatovább olyan istencsapássá fog fejlôdni, amely felér az egyiptomi hét csapás bármelyikével, sôt még túl tesz azon, mert vé- geláthatatlan…” Ugyanakkor pozitív véleménye, hogy „azoknak számára, akik hangversenyek rendes látogatói, akik nem mondanak le a magukvégezte zenélésrôl, akik tudatában vannak a rádióköz- vetítések fogyatékosságának és azt esetleg a közvetített mûvek kótából történô egyidejû olvasásával ellensúlyozzák, azok számára nagyon tanulságos lehet a rádió, mert egyébként szá-

Arturo Toscanini Forrás: Gramofon-archív Forrás: Gramofon-archív

Wilhelm Furtwängler mukra elérhetetlen helyekrôl jövô közvetítésekrôl is valamelyes A hazai rádióesztétika megjelenése képet ad nekik”. Bartók jóslata abban a tekintetben beiga- zolódott, hogy ma már mindenütt szól a gépzene, akár Külön ﬁ gyelmet érdemel ebbôl a korszakból Kilián Zoltán: akarjuk, akár nem. A zenehallgatás elvesztette korábbi Rádióesztétika címû tanulmánya, amely az elsô hazai rádió- szakralitását, nem jelenti számunkra azt a felemelô, ünne- esztétikai írás, s melynek jelentôségét 1939-ben a Nyugat pi érzést, amelyet régebben kiváltott. S azt sem szabad elfe- recenzense így méltatta: lejtenünk, hogy véleményét az 1930-as évek derekának „Érthetô hát Kilián ragaszkodása a rádióhoz, hisz ebben a hangzásminôsége alapján fogalmazta meg, gondolataiban munkában él, és érthetôk elragadtatott szavai is. Könyve en- az „egyelôre legalábbis” magában hordozza, hogy a hang- nek az elismerô szeretetnek a jegyében készült, s az elsô hasznos zásminôség javulása nyomán véleménye is kedvezôbbé összefoglaló a rádióról, mely végre nem a technikai részle tek- válhat. Végsô soron nem ütközik kortársainak pozitív gon- rôl, lámpákról és drótokról szól, hanem a szellemi, társadalmi dolataival, csupán az élô koncerthallgatás szempontjából problémáiról.” aggódik a zenehallgatás tisztaságáért. (Itt fontos megjegyeznünk, hogy a méltatásban olvasható „lámpák” kifejezés itt nem a szokásos villanyégôkre utal, hanem arra, hogy akkor – és még évtizedekig – félvezetôs Furtwängler, Dohnányi erô sítôk nem lévén, a rádiókészülékekben is elektron- csöveket alkalmaztak, melyek belsô fûtôszáluknak köszön- Ugyancsak az élô koncerthallgatást részesíti elônyben he tôen gyengén világítottak ugyan, ám funkciójuk az Wilhelm Furtwängler 1932-ben: „A vitaminmentes, ízetlen és egyenirányítás és erôsítés volt. Ha e készülékeket a korabeli erôtlen utánzatot, amiben a rádióhallgatók egy koncertbôl ré- elnevezésüknek megfelelôen ma „lámpás” és fôként „csö- szesülnek, valóban csak azok tarthatják a hangverseny teljes ves” erôsítôknek nevezzük, akkor e megjelölések már bi- értékû pótlékának, akik már nem tudják, milyen egy igazi zarr félreértésekre adhatnak okot. Nemcsak a technika, koncert.” hanem nyelvünk is változik!) Ugyanakkor Dohnányi Ernô a Magyar Rádió fôzene igaz- Kilián könyve azokkal a mûfajokkal foglalkozik, melyek a gatójaként azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a zene mai terminológia szerint „rádiószerûek”, s kifejezetten a bel sô szerkezete, hangszerelése milyen kapcsolatban áll a gépi hangközvetítés útján juthatnak el a hallgatósághoz, gépi hangközvetítéssel. Abban az idôben írott mûvein jól mint például a hangjátékkal. Mivel a zenehallgatás a mik- nyomon követhetô az a célkitûzés, hogy azok rádióadás- rofontól függetlenül is létezik, ezért érthetôen a zenei mû- ban is tisztán, áttetszôen szólaljanak meg. Vázsonyi Bálint sorok esztétikai kérdéseivel kapcsolatban igen szûksza vú, így ír Dohnányiról szóló könyvében: ám erre vonatkozó gondolatai mégis kitûnôen jellemzik a „Akárhányszor rádióban zongorázott, kísérletezett hangszere harmincas évek „gépzenei” felfogását: és a mikrofon közti viszonylat titkainak feltárásával, aminek az „A rádió különleges zenei igényei inkább hangmûszaki kérdé- eredménye az lett, hogy a zongoramûvészet technikáját sikerült sek. A mikrofon nem egyformán alkalmas a különbözô hang- tökéletesen alkalmaznia a rádió új követelményeihez. Mint szerek hangjainak felvételére, a rádióhallgató ezért nem is úgy komponista azon kísérletezett, hogyan lehetne a zenei hangszí- hallja mindig a muzsikát, ahogyan azt a hangversenyteremben neket tökéletesen az éterbe juttatni, milyen harmonizálás, mi- hallaná. Hozzájárul ehhez még a mûszaki hangerôsítés és a ze- lyen hangszer összeállítás a legmegfelelôbb a rádiónak…” nész hangerejének különbsége is; a muzsikus leheletnyi

2014. TAVASZ GRAMOFON 53 GRAMOFON-HANG TANULMÁNY

Forrás: Gramofon-archív ám ezek még nem egy tudatos hangtér-felépítésbôl szár- maztak, talán észre sem vették azokat. Összegezve a leírt véleményeket megállapítható, hogy az önálló hangmûvészet gondolata a zene területén ekkor még nem jelenik meg, a minta továbbra is a természetes hangzás, a koncertélmény a viszonyítási alap, s a gépi hangzás minôségi megítélése is attól függ, hogy az mennyi- ben közelíti meg azt az élményt, amelynek a hangversenytermekben részesei lehetünk. A gépi közvetítés ügye mellett kiálló zeneszerzôk is kizárólag a szerzôi üzenet minél hû sé- gesebb leképzését várják tôle, és ugyanezt teszi Toscanini is, amikor a szólamok minél analitikusabb, érthetôbb meg- szólalását várja a hangszóróból. Arról azonban, hogy e hangkép a precizitása mellett egy önálló hangzásesztétikai szépséget is hordozhat, még nincsen szó. Ám ne legyünk türelmetlenek, hiszen az esztétika történetébôl ismert, Dohnányi Ernô hogy a szépség szavakba öntése nem ôsidôktôl fogva léte- zik. Huinzinga A középkor alkonya címû munkájában így pianisszimóit a mûszaki embernek fel kell erôsítenie, hogy a írja le egy korabeli irodalmár festményekre vonatkozó vevôkészülékbôl élvezni lehessem, viszont a fortisszimókat le- „esztétikai” elemzéseit: halkítja, különben a hangszóró hangja kínzóvá válik. Ez csak „Dicséri egy szûz szép és tiszta alakját, Gábriel arkangyal ha- a két véglet, köztük a hangerô számtalan árnyalata mind ját, mely «az igazi hajat is felülmúlja»; Keresztelô Szent János mûszaki közbeavatkozást kíván. A rádió erôsítô helyiségében arcának szent zordonságát, és Szent Jeromost, aki «olyan ezt a gépkezelô szolgálatot mûszerészek látják el, fülükön a fej- mintha élne».” hallgató, kezük alatt az erôsítô gombja. Eszményi közvetítés Mindez ugyanúgy a természetutánzás jegyében, mintha az volna, ha a mûszerész magas zenei képzettséggel, a partitú- egy felvételrôl ezt mondanánk: a zongora úgy szól, mintha ra meg a vezénylô karnagy utasításai szerint maga is „játsza- ott lenne a hangszóróban. Ám – folytatva e hasonlatot – na” az erôsítôn, ami lehetetlen kívánság. A muzsikusok mégis az, hogy ez a zongora a hangszórókból milyen térbeli ol- panaszkodnak, ami nem is csoda, az ô fülük jobban megérzi a dottságban, hallástávlatban, milyen hangszínezettel, ki- természetes hallás meg a mikrofonadta hangok különbségeit. egyenlítettséggel jelenik meg, tehát a rendezôi-hangmérnöki A nagyközönség az ilyenfajta rádiókérdésekrôl nem tud; né- kompozíció megítélése fel sem merül. Ezt azonban az is hány évvel ezelôtt még sûrûn hallható panasz volt, hogy a okozza, hogy bár a vizsgált idôszakban a technikai fejlôdés bôgôt nem érzik a cigánybandában, a jobb vevôkészülékek el- szinte folyamatos volt, ennek ellenére mind a hanglemez- terjedése óta a bôgô érvényre jut. Könnyû vagy nehéz zene, ez- nek, mind a rádió-közvetítésnek még jó néhány objektív zel az elôfi zetôk számára el is intézôdik a zenei mûfaj területe.” technikai fogyatékossággal kellett megküzdenie, melyek Kilián Zoltán gondolatai lényegében a zenei felvételek ko- közül a két legfontosabb a korlátozott frekvenciatarto- rabeli alapkérdéseit foglalják össze: a dinamikát technikai mány és a viszonylag erôs torzítás volt. Az elôbbi a normál okokból mindenképen szûkíteni kell, azonban ennek mû- hanglemezek illetve a középhullámú rádióadások „fel- vészi módon kellene megtörténnie, tehát burkoltan a zenei hangmentes”, kissé matt hangzásában jelentkezett, míg a rendezô és a hangmérnök tevékenységének szükségességét torzítások az erôsebb hangoknál fellépô recsegésekben olvashatjuk ki soraiból. Vagyis a dinamika-szabályzás nem nyilvánultak meg. Emellett mindkét közvetítési lehetôség „gépkezelôi”, hanem a partitúra alapján végzett mûvészi alapzaja meglehetôsen magas volt. Mindezek jelentôsen feladat. Ugyanakkor azt, hogy a zenei felvételeket még fékezték egy önálló hangzásesztétikum létrejöttét, s való- nem sorolja a „rádiómûvészet” kategóriájába, írásának egy színû, hogy a gépi úton közvetített zenére vonatkozó ko- késôbbi része is bizonyítja, amikor a fi lmbeli plánoknak ráb ban említett negatív vélemények is részben e jelen sé- megfelelô hangsíkokat csak a mûvészi prózára alkalmazza: gekbôl táplálkoztak. „A közönség […] megértette a fi lm premier, second és total Sorozatunk következô részében továbblépünk az idôben, s planjának hangbeli mását a rádiómikrofon elôtti hangelôtér, bemutatjuk, hogy a világháború utáni hangtechnikai újjá- hangmásodtér, valamint a total plannak megfelelô teljes hang- éledés milyen változásokat eredményezett a hangfelvétel- tér (elôtér és hangháttér együtt) hangjaiban.” esztétikában. ■ Napjaink hangfelvétel-esztétikai felfogása szerint e gondolatok már a zenei felvételekre is érvényesek, sôt a tér kü- (A Bartók- és Kilián-idézetet a korabeli, illetve eredeti helyes- lönbözô mélységû síkjaiból megszólaló hangszerek a terem- írás szerint közöljük. A Furtwängler-idézet forrása: Wilhelm hatás fontos alkotóelemét képezik. Ráadásul a korabeli ze- Furtwängler: Zene és szó, fordította Aradi László. A nefelvételeken – a mikrofon „hallási” tulajdonságainak Huizinga-idézet forrása: Johan Huizinga: A középkor alko- köszönhetôen – meg is jelentek a különbözô hangsíkok, nya, fordította Szabó Lôrinc)

54 GRAMOFON 2014. TAVASZ ZENEKRITIKAI MÛHELY

2014-tôl a Gramofon kritikai rovatai új struktúrában – Gramofon Zenekritikai Mûhely összefoglaló névvel – jelennek meg lapunk nyomtatott kiadásában. Célunk azonban változatlan: szeretnénk felidézni és modern eszközökkel folytatni a magyar zenekritikaírás – többek között Csáth Géza, Tóth Aladár és Péterﬁ István nevével fémjelzett – régi, szép hagyományait. Természetesen nem vagyunk tévedhetetlenek, és az is elôfordulhat, hogy olvasóink nem tudnak azonosulni egy-egy szakkritikusi állásfoglalással. Azt azonban bizonyosan ígérhetjük, hogy a Gramofonban megjelenô kritikák megbízható szakmai tudásra és korrekt, etikus szerzôi magatartásra épülnek. Remélem, hogy kritikai rovataink az új struktúrában is elnyerik olvasóink tetszését. Retkes Attila fôszerkesztô

szellemes tolmácsolásában. Véleménye szerint a a jókat egy álmatlan éjszaka után is mestermûnek felvétel felzárkózik Karl Böhm, Nikolaus Har non- tartja az ember.” court és James Levine interpretációja mellé. Fischer Ádám 1998 óta dolgozik a Danish National Tizenöt évet „használt el” Fischer Ádám a Haydn- Chamber Orchestrával (DNCO); az együtt mû kö- szimfóniák gyûjteményére: 33 CD-re játszotta föl dés eredményeképp a zenekar a skandináv térség ezeket az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral. A legjobbjává vált. Dániában kezdetektôl fogva a Mozart-boxban hét évnyi kiﬁ nomult mûhelymunka klasszikus koncertrepertoár állandó része a Mo- testesül meg. „Az a tapasztalatom – magyarázza zart-életmû. Mozart özvegye, Constanze Weber – a karmester –, hogy a Mozart szimfóniák 80 szá- immár második férje, Georg Nikolaus von Nissen zaléka ismeretlen vagy nem elég jól ismert, ezt oldalán Koppenhágában élve – 1811-ben kijelen- nagy szégyennek tartom. A felvételekkel szeret- tette: „Sehol sem hangzanak fel jobban Mozart ném megmutatni, hogy a stílusuk egységes, hogy zenekari kompozíciói, mint ebben a fôvárosban”. az elsô szimfónia szervesen kötôdik az utolsóhoz, A Mozart-szimfóniák lemezbemutatóját a bécsi WOLFGANG AMADEUS MOZART a Jupiterhez. A 41. egy hosszú utazás végét jelen- Konzerthausban tartották. Folyik a Beethoven- ÖSSZES SZIMFÓNIÁJA ti, ami az elsô szimfóniával kezdôdött.” Nem az szimfóniák felvétele is, ez a gyûjtemény várhatóan Dán Nemzeti Kamarazenekar „ô Mozartja” szól a felvételrôl, mert nem hisz ab- 2015-ben jelenik meg. Albert Mária Karmester: Fischer Ádám ban, hogy a karmesternek saját megoldásokat kell kitalálnia. „Személyiségekre van szükségem, csak Da Capo – Mevex Az elegáns, puritán külsejû dobozba (12 koron- a célt tudom kitûzni, az oda vezetô utat a muzsi- 8 201201 gon) a 41 sorszámozott és a négy, csupán kusoknak kell megtalálniuk. Nem elégedhetünk Köchel-jegyzékszámmal ellátott szimfónia került. meg azzal, hogy teljesítsük azt, amit a partitúrá- Évek, alkotói periódusok szerint rendezték a le- ban az alkotó kér tôlünk, létfontosságú, hogy mezekre a mûveket; ez roppant egyszerûvé teszi meggyôzôdésbôl tegyük mindezt.” A dán zené- a hallgató tájékozódását az oeuvre-ben, és a vi- szek mentalitása jobban illik az ilyen megközelí- JELMAGYARÁZAT szonyítást a más mûformákban komponált alko- téshez, mint másoké. „Párbeszédet folytattunk a A KRITIKAI ROVATHOZ tásokhoz. A teljes szériából több CD külön is stúdióban, hangversenytermi feszültség, drukk ★★★★★ Remekmû megjelent; ezek a nemzetközi zenei szakmai fo- nélkül.” Elôfordult azonban a fôpróbákon, hogy ● ● ● ● ● Kiváló lyóiratokban magas értékelést kaptak. Rob Cowan egyik-másik szimfónia részlete nem felelt meg ● ● ● ● ● Jó ● ● ● ● ● Átlagos például a Gramophone-ban úgy fogalmaz: a korai Fischer Ádám várakozásainak. „Ez csak olyankor ● ● ● ● ● Elfogadható szimfóniákat nehéz elképzelni jobb elôadásban, történt meg, amikor nem aludtam ki magam. A jó ● ● ● ● ● Gyenge mint Fischer és lelkes dán zenészei energikus és és kevésbé jó szimfóniák közötti különbség, hogy

