This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project to make the world’s books discoverable online. It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover. Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. We also ask that you:

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes. + Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google’s system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help. + Maintain attribution The Google “watermark” you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. + Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can’t offer guidance on whether any specific use of any specific book is allowed. Please do not assume that a book’s appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google’s mission is to organize the world’s information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers discover the world’s books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web at http://books.google.com/

1

uiPf. UJ^^ ezzK^

Digitized by Google <36635258650014 ^,^

<36635258650014

Bayer. Staatsbibliothek

Digitized by Google Digitized by Google HUNYADIAK KORA

MAGYARORSZÁGON.

ÍSTA GRÓF TELEKI JÓZSEF.

• 8ZBBZŐ

HÁTEAH^GTOTT KÍZIRATXT BkJTÖ ALÁ KSNDKZIK ±B KISGÉBZÍTKTTK

SZABÓ KÁROLY.

HATODIK KÖTET. yj ^ ELSŐ RÉSZ.

(A szoros értelemhen vett Magyarország leírása,)

EMICH GUSZTÁV MAGY. AKAD. KÖNYVNYOMDÁJA.

MDCCC.IiZIIl*

Digitized by Google Digitized by Google E L Ó 8 Z Ó.

Midőn gróf Teleki József, a „Hunyadiak Kora*' halhatatlan emlékű irójal866-hen, mielőtt nagyszerű müvének, utolsó éveihen élete legföhh gondjának, örömének és vigasztalásának, utolsó átdolgozását befejezhette volna, tudományos irodalmunk felejthe­ tetlen veszteségére elhún3rt: tizenkét kötetet tevő munkájából még csak öt kötet látott világot, s ezen kivül három kötet volt sajtó alá tökéletesen elké­ szítve. E nyolcz kötet, melyek öt elsejében hazánk­ nak a felvett korbeli történetei vannak előadva, utolsó hárma pedig kilenczszáznál több eddig kiadatlan oklevelét foglal magában, a munka első, magában egész s önálló részét alkotja, s csak ez első, törté­ nelmi rész teljes befejezésében láthatta a haláláig fáradhatatlanul dolgozó szerző hanyatló korának legfőbb örömét. Munkája második, nem kevésbbé fontos és érdekes része, mely hazánk középkori sta- tistikáját adja, négy kötetben már rég össze volt ugyan állítva, de a legnagyobb gondotkivánó s ered­ ményében bizonyosan legsikeresebb végső átdolgozás nélkül maradt kéziratban. HXJmrADiAB; KORA. VI. KÖT. *

Digitized by Google II Gróf Teleki József végrendeletében müve csak halálakor sajtó alá készen tálaltatandó kötetei kiadása iránt intézkedett; minek következtében a grófi örö­ kösök a sajtó alá készen talált három kötet kiadá­ sával engem, mint boldogult testvérök volt titoknokát, s épen e munka sajtó alá készítésében öt éven át segédét bíztak meg, E három kötet megjelenését három év alatt csakugyan eszközöltem is. Az utolsó átdolgozást még múlhatatlanul megkí­ vánó négy kötet közzé tételét, a szerző kéziratának végrendeleti örököse, a magyar tudományos Aka­ démia, ismervén feladatának, a hátrahagyott kézirat sajtó alá készíttetését s kinyomatását elhatározta, s igazgató tanácsa 1857-dik évi július 8-kikán tartott gyűlésében e nehéz munkára való megbízással engem tisztelt meg. Bár mily mélyen éreztem is a felelősség nagy súlyát, melyet e megbízás elfogadásával magamra voltam veendő; bár nagyon is tudtam, mily nehéz lesz nekem hivatalos köteleztetésem terhei mellett e sok oldalú tanulmányt, előkészületet, kitartó fárad­ ságot és szorgalmat kivánó munkában a bennem hely- zett bizalomnak kielégitőleg megfelelő sikert mutat­ hatni fel: mégis lelkiismeretbeli kötelességemnek tartottam e megtisztelő megbízást elfogadni. Különö­ sen kötelezve éreztem magamat erre azon nagy férfiú emléke iránti tiszteletem és kegyeletem által, kinek mig élt, bizalmát bírni valódi büszkeségemnek tar­ tottam, kinek példájából, szíves közlékenységéből az oldala mellett örömmel átélt öt év alatt oly igen sokat tanultam, s kinek mint mesteremnek emléke iránt a

Digitized by Google III tanitvánji hála adójával tartoztam és tartozni soha meg nem szűnöm. Ha a nagy feladathoz képest erőm gyengeségére lehetetlen volt is nem gondolnom: más felől bátorított önérzetem, hogy a szerző mellett öt éven át csaknem kirekesztöleg e munkával foglalkozva, annak tár­ gyával múlhatatlan volt minél alaposabban megismer­ kednem, s egyszersmind a folytonos szellemi érintke­ zés által bárki másnál mélyebben kiismernem s elta­ nulnom sikerülhetett gróf Teleki József történetírói elveit, nézeteit, müve kidolgozásában követett eljárá­ sát, saját irmodorát, söt a javitatlan s átdolgozatlan maradt részre nézve czélba vett, de végre nem hajt­ hatott terveit is. Csak ez előnybe s multam e tanul* mányaiba bízva bátorkodhattam a mester kezének müve befejezésében pótlására ajánlkozni, a nélkül, hogy attól kellene tartanom, hogy az eredeti szei le­ métől, felfogásától, előadás- és írásmódjától eltérő, s így egészben össze nem egyező munkát állítsak elő. Mint jártam el nehéz feladatom teljesítésében, arról bárki legjobban meggyőződhetik, ha az Aka­ démia kézirattárában megtartandó eredeti kéziratot az általam tetemesen pótolt átdolgozással összeha­ sonlítja, mely fáradságra a munka bírálóit szívesen felkérem. Eljárásom irányát röviden legjobban jelle­ mezhetem e két fő szempont kijelelésével: köteles­ ségemnek ismertem a még fel nem használt adatokat a munkába pótlólag beigtatní, s az ezek által netalán múlhatatlanokká lett változtatásokat megtenni, mint ezt az előbbi kötetekre nézve maga a szerző telje­ sítette ; de e közben mindig lelkiismeretesen szemem

Digitized by Google IV előtt tartottam azt az elvet, hogy valamint semmi olyat el ne hanyagoljak, mit tudtam, hogy maga a szerző a végső átdolgozáskor meg akart és meg fogott volna tenni, úgy semmi oly átalakításba ne ereszked­ jem, melyről nem lehettem meggyőződve, vájjon maga a szerző helyeslésével találkozhatott volna-e? A munkában idézett adatok helyességéről után- olvasás által meggyőződni a leggondosabban igye­ keztem, s ezt csak igen-igen ritkán mulasztottam el, ha a forrásokhoz jutni képes nem lehettem. E tekin­ tetben is a felelősséget magamra venni nyugodtan merhetem. Még csak a munka lassú haladására nézve kell valamint megbízóim úgy a közönség részéről szíves elnézésért esedeznem. A most sajtó alá került hatodik kötet dolgozásához, melyben hazánk középkori föld­ rajzának lehetőleg röviden irt, de mégis minél hííbb képét, az egyes megyék, városok, vidékek mono- graphiáihoz valódi használható alapot, volt szerző szándéka adni; e hazai irodalmunkban még igazán az úttörés nehézségével járó munkához, csak hosszas előkészület és tanulmány után foghattam, s ez legfőbb oka, hogy e kötet ez első füzete, melyet egy év alatt egy másik hasonló terjedelmű fog követni, csak most kerülhetett ki a sajtó alól. E mellett méltányos figye­ lembe kérem vétetni, hogy mint az erdélyi múzeum, e csak néhány éve alakult s így a kezdet nehézsé­ geivel küzdő nemzeti közintézetünk igen is elfoglalt könyvtárnoka, csak hivatalos teendőimtől szabad óráimat szentelhetem e munkára, melyből körülmé­ nyeim közt évenként egy 20—25 íves füzetet csak

Digitized by Google a legkitartóbb szorgalom és folytonos munkásság mellett sikerülhet kiállíthatnom. Azon megnyugtató öntudatban, hogy a rám bízott nehéz munkában nem könnyelműen, hanem időt, fárad­ ságot épen nem kímélve jártam el, hogy ha a kitű­ zött eszményképet nem valósíthatom is, legalább azt lehetőleg megközelíthessem, vetem magamat a szigorú bár, de csak a tudomány ügyét tekintő bírálatitélete alá, legfőbb jutalmamnak fogván tekinteni, ha a hiva­ tott szakférfíak elismerését nem csak buzgó igyeke­ zetemtisztaságára, hanem fáradozásom bár bizonyosan nem tökéletes, de az adott körülmények közt általam teljesíthetett sikerére nézve is megnyerni szerencsés lehetnék.

SZABÓ KÁROLY.

Digitized by Google Digitized by Google HUNYADIAK KORA.

HATODIK KÖTET.

Digitized by Google Digitized by Google LXV.

Magyarország állapotját kívánjuk még a következő kö­ tetekben előterjeszteni a XV-dik században, mint az elöttun- ki időszakban; hogy az olvasó magát abba visszagondolva, hazájának belső történeteit ^ nemzetének anyagi és értelmi kifejlődését is áttekinthesse. Hazánknak ezen időbeli statisti- káját óhajtjuk az olvasó elébe adni, hogy megláthassa, az utolsó negyedfél században mennyire haladt elő belső viszo­ nyaira nézve. Össze kivánjuk ezt hasonlítani a többi nemzetek akkori állásával, hogy az elfogulatlan honfi láthassa, mily befolyással voltak ezek hazánk belső életére, műveltségünk kifejlődésére, jólétünk előmozdítására. A tárgy valóban igen érdekes, de több mint egy tekintetben kényes, annak illő fel­ fejtése sok nehézségekkel, nem kevés akadályokkal össze­ kötött. Hazánkat tekintve egészen új ösvényt kell törnünk; történetíróink e tárgynak eddigelö nem igen szentelek figyel- möket; a mit e részben Eder, Fessler, Fejér, Perger, Csap- lovics és némely mások tettek, csak igen gyenge kísérletek ; e mellett az elsőt kivévén, ki vizsgálataiban főként azon cse­ kély népfajra szorítkozott, melynek tagja volt, a többiek a szükséges előkészületek nélkül fogtak a munkához; dolgoza­ taik az elhamarkodás bélyegét hordják magokon; a tárgy egészbeni felvilágosítására igen kevés találtatik bennök; több- 1*

Digitized by Google nyire megelégedtek a más újabb történetírókból kiszedegetett, összesorozott adatokkal, és a tárgyat valamely felsőbb szem­ pontból felfogni képesek nem voltak. Az egyes részletek fel­ világosításában nagyobb szerencsével működtek több elÖkelö tudósaink, kikről a munka folyama alatt illő méltánylással lesz említés, de valamint ezek hazánk belső állásának min­ den oldalról felfejtésébe nem ereszkednek, úgy egyes czéljaik- hoz képest kevés kivétellel, melyek közé sorolhatjuk Bartal György legújabb tudománydús munkáját, nem csak ezen idő­ szakból , hanem Csaplovicscsal és Pergerrel együtt az egész régiségből hordották össze az anyagot, és ezt összeállítván, egyik időszaknak sem adják hü képét, sőt inkább oly fest­ ményt állítnak élőnkbe, mely soha sem létezett. Növeli a mun­ ka nehézségét az, hogy a régi idők gondatlansága miatt évira- tainkban, kivált a magyarokban, melyek e melleit még a más nemzetekéihez képest igen kevés számmal is vannak, keve­ set találunk ezen nevezetes tárgyakról; a mi ezekben, vala­ mint más egyes történeti maradványokban, imitt amott elszór­ va találkozik is, csak mellesleg és határozatlanul van említ­ ve, úgy hogy annak a legszorosabb összevetés után lehet csak hasznát venni. A legnagyobb szorgalommal összegyűjtött al­ kotó részecskék is igen sok hézagot hagynak, a legügyeseb­ ben alkotott képben is némi részletes homály fog uralkodni, és tökéletes munkát adni majdnem lehetetlen. Az időre, a kútfők szorgalmas fölkeresésére és gondos használására még igen sokat kell bíznunk. Az sok hézagot pótoland, sok hiányt kielégitend, mint ezt egész bizonyossággal reménylhetni; de alkalmasint meg a késő maradék sem fog birni egy idomos, minden egyes részeiben kidolgozott tökéletes egészszel; aka­ dályoztatja ezt a szükséges adatoknak tökéletes hiánya; hány ily adatot nem vagyunk képesek még a legújabb időkről is megszerezni ? Legyenek ezek előleges észrevételek az olvasó Ítéletének vezérléséül mondva. Hogy felvett tárgyunkban biztosabban mehessünk elő, sztikségesképen külön kell vizsgálat alá venni a földet, külön annak lakosait, még pedig ezeket különböző viszonyaikban; amaz teszi vizsgálódásaink földirati és statistikai részét szo-

Digitized by Google rosabb éi*telemben; amarról mint kevesebb változások alá ve> tettről rövidebben értekezhetünk, ezek különösebben fogják figyelmünket magokra vonni. Hogy Magyarország az általunk keresztülfutott időszak­ ban sem volt mindig egy kiterjedésű, már az eddig mondot­ takból is kitetszik. Azonban Mátyás alatt volt az leginkább megállapodva; és ezt kell alapúi vennünk. Ranzan állítása ^ hogy hazánk ekkor mindenfelé 800,000 lépésre terjedt ^), nem csak határozatlan, hanem a valósággal is összeütköző. Nem sokkal többet tanulunk Bonfinnak azon állításából, hogy ez az adriai tengertől az éjszakiig (Maré Sarmaticum), s a fe­ kete tengertől a svábok, vendek és nórok tartományáig ha­ tott 2). Ezt még e felett ezen iró szokott költői nagyításai kö­ zé is számíthatjuk; mert Mátyás birtokainak határa a balti tengertől még jó messze volt. A két olasz iró alkalmasint a német rendnek, mint a magyar király szövetségesének sőt rövid ideig védjobbágyának, birtokait is az övéihez számlál­ ja, mit azonban tennünk nem lehet. Igaz ugyan továbbá, hogy Mátyás győzedelmes fegyverei nyugat felé messze kiterjesz­ tették birodalma határait; Schlesien, Lausitz és Morvaország a csehek ellen folytatott háborúnak voltak gyümölcsei; Osz­ trákhon, Stájerország, Karnthen és Krain a Fridrík ellen vi- seltnek: de ezen szép tartományok azért Magyarországgal nem jöttek szorosb kapcsolatba, nem lettek annak kiegészítő részeivé. Ezek mint ideiglenes és meg nem erősített hódítások csakhamar a merész hódítónak halála után törvényes feje­ delmeiknek birtokába mentek vissza. Amazok 11. Ulászló sze­ rencsétlen választásával tovább is megmaradtak Magyaror­ szággal ugyanazon fejedelem alatt, de nem mint hazánkhoz hanem Csehországhoz tartozó tartományok. Másfelül csak ugyan Mátyás alatt dél felé két igen nevezetes védtartomány szakadt el Magyarországtól, a keresztyénség akkori meges-

1) Rantan, Ind. U. 36. l. -) Bonfin I. tii. I. könyVf 6. L — Rnnmn, Ind. II. W l. hasonlót mond , de ö szerinte Mátyás birodalmának határai nem hatottak el a fekete tengerig, csak közel hozzá.

Digitized by Google 6 ktidt ellenségének martalékul esvén: Ráczország és Bosnya, kivévén mind kettőnek igen kis részét, melyek közöl az elsőé darab ideig a maesöi bánsághoz csatoltatott, a másiké még mint igen csekély külön ország kormányoztatott. Valamint te­ hát midőn Magyarország kiterjedéséről van szó az általunk keresztülfutott időszakban, Mátyásnak eltűnő hódításaira sem­ mi tekintettel sem lehetünk, úgy a most említett és az ország­ tól csak az ő idejében elszakadt tartományokat nem mellőz­ hetjük el; mivel azok még ezen időszak elejével M*agyaror- szághoz tartoztak és annak egészítő részét tették. Ezekhez képest tehát Magyarországot szélesebb érte­ lemben vévén és minden hozzá tartozó védtartományokkal tekintvén, annak határai voltak ezen időszakban éjszakra és nyugatra egészen úgy mint ma Lengyelország, Schlesien, Morvaország, Osztrákhon '), Stájerország, Kürnthen 2) és Krain, oly különbséggel azonban, hogy a Zsigmond által el­ zálogosított szepesi városokat ezen egész idő alatt, kivévén I. Ulászlónak rövid uralkodását, Lengyelország, Fridrik csá­ szár pedig Sopront, Kőszeget, Fraknót stb. Erzsébet idejétől

1) Osztrákhomiak nagy részét meghódították volt öseiiík, tlc az Enns vizétől a Kahlenbergig (Mons Cecius) mái* Geyza fejedelem idejé­ ben, innen a Fischa mentéig és mind az, mi aMorva vizén túl volt, szent István korában, a Fischától pedig a Lajta vize ig Sámuel és Endre kirá­ lyok alatt veszett el. Thuióai IL rész, 36. és 37. l. , Fejér Cod. Dipl. h és VII. d,, valamint X. d. Vili. köt. 39. l — Az utolsó rész különösen L Endrének HenrUc császárral kötött békéjében engedtet ett át. Wibertus , Biogr. Leonis Katonánál II. d. 72. l., Hermannus C on traclus ad annutn 1043 Prayj Hist. Regum l. d. 44. /., Schmiűl, Gesch. d. Deutsch. II. d. F. könyv

^) Kfirnthen egy része (Regio Carinthiorum Morociensium seu Mara- iensium) a régi időben még Magyarországhoz tartozott. II. Geyza alatt kezdette azt háborgatni Pettaui Fridrik, Fejér Cod. Dipl. II. d 161. l., és a III. István és nagybátyja közt támadott kedvetlenségek alatt ve­ szett el, Fejér e. h. X. d. VI. köt. 31. l. — Hogy KSrnthent vagy annak egy részét, a Mura melléki karán tanok határait (Carinthinorum Moroa- nensium fines) Árpád elfoglalta, nyilván mondja Anonymus Belae Reyis Nótárius L, fej. ; csak Imre alatt 1200-ban, végkép pedig IL Endre alatt 1212-ben engedtetett ez át az osztrák fejedelmeknek. Fejér Cod. Dipl. HL d. II. h. 10. I.

Digitized by Google fogva egész addig, mig Mátyás ezen részeket halála előtt ke­ véssel országához visszakapcsolta, ezen belttl is bírták, azon­ ban csak zálogképen és úgy, hogy kivált a császár birtoká­ ban lévő részek némely tekintetben az országtól egyenes füg­ gésben maradtak és Így attól nem voltak elidegenítve. — Délre határozta Magyarországot az adriai tenger s a törökök által már egészen meghódított Bolgárország, de itt már a je • len időszak előtt becsúsztak volt a velenczeiek Dalmátország igen tetemes részének birtokába, a törökök pedig Mátyás alatt nemcsak Szerb- és Bosnyákországot hódították meg szinte egészen, mint azt maga idejében bővebben előadtak, hanem az összeköttetést Oláh- és Magyarország közt is igen megtágították. Ugyanezt kell megjegyeznünk Moldváról is kelet felé, hol az ország határai egyébiránt még mindig a fekete tengerig és a krími tatárokig nyúltak el. — Hazánk ehhez képest még ekkor Európa legnagyobb, legnevezetesebb királyságai közé tartozék és méltán neveztetek főkirályság- nak (Archiregnum) '), mely Hunyadi János alatt a törökök erejének dicsőn volt képes eJlenállani, fiának erőteljes ural­ kodása idejében pedig szomszédai előtt minden körülmények közt tekintélyét fentartva, azoknak nyugat és éjszak felé ke­ mény törvényeket is tuda szabni, míg keletre a hódításai és vas kormányának egysége által szinte idomtalan erőre növe­ kedett ozmán császársággal is több mint egy izben dicstelje­ sen megmérkőzött, és annak bizonyosan előnyomulásaiban hathatós gátat is vet, ha a keresztyénség által ezen köz ügy­ ben illendően segíttetik, vagy legalább annak két feje, a pá pa és császár, amaz Podiebrád elleni gyűlölségből egyházi parancsai, ez kislelkü irigységből alacsony incselkedései és

^) CuipinianuSf Oralio ad Principes Í3J, 2., Hagech cseh évkönyvében 791. i. -— Már X. Gergely pápa hazánkról így szól: „Kegnum Hungáriáé ma gni£cam et famosum." Uetgőttf Gmeol, DipL gentis Habsburg. Vol. HL Tom. H. F. II. 482. l, f Benciur^ Hungária semper libera 4. /. — Cosmas Pragen- sis krónikájában az 1116-dik évre azt mondja a magyarokról: „magna gens, viríbuB ingens, opibus pollens, armis bellicis praepotens, et cum quovis regno terrarum pugnare sufficiens." Ugyanaz ugyanott 5. L

Digitized by Google 8 illetlen bánása által meg nem zavarják, ereje megosztására , más felé fordítására nem kényszeritik. Ezen szép kiterjedéstl királyságnak nevezetes része, különösen Bosnyák-, Szerb- és Oláhország, valamint Moldva és a raguzai köztársaság, mint ezt annak helyén bővebben kifejtjük, csak igen tág kapcsolatban volt az anyaországgal, és igy némi tekintetben ahhoz nem is számítható. Ezek ugyan elismerték a magyar királyok felsöbbségét, nem tagadták a magyar koronához tartozásukat, de azért mégis saját feje­ delmeik alatt, saját törvényeik szerint éltek, a magyar tör­ vényhozásnak magokra befolyást nem engedtek, és igy tu­ lajdonképen csak védtartományoknak tekinthetők. Mint ilye­ nek bennünket kevesbbé érdekelnek és rólok az anyaország földjének megismertetése után csak rövidebben értekezendtínk. Ezeknek kihagyásával a tulajdonképeni Magyarország kiterjedésre nézve mintegy az volt, mi a legújabb időkben közbe jött váhozás előtti, Erdélyt is hozzá adva; csak hogy ezen felül Oláhország és a rácz tartomány egy része is hozzá tartozott, amaz a Szörényi, ez a macsói bánság nevezete alatt. Ily értelemben tehát keletre Moldva, délre Oláh-, Szerb-, Bosnyák- s a velenczei Dalmátország és az adriai tenger ha­ tározták azt, nyugatra és éjszakra ugyanazok maradván ha­ tárai, melyeket feljebb előadtunk ^). Az ily értelemben vett Magyarország kiterjedését szá­ mokban igy határozza meg a pápai követ a szent-székhez in­ tézett tudósításában: „Hossza keletről nyugatra 100 magyar vagy 600 olasz, szélessége délről éjszakra 70—80 magyar vagy 350—400 olasz mérföldet teszen." Azonban mennyire határozatlan ezen előadás, felesleges volna bővebben fejte­ getnünk. A többi egykorú irók mit sem mondanak ezen körül­ ményről , az efféle adatokkal keveset törődvén, és még sok-

^) E szerint adják elö igen kevés különbséggel Magyarország határait mind Bonfin L ti'z. 1. könyv 16. l.y mind a pápa követe a szent-székhez irt tudósításban Kovachichnál Scn'pt. min. II. d. 13. és Ji. l. Különösen az elsÖ az országok s nemzetek régi elnevezésében gyönyörködve így : „A meridie a Dravo summit initium (és így kirekeszti még Tót- és Horvát­ országot is), a eeptemtrione Sarmatis, quos Polonos et Getis, quos Va-

Digitized by Google kai kevesebbet a kormányok *). Ezen idöböl még térképet sem tudunk mutatni ^). Az ország mostani kiterjedése sem szolgálhat sinórmértékül nemcsak ennek határozatlansága miatt, hanem főként mivel a macsói és Szörényi bánság kiter­ jedéséről mit sem mondhatunk. Ha mégis hozzávetőleg ezen két törvényhatóságot 400—400 négyszög mérföldre teszszük, mit nagyítás nélkül tehetünk, és ezt Magyarország kiterjedé­ séhez Tót-, Horvát- Dalmátországgal, a határőrző ezredek­ kel és az egykori magyar tengerparttal 5168 négyszög mér­ földben , Erdélyhez 1007 négyszög mérföldben hozzáadjuk, az akkori tulajdonképeni Magyarországot 6975, és Így csak­ nem 7000 négyszög mérföld kiterjedésűnek mondhatjuk »). A tulajdonképeni Magyarországnak is voltak némely olyan tartományai, melyek szoros kapcsolatban állottak az anyaországgal; annak kiegészítő részét alkották, annak tör­ vényhozásában részt vettek, és ettől függöttek, mind az igaz­ ság kiszolgáltatására és alkotmányiba, mind a kormányra s felosztásra nézve azzal majdnem egészen megegyeztek, de mégis külön elnevezések és némely apróbb módosítások mel­ lett abban különböztek, hogy ugyanazon fejedelem alatt sa­ ját kormányzóiktól függöttek, kik azonban csak hivatalnokok voltak és az ország zászlósai közt foglaltak helyet. Ezen mel­ léktartományok , Tót-, Horvát-, Dalmát- és Erdélyország, majdnem annyiban veszik igénybe figyelmünket, mint maga lachos dicimus, tempestate nostra terminatur; ab occasu Austriam ha­ bét , superioris quondam Pannóniáé caput, ab oriente Mysiam, quam Rhaetianam nunc appellant." Az utolsó sem számlálván Horvát-, Dal­ mát- és Tótországot Magyarországhoz, déli határai közt említi Oláh-, Rácz-, Bosnyákország mellett még Tótországot is. 1) Schwartner szerint Statistik II. d, 58. l., még az ö idejében sem tud­ ták Magyarország kiterjedését négyszeg mérföldekben egész bizonyos­ sággal meghatározni. ^) Az első 1528-ban ily czím alatt jött ki: Hungáriáé typus, quam primus descripsit Lazarus Seenterius Cardinalis Strigoniensis, editus Ingolstadii per Appianum 1528. Schwartner e. h, 62. l. 3) Magyarország és egykori kapcsolt tartományainak kiterjedését Fényes Elek számítása szerint adtuk , Magytrorsiág Sialht, I.

Digitized by Google 10 az anyaország, és igy ezekre annak helyén bővebben ki is ereszkedünk. A szorosabb értelemben vett Magyarországot mint már ekkor is földje termékenységéről ismeretes tartományt festik az írók egyetértöleg *). A természet minden adományaival nagy mértékben van felruházva *), Így szólanak ök; földjét a legjobbak közé lehet számítani és csak azt kell sajnálni, hogy gyakran terméseit igen nagy kövérsége által rontja meg 3J. Nincs a gabonának oly neme, melyet meg ne terem­ ne *), még pedig, bár a trágyázás szokásban nincs, csekély mívelés, egy, legfeljebb kétszeri szántás mellett ^) oly meny- nyiségben, hogy két ország élelmére is elég volna ^). Szénája jó és igen bőven terem '), legelői kiterjedettek és igen sike­ resek ^). Borai közönségesen jók, nagy részt pedig a legjob­ bak közé számithatók"); különösen dicsértetnek a szerémiek, vácziak í^) és balatonmellékiek''). A vetemény minden nemei-

») Bonfin /. lii. I. könyv. 13. l., Aeneas Syhius^ Episl. LXXVII. 5ö8. l, Epist. CLXH. 7i2. l., Ranzan , Ind. II. 52. l. és helaiio nuncii Apóst. Ko- vachichnál Scripi. min. II. d. i7. l. Has. Oláh, Hungária 18. fej. — Ter­ mékenységére nézve Olaszországgal vetekedik, Cuspinianus, Oratio 136. h ; Neander Mihály in Descriptionc Orbis terrarum, terra benedictissi- ma-nak nevezL Zeiler, Hungária. SOibel kiadása, 75. l. Has. Busbequii 0- pera 112. l. ') Aeneas Syhius, Epist. CLXÍI. e. h — Omnibus bonis locuples et foecunda, mint mondja a spalatói esperest XXXVII. fej. 3) Bonfin e. h. *) Relatio nuncii Apóst, e, h. *) Oláh, Hungária 1. §. ^) Cuspinianus, Oratio e. h.. ') Bonfin e. h. — Gyakran nem győzik az emberek lekaszálni és az után tövén égetik meg, hogy az új termést elősegítsék- Oláh e. h. 4. § 8) Oláhe.h.4.^. ^) Relatio nuncii Apóst. e. h. — Borbeli nagy termékenységéről szóla" nak Aeneas Syltius, Episf. LXXVIII. e. h. 135. l —Oláh szerént e. h. 2. §. gyakran szenvednek a lakosok hiányt hordókban a bö termés miatt] Sok helyen az erdőkben vadon is terem a szőlő , melyet a lakosok meg­ szednek , és abból oly bort készítenek, mely nem alábbvaló azon bo­ roknál, melyeket ö Belgiumban talált. ***) Cuspinianus e. h. íi) Ranmn, Ind. II. 39. l.

Digitized by Google 11 ben bövölködik '). A gránátalmát kivévén, melyet azonban más, épen oly nemes, édes és Ízletes fajokkal bőven pótol, a gyümölcs minden nemét bőven megtermi '^), és ezeknél job­ bakat, szebbeket Campaniában sem lehet találni '). Különö­ sen említendők az almák *). Mind a görög mind a sárga diny- nye a mezőkön termesztetik nagy mennyiségben, és ezek akár nagyságokat akár izletességöket tekintve az olasz dinnyék­ nél nem alábbvalók ^). Az erdőkben számtalan vad találtatik: szarvas, őz, vad disznó, dámvad, nyúl, különösen a Csepel szigetében •); havasaiban havasi bak, vad kecske, melyek seregenként járnak '); a Kárpát hegyeiben medvék és mind itt mind az Erdélyt Magyarországtól elválasztó erdős hegyek­ ben bölény is ^); továbbá fajdtyúk, húros madár, fogoly, sőt fáczán is ^). Különösen gerliezék oly mennyiségben találtat­ nak, hogy néha Budán Cuspinianus egy hetivásáron 80,000-et is látott eladás végett behozva '"). Szalonkák is találtatnak nagy mennyiségben, de ezeknek itt nincs annyi becsök mint Francziaországban és Belgiumban *'). A barmoknak,marhák­ nak minden nemei nemcsak nagy mennyiségben, hanem igen jó minőségben '*), különösen dicséretre méltók a szarvasmar­ hák és a lovak ^ ). Folyó vizei s tavai a legízletesebb és válo-

1) Bonfin e. h. 2) Cuspinianus e, h. 3) Busbequii Opera 113. l. *) Botifin e. h. *) Clák e. A. 3. §. «) Oláh e. h. IV. fej, 3. ^» — Gyakran egy vadász egy vadáezatban löO szarvast is elejt. Cuspinianus e. h, ') Cuspinianus e. h. ®) Erdélyben a böle'nyek vadászata a legkedvesebb időtöltések közé tartozott még a nemzeti fejedelmek alatt; még a múlt századnak elején Gyergyóban találtattak bölények. Fridvahtky, Miner. 6. l, — Belényes Biharban ezektől vette nevét. «•) Oláh e. h. XVin. fej. 3. %. '^ Cuspinianus e. h. ") Oláh e. h. XVJIL fej. 3. §. '^) Aeneas Syhiusy Epist. LXXVll. és Relalio nuncii Aposl. e, h. W) Bonfin e. h.

Digitized by Google 12 _ gatottabb nemű halakkal nagy mértékben bövölködnek *), Sok hal van különösen a Balatonban ^) és a Tiszában, mely ha kiont j a kttn maradt hallal a sertések hizlal tatnak, saját medrében pedig a kocsisok midőn itatni akarnak, gyakran vedreikben halat mernek ki. Különösen sok harcsa, tok, csu ka, mely itt néha embernyi hosszúságra is nö és a melynek különösen mája a legízletesebb falatoknak egyike, és potyka találtatik '^) ; említést érdemel még a kecsege, mely nagyra ugyan nem nö, de igen jó, kellemes izü, s más országokban nem találtatik ^). A Dunában vizát is fognak, mely Méla sze­ rint a tengerből jön ide ^). A budai meleg vizekben egy kü-

1) Bonfin e. h., Ranuiity Ind. II. 51.1 ^ Galeolut , De diclis et factis Ma- íhiae Core. Schwandtnernél l. d. 538, /. 2) Raman, Inl. II. 38. l. •*) Cuspinianusj Oiatio 136. l — Galeoius szerint e. h. közönségesen azt tartják, hogy a Tiszának egy harmada halból áll; a halaknak bámula­ tos sokaságát ezen vízben maga is tapasztalta. — Wernher szerint De admirandis Hungáriáé aqvis 15. és 16, l különösen Tokajnál, hol a Bo­ drog a Tiszába foly, oly sok hal volt, hogy gyakran 1000 darab csuka vagy ponty egy arany forintért kelt, mint ezt maga tapasztalta; kiön" tésekkor a lakosok a vísszafolyások medrét fonadékkal szokták elzárni, hogy a hal vissza ne mehessen. Ekkor' a hal oly olcsó , hogy sokszor ajándékban is lehet kapni, söt még ügy sem kell senkinek is ; nagy ré­ sze a sertések eledeléül szolgál, sok megrohad és a levegőt is megront­ ja. Gyakran megtörténik , hogy a part melletti lakosok messze földre viszik a halakat, de a legolcsóbb áron sem tudják eladni, és így a me­ zőn lerakva terheiket szekereikkel megszöknek, mi egyébiránt tilalmas. Has. Oláh e. h. XVIII, fej. 6. §•, ki egyébiránt az árvizek alkalmával a mezőn rekedt halak sokaságát kiterjeszti a Duna, Tcmes, Dráva s több más folyókra is *) Gafeotus e. h. ^) Cuspinianus és Galeoius e. h. — V zákat fogtak Nándor-Fejérvártól egész Pozsonyig, Oláh e. h. 7. %., különösen Komárom környékén, és azért itt a halászat igen becses volt, egy 1420-ban kelt oklevél szerint Exlr. Dipl. Anohb. XÍX. cs. 16. l. — Oláh szerint c. h. a vizahalászat így megy véghez : Novemberben a tél beállása előtt a Duna bizonyos he­ lyeken gerendákkal rekesztetik el egész szélében, kivévén a folyó med­ rének közepét, mely szabadon marad, de a melyet, valamint a geren­ dák alját, a halászok hálókkal látnak el, csolnakokban fogván azokat körül. Azalatt az úszó gát felett, a vizák ismeretes tanyáján, követ hányó gépek által felzavartatnak a halak és a víz folyása által a hálók'

Digitized by Google 13 lönös neme is terem a halaknak, mely hideg vizbe tétetvén át, mindjárt megdöglik '). E mellett aranyban és ezUstben igen gazdag ^). Vannak aranyfövényt magokkal vivő folyó vizei ^), réz, ón, vas stb bányái *), vasat rézzé változtató patakai -) Szepesben Szomolnok mellett % igen termékeny sóaknái''), sós vizei különösen Sóvániál, mely sófözésre is használtatik, és az igy nyert só nagy becsben áll különösen a halak főzé­ sére *), több nemes kövei és festékei ^). Ranzán különösen kiemeli azon szép topázokat, helyesebben opálokat, melyek Kassa környékén találtatnak, és e mellett megemlíti, hogy hazánk vitriolt is bőségben terem és a föld sok helyen hány ki termés kénkövet. **) E mellett találtatik itt igen különböző nemű márvány és igen szép alabástrom "). Némely meleg gyógyforrásai *2) már ekkor is ismeretesek voltak. Legneve- ba vitetnek, cs ezek vonatván, a halászok kezebejutnak. Gyakran egy ily halászat alkalmával, a más nemű halakat nem számítva, 1000 darab viza is fogatik, melyek közt 12 sőt több lábnyi hosszúságúak is talál­ tatnak. — A halászat igen nagy becset mutatják azon számos halas ta­ vak éa halrekeszek, melyek a régi e's meg ezen időszakbeli adomány és eladó levelekben tanya név alatt oly gyakran előfordulnak és oly gond­ dal felszámláltatnak. ») Istvánfi 230. 1 , Wcmher, De adtn. llung. aquís íí 5. '^) Aeneas Syhius, Epist. LXXVIL Has. Oláh e. h. XIX fej. 1. §., ki szerint őmaga is bírt egy tyúktojás nagyságú , 100 aranyat nyomó ter­ més aranyat. ***) Ratnan , Ind. II. e. h. — Bonfin e. /». 13 l., egész arany darabokról szól, melyek vizeiben találtatnak ; sőt szerinte az aranyat termő földbe ültetett szőlők venyigéin is szednek néha aranyat. *) Kovachichy Form, Solemn. 461, l. , ^-dtk és 523. l, ÍÍ5. s». a. — Ónat nem terem annyit, mennyit szükségei igényelnek; ebbeli hiányát kény­ telen Lengyelországból pótolni. Oláh e. h. XIX. fej. 1 §. ^) Rflnmn e. h. — A rézkészitésröl Bon fin is emlékezik e. h, ^) Ezen czement vizű folyót Szepes vármegyébe teszi Aeneas Sylviufj Epist. LXII. 712 l. és Oláh e. h., Szomolnok mellé Wernher e. h. 8 l. ") Bonfin e. h. — Ranmn pedig e. h. egész sóhegyeket említ. 8) Wernher e. h. 11. l ^ Bonfin e. h. »0) Rarnan, Ind. II. e h. »>) Oláh e. h. ^'^ Raman e. A.

Digitized by Google 14 zetesebbeknek tartattak már ekkor a budaiak ^)y melyek már a rómaiak idejében ismeretesek voltak, mint bizonyítják a ré­ gi római fürdőknek még ma is Ó-Budán látható romjai 2). Ezeknek forrásai a közép korban, úgy látszik, számosabban yoltak még mint ma ^); egyik ezek közöl királyfürdőnek ne • veztetik *), a másik purgatoriumnak ^). Ezek közöl némelyek igen gyenge melegek és mindjárt használhatók, úgy a hogy kifolynak **); mások oly melegek, hogy a szabad kéz nem állja ki "0, de a tojás is megfő »), sőt a majorságot és disznót is meg lehet koppasztani bennök ^). Yoltak a pesti oldalon is némely fürdők, de csak lágymelegek ^®). Meleg gyógyvizek fordulnak még elő: Esztergomban, még pedig a vár Duna felőli oldalán égy, a városban pedig több ^^), de ezek igen langyosak, és annak hogy orvosilag használtattak volna, nincs nyoma; Pöstyénben, mely igen meleg, úgy hogy hideg

*) Emlékezik ezekről Oláh , Sient-hányi Disscrí. Tarai. 15. í., Wern- her y De adm. Hung. aqiiis 2. és köo. l., Herbersteinnak Wcrnheihez irt s cn- nek etnlitett értekezése elé függesztett levele , Istváníi 230. 1., Zeiler 686. l. Nyoma van azoknak Vlászló regestrumában Engelnél e. h. I. d. í 10. l. , melyből kitetszik, hogy két fürdőért a király számára 3 ft. fizettetett Fel-Hévizén (in supcrioribtis calidis aquis'). '^) ScJiömciesner, De ruderibus Laconici Caldariique Romani. Budae 1778., Fejér György , Tud, Gyújt. 1829. Vili. füz. 59. l. 3) Oláhe. h. V. fej. 4. és 6. § , ezeket így számlálja fel: 1-ször. A Szent Gellért hegy tövében 20 lépésnyire a Dunától több bugyog ki, melyek közöl az egyik királyfürdőnek neveztetik. — 2-szor. 0-Buda fe­ lett a sz, lélek ispotályában is fakad egy. — 3-szor. Fel-Hévizen igen szép épülettel van körülvéve megint egy. 4-szer. Ugyanitt van még 3 vagy 4 más fürdő szabad ég alatt ugyanannyi igen hasznos forrással > melyeket főként a szegényebb sorsuak használnak. *) Oláh és yVernher e. h. ^) Wirnher e. h., ki szerint ennek az a tulajdona, hogy forráaánál legmelegebb , de egyszerre hidegülni kezd és már a forrástól kevé» lé­ pésnyire egészen hideg. ^) Ilyen a királyfürdő, YVernher e. h. ") Herbersteinnak Wemherhez irt levele e. h. ^) Wernher e. h. ^) Istvánfi e. h. '») Wernher e.h. í>) Oláh e. h. VII. fej. /. §.

Digitized by Google 15 vizvegyiték vagy enyhítés nélkül használni nem lehet; Tren- esényben gyenge meleg és igen kellemes; Bajmóczon, melyet csak később a Thurzók tettek használhatóvá, kényelmessé; Stubnán Turócz vármegyében igen kellemes melegségti, hi­ deg vizzel körülvéve; Selmeczbánya mellett, melynek iszap­ ját is használják; magában Selmeczbányán Roseli név alatt; s ennek csatornái, melyekben a viz foly, kövei vannak bo­ rítva ; Szent-Ivánon Liptóban, ez lágymeleg, de sikeres orvo­ si erővel bír ^); Nagy-Váradon Sz. Lászlóról nevezve; igen csak mosdásra valók, gyógyerejök nem nagy, de kellemesek 2). Van nyoma egy fürdőnek Maroson (Morisium) Visegiáddal szemben, mely már Zsigmond idejében 16 forintért volt éven­ ként bérbe adva ^). Használtattak már ekkor a bártfai ^) és vihnyei ásványvizek ^). Másfélül Szepesben a Kárpát alatt és Sárosban a vár alatt vannak több vizek, melyek megmér- gezvék, úgy hogy a mely állat azokból iszik, azonnal meg­ döglik **). E tekintetből még magára vonja figyelmünket a Zólyom megyei barlang, mely a felette elröpülő madarakat, vagy mellette elmenő kisebb állatokat veszélyes kigözölgé- sével megfojtja '). Említést érdemelnek még Szepes közelé­ ben némely barlangok, melyekben a viz nyáron megfagy ^). Mind ezt összevéve Magyarország akár a lakosok erejére, akár a marhák számára, földjének termékenységére nézve egy or­ szágnak sem enged % így hirdetik hazánk termékenységét ») Wernker e. h. 2) Wernker e. h, 12. 6.; Oláh ellenben XVIII fej. 8. %. ezeket is kie­ meli gyógyerejökre ne'zve. 3) 1396. Fejér Cod. Dipl. X. d. 11. köt. Í6. l *) Wagner., Dipl Comit. Sáros. 117. l, *) Ipolyi Arnold , Vj Magyar Museum 1853. 108. L azt v^li, hogy Vich- nye ezen időkben Sze'náefalu ne'v alatt fordul elő; de ez iránt több nyo­ mós kétségeket hoz fel Kachelmann János csak ugyan íj Magy. Muz. 1853. 599. l. «) Wernker e. k. 9. 6. '^) Ransan e. k., Wernker e. h. 10. l. ^) Raman e. A., ki e barlangok alatt bizonyosan a Szepesscl szomsze'd Torna megyei sziliczei, és Liptó megyei deményfalvi barlangokat értet­ te, melyekben a viz nyáron megfagy, télen felolvad. ^) Bonfin e. h. — Raman e. h. különösen szól arról, hogy Szepes mel-

Digitized by Google 16

az első rendű egykorú irók, mindnyájan, Oláh kivételével, ide­ genek , kiknek tehát módjok volt azt más tartományokkal is összehasonlítani. Hogy egy ennyire magasztalt, de mind e mellett igen kevéssé és csak felületesen ismert Eldorádóról a csudásban igen gyönyörködő ezen időszakban sok mesés hírek szárnyal­ tak , és ezeket a hazánkban megfordult, a józan kritikában nem igen jártas tudósok mohón fölszedegették, gonddal ter­ jesztették , bizonyosan olvasóink egyike sem fogja megütköz­ ve hallani, ha meggondolja, hogy az ily előadások még az újabb időkben is fordulnak elő *). Ilyenek voltak a XV-dik században, hogy Magyarországon vannak oly halak, melyek megfőzve füstben párolognak el *), hogy néha szőUein termés arany is találkozik •^), hogy vannak hegyei, melyekből igen jó szagú viasz ásatik ^), hogy Temes vidékének termékeny­ sége oly nagy, miszerint három év alatt a köz tapasztalás sze­ rint a rozs búzává változik ^), különösen Erdélyben sárkány- kaponyák is találtatnak ^). Vannak halak a sós vizekben, sőt magokban a sóval eltelt tavakban '') is.

lett n^melv hasadékokban a vízcsepp még a legnagyobb nyári időben is megfagy. Alkalmasint a már most közelebbről ismert csepegéskövek, melyek több helyt találtatnak hazánkban, hozták őt tévedésbe. *) Az aranyat termő szőlőkről, földekről még Fi.taldszky is sokat mesél Mineia!ogia 26. l. Elhiszik ezt Sient-Icányi Dissert. paral.27. /;, Köleseri 61. és 245. /, — Fi idvalszky e mellett szóhagyományból tudja és őszinte szendeséggel hiszi, hogy Mátyás király idejében az arany Nagy-Bányán cseppenként folyt ki a kőszirtekből. IHiner, 31, L 2) Ranzan Ind. II. 53. l. ''^) Bonfin /. tii. I. könyv, 13. l. és Ranzan e. h. , ki még azt is vitatja , hogy tulajdon szemeivel is tapasztalta azt. *) Cuspinianus, Oratio 136.1. — Oláh szet'mt e. h. XVUl. fej. 1. § , ezen szurkos viasz alakú földet használják gyertyáknak, szövétnekek- nek, de az igen rósz kedvetlen szagú. ^) Cuspinianus és Oláh e. h. **•) Ranzan e. h. oly megjegyzéssel, hogy ez elevenen Erdélyben nem találtatik, és így megfogni nem lehet, miként juthatott koponyája ide ; azonban a dolog kétséget nem szenved, mert maga is vitt egy koponyát Olaszországba. ') Wcrnkcr c. h. 11. 6.

Digitized by Google 17

Hazánk földje alkotásának kUlsö mineműségéről nem sokat mondhatunk, mivel az a nagyobb és szorgalmasabb mí- velés egyes imitt-amott mutatkozó jelenségeit kivévén, ezen időkben is alkalmasint olyan volt mint ma; legalább annak nincsen legkisebb nyoma, hogy ezen idötöl fogva valamely tetemes természetes megrázkódtatáson és ennek következté­ ben valamely észrevehető változáson ment volna keresztül hazánk természeti állása; sőt a mennyire e tárgyat némely irók érintették, leírásaik tökéletesen megegyeznek hazánk földjének mostani képével. Alsó vidékei nagy rónaságból ál­ lottak , hol fát alig lehete találni ^); felsőbb vidékei, valamint délkeleti része még sUrtibb erdőséggel volt benőve mint ma 2); ugyanezt mondhatjuk nyugati részéről is; amott az őserdők­ borította Mátra 3), itt a bakonyi erdőség ^), s a vértesi slirtin benőtt hegy sor ^) akkor még vadonabb rengeteg volt. Az egé­ szet keletre, éjszakra, sőt egy részben délre is körülfogták az ezredekkel daczoló Kárpátok **), melyeknek a fellegekig

^) Bertraud de la Broquicre 1433-ban tett jeruzsálemi útjából, — ho­ va a burgundi fejedelem által a törökökkeli megismerkede's végett kül­ detett volt, — visszate'röleg azt tapasztalta , mint erről annak leírásá­ ban emlékezik, hogy Páncsovától ege'sz Szegedig egy nagy rónaság te­ rül el, melyen ö, két kis berket kivévén, egy élőfát sem talált; a lakosok szalmával és náddal tüzelnek, a sütemény egy gyenge nemével élnek , de ez is kevés van. Ulnstitut national des Sciences et Aris. — Sciences mo • rales et polidques V. d. 422. — 637. I., Schwarlner ^ De scuUeliis 4. /. ^) Schtcarlner, Statisdk I. d. 318. l. — Bizonyítják ezt azon számos soltészségek, melyek ott, és azon nem kevés kenézségek, melyek itt alakultak az erdők kiirtása és megnépcsítése végett, mint ezt alább bő­ vebben meglátjuk. ^) Silva Mátra, Anonymus Belae Regis F<ülarins XXXII. fej. •*) Itt egy külön grófságot találunk , Comitatus de Bakon, mint ezt alább bővebben meglátjuk. ^) A németek által itt elvesztett pajzsokról vagy vértekről nevezte­ tett Vénősnek (Vertus) Ationymus B. R. Kolar. L. fej.; németül pedig Schildbergnék Thuróczi II rész XLIII. fej. Has. Olák, Uwuj. VII. fej. 2. §. ^} A régi magyarok ezen hegyeket Hovosnak (Havas , Howos erdő vagy Havas Tator, Bárdosy Supplem. ad Anal. Scep.

Digitized by Google 18 emelkedő csúcsai közöl a Tátráról *) emlékeznek íróink. A Duna 2), Tisza 3), Száva 4), Dráva 0, Vág «), Garan "0, Maros »), Szamos »), Bodrog'»), Hernád »0, Sajó i^), Zsitva ^3),

nevezik, Bárdosy e. A. — A Kárpát név a lengyel Krapakból jön. Cor- nides e. h. ») Tatur ^nonymtisnál XVIIL és LVIl fej. 2) Görögösen Istemek (^latgog) is (/)' AnvilU I. d. 209. l) nevezte­ tett a régiségben gyönyörködő némely Íróink által. 2) Fluvius Titiae nevezet alatt is fordul elö V. Lászlónak Újlaki Miklós részére adott levelében 1453. Kaprinainál Hist. Difi I. d. 370.1. — Thiscia Anonymusnál IX, XI. s több fej., Ticia 1254. Fejérnél Cod. Dipl. Vll. d. I. köt. 302. l. , Titia 1279. Pray, Dissert. in Anal Vet. 117. L, Katona VI. 796. l., Kovachich, Vest. Comit. 36. l. A régieknél, Tibiseus Ptolemacusnál, Pablyssus Pliniusnál, Tibiseia Anonymus Kaven- nensisnél, és Tibissus egy felíráson. D' Ancille l. d. 345. /, *) Zova Anonymusnál XLl. és XUIU fej. ^) Drova Anonymusnál XLVÍl. fej. ^) Wag Anonymusnál XI. s több fej. , Wagh, Extr. Dipl. Anoh. XíX. f. cs. 16. SS., Fejér XI. k. 510. l ') Gron, Anonymus B* R. Kotar. XXXIV. fej. ») Már Herodotnál előfordul Maris név alatt IV. könyv W. fej., Maris- sus Strabónál, Marisia Anonym. Ravennensisnél />' Anville i. h. — Ma- risia Jornandesnél De rebus Geticis XXII. fej. — Morisius Anonymusnál XL XLIV. és Morus Ugyan őnála XI. fej., Moros Vita S. Gerhardi 553. l., Moruz és Muruz 1279. Pray , Dissert., Katona , és Kovachich e.h., Mori- zum 1289. Kun, Magáz. III. d. 220. l, Mors 1291. Fejérnél XI. d. 463. l, Morusum 1326. Fejér VIIL d. III. köt. 85. l., Morisus 1400. Fejér X. d. Il.k.821 l. ®) Zomus Anonymusnál XI. XIII. s több fej., Somus Fejérnél Vll. d. L köt. 302. l. y Zamos 1390. Fejér X. d. Vili. k. 306. l. , Zamus 1437. Kun, Magas. II. d, 3. füs. 365. l. 10) Budrug Anonymusnál XIV. XVI. és XVII. fej., Budrugh 1254. Fejér Vll. d. I. köi. 302. h *') Honrat Anonymusnál XXII. és Honrad Ugyanott XXXI. fej., Fejér XI. d. 410. l. ^'^) Souyou Anonymusnál XIV. XVI. s több fej., Sayou 1243. Fejér XI. d. 404. /. ") Sytua Anonymus XXXV. fej., Sythwa Exlr. Dipl. Anoh. XIX. cs. 16. SS.

Digitized by Google 19

Zagyva ^), Körös ^), Laborcz '*), Lapincs *), Topolya &), Bód- va ö), Tolcsva ^0, Temes »), Sárviz és Kapós«), Lajta ^o), Rá­ ba, Rábcza ^i), Ipoly ^*) stb hasították keresztül kies völgyeit, termékeny rónaságát; két nagy tava: a Balaton ^^), mely a

') Zogea Anonymusnál XXX. , XO//. és XXXVIÍI. fej. 2) Grissia Jomandesnél de rebus Get. XXII. fej., Keres Vita S. Cerardi 319. l., Cris Anonymutnál XI. XXII. s több fej. , Kris 1279. oki. Praynál Dissert. in Anal. Vet., Katona VI. d. 796. l, e's Kovachich, Ve$t. Comit. 36.1. "*) Loborcy, Anonymusnál XIII. fej. *) Anonymus B. R. A'oí. XLVIII. fej, szerínt a Lapincs (Loponsu) vi­ ze azért neveztetett így, quod Romani propter metum Hungarorum la- tenter transnataverunt; de ezen név származtatása nem egyéb szójá­ téknál ; minthogy ezen folyó Labema név alatt már 865-ben említtetik Német Lajos egy oklevelében. Lásd Kkinmaym , Nachrichten vom Zu- stande der Stadl Juvavia. Diplom. Anhang 99. t. — A magyar Lapincs név egyébiránt a német Lafnit&hól származott. ^) Topulucea Anonymusnál XXXI. fej. 6) Buldua Anonymusnál XVIII. fej. ') Tulsuoa Anonymusnál XV. fej. ^) Temus Anonymusnál XI. fej., Vray , Dissert. , Katona és Kovachich e.h. **) Sarwiz et Kapus vagy Kapós 1430. Fejér X. d. VII. köt. 288. l. — Mannert nagy valószínűséggel állítja, hogy a rómaiak a Sárvizet ne­ vezték Valdususnak , mások azt a Valpó vizének tartják. D' Anville I. d. 317. l. W) Leytha oder Sarwiz 1436. Fejér X. d. VIL 926. l. Hibásan állítja Katona II. d. Ö6. 1., hogy hajdan a Lajta Zelica vizének is neveztetett, mert a Zelica vize a Zela vizével egy hegyből és így a Lajtától messze ered és Zelyznek neveztetett hajdan, honnan vette nevét az Abbatia S. Jacobi de Zilisio. Schömcisner Sabar. 37.1.., Tudom. Gyűjt. 1830. VII. h. 69. l. *^) Rába et Rabucea Anonymusnál L. fej., Repche 1339. Tud, tár IX, d. 385. l. 12) Ipul Anonymus XXXIII. és XXXIV. fej. ^^) A Balatont Anonymus XLIX fej. fluvius Bolotunnak nevezi; a ti­ hanyi apátság alapító levelében pedig 1055. magnus lacusnak, lacus Balatinnak neveztetik; Bolotiji 1211-ben , Fejér VII. d. V. k. 177. l. — Balatinus 1318-ban Fejér VIII. d. II. köt, 191. l. — üoloto több szláv dialectusban mocsarat vagy sarat jelent, Kollár Amoenit. I. d. 90. l.; Vo- lucea Palus nevet viselt a rómaiaknál, Bombardusy Topogr. Hung. 251. l. — 200,000 lépést tesz kerUlete, sok hal van benne, liaman Ind. IL 38. l. 2*

Digitized by CjOOglC 20

Szála folyójától veszi főként vizét és a Sárviz által adja to - vább feleslegét '), és a Fertő 2), a Dunának három nagyobb szigete: a Csallóköz 3), a szent-endrei ^), mely néha Kosnak is neveztetett s), és Csepel szigete '•), néha Nagy szi-

^) Istoánfi I. könyv. Has. XV. könyv 165. l. 2) Lazius, Inchoffer és mások ezt a regi Peisonak vagy Pelsoiiak gondolják, melyről Plinius III. könyv , XXIV. fej. emlékezik, Bombar- dus e. h. 98. és 3iO. l., de ezen tudósunk 7. és még bővebben 340. l. azt kivánja megmutatni, hogy ezen Pciso tava Bazin mellett volt és innen vette eredetét ezen városnak német neve Pössing, a hely szine ugyanis bőven mutatja, hogy itt hajdan tó volt, és Aurelius Victor De Caesar. XL. fej. (D' Antille szerint e. h.) Galeriusról egyenesen mondja, hogy a Peiso tavát a Dunába bocsátotta, mi a mostani Fertővel nem történ­ hetett volna meg. Mannert, Geogr. d. Köm. und Griechen a Balatonnak tartja, mit elfogadhatónak vél D' Amillc is /. d. 317. I. — Ezen tudós vitatás elintézését azokra bizzuk, kiknek czéljával az megegyez és a kiknek ahhoz kedvök van. ^) Insula Cythi:orum, a cythnusokról vette eredetét, kiket Ptole- maeus Geogr. II. könyv. 15. fej. ide helyeztet, Schötncisner Atitiquit. el Híst. Sabar. 16. l — Eus, ller. líttug. Ilisl. I. d. 13. l. Citnorum és Scy- thicaInsulának nevezi; Istvánfi Saleoeosiának, 7AÍler^ Ihng. Stübel kia­ dósa 162. /. — Schütt német nevét a schützen szótól nyerte Aventinus szerint, mivel a kiuiok és avarok jó íjászok voltak ; de hihetőbben le­ het anschüttentől származtatni, mivel zátonyból eredt, Zeiler, e. h. 161. l. — A magyarok népesítették meg Holéczi Mihály szerint Tud. Gyűjt. 1S36. \L füz. 10. /. Igen nagy , gazdag és termékeny ; azért a köznép azt arany kertnek is nevezi, és Mátyásnak igen kedves időtöltö helye volt, Thuróczi Lásdó , Ilunyai ia 2!)S. l. Számos várai, mezőváro­ sai és helységei voltak, melyeket annak idejében bővebben előadandunk. Ezeknek számát Istvánfi Hist. VI. könyv. 'Jl. 1. 257-re teszi. Krechcitz 726. l. Nagyságáért néha tartománynak (provincia) is neveztetett, p. o. possessio Morthamagor in i)rovineia Chollokuz 1313. Fejér, Cud. Dipl VIIÍ. d. I. köt. 526. l. ; sőt, mint annak idejében meglátjuk, rövid ideig hihetőleg külön vánnegyc't is alkotott. *) Insula S. Andreáé, mind ráczok lakják , mint Thuróczi e. h. 297. l. helytelenül állítja. Erről is alább bőve)>b('ii fogimk szólani. 5) //. Hásiló Vlí végz. 3. cikk. ^) Csepel vagy Sepel kiín ember és Árpád lovászmestere volt, ettő nyerte a mostani nevét is. Anonymus ALIV. fej. Haíi. L. és Ll.fej.— Hajdan nagyobb volt, hossza í), széle 3 mérföldre ment Oláh szerint IV. fej. 3. §.; Istvánfi hosszát csak 8 mérföldre teszi (Bognár , Tud. tár^ Vj folyam XIV. 53. t.); ma alig tehet többet hosszában 6 és szélében 1

Digitized by Google 21 get') vagy Becse szigete ^), valamint a nem nagy, de sok mono­ storai és épületei által hazánknak mind egyházi mind polgári történeteiben nevezetes Nyulak, Szent Margit, Szent Szűz Szigete vagy Úrsziget ^) stb már ekkor is megvolt. Ezekhez képest éghajlata is alkalmasint az lehetett ha- mérföldnél Budai Ferenci, Polg. Lex. I. d. 508, l. — Bognár e. h. szerint több helységei elenyésztek, mint alább meglátjuk. Volt benne három monostor. A nagy királyi laknak Csepel helysége mellett még az újabb időben is voltak nyomai. Bognár t. h. 125. /. — A királyi lakon kivül majd minden főbb nemesnek volt itt udvarhelye és mezei birtoka. Ano­ nymus XLIK fej. — A királynak menyasszonyi jószágához tartozott, mint Oláh nyilván mondja, de kitetszik Mátyás házassági szerződéséből is Podiebrád Katalinnal, Oklevéltár CCCXVIII. SÍ. ; ez ugyan ellenkezik az 1514-dik évi 18. cikkel, de igaz mégis , hogy 1503-ban Anna király­ né ajándékozta meg a ráckevíeket a Királyrét nevű földek egy részével* Bognár e. h. 176. l. Volt benne szép nagy kiterjedésű kastély és vadas kert, melyben fáczánok, fogoly madarak, erdei vagy fajdtyúkok, húros madarak, vaddisznók , szarvasok, dámvadak és nyulak nagy mennyi­ ségben tenyésztek. E mellett erdei, ligetei, szőlői, legelői és szántóföl­ dei , még pedig az utolsók a gabona minden nemeiben oly termékenyek valának, hogy semmi sem hibázott benne, mi az élet szükségeinek fedezésére megkivántatik. Bőven irja ezt le Oláh, Hung. IV. fej, 3. §., Bombardus e. h., és Thuvóczy László , llungnrin 2.97. /. — Helységeirő alább mi is bővebben szólandunk. *) Comes insulae magnac. Fejér A. d. IV. köt. 13S. l. 2) Cumaniin insula Beche. Okit. XXIII. sz. Has. Fejér, XI. rf. 262.és 677. l. ^) Nyulak szigete (^Insula Leporum) Szent Margit élete 315. 1. Horvát Isftán , Tudom, Gyűjt. 1335. II. köt. 113. l., mivel előbb királyi vadas­ kert volt és nyulakban bővölködött. Fischer, Vicissitudines l'rbis Budae 133. l. — Szent Margit szigete (Insula Sanctae Margarithae) IV. Béla leányáról Margitról. Fischer e. h. — Boldog Asszony szigete (Insula fieatae Virginis) Sz. Margit élete 315. 1. Horvát István e, h, (Dátum in Insula beaté Virginis. 1263. IV. Béla levele, BárdossywéX Supplem. ad Analecta Scepusii 377. l.) a domokos-rendi apáczáknak a szent szűz tiszteletére szentelt monostoráról. Fischer e. h. — Úrsziget (Insula do- minorum) ; ezen utolsó nevet a benne kastélyokat bíró sok úrtól nyerte volna, mint állítja Thuróay e. h. — A sok itt létezett kolostorok és más épületek bizonyítják, hogy nagyobbnak kellett régen lennie , mint ma; erre mutat azon körülmény is, hogy még ma is e sziget éjszaki részét csak erős gátakkal lehet a víz rohamai ellen oltalmazni, és a Duna le­ apadásával a vízből némely romok is tűnnek föl.

Digitized by Google 22 zánknak, a mi ma. Szükségtelen volna tehát mind ezekről bővebben szótanunk, és olvasóinkat bízvást utasíthatjuk e részben újabb földleiróinkra, hogy ezekről bővebb utasítást vegyenek.

Digitized by Google LXVI.

Magyarország szoros értelemben véve már a legrégibb időktől fogva ») vármegyékre ^) volt felosztva, melyek a ke-

^) Már a magyarok bejövetele alkalmával van a vármegyéknek nyo­ ma , és Anonymus XIII. fej. nyilván mondja, hogy a magyarok megte- lepedésökkor találták hazánkban a tótok által felállított vármegyé­ ket, melyek közöl ne'melyeket megtartottak, mint péld. Gömört, Nó­ grádot , Nyitrát stb. Anonymus XXXIII. XXXV. stb fej. - Más vára- kat és vármegyéket pedig a magyarok még Árpád alatt állítottak fel. Vgyanö XVIII., XXL, XXIV. stb fej. — Később ezeknek helye­ sebb elrendezése s kiegészítése iránt tölibször történtek kísérletek. Innen magyarázható, hogy a megyék felállítását némelyek, mint Kollár, Amoenitates históriáé et juris publ. R. Hungáriáé I. d. 18. l. , Pray, Notitiae praeviae 74. l. és Bartal, Commenlarii I. d. 274. l. még Árpádnak, — mások, mint Timon, Imago Hungáriáé ?íovae II. fej. 5. I. és Felcif Hungária sub Geysa VI. fej. 28. l. Geyzának, István ap­ jának , — legtöbben, mint Gustermann I. d. 73. l. , Botka, Notil. Co- mitatuum I. és köv. l., szent István törvényei Il-dik könyvének 35. és 44. fej. értelmében Szent Istvánnak, sőt a Histoire des Revolutions d* Hongrie, mi legkevesebb figyelmet érdemel, III. Bélának tulajdo- m'tják. — Hogy őseink hazánkba jövetelökkor az országot a 108 ma­ gyar nemzetség közt felosztván, ugyanannyi szállást (descensus) alapítottak volna, mint meg annyi kerületet, miként Botka e. h. mond­ ja , semmi hiteles alapon nem épííl. Épen oly kevéssé álh'thatni, hogy a megyék szerinti felosztási rendszer a keleti birodalomtól kölcsö- nöztetett volna, mint ezt Kollár, Amoen* II. d, állítja. Kovachichy Koiio Comil. 7. l. -) Deákul Comitatus, már sz. István alapító leveleiben a szent-

Digitized by Google 24 belökben találkozó legnevezetesebb helységről és várról nyer­ ték nevezetöket •). Ezen megyék számára nézve sem a régibb sem a min­ ket közelebbről érdeklő időkben nem egyeznek meg az irók. A párisi es. könyvtárban lévő jegyzék Magyarország állapot- járói III. Béla idejében '^)j valamint Rogerius IV. Béla alatt 3), mártoni monostor rés/ére lOOl-röl (Nováknál Vindiciae) es a veszpré­ mi egyház részére 1009-ről (Rókánál Vitae Vesfrim. Praesulum), va­ lamint Si. István törvényeiben II. könyv 35. fej. — Megae Kálmán tör­ vényeiben I. könyv 12. és 37. fej., vagy Parochia Sz. László törvényei­ ben III. könyv 16. fej., a csatári monostor alapító levelében 1137. Fejér Cod. Dipl, II. d. 91. í., Martirius esztergomi érsek levelében 1156. Fejér II. d. Í42. í. , és a Regestrum de Kárarf-ban 346. 34S. stb. fej., — néha Provincia, sz* László törvényei III. könyv 13. fej., Rege­ strum de Várad 93., 97, , 207. és 212. fej. és III. Béla levele 1186. Fejér II. d. 22S, l. , — Civitas, sz. László törvényei III. könyv i. fej., Kálmán levele 1111. Fejér VII d. 4. köt. 57. l, Tuhero IV. könyv 10 fej. — Conventus ugyancsak Tuberónál e. h. és Bonfinr\i\ I. tis. 1. könyv, 16. l. — Districtus 1307 cs 1317-diki oklevelekben, RanzánnÁl Indic. I. Schtcandtnernél Scripl. rerum Hung. I. d. 329. l. — Az 1291-dik évi törvényköny 3-dik cikkjének ezen szavaiból: Comitatus Regni nostri seu castra advenis — — — non eonferemiis, Botká\a\ e. h. 121. l. azt következtetni, hogy a vármegye hajdan arx-nak is neveztetett, nem lehet. — Hogy egyébiránt a magyar megye nevezet, melyből ké­ szült a Kálmán király , vagy is inkább törvényei deák fordítójának me- ga szava, a tót mega vagy medza szóból veszi-e eredetét, mint Kuva- chick állítja Notio Comit. 6. l,, vagy Perger szerint Diplom. 09. l. a magyar megy szóból származik, kevéssé érdekes. 1) Bonfin I. tit. 1. könyv. 16. l. azt állítja ugyan, hogy a magyar vármegyék vagy a kebelökbeli városoktól (civitates) vagy a Scythiából kyött első vezérektől nyerték nevöket. Azonban ez állítást a legszo- rosb értelemben vennünk nem lehet: mert minden vármegye hason­ nevű vártól, s nem mindig egyszersmind várostól is, nyerte nevét. így Bars, Borsod és Szabolcs vármegyék az Árpád korában Bors és Szabolcs vezérek által alapított Bars, Borsod és Szabolcs várak­ ról neveztettek; Hont vár és vármegye pedig a sz. István korabeli német eredetű Hunt vezér nevét viseli. 2) Fejér Cod. Dipl. II. d.' 2U. l. ^) Rogerius, Carmen Miserabile Schtcandtnernél I. d. 297. L „Est enim non incognitum, — azt mondja a siránkozó kanonok, — quod sep- tuaginta duos habét Hungária Comitatus, ex liis habebant re­ ges potentiam, altitudinem et munimen,"

Digitized by Google 25

Tubero a XV-dik század végen ^ 72 vármegyéről, Freisinge- ni Ottó 70-nél többről 2), a törvénytár 62-röl szól •^). Boníin Magyarország vármegyéit sorban elszámlálván, csak 54-et ne­ vez meg *); más helyt azonban 75-öt említ ^); Verbőczi pedig tí4-röl szól •>). Az 1466-dikí országgyűlésen 60 vármegye kö­ vetei jelentek meg''), az 1505-diki rákosi gyttlés végzéseit 125 vármegye követe irta alá ^). Szenczi Molnár Albert szó­ tára végén 64-et számlál fel ^). Ranzán végre azt állítja, hogy mintegy 57 vármegye volt hazánkban '"), de bizonyosan nem

') Commentani IV. könyv 10. fej. Schwandlnernél II. é. 175. 1. 2) Hisf. Frider. Imperal. 31. fej. ^) Corpus luris Hung. II. d. 217. l. *) Bonfin e. h. 16—19. l. — A tartalmat matató széljegyzetben ugyan c. h. 16.1. „Comitatus Ungariae LVII." áll: de ez a szövegben egyen- ke'nt megnevezett vármegye'k számával nem egyezik, még ha Tót- és Dalmátországot, mely Bonfin szerint Zágráb és Zeng székhelylyel csak két vármegyét képezett , a magyar vármegyékhez számítjuk is. ^) Bonfin IV. íis. III. könyv, W9. l. Itt alkalmasint csak nyomtatás' hiba lesz. *) Timon, Imago Hung. Novae 8. I. Has. Stegedi, Tiipartilum luris Hung. Tyrocinium III. rési, 2. aim, 3—6. §. — 1433-ban is készült országgyülésileg egy lajstrom, mely a Verböcziével tökéletesen egyez. Gyurikovics , De situ et ambitu Slavoniae el Croaiiae I. rész 4Í. I, Ezt ö 68. l. közli is , de itt csak 61 megye fordul elő. ') Kovachick Fupplem. ad Vestig. Comit. II. d. 179. l. ») A levél megvan Praynál Annál. IV. d. 3 13. l. Has. réczeli I. d. iOO.l ») Jjeilev , Hungária^ 68. l. '**) Raman, Építőmé^ Indic. I. 37. /. — E szerint nem csudálkozhatunk, ha az újabb irók is különböznek álh'tásaikban , mint Bél, VioUt. Hung. Novae , Timon , Imago Hung. Novae , Benaúr, Beck lus pulUcum-ára tel^ jegyzeteiben^ Pray , Notif. praelim. ad Hist. Hung., Kollár, Amoenifates Hist et luris publ. Hung. — Fessler , üesch. von Vng. IV. d. 911. /. 60-ra teszi a vármegyék számát, Zsigmond király regestrumára Korachichnól Svppl. ad Vest. Comit. II. d. Í10. l. és az országos rendek 1477-diki törvéiiv- könyvére Kovachichnál Vestig. Comit. 265. l. utalva, de helytelenül. — Beck, lus publ. 167. l. 74-re állapítja meg. ~ Fejér is ÍGU Cod. DipL X. d. VII. köf. 6. l. egy szerencsétlen kísérletet a régi vármegyék ösz- szeirásában, mely szerint 66 vármegyét állapít meg ; de valamint egy felöl minden legkisebb vizsgálat nélkül mindent összehord, úgy más felöl több oly megyét is számlál különösen fel, melyek soha megkü*

Digitized by Google 26 meri állitani; mivel minden llgyekezete mellett is oly ember­ re nem tuda akadni; ki azoknak számát egész bizonyossággal meg tudta volna határozni *); mi nem kis dicséretére válik mind az akkori földirati ismereteknek, mind különösen az or­ szágiásnak. Hazánk egyik tudósa azt véli, hogy a magyarok valamely előítéletből titkot csináltak belőle 2). Azonban sok­ kal valószínűbb, hogy Magyarország egyesült tartományai is, valamint maga az anyaország, nagy részint vármegyékre lé­ vén felosztva, a mint valaki ezek közöl egyiket vagy másikat, s néha többet máskor kevesebbet számított Magyarországhoz, úgy a vármegyék számát is többre vagy kevesebbre mondta 3). Ehhez járult még azon körülmény is, hogy több egynevü vár­ megyék találtattak, valamint némely vármegyék megint má­ sokkal voltak egyesülve *), és így majd együtt majd külön számíttathattak. E mellett a régi fent említett irók különbö­ zésére még megjegyzendő, hogy ők különböző időszakból va­ lók , és a vármegyék száma az ő idejökben valósággal külön­ böző is lehetett. Mi az előttünk lévő időszakban a szorosabb értelemben vett Magyarországon a következő vármegyéknek, mint valóságos és kétségbe nem hozhatóknak jöttünk nyomá­ ba , melyeket helyeztetésök sorában fogunk előszámlálni : 1-ször. Mosón vármegye *). Nevét a hason nevti Mo- lönböztetve nem voltak, mint Győr es Szolga-Gyó'r, Nagy- es Kis- Csallóköz stb. ^) Ranzarif Epttome Ind. [, Schtcandlnernél L d. 33 i. L ^) Schican GoUfried, Recensio Epitomes Ramani 7. L ^) Hasonl. Kollár, Amoenitates lí. rf. 8. l, — így például az 1433-ban országgyülesileg készült lajstromban előfordul az akkori tót-, mai hor­ vátországi három vármegye, a Molnár Albert szótárában ezen felül me'g az erdélyiek is. *) így a legújabb korig fenállt, — Külső- e's Köze'p-szolnok, Kis- cs Nagy-Hont külön, és Bács-Bodiog, Pest-Pilis- Solt egyesült vár­ megyék. Régebben is voltak több ilyenek; Pozsony vármegye kettő fordul elő mind 1394-ben mind 1493-ban , Pray, Ilisf. Reg. Hung. I, d, 74. /.; Verbőczi is két Heves vármegyét említ. Timon, Imago Hung. Novae 8. L *) Comitatus Mosoniensis, Mser. Analecta Hist. God. Héler IV. d. .538. 1. a nemzeti múzeumban, Botka Notif. Com. 42. /., — Musunien-

Digitized by Google 27 son régi vártól vette '), mely németül Wieselburgnak nevez­ tetik 2). Ebben kell keresni azon orosz herczegséget, melyről Imre berezeg, István király fia, oroszok berczegének (Dux Kuizorum) neveztetett ^), kétségtelenül az ezek nevét viselő Oroszvár körül *). Emlékezik e vármegyéről mind Bonfin ^), mind Ranzan *•), mind pedig Verbőczi''). Adó alá eső job­ bágytelke 1495-ben 920 volt s). Egy vidéke Sár név alatt for­ dul elő ö), melytől neveztetett valószínűleg a rajta keresztül folyó Lajta néha Sárvíznek is ^®J. Várai: Moson ^'), Óvár (ma Magyar-Óvár) ^^),si Lajta mellett, ennek két ága által körülfogva *3), és Kécz (ma Köp- si8 1320. Tudománytár Uj folyam VIL köt, 303. l,, — Mason, Tudom. Gy. 1821. II. köt. 50.fi., — Moson, Ugyanott. — Musonius előfordul a Martyrologiában, és eredetét innen gyanítja Horvát István f Tudom. Gyűjt. 1821. e. h. — Massoniensis provinciának nevezi Zeiler, Hung. 293. l. — Moson név alatt fordul elö Anonymusnál L. fej. a mai Fertő tó is (lutum Musun) , mely Moson szó kétse'gtelenül a máig is hasz­ nált mocs, mocsár, mocsolya szavainkkal egy gyökü és jelentésű. ^) Ennek helyén állott Lazius szerint Limusa nevű római vár. Palu- gyai y Megyerendster ÍV. d. 172. l. ^) Es nem Weichselburg, mint Gebhardi nevezi helyt elenül; hajdan erős hely volt, és alkalmasint a sok és nagy kiterjedésű rétségtöl ne­ veztetett Wiesenburgnak. Windisch , JV. fJngr. Magatin II. d. 117. I. ') Engel, Gesch. v. Servten u. Bosnien 1801. 184. l., Tudománytár , Uj foly. Xlll. köt. 302. l Has. a hildesheimi évkönyvet 1031-dik évre. *) Engel y Gesch. des ungr. Reichs und seiner Nebenlander. 1797, I. d. 35$. l., Tudománytár, Uj foly. XHL köt. 302. l. ^) Bonfin I. tii. 1. könyv 18. l. 6) Ranzan Ind. II. 45. l. '') Timony Imago Hung. Novae 8. l. *) Az ekkor minden telek után kivetett forintos adóból ennyit fize­ tett. Engel y Gesch. von Ung. in 4-o I. d. 144. l. ») Terra Saar II. Geyza évnélküli levele. Fejér, Cod. Dipl. VII. d. V. köt. 119. l. W) 1436. Fejér X. d. VII. köt. 926. l. ") Castrum. ... Musunium. 1247. Fejér IV. d. I. köt. 452. l. **) Castrum Antiquum, Ranzan Ind. II. 45. l. *3) Ennek erősségeiről a XVI-dik század első felében bőven érte­ kezik Stella János Márton, Muniliones Allenburgi Hungarici, Schwundt- nemél Script, Rer. Hung. I. d. 863. és köt. l.

Digitized by Google 28 cBény) í), melynek neve a német Kitsee-böl magyarositta- tott. Mez'ó-városai: Óvár 2)^ a rómaiaknál ad Florum -*), mely már Salamon király alatt birt némi jelességgel és kapott né­ mely szabadalmakat *); Erzsébet királyné, I. Lajos anyja, a budai kiváltságokkal ajándékozta meg *); Erzsébet e levelét megerősítette I. Lajos *»). — Mosón, hol Salamon király gyak­ ran tartózkodott "'), Kécz , ma Köpesény ^) , és Orosz­ vár % Nevezetesebb helységei: Gáta vagy Kata (Gattendorf) ^°), Lajthafalva (németül Potz-Neusiedel) ^'), Neusiedel más néven Szombathely ^2) ^ Párendorf 13), Padersdorf'*); Pammern^^),

») 1322. Fejér VIII. (/. //. köt, 367, /. 1426 Fejér X. d. Vl.h. 802, l. 2) Raman Ind. il. 45. l. **) Engel, Gesch. der Nebenlünder Vngarns. í, d, 235. l. *) Bombardus, Topographia tnagni Rrgm Hutigariae 97, 1, *) 1354. Fejér :X. d. II, köi. 32 i. I. ö) 1357. Fejér IX. d. II. höt. 590. h ') Musunium, Kéiai II. könyv 4l. fej, 2. §. Vodliradaky kiad. 63, 1, 8} Oppidum kecz 1426. Fejér X. d, VI. köt, 802. 1, ^) A rómaiaknál Gerulata, Kngel, Gesch, v, Slaven, I. d. 235. l. , vagy Gerulata Castra />' AntUle I, d. 320. l. — Kétségtelenül itt feküdt azon régi vár, melyet Anonymus L. fej, szerint Zsolt vezér idejében a inagyarokkal együtt beköltözött oroszok építettek. — Oppidum Oroz- war 1450. Oki, CXXIX, sz, 10) Fejér VIII. d, IV, köt. 375. l. és Mser. Analecta Hist. God. Hé- ler IV. d. 538. l. Botka Notif. Comit. 42. L ") Pacznewsidl 1410. Exlr, Dipl, Anohb. WI, cs, 16. és i9. sz. 12) Villa Neusidel vocata alio nomine Zumbothel 1313. Fejér VI. d. II. köt. 331, I. 1313. Fejér VIÍI. d. I. köt. 520. l., — Zec Zombat- hel 1322. Fejér VIII. d. II. köt. 367. I. Ncwsidcl, Neusydcl 1453. Vkl. CLXXXIV. sz.. ''») Parndorf 1420. Extr. Dipl. Anohb. XIX. cs. 26. s:., Perendorff 1430. Ugyanott XXI. cs. 30. sz-. '^) Podersdorf 131«. Fejér VIII. d, VI. köt. 42. /. Magyarul Pátfalu. IS) 1426. Praedium Pammern Fejér X, d. li.k. W7./. Magyarul Körtvélyes.

Digitized by Google 29

Samarja vagy Szent-Mária a Sárviz vagy Lajta mellett ^), és Újfalu (Neudorf ^). Főispánjai közöl egyet sem tudunk e korból felmutatni; de azért még sem merjük Szentiványival azt állítni; hogy ezen megyének rendesen maga a király volt volna főispánja ^); annyival kevesbbé, mivel 1330 ban János budai biró mint mosoni főispán fordul elő ^), Főbb birtokosai voltak a Garaiak ^), a Bazini és Szent- györgyi grófok ^), a Kaplerek, kik közöl János a Fridrik magyar király lyá választásáról szóló oklevelet Német-Újváron aláirta •*), Kátaiak ^), az Orosz vári Tampeck ^) és Tundolz- kircbeni Vogt nemzetségek *°). 2-szor. Sopron váriue^ye *0 A hasonnevű várostól nyerte nevezetét. Egy része már ekkor rábaközi kerületnek

*) Somorja, Zentmereyn am Fluss Sanviz oder Ley tlia im Mosoner Comitat 1436. Fejér X d. VIL hói, 926. /. — Ezen Lajta-melléki So- moiján kétségtelenül a mai Hegyeshalom , ne'met neve'n Strass-Somme- rein drtendö a Lajta mellett; minthogy a hasonnevű hely ugyancsak Mosonban, Puszta-Somorja, németül AViist-Sommerein, ezen folyótól távol a Hanság szélén fekszik. 2) Praedium Newdorff. 1430. Exlr. DipL Anohb. XM, cs. 30, $z, •**) Ssentiványi f Disserl, Paratip. 10, I. *) Tudománytár , Vj foly. VII, d, 303, l, *) Parcndorfot és Neudorfot ok bírták. Ea;lr, Dipl, Anohb, XXI. cf. 30. si, ^) György, Bazini és Szent-györgyi gróf felesége Valfard Hedvig után jutott Óvár birtokába. Gyurikovics, Tud. Gyüji. IS'2'I. II. hói, 69. I. ') Budai Ferenci , Vulg, Lex. 11. d. WI. l. Köpc«ényt bírta. **) Nevát ök bírták Exlr. Dipl. Anohb. XIV. c$. /4. 52. — Alkalmasint ök bírták Katát is. ^) Potz-Neusiedelben és Viteszt-ben volt részjószága 1410. Extr. Dipl, Anohb, XVI. c$, 16. és 19. SÍ, *®) Potz-Neusiedciben és Vitesztben volt részjószága, mely az Oszlo- pi családról szállott rá. 1410. Exlr. Dipl. Anolzi. XVI. cs. 16. és 19, ss. *') Comitatus Sopron — — Fejér IX. d. VII. hót. '271. l. — Suprnn 1199. Fejér IX. d, VII. höl. 6W. l,, Vgyanó XI. d. .55//. /. — 1206. Bárdo%- sy , Supplem. ad Analecia Scepus. 10. l., 1230. Fejér III. d. 2. höl. 206. l,, 1339. Tudománytár Vj folyam IX. d, 385. l., 1410. Tudománytár XVIII. d, 347, l

Digitized by Google 30 neveztetett '). E vármegye már ezen időben nagy népessége által különböztette meg magát; sok erősített várost, igen szá­ mos helységet foglalt kebelébe 2). Adó alá eső házhelye 1978 és 2148 közt volt'^). Fővárosa Sopron Semproniustól, ki a pannonokat legyőzte ^), vagy Caius Sempronius Secun- dinustól, Felsö-Pannonia kormányzójától ^), vagy Apronianus- tól, ki itt Valentinianus császár alatt parancsnok volt <*), nyer­ te deák Sempronium nevét s ebből származott magyar neve'). Német neve Oedenburg, melyet igen hihetőleg a Nagy-Károly vagy Ill-dik Henrik alatti elpusztulásának köszönhet. E vá­ ros már a rómaiak alatt nevezetes hely és a XV-dik legio fő- tanyája volt ^). Kún László megerősítette szabadalmait, me­ lyeket Imre királytól, azután pedig nagyatyjától IV. Bélától és V. Istvántól kapott volt 9); ezen kiváltságlevelet átírva

») 1428. Districtus de Rabakuz Tudomámjiár XIX. d. J64. h, 1405. Blasius de Waag vice Coines de Rabakuz Comitatus Soproniensis. Fejér X. d. IV, köt, 4C6'. /. ") Bovftn 1. tiz'. 1. könijv IS, l., Ranzan , Epilomc , ind, II, 43. /,, — Az 1471-dik országgyűlésen is jelen voltak követei Bél, Kotit, Hung. NovaeIILd,207J, •*) Az egyforintos segcdpcnzböl 1494-ben 1978 VJ forintot fizetett, En- gel (jcsch, v, Ung, in ^l-o I, d. 20, l, az Ulászló regestruma szerint ; 1495- ben hasonló adója 2140 forintra ment. Engel e, h, 148, l, *) PHHÍUS III, könyv, W, fej, ^) Tacilus XVII, könyv, — Has. Lazius, Comment. Reipubl. Rom. in extcris provinciis acquisitis constitutac Scct. III. cap. 7. fol. 973. Zeiler 678, I, <') Marcellimis XXV, könyv, '') Róka, r) 1277. Fejér, Cod, Dipl, V. d. 2. köt. 397. l. — Közhagyomány szerint első szabadalma Salamon királytól lett volna. Thuróai Lásdó, Hungária 9. ^

Digitized by Google 31 helyben hagyta azután Ill-dik András ^). Idö multával szaba­ dalomlevelei eltévedvén, L Károly neki ugyanazon kiváltsá­ gokat adja, melyekkel Fejérvár és Buda bírt '0; e mellett meg­ ajándékozza Paghya helységével '•). Erzsébet királyné 1441- ben a várost és hozzátartozó urodalmat elzálogosította Frid - riknek *). Mátyás király csak kevéssel azután, hogy ezen vá­ rost a szent koronával egyUtt Fridriktöl visszanyerte, annak szabadalmait tinnepélyesen arany pecsét alatt újította meg ^). De hét esztendővel később, 1471. october 31-dikén, magát a várost, külvárosait és minden azokból bejövő királyi jövedel­ meit , a kamaravámot vagy huszadot is ide értve, elzálogosít­ ja Weisspriach Zsigmondnak és örököseinek 10,400 magyar forintban, melyet ez neki részint régebben részint most kö­ zelebbről kölcsönözött <*). A városnak díszt adott az itt még ma is virágzó társas káptalan, a belvárosi előbb ferenczes, ké­ sőbb benczés, és a külvárosi szentegyház; mind a kettő goth Ízlésben régi időkre mutat, a nélkül, hogy építési korát meg­ határozni képesek volnánk. Várai: Kis-Marton (német néven Eisenstadt •*')• Eredete homályos; a Xll-dik században még mint falu fordul elő az ó-budai káptalan birtokában; ettől vette meg III. Béla; ennek

>) 1291. Fejér VI. d. I. köt, 122,1, 2) 1317. Fejér Vili, d, II, köt, 73, I, 3) 1317. Fejér VIII, d, II, köt, 47, l, ~ Már jóval előbb 1269-ben IV. Béla is megajándékozta Udvamok földjével. Fejér IV, d, III, küi. 513. h 4) 1441. OkU XLIl, s«. *) 1464. Schxoartner, Iníroduclio in Uiplom, 368, l,, — Ezen szaba- dalomlevelen az aranypecsét nem csak arany lemezzel van bevonva hanem aranyból tömegesen öntve. Tud, tíyüjt. 1828. IX, köt, 65, l, ^) E záloglevelet, Gebén zw Ofen am allerheyligen Abend nach Christi gepurdt vicrtzenhundert und lm ains und Sybentzigisten Jar, közli Ráth Károly, Új Magyar Múzeum J854, I. köt, 478, l, ') Civitas munita in vulgari ungarico Kismarthon et theutonice Eisen statt. 1390. Fejér X, d, II, köt. 606. l. — Ferrea Civitas 1463. Okli. rcCXLIX, SS. — Ezen oklevél kivonatában a Ferrea Civitas (Eisenstadt, magyarul Kis-Marton) elnézésből van Vasvárnak fordítva Kis-Marton helyett. Hunyadiak Kora XI k, 70. l.

Digitized by Google 32 tia Imre 1202-ben Korlát Benedek vajdának ajándékozta, ki azt nejének Totának adá hitbértil. II. András Korlátot szám­ űzvén, ennek minden javait és ezek közt Kis-Martont is elko­ bozta, de ezt később Totának visszaadta. Már a XlV-dik szá­ zadban , mi jogon, megmondani nem tudjuk, a Kanizsaiak bírták ^). 1373-ban Wenniger Martensdorf név alatt fordul németül elö ^). Később erős falairól neveztetett Eisenstadtnak, már 1390-ben igy fordul elő, tótul Zelezne-mistonak, mi vas­ várost jelent ^). 1373-ban kapott némely szabadalmakat a Ka­ nizsaiaktól , és Kanizsai János érsek testvéreivel együtt föl­ mentette lakosait a harminczadtól ^). Később Albert osztrák berezeg birtokába jött, ki azt 1445-ben elzálogosította Eiczin- ger Konrádnak 5), utóbb pedig 1451-ben eladta bátyjának Fridriknek, felhatalmazván őt, hogy azt Eiczingertől kivált­ hassa ''). Fridrik a szent György rendjének adta, és annak főmesterétől Siebenhirter Jánostól vette Mátyás csere által vissza 1488., és mindjárt fiának Corvin Jánosnak adományoz­ ta •'). — Kobold ^), — Fraknó ^), melyet még a gothok épí­ tettek ^^). E két utolsó várat, valamint Lanzsért is, Albert osztrák berezeg 1445-ben Vilmos fraknói gróftól vette zálog­ ba *'), 1447-ben pedig Pál fraknói gróf leányaitól szerezte meg örökösen ^^) és 1451-ben Fraknót és Koboldot átengedte

*) Palugyai, Megyei endszer IV. d, JS5. L 2) Podhradsiky Józsefe Tud. Gyűjt. IS30. VIL köt. 75. l. '*) Podhradciky e. h. — Hibázik Katona , Hist. II, d. 50. /.eKen város tót nevet a Zelicza vizétől .származtatván. *) Fodliradciky e. Ii. S) Oklevéllnr LXXyj. sz. «) OklecéUór CMVll sz. ") Podhradciky e. h. **) 1280. Vejér V. d. III. köt. 28. l. 1332. Fejér , Cod. IHpl VIII. d. Ili km. 002. 1. , 134tí Fejér , IX. d. I. köt. WS. l. ^) Farukno 1346. Fejét IX. d. I. köt. WS. /., Frakno es Fraekno 1360. Fejér IX. d. III. köt. 217. l., 1438 Fejér IX. d. 77. I. — Castruin Forch- tcnstein. 1441. Okit. XUV. sz. 1") Fejér IX. d III. köt. 217.1. ") Oklevéltár LXX. sz. '-) Oklevél tár CVII. ss.

Digitized by Google 83 bátyjának, Fridrik császárnak ^), kit ezen váraknak hala* Iáig tartandó birtokában 1463-ban Mátyás király is megerő­ sített 2). Fraknót a kis-martoni várral együtt Mátyás király 1488-ban a Sz. György-rend fömesterétöl, Siebenhirter Já­ nostól ostrom után vette át és cserélte ki két osztrákhoni vár­ ral, Trautmansdorflfal és Wartensteinnal 3). — Rowo *), — Lanzsér *), — Locsmán, mely mint vármegye is előfordul % — Kigyókö(maalkalmasint: Hegykő) '), — és Szarvkő O- Mezővárosai: Osepreg ^), némely szabadalmakkal ellátva, néha mezőváros ^% ritkábban város '^), — Csorna ^^), — Fraknó ^^), és Káli (a mai Saj- vagy Sajtos-Káli) ^^). Nevezetesebb helységei: Agyagos*^)^ Árpás ^^), Asz- Bzonyfalva *?), Barbacs^^)^ Besenyö^ö), Beö ^% Boldogasszony-

1) Ohlevéltár CLIIÍ. sz. 2) Okfevéllár CCCXLIX. sz. 3) Okleréltár DCCLXVI. sz. *) 1401. Fejér X. d. IV. kői. 49. l. ^) 1424. Exlr. Dipl. Anolzb. XX. cs. 2. 10. 11. 12. sz., 1447. OkletéUár CVII. sz «) Comitatus de Luchman, 1263. Fejér IV. d. III. köt. Ii9. l. Ca- strum Luchman, 1270. Exír, Dipl. Anolzb. II. cs. 23. st. '') 1409. Extr. DipU Anolzb. XVI. cs. 11. sz. — 1261. yiWaL Eghu éslgku. néven fordul elő. Fejér, VII. d. II. köt. 90. l. 8) 1356. Castrum Zorku. Fejér IX, rf. //. köi. 530. l 9) 1410. Tudománytár XVIII. d. 347. l., 1411. Fejér, X. d. V, köt. 195. l. ^®) Oppidum. Tudománytár e. h. ") Civitas 1393. Fejér X. d. II. köt. 143. l. 12) 1423. Fejér X. d. VI. köt. 592. l., 1429. Fejér X. d. VII. köl. 130. l. W) 1410. Tudománytár XVIII. d. 345. l. 1*) Kaal 1367. Fejér IX. d. VII. kőt. 267. l., 1421. Fejér X. d. VI. köt. 355. l., Kyal és Kai 1428. Tudománytár, Uj foly. IX. d. 3S5. l. tó) Agijagos 1472. Okit. DXLV. sz, 16) Arpas 1036. Fejér I. d. 328. l. 1') 1409. Extr. Dipl. Anolzb. XVI. cs. 11. sz. — Sopron vármegyében ma Asszonyfalva nevű helység nem létezik; hanem annak szomszéd­ ságában esnek a Vas vármegyei Ostfi-Asszonyfa, Nagy- és Kis-Asz- Bzonyfa helységek; melyek közöl, minthogy az idézett oklevél épen az Ostfí-család jószágairól szól, az elsőt kell vennünk a kérdéses sop­ ronmegyei Asszonyfalvának, annyival is inkább, minthogy az ugyan­ ezen oklevélben megnevezett Csönge és Mihályfalva helységek is ek- HUNYADIAK KORA VI. KÖT. 3

Digitized by Google 34

falva 0, Bóz «), Büdöskút'), Börcs *), Caákány, németttl Tundolzkirchen *), Család **), Csáva '), Csapod8), Csenge*), Czenk i»), Damonya "), Derecske <*), Dobornya Í3), Do­ rog 14), Edve 1^), Egyed »6), Egyházasfalva "), Endréd ^s),

kor Sopronban, ma Vasban, épen Ostfí-AsszoDjfa szomszédságában feküsznek. »•) Cum lacu Barbach 1390. Fejér X, é. I, k. 602. l. i») 1331. Fejér Vili. d. Ili. köt. 536. l. 1346. Fejér IX. d. 408, l. - Ma Besenyő nevű hely Sopron vármegyében nem létezik; e név alatt igen hihetőleg a Sopron vármegyei Peiunyéd értendő. *») Beu 1384. Fejér X. d. L köt. 180. /., Bew 1434. Fejér X. d. VII. köu 564. l. 1) 1425. Extr. Difi. Anolib. XX. cs. 17. $s. — Ma Kis Boldogasszony paszta. 2) Bozth 1353. Fejér^ IX. d. II. köt. 256. /.— Boz 1476. Okit. DLXXVII Siám. 3) Bydeskut 1357. Fejér IX. d. II. köt. 653. l. *) Beercz 1489. mint a győri püspökség birtoka említtetik. Okit. DCCXCVII. sz. — Börcs ma is a győri püspök birtoka. ^) Chakan németül Tundolzkirchen. 1136. Fejér X. d. VII. köt. 926. l. — Ma ily nevű helység Sopronban nem létezik ; de találunk Dundels- kirchen német nevű mezővárost, melynek mai magyar neve Fejéregy­ háza , s igy a kérdéses Csákány alatt e helységet érthe^ük. ^) Három Család (Scalad és Scaladen) helység határjáró levele 1265. Fejér IV. d. líl. köt. 307. l., — 1346. F<^ér IX. d. 408. /., 1423. Fejér X. d. VI. köt. 592. l. ^) Chana (aligha nem hibásan Chaua helyett j. 1379. Fejér IX. d. VII. köt. 621. l. 8) Chopud 1423. Fejér X. d. VI. köt. 592. l. ») Chenge 1409. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs.ll. SÍ. — Ma Csönge név alatt a Vas vármegyei Ostfi-Asszonyfa szomszédságában esik; 14(>9- ben ezzel és Mihályfalva szomszéd helységgel Sopronba számíttatott. 1") Tothchynk (Tót-Czenk) 1261. mint Hidegséggel és Szécsénynyel határos helység említtetik Fejérnél VII. d. II. köt. 91.1., s így semmi kétség, hogy ez a mai Nagy- és Kis-Czenk valamelyike. — 1472 Da- nielczenky Okít. DXLV. SÍ. Czenk 1476. Okit. DLXXVII. SÍ. ") Damynia 1339. Tudománytár^ Vj foly. IX. d. 385. l. »2j Derezke 1420. Extr. Dipl. Anohb. XX. cs. 17. SÍ. *^j 1420. Ugyanott. — Ma Daborján, németül Reising, Sopronban. **) Durugh 1346. Fejér IX. d. i08. l. Ma illy nevű helység Sopronban nem létezik. »*) Edwy 1426. Fejér X. d. VI. köt. 789. L

Digitized by Google 35

Farad 0> Ftlles^); Geresd 3)^ Gyirót udvarnokok hely­ sége *), Karácson *), Haschendorf «), Hidegség '), Ho­ mok 8), Horpács 9), Höflein, Kis- és Nagy-Höflein i®), Ik- ka !*)> Keresztúr, más néven Bogyoszló «), Keresztyén ^O* Kethely í*), Kisfalud is), Kövesd i6), Ládon <0, Lanzsér'%

»«) 1314. Fejiír VIII. d. I. kőt. 550. l., 1414. Fejér X. d. V. köt. 553. l, 1419. Fejér X. d. VI. kőf. 252. l. 17) 1384. Fejér X. d. I. köt. 180. l. W) 1401. Fejér X. d. IV. köt. 50. l. 1) 1409. Extr. Dipl. Ánohb. XVL c$. 11. $s., 1423. Fejér X. d. VI. köt. 592. l. 2) Fyles 1476. Okit. DLXXVII. ss. 3) 1366. Fejér IX. d. VII. köt. 538. l. *) Gorolth villa udvornicorum. II. Geiza levele év nélkül. Fejér VII. d. V. köt. 120. l., Girolth 1335. Fejér VIII d. VII. köt. 269. l. *) Harathan 1425. Exti: Dipl. Anohb.XX. cs. 17. ti. «) Horsondorf 1367. Fi^ér IX. d. VII. kőt. 267. í., Harsondorf 1370. Fejér IX. d. IV. köt. 318. l., Horondorf 1428. Tudománytár , Uj foly. XX. köt. 297. í. — E helység mai magyar neve Hazfalva. 7) Hydegsed 1261. Fejér VII. d. II. köt. 91. l., Hidegség 1326. Fejér VIII. d. III. köt. 128.1., Hydegseg 1476. Okit. DLXXVII. s*. 8) Honky 1261. Fejér VII d. II. köt. 90. l., Humuk 1326. Fejér VIII d. III. köt, 128. l. 9) 1379. Fejér IX. d. VII. köt. 621. l. W) Heuflen 1346. Fejér IX. d. I. k. 409. í., Heuhlyngh 1356. Fejér IX. d. II. köt. 528. l., Nogheufling 1386. Fejér X. d. I. köt. 315. l., Heu- fling, alio nomine Nogheffling 1438. Fejér XI. d. 77. l. — Kieheulingh 1356. Fejér IX d. II. köt. 531. l. ") 1303. Fejér VIII. d. I. köt. U5. l. — Az idézett oklevél szerint két ily nevű falu létezett Magyarország határán a Sár vagy Lajtha vize mellett, melyeket ott ma nem találunk. "*) Kerezthur, alio nomine Bogyzlow 1346. Fejér IX. d. I. köt. 408. í., Kerezthwr 1438. Fejér XI. d. 167. l. W) 1384. Fejér X. d. I. köt. 180. l., 1434. Fejér X. d. VII. köt. 564 l, ") Monasterium Beaté Virginis de Kedhel 1288. Fejér V. d. líL köt. 441. l., Ketel 1332. Fejér VllU d. Ili. köt. 663. l., Kethel 1332. V. o. 664. l. ») 1390. Fejér X. d. I. köt. 602. l. ^) 1287. Kuesd, ^rope fines et Teutonicorum terminos. Fejér V. d. IIL köt. 375, 376. l., 1303. Fejér VIII. köt. I. d. 143.1., 1346. Fejér IX. rf. /. köt. 408. h — Kevesd. 1476. Okit. DLXXVII. $z. 3*

Digitized by Google 36

Laszthey 0, Locsmánd 2) ^ Alsó- és Felsö-Lók 3), Lebnik, régebben Lentér *), Maglócza ^), Magyarfalu «), Marton '), Mihályfalva»), Narag »), Németi '"), Nymygh '0, Nyék «),

") Ladon 1366. Fejér /X d. VJl köt. 53S. l., — Bániadon 1439. Fe­ jér XI. d. 291 /., — Pusztaiadon 1439. Fejér XI. d. 387. l — Ma So­ pronban Nemes- és Pór-Ládony helységeket tálalónk. *®) Possessio Lanseer cum tributo 1420. Exir. Dipl. Anohb. XX. cs. 17. siám. ^) Laszthey, yicina et commetanea possessioní monasterii Beaté Virginis de Kedhel 1?88. Fejér V. d. Ili. köt. 441. l. — Kethelylyel Alsó- éf> Felső-László falok határosak; azért e helység alatt kétségtelenül ezen falok egyikét érthetjük. 2) Villa Lusman, II. Geysa levele év nélkül. Fejér VII. d. V. köt. 119. l., possessio Loczman 1335. Fejér VIII. d. VII. köt. 269. l., 1361. Luczman oppidom Comitatus Soproniensis. Fejér IX. d. III. köt. 284. l., possessio Luchman 1381. Fejér IX. d. VII. köt. 427. l., 1393. Fejér X d. VIII. köt. 348. l. 3) Also-Look, Felsew-Look 1425. Extr. Dipl. Anohb. XX. c$. 17. $s. — Ma Sopronban csak egy Lók létezik. *) Antiqoitus Lenter, nunc vsitato nomine Lebnuk 1359. Fejér IX. d. III. köt. 90. l., Lybnyk 1372. Fejér IX. d. VII. köt. 267.1., Lebnicz és Lebnuch 1393. Fejér X. d. II. köt. 108. l., Lebnik 1393. V. 0.143. l. — Ma ily nevű helység Sopronban nem létezik; talán a Sopron várme­ gyével határos vasmegyei Liebing értendő alatta. 5j Maglacha 1409. Extr. Dipl. Anolzb. XVI. cs. 11. «., Maglócza 1420. Fejér X. d. VI. köt. 264. 28 i. /., Moglocza 1437. Fejér X. d. VII. köt. 908. l. «) 1429. Fejér X. d. VII. köt. 130. l., 1438. Fejér XL köt. 387. l. '') Marton 1265. Fejér IV. d. III. köt. 301.1., — Nogmortun (Nagy- Marton) 1346. Fejér IX. d. I. köt. 408. l. 8) Myhalfalva 1409. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 11. SÍ. ») Narag 1418. Fejér X. d. VI. köt. 160. l. '0) Nempthy 1405. Fejér X. d. IV. köt. 469. l., Nemethfalu 1409. Extr. Dipl. Atiohb. XVI. cs. 11. sz., Nemethy 1423. Fejér X. d. VI. köt, 592. l. ") Nymygh cum ecclesia beati Nicolai ibidem constructa. 1324. Fe­ jér VIII. d. II. köt. 546. I. — Ma ily nevű helység Sopronban nem léte­ zik ; talán neve később Sz. Miklós egyházáról Szent-Miklóssá változott; mi annyival hihetőbb, minthogy Nymygh határjárásakor 1324-ben mint szomszédok a musaji nemesek (Nobiles de Muse) is jelen valának, Musaj pedig Sopronban épen Sz.-Miklóssal határos. »2) Nyék 1420. Extr. Dipl. Anohb. XX. cs. 17. sz.

Digitized by Google 37^_

Ombua '), Osl *), Paghia 3), Pereszteg *), Péteri ^), Pé- ternémeti«), Petlend '). Pomogy«), Pordány»), Pottyond i«), Pulndorf (magyar nevén Pulya) *'), Purbach (magyar nevén Feketeváros) «), Riczing «), Röjtííkör (ma Röjtök) i*), Ruszt »^), Sándorf '«), Sárkány ''J), Sárod ^s), Sebes »9),

1) 1330. Fc;Vr F///. d. ///. köt. 438. L, 1332. U. r. 66/. í. — Ma e néyen nem létezik. «; 1230. Fejér IIL d. II köt. 209. l., 1409. Extr. Diph Anohb. XVI ct, 11. siám, 3) Pagha 1316. Fejér VIII. d. I. köt. 600. l., Paghya 1317. Fejér VIII. d. II. köt. 46. l., 1324. U. o. 579. l. — Az idézett oklevelek szerint So­ pron város határával szomszéd volt és a Fertő mellett feküdt; ma e néven nem létezik. *) Pereztegh 1476. Okit. DLXXVII. ss. ») Villa Peturi circa flunium Ikwa 1318. Fejér VIII. d. II. köi. 152. l.— E>:en heljség ma Alsó-Péterfa (azaz Péterfalva) az Ikva folyó mellett. »«) Peternemuty 1346. Fejér IX. d. /. köt. 408. l. — Kabold várával és Wepur (ma Vepperd) faluval együtt említtetik, csakugyan ezek szom­ szédságában esik a mai Felsó'-Péterfa az osztrák határszélen, melynek e szerint Pétemémetivel azonossága kétségtelen. ^ 1230. Fejér III d. II. köt. 206 í. — Ma e néven nem létezik. ') Pomogh. 1320. Fejér VIII. d. II köt. 246. l., Pomagh 1346. Fejér IX. d. I. hot. 408. l. — Pomogy ma Mosón vármegyéhez tartozik. 9) Pardan 1335. Fejér VIII. d. IV. köt. 90. I., Kwhydpordan 1337. Fejér VIII. d. IV. köt. 225. l., 1338, V. o. 316. l., Pordan 1346. Fejér IX. d. I. köt. 409. l., 1362. Fejér IX. d. IIL köt. 316. l. »») Pothyund 1386. Fejér X. d. VIII. köt. 188. l. ") Utraque Pulndorff 1420. Extr. Dípl. AnoUb. XX. cs. 17. «». — Ma Pulya (német nevén Pulndorf) Sopronban három van, u. m. Alsó-, Felső- és Közép-Pulya. «) 1436. Fejér X. d. VII. köt. 926. I. *3) Ryczyngh 1420. Extr. Dipl. Anohb. XX. cs. 17. «». **) Buhtuk 1265. Fejér IV. d. III. köt. 307. l., Rehtukeur 1299. Fejér VI. d. II. köt. 229. l., Rutukeur 1346. Fejér IX. d. I. köt. 408. l. ^) Csak az ujabb korban 1681 óta szabad királyi város. »«) 1346. Fejér IX. d. I. köt. 408. l »^ 1890. Fejér X. d. I. köt. 602. l., 1418. Fejér X. d. VI köt. 160. l. ««) II. Geiza levele év nélkül. Fejér VII. d. V. köt. 120. í., 1418. Fejér X. d. VI. köt. 160. l., 1420. 17. o. 284. l., 1431. Fejér X. d. VII. köt. 389. /., 1437. Fejér X. d. VIII. köt. 908. l. «) tíebus 1352. F'jér IX. á. VII. köt. 117. l, 1360. Fejér XI, <>. III. Hf. 176. lap.

Digitized by Google 38

Sereglyén ')» Siklósd »), Szántó 3), Szécseny "), Széleskút (németürBreitenbrunn) ^), Szent-András«), Szent-Márton'), Széplak 8), Szerdahely »), Szergény <»), Szili n), Teleki ^% Temföl í3), Und '0, ürkony i^), Zemenye <«), Zsidány i'O, Vadasfalva i^), Vágh i9), Vásárosfalu 20;, Vepperd ^O, Vi- cza22), viesen23)Btb.

*) Sereglyn 1401. Fejér X. á, IV. köt. 50. í. - E név ma Sopronban nincs. 2) Syklusd 1346. Fejér IX. d. I. köl. 40S. l. — Mai neve Siglós, vagy Sziglós. 3) Zanto 1400. Fejér X. d. II. köt. 812. l. — 1439. Fejér XL d. 387. l. — Ma e név alatt nem létezik. 4) 1261. Fejér VII. d. II. köt. 91. l. *) Possessio Praytenbron et in vulgari Zyluskuth vocata 1332. Fejér VIII. d. III. köl. 604, l. ö) 1418. Tudománytár, XVIII. höt. 164. L ») 1425. Exlr. Dipl. Anohb. XX. cs. 17. s». 8) 1409. V. o. XVI. cs. 11. $i., 1418. Fejér X. d. VI. köt. 160. l, 1423. 1.0.592.1. • 9) 1318. Fejér VIII. d. II. köt. 198. l., 1346. Fejét IX. d. I. köt. i09, /., 1387. Fejér X. d. VIII. köl. 218. l. »») 1425. Extr. Dipl. Anohb. XX. c$. 17. sz. «) Zill 1036. Fejér I. d. 328. l. 12) Teluky 1331. Fejér VIII. d. III. köt. 536. l. «) Temfeul 1326. Fejér Vili. d. III. köl. 180. /., Tenful 1346. Fejér IX. d. I. köl. 409. l. — Mint ez oklevelekből* kitetszik, Nagy- és Kis- Höfleinnal és Doroggal volt határos és a Selyeg vize mellett fekűdtMa neve sem létezik. • 14) Ond 1472. Okit. DXLV. si. í*J Possessio Urkun 1358. Extr. Dipl. Anohb. IX. cs. 35. «. Praedium Urkon 1425. JJoii. XX. cs. 17. ss. — Ma nem létezik. »ö) 1400. Fejér X. d. II. köt. 812. l. — Mai német neve Czemendorf. '') Praedium Chamazsydan aliter Rwkkendorff. 1412. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 23. sz. — Hogy ezen helység alatt a mai Német-Zsidány értendő , kétségtelen: minthogy ezt máig is németül Bockendorfnak hivják. »8) 1405. Fejér X. d. IV. köt. 468. /., 1428. Tudománytár^XIX. köl. 164, l. — Ma Vadosfa. '^) Blasius de Waag vicecomes de Rabakuz Comitatos Soproniensis, 1405. Fejér X. d. IV. köt. 408. l. 2") 1438. Fejér XI. d. 167. és 184. l. 21) Wepur 1346. Fejér IX. d. I. köt. 408. l.

Digitized by Google 39

Fö birtokosai voltak a Garaiak <), Kanizsaiak *), Asz- szonyfalvi Oslfiak ^), kik közöl László i437-beii soproni fő­ ispán volt'); a fraknói grófok ^), a Ludbrégiek«), Pottyon-

«) Vycha U09. Extr. Dipl. Anohb, XVí. cs.11. ss., Vecha 1414. Fe­ jér X d. V.höt. 551. l., Vycha 1423. Fejér X d. VI. köt. 592. 1. , «») Wysum 1346. F^ér IX. d. I. köt. 408. l — Magyarul Rétfalu, ^) Bírták a lanzséri várat éa urodalmat, melyet a gazdag Athinai Zsigmondtól, ki magszakadásához közel volt, egyezés mellett vett ál­ tal Garai Miklós nádor, s ennek következtében Zsigmond királytól 1424-ben adománynyal is megnyert. Extr. Dipl. Ánohb. XX. cs. 10,1h 12. si., s mellynek birtokára nézve 1425-ben Vilmos fraknói gróf ellen kedvező' Ítéletet kapott. U. o. XX. cs. 17. SÍ. — E várhoz 18 helység tar­ tozott. V.o.y és 1495-ben az egyforintos segédpénzböl 184 forint esett rá. Engel e. h I. d. Íi8, l. 1459-ben az oi-szág főrendéi biztosíták Garai László Özvegyét, Alexandrina tescheni herczegnöt és gyermekeit Jóbot és Annát, hogy Mátyás király Lanzsér várát, ha Fridriktöl vissza­ váltaná ja , nekiek, mint külön levél által ígérte, vissza fogja adni. Okit. CCCIII. si. — Locsmándot már előbb bírták a Garaiak; azt Garai Miklós 1393-ban mint macsói bán kapta Zsigmond királytól. Fejér X. d. VIIÍ höi. 3i8, l, — Csama-Zsidánt, más néven Rokkendorfot (ma Német Zsidányt) szintén Zsigmond adományából kapta Garai Miklós 1412-ben. Extr. Dipl, AnoUb. XVI. cs, 23. L ^) Kanizsai János esztergomi érsek és testvérei Miklós hajdan tár­ nokmester , és István ajtónálló mester 1401-ben kapták Zsigmondtól Sopronban Rovó várát tartozandóságaival, továbbá Endréden és Se- reglyénben bizonyos részjószágokat, ezek előbbi birtokosainak hűt­ lensége czimén. Fejér X, d. IV. köt. 48. l. — 1476. Kanizsai László zá­ logba veti Csupor Demeter győri püspöknek egész Pereszteg, Hideg­ ség , Boz és Füles helységeit, Kövesd és Czenk helységek felével mind Sopron vármegyében. Okit. DLXXVII. ss. — 1495-ben a Kanizsaiakra sopronmegyei birtokaikért az egyforintos segédpénzböl 120 forint, 1484-ben pedig 635 forint esett. Engel e. h. I. d. 148. és 20. l. *) Ezek bírták KigyókÖ várát, Asszonyfalvát, Oslot, s ezenkívül még 9 helységet. 1409. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 11. SÍ. — Bírták Szerdahelyt, 1387. Fejér X. d, VIIÍ köt. 218. l.; Sárod helysége is övék volt egy részben, 1437. Fejér X. d. VII. köt, 908. l.; Keresztúrban és Vásárosfaluban is volt részök, 1438. Fejét XI. d. 184, l. *) Fejér X. d. VII. köt. 908. l. *) Vilhelmus Groff de Frathno 1425. Extr. Dipl. Anohb. XX. cs, 17.««. — Ok bírták a fraknói várat tartozandóságaival, Nagy-Höfleint; mint . ezeknek birtokosa fordul elő 1438-ban Pál fraknói gróf özvegye, Mar-

Digitized by Google 40

diák 0, Vadasfalviak ^), Harasztiak s), Pokiak *), Vá- giak és Czirákiak *), Csákiak és Lórántok ^), Pucheimok"'), a győri püspök »), a csornai prépostság ^), a soproni Szent- János rendének kolostora ^°)f a borsmonostorai apátság ^^),

git éa Valburga leányaival ^s Pál fiacskájával. Fejér XI. d. 77. l. — Bírták 1436-ban Moruch (talán Márcz) egy részét is. Fejér X. d. VII. höt. 831. l. — Vilmos gróf 1424-ben vesztette el Athynai Zsigmond ellene'ben meg nem jelenés miatt Lanzsér vára és tartozandóságai- nak két részét. Exlr. Dipl. Anohb. XVI. cs. I. ts, **) Bán-Ládony, Puszta-Ládony, Magyar-Bárán az ö birtokuk volt 1439. Fejér XI d. 387. l. *) Pottyond helységet 1385-ben az ö birtokukban találjuk. Fejér X. d. VIII köt. 188. l. 2) Vadasfalván kivtil bírták Fertönádfalvát, Szent-Andrást, Fel- zerinchát a Rábaközben. 1428. Tudománytár XIX. d. 16 i. l. •**) Bán-Ládony helységét birták Albert adományából 1439. Fejér XI. d. 291. l. *) Pöki Ferencz, Péter és Antal Sopronban Undon és Dániel-czen- kiben (Czenken) bírtak némelly részjószágokat. 1472 Oklf. DXLV, sz. *) Vági Miklós és Zráki Miklós (Zrak a mai Czirák Sopron vár­ megyében) Sopron megye követei voltak az 1447-diki országgyűlé­ sen. Kovachich Vest, Comit. 268. l. ") Csáki István és Lóránt Mihály mint soproni követek fordulnak elö az 1505-diki országgyűlésen Tudománytár Uj fohj. VI. köt. 63. l. '^) Birták Zilingsdorfot a Lajtán innen, meily akkor még Sopron vármegyéhez tartozott. Chmel, Handschriflen der k.k. Bibi. 11. d. 147, l. ^) 147ő-ben zálogosította el Kanizsai László a győri püspökségnek Pcreszteg, Hidegség, Boz és Füles helységeit, és Kövesd és Czenk felerészét. Okit. DLXXVIÍ. sz. — Az 1495-diki segedelemből a győri püspök soproni jószágaira csak 29 forint esett. Engel e. h. I. d. 148. l. ^) Csornán kivtil bírt részjószágot Márczon a fraknói grófokkal 1436. Fejér X. d. VII köt. 831. l. — Sarodon az Ostfiakkal 1431. Fejér X. d. VII. köt. 389. l., 1437. l^ o. 908. l.; bírta Maglócza hely­ séget is 1437. V. 0.; Keresztúrhoz és Vásárosfaluhoz is tartott jogot az Ostfiak ellen 1438. Fejér XI. d. 184. l. — 1494-ben az egyforintos segedelemből csak 9 forint esett soproni jószágaira. Engel e. h. l. d. 20. l. 10) Bírta Bőt és Keresztúi-t 1434. Fejér X. d. VII. köt, 564. l. **) 1393-ban akarta magát beigtattatni a Sopron vármegyei Leb- nik helységébe (talán ma Liebing Vasban), mellyet még 1359-ben Káli Pétertől kapott, de a beigtatásnak Büki György ellene mon­ dott. Fejér X. d. II. köt. 143. l. Has. Fejér IX. d. III. köt. 90. l. -

Digitized by Google 41

Sopron városa *) stb. Későbbi időkben szép birtoka volt itt a Szapolyai-családnak is 2). Főispánjai voltak ezen időszakban : 1438. Oslfi László Albert király udvari vitéze; 1464. Tőrök Ambrus egyszer­ smind szigeti és soproni kapitány; 1467. Weisspriacb Zsig • mond 3). 3-szór. Gydr vármegye V- Cryőr vármegye, mely ré­ gebben j különösen a Xlü-dik század utolsó felében Szolga- Győr vármegye név alatt is gyakran fordul elő *), a basonló

1411-ben igtattatott vissza ezen monostor apátja a sopronmegyei Sá­ rán helység birtokába, melyet a Ludbrégiek attól elfoglaltak. Fe­ jér X d V. köt. Í95—204. l - 1469. Mátyás egy oklevele eml^e- zik a borsmonostrai apát jobbágyairól Okit. CDLXXXÍX. SÍ. — 1472- ben Mátyás az apátság egyházát régi kiváltságai nyomán minden­ nemű adózástól örökre fölmenti. Okit. DXLVll. $». *) 1495-ben az egyforintos segedelemből a város birtokára esett 12 forint. Engel e. h. I. d. 1Í8. l. ^ 1494-ben az egyforintos segedelemből a Szapolyai István birto­ kára 171 forint, 1495-ben pedig 184 forint esett. Engel e. h, I. d. 20. és 1^8. l 3) Lehociky, Slemmatogv. I. d. 145* l., Epist. Malh. Cortin. L rt'si LXXV. lev. 176. l. *) Comitatus Jaurinensis 1274. Fejér V. d. II. köt. 191. í., Comita- tus Jauriensis 1322. Fejér VIII. d. II. köt. 360. l. éa számos más ok­ levelekben. *) Renoldo Magistro dapiferorum et Comitc Zulga lauriensi, — Beinoldo... Comite Zulagageuriensi, — Reynoldo.... C. Zulgageu- riensi, 1273. Fejér V. d. II. köt. 86. 87, 88. l. , 1274. FoCr VII. d. F. köt. 394. l., 1277. Fejér V. d. II. köt. 112 l., stb. — Helytelenül tartja Pray, Hierarch. I. d. 309. l. Szolga-Gyó'rt Győr vármegye egyik vidékének. — A régibb időkben több várak viselték a Szolga-Győr nevet, mely név, mint Barial, Comment. I. d. 100. l. kifejti, a ma­ gyar győrö, győr (Geuru) szóból származott, mely eredetileg kerek­ séget, (honnan gyűrú szavunk) s aztán kerek erősséget is jelentett, és igy a német Atn^f-nek, a mint az egykorú nyugati irók az avarok földvárait nevezik, tökéletesen megfelelt. — A siolga-györ és györ ne­ vezet más értelemben is használtatott. Szolgagyőröknek neveztettek némely udvari szolgák is, terram nomine Sarkán, quae fuerat terra populorum diversae conditionis, videlicet falconaríorum, Sulgagéortt, Vduomiicorum, qui vulgariter Zuulgauztou (szolgaosztó) dicnntur, et pincemarum qui Buchary appellantur. IV. Béla levele 1247. Fijir

Digitized by Google 42 nevű vártól és Tárostól nyerte nevét. Ezen megyében, mely hajdan nagyobb kiterjedésű volt mint ma ^), mintegy 2000 adófizető házhely lehetett«). Várai: Győr 3), Hédervár ») és Szent-Márton *).

