A Nagykállói Kistérség Gazdasági Szerkezet-Átalakító Programja

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési és turisztikai koncepciója

2005. október Vezetői Összefoglaló

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Gazdasági szerkezet-átalakító programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) a 2004. évi országos jelentőségű területfejlesztési programok célelőirányzat által meghirdetett „Termelő létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszűnésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben kistérségi szerkezetátalakítási programok kidolgozásával és megvalósítás egyes feltételei megteremtésének érdekében” című program keretében került kidolgozásra.

A projekt részeként elkészült a térség gazdasági szerkezet-átalakító programja elektronikus és nyomtatott formában is.

A program készítéséért és tervezéséért az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. volt a felelős, a koordinációt és tervezést a cég munkatársai végezték, a szakmai munkában a Társulás részéről Kapitány György térségmenedzser vett részt.

A tervezők ezúton mondanak köszönetet a program kidolgozásában nyújtott segítségért az érintett települések önkormányzatainak, vállalkozóinak, és azon szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik hasznos tanácsaikkal, ötleteikkel hozzájárultak a program sikerességéhez.

2 Tartalom

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési és turisztikai koncepciója...... 1

Vezetői Összefoglaló ...... 2

1. Előzmény ...... 10

1.1.A program indokoltsága ...... 11 1.2. A Társulás korábbi fejlesztési dokumentumai ...... 12

2. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás általános jellemzése ...... 16

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései a Nyírség központi részén, Nyíregyháza és Debrecen között, a két nagyvárost összekötő közlekedési folyosótól keletre helyezkednek el. A tizenkét település az Észak-Alföldi Régió két megyéjéhez, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. Három statisztikai kistérség területét érinti együttműködésük: egyrészt magába foglalja a 2003. évi változások nyomán Újfehértóval bővült Nagykállói Kistérség egészét, másrészt a Nyírbátori Kistérséghez tartozó Nyírgelsét és Nyírmihálydit, harmadrészt pedig a Hajdúhadházi Kistérséghez tartozó Nyíradony városát...... 16

...... 16

A települések együttes területe közel 668 km2, lakónépessége 2003-ban több mint 57 ezer fő volt. A népsűrűség közel 86 fő/km2-es értéke elmaradt mind a két érintett megye, illetve Magyarország megfelelő mutatójától. A térség településhálózatát a közepes méretű falvak és a közülük kiemelkedő, többnyire funkcióhiányos kisvárosok jellemzik (Beluszky P. 1999). A tizenkét település közül négy (Nagykálló, Újfehértó, Nyíradony és Balkány) rendelkezik városi ranggal...... 16

A térség peremein fontos közlekedési útvonalak futnak: Újfehértó a fővárost Debrecenen keresztül Nyíregyházával összekötő 4. számú főút és 100. számú kétvágányú villamosított vasúti fővonal mellett fekszik, Nyíradony, Nyírmihálydi és Nyírgelse pedig a Debrecent Nyírbátoron keresztül Mátészalkával összekötő 471. számú út és 110. számú vasúti fővonal mellett található. A kistérség belső területei e két forgalmi tengelytől mérhető távolságuk függvényében viszonylagos forgalmi árnyékban vannak: elérhetőségüket csak alacsonyabb rendű utak és vasutak (Nyíregyháza-Nyírbátor és Nagykálló-Nyíradony szakaszok) biztosítják. E belső területek feltárását segíti az M3-as autópálya Nyíregyházát délről elkerülő szakasza, mely leginkább Nagykálló közigazgatási területét érinti közvetlenül...... 17

...... 17

Vizsgált területünk – két nagyváros közelsége ellenére is – az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. Nemes Nagy J. kistérségek versenyképességét taglaló vizsgálata szerint a három érintett statisztikai kistérség közül a nagykállói 162., a

3 hajdúhadházi 157., a nyírbátori 152. helyen állt 2002-ben a 168 hazai kistérség között. Mindhárom kistérség kedvezményezettnek minősített a hazai regionális politika gyakorlatában, számos kedvezményezett településsel...... 17

...... 18

3. A térség külső környezete: regionális és megyei keretek ...... 19

A térség tágabb környezetét képező Észak-Alföldi Régió – Észak-Magyarország mellett – hazánk gazdaságilag legfejletlenebb régiójának számít: a bruttó hazai termék egy főre jutó értéke itt az országos érték 63-70%-a között ingadozott – inkább a leszakadás, mintsem a felzárkózás jegyeit mutatva – a táblázatban feltüntetett időszakban, miközben a régió hol utolsó, hol utolsó előtti helyen állt a fejlettségi sorban (1. Táblázat). Amíg az Észak-Alföld részesedése az ország területéből hozzávetőleg 19, népességéből 15% körüli, 2002-ben a bruttó hazai termék kevesebb, mint 10%-a származott innen...... 19

Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere...... 19

A régió gazdaságilag legjelentősebb megyéje Hajdú-Bihar, de – ahogy az a másik két észak- alföldi megye esetében is elmondható – gazdasági teljesítménye elmarad országon belüli népességarányától (a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által érintett két megye közül Hajdú-Bihar népességaránya 5,4%, részesedése a bruttó hazai termékből 4%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megfelelő mutatói 5,8%, illetve 3,1%). 2002-ben a bruttó hazai termék egy főre jutó nagysága szerint Hajdú-Bihar a 13. helyen állt az ország megyéi (és fővárosa) sorában, Szabolcs-Szatmár-Bereg ugyanakkor utolsó volt: a bruttó hazai termék egy főre jutó értéke itt – Hajdú-Bihar 73,2%-os értékével szemben – az országos átlag mindössze 54,1 %-át érte el (KSH, 2002)...... 19

Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a működő vállalkozások esetében (2. Táblázat): 2003-ban a hazai vállalkozások 11,6%-a, a társas vállalkozások 9,6%-a működött a régióban (KSH, 2003). A vállalkozássűrűség értéke jelentős mértékben elmaradt az országos átlagtól: miközben Magyarországon 87,2 működő vállalkozás és 40,5 működő társas vállalkozás esett 1000 lakosra, Hajdú-Biharban 70, illetve 28,9, Szabolcs-Szatmár-Beregben 65, illetve 24,1 (KSH, 2003). A régió gazdaságának viszonylagos gyengeségét támasztja alá az a tény is, hogy a társas vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma jobban elmarad az országos mutatótól, mint az összes vállalkozásé...... 20

Az Észak-Alföld – mint azt fent részletezett paraméterei sejtetik is – nem tartozik a magyar gazdaság átalakulásában kulcsfontosságú szerepet játszó külföldi működő tőke-befektetések kitüntetett hazai célterületei közé. A Magyarországon tevékenykedő külföldi érdekeltségű vállalkozások 9,9%-a működött a régióban (ebből Hajdú-Bihar részesedése 1%, Szabolcs- Szatmár-Beregé – országon belüli népességarányához képest is felülreprezentáltan – 8% volt). Árnyaltabb képet kapunk a külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjének figyelembevételével: a régió e tekintetben 4,7%-os, ezen belül Hajdú-Bihar 2,4%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg mindössze 0,7%-os részesedéssel bírt (3. Táblázat)...... 20

Forrás: KSH, 2003...... 20

A hazánkban befektetett külföldi tőke 5,1%-a kötődött a régióhoz, melyen belül Hajdú-Bihar 2,7%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,8%-os súllyal rendelkezett (KSH, 2003). A külföldi

4 tőkebefektetések összértéke csak a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön maradt el az Észak- Alföld mutatójától, Hajdú-Bihar ugyanakkor a 8., Szabolcs-Szatmár-Bereg a 14. helyen állt a megyék (és főváros) sorában (KSH, 2003)...... 21

A régióba irányuló tőkebefektetések egyik meghatározó célpontja a tercier szektor (mindenekelőtt a kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások). Az energiaszektor privatizációja nyomán a régió gáz- és áramszolgáltató vállalataiban is jelentősebb mennyiségű külföldi tőke jelent meg. Végül, – az ország legdinamikusabb vidéki térségeihez hasonlóan – az Észak- Alföld feldolgozóiparában – főként az élelmiszeriparban, gépiparban és vegyiparban – is számos multinacionális vállalat (pl. Eastern Sugar, Electrolux, FAG, National Instruments, Flextronics, TEVA, Michelin) vált érdekeltté. A külföldi tőkebefektetések térbeli megoszlása meglehetősen koncentrált: a három megyeszékhelyen kívül Jászberény (Electrolux) és Hajdúszoboszló (TIGÁZ) tőkevonzó szerepe bizonyult jelentősnek. A régió legjelentősebb cégeit foglalja össze a 4. Táblázat...... 21

Helyezés...... 21

Vállalat neve...... 21

Vállalat székhelye...... 21

Nettó árbevétel...... 21

(Millió Ft)...... 21

33...... 21

Electrolux Lehel Hűtőgépgyártó Kft...... 21

Jászberény...... 21

123248...... 21

34...... 21

Tiszántúli Gázszolgáltató Rt...... 21

Hajdúszoboszló...... 21

122631...... 21

44...... 21

Biogal Gyógyszergyár Rt...... 21

Debrecen...... 21

85074...... 21

47...... 21

5 KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt...... 21

Nádudvar...... 21

83799...... 21

60...... 21

Benetton Ungheria Kft...... 21

Nagykálló...... 21

67964...... 21

61...... 21

Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft...... 21

Nyíregyháza...... 21

65978...... 21

120...... 21

Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Rt...... 21

Szolnok...... 21

33481...... 21

Forrás: Figyelő Top 200 (2004)...... 21

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szerkezetében közös vonás, hogy a működő társas vállalkozások ágazatok szerinti megoszlásában felülreprezentált az agrárszektor, az ipar (valamelyest az építőipar is), illetve a kereskedelem és javítás, miközben minden más ágazat (pl. szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás; szállítás, raktározás, posta és távközlés; ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások) részesedése elmarad az országosan jellemző értéktől. A két megye adatsorában mutatkozó legfeltűnőbb különbség a kereskedelem és javítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható kimagasló aránya, illetve Hajdú-Bihar fölénye az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén (KSH, TEIR, 2003)...... 22

A működő társas vállalkozások foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása kevésbé egyértelmű. Közös vonás a két megye gazdaságában, hogy a 20-49 és 50-249 foglalkoztatottal dolgozó vállalkozások aránya felülmúlja az országos átlagot (Hajdú-Biharban a 250 fő feletti kategória is felülreprezentált), miközben a 0 vagy ismeretlen számú alkalmazottal működő cégek aránya Hajdú-Biharban elmarad, Szabolcs-Szatmár-Beregben magasabb az országos átlagtól (KSH, TEIR, 2003)...... 22

6 A két megyében dolgozó ipari foglalkoztatottak összes keresőn belüli aránya szinte azonos, az országos átlagnál valamelyest alacsonyabb értéket mutat. Hajdú-Biharban a mezőgazdaság, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a szolgáltató szektor „súlytöbblete” pótolja a különbséget, miközben előbbi helyen a szolgáltatások, utóbbi helyen a mezőgazdaság aránya közel megegyezik az országos átlagértékkel 5. Táblázat...... 22

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001...... 22

Hajdú-Bihar mezőgazdaságának viszonylag nagy súlya hátterében a kedvező természeti adottságok, tradíciók, valamint a megye agrárszektorát rendszerváltás után is meghatározó nagyvállalatok (pl. KITE, NAGISZ) állnak. Szabolcs-Szatmár-Beregben a tercier szektor felülreprezentáltsága elsősorban a kereskedelem, javítás – társas vállalkozások számában is megmutatkozó – jelentőségére, valamint a szállítási ágazat egyes területeken – pl. Záhony környékén – játszott extrém súlyára vezethető vissza...... 23

...... 23

A régió gazdaságának élénkítését, a külföldi működő tőke nagyobb arányú megtelepítését szolgálja az elmúlt években alapított 25 ipari park (ebből Szabolcs-Szatmár-Beregben 8, Hajdú-Biharban 6 található), továbbá a Záhony és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras térségében, továbbá Biharban létrehozott vállalkozási övezetek. A helyi vállalkozások megerősödését segítik a Nyíregyházán, Berettyóújfaluban és Szolnokon működő inkubátorházak...... 23

Az Észak-Alföldi Régió fontos pozíciót foglal el a nemzetközi áru- és személyforgalomban: érinti területét a IV. és V. számú páneurópai közlekedési folyosó is. A régión belüli közlekedési hálózat gerince a mindhárom megyeszékhelyet felfűző 4. számú főút és az azzal párhuzamosan futó 100. számú (kétvágányú, villamosított) vasúti fővonal. Elsősorban a fővárostól távolabb fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye megközelíthetőségét javítják a jelenleg épülő – 2006 végéig Nyíregyházát és Debrecent is elérő – M3-as és M35-ös autópályák, valamint a debreceni regionális repülőtér...... 24

A régió településhálózata kettős arculatú: a Hajdúság és Nagykunság területén igazi vonzáskörzet nélküli, nagyhatárú egykori mezővárosok dominálnak, míg Szabolcs-Szatmár- Bereg megye nagy részén, Biharban, és a Tisza mentén hagyományos, város-falu kapcsolatokon alapuló településrendszer jellemző. Az Észak-Alföld városállománya a legszámosabb (2005-ben 63 település rendelkezett városi ranggal) és egyben legpolarizáltabb a vidéki régiók között: a három megyeszékhely mellett – igazi középvárosi szint hiányában – csak kisvárosok fordulnak elő. A régió központjává tömege, központi fekvése révén mindinkább Debrecen fejlődik...... 24

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései – Debrecen és Nyíregyháza közelségének köszönhetően – viszonylag előnyös helyet foglalnak el régió gazdasági terében: ezt modellezi az alábbi, SZJA-alapot képező jövedelmek alapján szerkesztett, 2003. évi állapotokat tükröző potenciáltérkép (5. ábra)...... 24

...... 25

4. A térség gazdasági helyzete ...... 25

7 4.1. Vállalkozások ...... 25 4.2. Foglalkoztatás ...... 30 4.3. Főbb gazdasági tevékenységek a térségben ...... 36 4.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek ...... 40 4.5. Helyi gazdasági környezet ...... 44 4.5.1. Humán erőforrások ...... 44 4.5.2. Életkörülmények, intézményi ellátottság ...... 50 4.5.3. A környezet állapota ...... 54

5. A tervezés keretei ...... 57

5.1. A tervezésben érintett résztvevők, szereplők ...... 57 5.2. A tervezés jogszabályi háttere ...... 59 5.3. A finanszírozás rendszere ...... 62 Helyi források ...... 62 Állami források ...... 63 Nemzetközi források ...... 63

6. A Dél-Nyírségi Területfejlesztési Társulás SWOT analízise a gazdasági szerkezetváltás szempontjából ...... 65

7. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás gazdasági szerkezetátalakítási stratégiája ...... 67

8. Fejlesztési prioritások ...... 72

8.1. I. prioritás - Üzleti és vállalkozói környezet fejlesztése ...... 72 8.2. II. prioritás - Összehangolt agrárgazdasági és vidékfejlesztés ...... 76 8.3. III. prioritás - A gazdaságfejlesztést segítő oktatás megteremtése ...... 81

9. A megvalósítás keretei ...... 85

9.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők ...... 85 9.2. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere ...... 85 9.3. A finanszírozás rendszere ...... 86

10. Javasolt projektek ...... 81

10.1. Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban ...... 81 10.2. A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése ...... 86 10.3. Biomassza erőmű létrehozása ...... 91 10.4. Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása ...... 95 10.5. Az egyes javasolt projektek pénzügyi megvalósíthatósága ...... 100 10.5.1. Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban ...... 100 10.5.2. A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése ...... 100 10.5.3. Biomassza erőmű létrehozása ...... 101 10.5.4. Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása ...... 101

11. A fejlesztési prioritások, projektötletek és a stratégiai célok kapcsolatrendszere ...... 102

8 12. Projektötletek fontossági sorrendje ...... 103

13. Felhasznált irodalom ...... 105

9 1. Előzmény

Az országos jelentőségű területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 75/2004. (IV. 15) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés f) pontja, valamint az Államháztartás három éves keretéről szóló 2003. évi CXVI. törvény 49. § (7) bekezdése alapján a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) a 2004. évi országos jelentőségű területfejlesztési programok célelőirányzat terhére hirdetette meg „Termelő létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszűnésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben kistérségi szerkezetátalakítási programok kidolgozásával és megvalósítás egyes feltételei megteremtésének érdekében” címmel.