2014. TAVASZ GRAMOFON 55 KLASSZIKUS KÖNYV / HANGLEMEZ

BARRY MILLINGTON: RICHARD WAGNER VÁSÁRY TAMÁS: JAN CAEYERS: – BAYREUTH VARÁZSLÓJA ÜZENET – I. KÖTET BEETHOVEN

A Wagner-bicentenárium hozadékaként egy rend- Akik számára az olvasnivaló szinte kizárólagosan „Minden idôk egyik legnagyobbika” – mondta hagyó, friss kutatási eredményekre épülô életrajzi pa pír-formátumot jelent, megannyi féle olvasási Grillparzer Beethovenrôl, és ez a kijelentése idôt- kötet is napvilágot látott. Barry Millington Wagner- szo kást alakítottak ki. Másként lapozunk fel egy lexi- állóvá lett. Beethoven nagysága megkérdô je lez he- kutató – aki többek között a London Evening Stan- kont vagy szótárt egy-egy adatért, s másként adjuk tet len: mûvei koncerteken szólalnak meg, rengeteg dard zenekritikusa, a Wagner Journal szerkesztôje, át magunkat hosszabb terjedelmû, élményt adó iro- lemezfelvétel jelenik meg, és nem elhanyagolható számos rangos Wagner-kötet közremûködôje – mányoknak. Általában hozzásegít ehhez az adott az újabb és újabb életrajzi írások száma sem. Jan több mint 300 oldalon keresztül boncolgatja a ze- nyomtatvány kivitelezése, a strapabírótól a bibliofi l Caeyers 2009-ben írt, magyarra 2013-ban fordított, netörténet egyik legnagyobb, legellentmondáso- fi nomságokig. Most különleges helyzet állt elô, igencsak vaskos könyve újabb kísérletet tesz a sabb alakjának személyiségét. A Richard Wagner megnehezítve az érdeklôdô dolgát. Átlagos polgári szerzô életének (minél aprólékosabb) bemutatására. – Bayreuth varázslója címû vaskos könyv harminc, lakásban nehéz megoldást találni a vaskos kötet fo- A kötet nagyon olvasmányos: Beethoven életrajza fi gyelemfelkeltô címmel ellátott fejezete mintha lyamatos olvasására; kézben tartani lehetetlen, ta- nem száraz, nem unalmas, rengeteg oldalról megvi- csak egy magazin folytatásos sorozatának epizódja lán imazsámolyon vagy masszív kottatartón kelle- lágítja a karmester-zenetudós a zeneszerzôt – levél- lenne, ahol a legfôbb szempont az olvasó érdek- ne elhelyezni – de akkor hogyan közelítsük meg? idézetek segítségével is. A bôséges terjedelem le he tô- lôdésének megtartása – azért, hogy a következô Frusztráló a helyzet, mivel a gondolatfolyam teljes vé teszi a nem feltétlenül szorosan összefüggô té- számot is megvegye. Talán ezért ismétlôdnek embert igényel. Az olvasás tempója szinte eleve el- nyek leírását, és – a mai kornak megfelelôen – he- idôrôl-idôre a korábban már olvasottak. A könyv rendelt: beszédtempót kíván; a szerencsések belsô lyenként kevésbé míves adalékokat is kap az olvasó. nagy erénye a gördülékeny, olvasmányos stílus és a hallással akár Vásáry Tamás hangját is megidézhetik A könyv egyrészt ismeretterjesztô: bemutatja Bee- 285 illusztráció, mely egy „Wagner élete képekben” hozzá! Elképzelhetô lett volna, hogy – s itt kapha- thoven életének szakaszait, a szerzô kapcsolatait, kötetet is kitöltene. Millington lelkiismeretesen vé- tott volna helyet a reprezentatív kivitelezés – do- másrészt elemzéseket is tartalmaz (ütemszámok gigvezet a zeneszerzô életének fôbb állomásain, bozban elhelyezett két vagy négy kötetben jelenjen nélkül), illetve bepillanthatunk Beethoven mecéná- sôt még azon túl is: történelmi hûséggel ír a meg. Az elôszóból rekonstruálható a keletkezése: sainak pompázatos, fôúri világába. Az öt részbôl és Wagner-mûvek Harmadik Birodalomban betöltött 1969-ban kezdte papírra vetni élményekben gazdag prológusból álló könyv nyomon követi Beethoven szerepérôl, és a 2. világháború utáni recepciótör- életét, s 1994-ig folytatta, addigra az 1991-ig tartó életét, sôt az apai nagyszülôkig visszanyúl az író; ténetrôl is. Munkája többsége azonban a szenzá- életfolyamot rögzítette. Higgyük el, hogy 2013-ig megtudjuk, hogy már a fl amand Louis van Beethoven cióra éhes kíváncsiak pletykaigényeit elégíti ki – az- nem is gondolt arra, hogy életében megjelenik majd. is tehetséges volt. A szerzô sorba veszi Beethoven zal, hogy olyan kulisszák mögé vezeti az olvasót, Azt is elhihetjük, hogy úgy érezte: a magasabb ré- tanárait; Neefe szabadkômûvessége és természete olyan intimitásokat mutat meg, amit csak az igazán giókból „diktálják” az írnivalót, amelyen érzôdik, nem marad homályban, de a jóval nevesebb kompo- bennfentesek ismerhettek. Az író kétségkívül árnyal hogy áradásként ömlött papírra. Pszichodráma – nisták (pl. Joseph Haydn) jellemvonásai is elôke rül- néhány korábbi, Wagnerre ragasztott hamis közhe- írja róla, de az olvasó korántsem csak annak tekinti. nek. Bepillanthatunk a korabeli zenei mûhelybe, az lyet, mint például a „megrögzött harácsoló és javít- Különleges darabja a memoár-irodalomnak: nem akkori koncertek, az akadémiák hangulatába, elkép- hatatlan szívtipró, aki nem érte be azzal, hogy em lékeket akar csupán átmenteni az örökkévalóság- zelhetjük a próbafolyamatokat, emellett Beethoven megkopasztja a barátait, még a feleségük is kellett ba, hanem tények és refl exiók gazdag összefüggés- karmesteri mozdulatait, szokásait is leírja Caeyers. neki”. Ám közelebb visz-e az operák befogadásá- rendszere kerül nagyító alá, az átéltség kontrollja Külön fejezet szól Beethoven és a fi atalabb zene- hoz, és egyáltalán, jogunk van-e arról tudni, hogy a alatt. A pszichoanalízisben is jártas muzsikus ma- szerzôk összecsapásairól, kapcsolatáról. Bérczes „bayreuth-i szörnyeteg” saját tervezésû, fodros, ró- gától értôdôen ôszinte – ugyanakkor az olvasó so- Tibor fordítása jó, a kötet gondozása kevésbé: több zsaszín szatén alsónemûben érezte magát a legjob- hasem érzi zavarban magát, amiért tanúja eme val- helyesírási hiba van a szövegben, mint ami felett el- ban? Kovács Ilona lomásoknak. Fittler Katalin siklik az ember. Lehotka Ildikó

Rózsavölgyi és Társa, 2013. Libri Kiadó, 2013. Typotex Kiadó, 2013. 320 oldal 1251 oldal 618 oldal

56 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

FISCHER ANNIE: CELLO VARIATIONS VIVALDI: TROMBA VENEZIANA THE CENTENNIAL COLLECTION Várdai István – gordonka, Boldoczki Gábor, Szergej Nakarjakov, Walter Delahunt – zongora ● ● ● ● ● Cappella Gabetta ● ● ● ● ●

A hazai zongoraiskola 20. századi nagyasszonyá- A Kronberg Academynek köszönhetô ez a remek A „rôt hajú” velencei pap, Antonio Vivaldi kompo- nak, a száz éve született Fischer Annie-nak hangzó korong. Mûsorán hét variációsorozat szerepel, s vé- zíciói a nagy kortársat, Johann Sebastian Bachot is hagyatéka már-már szégyenletesen kicsinynek tûn- gighallgatásuk során nyilvánvalóvá válik, hogy né- ámulatba ejtették. Mi több, sokat tanult általuk úgy, het ahhoz a sok évtizedes, töretlen pályához és haj- melyikük miért hallható ritkán koncertpódiumon. A hogy néhányból átiratot is készített. A termékeny dani világraszóló sikereihez képest, amelyet be- variáció sajátos mûfaj – egyszerre kötött és szabad. Bach számára is lenyûgözô volt olasz kollégája futott. A mûvésznô ugyanis sosem kedvelte a Több szempontból is magas követelményeket tá- szerzeményeinek gazdag tárháza: Vivaldi operái- hanglemezfelvételeket; nem érezte otthon magát a maszt az elôadókkal szemben: alapfeltétel egyfajta nak száma meghaladja a százat, és concertóból is sivár és rideg stúdiótermekben, s nemegyszer kel- alkotói megértése a változatok egymásutánjának, s több mint ötszázat írt. Ez utóbbiakat javarészét vo- letlenül ült le a hangszerhez. Fischer „ómódi” ehhez járul a hangszertechnikai perfekció követel- nós hangszerekre komponálta (a legtöbbet hege dû- pódiummûvész volt, aki nehezen viselte a zsarnok- ménye. Mert akkor igazán hatásos az elôadás, ha re, melynek ô maga is kiváló mûvésze volt), de szá- dirigensek részvéttelen diktátumait, s akit a közön- képes elhitetni az ötletek itt-és-most keletkezésé- mos fafúvós versenymûvel is megörvendeztette kö- ség jelenléte és szeretete ihletett, a koncert sajátos nek illúzióját is. Várdai István választása telitalálat, zönségét. Máig kérdés, hogy a rézfúvósokat miért vibrálása motivált igazán. Lemezein – még ha a leg- hiszen e kivételesen igényes program által doku- „hanyagolta”, hiszen a barokk pompa kifejezésének jobb formájában találják is – átüt valamelyest ez az mentálni tudja, hogy az ars kettôs – mesterségbeli nélkülözhetetlen instrumentuma volt a trombita. idegenkedés a sterilitástól. A Hungaroton gondozá- és mûvészeti – jelentésének maximálisan eleget Bár operáiban szép szólókat írt e hangszerre, csu- sában most megjelent kompiláció a zongoramû- tesz. Ráadásul korántsem csupán teljesítményrôl pán egy kettôs trombitaversenyét tartja számon az vésznô legkeresettebb hazai felvételeit adja közre: van szó, hiszen nem egyszeri (vagy adott körülmé- irodalom. Az okokat csak találgathatjuk. Egy lehet- Mozart d-moll és C-dúr zongoraversenyei mellett nyek között megismételhetô) produkció ez, hanem séges magyarázat, hogy nem volt olyan inspiráló, Beethoven c-moll koncertje is helyet kapott benne elôadómûvészi életének része. Mert a felvétel – ér- nagy formátumú mûvész Vivaldi közelében, mint – két „nagy” romantikus zongoraszonáta, Schubert demes ilyen szempontból is odaﬁ gyelni – élô kon- Boldoczki Gábor, aki legújabb lemezén Vivaldi hat B-dúr (D. 960) és Liszt h-moll szonátája mellett. Ez certeken készült. Várdai István – akit idehaza is versenymûvének és két operájának átiratát szólal- utóbbiakon érezni leginkább az inspiráló közeg hiá- gyakran hallhatunk, s ismert a külföldi koncertter- tatja meg. A mûvész nagy kedvvel mutat rá arra az nyát, ám a felszín alatt így is jól hallhatóan dolgozik mekben is – idejekorán nagy pódiumrutinra tett életörömöt sugárzó hangulatra, melyet számára Vi- egy kivételes és elkötelezett mûvészi intellektus, szert, ami azzal jár, hogy számára természetes mû- valdi mûvei közvetítenek. A concertók szélsô téte- egy elvéthetetlen, minduntalan kitörni vágyó, magas vészi gesztus zenei élményeinek a hallgatósággal leiben élvezi a virtuozitást, ugyanakkor lebilincselô szintû közlési szándék. A Lukács Ervin és Heribert való megosztása. Tehát nem csupán „eljátssza” a játékának ihletettsége a lassútételekben. Az utolsó Esser által dirigált Rádiózenekar nem mindig méltó mûsort, hanem tolmácsolásával juttatja el a közön- mûben, az eredetileg két csellóra írt concertóban vagy egyenrangú partnere Fischernek, ám a mû- séghez. Ez a felelôsség azonban korántsem gátolja egy másik kiváló trombitás, Szergej Nakarjakov a vésznô kivételes muzikalitásának hála, a verseny- az önfeledt muzsikálásban. A kanadai zongorista közremûködô. Elôadásuk magával ragadó, rendkí- mûvek így is pompás, bizsergetô atmoszférát te- nemcsak méltó kísérô, hanem remek partner is. A vüli produkció. A lírai dallamosság legszebb meg- remtenek. Jól hallható, hogy Fischer Annie legin- variációsorozatok az elôadó virtuozitását is hiva- nyilvánulása titulust pedig az Andromeda liberata kább a Mozart-darabokban tud igazán kibontakozni, tottak megcsillogtatni – ezúttal a magabiztos tech- címû opera szerenádja kapja, mivel az ária közel tíz- ahol szárnyra kap egy korláttalan, idôtlen és végte- nikai perfekción túl a sorozatok felépítése intellek- perces idôtartama alatt a hullámzó érzelmi ívekkel, len muzsikusi fantázia és alkotókedv, mely számos tuális örömöt ad, s még az olyan apró gesztusok is az elomló dallamossággal és az érzékeny hangszí- megejtôen szép és gyönyörittas pillanatot kínál. jólesô érzéssel töltik el a hallgatót, mint egy-egy nekkel Boldoczki az emberi hang illúzióját teremti Balázs Miklós hosszan kitartott záróhang. Fittler Katalin meg. Kovács Ilona

Hungaroton Proﬁ l – Karsay és Társa Sony Classical HCD 31492-494 PH 13020 88883717692

2014. TAVASZ GRAMOFON 57 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

VIVALDI: A NÉGY ÉVSZAK – BAL-KAN A NÉGY ÉVSZAK, HEGEDÛVERSENYEK VIVALDI ÉS VERDI MÛVEI HONEY AND BLOOD, CYCLES OF LIFE Kalló Zsolt (hegedû), Giulio Franzetti (hegedû), Hespérion XXI, Jordi Savall Capella Savaria karmester: Riccardo Muti ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Valahányszor egy sokat játszott mû vagy mûcsoport Érdemes aprólékosan szemügyre venni a borítót, A balkáni népek zenéi igazi túlélô zenék – vallja a új felvétele jelenik meg a lemezpiacon, fölmerül a kér- hiszen voltaképp kétszer négy olasz évszakról van kísérôszöveg sorai között az album spiritus rectora, dés: mi végre a századik vagy a kétszázadik verzió? szó. A komolyzenei örökzöldeket sorjáztató Jordi Savall. Valóban, ezen a vidéken ritka volt a bé- Mi újat kínálhat egy friss rögzítés a korábbiakhoz ké- „Inspiration” sorozatnak ez a korongja a szakmabe- kés idôszak a történelem vérzivataros századaiban, pest? Nem biztos, hogy ez a releváns kérdés. Hanem lieknek is kínál érdekességet. Vivaldi hegedûverseny- így az itt élôk muzsikája valahol mindig magában az: és melyik volt ezek közül a tökéletes? Mert lehet a sorozata után ugyanis az egyik legterjedelmesebb hordja a tengernyi fájdalom, a veszteség, a gyász és té nyektôl hemzsegô zenetörténetet százféle szem- Verdi-opera, A szicíliai vecsernye III. felvonásának a lemondás panaszát. De markánsan jelen van benne üvegen át vizslatni, a lényeg mégiscsak az, hogy balettzenéje csendül fel. A korabeli legnépszerûbb a vigasság, az életigenlés, az élni akarás elpusztítha- minden zenemû voltaképpen saját elôadásainak vég- táncokat sorjáztató muzsikának a „programja” a leg- tatlan ereje. A balkáni népek, a görög, bolgár, török, telenségében, vagyis lezáratlan és szükségszerûen több operakalauzban sem szerepel. Ezúttal nem a román és délszláv közösségek példátlanul gazdag ze- lezárhatatlan interpretációs mozzanatsorok párbe- tavasszal, hanem a téllel kezdôdik – s így az ôsszel nei hagyományát egyszerre formálja a saját tradíció, a szédeként értelmezhetô. Vivaldi legpopulárisabb ver- ér véget – az évszakok sora. Az évszaksorolás állan- cigány kultúrkör, a szefárd diaszpóra hatása, és nem senymû-ciklusát túljátszott, túlértelmezett alkotás- dó fôhôse Riccardo Muti, akinek irányításával épp utolsósorban az oszmán örökség. A különbözô ko- nak tekintjük, amivel minden generáció számot kell két évtizede készült a Vivaldi-felvétel. Az idô tájt, rok és nemzetiségek eltérô etnikai gyökerû, néhol ta- vessen – ha másért nem, a kompozíciók hallatlan amikor fénykorát élte a korhû elôadásra törekvô in- lán összebékíthetetlennek tûnô stílusjegyei, és ezek nép szerûsége okán. E megközelítésbôl válik nyilván- terpretáció, korabeli vagy kópia-hangszereken, az egymásra gyakorolt befolyása kaleidoszkóp-szerûen valóvá: a mû olykor puszta indíték, alkalom vagy egykori értelmezési gyakorlat mind alaposabb isme- jelenik meg ebben a három lemezt kínáló, gazdagon rosszabb esetben ürügy, hogy egy elôadógárda meg- retében. Részben talán épp annak bizonyítására, illusztrált és magyar nyelvû ismertetôvel is ellátott mutathassa, az idô egy adott pillanatában hol tart a hogy van létjogosultsága a modern instrumentumo- könyvben, mely Budapesttôl Isztambulig vezeti a mûvészi fejlôdésben – mind technikai, mind szellemi kon való megszólaltatásnak is. Ezt a meggyôzôdést hallgatót a közép-, illetve dél-kelet-európai zenei idió- síkon. A közelmúlt megjelenései azt jelzik: a Capella erôsíti mindmáig Giulio Franzettinek és a Scala Fil- mák forgatagában. Az elôadók között így több ma- Savaria jó úton jár, hogy második virágkorát megérje. harmonikus Zenekara szólistáinak az elôadása. A gyar, illetve roma-magyar muzsikust találunk: Csík A nyolcvanas évek sikereire az ifjabbak nemigen em- New Philharmonia Orchestra játssza a balettzenét, Gyula cimbalmos, Dani János brácsás és Csikos Vil- lékezhetnek, arról azonban életkortól függetlenül amely így, operabeli környezetébôl kiragadva, ha- mos bôgôs mellett a remeklô Szalóki Ági közre mû- megbizonyosodhatunk, hogy a zenekar jelene fé- sonlóképp felhôtlen és gondtalan gyönyörködtetésre ködése is komoly erénye a kiadványnak. A Vér és méz nyes. Ez a lemez meggyôzô például szolgál, hogy a késztet, mint a Vivaldi-mû. A kiegyensúlyozottságot beszédes és poétikus alcímet kapott kompiláció, szombathelyi együttes ma is kiváló erôkbôl áll. Játé- a pregnáns formálás biztosítja, s az esetleges harmó- melyben autentikus parasztnóták, cigánydalok, szerb kuk határozott, erôteljes és feszes, sugárzik belôle a niai elkomorulásokat a melódiák szépsége úgy ellen- népi énekek és török kántálás „egy tetô alatt” helyet magabiztosság, a céltudatosság. Helyenként talán túl súlyozza, hogy a hallgató passzívan engedheti, kapott, olyan széles kaput tár a térség kulturális-tör- keménynek, merevnek találhatjuk, ezt a vállalt rigidi- hogy átjárja a szép hangok özöne. Közben még ﬁ - ténelmi hagyományára, a balkáni lélek, az életerô és tást azonban következetesen vallják, végigviszik. gyelni sem kell – csak hagyni, hogy a muzsika kifejt- szépség hol vigalmas, hol tragikus egyvelegére, amely Hála Kalló Zsolt perfekt, kiforrott szólójának, ezek a hesse jótékony hatását. Pihentet, kikapcsol – ugyan- ellentmondást nem ismerô ékesszólással bizonyítja: Vivaldi-olvasatok esélyt sem adnak a múlt századot akkor akár a háttérzene funkciójának betöltésére is máshogyan is lehet európainak lenni. Mert ez is Euró- idézô modorosságoknak. Balázs Miklós alkalmas. Fittler Katalin pa. Csak egy „másik” Európa. Balázs Miklós

Hungaroton Warner Classics – Magneoton Alia Vox – Karsay és Társa HCD 32729 50999 6 15341 2 4 AVSA 9902