JV. c'. I. köt. 445. /. A györök (Geurienses) gyakran vétettek egy értelemben a vár népeivel. Kálmán levele 1112. Fejér VII. d, V. köt. 89. l. — Ilyen Szolga-Győrök voltak a nevöket egy részben máig is megtartó Gyó'r városán és a borsodi Diós-Győrön kivül: l-ször Pest vármegyében. Ezen szolgagyörség a Duna mellett feküdt és magába foglalta Takson, Szoics (talán a mai Ócsa) és Báda (ma puszta Ráda) helységeket (terras ducatus et Zulyageur Tozun, Zoich et Baad) Ilbó dunai szigettel, melyeket V. István a nyulak szigetebeli Sz. Mária apácza-monostornak ajándékozott. 1270. Fejér V. d. I. köi. 49. l., és VII. d. II. köt. 10. I. j mely két helyen ugyanazon oklevél kétszer közöltetik, és VII. d. II. köt. 216. L — 2-szor. Szolga-gyö- rök laktak Sopron megyében Család helység körül, melytől keletre, hol Családdal a szolga-gyürök határosak voltak, ma is Gyóró hely­ séget találunk. Lásd a 3 Család helység batárjárási levelét 1265. Fejér IV. d. III. köt. 306. l. — 3-szor Komárom vármegyében Ma­ dáron is laktak szolga-győri vár jobbágyai, kik közöl Madari Mar- czelt és fiait IV. Béla e vár jobbágyságától fölmenti. 1252. Fejér IV. d. II. köt. 139. l. — 4-8zer. Pozsony vármegyében is volt Szolga- györ nevű helység, melly régen Udvarnok helység határából hasit- tatott ki. 1397. Fejér X. d. II. köt. 502. l. — 1399. 17. o. 721. l. — 5 szőr. Bars vármegyében is Szenese helység a szolga-győri vár földje volt, mellyet V. László Madari Péternek adományozott. 1276. Fejér V. d. II. köt. .332.1. — 6-szor. Az Esztergom vármegyei Sárkány hely­ séget Köbölkút és Béla közt solymárok és pohárnokokkal együtt szolgagyörök is birták. IV. Béla emiitett levele. 1247. Fejér IV. d. I. köt. 445. l ») 1273-ban Bős és Ái-pár később Pozsony vármegyei helységek Győrhöz tartoztak. Fejér V. d. II. köt. 191. L — 1264-ben ezen hely­ ségek IV. Béla levelében Bős és Árpádfoka név alatt a szolga-győri vár földeinek, de Pozson vármegyében esőknek említtetnek. Fejér X. d. II. köt. 727. l. ') Az egyforintos segedelem fejében 1494-ben 2003, 1495-ben pe­ dig 1973Va forint esett rá. Ulászló regestruma Engelnél e. h. I. d. 29. és 135. l. *) 1453-ban Turóczi László mint a győri vár vámagya s egyszer­ smind Győr vármegyei alispán említtetik egy Ráth Károly áital köz­ lött oklevélben, Vj Magyar Mutettm 1854. I. köt. 325. l. — Győrvá-

Digitized by Google 43

Városai: Győr, mely szintén előfordul Szolga-Qyör név alatt ^), németül Raab *), legrégibb városaink egyike, mely már szent István idejében fönállott, a római Arrabona vagy Babona belyén feküdt ^). Itt adta ki Sz. István a pécsi püspökség alapító levelét *). Későbbi királyaink is gyakran megfordultak s huzamosabb időt töltöttek itt, mint Aba, I. András és Salamon. Mind e mellett a város nagyobb neveze­ tességre nem tudott vergődni, és a tatárjárás alkalmával, midőn II.. Fridrik osztrák berezeg hazánkba csapván, a várat elfoglalta, a szomszéd nemesség dühe által, mely az osztrá­ kokat innen elhajtotta, vég pusztulásra jutott, a mikor maga a vár is romba dőlt ^); IV. Béla a várat ugyan újra felépít­ tette és már 1244-ben megfordult itt «); 1247-ben itt adá ki a Johannitáknak adománylevelét'') : de a régi lakosok el-

íát egyébiránt a XI—XV. századi oklevelekben és krónikáinkban -gyakran találjuk emlegetve. *) Ezt a X-dik század második felében Geísa vezér idejében beköl­ tözött Héder (Hedricus) építtette, Kéiaif Chron. Append. 4, §., kinek a XY-dik században is virágzott maradékai e várról nevezték magokat tiéderváriaknak. *) A pannonhalmi Sz. Márton monostora annyira meg volt erősítve, bogy 1241-ben a tatárok sem birták elfoglalni. Rogeriusy Carmen mise- iritbile 40, fej. Endlichernél Rerum Hung. Monum 292. l Egy 1453-diki oklevélben is Castrum Zentbmarton-nak fordul elő. L>' M, Mw. 1854.1. k, 325. L — Castrum Sancti Martini. 1464. Oklevéliár CCCLXÍV. $i. ») Cives de Zolgageur. 1217. Fejér IX, d. VIL köt. 646. l. ») Raman, Ind, IIL 364. í. — E nevét Győr a mellette folyó Rába vizétől nyerte, mely a külföldi íróknál és oklevelekben már a magya­ rok bejövetele előtt e néven emlegettetik. • «) Engel e. h. I. d. 237. l. Has. Palugyai e. h. IV. d. 5. l, — Károlyi, Spec, Eccl. Jaur. 2. í., Tud. Cyüjt. 1820. IV. d. 5. l. — Bon fin. /. tit. I. köngo 17. l és uíÁnB. Bombardus e. h. 142. l. Bregetiumot keresi itt, de ezt helyesebben teszik mások Szönyhöz. — Igen hihető, hogy az avarok ringjei, vagy győrjei közöl az, mely a Rába mellett volt, s a meddig nyomult N. Károly császár 791-diki táborozásában, épen a mai Győr vidékén feküdt. *) Actum in Civitate Jauriana 1009. Fejér I. d. 292. t. *) Bon fin II ti*. 8. könyv, 211. 212. t. •) Kitetszik ez egy itt 1244-ben általa megerősített nádori itélctle- vélből. Czech János, Győr várm. főispánjait ól. 26. l. 7) Schmidt, Episc. Agr. I, köt. 165. l.

Digitized by Google 44 széledtek rolt, s a városban és várban nem laktak mások^ mint a fSispán, pfispök és káptalan, némely halászok, va­ dászok , vámosok, szekeresek^ s a vár szolgálatára berendelt várjobbágyok Écs, Ság, Nyúl, Baráti, Megyer s több hely­ ségekből ^). V. István ajándékozta meg 1271-ben a várost, lakosait a várba helyezvén át, s a püspök és káptalan né­ peivel egyesítvén, ugyanazon szabadságokkal, melyekkel Székes-Fejérvár bírt. E szerint a rendes biróság alól fel­ mentve, a polgárok által választandó, de a király által meg­ erősítendő bíró hatósága alá vettettek a lakosok > kitől a feljebbvitel egyenesen a király elébe történt, a győri főis­ pánnak eddig fizetett földdij alól fölmentettek, minden nap vásárt tarthattak, de a szombati vásár vámját a f[5ispán szedte; a vámfizetéstől mentesek voltak az egész országban, a vár árumegállító helylyé tétetett a Magyar- és Osztrák­ ország közti kereskedőkre nézve, és szegénységök tekintetéből a polgárok a királylyal való táborozástól is fölmentettek ^. Ezen szabadalomlevelet megerősítette 1295 ben Ill-dik En­ dre ^). A győri káptalannak Győr vára előtti téren lakó vendégei is nyertek némely szabadalmakat 1273-ban IV-ik László kiráytól, melyeket ugyanő 1285-ben, I Károly 1323- ban, V. László 1455-ben, Mátyás király pedig 1465-ben megerősített ^). 1361-ben I. Lajos adott szabadalmakat Üj- Győr városának, melyeket a káptalan is jóváhagyott 1384- ben ^). így a város mind inkább népesedett, anyagi jólé­ tében növekedett, úgy hogy már a XV-dik században hazánk legelső városai közé számíttathatott. Dóczi Orbán, Mátyás király kedves kincstartója, mint győri pttspök, a várost igen

*) Ctech János, Győr varmegye főispánjairól Í3. /. Has. Fejér ÍV. d. I. höi. Í9i. l. ') Fejér F. d. /. köt. 146. l.; magyar fordításban közli ez oklevelet Ráth Károly, Vj M. Mm. 1851—2. I. köL 620. L 3) Fejér V. d, I. köt. 146. l *) 1273. Fejér V. d. II. köt. 112. /., 1285. Fejér V. d. III. köt. 278. I, 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 446. í., 1455. Okit. CCXXXIII. «»., 1465. OhH. CCCLXVIII. s». *) Tud. Gyújt. 1820. IV. köt. 14. l.

Digitized by Google 46 szép épületekkel dlszesisette ^), melynek a Xl-dik század elején épült várbeli székes egyháza ^) tisztes régiségével nem csekély fényt adott. — Győr városától mintegy 2 mér­ földre azon hegy aljában, melynek tetejében emelkedett a megerősített pannonhalmi Szent Márton monostora, s mely hegynek oldalai szőlővel voltak beültetve % terült jGyör vármegye másik városa, melyet régibb időben a XVI-dik századig rendesen Al-Soknak hívtak, s ma Szent-Mártonnak neveznek ^). Ennek szomszédságában egy Szombathely (Sa- baria) nevű, már régen elpusztult helységben, melynek nem csak Béla király névtelen jegyzőjénél *), hanem oklevélben is van nyoma *»), született Sz. Márton, ezen monostor véd- szentje "'). Ezen két városon kívül még mint mezőváros disz­ lett e megyében Hédervára ^). Nevezetesebb helységei: Asszony falva, ma Asszonyfa ^), Ballony ^% Bajos <<)> Kis- és Nagy-Baráti '2), Borbateleke,

*) Bonfit* i. l*s, I. könyv Í7. /., Raman e. A. *) Bizonyítja ezt a rajta látható 1033. évszám egy kötáblán, mely a XV-ik századból való ugyan : de igen hihető, hogy az építési év ekkor régi h'teles adatok után jegyeztetett föl. Tud. Gyi^t. 1820. IV. köt. lO.l 3) Raman, Ind, II. 44. /. *) Villa Abbatiae S. Martini (de) Sacro Monté Pannonié Alsók Tocata. 1453. Garai nádor levele, Vj Magyar Muteum i854. I. d. 325. l.y mely levélből kitetszik, hogy itt már ekkor vásárok tartattak. Has. Ciech János, Tud. Gyűjt. 1829. XII. höt. 15. l. *) Anonymus Belae Regis Nol. L. fej. «) IV. Béla oklevelének ide vonatkozó helyét közli Katona, Hitt. Crit, Hung. Ducum 215. l. ') FuxhofeTf Monaster, L d. 62. /. — Bőven mutogatja ezt Podkradakyt Tud, tár, Vj (oly. VII. köt. 8) Budai Ferencty Magyarország polg, Uxicona II, d. 175.1. *) A rendek (Praelati, Barones, Nobiles et Proceres Regni Hungá­ riáé) igtató parancsa a győri káptalanhoz Fel-Péczi Domokosnak mint zálogos birtokosnak ezen helység fele részébe leendő beigtatása iránt, Esztergomból 1451. nov. 28-dikáról. Vj M. Muz. 1853. L d, 595. l. »<>) Balon, 1451. Okit. CLXXXI. «. ") PoBscssio Kysbayeh. 1466. Okli. CCCXCIII. sz. »') Barathy villa udvamicorum 1322. Fejér VIII. d. II. köt. 360. U és Fejér VIII. d. VII. kit. 138. /, 1836. V. o, X, d. I,köl, 335. !. 1404. X. d.

Digitized by Google 46 ma Borba puszta '), Börcs 2), Csitvánd % Écs •), Gyar­ mat »)» Gyirmót «), Ikrén '), Kapi *), Kóny»), Megye >«), Ménfő <í), Mérges *«), Mesterfalva '8), Móriczhida '*), Né­ ma «), Pok *«), Rába, máskép Szent-Mihály ^'), Rábcza 's)^

/K. /!«/• 34Í, l, 1411. X rf. V. köt. 202,1, U12.X.d. V. köt, 330. l, 1423, X d. VI. köt. 570. l. — Nagy Barath 1411. X d. V. köt. 146. U 1413. X d. V. köt. 414. /., 1420. X rf. VI. köt. 338. l. Kís-Barathy 1422. X d. VI. köt. 499. l. 1) Terra reginalis et habitatoribus destituta Borbatelake vocata 1360. Fejér IX. d. III. köt. 149. l. ») Possessio Beercz. 1489. Okit. DCCXCVII. $». 5) Chytwand. 1480. Okit. DCLI. s». — Ugyanezen oklevélben egy mÁBik Csityánd helység is említtetik Mosón megyében, melyet ott ma nem találunk. A Győr megyei Csitvándot ma Csikvándnak hívják. *) Nagy Ech 1363. Fejér IX. d. III. köt. 304. l. *) Gyarmath 1399. Fejér X. d. II. köt. 650. í., 1404. Fejér X. d. IV. köt. 341. L «) Gymolth 1349. Fejér IX. d. VI. köt. 40. l ^ Possessio Ikren 1324. Fejér VIII. d. II. köt. 562. í.—Ma Ikrén puszta. «) 1394. Fejér X. d. VIII. köt. 380. l. ») Coon 1486. Okit. DCCCXXXVI. s». 10) 1404. Fejér X d. IV. köt. 34/. /., 1412. Fejér X. d. V. köf. 330. l. — Talán a mai Megyer puszta értendő alatta. ") Possessio Meenfw 1430. Extr. Dipl. Anohh. XXI. cs. 30. sz. - Ma puszta. »*) 1472. Okit. DXLV. sz. 13) 1442. Okit. III. sz. ") 1490. Tud. Gyüjl. 1829. II. köt. 19. l. **) Laurencius de Néma mint Győr megyei szolgabíró említtetik 1451-ben. Vj M. Muz. 145Í. I. d. 326. 1. — 1505 ben Némái György volt a vármegye egyik követe. Budai Ferencz, Polg. Lex. 11. d. 741. l. — Ma Győr megyében három Néma pusztát találunk. **) 1472. Okit. DXL V. sz. — Innen nevezte magát a Gyó'r megyei Pöki nemes család ; ma e helység nem létezik. — Hogy Móriczhida és Tét szomszédságában feküdt, kitetszik IV. Béla 1251-diki leveléből Tud. Gyűjt. 1829. II. köt. 15. 16. l. »7) Terra Rába alias Szent-Mihály 1234. Fejér VII. d. I. köt. 239. í.- Ma Rába-Sz.-Mihály falu. *') Possessio Rabcza 1394. Fejér \. d. II. köt. 249. /. — Ma e név alatt nem létezik.

Digitized by Google 47

Réti'), Sebes % Szap, régen Dienes-szapja 8), Szemére ^), Tarján *), Téth e), stb. Főbb birtokosai: a győri püspökség '), a győri kápta­ lan ®), a csornai prépostság ^), a szent-mártoni vagy pannon­ halmi, bakony-béli; móriezhidai; zirczi, pilisi, tnróczi, zombori; lővőldi, lebényi apátságok i"), a pápai pálosok, a győri domokos-rendiek és Sz. János keresztes vitézei, a zpámboki és pöki monostorok, a nyálszigeti apáczák "), a Kanizsaiak "), Kapiak ^^} Héderváriak **),Garaiak '*), Mar-

>) Possesaio Rethij 1472. Okli, DXLV. $z, 2) Sebes 1448. Okit. CXIIJ. «., 1472. Okit. DXLV, s*. ') Possessio Dyeneszapia 1479. Okit, DCXXIX. SÍ, — Hogy ezen DieneS'Szapja helységen a mai Szap helység értendő, kitetszik onnan hogy ezen helység az idézett oklevélben Ballonynyal szomszédnak említtetik. *) Zemere. 1430. Ea:tr. Dipl, Anohh, XXI. ct. 30, sn. *) Possessio Taijan 1363. Fejér IX. d. III, köt. 30^. l — Ma puszta. 6) Theth 1472. Okit. DXLV. *». '^) Birt különösen Győr városában is Fejér, A váro%okról 45, í., Tud: Gyűjt. 1820. IV. köt. 11. /. —1494. a győri püspök szabad jószágaira 87 ft, 1495-ben pedig minden jószágaira 208 forint esett a segedelem­ pénzből. Engel e. h. 29. és 135. l, ®) Volt birtoka Győr városában, Fejér, a városokról 45, /,, Tud. Gyűjt, e. h.; birta egy részben Sebes helységét 1448. Okit. CXIII. sz.; külö­ nösen az őrkanonok Ballony helységét 1453. Okit. CLXXXÍ. ss. és 1479. Okit. DCXXIX. SS. ») Gyarmat helységét birta 1399. Fejér X. d. II. köt. 650. l. ***) Czech János, Tud. Gyűjt. 1829. XII. köt. 12. ^ — A móriczhidai apát a hasonnevű helység egy részét birta. U. o. II. köt. 19. l. — A zirczi apát 1489-ben cserélte be az általa birt Győr vármegyei Böres helységet, melyet ma is a győri püspök bir, ennek Veszprém megyei Ság helységeért. Okit. DCCXCVII. ss. ") Czech János Tud. Gyűjt. 1829. XII. kát. 13. l. '*) 1494-ben az egyforintos segedelemből győri jószágaikra 47 forint esett. Engel e. h, 29. l, »3) Birták Kapi helységét 1394. Fejér X. d. VIII. köt. 380. l. **j Hédervárát mint ősi családi helyöket birták. Budai Ferenci, Lex, II. d. 171. l **) Szemere és Ménfő helységeket birta Garai László 1430. Extr, Dipl. Amlib. XXL cs, 30. r5.

Digitized by Google 48 czaltöviek *), Mérgesiek ^), Meggyesaljiak '^), Pécziek *), Némaiak s), Asszonyfalvi Ostfiak % Bánok '), Beziek »). Dócziak % Pokiak ^^), a bazini és szentgyörgyi grófok ^'),

*) Bírták Malomsokot és részben Szerecsent, Gyömöröt, Nagy- és Kis-Péczet. Marczaltövi Miklós Zsigmond király alatt nádor s a Zsig­ mond elleni pártütés feje volt. Tud, Gyűjt, 1829. XII. d, W. l. *) Birták Mérges helységét és több részjószágokat mind Győrben, mind Sopronban, Tud, Gyűjt, e, h, 41, h ^) Móriezhida helység egy részét birta 1490-ben Medgyesaljai Ist­ ván. Gyurikovics GySrg >, Tud. Cyüjt, 1829. II. köt. 19. l. *) Birták Fel-Pécz és Kis-Pécz helységeket, honnan vették esalád- ncvöket is. Czech János^ Tud. Gyűjt. e. h. 48. s köv, l. ö) Birták Némát U. o. 47.1. — 1451-ben Némái Ló'rincz Győr vár- megyei szolgabiró, 1505-ben Némái György a megye követe volt. *) Birták Asszonyfalvát, ma Asszonyfát. V. o. 15. l. — Asszonjfalvi Ostfi Ferencz ellen Mérgesi Pető folytatott pereket, kétségtelenül Győr megyei birtokok iránt 1458-ban. Okit. CCLXXXV, st. ') A Bán-család birt Móriczhidán és Szendén, mely utóbbi helység­ nek csak neve maradt fen. Mind két helyről nevezte magát. Ezen csa­ ládtól hosszas perlekedés után Sövényházát, Újfalut és Szendét 1489-b. nyerte meg az Enyingi Török-család. Czech János, Tud. Gyűjt, e, h. 21-^23. és 63. l. *) Bezi helységét birták, melyről nevöket is vették. Czech János, Tud. Gyűjt. e. h. 24. /. — 1481-ben Bezi Lörincz magvaszakadtával en­ nek minden Győr vármegyei birtokait Mátyás király Rathiboseni Trinka Jánosnak, nejének Katalinnak (ki Pöki özvegye volt; és Pöki Antalnak és Mihálynak adományozta. Okit. DCLXXVIII. ss. *) Erdélyből szakadtak e vármegyébe, és birták Ny arád, Kis-Szap és Radván helységeket. Dóczi Orbán győri püspök és testvérei 1485-ben Hédervári Miklóssal és gyermekeivel kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek. Ugy látszik, a Héderváriakkal a Dócziak leányágon rokonok is voltak. Czech János, Tud. Gyűjt. e. h. 20. l. *®) Egyike e család az Árpáddal bejött gyökeres nemzetségeknek. Eredeti birtoka a Rába mellett Pok helység körül volt, honnan a család nevét is vette. Itt e család monostort is alapított, melynek pártfogósá­ gát viselte. — Pöki Farkas 1204-ben nyerte II. Andrástól Rába, más­ kép Sz. Mihály (ma Rába-Sz. Mihály) helységet. Pöki Tamás királyi ajtónálló mester 1269-ben nyerte IV. Bélától több más megyei birtokok közt Győr megyében Téthet, mely besenyők földje volt. Lukács 1268-ban kapta végrendeletileg napától Bábolnai Miklós özvegyétől a gyarmati pusztát Győr megyében. Birta e család Ménfőt is. Czech János, Tud. Gyűjt. e. h. 50—52. l. — 1468. Mátyás király Pöki Ferencz

Digitized by Google 49 az EDymgi Törökök ^), Babnaiak ^ Varangiak, Bokodiak és Derecskeiek ^), Bönyiek ^), Meggyesiek *), Laki Kaczorok *), Ráthyboseni Trinkák ^)f Csitvándiak '), Koronczaiak ^), királyi apródnak és testvéreinek Laki Kaczor György éa mások ellen elfoglalt jószágaik iránt folyó perében végitéletet parancsol hozatni. Okit. CDLXl. s«. — Ugyanezen évben az említett Pöki Ferenczet, ka­ marását, Péter és Antal testvéreivel az ország minden bíráinak ható­ sága alól fölmentvén, egyedül személyes bírósága alá rendeli. Okit. CDLXXXll. si.; 1372-ben pedig Zsigmond bazini grófot az említett Pöki testvéreknek ellene több megyei részjószágaikba történt beigta- tások alkalmával tett ellenmondásának okádása végett folyt perében elmarasztalja. OKU. DXLV. SÍ. Ezen levélből kitetszik, hogy ekkor nekiek Győr megyében Pókon, Mérgesen, Homorodon, Tétben, Utha- lon, Béthin és Koson, továbbá Vanyalán, Ménfőn és Sebesen voltak részjószágaik. — Szóhagyomány szerint Mátyás király az egyik Pöki szép leányába szerelmes lévén, gyakran megfordult Pókon; miért is azon mellékútat, melyen Pókra szokott járni, mai napig is Mátyás király útjának nevezik, deh János^ Tud. Gyűjt. e. h. 55. l. '') Részint örökvétel, részint zálog útján jutottak a XV-dik század második felében ezen megyei birtokaikhoz. 1472-ben Zsigmond bazini gróf a Pöki testvérekkel ezeknek fentebb nevezett részbirtokaik miatt perbe keveredvén,e jószágokat az 1481. és 1489-ben ellene hozott Ítéle­ teknél fogva el is vesztette, dech Jánosj Tud. Gyűjt. e. h. 62. l. ') Enyingi Török János és Barabás Szendi Bán Péter ellen 1489-ben nyerték meg Újfalut, Sövényházát és Szendét, deck János , Tud, Gyűjt. e. h. 63. I. ') Babnai János 1442-ben Erzsébet királynétól kapta adományban Mesterfalvát, melyet előbb Varangi Miklós, azután Derecskéi István s legutoljára Bokodi György birt. Okit. hll. ss. 3) 1415. körül Bönyön bírtak, dech János, Tud. Gyújt. c. h. 70.1. *) 1448. körül Sebesen bírtak részjószágot. Ugyanott. *) 1459. és 1468. körül Pókon, Uthalon és Mérgesen bírt, a Pokiak és Mérgesiektől zálog és vétel útján szerzett részjószágokat. Ugyanott. *) 1481-ben kapta adományba a magvaszakadt Bezi Lőrincz minden Győr megyei birtokát Trinka János. Okit. DClXXVlll. ss. •') Csitvándi Ferencz birta Győr vármegyében Csitvándot és volt részjÓBzága Nagyhegyen, melyeket 1479-ben némely más megyei jó­ szágaival együtt vejének Kapolcsi Benedeknek elzálogosított. Okit. DCLI. «». ®) Koronczai Sebestyén Győr vármegyei követ volt az 1447-diki országgyűlésen. Budai Ferenci^ Volg. Lex. II. d. 489. l., Kovachichj Ve HUNTADIAK KORA. VI. KÖT. 4

Digitized by Google 50

Alapiak ^), Eneseiek ^), Légándiak ^) stb. Később birtokot nyert itt a Szapolyai család is *). Főispánjainak külön kiváltságai voltak s). Ezen hiva­ talban találjuk 1438-ban Rozgonyi Istvánt % 1442-ben Roz- gonyi Jánost'). 1442. és 1453. közt győri főispánra okleve­ leinkben nem találtunk. Igaz ugyan, hogy 1447-ben a Fridrikkel kötött egyezés következtében, mint annak idejé­ ben bővebben láttuk, Győr vára Ágoston megyés püspöknek rendeltetett átadatni: de ebből még nem- következtethetni Lehoczkyval s), hogy ekkor már Ágoston volt volna főispán. Még kevesebb alapja van Enessei állításának ^), hogy még előbb Benedek püspök volt volna főispán ">). Ráth Károly oklevelesen bebizonyítja, hogy 1453-ban Ágoston püspök csakugyan Győr megyei örökös főispán volt "). Azonban ö sttgta Comit. 267. L — Birta Koronczó helység egy részét. Czech János Tud. Gyűjt. e. h. 40. l. *) Alapi Benedek ugyancsak 1447-ben volt követ. Budai Ferencz és Kovachich e. h. *) Enesei Domokos ugyanakkor volt követ. Budai és Kovachich e. A. ^) Légándi Balázs Némái Györgygyei együtt Győr vármegye követe volt az 1505-diki országgyűlésen. Budai Ferencz e. h. II. d. 47i. l. és Tudománytár, Uj foly, VI. d. 63. l. *) 1494-ben Szapolyai István e megyei birtokaitól az egy forintos segedelemből 86, 1495-ben pedig 29 forinttal maradt tartozásban. Epgel e. h. I. d. 29. és 135. I. 5) Ezeket 1438-ban megerősítette Albert király. Fejér XI. d. 74.1. Ez oklevélnek csak kivonata lévén itt közölve, nem tűnik ki, hogy azok miben állottak. 6) Fejér XI. d. 148. l. ') Oklevéltár LII. sz. ®) Stemmalographia I. d. 26. l. ^) Antiquilaíes et tnemorabilia Comilaíus Jaurinensis 50. l. 10) ij Magyar Múzeum 1853. I. h. i53. l. Has. Ciech János, Győr vármegye főispánjairól, és Fejér, Cod. Dipl. VII. d. II. köt. 303. 1. **) A Győr vármegyei alispánok Garai László nádorhoz a pannon­ halmi apátság kormányzója Döbrentei Tamás által elkövetett hatal- maskodásokról tett tudósításukban így nevezik magukat: Laurencius de Turocz Castellanus Castri Jaurinensis et Nicolaus de Wassary Vice- comites Reverendi in Christo patris domini Augus(iai Episcopi Jaurinen­ sis locique eiusdem Comitis perpetui. 1453. Uj M. Muz, 1854. I. k. 325. l.

Digitized by Google 51

Tolt-e első főispán a győri püspőkől^ közt, és ha igen, mikor lett azzá, vagy már elődjei is viselték ezen tisztet, megha­ tározni nem lehet ^). 4-szer. Veszprém yármes^e *). A kebelében fekvő hason nevű vártól és püspöki várostól nyerte nevét, mely eredetileg a német Weisbrnnn azaz fehér kút névből ala­ kúit ^). A régibb időkben egy vidéke a bakonyi grófságot alkotta *), és egy része vásárhelyi szék alatt külön hatósá­ got képezett ^). Adó alá eső házhelye mintegy 2500 kördl volt 6).

1) Hdlh Károltff Uj Magyar Muteum 1854.1. d. 327. l. *) A yármegye neve Wesprim és Vesprim alakban jön elö az ezen kori oklevelekben; régibb századokban, különösen II. András király idejéig számos oklevelekben Bezprim és Bezprem-nek írták. Comides, Vind. Anonymi 51, l. — Ezen utóbbi leírást találjuk AnonymusnéX is XLVUIf XUX. ét LIL fej. — Említi e vármegyét Bonfin I. tiz. I. könyv, 17. lés Ranian, Ind. II. 39. l. ') Bonfin í. tit. I. könyv, 17. l. azt mondja : ab albo fonto Alaman- nica lingva nomen accepit. Elfogadják ezt Sierdahelyi Gábor, Ckoro- grapkia Hung. urbium. Cassoviae, 1770. 118. í., a Bomhardus topogra- phiájának uj kiadója Topogmphia magni regni Hungáriáé 133, l., Gyár- malhi Sámuel, Vocabulariutn 84. l. Egyébiránt Róka, Vitae Vesspre- miensium Praestdum. Posonii 1779. 8. l. a Veszprém nevet Hezilo nevű birtokosától ily furcsa s erőltetett változtatásokkal hozza le : Hezil- vagy Wezilburg, Vezburg, Vezbrun és Veszprém. Horoáih Istrán e ne­ vet Boleslaus vagy Bogyiszló lengyel király fiától Bcszprémtöl, kinek édes anyja Judith Geiza vezér leánya, Sz. István testvére, volt. Tud. Gyűjt. 1821. IlL köt. 51. /., egy névtelen író egy más Veszprém vitéztől származtatja. Tud. Gyűjt. 1839. XI. d. 92. l. *) Sug, Comes de Bukón 1082. Fejér I. d. 4i9. l. — Mauricius Comes Jaurinensis et de Bakon. 1337. Fejér VIII. d. IV. köt. 221. l. — Stopha- nus filius Ladislai Aulae nostrae miles, Castellanus Castri nostri Seg- var (hihetőleg a mai esgegvári rom a Bakonyban) et Comes de Bakony. Zsigmond király levele 1414. Fejér X. d. V. köt. 467. l. — Stephanus de Rozgon Bakoniensis Comes. 1421. Fejér X. d. VI. köt. 379. l. — Kollár, Amoenit. II. d. 120. l. és utána Kovachich, Kotio Comitat. 24. l. azt véli, hogy ez a királyi vadászok ispánja volt a bakonyi erdőségben, a mi hihetőnek látszik ugyan, de oklevelesen nem bizonyítható. *) Andreas Choron de Dewecher Vice Comes, et Judices Nobilium Comitatus Wesprimiensis sedis Wasarhel 1423. Fejér X. d. VI. k. 602. l. 4*

Digitized by Google 62

Várai: Veszprém, melyet már az Árpáddal bejött magyarok itt találtak '), minden felől, a déli oldalt kivéve^ 24 öl magas sziklára építve. E helyzete képessé tette, hogy 998-ban a Sz.István ellen fellázadt somogyi vezérnek Kopány- nak ellenállhasson. Csesznek % Döbrente •^), Essegvár *), Palota ^), Pápa, még pedig kettő, egyik a Bakony hegység egyik csúcsán <*), másik ott, hol a város fekszik"'), Som­ lyó «), Ugod 9) és Nagy-Vázsony, másként Vázsonykö *®).

*) 1494-beii az egyforintos segedelemből ezen vármegyére esett 346IV2 forint, 1495-ben pedig 3500 forint. Engel e. h. I d. 26. és i32. l. 1) Említi e várat Anonymus Belae Rfgis Kot. XLVIII, XilX. és lIl. fej. Szerinte Árpád e várat minden tartozandóságával az azt meghó­ dító Öcsöbnek, Szalók atyjának, adta. e. h, LJI. fej. — Későbbi száza­ dokban számos okleveleken kivül említés van e várról egy 1443-diki oklevélben Okli. LIX. $*. ée Albert veszprémi püspök 1465-diki leve- léBen is. Okit. CCCLXXVI. sz. 2) 1408. Castrum Chesznek cum suis districtu, Bakonio, tributis et aliis pertinentiis. Fejér X. d. IV. köt. 67.3./. —A vár egyik ajtaján, mely Zsigmond király idejében épült, 1410. évszám áll ily hozzáadás­ sal : tempore Sigismundi. Felső-llagyarorsz. Minerva. i828. ÍS69. l. 3) Castrum Debrenthe 1464. Okit, CCCLXIV. sz. *) Castrum Scegh vocatum in Comitatu Wezprimiensi constructum. 1309. Fejér VIJI d. I köt. 365. l. ~ Castellanus noster de Segvar et Comes de Bakony. Zsigmond levele, 1414. Fejér X. d. V. köt. 467. l. — Hogy ezen váron a mai essegvári rom értendő a Bakonyban Bánd falu közelében, kitetszik onnan, hogy az idézett 1309-diki oklevélben e várral együtt épen Bánd, Biliege, Tót-Vásony és Kis-Melked faluk említtetnek, melyek az említett várrom vidékén feküsznek. *) 1460-ban Újlaki Miklós erdélyi vajda és tótországi bán birta Pa­ lota várát, Kaprinaij llist. Dipl. I. d. 152. /. — A palotai erdőben ma is láthatni e vár omladékait, mely hajdan Mátyás királynak kedvencz vadászkastélya volt. Fényes, M. Ország. Geogr. I. köt. 416. L ^) Ezen régibb Pápa váráról emlékezet van a Bánfiak egy 1402 diki levelében. Bél Mátyás Veszprém megyének kéziratban maradt leírásá­ ban Pápa és Bakony-Bél közé egy magas hegytetőre határozza. Az 1782-diki vármegyei küldöttség is említi mint Ugod helység határában kelet felé a Bakony erdő egy igen magas csúcsán fekvő várat. Omladé­ kai máig is láthatók.Gí/Mr»&oc/cs György, Tud. Gy. 1824. VIII. k.86-91.l. ') Zsigmond király 1408-diki uj adománylevelében, mely a Garaiak- nak 12 megyében feküdt jószágairól szól, s mellyben Csesznek, Som- ly<^) Ugod Veszprém megyei várak névszerint említtetnek, Pápa csak

Digitized by Google 63

Városai: Veszprém, legrégibb városaink egyike, mely­ ről már Sz. István emlékezik a veszprémi püspökségnek 1009 ben adott adománylevelében *). A városban lévő Sz. Mihály egyházát Sz. István építtette az alatta lévő sírbolttal egylitt, melyben feküdt Gizella, Sz. István neje, és Adelhaid a Sz. László neje ^). A megyében mint város virágzott Pápa is, mely szintén egyike régi városainknak ^). Erzsébet ki- mint város (civitas) említtetik s váráról szó sincs. Fejér X. d. IV. kőt. €73. l. Azért azt kell hinnünk, hogy e várat a Garaiak csak 1408. után építettek. — 1480-ban Eapolcsi Benedek említtetik ezen pápai vár vámagyának. Okit. DCLI. sz. ") 1408. F^jér X. d. IV. W. 673.1. — Somlyó várát minden tarto- zandóságaival a győri püspökségnek adja Garai László nádor a maga éB fia Jób halála után. 1457. Okit. CCLXXIV. sz. Ezen oklevelet Czech János közle'se után adja Frjér is X d. V. kör. 814. l., de kézzelfogható tévedéssel tartalmának följegyzésében 1417-re teszi, és csakugyan az 1417 diki oklevelek közé sorolja ; holott a közlött oklevél szövegében őnála is a kelet: Dátum . .. A. d. Millesimo quadringentesimo quin- quagesimo septimo — hibátlanul áll. ») 1332. Fejér Vlíí. d. III. köt. 579. I., 1408. Fejér X. d. IV. hot. 673. h '") Nobilis Paulns de Wdwarij Castellanus Castri Wasonkew vocati. 1469. OkJt. CDXCVII. sz. — 1472-ben Vezsenyi László magvaszakad- tával kapta adományul Vásonköt a hozzá tartozott tizenkét faluval és egy pusztával Kinizsi Pál. Jatzay Pálf A magyar nemzet napjai a mohácsi vési után. 37b. I. ') Civitas Vesprim. 1009. Fejér I. d. 289. l. Mint város (civitas) említ­ tetik 1393. Fejér X.d. VIII. köt. 363.1.—A város egyik utczája Szent Mik­ lós-szege nevet viselt. 1402. in Vesprimio in vico Zenthmiklosszege VOCato. Fejér X. d. IV. köt. 168. l. 2) Bonfin II. th. IV. kömjr, Fray., De S. Ladislao 9i. l. Gyámoh'lga Bonfin előadását e két királynénak Makranczon Kassa mellett talált sírirata, melyet Ehegino bíbomok és a veszprémi püspökség igazgatója tétetett. Hogj'an jött ez ily távolságra, megmondani nem tudjuk : de alkalmasint a város 1565-diki leégésekor került el onnan, midőn e tem­ plom magos tornya is leégett. Ezen kö hitelességét megtámadta Gá- nóczi. De S. Ladislao, de védi azt s rajzát is közli Pray^ Dialribe 12i. s köv.'.—Hogy a passzául sírirat, mely szerint Gizella Passzauban élt s holt tetemei is itt nyugosznak, s mely Hundiusnál Metropol. 152.1. ol­ vasható, hamis, bőven kívánja mutogatni Pray, De í?. Ladislao 135,168. s köv. /., az utolsó helyen a sírirat rajzát is közölvén. ') A nép azt regéli, hogy Sz. István itt szólalt meg legelőször, Goizát

Digitized by Google 64 rályné 1439-ben polgárait és lakosait^ kttlOnösen akkori bir­ tokosa Garai László iránti tekintetből a királyi és királyn^^i barminczadoktól fölmentette *). Nevezetesebb helységei: Arda % Balhás % Bánd *), papának nevezvén, s imien kapta volna nevét; Bél Mátyás említ egy más népmondát, miszerint a Sz. Istvánnak koronát hozó Asztrikot és a pápát itt üdvözlő néptől nyerte a pápa nevet, Gyurihovict, Tud. Gyűjt, 1824. VIII. köt. 73. J. E semmit sem nyomó mesével egyezöleg Szent- Miklósi Pongrácz Gáspár is Antidotum universale saluberrimum ab smnme necessarium contra omnes morbos acatholiconim Uung. Tyma- viae 1733. egy pápai követ itteni megállapodásától származtatja e ne­ vet. Gyurikotics e. h. 74. L — Szirmay ^ Hung.in paraboHs 36,héB Horváth hlváti, A magyar régi gyökeres netntetségekről. 59. l. a Pápa nem­ zetség nevétől állítják eredtnek e város nevét, mely nemzetséget Hor­ váth törzsökös magyarnak, Gyurikotics ellenben e. h. 78.1. német erede­ tűnek tart, mivel a középkorban Popo mint keresztnév igen gyakran fordul elö Németországban. — Már III. Henrik beütésekor 1051-re említi Pápát Ettgel, Gesch. v. Vng. I. d. 101. l.: de előadása e helyre nézve semmi bel- és külföldi krónikán nem alapszik. — II. Honorius pápa 1225-diki bullájában van legelső okleveles nyoma Pápának, még pedig mint föesperes lakának. Gyurikotics e. h. 82. l. — IX. Bonifacius pápa 1400-diki bullája által a pápai egyháznak a magyar királyok által a püspöki hatóság alóli kivételét s az esztergomi érsekség alá helyez­ tetését megerősítette. Péterfi, Concil. II. d. 288. L, Koller, Episc. Quin- queeccl. III. d. 221. /., Praij^ Hierarch. I. d. 15. /., Gyurikotics e. h. 85. l — A XV. század elején kelt oklevelekben többször mezőváros (oppi- dum), néha város néven fordul elö. Oppidum Papa 1401. Kovachichy Vest. Comii. 19t J., 1439. Okli. XX. és .O'-Y//. sa., civitas Papa 1408. Fejér X. d. IV. köl. 673. l. *) Említtetnek ez oklevélben mercatores, Institores, acv cives et hospites populique et Jobbagiones Ladislai Báni in oppido nostro Papa commorantes. Okit. XXXII. si. Már előbb ugyanez évben Albert király a pápai polgárokat és jobbágyokat Garai László földesúri bírósága alá vetette, a nagyobb bűntetteket kivéve. 1439. Okit. XX. $s. 2) Possessio Ardo. 1464. Okit. CCCLXIV. ss. ^) 1401. Fejér X. d. IV. köt. 49. I. Itt ugyan e helység neve Bol- kach-nak van nyomtatva; de hogy eZen a mai Balhás értendő Szilas mellett, kitetszik onnan, hogy vele együtt épen a tőszomszédságában eső Vám (ma puszta) és Igar helységek említtetnek, *; 1809. Fejér Vili. d, I köt. 365. l.

Digitized by Google 55

Becse ^), Barnag 2) Berzseny % Börzse *), Bülege ^), Cse­ pel «), Dád '), Dég «), Döbrente »), Dudar ^% Fájsz "), Fenyőfő ^% Fintafölde, más néven Persendorf <8j, Gyepes ^*), Gyimólt **), Gyirót "),Görzsöny ''), Hanta ^s) Halimba '»), Herend 20), Igar '^O, Izkáz 22), Kirta,ma Kerta ^3), Lövőid, ma

1) Possessio Beche 1477. Cklt. DXCVIII. s». — Ma puszta. ^) Alsó-Barnag, Kinizsi vásonyi uradalmának tartozandósága. Já- tiayy A m. netmet napjai a mohácsi vési után 376, l. — Ma Magyar- és Német Barna g fekszik Vásony mellett. 3) Possessio Berseny 1398. Fejér X. rf. //. köt, 596. l *) Belse 1392. a Garaiak cseszneki várához tartozott. Extr. DipL Anohb. XII, cs. 26, sz, ö) Byligliet. 1309. Fejér VIII d, L köt, 365. l. ^) Kinizsi vázsonyi urodalmában. Jástayy A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 376, l, — Ma puszta. ^ Possessio Daad in Comitatu Wesprimiensi. 1467. Okit, CDXXXI, sz. — Fejér megyének Veszprém déli és Tolna éjszaki része közé beszögellő része (Dád, Igar és Vám helység, ez utóbbi ma puszta), e korban Veszprémhez tartozott. 8) Deegh. 1329. Extr. Dipl, Anolzb, VII. cs. 21. s». 9) Villa Debrenthe 1464. Okit. CCCLXIV. sz, JO) Dudar. 1419. Extr. Dipl, Anolzb. XVIII. cs, 13, sz, ") Possessio Fayz. 1393. Fejér X. d, VIII, köt. 363. l. **) Villa Ferefew (bizonyosan hibásan Fenefew helyett) 1408. Fejér VIII. d. IV. köt. 673. l. »3) Terra Fynthafwlde alio nomine Perzendorf inter villás Wrsza- badi et Civitatem Wesprimiensem 1392. Fejér X. d. VIII. köt, 363. /. — Ma nem létezik. 1*) Possessio Gyepes. 1477. Okit. DXCVIII. sz. 1*) Praedium Gyimolth 1437. Fejér X. d. VII. köt, 872, l, >ö) Gyrolth 1392. A cseszneki várhoz tartozott. Extr, Dipl, Anoizb, XII. cs. 26. sz. >^) Possessio Királyfold Görsöny (az eredetiben bizonyosan más leirással) 1374. Fejér IX. d. IV. köt. 591, l, - Ma Királyföldje puszta Alsó- és Felső-Görzsöny faluk mellett. >8) Hanta 1392. Extr. Dipl Anolzb, XII. cs. 26. sz. i») Holumba 1351. Fejér VII. d, III, köt. 325. l. '^) A Kinizsi által birt vázsonyköi urodalomhoz tartozott. Jászay €, h. 376, l. *») Villa Igar 1401. Fejér X. d. IV. köt. 49. l, — Később Dáddal és Vámmal Fejérben esett.

Digitized by Google 56

Löd 0, Lörénte «), Maros ^, Menyeke *), Merete *), Németi, királyi vadászok lakhelye *), Noszlop *), Oszlop % Pápa falu % Peremarton >«), Péterd "),Rátót i'^),Réde "), Ság »*), Sándor '% Sárosdfö '«),Serke "), Sikátor '^ Simonháza '»), Súr 20), Szent-Gál, királyi vadászok lakhelye **), Szentkirály-

») 1472. D.YLF. ss. ") Possessio Kjrtba, Kirtha. 1469. Ohlf, CDXCVII. sz. — A vá- zsonyköi urodalomhoz tartozott. •) Claustrum de Leweld. 1391. Fejér X f^. VIII. löt. 332. l Fra- trcs Sigismundus Prior et Conventus Claustri Beati Michaelis Ar- changeli de Leweld ordinis Carthusiani 1463. Okit. CC^XLV. $z. — Ezen Leweld vagy LövÖld a mai Város-Löd, a hol a kolostor állott. •') 1352. Fejér IX. d. VI. köt. 2S5. l. ') 1452. Extr. Dipl. Anohh. XXIV. cs. 10. SÍ. *) Meneke 1396. Fejér X. d. II. köl. 391. l — Ezen oklevélből kitetszik, hogy ezen Menyeke helység a veszprémvölgyi apáczazár- dával szomszéd és határos volt. V, o. 392. f. 5) 1332. Fejér VIII. d. III. köt, 587. Z., 1477* Okit. DXCVIII.st. «) Engel, Gesrh. der Tiebenlandtr I. d, 132. l ') Nostop 1332. Fejér VIII. d. III. köt. 587. l. *) Utraque Ozthlop 1392. A cseszneki várhoz tartozott. Extr, Dipl. Anoh. XII. cs. 16. sz. ») Villa Papa 1464. Okit. CCCLXIV. sz. — Ezen Pápa falut meg kell különböztetni a várostól, mely mellett feküdt ugyan az, de mint elkülönzött hatóság. Gyurikovics, Tu-'. Gyűjt. ÍS24. VIII, köt. 91 ik lap. '") 1443. Peremarthon, a veszprémi püspök birtoka. Okit. LIX. sz. ") Possessio Petherd 1453. Ij M. Múzeum 1854. I, köt. 326. I. '^) Nog Rátold 1283. Fejér VII. d. II. köt. 101. l. ") Nag Rede 1392. A Garaiak cseszneki várához tartozott. Extr. Dipl Anohb. XII. cs. 26. ss. ") Possessio Saagh in Comitatu Vesprimiensi 1489. Oklevéltár^ DCCXCVII. sz. •^) 1396. Fejér X. d, II. ko', 391. l. •«) Sarosdfew 1464. Okit. CCCLXIV. — Ma e néven nem létezik. ") Serke és Zerke 1480. Okit. DCLI. sz. '") Sykator 1392. A cseszneki várhoz tartozott. Exfr. üipl. Anolz', XII. cs. 26. sz. •9) 1481. Okit. DCLXX. 55. '") Swr. 1436. Erfr. DIpK AnoW. XXII. cs. 22. sz.

Digitized by Google 57

Szabadja '), Szombathely % Szölös «), Szörcsök *), ÁCB- Teszér *), Urszabadi % Zircz '), Jákó % Jenő »), Vám "), Apácza-Vásárhely *0? Tót-Vázsony ^^), Vinár »») gtb. Föbirtokosai voltak: a veszprémi és győri pUspíJkök **), Kinizsi Pál '*), az Újlakiak *«), Kanizsaiak »'), Garaiak ^s),

") Zenthgal, Ulászló regestruma 1495. Engelnély Gesch, der NehenI, L rf. 132. L ') GeorgiuB de Zenth Kyral Zabát 1393. Fejér X d. VIII. höi. 363. I. — Már Sz. László levelében 1082. előjön libera villa Sancti Eegis néven 1082. Fejér I. köt. 450. 1. ') Zombathel 1892. A Garaiak csesznek! várához tartozott. Extr. Dipl. AnoU. XII. c«. 26. sz. *) Nagy Zewlews 1469, Okit. CDXCVIl ss.; a vázsonköi várhoss tartozott. *) Possessio Swrczeg 1473. Exír Dip\ Anohb. XXVI. cs. 26. ss. ') Alch-Thezer 1392. A cseszneki várhoz tartozott. Fx.'r. Dipl. Anohb. XII cí. 26. SÍ. «) VUla Wrszabadi 1393. Fejér X. d VIII. köt. 393. 1. ') Zyrch 1396. Fejér X d. II köf. 390. /., Zircz 1489. OklevéUár DCCXCVII $5. ") Jakou. 1464. Okit. CCCLXIV. sz. ») Jenew. 1398. Fejér X. d. II. köt. 596. Z., 1399. V. o. 658. l •») Waam. 1401. Fejér X, d. IV. köt. 4.9. /. ") Apacha Wasarhel 1391. Fejér X d. I. köf, 70i. l. éa Tud.-tár, Vj foly. X d, 188. l. Azért nevezték így, mert IV. Béla adományából Vá­ sárhelyt és a hozzá tartozó utódaimat a Nyűlak szigetebcli apáczák bírták. Ma Somló-Vásárhely mezőváros. — Egyszerűen Vásárhely néven említtetik 1423. Fejér X d VI. köt. 602. l. és M d. 389. l. '') Villa Thoutvason 1309. Fejér VIII. d. I. köt. 365. l. •') Possessio Venar 1379. Fejér IX. d. VII. köt. 616.1. •'•) A veszprémi püspök birta a veszprémi várat minden tartozandó- ságaival. O/tV. CCCLXXVI. sz. — A győri püspök 1489-ben cserélte el az általa addig birt Veszprém megyei Ság helységet a zirczi apátság Győr megyei Börcs helységével. Okit. DCCXCVII. sz. '*) 1494-ben Kinizsi Pál ezen megyei jószágaira a forintos segede­ lemből 631 forint esett. Engel e. h 26. L — 1472-ben Vezsenyi László magvaszakadtából nyerte a vázsonköi urodalmat, melyhez 12 helység, egy puszta és több részjószág tartozott. Döbrentei, Régi magyar nyelv­ emlékek II. köt. 2, /., Jászai, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 375. 1. Nagy-Vázsonyban a pálosoknak zárdát építtetett, s 1494. nov. 20-dikán a Száva mellett elhalván, holttestét neje az ezen zárda mellett

Digitized by Google 68

Marczaliak *), a lövöldi cartbausi kolostor perjele 2), a ke­ rekű dominicaniis kolostor ^), a pálosok jenöi kolostora ^), a zirczi apátság ^)j a szent-gáli és németii királyi vadászok <>), az Essegliváriak '), Enyingi és Kelemenfalvi Törökök %

állott jeles egyházban temettette el. Jászai e. h. Sírirata következő volt: Erexit Vasonia claustra Kinisius heros lUíus hac urna marmoris ossa cubant. Budai Ferenci^ Polg. Lex. II. d, 474. L »«) 1494-ben 183,1495-ben pedig 169 forint esett veszprémi birto­ kaikra. Engel e. h. 26, és 132. l — Újlaki Miklós erdélyi vajda és tót­ országi bán birta 1460 ban Palota várát, mely azonban ekkor Fejér vármegyéhez tartozott. Kaprinai, Hist. Difi. I. d, 152, l. *'') 1401-ben a Simontomyaiak hűtlenségéből kapták Zsigmond ki­ rálytól a simontomyai urodalmat, s melyhez tartozott Veszprémben Vám helység, és Igar s Balhás fele. Fejér X. d. IV. köt. 48, 49. l *®) Birták Csesznek, Ugod és Somlyó várát, valamint Pápa városát minden tartozandóságaikkal 1408. Fejér X, d. IV, köt, 673, l — Csesz­ nek várát 1392-ben kapták cserében Zsigmond királytól némely, Kácz- ország szélén a macsói bánságban feküdt várak és kerületekért. Exir. Dipl, Anoh, XII. XII. cs. 26. sz. — Somlyó várát és Pápát Zsigmondtól Ivánka és Sz. György Valkó megyei helységekért kapták cserébe. Felsó M. Oisz: mnerva 1828. 1869. l, ') Maros helységét birták Veszprémben 1452. Extr. Dipl. Anoh, XXIV, cs. 10. sz, 2) Ezen kolostor a mai Város-Lödön létezett s gazdagan el volt látva birtokkal. II. Ulászló III. Decr. 15. és 20. czikke szerint 200 lovast tartozott kiállítni. JUálray Gábor, Uj M. Mm. 185%* 11, köt, 205. 206. l, ^) 1495-ben Veszprém megyei birtokára 12 forint esett. Engel e, h, I, d. 132. h *) A Marczal vize mellett Berzsenyhez közel birták Bottfólde vagy Védép nevű földet. 1398. és 1399. Fejér X. d. II. köt. 596, és 658. l, *) Birta Veszprémben Ság helységet, melyet 1489-ben cserélt el a győri püspökkel. Okit. DCCXCVIl. sz. *) 1495-ben segedelem gyanánt birtokaikra 83 forint esett. Engel e. h, 132, l, ') Esseghvári György alispánra 1494-ben 83 forint, 1495-ben 67 forint adó esett. Engel e, h, 26, és 132, l, 8) Birták Enying helységét. Lekoczky, Stemmat, 11, d, 398, l — Török Imre birtokára 1495-ben 24 forint esett. Engd e, k. 132, l,

Digitized by Google 59 Döbrenteiek és Döbrentei Himfiek OÍ Pápaiak«), Dndari Cs&kok »), Devecseri Csóronok % Súriak *), Kerekesek ^), Perduczok, Baroczok, Ácsiak, Béliek '), Hosszúiótiak, Hat- halmiak és Ajkaiak ^\ később a Szapolyaiak ^). Örökös főispánja a veszprémi püspök volt Í°). 5-8ZÖr. Szála vármegye. "). A hajdani Szalaváxtól nyerte nevét, mely a mellette elfolyó Szála vizétől nevezte­ tett Így. **). A Balaton mellett terült s egész a Dráva folyóig terjedt; igen jó borai termettek *^). Adó alá eső telke 9500- nál több volt ^*). Egy része Muraközi terület néven is em­ líttetik '").

*) Bírták a döbrentei várat tartozandóságaival 1464. Ohlevéltár CCCLIX. *». ») Pápa faluját bírták 1464. OWí. CGCLIX, SÍ. 3) Dudar helységét bírták. 1418. Extr, DipL AnohK AT///, cs, 13, •». *) Devecseri Csórón András alispán volt 1423-ban, Devecseri Csórón Lajog pedig 1439.ben. Fejér X d. VI, k, 602, l, éa XI köt, 388, l, *) .Sür helységét bírták 1436. Extr, Dipl. Anohh, XXII, cs, 22, sz. ®) Kerekes Pál tatai várnagy 1453 ban V. Lászlótól kapta ado­ mányba Teleki helységét. Katona^ Hist. Ciit. Stirpis mixiae VI, d, 893.1. ^) Perducz István, Barocz Mihály, Ácsi András, Béli Domokos köve­ tek voltak az 1447-dik országgyűlésen. Kovachichy Vest. Comit. 266. l. ^) Hosszútóti György, Hathalmi Lázár és Ajkai János követek vol­ tak az 1505-diki országgyűlésen. Tud. í^r, IJj folyam ^ VI. köi. 63. l. ') Garai Mihály magvaszakadta után 1480-ban adta Mátyás király Szapolyai Imrének a Veszprém megyei Garai jószágokat. Mind Imre 1487-ben, mind Szapolyai István nádor 1499-ben Pápán halt meg. iyyurihotic$ y Tud, Gyűjt. 1S21, VIII. kőt. 88, /. — István nádorra az 1494.diki segedelemből 659, 1495-ben pedig 802 forint esett. Engel e, h, 26, és 132. l, ***) Nos Albertus .... Episcopus Ecclesie Wesprimiensis Locique eiusdem Comes perpetuus 1465. Okit. CCCLXXVI. Ugyanígy czímezi magát Mátyás veszprémi püspök is 1443-ban. Okit LIX. st. **) Az ezen korszaki oklevelekben rendesen Comitatus Zaladiensis név alatt fordul elő. Főispánja a régibb korban gyakran Comes de Zala czimen emh'ttetik. '*) E vár nevét, melynek romjai máig is láthatók a Szála folyó part­ ján, az annak szomszédságában eső Szalavár falu máig is föntartotta. 13) Rantan e. A, Jnd, II, 39. /.

Digitized by Google 60

Várai: Szalavár *), Csáktornya és Strigó a Dráva és Mura között *), Lendva a Mura és Lendva vize között ^), Tihany *), Nempti (ma Lenti) a Kerka vize mellett *), Ké- ménd «), Kanizsa '), Tátika «), Csobáncz »), Rezi »«), Sü- megh "), Hegyesd ^2). Mezővárosai: Kanizsa *^), mely egyik legnevezetesebb magyar családnak adott nevet, s e korban ezen Kanizsai család birtoka volt, Boldogasszonyfalva **), és Sümegh **).

'*) Az 1494-ben ajánlott egyforintos segedelemből 9553, 1495-ben pedig 6007 forint esett ezen megyére. Engel e. h. 34. és Í42. l. '^) Districtus Draua et Muraköz appellata. 1397. Fejér X. d. lí. hot. 390. L ') Szalavár említtetik a szalavári Sz. Adorján monostorának 1019- diki alapító levelében, Fejér I. köt. 305. /., és castrum Zaladiense név alatt egy 1269-diki oklevélben. Fejér VI d. II. köt. 410. I. — Pál sza­ lavári apát (Abbas de Zalwar) előfordul 1450. Okit. CXVIII. «. ') Castra Oztrogo et Chiaktomia inter fluvios Draua et Mura exi- stentia 1349. F'jér JX. d. I.köt, 76í. í. — Ezen várak tartozandósága volt az egész muraközi kerület a Dráva és Mura közt. 3) Castrum Lyndua vocatum 1323. Fejér Vll/.d. II. köt. 457. l. *) Castrum Tykoniense, Castrum Tybonvara, 1392. Fejér X. d. íí. köt. 71. l, Castrum Tyehoniense. U. 0. 73. l. *) Castrum Nempthy iuxta fluuium Kereka 1343. Fejér IX. rf. /. köt. 86. lop. «) Castrum Kemend 1400. Fejér X. d. II. köt. 763. ^, 1403. Fejér X, d. IV. köt. 207. l. ') Castrum Kanisa 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 410. ?., Castrum Ka- nyzazegh. V. 0, 412. l. «) Castrum Thadenka 1257. Fejér IX. d. VII. köt. 669. l. Castrum regale Tadeka 1397. Fejér X d. 11. köt. 492. l. Tantika 1402. Fejér X. d IV. köt. 146. l. 9) Castrum Csobáncz 1272. Frjér VII. d. V. k. 377. l. '») Castrum Kezy 1397. Fejér X. d. II köt. 490. l. ") Castrum Episcopale Symegh vocatum 1443. Okit. LIX. sz A vesz­ prémi püspök birtoka volt, ma is az bírja a sümegi urodalmat. '*) Hegyesdet Szálában azon várak és urodalmak közt említi Gyuri- koticr^ De siiu Slav. et Crout. 21. l., melyeket Újlaki Miklós bosnya ki­ rály bírt Mátyás korában. ") Itt feküdt a rómaiak Valcum-a. Engel Gesch. t. Slavon. 237. l. '') Bodogazonfalwa 1420. Fejér X. d. VI. höf. 266. /., 1428. U.o. 930.

Digitized by Google 61

Helységei: Ábrahám ^). Ácsa % Ákosfalva, más né­ ven Kávás 3), Apáti *), Aracs *), Aranyad «), Aszófö '), Bagód «), Bakónak % Baksafalva ^«), Balázsfalva "), Bánd ") Barabás "), Barkócz ^% Becsoíalva '*),Bede »«), Besenyő ''), Bellatincz '«),Bobicsa >»), Bogata ^% Bogola «0, Bolata ««),

{. — Heti és országos vásári szabadalmát Zsigmond királytól az emlí­ tett években nyerte, ma Boldogasszonyfa, igen csekély falu. '*) Már 1061-re említtetik Ottó Sümegh város birája. (Sümeghiensis Civitatis Comes) Fejérnél l. d. 398. l. ») 1222. Fejér VJ[. d. I, köt. 210. í, 1323. Fejér VIII. d. Ili köt- 258. l. — Ma puszta Ábrahám a Balaton partján. *) Acha 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461. l. 3) 1370. Fejér IX. d. VI. köi. 158. /., 1430. Fejér X. d. VII. köt. 206. l. — Kávás név alatt maradt fön a Szála folyó partján. *) 1357. Fejér IX. d. VL köt. 59. /., 1392. Fejér X. d. II, köt. 76. /. — Ez utóbbi a tihanyi monostor birtoka volt, s a tihanyi félszigetben fe­ küdt, hol ma nevét sem találjuk; az első alatt a Eapornaktól éjszakra fekvő Alsó-, Közép-, és Nemes-Apáti értendő. 5) 1222. Fejér VII. d. I. köt. 210, í., 1385. Fejér X. d. I. köt. 219 l. 6) Arandh 1323. Fejér VIII. d. 11. köt. 461. l. '') 1222. Fejér VII. d. I. köt, 210. l. - Azofeu 1392. Fejér X, d, II. köt. 75—82. i 8) Bogad 1284. Fejér VI. d. II. köt. 410. l. 9) 1387. Fejér X. d. 366. /., 1411. Fejér X. d. V. köt. 147. l. — Egha- zaz (Egyházas) Bakónak 1359. Fejér IX, d. III. köt. 184.1. — Kisbako- nak (Kis-Bakonak) 1401. Fejér X. d. IV. köt. 50. l. — Ma Szálában két Bakónak helységet találunk egymástól távol, minden melléknév nélkül. >0) 1403. Fejér X. d. I . köt. 212. l. —Ma Baksa a Kerka folyó mellett. »») 1323. Fejér VIII d. II. köt. 461. l. »2) 1278. Fejér V. d. II. köt. 496. í., 1279. Fejér VII. d. III. köt. 84. l. '3) Barabás 1403. Fejér X. d. IV. köt. 212.1, Barnabás 1403. U. o. 808. l. — Ma Barabás a Kerka folyó mellett. *4) Barkouch 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461. l. - Ma Vas megyében épen a szálai határszélen esik Nagy- és Kis Barkócz a Mura mellett. ") Bechofalua 1323. V. o. »«) Possessio Bedé 1421. Fejér X. d. IV. köt: 447. l. — Ma Böde. 17) 1284. Fejér VI. d. II. köt. 410. l. »8) Belatincz 1431. Fejér X. d. VII. köt. 383. l. — Az Alsó-Lendvai Bánfiak egyik urodalmának feje volt. »9) 1323. Fejér YIII. d. II. köt, 461. í. — A Balaton mellett feküdt. —

Digitized by Google 62

Bonczodfölde *)' Bork ^), Bozafalva, Bovi Szent-András *), Banya *), Csapi s), Csatár % Csesztreg '), Csopak »), Csö- törtökhely, más néven Hegenfeld % Damasa ^% Dezics "), Dobrónak ^% DUrgicse ^^\ Erdösfalva '*), Ecsér '^), Est- Tánd ^% Fülöp "), Füred ^s), Galambok »9), Garasd «»),

Talán a Badacson hegy mellett fekvő mai Badacson-Tomaj értendő alatta. ^^) 1313. Fejér VIIL d L köt. 522. /. ^^) 1295. Fejér VII. d. II. höt. 176. l. és 17. o. 192, l — Bogola ma Somogyban esik N. Kanizsától egy mérföldre. ") 1323. Fejér VIII. d. II. köt, /iGl. 1. «) Bonchudfeulde 1370. Fejér IX. d. VII. köt, 567. és 570. L 2) 1323. Fejér VIII. d. II. köt. i61, l. — Ma Berke falu a Muraközben a stájer határszélhez közel. 3) Mind e két helység említtetik 1403. Fejémü X. d. IV. köf, 809. l. *) 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461. l. 5) Chapy 1377. Fejér IX. d. VII. köt. 388. l. 6) Cbatar 1353. Fejér IX. d. VI. köt. 59. l. 7) Chesnegh 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461.1. — Hogy itt a mai Szála megyei Csesztreg mezőváros értendő a Kerka folyó mellett, bi­ zonyos, s így Fejérnél a Chesnegh leírás olvasási vagy nyomtatási hibá­ nak veendő. 8) Chopak 1327. Fejér VIII. d. III. köt. 258. l. 3) Chetertekhel, alio nominc Hegenfeld 1403. Fejér X. d. IV. köt. 809. l. — Ez a mai Égenfölde falu Szalavártól éjszakra a Balaton bo­ zótja mellett. »o) Damasa inter fluuios Mura et Draua 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461. /. — Ez a mai muraközi Domasincz horvát falu. i») Dezich 1464. Okit. CCCLXI.Vsz. — Ma e néven nem létezik. 1^) 1323. Fejér VIII. d. II. köt. 461. l. ") Dergecze. 1392. Fejér X. d. II. köt. 75—82. l. í4) 1329. Fejér VIII. d. III. köt. 380. l. 15) Echyr 1476. Okit. DLXXII. ss. — Ma Ecsér puszta a Balaton mellett. 16) 1403. Fejér X. d. IV. köt. 216. Z.- Ma Istvánd a Zala folyó mellett. 17) Possessio Philöph 1412. Fejér X. d. V. köt. 368. l. -- Ma Fülöp puszta a Balaton mellett. 18) 1298. Fejér VI. d. II. köt. U7. l. - Fired, Fyred 1392. Fejér X. d. II. köt. 75-82. l. 19) 1331. Fejér VIII. d. III. köt. 549. l. ^) 1272. Tud. Gyüjl. 1828. V. köt. 88. l.

Digitized by Google _^8

Gelse 0; Gyertyános ^), Gyömörö % Gudinire a Kerka mellett *), Gulács s), Gutorfölde % Harkál '), Henye «»), Herbártfölde % Herend ^o)^ Hermánfalva "), Hetye **), Horváth "), Hosszútóth i*), Ján ^^), Jakabfi-jánosfalva ^Ö), Ig- ricze "), Izsófölde »8)^ lyáncs '»), Kapoles '^o), Komár «>),

1) 1313. FejVr F///. d. I. hot, 522. /., 1316. V. o. 595. L, 1388. Fejér X. d. I. Itöl. 423. l. ') Gertianagh 1329. Fejér VIII. d. III. köL 380. l. 3) Gywmerew 1476. Okit. DLXVII. sz. *) 1323. Fejér VIII. d. II, köt. 461. l. &) Gwlach 1476. OUt. DLXXXI. sz. «) Gutorfewlde 1464. Okit. CCCLXIV. sa. '^) Possessio Harkal 1370. Fejér IX. d. VII. köt. 566.1. ®) Terra de Heney 1292. Fejér VI. d. I. köt. 227. l.; possessio Henye 1403. Fejér X. d. IV. köt. 216. l. »j Herbortfeuldy 1332. Fejér X. d. III. köt. 291. l. Ez a Marczal mel­ lett esi) Megyer helységgel volt határos, s ott ma nem létezik. Her- barfelde 1403. Fejér X. d. IV. köt. 212. l. — Ma Herbátfa helységet Sza- labértól nyugatra épen Szála vármegye szélén találunk. 10) Herend 1318. Fejér VIII. d. VII. k. 121. l. — Sz. Jakab és Tagyon szomszédságában esett a Balatontól nem messze. ") 1421. Fejér X. d. VI. köt. 435. l. «) Hethe 1332. Fejér X. d. III. fcö/. 29Í./. —Megyerrel volt hatá­ ros ; itt ma Hetyefej falut találunk. í^) Kovachich Forrni. Solen. 157. h közÖl e helységről Mátyás korából egy oklevelet, keltének kitétele nélkül. — Ma Felső- és Alsó-Horváthi. **) Hossythoth 1443. Oklevéllár LIX. ss., Hozywthoth 1477. Okletéllár DXCVII. sz. »*) Jaan. 1421. Fejér X. d. VI. köt. ^35. s köv. l.— Ezen Ján, Hermán­ falva, és Priaszo Szála megyei helységek határairól szóló oklevélből kitűnik, hogy a kérdéses Jaan helység Milejjel és Bedével (ma Böde) volt határos, s miután ezek szomszédságában ma Sz. Ivánt találjuk, nem kételkedhetünk, hogy ezt kell a kérdéses Ján helység alatt érte­ nünk, Ján, János és Iván azon egy név levén. *^) Jakabfianusfalva alio nomine Feneofeold 1403. Fejér X. d. IV. köt. 212. 1. — Jacob Fyanusfalva alio nomine fueuenisfeld 1403. V. o. 808. l. — Ezen a Zsigmond ellen pártot ütött Reznekiektöl Reznekkel együtt elvett falut az épen Reznek szomszédságában eső mai Jakabfa (Jakabfalva) helységgel vehetjük egynek. í^ Igrichy 1292.Páur Iván közleménye, Hazánh, 185S. 17. U

Digitized by Google 64

Homok-Komár ^), Kapornak % Karacsfölde, más néven Kis Kolos vagy Szent-Miklós 3), Kávás *), Kedhida *), Kék % Keresztúr '), Keszi ®), Kisfalud, más néven Szent- György »), Kistelek '% Kökényes "), Középfalu "), Kö­ vesd '«), Kutas »*), Kylic, Ktirmend **), Lak "), Lakos '0,

"•) Isofelde és Isofeld 1403. Fejé, X d. IV. köt. 212. és 808. l. - Ma Izsakócz a Mura mellett. ") Iwanch és Iwanuch 1323. Fejér Vili. d. IV. köt. 46Í. l. — Ma Iváncz a Lendva folyó mellett. =») Kopulch 1341. Fejér X. d. IV. h. 549. l. — Ez oklevélben Vigánt- tal együtt említtetik, es csakugyan annak szomszédságában esik. '•) Kamar 1331. Fejér VIII. d. III. kot. 549. l. — Ezen helységen, mely ez oklevélben Galambokkal együtt említtetik, az ezzel szomszéd mai Komár-város nevű Szála megyei falu értendő. *) Possessio Homok-Komar 1389. Fejér X d. I. köt. 549. /. — Ma Homok-Komárom. *) Conventus Ecclesie S. Salvatoris de Capomak 1481. Okietiltár DCLXII. $i. ') Karathfelde, alio nomine Kis Kolos vocata iuxta fluuium Zala in qua Ecclesia sub bonore S. Nicolai Confessoris foret con- structa. 1373. Fejér IX. d. IV. köt. 516. l. és IX. d. VII. köt. 341. l. — 1399. Karaczfeulde alio nomine Zent-Miklos. Fejér X. d. II. köt. 650. l. — 1404. Karacz földe V. o. X. d. IV. köt. 3il. l. — Ezen falu Kedhi- dával, a mai Kebidával, volt határos a Szála mellett, s neve, az ezzel csakugyan szomszéd Kallósban maradt fön. *) Más néven Ákosfalva. Lásd az erre tett jegyzetet. 5) 1399. lejer X. d. II. kot. 650. l. — Ma Kehida. «) KeekjKeku. 1392. Fejér X. d. II. köt. 75-82. L — Ma hihető­ leg Kékkút. ') 1403. Fejér X. d. IV. köt. 809. l. ») Kezy 1464. Okli. CCCLXIV. ss. ») Zenthgyurgh alio nomine Kisfalud 1403. Fejér X d. IV. köt 22. 65 809. l. '") Kis Telek 1376, Fejér IX. d. VII. k. 379. l. ") 1400. Fejér X d. II. köt. 763. /., 1403. l^ o. X d. IV. köf. 216. l. '') Kezepfalu 1353. Fejér IX. d. VI. köt. 59. /., 1370. Fejér IX. d. VII. köt. 567. l. "») Keuweusd (Kövösd) 1397. Fejér X. d. //. köt. 601.1. Ma Köves falu a Balaton partján. '*) 1431. Fejér X. d. VII. köt. 373. l. '*) Mindkét helység említtetik 1323. Fejérnél VIII. d. II. köt. 461. l.

Digitized by Google 65

Lámbróth % Lippa 2), Lovas »), Mak *), Mándhida % Mán- ta, Mártonháza ®), Megyer '); Mindszent ®3, Molna, Mosony 0), Nempti '% Nyírlak '»)> Ollár '^), Orbonak "j, Ölyvesfal- va '% Örs *s), Kövágó-Örs ^«), Orvényes "), Pacs *^, Pá- az utóbbi a Kerka mellett. Ma itt egyik sem létezik. Kurmend min Megyerrel határos helység a Marczal mellett említtetik 1332. Fejérnél X, rf. ///. h, 290. L — Ma itt sem létezik. '«) 1388. Fejér X, rf. /. fc, 423. l - Praedium Lak. év nélkül. Ko- vachich, Form. Solen, 24/. /. ") Lakuz 1403. Fejér X, d, IV, ft. 808. l. ') Lambnith 1323. Fejér Vili. d. II. k. 461. l. ') Lippa 1323. Fejér e. h. ') 1392. Fejér X. d. Vili. h. 363. l. ') 1332. Fejér X. d. III. k. 290. l. — Megyerrel volt határos a Marczal mellett; ma nem létezik. 5) Mandhyda 1369. Tud. tár Vj folyam X. d. 188. l. — Ez bizo- n} osan a mai puszta Mánd a Szála folyó mellett. «) 1389. Fejér X. d. l. h. 546. I. — Mint ezen batárjáró levélből kitetszik, mind e két helység, Eigyácz, Óbornak és Homok-Komárom máig is fönálló falukkal volt határos, s így N. Kanizsától nem messze éjszaknyugotra feküdt, hol ma neveiket sem találjuk. ') Megér 1332. Fejér X. k. III. d. 289. l. — 1464. OkV. CCGLXIV. S5. — A Marczal vize mellett esik Szála és Vas vármegye határán. «) Mendzenth 1415. Fejér X. d. VIII. k. 554. í. — A Szála folyó mellett esett, s Jánosfalvával volt határos ; e szerint ez a mai Szala- Mindszent. ^) Mindkét helység, melyet ma Szálában nem találunk, említtetik egy 1284-diki oklevél kivonatában FejértvH VI. k. II. d. 410. L •») Negbte 1323. Ffjér VIII. d. II. k. 461. l. — Az itt elősorolt faluk fekvéséből ítélve e bizonyosan hibásan másolt helynév a mai Nempti vagy Lenti mezővárosra magyarázható. *') Nirragh 1443. Okit. LIX. l. — Ez oklevél szerint Sümegh várához tartozott, melyhez a mai Puszta Nyírlak fél óra távolra sem esik. í^ Benedictus Tompa de OUar 1420. Fejér X. d. VI. k. 266.1. — Ma Ollár puszta. '=») Possessio Orbonuk 1389. Fejér X. d. l. k. 549. l. — Ma Óbornak falu N. Kanizsától éjszakra. »*) Vluesfalua 1353. Fejér X. d. VI. k. 59. /. — Ma e néven nem létezik. — Talán a mai Ötvös falu. '=) Eörs (helyesen Ewrs) 1327. Fejér Vili. d. III. k. 258. l., Wrs HUNYADIAK KORA VI. KÖT. 5

Digitized by Google 66^ ka, Pákaszeg % Falaznak % Petenye "'), Pécsöl *), Pet- rócz *), Pósfalva «), Poszva ""O, Priaszo «), Récse % Rez­ nek ><»), Rigyácz ")> Rokolyán '% Salamonvára "), Sok »*),

1393. Fejér X. d. VIII. k. 363. K — Ma Felső- és Alsó-Örs a Bala­ ton mellett. '*) Terra Ohus vocata in Comitatu Zaladiensi — cum piscatura aque Balotini ipsam terram portionaliter contingenti, et portioné térre, vbi lapides ad molandnm exscindi consveverunt 1290. Fejér VII. d. II. h. 126. l, — Hogy itt a Szála megyei Balaton melléki Kővágó-Örsró'l van szó, kétségtelen, s igy az Olms leirást bizonyos olvasási hibának vehetjük. ") Eormines 1222. Fejér VII. d. I. h. 210. /., Ewrminus 1892. Fejér X, d. II. köt. 81. í., Eormenyes 1412. Fejér X. d. V. k. 368. L — £z a mai Orvényes falu a Balaton partján. — A nép az örvényt né­ mely vidékeken máig is örmény vagy őrminy-nék ejti. »») Terra Pach 1272. Fejér V. d. II. k. 61.1. — Hajdan több helység viselte e nevet, u. m. Hosszupach 1340. Fejér VIII. d. IV. h. 439. /., ugyancsak Huzinpach, alio nomine Bempah, továbbá Bodogazzoni- paha, Zenth-András Paha, et Felpah aliter verő Nemuthpah. 1369. Fejér IX. d. IV. k. 202—204. /. — Ma Zalában egy Pacsa helységet találunk. ') Páka 1323. Fejér VIII. d. II. k. 461. /., Pakasegh 1323. U. o. ') Paloznak 1327. Fejér VIII. d. III. k. 258. l. ») Pechemye 1403. Fejér X. d. IV. k. 212. l., Petennye 1403. U. o. 809. l. — Talán Pettend vagy Petend Szálában. *) Pecsöl major — Pecsöl alia 1222. Fejér VII. d. /. k. 210. l, Pe­ chei 1392. Fejér X. d. II. köt. 15-82. l. Nagy Pechei 1431. Fejér X. d. VII. k. 373. és 391. 1. — Ma Szálában Nagy-, Kis- és Nemes- Pécsölt találunk. «) Petroch 1323. Fejér VIII. d. II. k. 461. l. «) Poosfalva 1403. Fejér X. d. IV. k. 212. í., Pesfalua (hibásan) 1403. U. 0. 808. L ') Possba 1400. Fejér X. d, II. k. 763. L — Poszba 1403. V. o. X. d. IV. k. 212. l. ») 1265. Fejér VII. d. V. k. 3U. /., 1421. Fejér X. d. VI. k. 435. h ») Reche 1325. Fejér VIII. d. VII. k. 178. L 1376. Fejér IX. d. VIh k. 379. l. '») 1403. Fejér X. d. ÍV. k. 212. és 808. I. ") Possessio Rigalth 1389. Fejér X. d. I. k. 548.1. »») Rukulyian 1346. Fejér IX. d. I. k. 409.1.

Digitized by Google 67

Szalatelke 0, Szántó % Szegfalva % Székely *), Szent-Ador­ ján % Szent-Balázs *), Szent-Erzsébet'), Szent-György % Szent-Jakab »), Szent-Katalin >»), Szent-Király, Szent-Mar- gita, Szent-Mihály, Szent-Miklós **), Szepene'^), Szerda­ hely '% Sziget »4), Szöczi '*), SzöUös '% Tátika *'), Ta-

'^) Salamonvara alias Harkul 1430. Fejér X. d. VIL k. 206. l. — Ma Salomvár falu a Szála mellett. •*) Sook 1313. Fejér VIÍL d. II. köt. 46U l. •) Zalatelke alio nomine Pochly 1340. Fejér VIII, rf. IV. k. 439. í. ') Villa Scantou 1257. Fejér IX. d. VII. k. 669. /. — Tátika vár tar- tozandósága volt, s azzal ^pen szomszéd. ') Zegfalua 1403. Fejér X. d. IV. k. 808. l. — Ma Szegfalu. *) Zekel 1477. Kovachich, Form. SoIen. 221. l. ^) Szent Adoryas (hibásan nyomtatva) 1403. Fejér X. rf. IV. k. 212. l. •í) Zenthbalas 1482. Okli. DCLXXXVI. sz>. ') Zenth Erszebeth. Egy Mátyás korabeli oklevél, kelet nélkül Kova- chtchnál Form. SoIen. 272. l. — Ma Alsó- és Felső- Sz. ErzseTbet a Lendva mellett. «) Villa S. Georgii 1323. Fejér VIII. d. II. k. 461.1. — Szent György falua 1329. Fejér VIII. d. Ili. k. 380. 1. — Zenthgyurgh alio nomine Kysfalud 1403. Fejér X. d. IV. k. 212. és 809. l. ') Villa S. Jacobi 1318. Fejér VIII. d. VII. k. 121.1. - Zenthiakab 1482. Okit. DCLXXXVI. s*. '") Zenth Katharina 1409. Gyurikovicsj De silu et ambilu Slavoniae et Croatiae. 18. 1. '*; Villa Sancti Regis, villa Sanctae Margarethae, villa Sancti Mi- chaelis, villa Sancti Nicolai 1323. Fejér Vili. d. II. k. 461. 1. •') Zepene 1279. Fejér V. d. II. k. 496. J. és VII. d. III. k. 84. l. - Talán a mai Szemenye a Mura bal partján. '') Zerdahely 1464. Okit. CCCLXIV. ss. '*) Possessio Zygety 1313. Fejér VIII. d. I. k. 522. l. ; Zigeth 1388. Fejér X. d. I. k. 423. l. '^) Zucy 1279. Fejér V. d. //. k. 496. í., és YIl. d. III. k. 84. h — Ma Szöcz, Szálának Veszprémmel határos szélén. •«) 1222. Fejér VII. d. I. k, 210. /., tíceuleus 1327. Fejér Vlíl. d. III. k. 258. /., 1398. V. 0. X. d. II. k. 609. /., 1412. V. o. X. d. V. k. 368. /., 1431. V. 0. X. d. VII. k. 377. l. '') Possessio Tantika in Comitatibus Zaladiensi ot Castri ferrei ha- bita 1402. Fejér X. d. IV. k. 1W. l. 5*

Digitized by Google 68

íryoTj *), T«Othí -), Udvari '). Ujntivar *}, Üzaa ']K Vajda *;>. Váftzol Oí Vé^ed '), Vígand •). F^ib bírtokoííai T^^Itak: az Als^S-Lendvai Bánűak "), Emcaztek "), Kanizsaiak '-), a Fel5«>-LeiidTai Szécsiek '^).

*) Thogyon 1318. F*jér >///. d. VII. k. 121. L ^; Villa Thotj 1272. F.f;Vr VII. d. V, k. 376. /. — E Icvel szermt CnfAiÁncz várával és Keszível voit határos, s így ezen helvs% a mai Káptalan-Tóthi Csobáncz közeieben. *) Udwary 13ír2. F^eV T. rf. /f. *. 75—&2. l. Vdvary 1412. Fejér X.

*) N^/va Caria 1313. Fejér Vili. d. L k. 522. l. — Vvnduar 13S2. Fejér IX. d. VII. k. 407. l. ^) Wsa 1477. Okit. DXCVIll. «. — Ma Szent-Lelek-Úzsa puszta, '•) Vajíla, Kí8 Vajda 1376. Fejér IX. d. VII. k. 379. L ') Eccle«ia de Vaaoly 1397. Fejér X. d. II. k. 603. /. •) Wegud 1327. Tud. Gyűjt. 183 i. VII. *. 90. L »; Viganth 1341. Fejér VIII. d. IV. k 5i7. l. '"; 1494-bcn az c^;ry forintos segedp€?nzböl esett Bánfi Miklósra 836, Bánfi Pál özvegyére 297 forint. Engel, Gesch. r. Slac. I. k. 3i. l. — Bir- ták az alfló-lendvai várat és urodalmat, melyről elönevöket is viselték, Neinpti (rna Lenti) várát tartozandóságaival, és a bellatinczi nrodal- mat. 1431. Fejér X d. VII. k. 383. l. '') ErncHzt Jánosra 1494-ben a segédpénzböl 1006, 1495-ben pedig 1122 forint cHctt. Engel e. h. 34. és 142. /. — Emészt János, Mátyás ked- VBH embere, cttcíl kapta adományban a Csáktornyái várat és urodalmat Hzalában, s crröl nevezték magokat maradékai Csáktornyaiaknak. Bit- dni Ferencz, I'olfj. Lex, II. k. 166. l. '0 A Kanizsaiakra 1494. a segedelempénzböl 304, 1495-ben pedig 89 forint esett. Eugel e. h. — Lörincz , az Osl nemzetségből, nyerte Kani­ zsát I. Károlytól adományban. Ennek unokái János, István és Miklós vették zálogba Újudvar helységét és tartozandóságait Szála vármegyé­ ben, a vranai perjeltől 4000 arany forintért 1382-ben. Fejér IX. d. VII. k, 409. l. — 1388-ban kapták a Kanizsai testvérek : János esztergomi érsek, Miklós és István adományban Gelse, Lak és Sziget helységeket; ugyanez évben kapták Bakonakot Bakonaki András hűtlenségéből. Fejér X, d. I. h. 423, 425. l. — Bírták Kedhidát 1399. Fejér X. d. II. h. 050. l., (5H mellette Karacsföldét 1404. Fejér X. d. IV. k. 340. l. '•') 1494-ben Szécsi Miklósra a segedelempénzböl 273 forint esett. Ktigel f. h. 3 i. /, — l'zen család nevét viseli máig is Szálában Szécsi- Sziget mezőváros Í^B Szécsi Sz. László falu.

Digitized by Google 69

Újlakiak i), Bátoriak ^:, a Rátóthi Gyulafiak ^), Bornemi­ szák % Egerváriak *), Gerzsei Petöfiek «J, Kinizsi Pál ^), a veszprémi püspök ^), a veszprémi káptalan ^), a veszprémi püspök egyháznemesei *"), a budai prépost és káptalan '^), a tihanyi apátság '^), a szent-gothárdi apátság "), a szála-

') Újlaki Miklós bírta a hegyesdi orodalmat. GyuiihovicSf De tiíu Slav, et Croat. 21. L — Újlaki Lörinczre az 1494-diki segedelempénzbó'l ezen megyei jószága után 54 forint esett. Engei e. h. 34. l. ^) Bátori György Szála megyei jószágára 1494-ben 132 forint esett. Engel e. h. 34. l. ^) Gyulafi Istvánra esett ugyanekkor 44 forint. Engel e. h, *) Bornemiszára 1494-ben 22 forint segedelempénz esett. Engel e. h. *) Egervári Mibály 1402-ben birta Tátikát. Fejér X rf. IV. k. Í4€. l. — 1403-ban kapta adományban Zsigmond királytól a hűtlen Reznekiek rezneki urodalmát. Fejér X. d. ÍV. köt. 212. és 808. l. ^ Gerzsei Pető fijai János és Tamás 1403-ban kapták Zsigmond ki­ rálytól adományban a hűtlen Kemendiek kemendi várát tartozandósá- gaival, melyek egy részben Szálában, más részben Vasban feküdtek. Fejér X. d. IV. k. 214. l. - Birták Szala-Mindszentet 1415. Fejér X. d. IV. h. 554. l. — Gersei Petőfi György és János 1476-ban Mátyástól kapták adományban Szálában Gulács helységét Gulácsi Antal magva- szakadtából. Okit. DLXXXI. sz, ') FelsŐ-Dörögd egy részét birta, mint a vázsonykői urodalom tar- tozandóságát. Eredeti oklevél után Jásiai, A magyar némtet napjai a mohácsi vész után 374. l. '') Stimegh várát birta tartozandóságaival 1443 Okit. LIX. 5«. — Ma is birja a sümeghi urodalmát. 0 Birta Ábrahám helységét egészen, s egy részben Szőlőst, Palaz- nakot, Csopakot és Őrsöt. 1323. FcjCr VIII. d. III. 258. l. — Nagy- Pécsölön is volt részjószága 1431. Fejér X. d. VII k. 373. /. 1°) Ezek birtokára e megyében 1494-ben 31 forint segedelempénz esett. Engel e.h. 34.1. ••) Volt részjószága Nagy-Pécsölön 1431. Fejér X d. VII. k. 373. l. '') Birta Tihany várát a tihanyi félszigetben 1392. Fejér X. d. II. k. 70. l.y melynek tartozandóságai voltak ekkor: Apáti ugyanazon félszi­ getben, Kövesd, Orvényes, Udvari, Dörgicse, Pécsöl, Aszófő, Füred és Kék (ma talán Kékkút), mind a Balaton mellékén. V. o. 75-82. l. •— Volt részjószága Szőlősön és Fülöpön is 1412. Fejér X. d. V. k. 368. L '^j Ezen apátság Szála megyei birtokára 1494-ben 67 forint segede­ lem esett. Engel e. h. L d. 35. l.

Digitized by Google 70 vári apátság ^), a vranai perjel ^), az Ollári Tompák ^), Sa­ lamonvári Salamonfiak *), Ákosházi Sárkányok *), Kutasi- ak ^), Döbrentei Himfiek'), Hosszútótiak ^), a Szántai Laczk- fiak 9), az Asszonyfalvi Ostfiak '«), Pölöskeiek ''). Kerecsé- nyiek, Csányiak és Laki Kaczorok ^^), Szent-Balázsi Szelek és Szent-Jakabi Csernelek **).

') A Bzalavári apátságot Sz. István alapította és adományozta meg több Szála megyei helységekkel 1019. Fejér I. d. SOi. l, — Ujabban adományozott neki több Szála megyei helységet 1024-ben. Fejér I. d. 307. l. — Az ezen oklevelekben említett helységek közöl többeket, mint: Szalavárt, Szála-Apátit, Radát, Bárándot, Csácsot, Bozsokot az apátság máig is birja, s nincs semmi kétség, hogy a XY-dik században is birta. ') János vranai perjel 1382-ben adta zálogba 4000 arany forintért a Kanizsai testvéreknek Újudvart és a hozzá tartozó helységeket. Fejér IX. d. VJI. k. 467. l. ») Birták Boldogasszonyfalva egy részét 1420. Fejér X. d. VI. k. 266. lap. ') Birták Sz. Ivánt, Hermánfalvát, Priaszót 1421. Fejér X. d. VI. k. 434. lap. ^) Birták Salamonvárát, Akosházát és több Szála megyei helységet 1430. Fejér X. d. VII. k. 206. l. ") Kutast birták más Szála megyei helységekkel 1431. Fejér X. d. VII. k. 383. l '^) Birták Keszi, Megyer, Szerdahely, Dezics és Gutorfölde helysége­ ket, mint a döbrentei vár ezen megyében esö tartozandóságait, 1464. Okit. CCCLXIV. SS. *) Birták Szálában Hosszűtótot, Úzsát s más helységeket 1477. Okll. DXCVIII. 45. ®) Laczkíi András I. Lajostól nyerte adományban Strigó és Csáktor­ nya várát Az adománylevél megvan Szegedinél, Decr. Reg. 317. l. és Bernkopf., De dominto Nobüium. Lehocúy, Stemmat. II. d. 225. l. — Budai Ferencz szerint c. h. II. d. 544. í., az említett várakat 1353-ban Laczkfi István, András testvére nyerte. '") Herbortnak Raznát Szálában IV. Béla adományozta 1240. Le- hociky, Stemmalogr. II. d. 264. l. — Herbortyai Ostfi János, neje Alsó- Lendvai Katalin jogán, osztozott az alsó-lendvai,[nemptii és bellatinczi irodalmakban 1431. Fejér X. d. VII. k. 383. l '0 Pölöskét birták 1459. Kaprinai^ Hisl. Dipl. 11. d. 2i9, l., — Le- hociky e. h. II, d. 115. l.

Digitized by Google 71

Főispánjai közöl e korból előttünk csak ezek ismerete­ sek ; Gerzsei Petőfi László 1440-re % ugyanő 1444-re *) és Szécsi János 1459-re ^). 6-8Zor. Vas vármegye *). Nevét Vasvártól nyerte, mely igen nagy erősségéről neveztetett igy *). Adó alá eső telke 4500 és 5000 között volt o). Vdrai: Vasvár '), Kőszeg «), Rohoncz »), üjvár (Né-

•') Kerecsényi György, Csányi Balázs ^s Laki Kaczor András vol­ tak ezen vármegye követei az 1505-diki országgyűlésen. Tudománytár Vj foly. VI. k. 63. l. >^) Több helységeket birtak Szála megyében, melyekről nekik Má­ tyás király új adománylevelet adott 1482. Okli. DCLXXXVI. s«. •) Katona, Hist. Crit, Stirpis mixtae VI, d» 102, l. * ^) Kovachich, Sylloge Decret. I. d. 90, l, *) Kaprinai, Hist. Dipl. II. d. 299, l, ^) Comitatus Castri Ferrei és Ferrei Castri, ritkábban Comit. Vas- variensis név alatt fordul elő az oklevelekben. *) Raman, Epitome e. h. ^) 1494-ben esett rá az egyforintos segedelemből 4505 V,, 1495-ben pedig 5051 forint. Engel e. h. I, d. 24, és í45. l. ') Castrum ferrenm név alatt mint már Árpád bejövetele elÖtt fÖn- állott várat említi Anonymus Belae Regis Notarim XLVIII. XLIX, fej. — Castrum ferreum 1221. Regestrum de Varad 36i. §. — 1423. Fejir X. d. VII. A. 60Í. l. *) Nouum Castrum Kyzug in Comitatu Castri ferrei 1263. F^ir IV, d. III. k. 114. L - Deseu Castellanus de Kivzeg 1328. Fejér VIII. d. VII. k. 209. l. — Castrum rcgium Kwzegh 1386. Exir. Dipl. AnoUb. XII cs. 6. si. — Duo castra uniformiter Kwzegh appellata és Utrumque Ca­ strum Kewzegh cum civitate murata similiter Kwzegh 1392. Exir. Dipl. Anohb. XII. cs. 25. és 26. sz. — Castrum Ktizeg 1408. Fejér X. d. IV. k. 673. l — Castrum Kewzewg 1459. Ohlf. CCCIII. sz. — Castrum et opidum GUDS (Kőszeg német neve ma is Güns) 1463. Okit. CCCXLIX, si. — Castrum et Ciuitas Kewzeg 1477. Oklevéltár DCVl. SÍ. — Ez utóbbi évben vívatta Mátyás Kőszeg várát és városát némely kapitá" nyaival és a Szála, Sopron és Vas vármegyei nemességgel, s azt Frid- rik császártól, ki e várat 1445- óta hatalmában tartotta, vissza is fog­ laltatta. — Mint az 1392-diki idézett oklevélből kitetszik, két kőszegi vár volt; csakugyan van is Kőszeg mellett egy magas hegyen némi váromladék, melyről Lazius azt tartja, hogy ez volt volna az avar ki­ rályok lakása. Thuróai Lásilóy Ungaria 17. l.

Digitized by Google 72

met-üjvár, németül: Gtissing) *), Sárvár *), Kereki (ma Mo- nyoró-kerék) ^), Borostyánkő (Pernstein) *), Léka ^) és Fel- 8Ö-Lendva *'). Városai: Kőszeg '), melyet Henrik bán és fija János nádor alapított s szabadalmakkal az említett János nádor unokájának Gergelynek fija Miklós ruházott föl, mely sza- badaknakat azután 1328-ban I. Károly kiváltságlevél-alak­ ban megerősített, a várost azon szabadalmakkal ajándékoz-

•) Castrom Rohonch, — Castrum et Opidum Rohonch 1404. és 1405. Extr. Dípl. Anohb. XV. cs. 6. 7. ^s iO. $i. — Castrum Kohoncz 1408. Fe­ jér X. d. IV, k. 673. l. — Castrum Rohoncz 1459. Oklevéltár CCCIIL SÍ. — Castrum et Opidum Rechnicz 1463. Oklevéltár CCCXLIX. sz. •) Castrum Kwssen, quod nunc Vjuar nuncupatur 1263. Fejér IV. d. III. k. 116. J. — Mint ez oklevélből kitetszik, e vár a pannonhegyi Sz. Márton monostoráé volt re'gebben; II. András vette azt el a mo­ nostortól, s fia IV. Béla adta azért cserébe a monostornak Vág-Ujhelyt némely Nyitra megyei helységekkel. — Német-Ujvárt Zsigmond kh'ály 1428-ban Lévai Cseh László macsói bánnak, 1459-ben pedig Mátyás király Újlaki Miklósnak adományozta. Fényes^ Magyarország Geogr. /. k. 359. l., kinek íia is Lörincz II. Ulászló alatt itt tartotta lakását. GyurikovicSf De silu Slav. et Croat. 22. /. 2) Castellanus de Saarvar 1327. Fejér VllL d, Ili. k. 258. l. ^) Castrum Koroky 1347. Extr. Diph Anohb. Vili. cs. 53. sa - A XIV. és XV. században virágzott Elderbach család Németországból költözött öse Berchtold építette. Budai Ferenci^ Polg. Lex. l. d. 595. l. — £ család elönevét is e várról viselte. ") Castrum Penstan (helyesebben Pemstain) 1328. Fejér VllL d. III. k. 322. l. — Kiin László király levele év nélkül, Castrum Perinstain. Fejér VIL d. II k. 228. l. 5) Castrum Leuka vocatum 1328. Fejér VllL d. III. k. 322. l, — Ca­ stellanus de Leuka 1353. Fejér IX. d. II. k. 223. l. •*) Ezen várról, mint urodalmának fejéről, vette elönevét a XV. szá­ zadban Vas és Szála vármegyében nagy birtokú Felső-Lendvai Szécsi család. ') Ciues de Keuzegh, Ciuitas Kewzegh 1328. Fejér VllL d. III. k. 279. l. és Extr. D'j'l. Anohb. Vll. cs. 18. SÍ. — Ciuitas murata Kwzegh 1392. Extr. Dipl. Anohb. Xll. cs. 26. l. — Ciuitas Küzeg 1408. Fejér X. d. IV. k. 673. /.- Oppidum Guns 1463. Oklevéltár CCCXLIX. ss. - Ciui tas Kewzeg 1477. Oklevéltár DCVL ÍS,

Digitized by Google 73 ván meg, melyekkel Sopron városa birt ^). Ugyanő meg­ hagyja a lakosoknak 1336-ban, hogy a várost sánczokkal és árkokkal vegyék körül, őket 16 évre minden adó alól fel­ mentvén *). Ugyancsak I. Károly 1337-ben a város lakosait, mint királyi vendégeket, a földbirtokaikat illető jogi kérdé­ sekben az ország minden bírósága alól fölmentvén, egyedül a királyi törvényhatóság alá veti ^). I. Károlytól adott sza­ badalmait megerősítette I. Lajos *). Bár I. Károly biztosí­ totta Kőszeg városát 1328-ban, hogy a királyi birtokból soha ki nem bocsáttatik ^) és szabadalmait I. Lajos sértetlenül fentartatni rendelte ®), s ez iránt a kőszegi polgárokat Zsig­ mond király is külön levélben biztosította ^), mégis már 1392-ben épen Zsigmond király adományából a kőszegi vár­ ral együtt a város is a hatalmas G-arai Miklós nádor birto­ kában volt ®). Fridrik császár a várat és várost 1445-ben erőhatalommal elfoglalván, harmincz évnél tovább bitorolta. Ez időközben, 1459-ben, Mátyás király külön kiadott bizto­ sító levele következtében biztosítják az ország főrendéi is Garai Miklós nádor fiának, Garai László nádornak, özve­ gyét Alexandrina tescheni herczegnőt, és gyermekeit Jóbot és Annát, mint törvényes örökösöket, hogy a király tőlök a

*) Közli ez oklevelet a budai kamarai levéltárból Fefér VIIL d. III. h, 279. l. — Kivonata megvan Exir. DipL Anohb. VII. cs. 18, sz. ') Palugyaiy Megyerendszer IV. d, 201. l. ') 1337. Fejér VIIL d. IV. k. 214. l. *) 1343. Palugyai szerint e. h. IV. d. 201. l., 1344. Exlr. Dipl, Anohb VII. cs. 18. SS. szerint. ^) Ab immediato regio dominio nusquam volumus separare 1328. Fejér VIII. d. III. k, 282, l. «) 1353. Fejér IX. d. 11. k. 224. /. ') 1387. Fejér X. d. I. k. 325. l. ^) Kitetszik ez Zsigmond királynak a kőszegi polgárok és a bors- monostrai apátság közt fönforgó viszály iránt kiadott leveléből 1392. Fejér X d. VIII. k. 348. /.—Zsigmondnak Garai Miklós nádor és testvére János részére 12 megyében fekvő terjedelmes urodalmaikra 1408-ban adott új adomány le veiében is említtetik Kőszeg vára és városa. Fejér X.d.lV.k,673. 1.

Digitized by Google 74 most Fridrik császár hatalmában levő Kőszeg, Roboncz és Lanzsér várait, a hozzájok tartozó városok, mezővárosok és falvakkal együtt sóba elidegeniteni nem szándékozik ^). Ezen biztosítás daczára már négy év múlva 1463-ban köte­ lezi magát Mátyás király, hogy Fridrik császárt és örököseit Kőszeg és Roboncz, továbbá Fraknó, Kobold és Kis-Márton várainak, s az ezekhez tartozó városok és helységeknek bir­ tokában sem maga nem háborgatja, sem mások, különösen az azokhoz jogot tartó Garai Jób és Kanizsai László által háborgattatni nem engedi"). 1477-ben vívatta Mátyás Kő­ szeg várát és városát ^), mely alkalommal a város rohammal visszavétetvén, minthogy az ostrom alatt sokat szenvedett, a királytól öt esztendőre minden adótól fölmentést nyert *). Szombathely, a régi római Sabaria^), mely már 1275-ben mint szabadalmazott város fordul elő ^). 1407. september 10-kén János győri püspök, mint földesura, a várost évenként fize-

') 1459. Okit. CCCIII. SS. 0 1463. Okit, CCCXLIX. sz. 3) 1477. OklL DCVL sx,. ') Fényes, Magyarország Geogr. I. d. 344. l. *) Említi Sabaria városát Marcellinus XXX. könyv 20. fej. Bom- bardus, Topogr. Regni Hting. 1Í2.1. — Az itt létezett régi római vár rom­ jait még Jankovics Miklós látta ifjú korában ott, hol most új épületek díszlenek; látott több gránitoszlopokat a földön heverve. Tud, Cyüjl. 1827, II, k, 47. l. Az itt különösen 1819. és 1820-ban kiásott régi római emlékek gazdag gyűjteményét Batthiányi Filep herczeg a mngyar nemzeti múzeumnak ajándékozta. Az itt talált római régiségek adtak Schönwisner iHvánnaik alkalmat „AnUquitalum et Históriáé Sabariensis — — Libri IX. Pesiini 1791,^ czímü jeles és sok egyéb tárgyra is kiterjesz­ kedő munkája megírására. — Hogy Sz. Márton itt született, közönséges vélemény volt; ezt megtámadta Katona, Hisl, Crit. Ducuin 213—216. /., Hist, Reg, Ilung. líl, d. 669. /., Hist, Pragm, /. d. 54. L, és Epilome Chrou. rer. Ilung. I. d. 21, l. Védelmezte azt ellene Schönwisner említett mun­ kájában : de hogy ez egy más Szombathely (Sabaria) nevű falucskában a pannonhalmi monostor szomszédságában történt, fentebb a hihetösé- gig megmutattuk. — Már a magyarok bejövetele előtt említtetik Sa­ baria Ciuitas Arnulf német királynak 875-ben a salzburgi érsek részére adott levelében. Fejér I. k. 195, l. «) 1275. Fejér VII. d. II. k, 325. l

Digitized by Google 75 tendö 200 arany forint bér mellett a királyi városokkal egyenlő szabadalmakkal ajándékozta meg '). — Vasvár, melyet Kún László emelt várossá, a Vas vármegyei főispán hatósága alól kivévén és számos szabadalmakkal s általában Székes-Fejérvár kiváltságaival ajándékozván meg 1279-b. *). Kún László ezen kiváltságlevelét megerősítette I. Károly 1336-ban ^). Zsigmond király ajándékozta a várost Gersei Petőfi Jánosnak, kinek fijait Lászlót és Pétert Albert király 1438-ban a város s az abban tartatni szokott évi és heti vá­ sárok vámjövedelmének birtokában új adománylevele által megerősíti *). — Sárvár, i 328-ban erősíti meg L Károly la­ kosainak eredeti s régi szabadságait, őket újabb kedvezmé­ nyekben részesítvén ^); 1351-ben I. Lajos a városba telepü­ lendő új lakosoknak ugyanazon szabadságokat biztosítja, melyekkel ezen város régibb polgárai birtak ^). Zsigmond király, Mária királyné 1383-diki szabadalomlevelét átírva, polgárainak a harminczad alóli fölmentetését megerősítette 1387-ben '). A város e kiváltságát újabban megerősítette Zsigmond 1404-ben, Albert 1438-ban, és Mátyás 1465-b. «). — Rohoncz már 1348-ban város (civitas) név alatt említte-

*) Schonvoisnetj Aniiquit, el Hisl. Sabariensis 259, l. ») 1279. Fejér V, d. II. k, 525. /. ') 1336. Fejér VIII. d. IV, k. 173.1, *) 1438. Fejér XI, d, 99, l. — Ez oklevélben a város Ciuitas et oppi- dum Vasvár nominatum in Comitatu Castriferrei situatum néven for­ dul elö. *) 1328. Fejér VIII. d. IV. k, 651. l. — Ez oklevélben a város lakói Hospites nostri de Insula Saar néven említtetnek. *) Ciuitas nostra Sarwar vocata. I. Lajos levele 1351. Fejér IX. rf* //. k. 76. l. 'J 1887. Fejér X. d. I, k. 352. l. *) Az illető eredeti oklevelek megvannak a sárvári levéltárban. Fe­ jér X. d. I. k. 353. l. — Már 1341-ben fölmentette Erzsébet királyné a sárvári lakosokat (Hospites Jobagiones in Insula ante Castrum Saarwar vocatum commorantes) a harminczadtól, de egyedül magában a városban 1341. Fejér VIII. d, IV. k. 666. l. 9) 1348. Fejér IX. d. I. k. 636. l.

Digitized by Google 76 tik ^). Zsigmond király 1404-ben Rohonczi András és János hűtlenségéből a várost, mint a rohonczi vár tartozandóságát, több helységekkel együtt Garai Miklós nádornak és testvéré­ nek Jánosnak adományozta '). 1445-ben Fridrik császár Kő­ szeg várát megviván, Rohoncz várát és városát is hatalmába kerítette, s ettől fogva a város több mint 30 éven át Fridrik kezében maradt és Kőszeggel együtt egy sorsban oszto­ zott ^). Hdységei: Al-Bér % Almás "*), Asszonyfalva % Bald- földe ®), Beicz '), Bekéuy % Bes (ma Besfa, azaz Besfal- va) % Bogát »«), Bókod »0; Bokrács »*), Bosok '% Boty-

') Zsigmond adománylevele 1404. s a vasvári káptalan beigtatási jelentése 1405-röl. Exii\ Dipl, AnoUb, XV. cs, 6. 7. és 10. sz. — Zsig­ mond uj adománylevele 1408. Fejér X, d. IV. h. 673. l, *) 1459. OkK, CCCIII. sz.. éa 1463. Ohlt, CCCXLIX. sz. 3) Albeer 1418. Fejér X. d. VI. k. 111. es 135. l. ') Almás 1414. Fejér X. d. V. h. 502. l. ^) 1418. Fejér X. d. Ví. k. 160. l. es 1423. V. o 592.1. - Ez a mai Ostíi-Asszonfa. — Említtetik Asszonyfalva mint a kőszegi vár taito- zandósága. Extr. Dípl. AuoUb. XII. cs. 26. $z. 1392. e'vre. Ez a Kőszeg­ hez közel eső mai Nagy- ^s Kis-Asszonyfa. «) Baldfeulde és Boldafeulde 1330. Fejét VIII. d. III. k. 499- 502. l. — Mint ez oklevélből kitetszik, e helység Köcsk, Kápolna és Bókod máig is fönálló helységekkel volt határos; ma nem létezik. ') Beijcz 1489. Okit. DCCXCIII. $z. ^) Beken 1326. Fejér VIIL d. III. k. 126, l. — Ma nem létezik. «) Possessio Besch 1378. Fejér IX. d. VII. k. 607. l. — Ugyanezen oklevelet ugyancsak a Jankovics Miklós gyűjteményében levő eredeti­ ből közli Fejér IX. d. VI. k. 235. í.; itt azonban a helység nevét hibásan Belchnek nyomatta. — A kérdéses helység bizonyosan a mai Besfa Körmend és Csákány közt. »") Andreas de Bogath 1424. Fejér X. d. VI. k. 614. l. — Bogát Szóm- bathelytől délre esik a Gyöngyös mellett; Bogáti András ez oklevél szerint Vas megyei birtokos volt. ••) Bukud 1330. Fejér Vili. d. III. k. 501. l. '») Bukrath (helyesen Bukrach) 1364. Fejér IX. d. VII. k. 231. l. — BakracB 1394. Fejér X. d. VIII. k. 402. l. — Ma Bokrács, az ez oklevél­ ben vele együtt említett Ivanócz és Dolina mellett. •») Bosok 1404. Extr. Dipl. Anohb XV. cs. 7. és 10. sz. — A rohonczi vár tartozandósága volt, s annak épen szomszédja.

Digitized by Google 77

tyán *), Bozzaj ^), Bögöthe «), Böd *), Czák *), Csata % Csa­ tabér '), Csehi »), Csenge »), Csifok »"), Csöpincz "), Csó '% Dienesfalva "), Dolina **), Doroszló *^), Egervár *<*), Eger- völgye »•), Elk ^«), Endricz '% Gencs '^»), Géreze »0, Ger-

') Terra Buchariorum nostrorum Bothyan vocats. Kűn László le­ vele 1273. Fejér VII. d, HL k, 72.1. — Ez oklevél szerint Sitkével volt határos ; ma e néven nem létezik. 0 Bozey 1274. Fejér V. rf. /. k, lOi, /. ') Possessio Bwguthe 1420. Fejér X. d. VI. k. 253. L *) Bewd 1418. Fejér X. d. VL k, 111. és 136. l. ^) Chak 1404. Exir. Dipl. Anohb. XV. cs. 7. és 10. $s. — Rohoncz vár­ hoz tartozott; Rohoncz és Kőszeg között esik. «) Chatha 1404. Extr. Dipl. Anohh. XV. cs. 7. és 10. sz. — Ma Csajta Rohoncztól délre egy mérföldre. Rohoncz várához tartozott. ') Terra Chataberfalva iuxta Rabam 1091. Bárdosy, Suppl. ad Anal. Scep. 1. l. — Chataber 1352. Fejér IX. d. VII. k. 117. l. — Bárdosy e. h. minden bővebb adatolás ne'lkül jegyzi meg, hogy Csatabérfalvát a mai Körmenddel egynek állítják. — Csatabér vagy Csatabérfalva ma nem létezik. *) Cery (bizonyosan hibásan Cehy helyett) 1423. Fejér X. d. VI. k. 592. l. — Mindszenttel említtetik együtt, s annak szomszédja Csehi falu. Cseri Vasban nem is létezik. ») Chenge 1418. Fejér X. d. VI. k. 160. l. - 1423. Fejér e. k. 592. l. ~ Ma Csönge Ostfi-Asszonyfa mellett. •») Csifokh 1414. Fejcr V. ,K V. k. 503. l. '') Chapencz 1395. Fejér X. d. VIII. h. Wl. 1. •*) Csow 1324. Fejér VIII. d. VII. k. 163. h — Cho 1420. Fejér X. d. VI. k. 331. l. »^) Dienesfalva 1404. Fejér X. d. IV, k. 317. L — Ma Dienesfa Eger­ vár mellett. '0 Dolina 1359. és 1364. Fejér IX. d. VII. h. 180. és 231. /. — 1388. Fejér X. d. Vili. k. 402. l. '=) Dorozlow 1392. Extr. Dipl. Anohh. XII. cs. 26. sz. — KÖszeg várá­ hoz tartozott, s ahhoz közel esik. '^j Innen vette előnevét az ezen századi oklevelekben gyakran emle­ getett előkelő Egervári család. ") 1418. Fejér X. rf. VI. k. 157. l. '«) Elk 1352. Fejér IX. d, VII. k. 117. l. •") Endrik 1395. Fejér X. d. VIII. k. 401. h — Endrich 1414. Fejér X. d. V. k. 503. l. — Ma Andreicz Dolinához közel. *°j Gench 1392. Exli: Dipl. Atwhb. XI1. cs. 26. sz. — Kőszeg várához

Digitized by Google 78 gorháza '), Gerse "), Gulács % Guor *), Gyeli ^), Halogy % Hermány ^), Hodász ^), Hollós % Hogy ész a Marczal vize mellett '"). Inczéd '% Ivánfölde '% Iváncz »3), Ivanócz '% Jánosháza '% Jánospánfalva >«), Kajd »'), Káld '% Kalo- tartozott Ma Német-Gencs. — Gench 1423. Fejér X, d. VL h. 601, l. — Ma Magyar-Gencs a Marczal vize mellett. ^') Gercze 1320. Fejér X. d. VI. k. 253. l. — 1489. Oft/í. DCCXCIII.st. *) Gergorhaza 1395. Fejér X. d. VIII. k. Wl. l — Ma nem létezik. ^) Gerse 1340. Fejér VIII. d. IV. k. 438. l. — Innen vette elönevét a Gersei Pető, helyesen Petőfi család. =») Gulach 1464. Okit. CCCLXIV. SÍ. *) Possessio Gwarr 1407. Extr, DfpK Anohb. XVI. cs. 4. SÍ. — A ro- honczi vár tartozandósága volt. ') Gelij 1404. Fejér X. d. IV. k. 815. L, 1425. Fejér X. d. VI. k. 685.1 — Alia Gelij 1429. Fejér X. d. VII. k. 171.1 — Gyely és Gyele 1421. fejér X. d. VI. k. 356. és 426'. l. — Ma nem létezik. «) Hollogh 1379. Fejér X. d. VIII. k. 402. L, 1394. U. o. - Hollokh 1414. Fejér X. d. V, k. 502. l. ') Hermán, másként Kondaker. Tudománytár^ Uj folyam. Xl.k. 376.1.— Hermán 1361. Fejér IX. d. VII. k. 501. l. *) Hodaz 1404. Exir. iipl. Anohb. XV. cs. 7. és 10. s». — Rohoncz vár tartozandósága volt s azzal épen szomszéd. «) 1397. Fejér X, d. VIII. k. 436. l. - Nobilcs de Hollós 1456. Okit. CCXLIII. sz. '») 1290. Fejér V. d. III. k. 492. l. ") Inchced 1404. Exlr. Dipl. Anohb. XV. cs. 7. és 10. sz. — Rohoncz vár tartozandósága volt; ahhoz egy órára esik. '^) Iwanfölde 1404. Fejér X. d. IV. k. 318. l. — A Gersei Petöfiek ál­ tal birt s Gerséhez közel esö Szentpéterfaivával (ma Sz. Péterfa) együtt említtetik ; de ott ma nem létezik. '^) Iwanz 1429. Fejér X. d. VII. k. 120. l — Csákánytól délre a Rá­ bához közel esik, '^) Iwachnolch 1364. Fejér IX. d. VII. k. 231. l. — Ivanholcz 1364. V. 0. 230. l. — 1388. Ivakonolch. Fejér X. d. VIII. k. 402. l. — Ivanolkh 1414. Fejér X. d. V. k. 503. l. — Felsö-Lendvától délkeletre mintegy másfél mérföldre esik. '') 1408. Fejér X. d, IV. k. 673. l. — Ma mezőváros. '*") Januspanfalva 1415. Fejér X. d. VIII. k. 554. l. — Mint ez okle­ vélből kitetszik, Mindszenttel, a mai Szala-Mindszenttel Szálában volt határos; s így semmi kétség, hogy ezen helység a mai Jánosfa Szala- Mindszent tőszomszédságában.

Digitized by Google 79 csa 0, Kápolnafölde % Karakó % Katafalva *), Keczöl *), Kernelicz «), Kethen '), KicscTölgye «), Kolom *), Kozár ^% Kovácsi a Rába mellett "), Köcsk ^% Körmend "), Kuk- mér **), Lak **), Lapsa '*), Ludad ^'), Lúgos *®), Lukács-

^') Kayd 1360. Fejér IX. d. VII, k. 192, és 497. l. — 1417. Fejér X. d. VIII. k. 593. /., 1421. é8 1424. Fejér X. d. VI. h. 697. és 715. l. — Ma Nagy- és Kis-Kajd Szombathelyen alúl a Gyöngyös vize mellett. '«) Cald 1464. Okit. CCCLXIV. SÍ. ') 1403. Fejér X. d. IV, k. 216. l. - Ezen a gróf Festeticsek levéltá­ rából közlött oklevelet hibás másolatból 1100. évre ugyancsak közli Fejér X. d, IL k. 763. 1. *) Kapulnafewlde 1330. Fejér VIII. d, III. *. 50h l. — Ma Kápolna falu. 0 Craco 1408. Fejér X. d. IV, k. 673. J. — Jánosháza mellett. *) Katafalva 1395. Fejér X. d. VIII. k. Wl.l. — Ma Katafa Kör­ mendtől délre. s) Terra Kechul 1276. Fejér VII, d. II. k. 51. l. — Keczöly a Kis- és Öreg-Rába közt Vas megyébe szögelve, ma Sopronban esik. ^) Kernelicz 1395. Fejér X. d. VIII. k, Wí. I. — Ma Kernecz Felsö- Lendvától délnyugotra. 0 Kethen 1347. Extr. Dipl. Anohb. VIII, cs. 53, SÍ. — Ma talán Ket- hely Szalonak és Német-Szent-Mihály közt. *) Kitseveolgye 1414. Fejér X, d. V. k. 503. l. — Ezen itt csak kivo­ natban közlött oklevélben ezen helysc^g neve bizonyosan hibásan van másolva. — Hihetőleg a Felsö-Lcndvához nem messze eső Kölesvölgye értendő alatta. ») Colon 1408. Fejér X. d. IV, k. 673. l. •") Praedium Kozar. Kún László levele év nélkül. Fejér VII, d.V.k. 487. l. — Praedium Kazár 1392. Exlr. Dipl. Anohb. XII. cs. 26, S5., mint a kőszegi vár tartozandósága említtetik. Ma Kozár puszta. ") 1403. Fejér X. d. IV. A, 216. l. — Ma Rába-Kovácsi. '^J Kuchk 1320. Fejér X, d. VI, k. 253. /., 1330. Fejér VIII. d. III. k. 501, l. '3) Kermend 1393. Fejér X. d. II. k. 190. 1. ") Kukmer és Kukmyr 1361. Fejér IX. d. VII. k. 500. és 503. l. '^) Lak 1404. Fejér X. d. IV. k. 317. l. — Dienesfalvával említtetik együtt; ma Dienesfa és Lakhegy képez egy falut. '«) Praedium Lapsa 1456. Okit. CCXLHI. sz. ") Ludad 1386. Exfr. Dipl. Anolzb. XII. cs. 6. sz-. — Azelőtt Kőszeg vár tartozandósága volt. — 1412. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 23. sz. '«) Felsewlugas, Kezeplugas 1429. Fejér X. d. VII. k. 120. l.