A pályázat kiírói olyan kistérségek pályázatát várták:

• amelyekben a megszűnés, a kistérség számára jelentős létszámcsökkenés veszélyével fenyegetett iparágak (pl. ruhaipar, cipőipar, élelmiszeripar, műszeripar stb.) jelentős szerepet töltenek be, valamint,

• ahol bármely iparágban leépülési veszélyeztetettség áll fenn, és

• a térségi gazdaság valószínűsíthetően nem képes a munkaerő felszívására, valamint valószínűsíthető, hogy a térségi foglalkoztatási szint, illetve a térség munkaerő felszívó képessége a térség más vállalkozásainak fejlesztésével javítható, foglalkoztató ereje növelhető.

A pályázat célja az volt, hogy a pályáztató kialakítsa a válsággal veszélyeztetett kistérségek listáját, s a beadott pályázatok és a pályázatok áttekintését követő helyszíni szemlén nyert információk alapján megelőző, illetve megoldásokra vonatkozó feladatok legyenek megfogalmazhatók.

A kiválasztott veszélyeztetett kistérségek szakmai-szakértői támogatást kapjanak a térséget veszélyeztető foglalkoztatási, szociális és ágazati válság megelőzését szolgáló fejlesztési stratégia és akció(terv) kidolgozásához.

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás pályázata pozitív elbírálásban részesült.

10 1.1.A program indokoltsága

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) a 2004. évi országos jelentőségű területfejlesztési programok célelőirányzat keretében meghirdette a „Termelő létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszűnésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben kistérségi szerkezetátalakítási programok kidolgozásával és megvalósítás egyes feltételei megteremtésének érdekében” című programját, melynek keretében olyan kistérségek támogatására, gazdasági szerkezetátalakító programjának kialakításának ösztönzésére kerül sor, ahol bármely iparágban leépülési veszélyeztetettség áll fenn és ez jelentős létszámcsökkenés veszélyével jár.

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás az alábbi indokok alapján tartozik bele a támogatandó területbe:

A térség gazdaságának versenyképessége alacsony, struktúrája korszerűtlen. A gazdaságban a hagyományos ipari ágazatok – textilipar és mezőgazdasági feldolgozóipar – dominanciája figyelhető meg. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a térség alacsony tőkevonzó képessége, a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdaság hagyományosan nagy aránnyal rendelkezik a térség gazdaságában. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. A településeken működő kis- és középvállalkozások tőkeszegények, magas az egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások által nyújtott szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben korlátozott, minőségük alacsony. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta, és ezt még inkább súlyosbítja az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad az megye és országos átlagtól, amely szintén akadályozza a lakosság foglalkoztathatóságát. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. A térség fejlődését tovább akadályozza egyes alapinfrastruktúrák rossz állapota. Elmaradott a térség közlekedési hálózata, a szennyvízelvezetés- és kezelés infrastruktúrája. A térségben az információs-kommunikációs hálózat gyenge, a minőségi Internet elérés jelenleg korlátozott a településeken.

11 1.2. A Társulás korábbi fejlesztési dokumentumai

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás az elmúlt évtizedben több fejlesztési dokumentumot készített el, melyek legfontosabb megállapításai a következők:

Dél-Nyírségi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (2001)

A Dél-Nyírségi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja 2000-ben készült el, készítésének célja az Európai Unió Sapard előcsatlakozási alapjából lehívható támogatások felhasználásának elősegítése volt. A program helyzetfeltárásból, stratégiai és operatív programból áll. A program a Társulás kilenc településére vonatkozóan határozza meg a fejlesztési prioritásokat, és kijelöli a konkrét intézkedéseket, projekteket, melyek megvalósítása javasolt a kistérségi agrárgazdaság fejlődése érdekében.

A stratégiai program által kitűzött célok között szerepel az életminőség javítása, a gazdaság versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, valamint a foglalkoztatás bővítése. Mindezek a célok jelenleg is aktuálisak a kistérség egészére és az egyes településekre vonatkozóan, figyelembe vételük javasolt jelen fejlesztési program készítésekor.

A meghatározott célok alapján a programban az alábbi fejlesztési prioritások kerültek kijelölésre:

1. A mezőgazdasági vállalkozások hatékonyságának és verseny-képességének a növelése

2. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának javítása

3. A termelők együttműködésének erősítése a termelés és értékesítés terén

4. A humánerőforrás hatékonyabb felhasználása és továbbfejlesztése

5. A minőségi élet feltételeinek javítása

6. Az ipari és szolgáltató szektor fejlesztése

7. Extenzív területhasznosítás

12 A program prioritásai, és az általuk kijelölt intézkedéscsoportok meghatározó hányada jelenleg is aktuális problémákra reagál, ezért a jelenlegi fejlesztési programban indokolt ezek beépítése, továbbfejlesztése.

Dél-Nyírségi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója (1997)

A kistérség rendelkezik érvényben lévő komplex fejlesztési stratégiával. A Dél-Nyírségi kistérség komplex fejlesztési stratégiája (1997) két stratégiai célt fogalmaz meg, ezek a munkanélküliségi ráta csökkentése 10 százalékra, és a polgári életminőség feltételeinek biztosítása. A stratégiai célok a kistérség gazdasági-társadalmi fejlődését, és a lakosság életkörülményeinek javítását szolgálják. A stratégiai célok elsődleges feladata, hogy irányt mutasson a kistérségi koncepció számára.

A fejlesztési koncepció az alábbi prioritásokat fogalmazza meg:

1. A mezőgazdasági integráció elősegítése, a hatékony mezőgazdasági termelés feltételeinek kialakítása

2. Ipari fejlesztések elősegítése: ingatlanok feltárása, fejlesztése és kiajánlása

3. Oktatási bázis fejlesztése, korszerű ismeretek és készségek oktatása

4. A természeti környezet védelmét biztosító infrastrukturális beruházások megvalósítása

5. A szabadidő kulturált eltöltését biztosító feltételek megteremtése

6. Térségi menedzsment fejlesztése

A Dél-Nyírségi kistérség fejlesztési programjának készítése során figyelembe kell venni a korábbi prioritásokat, mivel többségük jelenleg is aktuális problémákra vet fel megoldási javaslatot, viszont mindenképpen szükséges a korábbi prioritások átgondolása, továbbfejlesztése a megváltozott környezetre való tekintettel.

A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja (2003)

A 2003-ban elkészült program által kitűzött stratégiai célok a térség fejlődését biztosító öt fejlesztési prioritás mentén érhetőek el:

I. prioritás: Gazdaságfejlesztés

13 A gazdaságfejlesztés prioritás alapvetően a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése stratégiai cél elérését szolgálja. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez, valamint a térségben előállított hozzáadott érték növeléséhez. A prioritáson belül három beavatkozási terület jelölhető ki: egyrészt a helyi vállalkozási környezet, az üzleti infrastruktúrák minőségének fejlesztése, másrészt a térség jelentős – jelenleg szociális szempontból is fontos – gazdasági ágazata, a mezőgazdaság meghatározott irányú fejlesztése, harmadrészt pedig a turizmus (azon belül az infrastruktúra és a szolgáltatások) fejlesztése. A javasolt fejlesztési irányok a gazdaság jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének növeléséhez szükséges lépéseket foglalják magukban.

II. prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés

A prioritás közvetlenül a modern lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások biztosítása stratégiai cél elérését szolgálja, ugyanakkor diverzifikált, versenyképes gazdaság kialakítása érdekében is szükséges az infrastruktúra fejlesztése. A prioritás keretében az alábbi infrastrukturális fejlesztések javasoltak: közlekedési infrastruktúra (közutak, kerékpárutak) fejlesztése, kommunális infrastruktúra fejlesztése (szennyvízelvezetés, -kezelés, hulladékgazdálkodás, ivóvízminőség javítása), valamint az információs társadalom kiépítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések.

III. prioritás: Életkörülmények javítása

Az életkörülmények javítása prioritás a modern lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások biztosítása stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések három fő beavatkozási terület köré csoportosíthatóak: szükséges egyrészt az épített környezet fejlesztése, korszerű településközpontok, közterületek kialakítása, középületek felújítása, másrészt a legégetőbb szociális problémák megoldása, a szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, harmadrészt pedig a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése.

IV. prioritás: Humán-erőforrás fejlesztés

A humán erőforrás fejlesztési prioritás a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése stratégiai cél elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a modern lakókörnyezet és

14 lakossági szolgáltatások biztosításához is. A prioritás keretében kijelölt beavatkozási területek az oktatási infrastruktúra (alap- és középfokú oktatás), és a képzés, átképzés (valamint továbbképzés) rendszerének fejlesztéséhez, valamint a hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez kapcsolódnak.

V. prioritás: Térségmenedzsment

A prioritás az EU támogatások hatékony fogadására való felkészülés stratégiai cél elérését segíti elő, és emellett a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése stratégiai cél eléréséhez is hozzájárul.

A versenyképes gazdaság megteremtésének egyik feltétele a térség tőkevonzó képességének erősítése, amelyhez a potenciális befektetők professzionális szintű tájékoztatása szükséges. A fejlesztések megvalósítása során lényeges szempont, hogy a kistérség alkalmas és képes legyen támogatási források fogadására.

Mindezek alapján két beavatkozási terület került megfogalmazásra: a térség-marketing fejlesztése, valamint projekt-előkészítés mechanizmusának kialakítása.

15 2. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás általános jellemzése

1. ábra. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései

16 tizenkét település közül négy (Nagykálló, Újfehértó, Nyíradony és Balkány) rendelkezik városi ranggal.

2. ábra. A társulás közlekedési infrastruktúrája

17 Mindhárom kistérség kedvezményezettnek minősített a hazai regionális politika gyakorlatában, számos kedvezményezett településsel.

3. ábra. A kistérségek statikus versenyképessége 2002-ben (Nemes Nagy J. 2004 alapján átszerkesztve)

18 3. A térség külső környezete: regionális és megyei keretek

1. Táblázat. GDP/fő alakulása (ezer Ft/fő) 1996-2002 Régió 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Ország összesen 669 830 983 1113 1290 1458 1648 Dél-Alföld 539 640 742 819 918 1045 1136 Dél-Dunántúl 532 641 754 859 957 1097 1204 Észak-Alföld 468 569 660 707 815 967 1062 Észak-Magyarország 459 554 662 731 827 956 1050 Közép-Dunántúl 617 801 969 1051 1255 1360 1462 Közép-Magyarország 992 1253 1473 1710 2014 2304 2701 Nyugat-Dunántúl 701 871 1083 1275 1468 1518 1703 Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

19 2. Táblázat. Működő társas vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint (%) 0 vagy 50-249 250 fő ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő fő felett számú fő TFT területe 32,03 58,82 4,44 2,96 1,62 0,13 SZSZB megye 46,74 45,50 3,71 2,45 1,43 0,16 HB megye 29,85 61,47 4,30 2,68 1,41 0,28 Magyarország 38,43 54,00 3,85 2,30 1,19 0,24 Forrás: KSH, TEIR, 2003

3. Táblázat. Külföldi érdekeltségű vállalkozások főbb jellemzői Szervezetek Saját tőke Ebből külföldi száma (db) (mrd Ft) befektetés (mrd Ft) Hajdú-Bihar 265 242,3 229,6 Jász-Nagykun-Szolnok 223 156,4 137,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2056 70,8 67,6 Észak-Alföld 2544 469,5 434,7 Magyarország 25754 9936,2 8589,1 Forrás: KSH, 2003

20 A hazánkban befektetett külföldi tőke 5,1%-a kötődött a régióhoz, melyen belül Hajdú-Bihar 2,7%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,8%-os súllyal rendelkezett (KSH, 2003). A külföldi tőkebefektetések összértéke csak a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön maradt el az Észak- Alföld mutatójától, Hajdú-Bihar ugyanakkor a 8., Szabolcs-Szatmár-Bereg a 14. helyen állt a megyék (és főváros) sorában (KSH, 2003).

4. Táblázat. Észak-alföldi cégek Magyarország 200 legnagyobb vállalata között (2003)

Vállalat Nettó árbevétel Helyezés Vállalat neve székhelye (Millió Ft)

33 Electrolux Lehel Hűtőgépgyártó Kft. Jászberény 123248

34 Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. Hajdúszoboszló 122631

44 Biogal Gyógyszergyár Rt. Debrecen 85074

KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és 47 Nádudvar 83799 Kereskedelmi Rt.

60 Benetton Ungheria Kft. Nagykálló 67964

61 Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. Nyíregyháza 65978

Tisza-Coop Nagykereskedelmi és 120 Szolnok 33481 Szolgáltató Rt. Forrás: Figyelő Top 200 (2004)

21 Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szerkezetében közös vonás, hogy a működő társas vállalkozások ágazatok szerinti megoszlásában felülreprezentált az agrárszektor, az ipar (valamelyest az építőipar is), illetve a kereskedelem és javítás, miközben minden más ágazat (pl. szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás; szállítás, raktározás, posta és távközlés; ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások) részesedése elmarad az országosan jellemző értéktől. A két megye adatsorában mutatkozó legfeltűnőbb különbség a kereskedelem és javítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható kimagasló aránya, illetve Hajdú-Bihar fölénye az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén (KSH, TEIR, 2003).

A két megyében dolgozó ipari foglalkoztatottak összes keresőn belüli aránya szinte azonos, az országos átlagnál valamelyest alacsonyabb értéket mutat. Hajdú-Biharban a mezőgazdaság, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a szolgáltató szektor „súlytöbblete” pótolja a különbséget, miközben előbbi helyen a szolgáltatások, utóbbi helyen a mezőgazdaság aránya közel megegyezik az országos átlagértékkel 5. Táblázat.

5. Táblázat. A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása, % Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor HB megye 9,18 29,31 61,51 JNSZ megye 8,94 35,08 55,99 SZSZB megye 6,06 29,67 64,27 Észak-Alföld 8,05 31,07 60,88 Magyarország 5,50 32,85 61,65 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

22 Hajdú-Bihar mezőgazdaságának viszonylag nagy súlya hátterében a kedvező természeti adottságok, tradíciók, valamint a megye agrárszektorát rendszerváltás után is meghatározó nagyvállalatok (pl. KITE, NAGISZ) állnak. Szabolcs-Szatmár-Beregben a tercier szektor felülreprezentáltsága elsősorban a kereskedelem, javítás – társas vállalkozások számában is megmutatkozó – jelentőségére, valamint a szállítási ágazat egyes területeken – pl. Záhony környékén – játszott extrém súlyára vezethető vissza.