58 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

ORIENT–OCCIDENT II DVORˇÁK: HEGEDÛVERSENY, ROMÁNC, BRAHMS: HEGEDÛVERSENY, NÉGY MAGYAR HOMMAGE A LA SYRIE MAZUREK, HUMORESZK TÁNC, BARTÓK: KÉT RAPSZÓDIA Hespérion XXI, Jordi Savall Anne-Sophie Mutter – hegedû, Berlini Fil- Leonidas Kavakos – hegedû; Gewandhaus harmonikusok, Manfred Honeck Zenekar, Riccardo Chailly, km.: Nagy Péter ★★★★★ ★★★★★ – zongora ● ● ● ● ●

Jordi Savall a középkori zene specialistája, szen- Kevés manapság az igazán nagy, egyéni elôadás. Brahms mûvei ritkán szólalnak meg a megszokottól vedélyesen kutatja az új lehetôségeket, koncertezik, Hát ez az! Dvorˇák Hegedûversenye nehéz darab, jelentékeny mértékben eltérô, ugyanakkor nem idio- kiadót alapított saját munkái megjelentetéséhez. E ki- igazán adekvát formáját meglelni nem könnyû – bi- szinkretikus módon. Ez kiváltképp áll a komponista adványokat inkább nevezhetjük CD-mellékletes, ta- zonyság erre a sok jó, de némi hiányérzetet mégis szimfóniáira és a Hegedûversenyre. A legtöbb zene- nulmányokkal, képekkel teli nagyszerû könyveknek, maga után hagyó felvétel. Ennél jobbat eddig nem szerzônél nagyobb az interpretációs szórás, mint melyek azt példázzák, hogy a zene, a kultúra, a tör- hallottam. Mutter játékával mintha benne rejlô, de Brahmsnál. Kavakos és Chailly elôadása a Hegedû- ténelem egyformán fontos, összefonódik. Ilyen az nehezen elôcsalható eredeti formájába bújna a da- versenyrôl egészen újszerû. Már a zenekari bevezetés Orient-Occident sorozat második, Szíriát bemutató rab. Mutter szép, fi noman vastag hangon, ízesen meglep a fi nom hangszínek, a puha hangzás révén. darabja is: hét nyelven beszél a hétnyelvû kiadvány. hegedül. Kezdettôl fogva nagyon tiszta formákat je- Kavakos visszafogottan lép be, s aztán véglegesen ki- A jószolgálati nagykövet Savall kiadványaival és kon- lenít meg: az I. tétel középsô részét szokatlan maga- derül: itt valami egészen szokatlanról van szó. Ben- certjeivel emel szót a békéért. Az hommage-lemez az biztossággal és határozott táncos ritmussal játssza, sôséges, s ezáltal a nagyromantikus, vastaggá duzza- összetartozás zenéje: az együttes tagjai is több or- majd a végén, a II. tételbe való átvezetésben, s az új dó hangzást mind a szólista, mind a dirigens részérôl szágot képviselnek. Szír, keresztény, zsidó dallamok tételben szokatlanul fi nom és halk. Kiváló például konzekvensen kerülô elôadásról van szó. Mintha – imák, lamentók, dalok mellett két európai tánc ke- Sarah Chang lemeze Sir Colin Davis kíséretével, de Mendelssohn irányába tolták volna el a darabot; elha- rült a válogatásba; jelezve, hogy a keleti és nyugati ez az intenzitás, a darab alakjának ez a váratlanul si- tározva, hogy mindazt, ami kirobbanásnak minôsül- kultúra hatott/hat egymásra. Nagyszabású zenei keres megragadása nincs benne. A ráadások ugyan- ne, kerülik. Gyors tempó a III. tételig nincs is. Mindez felfedezôút vár ránk, elbûvölô hangzású instrumen- csak roppant hangulatosak. Mutter játékának érzelmi ellentétben áll a darab megszokottan forró, telített tumokkal, a nyelv kemény hangjaival társuló, néha telítettsége maximális, ugyanakkor a formaalkotás megragadásával. A lemez második része elsôre fur- szinte érzéki zenével. Szólóhangszeren játszott zene, tisztasága felülmúlja a megszokottat. Míg Mutter csa: Bartók Két rapszódiája zongorakísérettel, majd improvizáció, férfi és nôi énekes szerepeltetése teszi Mendelssohn Hegedûversenyéhez köti Dvorˇákét a Brahms négy magyar tánca – Joachim átiratában. változatossá a számunkra egyelôre szokatlan zenei nem klasszikus forma alapján, én ebben az olvasat- Kavakos ezekben is megmarad a nyugodt, sosem világot. Izgalmas a fokozás kivitelezése többek kö- ban Bartókéhoz kapcsolnám, melynek így kifejezetten erôsen hangsúlyozó elôadásmód mellett, ami Bartók zött a Mawal Sap’awi, ’Ala ’Al-’Aqiqa, Beiny wa elôképe az erôs népi ihletettség, a rusztikus hang- mûveiben csiszoltabb, folyamatosabb hangvételhez Beinak címû zenében (nem mindennapos a cím sem vétel, a tüzes temperamentum, s mellette olykor ki- vezet, ugyanakkor a rusztikus aspektus elmaradását a magyar olvasónak). Lélekre ható az Angossie Qalaq fejezetten fi nom líraiság. Manfred Honeck kiválóan jelenti. Nagy Péter kísérete színes, effektusokban éneke, a Shaouia szaggatottsága. Valahogy úgy han- kísér, s öröm a Berlini Filharmonikusokkal hallani gazdag. A versenymû végeztével meg kell szokni az gozhatott az olasz tánc, az estampida (Isabella), Muttert, akikkel még Karajan vezetésével hajdanán eltérô dimenziókat, de a program végül is határozot- ahogy a középkorban is. A Trotto is izgalmas, jól fel- elindult. Lehet, hogy Honeckkel újra fel kéne vennie tan érdekes, messze elôre ível, majd megjeleníti az épített, az Una pastora a 19. századi hatást mutatja. Bartók Hegedûversenyét; elôzô felvétele ugyanis egyik lehetséges kapcsolatot. A magyar táncok elô- A hangok nem az európai fülbe rögzült magasságúak, magas színvonalú, de nem ennyire spontán és telí- adása azért remek, mert kerül minden túlzást. Nem inkább a felhangrendszer szerintiek, s következete- tett. Ez az ô igazi világa, amikor szilaj és tempera- ez az elsôdleges olvasata Brahms Hegedûverse nyé - sen használják így a zenészek. Más ez a zenefelfogás, mentumos játékkal egyúttal kiemelkedôen adekvát nek, de ritka és színvonalas példája annak, hogy mint amit mi ismerünk, érdemes belemélyedni a ze- alakot formál a kérdéses mûrôl. Kimagasló lemez az Brahms említett mûvei is megragadhatók a szokottól nébe, forgatni a könyvet. Lehotka Ildikó elmúlt évek termését tekintve. Zay Balázs eltérô, mégis adekvát módon. Zay Balázs

Alia Vox – Karsay és Társa Deutsche Grammophon– Universal Decca – Universal AVSA 9900 0289 479 1060 2 4785342

2014. TAVASZ GRAMOFON 59 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

R. STRAUSS: IMÍGYEN SZÓLA ZARA- BEETHOVEN: MISSA SOLEMNIS BEETHOVEN: TRIÓK, OP. 70 NO. 2, OP. 97 THUST RA, TILL EULENSPIEGEL, DON JUAN Karmester: John Eliot Gardiner Alexander Melnyikov, Isabelle Faust, Berlini Filharmonikusok, Gustavo Dudamel Jean-Guihen Queyras ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ★★★★★

Dudamel új Strauss-lemeze sokban hasonlít elôzô, A technikai fejlôdés áldásai közé tartozó hangfelvé- Beethoven életmûvében sok tekintetben az egyik Mahler IX. szimfóniáját tartalmazó felvételéhez. tel-készítésnek köszönhetôen nemcsak a zenetörté- legfontosabb mûfaj a zongorás trió. A minden zene- Szép, ízléses, azonban meglehetôsen tartózkodó. A netet, hanem az elôadómûvészet-történetet is kor- szerzô életében fontos mérföldkônek számító elsô népszerû karmester extrovertált külsôje mögött óva- társunknak tekinthetjük. Napjaink embere abban a opusz nála a zongora-hegedû-gordonka kombiná- tos dirigens bújik meg: ha nem nevetô, ugráló alakját kiváltságos helyzetben van, hogy tér és idô megany- cióját bemutató három kamaramû. Az oeuvre hete- nézzük, hanem az általa vezényelt zenét hallgatjuk, nyi akadályát legyôzve részesülhet kulturális élmé- dik ilyen jellegû darabját pedig – számos értéke mel- egészen más kép tárul elénk. Egyfajta epikus elô- nyekben. A londoni Barbican Hall 2012. október 12-i lett – azért is megkülönböztetett fi gyelem kíséri, adásmód jellemzi, itt-ott vállalva valami egyénit, hangversenyét rögzítette a BBC Radio 3, s CD-felvé- mert nemcsak egy zeneszerzôi mûhelymunka utol- amúgy a nyugodt folyamatosságra koncentrálva. Ez telként végtelenné tágult a pódium. John Eliot só, kikristályosodott alkotását üdvözölhetjük benne, tetszik a Till Eulenspiegel vidám csínyjeiben, melyet Gardiner neve fémjelzi Beethoven Missa Solemni sé- hanem mert egyre súlyosbodó süketsége miatt gyakorta túlzóvá tesz az erôs akcentusokat, túlzott nek ezt az interpretációját. A monumentális kompo- Beethoven ezzel a mûvel búcsúzott zongora mû- effektusokat használó elôadásmód. Hát, itt ilyenrôl zíció azok közé tartozik, amelyek újrahallgatásától vészként a nyilvános szerepléstôl. A Harmonia nincs szó, Dudamel elôadása szabályos. Ez a Don minden alkalommal sokat vár a hallgató – talán nem Mundi ezúttal a két utolsó triót (Esz-dúr, B-dúr) je- Juan esetében felveti a kérdést: nem túl sima, nem kevesebbet, mint hogy ismételten meggyôzôdjék ar- lentette meg – Alexander Melnyikov, Isabelle Faust túl effektusszegény-e a megközelítés? Szép, epikus, ról, hogy rendkívüli erejû mûrôl van szó. Élô elôadás és Jean-Guihen Queyras közremûködésével. A há- fôképp a zenekar kimagasló minôségének köszönhe- esetében a közvetlenség hatása is hozzájárul ehhez, rom muzsikus együttese nem alkalmi társulat, már tôen, ugyanakkor kicsit egysíkú. És a fô mû, az Imí- míg a felvételnél nagyobb súllyal esik latba a perfekt több éve készítenek közösen lemezfelvételeket. Az gyen szóla Zarathustra? Ez is elég nyugodt, elbeszélô kidolgozás. Gardiner 1989-ben alapított együttese, összeszokottság ki is hallható játékukból. Ahogyan jellegû, s bizonnyal kevésbé dicsérném, ha nem ez a az Orchestre Révolutionnaire et Romantique – a a zeneszerzô is megteremtette a trió-mûfajnak azt zenekar játszaná. De ez az ô zenéjük: Böhm, Kara- Monteverdi Choirral együtt – a repertoárdarabnak ki- az addig ismeretlen hangzási egyensúlyát, ahol a jan, Solti és most Dudamel lemezei mind átlagon fe- járó magabiztossággal és természetességgel szólal- három hangszer immár minden tekintetben egyen- lüliek a vonósok hangzásának szépségét illetôen. tatja meg Beethoven remekét. Ami számukra evi- rangúnak számít, úgy az elôadók játékában is az Dudamel a Zarathustrában is inkább simítja a zene dencia, azt a hallgató is úgy könyveli el – miközben egymásra fi gyelés magasiskoláját fi gyelhetjük meg. kiugrásait, nem emeli ki a csúcspontokat. A beveze- a rácsodálkozás (ha nem túl giccses: a belefeledke- Élvezet hallgatni Melnyikov restaurált Graf-forte- tés arányos, de itt sem viszi maximumig a dinamikát, zés) lehetôsége alig kap teret. Távolságtartónak ér- pianójának egybefonódását Faust „Csipkerózsiká- s érdekesen vezet át a II. tétel elejére, melyet feljebb zôdik az elôadás – ami kijár a „megközelíthetetlen” nak” nevezett Stradivarijával és Queyras 17. század kezd dinamikailag. Gyönyörû elôadás. Kérdés, meny- nagyságoknak. Ugyanakkor személytelensége nem végi csellójával. Ám nem csupán a különleges hang- nyi benne a karmester, s mennyi a zenekar szerepe. erôsíti a szakralitást. Intellektuális élmény tehát elsô- szerek teszik egyedivé e lemezt, hanem ahogyan Milyen lenne egy másik zenekarral? Annyi biztos, sorban – a Beethoven által írásban is rögzített szív- formálnak, ahogyan együtt lélegeznek. Élmény haj- Rattle sok eléggé hideg, mûvi elôadása után jó a régi hez-szólás szándéka nem valósul meg. Aki e felvétel lékony hangjuk, technikai könnyedségük, amit a ze- melegséggel és fi nomsággal hallani ezt az együttest. segítségével akarja megismerni a mûvet, aligha jut nei mondandó szolgálatába állítanak. Bár vérbeli csa- Szélsôségeket kerülô, nyugodt, epikus jellegével fi - tovább a „tán csodállak, ámde nem szeretlek” érzé- patjátékosok, játékukból mégis kihallható szemé- noman sajátos olvasatot hallunk, mely Mehta régi sén. A mû iránt elkötelezett hallgató a hangszeres ki- lyiségük önálló megnyilvánulása. Való szí nûtlenül hi- Los Angeles-i bejátszására emlékeztet. dolgozottságnak kö szön he tôen fedezhet fel magá- bátlan produkció. Talán nem tûnik szarkazmusnak: Zay Balázs nak további részlet-szépségeket. Fittler Katalin Beethoven örülne, ha hallaná. Kovács Ilona

Deutsche Grammophon– Universal Monteverdi Productions – Karsay és Társa Harmonia Mundi – Karsay és Társa 0289 479 1041 1 SDG 718 HMC 902125

60 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

A CARNEGIE-SZÓLÓEST BRITTEN: CSELLÓSZIMFÓNIA, CSAJKOVSZKIJ, ARENSZKIJ: Daniil Trifonov – zongora CSELLÓ-ZONGORA SZONÁTA ZONGORÁS TRIÓK Zuill Bailey (cselló), North Carolina Symphony, Trio Wanderer ● ● ● ● ● Grant Llewellin ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Trifonov kivételes tehetség: egyrészt igazán le- Két mû szólalt meg 1960. szeptember 21-én London- „Mindent megtennék, hogy örömet szerezzek Ön- hengerlô technikájú zongorista, másrészt egyéniség. ban: Britten Variációk egy Purcell-témára címû da- nek, csak ezt ne kérje tôlem” – írta Csajkovszkij me- Bár orosz, nem az erôs dinamikát preferálja, hanem a rabja és Sosztakovics I. csellóversenye. Mindkét cénásának, Nagyezsda von Meck asszonynak, aki könnyedséget, erôs billentést csak ritkán alkalmaz. szerzô ott volt a koncerten, és Brittent annyira le- zongora-hegedû-cselló trió írására buzdította pártfo- Ugyanakkor nem olyan meggondoltan kimért, mint nyûgözte Rosztropovics játéka, hogy a következô goltját. (A gazdag özvegynek azért volt szívügye Brendel, hanem laza és természetes. Cikázik, ritka ﬁ - évben e két mûvész be is mutatta az öttételes – egy új zongorás kamaramû, mert szerette volna a nom felbontásokra képes, dinamikai skálája nagyon melyben három tétel rövid, eredetileg Szonatinának nagyközönségnek is bemutatni új felfedezettjét, aki differenciált, fôképp a halk irányában. Néha elna- nevezett – Csellószonátát. „A legszebb, amit írtam” ugyan még ismeretlen, ám rendkívül tehetséges volt. gyolt, de ilyenkor mindig van egy másik szempont, – vélekedett Britten Szimfónia csellóra és zenekarra A reményteljes ifjú mûvészt Claude Debussynek amelynek megfelelôen a megoldás igazolódik, és elnevezésû kompozíciójáról, utolsó nagyszabású hívták.) Csajkovszkij arra hivatkozott, hogy nem egyénivé, az egész meggyôzô részévé válik. Emellett szimfonikus mûvérôl. Sosztakovics neve nem vélet- tudja elviselni e három hangszer együtthangzását; sok a jól kiépített megoldás is, és ezek változatos lenül említtetett meg: egyrészt Britten orosz zené- mi több, kínzás számára ezeket együtt hallani, és mintázatot adnak. Szkrjabin II. szonátája kiváló: az szekhez fûzôdô barátsága miatt, másrészt pedig a biztosította Mecknét, hogy soha nem fog zongorás egyik legjobb Szkrjabin-elôadás, amit valaha hallot- Csellószimfónia óhatatlanul is Sosztakovicsot idézô triót írni. Annál is inkább, mivel a zeneszerzô három tam; színes, effektusokkal teli, eleven. Végre valaki karakterei, hangzásvilága, hangszerelési megoldásai szerepben tudta elképzelni a zongorát: szólóban, ze- igazán érzi ennek a nehezen megközelíthetô szerzô- miatt. Zuill Bailey tolmácsolja a Britten-mûveket; a nekarral és kísérôként. Hogy a gigantikus méretû nek a stílusát. Liszt h-moll szonátája inkább érdekes Csellószimfónia élô felvételén szép megoldásokat (több mint negyvenperces) a-moll trió nem sokkal és alternatív. Nem a mûbôl, annak formájából, nagy hallunk tôle, de az elôadás helyenként túl romanti- késôbb mégis megszületett, ahhoz egy fájdalmas íveibôl indul ki – mint Fischer Annie, Brendel, kus, máshol szálkás a vonókezelés miatt. A cselló- eseményt kellett a komponistának átélnie: kedves Zimerman –, hanem saját intuíciójából. Nem opus- hang dús, a kadencia kidolgozott. A zenekar részérôl barátjának és tanárának, Nyikolaj Rubinsteinnek vá- ideális, hanem itt és most jellegû. De igazán pazar. az atmoszférateremtés nem mindig teljes, a vonós ratlan halálát. Az „egy nagy mûvész emlékének” Chopin Prelûdjei szintén elég alternatív olvasatúak. pizzicatók pontatlanok, több belépés is határozatlan. ajánlott, 1882-ben elkészült kamaramû nemcsak Trifonov nem studírozás útján meglátottakat mutat Összemosódik a zenekari hangzás, gyanítom, hogy csodálatos mementója lett kettejük kivételes barát- be, hanem játszik. De azt igazán egyénien teszi. Fi- a felvétel nem eléggé tiszta, és a North Carolina ságának, de megszólaltatói szerint – különösen a má- nom pianói, pianissimói, gyöngyözô futamai egé- Symphony sem birkózott meg kellôen az igencsak sodik tétel alapján mondják ezt – összes mûvét te- szen kivételesek. Itt Pollini és Ashkenazy az ellen- nehéz darabbal, bár a himnikus zárású Passacaglia kintve is a legnehezebb zongoraszólamot írta itt le. példa, akik formahûségben már-már tökéletesek, per- igazán szép. A skót karmester, Grant Llewelyn elkép- A korong másik kompozíciója, Arenszkij d-moll triója sze pianisztikusan is, míg Trifonov spontán és laza. zelése jó, a mû lényegét megkapjuk, de a partitúra (op. 32) szintén tiszteletadás: a kiváló csellista, a lit- Született Chopin-játékos, de ez nem csak Chopin mélyén maradt néhány ötlet, kiemelés. A Csellószo- ván születésû Karl Davidov, „a csellisták cárjának” mû veihez kapcsolódik: quasi à la Chopin játssza más náta jóval intimebb darab, kellemes elôadást hallunk; emléke elôtt tiszteleg. A Wanderer Trio tagjai nagy szerzôk darabjait is. Ô az a zongorista, aki önma- Bailey partnere Natasha Paremski. A zongoramûvész odaadással és kidolgozottsággal játsszák hallatlanul gáért érdekes; azért, ahogyan játszik. A kis Medtner- játéka nem mindig reﬂ ektál a csellószólamra (ráadá- nehéz szólamaikat. Fölényesen birkóznak meg a ráadás különösen virtuóz. Talán Medtnert is kellene sul Dialogo a nyitótétel felirata). Ihletett az Elegia, tech nikai nehézségekkel, emellett arra is van idejük, játszania, Szkrjabin mellett az ô mûvei is várják ins- pörögnek a zakatoló szakaszok. Britten e két mûfaj- hogy érzékeny, ugyanakkor szenvedélyes játékukkal pirált elôadójukat. Zay Balázs ban is nagyszerût alkotott. Lehotka Ildikó magával ragadó élményt adjanak. Kovács Ilona