Digitized by Google 80

háza a Gyöngyös vize mellett *)> Magyarád % Mákfa vagy Mákfalva % Márkfölde, Márkusfölde, más néven Oszkó *), Markí'.cz •'), Mihálfalva % Mihalócz '), Miklósfalva % Mind­ szent «), Moiasócz '% Nádasd »0, Náraj »2), Németfalu '% Niczk '^), Olaszka '% Olaszfalu »«), Oszkó *^), Pápócz '%

•) Lukachhaza 1412. Exlr, Dipl. Anohh. XVI. cs. 23. SÍ., 1430. V. 0. XXI. cs. 30. sz. — Kőszegtől délre esik. 2) Madarad 1408. Fejér X. d. IV. h. 673. l. 3) Makva 1350. Fejér VIÍI. d. IV. k. ^38, l. — Makwa 1359. Fejér IX. d. VII. k. iSO. l. — Makfalva 1395. Fejér X. d. VIII h. 401. l. — Mackfalva 1414. Fejér X. d. V. k. 502. /. — Ma Nagy- és Kis-Mákfa Vasvárhoz közel. ') Markfelde 1395. Fejér X. d. IV. k. kOl, l. — Markusfolde alio no- mine Oszkov 1384. Fejér e. h. 402. l. 5) Markolch 1414. Fejér X. d. V. k. 503. l. «) Myhalfalva 1418. Fejér X. d. VI. k. 160. l. — Az Asszonfalvi Ost- íiak birtoka volt, s ezeknek Asszonfalva és Csönge nevű falvaival együtt említtetik ; csakugyan ezen helységek szomszédságában esik. ') Mihalócz 1359. Fejér IX. d. VII. k. 180. l. — Michaloch 1395. Fe­ jér X. d. VIII. k. 402. I. *) Myklosfalua 1360. Fejér IX. d. III. k. 176. l. — Pápóczczal együtt említtetik, s épen annak tőszomszédságában esik Szent-Miklósfa név alatt. «) Mendzenth 1423. Fejér X. d. VI. k. 592. l. — Csehivel együtt em­ líttetik, s annak közelében esik Vasvártól keletre. '") Morasolcz 1395. Fejér X. d. VIII. k. 401. l. — Talán a mai Marácz az ezen oklevélben említett helységek közelében. '') Nadasd 1236. Fejér VII. d. V. k. 252. 1. — 1414. Fejér X. d. V. k. 503. l. — Innen vette nevét a Dunán túl virágzó Nádasdi család. '0 Naray 1423. Fejér X. d. VI, k. 592. l. '^) Nemetfalu 1395. Fejér X. d. VIII. k. 401. l. — 1414. Fejér X. d. V. k. 502. l. — Nemethfalw 1429. Fejér X. d. VII. k. 120. l. — Ma puszta Csákányhoz közel. '') TeiTa Niczk 1254. Fejér VIII. d. I. k. 303.1. — Niczk 1429. Fejér X. d. VII. k. 1i7. l. '•") 1403. Fejér X. d. IV. k. 216. l. "•) 1403. Fejér ti. 0. •') Oszko, Oszkov 1332. 1379.1384.1395. Fejér X. d. VIII. k. 401. és W2. l. — Uskon 1359. Fejér IX. d. VII. k. 180.1. — Ma első- és Alsó- V Oszkü Vasvárhoz közel.

Digitized by Google 81

Paty 1), Perenye ^), Pereszlegfö, Szent-Ulrik-Pereszlege *), Pese % Petanicz % Rum «), Ság '), Sár »), Sebeteleke »), Semjén ^»), Septe *0> Sitke '''), Söjtör ^«), Szarvaskend **), Szécsény Í*), Szecsöd a Rába mellett ^% Szeleste *'), Szent- Gothárd »«), Szent-Márton '''), Szent-Miklósfalva ^«), Szent-

•*) Papuch 1350. 1352. Fejér IX, d. VII. k. 108. és 117. l. — Papocz 1371. Fejér IX. d. III, h, 357. l. •) Kún László levele év nélkül Fejér VII. d. V. k. 487. l. Path 1324. Fejér VIII. d, VII. k. 163. l. — Pogh, kettő, 1337. Tudománytár, Uj foly. V. d. 195. l. - Path 1365. Fejér IX. d. VII. k. 233. L — Ma Nagy- és Kis-Paty. '*) Perennye 1404. Extr. Dipl. Atwhh. XV. cs. 7. és 10. ss. — Eo honcz várához tartozott. ') Perezlegfew, Zenthulreehperezlege 1408. Fejér X. d. IV. k, 673, l. — Ma e helységek nevét Hosszú-Pereszteg falu tartja fön Jánosházá­ tól nyugotra. 0 Pese 1412. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 23. sz. — Ma Pöse Kő­ szegtől délre. ^) Petanicz 1348. Fejér IX. d. VII. h. 91. l. - Pethenicz 1395. Fejér X. d, VIII, k. 401. 402. l. — Alsó et Középső ac felső Petencz 1414. Fejér X. d. V. k. 503, l. — Ma Alsó-, Felső- és Középső Petancz a Mura mellett Stájerország határszélén. «) Rum 1292. Kovachich^ Veslig. Comit. 10'I. I. •) Nagysaag 1408. Fejér X. d. ÍV. k. 673. h — Ma Ság a Sághegy mellett. «) Saar 1385. Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 1. SÍ.— Sárvár mellett esik. ') Praedium Sebeteleke 1392. Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 26. sz. — Kőszeg várához tartozott; ma nem létezik. '») Semyen 1418. és 1423. Fejér X. d. VI. k. 160. és 592. l, ") Septe 1397. Fejér IX. d. VII. k, 574. l. - Ma Söpte. '^) Sytkee 1273. Fejér VIÍ. d. III. k. 72. l. '^) Suhtur 1273. Kún László több idevaló várjobbágyokat megneme­ sített. Tud. íáry Vj fotijam, XVÍ. h. 306. l — Ezen oklevelet némely hi­ bákkal kiadta Fejér V. d. II. k. 104. l. '*) Szarvaskendet e korban a Szarvaskendi Sibrik család birta, máig is az birja. Jászay, A m. nemzet napjai a mohácsi rész ulán 266. l. *5) Zechen 1386. Extr. Dipl. Anohb. XII cs. 6. sz. i«) Zechud 1360. Fejér IX. d. VII. k. 192. és 497. sz. ^'') Zelesthe 1429. Fejér X. d. VII. h, 147. l. HUNYADIAK KORA. Ví. KÖT. 6

Digitized by CjOOglC 82

Péterfalva *); Szerdahely ^), SzergéDy ^), Szüvágy *), Tacs- kánd *), Tarodfalva «), Tilaj ^), Tótlak «), Tömörd »), Zvayk '% Újfalu ''), Vásárhely '% Velem '% Viszág ^*). Főbb birtokosai voltak : a hatalmas darai család ^^);

"») Eccleeia Beati Gothardi Martyris de Zenth Gothard 1391. Fejér A. rf. /. A. 6S2. l. •') Zenthmarton iuxta fluvium Zeyk 1381. Ex\r. Dipl. Anoh, XI, cs. Í2. siám. '») Zenth Miklosfalua 1371. Fejér IX. d. IV.k.SH. l — Pápócz tő­ szomszédságában. ') Zenthpeturfalua 1404. Fejér X, rf. IV. h. Sí7. es 318. I. — 1423. Fejér X. d, VI. h. 602. l. ^) Zerdahel 1404. Extr. Dipl. Anohh. XV. cs. 7. és ÍO. %i. — Rohoncz vár ta)*tozandósága volt, s e közt és Kőszeg közt fekszik. =») Zergyn 1408. Fejér X. d. IV. k. 073. l. *) Zylwagh 1418. Fejér X. d. 17. *. ílí. és 135. l. ') Tutskand 1408. Fejér X. d. IV. k. 673. L — Ma Vasban e néven egy pusztát, s Nemes-Tacskánd nevű falut találunk. ") Tharrodfalua 1456. Okit. CCXLIII. SÍ. — Ma Tarodfa. ') Tilay, Hermantilay, Pestilay, Bathyztilay 1417. Fejér X. d. VIII. h. 593. L — 1425. Fejér X. d. VI. k. 697. és 715. /. — Ma Vasban csak egy Tilaj helységet találunk épen Szála vármegye szélén. «) Tóthiak 1379. és 1394. Fejér X. d. VIII. K 402. l. ») Themerd 1392. Exir. üipl. Anohb. XII. cs. 26. st. — A kó'szegi várhoz tartozott. '«) Zvayk 1347. Exlr. Dipl. Anohh. VIII. cs. 53. l. ") Wyfalu 1429. Fejér X. d, VII. ft. U7. l. — Ma Uraj-Ujfalu Niczk- hez közel; a Niczkiek birták. ") Wasarhel 1429. Fejér X. d. VII. k. 120.1. ") Wolyem 1404. Extr. Dipl. Atwhh. XV. cs. 7. és 10. sz. — Rohoncz várhoz tartozott; s ahhoz egy órára fekszik. '*) Vyzag 1429. Fejér X. d. VII. k. 120. l. '^) A Garaiak birták a kőszegi és rohonczi várakat tartozandóságaik- kal. Kőszeg várát Csesznek várával együtt 1392-ben kapta Garai Mik­ lós macsói bán Zsigmond királytól csereben némely Ráczország határ­ szélén fekvő várai és jószágaiért. Exlr. Dipl. Anohh. XII. cs. 25. és 26. s». Has. Fejér X. d. VUI. k. 3'iS l. — Rohonczot 1404-ben kapta ado­ mányban Garai Miklós nádor és testvére János Rohonczi János és András hűtlenségéből. Exir. Dipl. Anohb. AT. cs. 6. 7. és 10. sz. — Sár helységét már 1385-ben szerzetté Garai Miklós nádor Gencsi Benedek­ től 400 aranyforintért, E.rh: Dipl. Anoh-h. XII. cs. I. sz. — Guor hely-

Digitized by Google _83_ az Újlakiak % Kanizsaiak »), Kinizsi Pál ^), a Felsö-Lend- vai Szécsiek *), Gersei Petöfiek s), Nádasdiak % Egervá- séget, melyet a hűtlennek bélyegzett Rohonczi Andrástól az Asszony- falvi Ostfíak birtak zálogban, mint R >honcz vár tartozandóságát, 1407. ben adta Zsigmond Garai Miklós- és Jánosnak. Exir. DipL AnoUb. XVl. cs. 4. si. — Ezeken kivül birta m^g a Garai család Vasban Jánosházát, Karakot, Kolomot, Magyarádot, Szergényt, Nagy-Ságot, Pereszteget; Tacskándot 1408. Fejér X. d. ÍV. k. 673. l. — Birta Garai Miklós nádor Lukácsházát ^s Zsidányt is, mely utóbbi ma Sopronban esik 1430. Extr Dipl, Anohb. XXI. cs. 30. ss. — Lukácsházát Vasban é& Csama-Zsidányt Sopronban, valamint Pösét, Ludadot és Szent-Mártont Vasban kQlön adományban nyerte Garai Miklós 1412. Extr. Dipl. AnoUb. XVI. cs. 23. sz. ') Újlaki Miklós birta Német-Ujvárt a hozzá tartozó urodalommal, s fija Lőrincz II. Ulászló idejében többnyire e várban lakott. Gyuriko- vics, De silu Slav. el Croat 21.1. — Újlaki Lörincz Vas vármegyei bir­ tokaira 1494-ben a segedelemből 468 forint esett. Engel e. h. I. d. 24. /. ^) Kanizsai László 1464-ben kapta adományban Káld és Gulács helységét Vasban a Döbrentei Himfiek hűtlenségéből. Okit. CCCLXIV. si. —Az 1494-diki segedelemből esett a Kanizsaiak e megyei jószágára 207 forint. Engel e. h. ') Kinizsi Pálnak vasi birtokára 1494-ben 174, 1495-ben pedig 250 forint esett; ez utolsó évre különösen említtetik a somlai vár Enyel e. h. I. d. 24. és Í45. /. — A Veszprém megyei somlai várnak e szerint e me­ gyében is voltak tartozandóságai. *) Szécsi Miklós vasi jószágaira 1495-ben 528 forint segedelem esett. Engel e. h. I. d. 145. /. — A Szécsi család Felső-Lendváról vette előne- vét, s ezen várat és urodalmat birta. *) E család, mely a Nádasdiakkal egy törzsből származott, nevét a Vas vármegyei Gerse helységtől vette. Zsigmondtól kapta adomány­ ban Gersei Petőfi János és Tamás, Kemeudi András és János hűtlensé­ géből, a Szála megyei kemendi várat az ahhoz tartozó Kalocsa, Ková­ csi, Olaszka és Olaszfalu Vas várriieí^yei helységekkel 1403. lejérX. d. IV. k. 2/4. l. — Ugyanők 1404-ben kaptak uj adományt szent-péter­ falvi, laki, dienesfalvi és ivánföldei birtokaikra. Fejér X. d. IV. h. 317. és 318. l. — Gersei Petőfi János Zsigmond királytól kapta adomány­ ban Vasvár városát, melynek birtokára János fijai László és Péter Al­ berttől 1438-ban kaptak új adományt. Fejér XI. d. 101. L *) A Nádasdiak Zsigmondtól kaptak uj adományt nádasdi, mákfalvi, németfalvi, almási, halagyi, csifoki, márkóczi, kitsevölgyi, ivanóczi, andreiczi, alsó-, felső- és középső petaniczi birtokaikra 1414. Fejér X. 6*

Digitized by Google riak *), Asszony falvi Ostfiak ^), a fraknói grófok ^), Szalonaki Baumkirclierek *), Monyorókereki Elderbachok *), a győri pUspök *), az egri püspök '^), a Döbrentei Himfiek % Szar- vaskendi Sibrikek ®), az Ötvösi Terjékek *''), Pogányok '^),

Digitized by Google 85 a Hennán-tilaji és a Tilaji Bodalo családok »), a Szecsödi Csernek család % a Tarodfalviak % Bogáthiak *), Gulá- csiak % Telekesiek «), Rumiak '), Sitkeiek «), Szelesteiek, Niczkiek % a Hermáni Farkas *•») Szász, Szép, Deák és He­ gedi Nagy családok ").

Szarvaskend egész beljse'ge't ezen család birta, mint bírja még ma is. Jásiay, A magyar nemzet napjai a mohticsi té$i után 266. l. ") ötvösi Térjék István és Antal birták 1415-ben Januspanfalvát, a mai Jánosfát Vasban. Fejér X. d. VIU. köt. 554. l. — A Szála megyei Ötves helységről nevezték magokat. '') Pogány Péter birtoka ezen megyében lá95-ben 40 forint segede­ lemmel volt megróva. Engel e. h. I. d. 146. l. ') Ezen két egymással rokon család birta Hermán-Tilaj, Pes-Tilaj, Batiz-Tilaj és Kajd helységeit 1417. Fejér X. d. VlIl k. 593. í., és 1425. Fejér X. d. VI. k. 695, és 714. l ') Birták Szecsöd helységét a Rába mellett 1394. Fejér X. d. VIII. k. 372. l. — Birták Szecsödöt, Kajdot, Kukmért, Cse'két és Csernököt 1398. Fejér e. h. 444. l. ') Birták Lapsa pusztát 1456. Okit. CCXLIII. ss. *) Bogáti András egy Vas megyei helységet ajándékozott hü embe­ rének 1424. Fejér X. d. VI. k. 623. l. *) Gulácsi Gergely Gyele helységében kapott Zsigmond királytól- némely részbirtokot 1421. Fejér X. d. VI. k. 356. l. *) Telekesi Balázs 1423-ban, György pedig 1429-ben volt Vas vár­ megyei alispán. Fejér X. d. VI. k. 601. l. és X. d. VII. k. Í6S. l. ') Ezen család ősei, Miklós és Doroszló, Doroszlófi Tódor fijai, már 1250-ben nyerték adományul Rum falut Vas vármegyében; Doroszló mester e családból 1392-ben kapta adományul III. Andrástól Igriczi helységét Szálában. Paúr Iván, líuiánk I. étf. 17. és Í9. l. — Rumi Os- vát Tátika éb Rezi várnagya volt 1461-ben és székelyek alispánja 1471- ben. Lehoc&hy^ Stemmat. II. d. 346. l. *) Sitkei Gergely országgyűlési követ volt e megye részéről 1505-b. Tudománytár , Vj foly. VI. k. 63. l. ') A Szelesteiek birták Szelestét, volt részjószáguk Újfaluban (a mai Uraj-Ujfaluban) is ; a Niczkiek Niczket és szintén Újfalu egy részét birták 1429. Fejér X. d. VII. k. 147. l ") Ezen család birta Hermán és Bogát helységét 1505-ben. Judom. tár, Vj foly. XI. k. 376. /. ") Szép Miklós, Szász Mihály, Deák Bálint és Begedi Nagy Péter követek voltak e megye részéről az 1447-dik országgyűlésen. KotJff- chiohj Vest. Comit. 263. I.

Digitized by Google 86

Főispánjai közöl e korszakban csak Gersei Petőfi Pé­ tert ismerjük 1440-ben *). 7-szer. Somogy vármegye ^). A hallal bővelkedő Balaton mellett feküdt •^). Nevét a régi Somogyvártól vette, melynek romjai a mai Somogyvár falu felett egy begyen máig is láthatók *). Szent István korában a pogány Eopány alatt külön fejedelemség volt % A Xlll-dik században a Dráván túl is terjedt, nevezetesen Csázmafö a Csázma folyó forrásánál 1255-ben Somogy vármegyéhez tartozott <•). Adó alá eső telke mintegy 11,000 volt *). Nevezetes bortermesz­ tést űzött; boraikat a lakosok messze földre elvitték, és üres szekereiken sót szállítottak a megyébe. Ez volt egyik főke- resetök, s ezért törvény által határoztatott el, hogy e megyé­ ben só-raktárt ne lehessen fölállítani ^). Várai: Somogy vár ^), Segesd ^**), Babocsa "), Szi-

') Katona, Hist. Crit. Stiipís mi'xine VI. d. 102. I. ') Comitatus Somodiens:s, Simigiensis, de Sumug, Simig, Simigh néven fordul elő okleveleinkben. . ') Bon fin f I. tiz, /. könyv, 16. l., éa Ranzctn e. h. *) Bopfin e. h. Simigiensis conventus és Simigius pagusról beszélvén, ez adhatott arra alkalmat, hogy némelyek e vármegye nevét Sümeg vár nevével hozták kapcsolatba, mit azonban már TUuróai László, Un- garia suis cnm regibus 179. l. helyesen czáfol meg, állítván, hogy nem Stimegh mezővárosától, hanem Somogyvártól vette nevét e vármegye. *) Kitetszik ez Thuróczihöl Chron. II. könyv, 28. fej. *) Terra Chazmafeu ultra Dravam in Comitatu Simighiensi 1256. Fejér IV. d. II. k. 215. I. — Terra Izdencz ultra íluvium Draua in Co­ mitatu Simigiensi 1245. Fejér VII. d. III. k. 27. 1. ') A minden házhely után egy forintban ajánlott segedelemből 1494- ben ezen megyére 11012,1495-ben pedig 11085 forint esett a II. Ulászló regestruma szerint Eugelnél e. h. I. d. 2!S. és l^iS. l. ") Az 1472-diki országgyűlési végzeniény 7. czikke KoioachichnÁ\ Sylloge Decreí. I. d. 2/5. /. ") Sumugvar 1349. Fejér IX. d. VII. k. 95. l. — Villa Somogyvar 1397. Fejér \. d. VlII. h. rS7.1. — Mindkét helyen Somogyvár mint Somogy vármegye közgyűlésének helye említtetik. *") Segesd várában tartózkodott rövid ideig a sajói csata után bujdosó IV. Béla király, llusly Zsigmond, A (afátjárás történelme 75. l. — Segesd

Digitized by Google 87 getvár, melynek alapját 1450 ben kezdette megvetni Anthe- mius Osvát, kinek öse a XlV-dik században költözött Görög­ országból hazánkba % Kaposvár vagy Újvár ^), Szenyér ^), Szent-Erzsébet *) és Berzencze *). Városai: E vármegye nevezetesebb várost nem foglalt kebelébe. Mezővárosai voltak : Segesd és Csurgó ®). Helységei : Adánd '), AltafÖlde «), Andacs »), Apa *»), várát a XV-dik század első felében Marczali Imre és János testvérek építtették Budai Ferenci szerint //. d. 663. l. ") Babocsa várát is az említett Marczaliak építtették. Budai Ft' renci e. k. ') Bombardus, Topogr. 253. és 254. /. ') Kaposvárt a hozzá tartozó urodalommal Újlaki Miklós birta. Gyu- rikovicSf De situ Croat. et Slav. 22. /. és Csorba^ Somogy vármegye ismerte­ tése 166. l. — Egyszerűen Castrum Újvár név alatt említtetik e vár 1437. Fejér X. d. Vlí. h. 89i. I. — Itt előszámlált tartozandóságai So­ mogy megyében Kaposvártól éjszakra és délre feküdtek. ^) Castellum Szenyér az 1471-diki országgyűlési végzemények 29-ik czikkében mint 25 nap alatt lerontandó erősség említtetik Somogy vár­ megyében. *) Castellum Szent Eorsebeth, és fortalitium Szent-Eorsebeth 1473. Oklf. DCLXÍl. «. — Castrum Szent Eorsebeth 1488. Okit. DCCLXVllI és DCCLXIX. si. — Ma ily nevű helység Somogyban nincs, hanem ta­ lálunk ily nevű pusztát Schedius térképén Somogyban, Szigetvárhoz közel; s csakugyan az oklevelekben e kastély tartozandóságaiúl előso­ rolt helységek ezen vidéken feküsznek. ^) Castellum Berzewcze 1437. Fejér X. d. VII. k. 885. - Castellum és fortalitium Berzencze 1473. Ohli. DCLXII. ss. ") Oppidum Segusd 1404. Fejér X. d. IV. k. 322. U — Zsigmond ki­ rály a vranai perjel birtokában levő Somogy vármegyei Csurgó lako­ sait ugyanazon szabadalmakkal ajándékozza meg, melyekkel ugyan­ azon megyei Segösd királyi mezőváros birt 1405. Fejér X.d. IV. köt. 389. l. — Ezen oklevélben Csurgó oppidum seu villa Chorgo néven említtetik. '') Possessio Addon, mint Juthhal határos helység említtetik Fejérnél X. d. IV. k. 635. l. «) Praedium Altafewlde 1434. Fejér X. d. VIII. k. 636.1. - Ma nem létezik. ») Andach 1390. Fejér X. d. I. k. 576, l. — 1391. Fejér X, d. Vlll k, 336. l. — 1429. Fejér X. d. VII, k. 157,1,

Digitized by Google 88

Apáti 0, Aracs % Aszaló % Atád % Bálványos % Bár % Bajom '), Becsefalva % Béka 9), Békástó '% Belez »0 Bel- der '2), BelsásnagyfÖlde "), Bére **), Berény »^), Beretván *^.

'") Possessio Aapa 1283. Fejér VII. d. II. h. 100. l. — Ma hihetőleg Aha vagy Jaha puszta Endröd és Ságvár közt. ') Villa Apathy 1279. Fejér V. d. II. k. 530. l. — Ezen Apáti a mai Kis-Bár helység. Fényes^ Magyarom. Geogr. I. k. 220. l. ') Arach 1269. Extr. Dipl, Amhb. II. cs. 21, s«. — Csokonya mellett esik. ») Azzalo. 1437. Fejér X. d. VII. k. S9i. L — Kaposvártól éjszakra. •) Terra seu villa praeconum Attad vocata 1284. Fejér V. d. III. k. 224. /.; terra seu possessio Atthad vocata 1309. Fejér VIII. d. I. k. 359. l.; possessio Athad 1377. Frjér IX. d. VII. k. 599. /. — Utraque Athak (hibásan Athad helyett) 1488. Okit. DCCLXXXVIII. sz. — Ma Somogy- ban Nagy-Atád mezővárost, mellette Kis-Atád pusztát, és Tgaltól délre Magyar-Atád falut találunk. 5) Possessio Balwanyos 1428. Fejér X. d. VI. k. 941. l. — Balwanos 1431. Fejér X. d. VII. k. 382, 1. — 1471. Balthiányi, Leges Eccl. III. köt. 530. l. — Karádtól éjszak-keletre. •) Baar 1390. Fejér X. d. I. k. 576. és 60i. h — 1391. X d. VIII. köt. 333. L — 1429. Fejér X. d. VII. k. i57. l. — Ma Kis-Bár falu Karádtól délre. ') Boyon 1297. Fejér IX. d. VII. k. 725. l. — Ma Nagy-Bajom. ») Bechefalua 1361. Extr. Dipl. Anohb. IX. cs. 42. sz. — 1382. U o. XI. cs. 18. si. ') Béka 1295. Fejér VI. d. /. k. 365. l. — Ma nem létezik. •») Bekasto 1437. Fejér X. d. VII. k. 894. l. — Ma nem létezik. ") Possessio Belch 1276. Fejér VII. d. V. h. 413. l. — Ma puszta Kis- Bécz Igáitól délre. ") Belder 1295. Fejér VI d.I.k. 365. l. — Ma nem létezik. »') Praedium Belsasnaghfólde 1434. Fejér X. d. VII. k. 636. l. — Ma nem létezik. >*) Bére 1431. és 1432. Fejér X. d. VII. k. 392. és 445. l. — Mmt az említett oklevelekből kitetszik, Somogy vármegye éjszaki részében fe­ küdt ; ma Bére, Bereg, vagry Brevari puszta Igal mellett esik. Csorba, Somogy vármegye ismertetése 16i. l, — Possessio Kysbcre 1338. Extr. Dipl. Anohb. VIII. cs. 17. sz. '*) Bereny 1431. Fejér X. d. VII. k. 382. l. - Béren 1439. Fejér XI. d. 267. l. — Ezen helység neve Fejérnél X. d. VII. k. 445. l. hibásan van Berky-nek nyomtatva. — Ma Nagy-Berény Somogynak Tolnával és Veszprémmel határos szögében, — 1347- említtetik FfjévnéX IX d. VII'

Digitized by Google 89

Berki '), Berzencze ^), Besenyő ^), Besenyö-Szent-György *), Biklasz 5), Bogán «), Bogárd ^, Bolhás ^ Bonya 0), Bőr­ nél >°), Botkafölde ^0> Botyán '^), Bója »^) Btikkösd '*), Csaba ^*), Csege *6), Csehi '^, Csepel >«), Csicsal »»), Csi-

*. 349. l. egy Csurgóval határos Béren, mely a mai Iharos-Berény me­ zőváros. '«) Berethvan 1488. Okit. DCCLXVIll. sz-. — Berzencze vidékén fe­ küdt ; ma hihetőleg Borotvány puszta. ') Villa Berki 1429. Fejér X. d. VII. köt. i51. í. — A Kapós vize mellett. ') Berzencze 1473., 1477., 1481., 1488., 1489. OklevéUár DLIl, DCL, DCLXII, DCCLXVIll. és DCCLXXXIII. ss. ^) Bessenyő 1410. Fejér X. d. V. k. 47. és 93. l. — 1413 V. 0. Ml. l — Praedium Besenyeö 1434. Fejér X. d. VII. k. 636. l. — Balaton mel­ léki falvakkal említtetik, s így hihetőleg a mai Bézsen puszta a Bala­ ton mellett. *) Besenewzentbgewrgh 1455. TudomAmjUuy Vj foly. V. k. 392. l. — Ma Homok-Szent-György Besenye szomszédságában. ^) Biklasz 1481., 1488. (kU. DCIXIL és DCCLXVIll. tz. ^) Bogán 1346. Fejér IX. d. I. k. W9. l. — Iharos és Mihálddal említ­ tetik, s így hihetőleg az ezek közt fekvő mai Pogány-Szent-Péter. ') Bogárd 1488. Okit. DCCLXVIll és DCVLXIX. SÍ. ") Bolház és Bolhás 1488. U. 0. — Berzenczétöl éjszakkeletre. ") Buna 1276. Fejér VII. d. V. k. W7. l. — 1279. Fejér V. d. U. köt. .525. l. — Igáitól éjszaknyugotra esik. »") Bornel 1393. Fejér X. d. 11. k. 173. l és X. d. Ili. k. 139. í. - Ma nem létezik. '») Botkafölde 1474. Gyurikocicf, Tud. Gyűjt. 1836. XL füz. 18. l. — Ma nem létezik. '^) Botyán 1349. Fejér IX. d. VII. k. 95 l. — Ma Kis- és Nagy-Bot­ tyán puszta a Balaton partján. •3) Bója 1402. és 1401. Fejér X. d. IV. k. 201. és 289. l. '*) Bikes és hibásan Biber 1488. Okit. DCCLXVIU. és DCCLXIX. SÍ. '^) Villa Csaba 1222. Fejér VII. d. I. k. 210. l. - Chaba 1263. Fejér IV. d III. k. 123. l. — Ma puszta Tolna megye szélén. '*) Possessio Chege 1333. Fejér VIII. d. VII k. 250. l. - Ma puszta az igali járásban. *'j Czehy és hibásann Rehi ugyanazon oklevélben 1301. Fejér X. d. VIII. k. 333. L — A Balaton partján fekszik. — Ugyanezen helység hi­ básan van Csekly-uek írva Fejérnél X. d. I. k 60'i. l. '«) Chepel 1295. Fejér VL d. I k, 365. í, - Csepel 1325. Fejér VIII,

Digitized by Google 90

szár *), Csíz *), Dada ^) Damaloslaka *), Dámján ^), Denna ®), Döshida '), Draskafö «), Ecse ^), Edde '% Endréd "), Enyesd »2), Erdö-Csokonya *^), Erdöfalva «*;, Ertemlak ^*),

rf. //. ft. 665. /. — Hibásan Kepei és Thepel 1390. Fejér X. d. L A. 576. és 604. /. — Chepel 1391. Fejér X. d, Vllí. k. 333. /. — A Balaton mellékén. '») Chycbol 1339. Extr. Dipl. AnoUb. VIII. cs. 21. SÍ. — Ma Csicsal paszta Karádhoz közel. ') Terra Chiszar vocata 1297. Fejér IX. d. VII. k. 725. l — Kak, Ba­ jom és Nymehun (ma puszta Lencsén) közt feküdt. -) Chyz 1431. Fejér X. d. VII. k 382. L - Chiz 1432. U. o. 4U. l. - Ma e néven nem létezik. ') Dada 1276. Fejér VII. d. V. k. iW. l és 1279. Fejér V. d. II. köt. 533. l. — Ma puszta, Igáitól délre. *) Possessio Damaloslaka 1391. Fejér X. d. VII. k. 331. l. — Ma Da- malos puszta Szigetvárhoz közel. — Ugyanezen helység Domonkus- laka név alatt fordul elö 1341. Fejér VIII. d. IV. k. i90. l. 5) Damian 1333. Fejér VÍÍI. d. III. k. 719. l. — Babocsa vidékén fe­ küdt , ma nem létezik. *) Possessio Denna 1437. Fejér X. d. VII. k. 89i. l. — Ma puszta, Kaposvártól délre. ') Deushida 1437. Fejér X. d. VII. k. 89i. í. — Deyshyda 1365. Exir. Dipl. Anohb. X. cs. 5. si. — Ma Desseda vagy Derseda puszta, Aszaló­ tól és Magyar-Egrestöl délre. ') Draskafew 1384. Extr. Dipl. Anofzb. XI. cs. 25. sz-. — Ma nem létezik. ») VUla Eche 1279. Fejér V. d. II. k. 529. és 547. L — Ma Ecsény falu Igáitól nyugotra. '») Edde 1344. Fejér IX. d. I. k. 199. l., 1345. V. o. 27i. l. — Ma is falu. '') Possessio Endreed 1295. Fejér VI. d. I. h. .365. l. — Endrea hibásan Endréd helyett 1390. Fejér X. d. I. k. 576. l. — Endréd 1391. Fejér X. d. VIII. k. 333. /., 1429. Fejér X. d. VII. k. 157. l. - Ma Endröd vagy Endréd Somogy éjszaki részében. '^) Possessio Marchadon (helyesen Marchadou) alio nomine Enyzd diéta in vicinitate alterius possessionis similiter Enyzd vocatae 1391. Fejér X. d. VIII. k. 331. l. — Ma Enyesd és Marczadó két külön puszta a szigetvári járásban. '') Terra Erdeuchocana vocata prope villám Vyssunta 1269. Fejér IV. d. Ill.k. 491. l. — Erdeuchucuna 1269. Kxtr. Dipl, Atiohb. II. cs,

Digitized by Google 91

Farkasfalva •), Fejéregyház «), File % Fok *), Gamás *), Gán «), Garab '), Gardos % Geszté »), Görgeteg '«), Gyek- falva ^0; G^ywgy '2), Gyömölcfiény '-), Háromfalva **),Igal >5),

2Í. $», - 1275. Fe/er K d. ÍI. h. 2i8. /. — Ez a mai Caokonya falu Vi- Bonta mellett. •*) PosaessioErdeöfalva 1434. Fejév X. d. Vll k. 636. 1. — Balaton melléki falvakkal említtetik együtt; ma nem létezik. •5) Erthemlak és Ertemlak 1488. OkU. OCCLXVIll. és DCCLXIX. *». — Hihetőleg a mai Erdőlak puszta a szigetvári járásban. ») PoBsessio Farkasfalva 1481. Okit. DCCXIÍ. s».; 148a OkletéUár DCCLXVIII. és DCCLXIX. « — Ma Farkasfa puszta a szigt^-ári já­ rásban. ') Possessio Feyeregbaz 1390. Fejér X. d. I k. 60i. 1. — Fehéregy­ ház és hibásan Teherhaz 1391. Fi-jér X. d. VIII. h. 333. /.; 1429. Fejér X. rf, VII. k. 157. /. — Ma puszta Somogy éjszaki részén. ') File 1488. Ohlt. DCCLXVIII. és DCCLXIX. ss. — Ma nem létezik. *) Tributum de Fok Comitatus Sümeghiensis 1407. Fejér X. d. IV. k. 633. /.; Possessio Fok in Simigiensi Comit. 1478. Kovachich^ Form. Solen. 244. /. — Később Veszprém vármegyéhez csatoltatott. Ma Sió- Fok Veszprém és Somogy határán a Balaton partján. «) Vtraque Gamas 1417. Fejér X. d. V. h. 4SÍ. /. 1420. Fejér X. d. VI. k. 295. l. — Még nem rég is Kis- és Nagy-Gamás külön falu volt, de most egyesült. Csorba e. h. 158. 1. «) Villa Gaan 1269. Extr. Dipl. Anolzb. II. cs. 21. s*. — Nyim és Som mellett feküdt; ma nem létezik. ') Garab 1269. V. o. — Ma nem létezik; Csokonya mellett feküdt. «) Gardos 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. 55. — Ma puszta, Nemes-Vidtöl nyugotra Szála megye határán. •) Gesztbe 1481. és 1488. Okli. DCLXII., DCCLXVIII. és DCCLXIX. s». — Ma Geszti falu Kaposvártól éjszakra. ">) Villa Gurguteg 1193. Magyar tud. társ. évkönyvei V. k. 162. l. ") Gyekfalva 1437. Fejér X. d. VII.k.89^. l. — Kapos-Ujvár tar- tozandósága volt s ennek vidékén feküdt; ma nem létezik. ") Gyog 1330. Extr. Dipl. Anuhb. VII. cs. 22. sz. — Gyogh 1349. Fejér IX. d. /. *. 6^5. l. — Ma Tot-Gyügy falu Győröktől délre. •3) Gymulchen 1339. Fejér VIII. d. IV. k. 40/. /. — Gymulthin 1344. Fejér IX. d. I. k. 199. l. — Ma puszta, Edde szomszédságában. 1*) Harumfafalwa 1473. és 1488. Okhtéltár, DLII, DCCLXVIII. és DCCLXIX. sz. — A Drávához közel esik, ma Háromfa név alatt. '5) Igal s. a. Fejér V, d. III, k. 51 i. /. — Igall 1275. Fejér V. d. //.

Digitized by Google 92

Iharos »), Inke 2), Istvándi «), Jaba % Jutli % Kak % Ka- poly '), Karád «), Kás »), Kazsok '% Kára »»); Kecs '% Keménvölgy »«), Kér ^*), Kereki ^% Keresztúr »o)^ Két-

», 3Í5. / - Igol 1276. Fejér VII. d. V. k. 404. l. és 1279. Fejér V. d. II. k. 528. l. ») Possessio Iharus 1344. Fejér IX. d. I. k. 199. l. "") Inke 1469. Gywikovics, Tud. Gyűjt. 1836. XI. d. 18. l. ') Ifithuandi 1421. Tud. Gyűjt. 183 i. XI. d. 76. L — Iniien irta ma­ gát a Garázda család egyik ága. *) Possessio Lyaba 1431. és 1432. Fejér X. d. VII. k. 382. és 445. l. — Ma puszta Jaba vagy Aba, Endröd és Ságvár közt. ^) Possessio Indt (hibásan Judt helyett) in Comitatu Sümeghiensi iuxta fluvium Saar 1407. Fejér X. d. IV. k. 635. /. — Ez a Sió mellett fekvő mai Juth helység. — Ezen Juth helység említtetik a vele szom­ széd Marossal együtt Gwtha név alatt 1452. Extr. Diyl. AnoUb. XXIV. cs. 10. SS. «) Villa Kok 1297. Fejér IX. d. VII. k. 725. l. — Ma puszta Nagy- Bajom mellett. ') Kopol 1295. Fejér VI. d. I. k. 365. l. — Ma N.-Kapoly puszta és Kis-Kapoly falu Karád szomszédságában. ») Possessio Karad 1390. Fejér X. d. I. k. 576. és 600. l., 1391. Fejér X. d. VIII. k. 333. /., 1429. Fejér X. d. VII. k. 157. l ~ Ma mezőváros. ») Villa Coas 1269. Extr. IJipl. Anohb, II. cs.il, sz. — Nyim és Som közelében feküdt 5 ma is ott létező puszta. '") Koszuk, Kosuk, Kazuk 1276. Fejér VIÍ. d. V. k. 416. l. —Igái­ tól délre fekszik. '') Johannes de Kara mint somogyi birtokos fordul elő 1393. Fejér X. d. II. k. 173. l. - Nágocs mellett. »') Possessio Kech 1398. Fejér X. d. III. jt. 2íi. ^ — Keek 1398. Fejéi nél ugyanezen másodszor és harmadszor is a nevek leirásában némi eltérésekkel közlött, de különben szóról szóra egyező oklevélben X d. II. k. 570. l. és X. d. VIII. k. 4i2. l. — Kék nevű helység, mint Fejér e nevet olvasta, Somogyban nem létezik, s így e nevet helyeseb­ ben véljük a mai KŐccsére magyarázandónak. — Stephanus de Kekche mint Szemessel szomszéd somogyi birtokos és királyi ember említtetik 1404. Fejér X. d. IV. k. 307. l. ") Possessio Keménvölgy 1252. Fejér IV. d. II. k. 159.1.— M& nem létezik. •') Possessio Kér és Keer 1390. Fejér X. d. I. k. 576. és 604.1. — Ker 1391. Fejér X. d. VIII. k, 333. /,, 1429. Fejér X. d. VII, k. 157, l. -.

Digitized by Google 93 hely 0; Kisfalud 2), Kis-Bajora »), Kistelek *), Korpád 0, Kunfalva 6). Kup 7), Laploes «), Lapsa «), Láz *»), Légrád »Ó, Lenkócz ««), Lepled i^), Lippaház '*), Lók i^), Lukatelek «6),

Karádhoz tartozott; ma is a veszprémi püspök karádi uradalmához tartozó puszta. •*) Kerequi 1295. Fejér VI. d. I. k. 365, l — Karádtól éjszakra esik. "^) Possessio Kerezthwr 1350. Exir. Lipl. Anohb, IX, cs. 11. sr. — Ez oklevél tartalma szerint ezen Keresztúron kétségtelenül a mai Dráva-Keresztiír értendő. ') Kethely 1403. Fejér X. d. IV. k, 201. és 289. Z. — A Balatonhoz közel. ') Villa Kisfalud 1269. Extr, /'•>/. Anohh. II. cs. 21. sz. — Nyim, Som, és Kás mellett feküdt; ma nem létezik. ») Possessio Kys Bayon 1897. Fejér X.

Digitized by Google 94

LuUa '), Magyarfalva *), Maiina % Marezadó *), Marczali ^), Maros % Megyer '), Méhes ^), Mentő, más néven Szent- György »), Mére ^o), Merenye "), Mesztegnyö ^% Miháld ^%

'«) Lucateleke 1393. Fejér X. d. II. k. 173. éa X. d. III. h. 134. l. — Ma hihetőleg Magyar- és Ne'met-Lukafa helységek közöl valamelyik. ') Lula 1295. Fejér VI. d. I. h. 365. t. - Lullya 1431. és 1432. Fejér X. d. VII. h. 3S2. és U5. l. •') Mogorfalu 1252. Fejér IV. d. II. k. 159.1. - Magyarfalva 1437. Fejér X. d. VII. k. 89i. I. — Ma Magyarfalu puszta a szigetvári já rácban. ') Maiina 1437. V. o. — Ma nem létezik. — Maly nevű helység említtetik 1353. Fejérnél IX. d. VI. k. 59. /., valamint Molna 1366. /A- d. VII. k. 540. l. ') Marchodon alio nomine Enyzd 1391. Fejér X. d. VIII. k. 331. l. — Enyezd és Marezadó ma egymáshoz közel esö puszták a szigetvári járásban. ^) Ezen helységről mint birtokáról nevezte magát a XV-dik szá­ zadban virágzott Marczali család. *) Possessiones Gwtha et Marus in Veszprimiensi et Simeghiensi Comitatibus 1452. Exlr. DipJ. Ánohh. XXIV. cs. 10. sz. — Ma Jut So­ mogyban, Maros Veszprémben esik, mindkettő a Sió partján. 0 Possessio Magere és Magerre 1403. és 1404. Fejér X. d. IV. k. 201, éi 289. l. — Megér 1413. Fejér X. d. V. k. 446. /., 1428. Fejér X. d. VI. h. 945. /., és 1429. X d. VII. k. 124 l. — Ma Megyer falu Tab és Som közt. ") Possessio Méhes 1344. Fejér IX. d. I. k. 199. l. — Edde és Gyü- mölcsény mellett említtetik ; ma puszta. ^) Menthew és Mentew alio nomine Zenth Giurgh 1403. és 1404. Fejér X. d. IV. k. 201. és 289. l. ") Mere 1437. Fejér X. d. VII. h. 852. l. — Kaposvárhoz közel. ••) Terra Merenye 1278. Fejér V. d. II. k. 477. l. — Mocsoláddal együtt említtetik ezen oklevélben, s így alatta a mai Memye mezővá­ ros értendő Mocsolád szomszédságában. — Possessio Merenye 1488. VkU. DCCLXVIII. és nCGLXIX. sz. — A szent-erzsébeti kastély tarto- tandógága volt, s így az ahhoz közel esö mai Merenye falu értendő alatta. ••) Possessio Meztegnyew 1403. Extr. LipJ. Anohb. XIV. cs. 33. ss, — Innen nevezte magát a Mesztegnyei Szerecsen család. '^j Myhald 1346. Fejér X. d. I. k. 409. /., 1366. Fejér IX. d. III. h 616. l. — Iharos-Berénj^tÖl éjszakra esik.

Digitized by Google _%

Miklósi % Mikófalva *), Mindszent ^, Mocsok *), Monyo- rós *), Móriczhida ®), Nádszeg '), Németmezeje % Nempti ^), Nimcsény (ma Lencsény) »°), Nógrád ^0» Nyim ^% Okcs *^), Ónnak >*), Orczal >*), Oszlár »«), Ör "), Ölyves '«), Örs ^»),

') Myklosy 1393. Fejér X rf. //. k. 173. l. és X d. Ili. k. 13i. I. — Török-Koppány és Nágocs között. ») Mykofalaa 1345. Fe/ír /X d. I. k. 274. /. — Szenyér és Eddével együtt említtetik, s így a mai Szenyér falu s az ehhez közel eső Edde tájékán létezhetett, BöhönyétÖl éjszakra. *) Mindszent 1481. Okli. DCLXIl. sz. — A berzenczei várhoz tar­ tozott ; ma puszta Somogynak Szálával határos szélén. *) Terra Machula et Merenye 1278. Fejér V. d. //. Jk. 477. /. - Ma Mocsolád falu Mernyétöl éjszakra. *) Monyoros 14-4. Okll. DCLXIl. $z. — Ma nem létezik. «) Possessio Moroczhida 1263. Fejér IV. d. IlL k. 123,1. — Talán a mai Móriczfa puszta Tapsonyhoz közel. 0 Nadszegh 1403. és 1404. Fejér X d. IV. k, 201. és 289. l. — Ma nem létezik. *) Nemethmezeje 1481. Oklf. DCLXIl. $i. — Ma nem létezik. »J Nempthy 1416. Fejér X. d. V. k. 693. l. — Ma nem létezik. '») Villa Nyrachun 1297. Fejér IX. d. VII. h. 725. L — Kak és Ba­ jom mellett említtetik, hol ma Lencsény pusztát találjuk. * •) Poss. Neugrad 1853. Fejér ÍX. d. VI. k. 59. l. — Ma nem létezik. '*) Terra Nyven 1269. Exir. Dipl. Anohh. II. cs. 21. ss<; terra Nywin 1275. Fejér V. d. II. k. 2iS. 1. — Villa Nyun 1295. Fejér VI. d. I. k. 365. /.; Possessio Nyn 1431. és 1432. Fejér X. d. VII. k. 382. és 444. /.— Ma Nyim falu Jaba, LuUa, Som, Kás s több ezen oklevelekben emle­ getett helységek közt. •') Possessio Okch 1330. Extr. Dipl. AnohK VII. cs. 22. sz. — Ma Akcs-Magyari, újabb és szokottabt nevén Buzsák, az ezen oklevélben vele együtt emlegetett Gyog (ma Tót-Gyúgy) helység szomszéd­ ságában. '*) Ónnak 1437. Fejér X. d. VIL k. 89i. 1. — Kapos-Ujvárhoz tar­ tozott s ennek közelében feküdt; ma nem létezik. •^ Oczal 1481. OkH. DCLXIl. sz., Orzal 1488. OkK. DCCLXVIII. sz. ~ Ma nem létezik. '«) Villa Oszlar, Ozlar 1276. Fejér VII. d. V. k. i05., W8. l. - Uz- lar és Ozlar 1279. Fejér V. d. //. k. 52S.y 530. l. — Ma puszta. ") Eur 1473. 1481. 1488. Okit. DLIL, DCLXIL, DCCLXVIII. és DCCLXIX. sz. — A berzenczei várhoz tartozott; ma Őr, más néven Tilos falu Légrádhoz közel.

Digitized by Google 96

Pacza % Panostelek '% Pata 3), Pataion % Peszia, ma Pe- sze % Petend % Pétörhida '), Petró % Pikevölgy % Pi- ritko '»), Posony "); Rád ^^), Rákosi '% Rethel **), Remete-

'«) ViUa Vlues et alia Vlues 1390. Fejér X. d, I. h, 604.1. - Villa Eolves et alia Eolves 1391. Fejér X. d. Vllf. h. 333. l. — Villa Eötves et alia Eotves (hibásan Ewlves helyett) 1429. Fejér X. d. VII. h. 157. /. — Ez a mai Ölves puszta az igali járásban. ") Villa Urs 125C. Fejér V. d. II. k. 360. l. — Ma puszta, Mernye mellett. ') Poczyta 1252. Fejér IV. d. II. h. 159. f. - Szenna falu mellett említtetik, hol ma csakugyan Pacza helységet találjuk. ') Panostelek 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. s:,. — Talán a mai Patosfa Kálmáncsától éjszakra. =») Patha és Pata 1283. Fejér V. d. III. k. 167. /., és VII. d. II. k. 100 l. — Patha 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. sz. — Szent-Györgygyei együtt említtetik; mind e két helység Szigetvár közelében esik. *) Pathlan 1276. Fejér VIL k. V. d. 415. /., Puthlon 1279. Fejér V. d. II. k. 53S. l. — Kaposvártól éjszakkeletre. ^) Pezya 1269. Exir. Dipl. Anohb, II. cs. 21. sz. — Nyim, Som és Kás falvak közt említtetik, hol ma Pesze vagy Pösze helységet találjuk. ^) Petend 1333. Fejér VIII. d. III. k. 715. l. — Ma Pettend vagy Pöt- tend falu Szigetvártól egy mérföldre. ') Peturhyda 1333. Vgyanoii. — Babocsán alól a Dráva mellett fekszik. «) Petroh 1469. Gyurikotics, Tud. Gyüjf. 1836. XI. d. 18. l. — Ma Patró Kanizsától délre. ») Pikevölgy 1437. Fejér X. d. VII. k. 894. l. — Kapos-Újvárhoz tar­ tozott ; ma nem létezik. •°j Piritko 1481. Okít. DCLXII. se. — Prithko 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. st. — Kétségtelenül egy azon helységgel, melyet Gyurt- kovicSf Tud. Gyűjt. 1836. XI. d. 18. l. Prichrü (Prichréve) név alatt hoz fel; ma egyik név alatt sem létezik. ") Vtraque Posony 1275. Fejér V. d. II. k. 315. l. — Possessio Po­ sony et alia villa similiter Posony vocata 1276. Fejér VII. d. V. k. 404. 1. — Posony et alia villa Posony 1279. Fejér V. d. II. k. 529. l. — Igái­ hoz tartozott, s ennek közelében Apátival s a mai Lapa pusztával volt határos, ma nem létezik. >») Paad (hibásan Ráad helyett) 1325. Fejér VIII. d. II. k. 668. l — 'Ezen helység Szemes, Telki, Visz és Csepel közelében feküdt, hol ma Rádot találjuk. '^) Rachusin 1275. Fejér V. d. II. k. 315. l. — Rakaty hibásan és Ra-

Digitized by Google 97 udvar '), Ropoly, Ropolyfö % Rixo «), Ság *) Sand »), Sar­ kad «), Simonfalva '), Som »), Sudak »), Surd '% Egyházas- Szamárd és Lik-Szamárd "), Szaniszló '% Szárszó *^) Szá- kusy helyesen 1276. Fejér VII. d. V. k. W4. és il2. l — Eakoey 1279. Fejér V. d. II. k. 529. l. — Igáihoz tartozott, a ennek közelében fekszik ma Káksi név alatt. •*) Rethel 1437. Fejér X. d. VII. k. 894, l - Kapos-Újvár tartozan- dósága volt, s hihet()leg ezen hibásan olvasott név alatt a Kaposvár tőszomszédságában eső Keczel puszta neve lappang. ^) Remethewdvar 1494. Engely Gesch. v. Slav. I. d. 28. l. és Reme- thekdvar 1495. U. o. íii. l. — Ma Remete puszta Somogyvár és Geszti közt. ') Rupol és Rupolfö 1437. Fejér X. d. VII. k. 899. h — Kapos-Újvár- hoz tartozott; ma Ropoly puszta Kaposvártól délre. ') Rixo s. a. Kocachich, Form. Solenn. 184. l. — Talán a mai Rigócz paszta az atádi járásban. *) Sag és Sagh 1431. és 1432. Fejér X. d. VIU k. 382. é$ 444 l. - Jaba, Lulla, Som, Nyim helységekkel együtt említtetik, s így kétség­ telen, hogy az ezek szomszédságában fekvő mai Ságvár falu értendő alatta. — Van Somogyban egy Ságh nevezetű puszta, Bükkösd és Iha- ros-Berény közt; ez van emlegetve possessio Saagh név alatt 14 20 Fejérnél X. d. VI. k. 271. l. ') Sand 1469. Gyurikovics, Tud. Gyűjt. 1836. XI. k. 18. l. — Kanizsa vidékén fekszik. «) Sarkad 1481. DCLXII. SÍ., 1488. Okit. DCCLXVIII. «» DCCLXIX, IS. — Csurgó közelében. ') Symonfalwa 1473. Okit. DLII. SÍ. — Simonfalva 1481. OkleréUár, DCLXII. sz. 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. SÍ. — Ma Simonfa. •) Sum 1269. Extr. Dipl. Anolsb. II. cs. 21. SÍ. — Sam 1431. Fejér X. d. VII. k. 382. l. — Jan hibásan Sam helyett 1432. U. o. 445. í. — Ma Som falu Somogy vármegye éjszaki részén. ») Sudak 1403. és 1404. Fejér X. d. IV. k. 201. és 307. l. — Ma nem létezik. '") Sürd 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. SÍ.— A Dráva mellé­ kén Szála megyéhez közel esik. ") Egyházas Szamard, Liksamard és Lichamard 1391. Fejér X. d. VIII. k. 333. l. — EgyhazoB Szamard, Licsamard 1429. Fejér X. d. VII. k. 157. 158. l. — Ma Szamárdi falu a Balaton partján Tihanynyal átellenben. '*) Zaniszlo 1473. Okit. DLII. SÍ., 1481. Okit. DCLXII. SÍ. 1488 Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX. SÍ. — Ma nem létezik. HUNYADIAK KOBA. VI. KÖT. '^

Digitized by Google 98

raztó *), SzemeB % Szenna ^), Szinta *), Szent-György *), Szent-Jakab % Szent-László '), Szent-Pál «), Szent-Péter %

»') Szárszó 1413. Fejér X. d V. k, 40i, í. — A Balaton partján. •) Zarrazteu 1295. Fejér VI. d. 1. k. 365. l. — Épen Köröshegy mel­ lett említtetik, s igy igen hihető', hogy az ezzel épen szomszéd mai Szárszó értendő alatta. *) Scemes 1325. Fejér VIII. d. II. k. 665. l. - 1403. és 1404. Frjér X. d. IV, k. 20i. és 307. í. — A Balaton partján. ') Zenna 1437. Fejér X. d. VII. k. S94. l. — Kapos-Újvárhoz tarto­ zott ; ahhoz közel esik. ') Zintha 1488. Okit. DCCLXVIII. s«. — Csurgó vidékén, ma Szenta falu. «) Szentgurg 1283. Fejér V. d. III. k. i67. l. és VII. d. II. k. 100. /.— Patával együtt említtetik, s igy ezen helység kétségtelenül a mai Tót- Szent-György, Pata mellett. Szigetvárhoz közel. — Zentgurg 1341. Fejér VIII. d. IV. k. 490, l. Domonkoslakával, a mai Damalos pusz­ tával említtetik együtt, s így ez is a Szigetvárhoz közel eső Tót-Szent- György. — Szent-György 1410. és 1413. Fejér X. d. V. k. 47., 93. és 40i. l. Ezen oklevelekben, valamint 1435. Fejér X. d. VII. k. 636. l. Zent-Georg mindig Berény mellett említtetik, s így bizonyos, hogy ezen oklevelekben a Balaton partján fekvő Kis-Berénjnyel szomszéd Szent-Györgyről, a mai Balaton-Szent-Györgyről van szó. «) Monasterium S. Jacobi de Scelyz 1279. Fejér V. d. II. k.53i.l.— Ezen monostor Somogyban a mai Zselicz-Sz.-Jakab helységben feküdt, Kaposvárhoz közel; mint azt már 1803-ban FuxhofiFer, Monasteriolo- giájában, legújabban pedig Csorba, Somogij vármegye ismertetése 196— 201. l. bőven bebizonyította. ') Szent-László 1488. Okit. DCCLXVIII. és DCCLXIX, sz. — Ezen helység a mai Sz. László puszta, Bolhás és Atád közt, melyekkel együtt említtetik. «) Kis-Szent-Pál 1488. OMt. DCCLXVIII. és DCCLXIX. SÍ. — Ezen helység a Somogy megyei több Sz, Pálok közöl hihetőleg az, mely a Dráva mellékén fekszik. — Említve van Sz. Pál helység, mint Sz. Pé­ ter helység szomszédja 1420. Fejeméi X d. VI. k. 270. L Ezen Sz. Pál a Pogány-Sz,-Péter szomszédságában fekvő mai Sz. Pál puszta. — Em­ líttetik egy Szentpálhoz tartozó nevezetű helység, mint Kapos-Újvár tartozandósága, Fejérnél X. d. VII. k. 894. l. 1437-re. Ez alatt a Kapos­ várhoz közel eső Zselicz-Szent-Pál falu érthető. ") Szent-Péter 1420. Fejér X. d. VI. k. 268. í.— Ma Pogány-Sz.-Péter IharoB-Berényhez közel.

Digitized by Google 99

Szerdahely *)* Szevény '-), Szinyér «), Szokorúd *), Szolád % Szölös «), Szulok '), Talyo «), Tárd »), Tardos >°), Tátony "), Thápolcz »*), Telek '% Teleki **), Temerkény '% Tetős »•),

•) Zerdahely 1437. Fejér X, d. Vlí. *. 89i. l. — Kapós-Ujvárho* tartozott; ma puszta Kaposvár és Szenna közt. ^) Villa Szően penes aquam Saar (a Sió mellett) 1407. Fejér X. d. IV. k. 635. l. — Sceven 1419. Fejér X. d. VI, k. 237. l. — Ma nem lé­ tezik. ') Zynyer 1345. Fejér IX. d. I. k. 27i. l. — Ma Szenyér vagy Szi­ nyér falu. *) Possessio Szokorúd 1420. Fejér X. d. VI. k. 270. l. — Ez oklevél­ ből bizonyos, hogy ezen helység a mai Sokorút puszta Pogány-Sz.- Pétertől délre. ') Szolád 1410. Fejér X. d. V. k 47. L - Szólód 1410. U. o. 93. l. — 1412. U. o. 401. l.—A Balaton mellékén. «) Zewlews 1431., Zewles 1432. Fejér X. d. VII. k. 382. és U4. l. - Ma Szőllős puszta Somogy éjszaki részén. ') Zuluc 1193. M. Tud. Társ. Évkönyvei V. k. 162. l. — Csokonya és Istvándi közt. •) Talyo 1413. Fejér X. d. II. k. 173. l. és X. d. IH. k. 13i l. Ugyan­ azon kétszer is közlött oklevélben. — Ma nem létezik. •) Törd 1390. Fejér X. d. I. k. 604. l. — Tárd és Thardy 1391. Fejér X. d. VIII. k. 333. l. — Ma Tárd puszta. •») Tardos 1391. Fejér X. d. VIII. k. 331. l. — Ma puszta. ") Villa Thatum 1276. Fejér Vlí. d. V. k. 411. l. - Tathiin 1279. Fejér V. d. II. k. 531. l - 1369. Fejér IX. d. IV. k. 214. l. - Ma Tá­ tony puszta Igáitól délre. '*) Thápolcz s. a. Kovackick, Form. Solen. 184, l — Ma nem létezik. "») Thelek 1473. Okit. DLII. SÍ. — Ma Telek vagy 0-Telek puszta a szigetvári járásban. '<) Possessio Theluky 1270. Fejér V. d. I. k. 64. l. — Telky 1266. Fejér IV. d. III. k. 311. l., 1280. Fejér VII. d. V. k. 457. í., Theleky s. a. Fejér V. d. III. k. 514. l. — Telky 1390. Fejér X. d. I. k, 577. l. — Te- leky 1413. Fejér X. d. V. k. 401. l. - 1435. Fejér X. d. VII. k. 636. l, — Telky 1429. Fejér X. d. VII. k. 149, és 15S. l. — Ma Teleki falu a Bala­ ton mellékén. '*) Temerken 1384. Extr. Dipl. Anolib. XI. cs. 25. $*.j— Ma puszta Tömörke, Kaposvártól egy mérföldre. '•) Teteus 1390. Fejér X. d I. k. 604. l. — Thythew 1390. U. o. 576. I. ~ Thythew és hibásan Rötheus 1391. Fejér X. d. VIII. k. 333. l - Thytheo 1429. Fejér X. d, VII. k. 157. l. — Ma nem létezik. 7*

Digitized by Google 100

Thold 0, Torvaj % Udvarhely ^), Ugal % Uzd % Zics % Varjas '), Vámézföldje «j, Végaszó »), Verestö *«), Vese ^*), Vid "), Vinerlaka *^, Visonta "), Visz ^% Vittya ^e).

») Claustrum B. M. Virginis de Thold 1419. Fejér X. d. 17 h. 237. l — Ma Toldi puszta; Karádhoz tartozik. *) Torwe 1419. Fejér X. d. VI, k. 237. l — Ma Torvaj falu Somogy éJBZ&ki részében. ») Udvarhely 1488. Ohlt. DCCLXVIII. és DCCLXÍX. SÍ. — A Dráva mellékén. *) Ygol 1295. Fejér VI. d. I. h, 365. l. — Ugal 1431. Fejér X. d. Vil­ it. 382. l. — Ma puszta, Tab és Torvaj közt Tolna vármegye szélén. 5) Nol)iles de Vzd 1276. Fejér VII. d. V. k. 4Í6. l. — Ma puszta, Igáitól délre. «) Zich 1295. Fejér VI. d. I. k. 365. l. - Zych 1309. Fejér VIII. d. I. k. 365. l. — Ezen helységtől vette nevét a Zichy család. ') Ezen helység neve egy 1393-diki oklevélben, melyet Fejér két­ szer is közöl, X d. 11. k. 172. és X, d III. k. 133. l., igen hibásan több- féleképen van adva. Nevezetesen az első helyen kétszer Vanyas-nak 8 egyszer Vanyos-nak, az utóbbi helyen kétszer Varyas-nak, egyszer Vary-nak van olvasva. — Hihető, hogy a Varjas név az igazi, mely Varjas-Kér puszta nevében máig is fönmaradt a Balaton mellett. •) Várnézfölgye 1437. Fejér X. d. VII. h. 894. l. — Kapos-Újvárhoz tartozott s annak közelében eshetett; ma nem létezik. ') Wegkazow 1333. Fejér VIII. d. III. h. 719. l — Ma nem létezik. '•) Veresthow 1396. Extr. Dipl Anolzb. XIII. és. 17. SÍ. — Ma Ve­ restö puszta a szigetvári járásban. ") A vecsei, helyesen vései, urodalmat Somogyban Újlaki Miklós bírta. Gyuvikomcs, De situ Slavoniae et Croatiae I. rési, 22. /. — Hihető­ leg ezen helység említtetik Veyceh név alatt 1283. Fejérnél V. d. III. k. 183. l. És Weyteh név alatt 12 ^'4. U. o. 212. l. '*) Wyd, II. Ulászló registrumában Enyelnél Gesch. von Slav. I. h. 28. és 1 i4. l. — A mai Nemes-Vid mezőváros; hajdan a vele szomszéd Szakácsi helységgel együtt királyi szakácsok lakták; ma is curialis nemesek lakják. '^) Vineriaka 1437. Fejér X. d. Vili. k. 89i. l. — Kapos-Újvár tar- tozandósága volt; s talán az azzal szomszéd Fészerlak puszta értendő alatta. '•) Vyssunta 1269. Fejér IV. d. III. k. ^91. l. és Extr. Dipl. Anolzb. 11. cs. 21. S5. — A Dráva vidékén. '^) Villa Vycz 1325. Fejér VI11. d. II. k. 668. l. — Visz 1410. X d. V. k. 47. és 93. l; 1412. V. o. éOI. /.; Wyz 1435. Fejér X. d. VII. k. 636. l. — A Balaton mellékén.

Digitized by Google 101

PÖbb birtokosai: a király '), a Székcsöi Herczeg csa­ lád *), az Újlakiak ^), Báthoriak *), Kanizsaiak % Marcza- liak ö), az Enyingi Török család '), a Berzenczeiek ^), Szent-

'«) Veytih 1330. Extr. Dipl Anolzb. VII. et. 22. *«. — Akcs (ma Bu- zsák, vagy Akcs-Magyari) ^s Gyúgy (ma Tót-Gyúgy) helyságekkel együtt említtetik, s hihetőleg az ezektől nem igen távol eső mai Vittya puszta értendő alatta. ') Bírta Remeteudvart, melyre a segedelemből 1494-ben 49,1495- ben pedig 52 forint esett. Etipely Gesch. d. NebenlL k. 28. és Í44. {. ^) Bírta Újvárt (Eapos-Újvárt, a mai Kaposvárt) 18 hozzá tartozó helységgel 1437. Fejér X. d. VIL k. 89i. l. ') Újlaki Miklós bírta Somogyban a kaposvári és vései urodalmakat. Gyurikotics, De situ Slav. I. k. i8. l. — Fia Lőrincz Somogy megyei bir­ tokaira 1494-ben 337'/, forint esett Engel e. h. L k. 28. l. *) Ezek birtokaira e megyében 1494-ben 364 forint esett. Engel e. h. — Mályás király adta e családnak az előbb a Marczaliak által bírt Babocsa és Segösd várait. Budai Fer. III. d, 663. l ^) A Kanizsaiak 1401-ben Korpádi János hűtlenségéből Zsigmond királytól kaptak némely részjószágokat Korpádon. Fejér X. d. IV. k. 50. l. — Szent-Péter helységét 1420-ban adományozták a sz. péteri kolostornak. Fejér X. d. VI. k. 268. l. — Ezen megyei birtokaikra 1494- ben 26672, 149ö-ben Kanizsai László birtokára 46 forint esett. J^ti^cl e. h. 28, és lU. l *) Marezali János és Imre testvérek építették a XV-dik század első felében Segesd és Babocsa várait. Budai Ferena, Polg. Lex. II. 4. 663. l. — Marezali János bírta 1452-ben a Sió mellett Veszprém és Somogy határán fekvő Juth és Maros helységeket. Extr. Dipl. Ánolsb, XXIV. cs. 10. SS. — Ezen család nevét is a Somogy megyei Marezali helységtől, mint birtokától vette. ') Török Ambrus Mátyás királytól nyerte adományban Szigetvárát. Budai Ferenc* III. k. 43'i. l. *) Bírták a berzenczei és szent-erzsébeti kastélyokat tartozandósá- gaikkal. — A Péczi nemzetségből eredő Lóránd szerzetté I. Lajos ki­ rály korában a berzenczei kastélyt és tartozandóságait, s ez nevezte magát először e birtokáról Berzenczeinek. — 1468-bau idegenítették el a Berzenczeiek Berzencze és Sz.-Erzsébet nevű kastélyaikat az azokhoz tartozó helységekkel együtt Szent-Erzsébeti Forster György­ nek ; 1474-ben e jószágaikért a Forsterektől a Körözs vármegyei mu- zsinai kastélyt kapták cserében, s ekkor származott át a család egy része Tótországba; maradtak azonban közölök többen tovább is birto­ kosok Somogy megyében. Gyuriko»ic$, Tud. Gyűjt. 1830. XI. k. 17—19,

Digitized by Google 102 _

Erzsébeti Forsterek ^), Bornemiszák % Nagy-Lúcsei Bene­ dek ^), a Szent-györgyiek *), a pécsi püspök ^), az egri püs­ pök "), a vranai perjel'); ^ Szent-János kereszteseinek szé-

í. — A Berzenczeiek jogairól 1473. és 1477. szólnak az Okit. DLII. és DCI. «». alatt közlött oklevelek. ') 1468-ban szerzetté Szent-Erzsébeti Forster György a Berzen- czeiektől a berzenczei és sz.-erzsébeti jószágokat; 1474-ben cserélte el a Berzenczeiekkel muzsinai kastélyát Körözs vármegyében, családját e családdal kölcsönösen rokonnak vallván. 1480-ban Mátyás királytól az említett jószágokban netalán létezhető királyi jogot nyerte. Gyuri- kovics e. h. Í7—Í9. l. — 1481-ben fogadta 4000 arany forintért osztá­ lyosává és testvérévé, s maga és neje halála után szent-erzsébeti, ber­ zenczei és minden más jószágainak felében örökösévé Tolnai Bornemi­ sza Jánost, Orbán győri püspök és királyi kincstartó jegyzőjét. Okit. DCLXÍI. 5«. — 1488-ban szent-erzsébeti várát s az ehhez és Berzen- czéhez tartozó helységek fele részét leányának Annának s férjének Nagy-Lúcsei Benedeknek vallotta be, kik is e birtokokba még ez év­ ben beigtattattak. Okit. DCLXVIII. és DCCLXIX. SÍ. ') Tolnai Bornemisza Jánost, mint legközelebb látók, 1481-ben fogadta testvérévé és örökösévi; Szent-Erzsébeti Forster György. Okit. DCLXÍL Sí. — Jószágaira Somogy megyeTben 1494-ben 66, 1495-ben pedig 418 forint segedelem esett. Engel e. h. I. k. 28. és 144. l. ') Neje Szent-Erzsébeti Forster Anna után kapta a sz,-erzsébeti várat s az ehhez és Berzenczéhez tartozó jószágok fele részét 1488-ban. OkU. DCCLXVíir. és DCCLXIX. SÍ. *) 1391-ben a Szent-Györgyiek Tamás mester fiaival Istvánnal és Jánossal, kik Szent-Györgyi Gergely hűtlenségéből annak Sz. Györ­ gyön, Damaloslakán, Tardoson és Marczadon levő részjószágait ado­ mányban nyerték, ügy egyeztek meg, hogy csak a legutóbbi helységet engedték át az adományosoknak. Fejér X. d. Vlíl. k. 331. l. — Szent- Györgyi Vineze Péter özvegye Berzenczei Lászlótól, ennek özvegyé­ vel együtt, zálogban bírta ennek részjószágait 1473. Okit. DLII. si. — Ezen Somogy es Körözs vármegyeben fekvő zálogjószágokat az emli. tett Szent-Györgyi Péter özvegyétől 700 arany forintért Szent-Erzsé­ beti Forster György váltotta ki 1477-ben. Okit. DCI. sz. ^) A pécsi püspöknek e megyei jószágaitól 1494-ben 265, 1495-ben pedig 311 forint segedelmet kellett volna fizetni. Engel e. h. I. k. 28. és i44. /. *) Az egri püspöknek e megyei jószágaiért az említett években 67 és 356 Va forint segedelem tartozása volt. Engel e. h. 28. és Í44. /. •) A vranai perjel somogyi birtokaira 1494-beii 416 forint segede-

Digitized by Google 103

kes-fehérvári Sz. Istvánról czimzett conventje *), a carthau- 2iak löYÖldi kolostora ^, a pannonhalmi apátság ^), az esz­ tergomi káptalan % az esztergomi keresztesek sz. Istvánról czimzett conventje ^), a Nyulak szigetebeli apáczák % a tihanyi apátság ^), a zselicz-szent-jakabi apátság ®), a szé­ kes-fehérvári és veszprémi káptalan ®), a bakony-somlai prépost ***), a szent-péteri kolostor "); a Mesztegnyei Szere­ csen *^), Gordovai Fáncsi "), Istvándi Garázda és Ablan- lem esett. Engel e. h. I. Ő. 28. l. — Birta névszerint Udvarhely, Ta- rany, Bohad, Malaczka és Belovár helységeket. Kaprimty, Hist, Dipl. 11. d, Í82, l, •) Bírta Megyer helységét 1428. Fejér X, d. VI. h, 945. l. — Bírt részjószágokat Jaba, LuUa, Nyim, Ugal, Bére, Szőlős, Bálványos, CSÍZ, Beréuy, Som és Ság helységekben, melyeknek Rozgonyi István és neje Czeczilia által történt erőszakos elfoglalása ellen óvást tett 1432-ben. Fejér X. d. VII. h. 445. /. ') Zsigmond királv 1390-ben adta cserébe ezen kolostornak a Sop­ ron megyei Borbás, üri. Sárkány és Kisfalud helységekért, a Somogy megyei Karádot, a hozzá tartozó 14 helységgel. Fejér X. d. VII. h. i57. l, X. d. I. k. 576. és 604. l., X. d. VIII. k. 333. l. 3) Birta Enyezd helységét 1391-ben. Fejér X. d. VIÍL k. 331. l. *) Bírta Somogyban Berény helységét 1439-ben. Fejér XL d. 266. l. *) Bírt részjószágot Teleki helységében 1429. Fejér X. d. VII. k. 163. l «) Bírták Igalt több hozzá tartozó helységekkel 1276. és 1279. Fejér VII d. V. k 405. l. és V. d. II. k. 528. l. - Bírt még IV. Béla adomá­ nyából részjószágot Telekiben 1429. Fejér X. d. VII. k. 150. l. '; Bírt részjószágot Telekiben még II. András 1211-dik évi ado­ mányánál fogva 1429-ben. Fejér X. d. VII. k. 154. l. ') Bírta 1276. és 1279. Tátony helységét. Fejér VII. d. V. k. 411. l és V. d. II. k. 534. l. •j A fehérvári káptalan bírta Bonyát, a veszprémi Oszlárt Igal vidékén 1276. és 1279. Fejér VII. d. V. k. 407. l. és V. d. II. k. 530. l. '") A bakony-somlai prépost Uzd mellett bírt Igal vidékén 1276. és 1279. Fejér VII. d. V. k 417. /., és V. d. II. k. 540. l. ") Ezen kolostornak a mellette fekvő Sz. Péter helységét 1420-ban adományozták a Kanizsaiak. Fejér X. d. VI. k. 268. l. ") Mesztegnyei Szerecsen János Mesztegnyőt bírta 1403. Exlr. Difi. Anol^. XIV. t'.v ''j'i. ««. — Mesztegnyei Szerecsen György jelen volt az

Digitized by Google 104 ezi '), Botkai '), Both % Kárai % Zámbó *). Töri, Szopai, Fajszi és ügron «), Koroknyai, Tóthi Lengyel és Inakodi Kálmán cs9ládok ^), a Bálványosi Szabók ^), stb. Főispánjai voltak; 1441., 1442. Marczali János ®), ngyanö 1458-ban és 1459-ben »°), Újlaki Miklós erdélyi

1447-dikí országgyűlésen a főrendek között, mikor Buda várát a ren­ dek Hunyadi János gondviselésére bízták. Hunyadiak kora 11. k. 54. l. ") Ezen család bírt részjószágokat Berény, Szent-György, Besenyő, Teleki, Visz, Szárszó és Szolád Balaton melléki helységekben 1410. és 1413. Fejér X. d. V. k. 47., 93. és 401. l. — 1434ben bírt e család részjószágokat Sz.-György, Berény, Erdöfalva, Teleki, Visz helysé­ gekben és Belsásnagyfölde, Besenyő és Altafölde pusztákban. Fejér X. d. VII. k. 636. l. — Gordovai Fáncsi Imre fia Frank 1455-ben Ne­ mes János magvaszakadtával nyerte annak besenyő-szent-györgyi részjószágát adományban V. Lászlótól 1155 ben. Tudománytár, Vj folyam V. k. 395. l. — Gordovai Fáncsi János Somogy követe volt az 1605-diki országgyűlésen. U. o. VI. k. 63. l. ') Istvándi Garázda György és Ablanczi Kösz (Kewz de Áblanch) 1421-ben Somogy vármegyei alispánok voltak. Tud. Gyűjt. 1S3i. Xí, k. 76. l. ^) A Botkaiak birtokára 1494-ben 46 forint segedelem esett. Engel e. h. I. d. 28. l — Botka nemes család máig is él Somogyban. ^) Both Andrásra 1495-ben a segedelemből 65 forint rovatott. Et^el e. h. Í44. í. *) Kárai János több somogyi helységben bírt részjószágot 1393. Fejér X d. II. k. 173. l, *) Zámbó Miklós mester özvegye bírta Kis-Bajomot 1397. Fejér X. d. Vili. k, 'í37.1. — Zámbó Miklós tárnokmester volt 1438-ban. Okit. VI. $5. — A Zámbó család máig is megvan Somogyban. ^) Túri Kozma, Szopai (talán Szobi) Péter, Fajszi Miklós és Ugrón Imre Somogy vármegyei követek voltak az 1447-diki országgyűlésen. Kovachich, Vesl. Comit. 266. l. — Has, Hunyadiak kora II. k. 55. l. — A Thury család máig is fen van Somogyban. ') Koroknyai István, Gordovai Fáncsi János, Tóthi Lengyel László éft Inakodi Kálmán János somogyi követek voltak az 1505-diki ország­ gyűlésen. Tudománytár, íj folyam VI. k. 63. l. ^) Bálványosi Szabó Márk bírt Bálványoson 1428. Fejér X. d. VI. k. 941. l. ") Chmel, Malerialien i. d. 17. fúz. 64, l. és OkU. LIV, s». ") OkU. CCLXXIX. és CCCIU. SÍ.

Digitized by Google m vajda, tótországi s macsói bán 1460-ban '), MarczaliLászló 147d-ben % Szent Erzsébeti Forster György 1480-ban % Bedegbi Nyári Kakas 1485-ben, és Korotnai János nádori itélömester 1486-ban *). 8-szor. Baranya vármegye *). Nevét a régi Baranya vártól vette, mely már Árpád korában fönállott«), de a mely­ nek ma már csak romjai láthatók Baranyavár falu közelé­ ben '). Igen termékeny földjén sok és népes helységek dísz­ lettek % Adó alá esö házhelye mintegy 15,000 lehetett «»). Várai: Soklós '"), mai kiejtéssel Siklós, hol Zsigmond király 1401-ben fogva tartatott *^); mind természeti fekvé-

') Lehoczky, Stemmatogr, I. d. Ii6, l, ') Batthyányi, Leges Eccl. Ili. d, 537. l. *) Gyurihotics, Tud Gyűjt. 1836. XI. k. 20. l, *) Lehociky, Stemmatogr. I. d. Ii6. l. és OUt, DCCXLIX. si. ^) Gomitatus de Barano, de Barana, de Barania, Baronensis és Ba- ranyensis név alatt fordul elő okleveleinkben. *) Anonymus Belae Regis Nótárius XLVIL fej. — Castrum Baranya említtetik 1264. Extr. Dipl. Anolzb, íí, cs. 10, SÍ, ') Bódai Ferencz, Tud Gyűjt. 1820. Xll. k. 31. U; Fényes, Magyar­ óra. Geogr. I. k. 37. I. •) Bonfin I. tii. I, k. 16, l. és Raman, Ind. II. 37, l. ') Baranya vármegyére az egy forintos segedelemből 1494-ben 15018, 1495-ben 15018% forint esett ugyanannyi házhely után Engel, Geseh, V. Nebenlánder I, k, 28. és 1 'i3. l. — EbbÖl Ítélve, legnépesebb megye volt ekkor az országban. Ba%jef, Tud, Gyűjt. 1822. XII, k. 27. l. '") A Xll-dik századtól a XVI-dikig e hely neve Soklosnak hang­ zott, és Suglos, Suclos, Suklous, Souklos, Sochlesch, Soklous-nak íra­ tott okleveleinkben, valamint Bonfin, Thuróczi, Istvánfi, sőt a XVII-ik századi Nadányi által is. A Syklosch leírás legelsőben a XVI-dik szá­ zad közepén fordul elő. Szalay Antal, Tud. Gyűjt. 1829. XII. k, 20., 21. l. — Castrum Soklos név alatt említtetik 1395. Exlr. Dipl. Anolsb, XIII. es. 14. si. — 1460. Okit. CCCXVI. «., és 1482. Okit, DCLXXXVII. si. a. — Értekeztek a siklósi várról Bódai Ferencz, Tud, Gyűjt. 1820. XII. k. 48—52. l, Strázsay János, U. o. 1823. III. k. 44., 45. í., és Szalay Antal, U. o. J82'i. XII. k. 19. s köv. l. — A vár az 1823-diki tüz után újra kijavítva máig is lakható. Fényes, hl. 0. Geogr. 1. k. 2.9. l '0 Bonfin III. tii. II, könyv 272. l, és Révai, De Monarck. Cent. V.,- Schnoandtnernél II. k. 6öS. l. — Még ma is mutogatják e várban azon

Digitized by Google 106 sere, mind mesterséges megerösíttetésére nézve egyike volt legerősebb várainknak '), a Garai család birtoka volt^ de hogy ez építtette-e vagy csak megújította, bizonytalan 2), Harsány '), Székcsö *), Nekcse *>, Koasth «). alacsony keskeny zugolyt, melyben Zsigmond fogságát töltötte. Strá- zsay, Tud. Gyűjt. Í823. XII. d. 45. l. — Az úgy nevezett Zsigmond szobájában, a czimer alatt, olvasható máig is e felírás : Misit. Deus. Misericordiam. Suam. Super. Me. De. Medio. Catuli. Leonum . .. Dormivi. Conturbatus. Szalay Antal, Tud. Gyűjt. 1829. XIL h. 52. L, ki szerint e. h. 38. l. nem áll, mit Bonfin e. h. mond, hogy Garai Mik­ lós Zsigmondot Siklóson 80 láb mély tömlöczbe záratta volna. ') Erre nézve igen dicsérik azt íróink, mint Oláh, Hung. V. fej. Bél­ nél Adparat. I. k. 10. l., Lampe, Hist. Reform. Has. Tud. Gyújt. 182i. xn. k. 27. i. ') Bódai Ferencz, Tud. Gyújt. 1S20. XÍL k. 98. /., Szalay Antal, Tud. Gyújt. 1824. XII. h. 26. l., ki szerint ezen várat, melynek ere­ dete hihetőleg a IV. Béla alatti tatárjárás utánra tehető, s melyet még. Id03-ban is a Siklósi család bírt, Garai Miklós macsói bán N. Lajos királytól nyerte. ') Castrum Harsan in Comitatu de Baranya. Év nélkül. Kovackieh, Fortn. Solemn. 207. 5*. 276. l. — Castrum regale Harsan 1388. Fejér X. d. I. h. 410. l. — Várának romjai a Nagy-Harsány falu fölött emelkedő csúcsos hegyen máig is láthatók. Fényes, M. Orsi. Geogr. I. k. 32. /. — A harsányi vár építőjének Miklósnak, István ifjabb király tárnokmesterének és Dobicha grófnak a Harsány felett emelkedő Sár- Somló nevű hegyet IV. Béla adományozta 1249-ben, némely baranya­ vári váijobbágyok harsányi földeivel együtt. Fejér IV. d. II. k. 49. l. *) Anonymus Belae Regis Nótárius XLVII. fej. szerint Székcső várát Árpád korában Ödő kűn vezér építtette. — A vár romjai a városon kivül levő dombon még nem rég is láthatók voltak. Fényes, M. Orsi. Geogr. I. d. 44. l, — Innen nevezte magát a hatalmas Székcsöi Ber­ ezeg család. — A Hunyadiak korában fönállott-e még e vár, nincs rá biztos adatunk. ^) Castrum Nekchewar 1396. Extr, Dipl. Anolib. XIIL cs. 17. $*. — Castrum Nekche intra fluvios Dravam et Savam in Comitatu Bara- nyensi 1403. U. o. XIV. cs. 39. sz. — 1407. U. o. XVI cs. 1., 2, 3. s». — Castrum Neekche 1408. Fejér X. d. IV. k. 672. /. —Kitetszik ez oklevelekből, hogy e vár, valamint tartozandóságai, melyek a legu­ tóbbi levélben egyenként elősoroltatnak, a Dráva és Száva közt fe­ küdtek ; de még ekkor Baranya vármegyéhez számíttattak.

Digitized by Google 107

Városai: Pécs, a Dunától és Drávától egyenlő távol­ ságra *). Itt fektldt hajdan a római Sopiana város ^). Már Árpád bejövetele előtt flJnállott és Quinque Ecclesiae nevezet alatt említtetik ^). Nevét leghihetöbben a szláv pet vagy pety (öt) szótól származtathatjuk, melly e város latin Qainqae Ecclesiae és német Fünfkirchen nevének megfelel ^). Gazdag püspökség székhelye volt, mellyet még Sz István király állí­ tott fel 1009-ben, mi szintén a város régiségét bizonyítja *). Péter király kerlttette be a várost kőfallal«), ő fejezte be a Sz. István által építtetni kezdett Sz. Péter eg^yházát ^), mely-

•*) Castrum Koazth 1266. Extr. Dipl. Anolib. II. cs. 13.«». — Ca- strum de Koasth 1292. Fejér VI. d. I. k. 200. l — Hol feküdt e vár, meg nem határozhatjuk ; talán a Dráva melléki Kassád fala tartja fön emlékét. •) Istcánfi, Hüt. XV. könyv 261. l ') Swüágyi, De statu Eccl. Pannon. 253., 254. l, Koller, Prolegom. in Htstor. Episc. Quinque Eccl. 7. l. — Sopiana nevezetes rémai városról szól Marcellinus, Lib. XXVIII. cap. I. és Antoninusy Itinerarium 231. és 234. l. — Has. Jankó János értekezését Pécs városáról Tud. Gyűjt. 1822. I. k. 4i. í., ki szerint itt számos régi római pénzek és emlékkövek találtatnak. — Engel szerint Gesch. d. Nebenl. I. k. 237. l. Sopiana a mai város mellett feküdt. Has. D'Anville I. k. 327. l. ^) A Libellus de conversione Baioariorum et Carentanorum-ban, majd Quinque Ecclesiae, majd Quinque Basilica név alatt többször fordul elö. Tud. Gyűjt. 1822. I. k. 43. l. — Arnulf német király levele 875-ben Quinque Ecclesiae név alatt említi. íejér I. d. 195. L *) Helyesen fejtegeti ezt Bódai Ferencz Tud. Gyűjt. 1820. XIÍ. k. 4.9. 41. í., és még alaposabban Jankó János Tud. Gyűjt. 1822. I. k. 42—U- l, — Bonfin. I. tis. I. könyv 16. l. Peuce civitasnak nevezi, és hibásan mondja a peucinusok maradványai által építettnek. ») Sz. István oklevele 1009-röl Fejérnél I. d. 291. l. •*) Bódai Ferencz, Tud. Gyűjt. 1820, XII. k. 41. l. ') í^ módosíthatjuk számos történetíróink állítását, kik ez egyház építését Péternek tulajdonítják, mint Kérni, Chron. II. könyv III. fej. 2. $., Thuróczi II. rési 'il. fej., Bonfin. II. tii. II. könyv 136. l. ; Raman, Ind. X, János gvércsei esperest Kerekeiteknél Nolit. praelim. 101. l, Haugen Ung. Ckronik III. könyv 30. fej. — így érthetők helyesen a gvercsei es­ perest szavai: Cathedralem S. Petri Quinqueeccles. absolvit. — Hogy egyébiránt a templom római épületből van alakítva, s hogy ennek ala-

Digitized by Google 108 ben temettetett el 1046-ban *)• Itt koronáztatott meg Salamon 1064-ben ^). A Mecsek hegyének tövében a városnak jó bor­ termő hegyei és termékeny szántóföldei voltak % e mellett sok szarvasmarhát; sertést tenyésztett; és halban is bővölkö- dött ^); igen gazdag hely, az egész vidék piacza ^); és ha­ zánk egyik legnevezetesebb városa volt, mellyet hajdan Bécshez hasonlítottak ^). — Pécsen kivtll e korban mezővá­ rosnak ismerjük Baranyában Soklóst; a mai Siklóst'), Pécs- váradot ®), Nekcsét és Podgorácsot, melly utóbbiak azonban túl a Dráván feküdtek; de még a XV. század elején Ba­ ranyához tartoztak ^). Helységei: Agod '*•), Apáthy "), Aranyos ^% Árki "), pitását inkább lehet Sz. Istvánnak, mint Péternek tulajdonítnj, helye­ sen vitatja Jankó János Tud. Gyűjt. 1822. 1. h, 59—61. l. ') Kéiaif Thurócii, Bon/in^ Raman, a gvercsei esperest e. h. — Boníin éa Thuróczi helytelenül állítják, hogy ezen egyház Sz. Péter és Pál­ nak volt szentelve. ') Thurócii II. rési 47. fej.y Chron. Budense, Podhradahy kiad. Í24. l. ') Oláh, Hung., — Istvánfi Hüt. XV. könyv 260. l. szerint borait egész Szegedig és Debreczenig hordták. *) htvánfi 9. h. ^) Raman, Ind. II. 37, l. — Peuce civitas opulentissima Bonfin I. tii. I. könyv 16. l. ^) Igazolja ezt a régi közmondás: németnek Bécs, magyarnak Pécs. — Még 1664-ben, a török uralom korában is, nagyságra nézve Bécshez hasonlítja Pécset egy német iró. Tud. Gyújt. 1822. /. k. 45. l, ') Castrum Soklos cum suis Civitate, tributis. 1408. Fejér X. d. IV. k. 672. l. — Oppidum Soklos 1482. OkU. DCLXXXVII. sz. *) Monasterium et Oppidum Pechwaradiense. 1439. Fejér XI. d. 372, l. ') Oppidum Nekche et Pogarach (ma Podgorács mezőváros a Drá­ ván túl Veröczében) 1403. Extr. Dipl. Anohb. XIV. cs. 39, ««. — 1407. U. 0. XVI. cs. 1. és 3. 55. — Ciuitas Nekche et villa Pogarach. 1408. Fejér X. d. IV. k. 672. l — Nekcse a mai Nassicze mezőváros Veröcze vármegyében, mely várostól Podgorács falu egy óra távolra esik. '") Agod 1372. Fejér IX. d. VII. k. 323. l. — Dinnyeberkivel együtt említtetik, s így hihető, hogy ennek közelében feküdt. »') Apathy 1396. Extr. Dipl. Anolib. XIII. cs. 17. sz. — Ma Tolnában esik, épen Baranya vármegye szélén.

Digitized by Google 109

Azoriás 0> Babarcz *), Bakonya ^), Baranyavár *), Bátha % Bán «), Beké '), Besen % Beaencze®), Béremen '«), Boda *»), Bodolya *«), Bogdasan '% Boly ^*), Bór (ma Bár) »&),

'^) JLranns 1336. Extr. Difi. Anolib. VIII. c$. 3. ss. — AranoB 1396. U. 0. XIII, c$. 17. SS. — Ma Aranyos falu Pécstől délnyngotra. >») Arky U50. Extr. Dipl. Anolib. XXIII. cs. 17. «»- — Ma nem lé­ tezik. ') Azorias 1472. U, o. XXVI. cs. 24. SÍ. — Piskivel és Kóróssal együtt említtetik, s fgy kétségtelenül az ezek mellett fekvő mai Ader- jás falu, Vaiszlótól keletre a Dráva mellékén. >) Babarch 1439. Fejér XI. d. 373. l. — Ma Babarcz fala Mohács­ tól egy mérföldre. =») Bakonya 1235. Fejér IIL d. II. k. 433. l. Pécstől nyugotra esik. *) Possessio Baranyawar 1418. Extr. Dipl. Anolib. XVII. cs. 2. SÍ. *) Batba, vicus non ignobilis. Bonfin I. tii. I. könyv 16.1. — Még ek­ kor Baranyában esett; ma Tolnához tartozó mezőváros. — Az itt vi­ rágzott benedekrendi monostor említtetik 1403. Fejérnél X. d. IV. k. 185. l. «) Baan 1413. Extr. Dipl Anolsb. XVII. cs. 2. s«. — Baranyavár mellett. ') Villa Beké 1275. Fejér V. d II. k. 295. l. és Extr. Dipl. Anolzb. III. cs. 10. 5*. — Beyke 1393. U. o. XIII. cs. 5. SÍ. — Koppannál említ­ tetik együtt, 8 így a Kopács mellett fekvő Bellyé-nek gyanítható, a Dráva és Duna szögében. •) Bezen 1266. Extr. Dipl. Anolzb. II. es. 19. sz. — Bezim és Bezen 1627. Fejér IV. d. III. k. 400. 401. l. — A Sz. Trinitas monostora mel­ lett feküdt ez oklevél szerint. Trinitas ma puszta a siklósi járásban; s mellette találjuk Bisse helységet, mely kétségtelenül ezen kérdéses falu. ») Besenchi 1472. Extr. Dipl. Anolzb. XXVI. cs. 24. sz. — A siklósi járásban. ") Bermen. Év nélkül Mátyás király korából. Kovachich, Form. Sol. 185. l. — Béremen 1433. Extr. Dipl. Anolzb. XXII. cs. 5. sz. — Ma Bére­ men Siklóstól délkeletre. ••) Boda 1235. Fejér III. d. II. k. 432. í. — Ma Boda falu Pécstől nyugotra. '0 Dudula hibásan Budula helyett 1296. Fejér VI. d. II. k. 29. l. — Ezen oklevél szerint a Karaso (ma Karasicza) mellett feküdt, melynek partján fekszik csakugyan Bodolya. ") Bogdasa 1495. KoUer, Hist. Episc. Quinque Eccl IV. d. 469. l. — A siklósi járásban Somogy szélén esik.

Digitized by Google 110

Bojafélfalu ^), Botka 2), Borjád ^) Bozsok *), Csabagáta *), Csatár % Nagy- és Kis-Csány '), Csehi «), Csele % Csemén »*•), DancBoth *»), Dersfalva '% Kis-Dér 1^), Dinnye-Berki "),

'*) Villa Bool 1235. Fejér ilL d. IL k, 435. /. — Nyaraddal volt ha­ táros, B így ez a mai Boly mezőváros. '*) Boor 1344. Fejér !X. d, VIL k, 42. l. — Cselével voTt határos ; a mai Baar falu a Duna mellett. ') Boyafélfalu 1408. Fejér X. d, IV. k. 673, l. — Ma nem létezik. ') Botka 1412. Fejér X. d. V, k, 3S3. l, — Ma Botyka falu Sziget­ vártól keletre. ') Barlyad 1384. Exlr. Dipl. Anoltb. XI. cs. 30. SÍ. — Ma Borjád Bolly mezővároshoz közel. *) Bozsok 1397. Fejér X. d. U. k. 478. l. — Székcsőtöl nyugotra. *) Chabagata 1296. Fejér VL d. IL k. 29. l. — Ma Csibogát puszta Bodolyához e's Marokhoz közel, melyekkel együtt említtetik. •) Csatár 1246. Fejér IV. d. I. k. 419. l. — Ez oklevél szerint Vörös- mart mellett, s így a Duna közelében feküdt; ma nem létezik. ') Naghchan és Risehan (hibásan Kischan helyett) 1475. KoUer, Mist. Eccl. Quinqueeccl. IV. d. 402. l —Ma Nagy- és Kis-Csány, Sellye és Vaiszló közt. *) Chehy 1364. Extr. Dipl. Anolib. X. cs. 3. SÍ. — Siklós vidékén a Dráva mellékén esik. ») Praedium Cheley 1266. Fejér IV. d. III. k. 318. l. — Chelei 1274. Fejér VII. d. II. k. 32. l. — Terra Cheley 1344. Fejér IX. d. VII. k. 45. l. Possessio Cheley 1346. Fejér IX. d. I. k. 365. l. — 1429. Chele. Fejér X. d. VII. k. 116, l. és X. d. VIII. k. 621. l. — Mohács mellett feküdt, ma nem létezik. Itt esett el 1526. II. Lajos király. '«) Possessio Chemen 1409. Extr. Dipl. Anolzb. XVI. cs. 13. <«. — 1418. U. 0. XVIII. cs. 5. si., 1421. és 1422. U. o. XIX. cs. 2. és 9. «». — Ma Csümény puszta a baranyavári járásban. ") Villa Donsuth 1235. Fejér III. d. II. k. 436. l. — Nyaraddal volt határos, s így bizonyosan a mai Lancsok falu Kis-Nyárád mellett. '0 Dersfolva 1339. és 1340. Extr. Dipl. Anolib. VIII. cs. 26. és 30. SÍ- -— A Dráva és Karasu (Karasicza) vizek közt feküdt; ma nem létezik* '^) Kyzdir 1314. Fejér VIII. d. I. k. 546. l. — Kyz-dyr 1323. U. o. VIII. d. II. k. 465. l. — Ma Kis-Dér puszta Szent-Királytól délkeletre két mérföldre. '0 Dinneberke 1372. Fejér IX. d. VII. k. 323. í. —Somogy határá­ hoz közel esik.

Digitized by Google 111

Diosócz 0; Ebres ^), Ekid s), Fenékfalva *), Földvár, régen Ipoltlaka % Füzes «); Gara '), Görcsén % Gytimölcsény »), Halyagszeg »"), Haraszti »»)> Harkány ''^), Harsány »«),Nagy-

') Dyosowcz 1462. Extr. Dipl, Anolib. XXV. c$. 26. SÍ. — A vele együtt említett Pareech (ma Porecs) helységgel együtt túl a Dráván feküdt; de ez oklevél szerint Baranya vármegyéhez tartozott. 0 Ebres 1339. és 1340. Extr. Dipl. AnolzJb. Vili. c$. 26. és 30. ««. — Ebrees, cum portu et tributo Dravae lá08. Fejér X. d. IV. h. 677. h — A Dráva mellett feküdt; ma nem létezik. ') Ekyd 1396. Extr. Dipl. Anolib. XIII. cs. 17. ss. — Ma Puszta-Sz.- Egid a Mecsek hegységben Pécstől nyugotra. *) Fenekfolva 1339. és 1340. Extr. Dipl Anolib. VIII. cs. 26. és 30. «». — A Dráva és Earasicza közt feküdt; ma nem létezik. *) Terra seu possessio Fewldwar in Comitatu de Baronia. — Pos- sessio Ipolthlaka alio nomine Feuldvar, — olim Ipolthlaka, nunc verő Fewldwar. 1338. Fejér VIII. d. V. k. 266—273. l. — Mint ezen oklevél­ ből kitetszik, határos volt vele Lak és Majsa, mibÖl kétségtelen, hogy alatta az ezekkel szomszéd Baranya megyei mai Földvár vagy Sátor- istya puszta értendő. ") Fyzes 1396. Extr. Dipl. Anolzb. XIII. cs. 27. sz. — Ma nem létezik. ') Gara 1336. U. o. VIII. cs. 3. ss. — Pelérd, Aranyos, Szilvás és Szalantával együtt említtetik, s így bizonyos, hogy az az ezekhez kö­ zel eső mai Garé falu. ») Gewrchen 1455. Extr. Dipl. Anolzb. XXIV. cs. 33. sz, — Gereben 1478. U. 0. XXVI. cs. 37. si. —• Ma Nagy- és Kis-Görcsön faluk. ») Gemelchen 1409. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 13, U. SÍ. — Gymel- chen 1418. U. o. XVIII. cs. 5. SÍ.; 1421. U. o. XIX. cs. 2. és 9. SÍ. — A mecsekháti járásban esik. •") Praedium Halyagzegh 1450. Extr. Dipl. Anolib. XXIII. cs. 17. SÍ. — Puszta Mitvárcz (ma Mitvár) mellett említtetik, s így a Duna és Dráva szögében fekhetett. ") Harazthy 1472. U. o. XXVI. cs. 24. ss. — Vaiszlóval említtetik együtt; hajdan külön falu volt 5 ma Vaiszlóval egygyé olvadt. ") Harkan 1323. U. 0. VII. cs. 5. SÍ. — Uyfalu alio nomine Kys- Harkan 1397. U. o. XIII. cs. 26. SÍ. — Harkány 1408. Fejér X. d. IV. k. 673. l. — Possessio Harkan, — terra Uyfalu aliter Kys-Harkan 1429. Extr. Dipl. Anolib. XXI. cs, 22. SÍ. — Siklós mellett. •^) Villa Horzan 1235. Fejér HL d. II. k. k37. l. — Castrum Harsan 1388. Fejér X. d, I. h. 419. l. — Kys Harsány 1495. Engel, Qesch. der Nebenl. I. d. 143. l — Ma is Nagy- és Kis-Harsány külön faluk Siklós mell«tt.

Digitized by Google 112^

Hále és KÍB-Hále »). Hencse "), Herneteleki ^), Hidvég % Isóp % Kácsfalva % Karancs '), Kadocsafalva ®), Kákics »), K&lnás >% Karocsa "), Koppan í^), Koha '^), Kórós »*), Koroskavacs *^), Korpona másként Villámteleke *®), Kovács-

') Naghale, Kyshale 1409. Extr, Dipl. Anolib. XVI. cs. 13. li. «*.; 1418. U. o. XVIII. cs, 5. í5. — 1421. U. o. XIX. cs. 2. és 9. SÍ. — Ma Hál puszta Yásáros-Dombótól néni messze a mecsekháti járásban. *) Hencbe 1264. Fejér IV. d. III. h. 199. l. — Ma nem létezik. ') Hernetbeleky 1362. Exir. Dipl. Anolib. IX. cs. ^i7. sz. — Szerda­ helyijei volt határos a siklósi járásban. 0 Hydwegh 1472. U. o. XXVI. cs. 24. «. - A siklósi járásban. *) Terra Isop 1235. Fejér III. d. II. k. 436. l. —^ Nyaraddal volt ha­ táros, s így bizonyosan a mai Izsáp falu N. Nyaradhoz közel. «) Kachfalva 1409. U. o. XVI. cs. 13. li. SÍ. — 1418. U. o. XVIII. cs. 5. SS. — Bachfalva (Kachfalva helyett) 1421. U. o. XIX. cs. 2. st. — Ma Kácsfalu a Drávához közel. ') Karanch 1433. U. o. XXIL cs. 5. 54. — A Duna s Dráva közt esik. •) Kadosafolva 1375. Fejér IX. d. VI. k. 192. l. — Mosgó, Péterd és Nagy-Váth táján feküdt, s így hihetőleg a mai Kacsotta a Somogy megyei Mosgó éa Baranya megyei Szent-Király mezővárosok közt. ') Karich-nak hibásan van nyomtatva KoUemél Hist. Eccl. Quinque- eccl. IV. d. 402. l. — Osztróval említtetik együtt, melynek Kákics épen töszomszédja. '») Kalnaa 1409. Extr. Dipl. Anolib. XVI. cs. 13. 14. SÍ. - 1418. Kai- vas (Kalnas helyett). U. 0. XVIII. cs. 5. sz. — Kalnas 1421. U. 0. XIX. cs. 2. SS. — Ma e néven nem létezik. '') Karocha 1418. Fejér X. d. VI. k. 100. l. — Ugyanezen helység neve egy 1359-diki oklevél 1422-diki átiratában hibásan áll Karolhá- nak Fejérnél X. d. VI. h. 592. l. — Talán a mai Karáncs a Duna B Dráva közt. ") Kuppan 1275. Fejér V. d. II. h. 295. l. — Koppan 1393. Extr. Dipl. AnolzJt. XIII. cs. 5. ss. — Beké és Beyke néven írt faluval említ­ tetik együtt, 8 így a Bellye mellett fekvő Kopács-nak gyanítható. •3) Koha 1409. Extr. Dipl. Anohb. XVI. cs. 13. 14. st. — 1418. U. o. XVIII. cs, 5. SS. — 1421. U. 0. XIX. cs. 2. ss. — Ma nem létezik. '^) Choras 1472. Extr. Dipl. Anolsb. XXVI. cs. 24. ss. — Aderjás és Piski mellett említtetik, hol ma épen Kóróst találjuk. '*) Kwrwskawaz 1462. Extr. Dipl. Anolj^. XXV. cs. 26. sz. — Több tál a Dráván, ma Vevöcze, ekkor Baranya vármegyében fekvő hely­ ségek közt említtetik, s talán a mai Kipkochewucz-ra magyarázható.

Digitized by Google 113 hida 0, Lapancs «), Lak % Láz *), Lelez *), Letnök «) Luka '), Loesa % Majsa »), Malomszeg *»}, Márk "), Márton-

**) Korpona, aliter Vylamteleke 1339. Sxfr. Difi AÍMHA, VIIL e$. 30. $s. ') Koachhyda 1342. U. o. Viil. c$. 35. ««. 1362. Kovach Hyda. U. o. X, es, 4. SS, 1395. U. o. XllL c«. 15, SÍ, — A Dráva mellékén fekszik. «) Lapanch 1396. Exlr. Difi Anolsb. XllL cs, i7. s%, — Ma Lapán- osa Siklóstól keletre két mérföldre. >) Possessio Laak 1338. Fejér VllL d. V, h. 270. l — Laak 1413. Extr. Difi Ánolzb. XVll. cs. 2. SÍ. — Ma Lak puszta (rácz néven Bu- sziklicza) Baranyavártól éjszakra egy órára. — Van Baranyában Lak falu is a mohácsi járásban; de hogy itt nem ez értetik, kitetszik abból, hogy az említett oklevelek szerint e helység Bánnal és Baranyavárral, valamint Majsával és Földvárral, a mai földvári pusztával volt ha­ táros. *) Laaz 1450. U. o. XXlll. cs. 17, SÍ. — Több baranyavári járásba tartozó falvakkal említtetik, s így hihetőleg a mai Laskó vagy Laska­ falva értendő alatta. *) Lelez 1390. Fejér X. d. Ili k, 103. l és ugyanezen újólag közlött oklevélben X d. * VllL k. 302. l — Fejérnél az első helyén e helység az oklevél kivonatában Lölch-nek van adva 5 minek a mai Lőcs vagy Lúcs falu felel meg Baranyavártól fél mérföldre. •) Letnuk 1264. Fejér IV. d. IIL k. 199. l ~ Ma nem létezik. ') Luka 1350. Extr. Difi Anolsb. IX. cs. 5. sz. — Mint ez oklevélből kivehető, túl a Dráván feküdt. •) Villa Locha 1235. Fejér IIL d. U. k. ^35. l — Nyáladdal volt határos, s így bizonyos, hogy alatta a mai Pocsa falu értendő Nagy- Nyárádhoz közel. ») Villa Moysa 1235. Fejér IIL d. IL k. 436. l. — Nyaraddal volt határos ; ma Mais falu epén N. Nyárád mellett. — Possessio Nagy- moysa, és Kis-Moysa 1338. Fejér VllL d. V. K 272. l *«) Molonzegh 1340. Extr. Dipl Anol^. VllL cs. 30. sz. — Malom- zegh 1471. U. 0. XX VL cs. 22. SÍ. — A Dráva és Karasicza közt fe­ küdt ; ma nem létezik. ") Mark 1296. Fejér VI. d. IL k. 29. í. — A Karaso (ma Karasicza) vize mellett Csabagáta (ma puszta Csibogát) és Dudula (ma Bodola) falukkal említtetik, s így bizonyos hogy az épen ezek tőszomszédságá­ ban eső mai Marok falu értendő alatta. HUNYADIAK KOltA. Ví. KÖT. 8

Digitized by Google 114 falva *), Matucsina % Mihálkereke ^), Misién *), Mitvarez^), Monostor % Moroczfalva '), Mosgó % Nádasd ^^ Nagyfalu »°), Nane ^0, Nyárád "), Nyomja ^3), Olbesten '%Óvéj '%

') Marthonfalva 1429. Fejér X. d. VII. k. i8i. l. — ViUánynyal volt határos, s igy kétségtelenül a mai Sz. Márton falu Villány szomszédsá­ gában. ') Mathwchyna 1462. Extr. Dipl. Anohb. XXV. cs. 26. ss. — Több túl a Dráván fekvő de ekkor Baranyához tartozott helységekkel említ­ tetik ; ma Felső és Alsó-Moticsina Veröeze vármegyébdn. ') Myhalkereke 1406. Extr. Dipl. Anohb. X, cs. 13. és 14. si. — 1418. V. 0. XVIII. cs. 5. «. — 1421. és 1422. U. o. XII. cs. 2. es 9. SÍ. — 1478. Kovachich, Form. Sol. 239. SÍ. — Ma nem létezik. *) Terra Mislen 1266. Fejér IV. d, III. k. 321. l. és Extr. Dipl. Anohb. II. cs. 13. sz. — Ma Mislény falu Pécstől egy mérföldi-e. ^) Praedium Mythwarcz 1450. Extr. Dipl. Anohb. XXIII. cs. 17. SÍ. — Ma Mitvár puszta a baranyavári járásban. •) Possessio Monostor 1450. V. o. — Ma Monostor falu Baranyavár mellett. ') Moroczfalva 1408. Fejér X. d. IV. k. 673. l. — Ma Marocza falu a Mecsekháton. ») Mosgow 1375. Fejér IX. d. VI. h. 19h l. — Ekkor Baranyához tartozott; ma Somogyban esik. '} Terra Britannorum de Nadasth 1235. Fejér III. d. II. k. ^tSS. l. — Nadasd 1397. Fejér X d. II. k. 4.54. /. — Ma Nádasd falu Pécsváradtól éjszakra a Mecsek hegységben. '") Nogfalu 1294. Ex/r. Dipl. Anohb. IV. cs. 17. SÍ. — 1376. Fejér IX. d. VI. k. 19i. l. -- Nagfalw 1429. és 1432. Fejér X. d. VII. k. 1S2. és 4i9. l. — A három utóbb említett évben itt tartatott Baranya vármegye közgyűlése. Siklóshoz egy mérföldre esik. "; Nane 1280. Fejér V. d. III. k. 26. és 74.1. — A mecsekháti Jenő faluval említtetik együtt; ma nem létezik. •') Terra Narad 1235. Fejér III. d. II. k. 432. l. — Ma Nagy- és Kis- Nyárád faluk Boly és Moliíícs vidékén. ") Namya 1272. Fejér V. d. I. k. ISS. .'. - Szederkény mellett említ­ tetik , s épen a mellett esik. '*) Olbesten 1338. Extr. Dipl. Anohb. VIII. cs. 18. ss.— Ekkor a Sik­ lósi család birtoka volt, melly Siklós vidékét bírta ; talán a Siklóstól egy mérföldre csö mai Old falu értendő alatta. •') Orew 1489. Tud. tár l'j folj. VIII. k. 60. I. — Talán a mai Révfalu a Dráva partján, Somogynak Baranyába vágó szögletében.

Digitized by Google _115

Oszró ')> Ölves 2), Palkonya «), Páli *), Pap % Pelérd «), Pethend '), Péterd % Péra % Piski »°), Porecs ")> Precske (ma Pölöcske) «), Poroszló '^), Rádfalva és Rád "), Ra-

') Oztro 1475.- Koller , //isf. Eccl Quinqueeccl. IV. d. 402. l. — Ma Oszró falu Sélye mellett. ») Vlves és Wlves 1377.1409. ^s 1418. Extr, Dipl. Anohb. X. cs. 39. si. XVI. c8.13. Ifi. si. és XVIII cs. 5. S5. — Több Dráván túl fekvő fal­ vak közt említtetik. ») Palkonya 1462. Exír. Dlpl. Anohb. XXV. cs. 29. s*. — Ez oklevél szerint a Dráva partján feküdt, s így a mai Dráva-Palkonya értendő alatta. *) Paly 1355. U. o. IX. cs. 30. SÍ. 1395. U. o. XIII. cs. 15. SÍ. — Ko- vácshidával, Szabolcscsal együtt említtetik, s az attól délre eső mai Páli puszta értendő alatta épen a Dráva partján. *) Paap 1396. U. o. XIII. cs. 17. sz. — Ma nem létezik. •) Pelérd 1336. U. o. VIII. cs. 3. SÍ. — 1396. U. o. XIII. cs. 17. s%. — Pécstől egy mérföldre esik. ') Pethend 1363. V. o. IX. cs. 47. SÍ. — Szerdahelylyel volt határos a Dráva mellékén ; ma nem létezik. ») Peterd 1296. Fejér VI. d. II. k. 29. l. — A Karasicza mellett fe­ küdt ; ma Magyar- és Rácz-Péterd faluk. — Említtetik egy Peterd Bé­ remen és Karancscsal együtt 1433. Extr. Dipl. Anuhb. XXII. cs 5. SÍ. mely bizonyosan az ezen két helység közt fekvő mai Petárda falu. ') Pera 1384. Extr. Dipl. Anohb. XI. cs. 30. sz. — Ma nem létezik. '") Pyzky 1472. Exlr. Dipl. Anohb. XXVI. cs. 24. SÍ. — Aderjás és Kóróssal említtetik együtt s azok mellett fekszik a Dráva mellékén. ") Pareech 1462. U. o. XXV. cs. 26. SÍ. — Több drávántúli helysé­ gekkel említtetik; Veröczében a Drávától egy órára esik. ") Prechke 1429. Fejér X. d. VII. k. 18i. l. — Villánynyal volt hatá ros ; ma Pölöcske Villányhoz igen közel. — Perekehe 1433. Extr. Dipl Anohb. XXII, cs. 5. SÍ. ") Tothporozlou 1381. Exlr. Dipl. Anohb. XI. cs. 9. sz. — Porozlo alio nomine Zemefalva 1423. T. o. XIX. cs. 25. sz.—Mint ez oklevelek­ ből kitűnik, ezen Poroszló hcljségek Sz. Mártonnal voltak határosak a Dráva mellett; ma nem léteznek. "; Eaadfalva 1342. V. o. Vili. cs. 3.',. sz. — Ráad 1395. í. o. XIII. r«. 15. Sí. — Kovácshidával és Sxcrdulielylyel említtetik együtt; ma Rád falu azok szomszédságában. 8*

Digitized by Google 116 vazdfalva *), Sagolcza «), Sahamlaka ^), Nagy- és KÍB-Sá- mod *), S&rtó % Senyefölde «), SÜlye '). Szabolcs % Szabó *), Szalánta *"), Szaporicza **)> Szebegény "), Szederkény »0, Szeged "), Székcsö '«), Szemefalva *«), Szent-Kozma-

•) Ravazdfalva 1397. 17. o. JT/JÍ. cs. 25. «s. és 1429. (/. o. XXL cs. 22. 5$. — Harkány közelében feküdt. ') Sagolcza 1472. l^. o. XXVL cs. 24. «». ») Sahamlaka 1472. K o. XYF/. c*. 24. «». — Mind e két utóbbi hely­ ség Sélyével és több azon környéki falvakkal együtt említtetik; ma nem léteznek. *) Samud 1263. Fejér IV. d. III. k. 152. l. - 1266. V. o. 319. l. — Nagh-Samodh, Kys-Samodh 1472. Exlr. DtpL Amlzb. XXVI, cs, 24. SÍ. — Vaiszló mellett fekszik. *) Sartou 1342. Exlr, DipJ. Anohb. VIII. cs. 35. si. — Rád-, Kovács- hida- és Szerdahelylyel együtt említtetik, ma nem létezik. «) Terra Senyefelde 1397. Extr, Dipl. Anohb, XIIL cs. 26. SÍ. és 1429. r. 0. XXI. es. 22. sz. — Ez oklevelek szerént Harkányhoz tartozott. 0 Syllye 1472. U. o. XXVL cs. 24. $«.— Ma Sellye mezőváros a Drá vához egy mérföldre. ») Zabolch 1395. V, o. XIIL cs. 15. sz. — Több Dráva meUéki hely­ ségekkel, mint Palkonyával s Pálival együtt említtetik, s így bizonyos, hogy alatta az ezek mellett eső mai Dráva-Szabolcs értendő. ') Zabo 1404. U. o. XV. cs. 5. SÍ. — Ma nem létezik. ") Zalantha 1336. U. o. VIIL cs. 3. SÍ. — Felérd,- Aranyos,- Szilvás­ sal említtetik; ezekkel együtt Pécstől délre fekszik. ") Zaporicza 1475. Koller^ Hist. Episc. QuinqueeccL IV. d. 402. í. —Ma Szaparcza a Drávához közel. ") Zebegen 1392. Fejér X. d. IL h. 65. l. — Zebergon 1396. V. o. 347. /. - Zebegyn 1396. Extr. Dipl. Anohb. XIIL cs. 17. SÍ. — Talán a mai Szebény a mohácsi járásban. ") Zederkyn 1272. Fejér V. d. I. k. 188. l — Mohács és Pécs közt. "J Zegued, iuxta fiuuium Okur 1279. Fejér V, d. IL k. 491 L — Az Ókor vize mellett feküdt; ma nem létezik. '^) Via, quae vocatur de Zekohew (hibásan Zekchew helyett) 1344. Fejér IX. d. VIL h. 44. í. — Boor (ma Baar) helységgel és Cselejjel volt határos, s így kétségtelenül az ezek mellett cső mai Székcsö a Duna partján. — Említtetik egy Zeicheu (helyesen Zekchew) nevű falu a mecsekháti Jenövei együtt 1264-re Fejérnél IV. d. III. k. 209. /., mely bizonyosan a Jenőtől egy órára eső mai Szekcső falu. ") Possessio Zemefalva 1381. Exlr. Dipl. Anohh. XL cs. 9. si. — Po

Digitized by Google 117

Dómján *), Szent-László ^), Szent Lörlncz •]), Szent-Márton *), Szent-Mihály % Szent-Miklós «), Szent-Örzsébet'), Szent- Tamási % Szerdahely % Szilvás, *»), Szilszeg i>), Szomor- falva "), Sztára >«), Sztrák '*), Tárcsa **) Teremhegy ^% rozloU) alio nomine Zemefalva 1423. V. o. XIX. cs. 25, sz. Dráva-Sz.- Márton környéken feküdt. ') Zenth-Kozmadomyan 1396. V. o. XIIL cs. 17. s*. — Ekyd (ma Puszta Sz. Egid) mellett említtetik, a mai Puszta Szent-Dámján Sz. Egid mellett a Mecsek hegységben. ^) Ecclesia Sancti Ladislai Regis 1235. Fejér III. d. II. h. 438. l. ~ Nádasd közelében esett; ma Sz. László falu a Mecsek hegységben Ná- dasdtól egy mérföldre. — Zenth Lazlou 1350. Extr. l)ipl. Anolib. IX. cs. íO, 52. Ezen utóbbi több Dráván túli helységekkel említtetik, s a mai Sz. László falu Verőczében Eszéktől délre. ») Terra Cruciferorum S. Laurentii de Vkur. 1235. Fejér e. h. i35. l — Tárcsával volt határos; ma Okor-Szent-Lörincz, Tárcsa puszta mel­ lett. *) Zenth-Márton 1381. Extr. Dipl Atwhb. XL cs, 9. sa. — Ma Dráva. Szent-Márton falu. *) Zenth-Myhal 1339. V. o. VIII. cs. 26. s?. — Gyaníthatólag a Drá­ ván túl feküdt. •) Zenth-Miklos 1349. Fejér IX. d. VI. t. 39.1. — Ma nem létezik. Ó Zenth-Eorsebet 1475. Koller, Hist. Episc. Quinqueeccl. IV, d. 402.1 — Somogy határszélén Szigettől egy órára esik. «•) Zenthtamásy 1495. Engel, Gesch, der Nebenl. I. k. U3. l. — Ma nem létezik. ») Zeredahel 1342. Exfr. Dipl. Anohb. VIII. cs. 35. SÍ. — Zerdahel 1395. V. 0. XIII, cs. 15. sz. — A Dráva mellékén esik. '") Zilvas 1336. l^ o. VIIÍ. cs. 3, SÍ. — Pécstől délre fekszik. ") Zylzegh 1409. U. o, XVI. cs. 13. li. sz. - 1418. l^ o. XVIII. cs. 5. sz. — 1421. V. 0. XIX. cs. 2. és 9. ss. — Ma nem lét zik. '*) Zumurfalva 1355. U. o. IX. cs. 30, SÍ, — A D.áva mellékén Ko- vácshida körül feküdt; ma nem létezik. ") Tothstara 1472. V. o. XXVI. cs, 24. SÍ. — Sélyével együtt említ­ tetik; ma Sztára falu Somogy legszélén Sélyétöl délre egy mérföldre. ") Ztraak 1336. V. o, VIII, cs, 3. SÍ. — Pécstől délre fekvő falvak közt említtetik; ma nem létezik. '*) Villa Tarcha 1235. Fejér III. d. II. k. 439 I. — Ma Tárcsa puszta, Pécs és Sziget közt.