4. ábra. A gazdasági szerkezet alakulása 1998-2002. (Salamin G. 2004 alapján átszerkesztve)

Az elmondottak visszatükröződnek Salamin G. elemzésében is, melyben a felhasznált nyolc mutató (jogi személyiségű vállalkozások száma/1000 lakos; társasági adó/lakos; bruttó hozzáadott érték (alapáron, közelítő)/lakos; adófizetők aránya; munkanélküliségi ráta; jövedelem/lakos; helyiadó/lakos; külföldi tőke/lakos) alapján kirajzolódnak a jellegzetes térszerkezeti sajátosságok – pl. Kelet-Magyarország elmaradása a fejlettebb nyugati és Budapest környéki kistérségekhez képest. Természetesen a gazdasági szerkezet által mutatott kép ennél árnyaltabb, hiszen a keleti országrészben is jelentős különbségek figyelhetők meg a kistérségek között. Ebben a viszonyrendszerben a 2004. január 1. óta hatályos kistérségi rendszerben a Nagykállói – illetve a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által szintén érintett Nyírbátori és Hajdúhadházi – Kistérség fejletlen, felzárkózónak minősül (4. ábra).

23 Hajdú-Biharban 6 található), továbbá a Záhony és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras térségében, továbbá Biharban létrehozott vállalkozási övezetek. A helyi vállalkozások megerősödését segítik a Nyíregyházán, Berettyóújfaluban és Szolnokon működő inkubátorházak.

24 5. ábra. Az Észak-Alföldi Régió településeinek összes jövedelempotenciálja 2003-ban (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

4. A térség gazdasági helyzete

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás általános gazdasági fejlettsége jóval az országos átlag alatt van, ennek okai dinamikus gazdasági centrumoktól való távolság, az elmaradott technológiai szerkezet, a lakosság képzettségi szintjének és szerkezetének korszerűtlen volta. Mint említettük, a térség gazdasága két részre oszlik, a három kisvárost rossz gazdasági struktúrával rendelkező falvak veszik körül.

4.1. Vállalkozások

A térségben működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma viszonylag alacsony: e mutató nemcsak az országos értéktől, de az érintett megyék jellemző adataitól is lényegesen elmarad. Még nagyobb a különbség, ha a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó számát vizsgáljuk: miközben az első esetben a térség teljesítménye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mutató értékének 75, Hajdú-Biharénak szűk 70, a magyarországi átlagérték kevesebb mint 60%-át éri

25 el, addig az utóbbi mutatónál 54, 45, illetve 32%-os arányok adódtak 2003-ban. (A vállalkozások viszonylag csekély száma egyrészt a vállalkozó kedv, másrészt a tőke hiányával magyarázható.) A területfejlesztési társulás települései között is jelentős különbségek mutatkoznak: miközben 2003-ban mind a működő vállalkozások összlétszáma, mind a társas vállalkozások tekintetében Nagykálló vezetett, s egyedüli településként közelítette (alulról) megyéje mutatóját, addig az előbbi mutató esetében Nyírmihálydi, az utóbbinál Bököny zárta a sort a térség átlagértékének 60%-ával, illetve szűk egynegyedével. (6. ábra)

6. ábra. A vállalkozások 1000 főre eső száma (darab), illetve a társas vállalkozások részesedése (%) a vállalkozások közül, 2003-ban (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A vállalkozások mindössze 26,5%-a társas vállalkozás a területfejlesztési társulás településein, ami mind a két érintett megye (37,1, illetve 41,3%), mind pedig az ország megfelelő adatához (46,4%) képest elmaradást mutat. A térség átlagához képest – 30% feletti értékekkel – Érpatak, Nagykálló és Nyíradony mutat kimagasló teljesítményt, de egyik település sem éri el még Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesített mutatóját sem. Az említett településekkel szemben, a társas vállalkozások teljes állományon belüli aránya Bökönyben még a 10%-ot sem érte el (6. ábra). Viszonylag kis súlyuk utal az egyéni vállalkozások szám szerinti jelentőségére, a helyi gazdaság viszonylagos gyengeségére, a kényszervállalkozások gyakoriságára.

A működő társas vállalkozások foglalkoztatottak száma alapján meghatározott mérete (6. Táblázat) – bár magas a 0 vagy ismeretlen létszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások aránya, ami ronthatja a táblázat adatainak megbízhatóságát – jelentős eltéréseket mutat a

26 területfejlesztési társulás településein a két érintett megye és Magyarország adatához képest. A megnevezett kategória mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mind Magyarország egésze esetében nagyobb súllyal szerepel, mint a térségben. Ez is oka lehet annak, hogy a legfelső kategória kivételével valamennyi csoportban magasabbak a társulás településeinek összesített értékei, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve magyarországi átlag.

6. Táblázat. Működő társas vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint (%) 0 vagy 50-249 250 fő ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő fő felett számú fő Balkány 35,44 58,23 2,53 2,53 1,27 0,00 Biri 41,18 58,82 0,00 0,00 0,00 0,00 Bököny 40,00 60,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Érpatak 34,78 60,87 4,35 0,00 0,00 0,00 Geszteréd 38,46 46,15 7,69 0,00 7,69 0,00 Kállósemjén 50,00 44,12 0,00 2,94 2,94 0,00 Nagykálló 33,49 56,28 4,19 3,72 1,86 0,47 Nyíradony 23,26 69,77 4,65 1,55 0,78 0,00 Nyírgelse 33,33 50,00 0,00 16,67 0,00 0,00 Nyírmihálydi 23,53 52,94 5,88 17,65 0,00 0,00 Szakoly 33,33 60,00 0,00 3,33 3,33 0,00 Újfehértó 30,00 58,24 7,65 2,35 1,76 0,00 TFT területe 32,03 58,82 4,44 2,96 1,62 0,13 SZSZB megye 46,74 45,50 3,71 2,45 1,43 0,16 HB megye 29,85 61,47 4,30 2,68 1,41 0,28 Magyarország 38,43 54,00 3,85 2,30 1,19 0,24 Forrás: KSH, TEIR, 2003

Hajdú-Bihar megye viselkedése annyiban tér el a másik két viszonyítási ponttól, hogy az első kategóriába tartozó vállalkozások aránya kisebb, a második nagyságrendi csoport (1-9 főt foglalkoztató vállalkozások) viszont nagyobb, mint a vizsgált térségben. A 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya elmarad térségünkben mindkét érintett megye, illetve az ország összesített mutatójától is. Nagykálló az egyetlen település, ahol működött 2003-ban e mérettartományba sorolható vállalkozás (6. Táblázat). A térségen belüli különbségek számottevőek: a 0 vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal bíró vállalkozások aránya Kállósemjénben eléri az 50%-ot, az 1-9 fős kategóriában – illeszkedve megyéje sajátosságaihoz – Nyíradony közel 70%-os mutatója képviseli a maximumot, a 10-19 fő csoportban Geszteréd és Újfehértó vezet (7-8%), a 20-49 fős vállalkozások aránya

27 legmagasabb Nyírmihálydiban és Nyírgelsén, az 50-249 fős kategória Geszteréden szerepel legnagyobb súllyal, a legfelső nagyságrendi kategória pedig csak Nagykállóban van jelen.

A működő társas vállalkozások ágazatok szerinti megoszlásában (7. Táblázat) a térség vidékisége, illetve viszonylagos elmaradottsága mutatkozik meg: az ország és a két érintett megye mutatójához képest felülreprezentált „mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, halászat”, „bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gőz- gáz- és vízellátás” továbbá „szállítás, raktározás, posta, távközlés” jellemzi. Az építőipar jelentősége csak kismértékben haladja meg a megyék és az ország átlagát, a „kereskedelem, javítás” ugyan a vállalkozások száma alapján fontosabb itt, mint Magyarországon vagy Hajdú-Bihar megyében, de elmarad Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatójától. A térség turisztikai feltáratlanságára utal a „szálláshely-biztosítás, vendéglátás” kis jelentősége, továbbá a termelői szolgáltatások fejletlenségét mutatja az „ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások” alulreprezentáltsága.

7. Táblázat. Működő társas vállalkozások gazdasági ágak szerint

Mező- Bányászat, Építőipar Kereskedelem, Szálláshely- Szállítás, Ingatlan- Egyéb gazdaság , feldolgozóipar, javítás szolgáltatás, raktározás ügyek, vad- villamosenergia, vendéglátás , posta, gazdasági gazdálkodás gáz-, gőz-, vízellátás távközlés szolgáltatás , erdő- gazdálkodás , halászat Balkány 27,85 13,92 5,06 35,44 1,27 2,53 11,39 2,53 Biri 17,65 11,76 5,88 35,29 0 0 23,53 5,88 Bököny 0 0 20 50 0 0 20 10 Érpatak 4,35 21,74 30,43 13,04 0 4,35 17,39 8,7 Geszteréd 30,77 7,69 0 30,77 0 7,69 7,69 15,4 Kállósemjé 26,47 20,59 11,76 26,47 2,94 2,94 2,94 5,88 n Nagykálló 10,7 15,81 11,16 27,44 3,26 8,84 9,3 13,5 Nyíradony 10,08 14,73 18,6 28,68 2,33 6,2 11,63 7,75 Nyírgelse 0 66,67 0 16,67 0 0 0 16,7 Nyírmihály 17,65 23,53 29,41 23,53 0 0 5,88 0 di Szakoly 33,33 13,33 10 16,67 6,67 6,67 3,33 10 Újfehértó 4,71 21,18 8,82 32,94 4,12 4,71 12,94 10,6 TFT 12,92 17,09 11,98 29,21 2,83 5,65 10,77 9,6 területe SZSZB 5,55 10,48 9,54 41,1 3,04 3,24 18,81 8,2 megye HB megye 5,42 11,15 9,47 27,42 4,05 3 27,64 12 Magyarors 4,59 9,12 9,07 21,86 4,73 4,94 30,59 15 zág Forrás: KSH, TEIR, 2003

28 Az egyes települések gazdasági profilja lényeges eltéréseket mutat. A mezőgazdaság és kapcsolódó tevékenységei Szakolyban és Geszteréden a társas vállalkozások több mint 30%- át tömörítik, az iparhoz tartozó tevékenységek Nyírgelsén a társas vállalkozások kétharmadát koncentrálják, az építőipar pedig Érpatakon és Nyírmihálydiban listavezető (30% körüli részesedéssel). A kereskedelem és javítás Bökönyben a társas vállalkozások 50%-át foglalkoztatja, a szálláshely-biztosítás és vendéglátás Szakolyban szerepel a legnagyobb súllyal (6-7%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés Nagykállóban és Geszteréden éri el a legmagasabb részesedést (7-9%). Az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások súlya Biriben és Bökönyben 20%-os vagy annál nagyobb. Feltűnő a külföldi tőke – Nagykállón kívül – minimális szerepe a térség gazdaságában. A vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele jelentős különbségeket mutatott 2003-ban a területfejlesztési társulás településein: a mezőnyből messze kiemelkedő Nagykálló esetében a lakónépességre számított érték közel 400-szorosan múlta felül az utolsó helyen álló Bökönyét, valamint Geszterédét. A nettó árbevétel exportból származó része az e tekintetben is kimagasló Nagykálló (90%), valamint Nyíradony, Újfehértó és Nyírmihálydi (településenként valamivel 10% felett) kivételével jelentéktelen volt. Nagykálló mutatóinak hátterében a Benetton cég városban megtelepült érdekeltsége áll: a vállalkozás nemcsak a térség gazdaságának kiemelkedő szereplője, de a régió, illetve az ország vállalkozásai között is előkelő helyet foglal el (Figyelő TOP 200, 2004). Nagykálló eme egyetlen cégétől eltekintve a térség külgazdasági nyitottsága csekély mértékű, az export szektor helyi gazdaságban betöltött szerepe szerény (8. Táblázat). 8. Táblázat. A vállalkozások export árbevételének aránya (2003) Település Export árbevétel Összes árbevétel Export aránya (Mió Ft) (Mió Ft) (%) Balkány 114845 3559045 3,2 Biri 0 341056 0 Bököny 0 58905 0 Érpatak 0 1319303 0 Geszteréd 0 32024 0 Kállósemjén 0 606312 0 Nagykálló 68377794 75869709 90,1 Nyíradony 538689 4080763 13,2 Nyírgelse n.a. n.a. n.a. Nyírmihálydi 190760 1613608 11,8 Szakoly 0 552799 0 Újfehértó 903490 6872562 13,1 Forrás: TEIR, 2003

29 7. ábra. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2003-ban, Ft (saját szerkesztés a KSH alapján)

A térség jövedelmi viszonyaitól nem független a vállalkozások által produkált bruttó hozzáadott érték, amely – területünk esetében – jelentősen elmarad az Észak-Alföldi Régió és az érintett megyék megfelelő mutatóitól, s ez alól – talán Nyíradony kivételével – még a térség nagyobb gazdasággal rendelkező városai sem képeznek kivételt (7. ábra). Mindez arra utal, hogy – még a számottevő külföldi jelenléttel jellemezhető, jelentős exportot lebonyolító nagykállói gazdaságra is – a vállalati értéktermelési láncok azon elemeinek megléte jellemző, amelyek kevésbé produktívak, alacsony hozzáadott értéket képviselnek.

4.2. Foglalkoztatás

Részben a helyi vállalkozói szektor viszonylagos gyengeségével (részben pedig a térség településeinek hiányos közintézményi ellátottságával) magyarázható a térségbeli munkahelyek csekély száma. A helyben foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma Szabolcs- Szatmár-Bereg megye megfelelő mutatójának kétharmadát, Hajdú-Biharénak pedig kevesebb, mint 60%-át adta 2001-ben. A térségen belül egyedül Nagykálló adata haladta meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző átlagértéket, miközben Érpatak mutatója a térség átlagának felét sem érte el. Nemcsak a lakónépességhez képest kevés a munkahely a térség településein, de az itt élő foglalkoztatottak számához viszonyítva is: miközben a helyben foglalkoztatottak foglalkoztatott lakónépességhez mért aránya mindkét érintett megyében 95% volt, addig a kistérségi társulás településein a 75%-ot sem érte el a legutóbbi népszámlálás évében. Egy

30 olyan település sincs a kistérségben, ahol több lenne a munkahely, mint a helyben lakó foglalkoztatott: az egyes települések mutatói 48% (Érpatak) és 94% (Nagykálló) között szóródnak.