Deutsche Grammophon – Universal Telarc – Karsay és Társa Harmonia Mundi – Karsay és Társa 0289 479 1728 1 TEL 34412-02 HMC 902161

2014. TAVASZ GRAMOFON 61 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

BERG: LÍRIKUS SZVIT, SCHÖNBERG: HANNS EISLER: ERNSTE GESÄNGE, LIEDER PENDERECKI: MEGDICSÔÜLT ÉJ WITH PIANO, ZONGORASZONÁTA ZONGORAVERSENY (FELTÁMADÁS) Ensemble Resonanz, Matthias Goerne (ének), Thomas Larcher Florian Uhlig, A Lengyel Rádió Szimfonikus Jean-Guihen Queyras ● ● ● ● ● (zongora), Ensemble Resonanz ● ● ● ● ● Zenekara, Lukasz Borowicz ● ● ● ● ●

Több mint negyedszázadnyi idôbeli távolság és ze- A néhai keletnémet ikon, Hanns Eisler három na- A nagyon jó határát súroló mû. Penderecki a Világke- nei „evolúció” választja el egymástól Arnold Schön- gyobb alkotói korszakába enged betekintést Matthias reskedelmi Központ elleni 2001-es merénylet emléké- berg Megdicsôült éj (1899) címû darabját és Alban Goerne és Thomas Larcher új albuma. Az op. 1-es re írta eredetileg, késôbb jelentôsen átdolgozta, ki- Berg Lírikus szvitjét (1926). Elôbbi a kései romantika, zongoraszonáta még a kezdeti útkeresés, a fi atal évek egészítette. A lengyel bemutató botrányba fulladt: a a wagneri szellem és a szimbolizmus nyomait viseli gyümölcse. Eisler, mint Schönberg legjobb tanít- sajtó szocialista realizmussal vádolta Pendereckit, aki magán, utóbbi a radikális esztéta-modernség hatása ványa, mindenben hû próbál lenni mesteréhez, így védekezésképpen lemondott programokat Krakkó- alatt született. S míg elôbbi programatikusan egy szonátája nem tartozik egyetlen hangnembe sem. ban, és visszavonult. Ôrültség: nem Zsdanov és azonos címû Richard Dehmel-költeményre referál, Atonális darab, jóllehet erôs érzelmi töltöttségével a Hrennyikov kapcsolódik hozzá – ha már, akkor egy addig utóbbi abszolút zeneként, a tizenkétfokúság purista szeriális zenétôl is messze áll. A jórészt a kis Sosztakovics, ez kétségtelen. Kiemelkedô mû, de jegyében nyert megfogalmazást. Azonban össze- negyvenes években keletkezett zongorakíséretes da- fenntartásokkal. A zenekari részt sokkal jobbnak tar- fûzi ôket a Zemlinsky név. A Megdicsôült éj múzsája lok már egy egészen más rajzolatú pályaszakasz ter- tom, mint a magánszólamot, utóbbi ritkán lép ki a fu- Alexander von Zemlinsky zeneszerzô Mathilde húga mékei. Miután zsidó származása, szélsôbaloldali né- tamok világából, olykor elég közhelyes. Penderecki (Schönberg késôbbi felesége), a Lírikus szvit pedig cí- zetei és a bécsi-berlini avantgárd iskolákhoz való jobban kezeli a zenekart, számos igen fi gyelemreméltó mében is Zemlinsky 1924-ben bemutatott Lírikus vonzalma okán a számûzetés és a vándorlét keserû zenei gondolat van a darabban, bár a magam ré szé rôl szimfóniájára utal. Nem mellékes, hogy mindkét da- kenyerére kényszerült, zömében Brechttôl kölcsön- sajnálom, hogy nincsenek hosszabb kidolgozások, rab kamaramûként került a köztudatba: vonós szex- zött – és meglehetôsen szabadon kezelt – szövege- variációk. Sok a jó effektus, és persze akad néhány tettként és vonósnégyesként. Késôbb váltak csak a ket zenésít meg; egymástól néhol nagyon különbözô, kissé közhelyes is. Sajnálom azt is, hogy nem kapott nagyzenekarok „prédájává”, s lettek vonószenekari de mindig igen intenzíven kifejezô stílusjegyeket föl- a zongora kadenciát, vagy legalábbis olyan részt, repertoárdarabbá. Csakhogy a Megdicsôült éj kama- mutatva. Eislerre itt egyszerre hat a retrográd poszt- amikor ô vezet. Nekem az indulós részekbôl is sok razeneként túl „szálkás”, zenekari kompozíció gya- romantika, a brechti mûvészet-esztétika, a hollywoo- egy kicsit; ezen a téren Sosztakovics remekül tudott nánt viszont túl dagályosnak hat – nyersen és nyil- di fi lmzene és „song”, valamint a német kabaré-dalok sajátot alkotni – Britten, Penderecki általánosabb ma- vánvalóan érezni rajta a trisztáni akkordok kromatiká- világa. Hangja hol elégikus, hol naivan szentimentá- rad. Kissé olyan az egész, mintha ideges rohangálást ját. A Lírikus szvitnek pedig csupán három tételét lis, máshol – ahol az irányzatos, mozgalmi keretek mutatna a zongora, míg a valódi folyamat a zenekar- dolgozta át alkotója nagyobb együttesre. A Jean- megkövetelik – indulószerû; de mindig átfûti a honban zajlik. Kérdéseket vet fel az apoteózis is a mû Guihen Queyras vezette Ensemble Resonanz lemeze és tettvágy, az együttérzés humanista parancsa. Az közepe felé. Oka talán az, hogy a szerzô utóbb to- – amellett, hogy jó érzékkel párosítja a két szegrôl- 1961-62-ben komponált Komoly dalok Eisler utolsó vábbírta a mûvet. A Mahler II. szimfóniáját idézô al- végrôl rokon darabot – képes eloszlatni minden elô- befejezett munkája, mely bevallottan a Szovjet Kom- cím valójában a túlélésre, a folytatásra utal. Nem az íté letünket e szerzeményekkel kapcsolatosan. Min- munista Párt 20. kongresszusának hatása alatt író- áldozatok támadnak fel, hanem a gyászolók ocsúd- denekelôtt: sikerült eltalálni az arany középutat a ka- dott. Itt minden modern minta elmosódik: a végsô nak, élnek, s mennek tovább. A Lengyel Rádió Szim- mara- és a zenekari hangzás között. A húsz, illetve hónapjait élô zeneszerzô visszatér a német daliroda- fonikus Zenekara Lukasz Borowicz vezényletével na- huszonkét fôs együttes ideális arányokat biztosít a lom 19. századi gyökereihez, Schumannhoz, Brahms- gyon szépen teljesít; Florian Uhlig is jó, de az igazi hangzás kényes egyensúlyának kidolgozásához, s hoz. Goerne pedig nem azért evidens elôadója e da- teljesítmény – annak lehetôségébôl kifolyólag – a kar- ami még ennél is lényegesebb: kivételes precizitással, loknak, mert maga is az egykori NDK polgáraként mesternél és a zenekarnál van. A lemez szemtelenül példás fegyelmezettséggel és kristálytiszta intoná- élte fi atal éveit, hanem mert énekkultúrája a jelenkor rövid, 37 perc, jó lett volna még pár Penderecki- cióval muzsikál. Balázs Miklós legjobbjai közé utalja. Balázs Miklós darabot felvenni mellé. Zay Balázs

Harmonia Mundi – Karsay és Társa Harmonia Mundi – Karsay és Társa Hänssler Classic – Karsay és Társa HMC 902150 HMC 902134 CD 98.018

62 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

- - REFUGE IN MUSIC – TEREZÍN VERDI-ÁRIÁK ELI NA – THE BEST OF ELINA GARANCˇA Anne Soﬁ e von Otter, Anna Netrebko – szoprán, A Torinói Teatro Daniel Hope, Christian Gerhaher Regio Zenekara, Gianandrea Noseda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

A Prágától északra fekvô Terezínt (németül Theresien- Ellentétes érzéseket kelt ez a lemez. Kétségkívül le- Tíz éve debütált Elı-na Garancˇa a Salzburgi Fesztivá- stadt) sokáig csak a 18. században épült erôdje tette hengerlô, csodás hang, igazi temperamentum, nem- lon, és a lett énekesnô azóta egyike a legkeresettebb híressé-hírhedtté. Az épületegyüttest a nácik 1942- csak stilárisan, hanem az elôadások intenzitása tekin- mezzoszopránoknak. Négy szóló-, és több operafel- tôl gettóként használták. Több ezer embert zsúfoltak tetében is. Az egyéni hang olyan szintje, mely nem vétel után megérett az idô arra, hogy Best of lemezt itt össze, hogy aztán nagy részüket innen vigyék to- gyakori. Ugyanakkor Netrebko mintha idegen terepre adjanak ki Garancˇa eddigi mûvészetének összegzése- vább azokba a koncentrációs táborokba, ahonnan lépett volna. Ez részben izgalmas, részben veszélyes. képp. Ez a válogatáslemez semmiképpen sem azért már soha többé nem tértek haza. A Refuge in Music Forszírozza a hangját – nem mindig, de sokszor. Két- készült, mert Garancˇa már túl van a horizonton. Bár (Menedék a zenébe) címû, dokumentum- és koncert- ségkívül sikerrel, tud erôs lenni, egészen vad lenni, de énekelte Rossini Cenerentoláját, jobban szereti Bellini fi lmet is magában foglaló DVD arról az emberfeletti kihallatszik az elôadásokból a határok feszegetése. vagy Donizetti szerepeit, s nem tartja magát Rossini- túlélési ösztönrôl beszél, ahogyan az idehurcoltak a Callast nemcsak hangzás terén idézi Netrebko né- mezzónak (lemezén nem is találunk Rossini-részle- legkegyetlenebb idôk közepette is megôrizték méltó- melykori hangképzése, hanem a konkrét helyzetet tet). Úgy érzi, hangszíne, vibratója nem olyan, mint ságukat. A gettóbeli muzsikusoknak köszönhetôen illetôen is. Az orosz díva hangjának komfortzónáján ami egy Rossini-szerephez illene. A válogatáslemez naponta rendeztek koncerteket; volt kabaré, kórus- kívülre tért, ami szerintem esetenként jó, de gyakorta tíz év összegzése, tíz szerzô áriája, dala, duettje szó- est, sôt operaelôadás is. A fi lmet készítôket kettôs cél felettébb veszélyes. Ám ez nem minden. Legyen lal meg a kiadványon – Anna Netrebko és Roberto vezérelte: egyrészt fejet hajtani a Terezínben fogva- Netrebko bármily érdekes is ebben a repertoárban, a Alagna közremûködésével. Igazán szép a Barcarolle a tartottak elôtt, másrészt felhívni a fi gyelmet arra a komfortzónán kívüliség nemcsak a repertoár oldalán Hoffmann meséibôl, a Virágduett élô felvételének máig ismeretlen zenei hagyatékra, amit az ott alkotó jelenik meg, hanem az éneklésében is, és ez kevésbé szopránszólama viszont nem különösebben tiszta. zenészek hagytak ránk. A dokumentumfi lm nagy ér- tetszik. Netrebko a bel canto repertoárban, valamint Garancˇa hangja csodálatos: sötét színû, kiegyenlí- téke a személyes hitelesség. Megrendítô a 110 éves a lírai opera-repertoárban éppen természetes, puha, tett, a magasságok is rendkívüliek, nem érezzük erôl- Alice Herz-Sommer megszólaltatása, aki Mahlert és krémes éneklésével tûnik ki, a forszírozás egy-egy te tett nek, élesnek. A hangszín kínálja magát a szen- Franz Kafkát még személyesen ismerte. Ô a világ leg- rész erejéig jó és izgalmas, de hosszan nem. Nem vedélyt kifejezô szerepekre, Garancˇa mégis visszafo- idôsebb zongoramûvésze, és a holokauszt leg idô- mondom, hogy ne énekeljen Verdit. De jobb lenne gott ezekben. A Carmenben nem érezzük az ôserôt, sebb túlélôje is. Szívszorító az idén 90 éves Coco megszokott bel canto modorához közelebb maradni, a Csókáriában azt a végtelen erotikát, szenvedélyt. A Schumann visszaemlékezése, aki jazzgitárosként s csak ritkán messzebbre merészkedni. Ott egy cso- spanyolos koloritban bôvelkedô részletek tüzét is ke- enyhítette esténként a terezíniek szenvedéseit. Nem mó alig felvett Bellini-mû, amelyekhez aligha akad veslem. Csak a lassú szakaszt halljuk Donizetti A tudták, meddig zenélhetnek. A reménytelenség elle- nála jobb szoprán, s akad Verdi és Puccini mûvei közt kegyencnô címû operájából – szívesen vettük volna a nére is töretlenül szolgáltak mûvészetükkel, melybôl is neki való. A kevésbé neki valók is megközelíthetôk virtuózabb részt is. Hangulatos a de Falla-dal, gitárkí- erôt merítettek a borzalmak elviseléséhez. Mint Rad- saját hangjához és adottságaihoz hû módon. A le- séretes átiratban, de a lemez számomra legszebb fel- nóti Elsô eclogájának tölgyfája, mely a kivágásra jelö- mez hatásos és jó, de nem látom adekvát iránynak. vétele egy különlegesség: Bellini Adelson e Salvini lés ellenére is új levelet hajtott. Hálásak lehetünk Az alternatív megoldások híve vagyok, direkt jó a címû operájának áriája. A kéziratban maradt szakasz- Anne Sofi e von Otter énekesnônek, Daniel Hope he- szokatlan terep, a szokatlanságával érdekes megvaló- ban testetlenül szép a hangzás, Garancˇa éneklése ge dûmûvésznek és a többi közremûködônek ezért a sítás, de az elôadó lényével feszültségben csak egy egy csoda, fantasztikus élmény hallani a mûvésznôt. tanulságos élményért. Mindenkinek látnia kell, hogy bizonyos fokig helyes lennie. Inkább a mû és az ô fe- Hasonló Villa-Lobos Áriája is: egészen valószínûtlen soha többé ne történhessen meg ilyen szörnyûség. szültségének sajátossága adja az izgalmat. képeket idéz fel a hallgatóban a szöveg nélküli ének- Kovács Ilona Zay Balázs lés. Lehotka Ildikó

Deutsche Grammophon – Universal Deutsche Grammophon – Universal Deutsche Grammophon – Universal 00440 073 5077 0289 479 1052 7 0289 479 1052

2014. TAVASZ GRAMOFON 63 OPERA HANGLEMEZ / DVD

RAMEAU: MOZART: A VARÁZSFUVOLA ROSSINI: ADELAIDE DI BORGOGNA LE GRAND THEATRE DE L’AMOUR Royal, Durlovski, Breslik, Ivaschenko, Barcellona, Pratt, Mihai, Ulivieri, Sabine Devieilhe, Les Ambassadeurs, Berlini Filharmonikusok, Teatro Communale di Bologna, Alexis Kossenko Berlini Rádiókórus, Sir Simon Rattle Dmitri Jurowski ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