Digitized by Google 118

Tésenfalva 0- Tinód % Töttös ^), Turul % Újfalu ^), Zaláta % Jagodna '), Jenő % Vaiszló »), Valpócz »"), Veesefalva "), Veih ^2), Villány '^i Vörösmart '*), Főbb birtokosai voltak: a pécsi püspök ^^), az itt egé-

•*J Teremhegh 1363. £xír. Díp/. Anohb. IX. cs, 47. s*. — Ma Tere­ hegy falu Koyácshidához közel. ') Thesenfalva 1355. f^. o. IX. cs. 31. ss. - Ma Tesenfa a Dráva mellett. ») Tynod 1375. Fejér IX, d. VI h. 195. l. - Mosgó vidékén feküdt, ma nem létezik. *) Thewthes 1408. Fejér X. d. IV. k. 613. h - Ma két Töttös falu van Baranyában; ez hihetőleg a baranyavári járásban fekvő maiRácz- Töttös. *) Turul 1323. Fejér Vili. d. II. k. 465. /. — A mai Kis-Dér pusztá­ val volt szomszéd ; ma nem létezik. *) Vyfalw alio nomine Kys Harkan 1397. Extr. Dipl. Anohb. XIII. cs. 26. s». és 1429. U. o. XXI. cs. 22. ss. — Harkány mellett feküdt; ma nem létezik. *) Zalata 1322. l^ o. VIIL cs. 1. s». — Zalatha U. o. IX. cs. 11. s*. — A Dráva mellett fekszik. ') Jagodna 1350. U. o. IX. cs. 10. ss. — A Dráván túl feküdt. *) Jeneö 1264. Fejér IV. d. III. h. 209. l. — Jeneo 1280. Fejér V. d. III. k. 26. l. — Jeneu 1346. Fejér IX. d. I. k. 365. /. — A mecsekháti járásban esik. •) Vayzlo 1472. Extr. Dipl. AnoUb. XXVI. cs. 24. SÍ. - A Dráva mellekén fekszik. '») Walpocz 1397. Fejér X. d. 11. k. 454. /.—Nádasddal együtt említ­ tetik; ma nem létezik. ") Wechefalwa és Bechofalwa 1432. Fejér X. d. VII. k. 44S. és 449' l. -- Talán a mai Beczefa épen Baranya legszélén Szigetvárhoz közel. ") Weyh 1196. Fejér VI. d. II. k. 29. l. - Marok, Csibogát és Bodola mellett említtetik ; ma nem létezik. "} Villiam 1429. Fejér X. d. VII. k. 182. l. - Siklóstól egy mér­ földre. ") Vörösmarth. 1246. Fejér IV. d. I. k. 419. l. — A Duna mellett. '*) Ennek Baranya vármegyei jószágaira esett 1494-ben 2903 és V2 forint, 149ö-ben pedig 2962 forint. Engel^ Gesch, der Nebenl. I. d. 28. és 143. l.

Digitized by Google 119 szén meghonosodott Garai család *), később ennek kihaltával

') Ezen családnak igen számos vármegyében mily roppant kiterje­ désű birtoka volt, már 1408 ban, megítélhetni Zsigmond király újado- mányleveléböl 1408. Fejérnél X. d, IV. k. 672. 673, /., hol Baranya vár­ megyei birtokai így soroltatnak elö : Ebres a Dráva révével és tarto- zandóságaival, Nekcse vára és városa tartozandóságaival (a Dráván túl), Siklós vára és városa tartozandóságaival, Moroczfalva, Töttös és Bo- jafélfalu helységek, továbbá Harkány tartozandóságaival. — 1397-ben szerzetté Garai Miklós és János Harkányt, Bavazdfalvát, Ris-Harkányt más néven Újfalut, és Senyeföldét Mikes bán utódjától Lászlótól 4000 arany forintért. Ext.-. Dipl. Anohb. XIJI. cs, 20. sz. — Nekcse várát tar­ tozandóságaival s a mai Baranyában eső Pelérdet és Ar;myost 1396- ban még Nekcsei Zsigmond bírta Exir. Dipl. Anohb. XIII. cs. 17. $«. — Ennek hűtlenségéből adományozta azt Zsigmond Szántói Laczkfi Jakab erdélyi vajdának és testvéreinek Dávidnak és Benedeknek 1403. U. o. XIV. cs. 39. si. — 1407-ben adományozta Zsigmond Nekcse várát és városát a hozzá tartozó 66, és Pogorács városát a hozzá tartozó 26 helységgel 17500 arany forintért Garai Miklós nádornak és testvérének Jánosnak; melly évben azok e jószágokba csakugyan be is igtattattak. V. 0, XVI, cs, 1.2.3. sz. — Ugyanők 1409-ben szerzettek meg Csöményi Imre egykori pécsváradi apáttól, ki kicsapongásaiért fej- és jószágvesz­ tésre volt büntetve, Csömény, Vaskafalva, Koha, Mihálkereke, Ölves, Kálnás, Szilszeg, Nagy- és Kis-Hále, Gyümölcsény és Kácsfalva bara­ nyai helységeket. U. o. XVI. cs. 13. li. sz. — Ezen jószágokat Csömé­ nyi István némelly Nyitra és Pozsony megyei birtokaival 1418., 1421. és 1422-ben vallotta be örökül Garai Jánosnak 10,000 arany forintért. U. o, XVIII. cs. 5. sz, és XIX. cs. 2. és 9. sz. — Garai Miklós bírta Lakot (a mai Lok vagy Busziklicza pusztát) 1413. U. o. XVII. cs. 2. sz. — 1423-ban kapta Zsigmondtól adományban Garai János Poroszló más néven Szemefalva helységét és Senyefölde pusztát 500 arany forintért. U. 0. XIX. cs. 25. sz. — Garai László nádor Bucsányi Osváttól 1450-ben nyerte meg Ítélettel a Monostori László által Bucsányinak elzálogosí­ tott Monostor, Laaz (Liics) és Árki helységek, Mitvár és Hályagszeg puszták fele részét Baranyában, két Bács megyei falu felével együtt* U. 0, XXIII. cs. 17. sz. — Ugyancsak Garai László kapta adományban 1455-ben V. Lászlótól Aponi Péter magvaszakadtából ennek görcsényi részjószágát és tartozandóságait. U.o. XXIV. cs. 33. sz, — Garai László nádor özvegye Alexandrina tescheni herczegnő és fia Jób bírt több Ba­ ranya vármegyei kerületeket (districtus) 1462. U. o. XXV, cs. 29. sz. — Garai Jób bírta 1472. a beidézi kerületet, melyből Aderjás, Piski és Kórós helységek említtetnek. U. o. XXVI. cs. 24. sz.

Digitized by Google 120

Corvinus János *), a Vingárti Gerébek '*), az Újlakiak % a Kórógyiak ^), a Maróthiak ^), az egri püspök % a vranai perjel ^; a szekszárdi apát ^); a pécsváradi apátság % a

') Bonfin szerint IV. ti*. VI. könyv 444. l Garai Mihály magvasza- kadtával Mátyás király 1481-ben Marburg vívásából visszajövet Siklósra betérve vette át a Garaiak minden jószágait. — 1482-ben Garai Jób magvaszakadtából adományozta ugyanő Siklós várát minden tartozan- dóságaival fiának Jánosnak. Okit. DCLXXXVII. SÍ. ') Mátyás király 1486-ban adományozott rokonainak Vingárti Geréb Péternek és öcscsének Mátyásnak egy várat Baranyában. Budai Ferenci^ Pofg. Lex. II, d. 118. l, — Ezen baranyai várról szóló adománylevelet közöltük Okit. DCCXUI. s*. - Hogy ezen vár alatt Valpó értendő, kitetszik onnan, bogy ugyancsak Budai e. h. szerint Geréb Péter Valpó várában temettetett el, mellyet Mátyás király adott volna neki. — Val­ pó várát, Szombathely kastélyt és Bodola helységet 1503ban is csak­ ugyan Geréb Péter özvegye Dorottya bírta. Extr. Difi. Anohb. XXVII. c$. II. SS. — Ez oklevélben e helyek mind Baranyában fekvőknek irat­ nak. — Geréb Péter baranyai birtokára 1494-ben 1522, 1495-ben pedig 1481 forint adó esett. Engel e. h. I. k, 28. és 143. l. *) Újlaki Lörincz e megyei birtokára 1494-ben 42, 1495-ben pedig 24 forint esett. Engel e. h. *) Kórógyi János 33 Valkó és Baranya vármegyei helység fele ré­ szét bírta 1433-ban. ExU. Dipl. Anohb. XXII. cs. 5. $z. — Ez oklevélben e két megyei helységek nincsenek megkülönböztetve; legnagyobb rész­ ben tűi a Dráván feküdtek. ^) Maróthi János Zsigmond királytól kapta Baranyában Kádasdot és Valpóczot 4397. Fejér X d. II. k. 454. /. — Főbb baranyai birtoka túl a Dráván feküdt; Maróthi Mátyás macsói bán bírta Diosóczot, Ma- tucsinát, Porecset, Koroskavaczot túl a Dráván 1462. Extr. Dipl. Anohb. XXV. cs. 26. SS. — Ezen Maróthi Mátyás magvaszakadtával, annak két külön vármegyében fekvő némely helységeit Mátyás király Alsó-Lend- vai Bánfi Miklós pozsonyi főispánnak és testvérénak Jakabnak ado­ mányozta 1476. Okit. DXCVI. SS. *) Az egri püspök birtokára 1494-ben 131 forint rovatott. Engel e. h. 28. l. — De ez püspöki vagy családi jószág volt-e, nem tudjuk. ^) A vranai perjel jószágaira 1494-ben 353 forint esett. Engel e. h. 28. l. ") Ennek birtokára 149ő-ben a segedelempénzből 190 forint rovatott. Engel e. h. 143. l. ^) Ezen apátságot még Sz. István alapította s ajándékozta meg 41 helységgel 1009-ben.Fe;Vr /. rf. 296. /.

Digitized by Google 121 nyulak szigetebeli apáczák '), a pécsi apáczák ^), a pécsi ispotály ^), a Lábatlaniak *), a Mekcseiek % Laki Kis Tamás «), a Görcsényi Polyákok '), VilláDyiak ®), Vecse- falvai Vecsék % Monostoriak *'*), Gaji Horváth Gergely ")> a Hervadi, Bajáig Dobokai és Nyaktalan családok "), az

•) Bírták Csele helyadgét 1429. Fejér X. d, Vll k. 116. l. és X d. VIII. k. 621. l. — Bírták Nagy- és Kis- Sámodot, Hidvéget, Harasztit, Vaiszlót és Besenczét, mind Vaiszló körül 1472. Extr. Dipl, Anolib. XXVI. cs. 24. s». ^) Ezek birtokára 1494-ben 12 forint segedelem esett* Engel e. h. 28. L *) Ennek baranyai birtokára 1494-ben 62, 1495-ben pedig 83 forint esett. Engel e. h. 28. és 143. l. *) Lábatlani András bírt Kis-Harsányban és Szent-Tamáson. Engel e. h 143. l. — Innen vette elönevét is. Lásd Budai Ferenci^ Polg. Lex. II. d. 504. l. *) Mekcsei Györgyre 1495-ben 20 forint segedelem esett. Engel e. h 143. l. ^) Laki Kis Tamás ajtónálló- mester hűtlenségéből adományozta Mátyás király egy Baranya vármegyei vár és tartozandóságai fele ré­ szét Wingárti Geréb Péternek és Jánosnak 1486. Okit. VCCXLII. sz. — Hogy e vár Valpó volt a Dráván tul, kitetszik a Gerébek birtokaira tett föntebbi jegyzetünkből. ') Görcsényi Polyák György bírta Görcsényt 1478. Extr. Dipl. Anohb. XXVI. c$. 37. Sí. *) Bírták Villányt 1429-ben. Fejér X. d. VII. k. 182. /. ») Bírtak Vecsefalván 1432. Fejér X. d. VII. k. 448. l. '") Monostori László 1438-ban adta el Garai Lászlónak Monostort, Árkit, Laazt, továbbá Hályagszeg és Mitvarcz pusztákat, olly feltétel­ lel, hogy azt maga míg él bírhassa. Extr. Dipl. Anohb. XXIII. cs. 17. SS. — Ugyanezen helységek felét 1448-ban ugyanő Bucsányi Osvátnak adta zálogba 2500 arany forintért. U. o.— 1450-ben Garai László nádor e jószágokat már magához váltotta, és így a Monostori család ekkor már kihalt. •') Bírta Sélyét, Tót-Sztárát s még három drávamelléki helységet 1472. Extr. Dipl. Anolib. XX. cs. 24. SÍ. ") Hervadi László, Bajai György, Dobokai Mihály és Nyaktalan Miklós voltak Baranya követei az 1447-diki országgyűlésen. Kovackicht Vettig. Comit. 266. l.

Digitized by Google 122

Istvánfi, Székcsöi Herczeg, Teremhegyi Bika, Krassóföi Or- bonácz, Öri Dacsó családok '). Mint Baranya vármegye főispánja fordul 1440-ben elö Garai Dezső % 9-szer. Tolna vármegye. Nevét a régi Tolna vártól vette, mellyröl nevezték Tolna várost még a XV-dik század­ ban is Tolnavár városának ^). Három régi gazdag apátságá­ ról volt nevezetes *). Egyik vidéke Sárköz kertilet név alatt fordul elö &). Adó alá esö házhelye mintegy 10,000 volt % Várai: Tolnavár '), Simontornya ®), Tamási % Ozora '% Dombóvár ") és Szekszárd ^'^j.

') Istvánfi János, Székcsöi Herczeg Ferencz, Teremhegjri Bika János, Krassóföi Orbonácz György és Ori Dacsó Lénárt voltak bara­ nyai követek 15

Digitized by Google 123

Városai: Tolna vagy Tolnavár *), Ozora *), Dana-Földvár ^)) Paks *), Szekszárd igen gazdag és neve-

") Említtetik az ozorai várnagy, castellanus de Ozora 1430. Fejér­ nél X. d. XII. k. 300. l. ") E várról aevezte magát az e korban tekintélyes Dombai család, melynek tagjai Dombai Pál és László az 1447-diki országgyűlésen az országnagyok közt említtetnek. Kováchichnál y Ve$t. Comíl. 265. l. — II. Ulászló alatt azon híres jogtudós Dombai Pál bírta, kire Yerbőczi Hármas törvénykönyvének megvizsgálása bízatott. Fényes^ M. Orsi. Geogr. I. h. 326. l. ") Hogy a szekszárdi monostor e korban erősség volt, kitetszik on­ nan , hogy 1429-ben várnagyáról van emlékezet. Gallus litteratus ca­ stellanus Saxardensis Fejérnél X. d. VII. h. 121.1. ') Oppidum Dominae Regináé Tolnawar 1459. Fejér X. d. VII. k. 126. l. — Opidum Tolnawaar 1439. Okit. XXIII. ss. — Opidum Tolna­ war 1463. Olt. CCCXLIV. sz. — Ez utóbbi évben itt országgyűlés tar- tátott. ') Már Sz. Istvánnak a pécsi püspökséget alapító oklevelében előfor­ dul e helység Ozora név alatt 1009. Fejérnél L d. 292. l. — Oppidum Ozora néven említtetik 1433-ban. Fejérnél X. d. VII. k. 593. l. ') Igen régi helység, melly már Sz. Istvánnak a pécsi püspökséget alapító oklevelében előfordul viculus Zemogny név alatt. Fejér I. d. 292. l. — Mostani Felduar nevén találjuk már 1199-ben. Koller^ Hist. Episc. Quinqueeccl. I. d. 306. l. és Fejér II. d. 353. l. — Mind szláv Ze- mony mind magyar Földvár nevét azon meredek hegyen késztilt sán- czolattól vette, hol most a calvaria van. Egyed Antalj Tud. Gyűjt. 1832. X, fűi, 46. L — Földvár alatt volt Annamantia vagy Ad Kummantia Engel, Gesck. v. Slav. 237. /., Luaenbachtr^ Tud. tár XIII. k. 61. l. — Má­ sok mint Laiius Resp. Rom. XII. könyv IIL rési 8. fej. — Anamantiát, vagy Amantiát Mohácsnál keresik; hol D'Amille szerint /. d. 327. l. Antiana feküdt. — Három mérföldre Földvártól volt Lusunica Lusso- nica. D'Anville I. d. 324. /. — A benedek-rendi szerzeteseknek itt már 1199. előtt virágzó monostoruk volt, mely Béla király kiváltságlevele szerint a pécsi püspök hatósága alól ki volt véve. Fejér II. d. 353. l. *) Paks mellett volt egy római őrhely Mansio Altae rippae, Magyari nevű helység határának azon részén, hol ma is áll a Magyari nevű erdő. Kolter, Hist, Episc. Quinqueeccl. I. d. 53. l. és Tud. Gyűjt, 1829, II. köt. 69. l. — Innen nevezte magát a Paksi család, mellynek egyik tagja Zeme de Pakus, (helyesen Zemere) 1432-ben Tolna megyei alispán volt. Fejér X, d. VII, k. M7, l,

Digitized by Google 124 zetes monostorával, melyet I. Béla király alapított, s mely­ nek egyházában temettetett el *), és Hölgyész *). Helységei : Ábrám % Apor *), Agárd % Bábafalva % Balecza '), Bánd «), Barjád % Bér »*»), Bikád "), Bikágy

') Kéiai Chvon. II, könyv 4. fej. 1. §. szerint I. Béla király ezen általa alapított monostort azdrt nevezte volna Szögszárdnak (monasterium Sceugzard), mivel kopasz (szár) és barnaszínü (szög) volt, s igy annak nevét saját testi tulajdonaitól adta volna. Utána mondja e szószármaz­ tatást későbbi krónikusunk Thuróai U. rési 46. fej. — Bon finszerin t //. tis. III. könyv lil. U azért nevezték volna e helyet Szeg-szárdnak (Zeg- zardus) mivel Béla sánta és barnaszínü volt; hiszti jegyzete szerint Kovachichnál Scr'ipt. minores 333. l. azért mivel Béla sánta volt, s a ma­ gyarok a törött lábat szegett szár-nak nevezik. — Mindezen erőltetett szószármaztatások ellenében sokkal természetesebbnek tarthatjuk, hogy őseink e monostort vagy zárdát barna falaiért nevezték Iszögzárd vagy zárdának, miből a Szögszárd vagy Szegszárd uév alakúit. — Szekszárd és Báttaszék közt volt a régi római Ad muros és Ad statuas D'Anville I. d. 322. l. ') Helgesz 1401. Fejé/- X. d. IV. k. 48. /. — A Simontomya várához tartozó mezővárosok és helységek közt legelső helyen említtetik, s így igen hihetőleg mezőváros volt ») Monasterium de Abraam 1292. Fejér VI. d. 1. köt. 225. l. — Mona­ sterium Abram-Monostra in villa Ábrahám 1343. Fejér IX. d. I. köt. 163. /.—Possessio Abraam 1351. Fejér IX. d.II. köi. 122. í.—Ez oklevél szerint Görbő körül feküdt. *) Possessio Opour 1314. Extr. Difi. Ánohb. V. cs. 27. SÍ. — Apor 1387. U. 0. XII. c$. ii. si. — Apoor 1421. U. o. XIX. cs. 7. s*. —Kis-Apar 1397. U. 0. XIII. es. 22. sz. — Ma Apar falu Bonyhád vidékén. — *) Nicolaus de Agár mint Tolna megyei szolgabíró említtetik 1435. Fejér X. d. VII. köf. 731. l — Agárd falu Tolna várostól egy mérföldre a Sárvíz mellett. *) Babafalwa 1434. Exir. Dipl. Anohb. XXII. cs. 5. sz. — Ma nem létezik. ') Balecha 1397. Extr. Dipl. Anohb. XIII. cs. 22. SÍ. és Fejér X. d. II. k. 489. l. — Ma Belacz falu, Bonyhádtól egy órára. ») Bánd 1401. Fejér X. d. IV. k. 48. /. — A simontomyai urodalom- hoz tartozott, s Hidegkút, Belecska-és Görbövel együtt említtetik. — Bánd 1434. Fejér X. d. VII. köt. 508. l. — Görbő és Pinctehelylyel együtt említtetik; ma e vidéken nem létezik.

Digitized by Googk 125 más néven Csilleg ')• Bikvén 2), Bócsincsfalva ^, Bölcs *) Csala % Csamanagy *), Császár ^, Cseres % Csernél a XV-dik században Tolna megye törvényszékének helye^ ma puszta Csernéd «), Csilleg ^% Csitány ^'); Csókafö i«), Csont-

•) Barlyad 1401. Fejér X. d, IV. k. 49. í. — A simontomyai tiroda- lomhoz tartozott; ma Borjad puszta a Sárvíz mellett ") Beér 1413. Exir. DipL Anolzb. XVII. cs. 1. sz. — Ma e néven nem létezik. Talán a Tolna megyei Berény értendő' alatta. ") Bikád 1394. Fejér X. d. II. k. Í89. l. — Gerenács és Szabaton közt említtetik; ma Bikád puszta az említett pusztákhoz nem messze. ') Possessio Bykagh alio nomine Cilleg 1404. Extr. Difi. Anolth. XV. es. 2. «». — Ma Bikács falu a Sárvíz mellett. — Hihetőleg ugyanezen falu említtetik Bikal név alatt 1375-re Fejérnél IX. d. VII. köt. 374. l. ') Villa Bykuen habitatoribus destituta 1401. Fejér X. d. IV. k. 4S. U — A simontornyai urodalomhoz tartozott; ma nem létezik. *) Possessio Bwchynchfalwa 1434. Extr. Dipl. Anoltb. XXIII. cs. 5. ti. — Ma netn létezik. . *) Beolch 1401. Fejér X. d. IV. k. 48. l. — Simontornya várához tar­ tozott. Hidegkút és Görbő közt említtetik; hol ma Belecska pusztát találjuk. ^) Michael de Chala mint Tolna megyei királyi ember említtetik 1356. Fejér IX. d. VII. köt. 156, l. — Csala ma puszta Bonyhádhoz egy mérföldre. «) Chamanagh 1434. Kxtr. Dipl. Anohb. XXIII. cs, 5. sz. — Ma nem létezik. ') Chazar 1434. U. o. — Ma nem létezik, •) Possessio Cheres 1407. Fejér X, d. IV. k. 623 l. — Ma nem létezik. •) Possessio Chernél vocata, locus sedis judiciariae Comitatus Tol- nensis 1439. Fejér XI. hot. 355. l. — Hogy Tolna megye ezen korban törvényszékét ezen helységben tartotta, kitetszik az ezen megyei két alispán-és szolgabíráknak 1402-ben itt kelt leveléből: Dátum in Cermel. Fejérnél X. d. IV. k. 182. í., valamint ugyanazoknak 1432-ben ugyancsak itt kelt egy másik leveléből Fejérnél X. d. VII. hói. 447. /., melynek kelete:Datum inChemell, bizonyosan csak olvasási hibából van így adva a helyes Chernél helyett. — Puszta Csernéd épen a megye közepén esik a Kapós vize mellett. ") Posssessio Chyleg 1401. Fejér X. d. IV. k. 48. l. — Simontornya várához tartozott, s kétségtelenül az attól mintegy másfél mcrföliri- fekvö mai Bikács falu, melyet, mint föntebb látók, más néven Csilleg-

Digitized by Google 126 mező '), Czikador % Dada ^), Damjánfalva *;, Debregeszth ^), Dencflteleke «), Dereg '), Dersfalva «), Dob *), Dorog '%

nek is neveztek. — Ez oklevélben épen Dorog mellett említtetik, mely falu, ma Nagy-Dorog, Bikácscsal csakugyan tőszomszéd. ") Chitan 1375. Fejér IX, d. VII. köl. 374. L — Ma Csetény puszta a Sárvíz mellett. '*j Chokafew 1397. Extr. Dipl. Anoltb. XIIL c$. 22. $*. — Fejér X. d. II. k. i89, l. nem elég pontosan közölvén hibásan adja e helység nevét Chokasw-nak. — Osókafő ma puszta a bonyhádi járásban Baranya vármegye széléhez közel. ') Campus Chontmezee 1493. Extr. Dipl. Anohb. XXVI. cs. 48. st. — Ez oklevél szerint ezen mezőn, prope villám Zabathon, a mai Szabaton puszta mellett verte meg Kinizsi Pál Mátyás halála után (1491-ben) ennek fiát Corvinus Jánost. — Bon fin IV, tii. IX, könyv 486. l. Csont­ hegynek a Sárvíz jobb partján fekvő azon meredek partot nevezi, mellyen Corvinus János tábora állott. ') Monasterium de Sicodor 1199. Fejér II. d. 354. l. — Mona- sterium de Chichador 1235. Fejér III. d. II. k. 435. /. — A cisterciták e hajdani monostorának romjai Bonyhádtól délre máig is láthatók, s ne­ vét úgy látszik a hozzá közel csÖ Czikó falu tartotta fön. •) Dada 1335. Fejér VIII. d. IV. köi, 129. l. — Ekkor Tolnához tar­ tozott, ma Dád puszta Fejérnek Veszprém és Tolna megyék közzé Bzögellö részében. *) Damyanfalwa 1434. Exlr. Dipl. Atwhb. XXII. cs. 5. SÍ. — Ma Tol­ nában nem létezik. *) Innen mint birtokáról nevezte magát a Tolna megyében a XIV- dik században nagy birtokú Laczkfi család egyik ága. Andreas, filius condam Nicolai Wayuodae, filii Stephani, fiiii Lachk de Debregezth említtetik 1401. Fejeméi X, d. IV. köt. 49. l. — Ezen helység a mai Döbrököz mezőváros a Kapós vize mellett, régi várának romjaival. *J Denchteleke 1397. Extr. Dipl. Anohh. XIIÍ. cs. 22. sz. és Fejér X. d. II. köt. 489. l. — Több Bonyhád vidéki falvakkal együtt említtetik; ma nem létezik. ') Deregh 1434. Extr. Dipl, Anohb. XXII. cs. 5. sz. — Ma nem lé­ tezik. *) Dersfalwa 1434. U.o. — Szintén nem létezik. «) Dob 1375. Fejér IX. d. VIÍ. k. 374. l. — Csitány, ma Csetény pusztával és Bikal ma Bikács helységgel említtetik együtt, s így ezek körül fekhetett a Sárvíz mellékén.

Digitized by Google 127

Duna Túr »), Alftó-Egres ^), Fadd 3), Fakátfalva *), Pilefalva % Fir «), Gerenás ^), Görbö % Görényös »), Gyánt *•»),

") Dorog 1401. Fejér X rf. /F. fcöí. 48. h — Simontornyához tarto­ zott; Csilleg más néven Bikács mellett említtetik, s így alatta a Bikács- csal szomszéd Nagy-Dorog falu értendő a Sárvíz mellett, Simontor­ nyától két mérföldre. — Posaessio Dorogh említtetik Gyánt helység hatáqáró- levelében a Kapós mellett 1361. Fejérnél IX. d. III. *. 265. /. mely kétségtelenül a mai Dorog puszta,Gyánt puszta mellett.— Említ­ tetik Parthasdorogh helység 1413. Extr. DipI, Anolib. XXVII. a. 1. SÍ.; de hogy ez a mai Tolna megyei három Dorog kőzó'l melyik, meg nem határozható. •) Dunatur 1396. Extr. Díp!. AnohK XIII. cs. 22. ss. — Dunatwr ugyanezen oklevélben 1397. I ejérnél X. d. II. k. 489. l — Hihetőleg a Duna mellett feküdt. ') Egres inferior 1401. Fejér X. d. IV. hot. 48. l. — Simontornyához tartozott; ma Rácz-Egres puszta a Sárvíz mellett. ') Faad 1416. 1419. 1426. és 1427. Fejér X. d. V. k. 704. l. és X. d. VII, h. 236. 840. és 907. L *) Fakathfalwa 1434. Extr. Dipl. Anohb. XXII. cs. 5. SÍ. — Ma nem létezik. *) Fylefalwa 1434. U. otl. — Ma nem létezik. ) Posaessio Fyr 1366. Fejér IX. d. VII. köU 250. l.—Fyi 1434. Fejér X. d. VII. 582. 586. 588. l. — Ma nem létezik. ~ Az első oklevél sze­ rint Harez faluval volt szomszéd. ') Possessio Gyrnas 1394. Fejér X d. II. köt. 189. J. — Gerenas 1410. FejCr X. d. V. köt. 93. l. — 1419. Fejér X. d. VI. k. 235. l. — 1435. Fejér X. d. VII. köt. 702. l. — Ma Gerenács puszta a Kapós vize mellett* *) Terra Gurbeu 1292. Fejér VI. d. L k. 228. l. — Possessio Gur- beu 1351. Fejér IX. d. II köt. í2l. l. — Kverbeu 1401. Fejér X. d. IV. k. 48. l. — Kerbew 1431. és 1433. Fejér X. d. VII. k. 380. és 500. l. — Ma Görbö puszta, Ozorától egy mérföldre a Kapós vize mellett. ') Gwrynus 1397. Extr. Dipl. AnoUb. XIII. cs. 22. sz. — Ugyanezen oklevelet Fí'jér hibásan közölvén X.d. //. k. 489.1. e helység nevét Swiy- nus-ra ferdítve adja. — Ma nem létezik. ") Gyanth 1361. Fejér IX. d. Ili. k. 265. l. — 1369. Fejér ÍX. d. IV. höt. 160. h — 1402. Fejér X. d. IV. köt. 182. l. — 1433. Fejér X. d. VII. hőt. 500. l. — Ma puszta Gyánt és puszta Kis-Gyánt a Kapós két part­ ján, melly két puszta, mint a legelső határjáró-levélből kitetszik, 1361 ben egy határt képezett.

Digitized by Google 128

Györe 0, Halapeca «), Halász 3), Harcz *), Hencse *), Henye «), Hidegkút'), Hidvég «), Igvák »), Izmén '% Kalazoyó ")» Keszö >«), Kisfalu «), Kormo >*), Kozsok ^^), Kovácsi *«),

') Vflla Göre 1235. Fejér in. d. II. köt. 437. l. — Máza mcUett fe­ küdt ; ma Gjőre fala épen Máza mellett. ') Possessio Halapech 1436. Fejér X. d, VII. köt. 801. í. — Harcz és Várasd falvakkal együtt említtetik, s így hihetőleg a mai Alapsa puszta ezektől nem igen távol Bonyhádtól egy mérföldre. *) Possessio Halasz és Halaszy 1392. Fejér X. d. II. köt. 83.84. l. — Possessio Halaz 1400. U. o. 802. l — Halasz 1419. Fejér X. d. VI. köt- 234. l. — Halaz 1438. Fejér XL d. 179. í. — Ma e néven Tolnában nem létezik; valósággal Solt székben a Duna jobb partján feküdt, s ennél­ fogva számos ugyanezenkori oklevélben Fejérmegyéhez tartozónak találjuk , mint a melyhez tartozott ekkor Solt szék is. *) Possessio Arcza 1352. Fejér IX. d. II. höt. 194. í.— Archa 1366. Fejér IX. d. VI. köt. 250. l. — Archa 1410. Fejér X. d. V. h. 44. l. — 1411. V. 0. 150. l. — 1419. Fejér X, d. VI. k. 235. l. — 1430. Fejér X. d. VII. köt. 291. 29S. L — U. o. 302. l. Fejér megyéhez tartozónak két­ ségtelenül tévedésből van írva. — 1432. U. o. 447. l. — 1433. ü. o. 485. l. — 143G. U, 0. 801. l. — Horcha 1436. U. o. 833. l — Ma Harczfalu a Sárvíz mellett. *) Hfcnche 1468. Extr. Dipl. Anohh. XXVI cs. 8. SÍ. — Ma Hencse puszta, Pakshoz közel. •) Henye 1430. Fejér X. d. VII. kel. 295. l. — Ma nem létezik. ') Keszew alio nomine Hideghkuth 1401. Fejér X. d. IV. köt. 48. l. — Ma Hidegkút falu a Kapós mellett. ') Possessio Szakadat iuxta fluuium Saar prope Hidvég 1367. Fejér IX. d. VII. köt. 263. l. — Hidvég ma puszta a Sárvíz mellett. *) Igwak 1397. Ewir. Dipl. Anohb. XIII. cs. 22. ss. és Fejér X. d. II. köt. ^JS9. I — Závod, Tevel, Kovácsi s több Bonyhád környéki falvak közt említtetik; ma nem létezik. '") Izmen 1494. Regostr. Uladisl. Engelnél e. h. I. d. 28. l. — Ma Iz­ mén falu és mellette Kis-Izmén puszta, Bonyhádtól egy mérföldre. ") Michael de Kalaznyew mint Tolna megyei birtokos említtetik 1419. Fejér X. d. VI. k. 23i. l. — Kalaznó falu Högyész és Kölesd közt. ") Possessio Kezew 1361. Fejér IX. d. III. köt. 269. l. — Mint Gyánttal határos helység említtetik a Kapós mellett — Keszö volt Hidegkút másik neve is. — Possessio Kezewkuth 1404. Extr. Dt'pJ, Anohb. XV. cs. 2. s«.

Digitized by Google 129

Kökénj^ös '), Kölesd 2), Körtvélyes ^), KíSvesd *), Kíizép- falu % Köcsenilöhelye % Kurd '), Ladoméríalva, Nagy- Legenye, Kis-Legenye, Ligeth ®), Madocsa % Márkfalva *"),

•») Kysfalw 1434. fixfr. Dipl, Anolib. XXII. cs. 5. *». — Ma nem lé­ tezik. '*) Cormo és Kormo 1439. Fejér XI. d. 280. és 356. l. — Madocsá- val együtt említtetik ; ma Kormód puszta épen Madocsa mellett. '^) Villa Kosok 1343. Fejér IX. d. I. k. i63. l. - Ez oklevél szerint Tolna megye ekkor itt tartotta közgyűlését. — Ma Tolnában nem létezik. '«) Kowachy 1397. Extr. Dipl. Anolib. XIII. cs. 22. SÍ. és Fejér X. i. II. k. 489. l. — Závod és Tevellel együtt említtetik, s csakugyan ezek szomszédságában esik a bonyhádi járásban. ') Kwkynus 1397. Extr. Dipl. Anol^. XIII. cs. 72. sz. és Fejér X.d. II. k, 489. l. — Kovácsi és Belacz közt említtetik ; ma nem létezik. ^) Kwlesd 1397. U. 0. — Villa Kwlesd 1426. Fejér X. d. VI. h. 840. l. — Ekkor itt tartatott Tolna megye közgyűlése ; ma mezőváros, ') Kwrthwelyes 1434, Extr. Dipl. Anolib. XXIL cs. 5. SÍ. — Kwer- thewl, Kewrtewl és Kewrthweul 1439. Fejér XI. d. 280. és 356. l. — Ezen utóbbi helység Madocsával és Kormóddal együtt Albert király parancsára 1439-ben Tolnából Fejér megyébe kebeleztetett át. *) Kusd 1314. Extr. Dipl. Anolzb. V. cs. 27. SÍ. — Possessio Kesd in Comitatu Tolnensi iuxta fluvium Saar 1335. Fejér VIII. d. IV. k. íli. l. — Ez utóbbi helység kétségtelenül a mai Kövesd puszta Bátaszék mellett épen a Sárvíz partján. ') Possessio Kuzepfalu 1329. Exlr. Dipl. Anolíb. VII. cs. 2i. SÍ. — Ma nem létezik. <*) Posssessio Kuthenilewhele 1329. Extr. Dipl. Anohb. VII. cs. 21. Sí. — Ozorai Miklós birtoka volt több Ozora táján fekvő falvakkal; hihetőleg a mai Köcsöge puszta Ozorától egy mérföldre. ') Kurdi György tolnai követ volt az 1447-diki országgyűlésen. Kovachich, Vest. Comit. 263. /. — Kurd falu a Kapós mellett. ') Possessiones Ladomerfalwa, Nag-Leginye, KysLegynye, Ligeth 1434. Extr. Dipl. Anohb, XXII. cs. 5. sz. — A három első nem létezik; Ligeth nevű helységet ma Baranyában találunk a mecsekháti já­ rásban. ') Már 1036-ban, Sz. Istvánnak a bakonybéli apátságot alapító oklevelében említtetik a madocsai rév, portus Modusa. Fejér I. d, 328. í. — Possessio Parthmadocha 1439. Fejér XI. d. 280. és 356. l. — Ma Madocsa falu a Duna mellett. HUNYADIAK KORA. Ví. KÖT- 9

Digitized by Google 130

Máza »), Menyöd % Miklósfalva % Miszla *), Murga *), Muth «), Nak 0, Nana % Némethi»), Ófalu »«), Pálfalva ^»), Pari '«), Paplan *»), Petis '*), Pctrelcz '0, Pinczehely »«),

'») Markfalwa 1397. Extr. Dipl. Anolsb. XW. c$, 22. «. és FejVr X rf. //. *. 4S9. í. — Több Bonyhád vidéki falvakkal emlittetik ; ma nem létezik. ') Terra Máza 1235. Fejér Ili, d. II. k. 432, l. — Ma Máza falu a bonyhádi járásban épen fiaranya vármegye határán. ^) Medietas villae Simontomya alio nomine Menend (hibásan Me- neud — Menyöd helyett) 1401. Fejér X. d. IV. k. 48. l. — Ezen hely­ ség nevét tartja főn a mai Menyöd puszta, Simontornyától keletre egy mérföldre, ma Fejér, akkor Tolna megyében. ») Miklosfalwa 1434. Extr. Dipl. Anoltb. XXII. cs. 5. «. — Ma Tolnában nem létezik. *) Myzla 1361. Fejér IX. d. III. k. 268. l. - Gyánttal volt határos. — Myzke 1401. Fejér X. d. IV. k. 49. l. — Székely mellett említte­ tik, s így bi/onyosan a mai Miszla falu N. Székely szomszédságában. — Myza 1431. Fejér X. d. Vll. k. 380. l — Görbövel volt határos. Ma Miszla falu. *) Nicolaus de Murga tolnai egyik követ volt az 1505-diki ország­ gyűlésen. Tud. tár. íj foly. VI. köt. 63. l. — Murga falu Högyésztöl egy órára. ®) Georgius de Muth Tolna megye közgyűlésén emlittetik 1432. Fejér X. d. VII. k. 447. l. — Múth ma puszta, Tamásitól egy órára. ') Villa Nock és Nok 1351. Fejér IX. d. II. k. 126. l. — Ma Nak falu Somogy megye határához közel. *) Nana 1394. Fejér X. d. II. k. 189. l. — Ma hihetőleg Alsó-Nána falu, Bonyhádtól délkeletre egy mérföldre. ») Nemethy 1361. Fejér IX. d. III. k. 267. l. — Nempti 1431. Fejér X, d. VII. k. 3S1. l. — Nemethy 1433. U. o. 500. l — Gyánttal volt határos ; ma Némethi falu épen Gyánt puszta mellett. '") Ofalw 1434. Extr. Dipl. Anohb. XXII. cs. 5. «. - Bonyhádtól délre egy mérföldre, ma Baranya vármegyében fekszik. ") Palfalwa 1462. Extr. Dipl. Anohb. XXV. cs. 24. «. — Apor alio nomine Palfalwa 1463. U, o. 39. s«. — Ma Pálfa falu Simontornyához közel. *') Possessio Pary 1335. Fejér Vili. d. IV. k. 112. l. — Ma Pari falu Tamásitól débe. '^) Paplan 1394. Fejér X. d. II, k. 189, és 192. l. — Ma Patlan puszta, Eölesdtöl délre egy mérföldre,

Digitized by Google 131

Pok >), Régely -)» Simontomya »), Szabaton *), Szakadat *) Szakái % Székel '), Szend «), Szent-Iván, Szent-Márton «), Szent Péter »•), Szerdahely »*), Tamási "), Tengelicz "),

'0 Pepis és Petis 1394. Fejér X. d. II, k. 189. é$ 192, l, — Talán a mai Pilis falu értendői alatta fiátaszéktől éjszakra egy mérföldre. •5) Petrelch 1421. Extr. Dipl. Ánohh. XIX. cs. 7. $z. — Ma nem lé­ tezik. '«) Pincehel 1430. és 1434. Fejér X. d. VII. k. 290. ét 508. l, - Ma mezőváros. •) Pok 1394. Fejér X. d. II. k 189. és 192. l. — Ma nem létezik. ') A régölyi főesperes, Archidiaconus de Regey említtetik 1439. Fejérnél A7. d. 372. l. — Régöly ma mezőváros; akkor is nevezetes helység lehetett. 3) Villa Simonthomya 1434. Fejér X. d. Vil. k. 593, l. — Hogy Simontomya helysége két részből állott, s egyik része Fejérben, másik Tolnában esett, kitetszik Zsigmond királynak 1400-ban kelt leveléből, hol medietas villae Simontornya alio nomine Menend (ma Menyőd paszta) és medietas villae Simontornya alio nomine Zügeth említtetik. Fejér X. d, IV. k. i8. 49. l. *) Zabochan és Zabachan 1394. Fejér X. d. II. k, 189. és 192. l, — Villa Zabathon 1493. Extr, Dipl. Anohb. XXVL cs. 48. SÍ. — Ma Sza­ baton puszta Kölesdhez nem messze. ^) Terra Zakadath 1291. Fejér VII. d. V. k. 496. l. — Possessio Szakadat 1367. Fejér IX. d. VII. k. 263. l. — Jacobus de Zakadath 1419. Fejér X. d. VI. k. 235. l. — Johannes filius Jacobi de Zakadath 1435. Fejér X. d. VII. k. 731. l, — Szakadat falu Kölesdhez egy mér­ földre esik. «) Villa Zakah 1351. Fejér IX. d. II. k. 120. l. — Villa Zakal 1399. Fejér X. d. II k. 718 l. — Villa Zaka 1427. Fejér X. d. VI. k. 907. l. — Ma Szakái falu a Kapós mellett. ') Terra conditionaríorum nostrorum Zekul vocata. Erzsébet ki­ rályné levele 1285. Fejér VII, d. II. k. IIO.I. — Possessio Lovazsce- kul 1329. Extr. Dipl. Anolsb. VII. cs. 21. S6. — Possessio Parazekel és Barazekel (Gyánt mellett) 1361. Fejér IX. d. III. k. 267. l. — Paraszth- zekel és Pispukzekel 1430. Fejér X. d. VII. k. 285. l. — Püspökzekel 1434. Fejér X, d. VII. k, 593. l. — Ma Nagy- és Kis-Székely falvak Simontomyától délre. ») Zeend és Zend 1394. Fejér X. d. II. k. 189. ét 192. l. — Ma Szenta puszta, Bátaszékhez közel. ^) Possessio Zenth-Iwan és Zenth-MartOu 1434. Extr, Dipl. AnoUb. 9*

Digitized by Google 132

Tevel 0, Temerkén^), Thaba «), Tirjék *), Újfalu % Uzdfi), Várasd *), Vargocsa ^), Waynfalva, Wayzyanfalwa ^), Vasas »o), Veiké »»), Wlcbefalva kettő »'^); Alsó- és Felsö- Závod »2).

XXII. cs. 5. sz.—Tolnában ma nem léteznek ; hanem Fejérnek déli részében találunk hasonnevű pusztákat. '") Possessio Zenth-Peter 1329. Extr. Dipl. AnoUb. VII. rs. 2í. SÍ. — Zentpeter 1400. Fejér X. d. IV. h. i9. l. ") Szerdahelyi Dániel, Danch de Zerdahely, alispán volt Tolnában 1431-ben. Fejér X. d. VII. h. 412. l — Szerdahely ma puszta, Bonyhád­ hoz fél mérföldre. '0 Possessio Thomasy 1361. Fejér X. d. III. k. 269. l. — Ma mező­ város. •') Andreas de Tengulith mint Tolna megyei birtokos említtetik 1344. Fejér IX. d. VII. k. W. l. — Ma Tengelicz puszta. ') Tewel 1397. Extr. Dipl. Anolzb. XíII. cs. 22. sz. és Fejér X. d. II. k. 4S9. l. — Ma Tevel falu a bonyhádi járásban. *) Themerky 1364. Fejér IX. d. III. k. 267. l. — Temerky 1387- Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 11. sz. — 1421. U. o. XIX. cs. 7. si. — The- merken 1431. Fejér X. d. VII. k. 3S1. l. — 1462. Extr. Dipl. Anohb. XXV. cs. 24. sz. — Gyánttal és Görbövel volt határos ; ma nem lé­ tezik. ^} Thaba 1314. Fejér lY. d. VIL k. i9. l. - Talán a mai Tabód puszta Bonyhádtól éjszakra egy mérföldnyire. *) Tyriek 1397. Extr. Dipl. Anohb. XIII. cs. 22. sz. és Fejér X. d. II. k. 489. l. — Ma nem létezik. 5) Uyfalu 1329. Extr. Dipl. Anohb. VII. cs. 21. sz. — 1400. Fejér X. d. IV. k. 49. l. — Simontornyához tartozott, s Mizla, Székely és Borjád vidékén feküdt. ®) Ladislaus de Uzd Tolna megyei szolgabíró volt 1432. Fejér X. d. VII. k. }Í7. l. — U/.d ma puszta a Sárvíz mellett. ') Warasda és Warazda 1392. Fejér X. d. II. k. S3.Si. l. — Várasd 1406. Fejér X. d. IV. k. 565. l. — Warasd 1419. Fejér X. d. VI. k. 234. l. — Varas 1436. Fejér .V. d. Vfl. k. 801. l. — :Ma Várasd falu a bony­ hádi járásban. *) Wargocha 1400. Fejér X. d. IV. k. i9. l. — Simontornyához tar­ tozott, Székely és Borjád mellett említtetik; ma nem létezik. ") Possessiones Waynfalwa, Wayzyanfalwa 1434. Ext: Dipl.Anolzb. XXII. cs. 5. sz. — Ma nem léteznek. '») Vasas 1397. Fejér X. d. II. k 478. l. - Wosyas 1433. Fejér X. d.

Digitized by Google 133

Főbb birtokosai: a királyné *), az egri püspök a titeli káptalannal % a pécsi pttspök ^), a szekszárdi; dnna-föld- vári és bátai gazdag apátságok *)j a Szent János keresztes rendjének székes-fej érvári conventje ^), a Garaiak % Kóró-

VII. k. 500. l. — Ez utóbbi oklevélben Görbö es Németi közt említte­ tik . ma nem létezik. '•) Weyke, Felsew-Weyke 1397. Extr. Dipl Anohb. XIII. cs. 22. sj. és Fejér X, d. IL k. 4S9. l, hol Felsewneyke bibásan van nyomtatva. - - Ma Nagy- ^s Kis-Vejke faluk Bonyhádtól mintegy másfél mérföldre. ") Wlchefalwa et alia Wlchefalwa 1397. U. o. — Ma nem léteznek. ") Felsewzauch, Alsozauch 1397. Extr. Dipl. Anohb. XIII. cs. 22. «. 68 ugyanazon oklevélben Felsew-Zanth, Also-Zanth Fejérnél X. d. II. k. 489. l. — Ma Závod falu Tevel és Kovácsi mellett, melyekkel együtt említtetik. ') A királyné bírta Tolnavár mezővárost tartozandóságaival 1429. Fejér X. d. VII. k. Í2G. l. — Zsigmond özvegyének Ciliéi Borbálának hűtlenségéből adományozta azt Albert király feleségének Erzsébetnek 1439. OUt. XXIIl. si. — A királynénak már a XIII. században saját hadi népei voltak e megyében, Terra exercitualium reginalium popu- lorum Wynar vocata in Comitatu Tolnensi 1282. Extr. Dipl, Anohb. III. cs. 23. sz. ') Az egri püspökre a titeli káptalannal együtt esett az egy forin­ tos segedelemből 1494-ben 662, 1495-ben pedig 503 forint. Engel Gesch. d. Nebenl I. d. 28. és 133. l. ^) Ennek Tolija megyei jószágaira 1494-ben 1281, 1495-ben pedig 1306 forint esett. Engel e. h. *) Ezek a hasonnevű uradalmat bírták. — A szekszárdi apát bir­ tokára 1495-ben 433 forint esett. Engel e. h. 133. l. *) Ezen gazdag convent bírta Tolnában Fadd helységét 1416.1419. 1426. és 1427. Fejér X. d. V. k. 70%. l. és X d. VII. k. 236. 8i0. és 907. 1, — Bírta Harcz, Várasd és Halapecs (ma Alapsa) helységeket 1436. Fejér X. d. VII. k. SOI. l. — Bírta Gyánt helységét 14o0. U. o. 283—290. lap. ^) Garai Miklós Partasóczi Bertalan magvaszakadtából kapta Zsig­ mondtól adományban Bér és Partos-Dorog helységeit Tolnában 1413- ban. Exir. Dipl. Anohb. XVII. cs. i. sz. — Garai János özvegyének Görbön, Pinczehelyen és Bándon lakó jobbágyai említtetnek 1434-ben. Fejér X. d. VIL k. 508. l. — Garai László bírta Simontornya várát 1441-ben, midőn azt a szekszárdi csata után Hunyadi János és Újlaki Miklós sikeretlen vívták. Bonfin. III. liz. IV. könyv 306. l. — Apori Fi-

Digitized by Google 134 gyiak »), Ráskaiak «), Györgyi Bodók ^), Dombaiak »), a Mesztegnyei Szerecsenek *), Buzlaiak «), a Tamási és

lep magvaszakadtával adományozta Mátyás király Garai László öz­ vegyének Alexandrinának éa fiának Jóbnak Pálfalva (ma Pálfa) e's az ezzel szomszéd, de már nem létező Temerkény helységeket Tolna megyében 1462. Exlr. Dipl. Anohb. XXV. cs. 24. SÍ. ') Kórógyi Filep fia János, anyjának Ilonának és leánytestvérei­ nek Máriának és Katalinnak számos Yalkó és Baranya vármegyei helységeken kivül 21 Tolna megyei helységet engedett át egyesség szerint özvegyi tartására és a leányok kiházasítására négy évi ha­ szonvételre 1434. Extr, Dipl. Anohb. XXII. cs. 5. «:•. — Nevezetes, hogy az ezen oklevélben megnevezett 21 helység közöl a mai Tolna megyé­ ben egyetlenegyet sem, hanem néhány hasonnevű helységet a szom­ széd Fejérben és Baranyában találunk. ^) Ráskai Balázs tolnai javaira 1494-ben 23, 1495-ben pedig 33 fo­ rint esett. Engel e. h. 28. és 133. l ') Györgyi Bodó Gáspár ezen megyei jószágára 1495-ben 83 '/a fo­ rint esett. Engel e. h. 133. l. — Bodó András tolnai követ volt az 1447- diki országgyűlésen. Huny. kora lí. k. 55, /. — Györgyi Bodó Ferencz tolnai követ volt az 1505-diki rákosi országgyűlésen. Tud. tár. Új foly. VI. k. 63. l. és Budai Ferencz, Polg. Lex. í. k. iOi. !. *) Dombai Pál mint tolnai birtokos említtetik 1495. Engdnél e. h. 133. l. — Ugyanő', valamint Dombai Miklós is, tolnai követ volt az 1505-diki országgyűlésen. Tud. iár e. h. —Dombai Pál és László az országnagyok közt említtetnek az 1447-diki országgyűlés végzésében. Huny. kora II. k. 54. l. — Kétségtelenül a Tolna megyei dombóvári uradalmat bírták. *) Mesztegnyei Szerecsen György az 1447-diki országgyűlésen a főrendek közt említtetik. Huny. kora Il.k, 54. /.— Szerecsen György tol­ nai birtoka meg volt róva 1495-ben. Engel e. h. 133. l. — Ugyanő tolnai követ volt az 1505-diki országgyűlésen. Tud. tár. Új foly. VI. köt. 63. l. — Mesztegnyei Szerecsen János, fiai Balázs és Mihály, s Balázs fia Pál 1397-ben cserélték be az általok bírt Chersy és Absery (ma Cherso és Osero) dalmatiai szigeteket Zsigmond királytól a Tolna vármegyei Felső- és Alsó-Závod s több más, összesen 20 helységért. Exlr- Dipl. Anohh. XIII. cs. 22. S5. ^) Buzlai Mózes tolnai birtokára is volt adó vetve 1495-ben. Engel e. h. 133. l. ') Tamási várát bírták Tolnában, mely jószágáról vette föl legel­ sőben a Tamási elönevet Hédervári Imre fia János 1404 —1411. közt

Digitized by Google 135

Hédervári családok '), Ozorai Filep özvegye pprbála *), az Enyingi Török család «), Újlaki Miklós % a Kanizsaiak % a Paksi család '^)j Magas-czenczi Magasok ^), Aporiak ^); erdélyi vajda. — Ennek egyik fia László magtalanul halt el; másik fia Tamási Imre 1444-ben Várnánál esett el. — Gyermekei, Miklós és János magtalan kihaltával a Tamási név elenyészett, s jószágaik visszaszállottak a Héderváriakra. Wagner^ Collectanea Oeneolog. Dec. I. 84. l éi Sialay Antal, Tud. Gyűjt. 1830, IX. k. 67—70. l ')Ozorai Filep özvegye Borbála bírta 1433-ban Ozorát, Görböt, Németit és Vasast Tolnában. Fejét X. d. VII. k, 500, l ') Ozorai Filep (Pipo de Ozora) leányát Borbálát Enyingi Török Imre vette el, s így jutott Simontornya, Ozora és Tamási várainak bir­ tokába. Kaprinayf Hist. Dipl, 11. k. 369. és M6. L, Lehocikyj Stetnmatogr. II. k. 266. l. Has. Budai Ferenes, Polg. Lex. III. k. 37. l. ') Simontornya várát bírta Újlaki Miklós. Gyurikovicsy Dt situ el amhitu Croatiae I. r. 21. h — Újlaki Miklós elsó' felesége Garai László nádor leánya volt, s ennek jogán bírta Simontornyát. *) A Simontornyai Laczkfiak hűtlenségéből kapta Kanizsai János esztergomi érsek, Miklóf> és István testvéreivel a simontornyai várat tartozandóságaival 1400. Fejér X. d. IV. k i8. 49. l. — Meddig bírták a Kanizsaiak Simontornyát, s miként került az Garai László kezére, nem tudjuk : de 1441-ben már ez utóbbi birtokában találjuk. *) A Paksi család azon híres Apostagi Szemerétöl származott, ki I. Lajos királyt a tatárok elleni harczában a bizonyos haláltól meg­ mentette, s ki ezért Paksot nyerte jutalmul. Utódai a Paksi nevet vették föl. Egyed Antal, Tud. Gyújt. 1S29. II. k. 7i. l. — Paksi Szemere tolnai alispán volt 1432-ben és 1435-ben. Fejér X. d. VII. k. 447. és 730. l. — Paksi Albert jószágai meg voltak róva Tolnában 1495-ben Engel e. h. I. d. 133. l. ') Johannes Magas de Magascenz Paksi Szemerével együtt Tolna vármegye alispánja volt 1432-ben. Fejér X. d. VII. k. 447. l. '; Apori Gergely 1387-ben vesztette el hűtlenségéért Apor és Te- merki helységét. Extr. Dipl. Anohh. XIÍ. cs. 11. SÍ. ; de már 1392-ben ugyanő Apor helységébe ismét beigtattatott. U. o. XIII. cs. 1. SÍ. — Az Aporiak bírtak 1421-ben Aporon, Temerkényben és Petrelczen. r. 0. XIX. cs. 7. sz: — Apori Filep magvaszakadtával adományozta Mátyás király Pálfalvát (más néven Aport) Garai László özvegyének Alexandrina tescheni herczegnönek és fiának Jóbnak 1462. U. o. XXV. cs. 24, si. — Ezen helységek elsejébe nem sokára ezután Pleternicze- Szent-Miklósi Török Jánost és Istvánt rendelte beigtattatni 1463 V. 0. XXV. cs. 39. Si.

Digitized by Google 136

Bikágyiak >), Örsi Bicskelefiek % Szántaiak ^), a Solya- giak és Kurdiak *), a Szerdahelyiek és Kunok ^), a Vég­ falvi, Ábeli, Uzdi, Pákai, Vesznedi, Agárdi, Szentlélek! csa­ ládok ^), a Murgaiak '). Föispánai kdzől említhetjük János pécsi püspököt 1469-ben % és Györgyi Bodó Gáspárt 1486-ban «). 10-szer. Fejér vármegye »»). Nevét a benne fekvő Fe­ jérvártól vette *\). A XV-dik században össze volt vele kapcsolva Solt vármegye *^), mely kerületnek is nevezte-

') A Bikágyiak Zsigmond királytól kaptak új adományt Bikágy, más n^ven Csilleg es Keszöküt helységekre 1404. Exír, Lipl. Atwhb. XV. cs. 2. 5«. — Bikágyi János mint királyi ember van kijelölve egy Tolna megyei beigtatásra 1436. Fejér X.

Digitized by Google 137 tett *). Emlittetik ezen megyében a 8árk(^zí kerQlet is •). Adó alá esö telke több volt 3000-nél «). Fővárosa volt Fejérvár, mely minden oldalról tavak­ kal körülfogva és megerősítve, csaknem bevehetetlennek tartatott *). Két nagy mocsáros tón, a Sóstón és Ingoványon kivttl, melyek a Sárvízből kapták vizőket s elég mélyek voltak mind gyalog mind lovas ellenség közelítésének gát­ lására, magas erős kőfalai és vízzel telt árkai fedezték a várost ^). Alkalmasint már a rómaiak alatt állott itt város ^), mint mutatják az itt találtatott római régiségek '). Árpád, krónikáink szerint, Fejérvár mellett a szőlőhegyen tábort titvén, ezen helyet a maga szállásául foglalta ®). Szent István a hihetőleg romokban heverő régi római várost újra épít-

') Districtus Soltensis. ') Districtus Sarkewiz (helyesen Sarkewz) 1407. Fejér X. J, IV. höL 647. I. *) A minden házhely után egy forintban ígért adóból Fejér vár­ megyére 1494-ben 3090,1495-ben pedig 3068 forint esett. Kugel e, h. L d.2á.ésl36.h *) Bon fin I. tiz. I, könyv. 16. l. *) István fi I. könyv és XV. könyv Í65. l. ^) Laxtius szerint Comment reipuhh Rotr. XII. könyv. II. rési 16. fej. a cimberek által épített Cimbriana, Bombardus szerint Antiana, Ortelius szerint a második Moesia vagy Mogentiana, Móro István szerint a pan­ nóniai Caesarea feküdt itt. Lásd : Tud. Gyűjt. 18JS. VI. köt. 35. l. és Palugyoiy Magyarcrsz. legújabb leirása IL höl. 93. l. — Fejér György véle­ kedése nyomán leghihetcíbbnck látszik, hogy a római Floriana állott itt, mely Antonius császárnak Wesseling által kiadott utazása szerint az Acincumtól (Ó-Budától) Sabaria (Szombathely) felé vezető útban Acincumtól 30,000 lépésre feküdt, s melyet Schönwiesner alaptalanul helyzeit Velenczére, hol római régiségek nem találtatnak. Tud. Gyűjt. ISIS. e. h. és ISW. III. köt. 03. l. Has. Ilormayr, Archio. 1^2i. 237. l. ') Leírta e régiségeket Fejér György, Tud. Gyűjt. 1818. és 18W. e. h. s utána Palugyai e. h. 9i. 95. l. *) Kézai, Chron. II. könyv. 1. fej. 5. §., Thuróai, Chron. II. rés-i 3. [fej.^ fianzan, Ind. VII. Schtcandluernél I. k, 319. l. és Eovfin II. tiz. 1. könyv 96' I. — Árpád emlékét tartotta fön e vidéken az úgynevezett Árpád* völgy (vallis Árpad), mely a Sz.-Fejérvártól egy óra távolra esö mai

Digitized by Google 138 tette, 8 abban magának királyi lakot emeltetett 0- ^^t alapí­ tott ö egy gazdagságára és ktllsö fényére nézve egyiránt nevezetes egyházat, mely a boldogságos Szttz tiszteletére volt szentelve '*), s melyben, mint Tnróczi mondja, kirá­ lyainknak az első tisztelet szokott megadatni ^). Ez volt egyszersmind sz.Istvántól kezdve királyaink temetkező helye is *). Ezen egyházban tartatott Róbert Károly idejéig, ki ki­ rályi székét Visegrádra tette át, a magyar szent korona ^); ugyanezen egyház belső sekrestyéjében őriztetett az úgy nevezett Szent István legendája, azaz az általa adott adományokról és kiváltságokról vitt jegyzőkönyv, me­ lyet szintén Róbert Károly vitetett át Visegrádra ®).

Borbála puszta határjárásában említtetik 1340. Fejér Vili, rf. IV. köi. 466. l. ') Harteicus, Vila S. Stephani XII. fej. Endlichernél Monum. rerum Hung. 175. l. e várost ipsa regalis sedis civitas, quae dicitur Álba, né­ ven említi. — Maga a királyi lak, szemben feküdt a Boldog Asszony híres nagy egyházával azon tájon, hol a városi katonatiszt-szállás esik a barátok temploma mögött. Tud. Gyűjt. 1818. VI köt. 40. l. — Mel­ lette volt Sz. Imre kápolnája, mely azon szobából, hol Imre berezeg született, III. Béla anyja Euphrosina költségével alakíttatott kápol­ nává. Ursinus Velius, De bello Pann. Lib. II. Has. Tud. Gyújt. e. h. ^) Hartvicus e. h. — Bőven leírja ezen egyházat és drágaságait Bonfin II. th I. könyv 123. /., Thurócsi II. ré$i 30. fej.^ Raman. Ind. VIII. — Lásd bővebben Sivorényi Josse/" Székes-Fejérvár czímü jeles czikkét. Új M. Mm. 1857,. 416-424. /. —Ezen egyháznak éjszaki oldalát több hozzá ragasztott oszlopokkal még a múlt század végén látta Jankovics Miklós, Tud. Gyűjt. 1827. II. köt. 46. l. ') Thurócz. Chron. III. rési 7. fej. *) Bonfin e. h. — Palugyai e. h. II. d. 1S9. l. előszámlálja azon tizen­ öt magyar királyt, kik Sz. Istvántól L Ferdinándig itt temettettek cl *) Kitetszik ez IV. Bélának 1254-ben a fejérvári egyház jobbágyai­ nak részére adott kiváltságleveléből, melyben ezen egyházról olvas­ hatjuk ; „ubi solium regni et corona conservatur, et ubi reges Hunga- rie sacro consecrationis munere perunguntur^ ubi nostrorum eciam ante- cessorum sacra corpora requiescunt. Endlichemél Monum. Hung. A'pa- úiana 4S4. 1. ") Kitetszik ez a fejérvári káptalannak I. Lajos király levélkeres- tetö parancsára 1349-ben adott válaszából. Fejérnél VII. köt. I. d. 108. 109. l.

Digitized by Google 139 _

Mellette voltak több kápolnák és sírboltok; legnevezetes- bek köztök az I. Lajosé és Mátyásé 0* Már Sz. István gaz­ dagon fölékesítette s szabadalmakkal ruházta föl ezen egy­ házat ; példáját követték későbbi királyaink, mint például IV. Béla 1254-ben ^). Maga a szentegyház, mely a mai Sz. Ferencziek egyháza sekrestyéjétől fogva csaknem egészen a vár éjszakkeleti bástyájáig fektldt, sok viszontagságon ment keresztül, többször elégett^ és ősi alakjából kiforgat- tatott. Mátyás különösen temetkezési helyének elkészítése tekintetéből új fényt szándékozott neki adui; az újonan építendő szentély kedvéért a vár falait meg is bontatta, de kora halála nagy tervének végrehajtásában meggátolta ^). Az oltárt azonban, mely alatt kellett volna lenni családja sírboltjának, bevégezte volt, és szeretett anyjának tetemeit ide takaríttatta el ^). A szent szűznek volt a belvároson kivül

') Nagy Lajos kápolnája jobbra, Mátyásé balra volt a fó'egyháztól. Ez utóbbi még a műit század utolsó tizedeiben is fönállott, söt benne a német község részére isteni tisztelet is tartatott, mígnem omladozni kezdvén Milassin püspök idejében egy ideig magtárul használtatott, azután pedig lerontatott. Fejér Tud. Gtjüjl. Í8ÍS. VI. h. 42i. és Sivorényii Új M. Muieum i85^/,. 4i7. /. — Jankovics, ki azonban ezt Nagy Lajos kápolnájának tartotta, maga is áhítatoskodott e kápolnában 1793—95- ben. Tud. Gt/üjt. 1827. II. hot. 46. l. — Ugyanő látott még a régi pré­ postság épülete alatt egy régi keresztyén catacombát a negyedik vagy ötödik századból, mely csak 1825-ben rontatott össze. V. o. ') Ennek 1254-diki kiváltságlevelében hivatkozás van ezen egyház eddig sértetlenül fönállott szabadalmaira, különösen a Sz. Istvánéira) ki „prius ipsam (Ecclesiam Albensem) fundauit et dotauit, possessio- nibusque plurimis ditauit, ac libertatibus et libertatum praerogatiuis specialiter decorauit. Endlichemél Motium. Uung. Áipadiana 4S5. /. *) Bonfin II. tii. I. kömjo 123. l. erről így emlékezik : Hac nostra aetate Basilicam aliquo vetustntis situ obductam Divus Mathias Corví- nus non instaurare, sed multo magnificentiore' sumtu amplificare coe- pit, et fundavit magnae arae testitudinem, quam si per vitám absol- vére poterit, opus nonmodo auctore dignissimum sed eaeterorum prae- stantissimum főre reputatur. — Tubero, Comment. de rebus sut temporis III. hönyo. 8. fej. *) Bonfin IV. tü. VIII. könyv 460. l. — Palugyai e. h. II. köt. 142. l.

Digitized by Google 140 is egy szentegyház szentelve '). A székes egyházhoz igen közel, mintegy 200 lépésre állott a sz. Péter egyháza, hol koronáztatott IV. Béla király ^). Nagy Lajos anyja Erzsé­ bet itt társas káptalant alapított, és itt vitték véghez később királyaink koronáztatásnk ntán a szokásos lovaggá tttést''). Ezeken kivül Sz. Fejérvár számos templomai közöl, melye­ ket Íróink és okieveink emlegetnek, legnevezetesebbek vol­ tak a Szent-Miklós egyháza a váron kivtil kis préposttal és káptalannal, és a sz. János keresztes rendének egyháza s conventje a sz. István szigetén. Voltak továbbá itt több szerzeteknek kolostorai s ezek mellett egyházai, mint a sz Ferencz rendjének, melyet IV. László 1280-ban alapított, a Sz. Domokos, Sz. Ágoston és Remete Sz. Pál szerzetének s a Sz. Klára apáczáinak *). Székes-Fejérvár volt királyaink rendes lakhelye, s ezért nyerte magyar Székes és latin Re- gia melléknevét ^), míg Róbert Károly lakását innen Vise­ grádra nem helyezte át. Valamint ezen korban, úgy később egész I. Ferdinándig, számos országgyűlés tartatott e város ban ®). Már Sz. István adott volt a városnak némely szaba-

') Tubero e. h. IL könyv 7. fej. '} Thuróay II. rész 74. fej. Schwaudtneinél e, h. Í49. l. ') Ursinus VeliuSj De hello Partnoníco 9S. l. *) Ez egyházakról bővebben értekeztek Fejér, Tud Gyűjt. IS 18. 17. köt. 43, l. Sitorényi, íj M. Muz. lS5y^. 4Í4. 427 s kör. l. éa Palvgyai, Magyarorsz. Icgújalb leiiása II. köt. Í42. Í43. l. *) Albaregia De'ven találjuk említve már 1057 ben Ratló nádornak a száva-szent-demeteri apátgágot alapító levelében. Fejér 1. d. 397. l. — Sz. István, mint a gróf Széchenyiek levéltárában létező 13. számú régi kéziratból kitetszik, Fejérváron pénzt veretett, hátlapján ezen fölirat­ tal „Regia Civitas^, mire a fejérvári szolok éjszaki szomszédságában fekvő s máig \& Pénzverő néven ismert völgy is emlékeztet. Saooiér/yi, l'j M. Muz. 1Sb°/\ 410. I. — Közli e pénzek rajzait Érdy .lánoSf SÍ. Ist­ ván első magyar király éleliraia llarttich szert I czimü munkájához mel­ lékelve ; ki egyébiránt e munkájában 52. l. nem dönti el határozottan, hogy a Kegia Civitas Sz. Fejérviirra vagy E^:ei'gomra alkalmazható-e inkább, s úgy vélekedik, hogy mind két vélemény helyes lehet. *) Ezen országgyűléseket Sz. Istvántól kezdve I. Ferdinándig egyen­ ként elősorolja Fejér, Tud. Gyűjt. 1818. VI. kA, ¥J^ól. l.

Digitized by Google 141

dalmakat; melyek elégvén, megerősítette azokat IV. Béla király 1237-ben '). Később megerősítették e kiváltságokat lY. László, I. Lajos és Albert királyok, valamint az ország rendéi is 1446-ban Vid napján Pest közelében tartott gyűlé­ sükben -). Hogy Székes-Fej ér vár egyike lehetett hazánk legelső városainak, abból következtethető, hogy más régi királyi városaink szabadalomleveleiben gyakran történik hivatkozás a Székes-Fejérvár részére Sz. István által adott szabadalmakra. — A városnak már a XIU. században a vár­ falakon belül fekvő belvároson kivtil ktílváresais volt, mely Sz. István szigetének is neveztetett ^), s itt Szent-Erzsébet- útcza is említtetik '*). Mátyás király idejében Fejérvár állott a várból azaz a belvárosból, a külvárosból, Újfaluból és Új­ városból, s oklevelekből látjuk, hogy a város tizenkét es­ küdt polgárai közöl a bíró és hét esküdt a belvárosból, kettő a külvárosból, kettő Újfaluból, s egy Új városBól volt vá­ lasztva '^). A régibb időkben Fejérvár müipara éa kereske-

') IV. Bélának ezen 1237. május 2-dikán kelt levelét, melyben a fe- jérvári polgárok kérelme;e IV. Béla azoknak Sz. István király által adott szabadalmaikat, miután ezekről szóló kiváltságlevelök elégett, újra megerősíti, másolatban előmutatta a város 1495-ben, midÖn azt a nyitrai püspök több városokkal együtt Szapolyai István nádor előtt a zsitvatöi révbér fizetése iránt megperelte; mint kitetszik ez az emlí­ tett nádornak 1496-ban kiadott leveléből. Gyurikotics, Tud. Gyűjt. iS25, II. köt 50. l. — Has. Fejér IV. d. I. köt. 73. l. és VÍI. d. I. hót. 107,1. ') Gyurikotics, Tud. Gyűjt. 1825. II. h. 50. l. ') Insula S. Kbgis extra muros castri Albensis, V. Istvánnak ezen külváros részére 1272-ben adott, és Insula S. Regis Stephani extra muros castri Albensis Albert királynak ezt megerősítő 1438-diki leve­ lében. Fejér XI. d. 66. l. *) In suburbio castri Albensis in vico Sanctae Elisabeth. Albert le­ vele 1439. Fejér XI. d. 229. L *) Kitetszik ez két 1471- és 1478-ban kelt oklevélből, melyekben a fejérvári tizenkét esküdt polgár névszerint elősoroltatik, még pedig mindegyikben a várból (de Castro) a bírón kivül hét, a külvárosból (de civitate exteriori) kettő, Újfaluból (de Nova Villa) ismét kettő, és Újvárosból (de Nova Civitate) egy. Pray, Annál. Reg. Hung. 319. l. — Has. Sivorényi e. h.

Digitized by Google 142 dése, melyet a királyok itt tartózkodása tetemeBen előmoz­ dított, nevezetes volt, s e tekintetből számos idegenek, külö­ nösen olaszok telepedtek meg benne, kik külön testületet alkottak ^), Fej érváron kivül mint mezővárost ismerjük e korból Fejér vármegyében Velenczét ^). Várai: Fejérvár, melynek falai kerítették a belvá­ rost ^). — Némelyek szerint magas fejér falaitól vette nevét *); Fejér György ellenben azt vitatja, hogy a keleti népeknél mind az, a mi jeles és szabad volt, fejér, a mi alá­ vetett és szolga volt, fekete nevet viselt, és azért adtak a magyarok hazánkban több helynek Fejérvár nevet ^). Neve­ zetes volt e várban a hihetőleg a XIV. század kezdetén épült palotai kapu négyszegű széles tornyával, melynek közepén a magyar királyok képei sorban domborúlag vol­ tak kifaragva; miut azt Jankovics még tulajdon szemeivel láthatta ^). Fejérváron kivül erősségek voltak még e megyé­ ben Palota ^), és Csókakő «).

') Bizonyítja ezt azon régi pecsétnyomó ily körülírással: S. Lati- norum Ciuium Albensium, melyet tolnai lakos Mandl Ferencz talált és 1830-ban a nemzeti múzeumnak ajándékozott, Horváth István pedig Tud. Gyűjt. 1833. 11. d. 125. /.rézbe metszve közlött. ') Venetia oppidum inter Albam et Budám. Bonfin I. tiz. II. könyv 28. l. — Szerinte e helységet még a vénetek, kik később antok- ée szlávoknak neveztettek, építették volna. ') Hogy a belváros a várban, a külvárosok azon kivül feküdtek, ki­ tetszik az imént idézett 1471. és 1478-diki oklevelekből. *) Tkuróay Lásüő, Ungaria suis curn regibus compendio data. 25. l. Vályi AndráSj M. Org, leii'ása I. köt. 6i. l. s maga Fejér is még 1818-ban Tud. Gyűjt. 1818. VI. köt. 36. 37. L azon véleményben volt, hogy a vár fejér kőből épült falaitól nyerte nevét. *) Fejér György, Tud. Gyűjt. 18i0. III. köt. 32—53. l. — Has. Palugya, Magyarorsi. leírása II. köt. 98—100. l. ^) Tud. Gyűjt. 1827. II. köt. '17. l. — Ugyancsak Jankovics még látta Pejérvárnak messzeterjedö nádas posványsággal kerített falait. U. o. 46. l. — Ma a várból még az egy budai kapu áll fön, mely részint mé­ szárszékül részint hadiszertárúi szolgál. Szvorényi e. h. 429. 430. l. ') Castrum Palotha. 144:5-diki országgyűlési végzemény 4-dik czik- ke KovachichnÁl Suppl. ad Vest. Comit. II. d. 17. 1.

Digitized by Google 143

Helységei: Aba »), Alap 2), Almás % Árki *), Bata ^), Barcs vagy Szent-Barbara *), Battyán'), Berény vagy Csák- Berény »), Lovász-Berény »), Bodajk ^% Boglár ^0» Bő­ göd »2), Bösd ^3), Csákvár >*), Csabja »^), Csősz '*), Cze-

*) Mons et castrum Chokakew villaque sub eodem existens 1323. Csák Péter és István örökbevallási leveliben, mely kivonatban átíra­ tott Garai Miklós nádor itéletlevelében 1419. Exlr. Difi. ÁnoUb. XVIII. cs. Í3. «». — Castrum Chokakew 1424. Fejér X d. VI. hot. 635. l. - Ek­ kor Zsigmond király bírta. ') Antbonius de Aba Fejér vármegyei királyi ember bizonyos jó­ szágfoglalási ügyben 1435. Fejér X. d. VII. köt. 710. l. — Aba ma falu a Sárvíz mellett ') Johannes de Alap Fejér megyei szolgabíró volt 1392. Fejér X. d. II. k. 86. L — Ma Felső- és Alsó-Alap puszta. *) Possessio Almás 1340. Fejér VIII. d. IV. h. 465. l. — Barcs vagy Sz. Borbálával volt határos, s így a mai Magyar-Almás falu, mely a Sz F«jérvárral szomszéd mai Borbála puszta mellett esik. *) Villa Arky 1269. Extr. Dipl. Anohb. II. cs. 21. SÍ. — Ma Árki. puszta, Mór felett. *) Terra Bothey, és lusula Batbey vocata 1318. Fejér VIII. d. II. köt. 149. l. — Érddel volt szomszéd, s így a mai Bata falu a Duna mellett. •) Possesio Barch prope Albam existens 1340. Feji'r VIII, d. IV. höi 464. és 466. l. — Barch alias Zenth Barbara nuncupata 1439. Fejér XI d. 352. l — Barch alio nomine Zenth Barbara Ázzon 1439. U. 0. 354.1. — Ma Borbála puszta, Sz. Fejérvár mellett. ') Possesio Batthyán 1409. Fejér X. d. IV. köt. 789. l. — Ma Sza- bad-Battyán és Falu-Battyán szomszéd faluk a Sárvíz mellett. ») Béren seu Chaak Bérén 1419. Extr. Dipl. Anohb. XVIII. cs. 13. sz. — Ma is Csák-Berény falu. •) Lovaz-Beren 1419. U. 0. Producta Incatf. et Itigerentium I. s». — Ma Lovas-Beróny mezőváros. "*) Bodayth 1434. Fejér X, d. VII. köt. 587. l. — Már Béla király név­ telen jegyzője említi e helyet 50,/e/. mons Bodoctu é8 Kétai 11. könyc III, f^. 5. $. Bodoct név alatt. — Ma mezőváros. ") Possesio Boclar 1332. Fejér VIII. d. V. köt. 209. h — Csákvárhoz egy órára. ") Terra Nobilium de Bugud említtetik Csősz helység határjáró le-

Digitized by Google 144

cze % Czikóalja % Daj ^), Dinnyésméd *), Diós ^), AÍ- DoboB és Fel-Dobos % Dorog "), Felsö-Egres «), Éth «), veiében 1277. Fejér VII. d, II hot. 56. l. — Possesio Bugud, iuxta fluui- um Saar 1294. Ftjér VI. d. I. hót. 297. l. — Ma Bőgöd puszta a Sárvíz mellett, Csősz puszta szomszédságában. •') Villa Bösd 1401. Fejér X. d. IV. köt. 49. l. — Simonytornya várá­ hoz tartozott; ma nem létezik. ") Possesio Chakwara 1419. Extr. DÍ>/. AnoUh. XVIII. cs. 13..««. — Ma mezőváros. '*) Possessio Chabya 1409. Fejér IX. d. IV. köt. 789. l. - Ma hihető­ leg Csabda puszta a Sárvíz-melléken Fejérvártól délre. '*) Terra Thawarnicorum nostrorum Chuuz vocata, IV. László ado­ mánylevele 1277. Fejér VII. d. I. köt. 55. l. — Ez oklevél szomszéd volt Bőgőddel; ma Csősz puszta Bőgöd mellett. •) Bernoldus de Cheche Igari Klárával kapta Igar egy részét 1339. Extr. Dipl. Anoh. VIII. cs. 28. sz. Mindkét helység Simontomyá- hoz közel Fejérben esik. ^) Praedium Chykoalya 1457. Extr. Dipl Anohb. XXV. cs. 5. SÍ. — Sz. Mihály és Szabolcs pusztákkal együtt említtetik ; ma Czikola puszta az említett puszták közt. ») Villa Day 1278. Fejér. V. d. II. köt. i64. l. - Ma Daja puszta Adonytól délre. *) Possessio Dinnyesmeed 1439. Fejér XI. d. 275. l. — Ma hihetőleg Dinnyés puszta a velenczei tó mellett. *) Possessio Diós 1366. Fejér IX. d. III. köt. 538. l. — 140.7. 1406. 1408. 1409. Fejér X. d. IV. köt. 39Í. 508. 707. és 789. l. — Praedium Diós 1429. Fejér \. d. Vll.höi. 113. l. — Possessio Diós 1435. f'. o. 711 l. — Ma Diós pusztát találunk Fejér vármegyében Érdtől éjszakra. *) Terra Aldobus, Feldobus 1269. Exir. Dipl. Auohb. II. cs. 21. sz. — Terra Agasonum Ducis Fuldubus vocata, item alia terra Prae- conum et Zolgageuriensium et populorum exercitualium Ducis Oldu- bus nominata 12G9. IV. Béla említett s F-ijeinél IV. d. III. köt. 490— 493. l. egész terjedelemben közlött adcmánylevele szerint. — Ez ok­ levél szerint Árki, Tímár, Sárkány s több megnevezett helységek közt feküdt, s így semmi kétség nem lehet, hogy ez a mai Dobos vagy Do­ boz puszta, Mórtól éjszakra az említett helyek közt. ') Villa Durug 1269. V. o. — Dobozzal és Sárkánynyal volt szom­ széd Mórtól éjszaknyugotra ; ma nem létezik. *j Egres superior 1401. Fejér X. d. IV. köt. 49. l. — Simontomyához tartozott; ma Egres falu Simontornya tőszomszédságában.

Digitized by Google 145

Ercsi »), FáncB «), Fizegb »), Gúth *), Gyón '^), Halászi % Hurkuth '), Igar % Igar % Ingvány >•), Iszka »0; Iv^nka-

•) Terra seu possessio Eth 1318. Fejér Vili. d. II, köt. 147—149.1. — Mint ez oklevélből kitetszik, Batával volt határos s a Duna mellett fe­ küdt ; s így igen hihető, hogy alatta, mint Fejér kivonatában is olvas­ suk, a mai Érd értendő. ') Terra Abbatis de Erche, mint Eth (helyesen Érd) szomszédja említtetik 1318. Fejér e. h. 149. l, — Ma Ercsi falu Érdtől délre. ^) Possessio Fanch 1421. Fejér X. d. VI. köt. 431. l - Ma Fáncs puszta a Sárvíz mellett Simontornyától egy mérföldre. ') Possessio nostia Fyzegh vocata in vicinitate alterius possessio- nis nostrae Tapey vocatae 1366. Fejér IX. d. III. köt. 608. l. — Tápé mellett feküdt, mely ma Tolnának éjszaki szélén esik ; ma nem lé­ tezik. *) Terra Guth 1252. Fejér VII. d. I. köt. 302. U — Ma Gúth falu. ') Gyón 1419. Extr. Dipl. Anohb. XVIII. cs, 13. sz. — A Csák nem­ zetség bírta 5 ma Nagy- és Kis-Gyón puszták Mórtól délnyugotra. •) Halászi 1352. Fejér IX. d. II. köt, 194. l. — Halaz 1415. Fejér. X, d. V. köt. 641. /. — Halasz 1423. Fejér X. d. VI, köt, 590. í. — A fe­ jér vári keresztesek conventje bírta, s ezen oklevelek szerint Fejér vár­ megyéhez számíttatott; azonban ugyané korból még több oklevél Tol­ nába helyezi, mint azon megye leirásában láttuk; ma egyik megyé­ ben sem létezik. ') Villa Hurkuth 1401. Fejér X. d. IV. köt. 49. l, — Simontornyához tartozott s ahhoz közel feküdt; ma nem létezik. •) Possessio Igar in Comitatu Albensi prope Simontornya 1339. Extr. Dipl. Anvhh. VIII. cs. 28. sz. — Simontornya tőszomszédságában eső falu. •) Possessio Igar 1419. Extr. Dipl. Anohb. XVIII. cs. 13, ss. — Csák- Berénynyel együtt említtetik s a Csák nemzetség jószágaihoz tartozott, 8 így bizonyos, hogy a Csák-Berénytöl nem igen távol fekvő mai Igar puszta Mór és Sz. Fejérvár közt. '°) Vicus Inguan 1416. Fejér X. d. V. köt. 701. l. — Bizonyosan a mai Ingovány tó mellett feküdt Sz. Fejérvár közelében. ") Possessio Izka 1392. Fejér X, d. II. köt. 87. l. - 1402. Fejér X.d.lV. köt. 181. l ^ Territórium seu mons Izka vocatus. 1437. Fejér X. d. VII. köl. 904. l. — Mind ezen oklevelek szerint Szcnt-Györgygyel volt szomszéd ; ma a két helység cgygyé válva Iszka-Sz.-György falu Fe­ jérvártól egy mérföldre. HUNYADIAK KORA. VI. KüT. 10

Digitized by Google 146 teleké *), Kara ^), Kanacg % Keresítúr *), Kormó és Körth- völy *), Ladány «), Part-Madocsa ?), Mór *), Pátka »), Pol­ gár •"), Pentele^'); Sárkány»«), Sikátor »0> Simontornya, mely­ nek fele esett Fejér vármegyében **), Sokoró '), Soponya ^®),

') Regestr. Uladislai 1495. Engelnél e. h. L d. 136. l. — Ma hihető­ leg Iváncsa puszta a Duna mellett Adonytól éjszakra. ') Villa Karaa 1334. Fejér VJII. d. V. köt. 219. l. - Ma Fejérben nem létezik. ') Villa Kanus 1325. Fejér Vní.,d. VI. köt. 89. l. - Ma hihetőleg Kanacs puszta, Tolnának Fejérrel határos szélén. *) Possessio Keresztúr 1351. Fejér VII' d. III. höf. 125. l. — Ma Fe­ jérben két Reresztúrt találunk, ú. m. Rácz- és Sái'-Keresztúrt; melyik értendő itt, az oklevélből meg nem határozható. *) Possessiones Kormo et Kwertwewl 1439. Fejér M. d. 280. és 356. l. — Ma Kormód puszta és hihetőleg Kömlőd helység Tolnában a Duna mellett; 1439-ben Madocsával együtt Albert király parancsára kebe- leztettek át Tolnából Fejérbe. «) Terra Reginalis Ladán vocata in Comitatu AlbensiésA'illa Ladán 1283. Fejér VII. d. II. köt. 97. l. — Ma Ladány falu a Sárvíz mellett. ') Parthmadocha 1439. lejér XI. d. 280. és 356. l. — Madocsa a Duna mellett ma Tolnában ; 1439-ben kebeleztetett át Fejérbe. *j Michael de Mor királyi beigtató embernek neveztetik ki a Fejér megyei Tímár helységbe 1437. Fejér \. d. VIí. küi. 801. l. — Mór ma mező város. ") Pathka 1419. Extr. DipJ. Amhb. XVIII. cs. 13. SÍ. - Ma Páthka falu Lovas-Berényhez közel. "') Méta populorum de Pulgar 1277. Fejér VII d. II. hói. 56. l. — Bő­ gőddel volt határos; ma Polgárdi falu Bőgődtől nyugotra mintegy másfél mérföldre. ") Posseisio Penthele vocata prope Danubium cum patronata ecele- siae S. Pantaleonis 1414. Fejér X. d. V. höt. 486. l. — Ma Duna-Pen- tele. •') Villa Sarkall 1269. Exlr. Dipl. Anoizb. II. cs. 21. sz. és Fejér IV. d. Ili, köt, 493. l. — Ma Sárkány falu Mórtól éjszaknyugotra. ") Possessio Sykator 1419. Extr. Dipl. Amhb. XVIII. cs. 13. SÍ. —Ma Sikátor puszta Veszprém megyében épen a Fejér megyei határszélen Mórhoz egy mérföldre. **) Medietas villae Simontornya alio nomine Zugeth in Albensí Co- mitatu 1401. Fejér. X, d. IV. kóf. i9. l. — A másik fele Tolnához tarto­ zott.

Digitized by Google 147

Saabolcs 0; Szent-György «), Szent-BIárton ^\ Szent-Mi- hály *). Tápé *), Timár •), Tófalu '), Torbágy s), Töbör- csök «), Zámor »»), Zöld "), Jakabháza '^), Vál ^3), Vájta '*), Veréb ").

'*) Regestr. Uladislai 1496. Engel e. h, I. d, 136. l. — Ma Sukorófala a veleDCzei tó közel^be,n. '•) Terra populorum de Supuna 1277. Fejér VJU.lIMK56,l.—B'ógbd' del volt határos. Ma Soponya falu a Sárvíz mellett Bőgődtől egy mér­ földre. ') Praedium Zabos 1457. Exlr. DipL Anolib, XXV. cs. 5. ss. — Czi- kolával és Sz. Mihálylyal együtt említtetik, s így bizonyosan az ezen puszták közt fekvő Nagyr és Kis-Szabolcs puszta. ') Zentbgwrch. 1392. Fejér X. d. II. köt. 87. l. — Zenthgywrgb 1405. — Zentgywrcb 1409. Fejér X. d. IV. köt. 455. és 781. l. — Mint ez okle­ velekből kitetszik, Iszka faluval volt szomszéd ; ma Iszka-Szent-Győrgy falu Fejérvárlól éjszaknyugotra. ') Benedictus de Zentmarton mint királyi igtató ember jeleltetik ki Fejér megyében 1437. Fejér X. d. VI. köt. 86i. l. — Ma Fejérben Szered-Sz.-Márton pusztát találunk. *) Praedium Zenthmyhal 1457. Extr. Dipl. Anolib. XXV. cs. 5 ««. — Ma Sz. Mihály puszta, Adonytól d(>lre a Duna mellett. *) Poss. Tapei 1346. Fejér IX. d. I. köt. 420. l. — Tapey 1366. Fejér IX. d.lll. köt. 608. /. — ' Ma Tápé puszta, Tolnának Fejérrel határos szélén. •) Tymar és Thimar 1269. Exir. Dipl. Anohb. II. cs. 21. ««. és Fejér IV. d. III. köi. 492. l. - 1424. Fejér X. d. VI. köt. 635. 641. l. - 1483. 1437. Fejér.X. d. VII köt. 495. 861. és 887, l - 1438. Fejér XI. d. 186. U — Ma Tímár puszta, Mórhoz egy mérföldre. ') Terra Toufalu 1269. Extr. Dipl Anolih. II. cs.21. st. és Fejér IV. d. III. köt.492. l. — Toufolu 1275. Fejér V. d. II. köt 249. l. — Mór vidé­ kén feküdt; ma nem létezik. ') Villa Regalis Torbag 1390. Zsigmond adománylevelének kivo­ nata b. Mednyánszky Alajostól Tud. Gyűjt. 1820. VIIJ. köK 117.1. —E kivonatban hibásan van állítva Torbágy ma Török>Bálintnak, mert ezek egymástól külön eső faluk. -- Torbágy ma Pestben esik ; ekkor Fejérhez tartozott. ') Biüseni de villa Tuburchuch 1269. Jemey. Keleti ítazás I, d. 236. /. — Ma Töbörzsök puszta a Sárvíz mellékén. ") Zamor 1340. lejér VIII. d. IV, köt. 466. /. —Barcs vagy Sz. Bar­ bara, ma Borbála, pusztával volt határos, és így kétségtelenül a mai Zámoly falu Borbála puszta szomszédságában. 10*

Digitized by Google 148

Főbb birtokosai voltak : a király '), a királyné % a székesfejérvári káptalan % SL SZ. János keresztes vitézei­ nek sz. fejérvári conventje *), a veszprémvölgyi apáczák Í>), a Garaiak «), Újlakiak '), Magyar Balázs «), a Dudari Csá-

") Terra Populorum Zulgageuriensium Zuld nuncupata 1269. Fejér IV. d. III. köt. 492. l.— Possessio Zuld 1275. Fejér V. d, II. köt. 249. í.- A mai Dobos puszta körül Mór vidékén feküdt. ") Possessio Jakabhaza s. a. Kovackich, Form. SoL 342. /. — Ma hi­ hetőleg Jakabszállása puszta Sárosd mellett. *') Regest. Uladislai 1495. Engele.h. L köt. 136. l. — Ma Váll mező­ város. ") Kozma, vajtai nemes, Nobilis de Woytha, mint a Vajtával szom­ széd Tápé haszonbérlője említtetik 1366. Fejér IX. d. III. köt. 608. l. — Ma \ajta falu a Sárvize mellett, hol Béla király névielenj

Digitized by Google 149

kiak % Kanizsaiak % Rozgonyiak % Bánfiak *), Somiak *), Battbyániak ^)f Asszonjfalyi Ostfiak '^), az Almásig Baracs­ kai és Tetétleni % Alapi 9), Szentgyörgyi Vincze **), és Erdős családok **).

uradalmat hlvánfi I. könyv 4. í., Döhrentei, Régi magyar nyelvemlékei II. kot, 1—3. l. és Jásmy Pál^ A magyar nemzet napjai a mohácsi •isi után 274. L — Magyar Balázs leánya Benigna jogán bírta ezen urodalmat Kinizsi Pál, kinek birtokára 1494-ben 54 "A forint esett. Engel e. h. 24. i, ') Bírták Csák-Berény, Pátka, Igar és Sikátor helységeit 1419-ben. Extr. Difi. Anohh. XVIÍI. cs. 13. ss. ') A Kanizsaiak 1401-ben nyerték Zsigmondtól adományban a si- montornyai várat és uradalmat, melynek némely része Fejérben esett. Fejér X. d. IV. köt. 48. l. ') Rozgonyi István temesi gróf Zsigmond királytól kapta adomány­ ban Timár helységét 1424-ben. Fejér X, d. VI. köt. 635. l. melynek ado­ mány zása és birtokba vétele ellen azonban a fejérvári keresztesek conventje a kalocsai káptalan előtt ellenmondott, l/.o.—Rozgonyi István visszaadta ugyan e helységet a conventnek 1437-ben. Fejér X, d. VIL köt. 861. l.: de fia János azt újra elfoglalta 1438-ban. Fejér XI. d. 186. l. — Ugyancsak Rozgonyi István mint Fejér megyei főispán Albert királytól becsületből (pro honore) bírta Dinnyésméd királyi helységet 1439-ig. Fejér XI. d. 275. l. — A csókakői urodalmat V. László adomá­ nyozta nekik 1453-ban. Pray, Annál. III. d. 130. l. *) Bánfí Miklós bírta Őrsziget helységét, melyre 1495-ben 14 forint esett. Engel e, h. 136. l. *) Somi Józsa bírta Vál és Veréb helységét, melyekre 1495-ben 86 forint esett. Engel e. h. 136. l. *) Batthyáni István Fejér megyei alispán volt 1437-ben. Fejér X. d. VII. köt. 904. l. — Nevóket kétségtelenül a Fejér megyei Battyán helységtől vették. 0 Asszonyfalvi Ostfi László soproni főispán Albert királytól 1439- ben kapta Fejérben Dinnyés-Méd helységét. Fejér XI. d. 274. l. *) Almási Péter, Almási László, Baracskai Máté és Tetétleni Mihály követek voltak az 1447-diki országgyűlésen. Huny. kova II. köt. 55. l. ') Alapi János szolgabíró volt Fejérben 1392-ben. Fejér X. d. II. köt. 86. /. ''*)A Szentgyörgyiek vagy Szentgyörgyi Vinczék bírták Szent- Györgyöt (a mai Iszka-Sz.-Györgyöt) Fejérben 1392. 1405. és 1409. Fejér X. d. II. köt. 87. /., X. d. IV. köt. 455. és 871. l. ") Erdős György Fejér vármegyei követ volt az 1505-diki rákosi országgyűlésen. Tud. Tár. Új foly. VL köt. 63. l.

Digitized by Google 150

FAispáDJai közöl emlitbetjttk e korszakból 1437. 1438. és 1439-ben idősb Rozgonyi Istvánt *), 14Ö0-ben Eszterbázi Györgyöt és Fereoczet % és 1460-ban Újlaki Miklós erdélyi vajdát és tótországi bánt ^). 11-szer. Solt vármegye. Nevét a benne feküdt régi Solt vagy Zsolt várától vette, mely bibetőleg Árpád fiától és utódjától Zsolttól mint alapítójától nyerte e nevet *). Ezen megye a Dana jobb partján terült ngyan el, de mégis a danántúli megyék közt véltük említendőnek^ mert ezen korban Fejérvármegyébez volt csatolva, mint számos idé­ zendő oklevelekből ki fog tetszeni. Azonban e megyében külön széket alkotott 0; sőt külön alispánja és szolgabírái is voltak «). Kiterjedése körülbelül agyanaz lehetett, a mi

*) Magnificus Stephanus senior de Bozgon Temesiensis, Albensis et Jauriensb Comitatuum Come» U37. Fejér X d VII. köt. 887. l — Magn. Stephanus, fílíus condam Ladislai de Bozgon pridem Temesicn- BÍB nunc verő AlbensÍB et JaurienBÍB Comitatuum Comes 1438. Fejér XI. d. Í48, és i86, l. — Mint Fejér vármegyei főispán említtetik Albert levelében 1439-ben. Fejér XL d. 275. l. ') Lekocikiff Stemmatogr. I. d. 110. l. ') Kaprinaiy Hist. Dipl. I. köt, 152. l. *) Árpád ezen fiának nevét a vele épen egykorú Constantinus Porphy- rogen. byzanti császár De administrando imperio 40. fej. ZaXtág-nak irjti^ mi a görög ag képző elvetése után Zisalt nevet ad ; Anonymus Belae Regis Nótárius L^LVII. fej. pedig Zuíía-nak írja, minek Zsolta kiejtés felel meg; és így igen hihető, hogy, miután legrégibb krónikáink sze­ rint B a máig is fönmaradt helynevekből következtetve, az Árpád-csa­ lád birtoka Buda, Fejérvár s a Csepel sziget körül a Duna mindkét parsán feküdt, a régi Solt vár és vármegye épen Árpád fiának emlékét tartja fön. ^) Ezen kori számos oklevelekben Comitatus Albensis Sedes Solth név alatt említtetik, mint alább látni fogjuk. •) Mátyás király egy 1476-diki parancsa Comiti vei Více-Comiti et Judicibus Nobilium Comitatus Albensis Sedis Solth van intézve. Kova- chichf Form. SoL 174. /. — Paiilus de Solth Vice-Comes et Emericus de Chorna Judex Nobilium Comitatus Albensis Sedis Solth 1431. Fejér X. d. VII. hót. 352 l. — Még 13ÍJ0 ben Udvardi Albert mint solthi főispán fordul elő. lehoahg Slemmatogr. I. d. 135, l — Az 1505-diki rákoei or­ szággyűlésen Fejér megyén^ k Erdős György, Solt széknek pedig Me-

Digitized by Google 161

1848-ig Pest vármegye solti járását képezte; mint az okle­ velek szerint ezen székben feküdt helységek után hozzávet­ hetünk \\ Ezen megyének vagy széknek, mely 1494- és 1495-ben Fej ér vármegyétől külön volt adó alá véve, adó alá eső házhelye 2750 körül volt 2). Mint várost említhetjük e megyében Kaloesát % mely egyszersmind e korban erősség is volt *j- Helységei : Ágasegyház ^), Akasztó *), Apaj ^), Apos- tag 8), Bábon»), Csorna >»), Dab "); Dömsöd »*), Dusnok »«), gyi János volt külön követe. Tud, tár. Új foly. VI. köt, 63. /. —• Soltot Vei boaif Té ipart, mint külön vármegyét sorolja elö. ') A Duna melleit éjszakra Szúnyog puszta és Dömsöd, délre Fájsz és Dusnok helységek, keletre Kecskemét felé pedig Agasegyháza puszta képezik azon legszélső helyeket, melyek az általunk említendő oklevelek szerint Solt székhez tartoztak. ») Engel e. h 25. és 136. l. ') In eodem (Albensi) Conventu Coletia est metropolis quaedam ci- vitas. Bonfin I. th. I. könyv 17. l. — Valamint Bonfín úgy Ranzan is Ind. 11. 39. Fejér megyéhez számítja Kalocsát, a mennyiben ekkor Solt Fe­ jérrel egyesítve volt. — BunHn e. h. szokása szerint csak a név hang­ zását tekintve, a Ptolemaeus által a Száva és Dráva közt említett régi Coletiani népség nevével hozza kapcsolatha Kalocsa nevét; inkábh elfogadható azon vélemény, hogy a rómaiak idejében ad Statuas Colo- censes állott e helyen. Bombaidus, Topogr. M. Regni Hung. bil. l. *) Hogy Kalocsa a XV. században erősség volt, kitetszik egy 1431-diki oklevélből, melyben a kalocsai érseknek kalocsai várnagyai (Castellani de Kalacha) említtetnek. Fejér X. d. VII. köt. 352. L *) Possessio Agazeghaz in Comitatu Albensi Sedis Solth. Mátyás király korából év nélkül. Kovachick, Form. Sol. 322. l. — Ma puszta Kecskemét és Izsák közt. *) Magna via, qua itur ad villám Okoztou. Fenena királyné 1291-iki levele Dömsöd határleirásában. Fejér VI. d. I, köt. 143. l. — Ma falu Kis-Kőröstől egy mérföldre. ') Terra Opos (hibásan Opoj helyett). Mint Dömsöddel határos hely említtetik 1291. Fejér VI. d. I. köt. Íi3. l. — Ma Apaj puszta, Dömsöd- töl keletre. »)V. László adománylevelében 1453. Katona, llis. Crit. Stirpis mixtae VI. köt. 893, l. '••) Poss. Babon in Comitatu Albensi Scdis Solth Mátyás korabeli

Digitized by Google 152

Ezra 0, Fájsz % Halászi % Halászti (ma Halászteleké *), Nagy-Hartha *), Hülye «), Körös (a mai Kis-Körös) ^), Mégy % levélben éy nélkül. Kotachich, Form, Sol. 323, l. — Ma Bábony puszta a Kis-EúnságbaD Eún-Sz.-Miklós mellett. '") Emericus de Chorna Solt széki szolgabíró volt 1431. Fejér X. d, VIÍ. köt. 352. L— Ma Csorna puszta, Kalocsa és Kis-Körös közt. "J Terra Dob 1291, Fejér VI. d. l köt, Í44. /. — Dömsöddel volt ha­ táros ; ma Dab falu épen Dömsöd mellett. ") Terra reginalis Sumchud (hibásan Dumchud helyett) vocata in Comitatu Albensi 1291. Fejér VI. d. L köt. 143. és 145. l. — Demsed Regestr. Uladislai 1495. Engel e. h. I. köt. 136. í. — A Duna mellett fekszik. ") Nícolaus de Dusnok mint Oroszí helységgel szomszédos nemes említtetik 1431. Fejér. X. d. VII. köt. 352. l. — Dusnok falu Kalocsától délre mintegy két mérföldre. ') Poss. Ezra in Comit. Albensi Sedis Solth. Mátyás korából év nél­ kül. Kovachichf Form. Sol. 243. l. — Ma nem létezik. 'j Faisz 1423. Fejér X. d. VI. köt. 590. l. - Paysz 1436. Fejér X. d. VII. köt. 828. l. — Matthaeus Jo dictus de Fayz, nobilis praedialis Mo- nasterii Zaksardensis. 1431. Fejér X. d. VII. köt. 352. l. — Fájsz falu a Duna mellett Kalocsától délre. ^) Poss. Halazy 1431. Fejér X. d. VII. köt. 351. l. — Halaz 1431. U. o. 371. l. — Mint az első oklevélből kitetszik, Fejér megyének solti szé­ kéhez tartozott, és Oroszi (ma Orosz puszta Kalocsa mellett), Fájsz és Dusnok faluk szomszédságában, tehát a Duna mellett feküdt. — Ez oklevelek szerint a fejérvári keresztesek con ven tjéé volt, s így kétség­ telenül ugyanazon helység, melyről Fejcr sőt Tolna megye leirásában mindig mint az említett convent birtokáról bővebben szólottunk ; de a melyet sem a mai Fejérben sem a mai Tolnában nem találhatunk. — Tolna megyétől csak a Duna választotta el, s így történhetett, hogy némely oklevelekben a solti székhez s így Fejérhez, másokban Tolná­ hoz tartozónak íratott. *) Terra Halászti Dömsöd határainak kijelelése közben említtetik 1291. Fejér VI. d. I. köt. 144.1. — Ma Halászteleké puszta a Duna mellett Dömsödtől délre. *) Dominicus Zeel de Naghartha mint Fejér megyei Solt széki ne­ mes említtetik 1476. Kovachich, Form. Sol. 174. l. — Nagharcha in Co­ mitatu Albensi Sedis Zolt, eV nélkül u. o. 333. l. — Nagy-Harta és Kis-Harta puszták a Dunához közel Pataj mellett feküsznek. ") Huge in Comitatu Albersi Sedis Solth. Mátyás korából év nélkül*

Digitized by Google 153

Oroszi 0> Pih «), Pataj «), Solt *), Szalk ^), Szalk-Szent- Márton ö), Szent-Imre '), Szúnyog «), Sztics 9), Tetétlen ").

Kovackichf Farm. Sol, 243. l. — Hihetőleg a mai Hilye paszta Hajós mellett, s Huge talán Huye helyett olvasási hibából áll. ') Posfl. Kurus in Albensi Comitatu 1396. Exir. Dipl. Anohb. XIII. ci 17. sa. — Patajjal együtt mint Fejér megyei helység említtetik, s így bizonyos, hogy a Patajtól nem igen távol a solti székben feküdt Kis- Körös értendő alatta. •) Mégyi János (Johannes de Megh) Solt szék külön követe volt az 1505-diki országgyűlésen. Tud. tár. Vj foly. VI. köt. 63. l. — Ma Ho- mok-Mégy Kalocsához tartozó puszta. ') Possesio Oroszy 1431. — Orozy 1431. Fejév X. d. VII. köt. 344. és 35i. l. — Fajszszal, Dusnokkal volt határos; ma Orosz puszta, Fájsz és Kalocsa közt. ') Pah in Comitatu Albensi Sedis Zolt. Mátyás király korából év nél­ kül. Kovachich. Form. Sol. 333. l. - Ma Páhi puszta Kis-Kőrös és Izsák közt. *) Poss. Pathay in Albensi Comitatu 1396. Extr. Dipl. Anohb. XIII. cs. 17. si. — Kőrössel (Kis-Körössel) együtt említtetik; ma Duna-Pa- taj mezővárosa. *) PauluB de Solth Vicecomes Comitatus Albenbis Sedis Solth. 1431. Fejér X, d. VII, köt. 351. l. — Solt ma mezőváros. '") Terra Beledihlese vocata de terra Zalch separata 1324.- Possessio 8eu terra Zalk nominata in Comitatu Albensi prope Danubium 1324. Fejér X. d. V. kot. 488. l. — Ma Szalk puszta a Duna mellett, Szalk- Szent-Márton és Duna-Pentele közt. *) Terrae seu possessiones Bethlend et Lovaszfeolde vocatae, quae alio nomine Sz. Marton vocaretur, ín qua esset Ecclesia in honorem Sz. Martoni constructa iuxta Danubium 1324 Fejér e. h. — Ma Szalk-Szent-Márton mezőváros a Duna mellett. ') Zenth Imreh in Com. Albensi Sedis Zolt. Mátyás király korából év nélkül. Kovachich, Form. Sal. 333. l. — Ma Sz. Imre puszta, Kis- Kőröstől éjszakra, a vele együtt említett Páhi és Tetétlen puszták közt. ") Poss. Zunyogh in Comitatu Albensi Sedis Solt. Mátyás korából év nékül. Kotaehich, Form. Sol. 323. l. — Ma Szúnyog puszta, Dömsöd- től éjszak-keletre egy mérföldre. ") Zewch in Comitatu Albensi Sedis Solth. Mátyás korából év nél­ kül. Kovachich, Form. Sol. 333. l. — Ma Szűcs puszta, Kis-Körös mellett. •") Thetetlen in Com. Albensi Sedis Zolth. U. o.— Ma puszta, a vele- együtt említett Sz. Imre pusztától nyugotra.

Digitized by Google 154

Solt megyéhez vagy székhez tartozott Csepel szigete *), mely Nagy-Szigetnek s a benne fekvíi Becse helységéről Becse szigetnek is neveztetett, s ktilön ispán hatósága alatt állott '*). E sziget főhelye volt Rácz-Keve városa, mely előbb Ábrahámfalva nevet viselt, s később Zsigmond alatt az ide telepedett kevii ráczoktól — Kis-Kevinek, utóbb Rácz-Ke- vének neveztetett. Zsigmond király e város lakosait 1404- ben a vám és harminczad fizetésétől fölmentette ; 1405-ben vásárjogot adott neki; 1428-ban minden szolgálat alól föl­ mentette, az alsóbb bírák hatósága alól kivette, s némely határában fekvő királyi földekkel ajándékozta meg; 1435- ben az idegen kereskedőknek csak vásáron engedte meg a rőf-számra árnlást; végre heti vásárokat adott neki és egy> házpártfogói joggal ajándékozta meg. Ezen szabadalmakat megerősítette Albert 1438-ban, Mátyás pedig 1458. 1464. 1473. és 1489-ben ^). E szigetben feküdtek még Csepel, Thököl és Szent-Márton (ma Sziget-Sz.-Márton) erdős, lige­ tes s vaddal bővölködő királynéi helységek *). Itt feküdt

') Insula Chepel mint királynéi jegyajándék említtetik 1461. Okit. CCCXVÍU. sz. — Insula Chepel 1489. Okit. DCCXCII. $z. ') Kitetszik ez Erzsébet királyné 1281-diki leveléből, mely szerint a Lórév mellett fekvő Tamási ncvü földet némely híveinek eladomá­ nyozta, eximendo a iudicio et jurisdictione Comitis de magna insula Fejér V. d. III. kőt. 97 l. — Róbert Károly egy parancsa szól fideli suo Beké Bysseno, comiti de insula maiuri 1342. Fejér YIll. d. IV. köt. 557. l, Comani in insula Beche commorantes említtetnek Albert király ado­ mány-levelében neje Erzsébet részére 1439. Okit. XXIII. sz. — Comes et Officiales insulae Chepel 1489. Okit. DCCXCII. sz. ') Tud. tár Vjfolyam XIV. d. 182. és l.öv. l. — Has. Bél, JSotit. Hung, norae III. d. 521. l. — Ezen levelek közŐl a legutolsót 1489-röl közöl­ jük. Okít. DCCXCII. sz. Ezen oklevélben Kevi városnak csak ezen há­ rom rendbeli kiváltsága erősíttetik meg : hogy polgárai sehol vámot fi­ zetni ne tartozzanak; hogy ellenök folyó perek saját bírájok és eskütt­ jeik előtt indíttassanak, s onnan a tárnokmesterhez és a királyhoz fe- •lebbezlessenek; hogy a Csepel szigeti ispán és tisztek rajtok semmi hatóságot ne gyakoroljanak. *) Oláh niiklös. Hungária 4. fej. — Terra Tukul vocata in magna In­ sula existens 1279. Fejér V. d. III. köt. i7. l

Digitized by Google 155

Lórév és mellette Tamási '), Szent-Miklós % és a sziget legdélibb csúcsán Szigetfö ^). Ezen megye főbb birtokosai voltak: a király és a ku­ nok % a királyné és a királyné kunjai % a kalocsai ér­ sek **), a kalocsai káptalan ''), a székes-fejérvári keresztesek conventje % a Sz. Margit szigetbeli apáczák % a szekszárdi apátság '"); a királyi bndai kápolna ^^), a Nekcsei, később

') Terra nostra Thamasy vocata in Comitatu Albensi prope Lureu existens, super qua quondam serui nostri pertinentcs ad magnam in- sulam residebant. Erzsébet királyné levele 1281. Fejér V. d. III. köt. 97. l. — Ma Lóre' falu a Csepel szigetben, Tamási pedig nem létezik. ^) Jobbagiones de Sancto Nicolao. Róbert Károly parancsa a nagy szigetbeli ispánhoz 1342. Fejér VIII. d. IV. köt. 557. l. ') Szigetfeo 1330. Fejér VIII. d. VII. köl. 173. l. — 1414. Fejér X. d. VIII, köt. 486. l. — Duna-Penteléhez közel esett, és így a Csepel sziget déli csúcsán feküdt; ma nem létezik. *) A király ezen megyei jószágaira 149á-ben 56,1495-ben pedig ugyanarra és a kunokra 433 forint esett az egy forintos segedelemből. Engel e. h. I. d. 25. és 136. l. *) Mátyás király menyasszonya Podiebrád Katalin részére egyebek közt jegyajándékúl kötelezi Csepel szigetét és a királynéi kunokat 1461. OkU. CCCXVIU. $i. ~ A királyné bírta Csepel szigetében Kevi városát a Csepel szigetével együtt Judex et Jurati Ciues Oppidi Illus- trissime Domine Beatricis Regine Kevy vocati in insula sua Chepel habiti 1489. Okit. DCCXCII. »5. •) A kalocsai érsek jószágaira 1494-ben 411'/, forint esett. Engel e. h. I. d. 25. l. — Kalocsa városát bírta a hozzá tartozó uradalommal, hol külön vámagyai voltak 1431. Fejér X. d. VII. köt. 352. /. ') A kalocsai káptalan javaira 1494-ben a segedelemből 429 forint rovatott. Engel. I. d. 25. /. •) Bírta Halászi helységét a Duna mellett 1431. Fejér X. d. VII. köt. $5Í, é$ 37i. l. •) Bírtak a Csepel szigetében, hol posscssiones et iobbagyones religi- osarum Dominarum sanctimonialium de insula S.Margarethae in insula maiori existentes említtetnek 1342. Fejér VIII. d. IV. kot. 557. l. — Még 1291-ben kapták Fennéna királynétól adományban Dömsöd helységét. Fejér, VI. d. l köt. 143, 145.1. '"J A szekszárdi apátság javaira 1495-ben az egy forintos segede­ lemből 367. forint esett. Engel I. d. 136. /. — Bírta Fajszot, és Halászi feUt 1423. Fejér X. d. VI. köt. 5!fO. l. — Fajszon az apátságnak egyházi nemesei is laktak 1431. Fejér X. d. VII. köt. 352. l.

Digitized by Google 156

Garai család *)> a Hunyadiak % a Solti ^), a B&bouyi Szu- nyogi *), a Szticsi ^), Kerekes % Mégyi ') és Csornai csa­ ládok «). 12-szer. Komároni vármegye ^). Nevét a magyarok bejövetele után nem sokára épült Komárom várától vette. Adó alá esö telke mintegy 2200 volt '•»). Várai: Komárom, melyet az Árpáddal beköltözött egyik bún vezér Ketel fia Alap-Tolma építtetett a Vágnak a Danába szakadásánál ^')' ^ ^^* ^^^^ alatti tatárjárásban

'') Dömsöd helysegdt 1495-ben a királyi kápolna bírta, s ekkor e helységre 73 forint rovatott. Engel e.h.L d, Í36. l. ') Patajt és Köröst (a mai Kis-Körö8t) 1396. Nekcsei Zsigmond bírta. Exlr. Diyl Anoh. XIII. cs. 17. SÍ. ') ACorvinus János solti jószágaira 1494-ben az egy forintos segede­ lemből 114 forint esett. Engel. e. h. 25. /. 0 Solti Pál Solt szék alispánja volt 1431-ben. Fejét X. d. VII. hot. 351. l. *) Bábonyi Szúnyogi Albert részjószágokat bírt Szúnyogon és Bá- bonyban, Mátyás korában. Kovachichf Form. Sol. 323. l. ^) A Szíícsi család részjószágokat bírt Szűcs, Páh (ma Pábi), Szent- Imre, Tetétlen és Nagy-Hartha helységekben, melyek ma mind egy­ máshoz közel esö puszták. Mátyás korából év nélkül. Kovachich, Form. Sol 333. l. ") Kerekes Pál tatai várnagy V. Lászlótól részjószágot nyert ado­ mányban Apostagon 1453. Katona, Hist. Crü. Stirpis mixtae VI. köt- 893. l. ') Mégyi János (Johannes de Megh) követ volt Solt részéről az 1505-diki országgyűlésen. Tud. tár Vj foly. VI. köt. 63. l. *) Csornai János (Joh. de Chorna) Solt szele szolgabírája volt 1431« ben. Fejér. X. d. VII. hót. 351. l. ^) Camarum, Comitatus Comariensis, Kamariensis, Komaromensís rév alatt említtetik a régibb s ezen kori oklevelekben. '") A minden házhely után egy forintos segedelemből, 1494-ben 2195. 1495-ben pedig 2191 forint esett e vármegyére. Engel e. h. I. d- 22. és 130. l. ") Anonymus Belae Regis ^otrniui XV. fej.— Fényes vélekedése szerint- A magyar l/irodalom slalisticai, geographiai és történeti tekintetben, I. köt. Ko­ mát omvái megye. Pest, ISiS. S3. /.a kunoké várnak e nevet vagy aKumavíz emlékére, vagy a magokéra adták, kik különben is kumai magyaroknak, az idegen Íróktól pedig Cumanusoknak hivattak—Bonfini-t*^- ^-^önyv 18.1.

Digitized by Google 167

1242-ben megerősíttetvén, a beléje menekült királyi udvar- Dokokkal és más népekkel együtt bántatlanul maradt *). IV. Béla a tatárjárás után, pénz szűkében levén, Komárom várát tartozandóságaival együtt Hénök zsidónak eladta; mi­ ntán azonban később ezen zsidó fiai, a királynéi harmincza- dókat bérelvén, a bérösszegből 800 márka ezüsttel adósok

Komárom nev^t szokása szerint az őskorból, az ázsiai scytha Comari nevű népségtől származtatja. — Bombardus, Topogr. Magni Renni Hung. Bécs, 1750. 154. l. Laziusra fogja, hogy az Commenl. ReipvbK Romanae XII. könyr. II. smk. XIX. (helyesen XV.) fej. egy régi köemlék követ­ keztében , melynek Bombardus létez tét is tagadja , a régi római Com - mertium városból származtatná Komárom nevét; követi öt ez állítás­ ban Szerdaheíyij Chorographia celebiium Hung. urbium et oppidtrum, 2-dik kiadás 1770. 139. 140. l.; holott Lazius e. h. 15. fej. a légi Commertiu- mot a Lábatlannál talált római emlékkő után épen nem Komáromnál keresi, hanem egyenesen Lábatlanhoz helyezi. Ezen kőnek egész föl­ irata pedig, melyért Bombardus Laziust képzelődéssel vádolja, az ál­ tala is idézett Bonfiimál e h. egész kiterjedésben ohasható. — Engely Gesch. der Kebendlander I. d. 235. l. Ad Muros vagy ad Mauros római gyarmatot gondolja itt keresendőnek ; D' AnriUe ellenben /. d. 322. l, ezt és ad Statuas gyarmatot Bátaszék és Szekszárd közé helyezi. Némelyek Komárom környékébe helyezik Virginaceum Castrum régi római várat, azon helyre a Vág-Dunához közel, hol ma is a Leányvár­ nak nevezett romok feküsznek. Fényes, M, orsx,, geogr. swiára II. köt. 241. l. és Komárom vni megye 58. l. ') Kitetszik e« IV. Bélának 1245-ben kelt leveléből, mely levélben a király Folwyne nevű hívét (e név talán FaUcéne, s mint a késÖbb- kori falnagy^ fónagy^ eredetileg falu bíráját Comes villae-t jelent, a vén, szójárással viit, szót a német grau, gráf s latin comes értelemben vé­ vén), azért, hogy a várat megerösítvén,abban a királyi udvarnokokat és más számos népet megmentette, mint csekély birtokú embert (qui co- piam terrae non haberet), Komárom vármegyében Hetény helységé­ ben a komáromi várhoz tartozó két ekényi, és Bana várához tartozó három ekényi lakatlan földdel adományozza meg. Fe^ér VII. d. III. kot. 144. l. — Világos ezen oklevélből, hogy azon állítás, melyet legelőször lloléczi Mikály, Tud. Gyűjt. 1825. V. köt. 10. l. minden alap nélkül saját vélekedése után vett föl, s melyet Fényrs vizsgálat nélkül utána mond, A magyar birudalum. Komárom vármegye. 85. l., hogy t. i. 1242-ben, midőn IV. Béla alatt a tatárok hazánkat pusztították , a komáromi vár is ke- zökre került volna, teljességei el nem fogadható.