8. ábra. A helyben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 2003-ban, % (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A helyi munkalehetőségek szerény kínálata egyrészt a gazdasági aktivitás alacsony mértékében, másrészt a munkanélküliség nagy arányában, harmadrészt a másutt munkát vállalók nagy arányában köszön vissza. Az inaktív keresők aránya – a 2001. évi népszámlálás adatai szerint – felülmúlta mind az országos, mind a Hajdú-Bihar megyére jellemző értéket. Bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagértékétől alig tért el a területfejlesztési társulás településeinek összesített inaktivitási mutatója, a viszonylag kedvezőbb érték hátterében mindössze három város (Nagykálló, Újfehértó és Nyíradony) alacsonyabb inaktivitási adata állt. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak számának változása 1990 és 2001 között egy igen látványos ugrást mutat. Több településen többszörösére emelkedett meg a munkaerőpiaci szempontból passzívak aránya – elsősorban Birin és Érpatakon emelkedett több mint két és félszeresére ez a mutató. Ennek hátterében csak részben állnak demográfiai problémák (pl. elöregedő korszerkezet, illetve ennek ellentettje, a magas gyerekszám) a probléma forrása az, hogy a rendszerváltást követően megszűnő munkahelyek – elsősorban a TSZ-ek – foglalkoztatottjainak egy jelentős része menekült inaktivitásba. A nyugdíjazások mellett sokan a leszázalékolás által biztosítottak maguknak viszonylag kicsi, de stabil jövedelemforrást. Nyírmihálydiban a viszonylag magas

31 természetes szaporodás és a jelentős gyermekszám is megemeli az eltartottak arányát a foglalkoztatottakhoz viszonyítva (10. ábra).

9. ábra. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 2001-ben, fő (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

10. ábra. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott számának változása 1990 és 2001 között településenként, fő (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A regisztrált munkanélküliek állandó népességhez viszonyított aránya 2003-ban lényegesen felülmúlta mind az országos, mind a Hajdú-Bihar megyei átlagot. A térségen belül többszörös differenciák jellemzőek: Nyíradony és Biri munkanélküliségi mutatója kiemelkedően magas, Nyírmihálydi és Újfehértó adata a térségi átlagnál lényegesen alacsonyabb volt (11. ábra). A regisztrált tartós munkanélküliek állandó népességhez viszonyított aránya hasonló

32 megoszlást mutatott a területfejlesztési társulás településein, a térségi tartós munkanélküliség megyei adatoktól mért eltérése azonban nagyobb volt, mint az összes munkanélküli esetében: a tartósan munkanélküliek összes munkanélkülihez viszonyított aránya több településen (Nyíradony, Geszteréd, Biri, Balkány) a 60%-ot is felülmúlta (12. ábra).

11. ábra. A regisztrált munkanélküliek aránya az állandó népességhez viszonyítva 2003-ban, % (saját szerkesztés a TEIR adatai alapján)

12. ábra. A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 2003, % (saját szerkesztés a TEIR adatai alapján)

A térség foglalkoztatottjainak 38-39%-a nem a saját településén, és – nagyrészt – nem is a térségben dolgozik. Nagykálló és Szakoly népességének „csak” 28-29%-a járt el településéről

33 dolgozni a 2001. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint, miközben Érpatak foglalkoztatottjainak közel 70, Biri keresőinek több, mint 60%-a ingázott (13. ábra).

13. ábra. Az elingázók aránya az összes foglalkoztatottból 2001-ben, % (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A terület legjelentősebb – és egyetlen nagyobb – ingázási célpontja Nagykálló: több mint 400 munkavállaló járt ide dolgozni a térségből – mindenekelőtt Kállósemjénből és Balkányból –, továbbá a térségen kívüli Nyíregyházáról 2001-ben. Biri foglalkoztatottjainak több mint 25, Kállósemjén munkavállalóinak 15, Geszteréd foglalkoztatottjainak 10%-a Nagykállóban tevékenykedett. Nagykálló mellett Balkány tölt be korlátozott foglalkoztatási szerepkört. E két város foglalkoztatásban betöltött szerepét azonban messze felülmúlja a két közeli megyeszékhely. A kistérségi társulás településeiről – elsősorban Újfehértóról, Nagykállóból, Kállósemjénből, Balkányból és Érpatakról – közel 1900 fő járt dolgozni Nyíregyházára már a közelmúltban is. Érpatak foglalkoztatottjainak 35, Kállósemjén, Újfehértó és Nagykálló munkavállalóinak megközelítőleg 20-20%-a járt a szabolcsi megyeszékhelyre dolgozni. Az elmúlt évben végrehajtott nagyberuházások nyomán a település térség foglalkoztatásában játszott szerepe vélhetően tovább erősödik. A hajdúsági megyeszékhely foglalkoztatásban játszott szerepe valamelyest elmarad Nyíregyházáétól: több mint 900 térségbeli munkavállaló célpontja volt 2001-ben. A kibocsátott ingázók abszolút száma alapján Nyíradony, Újfehértó és Bököny, a Debrecenben munkát vállalók aránya alapján Bököny és Nyíradony (településenként 20%) állt az élen. A környező városok közül még Téglás foglalkoztatási funkciója emelhető ki.

34 A kistérségi társulás településein foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 2001-ben némiképp eltért a két érintett megye, és az ország megfelelő adataitól: az ipar súlya nagyjából azonos volt az ágazat két megyében játszott szerepével (28-30%), de elmaradt az ország – dinamikusabb területek feldolgozóipari kapacitásai által felhúzott – megfelelő mutatójától (33%). A mezőgazdaság felül-, illetve a szolgáltatások alulreprezentáltsága mindhárom viszonylatban elmondható (14. ábra).

14. ábra. A foglalkoztatás ágazati szerkezete a településeken, 2001-ben (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A térségen belül foglalkozási szerkezet tekintetében is jelentős differenciák mutatkoztak: a mezőgazdaság Geszteréden (40% felett) és Kállósemjénben (közel 30%), az ipar Nyírgelsén (55%), a tercier szektor pedig Biriben és Bökönyben (80% felett, illetve kicsivel alatta) játszott meghatározó szerepet. A mezőgazdaságban dolgozók aránya Nyírmihálydiban (4% alatt), az ipar jelentősége Biriben és Bökönyben (10% és az alatt), a tercier szektor szerepe Nyírgelsén és Geszteréden (40% körül) volt a legkisebb. Mutatkozott némi eltérés 2001-ben a helyi munkahelyek és a térség munkavállalói szerint számolt foglalkozási szerkezetben: utóbbi esetben a mezőgazdaság és tercier szektor szerepe kisebb, az iparé nagyobb, ami arra utal, hogy a környék foglalkoztatási centrumaiban – elsősorban Nyíregyházán, Debrecenben, Tégláson – munkát vállaló elingázók foglalkozási szerkezetében jelentősebb súlya volt az iparnak.

35 4.3. Főbb gazdasági tevékenységek a térségben

A térség foglalkoztatásában jelentős szerepet játszó mezőgazdaság számára – elsősorban a térség talajadottságai miatt – nem túl kedvezőek a természeti feltételek: a homokon kialakult talajok miatt a szántók átlagos aranykorona értéke alacsony (15. ábra), bár e tekintetben vannak különbségek a térség kedvezőbb adottságokkal rendelkező északnyugati és rosszabb helyzetben lévő délkeleti részei között.

15. ábra. Szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona-értéke (agrárpotenciál) Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

A területhasznosítás adatai alapján elmondható, hogy a térség legtöbb településén meghaladja a szántók aránya a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagot, illetve Nyírmihálydi, Újfehértó, Kállósemjén, Érpatak, Szakoly és Bököny 60%-ot messze felülmúló értékei az országos átlagot is. A kertek területi aránya Nyíradonyban, Geszteréden, valamint Nyírmihálydiban jelentősebb, a gyümölcsösök kiterjedése Szakolyban és Újfehértón a legnagyobb, a szőlőtermesztés Nyíradonyban foglal el jelentősebb területet. A gyepek aránya három településen – Érpatakon, Balkányban és Geszteréden – haladja meg a megyei átlagot. Az erdősült területek aránya Nyírgelsén, a nádasok és halastavak részesedése Nagykállóban

36 kimagasló. A művelés alól kivont területek nagysága egyedül Nagykállóban érte el a megyei átlagértéket (9. Táblázat).

9. Táblázat. A földterület művelési ágak szerinti megoszlása (%) Nádas, Művelés alól Település Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő halastó kivont terület Balkány 46,8 0,1 6,9 0,7 12,4 19,6 0,1 13,3 Biri n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Bököny 64,0 0,5 3,3 1,8 7,5 6,3 2,4 14,2 Érpatak 66,3 1,3 7,7 1,0 12,8 9,1 1,7 0,0 Geszteréd 58,5 5,2 6,6 1,5 12,1 8,3 0,1 7,8 Kállósemjén 66,3 0,2 1,6 1,2 7,6 22,4 0,8 0,0 Nagykálló 49,5 0,7 5,1 0,5 9,7 12,1 4,3 18,1 Szakoly 65,8 0,4 11,9 0,1 10,5 11,0 0,0 0,4 Újfehértó 67,0 0,1 8,7 0,7 2,2 6,6 1,0 13,7 Nyírgelse 19,3 0,3 2,2 0,4 4,4 59,5 0,6 13,2 Nyímihálydi 70,4 3,5 3,5 0,0 1,4 21,1 0,0 n.a. Nyíradony 47,3 5,3 6,4 3,5 4,1 25,8 0,1 7,5 Szabolcs- Szatmár-Bereg 46,0 1,0 5,2 0,1 10,6 18,3 0,7 18,0 megye Forrás: A Nagykállói Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja (2003)

Feltűnő az ellentmondás a szántóterületek alacsony átlagos aranykorona értéke, illetve a területhasznosítás módja – a szántók kimagasló aránya – között: indokolt lehet a jövőben a területhasználat szerkezetének változtatása. A területhasznosítás persze nem egyedüli problémája a térség mezőgazdaságának: a megye egészéhez hasonlóan elaprózott birtokszerkezet, tőkeszegénység, elavult eszközpark, illetve általában alacsony jövedelemtermelő képesség jellemzi (A Nagykállói Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja, 2003). A térség fő mezőgazdasági termékeit foglalja össze a 10. Táblázat.

37 10. Táblázat. Jellemző mezőgazdasági termékek a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás területén Település Mezőgazdasági termékek Balkány alma, meggy, őszibarack, görögdinnye, uborka, paradicsom, paprika, sertés Biri alma, dohány Bököny kukorica, napraforgó, burgonya, uborka, paradicsom, dohány, paprika, sertés, juh, baromfi Érpatak juh, dohány, kukorica, napraforgó Geszteréd juh, szarvasmarha, baromfi, burgonya, káposzta, kukorica, kalászosok, paprika, paradicsom, dohány, alma, meggy Kállósemjén őszi búza, kukorica, dohány, zöldségféle, napraforgó, szarvasmarha, juh, sertés Nagykálló kukorica, búza, alma, napraforgó, tök, burgonya, juh, tehén, sertés, ló Nyíradony pecsenye liba, broiler csirke, étkezési és léalma, zöldségtermelés Nyírgelse kukorica, triticálé, rozs, dohány, alma, meggy, dinnye, juh, sertés Nyírmihálydi vágómarha, dohány, alma, pecsenyebárány Szakoly dohány, alma, zöldség, kalászos, kukorica, juh, sertés Újfehértó őszi kalászosok, kukorica, napraforgó, dohány, zöldségfélék, gyümölcs, sertés, juh, szarvasmarha, nyúl Forrás: A Nagykállói Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja, 2003

11. Táblázat. Jellemző ipari tevékenységek a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás területén Település Jellemző ipari tevékenységek Balkány Malomipar, nyílászárók gyártása, fémszerkezetek és épületelemek gyártása, fémtömegcikk-gyártás Nagykálló Malomipar, bútorgyártás, textilipar, fémszerkezetek gyártása, műanyag építőanyagok gyártása, építőipar Nyíradony Fafeldolgozás Nyírgelse Fafeldolgozás, baromfifeldolgozás Nyírmihálydi Konzervüzem, építőipar Szakoly Fafeldolgozás, dohánybeváltó Újfehértó Fafeldolgozás, vadfeldolgozás, textilipar, építőipar Forrás: DNYTÖKT által adott információk

A térség ipari kapacitásai elsősorban a feldolgozóiparra koncentrálódnak: mindenekelőtt a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a könnyűipari tevékenységek jelenléte jellemző (11. Táblázat). A nagykállói székhelyű, térség legjelentősebb vállalatának számító, textilipari profilú Benetton Ungheria Kft. 2003-ban átlagosan 337 főt foglalkoztatott.

38 A tercier szektor foglalkoztatásban játszott szerepe – mint korábban láttuk – elmarad az országos és megyei átlagértékektől. A területen működő társas vállalkozások elsősorban a kereskedelemhez, javítási tevékenységhez, valamint az ingatlanügyletekhez, gazdasági szolgáltatásokhoz kötődnek. A szállítási tevékenységeken kívül azonban valamennyi szolgáltatáshoz tartozó gazdasági ág – beleértve a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást is – részesedése elmarad Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megfelelő mutatójától. Jelentős a közintézményeknél (önkormányzatoknál, oktatási intézményeknél) dolgozók létszáma. A vizsgált terület nem rendelkezik idegenforgalmi hagyományokkal, meglévő turisztikai adottságai kihasználatlanok. Kevés a rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshely: a statisztikák szerint csak Nagykállóban és Nyíradonyban működtek szálláshelyek 2003-ban. Előbbi helyen a kereskedelmi szálláshelyek 100.000 lakosra jutó száma a megye és a régió átlagát is meghaladta, alacsony kihasználtságát mutatja azonban az a tény, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek 100.000 lakosra jutó száma már mind a régió, mind a megye megfelelő adatától elmaradt (TEIR, 2003). A működő vendéglátóhelyek többsége alacsony minőségi kategóriát képvisel (A Nagykállói Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja, 2003).

39 4.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek

A térségre jellemző személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 2003-ban jelentős mértékben elmaradt mindkét érintett megye, illetve a régió adataitól: Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatójának szűk 75%-át, a régió adatának megközelítőleg kétharmadát adta, a még kedvezőbb helyzetben lévő Hajdú-Bihar értékének viszont csak 62-63%-át érte el. A térség vállalkozásai által produkált alacsony bruttó hozzáadott érték ismeretében nem meglepő ez az eredmény. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései közül Nagykálló áll az első helyen, amely részben a helyi gazdaság jelentőségének, részben – városi létéből, méretéből következően – a közintézményekben foglalkoztatottak nagyobb súlyával magyarázható (16. ábra). A város SZJA-mutatója körülbelül kétszeresen múlta felül a térségben sereghajtó Érpatak hasonló adatát.

16. ábra. A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékei 2003- ban, Ft/fő (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A szélső jövedelmi kategóriákba tartozók aránya is a térség viszonylagos szegénységét támasztja alá: a 400.000 Ft nettó jövedelmet el nem érő adózók aránya két – nagyjából az érintett megyék átlagát képviselő – település kivételével mindenhol magasabb, a 2.000.000 Ft-ot meghaladó nettó jövedelemmel rendelkezők részesedése valamennyi településen alacsonyabb, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye egésze esetében. A tizenkét vizsgált település köréből – az alsó jövedelemkategória legalacsonyabb és a felső jövedelemkategória legmagasabb értékével – Nagykálló emelkedik ki (17. ábra).

40 17. ábra. A bruttó 400000 Ft alatti, illetve 2000000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezők aránya az adózókhoz viszonyítva 2003-ban, % (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A rendszeres szociális segélyben részesültek aránya kisebb volt területünkön 2003-ban, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészében, de felülmúlta mind Hajdú-Bihar megye, mind Magyarország lényeges alacsonyabb értéket képviselő, megfelelő statisztikai mutatóját. A térségen belül Nyíradony messze átlagon felüli – negatív – teljesítményt nyújtott, míg a pozitív pólust az országos átlagnál is kedvezőbb helyzetben lévő Újfehértó képviselte (18. ábra).