„Az igaz zene a szív nyelve” – írta Rameau máig ta- Nagyszerû énekesek, csodálatosan szóló zenekar és Rossini operájának hôseit – kis túlzással – régi, jó nulságos zeneelméleti könyvében, és majd 300 év kórus, varázslatos karmester, fantáziadús rendezô – ismerôsnek tekinthetjük. Ottone, azaz I. Ottó német el teltével Sabine Devieilhe lemeze alapján igazat közepes elôadás. A nyitány és az elsô jelenet után király, a német-római birodalom alapítója mért sors- adunk a zeneszerzônek. A szerelem, szenvedély és még úgy tetszett, indokolatlan fanyalgás fogadta a döntô vereséget a portyázó magyarokra az Augsburg az ahhoz kapcsolódó érzések, még ha negatívak is, Baden-Badeni Húsvéti Fesztivál 2013-as operapro- melletti Lech mezején. Géza fejedelem pedig jobb- jól tükrözôdnek a Le Grand théâtre de l’amour címû dukcióját. Ám a torokszorító, szívdobogtató pillanat nak látta Nyugatról – nevezetesen Ottótól – térítô lemezen. Operaáriákból és néhány zenekari számból késôbb csak nem szikrázott fel, pedig igazán jelen- papokat kérni, hogy majd fi a, István a római egyház kap egy, illetve több csokorra valót az érdeklôdô; a tôs energiákat mozgattak meg a produkció alkotói. kebelére vezesse népét. Az olasz mezzo, Daniela pasticcio-szerûen összevont részekbôl rendkívül iz- Carsen koncepciója ide, a Festspielhausba készült, Barcellona által kevés eszközzel, mégis hitelesen galmas program állt össze. Különösen érdekes a Les nincs más színházbeli elôképe. Nem is lehet, mert a megformált alak tehát történelmi fi gura. Barcellona boréades címû opera Un horizon serein-je – a lemez színpad technikai lehetôségei igen szerények, opti- megbízható énekes, nem különösebben szép orgá- leghosszabb részlete –, de említeni kell a fuvolás té- kai hatásokkal, függönyökkel jelzi a helyszíneket a nummal, a másodvonalból. Az elôadás többi szerep lô- teleket/számokat is. A Nais részletében középkoria- rendezô. Eszerint két külön világ létezik: a felsô nap- je is ezt a kategóriát képviseli. Olyan mûvészek, akik san egyszerû dallamot hallunk, dudaszóval. Más sütötte és az alsó, sötét földalatti; ez az elgondolás a hétköznapokon is hibátlan, a mûvekhez méltó tel- opera-, operabalett-részletekben a dús vagy éppen jól nyomon követhetô. A varázsfuvola elôadások ne- jesítményt nyújtanak, akárcsak a Teatro Communale az áttetszôen tiszta hangszerelés készteti fi gyelemre hezen megfejthetô kérdésére, az Éj királynôje és di Bologna kórus és zenekara. Adelaide di Borgogna a hallgatót. Ahogy az elôadás is: a Les Ambassadeurs Sarastro kapcsolatának múltjára, kettejük viszonyá- szintén valóságos személyiség volt – a címszerep- tagjai nagyszerû zenészek, nem félnek például a Bar- ban a „harmadik” – Pamina – szerepére azonban ben Jessica Pratt is a stabil középszerhez sorolható. tók rádiót hallgatók számára ismerôs nyitószám Carsen sem talál logikus választ. A brit szoprán, A brit szoprán elsô énekmestere tenor édesapja volt, tem póját komótosabbra venni, de az ütôhangszerek Kate Royal ideális Pamina, mellette kicsit vértelen- majd végigjárta a legjobb itáliai tanárokat, kitûnô is- bátor használata, a rézfúvósok érces hangja is egye- nek tûnik Pavol Breslik jó színvonalú Taminója. Ana kolázottsága éneklésének könnyedségében is meg- divé teszi a felvételt. A táncok karakteresek, tartásuk Durlovskinak egyik legjobb szerepe az Éj királynôje mutatkozik. Bogdan Mihai tenorja kevés a hôsi ka- van, az áriák alátámasztása láttató. Devieilhe kolora- – Bregenzben, a víz felett szédítô magasságban is rakterû Adalberto szerepéhez, repertoárján ennél túrszopránja könnyû, hajlékony; ha a történet úgy hidegvérrel kolorálta szólamát. A produkció nyeresé- líraibb szerepek sorakoznak. Pier’Alli egy évtizede a kívánja, egyszerû, sallangmentes, de tud igencsak ge Michael Nagy dinamikus Papagenója – a magyar Budapesti Tavaszi Fesztivál számára készített imp- határozott lenni, vibratóival is jelez. A lemez anya- gyökerû bariton a Budapesti Wagner-napok elsô resszív vizuális hátteret Verdi Requiemjéhez. Ebben ga, az atmoszféra-kifejezés változatos, mind az éne- Lohengrinjén a király hírnöke szerepében hívta fel az elôadásban is üresen hagyja a színpadot, legfel- kesnô, mind a régizenei együttes részérôl. Aimery magára a fi gyelmet. Rattle ambíciója az, hogy a ba- jebb egy szófa, egy asztal foglal némi helyet, a hát- Lefévre és Samuel Boden közremûködése is ragyogó. den-badeni fesztivállal konkurenciát teremtsen a térben mozgó és álló képei jelzik a helyszínt: csata- Alexis Kossenko karizmatikus elképzelése is hozzá- Salzburgi Húsvéti Fesztiválnak. Nehéz és még nem mezôt, kastélyt, várudvart. A pesarói Rossini Opera járult ahhoz, hogy lemez többszörösen díjnyertes nyertes helyzet, bár a baden-badeni menedzsment Fesztivál sorra veszi, és a kritikai revízió elvégzésével lett. Ha egyazon szerzô mûveit tolmácsolja egy szó- igen lelkes. Sokat várnak az 2014-es produkciótól: együtt mûsorra tûzi az ismeretlen vagy kevéssé is- lista, fennáll a veszély, hogy klisét kapunk, Devieilhe Puccini Manon Lescaut-jától és a János-passió Peter mert darabokat. Lassan fogalmat alkothatunk az esetében azonban nem ez történt. Lehotka Ildikó Sellars által szcenírozott verziójától. Albert Mária életmû teljességérôl. Albert Mária

Erato/Warner Classics – Magneoton Berliner Philharmoniker Arthaus Musik 0825 646372843 BPH130011 101 646

64 GRAMOFON 2014. TAVASZ OPERA

VERDI: SIMON BOCCANEGRA KODÁLY ZOLTÁN: HÁRY JÁNOS RICHARD STRAUSS: Hampson, Opolais, Calleja, Pisaroni, Szegedi Csaba, Schöck Atala, Szvétek László, AZ ÁRNYÉK NÉLKÜLI ASSZONY Bécsi Énekesakadémia, Bécsi Szimfonikus Megyesi Schwartz Lúcia, Magyar Állami Amonov, Kudolej, Savova, Umerov, Zenekar, Massimo Zanetti Operaház együttesei, Héja Domonkos Szergejeva, Szentpétervári Mariinszkij ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● Színház, Valerij Gergiev

Új koncertfelvétel Verdi legjobb operáinak egyikérôl. Örömmel regisztráljuk: a Magyar Állami Operaház A hajdani cári operaház erôs versenyben van nem- Meglepôen jó, kidolgozottságot, hangzást tekintve kiadványainak színvonala javul. Az Opera Trezor so- csak a tradicionális riválissal, a moszkvai Nagyszín- akár stúdiófelvétel is lehetne. Massimo Zanetti érzé- rozatban megjelent Háry-album kísérôfüzete már házzal, hanem a világ jelentôs operaközpontjaival. A kenyen vezényel, tempóban és dinamikában vissza- tartalmazza a fontos, elvárható információkat. Bár a nemzetközi színtéren hatalmas reputációt szerzett fogott, a szereplôk belsô történéseire fókuszál, ami szemüveghasználókkal lehetett volna lojálisabb a karmester, Valerij Gergiev mûsorválasztása, a sze- illik a darabhoz. Thomas Hampson átéléssel, jó stí- dalszínház: a külön bookletben közölt librettó pará- rep lôk, az alkotók kiválasztása és felkészítése ver- lussal énekel, s a legjobbak – Leo Nucci és Piero nyi betûméretét megduplázhatták volna. A színvilág, senyképes. És csatlakoznak az élvonalhoz a saját ki- Cappuccilli – szintjén van. Luca Pisaroni abszolút a tipográfi a egyébként tetszetôs. A hangfelvétel mi- adványok sorozatával: Prokofjev A játékos címû ideális Paolo, nagy dicséret illeti. Igor Bakan nem ki- nôsége kitûnô, a zenei rendezônek és a hangmérnö- operájának felvétele éppen idén nyerte el az ICMA magasló Pietro. A Mariát-Ameliát éneklô Kristine köknek köszönhetôen – Könyves Klaudia, Lakatos zsûrijétôl A legjobb DVD felvétel címet. Ebben az Opolais hangja nem kifejezetten egyéni, de jó a Gergely és Liszkai Károly nevét kell megemlítenünk évben Richard Strauss életmûve áll a zenei szféra fi - technikája, felkészült, s teljesítménye végül is nem – a próza és a zene szépen összesimul. A próza stí- gyelmének fókuszában. A 150 éve született zene- marad el Los Angelesétôl és Te Kanawáétól, akik lusa kulcskérdés egy daljátéknál. Kovács Katalin, a szerzô opus magnumának felvételét adja most közre csak a hang egyéni színezetével tûnnek ki jobban. felvétel rendezôje kinél több, kinél kevesebb sikerrel a szentpétervári társulat. Az árnyék nélküli asszony- Joseph Calleja kitûnô Gabriele: szép, ízes hang, oda- hozta egységbe a szöveges részeket a dalokkal és nyal minden elôadónak és minden idôben föl van adó éneklés. Örülök, hogy foglalkoztatják manap- zenekari részletekkel. A címszerepet játszó Szegedi adva a lecke. Gergiev a színrevitelhez az egyik legso- ság. Csak Giacomo Aragall énekli szebben a szere- Csaba, valamint az Örzsét alakító Schöck Atala mel- koldalúbb brit rendezôt, Jonathan Kentet kérte föl, pet. Szenvedélyességben José Carreras emelkedik ki, lett az intrikus Ebelasztin bárót megformáló Szere ko- aki elôzôleg (2007-ben) a Mariinszkijban Strauss Calleja hozzá áll közel. Carlo Colombara Fiescója ván János kapta el legjobban az életre keltendô fi gu- Elektráját állította színpadra, 2009-ben pedig Az ár- megítélés kérdése. Ehhez a szerephez erôs mély rák lényegét. Szegedire mintha ráöntötték volna a nyék nélküli asszonyt, amelynek 2011-es, már min- basszus kéne: Boris Christoff, Nicolai Ghiaurov és me sehôs alakját. Háry ugyan a vágyak és álmok den szempontból beérett elôadását rögzítették. (Az Paata Burchuladze voltak kiválóak, velük valóban költôje, de ezeknek nem Bécsig, csupán Nagyabo- évadban mindkét produkció szerepel a teátrum re- szól a szerep. Colombara hangja kisebb és optimális nyig van távlatuk. Tiszay Magda és Komlóssy Erzsé- pertoárján.) Kent bevált alkotótársával, Paul Brown tartománya magasabb, de szépen teljesít. Ezért, s bet óta senki sem találta el Örzse szerepének sok- jelmez- és díszlettervezôvel a bonyolult szüzsé mivel hangja egyéni színével Hampson sem áll rétûségét oly kifejezôen, mint e felvételen Schöck mese szerûsége mellett a jelenre is érvényes morális Pisaroni fölött, a lemezen kicsit közel esnek egymás- Atala, akinek dús orgánuma, szövegértelmezése ma- tanulságokat hangsúlyozza. A cselekmény expozí- hoz a mély férfi hangok. Jobb, ha nagyobb a szórás, gasba emeli Kodály nôalakját. Megyesi Schwartz Lú- ció jában allegorikus a látvány, majd 21. századi kép- és a címszereplô emelkedik ki egyéni színnel. Ezért cia Mária Lujzája zárkózik még fel hozzájuk. Szvétek re vált, végül a fi náléban a kétféle idô, a múlt és a je- egészében Claudio Abbado elismert, valamint Solti László Marci bácsija perfekt, de nem kél versenyre a len együtt mutatkozik. A produkció természetesen György – megítélésem szerint – elôítéletek miatt nagy buffo elôdök teljesítményé vel. Héja Domonkos német nyelvû. Nehéz bárkit is kiemelni a szólisták nem kellôképp értékelt lemeze áll az élen, de a sze- pálcája alatt differenciáltan szól a zenekar. A karmes- közül, annyira egyenletesen magas színvonalú a ze- mélyes és személyközi drámák fi nom érzékeltetése ter kerüli a népszínmûves gesztusokat, és kiemeli a nei megvalósítás. Talán a Kelmefestônét alakító Olga és az abszolút igényes kidolgozottság miatt ez a kö- mû fi nomságait. A felvételt Kodály muzsikájának Szergejevát és a Dajkát megformáló Olga Savovát ér- zelükben van. Zay Balázs költôisége hatja át. Albert Mária demes külön is említeni. Albert Mária

Decca – Universal Magyar Állami Operaház / Opera Trezor Mariinsky 4785354 MÁO 005 MAR 0543

2014. TAVASZ GRAMOFON 65 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

J. S. BACH: HEGEDÛ- VER SENYEK, KET TÔSVERSENY, HE GE DÛ-CSEM BALÓ SZONÁ TÁK Janine Jansen – he ge dû, Ramón Ortega Quero – oboa, Jan Jansen – csembaló ● ● ● ● ●

Elég közepes eredmény. Jansen a divatot követi, quasi historikus könnyedség; halk, olykor elbújó játék, kis együttes, gyors tempók. Szép a hangerô fl uktuációja, a merevség kerülése, ugyanakkor elvész a forma, IGNACY JAN PADEREWSKI: MANRU C. P. E. BACH: BILLENTYÛS VERSENY MÛ V EK néha a magánszólam maga is. A két szólóhegedû- A Bydgoszcz-i Opera Nova együttesei, Michael Rische, Rainer Maria Klaas – zon- versenyben Mutter és a Trondheimi Szólisták elô- Maciej Figas gora, Kammersymphonie Leipzig adása hasonló, de jobb: nála is van veszteség, mégis ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● több marad a Bach adta formából. Itt nagyon sok a pontozás, az elôadás sokszor nyugtalan, nem a je- Miniszterelnök, egyben külügyminiszter is volt a Végre! Egyik korábbi kritikámban, a friss Gramofon- lenben halad, hanem rohan. A két szonátában a zongoramûvészként rendkívül sikeres Ignacy Jan díjas Spányi Miklós egyik lemeze kapcsán említet- hegedû dominál. Mintha egy nagy teremben játsza- Paderewski, és nem mellesleg több mûvet írt. Ezek tem, hogy azért zongorán is kéne C. P. E. Bachot ját- na egyedül, a hegedûmûvésznô apja pedig az alag- közül kiemelkedik Manru címû, háromfelvonásos szani, mert az a késôbbi fejlôdéshez kapcsolná a sorban csembalózna – kapkodva, mivel a tempót operája, amelynek témája a szerelem – de nem akár- mûveket, és íme: Michael Rische nemrég indult so- hegedûs lánya egyedül határozza meg. Vannak szép milyen. Manru, a cigányfi ú beleszeret egy lányba, rozata zongorával! A Kammersymphonie Leipzig részek, de az egész teljesen aránytévesztett. Muziká- mindkettejük környezete ellenzi a (tragikus végû) szépen, lágyan, moderáltan kísér. Rische igényesen, lis, de sok részletében téves interpretáció. ZB szerelmet, melybôl egy gyerek is született. A cselek- kidolgozottan játszik, de nem igazán egyéni han- mény a mai is élô problémát láttatja; a két külön kul- gon és autonóm módon. Mind az ô, mind a zenekar Decca– Universal túrából jött embert a szerelem sem kötheti össze. Az produkciói lehetnének lazábbak, merészebbek. Egy- 0289 478 5362 6 1901-ben, Drezdában bemutatott opera hatalmas si- fajta merevség mintha volna magukban a mûvekben kert aratott, a következô évben számos városban is, így ideálisan a megszólaltatás – ezt ellensúlyo- J. S. BACH: elôadták, a New York-i Metben is (máig nem szere- zandó – szabadabb kellene, hogy legyen. Nem vé- MÁRK-PASSIÓ pelt ott újabb lengyel opera). A kiadványon a 2001- letlenül írtam azonban a mintha szót. Mert C. P. E. Amszterdami Barokk es wroclawi elôadást halljuk. A zenei ötletek nagyon Bach egyúttal különösen invenciózus is. Olyasféle Ének- és Zenekar, jók, különbözô motívumokkal jellemez Paderewski, játékmód lenne jó, mely Chistoph Rousset-t jelle- Ton Koopman a cigányzenét az operába emelô rész hallatán he- mezte, amíg csembalózott. A színvonal magas, de ● ● ● ● ● lyenként a Mátyás pincében érezheti magát a hallga- lényegesebb elôadói szempont a pontosság, mint tó, a cimbalom is megszólal. Nem mentes némi lisz- az egyéni és lendületes megoldás. Különös a Wq. Erôsen vitatható ötlet. Lehet elveszett mûvet re- ti anyagkezeléstôl a mû, de nem epigonszerû, sôt 43/5-ös versenymû elôadása zenekar nélkül – mint a konstruálni – de csak ha van kellô alapja. Itt nincs: egyedi. A hangszerelés kiváló, a kórustablók monu- gyerek Richter, amikor ismerôs néniknek egymaga ha valamilyen nem volt a Márk-passió, hát akkor mentálisak, a zenei anyag kifejezô. Paderewski sok elôadta Schumann zongoraversenyét. A Wq. 46-os ilyen. Persze sok átvett rész rendben van, de mi a jó esetben az énekhangot a zenekar részének tekinti, kettôsverseny kimagasló mû, és a két zongorista benne? Épp az hiányzik Koopman rekonstruk ció- de vannak nagyon szépen megfogalmazott áriák, mintha az egybesimuló összhang helyett a saját jából, amit megismerni izgalmas lenne: Bach zseni- duettek. Az opera dramaturgiája jól felépített, a cse- szólam minden részletének felmutatását preferáló alitása egy harmadik passióban. A legzavaróbb a lekmény nem ül le (az eredetileg német, késôbb len- játékmód híve volna. Tényleg érdemes zongoristák- rossz prozódia, ami végkép elkeserítô: legalább át- gyelre fordított librettó Jan Kraszewski regénye alap- nak is játszani C. P. E. Bachot, mert ez a mûvek lá- alakította volna Koopman az átvett anyagot a meg- ján készült). Ismét rácsodálkozhatunk egy olyan gyabb, romantikusabb oldalát hozza ki, ami külö- maradt szöveghez! Elméletileg meg lehet próbálni mûre, melynek létezésérôl alig tudunk, a magyar nösképp megmutatkozik e kettôsverseny lassútéte- – valamilyen tényleg inspirált állapotban – abszolút nyelvû szakirodalomban nem találkoztam a Manru- lében. Mivel a sorozat most indul, felhívom a újat írni Bach stílusában, bár ebben a magasságban val. Minden elismerést megérdemelnek az elôadók: készítôk fi gyelmét arra, hogy Németországban él és ez elég reménytelennek látszik. Az elôadás papír- az Ulana szólamát éneklô Wioletta Chodowicz és dolgozik az egyik legnagyobb élô Mozart-karmes- forma szerinti, nagyjából jó, de a recitativókban az az énekkar remek, a zenekar nagyon jó, Maciej Figas ter, Jeffrey Tate, aki kivételesen inspiráltan tudna kí- említett okokból különösen rossz a prozódia. Egé- keze alatt elevenné vált az opera. Hálásak lehetünk a sérni. Hiánypótló sorozat, és ha nem is kivételesen szében kissé általános és átlagos – historikus maní- kiadványért. Lehotka Ildikó inspirált, de színvonalas. Zay Balázs rok közt mozog. ZB