Digitized by Google 158

maradtak s zálogul a komáromi várat lekötötték^ a királyné, minthogy az emiitett zsidók több határidőre sem voltak ké­ pesek £zetni, a várat magához vette, és minden tartozandó- ságaival együtt a király IV. Béla megegyezésével 800 márka ezttstért Valter kamara-ispánnak eladta ^), miről annak ké­ sőbb 1268-ban IV. Béla külön kiváltságlevelet adott ^). Val­ ter és utódai nem sokáig bírhatták e várat; mert már 1277- ben Tamás bán fordul elő mint Pozsony, Nyitra és Komá­ rom vármegyék főispánja, ki ugyanekkor Komáromban kelt levelében a komáromi jövevényeknek némi szabadalmakat adott 3). 1307-ben Trencslni Csáki Máté nádor bírta, ki ek­ kor Komáromban kelt levelével az atyja Péter nádor által Komárom városának adott szabadságokat megtartani Ígér­ kezett *). I. Károly király e várat Mátétól elfoglalván, az esztergomi érsekségnek adományozta, mint a bevett szokás szerinti királykoronázási ajándékot,1315-ben*J. De nem soká­ ra visszacserélte azt, helyébe Bars várát és tartozandóságait, s a Honth megyei Báth mezővárost adván az érsekségnek ®). Zsigmond király 1387-ben Komárom várát minden tartó- zandóságaival elzálogosította Simon tornyai Laczkfí István nádornak, és rokonainak, másik Istvánnak, néhai Dienes vajda fiának, és Andrásnak néhai Miklós vajda fiának, 8000 arany forintban, mint a mely összegben az emiitett várat nekik már előbb Mária királyné átírta volt '). Ugyanő 1422- ben e várat és tartozandóságait 6840 arany forintban ve-

•) IV. Béla levele 1265. Fejér IV. d. ÍIL köt. 282. l. ^) IV. Béla levele 1268. U. o. 443. /. ") Tamás bán levele 1277. Fejér VI. d. II. köt. 401. l. *) Csáki Máténak ezen levele't, a Komárom városi levéltárból, két­ ezer is közli Fejér, VI. d. II. köt. 402. l. és VIII. d. I. hot. 238. l. mindkét helyen igen hibásan ; az első helyen néhai Máté nádor, a másodikon helyesen Péter nádor, Csáki Máté atyja által adott szabadságokról van szó. ^) IV. Béla 1317-diki levele, melyben 1315-ben kelt adományleve­ lét megerősíti. Fejér VIII. d. II. köt. ü3. l. «) Róbert Károly levele 1320. Fejér Vili. d. Il.köt. 251. l. '^) Extr. Dipl. Anol^. XII, cs. 7. s».

Digitized by Google 159 tette zálogba Garai Miklós nádornak ^). 1438-ban Erzsébet királyné volt e vár birtokosa ^)f ki 1440. febr. 22-dikén itt sztllte fiát, az árvánszületett Lászlót ^), Mátyás király itt nagy költséggel pompás épületeket, terjedelmes csarnoko­ kat építtetett *). Uralkodásának ntolsó éveiben a komáromi várat a főispáni méltósággal fiának Corvin Jánosnak ado­ mányozta, mint ez kitetszik az ország nagyainak vele 1490. június l7-én kötött egyességleveléböl, melynek egyik pontja szerint a pozsonyi vár és föispánság, a komáromi vár és föispánság, mint szintén Tata vára, minden tartozandósá- gaikkal; 40,000 arany forintban átírva zálogul továbbra is Corvin János kezén maradjanak ^). Másik igen nevezetes vár volt e megyében Tata, melyet e korban Bonfin úgy raj­ zol, mint egyikét Magyarország legjelesebb erősségeinek. Egyik oldalról ató, más oldalról sziklába vésett kétszeres árok és kőfal védelmezte, úgy hogy egy részről sem lehetett volna vívni *). Eredetét és régibb történeteit homály fedi. Albert király és neje Erzsébet Tata várát, Vithán, Gesztes, és Es- seg váraival együtt Rozgonyi Istvánnak 9000 forintban zá­ logba vetette 1438-ban '), mely zálogot Mátyás király is megerősített 1459-ben Rozgonyi István fiai, János , Rajnáid és Osvát részére éltök idejére ®). Mátyás király e várat ké­ sőbb, midőn már düledező félben volt, roppant költséggel újra építtette, és dúsan aranyozott, faragványokkal diszesí- tett épületekkel és termekkel ékesítette ''). Uralkodásának

') A győri káptalan igtató levele 1422. Exlr. Dipl. Anolzb. XIX. CS, 16. S3. ') Castrum nostrum et eius oppidum Comarou. Erzsébet királyné levele 1438. Fejér. XI. d,m. L ^) Has. Hunyadiak kora I, kút. 176—177. l. *) Bonfin IV. th. Vir. könyv. 461. l. '•") Pray, Epist. Procerum I. köt. 3SS. /., Korachich^ Suppl. ad. vesligia Cütnit. II. küt. 270. l. ^) Bonfin e. h. és I. köt. 1. könyv. 18. t. ') Budai Ferencz, P„lg. Lex. I. köt. 192. l. *) Budai Ferenci e. h. Mátyás e levelét 14.^)8-ra teszi ; Kaprinainál llist. Dipl. II. kot. 350. l. e levél kelte 1459. october 18-dika. •) Bonfin IV, tii. Vll. könyc. 461. l. — Raman. Ind. I. 44. /.

Digitized by Google 160 vége felé Mátyás Komárommal eg;ytttt} mint fentebb emiitök, fiának Corvin Jánosnak adományozta. Említhetjük még e korból Gesztest ') és Vithán várát «). Városai: Komárom, mely már a XL században mint helység említtetik ^). lY. Béla 1265-ben Komárom faluját, melyben előbb királyi udvarnokok laktak, mintán ezeket in­ nen más helyre áttette, Komárom várával és tartozandósá- gaival együtt, mint fekvésénél fogva a várhoz alkalmas he­ lyet, Valter kamaraispánnak adományozta, s egyszersmind az oda költözött és költözendő jövevényeknek ugyanazon sza­ badságokat adja,me]yeket a pesti új-hegyi(budavári)polgárok élveztek*). 1277-ben Tamás bán Nyitra,Pozsony és Komárom vármegyék főispánja bírta, s lakosainak következő sza­ badalmakat adott: hogy a komáromi várnagy és udvarbíró hatósága alól kivétetvén , egymásközti minden pereiket vagy maga személyesen vagy általok választandó saját birájok fogja Ítélni; hogy egy egész udvartól földdij fejében egy évre fél forintot fizessenek, felét Sz. György, felét Sz. Mi­ hály napkor; hogy ha örökös nélkül halnak el, birtokukat

') Gesztes várát 1438-ban vetette zálogba Albert király éa neje Erzsébet Rozgonyi Istvánnak. Budai Feiencz e, h. és Kaptinai II. 148. l. — Gesztes várát e's uradalmát Újlaki Miklós bírta Mátyás korában. Gyurikotics, De silu et amhitu Slav. et Croatiae I. rési 21. l. — Gesztes falutól keletre egy negyed órára állanak a régi gesztesi vár romjai. Fényes, Komárom várm, i79. l. ^) Vithán várát Tata, Gesztes és Esseg várakkal együtt kapta zá logba Rozgonyi István 1438. Budai Ferencz e. h. — Vithán várának omladékai, melynek kapitánya 1547-ben Nagy László volt, Gesztes- hez közel egy hegyen látszanak, Fényes, Magyarorsi. I. köt. 15S. l ^) Sz. Istvánnak a bakony-béli apátságot alapító levelében már említtetik tributum de portu et foro Comarin 1037. Fejér I. d. 328. l, — I. Geyza királynak a Garan melléki Sz. Benedek monostora ré­ szére adott alapító-levelében említtetik Komárom (Camarum), és a ko­ máromi halászok, piscatores Camarienses 1075. U. o. 432. és 437. l. *) IV. Béla levele 1265. Fejér IV. d. III kot. 262. /., melyben még villa Kamarum név alatt említtetik. — IV. Bélának 1268-diki levelé­ ben szintén Villa Kamaron, Komaron és Kumarun néven fordul elö. Fejérnél e. k. 455. 456. l.

Digitized by Google 161 bárkinek szabadon hagyhassák; hogy kö?etségbe egyedül az ö levelére és senki más parancsára ne tartozzanak járni; hogy a Vágón túl magok részére nádat szabadon vághassa­ nak ; hogy a vizeken vám nélkül szabadon járhassanak; hogy a dézmát a dézmaszedöknek kévékben fizethessék ^). 1307-ben Trencsini Csáki Máté nádor mint birtokosa meg­ erősítette általánosságban mindazon szabadalmait, melye­ ket a város részére atyja Péter nádor adott volt, mint azok a város bírája által előmntatott kiváltságlevelében foglaltat­ tak ^). Róbert Károly 1315-diki oklevelében mint város vagy mezőváros említtetik, s ekkor a várral és tartozandösá- gaival együtt az esztergomi érseknek adományoztatott ^); ki azt 1320-ban Bars váráért és mezővárosáért a királylyal önkényt megcserélte ^). 1331-ben adott I. Károly a város­ nak szabadalmakat, melyek a Tamás bán által 1277-ben adott szabadalmakkal a dézmafizetésről szóló utolsó pont kivételével; mely itt mellőzve van, lényegesen egyeznek, azon csekély különbséggel, hogy a polgárok perei a város bírájától a királyhoz vagy a tárnokmesterhez felebbeztesse- nek, és hogy minden javaikkal az egész országban szára­ zon és vizén egyaránt szabadon járhassanak ^). 1387-ben Zsigmond király levelében, mely által a komáromi várat minden tartozandóságával a Simontornyai Laczkfiaknak el­ zálogosítja, mint falu említtetik ^): de 1422-ben a győri káptalannak Garai Miklós nádornak Komárom vára és tar- tozandóságaiba történt beigtatásáról szóló levelében mezo-

•) Hospites de Kamarun. 1277. Fejér L d, II. kőt. 40i. l. ') Judex civitatis et universi hospites neonon eiues nostrí de Koma- run. Máté Nádor levele 1307. Fejér VI. d. II. hűt. i02. l. és VIII. d. l. 238. l. ') Castrum nostrum de Kamarun vna cum ciuitate seu oppido Ka- mariensi 1315. Fejér. VIII. d. II. köt. 67. l. *) I. Károly levele 1320. Fejér Vili, d. II. köt. 25i. l. ») Róbert Károly levele 1331. Fejér VIII. d. III. köt. 53í. í.— Ebben a város Ciuitas nostra Komaromiensis néven említtetik. •) Possessiones seu villae Komaron stb. 1387. Exir.. Dtpl. AnoliL XII, C8. 7. Si. HUNYADIAK KOKA. Ví. KÖT. 11

Digitized by Google 162 ^ •árosnak van nevezve '). Hasonlóan mezővárosnak emliti Erzsébet 1438-diki levele -). A városnak L Károly által adott szabadalmait megerősítette Mária királyné 1388-ban, Zsigmond 1401-ben és 1411-ben; Hunyadi János Budán 1446ban, V. László Bécsben 1453-ban; Zsigmond levelét megerősítette Mátyás 1465-ben ^). Ugyanő 1489-ben meg­ ajándékozta a várost Várközi nevti helységgel, mely azelőtt a komáromi várhoz tartozott *). Különösen emelkedett a vá­ ros a fény kedvelő Mátyás király idejében, ki a Csallóköz­ ben, ezen akkor arany-kertnek nevezett szigetben, örömest mulatott, s nem csak a váiat erősíttette meg 1462-ben, ha­ nem ott pompás épületeket is emeltetett, s a vár mellett szép mulató- és vadas-kertet is ültettetett ^). Itt állott a király­ nak egy díszes mulató-hajója is ^). Komárom vármegyének másik nevezetes városa volt e korban Tata, mely a hagyo­ mány szerint nevét az Apuliából beköltözött San-Severinoi gróf Deodatustól, Sz. István keresztatyjától nyerte, kit Sz. István tiszteletből Tatának nevezett ^). A XlII-ik és XlV-ik

•) Oppidum Komarom 1422. Exír, Dipl. Anohb. XIX. cs. 16, «. ') Castrum nostrum et eius oppidum Comaron. Erzsébet levele 1438. Fejér XI. iii. l. •) Elősorolja ez okleveleket, a melyeknek eredetijei a Komárom városi levéltárban vannak, Fényes, Komárom várm. 90. 91. l. — Mind easen három századon át szakadatlan folyó s fentebb egyenként emle­ getett oklevelekből kitűnik, mily hibás volt Holéczi Mihály véleménye, ki Tud. Gyűjt. 1825. V. köi.9. l. Korabinszki Lexicona által félrevezetve, azt hitte, hogy Komáromot Mátyás király tette faluból mezővárossá, mit még 1841-ben is utána írt Fényes, Ittagyarorsz. Geogr. leírása 2-dih javtíott kiadás. I. köt. 1B9. l. *) Ez oklevél eredetié is megvan a város levéltárában. ») Holéczi Mihály, Tud. Gyűjt. 1825. V. köl, 19. l. ») Bonfln IV. tii. VII. könyv. 961. l., ki ezen hajót részletesen leírja. ') Legelsőben említtetik e hagyomány, kétségtelenül régibb kró­ nikái följegyzések nyomán, IV. Béla 1263-diki oklevelében, melyet a tatai monostor részére adott. Fejér IV. d. III. Aüí. í05. Z. — Olvas­ hatjuk ezt a Chronicon Budense-hen is Podhradahy kiad. 47. /, és Bon- finnál II. Üi. I. könyv 115.1.

Digitized by Google 163 századi oklevelekben még mint falu említtetik ^); de már a XV-dik század elejétől fogva mint város vagy mezőváros fordul elő az oklevelekben ^). A város két részre volt osztva, a magyar és töt városra ^)f mely utóbbi ma Tó-város nevet visel. Ezen korban sokáig bírták zálog czim alatt a Rozgo- nyíak; kiket, ú. m. Rozgonyi János erdélyi vajdát, és test­ véreit Rajnáid és Osvát székely ispánokat, Mátyás király 1460-ban a tatai Sz. Péter monostorának pártfogóságával is megajándékozott *). Később a koronára visszaszállván azt az építésben gyönyörködő király nagy költséggel kies mu­ lató helylyé alakította. Nevezetes volt itt egy igen nagy, egész mérfóld hosszú halastó a legkülönfélébb halakkal, valamint egy igen nagy kiterjedésű vadas kert, hol a király gyakran élvezte a halászat és vadászat gyönyöreit *). Mező­ város volt még e megyében e korban a mai Neszmély ^) és Megyer is ').

•) IV. Béla 1263-diki levelében villa Tata, ugyanannak 1268-diki levelében villa Thota néven fordul elő. Fejér ÍV, d. III. köt. 104. és 455. l. — Possessio mea Thata, Mikó mester végrendeletében 1305. Fejér VIII. d. I. kot. 195. l *) Oppidum Thata 1419. Fejér X d. VL köt. 238. l. — Civitas Thata 1419. U, 0. 2W. l, — £z oklevelek szerint Garai Miklós nádor elnök­ lete alatt e városban tartatott ekkor Győr és Komárom vármegye közgyűlése.— 1426-ban itt kelt Zsigmond királynak két levele. Dátum in nostra civitate Tata 1426. Fejér X. d. VI. köt. 800. l. és Dátum in oppido nostro Tata 1426. U. o. 813. l. — Civitas Thata Zsigmond két 1430-diki levelében. Appendix ad Calal. Numtnoium Instit. Siéekényiani 206. és 211. l. — Abbatia in oppido Tatha 1460. Okit. CCCXV. ss. *) Kaprinai, Hist. Dipl. II. köt. 351. l. *) 1460. Okit. CCCXV. si. *) Bonfin 11, tii. I. könyv 461. /. — Oláh Miklós, Hungária VIII. könyv 15. l. — Emlékezik a tatai mulató helyről Forgács^ Comment, 204. l. és Istvánfi is XV. könyv 266, /., az utóbbi megjegyezvén, hogy az az ö idejében már egészen el volt pusztulva. •) Oppidum Nezmel mint Komárom várához tartozó hely említte­ tik 1422. Extr. Dipl. Anolib. XIX. cs. 7. 55. — 1460-ban szintén mint Komárom várához tartozó mezőváros Hosszúfalu (Langendorf) név alatt jő elő; egy 1471-diki oklevélben szintén mezővárosnak nevez­ tetik. Fényes, Komáromvármegye 185. L — Hogy Neszmélyt németül 11*

Digitized by Google Helységei: Aba '), AboBtyán % ÁICBÍ »), Almáfl *), OS *), Árpa 6), Babona'), Baj «), Bana »), B&uhida "),

LaQgendorfnak B latinul Longa villának is nevezték, bőven kimutat­ tuk. Hvny. kora l koL US-^ibO. l. ') Nagy-Megyer Komárom vármegyében mezővárosi kiváltságle­ velét 1466-ban nyerte Mátyás királytól. Fényes, Komárom vármegye 95. l. — Mint villa Megér említtetik 1268. Fejér IV. d. köi, 451. l. — Ko­ márom várához tartozó falu volt még 1422-ben is. Extr. Dfpl. Anoltb, XXI. c5.16. si. — Ma mezőváros a Csallóközben. ') Possessio Aba 1356. Fejér IX. d. VI. köt. 75. l. — Ma puszta a Zsitva mellett. >) Foss. Abostyan 1383. Exlr. Dipl. Anolih. XI. cs. 23. se. — Abas- tyan 1385. V. o. XII. cs. 2. s«. — Ma Agostyáu falu Tata mellett. ») Althy 1346. Fejér IX. d. I. köt. 409. L— Eredetileg Alcsinak hang­ zott e név ; ma Ács falu Komáromtól egy mérföldre. *) Villa Almás 1422. Exlr. Dipi. Anohb. XIX. cs, 16. *». — Ekkor a komáromi várhoz tartozott; ma falu a Duna partján. ^) Villa Oronos, quae est castri, és altéra Oronos, quae est Zulga- geuriensis 1268. Fejér IV. d. IIL köt. 558. l. — Ma Aranyos falu és Fel- Aranyos puszta a Csallóközben. •) Villa Árpa 1248. Fejér VII. d III. köt. 3i. í. — 1268. Fejér IV. d. Ili. köt. 45i. l. — Terra Árpa in Comitatu de Komarun 1274. Fejér VII. d. III. kötet 78. l. — Terra Arpaa 1379. és 1480. Fejér VII, d. III. köt. 139. éi 131. s követ. l. — Az idézett oklevelek némelyikéből kitet­ szik, hogy több helység volt e néven egymás mellett; melyeknek hol fektéről bőven értekezik Ipolyi, Új Magyar Mui. 1858. XII. fút. 544— 546. l., azokat a ma Pozsony megyében eső Bős mezőváros köm> é- kére helyezvén, melynek határában a nép máig is Arpásnak nevez egy helyet. ') Nicolaus de Babuna 1268. Fejér IV. d. III. höt. 488 l. — Özvegye a Komárom megyei Gyarmat pusztát Póki Lukácsnak írta át, s így Komárom megyei birtokos volt; hol Bábolna puszta ma is fen van a pest-győri országúton. ») Poss. Bay in Comitatu Comaromiensi 1408. Fejér X. d. IV. köt. 673. l. — Bay 1465. Exlr. Dipl. Anolib. Fasciculus Ecclesiasticus 11. Sióm. — Ma Baj falu Tatától keletre fél mérföldre. •) Villa Bana 1248. Fejér VI. d. III. köt. 31. J.^ Possessio seu terra Bana 1379. U, o. 139. l. — Tributum in Bana 1387. Extr. Dipl. AnoUJb, XII. CS. 7. S5. — Ekkor ez Némái Kolosfí Jakabé volt, de vámja a ko­ máromi várhoz tartozott. — Bana falu mellett Komáromban létezett

Digitized by Google 165

Bille 0> BodolófÖlde ^, Bogya «), Bök % Császár ^), Cse- ke«), Csém ^, Csete «), Csicsó kettő »), Csúz »*»), Ekecs "),

egy régi vár, mely a XIV. század előtti oklevelekben gvakran említ­ tetik, 8 melynek ispánjai Comites de Bana név alatt az Arpád-házbeli királyok okleveleiben igen sokszor fordulnak elő. — A Hunyadiak korában e várról már nincs emlékezet. Némi sánczai s körülte épület­ nyomok máig is láthatók Bana falu mellett a máig is úgy nevezett várdombon. Fényft, Komárom várm. i46. h ") Banhida 1288. Fejér V, d. III. köt. 4Í4. /. — KézeU szerint /. könyv IV. fej, 6. $. ennek környékén, iuxta Banhida in quodam oppido verték meg Árpád magyarjai Szvatopluk seregét. — E vereséget a Ckron. Potoniense szintén Bánhidához, in oppido circa pontem Báni iuxta Ta­ tám, helyezi. — Banhida ma falu Tatától délre egy órára. ') Terra seu possessio Boyllc 1284. Fejér V. d. III. köt. 265. l. — Ekkor adták ezt át János bán és testvérei az esztergomi érseknek. — Billem. Mocsa helység határleirásában 1291. Fejér VI. d. I. köt. 93. i.— Possessio Bylie 1425. Fejér X. d. VI. köt. 707. l. — Ekkor cserélte ezen helységet az esztergomi érsek Zsigmond királylyal Kis Mocs helysé­ géért — Ma Billeg puszta, Szőny és Tata közt. ') Poss- Bodolowfeuldu 1349. Extr. Dipl, Anohb. IX. cs. 4. 5*. — Ez oklevél szerint Szomold és Agostyán közt esett; ma nem létezik. ') Villa Bogya, quae est castri 1268. Fejér IV. d, VI. köt. H9. l. — Bogya cum tributo, mint Komárom vár tartozandósága említtetik 1387. Extr. Dipl. Anolzb. XII. cs. 7. SÍ. és 1422. Ü. o. XIX, cs. 16. »5. — Ezen helység a mai Vár-Bogya a Csallóközben. *) Alsou Buk 1387. Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 7. sz. — Bwk 1422. V,o. XIX. cs. 16. s».~A komáromi várhoz tartozott; ma Alsó- és Felsö- BQk, puszta a Csallóközben a Duna mellett, az aranyosi határba olvadva. *) Jobbagiones in Chazar commorantes 1419. Fejér X. d. VI. köt. 239. l — Ma Császár falu Kis-Bértöl keletre egy mérföldre. •) Possessio Cheke in Comitatu Comaromiensi 1416. Fejér X. d. V. köt. 724. /. — Ma Cseke falu Bars vármegyében Komárom vármegye széléhez közel. ') Csémi János (Johannes Chcmy) mint egyik királyi igtató ember neveztetik Mátyás egy 1485-diki igtató parancsában. Okit. DCDXXIIL si. — Csém ma puszta Komárom és Igmánd közt. ") Possessio Chete 1419. Fejér X. d. VI. köt. 239. /. — A vértes-ke­ resztúri apát bírta, s Császár közelében feküdt. A Császárral határos mái Kethelynek gyaníthatjuk. •) Villa Chychou, quae est castri 12$8. Fejér IV. d. Ili. köt. 45.3, /,

Digitized by Google 166

Ekei 0, Für »), Püzegtö »), FÜB *), Gadócz *), Geller % Gttta ^, GerebecB «), Gyalla »), Gyarmath '«), Gyirok "),

— Alsoa Chychow 1387, Exir. Dipl, Anohb. XII. ct. 7. ««. — Chycho és alia Chyclio 1422. ü, o. XIX. es. i6. a. — a komáromi várhoz tarto­ zott; ma csak egy CSÍCBÓ falat találunk a Csallóközben a Duna mellett. '°) Michael de Chuz mint a Komárom megyei Csúz helység birto­ kosa emlegettetik 1416-ban. Fejér X. d. V. höi, 723. $ köv. l. ") Poss. Eketh 1349. Fejér IX. d. I. köt. 709. l. — Ekech 1422. Extr. Difi. Anolih. XIX. cs. 16. SÍ. — Ma Ekecs fala a Csallóközben. ^) Villa Ekl 1268. Fejér IV. d. III. köt. 44S. l. Poss, Ekl 1326. Fejér VIII. d. VII. kőt. 187. l. Ma Ekei falu a Csallóközben. ') Füri (de Fywr) Balogh János Komárom megye követe volt az 1605-diki országgyűlésen. Tud. tár. Új fohj. VI. köt. 63. l. — Ma Für falu az udvardi járásban. •) Hospites nostri de Füzegh Thu 1269. IV. Béla levele. Fejér VII. d. I. köt. 356. l. - Villa Fyzeghlhw 1422. Extr. Dipl. Anolab. XIX. es. 16. st. — Ekkor a komáromi várhoz tartozott. — Ma Fűzitö puszta, Szó'nytöl keletre a Duna mellett. \) Villa Fyuz és Fyus, a komáromi várhoz tartozott 1268. Fejér IV. d. III. köt. 451. l— Volt egy másik villa Fyus is, melyet ugyanakkor a pannonhalmi apát bírt U. o. 463. l. — Ma egy Fűs fala van Csalló­ közben, melyet máig is az említett apátság papnemesei bírnak. *) Possessio nobilium archiepiscopalium de Gadowcz 1438. Fejér d. 142. l. — Ma Gadócz puszta a Csallóközben a komáromi határ mellett. ^) Villa GyuUer 1268. Fejér IV. d. III. köt. 450. 452. l. Ez a komá­ romi várhoz tartozott; de volt egy más hasonnevű helység is mel­ lette, villa Guller Zulugageuriensis 1268. U. o. 4iO. l. — Ma Alsó- és Felsö-Gellér faluk a Csallóközben. '} Villa Guta, quae est archiepiscopi Strigoniensis 1268. Fejér IV. d. III. köt. 450. l. — Possessio archiepiscopalis Gutha 1349. Fejér IX. d. I. köt. 711. l. — Ekecscsel volt szomszéd; ma Gutta mezőváros Csallóközben a Vág mellett, s ma is az esztergomi érsek birtoka. ') Gerebech 1459. Kaprinny e. h. II. köi. 351. í.- A tatai várhoz tar­ tozott ; ma Felső- és Alsó-Grébics puszta. Tata mellett. ') Pessessio Gylla 1357. Fejér IX. d. VI. köt. 77. í.— Paulus Hendy de Gyalla Komárom megyében igtató királp ember volt 1485. Okit* DCCXXV. 8i. — Vék, Aba és Konkol helységekkel, ma pusztákkal volt határos, s így kétségtelenül az ezek tőszomszédságában fekvő

Digitized by Google 167

Halap 0> Halas % Haraszt % Hetény •), Izsa % Izsap «), IstTánhegye ''), Katapán-monostora ^)y Karva ^)f Kis-Keszi mai O-Gyalla falu a Zsitya mellett. — Ettől majdnem egy mérföldre esik a mai Új.Gyalla. '") Praedium Gyarmath 1268. Fejér IV. i, III. U%. 4SS. l. — 1485. Okit. DCCXXlir. és DCCXXV. si. - Ma Gyarmat puszta, Komáromnak Esztergom- és Fejrfr vármegyék közé szögellö részében. ") Po9s. Dyruk in Comit. Camariensi. 1317. Fejér VII. i, II. höl. 80. l. — Gyuruk, Gyruk, és Gyrugh 1332. Ftjér VII. d. III. höt. 6b3. l. — Győrök iuxta flumen Nitria 1335. Fejér VIII. d, IX. köt. 51. l. — Az esztergomi érseké volt, ma nem létezik; a vele mindig együtt emiitett Leeck-kel együtt, mely a mai Löki falu Nyitrában, e megyében ke­ resendő. ') Foss. Halap in Comitatu Comaromiensi 1362. Exir. Dipl. Anohb. IX, cs. 46. Si. — 1408. Fejér X. d, IV. köt. 673. l. - Foss. Halaph 1423. Extr, Dipl. Anohh, XIX. cs. 29. »s. - Halaap 14C1. U. o. Fasc. Eeeles, 11, SÍ. — Mindig Bajjal együtt említtetik , s hihetőleg e mellett feküdt Tata környékén ; ma nem létezik. ') Halas 1387. Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 7. sz. — A komáromi vár­ hoz tartozott; ma e néven nem létezik; hihetőleg a mai Harcsás puszta, Komárom mellett a Vág partján. =»} Villa Eorozth 1268. Fejér IV. d. III. köt. 452. l — Ez oklevél szerint Tany, Fuss, Csicsó és Geller csallóközi helységekkel volt szomszéd. — Harazth 1387. Extr. Dipl. Anohb. XXI. cs. 7. ss. — A ko­ máromi várhoz tartozott; ma nem létezik. *) Villa Heten in Comitatu Kamaromiensi 1245. Fejér VII. d. III. köt. m. l. — Villa Heten 1264. Fejér IV. d. III. köt. 20(). és 255. l. — Terra Heten 1268. í^.o. 355.Í.—Villa Heten 1272.Fí-jér V. d. I. höt. 276,1 — Possessio Hetyn 1305. Fejér VIII. d. I. köt. Í95. l. — Ma Hetény falu Komáromtól egy mérföldre. *) Terra Ysa 1268. Fejér IV. d. III, köt. 455. l.~^ Fath és Virth szomszédja volt; ma Tzsa falu a Duna partján az emiitett pusz­ tákhoz közel. •) Izsóp 1422. Exlr. Dipl. Anohb. Xl\. cs. 16. si. — A komáromi várhoz tartozott; ma Izsap falu a Csallóközben. ') Istuanhegye 1459. Kapiiuaie. h. II. d, 351. l. — k tatai várhoz tartozott; ma nem létezik. *) Monasterium de Kothpan 1268. Fejér IV. d. Ili, köt. U6. l. - Bir­ tokosától a Katapán nemzetségtől nyerte nevét; ma Monostor puszta a Duna mellett Komáromhoz és Űj-Szönyhöz közel. •) Korwa in Comitatu Comavom 1245. Fejér IV. d. I. köt.. 400. l. — Ma Karva puszta Esztergom megyében a Duna mellett.

Digitized by Google 168

és Nagy-Keszi 0, Kolta % Rév-Komárom falu»), Konkol *), Knlosod *), KurU-Keszi»), Kürth '), Lábatlan «), Léi «),

') Villa Bartholomaei Kezn nominata és alia villa Rezu, quae Bpectat Stephano 1268. Fejér ÍV. á. IIL köt, 452.7. -^ Mint Tanynyal határoB helyek említtetnek s így kétségtelenül a mai Kis- és Nagy- Keszi faluk a Csallóközben. — Possessio Kyskezo vocata iuxta Kezű maiorem 1272. Fejér V. d. 11. köt. 44. l. — Kezeu in Comaromiensi Co- mitatu 1373. Fejér IX. rf. IV. d. 516. l. — Több Esztergom megyei helységekkel együtt emlittetik, s ez oklevélből meg nem határozható, vájjon a Komárom vára mellett feküdt Keszi, vagy Kurtakeszi; vagy az Esztergom megyei Bátorkeszi értendő-e alatta.— Villa Kezew quae pertinet ad ipsum castrum 1268. Fejér IV. d. Uh köt. 456. l. — Komá­ rom vár tőszomszédságában feküdt. — Ugyanezen Kezyw mint a ko­ máromi vár tartózandósága említtetik 1387. Extr. Dtpl Átiohb. XíL es. 7. SS. ') Ezen falut 1458-ban Vizaknai, Aranyadi és Parlagi László bírta. LehocMky, Stemmat //.

Digitized by Google 169

Liígör 0, Madár «), Majk ^), Mak *), Marczelháza *), Me- gyeres «), MercBe '), Nagy- és Kis-Mocs *;, Mocsa"), két

*) Ezen helységről nevezte magát a XV. században virágzott Lábatlani (de Labathlan) család. *) Magister Johannes, quondam vicecomes Camariensis de Leél 1356. Fejér IX. d. VI. köt. 76. l. — Villa Leél 1419. Fejér X d. V. kőt. 728. l. — Ma Érsek-Léi és Nagy-Léi szomszéd helységek a Csallóköz­ ben a Duna mellett. ') Tributum Lugur muncupatam, Komárom várhoz tartozott 1387. Extr. Dipl. Anolsb. XII. cs. 7. ss. >- Ma Ris-Lögör puszta a Csalló­ közben. ») Poss, Madarr 1485. Okít. DCCXXIII. és DCCXXV. $». — Ma Madár fala az udvardi járásban. ') Abbas S. Martini Ecclesie de Moyk 1252. Fejér. VII. d. V. köt. 297. 298. d, — Ecclesia de Moyk 1268. Fvjér IV. d. III. köt. 446. L Villa Zomold Praepositi de Mayathk 1349. Extr, Dipl. AnoUh. IX. e$. 4, «s. — Ma puszta Majk Tatától délre. *) Foss. Mok in Comitatn Comaromiensi 1407. Extr. Dipl. Anohh. XVI. cs. 6. s«. — 1436. V. 0. XXII. cs. 22. **. - Ma Makk puszta Ig- mándtól délre egy mértföldre. *)Pos8. Marczelháza 1485. Ohli. DCCXXIII. és DCCXXV, st. Ma. falu az udvardi járásban, ') Villa Megerech, quac sita est inter arundines 1268. Fejér IV. d. IIL köt, 453. l. — Megyerk 1387. Extr. Dipl. Anolib. XII. es. 7. st. — Me- gyerch 1422. U. o. XIX. ci, i6. SÍ. — Mindig mint a komáromi vár tar- tozandósága említtetik. Ma Megyercs falu a Csallóközben. ') Villa Merche 1387. Extr. Dipl. Anohb. XII. cs. 7. SÍ. — A koma- romi várhoz tartozott; ma nem létezik. •) Terra nostra reginalis Mooch vocafa in Comitatu de Comarom iuxta Danubium. Erzsébet királyné adománylevele 1274. Fejér VI. d. II. köt. 399. l. — Fossessio Moch in Comitatu Comarom et vicinitati- bus possesiomum Karva, Machala, Bulchu et Moch, quae est Theo- dori 1293. Fejér VI. d. I. köt.280. /.—Poss. Moth in Comaromiensi Comi­ tatu 1388. Fejér X. d. VIII. köt. 241. l. és X. d. I, köt. 457. l. — Moch in Comitatu Kamariensi 1.S91. Fejér X. d. I. köj. 700. l. — Poss. Tyuodor- moch in Comitatu Comaromiensi 1393. Fejér X. d. Il.kö: í88. l.— Poss. nostra Kysmoch nuncapata in Comitatu Comaromiensi, in vici- nitate coiusdam possessionis Ecclesiae Strigoníensis Nagymoch nun- cupatae. Zsigmond király levele. 1425. Fejér X. d. VI. köt. 707. l — Bíind ezen oklevelek a Duna mellett ma Esztergom vármegyében, Komárom vármegye legszélén, eső Mocs helységről szólnak, mely

Digitized by Google 170

Nándor »),Na8zvad «), Néma «), Nyáras *), Ócsa *), Ó-Ör- ke, Új-Örke <»), Örs ^), Path % Perbete % Radvány '•), az említett XIV. és XV. századi oklevelek szerint az esztergomi érseké volt, s máig is annak birtokába van. . ^) Villa nostra reginalis campcstris Mocha vocata vicina castro Comarum Fennena királyné adomány levele az esztergomi érsek ré­ szére 1291. Fejér VI. d. I. kbt. 90. /. Mint az ezen oklevélben közlött határleirásból kitűnik, TömÖnddel, Igmánddal, Bílleggel volt határos, s így kétségtelenül az ezek közt fekvő mai Mocsa falu Komáromtól délre ; ma is az esztergomi érsek birtoka. ') Duac villae Kandúr de Comitatu Kamariensi 1291. Fijér VL d, I. hói. lii. l. — Áz esztergomi érsek népei előbb vegyesen bírták a királyi udvarnokokkal; ekkor lU. András egészen az érseknek adta — Possessio ruralis archiepiscopalis Nándor 1437. Fejér XI. d. i'i2. l. — Ma Külső- és Belsö-Lándor puszta Komáromtól cjazakra egy mérföldre a Vág és Nyitra folyók mellett; ma is az esztergomi érsek birtoka. ^) Poss. ruralis archiepiscopalis Nazwaad 1438. Fejér XI. d. i42. l. — Ma Naszvad falu a Nyitra mellett; ma is az esztergomi érseké. ») Villa Néma 1168. Fejér VI. d. III. köt. 453. l. — Ekkor csak egy negyed rtísze volt komáromi várbirtok. — Johannes de Néma 1356. Fejér IX. rf. VI. köt, 75. l. — Jacobus filius Kolus de Néma 1380. Fejér VII. d. III. köt. 152. í. — A mai Kolos-Néma fala a Csallóközben a Duna mellett. *) Possesio Nyaras in Comitatu Komariensi 1395. Fejér X. d. II. köt. 330, l. — 1468. Baithhany, Leges Eccl. IIJ. d. 528. l. — Ma Alsó- és Felső-Nyái'asd Pozsony megyének épen Komárommal határos szélén. ') Villa Outha és alia villa Outba, s helyesebben írva Oucha 1268. Fejér VI. d. III. köt. U8. M9. L — Csak az egyik Ócsa tartozott a ko­ máromi várhoz; ma is két Olcsát találunk a Csallóközben egymás mellett ú. m, Nemes-Olcsa falut és Puszta-Olcsa pusztát. ") Terra Vrkey castro pertinens 1268. Fejér IV. d. III. köt. 447. l. — O-Urke, Uj-Urke 1387. Exír, Dipl. Anolzb. XII. cs. 7. ss. - A komá­ romi várhoz tartozott; ma Felső- és Alsó-Örkény puszta az aranyosi határban a Duna mellett. 0 Villa Vrs in Comitatu Kamariensi 1265. Fejér IV. d. HL köt. 309. l.— Villa Vrs castro pertinens, és altéra villa Domini-Archepis- copi quae Vrs vocatur 1268. U. o. 446. /. — Possessio Vrs vocata in Comit. Kamariensi 1305. Fejér VUI. 4. I köt. 195. l. Villa Vrs-Ujfalu

Digitized by Google 171

Bnol 0; Settő ^, Szakállos, EgyházasSzakálloB, FelsG^ Szakállos ^), Szelecsen ^), Szemele ^), Szend ^), Szent-

1387. farfr. Dtp/. i4nor»6. XII, a, 7. SÍ. EZ oklevelekből látjuk, bogj « XIII. században két Örs falu le'tezett, az egyik a komáromi vára, a másik az esztergomi érseké, ez utóbbi ma Örs puszta a Duna partján Komáromhoz közel a Csallóközben e a legújabb átalakulásig az ess- tergomi érsek érsek-léli papnemesi székéhez tartozott. A másik Örs a XIV. században Örs-Újfalu néven fordul elő, s ez a mai Újfalu az előbb emiitett Örs puszta szomszédságában. •) Terra Potth és Polth 1368. Fejéi- IV, d. III, köf. 455,1. - Izsa és Kurtb (helyesen Wyrth, ma Virt puszta) mellett említtetik. — Poss. Path 1444. és 1446. /e/ér, Antkolog. Dipltm. 133. 4i6, l. — Preadium Path. 1485. OkU, DCCXXIII. és DCCXXV. »«. - Ma Path puszta a Duna mellett Izsa falu és Virt puszta közt. ') Villa Perbethe in Comitatu Comaromiensi 1337. Frjér Vili. d. IV. kőt. 251, /. — Ma falu az udvardi járásban. ") Ladislaus de Eadvau egyik komáromi követ az 1447-diki ország­ gyűlésen. Huny. kora. II. köt. 55. l. — Radvány, honnan magát ne­ vezte, Zsitvatő mellett a Duna partján fekszik. ') Possessio Ruol in Comitatu Kamaruensi 1346. Fejér IX, d, I. köt. 409. l, — Ma hason nevű helyet Komáromban nem találunk. ') Possessio Schetteu vocata populosa cuius medietas in Coma- riensi et alia medietas in Stigoniensi adiacere perhibetur, Zsigmond adománylevelében az e&ztergomi érsek részére 1388. Fejér X, d, 1. köt. 457. l. — Secthtzu (hibásan) Zsigmond király igtató parancsában 1388. Fejér X. d. VIII. köt. 242. /. — Ma Süttő falu Esztergom várme­ gyében a Duna mellett Neszmély és Lábatlan közt. ') Villa Zakalus, in qua est Ecclesia sita in honorem Sancti Micbae- lis, pertinens ad Kamarun, és alia villa superior quae etiam Zakalus nominatur pertinens Comitatui eidem 1268. Fejér IV. d. III, köt. 450. l, — Ezen két helység a batárleirás szerint a mai Türi-Szakállos és Apá- cza-Szakállos falu. Ugyanezen oklevélben leíratik még egy harmadik Szakállos helység határa is e. h. 455. l., melyben a mai Bálvány-Sza- kállos pusztára ismerünk. — Eghazas Zakalus 1387. Extr. Dipl. Anolsb' XII. es. 7. 55. — A komáromi várhoz tartozott, s ugyancsak a mai Túri-Szakállos értendő alatta. — Ugyanez oklevélben e. h. mint a ko­ máromi várhoz tartozó említtetik tributum ín villa Felseu-Zakalus Nobilium de eadem^ s ez alatt hihetőleg a fentebb is említett mai Apácza-Szakállos értendő. — Terra nostra conditionariorum Vduorni- corum, videlícet Castrensium et agazonum regalium Zakalus vokata in Comitatu Kamarun, inter fluuios Wag et Dudwag existens. IV. Béla

Digitized by Google 172

C^yörgyteleke 0/ Szent-Mihály *), Szent-Miklós ^), Szent- Pál •), Szomold *), Szőlős «), Szöny '), Tany 0, Toldvár »), adománylevel^en az esztergomi érsek részére 12S5. Fejér F. <í. ///. Aőf. 292. r. — Ez a mai BilTáoy-Szakállos puszta, mely mint Uttak még 1268'ban várbirtok volt; ma is az esztergomi érsek birtoka. — — Zakalus 1422. Extr. Dipl. Ajtofzb. XIX. e$, i6, »». A komáromi vár­ hoz tartozott. *) Poss. Scelechen ín Comitatu Camariensi 1317. Fejér VIII. d. II. köt. 80. l. — Ma nem létezik; a vele együtt említett Leeck (ma Löki) és GryörÖkkel együtt a mai Nyitra megyében keresendő. *) Poss, Zemele 1416. Fejér X. d. V. köt. 726. l. — Csúzi Mihály bírta; ma Szemere falu Csűztól egy mérföldre az ndvardi járásban. ') Poss. Zend in Komáromiensí Comitatu 1434. Fejér X. d. VII. köt. 656. l. — Ma Szend falu Igmándtól délre. ') Poss. antehac regalis Zenthgyurgteleke in Comitatu Komáro­ miensí 1389. Extr, Dipl. Anohb. XII. cs. 16. s».— MaSz. György puszta, Tatától délre egy órára. ') Poss. Zentmihály in Comit. Coniáromiensi 1453. Okit. CLXXVL si. — Kis Igmánddal együtt említtetik ; ma 8z. Mihály puszta Kis- Igmánd pusztától, délre. ') Michael de Zentmyklos mint Komárom megyei birtokos említte­ tik, kinek neje Agostyáni Anna volt. 1382 és 1383. Extr, Dipl. Anolib. XI. ct. 20 és 23. sz. — Sz. Miklós ma falu Agostyán és Neszmély közt a tatai járásban. *) Ecclesia Sancti Pauli 1268. Fejér IV. d. III. köt. 446. l. — Örssel volt határos; ma Sz. Pál puszta nem messze Őrstől a Csallóközben. *) Villa Zomold Praepositi de Mayathk 1349. Exlr. Dipl. Anolzb. IX. cs. 4. Si. — Zomold 1459. Kaprinay e. h. II. k. 351. l. A tatai vár­ hoz tartozott. — Ma Szomold falu Tatától mintegy fél mértföldre. •) Zeules 1459. Kaprinai e. h. II d. 353. l. — A tatai várhoz tarto­ zott ; ma Szőllös falu Tata mellett. ') Sceun in comitatu Camariensi 1249. Fejér IV. d. II. köl. 42. l. — Terra Sceun 1269. Fejér IV. d. III. köt, 48S'. l. — Possessio Zyun 1397. Extr. Dipl. Anolib. XII. cs. 7. s%. Villa Zwn 1422. V. o XIX. cs. 16. «. — Ma Szőny mezőváros ; a két utóbbi oklevél keltekor Komárom várá­ hoz tartozott. ') Villa Than Castrensium 1168. Fejér. IV. d. III. köt. 451. l. — Tan 1422. Extr. Dipl. Anoltb. XIX. cs, 16. S5. — A komáromi várhoz tar­ tozott ; Ma Nagy-Tany falut és Kia-Tany pusztát találunk a Csalló­ közben. •) Villa Toldwar és Tholdwár 1387. és 1422. Exlr, Dipl. Anolih. XII,

Digitized by Google 173

Tömörd '), Udvard ''), Zsitvatö «), Várkeazi % Va« '), Vaa- dinnye •), Vék '), Vigmánd *), Virt «). c». 7. «s. és ^/A'. ex. i6. si. — Komárom várához tartozott; ma e néven nem létezik. ') Villa Temerd, Mocsa helység határleirásában 1391. Fejér VL i, I. köt, 92. l. — Ma Tömörd falu Mocsától délre. ')Már a XI. századben említtetik mint besenyők lakása Villa Hadvordiensium saper aquam Sitoua, I. Geiza királynak a Garan melléki Sz. Benedek monostorát alapító levelében 1G75. F^jér. I. d, 434. {. és ![• Istvánnak ezt megerősítő leveleden 1124. Fejér II. d. 71. l. — Villa Wdword II. Andrásnak az említett monostor apátja részére adott levelében 1228. Fejér. III. d. II. köt. 143. l A tatáijáráskor el­ pusztulván IV. Béla Eesseul nevti német vitéznek adományozta, de ugyanattól mintegy 15 évi birtoklása után egy nagy-szombati polgár megöléséért elvévén, 1268-ban az esztergomi érseknek adományozta, s ettőlfogva ez bírja máig is. Hogy régebben királyi udvarnokok lak­ ták kitetszik ez adománylevélből, melyben e helység villa seu pos- sessio Vduord quondam Vdnomicorum néven említtetik 1268. Fejér IV. d. III. köt. 439. l. — Wdwarth ín Camariensi Comitatu a sz. bene- deki conventnek e helység elfoglalásáért az esztergomi érsek ellen tett tiltakozásában 1312 Fejér VIII. d. I. köt. 476. l. — Odward, ugyané conventnek tiltakozásában 1424. Fejér X. d. VI. köt, 657. l. — Poss. Nagvdvard néven említtetik 1429. Fejér X. d. V. kit. 728. l. — Ma Ud­ vard falu Komárom megye éjszaki részén a Zsitva mellékén. ') Már a XI. században említtetik, locus qui Sitouatu dicitur, I. Geiza említett levelében 1075. Fejér I. d. 432. l, — Situatuv 1124. Fejér II. d. 72. l. Possessio Symatw (hibásan Sytuatw helyett) in Co­ mitatu de Komarom iuxta Danubium 1291. Fejér VII. d. II. köt. 153. l. — Tributum de Situateu Lajos királynak 1366-ban kelt s 1453-ban V. László által átírt leveleden, Okit. CL XXX. »«. -- Portus de Sytwa- thew 1373. Fejér IX. d. VII. köt. 333. l. — Ma Zsitvatö puszta a Zsit- vának a Dunába szakadásánál. *) Villa Warkezy 1422. Extr. Dipl. Anolib. XIX. c$. 16. $i. — A komáromi várhoz tartozott, s 1387. u. o. XII. cs. 7. SÍ. egyszerűen Kezyw-nek iratik. —^ Hihetőleg egy ezzel azon Várköze helység, me­ lyet Mátyás király Komárom városának adományozott 1489. — Ha­ tára a városéba olvadván, ma külön néven nem létezik. ') Ponya de Vas mint komarom megyei birtokos említtetik 1380. Fejér VII. d. III. kot. 141. L. — Felső- és Alsó-Vas ma puszták Ko­ máromban a Duna mellett a győri országútban. •) Vasdinnyei Vas János Komárom vármegye követe volt az 1505- diki országgyűlésen. — Vasdinnye ma puszta Kis-Bérhez közel.

Digitized by Google 174 Föhh hiHokosai : a király, kinek birtokát kétségtele­ nül a komáromi és tatai várak képezték a hozzájok tartozó helységekkel *), az esztergomi érsek 2), az esztergomi káp­ talan % a pannonhalmi apát ^), SL vértes-keresztúri apát % a Garaiak % az Újlakiak ^, Rozgonyiak «), Zicsiek ®),

0 Possessio Weyk 1356. Fejér L\. d. VI. köt, 75. l. — Abával éa KonkoUal említtetik; ma \ék puszta a Zsitva és Nyitra közt az emlí­ tett pusztákhoz közel. •) Terra Nobilium de Wigman. Mocsa helység határleirásábau 1291. Fejér VL d. I. köt. 92. l. — Villa Bygman in Comitatu Kamarun 1309. Fejér Via, d. I. köt. 365. l. — Poss. Kiss-Vigman 1453. Okit. CLXXVI, «5. — Ma Nagy-Igmánd falu és Kis-Tgmánd puszta, Komá­ romtól délre, Mocsa szomszédságában. •) Terra Wert ad castrum Bana pertinens 1265. Fejér IV. d. III. kiit. 309. l. — Ma Virt puszta Zsitvatö mellett. ') Az egy forintos segedelemből lá95-ben a királynak e megyei birtokaira 718 forint esett Engel e, h. L d. 130. l. ') Az esztergomi érsek bírta Mocs helycégét, Udvardot, a két Nándort (a mai két Landor pusztát), Gutát, Naszvadot, Csekét, a Csallóközben Gadóczot, Őrsöt, Léit, Bálvány-Szakállast, melyek je­ lenleg is mind birtokában vannak. Ezen helységek nagyobb részint, mint fentebbi részletes jegyzeteinkből kitűnik, már a XIII. század második felétől fogva az érsekség birtokában voltak. ') Egy Agyagos nevű halastót bírt komarom megyében. Albert ki­ rály levele 1439. Fejér XI. d. 267. l. *) Az egyik Füs helységét a Csallóközben már 1268-ban bír/a. Fejér IV. d. IIL köt. 45i. l. Füst máig is ezen apátság papnemesei bírják. *) Bírta Chethe (hihetőleg a mai Kethely) helységét Császár mel­ lett. 1419. Fejér X. d. VI. köt. 329. l. *) Komárom várát, — melyet Mária királyné s később 1387-ben Zsigmond király 8000 arany forintban írt át a Simontornyai Laczk- fíaknak Exlr. Difi. Anohh, XII. cs. 7. s*., — minden tartozandóságai- val 6840 forintban vetette zálogba Zsigmond király Garai Miklós ná­ dornak 1422-ben. \J. o. XIX. cs. 16. st. — E várat azonban ők nem so­ káig bírták, 1488-ban már Erzsébet királyné lévén annak birtokosa. Fejér XI. d. 141. l. — A Zsigmond király által Garai Miklós nádor és testvére János részérc adott új adománylevél szerint, Komárom me­ gyében Bajt és Kalapot bírták 1408. Fejér X. d. IV. köt. 673. l. —Ezen két helységet Garai Jób az atyja Miklós nádor által abudai Bold. SzÜz

Digitized by Google 175

LoBonczi-Bánfiak ®), Stiriak *), a Gordovai Fancsfiak 3), Né­ mái EoloBfiak *), a máig is yirágzó Csúzi 0 Sonkolyi Tege % és Kürtbi családok ^), a Radványiak, Vágköziek *'), a Füri Baloghok, Vasdinnyei Vasok % a Vizaknai, ÁraDyadi és Parlagi család ^% és Mátyás uralkodásának vége felé Corvin János ")• egyháza mellett temetkezési helyéül e'pitett Garai-kápoloának ado- mányozta 1461. Extr. Dipl. Anold>. Fu$c. Eccl. li, a. ^) Gesztes várát és urodalmát Újlaki Miklós bírta Mátyás korában. GyurikovicSy De situ et ambilu Croatiae. í. rési. 21. /. — Újlaki Löríncz ezen megyei birtokára 1494-ben 34 forint segedelem esett. Et^el e. h. L d. 22. l. ') Eozgonyi Istvánnnak Albert király és neje ErzseTbet vetette zá­ logba Tata, Gesztes és Vitán várakat 1438-ban. Budai Ferena^ J[*o1g. Lex. I. d. 192. l. — Fiait Jánost, Rajnáldot és Osvátot Mátyás király is megerősítette a tatai vár birtokában éltök idejére 1459. Kaprinaiy UÍ3t. Dipl. II. köt. 350. l. — Ugyanezeknek adományozta még előbb V. László Sz. Mihályt és Kis-Igmándot 1453-ban Ohlt. CLXXVI. *«.- Ugyanokét Mátyás király a birtokaikhoz közel eső tatai apátság párt­ fogási jogával ajándékozta meg 1460-ban. Okit. CCCXV. sz. ') Zicsi Lukács Sz. Mihályt és Kis-Igmándot állítólag foglalásból bírta 1453-ban. Okit. CLXXVI. «. ') Losonczi Bánfi László bírta Császárt 1418. Fejér X. d. VI. köt. 239. l ') Súri Lőrincz a Veszprém megyei Súr és Komárom megyei Makk helységben netalán lappangó királyi jogra Zsigmond királytól 1436- ban nyert adományt. Extr. Dipl. Anolib. XXII. cs. 23, sz. ') Gordovai Fancs fia László és rokonai 1435-ben Zsigmondtól új adományt nyertek egyéb birtokaik közt a Komárom megyei Szend helységben levő részjószágukra. Fejér X. d. VII. kat. 636. l. *) Némái Kolos fía Jakab királyi allovászmcster kapta Nagy Lajos királytól Bana és Árpa helységeket adományban 1379. és 1380. Fejér VII. d. III. köt. 139—157. l. Bírta e család Némát a Csallóközben, mely az említett Kolosról máig is Kolos-Néma nevet visel. — Némái Kolos komáromi követ volt az 1447-diki országgyűlésen. Huny. kora II. kot. 55. l. ^) A Marczelházai Posárok Mátyástól üj adományt nyertek Mar- czelháza és Madár helységekre, Path és Gyarmath pusztákra Komá­ rom vármegyében 1485. OMt. DCCXXIII és DCCXXV. s:. «) Csúzi Mihály bírta Csúat Komáromban 1416. Fejér X. d. V. köt.

Digitized by Google 176

Főispánjaikdzölkövetkezőket említhetjük: 1437-beii Rozgonyi GyOrgy egyszersmind pozsonyi, nyitrai és szepesi főispán; 1439-ben Szécsi Tamás ^), 1447-ben ngyanaz '); 1450 ben Szécsi Miklós % 1455-ben Szécsi János %

723. l. éB Ssemelét (Szemere falut) U. o. 726, L — A Csúzi család máig is bír Csúzon. ') Konkolyi Tege Miklós és Péter bírta Konkolyt 1356. Fejér IX. d. VI. köt. 75. L — Konkolyi Albert királyi embernek volt kijelölve a Marczelháziak beigtatására 1485. Okit. DCCXXIU. s«. — Ezen család bírja ma is Felső- és Alsó-Konkoly pasztát. *) Kürthi László és Dénes királyi igtató emberekül jelöltetnek ki a Marczelháziak beigtatására 1485. Okit. DCCXXIU. a. - Kürtby nemes család máig is birtokos e megyében. *) Badványi László, Vágközi János, Kémai Kolos és Imre deák Komárom megyei követek voltak az 1447-diki országgyűlésen Huny. kora II. kőt. 55. l. '**) Füri Balogh János és Vasdinyei Vas János Komárom megyei követek voltak az 1505-diki országgyíilésen. Tud. Tár Vj foly. VI. köt. 63. l. ") Vízaknai, Aranyadi és Parlagi László, Antal fia, bírta Koltát 1458. Lehociky, Stemmat. II. d. 297. l. ") Corvin János bírta 1480-ben a komáromi várat tartozandóságai- val és a föispánsággal, valamint Tata várát is tartózandóságaival, mint kitetszik a főrendeknek vele 1490. június 17-dikén kötött egyes- ségéböl, melyet II. Ulászló nem sokára Farkashida melletti táborából kelt levelével megerősített. Ptay, Episl. Piocerwn I. köt, 388. l. és Ko- vachichy Suppl. ad testig. Comit. II. d. 270. l. •) Lehocikyy Stemmatogr, I. d. i2i. l. =*) Kollár, Analecla Vindob, II. d, Í297. l. — Fejér Authentia et tis pro- bandi diplomatum 139. l. Cod. Dipl. X. d. Ili. köt. ^) Oklevéltár CXXIII. SÍ. *) Lehocüky e. h.

Digitized by Google LXVII.

13-szor. Pozsony vármegye. Nevét a régi pozsonyi vártól vette, mely igen hihetőleg őseink bejövetelekor már fönállott. A régibb időkben két Pozsony vármegye volt, ú m. nagyobb és kisebb *). Az elsőben fordul elő egy új­ vári 2), és egy mátyásföldei kerület 3). Az utóbbi Csalló-

') Terra Zelinch nomine, in maiori Posonio existens 1279, Fejér V. d, II. köt. 522. l — Districtus seu Comitatus Újvár Comitatui Foson maiori adiacens 1296. Fejér VII. d. II. kút. 195. l. — Pcssessio Mocho- lan in maiori Posonio existens 1330. Fejér VIII. d. Ili, köt. 483. l. — Maior et minor Comitatus Poson 1332. Fejér X. d. III. köt. 642. l. — Hogy e megkülönböztetés me'g a XV-dik században is fönállott, alább látni fogjuk. ') Districtus seu Comitatus Újvár Comitatui Posoniensi maiori adiacens 1296. Fejér Vili. d. II. hüt. 195. í. — Ez oklevélből, vagyis inkább ezen Fejér által a Czcch gyűjteményéből közlött s több eredeti oklevelekből szerkesztett kivonatból ezen kerület hol fektét meg nem határozhatjuk. ') Ungersbach Fridrik Pozsony megyei alispán levele 1464. Tud. Gyűjt. 1S41. VII. köt 5i. l. — E vidéken Pozsony vármegyének Vág melletti vidéke értendő. HUNYADIAK KORA. Ví. KÖT. ^ 2

Digitized by Google _ 178_ köz vármegyének *), csallóközi kerületnek % és vidéknek is neveztetett ^); mi oda látszik mutatni, hogy Kis-Fozsony vármegyét Pozsonynak a Csallóközben esö vidéke képezte *), Bár Kis-Pozsony Nagy Pozsonynyal már a XIIÍ dik század elején össze volt kötve s egy főispán alatt állott, még is van nyoma a XlV-dik század elejéről, hogy külön négy szolga- birája volt s ezek a pozsonyi főispán elnöklete alatt Po­ zsonyban külön tartottak törvényszéket ^). Adó alá eső ház­ helye ezen megj'ének 4400—4600 körül volt. «). Vdrai: Pozsony, mely igen hihetőleg már őseink be­ jövetelekor fi»náilott; legalább annak, hogy később épült volna, semmi nyoma. Nevének eredetét némelyek Ratislav morva királytól, ki 842—865. uralkodott, mások Braslav tót herezegtől származtatják, kinek nevéről Braslaburgnak.B^AS' bnrgnak s utóbb mai német nevén Pressburgnak neveztetett

•) Provincia Challoköz. 1301. Fejér VUL d I. köt, S5. l. — Vniver- titas Nobilium Comitatus Posoniensis et de Csaloköz 1356. Fejér IX. d. IL köt. 476. l.; ugyanitt néhány sorral lentebb Districtus Csaloköz említtetik. — Ugyané levelet másodszor is közli Fejér IX. d. VII. k6l. 147. l. ») Districtus Csallóköz in Comitatu Poson 1342. Fejér VIII. d. IV. kot. 558. l. — 1354. Fejér IX. d. II. köt. 320. l. — Districtus Challokewz 1455. Okif. CCXVIII.«. •) Contractus Challokewz Comitatus Posoniensis 1363. Fejér XI. d. III. köt. 345. /. *) Az ily kifejezések : in Distiictu Challokeuz in minori Comitatu Posoniensi 1393. Fejér X. d. II. köt. IS5. l. - 1394, U. o. 228. /. é$ 242. l. nem rekesztenék ugyan ki azon lehetőséget, hogy Kis-Pozsony vár­ megye a Csallóközön kivül is terjedt volna : de eddig ismert okleve­ leinkben még nem találtunk oly Kis-Pozsony megyeinek említett hely­ séget, mely nem a Csallóközben feküdnék. ') Nos Detricus Cnrialis Comes Posoniensis, et quatuor iudices Petrus videlicet de Vereknye, Petrus de Gutt, Leopoldus de Taka et Stephanus fiiius Seraphini, prout nobiles et ignobiles totius Proaínciae Csallóköz signifícamus stb. Dátum Posonii Á. 1301. Fejér VIII. d. I. köt. 85. l. *) A minden házhely után egy forintot tevő adóból 1194-ben esett rá 4661,1495-ben pedig 4435 forint. Regf strum Uladislai II. E,>gelnél e h. I. d. 35. és 144. l.

Digitized by Google 179

Yolna. Hogy Sz. István alatt fón&llott s egyike volt a S^. István által vármegyei székhelylyé tett váraknak, kitetszik IV. Bélának 1254. és 1255-ben kelt okleveleiből, melyekben a Pozsony megyében lakó Sz. István király jobbágyainak fijairól van emlékezet ^). A Xl-dik századtól fogva króni­ káink és okleveleink e várat folytonosan emlegetik ^). — Szintén a magyarok bejövetele előtt fönállott Dévén vára is ^) a Morva vizének a Danába szakadásánál. Többi várai Stomfa *), Detrekö s), Vöröskö Ö), Szent-György '), Bazin »),

') Közli ez okleveleket Borlal, Comtnenl. ad Hisl. Status jurisque puh- ict Hung. Ili, köt. Mantissa III. is IV. lap. ') Pozsony váráról említi Raman, Ind. III. 6i. /., hogy az a termé­ szet ÍB mesterség által igen meg volt erősítve, s hogy benne egy szé­ lességre és mélységre nevezetes kút volt. ') Castrum de Deven 1332. Fejér VIII. d. III. hót. 6ii. l. — Castrum Dyven 1349. Fejér IX. HL köt. 69i. l. — 1351, U. o. IX. d, IL köt. 133. h — Castrum Deven 1410. Extr. Dipl. Anolú. XVII. cs. 5. 6. 7. SÍ. — 1415. U. 0. 14. sz, — Castrum de Deven 1428. Fejér IX. d. VIII. köt. 615. l. ~ Castrum Deven 1447. Aulhent. Dipl. UO. l. Fejér IX. d, III. köt. Csak 1809 óta rom, mikor a francziák e pusztán hagyott várat lőpor­ ral fölvettették. *) Castrum de Stomffa 1271. Fejér VIII. d. VII. köt. 185. l, és VIII, IV. köt. 85. í. —Castrum de Stonffa 1332. Fejér VIII. d. III. köt. 641. L ') Castrum Regium Detreh 1296. Fejér VII. d. II. köt. 196, l. — Detrekő várát számos más Pozsony, Nyitra s Trencsén megyei várak' kai 1398-ban adományozta Zsigmond király Stíbornak Majláthy Ung. Gesch. II. d. III. köt 17. — Has. Fejér VII. d. III. köt. 130. l. — E vár még a XYII-dik században is fönállott; III. Ferdinándtól vette meg e várat a hozzá tartozó urodalommal gróf Pálfi Pál akkori nádor; ma romban hever. •) Castrum Vöröskeö vocatum in Comitalu Posoniensi 1296, Fejér VI. d. II. köt. 45.1, — Ekkor e vár és tartózandóságai felét Devecseri Márton alországbíró, Máté pozsonyi főispánnak és királyi lovászmes- temek 200 márkáért és egy oly pánczélért adta el, milyet oly ország bárója, mint Máté maga, szokott viselni. — Csák Máté halála után I. Károly királyra szállott e vár; de már 1350-ben Wolfarth Ulrik, I. Lajos király német seregének vezére, volt birtokosa. Wolfart Pál özvegye Judith troppaui herczegnö a XV-ik század első felében Bazini és Szentgyörgyi Györgyhöz menvén nőül, őt az első férjéről rámaradt 12*

Digitized by Google 180

Ceeklész «), Borostyánkő «), Eberhárd »), Éleakö *) és S«o- molyán ^).

Yöröskő és Óvár (Magyar-Óvár) birtokával gazdagította. Budai Fe- renet III. kit, 3ii. l. '') Sebős, Tamásnak a bazini ás szentgyörgyi grófok első tudható törzsének fia, ki II. András királytól Szakoiczát és Bazint kapta volt, szerezte meg magának Szent-György várát nem sokkal 1217. ntán. Budai Ferena III. d. 309. 310. l — Castrum de Sancto Georgio 1332. Fejér VIII. d. III. köt. 6il. l. — 1446. Szentgyörgyi György bátyja Péter Özvegyével Marczali Hedviggel osztozván, Szent-György vára Eberhárd várával együtt neki, az említett özvegynek pedig Ba- zin vára jutott Borostyánkő várával, Rudai Ferena III. kőt. 314.1. ') Bazin vára már a XlII-ik században fönállott. Castrum de Bozin név alatt említtetik 1332. Fejér. VIII. d. III. köt. GH. l.— A Bazini és Szent-györgyi család bírta 1209-töl fogva. — Említtetik az 1446-diki épen imént idézett osztály le veiben Budni Ferena e. h. ') Castrum Cheklez 1324. Fejér VIII. d. II. köt. 528. l. 'J Borostyánkő vára Bazinnal együtt 1446-ban Szentgyörgyi Péter özvegyének Marczali Hedvignek illetőleg gyermekeinek jutott osz­ tályban. Budai Ferena e. h. •) Eberhárd vára Szent-Györgygyei együtt 1446-ban Szentgyörgyi György osztályrészébe jutott. Budai Ferena e. h. *) Eleskő várát tartozandóságaival 1366-ban cserélte el I. Lajos ki- rálylyal Rima-Szécsi Miklós tót-, horvát- és dalmátországi bán Lindva váráért. Fejér VII. d. III. köt. 129. l. — Ugyanazt 1394 ben adomá­ nyozta Zsigmond király Stiboricsi Stibornak, miről 1395-ben kivált­ ságlevelet adott ennek részére. Ugyancsak Zsigmond 1398-ban Éleskő, Beczkó, Csejthe, Berencs, Szakolcza, Detrekő, Korlátkő, Szomolyán, Holics és Árva várairól adománylevelet, Elesköre nézve pedig 1399-ben üj adománylevelet adott Stibornak, melyet 1406-ban a királyi pecsét elveszte után új pecséttel erősített meg. Éleskő várát az ország nagyjainak megbízásából Szent-Gzörgyi Pongrácz, a Szent Miklósi és Óvári Pongrácz család őse, foglalta vissza az idegenek kezéből, s azt hű szolgálataikért s 6000 forintért el­ adta Strázsál Scola Mátyás, és Tamásnak, kik abba 1449-ben be is igtattattak. Scola Tamás e várat 1453-ban testvére Mátyás özve­ gyének , Veronikának, ekkor Nankenreuter Nabukonodozór nejének, adta el. Nankenreuter kezében maradt e vár a Hunyadi János által ellene indított perben Ciliéi Ulrik által hozott ítéletnél fogva, melyet y. László 1457-ben s Mátyás 1466-ban megerősített. Nankenreuter özvegye Veronika 14G8-ban eladta Éleskőt Sárosfalvi Nehéz Péternek

Digitized by Google 181

Városai: Pozsony, latinul Posonium vagy Pisonium 0 és néha Mátyás korában Istropolis % németül Pressbarg % Mikor épült e város meg nem határozhatjuk ; azonban igen hihető, hogy a várral egyOlt már őseink bejövetelekor fön- állott *), Bonfín régi, Ranzan szép és nevezetes városnek

^8 Györgynek) mire Mátyás 1470-ben királyi megegyezést, 147ö-ben pedig Bzabad eladási jogot adott. így került e vár Csemevszky kezére, kinek kihaltával kapták azt ILUlászlótól Czobor-Szent-Mihályi Czobor Imre és Márton 1496. és 1504-ben.Ezek utódai bírták aztán a XVIILszá- zad közepéig gróf Czobor József magvaszakadtáig, azontúl pedig máig a kihalt Czobor család leányági maradékai. Nagy Gábor által eredeti oklevelekből közlött kivonatok után Fe;Vrnél VII, d. IIL köt. 1J9^13íJ, — A vár romjai Pozsony megye hegyentúli járásában Szent-János mezőváros mellett fekszenek. ^^) Szomolyán várát 1398-ban adta Zsigmond király Stibomak. Fejér e. h. 129. l. ') Bottfinj ki a helyneveket különös előszeretettel viszi vissza a ró­ mai korba, /. th. I. hönyv Í8. l. Pozsony város nevét Písótól származ­ tatja, ki Florus szerint Thraciát meghódoltatta, ki e várost is ala­ pította volna. — Némelyek, mint péld. Szegedi János, nevét Peizo tavától származtatják, mely Bazin, Szent-György és Szőllös (ma Prá- csa, németül Weinem) határain feküdt. Bombardvs^ Topogr. Hung. 283. l. ') Histropolisnak nevezi Mátyás király 1468 aug. 7-dikén kelt le­ velében, mel}ben a cseh háború okait adja elő, s mely által Brodból a Pozsonyban tartandó országgyűlésre Körözs vármegyét meghivja. Említi ez oklevelet Kovachichy Vest. Comil. 377. l.; közli Gyuriko- vics. Tud. Gyűjt. 18il. IX. köt. 41.1. — Ex Histropoli, azaz Pozsonyból kelt Mátyásnak a nápolyi királyhoz intézett levele september lő-dikén 1468. Epi'st. Mnihae Corvint III. rész. XLIII. lecél 66. l. — így nevezi Pozsonyt Vitéz János esztergomi érsek is azon levelében, mely által György pozsonyi prépostot helyettesének nevezi ki a Vágón túli kerü­ letben 1469. Tud Gyüii. 1S31. III. d. 37. l. — Az iránt pedig, hogy Istropolison valósággal Pozsonyt kell értenünk, minden kétséget meg­ szüntet az 1468-diki országgyűlési végzemény, melynek kelte : Dátum Hystropoli sive Posonii, Kovachich, Sylloge Deciét. I. d. 201. l. *) Breaburc néven említtetik 1052-re. Annál. Auguttani Pertinily Monum. Germ. Ilist. III. kút. 126. 1. — Presburch V. Henrik császárnak e városban kelt levelében 1108. Fejér II. d. 53. l. és igen számos ké­ sőbbi németül szerkesztett oklevelekben. *) Aventinus, ki a XVI-dik század elején szerkesztette Annales

Digitized by Google 182 nevezi '). Pozsony már a Xl-dik század közepétől fogva nevezetes szerepet játszott hazánknak a német császárok­ kal, osztrák herczegekkel és cseh királyokkal folytatott há- bóráiban s hihető hogy már az Árpád-házbeli királyaink szabadalmakkal halmozták el. Minthogy azonban a várost 1271-ben Ottokár cseh király felégette, a mikor mind a vá­ ros mind a káptalan levéltára semmivé tétetett: jelenleg a város levéltára csak a XlII-dik század végéről mutathat fíSl kiváltságleveleket. — 1280-ban adományozta meg lY. László király a várost Weidricz és Schellendorf utczákkal és Blnmenan (ma más néven Lamacs) helységgel a város birájának külföldi követségekben szerzett érdemeiért ^). Mi­ ntán a város IV. Lászlónak Ottokár cseh király és később Albert osztrák berezeg elleni háborúiban tőnkre ment, IIL Endre 1291-beD; kétségtelenül régibb szabadalmai alapján kővetkező kiváltságokat adott a városnak : 1-szőr. Hogy a polgárok birájokat évenként Sz. György napkor magok választhassák, ki ügyeiket 12 esküdt polgárral ítélje. 2-8zor. Hogy szőlleiktől akót vagy csebert, vagy más fizetést adni ne tartozzanak. 3szor. Hogy erdeikért a vadászok ispánjá­ nak semmi fizetéssel ne tartozzanak. 4-szer. A város köze­ lében, a Gsalló íolyö torkolatánál, a város saját földjén ré­ vet tarthassanak. 5-ször. Személyeiktől és árúiktól a pozso­ nyi réven Haimbnrg felé, a Csalló révén, Szőlősnél, a Morva révén s általában egész Pozsony megyében sehol vámot fizetni ne tartozzanak. 6-szor. A más helyekről a városba

Soiorvm czímtt munkáját, de' előadásában számos egyházi okleveleket 8 némely már elveszett egykorú krónikákat használt forrásul, a ma­ gyaroknak Árpád halála után 907>ben a bajorokkal vívott döntő csa­ táját e város alá helyezi s a várost Wratíslavia néven említi e, k. IV. 19. $. Adatának hitelességét, bár maga az eredeti forrás elveszett vagy lappang, épen nem lehet okunk kétségbe vonni, s így bízvást el­ fogadhatjuk, hogy Pozsonyt bódító őseink már itt találták. •) BonHn e. h. 1, könyt I. Hz, i8, l és 7lan«a», Ind, 11, 46. és II!. 62. l. ') Bél Mályás után, ki e levél tartalmát JSolH. Hung. I. d. 131,1. köílJ, említi ez oklevelet Fejér V. d. III. köt. 73.1.

Digitized by Google 183 lakni költözök út közben vámot fizetni ne tartozzanak. 7*6zer Ha a város vagy a külvárosok lakói a vidéken vétenek, de a város határára menekülhetnek, a város bírája és 12 es­ küdtje ítéljen fólöttök. 8 szór. Kizárólag idegen tanúk elte- nök érvényesek ne lehessenek, ha csak két vagy három tanú nincs köztök magából a városból vagy más ugyanily sza­ badsággal bíró városokból. 9-szer, A városban vagy tartó- zandóságaiban történt kihágásokat a város biráJA és esküdt­ jei Ítéljék, s ha azok az igazságszolgáltatásban hanyagok volnának, vagy nem egyeznének, nem a felek, hanem a biró és esküdtek idéztessenek a király személye elé. 10-szer. A kik a városba lakni költöznek, földesuraik a szokott föld- dij megfiizetése után tartozzanak szabadon ereszteni, ll-szer. A városbeli zsidók a polgárokkal egyenlő szabadságokat bírjanak, az esztergomi érsek és pozsonyi prépost jogainak sérelme nélkül. 12-8zer. A királyi pénzváltók előtt a város birájának embere járjon, ki a pénzt rögtön elfogadtassa, a főispán hatósága a városból ki levén zárva. IS-szor. A ga- bona-dézmát, mint eddig is szokták, német szokás szerint fizessék, mint más városok jövevény lakosai is fizetik. 14- szer. A városba vagy a külvárosokba telepedők ugyanazon szabadságokat élvezzék, mint a város polgárai. De ha a vá­ rosban lakók annak tartozandóságaiban magokat szolgálat vagy egyéb ok miatt a polgári szabadságokból ki akarják vonni, a biró és esküdtek őket kirekeszthessék, a városban lévö papok és kanonokok kivételével. 15-ször. A halászok maradjanak eddigi szabadságukban, úgy hogy a fogott hal harmadát a pozsonyi ispánnak tartozzanak adni, de más fizetésekre nézve a polgárokkal egyenlő szabadalmuk le­ gyen. 16-szor. Se a király se az ország bárói a polgá­ roknál és a hozzájok tartozóknál erőszakosan meg ne száll­ hassanak. 17-szer. A város lakói a nádor törvényszéke elé állni ne tartozzanak. 18-szor. A posztó-, marha- és halkeres­ kedők bármely országból a városba szabadon jöhessenek és árulhassanak 0* ^zen szabadalomlevelet átírta és megerő- sitettc 1. Károly 1313ban, ezen levelét ismét átírta ugyanő

Digitized by Google 184

1323-ban azon toldalékkal^ hogy a város a pénz változtatá­ sakor a királyi pénzváltókat az új pénzzel együtt ne tartoz­ zék elfogadni akarata ellen, hanem bármilyféle dénárt sza­ badon használhasson, s a pénzverési czlm alatt az egész országban mindenki által fizetendő gyttjteléket se tartozzék fizetni. I. Károly ezen levelét átírta és megerősítette I. Lajos 1365 ben; ezt ismét átírta Zsigmond 1412 ben, újólag meg­ erősítette ugyanő 1436-ban ^). Ugyancsak Zsigmond király 1430-ban szabadságot adott a városnak, hogy L. P. (Liga Posoniensis) bettijegygyei pénzt verethessen; s az ebből be­ jövő jövedelem fele a kincstárba, fele a városi pénztárba folyjon ^). — Ezen szabadalmat, valamint Zsigmondnak 1436-diki kiváltság-levelét, megerősítette Albert király 1439-ben *). Albert e levelét megerősítve átírta V-dik László 1453-ban február 6dikán ^). — A város azon szabadalmát, hogy a Pozsonba bárhonnan behozott árúkért a város lakosai semmi harminczadot ne fizessenek, melyet azok még 1374-ben L Lajostól nyertek, megerősítette Zsig­ mond 1436-ban 0). Ugyanő ugyanakkor megengedi a város­ nak, hogy azon pecséttel, melyet a magyar királyok enge- delméből eddigelő használt, ezután is élhessen és azt mint czímert is használhassa ^). A városnak a régibb királyoktól nyert szabadalmait megerősítette Hunyadi János kormányzó 1446-ban ^). Mátyás király különös kegyelemmel viseltetett

') Ez oklevelet a város levéltárából Gjurikovics közlése után ki­ adta Fejér VI. d. I, köt. 107—Ili. l. ') Zsigmondnak ezen 1436-diki levelét, melyben a fentebb említett oklevelek mind át vannak írva, közli Fejér X. d. VII. küi. 758—773. l •) Ezen oklevél egész terjedelmében közölve van Catahgus nvmmo- rum Hung. el Trans. InsliluU Naiionalis Ssechenyiani Ili. rést 208. l — Eredetije a város levéltárában. *) Fejér XI. d. 2Í8. l. ») Gyurikovics jegyzése szerint. Fejérnél IX. d. 222. l ^) Fejér X. d. VIII hót. 653.1. — Ugyancsak 1436-ban Zsigmond a pozsonyi polgárokat minden idegen hatóság alól fölmenti. U. o. 651. l. 0 1436. Fejér X. d. VII. köt. 778, l. *) Fejér. Aulhentia etvis probandidlplomalum 17i. l Lásd: Cod. Dipl. X. d. III. köt. mellett mint függeléket.

Digitized by Google 185 a város iránt ') és 1459-b6n azon kitüntetésben részeltette> hogy veres pecsétet használhasson/'); több ízben kivette lakosait minden idegen hatóság, különösen a pozsnyi vár­ grófok bírósága alól, egyedül saját bírájok és tárnokmes­ ter hatósága alá vetvén, és a felébb vitelt minden ügyeikben a tárnokszéktöl a királyi udvarhoz megengedvén ^). Ugyanő 1464-ben arany pecsétes levelében megerősíti a város mind­ azon szabadalmait, melyeket annak III. András 1291. és 1297. Róbert Károly 1323. 1328. és 1336., I. Lajos 1374. 1376., Zsigmond 1392.1402.1403.1419., Hunyadi János kormányzó 1446. és ö maga 1459-ben adott volt ^). A várost illető levelek közöl említhetjük még a következőket: I. Károly 1323-ban a városnak adományozza Szőllős (ma Prácsa, németül Wei- nern) helységét; I. Lajos Veidricz és Blumenau külvároso­ kat egészen Poszony hatósága alá vetette 1345-ben, 1346- ban pedig megparancsolja, hogy minden pozsonyi lakos, a papságot sem véve ki, ha házat bír, tartozzék a város erő­ sítésére segédkezet nyújtani. Ugyanő a zsidókra nézve, kik annyira elhatalmasodtak, hogy nem csak a lakosok vagyo­ nának nagyobb részét, hanem magát a városházát sőt a cor- poris Christi kápolnát is zálogban bírták, megparancsolja, hogy ezentúl a városnak is fizessenek adót. Zsigmond 1392- ben Vereknye falu egy részével és a Csalió parttal, 1402- ben pedig árumegállítási joggal ajándékozza meg a várost; Albert 1438-ban oly kiváltságot ad a városnak, hogy a Duna pozsonyi révén, a királyi kíséretet, az országgyűlési követeket és a pozsonyi prépostot kivéve, mindenki szüle­ tésre való tekintet nélkül tartozzék vámot fizetni. Mátyás király a város eddigi két vásárjához egy harmadik tartá­ sára adott szabadalmat; ugyanő 1475-ben keményen meg-

') Aeque probatos et omnium yirtate praestantes nevezi őket Má­ tyás 1459-ben kelt levelében Lehoczky, Stemmat. L d. 239. l, [') 1459. febr. 2-dikán. Haprinai, Hist, Dipl //. d. 240. l. ') 1459. febr. 2-dikán Kaprinai Hüt. Dipl. II. d. 243. h 1460. június IS-dikán U. o. 477. L *) Fejé ff Auth. et ti$ prob. diplom, 173. l.

Digitized by Google 186

parancsolta, hogy a polgárok közöl senki fekvő vagyonát, házát, földjét, zsidónak el ne zálogosítsa '). Pozsony városa hajdan kőfallal, sánczczal volt kőrillvéve, melyen több kapa vezetett keresztül; melyek közői ma már csak a Sz. Mihály kapu áll még fen 27 öl magas tornyával; a Yödriczet a vá­ rossal összekötő; hármas tornyú, sötét vödriczi kapct 1790. előtt Jankovics Miklós még látta ^). Emelte a város fényét a benne már a XI*ik században virágzó társas káptalan ^), a négyszeg kövekből góth modorban épült, némelyek sze­ rint Sz. István, mások szerint Salamon vagy Sz. László ál­ tal alapított még ma is fönálló Sz. Márton egyháza, és a Ferenczrendieknek IV-dik László által 1272-ben az Ottoká­ ron nyert győzedelem emlékére épített s máig is fönálló egyháza. Pozsony lakosai legnagyobb részben németek vol­ tak, tgy hogy az 1446-diki országgyűlési követei sem tud­ tak magyarul *); azonban mind e mellett is hazájokhoz hü ragaszkodásuk által különböztették meg magokat. — Po­ zsony után másik legnevezetesebb város volt e megyében Nagy-Szombat, szabad királyi városaink egyik legrégeb- bike, mely régen Szombathelynek is neveztetett ^). Az okle­ velek már a XlII-dik századtól fogva Tyrna, Civitas Tyr- nensis, Tyrnavia latin néven emlegetik ®), mely nevét, va-

') Ezen levelek tartalmát, kétségtelenül a városi levéltárból tett közlések nyomán, rövid kivonatban adja Fényes, M»gyaroiti. slatist. és fjpogr. tekintetben II. köl. 486^ tSS. l. ') Tudom, Gyűjt. Í827. 11. kőt. 45. l. 3) Már Kálmán király 1100-diki decretumának I. könyve 22-dik czikke meghagyja az itteni nagyprépostságot a tüzes vas és forróvíz általi ítélet gyakorlatában. *) Kitetszik ez Henes István és Gmaitl István követek tudósításá­ nak Hunyadi János kormányzó esküjére vonatkozó ezen szavaiból: Das Ayd ist ungrisch, den chan Jch euer weisheit nit zuschreiben. Ohlt. LXXL s«., hol azonban az Ayd helyett hibás másolat után téve­ désből áll az Ander szó. *) In comitatu Posoniensi locus, qui Zombathely dicitur 1238. Fejér IV. d. 1. köt. 132. l. *) Villa de Tyrna 1247. Fejér IV. d. I. köt. 'i70. l — Cives de Tyrna

Digitized by Google 187

lamint mai német Tiroan és tót Trnaya nevét, kétségtelenül a mellété folyó Tirna vízétói nyerte. Építésének kezdete II. Béla idejébe esik 1140. kórttl. III. Béla király leánya Gon- stantia^ I. Ottokár cseh király neje, kit a cseh történetírók e város építőjének tartanak, inkább talán csak szépítette vagy fallal vétette kdrttl mint sem alapította '). Legrégibb szabadalomlevelét IV. Bélától nyerte arany pecsét alatt 1238-ban, mely szerint polgárai következő kiváltságokban részesültek: Iször Hogy egyenesen a királyi koronához tartozzanak és senki más hatósága alá se adományozás se más átadás útján ne vettessenek. 2-8zor. Táborba szállani, ha abban a király személyesen nem vesz részt, ne tartozza­ nak, hanem száz szállástól egy jól felszerelt katonát küld­ jenek. 3-szor. Párbajvívásra se magok közt se másokkal senki ítélete által ne kényszeríttessenek, hanem tlgyeiket tizenkét esküdt ítélje s tanúkat ellenök csak magok vagy velők hasonló szabadalmakkal élő vendégek kőzöl lehessen használni. 4-8zer. Egyedül a király és az általok választott s a király által megerősített bíró ítélete alá tartozzanak, mely bíró ha alkalmatlan, a király távolítsa el. — 5-ször. A A bíró ítéljen minden polgári és büntető ügyeikben, ki ha hanyag vagy járatlan volna az igazságszolgáltatásban, vagy ítéletét a község visszavetné, a felebbezés a királyhoz történjék. — 6-szor. A vámfizetésre nézve ugyanoly joggal éljenek mint a sz. fejérvári polgárok. — 7-szer. A pénzvál­ tókkal a főispán vagy bárki emberei a városban ne járja­ nak, hanem a királyi pénzbeváltását a bíró eszközölje. —

1268. FejeV IV. d. 111. köt. 439. l. — Civitas Tyrnavia Zombath dicta V. István 1271 diki levele Fejér VIl. d. lí. köt. 162. l. — Tirnavia 1279. Fejér V. d, 11. köt. 522. l — Civitas Tyrnensis 1294. Fejér VI. d. I. köt. 292. L — Dominae claustrales de Tyerna 1380. Fejér VIII. d. III. köf. 48t l. — Cives de Tyrna 1335. Fejér VIII. d. IV. Köt. 78. l. ') Ptűkava Chronicunja III Béla leányának Constantiának tulajdo­ nítja a város építését o szavakkal: „Item construxit (Constantia) in Vngaria civitatem Trnaw, quae in vulgari Yngarico Sambach (Szom- bath) ConBtantiae nuncnpatur** Lásd : Fejér IV. d» I. köt. 135. l.— Has. Dubrac. Hi$t, Boh. AT/, könyv., Bombardus, Topogr. Hung. 317. l.

Digitized by Google 188

8-8Zor. A bíró a város tizenkét előkelőjével fövételi bllnte- tést is hozhasson bárki ellen a nemes személyek kivételé­ vel. — 9-8zer Lelkészt szabadon választhassanak, s azt megerősítés végett az esztergomi érseknek mutaBSák be. A tízedet német szokás szerint, mint eddig is kepékben fi­ zessék. 10-szer A szabad állapotú emberek bárhonnan minden akadály nélkül költözködhessenek kőzzéjők. — 11-szer. Főispán vagy bármi rangú tisztviselő akaratjok ellen nálok meg ne száljon, vagy ha megszállott, mindent igaz áron vásároljon. — 12-8zer. Ha a király nálok meg­ száll, tebetségök szerint lássák el. — 13-szor, A határban fekvő örökségeiket, ingatlan birtokaikat senkinek ne adhas­ sák el, ki velők egyenlő királyi szolgálatot nem fog tenni. — 14-szer. A ki közölök örökös nélkül hal el, ingó javait bárkinek hagyományozhassa '). Nagy-Szombatot IV. Béla, még hihetőleg előbb mintsem 1238-ban e kiváltságokkal fel- rnházta, nagynénjétől Constantia cseh királynétól szerezte meg ^). IV. Béla említett kiváltságlevelét a város részére megerősítette Mátyás király ^). — Pozsony megye mezővá­ rosai közöl e korból oklevelesen ismeretesek: Modor, mely még 1271-ben mint fala a nyitrai püspökség birtokai közzé tartozott '*). rv. László 1287-beu Modort Henrik pozsonyi főispán fijaitól, kik a király ellen pártot ütött Apor vajdá­ val tartottak, elvévén János pozsonyi főispánnak adomá-

^) Fejér ív. d. I. kot. 132.1. ') Kitetszik ez IV. Bélának a u. szombati apáczák /észére 1247-ben Bara]ad (ma Boleráz) faluról adott adományleveléböl, melyben e sza­ vakat olvassuk : villa Tyrna, quam nos a dilecta sorore nostra Con­ stantia regina Bohemorum illustri comparavimus. Fejér IV. d. I. köt» 470. l. ') F«;eV jegyzete szerint. *) Fejér VII. d. d. II. köt. 152. l., hol e helység így említtetik : pos- sessio Modor in provincia Posoniensi circa Civitatem Tyrnaviam Zom- bath dictam videlicet in pede montis longi super villám S. Georgii ia- centis ; miből kétségtelen, hogy e helység alatt a mai Modor város értendő. — Mint terra Modar vocata említtetik 1294. Fejér VI. d. l köt. 337, l.

Digitized by Google 189 nyozta '). I. Lajos király 1361-ben Modornak már mint ki­ rálynéi városnak ad némi szabadalmakat, mintán előbbi kiváltságlevelei a város elégésekor semmivé lettek. £ sze­ rint a város polgárai szabadon választhatták birájokat, ki ügyeiket a királyné tisztjével egyUtt Ítélje, s kitől a felébb- vitel adóssági és más csekélyebb ügyekben N. Szombat, a fekvő vagyont illető perekben pedig Pozsony város taná­ csához intézendő^ a bírságok és itéletdijak két harmada a tisztet, egy harmada a bírót illetvén; kivétettek a város la­ kosai a pozsonyi főispán hatósága alól; megbatároztatott a királyné vagy tisztje részére által ok évenként fizetendő díj, s a szőlőktől, bor- és húsméréstől járó tartozás ; az örö­ kös nélkül elhalóknak vagyonukról szabad rendelkezés, s a lakosoknak szabad kiköltözködés engedtetett; az elpusz­ tult szőlők mívelőinek négy, az új szőlőt ültetőknek tíz évi tehermentesség biztosíttatott; a büntető perekben maga a város Ítélhetett. ^). Ezen levelét I. Lajos újra kiadta és új kettős pecsétével megerősítette 1374-ben ^). Zsigmondtól is nyert a város kiváltságlevelet, melyben nyolcz régibb levele van megerősítve *). A XV-dik század elején Stiboricsi Sti- bor erdélyi vajdát ismerte urának, mint ennek kiváltságle­ veléből kitetszik % később a város Gúthi Ország Mihály birtokába jutott, kinek, mint hü kincstartójának adomá­ nyozta I. Ulászló mind azt, mit az iránta ellenséges Pozsony városa Modorban és Dióson bírt *"), Az Ország család birto­ kában maradt ezután egészen e családoak 1567-ben történt kihaltáig. Hogy lakosai e korban németek voltak, kimetszik egy 1439-diki oklevélből, melyben nem csak több német nevű lakosok, hanem az utczák, házak, hegyek és szőlők

•) Schreiber^ Descriptío Civitatis Modor. Zitlatiae Í719. 13. §. — Has, Bombardus e. h. 34i. L, Fényes Uagyarorsi. geogr. //. köt. 479, l. =») Fejér IX, d. Ili, hot. 250, L ») Fejér IX. d, IV. hőt. 573. l, *) Sckieiber^ Descriptío Cimt. Modor 14. §. *) Ugyanő U. o. •) 1440-ben. Budai Fcrencz, M, Ora. Polg. Z«x. ///. höt. 20.1,

Digitized by Google 190 nevei is németül említtetnek ^). — Dévény, melyett a XV- dik században a Garaiak bírtak % Szent-Mária, ma Samarja a GsallökQzben •^), CsötOrtök; németttl Loipersdorf«), és Szempez ^). Helységei: Nagy- és Kis-Abony *), Csukar-Abony '),

') Fejér XI. d, 358. í., hol e város oppidum Modor néven említtetik. ') Dévény még ld49-ben mint falu fordul elő. Poss. Dyuen 1349. Fejér IX, I. köt. 69i. I. — Dévén várát és városát (oppidum Deven) tartozandóságaival 1414-ben írta át Zsigmond király Garai Miklós ná­ dornak 8000 arany forintért, mint a mennyiért azt a király megha­ gyásából Garai Miklós austriai Hering Lászlótól kiváltotta. Extr. Dipl. Anolib. XVII. cs. 5. 6. 7. s«. — Ugyanazt Zsigmond újabb 12000 arany forintban zálogosítja el Garaínak 1415-ben. Ú. o. 17. a. — Op­ pidum Deveny 1428. Fejér X. d. VIII. köt. 615. l. — Német Theben neve fordul elő Mátyás királynak Pozsony városához intézett 1474-diki oklevelében, melyben Wolfgang von Teben említtetik. Ohlt. DlXIILn. ') Villa Beaté Virginis (Sz. Mária) név alatt említtetik egy 1326- diki oklevélben Fejér Vili. d. III. köt. 156. l — Possessio Szent Maria 1356. Fejér. IX. d. F//.*«f.í65./.—Mint mezőváros fordul elő már 1392- ben Zsigmondnak egy levelében, Oppidum nostrum Szent Maria vocatum in Csallóköz existens. Fejér. X. d. II. köt. 42. l. valamint Má­ tyás egy levelében Dátum in Oppido Samarie 1466. Okit. CCCXCIX. ts. — Civitas Samaria néven említti Zsigmond több Pozsony vidéki vá­ rosok közt két 1430-ban kelt levelében. Appendix adCatalogum nummo- rum. Instit, Siéchényiani 206. és 211. l. ^) Német Leopoldsdorf nevén említi több azon vidéki városok közt Zsigmond két levelében lABO.Append.adCatalogum Nummorum Insit.Steche- nyiani206.és 211. — Csötörtök városában vagy másképen Leopolds- dorfban osztozott meg Szentgyörgyi György bátyja Péter özvegyé­ vel Marczali Hedviggel 1446-ban Budai Feiena Polg. Lex. III. d. 31.% l. — Villa Chuturtuk 1279. Fejér V. d. II. köt. 525. l. — Poss. Cheuteur- tuk 1363. Fejér IX. d. III. köt. 345. /. és possessio Chuturtukhel 1365. U. 0. 502. l. ») A XlV-dik században még falu volt. Villa Zemch 1310. Fejér VIII. d. l. köt. 375. l és 1324. Fejér VIII. d. II. köt. 530. l. — Mátyás alatt már mezőváros. Oppidum Zempcz 1487. Okit. DCCLV.$i. ') Nagy-Abony, Kis-Abony 1428. Fejér X. d. Vili. köt. 615. /. — A Csallóközben feküsznek. ') Poss. Chukarabony 1380. Fejér IX. d. VII. köt. il9. l. — Chuka- raabony. 1383. Fejér X. d. I. köt. 78. l. — Chukarabony 1409. Fejér

Digitized by Google 191

Alistal'), Apaj «), Áipádfoka »), Baka *), Bár *), Barla- bás *); Baral&d (ma Boleráz) ^), Bazín ^), Bekedfalva %

X. d. IV, kőt. 715, l. ~ Nagy-Udvarnok és Barlabás (a mai Ualásfa) mellett említtetik, melyekhez a mai Nagy- és Kis-Abony igen közel esik ; ezek mellett fekhetett ezen harmadik Abony a Csallóközben, hol Csttkar előnévvel egy Csnkar-Páka helységet is találunk. ') Nobiles Taaernicales in Alistal in Comit. Posoniensi 1391. Fejér X, d, I, köt. 734. l, — Alistál és Felistál a Csallóközben Komá­ rom megyéhez közel feküsznek. ») Terra Opoy 1279. Fejér. V, d. II. köt. 525. /. — Szilincs határ­ járó levelében említtetik ; ma Apaj falu Szilincs szomszédságában a Dudvág mellett. ') Terra Beus et Arpadfoka in Comit. Possoniensi 1364. Fejér X. d, 11. köt. 727.1. —Bős mellett kellett feküdnie; s csakugyan Bős helység Urodalmi térképén előjön Árpád helynév, melyet a nép ma elrontva Arpásnak nevez. Ipolyi (j M. Muteum 1858. I. köt. 545 I. *) Poss. regalis Baka 1423. Bartalj Comment. II. köt. Mantissa XLIII. l, — Ma Felső- és Alsó-Báka a Csallóközben a Duna partján. ^) Nicolaus de Baar királyi igtató embernek jelöltetik ki Pozsony­ ban a Csallóközben 1334. Fejér X.d. IV. köf. 185,1.— Ma, a Csalló­ közben Fel-, Al- és KisBár falukat találunk. •) Poss. Barlabás 1380. F^^jér, IX. d. VILköt. il9, l. — 1383. X. d. I. köt, 78. l, — 1409. X d. IV. kö'. 715, /.— N. Udvamokkal együtt em­ líttetik, 8 hihetőleg a mai Balásfa ennek szomszédságában a Csalló­ közben. ') Villa Baralad, IV. Béla 1247-diki adománylevelében Fejér IV, d. I, I öt. 470, l. — Baralad és Baralath 1256-diki határjáró levelében. Fejér IV. d. II. köt. 372. l. E levélből kétségtelenül kitetszik, hogy e helység alatt a mai Boleráz mezőváros értendő N. Szombat fölött a Tirna partján. — Villa Baralach 1270. Fejér VI. d. I. köt. 159. I. — Terra Dominarum Claustralium de Tyerna Bagyarad 1330. Fejér VI. d, III, köt. 484. l. — Hogy c név alatt is Baralad vagyis a mai Boleráz értendő, bizonyos, mert e helységet adományozta IV. Béla 1247-ben a n.-szombati apáczáknak. — Lakosai hajdan szép szabadságot nyer­ tek U. Béla királytól, a honnan e helység pecsétje Béla nevét hordja. Fényesy M. ora. geotfr. II. d. 532. l. — Baralad 1247 előtt N. Szombat­ hoz tartozott, ekkor választotta azt ettől el IV. Béla, egyszersmind a pozsonyi főispánok hatósága alól is fölmentvén. Fejér IV. d. I. köt. 470. I, •) Terra Bozin 12Ö6. Fejér IV. d. II. kvt. 389. /.— Ekkor adta Bazint IV. Béla Kozma és Achiles grófoknak, a baziní és szentgyörgyi gró-

Digitized by Google 192

Bél 0, Biny «), Blumenaa«), Bodak *), Borostyán % Borsa «), Bős '), Bruck % Csanok *), Csandal "), Csataj ^% Csek-

fok Őseinek, a pozsonyi vár tartozandóságai közŐl ki szakasztván. ~ Villa Bozyn in Comitatu Posoniensi 1335. Fejir VIII. d, IV. hot. 78. l. — A Xiy. és XVdik században a hatalmas bazini és szent-györgyi grófok bírták; még ekker azonban városi kiváltságainak nincs nyoma. *) Poss. regalis Beketfalva 1423. Bartaly Comment. II. köt. Maníissa XLIII.l. - A Csallóközben esik. •) Nobiles de Beel, terra Beel 1324. Fejér VIII. d. II. köt. 527, /. — Cseklészszel volt határos ; ma Magyar- és Német-Bél Cseklész mellett. ») Terra Byn és Ben 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 485. l. - Boleráz- zal és Korompávai volt határos ; ma Bínyócz falu. •) Blumenau 1280. Fejér V. d. III. köt, 485. l — Ma német néven Blumenaa, magyarul Lamacs Pozsony mellett; 1280 olta Pozsony város birtoka. *) Poss. Vodok in Comitatu de Poson üuvio Chelz partitive adia- cens 1330. Fejér. VII. d. II. höt. 132. /.. — Ez a mai Nagy-Bodak a Csallóközben a Csiliz vizéhez közel. Poss. regalis Bodak 1423. Barttd Comment. II. köt. Mantiua XLÍII. I. — Ma Nagy- és Kis-Bodak a Duna partján egymással szemben. *) Poss. Borostyán in Com. Posoniensi 1349. Fejér IX. d. I. köt. 694. l. és 1351. Fejér. IX. d. 11. köt. 133. l. — Ma Borostyánkő (Ballen- stein) falu Pozsonytól éjszakra. •) Martinas de Borsa 1256. Fejér V. d. 11. köt. 369. l. a pozsonyi vár jobbágya volt. — Borsa 1481. Okit. DCL. ss. — Thomas Wyzkezy de Alsó Borsa 1487. OkU. DCCLV. sz. — Borsa 1490. Okit. DCCCI. a. — Ma Alsó-, Felső- és Középső-Borsa Szempczhez egy mérföldre. ') Lothardus de Böös királyi igtató embernek jeleltetik ki a Csal­ lóközben 1380. Fejér. IX. á. VII. höt. 420. l. — Poss. Beus 1398. Fejér X. d. II. köt. 599. l. — Johannes de Beus 1399. U. o. 721. l — Poss. conditionaria Domini regis Beus vocata 1359. U. o. 726. 727. l. — Ma Bős mezőváros a Csallóközben a Csiliz vize mellett. •) Villa Pruck, in Csallóköz 1332. Frjér VIII. d. III. köt. 641. l. - Poss. Pruk in Com. Posoniensi in Cholloukuz 1335. Fejér VIIl. d. II. köt. 49. l. — Ma Bruck falu a Csallóközben Pozsonyhoz másfél mérföld. *•) Villa Chanuk iobbagionis Castri Posoniensis 1256. Fejér IV. d. II. köt. 390. l. — Bazinnal volt szomszéd. — Poss. Chanuk ia Comit. Po­ soniensi 1346 Fejér IX. d. I. köt. 409. l, — Ma nem létezik. "•) Poss. regalis Chandal 1423. Bartal, Comment. II. köt. Manttsm XLIII. l. — Ma Csandal puszta Német-Guráb mellet.

Digitized by Google 193 lesz 0> Csellje'), Csentefalva ^), Cseszte*), Deáki'), Dienes^), Diós'), Dombó (ma Dnbova)®), Eberhárd •), Enyed ^"), Egjbázfalva más néven Szent-András-úr vagy Szent - András - falva ^'), Fancsal ^^), Farkasbida ^^), Fleia-

") Terra Chatey 1310. Fejér Vili. d. I. köt, 375. í.— Pose. Chatey 1346. Feji,' IX. d. /. höu 409. l. — Ma Csataj fala Szempcztdl egy mérföldre. ') PoB8. Cheklez 1324. Fejér VIll. d. II. köt. 526. l. — Ma Csek- lész mezőváros. ') Poss. Chellje 1429. Fejér X. d. VII, köt. 99. f. — Ma Felső- és Alsó-Csölle a Csallóközben Püspöki mellett. ') Villa Chentefalwa 1466. Okll. CDI. $i. — A pozsonyi várhoz s különösen Gelle székhez tartozott; ma Csentőfa a Csallóközben. *) Poss. Cheztey 1296. Fejér VI. d. ÍI. köt. 45. l. — Vöröskö várá­ hoz tartozott; épen a mellett fekszik; ma mezőváros. ^) Propugnacula et munitiones Theutonum in monasteriis Salya (Sellye) et Deáki exstructa 1296. Fejér VII. d. II. köt. 196. l. — Ezen monostorok ez oklevél szerint a pannonhalmi apátsághoz tartoztak; Deáki falu Pozsonyban épen Nyitra megye szélén Sellyéhez közel ma is a pannonhalmi apátság birtoka. *) Poss. Dyenis in Com. Posoniensi 1258. Fejér VII. d. L kot. 309. l. — Poss. Dienesz 1258. Garai Miklós 1420-diki itéletleveléből Fejér VIÍ. d. V. köt. 325. l. — Poss. Dieneszy 1356. ugyanazon itéletlevélböl Fejér IX. d. VII. köt. 160. í.—1258-ban adta el Elek , Miklós fia, a pan­ nonhalmi apáturnak; ma Dienesd falu a Duna mellett a Csallóköz­ ben ; máig is a Benedek rendi szerzetesek birják. 0 Poss. Siovs (hibásan Diovs helyett) 1296. Tud. Gyújt. i82i. II. köt. 65. l. és Fejér VI. d. II. köt. 45. í. — A vörösköi várhoz tartozott; ma Alsó- és Felső-Diós mezőváros , s csakugyan a vöröskői uroda- lomhoz tartozik. *) Poss. Dumbo 1296. U. o. — Szintén a vöröskői várhoz tarto­ zott ; ma Dubova épen Vöröskő alatt, s máig is a vöröskői uroda- lomhoz tartozik. ») Villa Eberhardt in Csallóköz 1332. Fejér VIII. d. III. köt. 64i. l. — Villa Eberhardi 1334. Fejér VIll. d. II. köt. 528. l. — Poss. Éber- hard in Com. Posoniensi 1369. Fejér IX. d. IV. köt. 170. í. — A Csal­ lóközben fekszik, Pozsonyhoz két mérföldre. '») Terra Enyüd 1399. Fejér X. d. 11. köt. 725. Z.—A Csallóközben Kürth és N. Udvarnoktól délre esett, hol ma Enyed pusztát találjuk. ") Poss. Zenth András wr alias Eghazfalwa in Comit. Posoniensi 1481. Okit. DCLX. s$. — Poss. Eghazfalwa alio nomine Zenthandras HUNYADIAK KOBÁ. VI. KÖT. 13

Digitized by Google 194 sendorfO, Födémes'O, Gáj (ma Gány) •^), Gelle*), Geren- cflár**), Gutor®), Györgysoka (ma Dercsika)"^), Hegy^), Hódi®), falwa 1490. Okit. DCCCÍ. $».—Ma Egyházfa Szempczhez egy mérföld­ re ; az első oklevél szerint vele szomszéd Kiráiyfalva és Péntek-Súr mellett. ")Vaia regia Fonchol 1273. Tud. Qyújt. 1829. II. köt. 64.1. - Ma Fancsal puszta, Vörösvártól egy órára. •') Farkashidát, mint Semptbe vár tartozandóságát, mely vá­ rat két mezővárossal és több faluval Zsigmond vetett volt zálogba Kozgonyi István, György és Sebestyén testvéreknek, Albert ki­ rály 1439-ben adományozta az említett Bozgonyiaknak. Uvdai Ferena ílí. <1. í99. l. — Maga ezen adománylevél a helységek neveinek ki­ hagyásával olvasható Fejérnél Xl. d. ^81—288. l. — Itt kelt II. Ulász­ ló azon levele , melyben az ország nagyjainak Corvinus Jánosi?al kö­ tött szerződését megerősíti. Dátum in castris nostris prope villám Parkashyda 1490. Pray, Bpist. Procer. I. k. 378. /. — A Dudvág mellett fekszik. ') Terra Flezyndorff iaxta Danubium 1279. Fejir V. d. II. köt. 522. l. — Ma Flanschendorf puszta a Duna mellett Pozsony és Köp- csény közt. ») Villa Fudemus 1221. Fejér III. d. I. köt. 323.1. és VII. d. V. hőt. 225. l.—Poss. regalis üyfedemes 1423. Bartaf^ Comment. II. d. Manti

Digitized by Google 195

Hódos 0, Hosszúfalu *), lányok'), Ilka *), Iván *), Kajál'), Karcsa'), Keresztúr «), Keszölczés **), Kikellö '»), Ki- zsony megyében 1481. Okit. DCLX. $». — Ma Hegy falu a Dudyághoz közel. ») Poss. Hody in Comit. Posoniensi 1488. Okit. DCCLXXVL ««.— Galantba mellett esik. •) Nobiles de Hadus 1473. OUt. DXLIX. s», — A Csallóközben fekszik. ') Poss. Husiufalu 1296. Fejér VI. d. 11. köt. 45. /. — Huzgufalu (hibásan Huzyufalu helyett) ugyanazon oklevélben. Tud. Gyűjt. Í824. U. köt. 65.1. — A vöröskői várhoz tartozott, ma is ahhoz tartozik. ^) Georgius de lányuk kiriilyi igtató embernek van kijelelve Po- zsony^megyében 1394. Frjir X. d. II. köt. 185. l. — Ma Alsó- ^s Felsö- Jánok a Csallóközben. *) Bereinus de Ilka pozsonyi várjobbágy 1256. Fejér IV. d, II. két 363. l. - ViUa de Ilka 1332. Fejér Vili. d. III. köt. 641.1. - Poss. Hka in Districtu Challokeuz habita 1455. Okit. CCXVlll. s*. — Sebastianus Feyer de Ilka királyi igtató emberül jeleltetik ki Pozsonyban 1481. OMt. DCLX. **. — Hihetőleg a mai Nagy- és Kis-Jóka értendő alatta. *j Terra Iwan 1324. Fejér Vili. d. II. köt. 528. l. — Villa de Ivany 1332. Fejér VIII. d. III. köt. 6i1. T — Az első oklevél szerint Cseklész- szel volt határos ; ma Ivánka falu épen Cseklész mellett. ^) Petrus et Georgius de Kayal 1428. OUt. DCCLXXVI «.—Ezek vették ekkor zálogba Hódi helységét, mellyhez Kajál alig egy órára fekszik Galantha és Sellye közt. ') Villa Karasa 1243. Ba>tal, Cumment. U. d. Mantissa VIU. l. — Villa Karcba 1253, és 1255. U. o. V. H XVI. l. — Karcba 1315. U. o. XX. l. — Georgius de Kentelkarcha (Gönczöl-Karcsa) 1394. Fejér X. d. II. köt. 185. l. -— Georgius de Kunchul-Karcha (Gönczöl-Karcsa) 1399. U. o. 722. l. — Poss. Etreh Karcba 1423. Bartal e. h. II. köt. XLIII. l. — Pozsony várához tartozott a Csallóközben, hol ma Etre- és Gönczöl-Karcsán kivül még tíz más Karcsa helységet találunk egy­ máshoz igen közel. *) Keresztúrt, Pozsonyban a Dudvág mellett, Sempthe várával 8 több Nyitrai és Pozsony-megyei helységgel együtt Albert király adományozta 1439-ben a Rozgonyiaknak. Eudai Ferencz in. h. i99. l. — Has. Fejér XI. d. 281-288. í. ") Comes Nicolaus Vice- Magister Thome Palatini (egyházne­ mesek nádora) in Keseulces et Judex Nobilium Sancte Ecclesie in Challeukuz 1345. Barial. c. h. II. köt. XXIX. l. - Paulus de Kyzelches királyi igtató embernek jeleltetik ki Pozsony megyében 1394. Fejér 13*

Digitized by Google 196

lit*), Királyfalva*), Kisa^), Klucsován*), Korompa*), Kosolna"), Körtvélyes'), Kürth ®), Latkfalya ^), Lúcse'"),

X d, II. kot. i85. l. — KeszŐlcz^s a Csallóközben Yajka mellett esik , 8 a legújabb korig az esztergomi érsek papnemeseinek vajkai széké­ hez tartozott. '•) Villa Kikulleu 1373. Fejér IX. d. YU, köt. 333. l. — Súr és Ma- laczka közt említtetik ; ma e néven nem létezik , hanem igen hihető, hogy a Bazin mellett fekvő Grünau (tótul Grinava mezőváros érten­ dő alatta. ') Jacobus de Killit királyi igtató ember volt némely Pozsony megyei csallóközi helységekben 1380. Fejér IX. d. VII. köt. 420. l. — Kiliti falu a Dunán túl esik Vajkától egy mérföldre. ') Pos8. seu villa Kiralyfalua apelláta 1397. Fejér X. d. II köt. 526 L — Kiralfalwa mint Egyházfalva szomszédja említtetik 1481. Okit. DCLX. sz. —Ma Nagy- és Kis-K irályfalva Szempcz és £g}házfa közt. ') Foss. Kizey 134G. Fejér IX. d. I köt, 409. l — Ma Kisa puszta Jókához közel. *) Villa Kulchvan 1256. Fejér IV. d. II. köt. 372. I. —• Kolcsoan in Posoniensi Comit. 1371. Fejér IX. d. VI. höt. 167. I. - Kolchan 1415. Fejér X. d. V. kot. 581.1. — Ma Klucsován Nagy-Szombattól éjszak- nyugotra. ^) Villa Kyzep Korompa, alia villa etiam Kurumpa vocata 1256. Fejér IV. d. II. köt. 372. L — Terra Kremph superior et inferior 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 485. /.—Korompa in Posoniensi Com. 1462. Okit. CCCXXXIL í2. —Ma Alsó- és Felsö-Korompa N.-Szombattól éjszakra. *) Poss. Cospolva és Cospolwa 1296. Fejér VI d. II. köt. 45. l. és TMd. Gyújt. 1824. II. hót. 65. /. — A vörösköi várhoz tartozott; ma Ko­ solna falu a vöröskői urodalomban. 0 Poss. Kurtweles 1296. Fejér VI. d. IL köt. 45. /. és Tud. Gyújt. 1824. II. köt. 65. l. —A vöröskői urodalomhoz tartozott; N.-Szombattól délre esik mintegy másfél mérföldre. *) Poss. Kyrth 1399. Fejér X. d. II. köt. 722. l. — Ez oklevél sze­ rint Udvarnokhoz közel feküdt, a Csallóközben, ez a mai csallóközi Kürt. — Más Kürth az ugyancsak Pozsonyban, mellyet Sempte vá­ rával mint ennek tartozandóságát Albert király a Rozgonyiaknak adott 1439. Budai Ferencz III. d. 199. l. Has. Fejér XI d. 281—288. í.— Ez utóbbi a Dudvág mellett fekszik. ') Poss. Lathfolwa és Lathfolova. 1296. Fejér VI. d. IL köt. 45. és Tud. Gyújt. 1S29. II. köt. 65. l. — A vörösköi várhoz tartozott; ma nem létezik. ">) Terra Lucse 1301. Fejér VUI. d. I. köt. 85. Í.—Poss. regalis Zi -

Digitized by Google 197

Magyar '), Magyarád ^), Malaczka ^), Marton *), Milen- te^),Mlr«), Mizsér'), Mocsolán'), Monar**), Nádasd'<>), lasluche (Srilas Lúcse) 1423. Bartal, Comment, U. d, XLlll. l. — Villa nostra Nagluche (Nagy-Lucse) Mátyás kiyáltságlevelében 1466. Okit. CDi. *5. — Ma Nagy- és Kia-Lucse a Csallóközben. ') Poss. Morthamagor ín provincia Chollokuz sita 1313. Fejér VIIL d. I. h. .526. l. - Poss. Kiss-Magyar 1371. Fejér IX. d. VI. köU6i. '.—Poss. Eghazosmagyar 1383. Fejér X. d, III. köt. 7. /.—Magyari Ger­ gely (Gregorios Magyary) királyi igtató ember volt Pozsony megyé­ ben 1481. Okit. DOLX. si. — Ma Kis- és Nagy-Magyar a Csallóközben. ') Vüla Mogoród 125'^. Fejér ÍV, d. II. köt. 372. l. — Poss. Maga­ rad Comitatus Posoniensis 1307. Fejér Vili. d. V. köt. 33. Í.-Ez az em­ iitett oklevelek leírása szerint kétségtelenül a mai Magyarát paszta Alsó-Korompa és Boleráz közelében. — Más azon Magerad vagy Ma­ gurad , mely mint N.-Szombat város birtoka jön elö 1335. Fejér VIIL d. IV. köt. 78. és 80. l. Ez a mai Modersdorf N.-Szombathoz fél mérföld­ re, melyet csakugyan N.-Szombat város bír. ") Malaczka 1373. Fejér IX. d. VII. köt. 333. l. — Ma mezőváros. *) Villa Mortan és Terra Mortun in Comitatu Posoniensi prope Morauiam iuzta Stomffa 1269. Fejér VIIL d, III. köt. 8i. l. és VIIL d. VIL kot. 18i. L — Terra castri de StomflFa Mortum vocata 1272. U. o. — A Morva vize mellett feküdt; ma nem létezik. ') Terra Mylenthe in Com. Posoniensi 1309. Fejér. VIII. d. I. köt. 3iL l. — Terra Castri Posoniensis Milente vocata 1310. U. o. 374. l,— Ez oklevél szerint Béte, Szempcz, Sárfő és Csataj közt feküdt; ma nem létezik. — I. Károlynak ugyanezen földről szintén 1310-ben kelt adománylevelében Fejérnél c k. 376.1., valamint ezt megerősítő leve lében 1323. Fejér VIIL d. //. köt, i31. l. ezen hely mindig Hulete-nek van adva. ') Poss. Castri Posoniensis Myr 1290. Extr. Difi. Anolfh. IV, a. 11. »i. és Fejér VI. d. I. köt. 51. l. — Vereknye, Prácsa és Papnépe (ma Papfalva) közt feküdt; ma nem létezik. 0 Terra Castri Posoniensis Mysser vocata in insula Challokuz 1294. Extr. Difi. AnolA. IV. c». i6. **. — Villa Miszer (Dienes mellett) 1356. Fejér IX. d. VIL köt. 160. l. — Ma Misérd a Csallóközben épen Dienesd mellett. *) Poss. Mocholan in maiore Posonio existens 1330. Fejér VIII. d. in. köt. i83. l. — A határleirásból, miszerint e helység Bagyarád (ma Boleráz), Bin (ma Binyócz), Alsó- és Felsö-Kremph (Korompa) hely­ ségekkel volt szomszéd a Tirna folyó mellett, világos , hogy alatta a már előbb leirt mai Klucsoyán értendő.