18. ábra. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakónépességhez számítva 2003-ban, % (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

41 Egy terület gazdasági helyzete, lehetőségei szempontjából nem közömbös az önkormányzatok gazdálkodásában nem elhanyagolható szerepet játszó helyi adóbevételek vizsgálata. Miután jelentőségük összefüggésben áll a helyi gazdaság prosperitásával, illetve – közvetett módon – a lakosság jövedelmi viszonyaival, indokolt az e helyen történő megemlítésük (19. ábra).

19. ábra. A helyi adók aránya a teljes önkormányzati bevételek közül 2003-ban, % (saját szerkesztés a http://www.kozinfo.hu adatai alapján)

12. Táblázat. A társulás településeinek iparűzési adó-bevételei 2004-ben Összes adó/1000 lakos Összes adó (ezer Ft) (ezer Ft) Balkány 15999 2351 Biri 162 115 Bököny 2874 878 Érpatak 9131 4990 Geszteréd 2209 1242 Kállósemjén 3554 903 Nagykálló 674429 63458 Nyíradony 31388 3936 Nyírgelse 22632 18923 Nyírmihálydi 3904 1936 Szakoly 7434 2619 Újfehértó 64968 4754 TFT területe 838684 14624 Forrás: helyi adatközlés

42 Az egy lakosra számolt helyi adóbevételek nagysága – bár messze elmarad Hajdú-Bihar megfelelő mutatójától –, gyakorlatilag egyetlen település, Nagykálló, kiemelkedő teljesítményének köszönhetően felülmúlja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesített adatát. A vizsgált települések köréből Nagykálló mellett még Nyírgelse emelkedik ki: mindkét település esetében a helyi vállalkozások által fizetett iparűzési adó áll a háttérben (12. Táblázat). A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a területfejlesztési társulás településeinek költségvetésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagához képest nagyobb szerepet játszott 2003-ban a helyi adóbevétel, de ismét csak két település, Nagykálló és Nyírgelse, mutatóinak köszönhetően. A helyi adóbevételek önkormányzati összbevételhez viszonyított közel 25%-os aránya Nagykálló esetében a magyarországi átlagértéket is jelentős mértékben felülmúlta.

43 4.5. Helyi gazdasági környezet

4.5.1. Humán erőforrások

A helyi gazdaság működése szempontjából meghatározó a rendelkezésre álló humán erőforrások mennyisége és minősége. A Dél-Nyírségi Területffejlesztési Társulás településeinek lakónépessége az elmúlt évtizedben – bár időnként mutatkoznak visszaesések a statisztikákban – inkább növekvő tendenciát mutatott: a kilencvenes évek eleji bő 55 ezres népesség az ezredforduló utáni időszakra 57 ezer fölé emelkedett (20. ábra).

fő 60000 59000 58000 57000 56000 55000 54000 53000 52000 51000 50000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 év

20. ábra. A lakónépesség számának változása a társulás településein 1991-2003 között (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A két népszámlálás közti időszak demográfiai trendjeit vizsgálva feltűnő, hogy a népességnövekedés közel azonos mértékben egyrészt a természetes szaporodásból, másrészt pedig a pozitív vándorlási különbözetből adódott. A térségben megfigyelhető természetes szaporodás fajlagos értéke többszöröse volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megfelelő adatának, miközben Hajdú-Bihar megye – Magyarország egészéről nem is beszélve –

44 természetes fogyást könyvelhetett el ebben az évtizedben. A térségen belül hét település növekedést, öt természetes fogyást mutatott: Nyírmihálydi gyarapodása többszörösen múlta felül a térségi átlagot, miközben Érpatak és Geszteréd fogyása volt a legnagyobb arányú. A vándorlási nyereség mindkét érintett megyében jelentős volt a vizsgált évtizedben, de a területfejlesztési társulás települései még ezeket az értékeket is felülmúlták. A települések egyik fele vándorlási nyereséget, másik fele veszteséget mutatott: Nyíradony, Nyírmihálydi és Nagykálló gyarapodása, illetve Geszteréd és Bököny fogyása volt arányaiban a legnagyobb.

21. ábra. A természetes szaporodás/fogyás, valamint a vándorlási különbözet 1000 főre eső értékei 1990 és 2001 között, fő (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A lakónépesség korstruktúrája – nem függetlenül a fent ismertetett demográfiai trendektől – meglehetősen fiatalos volt a 2001. évi népszámlálás statisztikái szerint: a 15 év alattiak aránya mind Hajdú-Bihar, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagértékénél magasabb, a 60 év felettiek aránya az előbbinél alacsonyabb volt, az utóbbival nagyjából megegyezett. Az öregedési index (80%) értéke mind országos viszonylatban, mind a két érintett megye mutatójához képest alacsony volt.

45 22. ábra. A Nagykállói kistérség korfája (http://www.nepinfo.hu)

A 15 év alattiak aránya Nyírmihálydiban volt a legmagasabb (27,59%) és Geszteréden a legalacsonyabb (18,53%), a 60 év felettiek részesedése Geszteréden volt a legnagyobb (26,41%) és Újfehértón a legalacsonyabb (15,78%). A térség településeinek egyharmada rendelkezett 100% feletti öregedési index-értékkel: közülük különösen Geszteréd 143%-os mutatója utal előrehaladott elöregedésre. A települések egy másik harmada ugyanakkor 70%- os, vagy annál alacsonyabb indexértékkel bírt: ez lakónépességük fiatalos korösszetételét bizonyítja (22. ábra). A területfejlesztési társulás területén a legnagyobb etnikai kisebbségnek a roma lakosság tekinthető, hiszen a 2001-es népszámlálás alapján az egyéb nemzetiségek és etnikumok aránya elenyésző.

46 23. ábra. A roma etnikum részesedése a népességszámból 1992-es CIKOBI és 2001-es KSH népszámlálási adatok alapján, % (saját szerkesztés Kertesi G.-Kézdi G., 1998 és a KSH adatai alapján)

Nehéz megbízható adatforrást találni ebben a tekintetben egyrészt, mivel nincsen pontos, naprakész adatbázis ebben a vonatkozásban, másrészt a népszámlálások során azok a lakosokat regisztrálják roma származásúként, akik annak vallják magukat. Több vizsgálat is rámutatott, hogy emiatt jelentős eltérés adódhat a tényleges állapothoz képest az egyes települések vonatkozásában. A 23. ábra bal oldali része az 1992-ben lezajlott CIKOBI (Cigány Koordinációs Bizottságok) felmérés adatai alapján készült – melynek értékei hozzávetőlegesen mintegy felét teszik ki a reális arányoknak. Bizonyos esetekben ellentmondásos képet mutat a két felmérés (pl. Szakoly), azonban a fő területi sajátosságok így is megállapíthatóak. Biri, Geszteréd, Nyírgelse és Újfehértó esetében elenyésző arányú roma etnikumot mutatnak a térképek, míg a cigány lakosság legnagyobb arányban Nyírmihálydiban van jelen – a 2001-es népszámlálási adatok szerint több mint 20%-ban. A demográfiai viszonyok sajátosságai tükrözik az előbbi értékeket, hiszen a roma lakosság fiatalos korstruktúrája, illetve jellemzően magasabb természetes szaporodása befolyásolja azokat. Sajnos a szociális hátrányok, a kirekesztődés, az alacsony iskolázottság miatt romló munkaerőpiaci esélyek nagyobb mértékben sújtják a romákat, mint más etnikai és nemzeti kisebbségeket. Emiatt fontos a romák szociális-társadalmi integrációját elősegítő pályázati források felkutatása, programok kialakítása, mind országos, mind kistérségi szinten.

A rendelkezésre álló humán erőforrás általános minőségét fejezi ki a lakónépesség iskolázottsága (13. Táblázat).

47 13. Táblázat. A lakónépesség iskolázottsági mutatói (%) 10–X éves 15–X éves 18–X éves 25–X éves általános iskola legalább legalább egyetem, első évfolyamát általános iskola középiskolai főiskola stb. sem végezte el 8. évfolyam érettségivel oklevéllel Balkány 1,2 79,9 17,4 4,9 Biri 1,1 78,7 13,1 3,8 Bököny 1,6 75,0 9,5 1,8 Érpatak 1,3 75,0 8,6 1,8 Geszteréd 0,4 75,5 14,5 3,1 Kállósemjén 0,8 79,3 15,1 4,0 Nagykálló 0,7 88,2 30,3 9,0 Nyíradony 1,9 81,6 18,2 3,7 Nyírgelse 0,8 78,9 13,1 2,9 Nyírmihálydi 3,6 66,9 13,9 3,0 Szakoly 3,3 77,2 14,1 2,5 Újfehértó 0,5 85,6 21,1 4,1 SZSZB megye 1,2 83,8 28,3 8,3 HB megye 0,9 86,3 34,0 10,8 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

A térségen belüli differenciák – kis túlzással – Nagykálló és a többi település vonatkozásában jelennek meg (24. ábra): a diplomások 25 éven felüliek, és a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők 18 éven felüliek közti aránya egyedül e városban érte el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagértéket 2001-ben (de elmaradt Hajdú-Bihar megye és az ország megfelelő mutatóitól). Szembetűnő ugyanakkor az általános iskolát végzettek alacsony aránya a 15 éven felüliek körében Nyírmihálydiban, illetve az általános iskola első osztályát sem elvégzettek magas – az országos és megyei átlagértékeket többszörösen felülmúló – aránya Nyírmihálydiban és Szakolyban (13. Táblázat).

48 24. ábra. A középiskolát végzettek és a diplomával rendelkezők aránya a megfelelő korúak arányában 2001-ben, % (saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településein összesen 6810 általános iskolás tanult 2003-ban. Az oktatásukban közreműködő pedagógusok diákokhoz viszonyított száma elmaradt mind Szabolcs-Szatmár-Bereg, mind Hajdú-Bihar megye megfelelő értékeitől. Az oktatás infrastrukturális ellátottságának egyik szegmensét szemlélteti az osztálytermekre jutó iskolások száma: e tekintetben a térség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatóját felülmúlja, Hajdú-Bihar átlagértékétől viszont valamelyest elmarad (14. Táblázat).

14. Táblázat. Az általános iskolában tanulók főbb adatai Általános iskola Pedagógusok száma Tanulók száma (fő/ Települések Tanulók száma (fő) (fő/1000 tanuló) osztályterem) Balkány 875 85,71 26,52 Biri 157 76,43 52,33 Bököny 442 79,19 31,57 Érpatak 167 77,84 16,70 Geszteréd 185 70,27 23,13 Kállósemjén 413 82,32 37,55 Nagykálló 1028 77,82 23,36 Nyíradony 1019 89,30 22,15 Nyírgelse 142 98,59 17,75 Nyírmihálydi 262 87,79 18,71 Szakoly 354 87,57 17,70 Újfehértó 1766 81,54 24,53 DNYTÖKT területe 6810 82,97 24,06 SZSZB megye 64126 93,07 21,63

49 HB megye 56015 93,72 24,54 Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2003

A térség valamennyi településén működik általános iskola: legtöbben Újfehértón tanultak (1766 fő), de Nagykálló és Nyíradony értékei is 1000 fő fölötti létszámot mutattak. Az egyes települések pedagógus-ellátottságában adódik némi különbség: az 1000 diákra jutó pedagógusok száma Nyírgelsén közelítette a 99-et, Geszteréden viszont alig múlta felül a 70- et. Hasonlóan differenciált az osztálytermekre jutó tanulólétszám: miközben Érpatakon 17 fő alatti, Biriben 52 fő feletti értéket regisztráltak. Egyik ellátottsági mutató esetében sem város- falu dichotómia érvényesül.

15. Táblázat. A középiskolában tanulók főbb adatai Középiskola Pedagógusok száma Tanulók száma Tanulók száma (fő) (fő/1000 tanuló) (fő/osztályterem) Nagykálló 1347 69,04 21,38 Nyíradony 81 98,77 20,25 Újfehértó 270 92,59 22,50 DNYTÖKT területe 1698 74,20 21,49 SZSZB megye 22876 77,16 30,71 HB megye 24609 86,15 33,12 Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2003

Nappali tagozatos középfokú oktatás három városban – Nagykállón, Újfehértón és Nyíradonyban – működött 2003-ban, összesen közel 1700 tanulóval. Nagyobb arányú középfokú oktatás Nagykállón folyik, de itt a leggyengébb – a térség és a két érintett megye átlagát is alulmúló a pedagógus-ellátottság. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma az egész térségben kedvezőbb a megyei átlagértékeknél (15. Táblázat).

4.5.2. Életkörülmények, intézményi ellátottság

A lakásállomány lakónépességhez viszonyított nagysága (megközelítőleg 350 lakás / 1000 lakos) 2003-ban elmaradt mind az országos, mind a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagértékektől. Jelentős különbségek voltak ugyanakkor a térségen belül:

50 Geszteréden – összefüggésben a települések demográfiai sajátosságaival – viszonylag kedvező (440 lakás / 1000 lakos), Nyírmihálydiban kedvezőtlen (310 lakás / 1000 lakos) képet mutatott a lakásállomány mennyiségi oldala. Az épített lakások aránya 2003-ban jelentősen elmaradt Magyarország, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megye megfelelő mutatóitól. A térségben Újfehértón, Nyírmihálydiban és Nyíradonyban mutatkozott nagyobb aktivitás: az épített lakások teljes lakásállományhoz viszonyított aránya e településeken meghaladta a 10 ezreléket, miközben Szakolyban az 1 ezreléket sem érte el (16. Táblázat).

16. Táblázat. A lakásállományhoz kapcsolódó infrastrukturális mutatók Közüzemi Vezetékes Közüzemi szennyvíz- gázzal Épített lakás Lakásállomány vízhálózatba csatorna- ellátott (db/1000 (db/1000 lakos) bekapcsolt hálózatba háztartások lakás) lakások (%) bekapcsolt (%) lakások (%) Balkány 357,77 51,54 82,46 19,84 2,87 Biri 344,73 63,43 82,64 30,58 8,26 Bököny 380,57 53,61 85,87 0,00 4,82 Érpatak 394,54 49,31 86,70 0,00 2,77 Geszteréd 440,94 54,46 86,61 0,00 5,10 Kállósemjén 391,11 60,95 88,04 33,27 5,20 Nagykálló 329,88 63,03 100,00 53,48 7,42 Nyíradony 337,81 54,64 83,74 55,38 10,02 Nyírgelse 413,04 40,28 78,54 0,00 6,07 Nyírmihálydi 309,37 45,83 92,47 76,60 11,22 Szakoly 355,18 55,56 91,96 26,88 0,99 Újfehértó 345,87 64,33 88,03 17,28 12,69 DNYTÖKT területe 353,33 57,83 88,60 29,99 7,65 SZSZB megye 361,46 67,49 90,23 41,25 10,46 HB megye 391,43 67,76 93,82 42,56 10,54 Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2003

A fenti táblázatban szereplő mindhárom, minőségi szempontot megtestesítő infrastrukturális mutató (vezetékes gázzal rendelkező háztartás, közüzemi vízhálózatba bekötött lakás, közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakás) tekintetében elmaradt a térség az országos és megyei adatoktól. Különösen szembetűnő különbség volt tapasztalható 2003-ban a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya tekintetében: a térség Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye átlagértékeinek csak mintegy 70%-át produkálta.