Dux – Karsay és Társa Hänssler Classic – Karsay és Társa Warner Classics – Magneoton Dux 0793/0794 098.027.000 825646450779

66 GRAMOFON 2014. TAVASZ KLASSZIKUS

Piazzolla, Ravi Shankar, Hosokawa, a londoni Királyi Operaházban, s ek- Ohana, Elliot Carter és Rivet mûveit kor mutatta be az énekest a brit kö- szólaltatják meg. A mûvészek zönségnek neves színész-mûsorve- több nyire duóz nak, egyszer-egy- zetô, Bruce Forsyth a BBC népszerû szer pedig mindketten szólóban is mûsorában, a Vasárnap éjjel a Lon- megnyilatkoznak. A válogatás két- don Palladiumban címû sorozatban. LES SONS ET LES PARFUMS ségkívül színes, mint egy kalei- WAGNER: A pályaindulás évfordulójáról nem- DEBUSSY ÉS CHOPIN MÛVEI doszkóp, ám az összeállítás vé- A NIBELUNG GYÛRÛJE – csak a BBC, hanem a lemezkiadó is Javier Perianes – zongora letlenszerûnek tûnik, koncepciója ZENEKARI RÉSZLETEK megemlékezett: ötven sikerszámot, Harmonia Mundi – Karsay és Társa az elôadók által írt kísérôszöveg el- Nina Stemme, Orchestre de áriákat és népszerû olasz dalokat ad HMC 902164 ● ● ● ● ● lenére is rejtve marad. A talányos l’Opéra National de Paris, közre az alkalomra megjelentetett al- válogatás is egy utazáshoz hason- Philippe Jordan bum. Menedzsere, késôbb felesége, Az andalúziai születésû pianistának lít, ahol sok elôre el nem tervezett Erato/Warner – Magneoton Nicoletta Manto vani megtalálta az ez a hatodik CD-je. Érdekes összeállí- élmény érheti az utast. És persze 50999 9341 227 elsô, 1961-ben rögzített Pavarotti-fel- tású mûsorral jelentkezett: Debussy zenével utazni mindig jó. Kimozdít vételt: a Bo hém életbôl Rodolfo áriája találkozik Chopinnel – 14 tételt sor- a mindennapokból, szabadságot Húsz-harminc éve még megmoso- így kétszer is szerepel az elsô koron- jáztat, párba állítva. A két-két mûnek ad, hogy aztán visszatérve boldo- lyogtuk, ha egy francia zenekar Wag- gon. A korabeli technikán sajnos nem nemcsak a hangneme és a hangulata gan felfedezzük kiindulópontunk ner-lemezt készített, de ma már nincs sokat lehetett javítani, de a szolid azonos, hanem megannyi felra kás- szépségeit és értékeit KI ez így. Egy karizmatikus, felkészült hangzás így is a legpompásabb emlé- beli jellegzetesség is rokonítja ôket, s karmester még a Párizsi Nemzeti keket idézi. AM nem utolsó sorban az interpretáció Opera Offenbachon edzett zenekará- sajátossága. Perianes játéka dallam- ból is ki tudja hozni a tudása maximu- centri kus, technikai problémát nem mát. A svájci Philippe Jordan éppen ismerô felkészültségével tudatosan ilyen elkötelezett és formátumos diri- úgy zongorázik, hogy feledtesse a gens: második generációs pálcamester, zongora ütôhangszer-jellegét. A ki- aki fi atalon Jeffrey Tate asszisztense- advány kivitelezése reprezentatív, LES VENTS FRANCAIS ként dolgozott A Nibelung gyûrûjén, ismertetôszö vege informatív (kár, 20. századi fúvós kamarazene a Théâtre du Châtelet falai között. A NATALIE DESSAY – MICHEL hogy a fordítás nem mindig hibátlan) Warner Classics – Magneoton 2012/13-as évadban pedig már az ô LEGRAND: ENTRE ELLE ET LUI – és különleges élményrôl gondos- 2564-63484-5 ● ● ● ● ● irányításával tanulta be és játszotta a Erato/Warner – Magneoton kodik a DVD-mellék let, Josep Molina színház a Ring-ciklust. Ennek „lenyo- 9341452 ● ● ● ● ● fi lmje, amelyben a zongoramûvész E kétkorongos albumról csak elfo- mata” a Warner gondozásában meg- és az ismertetô írója, Yvan Nommick gultan, lelkesen lehet szólni. A hall- jelent dupla korong, amely Nina Ha egy-egy részletet hallana bárki a le- kalauzolja a hallgatót, aláfestô zene- gatnivaló megsemmisíti a kritikai Stemme remeklésén túl egy avatott és mezrôl, eszébe sem jutna a lírai szop- ként alkalmazva a korongon felcsen- szándékot (akár az elôadást, akár az elhivatott karmester, valamint egy fej- rán, Natalie Dessay neve, annál inkább dülô darabokat. FK írott anyagot illetôen). Már az elsô lôdni képes zenekar babért érô erôfe- tippelne arra, hogy egy vérbeli san- hangok mágnesként vonzzák a hall- szíté seként, hû mementóul szolgálja a zon énekesnô szerepel a felvételen. Bár gatót, aki önfeledt-boldogan vesz tavaly elsüvített Wagner-évet. BM az operaszínpadtól elbúcsúzott, most részt a meglepetésszerû zenei kirán- is különleges lemezt készített Dessay. dulásban. A kamarazene kevéssé is- Michel Legrand szer zeményeibôl – mert tájai villannak fel, emlékeztetve nagyrészt fi lmzenékbôl – válogatták a a szakmabelit is a muzsika világának lemez anyagát, és ez a kiadvány min- már-már feltérképezhetetlen gazdag- den szempontból nagyszerû a klasz- AROUND THE WORLD ságára. Hangzó életre kell a fúvós szikus zenén edzôdött hallgatóknak. Emmanuel Pahud – fuvola, kamarazene franciaországi aranyko- Dessay bátran felvállalja a kokott, a Christian Rivet – gitár ra, és a – nemzetközi – folytatás PAVAROTTI: szerelmes, a fájdalomtól szenvedô – Warner Classics – Magneoton sem tûnik vérszegénynek. Mindez AZ 50 LEGJOBB FELVÉTEL és ezernyi más karaktert bemutató – 50999 6 15399 2 ● ● ● ● ● annak (is) köszönhetô, hogy a kivá- Luciano Pavarotti – ének nô szerepét, nem szégyelli a nem ló fúvósok maguk is élvezik a játsza- Decca – Universal operás, sôt helyenként az agyonciga- Világkörüli útra hívja hallgatóit Em- nivalót, kedvvel keverik ki a változa- 478 5944 rettázottnak tûnô, néhányszor hami- ma nuel Pahud és Christian Rivet. tos hangszíneket. A színes kavalkád sabbra sikerült hangot. A közre mû kö- Japántól Argentínáig, Erdélytôl In- lendületes miniatûröket sorjáztat, Fél évszázaddal ezelôtt, 1963-ban írta dôk közt szerepel Patricia Petibon és diáig nagy távolságokat járunk be a megannyi tánckaraktert jelenít meg. alá exkluzív szerzôdését a Deccával a Laurent Naouri. Dessay Legrand-dal lemezt hallgatva. Az elôadók nem- Leköti a fi gyelmet, élményt ad – 20. század talán legszebb tenor orgá- is énekel duettet: ez az angol és orosz csak térben, hanem idôben is ka- egyúttal repertoárbôvítô ajánlat fú- nu mának birtokosa, Luciano Pa va- nyelvû sanzont, bluest is magában landoznak: Händel, Molino, Bartók, vósötösöknek. FK rotti. Ugyanebben az évben debütált fog laló lemez egyik csúcspontja. LI

2014. TAVASZ GRAMOFON 67 JAZZ HANGLEMEZ

MEHLIANA: ARILD ANDERSEN/PAOLO VINACCIA/ PAT METHENY UNITY GROUP: TAMING THE DRAGON TOMMY SMITH: MIRA KIN ★★★★★ ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Az utóbbi néhány évben a kezeim között megfor- Arild Andersen azon elôadók közé tartozik, akik vi- Pat Metheny tavaly bekerült a halhatatlanok csar- dult jazzalbumok színvonalára visszatekintve nem lágéletükben ECM-esek voltak. Már az 1971-es, nokába a Downbeat jazz szaklapnak köszön he- volt nehéz a billentyûs Brad Mehldau és a dobos Garbarekkel, Bobo Stensonnal, Terje Rypdallal és tôen. Hosszú és sikeres pályáján rég volt olyan Mark Guiliana duó lemezének pontozása. Végre Jon Christensennel közösen készített Sart is jelen- gyökeres váltás, mint amikor a Unity Band két év- egy eredetiségtôl, kísérletezéstôl, a „valamilyen- tôs megnyilatkozás volt, amelyet további fajsúlyos vel ezelôtti megalapításakor elhívta maga mellé ség” felvállalásától nem visszariadt próbálkozás, és stilárisan szerteágazó opusok követtek az évti- szólistának Chris Pottert. Ezt megelôzôen a nyolc- amely nem valamilyen unásig ismételgetett mûfaj zedek során. Akár avantgárd, jazz-rock vagy new vanas években játszott utoljára szaxofonossal, ak- sok ezredik, érdektelen megnyilvánulása. A jazzt age-közeli megszólalásokban foglalt helyet, preg- kori partnere Ornette Coleman volt a Zero Tole- valaha a legújabb zenei fejlemények iránti nyitott- náns, pontos és virtuóz bôgôjátéka mindig meg- rance for Silence címû avantgárd-albumon. Elôtte ság és a szinte azonnali integrálási képesség jelle- maradt. Az olasz származású, de a mediterrán klí- néhány évvel két kiváló tenoros, Dewey Redman mezte, amelyet fokozatosan elvesztett, és a prog- mát a norvég fjordokra még 1979-ben felcserélt és Michael Brecker voltak zenekarának fúvósai. Az- resszivitást egy magába forduló, a külvilág ingere- Paolo Vinaccia dobossal 2008 óta dolgozik együtt, óta a számtalan felállásban, amelyekben Methenyt it egyre merevebben és idegenkedve megközelítô ekkor vették fel a skót szaxofonossal Tommy hallhattuk, szaxofon nem egészítette ki gitárjáté- felfogás váltotta fel. A Taming the Dragon ennek a Smith-szel közösen elsô triólemezüket, a Live at kát. A Unity Bandbôl ismert Antonio Sanchez do- folyamatos lépéshátránynak a leküzdése felé tett Belleville-t. Az album nagy siker lett, megkapta bos és Ben Williams bôgôs is Potterhez hasonló- ígéretes lépés. Nem éreztem rajta, hogy a két alko- egyebek közt a francia Academie du Jazz Prix du an a Unity Group tagjai, hozzájuk csatlakozik tó görcsösen próbálkozott volna megfelelni akár Musicien Européen elismerését, a szaklapokban Giulio Carmassi multiinstrumentalista. Nem vélet- az elektronikus zenei, akár a jazzvilág elvárásai- pedig magasan pontozták. Míg ez az anyag Ander- len a névválasztás: Carmassi egy személyben hi- nak. Úgy tûnt, nem nagyon érdekelte ôket, hogy sen több régi vonzalmát felelevenítette, például vatott pótolni Naná Vasconcelos és Lyle Mays bármelyik közeg trendinek találja-e a végered- terjedelmesebb szabad improvizációk kerültek hiá nyát. Metheny maga is megszólaltat gitárszin- ményt, és ez az önálló gondolkodás lett a produk- bele, és a norvég folklórkincs is gazdagon megszó- tetizátort és elektronikákat az elektromos és ció egyik legfôbb erôssége. Olyannyira, hogy ez- lal a trió tolmácsolásában, addig a Mira csende- akusztikus gitárok mellett, valamint él a több sá- zel felülírtak egy olyan fontos szempontot, ame- sebb, egységesebb, mesélôs-líraibb. A tizenegy vos felvétel lehetôségével. Az így létrejövô zenei lyet az eddigi gyakorlatomban még sosem tudtam számból nyolc Andersené, kettô Tommy Smith-é szövet furcsa egyvelege a Group jól ismert hang- megkerülni: nevezetesen azt, hogy korábban nem – közülük egy részben Vinacciáé – egy pedig Burt zásának és a Metheny kisebb formációiból ismert tudtam jót írni egy olyan produkcióról, amely ne Bacharach Alﬁ e-ja. Smith szép, telt tónussal vezeti jazzközelibb megszólalásnak. tetszett volna minden szempontból. A Taming the a dallamokat, szaxofonon hol szilaj, hol melankoli- Amerikai lemezzel kapcsolatban talán még sosem Dragonon viszont van pár idegesítô dolog (pl.: kus, shakuhachin éteri. Vinaccia a tôle megszokott voltam elégedetlen a keveréssel. Most sem gondo- hangszínválasztások terén), ennek ellenére egy módon variálja a verôket a megfe le lô hangszín és lom, hogy a hangmérnökök végeztek hanyag pillanatig sem jutott eszembe, hogy azok bár- érzet elôállításáért, és úgy általában nem ritmus-, mun kát. A Group esetében mûködött Metheny mennyit is levonnának a produkció értékébôl. Fur- hanem dallamhangszerként ke zeli a dobokat. An- koncepciója, mely szerint egyedül a gitárhang csa, új érzés, már csak ezért is hála az alkotóknak. dersennek is köszönhetôen egyáltalán nem hiá- emel kedik ki a ritmusszekció által teremtett sûrû Talán a Weather Report esetében volt hasonlóan nyoljuk a harmóniahangszert. A kiadóval és az szövetbôl. Itt, a Unity Groupban viszont annyira nyilvánvaló: a készítôk nem oldalra leskelôdnek, elôadókkal szembeni elôítéleteink a zene hallgatá- háttérbe szorítja Potter kitûnô játékát, hogy felbo- hogy mit csinálnak a többiek, hanem kizárólag sa közben beigazolódnak, de nagyjából ez is ma- rul az egyensúly a két szólista között. Ez pedig so- elôre tekintettek. Bravó. Huszár Endre rad a legnagyobb bajunk. Bércesi Barbara kat ront az összhatáson. Párniczky András

Nonesuch – Magneoton ECM – Hangvetô Nonesuch – Magneoton STCD400220 ECM 2307 STCD400219

68 GRAMOFON 2014. TAVASZ JAZZ

BAND OF GYPSYS REINCARNATION: DRESCH QUARTET: GREGORY PORTER: ELECTRIC ANGELLAND KAPU ÉS KERT LIQUID SPIRIT ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Miközben Jim Hall a Trafóban koncertezett 2012 Sokan méltatták és elemezték már Dresch Mihály Na, itt aztán „nem múlik el a szerelem” – hallga- egyik októberi estéjén, a Müpában egy másik gitá- mûvészetét, mert felülírja a stílusirányzatokat és a tom Bálint napon a kezdô dalt, stílusosan. Portert ros vezette együttes, Halper László magyar-ameri- mû faji határokat: egyszerre univerzális és magyar, mostanában Valentin-nap nélkül is nagyon ün- kai Hendrix-emlékzenekara adott hangversenyt. A ha gyományôrzô és modern, népzene és jazz. Már a neplik, van már Grammyje, a Jazzthing címû szak- koncert vágott változata hallható a CD-n. Halper hangszerek megválasztásával is hangsúlyozza azt lap pedig egyenesen a mûfaj legszebb hangjának törekvésével csak egyetérteni lehet. Jimi Hendrix a zenei-szellemi vonulatot, amit következetesen tartja. Én nem, de azért le a kalappal. Nem kell zenéje önmagában is nemes alapanyag, szinte képvisel. A folklorisztikus elkötelezettség erôsö dé- elôvenni a jazztörténeti és kortárs elôzményeket, mágnesként vonzza a modern arranzsôrt az átdol- sét mutatta korábban a kaval, a furulya és a tá ro ga tó, hogy kire hasonlít, kitôl merített (Marvin Gaye-tôl gozásra. Meglepô, mégis milyen kevés Hendrix- újabban pedig az általa kifejlesztett – szaxofon-bil- Kurt Ellingig jönnének szóba hangok), és különös átirat született jazzidiómában. Egy rockfeldolgozás lentyûzettel ellátott kromatikus fafúvós – a fuhun ismertetôjelét, sapkáját sem fogom ﬁ rtatni, bár viszont akkor igazán izgalmas, ha képes elszakad- használata, vagy a zongora felcserélése cimbalom- már azt is megírták róla, hogy nem, nem abban al- ni az eredeti zene világától, és új minôséget te- ra. Lukács Miklós meghívása egyébként is mesteri szik, mert Porternek kedves és rugalmas baritonja remt. Ez történt 20 évvel ezelôtt Christy Doran választásnak bizonyult: a kettejük között fennálló igazán megáll a maga… hangszalagján. Soul- kvintettjének groteszk Hendrix-lemezén, ahol az empátiát, zenei harmóniát igazolják duó fellépéseik töltetû, de attól még színtiszta jazzt hallunk új, ismert melódiákat Phil Minton hangköltô tolmá- és közös lemezük is. Az új album is Misi élmény- harmadik szerzôi lemezén, ami egyértelmûen, és csolta. Halperék elôadásából épp ez az ironikus tá- anyagának, tapasztalatainak tükörképe: örömökrôl egyben a Blue Note legmerészebb reményeinek volságtartás hiányzik. Kiváló jazz-rock gitáros, aki és bánatokról mesél. A repertoár hat új originál, hi- megfelelôen a beérkezés albuma, amúgy hôsünk nagyszerû ötlettel vette maga mellé Fekete István szen hôsünk már régen átlépte a Rubicont: nem most negyven, szóval nincs is ezzel semmi gond. trombitást, valamint a Steve Gadd–Eddie Gomez dolgozik „hozott anyagból”. Nem véletlen az sem, Másik komoly erénye a saját repertoár, és közben ritmusszekciót, akiknél keresve se találhatott vol- hogy két dalt is a hozzá közelállóknak dedikált. Úgy egy Abbey Lincoln-standard, meg az I Fall In love na jobbat a feladatra. Mind a négyen remekül értik érzem, hogy ez a korong a Fuhun címû lemez egye- Too Easily, gyöngyszemnek a végére. Saját dalai a rockcsillag zenéjét, de még a fafúvós többlet se nes folytatása, bár ezúttal ismét többször használja standard ízû, könnyen csúszó darabok, a szöve- képes igazán újat és váratlant teremteni. Halper a szoprán- és tenorszaxo font. Persze a szívet me- gük is ebben a tartományban marad, vagyis nem kvartettje, melyben egyébként a két magyar mu- len getô – pánsípra em lékeztetô – fuhun is elôkerül: kell a befogadásukhoz különösebb erôfeszítés. Ez zsikus méltó párja a világhírû amerikaiaknak, any- nagyívû szólók, mesteri improvizációk hangzanak még egyik sikerszámára, a Musical Genocide-ra is nyiban valóban „reinkarnáció”, hogy sok alázattal el segítségével. A cimbalom talán még a korábbiak- igaz, bár annak a szövegét kicsit árnyékboksznak idézi meg Hendrix egyes darabjait, s nem is min- nál is fontosabb szerepet kap, nem csupán a virtuóz érzem – Porternek ma már nem kell senkivel hada- dig a legnépszerûbbeket, de ezzel voltaképp szólók révén, hanem a számok felépítésében is. És koznia, kedvére maradhat az afroamerikai mû fa- ugyanúgy közeledik az eredetihez, mint annak ha a két szólista játéka a produkció népzenei vonu- joknál. Persze ars poeticának is lehet olvasni, hogy idején Stevie Ray Vaughan – pedánsan és szakma- latát képviseli, Hock Ernô és Baló István ritmustan- éppen ezekhez ragaszkodik. A hangsúlyosan ilag igényesen, de nem elég kreatívan. Fenntartá- demje a szvinges lüktetés révén a jazzes összhatást akusztikus kíséret végig ízléses, bár jellegzetesnek saim ellenére biztos vagyok benne, hogy a Band erôsíti. A hangtechnika még a korábbi lemezekét is azért nem mondanám, legfeljebb stílusosnak. Of Gypsys Reincarnation lemeze nagy siker lesz a „lekörözi”, minden „átjön”, amit a négy mûvész Minden malíciám ellenére, mondom, le a kalappal. közönség körében, bár azt is gyanítom, hogy nem üzen. Nem afféle háttérzene, érdemes odaﬁ gyelni rá. Nyerô jazzlemez, nagyon sok új hívet lehet vele annyira a jazzbarátok, mint inkább a klasszikus A bo rító ízlésesen minimalista dizájnja is a ZENE megnyerni a mûfajnak – a régiek meg nem men- rock kedvelôi fogják hallgatni. Máté J. György fontosságát hivatott kiemelni. Márton Attila nek ki közben dohányozni. Zipernovszky Kornél