Digitized by Google 198

Németed'), Nyárasd*) , Nyék-^), Olgya*), Óny^), 01 vegy«), Padány'), Páka/) Papfalva"), Párna*"), Pa-

•) Nobiles de Monar, terra Monar Castrensium 1324. Fejér VIII. d. IV. köt. 527y 529.1. — Csekidszszel volt határos ; ma nem létezik. '0) Foss. Nadasd in Distríctu Challoköz 1397. Fejér X. ú. U. köt. 524. .526. /. — A Csallóközben a Dunához közel esik. ') Foss. Nemetheth in districtu Challokeoz in minori Comitatu Po- soniensi 1394. Fejér X. d. II. köt. 185. 228. és 2*3. /. Talán a mai Alsó- ál Felső Német-Sok puszta a Csallóközben Csötörtök mezőváros mellett. ') PosB. Nyarasd in Posoniensi Comitatu 1346. Fejér IX. d. I. köt. 409. l. — Ma Alsó- és Felső-Nyárasd a Csallóközben. ') Jobbagiones Castri Posoniensis de Neek. 1165. 1284. Villa Neek 1298. F^ér V. d. III. köt. 252—255. l.—A Dudvág mellett fekszik. *) Terra Ougya in ChoUokuz 1256. Fejér IV. d. II. köt. 369. l. 01- gyai András (Andreas de Ogia) szolgabíró volt Pozsony megyében 1400. Fejér X. d. II. kőt. 815. l. — Olgya a Csallóközben esik Csötörtök* tői egy mérföldre. ^) Villa Oun hospitum de Posonio iuzta fluuium Vag. 1252. Fejér VIL d. V. köt. 298. l. — Foss. Oln in Comit. Posoniensi 1415. Extr. Difi. Anoltb. XVII. cs. 15. «».—Foss. Oly 1416. U. o. 22. ss.—Poss. On in Posoniensi Comit. 1418. U. o. XVIU. cs. 5. SÍ. — 1421. és 1422. V. o. XIX. a. 2. és 9. sz. — Ma Ony puszta a Vág partján Pozsony megye legszélén. •) Demetrius dt? Ölvegy királyi ember volt Pozsony megyében 1428. Fejér X. d. VIU. köt. 615. l. — Ma nem létezik. 0 Terra Padan in Comitatu Poson. 1288. Fejér V. d. III. köt. 907. l - Villa Padan de ChoUokuz 1291. Fejér VI. d. I. köt. 171. l. — Foss. Padan 1326. Fejér VUI. d. IIL köt. 159. l. ^ Ma Nagy-Padány falu a Csallóközben. *) Leopoldus de Páka egyik szolgabíró volt a Csallóközben 1301. Fejér VUI. d. I. köt. 83. í., valamint 1315-ben is liarlal. Comment. II. d MantUsa XX. l. — Egyhazaspaka 1466. Okit. CDI. SÍ. — Ez utóbbi a pozsonyi várhoz nevezetesen GelIe székhez tartozott. Ma a Csalló­ közben Nagy-, Kis- és Csukár-Páka falukat találunk egymás mellett. «) Terra Popnepe (Prácsa és Vereknye mellett) 1290. Fejér VI* d. Lkot. 53. l. és Extr. Dipl. Anoh. IV. cs. 11. st. — Foss. Papfalua Ca- pituli Posoniensis 1400. Fejér X. d. 11. köt. 808. l. — Papfalva Pozsony­ tól mintegy másfél mérföldre máig is a pozsonyi káptalan birtoka. '") Populi de Párna ad Civitatem de Tyrna pertincAtes. 1335,

Digitized by Google 199 tony 0, Pethend ^), Pókateleke ^), Pósfalva *), Prácsa (né­ metül Weinern, magyarul régen Szölös)^), Püspöki"), Ré- cse'), Réte«), Sáp«), SárfÖ és Sárla'«), Sárosfalva"),

Fejér VUl d. IV. köt, 78. 80. l. — Ma nem létezik; Nagy-Szombathoz közel a Párna folyó mellett feküdhetett. ') Michael de Pathon 1345. Bartal e. h. U. d. XXVIII. l. — Benke- paton 1466. a gellei székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. Okit. CDI. «». — Ma hat Patony falu van különböző előnevékkel a Csalló­ közben , mellyek közöl öt máig a Pálfí senioratushoz, az egykori po­ zsonyi grófsághoz tartozik. ^) Poss. Pethend in Comitatu Posoniensi ín districtu Chaloköz 1333. Fejér VIII. d. VU. köt. 242. l. — Hihetőleg a mai Péterfa a Csal­ lóközben. ') Poss. Poukafeulde in districtu de Csallóköz in Comitatu Poso­ niensi 1342. Fejér VUL d. IV. hőt. 558. l. •— Jacobus de Pokateleki több csallóközi falut bírt 1380. Fejér IX. d. VII. köt. H9. l. — 13b3. X d. I. köt. 78. l. — 1409. X. d. IV. köt, 7Í5. l. — Pókatelek Szerdahely mellett esik a Csallóközben. *) Poss. regalis Posafalva 1428. Bartal, Comment. II. d. Mantisia XLUI. í.—VUla Bodzfalwa 1466. Okit, CDI, «.—Mind két oklevél sze­ rint a pozsonyi várhoz tartozott: ma Póafa a Csallóközben. *) Terra Parachan 1290. Fejér VI. d. I, köt. 53. l. — Villa de Pra- csan 1332. Fejér VUI. d. UI. kot. 64Í. l. — Poss. Pracha 1335. Fejér IX. d. II. Aö/. W9. l. — Poss. Prathan alio nomine Weynarn vocata 1367. Fejér IX. d. IV. köt. 38. l. — Bégi Szőlős (Zeuleus) nevén említtetik 1291. Fejérnél VI. d. I. köt. 109, l. és terra Zeuleus 1324. Fejér VIU, d. U. köt. 629. l, — Zeulos 1375. Fejér IX. d. VI. köt. 185.1, — Pozsony mellett esik. *) Poss. Püspöky 1394. Fejér X, d. VUI. köt. 392, l. — Poss. Pws peky 1429. Fejér X, d. VU, köt, 99. l, — Az esztergomi érsek bkta ; ma is annak birtoka a Csallóközben. 0 Villa de Becse 1332. Fejér VIU. d. köi. 641. /. — Poss. Bechen- dorff seu Beche, — Retisdorff sive Beche 1414. Fxtr, Dipl. Anolib. XVU. cs. 5, 6, 7. sz. — Johannes de Beets 1481. Okít. DCLX. SÍ. — Ma Becse , németül Batzersdorf, mezőváros Pozsonyhoz egy mérföldre. ») Petrus de Rethe pozsonyi várjobbágy volt 1256. Fejér IV. d, II. köt. 368. l. — Terra Befhe (Szompcz , Csataj és Sárfő szomszédságá­ ban) 1310. Fejér VIU. d. I, kö'. 375. l. - Ma Béte falu Szempczhez közel. *) Botho 49 Saap po^^onyi várjobbágy 1266. Fejér IV, d, U, köt,

Digitized by Google 200

Selpe 0, Sólymos, Somkerek ^), Spácza ^), Stomfa *), Súr, HegySúr, Nagy-Stir, Pintek-Súr, Szent-András-Súr^), Sttl«), Szász'^), SzeUnca"), Szemeth^), Szent-Ábrán'«),

3^. I.— Nobiles de Suap, Cseklészszel voltak szomszédok 1324. Fejér VUI. d, n. köt, 527. l. — Cseklészhez fél órára esik. *°) Poss. Sarfew in Posoniensi Comitatu 1346. F.jér IX. d. I. köt. 409. L — Poss. Sarlya et Saarfew, 1349. U. o. 694. l. — 1351. U. o. IX. d. II. kőt. 135. l, Andreas de Saarfeu 1399. X. d. U. köl. 72/. /. — Sárfő Szempeztöl éjszakra fél mérföldre esik, de Sárija ma nem létezik. ")Po8S. Sarosfalwa in districtu de Challokwz 1397. Feijér X. d. II. köt. 526. /. — Petrus de Sarosfalwa Pozsony megyei birtokos 1462. Okit. CCCXXXII. si. — Ma Sárosfa vagy Sárosfalva Somorjához egy órára. ') Poss. Selpe in Posoniensi Comit. 1371. Fejér IX. d. VI. köt. i67. l. -- Selpe 1415. Fejér X. d. V, köt. 581. l. — Klucsovánnal említtetik együtt; ma Szelpicz épen Rlncsován mellett. ') Villa Solmus és villa Sumkerek Boleráz határjárásában említ­ tetnek 1256. Fejér IV. d. II. köt. 372. l. — Ma egyik sem létezik. ') PoBS. Spacza és Espacza in Posoniensi Comit. 1462. Okit. CCCXXXn. $z. — N.-Szombattól éjszakra egy mérföldre esik. *) Stomffa 1269. Fejér VIU. d. VU, köt. i84. L — Poss. Stonpha 1349. IX. d. I. köt. 694. l. — Stonfa 1351. IX. d. n. köt. i33. l. — Villa Stompa 1373. IX. d. VII. kit. 333. l. — Ma mezőváros. *) Bolch de Sur pozsonyi várjobbágy 1256. Fejér IV. d. II. köt. 368. í.-Villa Swr 1373. Fejér IX. d. VII. köt. 333. l. Nagy-Súrt Sempthe várával Albert király adományozta a Bozgonyiaknak 1439. Budai Ft" renci UI. d. 199. l. Has. Fejér XI. d. 281—288. /.—Pyntekswr, Heg- hewr (helyesen Heghswr) és Zenth Andraswr (azaz Szent-András- Súr) más néven Eghazfalwa (ma Egyházfa) mint egymással szomszéd helységek említtetnek 1481. Okit. DCLX. s». — Mind három helység egymás mellett Szempeztöl délre fekszik. •) Poss. regalis Seul 1423. Barfalj Comment. II. d. XUII. /. — A pozsonyi várhoz tartozott; ma Süly a Csallóközben a Dana partján. ') Michael de Zaaz Idráljri embernek volt kinevezve Pozsony vármegyében 1428. Fejér X. d. VIU. köt. 615, l. — Szász a Csallóköz­ ben esik Csötörtöktől egy mérföldre. ') Terra Zelinch in maiore Posonio iozta Tymaviam 1279. Fejér V. d. U. köt. 522. l. —Ma Szilincs N.-Szombattól délre. 1279-benkapta adományul a pozsonyi káptalan; máig is az bdja. *) Poss. regalis Zemeth in vicínitate posséssionum Gutur et Nagy-

Digitized by Google 201 .

Szent - András ^), Szent - György ^), Szent - Mihályfalva'), Szerdahely *), Szili *), Szolgagyör «), Szomolyán^), Szuha^), Tarosa'*), Taksony'"), Elö - Tejed ''), Tejfalu ^^), Te-

Zemet vocataram 1351. Fejér IX. d. II. köt. 71.1. — K CBallóközben a Duna partján esik. '") Szent-Abránt (a mai Ábrahámot a Dud^ág mellett) a Bozgo- nyi család 1439-ben kapta Alberttől Sempte várával. Budai Ferenci III. d. 199. l. ') Villa de S. Andrea 1332. Fejér VIII. d. UI. köt. 6il. /.—Hihető­ leg a mai Egyházfa, melyet, mint látók, máskép Szent-András úr­ nak is neveztek. ') Villa de S. Georgio 1332. U, ott. — Erről nevezte magát a ha­ talmas Bazini és Szent-Györgyi család; ma szabad királyi város. ') Poss. Zentmihalffalwa 1462. Okit. CCCXXXU. SÍ. — Korompá­ vai e's Spáczával említtetik együtt, s így ezek közelében létezhetett. *) Poss. Domini Archi-Episcopi Strigoniensis Szerdahel vocata in Comitatu Posoniensi 1335. Fejér VIII. d. IV. köt, 52. /.—A mai Vág- Szerdahely, melyet máig is az esztergomi érsek bír. *) Zill, most Nagy-Bresztován, helységét 1280-ban adományozta IV-ik László N.-Szombatnak. FényeSj Magyaróra. Geogr. II. d. 481. l. —• Populi de Zyly ad ciuitatem de Tyrna pertinentes 1386. Fejér Vni. d. IV. köt. 78.80. i.—N. Bresztovánt máig is N.-Szombat városa bírja. ®) Poss. Zolgagyeur in Comit. Posoniensi, — in Challokwz 1399. Fejér X. d. U. köt. 720—739. /.— Mint ez oklevélből kitetszik , Kürt és N.-Udvarnok közt fektidt, sőt ez utóbbinak határából hasittatott ki; ma nem létezik. ') Villa Sumiilya 1330. Fejér VIII. d. in. köt. 454. /. - Ma Szomo- lyán mezőváros N. Szombathoz két mérföldre. •) Poss. Zubuh 1296. Fejér VI. d. II. köt. 45. l. és Tud. Gyújt. 1824. II. köt. 65. l. A vöröskői várhoz tartozott; ma Szuha mezőváros, mely szintén a vöröskői urodalomhoz tartozik. ') Poss. Torcha 1296. U, o. — A vörösköi várhoz tartozott; ma nem létezik. "*) Taksont mint Sempte vár tartozandóságát Albert király adta a Rozgonyiaknak 1439. Budai Ferena in. d. 199. l. és Fejér XI. d. 281—288. l. — Galantával határos. ") Andreas de Ellentéjdy (helyesen EUeutejdy) 1399. Fejér X. d. 11. köt. 721. l. — Elő-Tejed a Csallóközben esik. ") Praedium Teu in Comitatu Posoniensi 1459. Tud. Gyűjt. 1824, VJIl köt. i9, l, — Ma Tejfalu Somorja mellett.

Digitized by Google 202

') Terra Teuél, villa Teuel 1221. Fejér UI. d, I, köt. 322, 323. /. és VII. d. V. köt. 224. /. — A pozsonyi yárhoz tartozott, a Dudvág part­ ján Föd^meshez közel esett, ma nem létezik. ') Villa Tarez 1356. Fejér IX. d. VU. köt. Í61. /. — Dienes határ- leirásában említtetik; a Csallóközben esik épen Dienesd mellett. ') Villa Torduna alias Thurne (Bazin határleirásábau) 1256. Fe­ jér IV. (I. n. köt. 390. l, — Posá. Thürne vocata in Comitatu seu di- strictu inter Posoniensem Civitatem et Tyrnaviam constituta 1292. Fejir VI. d, I. köt. 197. l. — Terra minoris Turnae, quac sita est inter maiorem Túrna et inter terram Modar vocatam 1294. U. o. 337, l. — Ezen oklevelekből világos , hogy e helység alatt a mai Teriing ér­ tendő épen Modor mellett. ') Kis Vdvamok de Districtu Csaloköz 1356. Fejéi IX. d. II. köt. 476. l. és IX. d. VII. köt. ns. l. — Poss. N^gy Udvarnok 1380. U. o 419. l. — 1383.x d. I. kőt 7S. l. — 1409. X d. IV. köt. 715. l. — Villa Vdwornok 1397. X d. II. köt. 502. és 724. l. — Ma Nagy- és Kis-Udvar- nok a Csallóközben. *) Poss. Újfalu 1296. Fejér VI. d. II. köt. 45. l. — Vörösvárhoz tar­ tozott, s a mellett feküdt; ma nem létezik. *; Benedictus de üszor királyi igtató embernek volt kinevezve a Csallóközben 1380. — Fejér IX. d. VII. köt. 380. l. - A Csallóközben Somorja és CsötörtÖk közt esik. ') Benke de Zouar pozsonyi várjobbágy 1256. Fejér IV. d. II. köt. 3€8. l. -> Sawar 1399. Tud. Gyújt. 1820. VIU. d. 118. /. — A Dudvág mellett Nagy-Szombathoz egy mérföldre esik. ') Villa Sombergh aliae villae Bozyn vocitatae in contigua vicini- tate in Comitatu Posoniensi 1335. Fejér VIIL d. IV. köt. 78. l. Sumberg U. 0, 79. l. — Eétségtelentíl a mai Zumberg népes puszta Bazintól nyugotra fél órára. ") Poss. Vaga in Comitatu Posoniensi 1326. Fejér VIII. d. III. köt. 122. 1. — Ekkor adta Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek, melly máig is bírja; a Vág mellett fekszik Szereden alul. '") Thomas de Weyka Nobilis Sancte Ecclesie (az esztergomi ér­ sek egyházi nemese) 1345. Bartafy Comment. II. d. XXIX. l. — Vajka a Csallóközben ma mezőváros, s a legújabb korig az esztergomi érsek­ ség papnemeseinek székhelye. ") Omodeus de Warkun 1358. Fejér X d. U. k. 727. l.— Várkony ÍV Csallóközben esik Bős mellett; mindegyiket már a X\\\, százf^d*

Digitized by Google 203 reknyeO, Vilke'^), Viszta"). Főbb birtokosai: Az esztergomi érsek *), a Garaiak*), ban bírta Amadé fíja Lothárd, 8 ennek utódai, a Várkonyi gróf Ama- áékf ezen családnak nemrég történt kihaltáig folyvást bírták. ") Petrus dö Watha királyi igtató embernek volt kinevezve a Csallóközben 1391. Fejér X. d. U. köt, 185. l. - Michael de Wath Co- mes Posoniensis 1452. Okit. CLXV. si. — Ma Bél-Vata éa Vajas-Vata a Csallóközben. '0 Poss. Beczky éa Veczke 1356. Fejér IX. d. VII. köt, ir,2. l. — A Csallóközben Dieneaddel és Torcscsal volt határos; ma nem lé­ tezik. '*) Terra Vedered 1279. Fejér. V. d. II. köt. 525. L — Szilincs- és Apaj szomszédságában fekszik, mint ez oklevél is meghatározza. ') Portus in fluuio ChoUow prope Verekene 1290. Fejér VI. d. I. kot. 51. l. — Petrus de Vereknye egyik Pozsony megyei szolgabíró volt 1301. Fejér Vm. d. I. köt. 83. /. — Pons in villa noatra Vreten- dorf vocata Comitatus Posoniensis. Zsigmond király levele 1410. Fejér X. d. V. köt. 37. l. — Vereknye, németül ma Pragendorf, a kis Duna, a hajdani Csalló vize, partján Pozsonyhoz keletre esik. =) Villa de Vilke in Csallóköz 1332. Frjér VIII. d.UI. köt. Gil.l. — Ma nem létezik. ') Poss. Vista 1296. Fejér VI. d. I. kot. 45. /. — A vörösköi vár hoz tartozott; ma Visztuk ugyancsak a vörösköi urodalomban Modor­ tól egy mérföldre. *) Bírta Szerdahelyt (a mai Vág-Szerdahelyt) 1335. Fejér VIII. d. IV. köt. 50. l. — Vágat 1326. F^-jér VIII. d. III. köt. 122. í.—Püspökit 1429. X d. VII. köt. 99. /. — Mind e három helységet az esztergo­ mi érsek máig is bírja. *) Garai Miklós nádornak 1414-ben írta át Zsigmond király Dévén várát és városát Bécsé helységével és más tartózandóságai- vfll 8000 arany forintért, mint a mennyiért Garai ezeket austriai Hering Lászlótól kiváltotta. Extr. Dipl. Anoltb. XVII. c$. 5, 6, 7. «*. — Ugyanezen várat és tartozandóságait a föntebbi 8000 forinton felül meg 12,000 forintban írta át Garai Lászlónak, nejének Cil­ iéi Annának és Örököseiknek 1415-ben.—í^. o. 17. s». — Bírta ö Dé­ vényt még 1428-ban is. F^jér X. d. VIII. köt. 615. í.; de már 1447-ben Sopron, Kőszeg, Bohonc/, Szalonak, Borostyán, Katzen- stein és Baumgarten váraival együtt Fridrik római király hatalmá­ ban volt. Fejér y AuihenUa diplom. l'tO. l. — Ony Pozsony megyei hely­ séget , ma pusztát, Garai János vette meg a Csemeni családtól szá­ mos Baranya me^y^i s Dejthe Nyitra megyei helységgel együtt

Digitized by Google 204

Rozgonyiak ^), a szent-györgyi és bazini grófok '), a Várko- nyi Amadék '), a pozsooyi káptalan *), a szent-mártoni vagy pannonhalmi apátúr ^), a nagyszombati Ferencz-rendi apá- czák®), Pozsony városa'), Nagy-Szombat városa*), az

10,000 arany forintért 1421. és 1422. Extr. Dipl. Anolib. XIX, cs, 2. és 9, s», ') Albert király 1439-ben adományozta Rozgonyi István, György és Simon testvéreknek és István fiának Sebestyénnek Sempte várát és mezővárosát számos Pozsony és Nyitra megyei helységekkel* Fejér XI. d. 28Í. I., hol azonban e vár és helységek nevei ez adományle­ vélben nincsenek közölve. £mlíti ez adományt Budai Ferena ÜL köt. 199. l. több Pozsony megyei helységet névszerint elősorolva ; egé­ szen közli az oklevelet Katona llist. Cril. XII. d. 904. s köv. l. -) Bírták Bazint és Szentgyörgyőt, mellyről e család nevét is vette; bírták ezenkívül Eberhard és Borostyánkő várát tartozan- dóságaikkal 1446. Budai Ferencz, Polg. Lex. Ul.d. 31 i. l. —Bírták Csötörtököt a Csallóközben 1363. és 1365. Fejér IX. d. III. köt. 345. l. — Bazini gróf Tamás jószágára esett 1494-ben 300 forint. Engel e. h. L d. 35. l. ^) Amadé, ezen család törzse, a XIII. században IV. Béla korában élt, s ettŐl nyerte Bős és Árpádfoka Pozsony megyei hely­ ségeket a Csallóközben. Egy másik Amadé mester , Várkonyi elő­ névvel , élt 1358-ban s ugyané helységeket bírta. Ezek utóda Bősi Ördög István 1399-ben perlekedett a Bőehöz közel eső Szolgagyőr nevezetű föld iránt. Fejér X. d. H. köt. 720—743. i.—Az Amadé csa­ lád gr. Amadé Taddéban nem rég történt kihalásáig folyvást bírta a bősi urodalmat. *) A pozsonyi káptalan 1279-ben kapta Kún Lászlótól Szelincs helységét, melyet máig is bír, Nagyszombat mellett, és Fleszindorf (ma Planschendorf) pusztát a Duna mellett. Fejér V. d. H. köt. 522. l. — Bírta Papfalvát Pozsonytól egy mérföldre 1400. Fejér X, d. U. kot. 808. l. — Ezen falut máig is bírja. ') Deákit már 1296-ban a pannonhalmi apátúr bírta. Fejér VH. d. n. köt. 196. l., s máig is az bírja. ^) Ezeknek lY. Béla 1247-ben adományozta Baralad falut, ma Boleráz mezővárost, N.-Szombattól két óra távolra. Fejér IV. d. 1. köt. 470. l. és VI. d. L köt. 158.1. — Bírták azt 1330-ban Fejér VL d, ni. köt. 484. t. ') Bírta Prácsát, melyet az osztrákhoni szent-kereszti apátság­ tól vásárolt, mint kitetszik I. Lajos király 1355-diki leveléből. Fejér J^. d. n. köt. 409. l, — Bírta 31umeiiau (Lamacs) helységét ly. László

Digitized by Google 205 esztergomi érsek egyházi nemesei *), a Gimesi Forgácsok *), a Pókatelekiek^), Dugovicsok *), Vataiak^), Borsai Víz- k({ziek^), a Sárosfalvi Nehéz család'') ^ az lUésháziak és adományából 1280. Fejér V. d. III. hot. 73. /.—E helységeket máig ÍB bírja. ') Nagy-Szombat városához tartoztak Gerencsár (ma Gerencsér), Magyerád (ma Modersdorf), Párna és Szili (ma Bresztován) hely­ ségek mind Pozsony megyében 1335. Fejér Vili. d. IV. köt. 78. l. — Párna ma nem létezik; a többi említett helységek ma is a város birtokai.; ') Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemesei (Nobiles S. Ecclesiae in Challeukuz) az 1848-ig fönállt Vajka székben a várme­ gyétől független külön törvényhatóság alatt voltak Ill-dik Bélától fogva, ki szabadalmaikat adta. — A pozsonyi káptalan egy 134ödiki levelében említtetik Comes Nicolaus vicemagistor Thome Palatini in Keseulces (Keszőlczés) et Judex nobilium Sancte Ecclesie in Challeukuz. liaríaly Comment. 11. d. Maniissa Diplom. XXIX. l. ') Gimesi Forgács Péter Pozsony vármegye alispánja volt 1393. és 1399 ben. Fejér X. d. II. köt. 598. ós 630. l. ') A Pókatelekiek I. Lajostól kaplak adományban Csukar-Abony, Nagy-Udvarnok és Barlabás csallóközi helységeket 1380-ban. Fejér IX. d. VI l. kör. 419. l. — Ne vöket a csallóközi Pókatelek helységtől vették, melyet ma is a Pókateleki Kondé család bír. *) A belgrádi vár tornyáról a törökkel együtt magát levetett s így hősi halállal kimúlt Dugovics Titua fiát Bertalant 1459-beu adományozta meg Mátyás király a Pozsony megyei Teu (ma Tejfalu) helységével, mellyet annak utódai még a múlt században is bírtak. Tud. Gyújt. 1821. VHl. köt. 18. és 22. /. ^) Vatai Mihály (Michael de Wath) 1452-ben pozsonyi alispán volt Okit. CLXV. S5. — Nevét kétségtelenül birtokától a Pozsony me­ gyei Vata helységtől vette. ^) Borsai Vizközi Tamás és András 1481-ben kaptak adomány­ ban Mátyás királytól némely Pozsony megyei részjószágokat. Okit. DCLX. $i. — Tamás 1488-ban vetette zálogba Kajali Péternek és Györgynek Hódi helységét. Okit. DCCLXXVl. *«. ') Sárosfalvi Nehéz Péter, György és István 1462 ben kap­ ták adományban Mátyás királytól több Nyitra megyei helységek­ kel együtt Korompát, Spáczát és Szentmihályfalvát Pozsony várme­ gyében. Okit. CCCXXXII. «*. — Péter és György 1468-ban vette meg Nankenrejter Nabugodonozor özvegyétől Éleskő várát Pozsony me~ gyében. Fejér VH, d. III. köt. 130. l.

Digitized by Google 206

Eeoiendiek ^); birt e yármegyében ideiglenesen Szent-Mik­ lósi Pongrácz, Strázsai Scola Mátyás és Tamás y s a bires kalandor Naokenrejter Nabugodonozor ^) is. Főispánjai voltak e megyének e korban: Rozgonyi Ist­ ván és György 1438-ban^), Rozgonyi István 1439 ben*), Rozgonyi György 1441-ben ^); 1447. és 1448-ban Rozgonyi Sebestyén % 1452-ben (mart. 5.) ismét Rozgonyi György'), ugyanez évben (sept. — dec.) Hunyadi László^), 1464, 1465ben, Baumkircber András''), 1467—-1486. Alsó-Lend- vai Bánfi Miklós"'), 1488 ban Czobor Imre^O-

') lUésházi Gjörgy és Kemendi Lajos Pozsony megyei követek voltak az 1505-diki rákosi országgyűlésen. Tud. Tár új folyam VI, köt. 63. í., Budai Ferencz, Polg. Lex. II. köt. 31i. I. -) Szent-Miklósi és Óvári Pongrácz az ország rendéinek meg- bizásából foglalta vissza Éleskő várát az idegenek kezéből, s azt 1448-ban eladta Strázsai Scola Mátyás és Tamásnak 6000 arany forintért. Scola Tamás csakhamar 1453-ban eladta azt bátyja Má­ tyás özvegyének Veronikának, ekkor Nankenrejter Nabugodono­ zor nejének. Hunyadi János ez ellen pert indítván, Ciliéi Ulrik e várat Nankenrejternek itélte, mely ítéletet 1457. V. László, 1466-ban pedig Mátyás király is megerősített, s e mellett királyi jogát Í8 neki adományozta. Nankenrejter özvegye Veronika 146ő-ban eladta e várat Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek ; Mátyás ez eladást megerősítette 1470-ben, s utóbb 1475-ben szabad eladási jogot adott neki; minek következtébtn e vár Csernevszkyé lett. Ennek magvaszakadtával nyerték azt meg Czobor-Szentmihályi Czobor Imre és Márton 1496-ban. A Nagy Gábor által közlött oklevélki­ vonatok szerint. F»'jér VII. d. III, köt. 130. l. ') Fejér XI. d, 76. é$ Í03. l. *) Ohlevéllár XXX, SÍ. ^) Ohletéltnr XLVH. é% XLVIU ss. •) OW/. cm, is CX. 8». ') Fejér XI, d, Oenus, ineunabula Johannis de Hunyod. 167. l. «) Okit, CLXVl, CLXVH, CLXVlUy CLXX és CLXXI. sz. ») Okit. CCCLVm. és CCCLXIX. 55. '") Hogy Bánfi Miklós viselte ez időszak alatt a pozisonyi főis. pánságot, számos oklevelek bizonyítják, csak az általunk közlöttek közöl is. Lásd Of.lt, DCXVU. DCLXXXVUI. ÜXXI. DXXXHL DXLI. DLXn. DlXXXni. DXCVÍ. DiXLl. DCCU. DCCXXIX. és DCÍXL. it. ") Okit. DCLXXIX. si.

Digitized by Google 207

Alispánjai közöl, kik egyszersmind pozsonyi várna­ gyok voltak, említhetjük 1447-ben Szent-Ábrahámi Ábrahá­ mot '), 1450 ben és 1451-ben Guthori Nagy Lászlót és Só­ vári Sós Györgyöt *), ugyancsak 1450-re Csire Barnabást és Szilvái Miklóst^), 1452-re Vatai Mihályt*), 1460ra és 1464-re Ungersbacher Fridriket^). 14-er. Trencsén vármegye. Nevét Trencsén várától vette, melly már a magyarok bejövetelekor fenállott"), s mely­ nek eredetét némely újabbkori iróiuk a rómaiak korába vi­ szik vissza"^). Adó alá esö házhelye 3600—3800 körül volt.«)

•) Partal Qy rgy, Csallóköz történeli vázlata 121. l, ') OMt. CXXVni. sz.y hol őket Hunyadi János kormányzó Co- mites neonon Castellani Posonienses, ^s Okit. CL. ««., hol Castel- lani nostri Castri ac Comites Comitatus Posoniensis czimmel említi. ^) Castellani Castri nostri Posoniensis. Hunyadi János kormány­ zó levelében. OUt. CXXIX. «. *) Michael de Wath Comes noster Posoniensis. Hunyadi János kormányzó levele. 1452. Okit. CLXV. sz. ^) Ungersbacher Fridrik pozsonyvármegyei alispán 146^. apríl lodikán kelt levelét egész terjedelmében közli Gyurikovics György, Tud. Ogüjt. ISit. Vn. kól. 54. 55. í., megemlítvén egyszersmind , hogy ő már 1460ban Pozsony vármegyeben alispánságot viselt. — Bartal azonban CsUlóköi tört. váslata 121. l. 1460-ra Ungersbacher Ferenczet említi Pozsony vármegye alispán ának. Hihető, hogy itt a keresztnévben tévedés forog fen. *) Véla király névtelen jegywje 37. ffj. — Az ö munkájának a bécsi csász. könyvtárban lévő egyetlen másolatában e vár neve castrum Trwsun-nak van ugyan írva: de igen hihető, hogy az ere­ detiben Tmsun állt, minek Trncsön vagy Trncsén kiejtés felelne meg, miből a magyaros kiejtés Trencsént csinált. '') Legelsőben említi, hogy itt némelyek római katonai állo­ más vagy gyarmat léteztét gondolják, Istvánfiy Hitt. liegniHung. IX. kőtiyp. ITö^-dik kiad. 92. /., hozzá tevén, hogy ott kövekre metszett római uncíalis betűk az ő korában is láthatók voltak. — Timon, Imago Ant. et nooae Hung. I. könyo It. fej. 1735, kiad, 116. t. az itteni római emlékek eredetét Nagy Konstantin császár idejére he­ lyezi.— Uonhtriliy Topographia Magni Regiti Huny. 1718. 4r. /2í. /. azon koz vélekedés ellenében hogy Trencsén neve Terentius római polgártól ered, hihetőbbnek tartja , hogy hiteles tanúk szerint a felső vár fő tornyán lévő kőfelirat nyomán, melyet azonban ő meg

Digitized by Google 208

Vdrai: Trencsén 0 > Bolondócz vagy más néven Becz- kóvára^), melynek régi Bolondócz nevéből keletkezett az a mese ^ melyet némely múlt századi íróink is terjesztettek, hogy e várat Stibor vajda udvari bolondja Beczkó kedvéért építtette; s azt ezért nevezték volna elébb Bolondvárnak azután Beczkó várának ^); Ugrócz ^), Szucsa ^); Léva, ma nem kaphatott, e név a Julianus Apostata idejében élt Terentia- nuBtól származtatandó. — Bonbardi munkájának 1750. 2r. kiadott javított kiadásában ellenben íi9. l. ezzel ellenkezőleg Trencsén római eredete Timon szerint a Nagy Konstantin idejebeli Teren- tiussal vau kapcsolatba hozva. — Turóai László szerint Ungaria suis cum Regibus 2i9. l. Terentius vagy Terentianus építette Tren­ csén vár máig is meglévő tornyát; mely négyszegletű igen izmos torony Fényes szerint Magyarország geogr. I. köt. 607. l. Terentius római hadvezérről neveztetik. ^) A házhelyenként egy forintos adóból e megyére 1494-ben 3791'/,, 1495-ben pedig 3608 7j forint esett. Engel, Oesch. des ungr. Beichs und seiner NebenJánd. I. köt. 22. és 140. l. ') Pousa Jobbagio Castri Trinchiniensis 1247. Fej^r IV. d. I. köt. i7l. L — Castrum Trentsense 1435. Fejér X. d. VUI. Ut. 645.1. — Castellanus Castri nostri Trenchiniensis, Albert király levele 1438. U. o. XI. d. 101. l. — Castrum Trynchyn appellatum 1439. Okit. XXI. sz. — Castrum Trenchiniense 1454. Okit. CCV. sz. — Ca­ strum regium Trenchen 1457. Fejér, Oenus et incuneibula Joh. de Hunyad 232. l. ^) Mint már Árpád bejövetele előtt fönállott várat castrum Ulundus név alatt említi Béla király névtelen jegyzője 37. fej. — Cives castri Bolondus Regeslrum de Varad 360. §. EncUichemél Monum. Árpad. 733. l. — Jobbagiones Castri Bolonduch 1266. Baittd. Comment. I. köf. 216. l. — Castrum Beczkó (?) Zsigmond király 1398-diki ado­ mánylevelének kivonatában. Fejér VE. d. ÍIl. köt. 129. l. — Castrum Bolondoch 1437. Kaprinay, Hung. Diplom. I. köt. 377. í., Fejér X. d. VU. köt. 8i8. és 860. l. — 1439. Okit. Xllí. SÍ. ^) Legelsőben adja e mesét Timon. Epitome, Chronol. az 1409. évre 58. I.; utána közli Bonbardus, Topogr. Regni Hung. 425. l. és Turóai László f (Ingatta suis cum Regibut 251. l.y ki azonban e me­ sét előadván egyszersmind czáfolja is. ^) Castrum Ugrogh 1439. Okit. XUÍ. si. — E vár romjai Zay- Ugrócz helységtől mintegy fél órára Podhragy (Váralja) falu mellett fekszenek.

Digitized by Google 209

Illava % Kossá ^), Oroszlánkö '), Lietava *), Beszterczc (Vág-Besztercze) ^); Rajecz % Lednicz '), Zsolna ®), Bude-

»3 Castrum Swdcha 1439. Okit. XXI. $i. — C&Btmm Sucha 1457. Fejér, Genus et incunalula Joh. de Hunyod 232. l. ') Castrum Lewa 1457. Fejér e. h. — Hogy itt a Vág mellett Tren- csén megyében fekvő mai Illava értendő , bizonyos, mintán e vár Trencsén , Besztercze, Szucsa, Oroszlánkö , Zsolna és Sztrecsén mind Trencsén megyei várak közt van említve—Lewa név alatt van e vár említve már I. Lajos király egy oklevelében, Mednyáns&ky, Malerisehe Reüe auf dem Waa^flusse 143. /., hol azonban ez oklevél keltének év­ számában (1385.) hibának kell lappangani. ') Castrum nostrum Kazcha , I. Károly levelében 1330. FejérVIIL d. III. kot. i5í. l. — Castrum Kastha 1366. Fejér VIII. d. VII. kőt. 253. I. — Várának ma romjai sem látszanak. Mednyánsiky e. h. i37, l. — Fényes szerint ellenben e vár romjai a Kossával határos Kis-Podhrágy (Váralja) falu határában láthatók. ») Castrum Orozlankew 1439. OKU. XXI. «5.-Castrum Oroslankw 1457. Fejér, Oenus et incun. Joh. de Sunyod 232. l. — E meredek hegyen épült vár, melyet Akdnyánssky e. h. iW. l. Magyarország legmerészebb építészeti művének nevez, a morvaországi határszél közelében Pod- brágy vagy Oroszlánkö helység fölött ma romban hever. ^) Castellanus noster de Lithwa, Mária királyné levelében 1384. Fejér XI. d. 530. l. — Castrum Litwa 1384. U. o. 533. l, — Castrum no­ strum Lethwa Striboritzi Stibor levelében 1418., melyben magát így írja: Stiborius de Stiboritz alias de Bolundocz, Bistrizie , Trenchinii qne Comitatuum Comes, nec non totius Vag Dominiis. Fejér XI. d. 545. {.— Castrum nostrum Lethawa vocatum in comitatu Trinchiniensi habitum. Mátyás király levele 1474. Okit. DLXIl. SÍ. és 1476. Okit. DIXXXIII. $*. ^) Nos Comes Alexander ... Castellanus de Bísztricza, nec non aliorum quam plurimorum castrorum iuxta flumen Vaghi ezistentium, 1325. Fejér XI. d. 510. l. — Castrum Byztricze appellatum 1439. OkU. XXI. si. — Castrum Besztrecze 1457. Fejér, Genns et incun. Joh. de Hu- nyad 232. 1. — Láttuk a föntebbi jegyzetben, hogy Stibor magát 1418-ban Bistrizie , Trenchiniique Comitatuum Comesnek czímezte; de ebből Vág-Beszterczc vármegye, mint külön megyei hatóság, léteztét nem következtethetjük. •) Castellanus de Raych 1358. Fejér XI. d. 518. l. — Ma c vár­ nak romja sincs. '') Lednicz várát Mednyánsiky szerint Malrrische lieise auf dem Waasflusse 133. l. Ledniczi Bielko építtette vagy tette nevezetessé, ki HUNYADUK KORA. VI. KÖT. 14

Digitized by Google 210 thin 0) Ujhely (Kisucza-Ujhely)')rHric8ó'), Sztrecsén ^), és Óvár *). Városai: Trencsén, mely már Árpád-házbeli királyaink korában virágzott ^), Albert király 1439-ben napától Ciliéi Borbálától Trencsén várát és városát több Trencsén megyei várakkal és tartozandóságaikkal együtt elvévén; nejének Erzsébetnek adományozta '^). Mátyás király korában e város a királyi városok sorába tartozott ^). Trencsén után legneve- innen dúlta a Mátyás ÍB Podiebrád kljzt folyt háboiű alkalmával Morvaország szomszéd vidékeit, s kiről az általunk közlött oklevelek gyakran emlékeznek. — Hogy már ekkor e vár fenállott, igen hihetd' ') Castram Sylna 1350. Fejér XI. d. 512. L — Castellanus de Silina 1384. U. 0, 533. l. — Castrum Zelina 1884. U. o. 546. t. — Castrum Solna és Solno 1457. U, o. 260. l. és Genu* Joh. de Hunyod 232. l. — Civitas Solna cum castello 1457. Kaprinaij Hung. Diplom. I. köt. 198. l. ') Turris Budethin 1330. Fejér VUl d. lU. köt. 489. L — Castella- nus de Wadatyn 1858. U. o. Xí, d. 516. l. — Castellanas de Wadethin 1384. ü. o. 533. l. ') Castellanus de Nova Civitate 1358. Fejir X!.d.5í6. l — Enova Civitas Sztrecsén, Bajecz, és Budethin Trencsén megyei várakkal együtt említtetvén, nem kételkedhetünk, hogy ez alatt a mai Kieucza- Ujhely (tótul Nőve Mesto) értendő. ») Castrum Hricsó 1402. Fejér XI. d. 547. l *) Castellanus de Stryehen 1858. Fejér XI, d. 516. í.— Castellanus de Castro Strechin 1384. U. o. 533. /. — Castrum Strechen 1439. Okit. XXL $i. — 1457. Fejér, Qwu* el tncun. Joh. de Hunyod 232. l. — 1457. Kaprinai, Hung. DipL I, 198. !. *) Castellanus de Ovar 1384. Fejér XI, d. 533. l. — Castrum owar nnncupatum 1439. OKU. XXI. ti. — Castrum Owar 1457. Ffjér, Genus et tncun. Joh. de Hunyod 232. l. és Kaprinai e, h. ') Civitas Trenchin már a Xll-dik század elején említve van a zo- bor hegyi monostort illető oklevélben 1111. Fejér VII. d.IV. köt. 58,1. — Trencsin város bírája és tanácsosai, Scultetus et Scabini Civitatis Trenchinensis, a város pecsétje alatt adtak levelet Dániel zsidó részére eladott bizonyos föld és kert iránt 1300-ban Fejér VI. d. II. köt 300.1, ') Okit. XXI. 9*. — Ez oklevélben a város oppidnm Trynchyn néven van említve. — Egy 1416-diki oklevélben, melynek eredetié Zsolna város levéltárában van, Judex et Consules Jurati Civitatis Trenchiniensis említtetnek. Fejér XI, d, 547. l.

Digitized by Google 211 zetesebb város volt e megyében Zsolna '). Legrégibb ismert kiváltságlevelét I. Károlytól kapta 1321-ben; mely szerint a várostól egy mérfóldre semmiféle mesterember nem lak- hatott; s ugyan oly távolságra minden balász a város alá rendeltetett; a város polgárai Budetbinben, Jathasinban^ Sztrecsénben és Trencsénben minden vámfizetéstől örQkre- fölmentettek, s valamint minden szabadalmaik fentartása, úgy az iránt is biztosíttattak; hogy egyedül a királyi felség birtokában maradjanak ^). Megerősítette e kiváltságlevelet Mária királyné 1384-ben, ki egyszersmind a várost a lietavai várhoz eddig tett szolgálatok s az ide való és más várna­ gyok hatósága alól felmentvén, évenkénti bérét minden ed­ dig tett szolgálatai és tartozásai helyett 200 aranyra szabta, pereinek felebbviteli bíróságául a külföldi Teschen városa helyett Korponát rendelte, s a polgároknak szabad lelkész­ választást engedett ^). Mária e kiváltságlevelét átirta és megerősítette Zsigmond 1397-ben; Albert 1438-ban, és Má­ tyás 1474-ben ^). I. Lajos királytól nyert szabadalmat arra,

*; Civitai noBtra Trenchiniensis , Mátyás 1461-diki levelében Okit. cccxvni,»». ') £ város neve Cioitas de Sylns, Civitas Zilnensis, Civitas Silna, Civitas Selinensis, Silina, Zelina, Zilina, Solna alakban fordtU elő a város levéltáriban lévő számos oklevelekben, melyek közöl az 1321-től 1437-íg terjedőket „Anecdota Solnensia'' czím alatt Fejér XI. d. 508—5 i8. lapon közzé tette. ^) Fejér XI. d. 508. l. *) Ugyanott 528. l. — A zsolnai tanács ekkor 1384-ben egy bíróból; egy ügyvédből és 12 esküdt polgárból állott. U. o. 533, l. — Már 1379-ben kötelezte magát Zsolna városa (nos advocatas, Consnles et Scabini, et tota universitas Civium et Hospitum in Zelina) Li^os király parancsára, hogy perei felebbviteli törvényszékéül Korpona városát választja mind örökre. Fejér IX. d. Vll. köt. 6i9. l. — Hogy már e korban a német lakosok mellett tótok Zsolnán felesen voltak, kitet­ szik Lajos királynak ez utóbbiak részére adott s a turóczi convent által 1431-ben átírt szabadalomleveléből, mely szerint a városi taná­ csosok fele részének a németek, másik felének a tótok közöl kellett választatni. Fejér XI. d. 524. I. •) Fejér XI d. 533. l. 14»

Digitized by Google 212

hogy évenként űrnapkor 15 napig tartó országos vásárt tarthasson Bnda város e részbeni szabadalmai szerint ')• Zsigmond megengedte a zsolnai polgároknak, hogy lelké­ szeket szabadon válaszszák; hirót évenként szabadon tehes- senek; s egyszersmind őket minden idegen biróság^ valamint minden vámfizetés alól örökre felmentette ^). A várost, mely előbb erösitetlen volt, )405-ben Zsigmond király rendelte kőfallal körülvétetni % — Trencsénen és Zsolnán kivül városi szabadalmakat élveztek még e megyében Léva, (ma Illava) *), Besztercze % Varin °), és a mai Kisucza-Ujhely (Nova Civitas, tótul Nőve Mesto)'). Helységti: Arlócz ®), Babkov "), Báni (ma Banova) ^^),

•) 1414. U. 0, 542. L ») U. 0. 535. l. *) Jadex et Jurati de Léva 1416. Fejér XI. d. 547.1. ~ Scultecia in Ciyitate nostra Léva vocata existens, Albert 1438-diki levelében U. o, 102 l. — Oppidum Lewa 1439. Ghli. XXL «3. — Mindezen levelek tar­ talmából kétségtelen, hogy e Léva városon nem a hasonló nevű Bars megyei Léva, hanem a Trencsénben fekvő mai Illava értendő. *) Oppidum Byztriczo 1439. Okit. XXL sz. •) Oppidum Waryn 1439. Okit. XXI. SÍ. ^) £ helység Zsolna város kiváltságleveledben 1321. JaiJiastttj 1884-ben Jachaiin néven van említve, s még 1540-ben is fordul olykor- olykor elő e neve. FejérXI.d,5i2.l.—NovaCivitas néven találjuk említve már 1358-ban ti. o. 516. l.—Possessio NoweMesto mint Budethin tarto- zandósága van említve 1438. U. o. 170. l. — Tributum seu Thelonium in Nova Civitate 1474. Okli. DLXII. ss, — Legrégibb kiváltságát a levéltárában meglévő eredeti oklevél szerint 1325-ben nyerte, a mikor a király parancsára Lethesin telep új Congesberg (Königsberg) név alatt azon német joggal mint Zsolna volt alapítva, Henrik hornicsi bírónak adományoztatott, s egyszersmind az új város polgárai külön­ féle kiváltságokban, vásárjogban, vámmentességben részesíttettek. Fejér XI. d. 510. l.— A város ez új Königsberg neve, mint látszik, nem lépett életbe; miután azt többé oklevelekben nem találjuk. *) Arlowch 1388. Fejé,- X. d. L k. 449. l. — Talán a mai Oriove Vág- Beszterczévcl szemben. ') Poss. Bobk<^v 1474. Okit. DLXIL SÍ. — Lietava várához tarto­ zott ; most is a lietavai urodalomhoz tartozik. "») Bany 1474. OkH.DLXIL sz-, — Ma Bánova, Bánfalva, a lietavai urodalomban.

Digitized by Google •) Béla 1364. Fejér IXJ. VI. k.l29. l. —Kossá vár vidékén feküdt, 8 így nem a mai két Béla faluk valamelyike Trencsén és Yarín váro­ sok közelében, hanem gyaníthatólag a mai Eellus mezőváros. -) Beles 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 452. l. — Belusch 1489. OklK X\7. $3. ~ 1330-ban Kossá várához, 1439-ben Trencsénhez tartozott. — Ma mezőváros. ') Possessio Beneuch in Comitatu Trencheniensi 1346. Ffjér X, d. I. köt. 4i4. /. — Hihetőleg a mai Benyó, Bicse és Vág-Besztercze közt. *) Possessio Bitté in provincia Trenchinensi 1291. Fejér VII. d. II. köt. 15i. l. — Terra ByuchaetHoznucha in Comitatu Tronchiniensi 1250. Fejér IV. d. II. köt. 65. l. — Husznicza épen szomszéd Bicsévél. ') £ falu mint a lietavai vár tartozandósága Bystrycha parva né­ ven említtetik több szomszédságában fekvő faivakkal 1474. Okit. DLXII. és DLXIV. 55. •) Byroucz 1439. OhJt. XXI. s*. 0 Bytharow 1474. Okit. DLXII. és VLXÍV. sz. — A lietavai uroda- lomhoz tartozott és tartozik. «) Boboth. 1439. Okit. XXI. sz. — Trencsén várhoz tartozott; a báni járásban esik. ^) Bohunicze 1439. Okit. XXI. SÍ. — Oroszlánkő várához tartozott; attól egy mérföldre esik Pruszka mellett. '*) Ladislaus de Borsicz mint királyi ember működött Trencsén megyében 1421. Fejér X. d. VI. köt. 433. l. — Borcsicz falu Dubniczczal szemben a Vág partján. *') Bresamo, Bresanow, Brezamo 1474. és 1476. Okit. DLXII. DLXIV. és DLXXXIII. s*. — Ma Brezani; mint akkor, úgy most is a lie­ tavai urodalomhoz tartozik. « ") Brodno 1438. Fejér XI, d. 170. l — Budethinhez tartozott, attól fél mérföldre esik. ") Badacziű 1321. Fejér XI. d. 3f)D. l. — Poss. Budetiu és Maly Budetin 1438. U. o. 170. l. '*) Chzrna, Chrna és Charna parua 1474. és 1476. Okit. DLXII., DLXIV. és DLXXXIII. sz. — A lietavai várhoz tartozott, ma is chez az urodalomhoz tartozik; Kajecz mezővárossal szomszéd. '*) Csiesman, Zliecho hatáijárási levelében 1364. Fvjér IX. d. VI. hőf, 129. l. — Nyitra megye széléhez közel, ZHechóval szomszéd.

Digitized by Google ') Hlamete 1438. Fejér XI. d. 170. l. — Chlunyez 1474. OkU, DLXIJ. is DLXIV, ti. — Az elébbi oklevélben Bndethinhez, az utóbbi­ akban Lietava várához tartozandó. Ma Chumecz Badetin tőszomszéd- ságában. ») Divinka 1438. Feiir XI. Í72. l. — Dywyn 1474. Okit. DLXIL M. — Badetin vidékén; ma Nagj-és Kis Divina. ») Dobra 1324. Fejér VIII. d. VI. köt. 77. \. - 1414. Fejér, Auiktni Diplom. 94. /. ') Pos8. Domanys 1439. Okli. XXI. ti. — Ma mezőváros. ») Dubie 1438. Fejér XI, d. 170. l. — Kisucza-Ujhelyhez fél óra távolra. •) Poss. Dubnicze 1439. OkH. XXI »». — Trencsén várhoz tarto­ zott; ma mezőváros. 0 Dwbowydel 1439. OkU. XXI. stám. - A báni járásban esik. *) Drietoma 1421. Fejér X. d. Vh köu 433. l. — Felsewdrithama 1439. OkU. XXL «s. - Trencsénhez egy mérföldre. •) Felfalw 1439. Okit. XXL ti. — Sztrecsén várhoz tartozott s RoBzina és Tar (ma Turo) közt van említve, s igy hihetőleg az ezek­ kel szomszéd mai Visnyove. '") Prywald 1474. OkU. DLXIL 5«.— Lietava várhoz tartozott; ma is azon urodalom biija. ") Kbeleny 1439. Okit. XXL ti, —Sztrecsén várhoz tartozott; ahhoz nem messze esik. ") Gebrenelehota 1489. OkH. XXL ti. — Besztercze várához tar­ tozott. ") Geztes 1238. Fejér IV. d. L kőt. i3i. l — Geztec és Geztech 1328. Fejér VIIL d. lU. kot. 289. l — Elébb Trencsén várához tarto­ zott 8 IV. Béla adta a szkalkai apátságnak, és igy hihetőleg Tren­ csén és Szkalka közelében feküdt. Ma e néven nem létezik. ") Dywrchyna 1474. és 1476. OkU. DLXIL ét DLXXXIIL M. — Lietava várához tartozott. Bajecz mellett fekszik. **) Poss. Harumwdwar 1439. Okit. XXL «». —Sztrecsén várához tartozott; ma Tridvori paszta Sztrecsén közelében. '•) Innen nevezte magát a Trencsénben ekkor tekintélyes Hath- nai család, mely 1438-ban a budetini urodalmat birta. Fejér XI. d. i70. l. — Ma Hatne^ Yág-Beszterczétől mintegy két mérföldre.

Digitized by Google 215

Hornyán ^), Hoznncza ^), Hrabovka '), Hrako *), Hricsó % Jaszenove ®), Jasztrebi '), JeBzenicze ®), Ilove, "J^ KatWina '"), Klesztina ^0; Klobusicz '*), Kolecsin ^^;,

") Hothnachenchy ée Nogbelwen 1439. Okit. XXI. st. ~ Trencsén várához tartoztak; az első ma nem létezik; az utóbbi a maiNagy- Cblivén a báni járásban. ") Hlynyk 1439. Okit XXÍ. »s. — Besztercze várához tartozott. Bicséhez tél órára esik. ') Hornyán 1439. Okit. XXI. ss. — Trencsén várához tartozott; a báni járásban esik. ») Terra Hoznucha 1250. Fejér IV. d. JT. hol. 65. í. — Bicsével együtt van említve, s azzal szomszéd Husznicza vagy Hvoznicza név alatt. — Kwoznycza 1439. Okit. XXI. «5. — Predmérrel együtt, melylyel épen tőszomszéd, a vág-beszterczei várhoz tartozott. ^) Hrabowka 1439. OkV. XXI. a. — Trencsén várhoz tartozott; attól egy órára esik. *) Hrako 1324. Fejér YUI. d. YI. köt. 77. l. *) Terra Hyrychou 1254. Fejér VI. d. II. k. 380. l. - Eychov 1405. U. 0. XI. d. 539. l — Ma Felső- és Alsó Hricsó faluk. ') Jasenyowe 1474. OklK DLXn. SÍ. — Lietavához tartozott; ma Jeszenove a lietavai urodalomban. '') Jaztreby 1439. Okit, XXI. ss. — Trencsén várhoz tartozott. Ma Jasztrabnye Trencsé^hez mintegy két mérföldre. ') Poss. Jezencze in prouincia Trenchinensi 1291. Fejér VII. é. II. köt. i5l. l. — Ma Nagy- és Kis Jeszenicz. •) Ilowe 1439. Okit. XXI. s . — Sztrecsén várhoz tartozott; Zsol­ nához másfél órára fekszik. '") Kathlyna 1439. OUt. XXÍ, s». — Vág-Besztercze várához tar­ tozott; ma e néven nem létezik. '') Kleschyna 1439. OkU. XXI SÍ. — Vág-Beszterczéhez tartozott. '*) Innen nevezte magát a máig is virágzó Klobusiczky család, melynek egyik tagja Thomas magnus de Klobusicz 1421-ben Tren­ csén megyében mint királyi ember működött. Fejér X. d. VI. k. 433. l. '^)Kolechyn 1439. Okít. XXI. SÍ. — Szucsa várához tartozott; ma Nagy- és Kis Kolacsin Szuesához mintegy két órára Dubniczhoz közel.

Digitized by Google 216

Kolbntba 0, Konska % Koasa ^), Kraszna *), Krasznahorka *), Krasznán ®), Krívokla''), Kis-Kubra-Lehota ®), Lalinka °), Lednicza ^"), Boboth-Lehota, Mono-Lehota ^^), Lehotka ^^), Leszkoyecz ^^); két Leszkovecz, (ma Lieszko) ^*), Liborcsa *^),

•) Kolbutha 1366. Fejér IX, d. VII. kőt. 254. l. ^ Konska láH.OkH.DLXIL sz. — Lietavához tartozott ^s tartozik. ') Stephanns paruus de Kasza Comes Trencbiniensis 1421. Ftjér X. d. Vl. köt, 433. l. — Petrus filius condam Stephani parvi de Cazza 1438. XI. d. 102, l.'— Hogy e Kasza éa Cazza helynevek alatt a mai Kossá mezőváros értendő, kétségtelen. *) Possessio Kraszno 1352 és ISQl. Fejér XI. d. 545. 546. l.-^ Krazua in Comitatü Treuchin. 1361. IX. d. III. köt. 256. l. — FŐBB. Kraszna 1417. X. d. VIII. köt. 399. /. — A Kisucza völgyében. *) Kraznaborka 1474. Okit. DLXíl. ss. — Alietavai várboz tarto­ zott; ma e néven nem létezik. •) Kraznaue (helyesen Kraznane) 1439. Okit. XXI sr. — Óvárboz tartozott; az aboz közel esö Varin mezővárossal határos. ') Kriwokla 1439. U. o. ^ Oroszlánkőhöz tartozott; ma Krivoklát e vár romjaihoz nem messze. •) Kyskwbralehota 1439. U. o. —Trencsén várához tartozott, melynek szomszédságában találjuk ma Nagy- és Kis-Kubrát. •) Laünka 1438. Fcér XI. d. 172. 1. — Ma Lalinek Zsolnához nem messze. '") Lednycza 1439. Okit. .Y.Yi.as. — Vág-Beszterczéhez tartozott; ma Lednicze a vág-beszterczei járásban Domauistól éjszakra. ") Bobothlyhota, és Monoblebeta 1439. Okit. XXí. ss. — Mind kettő Trencsén várához tartozott; az első a Boboth mellett fekvő Lehota a báni járásban, a második a mai Mnichova-Lehota vagy Ba- rát-Lehota Trencséntöl egy mérföldre. ") Lehotka 1438. Fejér XI. d. 170. l. — 1474. Okit. DLXII. sa. — Az első oklevélben Budethinbez, az utóbbiban Lietavához tartozónak van írva. — Hihetőleg a Zsolna mellett eső Lehota. ") Leskovecz 1438. Fejér. XI. d. 170. l. — Budethinhez tartozott; ma Lieszkovecz a Kisucza völgyében. "*) Duae Leszkouecz 1330. Fejér VIII. d. III. kőt. 452.1. — Kossá várához tartozott s ez oklevél tartalmából bizonyos, hogy e név alatt a mai Alsó- és Felső-Lieszko értendő, Kossátói mintegy két órányira. '*) Villa Libvorcza és Liborczaa247. Fejér IV.

Digitized by Google 217

Lietava '), Lucska ^), Geroya Lucska ^), Eotrzsina-Luc&ka^ Vapena-Lucska *), Malikova-Lehota *), Mikosócz ®), Miz- gócz ^), Nádas és Egyházas-Nádasd *), Nazdrok "), Nedecz ^"), Nemsova *'), Neporácz ^*), Nyeszlussa "),

') Poss. Lethawa 1474. ük'L DLXIÍ. SÍ, ') Lwchka 1474. U. o. — Lietava várához tartozott, s azzal tö- szomszéd. ') Gerowalwchka 1439. Ohlf. XXI. »z. — Sztrecsén várához tarto­ zott; ma puszta annak tőszomszédságában. *) Kothorchynaluchka és Wapenaluchka 1439. U. o. — Óvárhoz tartozóit mind a kettő; az első ma Lucska falu Kotrzsina puszta mellett Yarintól e'jszakra, a másik ma Lucska puszta épen Óvár mellett. *) Malikowalehota 1439. Okit. XXI. ts. — Besztercze várához tar­ tozott, melytől mintegy két órára fekszik Marikova falu. *) Mykosoucz 1439. U. o» — Orosz'ánkő várához tartozott; ma Mikusócz e várhoz közel. ') Myzgoucz 1439. Oklf. XIII. i». — Bolondócz várához tartozott; ma Miczgócz Bánhoz közel. *) Possessio Nádas in Comitatu Trinchiniensi 1330. Fejér VIII. d- III. köt. é5í. l. — £z oklevél szerint Kossá várához tartozott ez ideig, s szomszédai voltak Egyházas Nádasd, Pruszina, Zliho, Szlopna, Be- lus és két Leszkovecz (ma A. és F. Lieszko); miből kétségtelen, hogy e helység nem más mint a mai Trsztye. ") Pctrus de Nazdrok mint Trencsén megyei birtokos fordul elő 1366. Fi-Jér IX, d. VII. köt. 253. l. — Ma Nozdrokócz Trencsénhez közel. ") Poss. Nedecza 1334. Frjéy M. J. 547, l. — Nedese 1439. Ohlt. XXI. sz. — Ez utóbbi oklevél szerint Sztrecsén várához tartozott, melytől egy mérföldre esik. ") Villa Nemissora Liborcsa szomszédságában 1247. Fejér IV d. I. köt. 472. l. — Newswa (helyesen Nemswa) 1439. Ohlt. XXI. ss. — Ekkor Szucsa várához tartozott, melytől egy mérföldre épen Liborcsa mellett esik. ") Neporácz, alias Nepracz, Neporach 1357. Fejéi' IX. d. II. köt. 585. l. — Ma IVcncsén és Bán közt három ily nevű falu van ú. m. Bos- sán-, Rozson- és Kis Neporácz. ") Nyeslusse 1438. Fejér XI. d. 170. l. — Budetinhez tartozott; ma Neszlussa Kisucza-Ujhely mellett.

Digitized by Google ') LadifilaoB de Oblazowo szomszéd birtokos volt a budetini oro- dalommal 1438. Ftjir XI. d. Í72. l — Oblazó Zsolna és Bicse közt esik a Vág partján. ') Orehowe 1489. OUt, XXI. «s. ~ Trencsén várához tartozott; ma Oreho Trencsénhez fél órára. ') Orlowe 1439. U. o. — Vág-Beszterczékez tartozott, melylyel tö- szomszéd. *) Oskrda 1438. Fejér XI. d. i70. l — Budetinkez tartozott; attól egy mérföldre esik. *) Oskerdinalihota 1439. Okit. XXL f*. — Sztrecsén várhoz tarto­ zott ; hihetőleg az Oszkerdától nem messze eső mai Kisacza-Újhelyi Lehota. •) Ovesarszko 1402. Fejér XI. d. 5i7. l. — Hricsó várához tarto­ zott ; e közt és Zsolna közt esik. *) Georgius de Pasanfalu a budetini urodalommal szomszéd bir­ tokos volt 1438. Fejér XI. d. Í72. l — Pasanfalu hihetőleg a mai Pa- zsitye Budetintől éjszakkeletre. ") Plewnik 1439. Okit. XXI. *». — Beszterczéhez tartozott, s attól éjszakra egy mérföldre fekszik. •) Podhoree 1474. Ohlt. DLXII. «. ~- Lietava várához tartozott > ma Lietava-Podhorje. »»)Podragyel439. Okit. XXI. **. — E tótul Váralját jelentő hely­ név több vár mellett előjön Trencsén vármegyében; itt az Orosz- lánkő alatti Podhrágy van említve. ") A Yág-Besztereze közelében fekvő Podmaninról irták és nevezték magokat a Mátyás korában már szerepelt Podmaniczkyak. '*) Polubka 1439. U. o. — Sztrecsén várához tartozott; ma Po- rubka attól délnyugotra mintegy két mérföldre. ") Powrina és helyesebben Powina 1438. Fejér XI. d. 170. és i72. {. —Bndetinhez tartozott; attól éjszakra a Kisucza völgyében esik. '*) Praznow 1439. Okit. XXI. a. ~ Besztercze várához tarto­ zott ; attól keletre egy órára esik. '*) Poss. Predymeer 1439. U. o. — Beszterczéhez tartozott; ma mezőváros a Vág partján. '') Preritta 1439. U. o. — Trencsén várához tartozott; a Vág partján fekszik, Illavától délre.

Digitized by Google >') Prusina 1330. Fejér VIII. d, Ili. köt. 451. l. — Pruzina 1364. IX. d. VL köt. i30, l. — Kossá várához tartozott; attól keletre mint­ egy két mérföldre fekszik. '•) Prwschene 1439. Okit. XXI. «. ~ Oroszlánkö várához tartó- zott; ma Pruszka mezőváros attól egy mérföldre. ') Felsewradna, Alsowradna 1439. U. o Trencsén várhoz tar­ tozott ; ma Nagy- és Kis- Hradna, Trencsén és Bán közt. *) Radnole és Radole 1438. Fejér XI. d. i70. és 172.1. — Budetin- hez tartozott; ma Eadolya, Badetíntől éjszakra. •) Poss. Bayecz 1474. Okit. DLXII. sz. — Lietava várához tarto­ zott; ma mezőváros a lietavai urodalomban. *) Sasow 1439. Okit. XXI. $i, — Besztercze várához tartozott; ma Rasó Predmérhez közel. ») Rybaryl439. U.o.-^ Trencsénhez tartozott; attól fél órára esik. •) Ryblyen in Trenchiniensi Comit. 1397. Fejér X. d. 11. köt. 470. l. — Zsigmond király ekkor adományozta az esztergomi érseknek Kanizsai Jánosnak; ma Ribény Trencsénben Nyitra Zsámbokréthez egy órára, s ma is az esztergomi érsek bírja. ') Ryna 1439. Ok!t. XIII. «». — A bolondóczi várhoz tartozott; ma nem létezik. *) Bozyna, bizonyosan olvasási hibából Rozyna helyett 1439. OJdt. XXI. 5*. — Sztrecsénhez tartozott; ma Roszina Streeséntöl egy mérföldre. •) Rozwacz 1439. Okit. XXI. sz. — Trencsénhez tartozott; ma Rozvágy TrencséntŐl délre a Vág mellett. ") Terra Rowne 1364. Fejér IX. d. VI. köt. 130. l. — Pruszinával volt ez oklevél szerint határos; azzal csakugyan szomszéd is. ") Rudina 1438. FeVr XI. d. 172. l. — Budetintöl éjszakra esik a mai Nagy- és Kis-Rudina és Radinszka. ") Strase 1439. Okit. XXI. st. — Óvárhoz tartozott; attól éjszak­ ra egy mérföldre fekszik. ") Strazow 1474. Okit. DLXII. «». — Lietava várához tartozott; Zsolnától nyagotra fél órára esik. '*) Sczewnyk 1439. Okit. XXI. $i. — Vág-Besztercze tartozandó- sága volt; a beszterczei járásban esik. '5) Villa Szelczen 1421. Fejér X. d. VL köi. 432. í. — E falu mellett tartotta közgyűlését ekkor Trencsén vármegye. — Poss. Selcz 1439. Okit. XXI. SS. mint Trencsén vár tartozandósága van említve; ma Szclecz falu Trencséntöl déb-e lointegy két mérföldre.

Digitized by Google ') Villa Skála, és Spelanca, quae vulgo Szkalka dicitur 1224. Ftjir Uh d. I. köL 448.4 i9. L — Ekkor alapította Szkalkán az itt el­ vérzett Benedek vértanú emlékére Jakab nyitrai püspök a szkalkai Benedek-rendi apátságot, melynek 123Ő-ban IV. Béla Gesztes falut adományozta Trencsén vármegyében. lY. d. I. köí. 131. l. — Szkala fala és Szkalka puszta, az apátság helye, Trencséntől éjszakra fél mérföldre. *) Zlatzina 1439. Okit. XIII, SÍ. ~ Bolondócz várához tartozott; ma Nagy- és Kis- Szlatina a báni járásban. •) Zlopna 1330. Fejér Vili. d. lU. köi. 452. /. — Andreas de Szlopna a budetini urodalom határjárására kijelelt királyi emberek egyike. 1438. XI. d. 171. l. — Szlopna falu Bellustól keletre. •) Szncsznicze 1438. Fejér XI. d. 175. l — Suesnicha helyesen (Snesnicha) 1439. Okit. XXI. SÍ, — Sztrecsén várához tartozott; attól mintegy két órára esik. *) Zoblaho 1439. OkU. XXI. SÍ. — Trencsén várhoz tartozott, melytől egy mérföldre fekszik. •) Zerny 1439. OkU. XXI. is. — Szucsa várához tartozott, melytől éjszakkeletre esik. ') Nogstankonecz (Stankouecz) 1439. Okit. XXI. sa. — Trencsén várához tartozott j Nagy- és Kis Sztankócz Trencséntől délre fekszik. ") Ztrany 1439. Okit. XXI.n. — Ekkor Sztrecsén várhoz tartozott. — Stranija 1474. Okit. DLXII. sz. Lietava vár tartozandósága volt. — Sztrecsénnel tőszomszéd. •) Strechen locus tributi 1321, Fejér XI. d. 509. l. Poss. Streche 1439. OkU. XXL ti. '") Naghswcha, Puztaswcha 1439. Okit. XXI. $i. — Szucsa várá­ hoz tartozott; ma Alsó- és Felső- Szucsa. ") Szuha Pataka 1324. Fejér VIU. d. VI. kőf. 77. l. — Szuka Pa- taka in Comit. Trenchiniensi. 1411. Fejévy Authent. Diplom. 94. l. — Ma e néven nem létezik. *-) Schwgye 1474. Okit. DLXII. $z. — Lietavához tartozott; ma is azon urodalomban esik Eajcczhez közel. '') Elias de Zwlow a lietavai urodalommal szomszéd birtokos volt 1474. OkU. DLXIV. 5í. — Szulyov Lietavától nyugotra niiutegy más­ fél mérföldre esik. Komokban heverő vára fenállt-e már e korban, adatok hijánya miatt el nem határozhatjuk.

Digitized by Google '^) Johannes de Swedernik a budetioi arodalommal szomszéd birtokos volt 1438. Fejér XI. á. i72. l. — Szvedernik Budetintöl mintegy másfel órára fekszik a Vág völgyében. '*) Zwynna 1439. Okit, XXI, tz. — Trer:osénhez tartozott; a mai Szvinna Trencsdn '.'' Bán kö/t, — Más falu a Lietava tarto- zandóságáűl emiitett Szvinna (Swynna) 1474. Okll, DLXll. <«., mely csakugyan Lietava tőszomszédságában van. •«) Tepla 1439. Okit. XXI. si, — E néven ez oklevélben két falu említtetik, egyik mint Trencsén, másik mint Besztercze vár tarto- zandósága; az elsö Trencséntől éjszakra másfél órára, az utóbbi, (Yág-Tepla) Beszterczébez fél órára esik. •) Theplycze 1439. Okit. XXI. ««. ~ Sztrecsén várához tarto­ zott; ma mezőváros, attól egy mérföldre. ^) £ helység neve Chysma-nak bizonyosan hibásan van adva Óvár tartozandóságai közt 1439. OKU. XXI. $s. Thysina helyett. — Tizsina Ovártól egy mérföldre esik. 0 Thrischieze 1439. Okit. XXI. SÍ. — Trencsén várhoz tarto­ zott; ma nem létezik. *) Ternowe 1474. OklL DLXII. »a. — Trnove most is mint ak­ kor a lietavai urodalomhoz tartozik. *) Twchyna 1439. Okit. XXI. 5*. — Oroszlánkö várához tarto­ zott; attól egy órára esik. •) Twr. 1439. Okit. XXL SÍ. — Sztrecsén várához tartozott; ma Turo Sztrecséntől délnyugotra mintegy két mérföldre. ') Torna 1439. Okit. XXI. SÍ, — Trencsénhez tartozott; ma Túrna Trencséntől délre egy órára. ») Vjfalu 1421. Fejér X. d. VL köt, 433, l. — Zablath és Drie- tomával együtt említtetik; ezektől nem igen távol esik a Vág völgyében, ») Zablath 1421. Fejér e. h. — Nagy- és Kis Zablath Tren­ csénhez egy negyed órára. "*) Zadubnye 1438. Fejér XI. d. 170. l. — Budetinhez tartozott, melylyel épen szomszéd. ") Nicolaus de Zamard volt egyik királyi emberül kijelelve, hogy Kinizsi Pált a lietavai urodalomba igtassa be 1474. Okit. DLXIV. SS. — Zamárdi András (Andreas Zamardy) volt Trencsén vármegye egyik alispánja 1421. Fejér X. d. VI. köt. 432. l. — Ma c helység neve tót képzővel Zamorócz; Trencséntől fél órára fekszik.

Digitized by Google 222

Zlatovicz *), Zliecho '), Zsabinyecz '^), Váralja (ma tótul Podhragy)*,) Vereskö^), Visnyove®), Viszola'), Vranye®), Vrtizser **). Főbb birtokosai voltak : a királyné '"); Hunyadi Já-

") Zaatrany 1439. Okit. XXI. *». — Ovárhoz tartozott; Varintól egy mérföldre esik. ") Zawada 1439. Okít. XXI. a. — Trencsénhez tartozott; a báni járásban esik. '*) Zawathka 1474. Okit, DLXlí. $z. — Mint ekkor úgy most is a lietavai urodalomhoz tartozik. '*) Zdynyowe 1474. és 1476. Okit. DLXII.y DLXIV. és DLXXXIII. st. — Lietavához tartozott, s így bizonyosan a ma is ahoz tar­ tozó Zbinyov értendő alatta. •) Zlatowycz 1439. Okit, XXI. $&. — Trencsénhez tartozott; ma Zlatócz Trencséntői keletre fél óra távolra. ') ZUho 1330. Fejér VIII, d. III. köt, 452. l. — Zliecho I36i. IX. é. VI. köi. 129, l. — Nyitra vármegye széléhez közel esik. ') Zohunnye, bizonyosan hibásan olvasott néven van említve mint Trencsén vár tartozandósága 1439. Okit, XXL sz. — Zsabinyecz Trencsénnel épen átellenben esik a Vág jobb partján. *) Waralya mint Szucsa vár tartozandósága van említve 1439. Okit. XXI. SS, — Hihetőleg a mai Nemes-Podhrágy Trencsén déli részében. ') Wereskew 1439. Okit. XXI. ts. — Oroszlánkö várához tar­ tozott, 8 annak szomszédságában esik. *) Wysnyewe és Wysnowe. 1474. Okit. DLXU, és DLXIV, «. — Mint akkor ügy ma is a lietavai urodalomhoz tartozik. ') Blasius Baszlay egyik alispánja volt e megyének 1421. Fejér X, d. VI. kőt. 432. l, — Nicolaus de Wizolay kir. igtató Trencsénben 1474. Okit. DLXIV. st, — Viszolaj Bellustól fél órára esik. •) Wranye és Urannye 1438. Fejér XI. d. 170. 173. I. — Bu- detinhez tartozott, melyhez fél óra járás. ') Wertosel 1439. Okit. XXI. SÍ. — Besztercze várához tarto­ zott; ma Vrtizser a Vág partján Beszterczétől alig egy órára. '**) Ciliéi Borbála, Zsigmond király özvegye bírta Trencsén, Szucsa, Oroszlánkö, Vág-Besztercze, Sztrecsén és Óvár várait a hozzájok tartozó terjedelmes urodalmakkal 1439-ig, mikor azokat Albert király tőle elvévon nejének Erzsébetnek adományozta, Ohlt. XXI. «».

Digitized by Google 223

nos ^), Szentmiklósi Pongrácz ^), az Al8Ó*Lendvai Bánfiak, kiknek egyik ága a Trencsén megyei Bolondócz várától Bolondóczi előnevet is viselt '), Magyar Balázs, ki Mátyás királytól a schlesieni hadjárat ntán nyerte adományban Léva (ma Illava) várát ^), Kinizsi Pál, kinek Mátyás ngyan e táborozás alatt Boroszlóban kelt levelével adomá­ nyozta Lietava várát a hozzá tartozó 26 Trencsén megyei

') Hnnyadi János a Ciliéi Ulriknak még Albert király által 15000 forintért zálogba vetett trencséni és más vág-mell^ki vára­ kat 1454-ben váltotta magához 13000 forinttal. Okit. CCV, t&. •>• Özvegye Szilágyi Erzsébet az 1457-diki egyesség szerint e várakat, ú. m. Trencsént, Beszterczét, Szucsát, Oroszlánkőt, Lévát (Illavát), Zsolnát és Sztrecsént tartozott a királynak visszaadni. Fejér XI. d. 261. l. és Otmu et incunabula Joh. de Hunyod 232, I.

-) Az épen most említett egyesség értelmében Szilágyi Erzsé­ bet Hunyadi János végrendeleti intézkedése szerint vissza tartozott bocsátni Szent-Miklósi, vagy mint itt van nevezve, BerODcsi Pon- grácznak Ovárt 1457. Fejér e. h. — Sztrecsén és Óvár várait I. Ulászlótól kapta zálogban Szakoicza város fentartására költött 12,000, és az általa Sanyi Csepkónak, ki azt előbb bírta, fizetett 6000 arany forintban; melyek birtokában őt a pesti országgyűlés is megerősítette, Dátum in congregacione nostra Pestiensi in festő beatorum Viti et Modqsti martyrum 1446. Tudománytár Új foly. IL hat, i65, h — E két várat s ezen kivtil még Trencsénben Zsolna városát kastélyával neki, fiainak és testvéreinek visszaadni köte* lezték magokat Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye, és Szi­ lágyi Mihály 1457-ben, Kaprinai, Huug. Diplom. L köt. Í97. t. ') Alsó-Lendvai Bánfi Miklós ld79-ben kapta Nagy Lajostól adományban Bolondócz várát tartozandóságaival; melyet azonban nem sokára 1388-ban Zsigmond király Stibornak adományozott. Stibornak és hasonnevű fiának kihaltával, kinek egyetlen leánya Katalin maradt, kit Bánfi Pál főlovászmester vett nejttl, e vár is­ mét a Bánfiakra jutott, s róla Bánfi Pál Zsigmondtól 1437-ben adománylevelet nyert. Mednyáttszky, MahJ-erUche Reise auf dem Wcuig^ flutse 176. 177. l. — Ez adománylevelet közli Fejér X. d. VII. köt. 8i8. és szóról szóra ismételve u. o. 860. /. ~ Ö bírta e várat 1439. Okit. XUI. «». *) MednyáfUiky, Mahlerisehe Reise auf dem Waagfiusse 143. l.

Digitized by Google 2U

a Jeszeniczi Szúnyogok'), OroszUnkövi Szlopnai Menyhért ^), Ledeniczi Bielik *), a Szulyovszkiak "'), Nagy-Diviniek ^^),

') 1474. sept. 19. Okit. DLXII. — Ez adomáuyleveíet s a nyit- rai káptalannak a beigtatásról szóló jelentését átírva kiváltságle- yél alakjában megerősítette Mátyás 1476. Okli. DIXXXIII. ss. — Magyar Balázs leányával Benignával örökölte Kinizsi Pál az illá­ vá! urodalmat. Mednyánsiky e. k. — E megyei birtokaira az egy forintos adóból 1494-ben 1094 ft. esett. Engelj Gesch, d, NehetUánder I. d. 22. l. ^) Szapolyai Istvánnak adta Máty)>^s Trencsén várát 15,000 frtban. Mednyáng%ky e. h. 161. l. — Birtokára 1494-beu esett 692, 1495-ben pedig 1228 forint. Engel. e. h. I. d. 22. ét iiO. l. ') Az esztergomi érsek Trencsén vármegyei birtokos voltát bi­ zonyítja Garai Miklós nádor 1423-diki levele. Fejér X. d. VI. köt. 573. l. *) Bírták a budetini urodalmat, mely 13 helységből állt 1438. Fejér XI. d. 170. l. — Hathnai Rafael szomszéd birtokos volt a lietavai urodalommal. Okit DLXIV. sz. *) Kossai Kis István főispánja volt e megyének 1421. Fejér X. d. VI. k. 433. l. — Fia Péter mint e megyei birtokos említtetik li38. Fejér XI. d. 102. l. ^) A Vág-Besztereze melletti Podmaninról vették nevöket. Pod- maniczky Balázs (Blasius Bodmenczko) innen dúlta a szomszéd morva széleket. 1467. OJdt. CDXL. CÜXLI. sz. — Podmaniczky László volt megbízva Korlátkő vívásával 1473. OMi. DLVI. sz. — Podmanini Podmaniczky János az 150ö-diki országgyűlésen az ország fő rendéi közt van említve. — E megyei birtokaikról 1495ben a forintos adó lajstromában van emlékezet. Engel e. h. IW, l. ') Jeszeniczi Szúnyog Gáspár Mátyás királytól Budetint kapta adományba. Mednyánszk}/ e. h. 97. l. — Has. Budai Ferenci, Polg. Lex. III. d. 366. l. ") 1470 körül élt e megyében. Lehoczky, Síemmatogr. IL d, 263. t, *) A cseh háborúbail 1466-ban Ledniczről dúlta a szomszéd morva széleket Okit. CDIX. SÍ. ") Szulyovszky Illés szomszéd birtokos volt a lietavai uroda­ lommal 1474. Okit. DLXIV. si. ") Nagy-Divini Péter is mint birtokos van említve 1474. U, o.

Digitized by Google 225

Borsiczkiak ^), Klobnsiczkiak'*), Majthéni Gergely *), aSza- márdiak és Viszolaiak '^), a Rosoniak ^). Főispánjai voltak e korban e vármegyének 1435—1347-ig Neczpáli László, egyszersmind trencsényi kapitány ^), 1459-ben Lábatlani János székely ispán, 1474-ben Haghi Ferencz, 1488-ban Corvin János, 1489-ben Szapolyai Ist­ ván '). 15-ször. Nyitra vármegye. Nevét a Nyitra folyó mellett épült Nyitra várától vette, mely már őseink bejöve­ telekor fenállott ^). Hazánk terjedelmesebb vármegyéi közé tartozott; adó alá esö házhelye 7000 körül volt'). E vármegye föispánságát I. Károly 1302ben János nyit- rai főispánnak s általa a püspökségnek ajándékozta '*9~

') Borsiczki László megyei birtokos említve van 1421. FejinUl X d. VI. kőt. 433. l ') Klobusiczki Nagy Tamás megyei birtokos 1421. U. o. — Klo- bttsiczky János egyik kijelölt királyi ember volt Kinizsi Pál beigta- tására a lietavai arodalomba, mely beigtatáson Klobusiczki Miklós mint szomszéd birtokos volt jelen 1474. Okit. DLXIV. $t. ') Követ volt e megye részéről az 1447. évi országgyűlésen. Kovachichy Vetttg. Comit. 268. l. — Has. Hunyadiak Kora II. köt. 55. l. *) Szamárdi András és Buszlai (Viszolai) Balázs, alispánok vol­ tak e megyében 1421. Fejir X. d. VI. köt. 432. l. — Viszolai Miklós igtatta be mint királyi ember Kinizsit a lietavai nrodalomba. 1474. Okit. DLXIV. sz. ^) Rosoni Kelemen Trencsén vármegyei követ volt az 1505*diki országgyűlésen. Tud. Tár, Új folyam VI. köt. 64. l. ') Kaprinai kéziratai szerint. Tud. Qy^t. 1837. VllL köt. iOO. l. ') Lehoctky, Stemmatogr. I, köt. 156, /., ki szerint 1488-ban Szé- csényi Frank és Simon, Konya bán fiai is trencsényi főispánok voltak volna. Azonban ez állitás el nem fogadható ; miután az említett or­ szágnagyok számos oklevél bizonysága szerint nem a XV-dik, hanem a XlV-dik század végén éltek. ») Béla király nétteltn jegyzője XXXV-^XXXVn. fej. *) A minden házhely után egy forintban ajánlott segedelemből 1494-ben e vármegyére 7003'/„ 1495-ben pedig 6751 forint esett. Engel, Qesch. der Nebeulánder I. köt. 29. i$ 139. l. "») Fejir Vni. d. L köt. 94. l. HUNYADUK KORA. VI. KÖT. l5

Digitized by Google 226

Várai: Nyitra, melyet a hét magyar nemzetség veze- reinek egyike Hnba hódított meg ÁÍ^ád idejében ^). Itt tartotta fogva Sz. István unoka (késesét Vazult, kinek Gizella királyné meghittje Sebős által itt szúratta ki szemeit s ön­ tetett forró ónat ftileibe, hogy az uralkodásra teljesen alkal­ matlanná legyen <). Mátyás király idejében, mint fentebb láttak, ide vonta 'magát seregével Kázmér lengyel ber­ ezeg ')• Hasonlóan még a magyarok bejövetele előtt állott e vármegyében Galgócz *) és Sempte vára *). A későbbi századokban az általunk tárgyalt kor végéig fenállott s oklevelesen emiitett többi várai e megyének következők: Gímes •), Csejthe '), Korlátkö »), Sasvár»), Berencs ^% üj-

') Bila király névtelen jegyzl^e 37. fej., ki szerint Árpád vezér Hu­ bát Nyitra • más azon vid^ várak ispánjává tette. ') TurécM Chron. II. rés«. 33. fej. Sehoandtnemél L d. 97. l. 3) Lásd: Hunyadiak kora IV. Ut. 263. l. *) Castnim Colgoucy, Anonymus Belae Regü notaritu 37. fej. — Castellnm Golgocz 1112. Fejér V. d. I. köt. 312.1. — Castrum Galgouch 1252. Fejér VII. d. V. köt. 304. l. — Galgócz várát és tartozandóságait Mátyás korában Újlaki Miklós birta. Oyurikovics, de situ et ambüu Cro- attae et 81M. I. ré$i 21. l *) Castmm Stumtey. Anonymus B. R. Not. 37. fej. -- Castnim Semptey 1252. Fejér VII. d. V. köt. 296. l. — 1439-tía fogva Albert király adományából e várat és arodalmat a Rozgonyiak bírták. Az adománylevél, a helynevek kihagyásával közölve van Fejérnél XI. d. 281. s köv, I. — Egészen közli ez oklevelet Katona, Hist. Crit. XII. d. 904—912.1. Ez oklevélben castram Sempte nuncupatum in Comitatu Posoniensi sitaatum-nak, és így maga a vár 1439-ben Pozsony vár­ megyéhez tartozott f de már Sempte mezővárosa ugyanezen oklevél­ ben Nyitrához tartozónak van írva. — Castellani castri Sempthe vo- cati 1461. Okit. CCCXX. sz. •) Castellanus de Ghymes 1337. Fejér VUI. d. IV. köt. 2í2. l. — Castrum Gymes in Comit. Nitriensi habitum 1397. X. d. U. köt. 476 l. 0 Castrum Csejthe 1398. F^ér VII. d. III. köt. 129. l. — Castrum Chejthe 1469. Okit. Dl. s». •) Castrum Korlathkö 1398. Fejér e. h. — Castrum Korlathkew 1473. Oklt.DLVI. s*.

Digitized by Google 227 vár, a mai Holics '), Jókö'), Surány *), Kosztolány *), Tapolcsány *), Apony % Szakolcza ''), Temetvény *), Zsám-

*) Castram Sasyár díctnm, mint határszéli vár van emlitve ül. András levelében 1294. F^ér. VI d. I. köt. 992. l, — 1296. VIÍ. d. II. köt. 196 L — A Czobor család bírta a Hunyadiak korában. '") Castram Berench in terminis regni adiacens 1386. Fejér VIII. d. VI. köt. 52. l. — 1398. U. o. VU. d. m. köt. i29 I. — Castrum nostrum regale Berench appellatum, in Comitatu Nitriensi sitnatum, Zsigmond 1406-diki adományelvelében u. o. X. d. III. köt. 142. l — Castrum Be­ rench 1457. FejéTf Genus et ineunab. Joh. de Hunyad 232. l. — Pangrecz von sanndNikla gesessen aufin Branntz (Berencs) 1448. Okit. CXII. s*. ') Villani de Wjwar (Holich) mint Szakolczával délről határo­ sok említtetnek 1256. Fejér IV. d. II. köt. 392. l. — Districtus seu Co- mitatus Újvár Comitatui Poson maiori adiacens 1296. Fejér VU. d. II. köt. 195, L — Castrum nostrum Uivar in terminis regni nostri adia­ cens. I. Károly levele 1335. Fejér VUÍ. d. IV. kot. 52. l. — Castrum Holicz 1398. Fejér VU. d. UI. köt. 129. l. ') Castellanus noster de Jokw, I. Károly levele 1316. Fejér VIII. d. I. köt. 595. l. — Castrum regium Jokö 1435. Fejér X. d. VU. köt. 621. l. ') Castrum Suraan 1406. Fejér X, d. III. Köt. 153. l. — Castrum Surán in Comitatu Nitriensi 1438. Fejér XI. d. 109, l. —1444. Moeeáry, Nógrád várm. IV. d. 120. l. *) Fortalitium Kosztholyan és Kostolan 1467. Okit. CDXVI. és CDXX. st. ^) Casti'um Tapolcsan appellatum in Comitatu Nitriensi situa- tum 1397. Fejér X. d. 11. köt. 491. l «) Castrum Appony 1461. Fejér X. d. VHI. köt. 488. l. 0 Castrum Szakolcza 1398. Fejér X. d. II. köt. 192. l. «) Castrum Temethen 1395. Fejér X. d. II, köt, 3i8. í. — A temet- vényi várat és urodalmat e korban Újlaki Miklós bírta. Gyun'hovics, de $itu et amhitu Croatiae et Slatoniae I. rés* 21. L — 1368-ban adomá­ nyozta e királyi várat I. Lajos Tóth Miklós királyi pohárnoknak és testvéreinek, Y. László pedig 1453-ban Újlaki Miklósnak. Mednyánss- ky, Malerische Reise auf dem JVaagfiusse 188. l. — Igen hihető, hogy e vár van említve Vág-Újhely s némely más Vág melléki Njritra megyei helységek határjárásában castrum de Tenna név alatt 1263. Fejér IV. d. IIJ. köt. 121. l 15*

Digitized by Google 228

bokrét'), Kesselökö'), Komjáthi'), Bajmócz*), Szka- csány *). Városai: Nyitra, mely már a magyarok bejövetele előtt virágzott °) s a IX-dik században keresztyénségre tért morva szlávok egyik pUspOki székhelye volt''). A ma­ gyarok keresztyénségre tértével hasonlóan pttspöki szék- helylyé lett ^). A magyar királyság első századaiban Nyitra a szabad királyi városok közé tartozott. IV. Béla 1264-ben fijának Béla tótországí vezérnek adta, kiről testvérére V. Istvánra szállván, ez megajándékozta vele a nyitrai pttspök- séget, mely adományt Nagy Lajos király is helyben hagyott

') E várban kelt I. Károly király egy levele 1317. Bél, NoHt. Hung, Novae IV. d, 427, l. *) E várat Zsigmond király adományozta Majthéni Gergelynek. Budai Fer, Polg, Lex. II. d. 686. l. — Walentin von Lyptow aaff Keselewkw említtetik Erzsébet királyné 1441-diki levelében. Okit. XLIX.««. ') Moesáry, Nógrád vármegye IV. d. 120. l. közli I. Ulászló király 1444-diki oklevelét, mely a Forgács János által bírt komjáthi kas­ télynak (castellum és castrum Komjáthi) Gúthi Ország Mihály által történt megvívása és Forgács László megölése ügyében vizsgálatot rendel. *) Bajmócz várát 1491-ben Corvinus János bírta; kapitánya ek­ kor Majthéni Bafael volt, ki e tisztét Pöki Péternek adta át. Budai Fer, Polg. Lex. II. d. 686. l ^) Castellum Szkaczan Episcopatus Nitriensis 1406. Fejér X. d. lU. köt. 154. l. •) Béla király névtelen jegyicije 35—37. fej, ') Wiching nyitrai piíspökről, ki a magyar honfoglalás kezde­ tekor nyitrai püspök volt, de e vidék meghódítása előtt Németor­ szágba vonult, külföldi évkönyvek és oklevelek emlékeznek. — A nyitrai egyházat Privina morva fejedelem birtokában Adalram salz­ burgi érsek szentelte fel (821 — 836). De conversione Bagoariorum Perti­ néi Monum. Germ. Eist. XI. d. 12. l. *) Némelyek szerint a nyitrai püspökséget Sz. István alapította, mások szerint, mi inkább elfogadható, alapítása I. Geiza király ide« jére teendő. Nyitrai püspök neve eddig ismert okleveleink közöl egy 1133-ban keltben fordul elő legelőször.

Digitized by Google 229

1364ben '). Az igen kies fekvéstt várostól éjszaknyugotra emelkedik a meredek Zobor hegye, melyen eleink bejöve- telökkor a meggyőzött és elfogott nyitrai cseh vezért Zobort felakasztották, kinek nevétől nyerte nevét e begy ^), melyen később Sz. István gazdag benedekrendi monostort alapított % — Szakolcza, hasonlóan igen régi város, melyben Thuróczi László szerint egy János nevű vinczellér már 1021-ben egy­ házat épített Sz. Mihály főangyal tiszteletére ^). II. András Tamás nyitrai főispánt, és fiait Sebős és Sándor bazini gró­ fokat ajándékozta meg Szakolcza főidével 1217-ben ^). IV. Béla Kozma és Akhilles nevti grófokat, alkalmasint az előbbiek maradékait, erősítette meg e hely birtokában °). I. Lajos király 1372-ben Szakolczát kőfallal rendelte kőrttl- vétetni, polgárainak az egész országban harminczad- és vámmentességet adományozott, a szakolczai csütörtöki heti vásárokra jövő kereskedőket ezek fizetésétől hasonlóan fel­ mentette , s a várost általában mindazon szabadalmakkal megajándékozta, melyekkel más szabad királyi városok éltek '^), Zsigmond király L Lajos engedélyére hivatkozva évenként Mindszent napkor tartandó országos vásárra adott

>) BonbarduSf Topogr. M. Regni Hung. Í75Ó, htod, 354. l,; hol azon­ ban V. István adománya, ki 1273-ben már meghalt, hibásan van 1286-ra téve. ') Béla király névtelen jegyiSje 37. fej, ') Bonhardus e. h. 355. L *) Túrócn Ladisl. Ungatia 279. l. — Némelyek szerint Szakolczát II. Béla építtette ; Bél Mátyás azonban, ki e város eredetét a morvák­ nak Magyarország alapítása előtti korban tulajdonítja, Notit. Hung. IV. köt. 50i. l. azt álKtja, hogy Béla csak öregbítette. *) Fejér ÜL d. I. kőt. 199. i. — Ez oklevél szerint Szakolcza- földe kevéssel ezelőtt puszta volt s csak nem rég népesittetett meg. Has. Tud. Gyújt. 1829. V. köt. 27. l. ') Fejér IV. d. U. köt. 390. l. Még előbb közölte e levelet Pod- hradczky, Tud. Qyújt. 1829. V. köt. 23. l. 0 Fejér IX. d. IV. köt. 421. l. — Megerősítette e kiváltságlevelet 1, Lajos 1382-ben. Podhraczk^, Tud. Gyújt. e. h. 33. l,

Digitized by Google 230 a városnak engedélyt 1390 ben, s az erről, valamint a vám­ mentességről ngyanekkor adott kiváltságlevelét 1422-ben, és 1425-ben megerősítvén, s e levelét ismét 1434-ben átír­ ván újólag megerősítette. Zsigmond e levelét átírva meg­ erősítette Albert király 1439-ben ')• A város I. Ulászló ide­ jében Szent-Miklósi Pongrácz birtokában volt *), ki e birto­ káról a Szakolczai előnevet is viselte ^). Városi kiváltságok­ kal éltek még e vármegyében e korban Tapolcsány *), Pri- vigye*), Csejthe*), Szenicz'), Sempthe*), Bajmóez'), Galgócz'").

*) Albert e levele, melyben Zsigmond emiitett leveleit átírja, megvan Fejérnél XI. d. 300—31 i. 1. ') Kitetszik ez a pesti 1446-diki országgyűlés által részére ki­ adott oklevélből. Tud, Tár Új folyam II. höl. 165. l. *) Pangrecz von Galicz (Szakolcza) név alatt van említve Prid- rik császár és Mihály maidbargi gróf két német levelében 1450. Okit. eXXV. és CXXX SS. — Podiebrád György 1466-diki levelében Gallicz, a cseh Heimburg Gergely 1467-diki levelében Kalatsch né­ ven van Szakolcza említve Okit. CDXIII. és CDLI s*. — A magyar­ országi oklevelekben e város neve rendesen Zakolcha vagy Zakolcza alakban van írva. *) Civitas Tapolchan 1346. Fejér IX. d. Lhöt. 4Í4. /. ^) Pessessio seu oppidnm Prevoge nuncupatum in Comitatu Ni- triensi habitum 1415. Fejér X. d. F. kot. 608. l. — Ekkor adott Zsigmond e városnak vásárjogot. — Oppidum Priuigye 1487. OUt. DCCLIX. si. •) Oppidum Cheythe 1469. OMt. Dl SÍ. 0 Oppidum Zenthe Zsigmond királynak Stibor vi^da részére 1394-ben kelt adomány levelében, ^e^er X d. IlJ.köi. ii9.l. — Ciuitas Szenicz Stibor vajda 1396-diki levelében. E levél szerint minden földesúri tartozásaikért fizettek a város lakosai évenként három részletben 330 arany forintot; földesuroknak és nejének, midőn köz­ tök megjelent, tartoztak három napi tartással, naponként két-két ebéddel, de évenként csak egyszer; kisebb ügyeikben saját elöljá­ róik magok, a nagyobbakban a vámagygyal együtt Ítéltek, a nagy­ szombati törvény szerint. Fejér X d. VII. köt. 623. $». — Oppidum Szenitz és Sempnicz Zsigmond király I4l9-díki két levelében. Fejér X. d. VI. köt. 21i. és 216. /. — E levelek elsejében Zsigmond a sze- niczi polgárokat az egész országban minden harminczad és vámfí-

Digitized by Google 231

Helységei: Agacs ^), Andód '), Andráslehotája % Apá­ ti *), Bajna *), Bánya, ma Banka *), Bassovecz ''), Beké ®),

zetéstől felmenti, másodikában pedig a váróinak ktft országos vásárt enged tartani ^pen azon szabadalmakkal, melyekkel Szakolcza vá­ ros él. Fe^érX, d. VI. kőt, 2i4, és 2Í6, l, — Stibor 1396-diki levelét megerősítette Zsigmond király 1435-ben, megengedvén egyszers­ mind, hogy a szeniczei lakosok azÉleskő, Jók<>,Eorláthkő és Berencs királyi várakhoz tartozó legelőket és réteket, Lajos király engedelme szerint használhassák. Fejér X, d. VII. köt, 621, l. — Zsigmond e leve­ lét átírta és megerősítette Mátyás 1464-ben. U. o. 627. l. ') A Bozgonyi testvérek Sempte várával együtt kapták Sempte városát is adományban Albert királytól 1439-ben. Ez oklevelet közli Katona, Hüt. Őrit. XII. köt. 904—912. h, hol e város oppidnm Sempte in Comit. Nitriensi néven van említve. ") Saburbani Bajmocz említtetnek már Kálmán király levelében 1112. Fejér V. d. I. köt. 314. l '°) Ennek Freystadl német nevétől nyerte birtokosa Újlaki Mik­ lós a Fristaki vagy Fristaczky elŐnevet Budai Ferenc» Polg, Lex, III. d. 5il. l. ') Terra Agacs intra metas possessionis Izdeg in Comitatu Ni­ triensi 1337. Fejér Vm. d. IV. köt. 212, l. — Agoth. 1424. Oüt. DCCLIX. ti. — Ma Agács puszta Özdöge mellett. ») Possessio Andod 1438. és 1439. Fejér XL d. 109. is 278. l. — Ersek-Ujvárhoz közel esik. ») Andraslehotaya 1394. Fejér XI. d. 149. l. — Berencs várhoz tartozott; ma nem létezik. *) Apathy 1340. Fejér VIU. d. IV. köt. 459. l. — Leuna és Nog- lyam (ma Livina és Nadlány) szomszédságában feküdt és így két­ ségtelenül a mai Livina • Apáthi Nyitrának Trenesénnel határos szélén. ^) Innen irta magát a Bajnai Both család. Andreas Both de Bayna 1483. Okit. DCOIX. s». — Bajna 1487. Okit. DCCLIX. sz. — Ma mezőváros. •) Vüla Banya 1395. Ftijér X. d. U. köt. 318. l. — Temetvény vár­ hoz tartozott és Sárfővel volt szomszéd. Ma Banka fala Temetvény várától délre, Sáifőtől egy órára. 0 Bassowecz 1439. Fejér XI. d. 278. l. — Ma Basóc* Pöstyén- hez fél órára. *) Beké 1264. Fejér IV. d. I. köt. 348. l. — Rajosán vidékén fe­ küdt; ma nem létezik.

Digitized by Google <) Belhozth 1899. F^ét X. d, n. köt, 701. l — Sárfővel volt hatá­ ros, éa igy k^tsé^lenűl a mai Belesz Sárfő mellett Bajnához nem meiSEe. ') PosB. Berench 1244. Fejér IV. d. I. k6t. 348. l. — Terra de Be- renes 1277. Fejér VII. d. V. köt. 438, l — Ez oklevél szerint Dmérrel (Ürménynyel) volt határos. — Ürmény szomszédságában Nyitrától délre a Nyitra partján fekszik. ») Utraque Belük circa Scachan. 1291. Fejér VII. d. 11. Ul. Í52. l. — Ma Nagy- és Kis-Belicz Szkacsányhoz közel. *) Vtraque Bodak és vtraque Bodok 1335. Fejér Vili. d. IV. köt. Í13, és 116. l. — Ma Bodok falu és Bodok puszta Bajnától délre. ») Terra Bori 1263. Fejér IV. d. II. köt. 164. l. — Ma Bori falu Pöstyéntől egy óra távolra. *) Terra castri Nitriensis Bassan vocata, és terra haereditaria similiter Bassan vocata 1277. Fejér V, d. U. köt. 403, l. — Poss. Bos- sany 1487. Okit. DCCLIX $*. — Ma Nagy- és Kis-Bossány faluk a Nyitra partján. 0 Brystow 1394. Fejér X. d. lU. köt. 149. l — Ma Bresztove puszta Sztnicz mellett. Mint ekkor úgy ma is a berencsi urodalomhoz tartozik. •) VUla Brezoua 1263. Fejér IV. d. 111. köt. 16Ü. l. — Ma me­ zőváros. •) Chatow 1394. F^ér X, d. 111. köt, 149. í. ~ A berencsi uroda­ lomhoz tartozott és tartozik. Szenicz mellett esik. '") Terra Család in Comitata Nitriensi circa fluvium Sytthua 1328. Fejér VUl. d. VI. kot. 107. l. — Ma Család falu Gimestöl délre Bars vármegye szélén. ") Poss. Chapur 1326. Fejér VUl. d. III. köt. 103. l. — 1468. Bal- thianfff Leges Eccl. Ül. köt. 528. l. — A nyitrai pttspök bírta és bírja ma is. ") Citar 1335. Fejér VUl. d. IV. kö!. 113. l. — Bajnától nem messze. — Más Csitár az, melyni zobori monostor birtokai közt villa Scytar néven Grinchar (ma Gerencsér), mellett van említve 1112. Fejér V. d. L köt. 317. l. — Ez a Csitár a Zobor hegyéhez közel Ge­ rencsér szomszédságában esik. ") Cheke 1272. Fejér V. d. l hot. 222. l. -- Suránynyal volt ha­ táros ; ma Czike puszta Surány mellett.

Digitized by Google 233

Debreta 0, Dejthe '), Divék % Dobozd *), Dubnicza *), Ele­ fánt •), Emőke'), Farkasd *), Fedémes"), Gímes '% Grin-

'*) Philippus de Choby Nyitra yármegj^en Csaporral szomszéd birtokos volt 1826. Fejit VJIL d, JII, hót, 103 l — Czabaj falu épen tőszomszéd Csaporral. ") Villa Cheten in Comit. Nitriensl 1239. Fejér IV. d. J, köt, 154. l. — Czeteny, ez oklevél 1465-diki átiratában. Okit. CCCLXIX. $t. — Ma Nagy- és Kis-Czétény falu Nyitrától délkeletre mintegy két órára. '•) Darasy 1349. Fejér IX. d. I. höt. 705. l. — Darászi vagy Da­ rázs falu Nyitrához közel. ') Terra castri Nitriensis Debreta vocata inter Wag et Dud- wagh 1263. Fejér IV. d. m. köt, 121. l. — Határleírásából, mely sze­ rint Borival és Kocznriczczal határos, kétségtelen, hogy a mai Tre- bete falu e helységek közelében a Dudvág mellett. ') Degthe, Dethe 1418., Degthe 1421. és 1422., Deehthe 1426. Bxtr. Dtpl. Anolzb. XVni, c$. 5. 7. *»., XIX. cs. 2. 9.10. *»., XX. c$. 20, »8. — Mind ez oklevelekben Nyitra vármegyéhez tartozónak van Írva; ma Dejthe mezőváros, melynek fele Nyitra vármegyéhez, fele Pozsonyhoz tartozik. ») Poss. Divek. 1400. Fejér X, d. II, köt. 765, l, — Bajmóeztól délnyugotra egy mérföldre. *) Villa Dobozd 1244. Fejér IV. d, I. köt, 3i8. l, — Rajcsán vi­ dékén feküdt; ma nem létezik. *) Terra Dubnice 1244. Fejér V, d, L köt. 308. l. — Ma Dubni­ cza Bajmócz mellett. •) Villa Elefánt 1112. Fejér V. d, L köt. 315. l. — Ma Alsó- és Felső,Elefánt a Nyitra vize mellett. ') Deseu de Emmekey Nyitra vármegyei birtokos volt 1340. Fe­ jér. Vm. d, IV, köt. 467. l. — Nagy-Emőke falu s Kis-Emőke puszta Nyitra városához közel. — Emeca 1112. Fejér V, d, I. köt. 315. I. ') Poss. Farkazd és Farkasd 1462. OMt. OCCXXXIII. «s. — Ma mezőváros Nyitra déli részében. ') Fedemes iuxta Harsány in Comitatu Comaromiensi 1239. Fe­ jér IV. d. I, köt. 154, l, és ez oklevél 1465-diki átiratában OJdt, CCCLXIX $i. — Poss. Fedemus in Comitatu Nitriensi 1284. Fejér V. d, III. köt. 266. l. — Mint mindjárt látni fogjuk, Harsány a Zsitva mellett már a XlH-dik század végén Nyitrában esett; és így kétség­ telen, hogy mind a két oklevélben a mai Nyitra megyei Födémes ér­ tendő, mely a Zsitvához mintegy fél órára esik. '") Poss. Oymes 1487. Okit, DCCL1X. $z. » Ma mezőváros.

Digitized by Google 234 csár (ma Gerencsér) *), Gyárak ^), Gyurkova '), Graz (ma Garázda) *), Harsány *), Hetmény ®), Hind '), Hinyeren®), Holeska »), Hrusó ^"), Jató "), Jász ^^), Jászló'"), Ilmér (ma

') Villa Grinchar U12. Fejér V, d. /. Itóí. 317, l. — Ma Gerencsér falu a Zobor hegy tövében. ') PosB. Gyorok és hibásan Syorok in Comitatu Nitriensi 1287. Fejér V. d. IlL köt. 379, l. — Poss. Györok iuxta flumen Nitra 1335. Fejér. VIII. d. IV. köt. 51. l. — Ma Gyárak falu Nyitra alsó részében. ») Gyurkova 1006. Fejér I. d. 286. l. — Nyitra város mellett esett; ma nem létezik. *) Villa Graz 1252. Fejér VII. d. V. köt. 299. l. — Vecsével volt határos; ma Garázda puszta Vecsétől egy órára. ") Harsány in Comitatu Comaromiensi 1239. Födémes mellett. Fejér IV. d. L köt. 15é. l. — Ma ez a Harsány a Nyitra vármegyei Födémes mellett nem létezik. — Villae Hynd et Harsan in Comitatu Nitriensi 1268. Fejér IV. d. Ili. köt. 430. l — Ezen Harsányon igen hihetően a N>itra megyei Hind mellett eső Kis- és Nagy-Heresztény értendő Bars vármegyében. — Terra retiferorum nostrorum Harsan appellata in Nitriensi Comitatu iuxta fluuium Sytua, Eún László le­ velében 1277. Fejér V. d. II. köt. 186. l. •) Villa Hethmeth 1252. Fejér VII. d. V. köt. 297. l. — Poss. Heth- my 1462. Okit. OCCXXXII. n. ^ SeUye szomszédságában esik. 0 Villa Hynd 1268. Fejér IV. d, III. kőt. 431. l. — Ma Nagy- és Kis-Hind faluk a Zsitva mellett. •) Poss. regia Hynyeren in Nitriensi Comitatu 1397. Fejér X. d. II. köt. 470. l. — Ekkor adta Zsigmond király az esztergomi érsekség­ nek ; ma Chinoran Zsámbokrét mellett, most is az esztergomi érsek­ ség birtoka. •) Terra villae Holeska 1263. Fejér IV. d. IIL köt. 164. l. — Bre- Bova mellett esett; hol ma csak hasonnevű patakot találunk. "») HruBO 1469. Okit. Dl. ss. — Csejte várához tartozott; attól éjszakra fél mérföldre esik. ") Poss. Jathow 1462. Okit. CCCXXXII. M. — Ma Alsó- és Felsö- Jató puszták Sellye és Komjáti közt. ") Terra Jaz 1130. Fejér II. d. 82. í. — Ma Kis- és Nagy-Játz Rajcsány vidékén. ") Jazlo 1426. Extr. Dipl. AnoM. XX. cs. 20. s». — Ekkor Dej- thével együtt Nyitrában esett; ma Jaszlócz Nyitra megye legszélén Pozsony vármegyében.

Digitized by Google 235

Ürmény)'), Hoz'), Ivánkateleke 3), Kis-Káp *), Kathló *), Kendi«), Kér'), Keszi»), Kéth »), Király ^»), Koczora ' 0, Kolos »*), Kolon '^), Komjáthi ^*), Koros ^*), Kovalov '^),

') Ilmer in Comitatu Nitrienai 1406. Fejér X d. IV, köt 823. l. — 1424. X d. VI. köt. 664 l. — Terra Illmer 1277. Fejér VIL d. V. köt. 437. l. — Poss. Ilmer 1283. U. o. 46Í.I. — A mai Ürmény mezőváros. ') Terra niyos, másként lUus II. István 1130-diki oklevelében, mely által e földet Korosnak a Rajosányi család ősének adomá­ nyozta, ki őt vadászaton egy medve körme közöl kiszabadította. Fejér II. köl. 81. l. — Villa Iluz 1244. Fejér IV. d. I. köt. 348. L — Eaj- csány környékén feküdt; ma nem létezik. ') Terra Episcopatus Nitriensis Iwanka-Teleky vocata, inzta villám Tordaskeddi 1335. Fejér VIII. d IV. köt. Ii3. í. — Ma Tardos- ked körül nem találjuk. 0 Poss. Kyskaap in Comit. Nitriensi 1489. OUt. DCCXC. — Ma Felső- és Alsó-Káp falakat találunk a tapolcsányi járásban. *) Poss. Kathlo in Com. Nitriensi 1426. Extr. Difi. Anoldt, XX. cs. 2Q. $z. — Ma Katlócz Dejte mellett Pozsony vármegyében Nyitra vár­ megye szélén* •) Poss. Kendy vicina et commetanea possessioni Ezbeg (Üzbég) vocatae in Comitatu Nitriensi 1340. Fejér VIII. d. IV. köt. 468. l. — Ma Üzbég szomszédságában nem létezik. ') Poss. Keer vacata (Abbatiae de Zobor) in Comit. Nitriensi contigua et vicinata possessioni Ecclesiae Strigoniensis similiter Keer nominatae 1349. Fejér IX. d, 1. köt. 705. l — Ma Nagy és Kis-Kér faluk a Nyitra mellett. •) Kezy in Comit. Nitriensi 1268. Fejér VII. d. I. köt. 350. l — Hihetőleg a mai Mező-Keszi puszta értendő alatta Ürmény mellett. •) Villa Keeth 1244. Fejér IV. d. I. köt. 398. l — Rajosán vidé­ kén feküdt; ma nem létezik. '") Poss. Kyral 1462. Okit. CCCXXXII. SÍ. - Mocsonok mellett. ") Poss. Koczora 1324. Fejér VIII. d. VI. köt. 77. l. — Ma Koczur Bajmócz mellett ") Abbas monasterii de Kolos 1359. F^ér X. d. III. köt. 70, l, — Ez oklevélből kitetszik, hogy alatta a Nyitra vármegyei Kolos értendő. '•) Terra de Kolun 1349. Fejér IX. d. I. köt. 705. l, — Posseesio- nea Gymes et Solon (helyesen Kolon) 1424. Fejér X. d. VI. köt. 660. l. és Okit. DCCLIX, $i. — Kolon falu épen tőszomszéd Gimessel.

Digitized by Google 236

Könyök'), Köröskény'), Köpösd'), Krakov*), Kropov*), Kttrt®), Kustyánfalva'), Lancsár ®), Lápas *), Lestyén ^"), Libika »»), Lipovnok "), Livina '^), Lodusnafö ^*), Löki'%

•*) Terra Kamnati 1266. Fejér IV. d. //. köt, 377. h — Terra Ko- nati 1274. Fejér V, d, II. hőt. 221. l - Poss. Komiathi 1489. Okit. DCCLÍX. ti. ") Knw 1244. Fejér IV. d. I. köt. 348. l. — Poss. KoruB 1291. Fejér VII. d. II. köt. 152. l. — Bajcsány ^B Tapolcsány közt esik. '•) PoBi, Kowalow és Kiskowalow 1394. Fe)ér X. d. III. köt. 149.1.— BerencB várához tartoztak; ma Nagy- és Kis-Kovaló Berencs vid&dn. ') Vicus Könyök 1006. Fejér I. d. 286. l. ^ Ma Könyök faltt- Nyitra város mellett. ') Kereskiny 1006. U. o. — Poss. Koresken maior iuxta flauium Nitriensem 1291. Fejér VII. d. II. köt. 153. l. — Ma Felső- ás Alsó-Kö- röskény Nyitra városához közel. ») Villa Cupnsd 1112. Fejér V. d. /. köl. 312. l — Sempte ^s Mo« esonok közt. *) Terra Korkov 1258. Fejér V. d. 1. köt. 318. l. — VUla de Cra- kow 1349. Fejér IX. d. L köl. 704. l -^ Ma Krakován a Dudvág mel­ lett. — Hogy itt a XV-dik század elején erősített kastély volt, kitet­ szik egy 1406-diki oklevélhői, melyben CasteÜam Cracowan említtetik. Fejér X. d. ni. m. 154. l. ') Kropow 1394. Fejér X. d. III. köt. 149. l. — Berencs várához tartozott; ma Chropov a berencsi urodalomban. •) PoBs. Kyurth penes Sempthe 1392. Fejér X. d. II. köt. 45. L — Ma Nemes-Kürth és Puszta-Kürth Sempte szomszédságában. ') Poss. Kustyanfalua in Comit. Nitriensi 1400. Fejér X. d. II. köt. 765. L — Badnóval és Lomniczával van együtt említve, és így bizonyosan az ezekhez közel eső mai ELntyánfalva a bajmóczi járásban. •) Vüla Lancsar 1263. Fejér IV. d. IIL köt. 163. l. - Jókő és Verbó közt esik. ») Lapas 1112, Fejér V. d. I. köt. 315. l. -- Ma Nagy- és Kii-Lá- pas Nyitrától egy órára. '") Listen in Comit. Nitriensi 1411. Horváth István^ Magyarorstág gyökeres nemtettégeiről 30. <. •— A Divék nemzetség birtoka volt; a mai Lestyán falu Divéktől egy mérföldre. ") Libika 1412. Hormayr, Árehiv 1817. 423. l. — Lybika 1413. Tud. Gyújt. 1821. X. d. 108. h — Ma Libichava falu Trencsény szélé hez közel,

Digitized by Google 237

Lomnicza ^, Ladán *), Luka *), Macsolook (ma Macsov) *), Malatna *), Mánya^), Marva (ma Moraván)"'), Meankov *),

»*) Liponouk in Comit. Nitriensi 1244. Fejér IV. d, /. köt. 348, l. — Bajcsánhoz tartózott; Bajnától nyugotra «sik. ") PoBs. Leuna 1340. Fejér Vili. d, IV, köt. 459. /. ~ Villa Lenna 1411. Fejér IX. d. 1. köt. 704. l — Ma Livina Nyitrának Trencsén- nel határos szélén. ") Lodusnafew 1349. Fejér IX. d, I. köt. 70i. l. — ffihetöleg a mai Badosna. mezőváros értendő alatta. ") Villa Lyuké 1244. Fejér ÍV, d. I. köi. 348. /. - Poss. Leck 1335. Fejér VIII. d, IV. kot, 54. l. — Az első oklevélben Berencs mellett van említve; Löki falu Berencstől fél órára esik a Nyitra partján. ') Poss. Lonicha in Comit. Nitriensi 1400. Fejér X. d, //. köi. 765. l. — Divékhez tartozott, melytől éjszakra mintegy másfél órá­ ra esik. j j ') Villa Ludan in Comit. Nitriensi 1335. Fejér VIH. d. IV. köt, li3, l. — Ma Felső- és Aleó-Ludány Tapolcsánytól délre a Nyitra partján. ») Villa Lubou 1263. Fejér IV. d. III. köt. 120. l, - Határleírása szerint Vág-Szerdahelylyel és Patvaróczczal volt határos, és így a mai Luka érttndŐ alatta ezek szomszédságában a Vág partján. *) Mocholnok 1400. Fejér X, d. II. köt. 765, l. — Macsohiok 1411. Horváth István e. h. 30. l. — A Divék nemzetség bírta, s Divék mellett van több e vidéki falvakkal említve; Macsov D ivektől egy negyed órára esik. *) Molunta 1112. F«jér V, d, I. kót, 315, l, — Zsére, Lápas, Emőke falvakkal van említve, s így kétségtelenül a mai Malatna puszta ezek szomszédságában Nyitra várostól nem messze. •) Villa Manya 1337. Fejér VIII. d. IV. köt, 2i3. l. — Kis-Manya in Comit. Nitriensi 1406. X. d. IV, köt, 823. l. — Kis-Mánya a Zsitva mel- Utt, mint akkor úgy most is Nyitrában esik; Nagy-Mánya, mint alább látni fogjuk, akkor is mint ma Barsban esett. 0 Villa Marwa 1395. Fejér X, d. //. &öf. 3í8, l. — Temetvény várhoz tartozott és Sárfővel volt szpmszéd. Ma Moraván falu Temet­ vény várától délre a Vág mellett. ») Meankow 1394. Fejér X. d, UI. köt. 194. l — Berencs váráhoa tartozott, melynek vidékén ma nem létezik.

Digitized by Google 238

Megyer '), Mehina (ma Menybe) '), MocBonok'), Molnos *), MonoBtoraljafalu ^), MOBÓCZ «), Nadlány'), Na^alu ®), Na- vöj '), Nagy-Negyed, Kis-Negyed *"), Nemcsica ^0 * Nyár- hid "), Ondrho ^'), Onor ^*), Osztrov »*), Özdöge '"), Pada-

') Megér 1272. Fejir V. d. l. köt. 221. l -^ Ma Tót-Megyer Nyitra déli részében. ') Mechina 1112. Fejér V. d. I. köt. 317. l. — Szálakuz, Csitár éi Gerencsér közt van említve; ma Menyhe falu e helységek közt a Zobor hegy tövében. ') Villa Mochunak 1349. Fejér IX. d. I. köt. 701.1. - Ma mező­ város. . *) Vicus Molnos 1006. Fejér I. d. 286. í. — Ma Molnos falu Nyitra város mellett. *) Villa Monosturalyafalu 1349. Fejér IX. d. I, köt, 705. I. — A Zo­ bor hegyi monostor mellett feküdt. •) VilU Mosowcz 1263. Fejér ÍV. d. UI. köt, 119. i. — Vág-Ujhely- lyel volt szomszéd, melytől egy órára esik. ') Noglyam és Naglyan 1340. Fejér VIJL d. IV. köt. 459. 460. l. - Mint Livina-Apátival szomszéd van említve; Nyitrának Trencsén- nel határos szélén Livina-Apátihoz közel fekszik a mai Nadlány falu. •) Poss. Nagyfalow prope Ciuitatem Nitriensem 1291. Fejér VII. d. II. köt. 153. l. — Nagyfalu Nyitrától déhre mintegy két mérföldre a Nyitra partján esik. •) Poss. Navoi in Nitriensi Comit. 1324. Fejér VIII. d VI. köt. 77. l. — 1411. X. d. V. köt. 139. l. — MaNavojócz Szkacsány mellett '") Vallis Kisnegued és Magna-Nega 1252. Fejér VII. d. V. köt. 297. l. — Sala, ma Sellye, földén Hethménynyel volt határos ; ma Negyed falu a Vág és Holt-Vág szögében, *') Terra Koncba Cumani Nemechich in Comit. Nitriensi 1264. Fejér IV. d, III. köt. 183. l. — Poss. Nemthith. 1358. IX. d. II. köt. 711.1. — Nemcsics vagy Nemcsitz falu Tapolcsányhoz közel. ") Villa Narhyd, in qua Cumani fuerant constituti, és terra Nar- hid 1272. Fejér V. d. I. köt. 218.219. í. — A Nyitra vize mellett Surány- nyal volt szomszéd s közel esett a besenyők által lakott Bars megyei Besenyő faluhoz. Ma nem létezik. ") Terra Vndrah 1274. Fejér V. d. II. köt. 221. l. -- Komjáthival szomszédnak van említve; Ondrho falu épen Komjáthi mellett esik. ") Villa Omur 1244. Fejér IV. d. I. köt, 34S. /. — Rajcsánhoz tar­ tozott ; attól Onor mintegy fél mérföldre esik.