51 A vezetékes gázzal ellátott háztartások aránya egyik vizsgált településen sem éri el megyéje átlagát: még a legkiépítettebbnek számító Újfehértó, Biri és Nagykálló is csak közelíti Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatóját. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Nagykállóban, Nyírmihálydiban és Szakolyban, a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya Nyírmihálydiban, Nyíradonyban és Nagykállóban megyei átlag feletti. Nyírgelse mindhárom területen az utolsó helyen állt, s e településen kívül még további három helyen (Bököny, Érpatak, Geszteréd) nem volt egyáltalán szennyvízcsatorna-hálózatra kötött lakás. A többi, vizsgálatba bevont fejlettségi mutató tekintetében is elmaradás tapasztalható az országos és megyei értékektől (17. Táblázat). Mindazonáltal a térségen belüli különbségek e területeken is jelentősek: a házi orvosok és házi gyermekorvosok 10.000 lakosra jutó száma – meghaladva a térség városait – Nyírgelsén és Szakolyban volt a legnagyobb, miközben Biriben, Érpatakon és Nyírmihálydiban nem praktizált orvos 2003-ban.

17. Táblázat. Települési életkörülményeket tükröző fejlettségi mutatók Házi orvos és házi Kiskereske- Személy- Vendég- Távbeszélő gyermek- delmi üzlet gépkocsi látóhely (db/ fővonal (db/ orvos (db/1000 (db/1000 1000 lakos) 1000 lakos) (fő/10000 lakos) lakos) lakos) Balkány 5,88 12,34 3,53 198,50 176,42 Biri 0,00 13,53 1,42 242,17 199,15 Bököny 6,11 13,44 3,67 150,27 149,62 Érpatak 0,00 10,93 3,28 181,42 176,82 Geszteréd 5,62 11,81 2,81 200,22 236,44 Kállósemjén 5,08 13,21 4,07 196,95 215,77 Nagykálló 5,65 16,47 6,21 246,71 213,59 Nyíradony 6,27 14,04 3,39 200,38 196,27 Nyírgelse 8,36 10,03 3,34 170,57 202,04 Nyírmihálydi 0,00 10,91 3,97 169,56 134,72 Szakoly 7,05 11,63 2,11 184,64 164,71 Újfehértó 6,59 13,32 4,76 206,04 184,23 DNYTÖKT területe 5,58 13,53 4,20 204,92 190,05 SZSZB megye 5,69 16,60 5,60 226,02 219,18 HB megye 6,63 15,60 4,80 225,51 261,50 Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2002/2003

52 A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek 1000 lakosra jutó száma Nagykállóban volt a legmagasabb (a város utóbbi adata a megyei átlagot is felülmúlta a vizsgált évben). A személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma Nagykállóban és Biriben Szabolcs-Szatmár-Bereg átlagértékét is felülmúlta, a távbeszélő fővonalak sűrűsége Geszteréden haladta meg a megye hasonló mutatóját.

25. ábra. A társulás településeinek elsőszámú tömegközlekedési viszonylatai 2005-ben (saját szerkesztés Volán és vasúti menetrendek alapján)

Egy nagyarányú elingázással jellemezhető térség esetében nem közömbös a környező foglalkoztatási központok elérhetősége. A forgalom jelentős része tömegközlekedési eszközökkel bonyolódik: a vasút a térség peremén futó fővonalak (100., 110. számú) mellett fekvő települések – különösen Újfehértó – esetében játszik meghatározó szerepet Az autóbusz-közlekedésnek fontos feladata a térség belső – forgalmi árnyékban fekvő – településeinek feltárása. A 25. ábraán jól látható, hogy a társulás települései „két irányban ingáznak”: vagyis a térség nagyobbik részét Nyíregyházához kötik erősebben a tömegközlekedési kapcsolatok, míg a déli rész Debrecenhez (Nyíradony, Nyírgelse, Nyírmihálydi), illetve Tégláshoz (Bököny, Geszteréd) kapcsolódik a volán, illetve a vasúti járatszám alapján. (A térkép minden település esetében csak a legnagyobb intenzitású kapcsolatot tünteti fel.)

53 4.5.3. A környezet állapota

A Nyírség déli részén fekvő települések területe síkság, melynek természetes növénytakarója erdős-sztyepp volt, kiterjedt lápokkal és mocsarakkal. Területének harmadát még kétszáz évvel ezelőtt is erdők, elsősorban gyertyános-kocsányos tölgyesek, pusztai tölgyesek, homoki láperdők borították, de jelentős volt a fűz- és nyárlápok, homokpuszta-gyepek kiterjedése is. Különleges természeti érték a Balkány határában található védett mamutfenyő.

A Nyírség homokfelszínét tagoló ősfolyóvölgyek és deflációs mélyedések ("nyírvíz-laposok") a lecsapolás előtt lápos, mocsaras, gazdag élővilággal rendelkező pangóvizes térségek voltak. A növényvilág következő lépcsőit a nádasok, a magassás-társulások, a zsombékosok, a fűz- és nyírlápok, majd a tölgy-szil ligetek alkották. A térség egykori vízi világa, lápi vegetációja a vízrendezési munkálatok során szinte teljesen eltűnt, az eredeti állapotokra a kállósemjéni Mohos-tó 40 hektáros természetvédelmi területe emlékeztet.

A magasabb homokfelszíneket pusztai tölgyesek és homokpuszta-társulások (pl. csenkesz - ezüstperje) borították. Visszaszorulásukkal jöttek létre a Dél-Nyírség homoki legelői. A terület emberi birtokbavétele, kultursztyeppé válása fokozatosan megszüntette az őshonos állatfajok (dámvad, őz, nyúl), valamint a Kárpátok vidékéről idetévedt szarvas, vaddisznó, farkas, illetve a számtalan vízimadár és hal életfeltételeit. Az élővilág ma – a vizsgált térség határain kívül eső – Bátorliget térségében a leggazdagabb, de a Dél-Nyírség erdőségeiben is szép számmal él gímszarvas, őz, vaddisznó és apróvad (nyúl, fácán).

A Nyírség jelentős részén löszös-homok és homokos-lösz felszínen mezőségi talajok képződtek, de a Dél-Nyírségben az akkumulációs homokmezők gyakori mozgása miatt ez a talajképződés nem tudott elindulni, bár a művelés alá vett futóhomokon láthatók a humuszosodás jelei. A vizsgált térség területén elsősorban gyengén savanyú homok és kovárványos erdőtalaj található, de helyenként hidromorf talaj is előfordul. Ezek a talajok kis szervesanyag-tartalmuk, és nagyfokú vízáteresztő képességük miatt csekély védelmet nyújtanak a felszíni szennyezések talajvízbe jutása ellen. Ebből kifolyólag kiemelten fontos a vízbázisok védelme, a szennyvízelvezetés és kezelés megoldása.

Felszíni vizei közül – a már említett Mohos-tó mellett – a Nagykálló melletti, 125 hektáros Harangodi víztározó, valamint az Érpatak területén levő 189 hektáros Csűrű-réti víztározó érdemel említést. A térséget a múlt századi belvíz lecsapolási munkálatok során megépített

54 csatornarendszer több "főfolyása" és kisebb csatornája szeli át, a víztárolók is ezekhez kapcsolódnak. A mesterséges tavak vízminősége kis vízmélységük miatt erősen függ a meteorológiai körülményektől, illetve a tápláló csatornák szennyező- és tápanyag terheltségétől.

A talajvíz átlagosan 2-4 méter mélyen, a homokbuckás részeken ettől mélyebben (4-6 méter) található, CaMg(HCO3)2 tartalmú, keménységi foka 15-25 nk között van, de települések közelében akár 40-50 nk is lehet. Ivóvízként – mezőgazdasági művelésből eredő szennyezettsége miatt – már nem hasznosítható. A mély fekvésű területeken tavasszal gyakori a belvíz. Az elvezetésére tervezett csatornahálózatot egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelték, funkcióját nem töltötte be, a helyreállítási munkáknak az elmúlt évek keserű tapasztalatai adtak lendületet.

A rétegvizek a megye egész területéhez hasonlóan, itt is magas vastartalommal rendelkeznek. Általában 80-100 méter mélységből termelik ki, gáztartalma 5 ml/m3 alatti, így külön kezelést nem igényel, és hőmérséklete sem okoz másodlagos minőségromlást. Elszennyeződésük lehetősége elsősorban a felettük található, őket egyrészt a felszíni szennyeződésektől védő, másrészt a szennyezett vízzel tápláló talajvíztől függ. Mélyebb rétegekből kitermelt, nemrég gyógyvízzé nyilvánított 41°C-s termálvíz található Nagykálló mellett.

A felszíni és felszín alatti vizek környezeti terhelése jelentős, fő forrásai a mezőgazdasági tevékenység, a kommunális hulladék valamint a szennyvizek gyűjtésének, elszállításának, tárolásának és tisztításának hiányosságai. A homokos területeken a szennyeződések ivóvíz bázisként szolgáló mélyebb rétegekbe jutása a talajszerkezet adottsága - felső vízzáró réteg hiánya - miatt pusztán idő kérdése.

A terület erdősültsége kismértékű, talajainak alacsony termőképessége miatt további erdők telepítése indokolt. A gazdasági kezelésű erdőkben elsősorban akácok és nemes nyár, kisebb részben keménylombos fajok és fenyő találhatók: jelentős szerepük van a terület futóhomokjainak megkötésében. A tájidegen fafajok több ökológiai problémát is okoznak, például területükön lecsökken a faji diverzitás, megváltoztatják a termőhelyi viszonyokat. A Társulás területe, illetve közvetlen környéke természeti értékekben gazdag: kiterjedt erdei közül legnagyobb talán a Nyíradony melletti Guth-i erdő, de Nyírgelse, Szakoly és Nagykálló is rendelkezik erdős-ligetes területekkel.

A környezet állapota szempontjából messze nem közömbös, hogy a szilárd hulladék szervezett gyűjtése a Társulás szinte valamennyi településén megoldott. 1998-ban adták át – a

55 kistérség nyolc településének (Balkány, Biri, Bököny, Geszteréd, Nyíradony, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Szakoly) összefogásával – a Dél-Nyírségi Regionális Szilárdhulladék Lerakó Telepet. Az európai szabványoknak is megfelelő létesítménnyel a térség hulladék- elhelyezési gondjai több évtizeden keresztül megoldottnak látszanak. Nagykálló lakásainak 95%-a, Újfehértó lakásainak 93,5%-a került bevonásra a rendszeres gyűjtésbe. A térségben keletkezett hulladék szelektív gyűjtése, újrahasznosítása jelenleg nem megoldott.

A térségben a levegő minősége – jelentős ipari szennyező-forrás hiányában – jónak tekinthető. Jelentős a lineáris légszennyezés, melynek forrása a közúti közlekedés, valamint a vasúti dízelmozdonyok kibocsátása. A közúti közlekedés következtében a kistérség területén áthaladó 4-es főút vonalában és az egyes települések átvezető szakaszain alakulhat ki magasabb szennyezőanyag koncentráció.

A településeken a fűtési időszakban alakulhatnak ki levegőszennyezési problémák a többségében még szénalapú fűtési rendszerek miatt. A magas kéntartalmú fűtőanyag használata mellett a kibocsátó források kis magassága és ebből eredő korlátozott hígulási képessége fokozza a kellemetlen hatást. A vezetékes gáz terjedésével ez a probléma megoldódni látszik.

56 5. A tervezés keretei

5.1. A tervezésben érintett résztvevők, szereplők

A szerkezetátalakító program végrehajtásában döntő szerepet tölt be a térség legjelentősebb tervezésben érintett szereplője a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Társulás, amely 1993-ban alakult meg.

A Társulás kiemelt céljai az alábbiak:

1. A mezőgazdaság, kereskedelem, ipari és települési infrastruktúra fejlesztése;

2. Segítségnyújtás a térség önkormányzati, valamint piaci és gazdasági szereplőinek a pályázati lehetőségek - megyei, országos, uniós források – megismertetésével;

3. Jövedelemforrás biztosítása, munkanélküliség csökkentése;

4. Óvni a térség természeti adottságait és kulturális örökségeit.

Az operatív feladatok ellátására Kistérségi Iroda működik, amely 2000-ben kezdte meg működését Szakoly székhellyel. Az Iroda több főállású munkatárssal – szám szerint 6 fő – rendelkezik, melyek térségi gazdasági- és foglalkoztatás-szervező menedzseri, Vezető térségmenedzseri, vidékfejlesztési menedzseri, ifjúsági referensi, foglalkoztatási menedzseri és civil ügyintézői feladatokat látnak el.

A területfejlesztés intézményrendszere a kistérségben jól kiépült, több szervezet, intézmény foglalkozik területfejlesztéssel. A települési önkormányzatok felénél külön szervezeti egységként pályázatíró csoportok tevékenykednek.

A térség egyik fő tervezési szereplője a kistérségi megbízott, illetve megbízottak. A kistérségi megbízott rendszeres kapcsolatot tart a kistérségben működő állami, önkormányzati, köztestületi szervekkel és tisztségviselőivel, a gazdálkodó szervezetekkel, a kis- és középvállalkozásokkal, valamint a civil szervezetekkel a fejlesztési elképzelések tervezése és megvalósítása érdekében, az önkormányzat képviselő-testületének - felkérésére - évente tájékoztatást ad az önkormányzatot, illetve a kistérséget érintő fejlesztési tevékenység eredményességéről;

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági fejlesztések egyik fő előremozdítójaként fontos szereplője lehet a gazdasági tervezéseknek.

57 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nagykállói Kirendeltsége a térség foglalkoztatási szerkezeti problémáinak fő kezelő szerve kell legyen. A szervezet lehet a kapocs a munkanélküli lakosság és a gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzatok között.

A térség Gazdajegyzői hálózata a mezőgazdasági fejlesztések személyi, szakmai és infrastrukturális hátterét végzi. Fő feladat a mezőgazdaság és vidékfejlesztés programjainak lebonyolítása, koordináció, a helyi mezőgazdasági vállalkozások folyamatos tájékoztatása.

A program érvényesülését és a szerkezet-átalakítás végrehajtását a Társulás önkormányzatainak kell magukra vállalni, hiszen a lakosság és a települések vállalkozásainak igényeit ők ismerik leginkább. Ennek keretében minden eszközzel elő kell segíteni külső vállalkozások letelepedését, és a helyi gazdasági szervezetek elégedettségének növelését.

A szerkezet-átalakító program fő letéteményesei és kedvezményezettjei a vállalkozások, nagyvállalatok, akik a kialakuló új gazdasági körülményekhez alkalmazkodva saját fejlődésüket érhetik el.

A térség oktatási intézmények biztosíthatják a program által kijelölt fejlesztések végrehajtásához szükséges humán erőforrások megteremtését, képzését.

58 5.2. A tervezés jogszabályi háttere

A programalkotás és tervezés folyamán az alábbi jogszabályokat tartottuk szem előtt:

Nemzetközi jogszabályok:

A Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről

Az Európai Unió regionális politikájának fő célja a tagállamok közti gazdasági és szociális kohézió erősítése, az EU-n belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett Strukturális Alapok, melyek tevékenysége az EU közös költségvetéséből kerül finanszírozásra. Az Európai Tanács 1260/1999/EK rendelete részletesen szabályozza a Strukturális Alapok működését, tevékenységét. A rendelet tartalmának figyelembe vétele hazánk EU csatlakozása előtt még nagyobb jelentősséggel bír, ugyanis a fejlesztési programok tervezésekor olyan konkrét tevékenységeket, intézkedéseket célszerű beépíteni a programba, amelyek illeszkednek a Strukturális Alapok célkitűzéseihez, és támogathatóak az Alapokból. A rendelet a 2000-2006 közötti programozási időszakra három célkitűzést határoz meg a Strukturális Alapok számára. Ezek a következők:

1. célkitűzés: A fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése;

2. célkitűzés: A strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása;

3. célkitűzés: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerűsítésének támogatása.