M’Arty Kft. Fonó Budai Zeneház Blue Note – Universal M001 FA289-2 0602537410538

2014. TAVASZ GRAMOFON 69 JAZZ HANGLEMEZ

TORD GUSTAVSEN: RENAUD GARCIA-FONS: PETER MATERNA: EXTENDED CIRCLE BEYOND THE DOUBLE BASS COLOURS OF SPRING ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Az idô törékenysége. A hangok formálásának már- Saját kezûleg állította össze nekünk ezt a nagy sze- Az 1965-ben született bonni multiinstrumentalista már kínzó lassúsága. A dallamok érzéki szépsége. rû válogatást Renaud Garcia-Fons. Pályája elmúlt szaxofonosról azt írja valamelyik német szaklap, A melankólia magánya. Az áhítat emelkedettsége. húsz évének szerzeményei közül tíz albumáról hogy a klasszikus zene és a jazz között hidat verô A csend kozmikussága. Körök bôvítése. Tord tartalmaz gyöngyszemeket az életmû-áttekintés, szerzeményei miatt kiérdemelte a „kamarajazz Gustavsen vállalása: három triólemez után a har- amit újra és újra hallgatva igyekszünk felismerni atyja” címet. A jellemzés túlzónak hat, de az két- madik a kvartettôl. „Az egyenes vonalú fejlôdés az alkotói rendezôelvet a számok kiválasztásában ségtelen, hogy a tenoron, alton és szopránon egy- modernista felfogása a múlté”, vallja a norvég és sorrendjében. Ha megoldást nem is találunk, de aránt mesterien játszó muzsikus meleg tónusa, zongorista. „A mi mozgásunk kreatív körökkel kellemes élmény személyes kedvenceinkre ráis- érett és bravúros technikája, valamint fi noman ele- vagy spirálokkal írható le: ismert zenei vagy lelki merni, s ezzel aligha vagyunk egyedül. gáns szerzeményei mind egy vérbeli kamarajazz- témákhoz más megvilágításból, sokétû tapaszta- A nagybôgôn túl… Renaud Garcia-Fons elsôsorban zenész fontos ismérvei. Igaz mindez Materna csu- lattal és nagyobb megértéssel közelítünk.” A zene mûvész, s csak aztán zenész és bôgôs, ezt több pa saját kompozíciót tartalmazó új lemezének lelki tartalmait az tudja igazán elôhívni, aki temp- méltatója is hangoztatja róla. A párizsi konzerva- anyagára is, melyen dob nélküli trióban szólal meg lomokban szerezte a gyakorlatát. Innen a szinte tóriumot elhagyva 21 évesen önállóan tanult to- két fi atal heppenheimi muzsikussal, a zongorista éteri hangzás, ami Gustavsen hat ECM-es lemezét vább, hogy felépítse merôben egyéni játéktechni- Florian Weberrel és a bôgôs Henning Sievertsszel. jellemzi. A háttérben korálok, spirituálék, északi káját, és megalapozza a klasszikuson és jazzen túl Mindkét kísérô méltó párja a szaxofonosnak: min- élmények. A zenei fogalmak értelmüket vesztik. javarészt mediterrán, fl amenco, orientális és latin- dent tudnak a jazzkamarázás titkairól. Hallgassuk Gondolat van, felismerések, egymásra találások, amerikai hagyományokon átívelô stílusát. Egyedi meg példának az Andante címû szerzeményt, érzések vannak, sok ezer kilométernyi távolságra készítésû öthúros nagybôgôt használ, amin lenyû- melyben Sieverts vonóval játszik. A kompozíció az energiától duzzadó fekete jazztôl. Nem a kife- gözô virtuozitással terjeszti ki a hangszer határait. elsô fele egy nem éppen modernista mai zene- jezés hevülete, nem a hangok mennyisége, nem a Errôl tanúskodik a válogatáslemez, melynek egy- szerzô darabjának hat, míg a második rész, ahol a ritmus ellenállhatatlan sodrása. És mégis, jazz szerre gyönyörködtet a változatossága s egyön te- bôgôs immár ujjal penget, sokkal inkább kortárs ez is, a másik végpont: érzékeny, kifi nomult, át- tû sége. Ráébredünk, mennyire telt, sokatmondó muzsikának tûnik. Elôadás szempontjából egysé- szellemült, befelé forduló. Tore Brunborg tenor- és szenvedélyes Garcia-Fons muzsikája, alkotói gesebbek a részek, a három német mûvész mind a szaxofon, Mats Eilertsen bôgô, Jarle Vespestad korszakaitól függetlenül nélkülözve mindenféle konvencionálisabb, mind pedig az elvontabb kom- dob. Közösen kifejlesztett témák négy, néha há- populáris világzenei manírt. Csupa tüzes és ro- pozíciókban hibátlanul összetart. A játék végig le- rom hangszeren, ahogyan a zene diktálja, olykor mantikus melódia alkotja ezt a színes mozaik- köti a hallgatót, különösen a cool, már-már abszt- a leve gôben feloldatlanul lebegô zárlatokkal. A képet. Egyik különlegesség közülük (egyedüli új rakt részek, de a témák nem minden esetben ra- meditatív jelleg meghatározza, de nem uralja az szerzeményként a felvételen) a Camino de gadnak magukkal. Egy-egy kezdetlegesebbnek egymást folytató, egymásra refl ektáló kompozí- Felicidad, amit a bôgôs lánya, Soleá énekel keseré- vagy esetlenebbnek ható melódia picit ront az ciókból álló albumot. Az egységes hangzást a di- des hangján. A kiadvány a CD mellett egy DVD-t összhatáson. Így is megjósolható, hogy akik az namika árnyalatai színezik: az „Eg Veit I Himmerik is tartalmaz, rajta félórás dokumentumfi lmmel, 1960-as évek eleji, a maguk nemében meghaladha- Ei Borg” címû himnikus norvég dal a bôgô pulzáló melyen zenésztársai, kritikusai, sôt hangszer ké szí- tatlan, Paul Bley és Steve Swallow közre mû kö- ritmusától nyeri erejét. Tökéletes harmónia, föl- tôje is beszélnek Garcia-Fonsról. A koncertrészle- désével készült Jimmy Giuffre-triókat szerették, döntúli szférákban szárnyaló zene –, csak ne hív- tekkel tûzdelt riportokon keresztül még közelebb ebben a lemezben is sok kedvükre valót találnak ná elô a hallgatóban Keith Jarrett és Jan Garbarek kerülünk a mûvészhez és muzsikájához, és ez ki- majd. egykori kvartettjének emlékét. Turi Gábor teljesíti a zenei élményt. Laczkó Krisztián Máté J. György

ECM – Hangvetô Enja – Varga Enja – Varga ECM 2358 ENJ-9608 2 ENJ-9601 2

70 GRAMOFON 2014. TAVASZ JAZZ

táncolható és inkább a késôi hatva- Billkeren kívül meghívta zenekarába nas, korai hetvenes évek jazz-rock Jochen Büttner ütôst is, ami átütô hullámára vagy a soul-jazz korszak eredményt hozott. Olyan kreatív nem túl funkys számaira hajaz. Min- improvizációk sorát hallhatjuk tôlük, den szám emészthetôen rövid, amelyek a játékosan virtuóz kamará- nincsenek parttalan szólórészek, nin- zás és a régi-új avantgárd zenélés ha- SZILÁRD MEZEI INTER- csenek a be nem avatottak számára OLÁH SZABOLCS: tármezsgyéjén helyezhetô el. Dudás NATIONAL IMPROVISERS istállóudvari zajoknak tûnô free-ki- CONNECTION nyolc szerzeményét két feldolgozás, ENSEMBLE: KARSZT ruc canások, és minden felvételen van Szerzôi kiadás egy All The Things You Are és egy Slam dalbetét a frappáns magyar szövege- ● ● ● ● ● Bach-átirat egészíti ki, de ezek interp- SLAMCD550 ● ● ● ● ● ket tálaló Hajós András jóvoltából. A retációja is tökéletesen simul bele a témák a gyerekek mindennapi éle té- Bekajál a lélek – így is lehetne érteni a klarinétos vakmerô zenei ﬁ lozóﬁ ájá- Mezei Szilárd ismét meghökkentô ze- bôl merítenek. Az egyébként kiváló Connection címû lemez, egy órányi, ba. Dudás minden megnyilvánulása nével jelentkezett. Ezúttal egy 23 ta- hangszerelések szándékosan nem zárt térben zajló utazás nyitószámát. élmény, de ez a lemeze az egész eddi- gú kortárszenei/free nagyzenekarral mû vészkednek, nem trükköznek. A Oláh Szabolcs hosszan kiérlelt anya- gi életmû egyik kiemelkedô pontja. lépett fel Újvidéken (épp egy évvel 18 tagú zenekarban jelen van két ge- ga másrészt viszont olyan, mint a jó MJGy ezelôtt), két hangversenyük anyagá- neráció színe-java. Ez biztosítja a bor. A gitáros visszafogott egyénisé- ból állították össze a Karszt címû nagyszerû hangzást. PP ge, klasszikus jazzgitár soundja dupla lemezt. Páratlan vállalkozás a ugyan végig szépen érvényesül, de itt magyar jazz történetében, de a mûfaj a zeneszerzô Oláh diktál – a duódal- nemzetközi életében se gyakoriak az lamokat, a középnél általában kicsit efféle próbálkozások. A Mezei-féle IIE erôsebb tempókat, az otthonos, ba- helyét az Alexander von Schlippen- rátságos, intellektussal mindig teli at- bach vezette Globe Unity Orchestra, moszférát. Az új kvintettben partne- DUSKO GOYKOVICH illetve a kérészéletû Baden-Baden rei – Ávéd János szax, Cseke Gábor WITH STRINGS: Free Jazz Orchestra mellett lehet kije- ORCHESTRE NATIONAL zongora, Soós Márton bôgô, Dés THE BRANDENBURG lölni. A terjedelmes (56 perces) Hep DE JAZZ: THE PARTY András ütôk – régi barátai, sok formá- CONCERT 20 és párja, az alig másfél perces Hep Jazz Village – Karsay és Társa cióban játszottak együtt, például Sza- Enja – Varga 57 Mezei kirándulása a kortárszene JV 570036 ● ● ● ● ● bolcs régi zenekarában, vagy Désé- ENJ-9606 2 ● ● ● ● ● területére, a lemezek többi felvétele ben, a Konzervnyitóban, a MAO-ban, pedig freejazz-elképzelések nagy sze rû A változó irányítással és felállásban stb. Ez is kellett hozzá, hogy a lemez A nyolcvanharmadik évét taposó ze- assemblage-ának hat. Míg Schlippen- csaknem három évtizede mûködô mûvészi programja, a személyes köz- nésznek még mindig gyönyörû a tó- bach szívesen nyúlt mások kompozí- francia „állami” jazz-zenekar CD-je a vet lenségû, átélhetô és magával raga- nusa úgy trombitán, mint szárnykür- cióihoz, Mezei saját szerzeményeibôl legutóbbi mûvészeti vezetô, Daniel dó zene ilyen magától értetôdônek tön. Vitatható, hogy életének hu- építette fel ezt az értékes kiadványt. Yvinec hatéves korszakának lezárása. hangozzék, ilyen összecsiszolódot- szonhetedik albumán szükség volt-e MJGy A bôgôsként ismert muzsikus a New tan megszólaljon. Tökéletes. ZK a vonós kíséretre, mert noha a hang- Yorkban élô Michael Leonhart produ- szerelés egyáltalán nem ízléstelen, de cer-hangszerelô köz re mû ködésével így a kelleténél édeskésebbre sikere- ké szítette el az anyagot, amellyel ún. dett a muzsika; viszont bölcs volt, kortárs vizekre evez az ONJ tizenegy hogy ebben a korban már nem vállal- fôs legénysége. A tizenöt számból kozott pirotechnikai mutatványokra. nyolc saját, a többi Serge Gainsbourg, Javarészt középtempójú számokra James Warren, a Talking Heads, Jean- vagy balladákra koncentrál, nem MODERN ART ORCHESTRA: Claude Vannier, Henry Mancini és LAJOS DUDÁS QUARTET: LIVE megy bele kockázatos vállalkozások- ZENEHAJÓ mások szerzeményeinek feldolgozá- SALZBURGER JAZZHERBST ba. A zongorista Renato Chiccónak, a Magneoton sa. A többnyire funky ritmusokra Jazzsick Records bôgôs Martin Gjakonovskynak és a 5999886038151 ● ● ● ● ● épülô, groove-os zenét az elektroni- 5067JS ● ● ● ● ● tavalyi MÜPA Jazz Showcase-en ki- kus eszközöket, hangmodulátorokat, válóan szereplô szerb dobos-zene kar- Eredetileg élôben, a közönség bevo- szintetizátorokat is alkalmazó hang- Az utóbbi években elsôsorban kama- vezetônek, Vladimir Kostadinovicnak násával elôadott, interaktív és a mû- szerelések uralják, egyéni szólókra rajazz-elôadásokkal (duókkal, triók- egyáltalán nem nyílt alkalma kibonta- fajt népszerûsíteni hivatott mûsor vajmi kevés lehetôség nyílik. Az kal) jelentkezô klarinétos különleges kozni. Az album nyugtató hangulatú, össze kötô szöveg nélküli stúdióválto- elektromos gitár és/vagy a fúvósok összeállítású kvartettel lépett fel Goykovich idônként megidézi Miles zata hallható az albumon. A célnak végtelenített riffjei mechanikussá te- 2012. október 29-én a Salzburgi Davis korai balladista korszakát, de megfelelôen az anyag a jazznek a szik a zenét, amit az alternativitás jó- Jazzôsz színpadán: két állandónak egészében véve inkább igen kellemes maga korában legnépszerûbb stílusai- tékony szele sem képes oldani. mondható partnerén, a gitáros háttérzenét hallunk semmint izgal- ra, a big band swingre, az ugyancsak TG Philipp van Enderten és a dobos Kurt mas jazzt. PP