Digitized by Google 239 rócz'), Pán '), Paslocz «), Patvarócz *), Parucza *), Pata '), Petöfalva'), Pobedin ®), Podbrancs *), Pográn vagy Pogra- nicza'% Pöfltyén ^'), RadoBÓcz «), Rajcsán '% Rakovicz ^*),

••

") ViUa Oztrow 1349. Fejér IX. d. !, kőt. 704.1. — A Dudvág mellett fekszik. ••) Terra Izdegney 1274. Fejér V. d. 11. köt. Q20. l — Poss. Iz- deghe ^8 Izdeg 1337. F///. d. IV. hőt. 2i2. 213. l. — Ez oklevelek sze­ rint Eís-Mánya, Komjáthi, Ondrho helységekkel volt batáros, me­ lyekkel Ozdöge csakugyan szomszéd. *) PosB. Padaroch 1426. Extr. DipL Ánohb. XX. cg. 20. SÍ. — Mint Dejtéhez tartozó s Nyitra megyében es5 falu van említve ; ma Pa- gyerócz Dejtétöl egy mérföldre Nyitra vármegye legszélén Pozsony vármegyében. ^) Poonh juxta villám Czeteny in Comit. Nitriensi 1239. Okit. CCCLXIX. si. — Pán falu Czitény mellett Alsó-Nyitrában. 0 Poss. Paslocz in Nitriensi Comitatu 1439. Katonüf Hist. Critic. XII. d. 910. l. — Semptébez tartozott; ma nem létezik. *) Villa Potworiob in Comit. Nitriensi 1263. Fejér IV. d. III. köt, li7,l. — Vág-Ujhelyhez tartozott j Patvarócz attól délre egy mér­ földre fekszik. *) Vicus Parutza 1006. Fejér I. d. 286. l. — Parucza falu ma mintegy külvárosa Nyitrának. •) ViUa Patha 1252. Fejér VII. d. V. köt. 298. l. — Semptétöl keletre. 0 Pethewfalwa 1462. Okit. CCCXXXIL st. — A Dudvág mel­ lett esik. ») Poss. Pobedin 1439. Fejér XI. d. 278. l. — Csejte és Pös- tyén közt. •) Podharach 1394. Fejér X, d. III. Jköí. 149. l — Berencs várához tartozott; ma Podbrancs falu a berencsi urodalomban. '") Pochranicza 1006. Fejér /. d. 286. l. - Villa Pogran 1112. Fejér V. d. 1. köt. 315. l. — Pográny Nyitrától keletre egy mérföldre. ") Villa Peschan 1112. Fejér V. d. I. köt. 314. l — Pöstyén ma mezőváros a Vág mellett. ") Poss. Ratholth 1426. Extr. Dipl. Anohh, XX. c». 20. st. ~ Dej- théhez tartozott, melytől Badosócz egy mérföldre fekszik. '•) Terra Rajchan 1244. Fejér IV. d. I. köt. 348. l. — Poss. Raychan in Comit. Nitriensi 1330. VIII. d. HL köt. 490. l. — Tapolcsánytól éjszakkeletre ef ik.

Digitized by Google 240

Ripka '), Rudno'), Sala, ma Sellye^), Sárfő más néven Szent-Pál*), Sók*), Sopornya**), Snrány'), Szalakuz®), Szedelcflán"), Szeg»"), Szelecsény''), Szeplencz ^*), Szer-

**) Villa Eakowicz 1263. Fejér IV, d. III. köt. 163.1. -» A Dudvág mellett esik Kosztolánytól éjszakra. ') Rypka 1394. Fejér X. d, III. km. 149. l. — Berencs várához tartozott; ma Ribke falu a berencei urodalomban. 2) Rudno in Comit. Nitriensi 1400. Fejér X. d. II. köt. 765. l. — Divékhez tartozott, melytől éjszakra egy órára esik. *) Portus et pons de Sala és utraque villa Sala 1252. Fejér Vn. d. V. m, 295. 296. l. -T Monasterium Salya 1296. Fejér Vll. d. V. köt. i96. l. — Ma mezőváros a Vág mellett. *) Poss. Zentpaal in Comit. Nyitriensi 1395. Fejér X. d. U. köt. 3i8. l. — Poss. Sarfew alio nomine Zenthpaal 1399. V. o. 701. l. — Sárfő falu a tapolcsányi járásban Radosna mezőváros mellett. ») Terra Suk 1252. Fejér VII. d. V. köt. 298. l. — Sellyével volt határos; ma Magyar-Sók falu Sellyétől délkeletre mintegy másfél mérföldre. •) E helységet poss. Soprony néven említi Albert adománylevele, mely által Sempte várát és tartozandóságait a Bozgonyiaknak adta 1439. Katona, Hitt. Crit. XII, d. 9i0, l Sopornya Semptétől nem messze esik. 0 Terra Suran 1272. Fejér. V. d. I. köt. 221,1. — Ma mezőváros. ») Villa Solokuz 1112. Fejér V. d.I. köt. 316.1. — Szalakuz falu a Zobor hegyéhez közel. •) Villa Szedelcsan 1244. Fejér IV. d. I. köt. 348. l. — Poss. Seel- chan 1317. VIII. d. II. köt. 69. l. — Rajcsánhoz tartozott, s hihetőleg a mai Szolcsánka Rajosán tőszomszédságában. •"*) Zegh 1272. Fejér V. d. 1. köt. 221. l. — Suránynyal volt határos, melyhez igen közel ma Egyházszeg, Nagyszeg és Malomszeg nevű falukat találunk. ") Szelechen in Comit. Nitriensi 1268. Fejér VII. d. I. köt, 350. l. — Poss. Szebsén in Comit. Nitriensi 1389. X. d. I. köt. 571. l. —• Hihe­ tően a mai Szelőcze falu értendő alatta Nyitra déli részében a Vág mellett. ") Villa Szeptencz 1244. Fejér IV. d. I. köt. 348. l. — Rajesán- hoz tartozott; Rajnától egy mérföldre esik.

Digitized by Google 241 dahely 0, Szkacsán '), Szobotiszt ^), Szölös *), Szterus % Szverbicz"), Tardoskedd '), Terdemicz ^), Terestyén- falva"), Tormos ^"), Trebete »'), Turcsán «), Udvar-

') Villa Zerdahel, spectans ad villám Vjhel, in Comit. Nitrienei 1263. Fejir IV. d, lU. köt. 117. /. — A mai Vág-Szerdahely falu Vág- Ujhelytöl délre. ') Poss. Scachan 1291. Fejér VII. d. 11 köt. 152, l, — Villa Zkie- chen 142é. Okit, DCCLIX. a*. — Ma Szkacsány mezőváros. ») Zabatych 1394. Fejér X d. III. höt. 149. i. — A berencsi vár­ hoz tartozott; ma Szobotiszt mezőváros Berencs vártól egy mér­ földre. *) Villa Zoulous 1112. Fejér V. d. L köt. 316. l. — ZeuUncz 1337. Fejér VIII. d. IV. köt. 213. l. — Szőller in Comit. Nitriensi 1406. X d. IV. köt. 823. l. — Zeuleus in Comit Nitriensi 1410. X d. V. köt. 109. í. — A második oklevél szerint Özdögével volt határos; ma Alsó- és Felső-Szőlős £iluk Özdögétől éjszakra egy mérföldre. *) Terra Castri Nitriensis Sterua dicta ultra flnuium Vagh exi- stens 1263. Fejér IV. d. UL köt. 163. l. — Ma Szterus falu Vitencz és Verbó közt. •) Terra Surbich in Comit. Nitriensi. 1268. Fejér VU. d. I. köt. 350. l. — Zerbecz 1399. X d. II. köt. 701. l. — Ma Szverbicz a tapol- csányi járásban a Vágtól fél mérföldre. 0 Villa Tordaskeddi 1335. Fejér VIII. d. IV. köt. 113. l — Nyitra déli részében esik. ») Poss. Terdemyz in Nitriensi Comitatu 1400. Fejér X. d. II. hot. 760. l. — Talán a mai Tverdomeszticz falu Tapolcsánytól éjszakra. — Terra Tordinecz 1130. Fejér IL d. 82. l. ') Therestienfalwa 1411. Horváth 7«

Digitized by Google 242

nok 0; Újfalu *) , Vág-üjhely ^), Ürmincz *), Üz­ bég *), Zahorecz «), Zakafalva ^), Zéla «) , Zsére "), Vagyovecz '''), Vasárd "), Vasárfalu "), Vecse '^),

•) üdwoniuk 1849. Fejér IX. rf. /. fai/. 705. l — Udvarnok Nyitrá- ban Galgócz ^s Sempte közt esik. ') Villa Vjfalu 1244. Fejér IV. d. I. köt. 3iS. J. — Rajcsánhoz tar­ tozott , Szeptencz mellett van említve, e így bizonyosan a mai Szop- tencz-Ujfalu a tapolcsánji járásban. Más azon Újfalu, mely a Divéki nemzetség birtokai közt jön elő 1411. Horváth Isto. e. h. 30. /., mely a mai Divdk-üjfalu Divék szomezddságában. *) Poss Vjhel alio nomine villa regia cum portu sűper Vag 1263. Fejér IV. d. III. kőt. il6 l. — Mouasteriam B. M. Virglnis in Ujhely de prope Vagh Diaec. Strígoniensís sed in Comitatu ^Nitiiensi 1431. és 1439. Fejér XI. d. iiO. 114. /. — Ma Mezőváros. ') Villa Ürmén 1335. Fejér VIII. d. IV. köt. í/3. /. — Hogy e helységen nem a mai Ürmény értendő, melyet akkor Ilmérnek hív­ tak, abból is bizonyos, hogy Ludány és Csitár falukkal van együtt említve, melyek mellett fekszik a mai Ürmiocz falu Tapolcsánytól egy mérföldre. *) Poss Domini Archiepiscopi Ezbeg vocata in Comitatu Ni- triensi 1840. Fejér VIII. d. IV, köt. 468. l. — Üzbég falu Nyitra váro­ sától éjszaknyugotra egy mérföldre ma is az esztergomi érsek birtoka. •) Terra castri Nitriensis Zahorecz 1263. Fejér TV. d. UI. köt. 163. l. — Brezova vidékén feküdt; ma e néven nem létezik. ') Zakafalwa 1394, — Fejér X. d. UI. köt. 194. l — Berencs várához tartozott; ma e vidéken nem létezik. *) Poss. Scele cum piscaturis et Ecclesia iuxta fluuium Dodwagh 1291. Fejér VII. d. II. köt. 152. l- — Ma Felső- és Alsó-Zéle faluk a Vág és Dudvág közt Galgócztól egy mérföldre. ») Syre 1112. Fejér V. d. I. köt. 315. l. — Terra Syra 1349. IX. d. I. köt. 705. l. — Ma Zsére falu a Zobor hegye mellett. •") Ecclesia filialis de Vagyouecz 1469. Okit. Dl. »a. — Csejthe városhoz tartozó leányegyház volt; Vagyócz Csejthe mellett ma is a csejthei urodalomhoz tartozik. '*) Terra Joannis de Vasard, Sellyével volt határos 1252. Fi^ér Vn. d. V. köt. 298. L — Alsó- és Felsö-Vasárd faluk Galgócztól egy órára esnek. ") Terra Reginalis Wosarfalu 1274. Fejér V. d. II. k. 220. i. — A Nyitra vize mellett Özdöge és Eomjáthi közt feküdt; ma nem létezik. »*) Terra Vecche 1252. Fejér VII. d. V. köt. 299. l. — Sellye szom­ szédja volt, mely mellett esik Nagy- és Kis-Vecse a Vág bal partján.

Digitized by Google 243

Vedered 0 , Venczfalva ^), Vendégi ^), Venecze *), Ver- bócz ^), Veszele ®), Alsó- és Felső-Vesztenicz '^). Főbb birtokosai voltak az esztergomi érsek % a nyi- trai püspök *), a nyitrai káptalan ^^), az esztergomi káp­ talan "), a Zoborhegyi Sz. Hippolit monostora '*), az ágosto-

») Villa Wedered 1349. Fejér IX. d. L UL 704, l. — Trebete és Erakovinnal van együtt említve; ma Vogyerád puszta Trebetétől délre egy mérföldre. ') Venczfalwa 1426. Extr, Dipl, Anolib. XX\ cs, 20. $z. Dejthé- hez tartozott; hihetőleg a mai Yitencz mezőváros épen Dejthe mellett. ») Vendegy 1349. Fejér IX. d. I. köt, 705. l. — Ma Kis- és Nagy Vendég Trencsén szeléhez közel. *) PoBs.'Wenecze 1462. Okit. CCCXXXII. $t. — Ma nem létezik. *) Vrbowich 1394. Fejér X. d. III. köt. i49, l — Berencs várához tartozott; Verbócz Berencs várától éjszakra egy mérföldre ma is a berencsi urodalomban esik. •) Wygwar (Veszele) 1406. Tud. GyUjL 1820. XL km. 112. l — Veszele Kosztolánytól éjszakra három negyed órára fekszik. ') Duae villae Weztenich, inferior et saperior 1345. Fejér IX. d. I. köt. 704. l. ~ £ két helység Szkacsántól éjszakra egy mér­ földre esik. ^) Hogy az esztergomi érsek e megyében birtokos volt, az egyes helységeknél idézett több oklevelén kivül bizonyítja Zsigmond király 1423-diki levele Fejér X. d. VL köt. 573. l. — Birtokai leginkább a megye déli részében feküdtek, hol ma is bírja az érsek-ujvári nrodalmat. ") A nyitrai püspök e megyei jószágaira 1494-ben az egyforintos adóból 65Ö forint esett. Engel, Gesch. der Nehenl. I. d. 29. l. *") A nyitra püspökség és káptalan e megyei birtokai elő vannak számlálva V. István 1271-diki levelében. Fejér VII d. II. köt. 150, l. — £ birtokok közt találjuk Szkacsánt, melynek urodalmát ma is a nyitrai káptalan bírja. — Sz. István idejéből 1006-ról is van közölve egy oklevél. Fejérnél I. d. 285. /., melyben e káptalannak Nyitra város körül fekvő birtokai előszámláltatnak; de ez oklevél hitelessége tudó­ saink előtt kétséges. ") Bírta Kürth helységét Sempte mellett 1392. Fejér X. d. II. hót. 45. l. ") £ monostor terjedelmes birtokai elő vannak számlálva Kál­ mán király 1112-diki levelében, melyet IV. Béla 1249-ben megerősí­ tett. Fejér V. d. I. köt. 31Í. l. 16*

Digitized by Google 244 nosokvág-njhelyiprépostsága'), a túróczi praemonslratensi- sek conventje *), a Szapolyaiak % Garaiak *), Újlakiak ^), Gúthi Országok ^)f Kanizsaiak '), Bánfiak ^), Czoborok '*), a Gimesi Forgácsok '"), Szent-Miklósi vagy Szakolczai

') Stiboritzi Stibor adományából bírta Andódot 1431. Fe­ jér M. d. 110. f. — Bírta Pobeüint és Bassoveczet ia 1439. U. o, 277, l. ') Nyitra oiegyei birtokai, ezek közt Sellye földe számos hely- 8<^ggel, elő vannak számlálva IV. Béla 1252-diki levelében. Fejr MI. d. V. köt. 29i. l. ') Szapolyai István nádor e vármegyei terjedelmes jószágára 1494-ben 953, a következő évben 971 forint adó esett. Engil e. h. 29. és i39. l. *) Garai János szerezte e megyében Dejthét a hozzá tartozó falvakkal 1418-1 an. Exfr. Dipl. Anohb. XVIU. cs. 5. $3. ^) Újlaki Miklós bírta a galgóczi és temet vény i várakat és uro- dalmakat. Gyurikovics, De situ el ambitu Cronífae I. rész. 21. l. — Fija Lőrincz e vármegyei birtokára 1494-ben 56272, 1495-ben 599 forint esett. Engel e. h. I. k. 2.9. és 139. J. *) Gúthi Ország Mihály bírta Surán várát 1444. Mocsáry, Nógrád várm. IV. k. 120. K — Bírta a csejthei várat és urodalmat 1469. DL «s. — Ország László özvegyének e megyei birtokára 1494 ben 140 forint adó esett. Engel. e. h. 29. l. ') Kanizsai György e vármegyei jószágára 1494-ben 169'/, forint adó esett Engel e. h» *) Bánfí János e megyei jószágára 1494-ben 150 forint adó esett. Engel e. h. ") Czobor Imre jószágára ugyanakkor 87'/, forint adó esett. Engel e. h, — A sas vári urodalmat bírta. Fényes, Magyarorsi. Ceogr. lí. köt. 280. L "*) E család bírta és bírja ma is a gimesi várat és urodalmat számos oklevelek bizonysága szerint. — Gimesi Forgács János bírta a komjáthi kastélyt 1444. Mjcsárg, Nógrád vármegye IV. köt. 120. l. — Gimesi Forgács Gergely e vármegye követe volt az 1505-diki ország­ gyűlésen. Tud. Tár. Új. foly. VI. köt. 6i. I.

Digitized by Google 245

vagy Berencsi Pongrácz ^), RozgODyiak ^), Apponyiak % Kesselőköi Majthényiak "), Umériek vagy Ürményiek ^), a Karancs - Berényi Berényiek ^) , a Rajcsániak '), a

') Bírta Nyitrúban az az előtt a Stiborok által bírt Berenes várát, honnan magát így írta 1448-baii. Ich Pangrecz von SannJ Nicla Gesessen aufm Branutz. Okit. CXII. si. — E várat az 1457- diki egyeeség értelmében tartozott neki, ki ez oklevélben Berencsi Pongrácznak van nevezve, Szilágyi Erzsébet visszaadni. Fc eV Xí. d.262. l. és Genaa rt iftcuna'>. Jo. de Hunyná 232, l. —Bírta már I. Ulászló idejében Szakolcza vároiát is, melyet az lá4íi-diki pesti or­ szággyűlés is birtokában hagyott. TuJ. Tár. Uj folyam II. köt. 165. l. — £ birtokáról Fridrik császár és Mihály maidburgi gróf két német le­ vélében Pangrecz von Galicz néven találjuk említve 1450. Okit, CXXV. és CXXX. SS. ') A Rozgonyiak Albert királytól 1439-bea kapták adományban az akkor Pozsony megyéhez tartozott Sempte várát több Pozsony megyei helységekkel s a Nyitrához tartozott Sempte mezővárossal és egy pár nyitrai faluval. Katona, Hisl. Crii. XII. hót. 9Ji. l. ') Az Apponyiak bírták 1461-ben az általok máig is bírt ap- ponyi várat és urodalmat. Fejéi- X. d. VIII. hö'.. 4S8. l. *) Majthényi Gergely Zsigmond királytól nyerte adományban Kesselökö várát Budai Fer. Polg. Lex. II. d. 686. l. — Kesselökö- Váralját e régi vár tövében most is e család bírja. *) Ilmér, ma Ürmény, Nyitra vármegyei helységtől mint birtoká­ tól vette nevét e család, mely már IV. Béla idejében virágzott s mely­ ből való volt Ilméri János kalocsai érsek Kun László és III. András ki­ rályok korában. Budai Fer. e. h. lí. d. 310.1. — Johanncs llmer de Janukofalva, kinek fiai voltak András és Osvát, említve van 1470-re Lehoczky-nál. SiemnuU. II. d. 197. 198. l. — Az Ürményi család Nyitrában máig iá birtokos. *) Ez eredetileg nógrádi család már II. András alatt virágzott. — Berényi Ferencz szerezte a család jószágaihoz Nyitrában Bo- dokot, mely urodalmat a gróf Berényi család máig is bír. Budai Fer. e. h. I. hot. 37i. l. ') A Nyitrában máig is virágzó Hajceányi család őse Koros 1130-ban kapta II. Bélától adományban Ilus földét, mely határJeirása. szerint a mai Koros és Rajcsán faluk közelében esett. Fejér II. köt

Digitized by Google 246

Divéki nemzetség '), a Zgámbokrétiek ^), Korlátköviek % Sárosfalvi Nehezek*), a BajmócziOnofíri család, melynek jó­ szágát a bajmóczi várát a család kihalta ntán Mátyás király fí- játak CorvinuB Jánosnak adományozta '), Elefántiak ®),

S2. l. — Korosi Betlen, a Rajcsányiak egyik őse, adományt nyert IV. Bélától Rajcsány földére több környékében feküdt falvakkal 1244- ben. Fejér IV. d. I. köt. 347. l. — Rajcsányi György a XV-dik század­ ban alispán volt Nyitrában. Budai Fer. e. h. III. d. 160. l. — Rajcaányt ma is a Rajcsányi család bírja. ') A Divék nemzetség, mely Rudnai, Bossányi és Ujfalusi ágakra oszolva máig is viráticzik, bírta 1411-ben Divék-Ujfalat, Ma- csolnokot (ma Macsó), Terestyénfalvát, Rudnát, Listyént és Bossányt, mind a mai bajmóczi járásban. Horváth hiváriy Magyaror$i. gyökei ta nemz. 30. és 52. l. — Bírta Divéket és Lomniczát is 1400. F^jér X. d. II. köt. 765. l. ') Zsámbokrétet bírták; Zsámbokréti László, 1490-ben élt. Le- hoczJey e. h. II. d. 349. l. ') A Korlátkövi cfalád a XV. század végén már virágzott Nyitrában. Péter Gútbi Ország László, II. Ulászló alatt főlovász­ mester leányát vette nejül. Budai Fer. e. h. III. d. 23. és II. d. 436. l. — Nevét lirtokától a nyitrai Korlátkő várától vette. *) Sárosfalvi Nehéz Péter és testvérei Mátyás királytól nyerték adományban Farkasdot, Játot, Királyt, Petöfalvát, He^ményt és Ve- neczét Nyitrában némely Pozsony vármegyei helységekkel együtt. 1462. Okit. CCCXXXIL SÍ. *) Johannes et Bardo Nofifry de Boyraocz említve van a Szent- Miklósi Pongrácz és Giskra János közt 1451-ben kötött egyességben. Magyar Tört. Tár II. hot. 299. l. — B család alapította Bajmóczon 1470- ben a most is fenálló bajmóczi prépostságot. Fényes Magyarorsz, geogr. II. köt. 310. í. — A család kihaltával adta Mátyás a baj­ móczi várat és urodalmat fijának Corvinus Jánosnak. Bonbardus Topogr. líung. 1750. kiad. 366. l. — Bajmócz vára birtokáról, más bir­ tokaival együtt biztosították öt az ország rendéi 1490-diki budai gyü- lésökben. Lásd : Pray^ Epist. Procer. I. rési. 387.1. *) E család első őse Kálmán királynak két szerecsent és egy elefántot ajándékozott, s ezért nyert Nyitra vármegyében egy falut, a mai Elefántot. Elefánti Benedek, az elefánti kolostornak, melyet elei alapítottak, Felsö-Elefánt és Szalakuz falu felét s egy nyitrai malom fele jövedelmét adta 1499-ben. Budai Fer. e. h. I. köt. 596, l.

Digitized by Google 247

Turcsányiak *), Szobonyaiak és Emökeiek ^), Tapol- csányiak és Salgaiak ^), Szlavniczai Sándorok *). Ideig­ lenesen bírt e megyében e korban Schlick Gáspár is *). Főispánjai voltak e vármegyének 1437-ben Rozgonyi György, egyszersmind pozsonyi, komáromi és szepesi fő­ ispán «), 1454 ben Gúthi Ország Mihály '), 1468-ban és utóbb Tamás nyitrai püsp?)k és utódai ®). 16-szor. Bars vármegye ^). Nevét Bars várától vette, melyet a magyar honfoglalás korában Bors vezér, a kún Böngér fia épített ^"), s melynek ma csak omladékai látsza­ nak. Adó alá esö házhelye 2600—2800 közt volt ^'),

') Turcsányi László perben volt Divéki Istvánnal éa Andrással több Nyitra megyei falvakban fekvő részjószágok iránt 1400. Fejér X. d. II. hőt. 765. l. — £ család bírja máig is Tárcsánkat Nyitra vár­ megyében. 'j Szobonyai János és Emekei János Nyitra vármegye követei voltak az 1447-diki országgyűlésen. Lásd: Huny. kora. 11. hol. 55. l. ') Tapolcsányi Benedek és Salgai Mihály Nyitra vármegye követei voltak az 1505-diki Rákos mezei országgyűlésen. Tud. Tár. Uj folyam VI. köt. 64. l. *) A Szlavniczai Sándor családot már 1422-re említi. Lehoahy Stetntnaiogr. II. d. 350. l. ^) Schlick Gáspárt Albert király ajándékozta meg Szakolczával és Fejértemplommal (talán a mai Egbellel) Nyitrában. — Mint magyarországi nagy birtokos maga is magyarnak vallotta magát s Újvári előnevet is használt 1443-ban, melyet hihetőleg az általa bírt Újvártól, a mai Holicstól vett fel. Has. Hunyadiak kora I. köt. 87. lap. ") Lehoctky e. h, I. d. 135. l. ') Okit. CCIII. SS. ') Lehocz-ky e. h. •) E vármegye neve Bars, Bors, Wars alakban fordul elő régi okleveleinkben. '") Béla király névtelen jegyzője 34. f>j. — Hibáz Kollár^ Amoenitates Juris publ. Hung. 2i. í., midőn a névtelen jegyző idézett helyét úgy ér­ telmezi, hogy e vármegye már a magyarok bejövetele előtt fenállott. ") A házhelyenként egy forintban kivetett adóból e vármegyére 1494-ben 2787,1495-ben pedig 2660 forint esett. Engel e. h. I. d. 33, és Í45. l

Digitized by Google 248

Várai: Barson kivül, melynek e korból okleveles nyo­ mára nem akadtunk, Léva 0? Hrusov ^), Revistye ^), Saskö *), és Körmöcz, melynek vára ma is fenáll és egy góth Ízlésben épült egyházzal diszeskedik ^). Városai; Körmöcz, szabad királyi bányaváros **). Már Kálmán király alatt királyi város volt, mint ez I. Károlynak 1342-ben Visegrádon kelt leveléből kitetszik ''). Ugyancsak I. Károly ajándékozta meg 1328-ban a várost a körülötte két mérfóldre fekvő lakatlan földekkel és erdőkkel, ki egy­ szersmind a város lakosait egyedül a magok által szabadon választandó bíró és tanács hatósága alá vetette s általában mind azon szabadalmakkal ajándékozta meg, melyeket Csehországban Knttenberg (Kutumbánya) város polgárai él­ veznek ^). Zsigmond 1396-ban szabadságot engedett a vá­ ros hatóságának, hogy a körEyékebeli erdőkben csavargó

•) Castrum Lewa 1321. Fejér Vlil. d. VI. köt. 53. l. — 1428. X d. VI. köt. 926. l. — 14 9. és 1487. Okit. DL és DCLX. »5. ») Castrum Hru :oii (helyesen Hrusou) 1359. Fejér IX. d. III. köt. 72. l. — Dominícus Magnus Castellanus de Hrusow et Vice Comes Comitatus Borsiensis 1393. Fejér X. d.. II. köt. 123. l. — Castrum HruBBOw vocatum in Comitatu Borücnsi habitum 1403. Fejér X. d. IV. köt. 223. l. ^) Castrum nostrum Beuisthye vocatum iuxta fluuium Gron 1388. Mária királyné levqlében. Fejér X d. I. köt. il2. Z. — E várat, mely mint ez oklevélből is kitetszik, a magyar királynék birtoka volt, Beatrix királyné 1490-ben Dóczi Orbán egri püspöknek ado­ mányozta. Sialay. Magyaror$i, töit. III. d. 357. l. *) Petrus Kolar Capitaneus Castri Saskew mint Giskra híve em­ lítve van Szentmiklósi Pongrácz Giskrával kötött egyesség levelében 1451. Magyr Tort. Tár II. köt. 208. l. — Petrus Korlath in Saskw conmo- rans 1458. Uj M. Mm. 1S52. I. 349. l. — E vár német neve Sachsen- stein (Szászkö). *) Fényesj Magy. geogr. II. köt. 83. l., Palujyai, Megyerendsier IV. köt. 30. I. ®) A város neve Cremnich-Banya, Ciuitag Cremniczeusis, Kremb- nitz, Ciuitas regalis Cremnicziensis, Montana Ciuitas nostra Crem- nicziensis alakban jön elö az általunk idézendő 1328. 1396.1451- 1456. é3 1470-diki oklevelekben. ') Fényes e. h. •) 1328. Fejé. VIII. d. III. köt. 295. l.

Digitized by Google 249

rablókat bárki jószágában iildözhesse; elfoghassa és meg­ büntethesse ; ugyanő a fejér ser ff>zése és árulása jogát egyedül a város blrájának és esküdtjeinek ajándékozta; vala­ mint az iránt is parancsot adott, hogy a város jobbágyai, kik szénégetéssel s más szolgálatokkal foglalkoznak, az orszá­ gos régi szokás és a város kiváltságai szerint, az or­ szágos terhek viselésében ne számíttassanak a nemesek jobbágyai közé ^). V. László király az ügye iránt gyermek­ sége óta tanúsított kitünö ragaszkodásért a városnak azon kitüntetést adta, hogy veres viaszszal pecsételhessen ^). Mátyás király 1470-ben Körmöcz-Bányát több megnevezett királyi bányavárosokkal együtt a királyi kincstári, vagy országos bárminemű adók és rovások fizetésétől örök időkre felmentette '). — Uj-Bánya (latin néven Mons Regis vagy Kegiomontnm , németül Eönigsberg) ^), L Lajos által 1345- ben emeltetett szabad királyi bányavárossá ^); Zsigmond 1434-ben ajándékozta meg azon szabadalommal, hogy éven­ ként kétszer négy-négy hétig országos, s minden hét szom­ batján heti vásárt tarthasson "). Mátyás király Eörmöcz és több kir. bányavárosokkal együtt mindennemű országos adók fizetésétől örökre felmentette '). Bányái e korban oly

') Zsigmond o három rendbeli levelének kivonatát ld96-ra adja. Fej'r X. d. Vni. hőt. 416. l. ') 1456. Okit. CCXLIl. 5». - Siseut-MiklósiPon-ráczGiskrával 1451*ben kötött egycsséglevelében e város, Ciuitas Krembnicz, a Gis- kra birtokában lévő felső-magyarországi szabad királyi városok közt első helyen van említve. Mag ar Tóit. Tár II. köt. 2:8. l. =») 1470. O.lt. DXIV. sz. — Ez oklevél is e várost montaiia Ciuitas nostra Cremniczicnsis ne'ven a bányavárosok közt IcgeUő helyen említi. *) Vybanya domiui nostri Regis, Garai nádor 1424diki levelé- beu. Okit. DCCLIX. ss. — Montana Ciuitas nostra Újbánya Mátyás épen most említett 1170-diki levelében; Ciuitas Mons Regis, Szent- Miklóbi Pongrácz csak imént idézett 1451-dik levelében; Ciuitas nostra Kwiucgsberg Zsigmond 1434 diki kiváltságlevelében Fejér X. d. Vlí. köl. 568. l. ') Fényes e. h. II. d. 85. l *) F'jér X. d. VII. hot. 568. l. ') 1470. Okit. DXIV.sz.

Digitized by Google 250 gazdagok voltak, hogy a monda szerint a bányász legénye­ ket csupán a rahájokra szállt arany porral fizették *). ítfind Mária királyné, I. Lajos leánya, mind Mátyás többször meg­ látogatta, s az ntöbbi megengedte a városnak, hogy családi czimerét, a gyürüs hoUót, czimerébe felvegye ^). — Városi kiváltságai voltak e korban e vármegyében még Barsnak'), Lévának *) , Revistyének *), Geledneknek, melyet Mátyás király 1483-ban ruházott fel azon joggal, hogy épen azon ki­ váltságokkal mint a szabad királyi varosoknak e részben van, minden vásárnap heti vásári, tarthasson ^), és Szent- Benedek '). Helységei: Aha «), Apáthi **) , Anna '«), Bálván ^'),

') Fényes e. h, II. köt. 85. l ') Ugyanő u. o. *) Bars régebben királyi város volt. Fényes e. h. 93. l. — Garai Miklós nádor 1424-diki levelében, melyet Orbán egri püspök 1487-ben átírva kiadott, oppidam Bars és Bors néven jön elő. Ohlt. DCCLIX. s*. — Ma 0-Bars és Uj-Bars a Garan két partján két külö'n mezőváros* *) Poss. Lewa 1424. Okit, DCCLIX. *». — Oppidum Lewa in Bar" siensi Comitatu 1428. Fejér. X. d. VI. köt. 926, l. *) Revisthie Urbani Pontificis Agríensis oppidum. Bonfín 1. ih. I. könyv. 19. l. — Raman, Ind. II. 49. l. — E várost, mely Revistye várával királynéi jószág volt, Beatrix adta Mátyás halála után 1490- ben Dóczi Orbán egri püspöknek. Swlay Magyarorsi. tört. III. d. 357. l. ') Mátyás király e levelében e helység possessio Ladislai Kalnay Gélednek vocata in eomitatu Barsiensi néven van cmUtve. Katona, Hist. Critica XVI. köt. 476. l. — Gcletnek, tótul Hlinik, ma f ilu a' Garan bal partján Zsaruócza és Szent-Kereszt mezővárosok közt. ') Az ide települt és települendő szász, magyar és tót lakosok­ nak II. András király ugyanazon kiváltságokat adja, melyekkel a pesti, budai és fejérvári polgárok éltek 1217. Fejér III. d. I. köt. i96. l. — Sanctus Benedictus néven van emUtve 1424. Okit. DCCLIX. sa. ») Villa Aha 1265. Fejér IV. d. IlL köt 275. i. — A Zsitva mellett Verebélybez közel. ') Terra Apathy Ecclesie S. Benedicti de Grana 1255. Fejér. IV, d. II. köt. 203, l. — A Garan és Tepla vize mellett esett, és így kétségtelenül a mai Felső-Apáthi falu Saskő várához nem messze a Garan mellett. •") Terra Arma 1339. Fejév VIIL d. IV. köt. 394. l. — Ma Anna puszta Komárom és Esztergom megyék széléhez közel.

Digitized by Google 251

Baracs '), Bél ^), Bélád ^), Belleg *), Berzcncze % Be­ senyő ^), Bese ''), Bogdán ®), Boznicza (ma Bzenicza, magyar néven Szénásfalu ^), Csata '"), Csejkö *'),

") Villa Baluan 1075. és 1124. F^'jér I. d. 43Í. í. és V, d. 71. l — Praedium seu terra Bálvány in Comit. Barsiensi. 1366. Fejér, IX, d, III. köt. 644. l. — Ma e néven nem létezik. ') AchatiuB de Baracs, Bars vármegyei birtokos említve van 1408 ra. Fejér X. d. IV. hö'. 486. /. — Ma e helység Baracska a lévai járásban. ') Pos9. Beel, alio nomine Földes Pétervölgye 1339. Fejér VIII. d. IV. hot. 393. ;. — Ma e néven nem létezik; batárleirása szerint Arma, Cseke, Málas, Vezekény (Garam-Vezekény) és Saróval volt határos, és így a barsi járás déli részében Nagy-Salló vidékén feküdt ') Terra Castri Borsiensis Be'ad vocata 1275. Fejér V. d. II. kÖl, 233. l. — Ma Nagy- és Kis-Belád faluk Bars várm'^gyének Nyitrával határos szélén. *) Billegy és Bilegy 1075. és 1124. Fejér I. d. 431. és lí. d. 71.1. — A verebélyi járásban. *) Poss. Berczencze in Comit. Barsiensi 1424. Fejér X. d. VI. köt. 657. l. — A Garan mellett esik. •) Besseneu 1272. Fejér V. d. I. köt. 219. l. — Bars vár­ megye legdélibb szögletében Komárom vármegye szélén esik. ') Beké d^^ Beze a Bars megyei Közép-Győred határjárására ki­ jelölt királyi emberek egyike 1359. Fejér IX. d. III. hót. 116.1.— Bese Kis- és Nagy-Gyó'redtöl délre egy mérföldre esik. «) Poss. Bogdán in Comitatu Barsiensi 1330. Fejér VIII. d. III. hot. 496. l. — 1339. Vni. d. IV. köt. 393. l. — Ez utóbbi oklevél szerint Saróval volt határos s a mai Fűzik pusztához közel feküdt; ma nem létezik. 9) Villa Boznicza 1075. Fejér I. d. 438. í. — Ez a mai Bze­ nicza, vagy Szénásfalu, a Garan partján Geletnek mellett, melynek nevét ez oklevélben hibásan találjuk Belendunknak közölve. ") Poss. reginalis Csatba 1405. Fejér X, d. IV. köt. 824. l. — Bars- nak Hont és Esztergom közé szögellő legdélibb részében esik. ") Hibásan Ereykeö (Cheykew helyett) 1424. Fejér X. d. VI. köt. 657. l. A Garan melléki Sz. Benedek monostora birtokai közt Szőlős, Berzeneze és Németivel együtt van emlitve, s így kétségtelen hogy a mai Csejkö falu Garan-Szölös mellett.

Digitized by Google 252

Cseke '); Csifár *), Csötörtökhely % Csula *), Damas % Dereszlénj «), Nagy-Endröd'), Felfalu *), FÜB*'), Gesz- tend '"), Gyarmath "), Györed ""), Harasztos '% Nagy- és

') Caek és terra Cheykeö. 1339. Fejér VIII. d, IV, köt, 3.94. l, — Málaseal és Armával volt határos ; ma Cscke falu ezek kezelében. =) Villa Chefar 1209. Fejér ///. d./. Aö. í/í. í. — Ma Csifár falu Verebély és Bars közt. ^) Villa Chuturtukhel, — cosciuea et conuillani ciultatis Bors et Chuturtukhel. 1343. Fejér IX. d. L köt, Í27./. — Judices, Jurati Ciues et hospites uniuersi de Bors et Cheuteurtökhel. 1383. Fejér IX. d, I, köt. 81. K — Poss. Chethertekbel locu3 sedis Judiciariae Co.nitatus de Birs 1446. Fe/^'r, Authen'. Diplom. 135. l. — Bars város mellett fe­ küdt, hol a vármegye gyűlései tartattak; hihetőleg a mai Uj Bars mjBzőváros. *) Poss. Chula 1405. Fejér. X. d. IV. köt. 82i. l. — Ma Csuda puszta Csata fala mellett, melyljel együtt van említve. 5) Poss. Damas in Comitatu Borsiensi 1359. Fejér IX. d. III. köt. 67, l. — 1439. XI. d. 267, l. — A mai Damasd falu a Garan mellett. *) Lazarua de Derezsleny Bars vármegyei birtokos. 1408. Fejér X. d. Vili. köt. 187. l. — Dereszlény filu N. Sarlótól egy órára. ') Nagy Endrödröl miat birtokáról irta magát a Bars megyei bir­ tokos Szobonya család 1408. és 1461. Fejér X. d. VIIL köt. 487. l. — Nagy- és Kis-Endréd Dereszlény mellett fekvő faluk. •) VUla Felfalw 1424. Okli. DCCLIX. SÍ. - Felfalu, tótul Kor- nejsza, Oszlántól fél órára esik. •) Villa Fiús 1124. Fejér //. 71. l — Füs falu a verebélyi járásban. '") Geztend 1424. Okit. DCCLIX. n. — Mankóczczal együtt Maróth vidékén van említve; ma Gesztöcz Aranyos-Maróthtól egy órára Mankócz mellett. * ••) Poss, Gyarmat in Comit. Bars. 1405. Fejér X. d. IV. köt. 8>4.1. — Csatával és Csudával van együtt említve, és így igen hihetőleg a mai Kis-Gyarmat fala ezek tőszomszédságában; ma Hont vár­ megyében Bars határszélén esik. '-) Poss. Kuzepgyured, Noggyured 1359. Ftjér IX, d. III. köt. 116. l — GeurXid, Kuzepgeurud, Kisgeurud, Kuzepseugeurud 1370. Fejér IX. d. IV. d, 306. 307. l. — Ma Nagy- és Kis-Györed faluk Barstól egy mérföldre. "} Poss. Harastos in Comit. Bars. 1405. Fejér X. d. IV. köt. 824, l. — Csata, Csuda és Gyarmat helységekkel együtt említtetik, melyek környékében ma nem létezik.

Digitized by Google 258

Kis-Heresztény ^), Kálna *), Kelecsény ^), Eenesicz *), két KeresDya Szkacsán mellett % Keresztúr % Kisfalud ''), Korosán *), Fenyö-Kosztolány **), Koszmái "'), Kovácsi "),

') Villa Nagy-Herestény, poss. Kis-Herest^ny 1396. Fejér X d. VIII. köt. 417. l. — Kis-Herestén/ in Com. Barsiensi 1405. X. d. IV. köt. 821, l. — E két hclysdg Nyitra vármegye széléhez közel esik. =) Kalna 1424. CkU. DCí'LIX. sz. — Ladislaus de Kalna Bars vármegyei birtokos 1483. Katona XVI. löt. 476. l. ~ Ma Nagy- és Kis- Kálna a Garan mellett Bars városától délre. 'j Villa Kelecsen 1209. Fejér III. d. I. löt. 94. l. — Ma Feketc- Kelecsény fala Aranyos-Maróthoz nem meseze. ') Ecclesia de Villa Knesech 1075. és 1124. Fejér I. 438. és II. 79. l. — Poss. Kenesicz 1424. Okit. DCChlX. ss. — Ma Knyeseez falu AranyoS'Maróthoz közel. *) Possessiones vtraeque Keresnya circa Scacban 1291. Fejér VII. d. II. köt. 152. l. — Ma Nagy- és Kis-Krsztenye faluk Bars vár­ megye Ezélén a Nyitra vármegyei Szkacsán mellett. •) Villa Keresztúr 1075. és 1124. Fejér I. d. 433. l. és //. d. 78. l. — Villa Kercztur 1424. Oílt. DCCLIX. «*. - Az előbbi oklevelekben a Garan melléki Bzenicza és Geletnek helységekkel van együtt említve, s igy lehet, hogy az ezekhez nem messze esŐ mai Szent- Kereszt mezőváros értendő alatta; az utóbbi oklevélben kétségte­ lenül az Aranyos Maróttói éjszakra eső Keresztúr faluról van szó. ') Poss.,Kisfalu in Comit. Borsiensi 1351. Fejér IX. d.II. köt. 111. l. — Poss. Kis-Palud 1408. X. d. IV. k. 835. 1. és X d. VIII. köt. i87. h — Aranyos-Maróttói délre esik. *) Poss. Korosam in Comit. Borsiensi 1365. Fejér. IX. d. III. köt. 510. l. — Ma nem létezik. ») Villa Fenyew Koztolany 1424. OkU. DCCLIX. sz. — Az aranyos-maróti járásban esik* '") Poss. Kozraal in Com. Borsiensi 1362. Fejér XI. <]. 453, l- — Blasius dictus Forgach de Kozmái 1383. Fejér X. d. I. köt. 59. l. — Nagy- és Kis-Kozmál faluk Bars város szomszédságában a Garan mellett esnek. ") Villa Kovadny és Kowaczy. 1075. és 1124. Fejér I. d. 430. l. és //. d. 70. l. — Kuachy 1358. IX. d. II. köt. 699. l — A garammelléki Sz. Benedek monostora jószágaihoz tartozott. — Sz. Benedekhez közel esik a Garan mellett.

Digitized by Google 254

Ktirth 0, Ladány «), Leánd '), Lekér *), Ligent *) , Lök"), Lóth'), Lüle^), Magasmarton (ma Magospart) ^),

0 Po88. Kwrth 1424. OhU. DCCUX.«. — A mai PajkOrt helység i% puszta a verebélji járásban. ') Villa Ladán a garanmelUki Sz. Benedek monostorának ado­ mánylevelében 1075. és 1124. Feyr I. rf. 43/. á»/J. d. 7í. í. — Villa Ladany 1424. Okit. DCCLIX. «». — Poss. Ludany 1428. Fe/ér, Auth. DipL 118. í. — A mai Ladány Lévától délre Hent vármegye szélé­ hez közel. ') Poss. Leand in Comitatn Barsensi iuxta fluuium Garan 1384. Frjér X d, VIII. höt» Í47. /. — Poss. Egyházas Leand és poss. Leand superior 1414. Fejér X. d, V. kőt. 539. l. — Ma Barsban e néven nem létezik. *) Lekeer, Abbas de Lekeer előfordul a Bars vármegyei Damas helység határjáró levelében 1359. Fejér. IX. d. III. köt, 67. J. — Lekér Damasddal tőszomszéd a Garan mellett. ^) Poss. Liget prope ciuitatem Crempniciensem Kagy-Lajos király 1382 diki adománylevelében. Fejér IX. d. V. köt. 589. l. — Villa in limitibos nostris babita Lygent nomine, Körmöcz város levelében 1393. X d. IL Ut. 169. l. — Ma Legentel falu Körmöcz város ha­ tárában. •) Poss. Lak 1424. Okit. DCCLIX. $z. — Kálnával van együtt említve; Lök falu Eálna mellett. ') Poss. Loth 1424. OkU. DCCUX. sz. — Nagy- és Kis-Lóth faluk Barsnak Komárommal határos déli szélén. ') Johannes do Lulya Györed határjárására kijelölt egyik Idrályi ember volt 1359. Fejér IX, d. 111. köt. 116. l. — Meczek de Leule királyi ember Barsban 1324. Fejér Vili. d. VI. köt. 70. l. •— Nagy-Lüle puszta Györedhez egy órára esik a verebélyi já­ rásban.

*) Poss. nostra Magasmarthou prope ipsam Ciuitatem nostram Königsberg existens, alias per urburarios de eadem Königsberg (Uj- Bánya) possessa, Zsigmond király 1393-diki adománylevelében. Fejér X. d. II. köt. 107. l. — Ma Magospart Üj-Bánya város birtokában attól fél mérföldre.

Digitized by Google 255

Málas ^), Malonya *), Mankócz ^), Mánya *), Maróth és Magos-Maróth*), Mikófalu '*), Mikola'^), Németi®), Nem- csény "), Nyitraszeg '"*), Novigrád "), Óhaj '^), Olvár, ma

') Maalas 1339. Fejér VlíL d. IV, hót, 39i, l — Ma Nagy-Málas falu és Kis-Málas puszta Nagy-Sarlótól délre. ») Poss. Malonyan 1424. Okit. DCCLIX, $i. — Malonya falu Aranyos-Maróth és Yerebély kö/t a Zsitya mellett. 0 Poss. Manchouz 1393. Fejér X. d. II. köt, 124. l. — Poss. Muy- kouch in Borsiensi Comitatu 1400. U. o. 761, l. — Majkocz 1424. Okit. DCCLIX, SS. — A két előbbi oklevél szerint a Forgácsok birtoka volt; Mankócz falu Gimestől és Aranyos Maróttói mintegy más fél órára. *) Manya 1424. Okit. DCCLIX ss. — A mai Nagy-Mánya falu Barsban. *) Villa Maroth 1424. Okit, DCCLIX. **. — A mai Aranyos- Maróth mezőváros. — Poss. Magos-Maróth in Borsiensi Comitatu 1324. Fejér VIII. d. VI köt. 76. l. — Ez oklevélből fekvése meg nem határozható. «) Mykofalu 1075. és 1124. Fejér I. d, 43/. l. és //. d. 71. l, — Ma Mikófalva pu&zta a Zsitva mellett Taszárhoz nem messze. '^) Villa Mikola mint Tergenyével határos falu van említve 1307. Fejér Vili. d. VI. köt. 188. l. — Mikola falu Barsban a Garan mellett a Hont vármegye legszélén fekvő Tergenyéhez fél órára. — Johannes de Mykola barsi birtokos 1378. Fejér IX, d, VIÍ, kőt. 404. l. — Poss. Mykola in Comit. Borsiensi 1391. és 1392. X d. VIII. kőt. 3W. és 3U. l. ») Nempthy in Comitatu Barsiensi 1424. Fejér X. d. VI. köt. 657, l. ~ Több vele szomszéd falvakkal a szent-benedeki monostor bírta, melyhez csak fél órára esik. ») Poss. Nemchen 1358. Fejér IX, d, II. köt, 699, l. — Sz. Bene­ dektől egy mérföldre. '") Poss. Nytrazeg in Comit. Borsiensi 1323. Fejér VIII. d. VI. kőt. 53. l, — Nyitra vármegye széléhez közel Szkacsán szomszédságá­ ban esik. »') Poss. Novigrád 1424. Okit. DCCLIX, $s. — Ma Barsban nem létezik e név alatt. •=) Poss. Ohoj. 1424. Okit, DCCLIX, ss. — Nagy- ésKis-Ohaj foluk Barsban Nyitra és Komárom vármegyék határszélén.

Digitized by Google 256

Óvár '), Öked «), Oroszi ^), Oszlán *), Pázsit ^), Pe- szér *^)f Petend a garanmelléki Sz. Benedek monostora alatt ') , Pinár ^) , Podlusán ^) , Radobicza ^°), Ras- nya ''), Nagy- ég Kis-Sári '^) , Nagy-Sarló és Kis-

') Po88. Olvár in Comit. Barsiensi 1259. Okit. CCCLXJX. ss. — Óvár falu Lévától délre fél mérföldre. ') Foss. ArchiepiscopaÜB Vlued in Comitatu Worschiensi 1351. Fjéi IX. tf. II. köt. 111.1. — A mai Ölved falu Hontban Bars vármegye legszélén. ») Infcrior üruai és Urussy 1307. Fejér VIII. d. VI. köt. 189. K — Mikolával és Tergenyével volt szomszéd ; ma Nemes-Oroszi falu Mi- kolához és Tergeuyéhez egy-egy negyed órára. *) Villa Ozlan 1424. Okit. DCCLIX. $i. ^ Ma mezőváros. *) Poss. Pátit 1424. Okit. DCCLIX. sz. — Oszlánhoz közel esett; a mai Pázsit falu Oszlán mellett. •) Villa Pezer 1209. Fejér ÍII. d. I. köt. 94. /. — A sz. benedeki monostor birtoka volt, melyhez igen közel esik. ") Poss. monastery Sancti Bencdicti Petend vocata sub monas- terio cxistens 1377. Fejér IX. d. í. köf, 510. l. — Ez oklevélben I. Lajos király e helységnek általa adott hétfői heti vásári jogát, mint a mely Bars városnak sérelmes volt, szombatra teszi át. — E helység régi nevét elvesztvén hihetőleg a mai Szent Benedek mezővárosba olvadt. *) Poss. Pynar in Comit. Borsiensi 1360. Fejér. IX. d. III. hot. 683.1. — Tajnával van együtt említve; ma nem létezik. ») Poss. Podlosan 1424. Okit. DCCLIX. «?. — Garan-Podlusány Lévától nem messze. "•) Poss. Radobriza in Comit. Borsiensi 1324. Fejér VÍIU d. VI. köt. 77. l. — Radobicze 1411. X d. V. köt. 138.1. — Radobicza Oszlántól délre egy kis mérföldre. ") Terra Rasnya Comitatus Bars 1284. Fejér V. d. U. köt. 273. l. — Ekkor keresztyén kunok bírták; az ekkor kunok vagy besenyők által lakott Taszárhoz egy mérföldre eső mai Hohosnicza falut gyanít­ hatjuk alatta. ") Poss. Nagy-Sary 1424. Okit. DCCLIX. s». — Poss. Kis-Sary 1408. Fejér X. d. IV. köt. 835. l, — Sári név alatt már a sz. benedeki apátság alapító levelében elöfo-^ • ér I. d. ^3i.l.~- Vere- bély mellett esik.

Digitized by Google 257

Sarló ^), Nagy- és Kis-Saró ^), Simonyi'% Sólymos *), Sze- lepcsény *), Szelezsény ^), Szenese '), Szent-György ®), Szkicsó »), Szodó >»), SzöUös ''), Talmács, ma Tolmács "),

') Foss. Sarlou Domini Archiepiscopi 1330. Fejér VIII. d. III. hot. 496. l. — Villa KÍ8-Sarlo 1359. IX. d. in. köt. 70. l. — Sallo 1359. VIIL d. IV. köt. 396. f. — PoB8. Sarló li24. Okit. DCCLIX. sz. — Nagy- Sarló mezőváros és mellette Kis-Sarló falu, ma is az esztergomi érsek birtoka. ') Sarov iuxta fluuiam Goron in Proaincia Borsiensi 1305. Fejér Vin. d. I. köt. 178. l. — Possessiones Sarou nominatae 1330. Fejér VIíí. d. IIL köt, 496. l. — Poss. Saro et altéra Saro 1339. VIIL d. IH. köt. 394. l. — Kyssaro in Comit. Barsiensi 1424. X d. VI. köt. 657. l. — Poss. Nagy-Saro in Comit. de Bors 1446. Fejér Auth, Difi. 135. l. — Nagy- és Kis-Saró faluk a Garan mellett. ') Poss. Simonyi in Borsiensi Comit. 1324. Fejér VIII. d. VI. köt. 77. l. — Simony 1411. X. d. V, köt. i38. l. — Poss. Simony Zsigmond király 1426diki levelében, melyben Simonyi Imrének és Miklósnak megengedi, hogy e helységben azon erősséget vagyis kő-kastélyt, melynek építését az ő tudtával és akaratával megkezdték, czél- szerfien felépíthessék, s magok és örököseik bírhassák. Fejér^ Authent. DipUrni. 114.1.'^ Simonyi Oszlánhoz egy órára Nyitra vármegye szé­ léhez közel esik; ma is a Simonyi nemzetség bírja. *) Poss. Solmos 1424. OMt. DCCLIX. $i. — Lévától éjszakra egy órára. *) Villa Chelepsen 1209. Fejér lU. d. L köt. 94. h - Villa Sele- peschy 1247. IV. d. /. köt. 480. L — Szelepcsény a Zsitva partján Ve- rebély és Aranyos-Maróth közt. *) Johannes de Zelcsen (helyesen Zelesen) eg3rik királyi kine­ vezett igtató volt Kis-Heresztyéure nézve, Barsban 1405. Fejér X. d. IV. köt. 821. I. — Nagy- és Kis-Szelezsén faluk Heresztyénhez egy óra távolra esnek Barsban. *) Poss. Zenche 1424. Okit, DCCLIX. sz. — A verebélyi járás­ ban. — Terra seu poss. Schenche in Bors. 1268. Fejér IV. d. IIL köt. 464. lap. •) Zenthgyewrgy 1424. OUt. DCCLIX. ss. — A Garan mellett esik. Nagy-Sarlótól egy órára. ') Zquiteu 1359. Fejér IX. d. IH. köt. 73. l. — Hrusó vár vidékén feküdt. — Ma Szkiczó falu, Hrusó vár romjaihoz egy negyed órára. HUNYADIAK KOBA. VI. KÖT. X7

Digitized by Google 258

Tajna '), Taszár a Zsitva meUett '), Töhöl 3), Tűre és Kis- Tttre •), Ujfaln *), Kis-Ugrócz •), Zlatnó '), Zvaj, ma Za-

'") PoM. Zodov 1830. Fejir Vili. d. UL köt. 495. í. — Szodó a Garan mellett esik NagySarlótól egy órára. ") Terra Scalleas, és Scelleas a ez. benedeki apátiig alapüó le­ velében 1076. és 1124. Fejér I. d. 429. és //. d. 69, l. — Poss. Zeöleös intra metas monasterii S. Benedicti de iaxta Gron 1424. Fejér X. d. VL 657. f. — Ez a mai GaranSzőUős mezőváros Sz. Benedekhez nem messze. ") Villa piscatoria super ripam Gran, nomine Talmad (másként Thalmecz is) 1075. és 1124. Fejér I. d. 42P. l. és //. d. 69. l — Villa Tholomacz 1209. Fejér III. d, I. köt. 94. l. — Tolmács falu Hars és Szent-Benedek városok közt. •) Tajna 1075. és 1124. Fejér c. h. 431. és 7Í. /. — Poss. Tayna in Comitata Borsiensi 1360. Fejér IX. d. III. köt. 683. L — Verebélyhea nem messze. ') ViUa Bysseuoram nomine Tazzar saper Sitoua, a garan-mel- léki sz. benedeki monostor alapitó levelében 1075. és 1124. Fejér I. d, 430. és //. d. 70. l. — Praediam Teszar 1209. Fejér ni. d. I. köt. 94. l. ^ Ez a mai Taszár fala a Zsitva mellett A.-Maróth és Verebély közt. — Tévedésben volt Jemeyy Kel. ülaws I. d. 247.1., midőn az itt emlegetett helységet a Nyitra vármegyei Teszémek magyarázza, mely nem a Zsitva mellékén, hanem a Nyitra vizén is túl Bajna meUett fekszik. ') Johannes de Tehul, Barsban Györed helyeégi beigtatásra ki­ jelelt királyi ember 1359. Fejér IX. d. ni. hót. 116. l. — Poss. Tuhul 1424. Ohlt. DCCLIX. «5. — Töhöl a verebélyi járásban, határos Györeddel. *) Poss. Thure in Borsiensi Comitata 1824. Fejér Vili. d. VI. köt. 76. l. — Poss. Kis-Teöre in Barsiensi Com. 1411. X. d. V. köt. 138. L — Ma Nagy-Türe falu és Kis-Türe paszta a Garan mellett Nagy-Sarló vidékén. ') Poss. Wyfalw 1424. Okit. DCCLIX. sz. - A mM Zsitva-Ujfalu Verebélytöl éjszakra. *) Villa Kisugrocz 1424. Ohli. DCCLIX. SÍ. ~ Oszlán vidékén fe­ küdt, hol ma Nagy- <ís Kis-Ugrócz falvakat találunk. ') Poss. Zalakna 1424. Okit. DCCLIX. SÍ. — Gesztend (Gesztöcz), Maukócz és Zsikava táján van említve, s így kétségtelenül a mai Zlatnó falu ezekhez nem messze.

Digitized by Google 259 vada 0, Zsarnócza *), Zseléz 3), Zsemlér *), Zsikava *), Valkócz^), Várad'), Velcsecz^), Velkopolya*), Verebély >"), Vezekény ^^)^ Vieszka "), Vitk '% Voznicza ").

') Poss. Zwayh Kovácsi határjáró leveleTjen 1358. Fejér IX. d. II. köf. 700. l, — Zavada Kovácsival határos. ') Poss. reginalis Sarnouicza vocata in Comitatu Borsiensi iuxta flauium Gxon adiacens et ad castrum nostrum Beuisthye yocatum spectans, Mária királyné 1388-diki levelében, Fejér X, d. L köt. 412. l^ Villa Zamocza 1424. Okit. DCCLIX. SÍ. — Ma mezőváros. ') Poss. Zelecz Damas határjáró levelében 1359. Fejér IX. d. III. köt. 67. l. — Ma Zseléz falu Damasd szomszédságában a Garan mellett. ') Villa Semlar 1075. és 1124. Fejér í. d. 431. l. és //. d. 71. l. — Zsemlér a Garan partján Nagy-Sarló és Léva közt. ') Villa Sichoua 12C9. Fejér. lU. d. L köt. 94. l. — Poss. Sythwa ad castrum Honth pertinens 1424. Okit. DCCLIX. SÍ. — Gesztend Mankócz, Zlatnó voltak szomszédjai, s így kétségtelenül a mai Zsi­ kava falu ezek szomszédságában. *) Poss. Welchoch Kovácsi határjáró levelében 1358. Fejér IX d. II. köt. 700. l. — Valkócz vagy Vajkócz Kovácsival szomszéd, Sz* Benedektől egy mérföldre. ") Már a magyar honfoglalás eló'tt állott itt egy földvár, melyet Béla hirály névtelen jegyzője 34- fej. a Garan melléke hódításának leírá­ sában quoddam castellum terreum quod nuncupatur Uarod néven említ. — Paulus ecclesie de Warad rector említve van a barsí Györed helység osztályáról szóló 1359-díki oklevélben. Fejér IX. d, III. kőt. 113. l. — Ma Felső- és A^só-Várad faluk a Garan mellett. ») Po8s. Welchez in Comit. Borsiensi 1393. Fejér X. d. 11. köt. 124- í. — A Forgácsok birtoka volt; ma Velcsicz falu Barsban a nyítrai Gímes vártól egy mérföldre. ») Poss. Velkopolya 1424. Okit. DCCLIX. s». - Ma Velkapola mezőváros. ") Blasius ecclesie de Werebel rector 1359. Fejér. IX. d. III. köt. 113. l. — Poss. Verebei 1424. Okit. DCCLIX. s». — Ma mező­ város. ") Vezeken 1273. Fejér V. d. U. köt. 138. l. — 1339. VIU. d. IV. kot. 395. l. — 1359. IX. d. Ili. köt. 67. l. — Az ez oklevelekben szom­ szédjaiul emlegetett helységek nevei után bizonyos, hogy e Vezekény alatt a mai Garan-Vezekény értendő. 17*

Digitized by Google 260

Főbb birtokosai: a királyné \ az esztergomi érsek -), az esztergomi káptalan^), a Forgácsok *), a Lévai Csehek ^), a garanmelléki Szent-Benedek monostora % Eörmöcz, Uj- Bánya és a Hont vármegyében esö Selmecz szabad királyi bányavárosok ''), a pálosok mária-nostrai kolostora ^),

'-) Po88. Vezka in Borgiensi Comitatu 1324. Fejér VIU. d. VI. köt. 76.1. — Simonyival van együtt említve, melyhez egy mérföldre esik N} itra vármegye széléhez közel. ") Posfl. Vitk in Comitatu Borsiensi 1303. Fejér VIII. d, VI. köt. 8. l — Foss. Vitk 1315. U, o. 36. l, ") Poss. Wosniche Abbatis S. Benedicti 1358. Fejér IX. d. U. hőt, 700. l. — A Garan mellett Zsamóczához közel esik. ') Mária királyné bírta Revistye várit a hozzá tartozó uroda- loramal 1388. Fejér X. d. I. köt. 412. l. — Beatrix királyné adta e várat Dóczi Orbán egri püspöknek 1490-ben. ») Az esztergomi érsek bírta Nagy-Sarlót 1330. Fejér VIII. d. III köt 496. l — Verebélyt, Szent-Györgyöt 1424. OhiL DCCLIX. SÍ. — E helységeket tartozandóságaikkal együtt máig is bírja. ') Bírta Damasdot, melyet máig is bír 1439. Fejér XI. d. 476. l. *) Gimesi Forgács Péter kapta zálogba Zsigmond királytól Hrusó várát 1403. Fejér X. d. IV. köt. 223. l. — A Forgácsok bírták Aranyoa- Marótot, Mányát, Újfalut, Herestyént 1424. Okit. DCCLIX. «. — Bír­ ták Velcsiczet 1393. Fejér X. d. II. köt. i24.1. — Mankóczot 1400-ban nyerték adományban. Fejér X. d. II. köt. 760. l. — Bírták Korosánt 1365. Fejér IX. d. III. köt. 510. l. *) Lévai Cseh Péter Zsigmond király idejében macsói bán s er­ délyi vajda nyerte adományban Zsigmondtól a lévai várat és urodal- mat. Elei Csehországból származtak s azért kapta e család a Cseb nevet. Budai Ferencz, Polg. Lrx. I. köt. 502. L — E család bírta a lévai urodalmat 1553-ig, mikor Jánosban kihalt. ') Ez a gazdag apátság terjedelmes jószágot bírt Barsban a Garan mellékén még I Geiza király adományából 1075. Fejér L d. 428. L — E szent-benedeki urodalmat 1565. óta, mikor a törökök dúlásai miatt ez apátság elpusztult, az esztergomi káptalan bírja. ') E városok (Ciues de Kremnicia, et Segnicia et Wybanya) az e megyei birtokaikra esett adóból 1494-beu magoknál tartottak 133 forintot, Engel I. d. 33. l. — 1495-ben magára Körmöcz város birtokára esett az egy forintos adóból 189 forint. U. o. 141.!. — Nagy Lajos

Digitized by Google 261 a Simonyiak ^), Oszlániak *), Kálnaiak % Baragyániak *), Herestyéni Gyöpösök *), Nagy-Endrédi Szobonyák'*), és Haraszti Ferencz'). Főispánjai közöl e korból senkit oklevelesen emlitye nem találtunk. Igen bihetönek tartjnk; bogy e méltóságot a Bars megyében legnagyobb birtokú Lévai Cseh és Forgács családok e korban élt tagjai viselték. Támogatja e véle­ ményünket az a körülmény^ hogy a Hunyadiak kora ntán 11. Ulászló; n. Lajos és L Ferdinánd királyok idejében e méltóságban e családok tagjait; Lévai Cseh Zsigmondot és Forgács Pétert, találjuk ^).

adta a körmöczi kórháznak Legentel falut 1382-bea; melyet a város most is bír. Fejér X. d. V, köt. 588. l, — Uj-Bánya város bírta a vele szomszéd Magospartot 1393. X d. 11. köt. 107. ?., melyet ma is bír. — Selmecz város máig is bírja e vármegyében Vichnyét és Szénás falut, tót nevén Bzeniczét. ") Ezen kolostor jószágaira (bona beremitarum Claustri Naztbre) 1495'ben 40 forint adó esett. Engél e. h. I. d. Íé5. l. ') Bírták e megyében Simonyit, Vieszkát, Radobriczát, Töret, Magos-Marótot. 1324. és 1411. Fejér VII. W. VL hőt. 76. 1. és X. d. V. hót. 138. l. — Simonyit ma is a Simonyi nemzetség bírja. ') Oszlányi Lázár bírta 1424-ben Oszlányt. Ohh. DCCLIX. sz. ') Eálnai László bírta Geletnek mezővárost Barsban 1483. Ka- tonaj Htst. Crit. XVI. d. 476. l. — Ugyanő volt e vármegye főispánja 1494-ben. Engel e. h. I. d. 33. í. — E család a Bars vármegyei Kálná- tól mint birtokától vette nevét— Kálnai László volt Bars vármegye egyik követe az 1505-diki rákosi országgyűlésen. Budai Fer. Puh lex. 11. d. 385. l és Tud. Tár Uj folyam VI. hot. 6'í. l. *) Baragyáni Salamon volt e vármegye követe 1447. Huny. kora II. d. 55. l. — Baragyáni György volt Kálnai Lászlóval e vármegye követe 1505. Tud. Tár e. h. ') Bírták Kis-Herestyént 1396. Fejér X. d. VIU. köu 917. l. «) Birták Kis-Sári és Kisfalud helységeket 1408. U. o. 486. l ') Haraszti Ferencz birtokára Barsban 1495-ben 36 forint adó esett. Engel e. h, I. d. 145. l. •) Budai Ftrencs, Polg. lex. I. hot. 504. és //. hot. 23. l.

Digitized by Google 262

17-Bzer. HoDt vármegye '). Nevét Hont várától vette, mely e nevet kétségtelenfii alapitójától a Geiza vezér idejé­ ben a sváb földről testvérével Pázmánnal együtt hazánkba telepedett 6 itt Szent István idejében nevezetes szerepet vitt Hont lovagtól nyerte ^). E vármegye két egymástól külön álló teiflletből állt, ngymint Nagy-Hontból, azaz a mai Hont vármegyéből, és KisHontból ^), mely otóbbi csak az 1802- diki országgyűlés által egyesittetett a vele szomszéd Gömör vármegyével *). Adó alá eső házhelye e korban 3600 körttl volt *). Várai: Hont «), Drégely '), Litva ®), és Vinár *»),

') Coínitatus Hnnth, Honth, Hanthensis^ Honthensis név alatt említik régi okleveleink. ') Említi Hont és Pázmán testvérek beköltözését Kézai, Chron, Afpendix L fej. 4. $. — Ezektől származtak a gróf Forgács, és Ku- bínyi családok, a kihalt Bazini grófok, a Kóvári, Csalomiai és Szalóki nemesek. Horváth Jbttán. Magyarország gyökeres régi nemsetségeiröl 73. lap. *) Hogy a Nagy- és Kis-Hont nevezet régi korban is megvolt^ bizonyítja Bonifaeias pápa 1397-diki levele, melyben a nagy-honti dézmáról (totális decima maioris Hunthensis Strigoniensis Dioecesis) van emlékezet. Fejér IX. d. 11. köt. 485. l. *) Kis-Hontnak Nagy-Honttal való viszonyáról több helyt emlé­ kezik BartholomaeideSf NotUia Comitatus Gömöriensis czímü munkájában • még bővebben leírja azt Palugyai, Maggarorss. legujaih Leírása IV. köt. 542—550. l. *) Az egy forintos adóból e vármegyére 1494-ben 3659., 1495-ben pedig 360U forint esett. Begestrum Uladislai Engelnél e. h. 1. d. 23. és 137. l. •) Castrum Honth 1424. és 1481. Okit. DCCLIX. s9. Ó Castrum Drágul — in Comitatu Honthensi 1342. Fejér VIU. d. IV. köt. 627. l — Magister Moronchuk Comes Hunthensis et Castel- lanus de Drágul említve van Konth Miklós nádor 1359-diki levelében. Fejér IX. d. III. köt. 107. l. — Castrum Dragol in Comit. Hunthensi és Castrum Archiepiscopatus Strigoniensis Dragol vocatum 1438. Fejér XL d. 37. és 42. I, *) Castrum Lytva vocatum 1307. Fejér VIII d. VI. köt. Í87. l. — Castrum Lytua vocatum cum alio castro similiter Lytua desolato in Comitatu Huntensi 1342. Fejér VIU. d. IV, köt. 59i. l.

Digitized by Google 263

Varosai: Selmecz, régi lakosai morva szlárok voltak; a bányamivelés kedvéért Sz. István telepittette meg német la­ kosokkal 0. Régi okleveleinkben egyszerűen Bánya néven fordul elö ^), s csak a tatárjárás után, legelsöbben 1255-ben> van Selmecz-Bánya név alatt említve ^). A tatárjáráskor el­ széledt lakosait IV. Béla összegyűjtvén, szép szabadságok­ kal ajándékozta meg 1244-ben *). A város terjedelmes bir­ tokait, melyeket az ős időktől fogva birt, néhai saskői vár­ nagy Vesszős mester erőszakosan elfoglalván, I. Lajos meg­ hagyja Szobonyafí László saskői várnagynak 1352-ben, hogy

') Yinár váráról, castram Yinar appellatum in Honth. Comitata, emlékezet van a fejérvári káptalannak Lévai Cseh Péter részére Léva és Yinár várak s tartozandóságaikba történt beigtatásáról szóló levelében 1428. Fejér X, d. VI. köt. 940, l. és Aulh. Dipl 118, l. — Has. U. 0, 926. l, hol névszerint csak Léva vára van ugyan megnevezve • de alább praescripta castra említtetnek; miből bizonyos, hogy e ki­ hagyásokkal közlött oklevél Léván kívül más várról is szólt. — E várról csak ez egy adatot találtuk; Csábrág, Szitna, Bozók várairól pedig, melyek a XYI. században nevezetes szerepet játszottak, vala­ mint az ipoly-damasdi várról, s a Börzsöny és Nógrád közt fekvő ős­ régi Pogányvárról a felvett korszakban kelt oklevelek nem em­ lékeznek. ') Fényes, Magyarorts. Oeogr. 11, köt. 1Í7. l. — BonbarduSf Topogr, Huny. 387. 388. l. ') Redditus, qui nobis in Bana solent pronenire. II. András 1217- diki levelében Fejér III. d. I. köt. 206, l. — Ecclesiae Parochiales Car- ponensis et Banensis 1263. IV, d. in, köt, 125. l. — Wania lY. Béla levelében év nélkül. U, o. 546. l, — Cemeteriom cum sepultora ad mó­ dúm Banensium 1811. Fejér IX. d. I. köt. 545. l. ') Hospites nostri de Schelmiczbanya, Besztercze-Bánya részére lY. Béla által 1255-ben adott kiváltságlevelében. Endltcher, Monu- menta Arpadiana 491, l, *) Kivonatban közli Bél Mátyás, NotiL Hung. IV, köt. 573. l. — Eredetije, mint Katona gyanítja, molyok martaléka lett. Sehlözer, Qeach, d. Deulschen in Siebenbüryen II. 295. l. — Régi német fordításban közli ez oklevelet, kelet nélkül, a legrégibb selmeczi városi 'és bányatör vény nyel együtt Kachelmann, Gesch. d. ung. Bergstádte II, 177, lap,

Digitized by Google 264 azokat a város birtokába bocsássa vissza ^). Erzsébet, I. Ulászló, V. László, söt még Mátyás alatt is sokáig a csehek birtokában volt, és az ezekkel folytatott háborúban sokat szenvedett e város, melyet Giskra mint V. László kapitánya lakásául választott ^). Mátyás király 1470-ben a többi felső- magyarországi bányavárosokkal együtt a királyi kincstári adótól és minden más országos kdzadózástól örökre felní-^ü' tette % 1481-ben pedig a bányamivelés érdekében meg­ parancsolta, hogy senki a város lakosai közöl bort ne mér­ hessen , ki bányát nem mivel *). Bakabánya *), és Béla­ bánya, régi magyar néven Fejér-bánya ®), német nevén

•) 1362. Fejér IX, d. VI. köt. 55. h — A város határán feküdt e birtokok következők voltak : Gerod, Kerlíngen, Siegelberg, Dilin (ma szabad kir. bányaváros), Secken (ma Zak^y Barsban Selmeczhez egy mérföldre) éa Eolbach, melyek egy része ma is Selmecz kül­ városait képezL •) Hogy Selmecz ez időben a többi bányavárosokkal együtt Giskra birtokában volt, bizonyítja egyebek közt Giskra levele 1450. Okit. CXIX, SS, é» Szentmiklósi Pongráczé 1451. Magyar Tör. Tár II. köt. 208, lap. ') Okit. DXIV. sz. — Ez oklevélben e várost Mátyás király Mon- tana Ciuitas nostra Schemnicziensis néven említi. *) Okit, DCLXUl. 5*. — Itt Ciuitas Schembnicz néven van említve. ^) Már 1075-ben a Garan melléki szent-benedeki monostor alapító levelében előfordul Villa Baka. Fejér L d. 429. l, és //. d. 69. I. — Ciues de Bakabanya 1337. Fejér VIII. d. IV. köt. 273. l, — Montana Ciuitas nostra Bakabanya 1470. Okli. DXIV. ss. •) Hogy e város mai Béla-bánya nevét valamelyik Béla királytól^ vagy a tót liela (fejér) szótól vette-e, Bombardus Topogr. Magni Regnt Hung. 397, l, bizonytalannak mondja; mi azonban Mátyás többször említett 1470-diki okleveléből, melyben e város Feirbanyn néven van említve, (Okit. DXIV. SÍ.) kétségtelen bizonyosnak állíthatjuk, hogy a magyar Fejér és tót Biela név egy értelmű lévén, e város Bélabánya neve Béla királyaink nevével semmi összeköttetésben nincs.

Digitized by Google 265

Dilin ^), Selmeczczel együtt szabad királyi bányavárosok. Ez utóbbi talajdonképen Selmecz város batárán feküdt, 8 an­ nak hatósága alat állott egész 1468-ig, mikor Mátyás király e hatóság alól felmentette ^). Mind Bakábányát, mind Béla- Bányát a többi királyi bányavárosókkal együtt mentette fel Mátyás király 1470-ben a királyi kincstári adótól és más országos köz adózásoktól ^). Régi kiváltságos városok voltak e vármegyében: Nagy-Maros, németül Neustadt, Vizsegrád- dal szemben; szabadalmait I. Károly királytól nyerte ^), melyeket megerősített nagy Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388- ban és 1436-ban, és Mátyás 1464-ben ^), és Báth, németül Franenmarkt, melynek hajdani német lakosai a régi idők-. ben bányamiveléssel is foglalkoztak s jeles szabadal­ makkal éltek "). Mezővárosok voltad e vármegyében

') Máig is divatozó német Dilin nevén (terra Dilin ad Ciuitatem nostram Sebenich ab antiquo pertínens) említtetik Selmecz' város többi birtokai közt Nagy Lajos levelében 1352. Fejér IX. d, VI. kőt. 55. lap. -) Bombardus e. h. 390. L — Hasonl. Palugyai, Megyei endsier IV, kőt. 51. l. és Magyarorai. leírása IV. köt. 804. l. — Béla-Bányának Sel- meczhez való régi viszonyából magyarázható azon körülmény, hogy a legújabb ideig, bár külön portái voltak, Selmeczczel egy tanács hatósága alatt állt. Fényes Magyarorti. Geogr, 11. köt. lii.l. ») Okit. DXIV. sz. *) Ciuitas nostra Teutonice Neustat hungarice Maros vocata ab altéra parte Danubij versus castrum nostrum Yissegrad nuncupatnm adiacens. I. Károly levele 1324. Fejér VIII. d. II. köt. 514. l. — L Károly e levelében a várost, egyenként elősorolt szabadalmai után, általánosságban a budai polgárok szabadalmaival ruházza fel. *) Fejér e. h. 517. l, — Maximilián királynak Nagy-Maros részérc 1571-ben adott kiváltságlevelét, melyben a régibb magyar királyok említett leveleit mind átírta, közli Palugyai Magyarorsi. hiiása IV, köi. 692—700. h ') Fényei, Magyarorsi. Geogr. II. köt. 148. l. — Ciuitas Bach (hibá­ san Bath helyett) in Comitatu Hundensi existéns néven van e város említve 1. Károly 1320-diki levelében. Fejérnél VIII. d. II. köt. 25Í. /. — Baath 1349. Fejér IX. d. VI. köt. 50. l. — Oppidum Bath vocaturo in Hontensi Comitatu 1428. X. d, VI köt. 926. l.

Digitized by Google 266

Ság ^), hol a XIII. század közepétől a praemonstratensis rend gazdag conventje virágzott ^), Drágol, a mai Drégely falu '), Hidyég, ma hasonlóan falu *), Berzseny *). Helységei: Aba °), Almás '), Ata-gyarmata ®), Badin % Bagonya ^«), Bagyon '% Balogh ^^), Baráthi ^3), Bél ^*),

') Satum oppidum {Saeum helyett) Bonfin. I. Ui. I, könyv. 18. l, Bamattj Ind. II. 46. ') £ convent már 1244 körül létezett; hiteles levélkiadása 1262- től fogva találtatik. Jerney, a káptalanok és conventek tört. Magyar Tör. Tár II. köt. liO. l — Lévai Cseh László, ki Rozgonyi Simon egri püspökkel 1442-ben a csehekkel tartó Selmecz városát feldúlta, a sági monostoii; magyar és cseh zsoldosaival megrohanván és kifoszt­ ván, annak 16000 arany forintnál többre menő kárt tett A váczi káp­ talan 1446-dik levele. Fejér, Auth. Dipl. 137. l. 3; Oppiium Dragol 1438. Fejér XI. d. 37, és 42. l. *) Oppidum Hygwegh és helyesen Hidveeg 1438. V. o. — Villa Hydwegh mint Hont vármegye közgyűlésének helye említtetik 1356 ra Fejérnél IX. d. III. köt. 107. l. és 1399-re X. d. II. köt. 707. l. *) Hogy e régi német telepitvény, melynek lakosai hajdan bá­ nyászatot űztek, a többi Hont vármegyei német telepekkel együtt kiváltságos hely volt, bár oklevelesen városnak nevezve nem talál* juk, csaknem bizonyosnak tarthatjuk. — Bersen és Wersen néven találjuk említve 1258. és 1394. Fejeméi IV. d. I. köt. 472. és X. d. 11. köt. 229. l. — A határában létezett bányáról van emlékezet 1439. Fejér XI. d. 240. — Van itt egy szent István korából fenmaradt ká­ polna, melynek rajzát is közli Kachehranriy Oeschichte der ungartschen Bergstadte II. füi. 13. lap. — Has. Szeremleyf Magyar hajdan és jelen 23. lap. •) Poss. Aba in Comitatu Hontensi 1290. Fejér V. d. III. köt. 501. l. és X d. III. köt. 270. l. — Hidvég és Olvár közt van említve, s így ezek tájékán nyomozandó ; ma nem létezik. *) Almás 1428. Okít. DCCLIX. SÍ. — Ma Felső- és Alsó-Almás faluk Bakabányához egy mérföldre. *) Poss. Atagyarmatha in Comitatu Hunthensi 1361. Fejér IX. d III. köt. 229. l. ') Badin, a bozóki prépostság alapító levelében 1135. Fejér II. d. 83. l. — Ma Felső- és Alsó-Badin falvak Bozók mezővárostól délre. ") Bakanya, Almás mellett említtetik 1424. Okit. DCCLIX. st. — Ma Bagonya falu Almás és Bakabánya közt.

Digitized by Google 267

Bele 0, Benczháza '), Bény % Bernecze *J, Borfö *), Bori''), Bozók, hol Lambertgröf, Sz. László király hngának Zsófiának férje, II. István király idejében a praemonstratensis rendnek gazdag préj)ostságot alapított ''), Kis-Bozók ®), Csáb %

") Terra Badon IV. Béla 1262-dik adománylevclében a bozóki prépostság részére. Fejér VII. d. V. köt. 107. l. — Ma Bagyon falu Sel- mecztöl délre 2 mérföldre. ") Poss. Balogh Nyék határjáró levelében 1351. Fejér IX. d. 11. köt. ií4. Z. — E helységről mint ösi birtokáról nevezte magát a Baloghi család, melynek egyik tagja Baloghi Sándor 1447-ben Hont vármegye országgyűlési követe volt. Huny. Kora II: köt. 55.1. — E falu, melyet ma is a Baloghi nemzetség bír, Nyék szomszédságában az Ipoly mellett esik. ") Poss Barathy in Honthensi Comitatu 1349. Fejér XI. d. 267. l. — Ipoly-Ságtól délre esik. •*) Poss. Beel in Comit.;Huntensi 1424. Fejér VIIL d. IV. köf. 594. l. — Litva várához tartozott, s Klaszita és Kormosó falvak közt van említve; s így bizonyos, hogy rajta nem az Ipoly melletti Bél falu, hanem az tmlitctt falvak szomszédságában eső mai Belluja értendő Selmecz és Szebekléb közt. •) Poss. Belw 1342. Fejér VIIÍ. d. IV. köt. 594. /. — A litvai várhoz tartozott, s Csali falu mellett említtetik, melylyel Bele ma is határos. ') Poss. Benzhaza és Benczháza 1428. Fejér X. d. VI. köt. 926. és 9Í0. l. és Auih. Dipl. íi6. l. — Hont vármegyében Csánk és Kér köze­ lében feküdt. ') Byn iuxta fluuium .Gron 1135. Ftjér VII. d. V. köt. 102. h — Monaaterium B. M. V. de Ben in Comitatu Hontensi 1273. Fejér VII. d. 11. köt. 29. l '— A mai Puszta-Kis-Bény Hontban, az Esztergom megyei Nagy- és Kis-Bény falukhoz közel. *) Thomas de Bemeche királyi embernek van kijelelve egy Hont vármegyei beigtatásra. 1413. Fejér X. d. VIIL köt. 392. l — Petrus de Bcrnethe hasonlóan királyi embernek van kijelelve a sághi prépost­ ság kárainak megvizsgálása ügyében 1446. Fej ér, Auih. Diplom. 138, l. — Bernecze falu Ipoly-Ságtói délre egy mérföldre esik. *) Terra Burfoy 1275. Fejér V. d. II. köt. 269. l. — Ma Tcgzes- Borfő és Kálna-Borfő faluk. *) Terra castri Hunthensis Bwwry vocata és villa Bury 1275. Fejér e. h. — A mai Bori falu. ') Kitetszik ez e prépostság részére II. Béla által 1135-ben adott és IV. Béla által 1262-ben megerősített adománylevélböl. Fejér 11. köt. 82, l. és Vll. köi. V. d. 100. l. — Bozók ma mezőváros.

Digitized by Google 268

C8ábrád 0, CsalP), Csalamia'), Csáok*), Csehi^), Csepel'), Csitár ^), Dalmad *), Darázsi °), Deménd ''»), Derfel "),

*) Praedium Kis-Bozok ín Honthensi Comitata 1439. Fejér XI. köt. 267. l. — Az esztergomi káptalan bírta; ma nem lé­ tezik. •) Poss. Chaab 1330. Fejér VIII. d. III. hiil. i89. l — Csáb falu a Kürtös vize mellett. ') Poss. Chabrad 1342. Fejéi Vili. d. IV. köt. 554 l. — E helység ma nem létezik; de emlékét fentartja a csábrági vár, mely ma rom­ ban hever, de igen hihetőleg már a XV. században fenállott, bár e kori oklevelekben említve nem találjak. ') Poss. Chal 1342. Fejér e. h. — Csábrággal együtt a litavai vár­ hoz tartozott " Ma Csali fala a bozóki járásban. ') Terra Chalamia és Ighazas Chalamia 1244. Fejér IV. d. l. köt. 336—337. l. — Poss. Chalamija in Hontensi Comitatu 1439. Okit. XXII. Sí. — Ma Nagy- és Kis-Csalomia faluk az Ipoly mellett. *) Chenk mint Borfövel határos helység említtetik 1275. Fejér V. d. II. kőt. 269. l. — Poss. Chank in Comit. Honthensi 1303. Fejér VIII. d. II. köt. 8. l. — Poss. Chonk 1315. U. o. 36. l. — Csank 1324. U. o. 76. l. — Villa Chonk. 1349. Fe/ér IX. VI. köt. 50.1. — Chank 1428. X d. YI. kö/. 926. l. — Chank 1439. Fejér, Áuih. Dipl. 221.1. — Csank falu a báthi járásban. *) Nicolaus de Cheky (helyesen Chehy) királyi emberül van ki­ jelelve a sági monostor kiraboltatásának ügyében 1446. Fejér, Auth. Dipl. 13S. l. — Ma Alsó- és Felsö-Csehi két puszta.a bozóki járásban, Nógrád vármegye széléhez közel. «) Terra Chépel 1240. Fejér IV. d. III. köt. 553. l — Mint határ- leírásából kitetszik, az Ipoly mellett Lontó és Szete között feküdt. ') Poss. Chetar ad castrum Léva spectans in Com. Honth. 1428. Fejér X. d. VI. köt. 9iO. l. és Auth. Dipl. US. l. — Ma Csitár puszta, Hont vármegye szélén Nagy-Maros mellett. *) Terra Ecclesiae de Saagh Dalmad vocata 1342. Fejér IX. d I. köt. 80. /. — Litassal és Nádassal volt határos ; Dalmad falu e hely­ ségek közelében esik a selmeczi járásban. ^) Villa Dras, a bozóki prépostság alapító levelében 1135. Fejér VII. d. V. köt. ÍO^J. l. — Poss. Darasy Szebekléb határjáró levelében 1353. Fejér IX. d. II. köt 961.l.-- Nicolaus de Darasy nádori igtató em­ ber volt Nádason Hontban a szent benedeki monostor részére 1405. Fejér X. d. IV. klit. 462. /. — Darázsi falu a selmeczi járásban Szebek- Jéb mellett.

Digitized by Google 269

Dersenye '); Disznós ^), Domanyik *), Duhapola *), Egeg *), Falusi **), Fegyvernek ^), Ganad % Gerod '*), Gyarmath,

'") A Deméndi család őseit, kik Olaszországból ^költöztek be, Nagy Lajos ajándékozta meg Deménd faluval Hont vármegyében, Budai Ferenci, Polg, Lex. I. köt, 533. /. *') PosB. Derfel in Comit. Huntensi 1342. Fejér VIII. d. IV. höt* 59i. l — Ez oklevél e helységet, melynek Derfel (Dörfel) neve német eredetére mutat, Prencsfalva és Szent-Antal közt említi, hol ma nem létezik. ') Lipoldus de Derseneo említve van a Hont megyei Maróth iránt folyt perben 1354. Fejér IX. d, II. höf. 3i9. l. — Dersenye Bát- hoz közel esik. ') Villa Diznos 1424. OhlKÜCCLIX.si.—ltmQn vette nevét a Hontban máig is birtokos Disznósi család. — Báth és Léva közt esik. ') Villa Dominyk a bozóki prépostság kiváltság-levelében 1262. Fejér VII. d. V. köt. 107. l. — Tributum in Damanyk mint Litva vár tartozandósága van említve 1342. Fejér VIIL d. IV. Itöt. 594. /. — A Selmecz vize mellett Szebekléb- és Némethihez közel esik. *) Foss. Dubapula, mint Litva vár tartozandósága. Kormosó és Prencsfalva közt van említve 1342. Fejér e. h. — Ma nem létezik. *) Forum de Eghuegh 1293. F'jér VI. d. I. köt. 273. l. — Poss. Egegh in Comit. Hontensi 1435. Fejér. X. d. VII. höi. 653. és 720. l — Ipoly-Ságtól másfél mérföldre; a sági convent bírta. •) Poss. Falussy in Comit. Hontensi 1307. Fejér VIII. d. VI. höf. 186. l. — Ez oklevél szerint a mai Bars megyei Zseléz és Oroszi s a Hont megyei Tergenye helységekkel volt határos; ma nem létezik. ') Poss. Feguemek in Com. Hontensi 1343. Fejér IX. d.\I. köt. 151. l. — Petrus de Fegvernek 1377. IX. d. VII. köi. 381. /. — Villa Fegy- uernek 1424. OKU. DCCLÍX. sz. — Alsó-és Felsö-Fegy vernek faluk Hont vármegye szélén a báthi járásban. ») Poss. Ganan 1394. Fejér X. d. II. köt. 231.1. - Börzsönynyel és Pásztóval volt határos; ma Ganad puszta e két helység közt az Ipoly mellett. ') Terra Gerod ad ciuitatem Sebenich ab antiquo pertinens 1352. Fejér IX. d. VI. köt. 55. l. — Selmecz város határán esik. '") Poss. Pauld et G ormot in Comitatu Huntensi 1297. Fejér VI. Td. II, köt, 59. l. — Poss. Puztagyarmath in Com. Honthensi 1439. Fejér XI. d. 267. l. hasonlóan épen Páld után van említve. — Az első az esztergomi érsek, a második az esztergomi káptalan birtoka volt. — Hihetőleg a Fáidhoz közel eső mai Kis-Gyarmat falu értendő alatta. — Praedium Garmoth a bozóki prépostság Hont vármegyei birtokai közt is említtetik 1135. Fejér VII. d. V. köt. 140. l.

Digitized by Google 270

Puszta-Qyarmath ^"),Gyerk *)* Györk, ma Gyttrki *), Ha- rasza-Gyarmat ^), Helemba *), Hodricz ^), Honth''), Horeh'), Horváthi®), Hrussó'), Jablanth »*»), Jakabfalva''), Jánfalva''),

') Poss. Gyeörk, Gyeork, Geork 1434. Fejér X. d. VU. köt. 605, l, — Poss. Gyerky in Comit. Hunth. 1439. Fejér XL d. 267. l. — Az esztergomi káptalan bírta; ma Gyerk falu az Ipoly mellett az em­ lített káptalan birtokában. ») Poss Gyiörk Nyék határjáró levelében 1351. Fejér IX. d. 11. köt. ÍÍ5. l. — Ma Gytirki falu Nyék szomszédságában. — Innen írja magát a Uontban s Nógrádban birtokos Gyűrki család. ») Poss. Haraza-Gyarmath 1330. Fejér VIIL d. III. kőt 489. l. — Hihetőleg a mai Haraszti Hontban a Nógrád vármegyei Balassa- Gyarmattól fél mérföldre. 0 Helemba 1138. a dömösi prépostság alapító levelében. Fejér II. d, 105. l. — Az Ipolynak a Dunába szakadásánál. *) Hodrecz, Hodracz, Hodrusch néven jön elő e Selmecz határán fekvő bányatelep 1371. 1377. 1378. 1381.1408. és 1418-ra a Kachel- mannái (Qeschichte der ungarischen Bergstddte I. 74—76. l.) idézett okiratokban. *) E helység említve van Olvár határjáró levelében 1399. Fp;Vr X. d. II. köt. 707. l — Poss. Hunth 1438. Fejér XL d. 37. és 42. l. — Az Ipoly mellett esik ; régi várának nyomát is alig láthatni. 0 Poss. Horeh in Comit. Honthensi 1349. Fejér. IX d. VI, köt. 49. l. — Ma Horhi falu a báthi járásban Báth és Eereskény közt. •) Jacobus de Horuathy királyi igtató ember volt a Horváthival épen szomszéd Szalathna helységben 1413. Fejér X. d. VIII. kőt. 542. /. — Innen vette nevét a Hontban máig is birtokos Horváthi család, melynek ősei Lóránd és Lörincz e helységet 1277-ben nyerték. Új Magyar Muieum ÍS5S. L köt. 51. l. ') Poss. Hruso in Com. Huntensi 1342. Fejér VIII. d. IV. köt. 594 l. — Litva várához tartozott; a bozóki járásban esik. »") Poss. Jablanth 1342. Fejér VIII. d. IV. köt. 594. l. - Litva várához tartozott, s Hrusó és Csali közt van említve, hol ma nem létezik. •») Villa Jacobi circa fluuium Ipoly 1330. Fejér. VIII. á, ///. köt. 489, l. — Ma nem létezik. ") Poss. Janfalua 1330. U. o. — Ma nem létezik.

Digitized by Google 271

Jaksateleke ^), Karaszkov^), Karlich ^), Kelenye"), Ke- mencze*), Kér ^), Kereskény '), Keszi^), Kö-Keszi^),

•) Poss. Jaksateluke 1342. Fejér VIIL d. IV. höi, 599, l. — Litva Tárához tartozott; Terpin és Badiny után van említve, s így hihetőleg a mai Alsók (totál Jalsovik) falu, az említett helységektől nem messze Bozók mellett. ^) Poss. Karazcow 1342. U, o, mint Litva vár tartozandósága Csali, Bele és Váraljafalu közt van említve, hol ma nem létezik. *) Terra Karlich ad Civitatem Sebenich pertinens 1352. Fejér IX. d. VL hol, 55. l. — A mai Eerlingen a selmeczi határban. *) Kelenyen 1402. Tud. Gyújt. 1820. VIII d. 118. /. — Az Ipoly­ sági járásban. ') Poss. Kemence és Kemencze 1293. Fejér VI. d, I. köt. 271.272. l. — Poss. Kemencze, Kemenze és Chemense in Comit. Hontensi 1319. Fejér VIII. d. II. köt. 229. 230. l — Az esztergomi érsek bírta 8 biija ma is. ") Poss. Keer in Honthensi Comitatu. 1324. Fejér VIÜ. d. VI. köt. 76. l. — Kecz (hibásan Keer helyett) 1428. X d. VI. köt. 927. l. — Kér 1428. Fejér. Auth. Dipl. 116. l. — Keer 1439. U. o. 121. L — A XV. században a Lévai Csehek lévai várához tartozott; Ma Kis-Kér falu Lévához egy órára. ') Poss. Kergken (hibásan Keresken helyett) 1324. Fejér VIII. d. IV. köt. 76. l. — Poss. Kereskény 1349. IX. d. VI. k. 50. l. — 1411. X. d. V. hót. 138. l — 1424. Okk DCCLIX, SÍ. — Nicolaus de Kis- Köröskény 1461. X. d. VIII. köt. 437. l. — Léva várához tartozott, melytől Nagy- és Kis - Kereskény faluk egy mérföld távolra sem esnek. *) Poss. Kezew in Com. Honthensi 1439. Fejér XI. d. 267. L — Az esztergomi káptalan birtokai közt Páld mellett említtetik ; s így két­ ségtelen, hogy alatta a Páld szomszédságában eső Kis-Keszi falu ér­ tendő, melyet ma is az említett káptalan bír. — Említve van possessio Kezyw in Com. Hontensi, mint Keszü Bogod fiainak birtoka 1353. Fejér IX. d. II. köt. 213. /., mely helységen aligha nem a mai Ipoly- Keszi értendő. •) E helység már a bozóki prépostság alapító levelében előfordul praedium Kewdezew (hibásan Kewkezew helyett) 1135. Fejér II. d. 8i. l. — Ez oklevél később kori átiratában. Fejérnél VII. d. V. köt. 102. l. praedium Kükezü alakban van neve adva. — Hasonlóan hibásan adja e nevet Kühesü-nek 1243-ra. Fejér IV. d.I. köt. 285. l. — Egy

Digitized by Google 272

1295-diki oklevélben is előfordul Csal éa Terbegecz szomszédsági­ ban ?illa Kezeo e's altéra villa Kezeo (helyesen Kezew), Fejérnél VII, d, n. köt, i86, l., mely helységek egyike kétségtelenül a mai KőKcszi fala^ másika hihetőleg a mai Keszihócz. ') Terra Kestuz 1240. Fejér IV. d. Ili. köt. 55*. l. — Lontó, Szete és Tésa közt feküdt az Ipoly mellett. ') Poss. Királyfia 1435. Fejér X. d, VII, köt. 720, l. — Egeggel volt töszomszéd; ma puszta Egeg mellett. — Benedictus Peres de Király­ fia egyik kijelelt királyi ember a sági convent kárainak ügyében 1446. Fejér, Auth. Dipl. 138. l. ») Poss. Kalazytha 1342. Fejér Vili. d. IV. köt. 594. l. — Litva várához tartozott; a selmeczi járásban esik. *) Poss. Konzka 1342. U. o, — Csábrág-Várbok és Terpén közt van említve, hol ma nem létezik. — Villa Konszka IV. Bélának a bo- zóki prépostság részére adott oklevelében 1262. Fejér VII. d. V, köt. 107. lap, *) Terra Kulpach mint Selmecz város birtoka van említve 1352. Fejér IX. d. VI. köi. 55. l. — Ma falu Selmecztöl fél órára. •) Poss. Korompsou 1342. Fejér VIIÍ. d. IV. köt. 594. l. — Litva várához tartozott; ma Kormosó falu a selmeczi járásban. ') Terra Koarszeg iuxta fluuium ípul 1244. Fejér IV. d. I. fcw. 3B7. l. — Paulus de Kowar 14í;9. Fejét X. d. Vni. köt, 495—499. l. — Az Ipoly mellett Hontnak Nógráddal határos szélén esik. «) Praedium Krako in Comit. Honthensi 1324. Fejér VIII, d. VI, köt. 76. l. — Poss. Krakov in Honthensi Comit. 1411. Fejér X. d. V, köt. 138. l. Auth. Dipl. 99. l. — Kis-Kér, Csánk, Varsány és Kereskény közt feküdt a báthi járásban; ma nem létezik. ^) Praedium Kürt iuxta Ipul, a bozóki prépostság alapító levelé­ ben 1135. Fejér VIL d. V. köt. 103. l. — Praedium Puztakunh ad pos- sessionem Archiepiscopi Werzen (Börzsöny) pertinens, és poss. Kurth 1394. Fejér X. d. II. köt. 229—232. l. — Ez oklevél szerint Bör­ zsöny, Ganád , Míkola és Pásztó helységekkel volt határos az Ipoly mellett. '") Poss. Lom in Comit. Honthensi 1333. Fejér VUI, d. IV. köt. 265. l. —• Ma Felső- és Alsó-Lám a bozóki járásban Nógrád vármegye határszélén.

Digitized by Google 273

Lieszkó ^), Lissó '^), Litas ^), Litva "), Lontó ^), Lukácsi ^), Magyarod '^), Majna, ma Majom ®), Marót % Méznevelő "*)>

") PoBS. Legén in Com. Hunthensi. 1342. Fejér Vili. d. IV, kőt. 59i. l. — Villa Legeen Szebekléb határjáró levelében 1353. Fejér IX d. II. köt. 261. h — Litva várához tartozott; ma Ledény falu a sel- meczi járásban Szebeklébhez negyed mérföldre. ") Poss. Lezenye 1342. Fejér e. h. — Litva várához tartozott; a bozóki járásban esik. ') Liszkou 1395. Lechkeo 1396. Fejér XI. d. 452.1. — Litavával vagy együtt említve, melylyel ma Laczkó szomszéd. ') Poasa de Liyso említtetik a sági convent 1286-diki levelében. Fejér X. d. III. köt. 275. l. — Poss. Lyso in Com. Hunt. 1356. IX, d. II. köt. 51B. l. — Szebeklébhez egy mérföldre fekszik. ') Poss. Lithas 1342. Fejér IX. d. I. köt. 80. l. — 1352. IX. d. II. köt. i96. l. — Nádasddal volt tőszomszéd; ma Litas puszta, Nádas falu mellett a selmeczi járásban. *) Villa Lythva a bozóki prépostság alapító levelében 1135. — Fejér VII. d. V. köt. 104. l. — Lithwa, Lethwa, LÜhavafeude 1395. 1396. 1398. 1431. 143Ö. Frjér XI. d. i52. 453. l. — Ma Litava falu a bozóki járásban. *) Lumptor (helyesen Lumptou) Szete és Tésa szomszédságá­ ban, hol ma Lontót találjuk, van említve 1240. Fejér IV. d. III. köt. 553. /. ~ Poss. Lontho in Comit. Huntensi 1437. X. d. VII. köt. 873. l, — A báthi járásban az Ipolytól nem messze fekszik. «) Poss. Lukacsy 1405. Fejér X. d. IV. höt. 46Í. l. — Ez oklevél szerint Nádas és Marót közt esett; ma nem létezik. ') Villa Magyarod Maróth határjáró levelében 1354. Fejér IX. d. II. köt. 347, l. — Ma Magyarad Apáti- és Egyházas-Maróth szomszéd­ ságában. ^) Poss. Mayna in Comitatu Huntensi ad poss. Ecclesiae Colocen- sis Bymazumbata nominatam pertinens 1334. Fejér VIII. d. IV. köt. 218. l. — Ez oklevélből kitetszik, hogy e helység, mely nem más mint a mai Majom falu Rima-Szombathoz alig egy órára, ekkor Hont vár­ megyéhez tartozott; ma Gömör vármegye rima-szécsi járásában esik, a kis-honti kerület határszélén. ') Duae poss. Marotl^in Com. Hunth. 1354. Fejér IX. d. II. köt. 343. l, — Poss. Maroth 1405. Fejér X. d. IV. köt. 461. l. — Nádassal volt szomszéd; hol ma Apáti- és Egyházas*Maróth falvakat találunk^ — Említve van már a bozóki prépostság alapító levelében is 1135. Fejér VII. d. V. köt. 103. l. HUNYADIAK KORA. VI. KÖT. 18

Digitized by Google 274

Mikola 0, Nádasd % Nehetlen ^), Neklincz (ma Leklincz) *), Németi *), Nénye ''), Kostra (Maria Nostra), hol a paulinu- sokDak I. Lajos király által 1352-ben alapított virágzó mo­ nostoruk állott'), Nyék, más néven Koriáthfölde ®), Olvár**),

•") Poss. Meznevelö in Honth. Com. 1415. Fejér X. d. V. köt. 58Í. l, — Szebeklébhez fél órára esik. •) Poss. Mykola 1394. Fejér X. d. U. kot. 232. l. — Mykola 1437. X d. VU. kőt. 873. l. — Az Ipoly mellett fekszik. ') Poss. Nadasd 1342. Fejér IX, d. I. köt. 79. l. - 1405. X d. IV. köt. 461. L — Ma Nádas falu a selmeczi járásban. •) Praedium Nehetlen 1439. Fejér XI. d. 267. l. — Szebeklébbel és Németivel van együtt említve , mint az esztergomi káptalan birtoka. *) PoEs. Neklincz és Neghlycz említve van Nyék határjáró leve­ lében 1351. Fejér IX. d, II. köt. Í14. /. — Ma Leklincz puszta Nyék tö szomszédságában. «) Terra Nemti in Comit. Honthensi 1297. Fejér VL d, II. köt. 121* l. — Poss. Nemethy 1439. Fej^ XI. d. 267. l. — Az esztergomi káp­ talan bírta és bírja; ma mezőváros. •) Terra castri Honthensis Nenye vocata 1243. Fejér IV. d. I. köt, 285. l. — Poss. Nenye 1337. Fejér VIIL d. IV. köi. 265. l. — Ekkor kapták osztályban a Luka fiai; ma is a Luka nemzetség bírja Laka- Nényét. Ennek szomszédságában esett az említett oklevél szerint Egyhazosfalu, mely bizonyosan a mai Házas-Nénye falu. '') Claustrum Eremitarum B. Pauli in Nostre. Turóai III. réss 43. fej. — A nostrai paulinusok (Heremite Claustri Nazthre) barsi jószá­ gairól emlékezet van II. Ulászló jövedelmeinek regestrumában 1495- re Engelnél e. h. I. d. 1'J5. l. — Maria-Nostra falu régi kolostorával a Dunától egy órára esik. •) Poss. Nyék alio nomine KorlathfÖlde, s ugyanez oklevélben poss. A. (Alsó) Nyék és villa F. (Felső) Nyék. 1351. Fejér IX. d. II. kot. 113—115. l. — Ma Felső- és Alsó Nyék faluk az Ipolytól mintegy fél órára. — A nyéki szőlőhegyekről (vineae in Nyék) emlékezik az egri káptalan 1354-diki levele. Fejér IX. d. VI. köt. 69. l. •) Poss. Olwar in Comit. Honthensi 1342. Fejér VIIL d. IV. köt. 627. l. — 1365. IX. d. III köt. 523. l — 1399. X d. IL köt. 707. l. — Praedium Olwar Comit. Honthensis 1435. X d. VU. hol. 719. í. — A sági convent bírta; ma puszta, Ipoly-Sághtól egy órára.

Digitized by Google 275

Ólved 0, Opava'O, Orsán^, Osgyán^), Pakhas^), Palásth"), Páld'), Palathna vagy Platna*), Palotha, ma Palojta'),

') Villa Vlued 1293. Fejér VI. d. I. köt. 275. í. — A Honth megyei Pásztóval van együtt említve, melylyel Kis-Ölved szomszéd. ') Foss. Opoa in Comit Huntensi Litya vár tartozandóságai közt van említve 1342. Fejér VIIL d. IV. köt. 594. l — Ma Opova vagy Apova fala a bozóki járásban. •) Praedium Orsar in Comit. Honthensi 1421. Fejér X. d. VI. köt 421. l. — Foss. Orsan in Comit Huntensi 1437. X d. VII. höt. 873. l — Nicolaus de Orsan nádori igtató ember Hont vármegyében 1394* Fejér X. d. II. köt. 239. í. — A második oklevélben Hont vár. megye déli részében fekvő falvak közt van említve, hol ma nem létezik. *) Innen mint birtokáról, nevezte magát az e korban virágzott Osgyání Bakos család, kik közöl Pál 1457-ben a Hunyadiak által bírt Tokaj vár kapitánya volt. Budai Fer. Polg. Lex. I. d. 91. l. 0 Poss. Pakhas Litva vár tartozandóságai közt Prencsfalva és Szent-Antal közt van említve 1342. Fejér VIII. d. IV. köt. 594. l. — Ma nem létezik. *) Villa Palasth említve van Olvár határjáró levelében 1399. F«^'ér X. d. 11. köt. 707. l. — Palásth falu Ipoly-Ságtól éjszakra, Olvár pusztával határos. ') Praedium Pauli vocatum 1135. Fejér VII. d. V. köt. 105. l. — Villa Pauli ad Kemend coniuncta 1273. Fejér V. d. II. köt. 138. l. — Poss. Pauld in Comit. Huntensi 1297. VI. d. II. köt. 59. l. — Poss. Paldfalua 1395. X. d. II. köt. 312. l. — Poss. Pald in Honth. 1439. XI. d. 267. l. — A mai Páld falu Hontnak Esztergommal határos szélén Kéméndhez közel. •) Praedium Morout el Plathna, — predium Palathna 1135. Fejér VII. d. V. köt. 103. í. —- A Hont megyei Maróth körül Palathna nem létezik, hol azonban Szalatnát találunk, s így nem tartjuk lehetet­ lennek, hogy Fejérnél Palathna és Plathna olvasási hibából áll Szalatna helyett. ') Terra castri Honthensis Palota 1243. Fejér IV. d. I. köt. 285. l. — Terra Falahta iuxta fluuium Kurth 1244. ü. o. 351. l. — Poss. Palacha 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 489. l. — Inferior et superior Pa­ lotha 1439. Fejér XI. d. 38U í. — Ma Alsó-, Közép- és FeUö- Palojta faluk a Kürtös vize mellett Nógrád széléhez közel. 18*

Digitized by Google 276

ParaszaO^ Pásztó*), Pereszlényi), Peröcsény *), KÍP- Peszek *), Pir, ma Pér puszta*), Podluzsán'), Pokrágy Kis-Hontban *), Prencsfalva "), Pribel ^% Rima-Szombat és Rima-Bánya '*)> Ság paszta *'), .Siegelberg Selmecz ha-

') Poss. Parasza 1399. Fejér X. d. II, kőt. 707, l, — Olvár éa Tes- inággal együtt van említve s így Ipoly-Sághoz közel feküdtnek gyanítható; csakugyan Ipoly-Ság tőszomszédságában találjak Szur­ dok, más néven Parasza pasztát ') Poss. Páztok (helyesen Paztoh) in Comitatu Hantensi 1437. Fejér X. d, VII, köt, 873, l, — Az Ipoly mellet fekszik Börzsönytől egy órára. ») Villa Perezlen 1434. Fejér e. h. 605. l, — Györk határjáró levelében van említve, melylyel tőszomszéd az Ipoly mellett. *) Poss. Perewchen 1437. Fejér e. h. 873. l. — Börzsönytől ^- szakra egy órára fekszik. ') Poss. Eis-Pezek in Hontensi Comit. 1324. Fejér VIII. d. VI. köt. 76. l. — Kis- és NagyPeszek Hontnak Barssal batáros szélén. •) Villa Pyr de Comitatu Huntensi 1272. Fejér X. d. III. köt, 260, l, — Ma Pér paszta Sipek közelében. ') Poss. Podlusan 1330. Fejér Vili. d. III. Köt. 489. l. Ma Pod­ luzsán puszta Hontnak Nógráddal határos szélén Balassa-Glyarmat- hoz közel. ') Poss. Pokrag mint a Hont megyében eső Rima-Szombat tar- tozandósága van említve 1335. Fejér VIII. d. V. köt. 2i8. l. — Ma Pokorágy falu Kis-Hontban Rima-Szombathoz közel. •) Poss. Pintfolua 1342. Fejér VIII d. IV. köt. 59i. l. ~ Litva vár tartozandóságai közt Koromsó, Sz. Antal, Zsibritó helységekkel együtt fordul elő, s igy nem kételkedhetni, hogy e név hibásan van adva, s alatta a mai Prencsfalu értendő az említett helységek szom­ szédságában. •») ViUa Pribel 1262. Fe^ér VII. d. V, köt. 107. l — Ma Felső- és Alsó-Pribel faluk a bozóki járásban. *') Poss. Ecclesie Colocensis Ryma-Zumbata vocata in Comit. Huntensi, et alia poss. Banya 1334. Fejér VIII. d. V. köt. 216, 218. /, — Ekkor cserélte meg a kalocsai érsekség Rima-Szombatot és tarto- zandós&gait Tamás erdélyi vajdával és fiaival némely Bács és Szerem vármegyei jószágokért. — Rima-Szombat Kis-Hontban ma mező­ város.

Digitized by Google ") Praedium Saag in Honthensi Comitatu 1439. Fejér XI, d. 267. L mint az esztergomi káptalan birtoka van említve. — Hihetőleg Ipoly-Ság mezőváros közeliben feküdt. ') Terra Siglespereh ad civitatem Sebenicb ab antiqno pertinens 1352. Fejér IX. d. VI. höi. 55. /. - Ez a mai Siegelberg helység Selmecz város határában. ') PoBS. Sypoth, Sypith, éa Sepeth in Comit. Hanthensi 1439. Fejér XI. 37. é$ 42. /. — E helység egy része az esztergomi érsek dré- geli várához tartozott. — Ma Alsó- és Felső-Sipek két külön falu Szebeklébtől délre egy órára, melyek közöl az elsőt ma is az eszter­ gomi érsek bírja. ») Foss. Zakalos 1437. Fejér X. d. VIL höK 873. l — Az Ipoly mellett esik. *) Foss. Zlathna in Comit. Hontensi 1299. Fejér VI. d. II. köt. 240 l. — Possessiones circa flauium Ipoly existentes Zalachna etc. 1330. Fejér VIIL d. III. köt. 489. l. — Foss. Zalathnya in Comit. Hunth. 1413. X d. VIII. &ÖÍ. 539. í. — Szalatnya a sehneczi járásban Ipoly­ ságtól l'A mérföldre. *) Villa Zalka in Comit. Hunthensi 1274. Fejér V, d. IL köt. Í52. {. — Ez oklevél szerint e helységet IV. Béla cserélte meg az eszter­ gomi káptalannal a Fest felett fekvő Jenőért, melyet a Nyulak szi- getebeli Sz. Mária monostorának adományozott. — Szálka ma mező­ város s az esztergomi érsek birtoka. •) Zanto 1428. Okit. DCCLIX. SÍ. — Fegyvernekkel van együtt említve, melylyel szomszéd a báthi járásban. ') Foss. Zaazd in Comit. Hunth. 1352. Fejér IX. d. II. köt. 146. l. — Ipoly-Ságtól nyugotra 1'/, mérföldre. ») Villa Zebeghleb 1185. Fejér VII. d. V. köt. 104. l. — Terra Ze- beleb. 1222. Fejér III. d. I. köt. 393. l. - Foss. Zebekleb 1353. 1439. F^jér IX. d. IL köt. 260. l. és XI. d. 267. l. — Az esztergomi káp­ talan bírta s bírja ma is. — Ma tót mezőváros; hajdan lakosai né­ metek voltak. ^) Zelchen mint Olvárral határos helység van említve 1399. Fejér X. d. II. köt. 707, l. — Hogy e helységen az Olvár pusztával szomszéd mai Szécsénke falu értendő, bizonyos. '") Stephanus és Franciscus de Zelen Hont vármegyei ügyben mint királyi emberek vannak kijelelve 1439. Fejér XI. d. 379. l. — Alsó- és Felső-Szelény a bozóki járásban fekszik.

Digitized by Google 278

Szete 0» Szob '), Szokolya % Szúd '), Szurcsfalva é? Szur­ dok *), TarcBány •), Terbcgecz '), Tergenye *), Terjén ")*

") P08B. Zemered 1347. Fejér IX. d. II. kot. 209. l — Ma Felső- és Alsó-Szemeréd faluk Ipoly-Ságtól egy mérföldre. >') Praedium Zenarag 1135. Fttjér II. d. 83. l. és VII. d. V. köt, iOi. l. - Tributum in Zinerad 1342. VIU. d. IV. kőt. 594. l. — Kál­ mán király adta a bozóki prépostságnak ; a bozóki urodalom- ban esik. ") Tributom in Zentbantal mint Litva vár tartozandósága van említve 1342. Fejér VIU. d. IV. köt. 594. l. — Foss. Zentantal in Hon- thensi Comit. 1415. X d. V. köi. 581. l. — Szent-Antal ma mezőváros Selmeczbez egy órára. •) Villa Zetheb ad fluuium Ipul 1240. Fejér JV. d. III köt, 554. l ~ Szete falu az Ipoly partján. ') A szobi révet, hol Árpád hadai a Dnnán átkeltek, (portus Zub) említi JBsot, Ckron, 11. könyv. I. fej. 3. $. — Tributarii de Zwb 1366. Fejér IX. d. IIJ. köt, 526. l — Szob az Ipolynak a Dunába szakadásá­ nál fekszik. *) Villa Zakalya mint fiörzsönynyel határos helység van emlitve- 1894. Fejér X. d. II. köt. 234. l. — Nagy-Maroshoz egy órára. — Hihe­ tőleg ezen helység értendő villa Szakács vocata in Com. Hont. inter metas castri Salgho vocati habita alatt, melyről Zsigmond 1386-diki adománylevele szól. Fejér X. d. I. köt, 300. l. — Honiban ugyanis Szakács helység nem létezik; Szokolya pedig, mint a róla idézett ok­ levélből kitetszik, Salgó vár tartózandóságaival szomszéd volt. *) Andreas de Zwd nádori, Laurencius de Zwd pedig királyi ig- tató emberekül voltak kijelelve, amaz Nádasdra 1405-ben, emez Szalatnyára 1413-ban. Fejér X. d. IV. köt. 461. l. és X d. VIU. köt. 542, l. — Szád falu és puszta Hontban épen Nádas mellett, Szalat- nyától másfél mérföldre. ^) Possessiones circa fluuium Ipoly Szurchfalua et Zurdok. 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 489. l. — Az előbbi helységet meg nem határoz­ hatjuk ; Szurdok ma puszta Ipoly-Sághoz közel. ') Poss. Scarchan et Zemered in Cemit. Hunthensi 1353. Fejér IX. d. II. köt. 209. l. — Hogy itt a Scarchan névben hiba lappang s alatta a Szemeréddel szomszéd mai Tarcsány puszta értendő, bi­ zonyosnak tarthatjuk. ') Terra seu villa Terbegecz mint Keszövel (a mai Kő-Keszivel) szomszéd helység van említve 1295. Fejér VII. d. II. köt. i86. l. — Terbegecz Ipoly-Keszi és KŐ-Keszi közt esik a bozóki járásban.

Digitized by Google 279

Terpén '), Tésa % Tesmag ^), Teszér *), Tisólcz Kis-Hont- ban % Tárnok-Lí^rinczháza vagy Tóth-Miklóstelke puszta ^), Túr '), Újfalu «), Zahora ^), Zalába ^"), Zebegény, e korban

•) Villa Tergenye 1307. Fejér VIIL d. VI. köt. 188. l. — Hontnak Barssal határos szélén fekszik. ») Poss. Terién in Com, Hunth. 1356, Fejér I\\ d. 11. köK 550.1. — Ma Nagy- és Kis-Terény faluk a Selmecz vize mellett Ipoly-Ság és Szebekléb közt. 0 Terra Terpen a castro Hunt exempta 1262. Fejér VII. d. 7. höl- 107. l. — Poss. Terpen et alia Terpen Litva vár tartozandóságai közt van emlitve 1342. VJII. d. IV. köt. 594. í. - Ma Trpin vagy Terpin falu a bozóki urodalnmban. ») Villa Tesa 1240. Fejér IV. d. III. köt. 554. /. — Lontó és Szcte szomszédságában van említve ; ezekhez közel esik az Ipoly mellett. ') Terra Tesmop in Com. Hunt, iuxta flunium Ipol, contigua térre Saag 1292. Fejér VI. d, I köt. 213 l. — Poss. seu terra Ches- magh és helyesen Tismagh 1373. Fjér IX. */. VII. köt. H37. l. — Poss. Th smagh 1399. X d. IL köt. 707. l. — 1439. XI. d. 351. l. — Ipoly- Ság mellett esik; a sági convent bírta. *) Inferior Tezer a sági convent 1311-diki levelében. Fejér VIIL d. VI. köt. 22. /. - Poss. Tezer in Com Huntensi 1365. Fe]ér IX d. III. köt. 520. l. — 1370. IX. d. IV. köt, 321. l. — Teszér falu a selmeczi járásban. *) Poss. Chisolth (helyesen Thisolth) mi^t Hont vármegyében Rima-Szombathoz tartozó helység van említve 1334. Fejér VIIL d. V. köf. 218. l. — Hogy e helységen a Kis-Hontban eső mai Tisolcz mezőváros értendő, kétségtelen. •) Terra seu possessio regalis vacua Tharnukleurenchhaza, alio nomine Tothmiklosteleke vocata in Com. Hontensi inter po^sessiones Gyarmatét villám Paldfalua. 1395. Fejér X.d.II.küt.3I2. í.—Ekkor adta Zsigmond király az esztergomi káptalannak, melynek honti birtokai közt poss. Tot Lörinezhaza alio nomine Tooth-Miklostelke néven elő­ fordul 1439. XL d. 267. l. - Páld és EisGyarmat közt Hontnak Esz­ tergommal és Barssal határos szélén feküdt; ma nem létezik. ') Villa Saagh, quae nunc immutato nomine Thur vocatur 1434 Fejér X. d. VII. kJt. 605. l. — Gyerkkel volt határos, és így alatta a mai Kis-Tiir falu értendő. - Poss. Nagj Thur 1435. í^. o. 718. l — Johannes de Thur királyi embernek van kijelelve az ipoly-sági con­ vent kiraboltatása ügyében Lévai Cseh Péter megidézésére 1446. Fejér, Authent. Dipl. 138. í.—Kis-Túr, Közép-Túr, Nagy-Túr Ipoly­ sághoz közel esik.