59 Nemzeti jogszabályok:

Törvények:

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

A területfejlesztési politikában egyre fontosabb lesz az EU regionális politika alapelveinek való megfelelés, a Strukturális Alapok támogatásainak lehívásához szükséges feltételek és követelmények teljesítése. A magyar területfejlesztés hatékonyságának növelése és az EU követelményeknek való nagyobb megfelelés érdekében jelenleg van folyamatban a területfejlesztési törvény módosítása, amely várhatóan számos ponton érinti a Nagykállói kistérséget. A helyzetfeltárás készítésekor még csak a szeptemberi törvénytervezet állt rendelkezésre, ezért az itt leírt tervezett változások még nem véglegesek, nem elfogadottak, azokban bármilyen változás történhet.

A területfejlesztési politika célja továbbra is az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése marad. A területfejlesztés feladatai a jelenleg hatályos törvény 3.§ (2) bekezdése alapján

• a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;

• az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése;

• az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése;

• az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása;

• a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

• a vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről

60 A törvény biztosítja a jogszabályi hátteret a települések, területek épített környezetének átalakításáról, illetve rendelkezik az egyes ember által létrehozott értékek védelméről, hasznoíthatóságáról.

Országgyűlési határozatok:

• 35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról

• 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról

Kormányrendeletek:

• 2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól

• 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről.

• 213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról.

Miniszteri rendeletek:

• 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről (módosítva az 1/2004. (I.17.) TNM rendelettel)

Helyi rendeletek:

A térség településeinek nagy része rendelkezik településrendezési tervvel, de ezek korszerűsítése, illetve a jelenlegi társadalmi-gazdasági trendeknek megfelelő, egységes szerkezetű hosszabb távú településfejlesztési koncepciók kidolgozása mindenféleképpen szükséges lenne.

61 5.3. A finanszírozás rendszere

A stratégiai programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból

Helyi források

Önkormányzati források

A térség önkormányzatai döntő mértékben szegények, önerőből a komolyabb fejlesztésekre képtelenek, sőt az esetek többségében a külső forrásbevonáshoz elengedhetetlen saját rész biztosítását sem tudják vállalni, e nélkül viszont nem lehet részt venni a pályázatokon. A gondon valamelyest segíthet, ha a jövőben a fejlesztésekre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adnak a pályázatokon való részvételnek, mert ezáltal pénzüket megsokszorozhatják. A másik út, ha a saját rész fedezésére megkísérelnek vissza nem térítendő támogatásokat megszerezni, illetve ezt a lehetőséget a különböző alapoknál kilobbizni. További segítséget jelenthet a kistérségi együttműködés, amikor egy átmeneti gondokkal küszködő önkormányzatot átmenetileg a társtelepülések segítenek ki.

A magánszektor forrásai

A magánszektor beruházásaihoz is általában gond a saját források elégtelensége. A hitelek igénybevétele mellett közös vállalkozások szervezése jelenthet erre megoldást. Az elsőnek – az utóbbi időben bekövetkezett mérséklődés ellenére – a kamatok még mindig magas volta képezi a fő akadályát. Ezen a különböző kedvezményes hitelakciók igénybevétele, a kormány közép- és kisvállalkozási programja, illetve az ahhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer életbe lépése segíthet majd, illetve bővülő lehetőséget jelentenek az EU programokhoz kapcsolódó és más regionális pályázatok is.

62 Állami források

A szűkösen rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatoknak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. Ez egyrészt a kamarák kiemelt feladata, másrészt közvetlenül is lehet információt szerezni róluk az illetékes minisztériumok közlönyeiből, emellett az Interneten is egyre inkább hozzáférhetők a forrásokkal kapcsolatos információk

A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók:

Állami támogatások:

• a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat,

• Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat,

• a Munkaerőpiaci Alap,.

• a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó egyéb pénzeszközök (Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás, Céljellegű Decentralizált Támogatás)

• az Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források.

• Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. illetékességébe tartozó források

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl.

• ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.,

• Magyar Fejlesztési Bank,

• Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

• Kereskedelmi és Iparkamara

Nemzetközi források

A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. A program megvalósításához és a térség infrastrukturális problémáinak enyhítéséhez leginkább ezeknek a forrásoknak a megszerzésére célszerű törekedni.

63 Európai Uniós források

A Strukturális Alapokból a térség a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül hívhatja le a forrásokat, mely az öt operatív programból (AVOP, KIOP, HEFOP, GVOP, ROP) áll rendelkezésre . Ezek mellett a megye többi területe számára már a csatlakozás előtt is egyre inkább mód nyílt az Európai Unió egyéb alapjaiból támogatások megszerzésére (Leader+, INTERREG, Urban, Equal, stb.), melyeket a kistérségnek szintén figyelembe kell venni a programfinanszírozás során.

Egyéb nemzetközi források

A térség nemzetközi (elsősorban testvérvárosi) kapcsolatai révév a társtelepüléssel együttműködve közösen is alakíthatnak ki fejlesztéseket, amely során igénybe vehető a társtelepülés(ek) potenciális forrásai (külföldi beruházók, alapítványok, stb)

64 6. A Dél-Nyírségi Területfejlesztési Társulás SWOT analízise a gazdasági szerkezetváltás szempontjából

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

• Kedvező földrajzi elhelyezkedés: nemzetközi • Kedvezőtlen demográfiai viszonyok, alacsony közlekedési folyosó (V. EU korridor) halad át a aktivitási arány, magas az eltartott népesség kistérségen aránya

• Megyeszékhelyek – Nyíregyháza és Debrecen - • Munkanélküliek aránya magas, szerkezete közelsége • Hátrányos helyzetű roma lakosság népességen • Jelentős feldolgozóipari hagyományok, belüli részaránya magas kapacitások (mezőgazdaság, könnyűipar) • Az oktatási intézmények infrastrukturális- és • A térség több településén működik középfokú eszközellátottsága gyenge oktatási intézmény (Nagykálló, Nyíradony, • A lakosság átlagos jövedelmi szintje és Szakoly és Újfehértó) vásárlóereje alacsony. • Hatékony kistérségi szerveződés, kistérségi iroda • Korszerűtlen gazdasági szerkezet, jellemző a működése mezőgazdaság túlsúlya, ipari üzemek alacsony • Olcsó szakképzett munkaerő rendelkezésre állása aránya (mezőgazdasági és könnyűipari tapasztalatok) • Alacsony talajminőség, a mezőgazdasági területek • Változatos mezőgazdasági termékek, átlagos aranykorona-értéke alacsony, alacsony felhalmozott mezőgazdasági termelési tapasztalat erdősültségi arány • Több településen működik teleház (Biri, Szakoly, . Integráció hiánya a termelés, felvásárlás és Újfehértó) értékesítésben • Hévíz erőforrás megléte a térségben • Az üzleti szolgáltatások szintje alacsony

• Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok (minőségi szálláshelyek hiánya)

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

• A térség külső elérhetőségének javulása (M3 • A térségen belüli elérhetőséget segítő megyei, autópálya 2006-ra eléri a kistérséget) regionális fejlesztések elmaradása, elhúzódása

• Logisztikai szempontból kedvező területek • A befektetői érdeklődések elmaradása a felértékelődése gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása következtében • Magas feldolgozottsági szintű mezőgazdasági termékek iránti kereslet fokozódása • A kistérség és a megye, régió, ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbségek • Befektetői érdeklődés növekedése a kistérség

65 iránt az autópálya megépítését követően növekedése

• Gazdasági együttműködések (integrátor • Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepének megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az felértékelődése alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében

• Alternatív turisztikai termékek (pl.: vallási-, • Hátrányos helyzetű csoportok arányának vadászturizmus) és falusi turizmus iránti igény növekedése, szociális válság kialakulása növekedése • Az EU-n belül más csatlakozó országok régióinak versenyelőnye az Észak-Alföldi Régióhoz képest

66 7. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás gazdasági szerkezetátalakítási stratégiája

A fejlesztési program elkészítésének célja a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás gazdasági szerkezetátalakításának megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja.

A stratégia kiindulópontját a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a térség pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképből vezethető le a misszió, és erre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások.

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás vízióját az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Versenyképes gazdaságra épülő, a helyi erőforrásokra épülő, lakosai számára magas életminőséget biztosító dinamikusan fejlődő Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze:

Magas életminőség

A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztés végső célja a színvonalas életfeltételek biztosítása a térség lakossága számára, kiemelt eleme tehát, hogy a térség gazdasága magas életminőséget biztosít a lakosság részére.

67 Versenyképes gazdaság

A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, amelynek a jelenlegi helyzet és a várható tendenciák figyelembevételével jelentős mértékben a térség földrajzi elhelyezkedésére, a közlekedési adottságok kihasználására kell támaszkodnia.

A helyi erőforrások racionális dinamizálása

A gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található természeti és humán erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági racionalitásokat az erőforrások dinamizálása során a térség nagyobb településeire kell, hogy a nagyobb fejlesztések koncentrálódjanak.

Társadalmi, szociális kohézió erősítése

A térségben élő társadalmi rétegek közötti szakadék csökkentése az Európai Unió általános alapelveinek megfelelően a fejlesztések elsődleges feladata kell legyen. Ez teszi lehetővé a lakosság számára azt, hogy érdekelt és fogékony legyen a térségben zajló folyamatokra, fejlesztésekre.

A térség vállalkozásainak bekapcsolása a regionális, országos és nemzetközi termelési és kereskedelmi hálózatokba

A fejletlen vállalkozói környezet az elmaradottság egyik fő forrása, a gazdasági szervezetek piacra jutásának elősegítése, a térségi beszállítói hálózat erősítése javítja a települések kohézióját, ugyanakkor stabil helyi gazdaságot hozhat létre.

A jövőképben leírt végső cél a magas életminőség biztosítása a térség lakossága számára, Ennek alapfeltétele az a versenyképes gazdaság, melynek eléréséhez a következő missziót fogalmazhatjuk meg:

68 A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági- társadalmi fejlődés megteremtése

A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyből levezethetőek a stratégiai célok, és amely – a stratégiai célokkal együtt – kiindulópontként szolgál a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához.

A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás révén a helyi erőforrások kerüljenek felhasználásra, mivel ez biztosítja a térség gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a térségben élők helyben találjanak megfelelő életszínvonalon történő megélhetési lehetőségeket

A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával az alábbi stratégiai célokat lehet kijelölni, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait:

a., Diverzifikált, innovatív gazdaság megteremtése

A misszióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. Az országos aránynál jóval magasabb a mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. Egy térség gazdaságának erősségét ugyanakkor döntően az ott működő vállalkozások technológiai háttere, innovatív jellege határozza meg. Az innovációk térségbe történő diffúziójának alapfeltétele egy olyan vállalkozói környezet megléte vagy kialakítása, amely képes fogadni azokat. Ennek hátterét egyrészt a kis és középvállalkozói szféra technológiai fejlesztésével, másrészt pedig a fejlesztés kereteit megteremtő infrastruktúra képezi.

69 b., A gazdasági fejlődés emberi erőforrás hátterének megteremtése javítása

A humán erőforrások fejlesztése a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtésének elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a lakosság képzettségi és foglalkoztatási szintjének javításához is. A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A gazdasági szerkezetátalakítás szükségessége a humán erőforrások területén felmerülő problémák – magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottsági szint, a hátrányos helyzetű csoportok magas aránya, a szakképzett népesség elvándorlása – megoldását sürgeti.

A stratégiai cél magában foglalja a szükséges oktatás infrastruktúra-fejlesztést (technikai hátterének és felszereltségének javítása). A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. A gazdaságfejlesztés területén folytatott munka sikerességét a legtöbb esetben a térségben élő lakosság foglalkoztatási és képzettségi szintjének emelkedésével szokták lemérni. Ezzel nem csak a gazdasági érő növekszik, hanem a lakók elégedettsége is nagyobb lesz, amely újabb fejlesztéseket indukálhat a térségben.

c., A természeti erőforrásokhoz alkalmazkodó vidékfejlesztés

A jövőképben megfogalmazott minőségi élet feltételeinek biztosítása nem lehetséges korszerű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások hiányában. A kistérség települései között – elsősorban a városok és a községek között – fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések többsége nem rendelkezik versenyképes gazdasággal, alacsony a népességmegtartó képesség és hiányos a fizikai-műszaki infrastrukturális rendszer. A vidéki területek fejlesztése a kormányzat mindenkor kiemelt feladata, hazánk Európai Uniós csatlakozásával ezek támogatottsága még inkább előtérbe került. A fejlesztések közös célja, hogy szem előtt tartsa a fenntarthatóság és a környezetvédelem alapelveit, amely a természeti erőforrásokra épít. A vidékfejlesztés részét képezi a falusi térségek idegenforgalmi adottságainak hasznosítása is, ahol a turisták révén lehetővé válik a térségen kívül megtermelt jövedelmek ide csábítása, és ennek eredményeként a helyi jövedelmi szint emelkedése.

70 71 8. Fejlesztési prioritások

A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT- elemzésre támaszkodva három fejlesztési prioritás került kijelölésre:

8.1. I. prioritás - Üzleti és vállalkozói környezet fejlesztése

A szükséglet bemutatása

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései az országos átlag alatti fejlettségű területet alkotnak. A térség vállalkozásainak versenyképessége gyenge, átlagos jövedelmi viszonyok az országos átlagtól jelentősen elmaradnak, ezért szükség van a gazdasági szervezetek működési feltételeinek javítására különösen a piacra jutás elősegítésére.

Az Üzleti és vállalkozói környezet fejlesztése prioritás alapvetően a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése stratégiai cél elérését szolgálja. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez, valamint a térségben előállított hozzáadott érték növeléséhez.

A prioritás azokra a területekre koncentrál, amelyek elősegíthetik a kistérség fejlődését.

A kistérség településein több helyen található gazdasági tevékenység folytatására alkalmas ingatlan, azonban ezek infrastrukturális ellátottsága, kiépítettsége nem megfelelő.

A termelés hatékonysága, versenyképessége azonban alacsony, a termelési, értékesítési együttműködés, gazdálkodási szerkezet és technológia fejlesztésre szorul. A térségi turisztikai adottságai nemzetközi viszonylatban kedvezőtlenek, ráadásul a meglévő lehetőségek is többnyire kihasználatlanok.

A fejlesztés célja a térség jólétének fokozása vagy megőrzése; hogy javuljon a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, a vállalkozási feltételek egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a falvakban élők esélyegyenlősége; hogy ezzel csökkenjen az elvándorlás.

72 A prioritás potenciális célcsoportjai

A fejlesztés potenciális célcsoportját képezik egyrészt a helyi vállalkozások, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. A térségben üzleti és vállalkozói park létrehozásával a gazdasági szervezetek direkt módon szolgáltatásokhoz és termelői-feldolgozói infrastruktúrához juthatnak, ugyanakkor az adó és egyéb kedvezmények közvetve segítik őket. A kedvező vállalkozói környezet a termékek és szolgáltatások piacra jutását, juttatását is elősegíti.