2014. TAVASZ GRAMOFON 71 VILÁGZENE HANGLEMEZ

AUTHENTIC ANATOLIAN PROJECT: ANOUSHKA SHANKAR: HEINAVANKER: SONGS OF OLDEN SAKIN AG˘LAMA TRACES OF YOU TIMES ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Ezt a CD-t éppúgy lehetne a jazzrovatban tárgyal- A rendkívül puha, egymásba simuló hangszínek Ki hitte volna, hogy ez a remek énekegyüttes egy ni, mint a világzenei albumok között, mert mind- révén tökéletes harmóniába kerülnek a tradicioná- Hieronymus Bosch képrôl nevezte el magát? A két – amúgy nehezen defi niálható és könnyen to- lis indiai és európai hangszerek. A zenékben Szénásszekér triptichonja a Pradóban van, amely- logatható határokkal rendelkezô – zenebirodalom visszaköszön az indiai klasszikus zene (raga) nek középsô festménye a lemez kísérôfüzetében is szempontjából autentikus jellemzôket vonultat rendkívül kifi nomult fokozatos építkezése. (Az in- szerepel. Hagyományos észt himnuszok és rúna- fel. Nevében is szerepel: autentikus anatóliai pro- diai zenében a raga egy elôadási rendszert jelent.) énekek sorakoznak az albumon, parádés elô- jekttel van dolgunk, amelynek anyaga nyolc nép- A dalok egytôl egyig az emberi lét alapvetô kérdé- adásban. (A rúna kifejezés az egymással szoros dalfeldolgozásból avagy annak hallatszó szer ze- seirôl szólnak, de nem válaszokat igyekeznek min- kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket mény bôl áll, de a hangszínek éppúgy, mint az denáron megfogalmazni, hanem sokkal inkább korábban a germán nyelvek írására használtak alaplüktetések és a hangszerkezelés a jazzben, továbbgondolásra, töprengésre ösztönöznek. Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre té- elsôsorban a fusionben vagy world fusionben is- Rend kívül jól hallgatható, elgondolkodtató zene. rítése elôtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is. mert jegyeket viselik magukon. Minden darab tö- A mai rohanó és felszínes világban talán egy kis el- Nagyon távolról a rovásírással rokon fogalom. Ha- rökül hangzik el Brenda Berin énekesnô kristály- mélyülésre, megnyugvásra készteti a hallgatót. A gyományosan vésett nagybecsû szövegekrôl van tiszta, elbûvölô, fi nom díszítésekkel teli, mégis hindu fi lozófi a szerint a világ nem egyéb, mint il- szó, nyilván énekelt változatuk is fennmaradt.) A manírtól mentes énekhangján. Már ô lefegyverzi a lúzió. Akár elfogadjuk ezt a kiindulópontot, akár bô órányi tisztán vokális elôadás minden csodála- hallgatót, a hangszeres mûvészek, Eylem Pelit nem… az európai embernek is szembe kell néznie tot megérdemel. A szinte elképzelhetetlenül pon- basszusgitáros, Ercüment Orkut billentyûs (aki a a lét örök kérdéseivel: az élet végessége, a másvi- tos intonáció, a válogatottan szép hangszínek és a Müpa idei Jazz Showcase-én lépett fel triójával), lág, a szerelem, az egészség és betegség ket tôs sé- változatos megszólaltatás a legmagasabb igényû Çag˘das¸ Oruç szaxofonos (ôt Okay Temiz mellett ge… Mikor, hogyan kerül a világ a férfi és nô között kórusversenyek produkcióit juttathatja eszünkbe. hallhattuk) és Ediz Hafi zog˘lu dobos profi , feszes, egyensúlyba? Mi lesz velünk vagy szeretteinkkel a Az ôsi dallamok érzékeny modern harmóniákat stílusos, elegáns és összeérett játéka pedig magá- halál után? Hogyan tudunk jó szülôkké válni, mit kaptak: kiválóan hallgatható feldolgozások jöttek tól értetôdô módon kúszik Berin hangja alá annak kell örökül hagyni az utódainknak? létre. Mindenféle változatban megszólal az együt- ellenére, hogy gyökeresen más hagyományt kép- A szépségesen lírai szövegek is a szerzôpárost di- tes, szóló és kórus váltakozása éppúgy jelen van, visel. Mintha John Patitucci vagy Dave Weckl csérik. (Anoushka Shankar és Nitin Sawhney.) Ta- mint az unisono és többszólamú szakaszok, a fér- nyolcvanas évek végi GRP-albumait hallanánk – lán nem belemagyarázás, hogy a lemez külsô fi és nôi hangok felelgetése vagy a szólót aláfestô nem véletlen: a keverést Weckl, a masterelést Ge- meg jelenésében is a fi nom átmeneteket, a nap ár- dúdolt kíséret, a homofon darabok és a polifóniá- orge Whitty (Brecker Brothers) vállalta, elôbbi do- nyalatait véljük felfedezni, és a kísérôfüzet is na- ba hajló összetett többszólamúság. Elképesztô a bol is egy számban. Akár idegennek is érezhet- gyon ízléses, mértéktartó. Norah Jones neve pedig burjánzó díszítések világa, a (fôleg kisebb éneklô nénk ezt a zenét, mégis az otthonosság melegsé- remélhetôleg olyan hívószó lesz, aminek olvastán közösségben megvalósítható) improvizált ékesíté- ge árad szét bennünk a magyar nyelvéhez oly ha- a kétkedôk majd beadják a derekukat… Érdemes, sek gazdagsága. Karakteresebbek a férfi hangok, sonló hangzókészlet és a nyugati (picit amúgy mert nagyon szép zene, érzékeny elôadás, tartal- és egyetlen aránytalanság is van: a Haned kadunud ódivatú) esztétikát követô hangszerelés okán. Az mas szövegek születtek a Traces of you címû le- címû dal terjedelménél fogva abszolút kilóg a sor- album fontos erénye, hogy minden kivagyiságtól, mezre. Érzésem szerint az egyik nagy kérdés már ból… Bár ha azzal vigasztaljuk magunkat, hogy l’art pour l’art zsonglôrködéstôl mentes, az alko- el is nyerte a választ: Ravi Shankar biztosan na- így legalább egy életre memóriánkba vésünk egy tók egymás és hangzó kultúrájuk iránti tisztelete gyon büszke (lenne) a lányaira. hagyományos észt népi dallamot, hát nem is és szeretete érzôdik benne. Bércesi Barbara Pödör Eszter olyan nagy baj, igaz-e? Pödör Eszter

Sony Music Deutsche Grammophon – Universal Harmonia Mundi – Karsay és Társa 88883705082 4791051 HMU 907488

72 GRAMOFON 2014. TAVASZ VILÁGZENE

KODO – THE HEARTBEAT OF THE DRUM VIOLONS BARBARES: ADNAN JOUBRAN: Fôszereplô: Tamasaburo Bando, SAULEM AI BORDERS BEHIND rendezô: Don Kent ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Ha japán tradicionális dobosokról hallunk, akkor Három országból szervezôdött nemzetközi (mon- A fi atal palesztin muzsikus, Adnan Joubran a leg- – felületes ismeretekre támaszkodva – akár azt is gol, francia, bolgár) csapat, akik a „hegedû barbár- ismertebb arab pengetôs hangszer, az ud mestere. gondolhatjuk, hogy kommersz, populáris mûfajról jainak” nevezik magukat. Céljuk, hogy elmossák a A Názáretbôl származó mûvész – akinek édes- van szó. Ellenkezôleg: évezredes hagyományban közöttük lévô nemzeti- zenei különbözôségeket anyja énekesnô, apja neves hangszerkészítô – gyökerezô, magas mesterségbeli és intellektuális és ezt egymás gazdagítására használják fel, a há- még tizennyolc éves sem volt, amikor két idôsebb felkészültséget igénylô, komplex mûvészet ez, rom zenei kultúra egyesítése révén. Kiválóan kép- fi vérével megalapította a Le Trio Joubrant, a világ amelynek autentikus képviselôit világszerte elis- zett zenészek ôk, tiszta intonációval és virtuóz já- elsô ud-trióját, amellyel a párizsi Luxembourg merés övezi. A Kodo együttes 1981-es alapítása tékmóddal. A tradicionális bolgár és mongol Gardens színpadán mutatkozott be. A Palesztina óta 3700 elôadást tartott: évente átlagosan négy „hegedûn” kívül hallhatjuk a dorombéneklést, va- és Franciaország között ingázó Joubran testvérek hónapot külföldön és négyet otthon turnéznak, a lamint az ál-basszusos éneklési módot (egyfajta az elmúlt tíz évben jelentôs sikereket értek el: fennmaradó idôben pedig visszavonulnak Sado faux bourdon technika). Nagyon ritmikus, dinami- önálló koncertet adtak a Carnegie Hallban és a szigetére, hogy a pihenés, feltöltôdés mellett kus a zenéjük, általában ütempároshoz hasonló Radio City Hallban, illetve számos jelentôs euró- elôkészítsék új mûsoraikat. Itt, a hatodik legna- építkezéssel, amit azután szabadon értelmezett pai hangversenyteremben, de fi lmzenéiket is so- gyobb japán szigeten, a Kodo próbatermeiben és hangszeres variációkkal bôvítenek. Hallhatóan ke- kan megismerték. Adnan most elérkezettnek látta saját iskolájában játszódik Don Kent zenés doku- resik az „ôsiség” forrását, illetve ennek zenei meg- az idôt, hogy szólólemezt készítsen, amellyel ki- mentumfi lmje, amelynek fôszereplôje Tamasaburo valósítását a játékukban. Egyik eszközük a kvintek, léphet a tradicionális ud-játék stiláris és mûfaji ke- Bando, az együttes mûvészeti vezetôje, aki nem kvartok gyakorisága a dallamjátékban és a harmo- retei közül – az album címe (Borders Behind) elég muzsikusként, hanem nôi szerepeket alakító nizálásban (ez gregorián örökség.) Bizonyos érte- didaktikusan utal is erre. Maga mellé vett egy kabuki-színészként és -táncosként lett világhírû. lemben ötvözik a tradicionális és modern eleme- tablást (Prabhu Edouard), egy klasszikus csellistát Megismerjük az évtizedek óta turnézó idôsebb ket, hisz az elôbb említett hangzás mellett néha (Valentine Moussou) és egy perui cajon-játékost mûvészeket, de azokat a tinédzsereket is, akik a nagyon „modern” kromatikusan lépegetô hang- (Javier Sanchez); ehhez a kvartetthez társul né- zenei karrier és a hírnév reményében beiratkoztak zatokat, ravaszul felépített ritmikát is hallunk. Ez a hány kompozícióban az egy generációval idôsebb, a Kodo-iskolába. Imponáló és sodró erejû a zenei kiélezett ritmikus dallamjáték az egyik legjobb tu- egykor Paco de Lucia és Chick Corea oldalán hír- elôadás, markáns és egyéni stílusú a mozgás, de lajdonsága a lemez zenéjének, viszont ugyanez a nevet szerzett spanyol fuvolista-szaxofonos, Jorge az egészben mégis van valami félelmetes: edzô- gyenge pontja is. Az egyébként kiváló dobjáték Pardo játéka. Alapvetôen bizalmatlan vagyok az tábor vagy utazó cirkuszosok lakókocsija jutott teljesen „rátelepszik” az összképre és elnyomja a ilyen crossover-produkciókkal – különösen, ha a eszembe, ahol az önkifejezés mellett bizony a ki- melódiákat. Az ütempárok improvizatív ismétel- bookletben azt a közhelyet olvasom, hogy a mû- szolgáltatottság, az egymásrautaltság is hangsú- getésébôl általában nem bontakozik ki dallam. A vész az álmait akarta megvalósítani és a kreativitá- lyosan megjelenik. A rendezô érdeme, hogy csak dobos nem tudja alárendelni játékát a másik két sát próbára tenni. A megszületô zene azonban ritkán idealizál: a csillogó elôadások mellett bepil- zenésznek, és ebben ôk is partnerek lesznek. egyáltalán nem rossz, mert megôrizte közel-keleti lanthatunk a hétköznapok küzdelmeibe is. A fi lm Hangszerjátékukat alárendelik a ritmusnak. Zené- alaptónusát, a Földközi-tenger medencéjének ösz- alapján nyilvánvaló: a tradicionális japán dobolás, jükbôl hiányzik a fi nomság, szépség, szomorúság, szetéveszthetetlen zenei örökségét. Joubran szó- a taiko még ma is sajátos életforma, amit nem le- öröm, mindezt felülírja egyfajta ôsiség, ôserô min- lói virtuózak, magabiztosak, a többiek pedig in- het könnyed szórakozásnak felfogni. Bizonyára dent elnyomó keresése. Ez a keresés nem éri el a kább csak érdekes színekkel gazdagítják a palettát. szép hivatás, de olyan fegyelmezettséget követel, célját, meglehetôsen egysíkú, bár kétségtelenül A Borders Behind így aligha lép túl a határokon, de mint egy kemény versenysport. Retkes Attila egyéni hangzást hallhatunk. Pödör Eszter éppen ez a szerencséje. Retkes Attila

Bel Air Classiques – Karsay és Társa World Village/Harmonia Mundi – Karsay World Village/Harmonia Mundi – Karsay BAC 098 és Társa WVF479090 és Társa WVF 479084

2014. TAVASZ GRAMOFON 73 GRAMOFON-HANG TERJESZTÉSI PONTOK

Az 1996-ban alapított Gramofon – Klasszikus és Jazz címû folyóirat nemcsak a szakmát, a magyar zenei élet szereplôit, illetve hûséges elôﬁ zetôit szeretné megszólítani, hanem a zenekedvelôk, a klasszikus zene, a jazz és a népzene iránt érdeklôdôk lehetô legszélesebb táborát. Ezért is fontos számunkra, hogy a Gramofon – terjesztési hálózatokon, illetve egyedi boltokon keresztül – az egész országban elérhetô legyen. Az alábbiakban felsoroljuk lapunk terjesztési pontjait.

BUDAPESTI ZENEMÛBOLTOK  Inmedio 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi út 10.  Concerto Hanglemezbolt – Bp. VII., Dob utca 33.  Inmedio 4026 Debrecen, Péterﬁ a u. 18. – Debrecen Pláza  Fonó Budai Zeneház – Bp. XI., Sztregova utca 3.  Inmedio 4400 Nyíregyháza, Szegfû u. 75. – Nyíregyháza Pláza  Írók Boltja – Bp. VI., Andrássy út 45.  Relay 5000 Szolnok, Gárdonyi u. 2. – Vasútállomás 1.  Kodály Zoltán Zenemûbolt – Bp. V., Múzeum krt. 21.  Inmedio-TESCO 5900 Orosháza, Vásárhelyi út 23/a  Mûvészetek Palotája hanglemezbolt – Bp. IX., Komor Marcell utca 1.  Inmedio 6000 Kecskemét, Petôﬁ S. u. 2.  Rózsavölgyi és Társa Zenemûbolt – Bp. V., Szervita tér 5.  Inmedio 6722 Szeged Kárász, Dugonics tér 1.  Relay 6722 Szeged, MÁV Pályaudvar LAPKER – BUDAPEST  Inmedio 6724 Szeged Árkád, Londoni krt. 3.  Relay 1011 Budapest, Batthyány tér – metró  Inmedio 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 1–3. – Kaposvár Pláza  Inmedio 1025 Budapest, Lövôház u. 1–5. – Mammut II.  Inmedio 7621 Pécs, Bajcsy u. 11. – Árkád  Inmedio 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 121. – Budagyöngye  Tabak & News 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5.  Inmedio 1033 Budapest, Flórián tér – üzletközpont  Inmedio 8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. – Alba Pláza  Relay 1042 Budapest, Újpest – metró  Inmedio 8200 Veszprém, Kossuth u. 1.  Relay 1052 Budapest, Deák Ferenc tér – aluljáró  Inmedio 8200 Veszprém, Kossuth u. 19.  Inmedio 1052 Budapest, Váci u. 10.  Inmedio 8800 Nagykanizsa, Európa Tanács u. 2. – Nagykanizsa Pláza  Inmedio 1052 Budapest, Városház u. 3–5.  Inmedio 9400 Sopron, Széchenyi tér  Relay 1053 Budapest, Kálvin tér 1.  Relay 9700 Szombathely, MÁV Csarnok  Relay 1062 Budapest, Nyugati tér – aluljáró  Relay 1071 Budapest, Blaha Lujza tér – aluljáró VIDÉKI KÖNYV- ÉS HANGLEMEZBOLTOK  Inmedio 1082 Budapest, Corvin, Futó u. 37–45.  Antikvárium Kft. – 6720 Szeged, Kárász u. 16.  Inmedio 1087 Budapest, Kerepesi út 9. – Aréna Pláza  Blue Train Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár, Károly J. u. 43/A  Inmedio 1106 Budapest, Örs Vezér tér 25/A – Árkád II.  CD Café – 2000 Szentendre, Alkotmány u. 5.  Inmedio Allee 1117 Budapest, Október 23. u. 6–10.  Deák Könyvesház – 8800 Nagykanizsa, Deák tér 2.  Relay 1122 Budapest, Déli pályaudvar – metró  Filharmónia Kelet-Magyarország Nkft. jegyiroda – 3525 Miskolc, Kossuth u. 3.  Press Spot Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. – MOM Park  Hold Antikvárium és Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár,  Relay 1132 Budapest, Váci út – Róbert Károly krt. (Árpád híd 1.) Kossuth u. 2.  Inmedio 1152 Budapest, Szentmihályi u. 131. – Pólus Center  Könyvpavilon – 6721 Szeged, Bartók Béla tér  Relay 1185 Budapest, Liszt Ferenc Repülôtér 2/B – Érkezés  Könyvpavilon – 7100 Szekszárd, Szent István tér  HUB 1185 Budapest, Liszt Ferenc Repülôtér Skycourt  Könyvjelzô Kkt. Babó Könyvesbolt – 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 8.  Miskolci Szimfonikus Zenekar közönségszolgálati iroda – 3525 Miskolc, LAPKER – VIDÉK Rákóczi u. 2.  Inmedio 2040 Budaörs, Sport u. 2. – Auchan  Rivalda Antikvárium – 9021 Gyôr, Kazinczy u. 6.  Cora 2045 Törökbálint, Torbágy út 1. B/420.  Roger’s – 4024 Debrecen, Batthyány u. 22.  Városi Könyvtár 2100 Gödöllô, Dózsa Gy. út 8.  Sziget Könyvesbolt (Debreceni Egyetem fôépület) – 4032 Debrecen,  Inmedio 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 56. Egyetem tér 1.  Relay 2890 Tata, Váralja út 5. – Volán  Unicus Antikvárium – 9400 Sopron, Szt. György u. 14.  Inmedio 3300 Eger, Széchenyi út 20.  Victor Audio hanglemez- és CD-szaküzlet – 6000 Kecskemét,  Inmedio 3532 Miskolc, József A. út 87. – Auchan Vörösmarty u. 6.  3963 Karcsa, Postahivatal  Vörös Cédrus – 9400 Sopron, Mátyás király u. 34/F

 koncertek  fesztiválok Olvasson  interjúk tovább!  kritikák  hírek A klasszikus zene és a jazz internetes folyóirata: www.gramofon.hu

74 GRAMOFON 2014. TAVASZ MVM KONCERTEK A Zongora 1\LNRODM/XJDQV]NLM 0LWVXNR8FKLGD *ULJRULM6]RNRORY 2014 0ĦYpV]HWHN3DORWiMD %DUWyN%pOD1HP]HWLKDQJYHUVHQ\WHUHP 2014. február 26. (szerda), 19.30 – 0LWVXNR8FKLGD iSULOLV KpWIĘ ±*ULJRULM6]RNRORY 2014. október 22. (szerda), 19.30 – %RJiQ\L*HUJHO\ QRYHPEHU KpWIĘ ±5iQNL'H]VĘ =HQHDNDGpPLD1DJ\WHUHP 2014. március 12. (szerda), 19.30 óra – -DQGy-HQĘ PiMXV KpWIĘ yUD±1\LNRODM/XJDQV]NLM 2014. szeptember 18. (csütörtök), 19.30 óra – -HYJHQ\LM6]XJ\ELQ 2014. november 6. (csütörtök), 19.30 óra – 9iUMRQ'pQHV

%ĘYHEELQIRUPiFLy ZZZD]RQJRUDKXZZZPYPKX

A hangversenysorozat QpYDGyV]SRQ]RUD INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP

Klasszikus és Jazz 2014. TAVASZ 2014. TAVASZ GRAMOFON • 2014. TAVASZ

március 27-28. Zeneakadémia

Haydn, Mozart, Beethoven Zongora: Finghin Collins Vezényel: Takács-Nagy Gábor www.bfz.hu

XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 900 Ft

bfz_haydmozartplusz_200x282mm.indd 1 2014.02.20. 17:14