Digitized by Google 280 virágzó apátsággal ^), Zscbretfalva, ma Zsibritó ^), Váralja­ falva Litva mellett^), Várbok*), Varsányi), Vmár«), Visk '). Főbb birtokosai: a királyi kamara ^), a királyné °); az

•) PosB. Vjfalu circa fluaiam Ipoly 1330. Fejér VIII. á. III. köt. 489. l — Hont vármegye legszélén Balassa-Gyarmathoz fél mér­ földre fekszik. ^) Poss. Zahara. 1330. V. o. — Balassa-Gyarmattól három negyed órára. '») Poss. Zalába in Comit Huntcnsi 1437. Fejér \. d. VII. höi. S73, I. — Bars határszéléhez közel. ') Abbatia B. M. Y. de Zebegen, mely ma csak czimben él, szá~ mos okleTelbcn van emh'tve a XIII—XV. századból. A Duna partján feküdt, Dömössel szemben, az agy nevezett zebegényi hegyen, mely­ től a falu ma kissé távol esik. ') Poss. Sebrethfolua, Litva vár tartozandóságai közt van említve 1842. Fejér VIIL d. IV. köt, 591 I. — Ma Zsibritó falu Szent-Antal mezővároshoz fél mérföldre. ') Poss. Waralyafalco 1342. U. o. — Litva várához tartozott; ma nem létezik. *) Villa inferior Werbouk IV. Béla által a bozóki prépostságnak adott oklevélben 1262. Fejér VII. d. V. köt. 107. l — Poss. Werbok és tributum in Worbok 1342. VIII. rf. IV. köt. 594. l. — Poss. Varborok in Honthensi Comit. 1415. X d. V. köt. 581. l. — Hontban három ily nevű falu van, u. m. Csábrág-Várbok, Kecske-Várbok, és Korpás-Várbok, mind a bozóki járásban ; az utóbbi ma is a bozóki prépostság arodal- mában esik. *) Poss. Vosyam, Vassyan, Vassan és Vassany in Comit. Hon­ thensi 1303. 1315.1324. és 1411. Fejér VIII. d. VI. köt. 8. 36. és 76. l. és X. d. V. köt. 138. l. — Csánk és Kérrel van együtt említve, melyeknek tőszomszédságában fekszik Lévához fél mérföldre. *) Poss. Vimar és helyesen Vinar in Hont. Comit. a Léva várához tartozó Hont vármegyei helységek közt van említve 1428. Fejér X. d. VL köt. 926. és 940. /. — Ma Vinár puszta Báth mezőváros­ hoz közel. 0 Poss. Vysk cum tributo in Comit. Hunthensi 1347. Fejér IX. d. II. köt. 209. l. — Ipoly-Ságtól nyugotra esik az Ipoly mellett. ^) A királyi kamara jószágaihoz tartoztak e vármegyében a Selmecz, Béla s Bakabánya körül fekvő falvak, melyeket máig is a kamara bír. — E jószágokra 1494-ben 304•/„ 1495-ben pedig 369 fo­ rint esett az országos segedelemből. Fngel e. h. I, d. 23, és 137. U

Digitized by Google 281 esztergomi érsek '), az esztergomi káptalan '), az ipoly-sági prépostsági), a bozóki prépostság *), a pilisi apátság*), a Lévai Csehek °), a Losoncziak ''), az Osgyáni Bakosok ^), a Deméndiek ^), a Horváthiak '*'), Boriak ''), Balogiak "),

') Ciliéi Borbála özvegy királyné bírta Hontban Csalamiát né­ mely Nógrád vármegyei hozzá tartozó helységekkel, melyet tarto- zandóeágaival Albert király 1439-ben tőle elvévén nejének Erzsébet királyiénak adományozott. Okit. XXII. SÍ. ') Az esztergomi érsek bírta Drégel várát a hozzá tartozó Dré- gel és Hidvég mezővárosokkal, Hont faluval s a sipeki részjószággal 1438. Fejér XI d. 37. és 42. l. — Bírta Börzsönyt bányáival együtt 1439. U. 0. 240. l, — Bírta Puszta-Kürtöt 1394. Fejér X. d. II. köt. 229. '. — Kemenczét 1319. VIII. d. II. köt. 229. l. ^) E káptalan bírta és bírja ma is Szebeklébet, Németit több Hout vármegyei falvakkal és pasztákkal 1439. Fejér XI. d. 267. l. — Szálkát, melyet ma az érsekség bír, ÍV. Bélától kapta cserébe a Pest felett fekvő Jenőért. Fejér V. d. II. köt. i32. l. ') Bírta Ipoly-Ságot 1434. Fejér X. d. VII. köt. €04. /. — Egeget 1435. U. o. 719. l. — Olvárt U. o, 718. l. — Tesmagot, Paraszát 1399. X d. II. köt. 707, l. — Alsó-Palojtát 1439. XI. d. 379. l. *) Birta a bozóki terjedelmes urodalmat II. Béla 1135. és IV. Béla 1262-diki adománylevelei szerint. Fejér IL d. 82. l. és VII. köt. V. d. 100.1. ^) A pilisi apát bírta az egyik Marótot, a mai Apáti-Marótot; a másik, a mai Egy házas-Marót, a bozóki préposté volt 1354. Fejér IX. d. II. hot. 3U. l. ^) Mint a Bare vármegyei Léva vár tartozandóságait bírták Hontban Csánk, Kér, Benczháza, Vinár helységeket, Báth mezővá. rost, Csitárt; bírták Vinár várát- 1428. Fejér X. d. VI. köt. 926. l. és Auth. Dipl. 116. l. — Lévai Cseh Péter erdélyi vajda zálogban nyerte Zsigmondtól Hontban Pásztó, Szakálos, Mikola, Perőcsény, Loathó, Zalába és Orsán helységeket 1437. Fejér X. d. VII. köt. 873. l. ') Losonczi László birtokára e megyében 1494-ben az országos adóból 268 ft. esett. JEJngel e. h. I. köt. 23. l. ') Osgyánt és tartozandóságait bírták Kis-Hontban. — Osgyáni Bakos János Hont egyik követe volt 1505-ben. T»dom. tár. Uj foly. VI. köt. 64.!. *) I. Károlytól nyerte e család Olaszországból jött alapítója De- méndet. Budai Fer. e. h. L d. 533. l. — Deméndi Miklós Hont egyik követe volt az 1447-diki országgyűlésen. Lásd; Huny. kora II. köt. 55. lap.

Digitized by Google 282

Dacsók'), Palásthiak'), Szalatnaiak «), Vajdák és Já- nokiak ^), Eirályfiaiak és Veseniek ^), Gyarmatiak, EaKaiak, Figek "), a Kóváriak, Nényei Mocskosok, és Csehiek •*). Bírt e vármegyében néhány helységet Selmecz városa is '). Főispánjai közöl e korból adatok hiánya miatt egyet sem vagynnk képesek megnevezni ®). 18 szór. Liptó vármegye. E vármegye aXIII-dik század­ ban 8 a XIV-dik első felében kelt oklevelekben kerület és vidék név alatt van említve: de már Nagy Lajos korában

") E máig i8 virágzó család ó'sei 1277-ben nyerték Horráthit. Uj Magyar Mui. 1S58.1. köt. 5i. l ") A Boriak őse Miklós l275-ben nyerte adományban Borit. Fe­ jér. V. d. II. hót. 267. l. ") E törzsökös honti cs«lád egyik tagja Balogi Sándor e megye egyik követe volt az 1447-diki országgyűlésen. Has. Huny. kora 11. d. 55. l ') Dacsó Demeter birta Felsö-Palojtát 1439. Fejér XI. d. 379.7. ") A Palásthi család elei már II. András királytól nyertek ado­ mánylevelet , mely a Tábor hegyén 1217-ben kelt, melyről Werböai Tripart. II. rési 14. czim. is emlékezik. Lásd : Lehoaky stcmmatogr. II. 268. l, Schwartner. Introd. in vem diplom. 2. kiad. 303. l. és Rosíy, Tatár­ járás 1^8. l. — Palástot ma is e nemzetség bírja. ') Szalathnyát bírták 1413. F^jér X. d. VIIL köt. 539. l. *) E Hontban máig is virágzó családok bírtak Nagy-Thnron 1435. Fejér X. d. VII. köt. 718. l. ') Királyfián bírtak 1435. Fejér XL d. 379. l. *') Fig György, Kazal Svola és Gyarmati László a fentebb em­ lített Balogi Sándorral és Deméodi Miklóssal Hont vármegyei kö­ vetek voltak az 1447-diki országgyűlésen. Lásd : Hunyadiak kora II. köt. 55. l ') Kóvári Pál, Nényei Mocskos György, Csehi László voltak Hont követei Osgyáni Bakos Jánossal együtt az 1505-diki országgyűlésen. Tud. Tár, Új folyam VL köt. 69. l. ') A Selineczhez tartozó helységek, melyek miud szomszédságá­ ban feküsznek, elÖ vannak számlálva 1. Lajos 1352-diki levelében. Fejér IX. d. VL köi. 55. l. ^) Palugyai Imre, ki e vármegyét Magijarorsi. legujahh leírása IV-dik ftöí.'részletesen leírta, adatok hijányában csak aXVI-dik század köze­ pétől kezdve adhatta e vármegye főispánjainak névsorát e. h. 552. l.

Digitized by Google 283 okleveleink vármegye (Comitatus) néven említik, s oklevele­ sen bizonyos, hogy már e királyunk alatt Liptónak megyei szerkezete volt 0- Nevét kétségtelenül a régi Liptó várától vette *), mely mily régi eredetű lehetett, kitetszik onnan, hogy Liptó-Ujvárról már 1262-böl mutathatunk okleveles bizonyságot'). Adó alá esö házhelye 800—850 körül volt s igy az ország legkisebb vármegyéi közé tartozott *). E vármegyét, vagyis inkább az egész liptai királyi földet, ú. m. Likava, Liptó-Nagyvár és Liptó-Ujvár királyi várakat a hozzájok tartozó urodalmakkal, s Rosenberg, Lipcse, Gibe

') Bizonyítja ezt a liptai regestrum, mely a Bebek Imre országbíró 8 liptai főispán elnöklete alatt tartott Liptó vármegyei közgyűlésből 1391-ben kelt, s melyben az e megyei birtokosok birtokjogait igazoló ökleljelek kivonatosan be vannak igtatva s hitelesítve. Ez oklevelek, melyek 1256-tól 1391-ig terjednek, képezik csak nem egyedüli se­ gélyforrásunkat e vármegye régi földrajzának s birtokviszonyainak ismeretére; miután a liptai régi birtokos nemes családok okleveleiből eddig föltűnően kevés van közzé téve. — Kiadta e registrumot Erdy János, Magyar Történelmi Tár IV. köl. 1—42, /. -~ £ registrumban olvas­ ható Provincia Liptovíensis 1256. e. h. 6. l.; Districtus de Lipto, Distr. Liptoviensis 1286. 1317. 1323. és 1336. 5. 9.12. és 20. l. — Nagy Lajos korában Comitatus Liptoviensis van említve 1358. 1364. és 1379. U. o. 6. 8. 34. és 40. í., mely utóbbi helyen meg van nevezve Nicolaus vícecomes et quatuor ludices nobilium Comitatus Lipto­ viensis ; 1380-ra és 1390-re pedig említve van Egidius vicecomes et iudices nobilium comitatus Liptoviensis. U. o. 30. és 39. l. ') Timon, Imago Novae Hung. II. fej. és utána Palugyai, Megyerend- sier IV. köt. 55. l. azt állítja, hogy e vármegye nem vehette nevét hasonló nevű vártól, mivel Liptó néven se vár, se város, se folyó nem fordul elő. Ez állítást teljesen megdöntik a régi és új Liptó-várról már a XlII-dik századból felmutatható s alább elősorolandó okleveles adatok. — Hasonlóan tévedésben volt Bonfini, ki 1. <»«. 1. könyv. 19. l. Liptó vármegye nevét Liptó városától (a Lyptovia űrbe) származ­ tatja, mely hazánkban soha nem létezett várost Szentiványi, Diasert, Paralip. 23. l. hibásan tart egynek Német-Lipcsével, mely mint látni fogjuk, Liptó néven okleveleinkben elő nem fordul. ') Nóvum castrum Liptó. 1262. Regest. Lipt. e. h. 41. l. *) Az egy forintos adóból Liptóra 1494-ben 854'/,, 1495-beu pedig 791 forint esett. E-^gel e. h. L d. 34. és 134, l.

Digitized by Google 284 városokkal, továbbá a liptai föispánsággal és egyházi kegy­ úri joggal együtt Zsigmond király 1406-ban Garai Miklós nádornak és öcscsének Jánosnak adományozta ^), de már a következő 1407-ben e birtok helyett nekiek cserében a Ba­ ranya vármegyei Nekcse várát és tartozandóságait adta ^). Később e vármegyét Mátyás király, uralkodása utolsó évtizedében, természetes fiának Corvin Jánosnak adomá­ nyozta, ki e birtokától liptai berezeg czimet viselt ^). Azon­ ban valamint a Garaiak nem bírták, ngy ő sem bírhatta az egész vármegyét, hanem csak az abban fekvő királyi vára­ kat, városokat és királyi földet, mely a vármegyének mint­ egy felét tehette *), mert e megyében, mint mindjárt látni fogjuk, számos régi, törzsökös birtokú családok is voltak. Várai: Liptóvár, Liptó-Nagyvár, vagy egyszertlen Nagyvár ^), melynek némi romjai Bukovina helység mellett még látszanak °), Liptó-Újvár, vagy egyszerűen Újvár ''),

') 1406. Exlr. DipU Anohh. XV. cs. 23, «. ') 1407. Exlr. Difi. AnoH\>. XVI. cs. 1. éa 3. ss. ^) Mikor történt ez adományozás , a róla szóló oklevél ismeretlen lévén biztosan meg nem határozhatjuk. Annyi bizonyos, hogy Corvin János már 1482. április 14-dikén az adomány birtokában volt; mert Mátyás öt ekkor kelt levelében, mely által a kihalt Garaiak sik­ lósi várát neki adományozta, Dux Liptouiensisnek czímezi. Okit, DCLXXXVII. 5». *) Hogy e királyi birtok, mint Zsigmond egy 1407-diki levelében (Exlr. Dipl. Anolib. XVI. cs. I. sz.) nevezi, tota terra regalis Liptho, — e vármegyének felénél nem sokkal tett többet, kitetszik onnan, hogy rá 1494-1 en a megye 854 VÍ forintra menő adójából 443, 1495-bcn pedig, mikor e jószágot már nem Corvin János, hanem a nádor Sza- polyai István bírta, 791 forintból 426 esett. Engel e. h. L köt. 34. és 135. lap. *) Castrum Lipto és castrum Liptovar néven említi a liptai regestrum 1262. 1319. és 1315-re, Maggar Tört. Tár IV, hot. 16. és 22. í. — Castrum Liptouiense 1278. Fejér V. d. II. köt. Í4.5. l.; 1439. OkU. XXXII. 5«. — Bona magni Castri Liptowiensis 1451. M'igyar Tört. Tár.

Digitized by Google 285 mely már IV. Béla idejében 1262-ben fennállott vár hihető­ leg a tatárjárás következtében épült, s pnsztaló romjaiban Hradek mezővárostól mintegy fél órára ma is látható ^), és Likava; melyről már a XII-dík század első feléből van okle­ veles emlékezet ^). Városai: Német-Lipcse '), már IV. Béla idejében ví-

//. köt. 209. l. — Portalicium Magni Castri, Mátyás királynak Német- Lipcse részére adott kiváltságlevelében 1459. OkU. CDXCIX. ss. — Castrum nostram Naghwar vocatum in Comitatu Lipthouiensl Zsig­ mond levelében 1399. Fejér X. d. II. hőt. 666. l. — Nogwar 1406. és 1407. Extr. Dipl. Anuhh. XV. ca. 23. és XVI. es. 1. ét 3, ««. •) Neue Ungr. Magatin 1. d. 209. l. '') Nouum castram Liptó néven említi e várat egy a liptai regestrum- bani dézett 1262-diki oklevél, Magjar Tört.Tár IV. köt. 41. Z.—Castella- nus arcis Ujvar in Comitatu Liptouiensi existentis 1400. Fejér X. d. III. köt. 241. l — Castrum Uyvar 1406. és 1407. Extr, Dipl. Anohb. XV. cs. 23., XVI. C8. 1. és 3. 5Í. — Hradek néven említi e várat 1474-re. DlugossXIII. könyv. 511. l. ') Abból, hogy IV. Béla legközelebb említett 1262-diki levelében Isombár gépésznek és Hongh kőfaragónak épen Liptó-Ujvár alatt adományozott három ekényi földet, nem alaptalanul véljük következ­ tethetni , hogy e mesterek épen e vár építése körül szerzett érde­ meikért ny^jrték ez adományt — E korra teszi e vár építését Med- nyánstky is Malerische Beise auf dem Waagflusse 3i. l. ') Körmöcz vAros levéltárában van egy 1129-ben kelt oklevél, mely segédseregek küldését sürgeti Likava várából. Fényes Magyar- orsi. geogr. II. köt. 83. l. — Mint királyi vár castrum Lykwa név alatt van említve Zsigmond 1406. és 1407-diki okleveleiben. Extr. Difi. Ánoh': XV. es. 23., XVI. cs. i. és 3. 5«. — Castrum Lykova 1490. Fray. Epist. Proc. Regni Hung. I. köt. 3S7. í. — E vár sokáig volt Giskra ha­ talmában, kitől Mátyás király visszafoglalván új és díszes építmé­ nyekkel nevelte s fiának Corvin Jánosnak adományozta. ') Oppidum és Ciuitas néven említik okleveleink. — Egyszerűen Lipche név alatt van említve a IV. Béla által a thuróczi conventnek 1252-ben adott adománylevélben a két Sz)ées helység határleirásá- ban. Fejér VII. d. V. köt. 303. l. — Hospites nostri de Liptouia in vil­ lám Lipcse congregati IV- Béla 1263-diki kiváltságlevelében Fejér IV. d. IIí. köt. 12i, l. — Communitas regia privilegiati oppidi Theuto- Lipche in Comitatu inclyto Liptouiensi 1263. V. o. 125, l, — Villa no«

Digitized by Google 286 rágzott, kitől 1263-ban szabadalmi levelet nyert '), melyet V. István 1270-ben, IV. László 1274-ben, III. András 1291- ben és I. Károly 1340-ben megerősített ^). Régi szabadsága szerint királyi dijúl évenként kétszer, karácsonykor és Sz.- György napkor fizetendő 80—80 arany forintot fizetett, mi­ ről a városnak, — mintán régibb kiváltságleveleit Eomo- rovszky Péter Nagyvárban elégette, — Mátyás király 1459- ben új kiváltságlevelet adott s azt 1469-ben átírva újra meg­ erősítette ^). Rosenberg, szabadalmát L Károlytól nyerte 1340-ben, ki e várost ugyanazon kiváltságokkal ruházta fel, melyeket Német-Lipcse élvezett. E szerint a város polgárai bírájokat szabadon választhatták, a szállásadástól mentesek voltak, határukban szabadon vadászhattak, halászhattak, malmokat építhettek, a királyi erdőkben arany, ezttst, réz­ bányákat kutathattak és a szokásos királyi díjak fizetése mellett mlvelhettek; királyi bérőkben pedig évenként 50 márkát tartoztak fizetni *). Hasonlóan régi szabad város volt

stra Lypche vocata in Liptoa existens IV. László 1281-diki lovelében, mely által e helységet Simon fiának Tamásnak a'^ományozza.Fe/ér. V. d. HL köt. 80. l. — Civitas Lipche, libera villa Lipche, Civitas Lipcse Liptoviensis néven említi a liptai regeatrum Magyar Tört. Tár. IV, m. 28. és 31.1. — Oppidum Lypche Zsigmond 1406. és 1407-diki leve­ leiben Extr. Dtpl. Anolzh. XV. cs. 23., XVI. cs. 1. és 3. •», — Ciuitas no- stra Lypch Theutonicalis in Comit. Lyptouiensi, és Ciuitas Libczensis Mátyás leveleiben 1459. és 1469. Okit. CDXCIX.s*. •) Fejér IV. d. III. köt. 124.1. e levelet csak töredékben közli, s így abból csak annyit tudhatunk meg, hogy a város az esztergomi ér­ seknek adandó dézmától felmentetvén, e dézmát a városi egyház, mint Körmöcz- és Selmecz-Bányán, maga bírta, miért a lelkész 50 telektől egy márka finom ezüstöt tartozott az érseknek fizetni. ') A liptai registrum szerint e. h. 28. l. — V. István kiváltságle­ velét egész terjedelemben közli Fejér V. d. I. köt, 26. l. ») Ohlt. CDXCIX. M. *) Fejér VIII. d. IV. höt. 376. l. -^ Ez oklevélben Károly király a várost possessio nostra de Rosenberg-nek, bíráját villicus-nak, lako­ kosait cives et bospites-nek nevezi. — Civitas Rosumberg néven for-

Digitized by Google 287 e megyében Gibe (ma Hibbe), melynek kiváltságlevelét IV. Béla adta 1265-ben, s IV. László 1285 ben, IIL András 1297- ben megerősítette 0- E királyi birtokban lévő szabadalmas városokon kivül, vásárjoggal biró de földesúri hatalom alatt álló helységek voltak e megyében Szent-Miklós *), és Szent- Péter 3). Helységei: Benedekfalva *), Benefalva (ma Benicz) % Benkháza **), Bethlenfölde'), Bobrócz ®), Bodafalva % Bódogasszony falva, a mai Szent-Mária '"), Brezna ^^), Nagy- dul elő az 1391-diki liptai regigtrumban e. h. 28. L, melyben Károly fentebb említett kiváltságlevele említve ran. — Oppidum Rosumberg Zsigmond 1406. és 1407-diki leveleiben Extr. Dipl. Anolib. e. h. ') A liptai regestrum szerint e. h. 29. l., hol e város Civitas seu libera villa Gybe néven van említve. — Oppidnm Gybe Zsigmond le­ veleiben 1406. és 1407. Extr. Dipl. Ánolzb. e. h. ') Yásárjogát 1368-ban I. Lajos adta, Liptai regestrum e. h. 27. l. Poss. Zenthmiklos már 1286-ra előfordul. U. o. 26. l. *) Vásárjogát 1363-ban nyerte. Liptai regestr. c. h, 87. l. — Poss. Zenthpeter 1286. U. o. 26. l. 0 Poss. Benedukfalva 1375. Liptai regestrum e. h. 40. l. — Sz. Mik­ lós és Hibbe között. *) Benefalva 1287. és 1340. U. o. 19. l. — Ma Benicze, Sz.-MiklÓ8- hoz fél mérföldre. ') Terra Benkháza 1354.1358. 1390. U. o. 30. l. — Ma Benikháza vagy Beniky Szelniczéhez egy órára. ') Poss. seu terra Benseőyaandreasfelde alio nomine Bethlenfelde 1360. és 1370. U. o. 13. l. — Ma Berthelemfalva, tótul Dechtari a Vág partíán. ») Villa Bobroch, poss. Bobroch 1283.1286., villa major Bobroch 1317. U. 0. 20. 21. 25. 26. l. — Ma Nagy-Bobrócz mezőváros és Kis- Bobrócz falu. •) Terra Bodafalva de terra Palugya excisa 1283. U. o. 12. l. — Palugyától délre fél mérföldre esik. — Egészen közli az oklevelet Fejér V. d. III. h'ót. 161. /., hol a Bodának adományozott föld, a mai Bodafalva, a Zólyom megyében fekvő palugyai földből kivágottnak van mondva; miből kitetszik, hogy a liptai Palugya vidéke 1283-ban Zólyom vármegyéhez tartozott. ") Villa Bodogazonfalva vocata 1391. U. o. 12. l. — E helység volt Liptó vármegye azon közgyűlésének helye, melyben a liptai

Digitized by Google 288

Bukovina '), GsemDÍcze % Cseremna vagy Cseremle ^), Csi- kóteleke *), Csorba *), Damjáufölde, ma Deményfalva **), Damsteleke '), Dobrava ^), Piathafalva "), öergerfalva '"*),

regestrum készült. Ma is fennálló kis egyházát a közvélekedés a legelső keresztyén egyháznak tartja e vármegyében. Mednyánat- ky Mai. Reise auf dem WaagfltM$e 44, l. — Ez egyházban régi levéltárt s több nevezetességet láthatni, a falu felett pedig egy vár omladéka látható, mely hajdan a templariusoké volt, melyet 1425-ben rontottak le a cseh táboriták. Fénye* e. h. //. kői. 188. l. Has. Mednyánszky e. h. ") Terra trium aratrorum Brezna vocata 1S95. Lip'at regeatrum e. h. 23. l. — Verbieze és Szent-Miklós közt feküdt. ') Silva Nagbokovina 1297. és 1299. Liptai regeatrum e. h. 42. l. — Ma Bukovina falu Árva vármegye határszélén. ') Poss. Sceuniche 1381. U. o. B5. l. — Ma Csemnicze a Vág partján Sz.-Miklóshoz nem messze. ') Terra Cheremle in Comit. de Lypto 1278. Regeatrum de Thuroch Engelnél Monumenta Ung. 81.1. — Terr. Cheremebe 1277. és 1278. Fe­ jér V. d. II. köt. 406. l. — Poss. Cheremna 1360. Liptai regeatr. 29.1. — Poss. Chemperna és Cheremna 1379. U. o. 8.1. — E két utóbbi okle­ vél szerint azOkoHcsányiak bírták, s így a mai Csermno értendő alatta, melyet most is e család bír. *) Poss. Chikkoteleke 1360. Liptai regeatrum 27. L —- Szen^Péter környékén fekvő több falvak közt vsn említve; ma nem létezik. s) Poss. Chorba 1286. U. o. 26. í.— Szepes határszélén esik. *) Poss. Damyanfeldc 1281. és 134a U. o. 6. 7. l — Ma Demjén- falva, tótul Demanova. 0 Poss. Damsteleke 1360. ü. o. 27. l. — Szent-Péter környékén feküdt; ma nem létezik. ') Poss. Dobraua inter duos fluvios Cheremna 1372. U. o. 14. l, — A mai Dubrova Csermnóhoz közel. ^) Terra conditionalis Piathafalva, és terra Fiathafelde, alio no- mine Churma 1279. és 1306. U. o. 11. l, -— Ma Fiatkaháza, tótiil Fiacsics. "*) Scultetia ville Gergerfalva 1380. 1381. U. o. 23. L — Ma nem létezik.

Digitized by Google ') PosB. Harankfyahaza 1379. ü, o. 5.1. — Az Okolicsányiak ősei bírták; ma ne m létezik. ') Emericus de Hlenyk 1323. U. o. 5. l. — Hylinik 1402. 2W. Gyüjl. 1820. Vili. kot. Ii8. l. *) Poss. Hodaz 1323. liptai regestrum 5, l. — Ma nem létezik. *) Pofls. Jamnek 1360. — Poss. Jalochmelleke alio nomine Haky- lese, — poss. Jauor 1368. U. o. 27. l. — Jamnik és Jalócz ma is falu, Jávor • néven mint helység nem létezik: de Javoria nevű hegyet Liptó kelet-éjszaki részében találunk. *) Poss. Iposchfalva és Ipoochfalva, 1358. és 1390. U. o. 40. l. — Ma e néven nem létezik. •) Selniche que nune vocatur Isipfalwa. U. o. 34. l. — Izsipfalva Szelniczéhez fél órára esik. ^) Johannes de Iwankahaza 1391. U. o. 32. l. ~ Tepla határából kiszakítva nyerte Ivánka, Szalók fia 1298-ban, s így bizonyosan a mai Ivachnova vagy Ivachnofalva Teplához közel a Vág partján. ») Poss. Kananuka 1351. és 1355. U. o. 16. l. — Ma nem létezik. •) Kelemenfalva 1264. és 1278. — Kelemen nyerte e három eké- nyi földet IV. Bélától. U. o. 37. t. — Német-Lipcsétöl éjszakra egy mérföldre esik. '°) Kouachan (helyesen Kouachan) sylva deserta seu terra habita- toribus destituta in Provincia Liptoviensi supra villám Zelnicze ad- jacens 1256.; poss. Kovachau (helyesen Kouachan) in Comit. Lipto­ viensi 1379. U. 0. 6. l. — Ma Kvacsány falu Szelnicze fölött fél mérföldre. *') Quoddam pratum in Lipto inter villás Topla et Latniam 1264. U. 0.17.1. — Latniam ma nem létezik. '') Terra Lazán conditionalis 1358.1364. U. o. 34.2. ^ Ma 3 Lázi nevű puszta Német-Lipcsétöl fél mérföldre a Vág mellett. "3 Király-Lehota 1361. Fejér IX. d.IV. hot. 685. í. •- a Vág mel­ lett esik. '') Poss. Likva vocata 1341. U. o. 14. l. — Ma Likavka falu Li­ kává várától nem messze. '*) Lebirth de Lizkfelva 1391. XJ. o. 40. l. — Terra villarum Lisk a két Szlécs határleirásában 1252. Fejér VII. d. V, höi. 303. L — Alsó- SzlécstŐl fél órára esik a Vág partján. HUNYADIAK KORA. VI. KÖT. 19

Digitized by Google 290

Lacska >)> Madácsfölde '); Magyarfala % M^ocza *), Mala- thin *), Marczelfalva •), Meseháza'), Nádasd'), OkoUcs- na •), Olaszi '**); Osztoj *^), Palocsin, ma Plostin '*), Nagy-

"^ '*) PoM. Libele 1341. Liptai Bége$tr. 14. i. ^ Philippus de Lubele egyik kidőlt királyi igtató ember Árvában Felső-Kabinban 1355. Kubinyi, Qeneal. Famitiae de FeUíí-Kubin 27, l — Ma Király-Lubelle ^B KemeB-Lubelle falvak, mely utóbbiból eredt a máig is virágzó Lnbellei és Kisfaludy Lipthay család. ') Terra uniós aratri Jezema- Luchka 1376., terra Luchka 1341. Liptai Bege$tr, 7. l. — Ma Lucski falu az Árvába vezető utón. ') Terra Madachfelde 1390. U. o. 26. l. — A mai Madocsány, Lucskiboz fél órára. ') Foss. seu viUa Magyarfala és Magyerfalu 1239. 1341. 1353. 381. U. 0. 15.16. l. — Magyerfalu 1285. 1286. V. o. 24. é» 26.1. — 1357. U. o. 39. l. — Ez utóbbi adat szerint Okolicsnával volt határos; Magyarfalva csakugyan Okolicsna szomszédságában esik a Vág pariján. *) Poss. Mayocha, terra seu poss. Mayocha vocata octo aratro- rum 1355. U. o. 22, l. — Ma e néven nem létezik. ') Poss. Malatyn et altéra Malatyn alio nomine Meckefelde 1341. U, 0. 20, l, — Nicolaus de Malethyn egyik királyi kijelölt igtató a liptai Szent-Kereszt helységbe 1422. Fejér X i. VI, köt. 981, l. -^ Ma Alsó-» Felső- és Közép-Malatin falvak, Német-Lipcséhez közel. •) Poss. Marczelfalva vocata, terra seu poss. Marcelli 1291. és 1391. Liptai regettr, 11. l. — Ma e néven nem létezik. ') Terra Mesehaza conditionalis 1391. U. o. 19. l. — Hihetőleg egy a fentebb említett Mecseföldével, mely az egyik Malatin neve volt. •) Poss. Nadasd 1285.1286. U. o. 24. é» 26. l. — Ma Nádasfalva, tótul Trsztenna, Szent-Miklóstól éjszakra. •) Akalichna 1295. U. o. 23. l. — Vnia Akalichna 1364. U. o. 10. l. - Poss. Akalichna 1379. és 1357. U. o. 8. ü 39. l. — Az Okolicsányi család ősi birtoka. '**) Olazy 1262., terra Latinorum 1268., poss. Kisolazy 1391. JJ. o. 16. 23. 36. l. — Ma Nagy- és Kis-Olaszi a Vág két pariján. ") Poss. Oztoy 1351. 1373. U, o, 21. l. — Ma nem létezik. ") Poss. Palochyn 1855. Fejár IX. d. II. kbt. 410. l. — Ma Plostin Sz.-Miklóstól fél mérföldre.

Digitized by Google 291

és Kis-Palugya 0> Párisháza ^), Perbenye ^), Poruba *), Proszek *), Rasztöka ®), Revucza "'), Salamonföldje *), Sol-

') ív.Béla Palugya és Újfalu Liptó vármegyei helységekért 1246- ban adta cserébe Miklósnak, Detre fiának, a Balassák ősének, az addig Hont várához tartozott Gyarmatot (a mai Balassa-Gyarmatot). Nagy Iván, Balassa-Gyarmat. Uj M. Museum 1858, I. köt 207, l. •— Terra populorum maioris Palugya et minoris 1284. Fejér V, d. II. köt. 227. l. — Villa Nog-Poluga vocata in Distrietu Liptov 1317. és poss. NogPoluga in Distrietu Lyptho 1324. L Károly király adomány levelei­ ben Fejir Vili. H. II. k'ót. 71. és 552. l. — Has. Liptai regestr, e. h. 9, l. — Villa minor Palugya in distrietu de Lipto 1286* és poss. Eispalugya 1299. U. 0.12. l. — Gaspar de Kispaindya királyi igtató ember volt Liptóban Szent-Kereszten 1422. Fejér X. d. VI. köt, 982. l, ~ Nagy- és Kis-Palugya , mely utóbbit ma is a Palugyaiak bírják, a Vág mel­ lett Szent-Miklóshoz közel esik. ^) Parishaza, alio nomine Zabopalfelde 1350. 1375. Liptai re- gestnm 15. S9, l, — Has. U.o.8.1.-^ Szelniczét(jl délre a Vág mellett fekszik. ^) Poss. Perbenye 1368. U. o. 27, l.^k szent-miklósi Pongráczok bírták; hihetőleg a mai Piibilina, melyet ma is e család bír. *) Poss. Poruba 1379. TJ, o. 8. L — Az Okolicsányiak bírták; ma e néven Liptóban három helységet találunk : Német-Pornbát, Szé- les-Porubát és Kis-Porubát» melyek közül a két elsőt ma is az Okoli­ csányiak bírják. ') Terra inter fluvios Zarazprezek et Zelnicze ezistens, nunc Pro- zek nuncupata 1391. U, o. 15. l. — Szelniczétől éjszakra esik. *) Poss. Eaztoka és Boztoka 1375. 1376. U, o. 14. és 37. l. - Ma Alsó- és Felső-Basztóka a Vág mellett. ') Terra Beucha 1233. Fejér VIL d. IL köt. 366. l, — Due ville in Liptouia existentes Besevnicze inter Zelech et inter alpes a parte Zo lum. 1330. Fejér VIII. d. IIL köt. 490. l. — Poss. Bewutze in Comitatu Liptow. 1355. IX. d. IL köt. 384. 385. l, — Poss. Bewcze 1424. X, d. VI köt, 975, l. — Ma Felső-, Közép- és Alsó-Bevncza faluk Bosenbergtől déhre, a zólyomi határszélhez közel. ') Terra Salamonfulgye in Lipto existens 1284. Fejér V. d. III. köt. 227. l. — Lubelével, Nagy- és Kis-Palugyával volt határos ; ma e néven nem létezik. 19*

Digitized by Google 292 mos 0> Stoizafalva ',^), Szelnicze, SzelniczefS % Szent-Ist­ ván *), Szent Iván *), Szentkereszt, *), Szentlélek '), Szent Márton ^), Szent-Mária »), Szlécs ^"), Tarnócz ''); Tar-

') Pont. Solmns 1298. lAptai regtttrwn e. k, 12, l. — Ma nem létezik. ') Stoizafalvt. U. o. 40, l. ~ Talán a mai Sztosháza Sz-Miklóstól keletre egy órára. *) Villa Zelniche 1256. ü. o. 5. l. — Foss. seu villa Zelniche 1330. U. 0. 36. l. — Populi et villani de Zelnicze 1354. 17. o. 30. l. —.Villa Selniche 1286. U. 34. l. — Ma mezőváros. — Poss. Zelnichefeu 1372. U. 0. 39. Z. " A Szelnicze patak fejénél fekhetett, hol ma e néven nem találjak. *) PosB. Zenteatfan és Zenthstefan 1379. U. o. 8. l, — Okolicsna és Peruba mellett van említve; ma Liptóban ily nevű helység nincs. ') Igen régi temploma a hagyomány szerint II. András korából való. Mednyánszky, Mai. ReUe auf dem Waag. 36. l. — A Szent-Iványi család innen nevezi magát. <') Poss. Zentkeresth in Comit. Liptoviensi 1422. és 1425. Ft^ér X. d. VI. köt. 978, 981, l. — Ma Királyi- és Czin-Szentkereszt. 7) Poss. Zenthlylek 1360. Liptkai regestrum 27, l. — Szentpéter, Tornaija (a mai Poturnya) s Jamnik helységekkel együtt van em­ lítve ; ezek vidékén ma nem létezik. •) A Szent-Márton melletti Mnich (Barát) hegyen, hol a Szent- Márton tiszteletére szentelt igen régi s még a templariusok által épí­ tett egyház áll, halt meg e rend nagy-visitatora • és praeceptora Her^ bersteiner Gottfried 1230-ban. Mednyánssky e. h. 46. l. — Has. Fuaihof- fer MonasterioJogia 2. kiad. II. köt. Í68. l. — A templomos rend eltör­ lése idején ezt a Sz.-Mártont Bóbert Károly az Aba nemzetségbeli Lipolczi Sándornak adományozta 1318. JTofona, Hitt. Crit, V. köt. ta el6»%őban, — Az oklevelet csonkán adja Fejér VIII. d. I. köt. 433. l, ^) Más néven Boldogassaonfalva. — Sz.-Mártonnal együtt egykor a templomosok birtoka volt, kiknek korából maradt fön régi templo< mocskája. — Némely Íróink szerint hajdan az egész likával urodalom e rend birtokában volt. Fuxhoffer e. h. *<*) Due ville nostre Scelech vocate in Lyptou existentes. IV. Béla adománylevelében 1252. Fejér VIL d. V. köt, 302. l.— Ma Alsó-, Felső-, és Közép-Szlécs, mely utóbbi mezőváros. ") Villa Tarnoch 1283., villa Tamouch 1300. Liptai regestrum e, h.21,30. l. — Ma mezőváros.

Digitized by Google •) Ladislaus de Tarnochfeu 1391. U. o. 35. l. — Tarnócz fdlött fekhetett; ma nem létezik. ^) Villa Topla 1264.1278. 1298. 1820. U. o. 17. 22. 32. és 38. l. — Tepla 1278. Fejér V. d. IL hot. 444. í. — RosenbergtÖl 1 mérföldre a Vág partján fekszik. *) Poss. Thraduk 1368. U. o. 27. l. — Szent-Miklóshoz tartozott s a szent-miklósi Pongráczok birták. — Ma e néven nem létezik. *) Poss. Tornaija mint Sz.-Péterhez tartozó beljség van említve I. Lajos 1360-diki uj adománjleveiében. U. o. — Mai neve Potumya; Szent-Péterrel szomszéd. 6) Terra Turapataka 1278. U. o. 23. l — Ma Thurik Rosenberg- hez egy órára. ") A Liptóban eső Újfalu és Palugjáért 1246-ban adta cserébe IV. Béla az addig Hont várához tartozott Gyarmatot, üj M. Museum 1858.1. 207. l. — Ma Liptóban ily nevű hely nincs. ') Poss. Varalya in districtu de Lipto 1323. Liptai Begestrum 5. l. — Bakonya alio nomine Varalya 1353. U, o. 17,1, — Bukovina köze­ lében a régi Liptóvár mellett létezik ma is Váralja nevű hely. «) Poss. Vasych 1286. U, o, 26, í. — A Fehér Vág mellett a sze­ pesi határtól egy órára esik. ») Poss. Vayryson 1360. U. o. 27, l, — Sz.-Péter, Tornalya (a mai Potumya), Jamnich helységekkel egy urodalomba esett, mely hely­ ségeket Vavrisowal együtt ma a Potumyai család bir. "*) Verbecze 1295. U,o. 23, l -> Ma mezőváros Szent-Miklós mellett. ") Poss. és terra Vezuerys 1263.1285.1286. U. o. 24. éa 26. l. - Ma nem létezik. *') Pratum Vyhodna inter aquam Gibe et limites Comitatus de Scepus. 1269. U, o. 26,1. — Ma falu Hibbétől keletre a szepesi or­ szágúton. '») Poss. Vidafelde 1268.1279.1350. ü.o.lO, 32. é$39.l,^UsL Vidaföld, tótul Viszna Dejtari. ") Poss. Vicarisyaylyse 1360. és 1368. U. o, 27, l. — Ma Vita- lisfalva.

Digitized by Google 294

Főbirtokosai: a király s később Oorvinns János liptai berezeg ^), a praemonstratensis rend thúröczi conventje ^), a Szent-Miklósi Pongráczok '), Okolicsáoyiak ^), Paln- gyaiak *), Szentkeresztiek ®), Szentiványiak '), Szentpéte­ riek ®), Beniczkiek "), Csemniczkiek ^"), Malatinszkiek ^% Platbyak ^*), Hodásziak. '^)

') A királyi birtok e megyében a likavai, liptó-nagyvárí éa liptó- tgvári urodalmakból, Német-Lipcse, Bosenberg éa Gibe városokból állott, s a vármegyének felénél valamivel nagyobb részét tette. — Ezt adományozta Zsigmond 1406. a Garalaknak, s Mátyás 1482. kö­ rül Corvinos Jánosnak. — Az e birtokban fekvő falvakról csak igen gyér adatokat közölhettünk, minthogy legföbb forrásunkban, a liptai regestrnmban, e helységek, mint királyi kézen lévők birtokjogát iga­ zoló oklevelek nem fordulnak elő. =) lY. Béla 1252-diki adományából a két Szlécs helységet birta. Fejér. VII. d. V. köt. 302. l. ') Bírták Sz.-Miklóst öt más helységgel. Liptai regestrum 27. l, *) Bírták Okolicsnát öt más helységgel. U. o. 8. l. ^ Okolicsányi Mihály Okolicsnán 1435-ben Ferencz-rendi kolostort alapított. Budai Ferencz Polg. Lex. Ili. d. 2. /. ^) Kis-Palugyát már a XIIE-dik században bírták. Liptai rege- atrwn 12. l. ") A Szentkeresztieknek Zsigmond király 1422-ben adott új ado­ mányt Szentkeresztre. Fejér X. d. Vh köt. 977. l. ') A régi törzsökös Szentiványi család ős fészke a liptai Sz. - Ivány. Mednyánszky e, h. 36. l. *) Szent-Pétert, Tornaiját (a mai Potumyát) és még hatodfél falut bírtak Liptóban 1360. Liptai regeatrwn 27.1. — Ma e helységeket a Potumyai család birja, miből igen hihetőleg következtethetjük, hogy e család amazzal egy eredetű. <*) Benefalvát, a mai Benyiczet,már a XlII-dik században bírták. Liptai regeatrum 30. l. ") Csemniczét bírták 1381. U. o. 35. l. ") A két Malatint bírták 1341. U. o. 20. l. ") E család ősei nyerték Nagy-Palugyát 1317. Lekoczky Stemma- togr. 11.304. l. ") Hodászi Benedek volt Liptó vármegye követe az 1447-diki or­ szággyűlésen. Has. Huny, kora IL 55. l.

Digitized by CjOOglC 295

Főispánjai voltak 1438. Garai László macsöi bán ^); 1443. és 1444. Tarkői Bikalf László >); 1451. és 1457. Szentmiklósi Pongrácz ^); 1480. Czéczei Kis Máté ^), 1486. ugyanő; egyszersmind bajmóczi várnagy; kassai harmin- czados és sárosi főispán ^). 19-szer. Thuróci vármesye. Nevét a régi Tharócz vártól nyerte, mely a hasonló nevti pataktól nyerte elneve­ zését ^). Már IV. Béla alatt előfordul mint vármegye ''), és igy nem állhat meg azok vélekedése^ kik Thnróczot a XIV- dik századig csak királyi pusztának (praedium regale) és Zó­ lyom vármegye részének állítják *). Adó alá eső telke 1000- re nem ment *).

') Fejér XI, d. 83. l. — Ugyanőt Erzsébet királyné ma08Ói bán­ nak , Visegrád és Liptó vár kapitányának czimezi 1439. OJdi. XXXU.sz. ^) Ladislaus de Tarkew Comes Lyptkomensis 1443. OkU. LXIL ÍZ, — 1444-re Bikalf László van emlitye Liptó yármegyei főispánnak Kotachichnály Sylloge Decret. I. d. 90,1,— X Tarkői vagy Tarczai csa­ lád Bikalftól származott, ki IV. Lászlótól 1288. nyerte adományban Tarcza helységet Sáros vármegyében, s így nem lebet kétség, hogy e két helyen ugyanazon férfiúról van szó. ^) Nos Pangracius de Sancto Nicolao Comes Liptoviensis-nek írja magát a Giskrával 1451-ben k6tött egyességlevélben. Magyar Tort, Tár, II. Ut. 208, l. — 1457. Lehoezky, Stenmatogr. I. 129, l, *) SchediíUy Zeitsehrift von und/űr Ungarn III, d. 4. fút, 236. l. ") Lehfíczlá/y Stemmalogr, I. köt. í29.1. *) így módosítandó Palugyai vélekedése, Megyorendster IV. köt. 121.1., ki szerint e vármegye a Thurócz folyótól vette volna nevét. OFilii Jobagyonum per totum Comitatom de Thuroch 1255. Engel Monum. Ungr. 106. /. és Fejér IV. d. II, köt, 293. l. *) Boika, Notit, Comit. 17. l és utána Palugyai e. h. I. köt. 20. l., ki azonban alább IV. köt. 121. l. ugy vélekedik, hogy e vármegye Sz. László idejéből veszi eredetét. ') A házhelyenként egy forintban megajánlott segedelemből 1494-ben 976'/,, 1496-ben pedig 9447, forint esett rá. Begestrum Ula- dislai EngéUnü Qesck. d. ungr. Reicks tmd neiner Nebcn'dnder. Halté 1797. I, köt. 34. é# 135. l.

Digitized by Google 296

Várai : Thuröcz, más néven Znio, mely már a tatárjá­ ráskor 1241-ben fenállott'), s melyet a Forgácsok öse, a Hont-Fázmán nemzetségbeli Ivánka fia András mester ez idő tájban igen megerősített ^). Itt született szent Margit, IV. Béla leánya ^). Szklabina *), melyet Mátyás király fiá­ nak János liptai berezegnek adományozott B nj építmé­ nyekkel diszesített % Blatnicza ^) és Szncsán ').

1) Bízvást következtethetjük ezt lY. Béla 1249-diki oklevelének, mely által András mestert, Ivánka fiát, a nyitrai Mánya nevű földdel megadományozza, szavaiból, melyek szerint nevezett András „lauda- biliter militavit tempore famis et concossionis Begni, cum charissimo filio nostro, Illustrí Bege Stephano, in Castro Toruch suis non par- cens laboribos et expensis" Fejér IV. d. II. kőt. 54. l, — Bétay szerint De Monwehia et Sacra Corona. Cent. III. 15. l. IV. Béla a sajói vereség után menekülve itt pihente ki magát. ') rV. Béla András mester, Ivánka fia részére 1253-ban a gimesi föld iránt kelt adománylevele szerint „idem Magister Andreas — CastrumThuruch munitíssimom fecit construi in nostro semper Domi- nio permansurum" Fejér IV. d. IL köt. 207. í., mit a fentebbiek után a vár alapítására nem magyarázhatunk. — Hogy Ivánka, András atyja, a Hont-Pázmán nemzetségből való volt, kitetszik a részére Gimes földről II. András király által 1226-ban adott adománylevélböl. Fejér III, d, n. köt. 93. l. — E vár alatt feküdt a praemonstratensis rend thuróczi monostora, melyet IV. Béla 1252-ben alapított. Fejér VII. d. V. köt. 295. lap, ') Sientiványif Dissert. Paralip. 22. l, *) Castrum regium Sklabonia 1364.1377.1389. Begestrum de Thu- roch, Engelnél Monum. Ung. 79, 80. l. — Castrum nostrum Sklabonya in Comitatu de Thurocz, Zsigmond király 141C-diki levelében, mely által e várat a vele egybekötött thuróczi főispánsággal és Debreczen városát 13,000 arany forintért Baliczky Andrásnak elzálogosítja. Fe­ jér X. d. V. köt. 79. l. >— Castr. Sclabina 1490. Pray, EpUt. Procerum Eung. I. d. 387. í. — E vár legrégibb okleveles emléke 1263-ig megy fel, mikor Detre zólyomi főispán bírta. Mednyánszhy e. h. 67. l. — Has. Fejér V, d. I. köt, 326. l. ^) Mátyás, király emlékét örökítette e várban a kápolna bejá­ rata fölött álló kőtábla a király czimerével, s a kápolna most már beszakadt bolti vezete csúcskövén kifaragott hollós czimer. Mednyánaz' ky e. h. 68. l,

Digitized by Google 297

Városai: Szent-Márton,mely,mint oklevelekből kitűnik, hajdan királyi város volt. I. Károly 1340-ben ugyanazon kiváltságokkal ajándékozta meg, melyeket Korpona élve­ zett ; I. Lajos 1351-ben Modle földjével ajándékozta meg, 1364 ben felmentette polgárait az eddig Szklabina várához fizetni tartozott adózástól,' 1377-ben pedig a vártól Ambos- falvát elszakasztván a városnak adta évenként 12 arany fo­ rint bérfizetés feltétele mellett 0* Bégi szabadalmait, mintán a hussiták a város felégetésekor kiváltságleveleit elégették, újra megerősítette Zsigmond király 1434-ben '). Szuesán ^) és Majos vagy Mojs (ma Mossócz *), Helységei: Albertfalva % Alfalu % Ambosfalva '),

^) Castellanus de Blatnicha 1372. Begestrum de Tharoch e. h. 86. l. — Castrum Blatnicze 1447. Ohlt. XCIV. B«. 0 Castrum Zuchan 1330. Fejér VIII. d. III. köt. 489. l. — Szuesán mezővárostól fél órára Podhrágy (Váralja) nevű falu mellett van a régi Szuesán vár romja. ') Begestrum de Thuroch, Engel Monum. JJngr. 80. l. hol mindig Ci- vitás Zenth Marthon néven van említve. — Civitas regalis Zentmar- tin-nak nevezi a thuróczi convent 1359-diki levele Fejér IX. d. III. köt. 79. l. — Villa Zenth Marton-nak nevezi a thuróczi regestrum beve­ zetése 1391. Engdnél e. h. 59. l. ') Fejér X. d. VII. kot. 5Q6. /., hol Zsigmond e várost oppidom no- strum Zenth Marton-nak nevezi. ') Civitas Zuchan 1359. Fejér IX. d. IIL köt. 78. 79. l. *) Terra Kiss Moys 1254. Fejér VI. d. U. höi. 380. L—POBB. MOS- soweth conditionalis 12Q9.Rege8lr. de Thuroeh e, h. 62, l.— Libera villa regalis Mayus 1377. TJ. o. 87. l. — Polgárait Nagy Lajos a királyi várak igazítására teendő szolgálatoktól felmentette 1381. TJ. o. 87. l. — Oppidum Moys 1456. Okit. CCLVIII. $z. *) Poss. Albertfelde 1327. 1360.1377. Regeetr. de Thwoch e. h. 70. 71. l. — Ma e néven nem létezik. *) Poss. Alfalu 1366. U. o. 71. l. — Ma nem létezik. 0 Villa Ambus vocata 1377. U. o. 80. l. ~ Poss. Ambosfalva 1327. U. 0.100. l. — Szklabina várához tartozott s ettől elszakasztva adta bérbe I. Lajos Sz.-Márton városának.

Digitized by Google ') Scaltetia liberae villae regalis Bella vocatae 1390. ü. o. 59. l. — A blatnicsai járásban esik. *) Benefalva, terra Bene 1269. és 1280. U. o. 77. l. — Ma Benicz Sz. Mártontól délre a ThnróeB yise mellett. — Innen ered a Thnrócz- ban ma is birtokos Benicaky család. Budát Fw, Polg. Lex, III. d. 470. loíp. ~ 0 Poss. Bistrice 1324. 1347. 1349. 1357. 17. o. 7^. {. - Ma Bisz- tricska Ss.-Mártonhoz fél órára. *) Blatna 1120. Fejér II. d. 64. l. — ViUa Blatnicha 1252. Fejér VII. d. V. kSt. 302. l - Villa Regalis Blatnicha 1377. Btgesir. de Thu- roeh e. h. 87. l. ') Poss. Bobownok 1364. 1381., Bobonok 1353. 1354. U. o. 8i. és iOÍ. l. — Ma nem létezik. *) Poss. és villa Chepehen 1262.1343.1359.1368. U. o. 85.86.106. és 109 l.— Magna Czepczin, ntraque Czepczin 1456. Okk. CCLYIII. t%. — Poss. parua Csepcsin 1371. F^ér IX. d. IV. köt. 379. l. — Mossócz- tól nyugotra esnek. 0 VilU Chomukov 1252. Fejér VII. d. V. köt. 302. l. — Terra Chemakoa inter Thuroch et Tmova 1262. Engel, Momum. Ungr. Í06. l Poss. Chemakoa 1343.1359. U. o. 108.^110. l. — Ma puszta Mosócz és Blatnicza közt* *) Dankfelde (Tömésén). Regestr. de Thuroch e. h. 73. és 476. l. — Tomcsány Sz.-Márton tőszomszédságában esik. •) ViUani de Diwek 1264. Fejér IV. d. lU. hit. 256. l. és X. d. III, köt. 301. l. Superior districtus Deueche II. István 1120-diki ado­ mánylevelében. Fejér 11. d. 64.1. — E levél megvan a Turcsányi család levéltárában, melynek ősei, a Divék nemzetség tagjai, birták hajdan mind a Nyitra mind a Thurócz vármegyében fekvő Divéket, mely utóbbinak vidéke értendő a divéki felső kerület neve alatt. — Gyaek, Dyuek 1374. és 1391. Fejér X. d. III. ku. 301-306. l. '<') Terra Doboa 1263. Engel, Monum. Ungr. 106,1.— Nyitra határ­ széléhez nem messze fekszik. »•) Terra Drask 1269. Fejér V. d. III. köt. 542. l. — Terra condi- tionalis Draskfalva vocata. Regestr. de Thuroa e. h. 103. l. — Ma Draskócz Sz. Márton szomszédságában.

Digitized by Google 299 falra; ma Dnlicz *), Háj % Jahodnik, más néven EisBísz- tricze' ), Jeszen *), Jordániáivá ^), Káinok, ma Elenik •), Kossuth, más néven Udvarcz ''), Kostyán ^), Laszkár ') Laszkócz, ma Lászlófalva vagy Lászlóvá ^% Leszna''); Mat-

'')Emerícu8deFolkaBfalwal447. Okit. XOJV.éa C, s«.*-Blat- nicza vára mellett esik. '*) Poss. regalis Gay in Districtu Thurocziensi 1840. Fejér VIJJ, d. VI. höl. 177. l — Poss. Gay in Comitata Thurocziensi IX. d. VI. lat, 60,1. — Ma e néven nem létezik. ") Poss. Gynegh és Gynek 1376. és 1381. Begestrtm de Thuroch e. h. 11. 72, l. — Káinokkal, a mai Klenikkel van együtt emlitve; ma nem létezik. >) Gywlaffalva 1278,1351,138«. U, o. 75. 76. l. — Michael de öiu- laf alwa 1447. Ohlt. C. ««. — Ma Dalicz Neczpál mellett. ») ViUani de Hai 1264. Fejér IV, d. HL Ut, 255, /.—Ugyanea ok­ levél 1418-diki átiratában, valamint más két 1374. és 1891-diki okle­ vélben e helység neve hibásan van adva Bay-nak. Fejémii Z. d. III. köt. 301—306. l, — Háj Mossócztól délre esik.. ^) Poss. Kis-Bistrice alio nomine Jahodnak nuncupata. Begestrum de Thuroch e. h. 90.1. ~ Jahodnik Sz.-MáTtontól délre egy negyed órára fekszik. •) Terra Jezen in;'Comitatu de Thuroch 1271. U,o,61.l.— MA Nagy- és Kis-Jeszen Sz.-Mártontól délkeletre egy mérföldre. ^) Villa Jordán in Comitatn de Thuroch 1249., terra Jordán 1262. U. o. 64. l, — Poss. Jardan 1255. U. o. 102. /. — A thuróczi re­ gestrum szSvegéhez tett ujabbkor! jegyzet szerint ez a mú ELis-Je- szen falu U. o, 476, l. *) Poss. Kalnuk és Káinok 1376. 1381. ü. o. 71. 72. l. — Ma Fel­ ső- él Alsó-Klenik Sz.-Mártontól délkeletre. ') Udwarcz alio nomine Kossuth 1891. TJ. o. 77. l. — Ekkor Kos­ suth fiai Pál és András bírták. -> Sz.-Mártontól éjszakra fél órára esik. •) Villa Cossan in Provincia Turucs 1330. Fej^ VIII, d, III, Ut, 490. l. — Kostyán Sz.-Mártontól débre fél mérföldre fekszik. ')E falut IV. Béla adományozta Latibomak 12Ö6. Bély Not. Hung. II. hot. 341. l. *o) Terra Lazkoucfa inter flnvium Jezernicha et Thürooh ^1240. Begestrum de Thuroch e. h. 84. l. — Ma Lászlófalva] a Turócz par^'án. ") Poss. Leschna 1315. Fejér VUI. d. VI. köt, 37.1.— Poss. Lesna

Digitized by Google 300] thiócz '), Melki «), Mezöház % Alsó-Micsk *), Muthna *), Murenfölde •), Nádasér, ma Nedezér '), Neczpál ®), Nun- Bir"), Ocsk-Lehotája ^«), Otmárfölde, ma Bodófalva "), Özpatak "), Polerieka '% PoHn '*), Pribócz '% Prie-

1343.1353. Begeilrum de Thuroeh «. A. 92. L — Ma Lieszna Tót-Próna mellett, melylyel az utóbbi helyen együtt van emlitre. 0 Matthynch conditíonalis terra 1233.1255. U, o. 82,2. — Ma e néven nem létezik. ') Melky 1271. U, o. 66. l. ~ Butka és Priekopa szomszédságá­ ban van említve, hol ma nem létezik. ') Po88. Mezeohaz 1343.13ö3. U. o. 92. /. — A mossóczi járásban a Turócz vize mellett fekszik. *) Alsó Mikch, és Alsonich U. o, 95. L — Ma nem létezik. ') Poss* Muthna, alia poss. similiter Muthna appellata 1358.1352. 1359.1343.1867.1368. U. o. 85. 86. és 109. l. — Poss. Media Muthna 1351. Fejér IX. d. H. kot. 131. l. - Muthna 1456. OJdt, CCLVllL sz.— Aía puszta, Csepc8ént6'l délre a Turócz vize mellett. ') Poss. Murenfelde 1362. Begeatrum de Thuroeh e. h. 94. l — Bá- kóczczal, a mai Bakóval, volt szomszéd; ma nem létezik. ') ViUani de Nedozer 1264. Fejér IV. d. in. köt. 255. í. - Poss. Nadaser 1351. 1364. Begeatrum de Thuroeh e. h. 75. és 91.1. — Nodser, NodoBer,Nadoser 1264. 1374.139ldiki oklevelek 1418-diki átiratában Fejérnél X. d. Hl. köt. 300—306.1. — Mossócztól débe fél mérföldre fekszik. «) Poss. Nazpal 1287.1340. U. o. $8. 76. l. — Ladislaus de Necz- pall in Comitatu de Thurocz sita 1447. OkU. XCIV. SÍ. - Blatnicza várától éjszakra fél mérföldre fekszik. ') Terra Nunssir in Thuroeh existens. Begestrvm de Thuroeh e. A. 81. l. — Ma nem létezik. •") Terra Ochklehotaja 1390. U. o. 59. l. — Ma nem létezik. ") Terra Othmar conditionalis 1268. U. o. 62.1. — A Thuróczi Begestrumhoz tett később kori jegyzetek egyike szerint ez a mai Bodófalva a mossóezi járásban. ") Poss. Ewspatak 1356. U. o. 94. 1. — Bákóczczal volt szom­ széd ; ma nem létezik. ") Terra 4 aratorum conditionalis, quae nomine Polcreka voca- tur. 1391. U. 0. 92. l. - Tóth-Próna és Znió Váralja közt. ") Poss. Begalis Polin in Districtu Thuroczieiisi 1340. Fejér Vni. d. VI. köt. 177. l — Poss. Polim in Comitatu Thurocziensi 1353. Fe­ jér IX. d. VL köt. 60. l — Ma nem létezik. •*) Vüla Pribouch 1294. Fejér VL d. I, kot. 282. l. — Duae viUae

Digitized by Google 801 kopa ^), Próna '), Rákócz 3), Raksa *), Rudoa *), Ruthk «), Sólomos '), Szent-Mihály % Szent-Péter % Szebeszlócz vagy Szoboszló, más néven Folkusfalva '"), Szklabina ^'); Szo- nomine Prebouch 1235. 1344.1353. ^s 1364. Regeiir, de Thuroeh e. h. 68. 69. l. — Szent-Mártontól délre esik. •) Prekopa 1271. U. o. 66. l. — Villa regalia Precepa 1359, Fejér IX. d. III. kőt. 79. l — Sz. Mártontól éJBzsikxa, a Tharócz vize mellett fekszik. ') Terra Porouűa in Comitatu de Torouch 1279. Fejér. V. d. II, hőt. 5i5. l. — Terra ad praedium nostrum de Torucz pertinens Prouna vocata in fine districtus de Turuch a parte occidentali prope Visegrád adiacens 1293. Fejér VI. d. I. köt. 243. 244. l. — Poss. Prona 1343.1353. Regestrum de Thwoch e. h. 92.1. — Ma Tót-Próna mezővá­ ros, a Prónay család ősi birtoka. ') Terra Bakouch 1244. Regestr. de Thuroeh e. h. 76. l Poss. Rakouch 1356. l/. o. 94.2. — Ma Nagy-és Kis-Bakó a Turócz vize mellett. *) Forum Bakas 1120. Fejér II. d. 64. í. — Terra és poss. Baxa 1280. 1340.1388. Regeatr. de Thuroeh e. h. 98. l, ^ Mossóczczal délről határos. ") Budna 1120. Fejér e. h. — Poss. Buda 1343. 1353. Begeslr. de Thuroeh. e. h. 92. l. — Ma Budnó Tót-Prónától délre. •) Villa Vrutk 1255.; Wrutk 1271., terra Buthk vocata 1285.1340. 1360.1369. 1387. Begestr. de Thuroeh e. h. 65. 66. éa 107. l. — Ma Felsö- és Alsó-Butka a Turócznak a Vágba szakadásánál. ') Villa Solumus vocata iuzta fluuium Blathnicza in Thuruch existens 1252. Fejér VII. d. V. köt. 301. l. -^ Blatniczával és Csema- kovval volt szomszéd. *) Plebanus ecclesie b. Micbaelis Archangeli de Zentmihal 1418. Fejér X. d. III. kőt. 300 l. — Sz.-Mihálj Mossócztól délre fekszik. *) Poss. Zenth Péter 1323.1386. Begeetr. de Thuroeh t. h. 68. 79. l. —A blatniczai járásban a Thurócz bal partján esik. '") Terra Zoboslo 1230.1241.1285., populi villae Zehk Zoboslo 1271. Poss. Zoboslo alio nomine Falkusfalva conditionalis 1391. U. o. 100. iOl. l. — Villa Szebeslavcz 1274. és 1294. Fejér VI d. I. köt. 282. l. és VI. d, II. köt, 416. l. Poss. Szebeslowez és villa Sebesslaucz 1447. Okit. XCIV. és C. ti. ~ Ma Szebeszló puszta Folkusfalva tőszom­ szédságában. ") Castrenses de villa Szklabinya 1269. Fejér IV. d. II. köt 542. l. — Ma Szklabina és Szklabina-Váralja falvak a hasonló nevti vár közelében.

Digitized by Google 302

C8ÓCZ *), Tarnócz '), Torbogzló % Thurán *), Újfalu, ma Ká­ rolyfalva '), Zábor •), Zalnsa '), Zanasán '), Zaturcsa, *), Zorkfalva ma Zorkócz ^^), Zsámbokrét "X Zsarnócza, Zsar- noyicza; ma Jezernicze **), Zsamöcza melléke '^), Zserno-

') Terra Sochouch 1258. Begeatr. de Thuroeh e. h. 88. l — Villa Zo- chouoh in Comitata de Thorucz 1279. Ftyér V. d* II. köt. 545. l. ') Terra Tomonch vocata in Thurucz existens 1262. Fejér IV. d. III. m. 59. l. — Terra és posB. Tamouch 1262.1266. és 1381, Regeatr. de Tktwoch e. h. 99. l. — Ma Tamó falu a Turócz vize mellett. *) Po88. Kis-Torbozlo 1383. 1384.1389. Begeatrum de Thuroeh e. h. 78. l. — Alia Torbozlo 1389. U. o. 79. l — Ma Trebosztó a blatniczai járásban. *) Johannes de Turan Thorócz megyei birtokos volt 1367.1377. U. 0. 95. l. — Ma Thurán mezőváros a Vág mellett. *) Villa Wyfalu vocata in comitatu de Thurucz 1279, Fejér V. d. II. köt. 545.1. — Terra VyflFalu vocata in Comitatu de Thuroeh 1272., poss. Uyffalu 1377. Regeatr. de Thuroeh e. h. 61. és 85^ l. Az utóbb idé­ zett oklevelek szerint Károly fiai birták; ma a thuróczi regestmm- ba igtatott későbbi jegyzet szerint Károlyfalva Blatniczához nem messze. •) Poss. Zabor 1374. Regeatr. de Thuroeh e. h. 6i. l. — Sz.-Márton- tói délkeletre egy mérföldre. — Has. 1263-ra Fejér V. d. I. hőt, 326. l. 0 Poss. Zalusa 1377. U. o. 85. l. — Újfalu, a mai Károlyfalva, mellett esett, ») Terra Zanasan 1242. 1273. ü. o. 8i. l. — Poss. Zanasan 1363. U. 0. 93, L — Ma nem létezik. ') Terra seu poss. Zaturcha 1380. ü. o. 66. l — Ma Alsó- és Fel- ső-Zaturcza Sz.-Bíártonhoz közel a Thurócz vize mellett. — E két helységet IV. Béla adta a Zatureezkyek őseinek 1255. Bél. KotiUa Hung. n. d. 332. l. "•) Paulus literátus de Zorkfelva 1358. 1360. XJ. o. 70. és 83. l. — Zörkócz falu Mosócz szomszédságában. '') Villa Zobokrek in Pronincia Turucs circa fluuium Béla 1330. Fejér VIIL d. III. kot. 490. l. ~ Ma Thűrócz-Zsámbokrét a Béla pa- taka mellett. ") Terra Zamocha in Comitatu de Thuroeh, terra Samovicha 1350.1361. Begmtr. de Thuroeh e. h. 70. l. — Bégi jegyzet szerint a mai Jezernicze. ") Poss. Samoucha-melleke 1364. U. o. 75. és 9% l. — Ez adat szerint Nedozérrel volt határos.

Digitized by Google 303 vicza, ma Vahotfalva *); Vendég *), Vidafölde % Volka; ma Valcsa *). Főbirtokosai: Gorvinus János liptai berezeg, s utána a Szapolyaiak ^), Kinizsi Pál % a tbaróczi prépostság ''), Körmöcz városa ^), a Prónaiak **), a Neczpáliak *°), Tburó-

') Terra duorum aratrorum Sernovicha 1266. U. o. 63, l. — Vahud fiai bírták; régi jegyzet szerint a mai Vachotfalya. ") Terra Vendeghi ex alia parte fluminis Thnroch 1245. U. o. 67» l — Terra Vendegh 1344. ü. o. 66. l. — Villa Vendég 1359. Fejér IX, d, III. köt. 79. l — Sz.-Mártontól éjszakra feküdt a Thnrócz yize mellett. ') Terra Wida IV. Béla adomány levelében, melynek keltéfil a Regestrum de Thurochban e. h.83, l. hibásan áll 1315. 1265. he­ lyett. — Vidafelde 1378. U. o. 102. l. ^ A Zsamócza (Jezernieze) patak mellett feküdt Nedozér szomszédságában. Ü. o. 75, l, — Ma nem létezik. *) Terra Volka 1252. Fejéi- VIL d. V. köt, 300. l. — Ma Valcsa falu Znió-Váraljától éjszakra. ^) Corvinus János birta e vármegyében a szklabinai várat és urodalmat, metlynek Mátyás király halála után is az 1490-diki egyet- ség értelmében, birtokában maradt. Pray, Epist, Procerum B, Hung. m. d, 387. l, — Thuróczi jószágára 1494-ben 308 forint és így az egész vármegye adóilletőségének csaknem egy harmada esett; 1495-ben azonban kétségtelenül ugyané jószágért Szapolyai István nádorra esett 310 ft. Engel e. h. L d,34, és 135, l. *) Kinizsi Pál jószágára 1494-ben 82 forint esett. Engel e, h, 34. lap. Ö A thuróczi prépostságnak IV. Béla adományozott Toróczban <5t falut s ezenkívül Blatnicza mellett egy Sólomos nevű helységet. 1252-ben Fejér VU, d, V, kot, 300,301. l, - Birtokára e megyében 1494- ben 121 ft adó esett. Engei e. h. 34» l, *) EörmScz város birtokára 1494 -ben az egy forintos segedelem­ ből 75 forint esett. Engd e, h. — Turócz vármegyének vele határos déli részén bírt, hol Alsó- és Felsó'-Tuitsek , Szklenó, Stubnya, H^ éi Cseremoszno helységeket ma is bíirja. ') A Próniaiak ősének Beesk comesnek IV. László király adta cserében Szócsócz és Újfalu Thurócz megyei helységekért Prónát 1279. Fejér VI, d. I, köt. 244. /., melyet a hozzá tartozó helységekkel ma is e család bír.

Digitized by Google .304 cziak *), a Rakóvszki % Tarnóczi ^), Raksányi *), Csepcsé- nyi *), Beniczki *), Jeszenszki '*), Plathi ®), Folkusfalvi csa­ ládok •). Birtokos volt e vármegyében a Szent-Márton vá­ rosi egyház is *").

'0) A Neczpáli Jasth család őse János 1287-ben nyerte IV. Lász­ lótól Neczpált. Fejér V. d. III. köt, 348. í., melynek birtokában ót IIL András is megerősítette 1295. VI, d. I. köt. 342. l. — Neczpáli László Blatnicza várában székelt, s ez urodalomból egy cserjét adományo­ zott Folkosfalvi Imrének 1447. Okit. XCIV. és C. at. — Ugyanő az 1447-diki országgyűlésen a főrendek sorában yan említve. Suny. kor. II. k. 54, l. <) A Thúróczi család hol Alfalváról, hol Szent-Mihályról irta magát. E családból származott a krónikairó Thúróczi János, Gyuri- kovics. Tud. Gyűjt. 1822. V. köt. 50. l. — Has. lehociky, Stemmatogr, II. köt. 4ií. l, — Thúróczi Benedeket az 1447-dik országgyűlésen a főrendek közt találjuk említve. Huny. kora II. köt. 55. l. ') Bákóczot vagy Bakót e család ősei IV. Bélától nyerték 1242. Begestr. de Thuroch e. h, 76. /., mely birtokukban Őket IV. László is megerősítette. Budai Fer. Polg. Lex. Ül. d. 146,1. — Bakovszky Miklós mint Szebeszlóval szomszéd birtokos említve van 1447. Okit. C. sz. ') Tarnóczi vagy Tarnóczky Kristóf thúróczi követ volt az 1505- diki országgyűlésen. Tud. Tár. Ujfoly. VI. köt. 64. l. *) Baksát IV. László adományából bírták 1280-tól fogva. Eegestr, de Thuroch e. h. 98. l *) Csepcsént és Muthnát bírták. U, o. 85. 86. — Nagy-Csep- csénben és Muthnán bírt Nagy-Csepcséni Gergely 1456. Okit. CCLVIII. 8». ') E család ősei Bene földét, a mai Benefalvát vagy Beniczet Thuróczban IV. Bélától 1269-ben nyerték. Begestrum de Thuroch e. h. 77. l. ') A Jeszenszkiek IV. Lászlótól kapták Jeszent 1271-ben U. o, 61. lap. '') Felső- és Alsó'Eálnokot (Kleniket) bírták aPlathyak Thurócz­ ban 1408. SchwartneTf Introd. in Diplom. 255. l. *) Folkusfalvi Lacsnik Bálint Szebeszlóval szomszéd birtokos volt 1466. Okit. C. si. — A Lacsny család ma is birtokos Thuróczban. '**) Dancs mester adományából nyert bizonyos szántóföldet és rétet külön határokkal 1315. Begestr. de Thuroch e. h. 90, l és Fejér VIII. d. I, köt. 592. l. — Ez egyház Thuróczban ma is birtokos.

Digitized by Google 305

Főispánjai közöl említhetjük Baliczky Miklóst 1451-re ^), és Erneszt Jánost 1470—1474.re '). 20-szor. Árva vármegye. Nevét Árva várától nyerte, mely azt a hasonló nevtt folyótól vette. A XlV-dik század­ ban vegyesen fordul elö oklevelekben kerület (districtus) és vármegye (comitatns) nevezet alatt ^}. Bonfini és Ranzan a vármegyék közt sorolják elő ^). Adó alá eső házhelye csak mintegy 300 volt % és Így hazánk legkisebb vármegyéi közé tartozott. Vára: Árva vár ^), a hova záratta el Mátyás király Várdai Péter kalocsai érseket'), melyhez a vármegye több mint kilencz tized részét magában foglaló árvái királyi oro-

') Szent-Miklósi Pongrácz Giskrával 14ől-ben kötött egyess^gle- velében Baliczky Miklós thuróczi főispán Giskra párthívei közt van előszámlálva. Magyar Tört. Tár. II. köt. 208. l. — Ugyanő Szklabina várában év nélkül kelt levelében Nícolaus de Balusz alias Comes Comitatus Tburocz-nak írja magát. Wagner, DipUmatarium Com. Soros, U7. lap. ') Erneszt Jánosnak Szklabina várát, melyet még Zsigmond király zálogosított el Baliczky Andrásnak, 1470-ben adta Mátyás király, őt egyszersmind thuróczi főispánná nevezvén; Thúróczon kivül Zólyom és Körözs vármegye főispánjává is tette őt Mátyás 1464-ben Budai Ferenci, Polg. Lex. II. d. 166. l. ') Bizonyítják ezt az egyes helységeknél alább idézendő okle­ velek. *) Bonfin. I. tiz. I. könyv 19. l. mint Morva* és Lengyelországgal szomszéd vármegyét említi. — Említi JRantan is Epitome rerum Hung, Ind. I. Sehioandtnemél Scrijpt. rer. Hung. I. köt. 33i, l. *) Az egy forintos segedelemből Árva vármegyére 1494-ben 299,1495-ben pedig 801 forint esett. Engel e. h. I. köt. 34. és 136. l. •) Castrum Árva 1319. Liptai Regestrum. M. Tört. Tár. IV. köt. 22. l. — Castrum nostrum Árva vocatum L Lajos 1355-diki levelében. Fejér IX. d. 11. köt. 384. l. — E vár részletes leirását adja Mednyánsz- hy, TaschenbuchfUr Vaterl. Gesch. 1820. 46. l. *) Rétai, de Monarch. et Corona Hung. Schxvandtnemél Script. rer. Hung. II. köt. 683. l. — Has. Huny. kora V. köt, 301. l.

HUNYADIAK KOBA. VI. KÖT. 20

Digitized by Google 306 dalom tartozott 0* ATT&D kivfil tObb y&roak okleveles emlé­ két e Tármegyében nem találok '). Htítf$6gei ') : Bíaztercz ^\ Bzina % Csépinpataka, ma Stepanó % GaezelfaWa, ma Geezely''X Hodochin ^^ ^^' Bzenoya"), Isztebnek ^% Felsd-Knbin ''), KaMen ''X Med-

*) £ nagyssertt iirodalinat» kéaőbbi birtokoaa Tharsó nádor ren- delkes^se következtében, leányági örökösei máig b osztatlanul bír­ ják. Finyut Magyarorti. geogr. IL köt. 20.1. ') Fényenuk e. h. 22.1. említve van, hogy Feleö-Kubinnál, vala­ mint Podbiel falu mellett Bieti nevű halmon régi vár nyomai látsza­ nak : de hogy e várak az általunk leirt időszakban fenállottak volna oklevelekkel nem bizonyítható. ') Árva vármegyéből, melynek legnagyobb része e korban kirá- lyi birtok volt, aránylag igen kevés helységnek találjuk emlékét azon eddig közzé tett oklevelekben, melyek az e megyebeli nemes­ ség birtokjogaira vonatkoznak. Arra pedig, hogy Árvában, hol ma hat mezővárost találunk, e korban város létezett volna, adatot épen nem találtunk. *) Poss. nostra Bisterch I. Lajos adománylevelében 1349. Fejér IX. d. I. köt. 653, l — Ma Nagy- és Kis-Bisaterecz az alsó-kubini járásban. ') Poss. nostra Bzina 1349. ü. o. és 1346. U. o, 319. l. — Ma Bzin- ne, Alsó-Kubinhoz nem messze. ') Terra et sylva in Arua ezistens — — Chepanopataka vocata 135&. BegeUnm de Thuroch e. h. 95. l. — Ma Felső-'és Alsó Stepano, fa­ luk az árva-váraljai járásban az Árva vize mellett. 0 Stephanus et Thomas dicti Bessenew de Gaczelfalwa Árvában Zaszkaliczát bírták 1387. U. o. 82. l. — Ma Geczely, vagy Geozelfolva Alsó-Kubin közelében. *) Poss. Hodochin in Arwa 1391. U. o. 72. l. — Terra circa fluvium Hodochin et Javra Pataka in districtu de Arwa 1350. (helyesen 1355.) U. 0. — Egész terjedelmében közli az itt idézett oklevelet 1355-re Fejér IX. d. IL köt. 387—389. /., hol azonban e hely neve terra circa riuulos Horochjn et Javanukpataka alakban van adva. ') Poss. Jeszenova vocata in Árva ezistens 1356. Fejér IX. d. II. kőt. 538. l. — Felső-Kubin mellett esik. "') Poss. Istebnek vocata in Comitatu de Arwa, és poss. Istebna 1382. Begeitrum de Thuroct e. K 67. L — Ma Isztebne az alsó-kubini járásban. ") Meeko, filius Adriani de Felseo Kubin királyi igtató ember volt

Digitized by Google 307

•epatakOi Revisnye'); Sznchahora ^), Tornovapataka *), és Zaszkalicza ^). Föispáigai közöl csak az egy Eomorovszky Pétert ne­ vezhetjük meg^ ki, mint Giskra hive, Liptóban és Árvában hatalmaskodott s magát 1451-ben árvái főispánnak irta"). Legfőbb birtokosa e vármegyének a király volt^ ki a vármegye legnagyobb részét tevő árvái orodalmat bírta, melyet a csehekkel folytatott belvillongások idejében Ko- morovszky tartott elfoglalva, mígnem azt tőle Mátyás ki­ rály 1474-ben visszavette''). Mátyás király később fiának

Árva megyében 1345. Fejér IX* d, L hot, 318. h — Foss. nostra regalis Felseu Kabin nominata in districtu de Arwa I. Lajos 1355-diki ado­ mánylevelében, mely által e helységet Árva várától elszakasztván, a Kubinyi család őseinek adja cserében Liptó vármegyei Bevucze nevű falujokért. Fejir IX, d. II, köt, 383-885. l, és 42i. l, ^ Foss. Felseu Kubbyn 1325. 1355.1356.1361.1391. Begestr. de Tkuroch e. h, 96. 97.1. — Foss. Felsö-Kubyn in Districtu Arwa 1361. Fejér, IX. d, III. höt 222.;. — 1424. X. d. VI. hőt, 974, l, - A Kubinyi család ősi birtoka. ") Terra de Kublen in Orauia ezistens ... sub alpibus Ghoch 1314. Fejér VIlI. d. L höl. 553. l, — Az Árvát Liptótól választó Chocs havas alatt Felsö-Kubintól délre feküdt, melynek hatáijárásában Kolbyn folyó van említve 1355. Fejér IX, d. II, höL 422, l, ') Terra circa riuulum Medvepataka in districtu de Arwa 1355. Fejér IX d. VII, hőt. 135. l. — Hihetőleg a mai Medvedcze az árva- varasai járásban. ') Terra Bevissne in Arwa existens 1272. Regestmm de Thuroch e, h, 72. l, •— Az alsó-kubinyi járásban; a Beviczky család ős* birtoka. ') Sucha Hóra Sckuoarlner, De scultetiis 167, {. — A trsztennai já­ rásban GaUicia határszélén esik. ^)Terra circa riuulum Tomowapotoka vocatum in districtu de Arwa 1355. Fejér IX, d, VII, hőt. 135.1. — Ma e néven nem létezik. ') Foss. Zazkalicha, és sylva Zazkalicha in Comitatu Arwa 1345. és 1349. Fejér IX, d. I. höl, 318. és 653, l, — Foss. Zaskalitza 1387. Begestrum de Thuroch e. h, 82. l, — Ma Zaszkalja falu Alsó-Kubinhoz közel az Árva parsán. 0 Schedius, Zeitschri/t von vnd för Ungem, Ül Bánd. 4, He/l. 236. lap, ') Lásd : Suny. hóra IV. köt. 353. l. 20*

Digitized by Google 808

CoryionB Jánosnak adományozta ez nrodalmat ^). Nevezete­ sebb birtokosok voltak még e vármegyében a Enbinyi; Mes- kő, Ivanovics rokon családok ^) és a Reviczkiek '). 21-szer. Zölyom vánnetye. Nevét Zólyom várától vette; melyet dselnk bejövetele ntán a honfoglaláskor Bora vezér építtetett *). Gazdag arany- és ezttstbányáiröl volt ne­ vezetes ^). Adó alá eső házhelye mintegy 1500 volt ^). Várai: Zólyom, mely a hasonló nevfi város déli részén fekszik. Itt I. Lajos építtetett egy királyi lakot, melyet Má­ tyás bővített és királyilag ékesített; ma már a szép termek, melyek boltozatain különböző festvények voltak láthatók, magtárai és a kamarai tisztek lakásain! szolgálnak ''). Besz-

') Mily nagy kiterjedéBŰ volt ez urodalom, kitetszik onnan, hogy 1494-ben Árva yánnegye 299 forint adójából a Corvinos János birto­ kára 248, a következő évben pedig Szapoljai István nádor ugyan­ ezen birtokára a 301 forintnyi Összes adóból 288 forint esett. Engel e. h. 34. éa 135. l. ^) E három család azon rokonoktól származott, kik Liptó megyei Revucza fali^'okért 1. Lajostól 1355-ben Felsó'-Kubint nyerték cse­ rébe. Has. Budai Ferenc* Polg. Lex. II. köt. 496, l. — Felső-Eubinyi László budai tiszttartó és várnagy, később II. Ulászló udvamoka és nagy-bányai ispán volt. Lehoczkyf Stemmatogr, II. köt. 202. l. — Kubi- nyi Máté 1505-ben a Bakos mezei országgyűlésen Árva vármegye követe volt. Tudománytár Uj folyam VI. köt. 64. l. ') £ család bírta és bírja Árvában Bevisnyét, melytől nevét is vette. *) Anonymus Belae Regia Nótárius XXXIV. fej., ki szerint e kŐbŐl épített vár még az ő korában alapítójától Borstól Borsod-Zólyom nevet viselt. — E.vár nem egy a Zólyom város déli oldalán fekvő zólyomi várral, hanem attól távolabb a Szalatna vizén túl a ma Pustihrad puBztavár)nevű hegytetőn állott, hol ma nyoma is alig látszik. Fényes, Magyarorsz. geogr. II. köt. 607. l. — Pustihrad egy erdőrészét máig is Borsuvának hivják. *) Bonfini I. tiz. 1. könyv 19. l. *) A házhelyenkénti egy forintos segedelemből Zólyom várme­ gyére 1494-ben 1546,1495-ben pedie: 1421 forint esett. Engel e, h. I. d' 33. és 138. l. 0 Említi e várat, castrum Zólyom, IV. Béla Dobronyának és Bá-

Digitized by Google 309 terez e-Bánya vára a várossal összeköttetéBben van; ebben esik az 1776-baii alapított besztercze-bányai püspökség nagy régiséget mutató székes egyháza ^). Zólyom-Lipcse % Do- bronya ^), Végles ^), Eorpona, melynek erősségét a Giskrá- val Felső-Magyarországon hatalmaskodó csehek építették ^), és Libeth •).

basz&nek adott kiváltságlével^beii 1254. Fejér IV, d, U, köt, 229. l. — CaBtrum Zolium Ulászló levelében 1440. Chmel, Gesch. Frí^r. IV. II. d. 730, l. —• Castrum Zoliense, Giskra levelében 1456. Okli, CCLIII. *». ') Itt mulatott Mátyás király nejével Beatrixszal 1478. Bonfini IV. tiz, V, könyv, 436. l.~^A Huny. kora U, köL 535. /., a Szilágyi Erzsé­ bet által a királynak visszaadandó felső-magyarországi várak közt tévedésbőll van Beszterczebánya irva Besztercze (Yág-Besztercze) vára helyett. Az idézett 1457-dlki oklevélben ugyanis, Kaprinaindl Hist. Dipl I. kőt. 208, l, és Fejérnél XI, d. 26i, l., valamint Genus et incun, Joh. de Hunyod 232. {., castrum Beztrecze öt más Trencsén megyei vár közt említtetvén, kétségteleníil Vág-Beszterczére magya­ rázandó. ') Castellani nostri de Lipcse Dávid zólyomi főispánnak Pojnik helység részére 1400-ban adott kiváltságlevelében Okit. CCCLVIII. ai. — Gregorius Comes Corbauie, Castri Lipczensis Capitaneus 1451* M. Tört, Tár. II. kőt, 208. l. — Castrum Lipcze 1440. Chmelnél e, h. IL d, 730. lap, ') Castrum Dobronya 1440. Chmelnél e, h, *) £ várban kelt, Dátum in Castro Wygles, Zsigmond király le­ vele az erdélyi püspökségnek jobbágyai feletti törvényhatósága ügyé­ ben 1406. Fejér X. d. IV, kőt, 486, l. — Vnser vesten Wigles im SoL Erzsébet királyné levelében 1440. Okit, XXXVIII. «>. —- Jodocus de Ewssaw Capitaneus Castri Wygles 1451. Magyar Tört. Tár, II, köt. 208, l. — Jodocus CapiUneus de Wegles 1457. Okit. CCLXVUI. ez. — Has. 1458. Okit. CCLZXVI. ÍZ. — Castrum Coygles (hibásan Wygles helyett) 1440. Chmelnél e. A. — Az idézett oklevelekből világosan ki­ tetszik azon monda alaptalansága, mely szerint Mátyás e várat fia születése emlékére építtette s azért nevezte volna Viglesnek, mert ez örvendetes hirt éppen e helyen vadászva hallotta volna meg; mit már Budai Ferenc* is helyesen megczáfolt Polg. Lex, II, köt. 302, l, &) Hogy Korpona már 1437-ben fallal kerített város volt, kitet­ szik egy oklevélből, melyben Hospitáló B. Elisabeth Yiduae extra muros oppidi Carponensis említtetik. Magyar Tud. ÉrteketS I. kőt.

Digitized by Google 310

Városai: Zólyom, igen régi yiros, melyről már a XII- dik Bzázad első feléből ran okleveles adatunk ^). A tatárjá­ ráskor szabadalomleveleit elvesztvén^ IV. Béla uj ki­ váltságlevéllel ajándékozta meg 1244-ben, mely szerint ré­ gibb szabadalmaik értelmében lakosai papjokat magok vá­ laszthatták, birájokat hasonlóan szabadon választhatták, s ha a városra nézve jónak látszott, évenként mást tehettek helyébe; a város határában régi szokás szerint fát és követ szabadon vághattak, vámfizetéstől fel voltak mentve, a zó­ lyomi főispán vagy ndvarbirája erővel nem szállhatott meg nálok «). Ugyancsak IV. Béla e kiváltságlevelet 1254-ben átirván, a várost a mellette esŐ Halász falnval ajándékozta meg, s polgárainak megengedte, hogy általános hadjárat idején egyedül a királyi zászló alatt tartozzanak a zólyomi főispánnal hadba szállani ^). Ugyanő 1263-ban visszaadta a városnak a királyi vadas kert felett fekvő földjét, melyet néhai Mikó zólyomi fttispán elfoglalt volt *), miről szóló le­ velét IV. László 1274-ben átirva megerősítette ^). Később

224.2. — A plébánia templom körül máig is látható erősséget azon­ ban a Giskrával 1440-ben bejött csehek ^pitették a régi yáros rom­ jainak anyagaiból U. o, 226. l. — Has. Palugyai, Megyermd$i«r IV, Ut. 133. l. ') A Libethbánya város közepén fekvő négy tornyú várat, mely ma városi tanácsházul szolgál s hajdan meg volt erősítve, a közvéle­ kedés szerint Mátyás király építtette. Fényesj Maggarorsz. geogr. 11. köt, 667, lap. ') II. Bélának a bozóki prépostságot alapító levelében 1136. elő­ fordul magna via, quae ducit ad Zoliam. Fejér II. d. 83. l. — Palugyaif Megyerendszer I. d. 5. l. alaptalanul állílja, hogy e várost Bors vezér építtette, mert Béla király névtelen jegyzőjének idézett helye nem a városra, hanem a régi Borsod-Zólyom kővárra szól. ') Fejér IV, d. l köt. 332. l. — Itt a város lakosai populi noetri de villa Zolon néven említtetnek. •— Villa Zolyo néven fordul elő e vá­ ros IV. Béla 1250-diki levelében. Fejér IV. d. II. köt. 61. l. ») Fejér IV. d. IL hot. 213. í. — Itt a király e város lakóit höspites nostri de villa Zolon néven említi. *) Fejér IV. d. lU. hót. 142. í. ») Fejér V, d, II köt, 187. l.

Digitized by Google 311

I. Károly^ I. Lajos, Zsigmond és Mátyás királyoktól nyert sza- l^adalmakat ^). Besztercze-Bánya^ Zólyomnál njabb telepit- Vény , mit latin Novnm Zolium, német Nensohl neve is bizo­ nyít *). Eredete IV. Béla korára yihetö vissza, ki ide bányami- velés kedvéért szászokat telepitett ^) és őket 125ö-ben jeles szabadalmakkal ajándékozta meg^).£ kiváltságlevelet átirta 8 megerősítette V. István 1271-ben «) és IV. László 1287- ben ^). Határait Thurócz és Liptó felé terjesztette III. An­ drás; ez történt 1309-ben is ''). A csehekkel folytatott belhá- borúk idejében Giskra hatalmában volt ^). Mátyás király, ki e város szép vidékét szerette s itt több izben mulatott, több királyi bányavárossal egytttt lakosait a kincstári adó s

') Fénye»i Magyarorsi. geogr. IL köt, 667, f. és Patugyai, Megyermd- MÉT IV. d. i38, l, *) Nóvum ZolimuDak nevezi e várost Zsigmond király itt kelt (Datam in Novo Zolio) levelében 1405. Ftjér X. d. 17. fó'<. Z76. l. — Ciuitas montana Noui Zoly, Giskra levelében 1450. OKU. CXIX. sz, ^) A XVI-dik században élt Thnrnschwamb krónik^a szerint Beszterczebánya IV. Béla ideje előtt falu volt, s nemesek bírták, kiknek ott jobbágyaik voltak; IV. Béla telepitett ide bányamivelés" ért idegeneket, kiket kiváltságlevelében hospites nostrí Saxones-ek- nek nevez. Engd, Qeseh. des tmgr. Beieha. Halle 1797,1. Th. 192.1. *) Fejér IV, d. U. köt. 296, l. és Endlicher Monum. Hmg, 489, l, — Ez oklevélben nem nevezi ugyan IV. Béla e város lakosait szászok­ nak, de mégis arra látszik mutatni azon pont, mely szerint a biró által megítélt párviadalban, ha a felperes közölök, vagy nemzőtökből való, vagy velők egy szabadalmű, kerek paizszsal és karddal tar­ tozzanak vivni, mint a szászok szokása tartja— A várost IV. Béla nova villa Bistricia prope Lypzhew néven említi; miből kitetszik, hogy Lipcse ez ig telepnél régibb s ekkor még nevezetesebb hely volt, ^) Fejér V, d. I. kot, 164, l,-^ A város itt nova villa Bisztrícze prope Lipcham néven van említve. •) Fejér V, d. Hl, hSt, S47. l, és ismételve ü, o, 3S7. l, 0 Fényes e, h, 11, d, 663, l. és Palugyai e, h, IV. köt. 128. l. *) Kitetszik ez Szentmiklósi Pongrácznak Giskrával kötött egyességéből, melyben e város Civitas Bistricz néven a Giskrának hódoló városok közt van említve. Magyar Tört, Tér. U, d. 208. l,

Digitized by Google 312 minden más országos közadózás fizetésétől örökre felmen­ tette 0- — Korpona^ igen régi bányaváros, melynek szás^ lakosait II. András 1212-ben telepitette ide mint bányászo­ kat ^). A tatárjáráskor elveszett szabadalomleveleik helyett IV. Béla njat adott 1244-ben % melyet V. István 1270-ben és IV. László 1272-ben átirva megerösitett *). E IV. Béla által Eorponának adott kiváltságokat, az úgynevezett kor- ponai jogot, idővel királyaink kegyéből több kisebb váro­ saink is megnyerték és élvezték ^). Lakosai megszaporod­ ván egy rész kiköltözködött s Gömör vármegyében Dobsina várost alapította 1326-ban ^). Eorpona szabadalmait I. Lajos is megerősítette s egyszersúiind a kamaranyereség fejében fizetendő évi illetőségét 48 forintban állapította meg 1369- ben ] Zsigmond királytól pedig évenként két országos vá­ sárra szabadalmat és czimert nyert ""y Ugyan csak Zsig­ mond Zólyom vármegyével, Zólyom, Breznóbánya s más városokkal együtt nejének Borbála királynénak adományoz-

') 1470. Okit. DXIV, SB. — Itt a város montana civitas nostra Bistriciensis néven fordul elö. ') Csery József, Eorpona város ismertetése. Magyar Tudom. Érte- Ae»6' /. kőt. 1281. — Saxones de Corpona. IV. Béla 1238-diki levelében. Fejér IV. d. I. Ut. f 37 l. ») Fejér IV. d. I. hot. 829. l. *) Az első oklevelet közli Fejér V. d. I. köt. €7. l; a másodikról emlékezik Csery, Magyar T%id. ÉrtehtzH I. Jcöi. 132. l. ') Hogy Zsolna e joggal élt, bizonyítja Eorpona város levele 1370. Fejér XI. d. 622. í. — A Thurócz vármegyei Sz.-Márton 1840-ben nyerte e jogot I. Károlytól. Regeslrum de Thuroeh e, h. 80. l. — Privi- gye Eorpona szabadalmaiban 1379-ben részesült. Magyar Tud. Érte­ keid I. köt. 129. l, — Csetnek e jogot elfogadván, önként vetette ma­ gát alá Korpona város tanácsa felsőbbségének 1464-ben. Okit. CCCLVII. ««. — Zólyom-Lipcse 1330'ban nyerte e jogot. Fejér VIII. d. III. köt. 416. l. — Pojnik városát e joggal Zsigmond ajándékozta meg 1405-ben. Okit. CCCLVIILsz. ') Generstchf Denktoürdigkeiten der kön. Freyatadt Késmárk I. d. 1Í5. l. ') Csery, Eorpona város ismertetése. Magyar Tud. Értekew /. köt. 135.136.1.

Digitized by Google 818 ta 0. y. László 1453'baii biztosította a várost, hogy soha senki részére el nem idegeníti; Mátyás király pedig IV. Béla által nyert szabadalmaik értelmében a város polgárait 1467-ben minden vámfizetéstől felmentette, s 1471-ben a csehektől szenvedett romlásaik tekintetbe vételével évi 132 forint bérökből 32 forintot örökre elengedett ^). Breznóbá- nya, városi szabadalmait, melyek Selmeczbányáéval egye­ zők voltak; 1380-ban nyerte I. Lajostól. Ezen a város ha­ tárait kijelelő kiváltságlevelét átírta ngyanő 1381-ben ^). — L Lajos e levelét, Zsigmond király 1404-diki kiváltságleve­ lével együtt, mely által a breznóbányaiakat a királyi tisztek számára bármi néven szedni szokott fizetés és megrovás terhe alól felmentette, újra átirva megerősítette Albert 1439-ben *). Mátyás király 1488-ban neje Beatrix, e város birtokosa, kérelmére évenkínt egy országos és minden szom­ baton hetivásár tartására adott neki kiváltságot ^). Libet- bánya, városi kiváltságait L Lajostól nyerte 1382-ben "). Zsigmond király 1405-ben lakosait minden királyi vám alól felmentette s e levelét 1434-ben átirva megerősítette '). A cseh háború idejében Giskra hatalmában volt ^). Mátyás

•) Chmel, Gesch, Fridr, IV. II. hot. 729. l ') Csery, Korpona város ismertetése e. h. I. köt. 229. S32. 235. l. ') Lajos király 1380. és 1381-diki levele, melyekben a várost Ciuitas Brizna, Bryzna, Brzna néven említi, megvan Fejérnél IX. d. F. höl. 390. és 461. l. — Zsigmond 1405-diki levelében is Ciuitas Briz- na. Fejér X. d. IV. köt. 376. l *) Albert e levele II. Ulászló 1494-diki átiratában megvan a ma­ gyar tud. Akadémia oklevélgyűjteményében. — A várost Albert e le­ vele Oppidum nostrum Bresznawanya néven emliti. ^) Oppidum Brezno-Banya néven említtetik e levélben OJdt. DCCLXVII. 55. — Civitas Bersnebanya, és Bersnyebanya Beginalis Maiestatis 1494. és 1495. Engelnél e. h. I. d. 8i. és 139. l. «) Fejér IX. d. V. kőt. 577. /. — Itt a város lakosai Ciues nostri de Lubetha néven vannak említve. ') Fejér X. d. VIL hót. 568. l. *) Civitas Libetha , Szentmiklósi Pongrácz Giskrával kötött egyességlevelében 1451. Magyar Tört, Tár. II. hot. 208, l.

Digitized by Google 314 király 1465-b6n a város és két falnja Zeckersdorf és Sajba lakosait, a csehek által elégetett régibb kiváltságleveleik értelmében a kamaranyereség fizetésétől, 1470-ben pedig a többi királyi bányavárosokkal együtt a kincstári adótól és minden más országos adózástól és d^tól felmentette 0* ^^' lyom-Lipcse % I. Károlytól ugyanazon szabadalmakat nyerte, melyeket Korpona élvezett, 1330. és 1340-ben ^). Dobronya és Bábaszék, szabadalmairól, melyeket már régebben is él­ vezett, lY. Bélától nyert kiváltságlevelet 1254-ben ^). Kagy Lajos e két város és Kémet*Pel8Őcz előbb határozatlan mennyiségit királyi évbérét a három város által egytttt két részletben fizetendő 50 márkában állapította meg 1351- ben % mit Zsigmond is helybenhagyott, e három város évi bérét a Nagy Lajos által sza bályozott 200 arany forintró húszBzal kevesebbre szállítván le 1419-ben % Német-Pel-

') OkU. CCCLXXI, és DXIV. «2. — Az előbbi oklevélben Civitas nostra de Lubetha, az ntóbbiban Montana Civitas nostra Libetha né­ ven van említve. — Mátyás 1482-diki levelében possessio Lubeth Ba­ nya. OkU. DCLXXXVUL ««. >) Lipcse Zoliensis 140^0kU.CCCLVIJJ. 82.—Miű Tót-Lipcse ne­ vezetének e korban még semmi nyoma. 3) Fejér Vni. d. lU, hőt. 416. l. és YIll. d. IV, m, 444. i. — E le­ velekben I. Károly possessio nostra Lipcse vagy Lipcsa in Comitatu Zoliensi néven említi. — Említve van e város Lypcsa név alatt 1250- ben. Fejét IV, d. II. hőt. 6i, l, — Beszterczebánya 1255-diki kivált­ ságlevele is bizonyítja e hely régiségét, a noua villa Bietrícia prope Lypzhew nevezettel. U. o. 297. l. *) Hospites de Dobroya et Babaszek. ü. o. 228. I. és Enálieher Momtm. Árpad, 482. l. ^) Dobronya, Babazeky, Nemet Pelseucz liberae villae nostrae in Comitatu Zoliensi 1351. Ftjér IX, d, II, hőt, 68. l, — Átírva megerő­ sítette e levelet ugyancsak I. Lajos 1380-ban. Fejér IX, d. V, hSi, 391, lap, *) Judices ciuium hospitumque villamm Dobronya, Németh Pel- sScz ac Babaszeky 1419. F^ér IX. d. VI, hőt. 211. {. — Ez oklevélben emlékezet van IV. Béla 1254-diki és V. István 1270-diki kiváltságle* veiéiről. — A Bábaszék és Korpona határvillongásai ügyében 1361-

Digitized by Google 315

Bőcz^ I. Lajos 1351-diki levele szerint királyi bérét együtt fizette Dobronya és Bábaszék városokkal ^; Zsigmond ki­ rály pedig mindazon kiváltságokban részesítette, melyeket 6 két város IV. Béla 1254.diki és V. István 1270.diki levele értelmében élvezett ^). Ponikot^ ma Pojnik kamarai mező­ várost^ mint halászat és vadászatra nem alkalmas királyi földet 1284-ben adományozta IV. László Filep mesternek az Ottokár és a kunok ellen folyt bábortükban szerzett érde­ meiért^ kinek utódait Sós Pétert és Tamást I. Lajos e birto­ kukban 1373-ban megerősítette 0* I>e már 1400-ban Dávid zólyomi főispán e királyi helység jobbágyait, a király hely­ behagyásába blzva^ valódi városi kiváltságokkal ajándé­ kozta meg; melyekben őket Zsigmond király 1404-ben meg­ erősítettéi egyszersmind a várost Eorpona kiváltságaival ajándékozván meg. E levelet átirva megerősítette Mátyás király 1464-ben *). Hdységei: Badiny *), Bana % Bucsa '), Cserény *), ben kelt ítéletben pedig e két levelén kiyttl említve van még IV. Lászlónak 1274-beQ és I. Lajosnak 13ő4-ben Bábaszék s hihetőleg ezzel együtt Dobronya részére is adott kiváltságlevele. J^ejér IX. á. VIL köt,505. l *) Fejér IX, d/IL köt. €8.1 *) Fejér IX. d. VI. kot. 211. l. — Dobronyiva, Bábaszék és Német­ vagy Szász-Pelsőcz ma is kiváltságos mezővárosok a kamara birto­ kában. — Az ezekhez közel eső Tót-Pelsőcz kamarai mezővárosról e korból nem találtunk okleveles emlékezetet.- •) Fejér IX. d. VII. kőt. 677.1. *) OkU. CCCLVIII. sz. — Valamint Mátyás, ugy Zsigmond levelé­ ben a város possessio nostra Ponik néven van említve. ') Superior villa hospitum de Badyn in Districtu de Zolom 1295. Fejér VI. d. I. k»f. 3i6. l. ^ Beszterczebánya és Zólyom közt a Garan pariján esik. ') Terra sen possessio Bana vocata intra villás Nemethy et Za- brad in Oomitatu de Zoulnm 1320. Fejér VIU. d. II, kU. 288. i. — Ma e néven nem létezik. ') Terra hospitum de Bucha 1254. Ft^ér IV, d. II. kőt. 2U. l. - Zólyom város batárleirásában jön elő, melylyel tőszomszéd.

Digitized by Google 316

Dubravicza *), Halász^ Zólyom mellett ^), Horonecz *), Ko- vacsov *), Eeremnicze *),Leliota'),Lucsa '), Németi 'JíRad-

*) Terra nostra lylvoia, ad praedium noBtrum Zolum pertinens Cheren nuncupata. III. András adománylevelében 1300. Fejér, VL d. II. hőt. 261. l — Ez oklevél szerint előbb néptelen volt. — Ma Cse- rénj falu Zólyom és Pojnik közt. ') Dabraoice mint Pojnikkal szomszéd helység fordul elő 1400. OkU. CCCLVIII. •». - Pojniktól délre fél mérföldre esik. ') Terra villae Halasz, prope Zolon, in qua nostri pisoatores ha* bitabant, IV. Béla 1254-diki levelében. Fejér IV. d. 11. köt. 213. {.—IV. Béla Zólyom város határához csatolta. ') Scultetia Horonecz Comitatus Zoliensis 1390. Fejér X d. I. höt. $14. l. — Ez oklevél szerint Nagy Lajos adta e soltészságot Pálnak, István fiának, s igy igen hihető, hogy ezen horoneczi soltészság érten­ dő azon Plantatie Paali nevezetű helységen , melynek dézmáját Zsig­ mond a breznóbányai lelkésznek ajándékozta 1405. Ft^ér X. d. IV. köt. 376. l. — Hronecz Breznóbányától fél mérföldre esik a Garan mellett. *) Hospites de Koachou 1254. Fejér iV, d, II. köt, 214. l. — Zó­ lyom város határleirásában van emlitve, melytől Kovacsova fél órára fekszik. *) Villa Keremnicze 1295. Fejér VI. d. I. köt. 3i6. l. •— Badinynyal volt határos; ma Kremnicska, vagy Körmecske Badinytól fél mér­ földre. •) Vüla Lehatha és Lehata 1309. Fejér VIII. d. I, köt. 351, l. — A radványi egyházhoz tartozott egyházi tekintetben, s igy a mai Le* hotka falu értendő alatta Badványtól keletre egy mérföldre. ') VUla Lucha 1405. Fejér X. d. IV. köt. 376. l. — Dézmáját Zsig­ mond király a breznóbányai lelkésznek adományozta, s igy hihető, hogy e város közelében esett, hol ma nem létezik. ') Poss. Nempti in Comitatu Zoliensi 1281. Fejér V. d, III. köt, 93. l. — Villa Nemethy in Comitatu de Zoulum 1320. Fejér VIII. d, II. köt. 288. l. — Ma e néven nem létezik. *) Terra Badona a IV. László által Dénesnek a Badvánszkyak ősének adott adománylevélben 1287. Fejér V. d. Ül, köt. 355. l. — Via de Badyn in Baduanya 1295. Fejér VI. d. I. kJöU 3i7, L — Ecelesia B. M. de Rodona 1309. Fejér VIH. d. l. köt. 351. l. — Badvány ma mezőváros. '") Poss. Bakolcz, in Districta Tajose, ad Comitatum de Zolyo pertinens 1324. Fejér VUI. d, II. köt, 554. l. — 1326. VIU. d. lU. Wí.

Digitized by Google 817 vány 9), Rákolcz ^"), Sajba ^), Seilersdorf *), Somaszeg *), Szászfalva *), Szelnicze *), Zabrad ^), Zolna'). Főbb birtokosai: a királyné ^), Emészt János % Besz-

Í24. /. -^ Talán a mai Alsó és Felsö-Rakitócz értendő alatta a Ga- ran mellett. ') PosB. Saiba 1465. Okit. CCCLXXL *5,— Libetbánya város bírta, melyhez igen közel esik. ') Poss. Zailerdorff 1465. U» o. — Ma inkább tót Povraznik nevén ismeretes, Libetbányától nem messze. *) Poss. Sornazeg in Com. de Zoulum 1320. Fejér VIII. d. II. köt. 288. l. — Ma nem létezik. *) Dayid, filius Zaz de Zazfalva. 1391. liptai regesír. Magyar Tört. Tár. IV. köt. 6. l. — Ennek őse András 1256. beszterczebányai biró volt; Szászfalva, melyről vette nevét e család, ma Szászova Beszter- czebánya mellett. •) Villa Zelnicz 1250. Fejér IV. d. II. köt. 60. l. — Villa nostra Selneca vocata, in qua hospites liberi resident, in Comitatu nostro de Zoulum, rV-dik László király adománylevelében 1288. Fejér VII. d. V. kőt. 473. l. — rV. László e helységet a thúróczi prépostságnak ado­ mányozta, melyet nagyatyja IV. Béla, ez oklevél szavai szerint, az ő születése hirének örömére alapított; mely adatból, miután a thúróczi prépostság 1252-ben volt alapítva. Fejér VII. d. V. köt. 300. í., kitűnik, hogy IV. László 1252-ben született s így trónra léptekor 1272-ben 20 éves volt. — E helység ma Szielnicze Zólyom városától éjszakra egy ól-ára; a thúróczi prépostság javaival előbb a jezsuiták, később a beszterczebányai káptalan birtoka lett, mely ma is birja. «) Villa Zabrad in Comitatu de Zoulum 1320. Fejér VIII. d. II. köt, 288. L — Ma. nem létezik. ') Poss. Zolna vocata, Zólyom vármegyei nemesek birtokában 1891. Fejér IX, d. I. köt. 544. í. — Ma Zolna vagy Zsolna Zólyom vá­ rosától éjszakkeletre egy mérföldre. ') Erzsébet királyné bírta Zólyom, Lipcse, Végles, Dobronya vá­ rait és városait tartozandóságaikkal 1440. Chmelnél Gesch. Fried. IV. II. köt. 730. l. ~ Ugyanő zálogosította el Ebersdorfer Beinprechtnek Végles várát5000forintban 1440. Okit. XXXVIII.sz. —Beatrix ki­ rályné birta Breznó-Bányát 1488. OMt. DCCLXVII, sz. Bírta e várme­ gyében Mátyás király adományából a zólyomi és a besztercze-bányai bányákat is. Bonfin I. Hz. I. könyv 4. l. — Birtokaira 1494-ben 510, 1495-ben pedig 484, ezenkívül Breznó-Bányára 1494-ben 100, 1495- ben 59 forint adó esett. Engel e. h. S3. és 139. l.

Digitized by Google 818 tercze-B&nya városa ^), Libeth-B&nya városa ^, a thnröczi prépostság % a Radyánszkyak % Döcziak ^), Madácsok % Miesinszkyek ^). Főispánjai kOzöl e korból Emészt Jánost említhetjük, kit Mátyás király 1474-ben nevezett ki Zólyom és EOrözs vármegye főispánjává s horvátországi bánná ^). 22-szer. Nögrád vármegye. *). Nevét a régi Nógrád várától nyerte, mely már őseink bejövetelekor fennállott ^"). VoltNagy-ésKis-Nógrád;azta részét ugyanis a várme­ gyének, mely az esztergomi érsek hatósága alatt állott, Nagy-Nógrádnak, a másikat, mely a váczi pttspőki megyé­ hez tartozott, Eis-Nógrádnak nevezték "); annak azonban

') Erneszt János bírta e vármegyében a lipcsei yárat és nrodal- mat. Budai Ferenet, Polg, Lex. II, d, i66. l, ') Besstercze-Bánya város birtokaira 1494 és 1495-ben egyfor­ mán 130 forint adó esett. Engel e, h, ') Libeth-Bánya birta Sajba és Seilersdorf helységeket 1465. Okit, CCCLXXL »z. — Ezeket mais bírja. ') £ gazdag prépostság IV. László adományából 1288. nyerte e vármegyében Szielniczét. Ft^ér VII, i, V, hot. 473, h *) £ család őse Dénes 1287-ben nyerte IV. Lászlótól Badványt, melyet máig is bír. Fejér V. d, III, köt, 355, l. — Mint ez adatból ki­ tetszik, alaptalan az a monda, hogy e család egy juhásztól szárma. zott volna, kinek Mátyás király egy kedvező hirért annyi földet adott, mennyit egy nap kecskéivel körüljárhatott Has. Budai Ferena, Poig. Lex. IIL köt. 144. l. *) Dóczi Demjén birtokára e megyében 1495-ben 28 forint adó esett Engehtél e. h, i39. X. ') E család 1300-ban nyerte III. Andrástól Cserény helységet FeéirVI,d.II,köt.26i.l, ') Missinczky György zólyomi követ volt az 1505-diki országgyű­ lésen. Tud. Tár., Ujfoly. VI, köt. 64. /. — E család bizonyosan a Zó­ lyom vármegyei Micsinye nevtt falutól vette nevét ») Budai FerencZf Polg. Lex. IL d, 166. l, — Has. Nagy Iván, htagyar- oret, esaládai III. köt. 238. l, ') Comitatus Neugrad, Neograd, Novigrad, Nograd név alatt em­ lítik okleveleink. '*) Jnonymua Bekte Regis Notariue 33. fej. •') Pázmán, Synod. Appendix /. 82. l, Desericiue, JBpiegopatus Vadén-

Digitized by CjOOglC 319 hogy e Tármegye mint törvényhatóság e miatt két felé lett volna válva, semmi nyoma nincs. Földje termékeny ') s adó alá eső telke mintegy 5000 volt. ^) Várai: Nógrád, mely már Árpád bejövetelekor fenn­ állott ^). £ várat Báthori Miklós váczi püspök Mátyás király idejében, mint a püspökség birtokát egy traui építőmester által igen jeles épületekkel diszesitette ^). Fülek '^XKél^k^ % Szé- csény "^j, Hollókő «), Somoskő »), Salgó ^*»), Buják ''\ Szan- sis 6, l, — Maior Neugrad Demeter esztergomi érsek 13S4-diki levesé' ben Fejér X. d. L Kot. 161, l és számos más helyeken. ') Banzan, Ind, 11, 46, l, ')£ vármegyére az egy forintos segedelemből Ud4-ben 5026, 149ö-ben pedig 4911 forint esett. Begestrom Uladislű. EngehUl Oe$ch, d, ungr, Reicha ti. teiner Nebenlánder I. köt, 26, és 182, l, ') Castrum Nongrad. Anonymu* B, Regis Nótárius 33, fej, — Paro- chia Castrí Novigrad 1229. Fejér lU, d, U, kőt, 194, l, -. Castrum Neo- gradiense 1246. IV, d, I, köt, 408,1. ^ Castrum Neugrad 1248. IV, d. IL köt, 14, l, *) htvánfi, Hist, Hung, XXVUL könyv, 381, L, ki szerint e várat Kálmán király idejében az oroszok építették. «) Castrum Filek 1246. Fejér IV. d, I, kSi. 403, l, — Castrum Filek' in Comit. Neogradiensi. 1435. X d, VII, kot. 640. I. — 1438. XI, d. 139, lap. — Castrum Fylek 1483. OkU, DCCX. », ') Castrum Keykeu vocatum 1290. Fejér V. d, m, köt, 497, és 500, I. — A vár belső kapuján levő felirat szerint e várat a Balassa család ősei 1237-ben alapították. Moctáry, Nógrád várm, lU. 133, l, 0 Szécsény vára építését Széchényi Ferencznek tuligdonítja Moesáry, Nógrád várm, III, köL 141,1,,^. szerint e várat 1433. a hussiták elfoglalták. ') Castrum Holoukw vocatum in Comitatu Neogradiensi ezistens. 1313. Fejér VIII, d, I. kiöt, 489. l. — Castrum Hulloukeu 1324. VIII. d, II, Köt, 504, l, ') Castrum Somoskeo 1341. F^ér VIII. d. IV. kőt, 498,1. *^) Castrum Salgov 1341. U, o. 501. L — Salgo 1394. X d, II, köt, 234, l, — Castellanus castri Salgo 1481. OkU. DOLXXV. és DCLXXVI, SS. — Említi e várat, mint a melyet Mátyás király 1460-ban a csehek­ től visszafoglalt, Bonfin is Hl. tix. IX. könyv, 382, l, Saigon (helyesen Salgou) név alatt ") Bi^ák várát Albert király adományozta Bátori Istvánnak. Bu­ dai Ferenct, Polg. Lex, I, d. 159. l Castrum Buyak 142d.FejérX, d, VI k. 583. l.

Digitized by Google 320 da 0, Ecseg '), Gács % Zagyvafö *), Gyarmath *), Bagjas '), Ozdin ''), és Sztrahora vára^ mely Kékkőhöz nem messze Esztergály (tótul ma is Sztrehare) mellett feküdt ^). Losonez mellett is épített e korban Giskra egy Szent-Eirály nevtt vá­ rat, melyet ama is Királydomb nevezetű hegyen állott, s sz. István királynak szentelt kolostorból alkotott ^), Divény és Sámson vagy Fehérkd várairól, melyek e korban már igen hihetőleg fennállottak, valamint az ősrégi Pogányvárról és Kámor váráról okleveles emlékezetet nem találunk ^%

') Petrus Comes Neograd et Castellanus de Zonda 1301. ée 1347. Fejér IX. d. L kot, 509. l. — Castrum Zonda 1439. Okit. XXIII. st. ') Castrum Echeg in Comit. Neugradiensi 1347. Fejér IX. d. II. köt. 209. l ') Említi e várat praesidium Giscrae in monte Galchure (gácsi hegy) név alatt 1451-re Bonfin. IIL lis. VII, könyv. 344. l. ') Castrum desertum Zag£iwafew 1435. Fejér X. d. VII. kot. 663. l. — Zaygriapheon eltorzított néven említi e várat, mint a melyet Má­ tyás 1460-ban a csehektől visszavett, Bonfin III. th. IX. könyv 382. l. — Bonfin e helyneve föntebb (Huny. kora III. köt. i68. l.) Peszler után hibásan van Szkálnokra magyarázva. *) Turris de Gyarmath 1290. Fejér V. d. III. köt. 497. l. «) Castrum Baglas 1324. Fejér Vili. d. U. köt. 504. l. — Castrum Boglyas 1341. VIII. d. IV. köt. 502. l. — Romjai Baglyasalja helység közelében esnek. ') Usdin név alatt emUti e várat 1460-ra B(mfin III. Hz. IX. könyv 382. l. — Bomjai Ozdin falu mellett, Nógrád éjszaki részében, ma is láthatók. Mocsári, Nógrád vdrm. 1.187.2. — £ vár neve fentebb (Euny. kora III. köt. 168. l.) hibásan van Osgyánnak értelmezve. ») Castrum Strahora 1324. Fejér VIII. d. U. köt. 504. í. — E vár romjaiFelső-Esztergály falu mellett láthatók, mely hajdan kiváltságos mezőváros volt. Mocsáriy Nógrád vártn. I. köt. 328. l. •) Castellum Zenthkiraly prope oppidum Losonez 1451. Fejér^ Ge­ nus et ineun. Joh. de Hunyod. 161. l. — Has. Suny, kora II, köt, 181. l. '") Kovachichf Form. Solemn. 324. l. töredékeden közöl egy Mátyás király korabeli oklevelet, melyben castrum Syrek vocatum cum perti- nentiis in Com'itatu Neugradiensi existens említtetik : de a kivonat­ ban közlött oklevél e szavai után nem merhetjük biztosan állítani, hogy a Heves vármegyei Sirok vár, melynek talán csak némi tarto- zandóságai feküdtek Nógrádban, Mátyás idejében Nógrád vármegyé­ hez tartozott volna.

Digitized by Google Digitized by Google Digitized by Google