A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen kívüli vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával (adó és telephelykedvezmények, kiépített infrastruktúra, szakembergárda) a térség számukra vonzó lehet.

A helyi önkormányzatok szintén kedvezményezettjei a prioritás nyújtotta előnyöknek, hiszen a meglévő és megtelepedett gazdasági szervezetek javuló termelési tevékenysége az önkormányzat számára növekvő helyi adó bevételt jelent, amely további fejlesztésekre fordítható.

A térség lakossága közvetett módon ugyan, de kapcsolódik a prioritáshoz, hiszen a településen megnövekedett adóbevételek és az ebből generált fejlesztések a lakók életkörülményeinek javulását idézik elő.

A prioritás előnyei

- vonzó gazdasági környezet alakul ki, javul a térség üzleti és kereskedelmi szerepe is

- helyi vállalkozások versenyképességének javul

- a térség gazdasági felzárkózása felgyorsul

A prioritás megvalósításához szükséges feltételek

- infrastruktúrával ellátott ipari és kereskedelmi hasznosításra alkalmas terület

- innovációra fogékony, tőkeerős vállalkozások

- önkormányzati kedvezmények a vállalkozások számára

73 Monitoring mutatók

Output indikátorok:

• Vállalkozói és üzleti park alapterülete (m2)

• Megvalósított beruházások összértéke (Ft.)

• foglalkoztatottak számának növekedése (fő)

• a tárgyi eszközök, állomány növekedése (Ft)

• betelepült vállalkozások számának növekedése (db)

• infrastrukturális hálózatok hosszának növekedése (m)

Eredmény indikátorok:

• Infrastrukturális ellátottság növekedése (%)

• Munkanélküliség csökkenése (%)

• A létrehozott, felújított létesítményekbe települő vállalkozások száma (db)

• Az inkubátorházakban létrehozott új vállalkozások száma (db)

Hatásindikátorok:

• a térségi lakosság jövedelmének emelkedése (Ft)

• Létrehozott új munkahelyek száma (db)

• Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések száma (db, az együttműködő vállalkozások száma)

• a szolgáltató szektor arányának növekedése a foglalkoztatásból és a megtermelt jövedelemből (%)

• a fogadóterület tőkenövekedése (Ft)

A közreműködő szervezetek

A kistérség települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, külső gazdasági szervezetek, Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi kirendeltsége, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

74 helyi kirendeltsége, a vállalkozói és üzleti parkot működtető szervezetek, valamint az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek:

- A Nagykálló Balkány közötti útszakasz, a Balkány-Bököny közötti útszakasz, és a Szakoly- Nyíradony közötti útszakasz útja felújítása és javítása.

- Bököny község közúthálózat javítása, hátrányos helyzetű térség kapcsolat rendszerének erősítése

- Közúthálózat és szennyvízhálózat teljes kiépítése a Társulás valamennyi településén

- Az úthálózat korszerűsítése. Szilárd burkolatú utak és járdák építése, csapadékvíz elvezető rendszer bővítése Nagykállón

75 8.2. II. prioritás - Összehangolt agrárgazdasági és vidékfejlesztés

A szükséglet bemutatása

A mezőgazdasági termékek piacán az a nemzetközi - és hazai - tendencia figyelhető meg, hogy folyamatosan növekszik a kereslet, igény a minőségi, magas feldolgozottsági fokú mezőgazdasági termékek iránt. A táplálkozási szokások változásával egyre nő az élelmiszer- biztonság szerepe, a fogyasztók preferenciái között az egészség megőrzése egyre fontosabb. Ebből kifolyólag folyamatosan nő a kereslet a biotermékek, a természetes úton, vegyszerek nélkül előállított termékek iránt.

A kistérség számára ez a tendencia fejlődési lehetőséget jelent, melynek segítségével egy diverzifikált, versenyképes mezőgazdaság alakulhat ki, amely új és piacképes termékeket állít elő. Ehhez azonban elengedhetetlen korszerű termelési módszerek, termelési eljárások elterjesztése.

A kistérség jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, bár a mezőgazdasági adottságok gyengék, a földterület minősége alacsony. A termelés jellemzően elaprózott birtokokon folyik, jelentős a dohány, burgonya, a zöldségfélék és gyümölcsök termelése. A termelés jelenleg nem versenyképes, az alkalmazott termelési technológia és módszerek korszerűtlenek, az előállított termékek értékesítése és feldolgozása korlátozott. A termelőknek az EU csatlakozást követően szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ezekből kifolyólag szükséges lenne a termelők közötti együttműködés javítása, mely javítaná a termelés és értékesítés hatékonyságát. Tovább a termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérségben.

Az Európai Unió gyakran az alacsony termőképességű területek alternatív hasznosítását szorgalmazza, ezek a területek kivonásra kerülnek a mezőgazdasági művelés alól és általában erdősítésre kerülnek. Ez a kistérség több településére nézve is indokolt, mivel egyes településeken – és így a kistérségben – az erdősítettségi arány az európai viszonylatban is alacsony országos érték alatti, az alacsony termőképesség ellenére a földterületek kis részét borítja erdő. Az erdők biztosította faanyagra faipari feldolgozó kapacitások kiépítése indokolt

76 A prioritás potenciális célcsoportjai

A fejlesztés célcsoportját képezik egyrészt a helyi agrárvállalkozások, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. A térség agráriumának, élelmiszer-feldolgozásának fejlesztésével szolgáltatásokhoz az egyéni termelők is termelői- feldolgozói infrastruktúrához juthatnak, illetve a piacra jutási lehetőségeik is javulhatnak. Közvetetten a vállalkozások által foglalkoztatottak, a mezőgazdasági termelők családjai is a célcsoportba sorolhatóak.

A helyi önkormányzatok természetesen szintén kedvezményezettjei lehetnek a prioritás nyújtotta előnyöknek, hiszen a gazdasági szervezetek javuló termelési tevékenysége az önkormányzat számára növekvő helyi adó bevételt jelent, amely további fejlesztésekre fordítható, illetve a turizmus fejlesztésében az önkormányzatok tevékenységét is segíteni kell a programnak.

A térség lakossága közvetlen módon is kapcsolódik a prioritáshoz, hiszen a településeken kialakítandó szálláshelyek, programok „működtetői” lehetnek, ezáltal munkához és jövedelemhez juthatnak.

A prioritás előnyei

- lehetővé teszi a természeti-társadalmi táji struktúrák fenntartását;

- munkahelyteremtéssel a jövedelmi viszonyok javításával jár;

- olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt;

- nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is;

- a turizmusban résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet;

77 A prioritás megvalósításához szükséges feltételek

- foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek megtartása, bővítése;

- új mezőgazdasági termelési struktúra megjelenése, fejlesztése;

- agrárágazat műszaki és technológiai korszerűsödése, minőségi árutermelés növelése;

- környezeti terhelés jelentős csökkenése;

- megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása;

- megfelelő programok, foglalkozások megszervezése;

- magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek (esetleg nyelvtudás);

Monitoring mutatók

- Output indikátorok:

- Létrehozott új termelői csoportok, szövetségek, száma (db)

- Létrehozott beszállítói kapcsolatok száma (db)

- Bevezetett minőségbiztosítási rendszerek száma (db)

- Tanúsítvánnyal újonnan ellátott termékek száma

- Biogazdálkodási rendezvények száma (db), valamint az ezeken résztvevők száma (fő)

- Tanulmányutakon részt vett termelők, gazdálkodók száma (fő, vállalkozás)

- Beszerzett speciális vetőmagvak mennyisége

- Beszerzett mezőgazdasági eszközök értéke és száma (Ft, db)

- Felújított mezőgazdasági épületek alapterülete, száma (m2, db)

- Kialakított raktárépületek, hűtőházak alapterülete (m2)

- Erdősítéssel kapcsolatban elkészült tanulmányok, felmérések (db, oldalszám)

- Eredmény indikátorok

- A TÉSZ-eken keresztül értékesített és beszerzett termékek arányának változása (%)

- Értékesített biotermékek mennyisége, értéke (db, tonna, Ft.)

78 - A mezőgazdasági feldolgozóipari vállalkozások árbevételének és nyereségének növekedése (%)

- A hűtőházak átlagos kihasználtsági szintjének alakulása

- Faipari vállalkozások számának növekedése (%, db)

- A faipari vállalkozások által előállított termékek mennyiségének és értékének növekedése (%)

- Hatásindikátorok:

- A létrehozott és megtartott mezőgazdasági munkahelyek száma (db)

- Az új módszereket alkalmazó, valamint a TÉSZ-ekben tevékenykedő termelők jövedelmének átlagos növekedése (%)

- A mezőgazdasági feldolgozóipari termelés értékének növekedése a térségben (%)

- Telepített erdők nagysága (hektár)

- Erdősültség mértékének növekedése a térségben (%)

A közreműködő szervezetek

A Társulás települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, külső gazdasági szervezetek, Kistérségi Területfejlesztési Tanács, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara helyi kirendeltsége, Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt, falusi turizmussal foglalkozó magánszervezetek, a térség gazdálkodói és a turizmusban érdekelt lakói.

A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek:

- A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése

- Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés támogatása

- Ökológiai gazdálkodás megteremtése

- Vidéki, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése

- Termelési és értékesítési szövetkezések létrehozása

79 - A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának javítása

- Az agrármarketing tevékenység fejlesztése

- Biomassza erőmű létrehozása

- Gyepesítés - Erdősítés

- Agrár- és vidékfejlesztési tájközpont létrehozása

- A vidéki infrastruktúra fejlesztése

- A kulturális örökség megőrzése, falumegújítás

- Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése

- Tematikus turisztikai termékek kialakítása

80 8.3. III. prioritás - A gazdaságfejlesztést segítő oktatás megteremtése

A szükséglet bemutatása

Mint a helyzetfeltárás részben már bemutattuk, a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlenek Ezt különböző mutatók támasztják alá, hiszen a térségben csökken az aktív népesség aránya, degradálódik a foglalkoztatási szerkezet. Külön problémát jelent, hogy a széles képzési körrel rendelkező középiskolák nem tudják megoldani jelenlegi struktúrájukkal sem a lakosság térségben tartását.

A jövedelemtermelő és versenyképességnek jelenleg is erős és meghatározó bázisa a közoktatás, és a szakképzés. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel. Az ezek megszerzéséhez szükséges intézményrendszert területileg decentralizálni kell.

A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése.

A prioritás potenciális célcsoportjai

A fejlesztés potenciális célcsoportját a helyi oktatási intézmények képezik, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. Ezen keresztül oktatási infrastruktúrájuk modernizálásához, új oktatási-képzési programok kidolgozásához kaphatnak segítséget.

A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen belül működő vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával illetve a potenciális munkaerő képzésével ezek fejlődését is elősegíti.

A helyi önkormányzatok szintén célcsoportját képezik a prioritásnak, mivel a meglévő oktatási intézmények mind önkormányzati fenntartásúak,

81 A legnagyobb célcsoport ugyanakkor a térség lakossága, hiszen a prioritás megvalósításán keresztül az ő képzettségi szintjük emelkedhet. Tehát leginkább a fiatal helyben lakók, de az átképzési programokon keresztül az idősebbek is közvetlen előnyeit élvezhetik a fejlesztéseknek.

A prioritás előnyei

- A térség oktatási intézményeinek nő a jelenlegi kihasználtsága.

- A térség oktatási intézményeinek javul a jelenlegi állapota és eszközellátottsága..

- képzettségi viszonyok javulása, s annak multiplikátor hatásai

- jövedelmi viszonyok emelkedése, a térség felzárkózása az országos átlaghoz

A prioritás megvalósításához szükséges feltételek

- a humán erőforrás fontosságának elismerése

- kooperáció kialakítása az egyes célcsoportok között

- együttműködés a térség települései, különös tekintettel városai között a képzési szerkezet egymáshoz illeszkedő átalakításra

Monitoring mutatók

- Output indikátorok:

- az új képzések és a képzésben résztvevők száma,

- elkészült új komplex oktatási programok száma,

- az elkészült oktatási infrastrukturális beruházások értéke,

- beszerzett eszközök értéke.

- Eredmény indikátorok:

- a komplex programokon résztvevő tanulók, hallgatók száma,

82 - a oktatási infrastruktúrát használók száma,

- elkészült új oktatási programokkal elért célközönség

- a térségben elhelyezkedő helyben képzett, átképzett tanulók, hallgatók száma

- Hatásindikátorok:

- Sikeres vizsgát tevő tanulók száma

- A tanfolyamot sikeresen elvégzők közül munkával rendelkezők száma 3 évvel a képzés után

- Aktív népesség növekedése

- Újra meghirdetett képzési programok száma

- A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a kistérségben

A közreműködő szervezetek

A kistérség települési önkormányzatai, oktatási intézményei, gazdasági szervezetek, Munkaügyi központok, szakoktatók, Megyei Pedagógiai Intézet, Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt

A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek:

- Iskolafelújítás Geszteréden

- A nagykállói Brunszvik Teréz Egyesített Óvoda épületeinek felújítása, bővítése és teljes akadálymentesítése

- Óvodafelújítás Kállósemjénben

- Oktatási, sport és szabadidő centrum létesítése Balkányban

- Szakiskolai oktatásfejlesztés, tornaterem építése, iskolabusz cseréje és pedagóiai szakszolgálat kiépítése Nagykállón

- A hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok munkaerő-piaci felkészítéséhez szükséges koordinátorok és integrátorok képzése

83 - A szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium általános iskolai részének felújítása

- A szakolyi óvoda bővítése és felújítása

84 9. A megvalósítás keretei

9.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők

- Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

- Kistérségi Iroda

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kereskedelmi és Iparkamara

- Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt

- ITD-Hungary Megyei Irodája

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nagykállói Kirendeltsége

- Gazdajegyzői hálózata

- a Társulás önkormányzatai

- vállalkozások, nagyvállalatok,

- A térség oktatási intézményei

9.2. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere

A stratégiai program végrehajtása szempontjából igen fontos szerepe kell legyen a térségmenedzsernek és a kistérségi irodának, aki elősegíti az információáramlást, valamint a projektek figyelemmel követését, menedzselését és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenységet is elvégezné. Finanszírozásába fontos lenne valamennyi érdekelt szervezetet bevonni.

Az érdekérvényesítés érvényesült már a program kidolgozása során is, hiszen ahhoz figyelembe vettük az önkormányzatok, a kistérségi társulás, a vállalkozások és az érintett szakemberek véleményét és javaslatait is, amelyeket személyes tárgyalások során ismertünk

85 meg. Emellett úgy véljük, hogy a Kistérségi tanácsnak az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszania.

9.3. A finanszírozás rendszere

Helyi források

• Önkormányzatok saját forrásai

• A magánszektor beruházásai

Állami források

Állami támogatások:

• a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat,

• Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat,

• a Munkaerőpiaci Alap,.

• az Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források.

• Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl.

• ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.,

• Magyar Fejlesztési Bank,

86 • Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

• Kereskedelmi és Iparkamara

Nemzetközi források

• Strukturális Alapok

• Kohéziós Alap

• Közösségi Kezdeményezések

87 A célpiramis összefoglaló bemutatása

Vízió Versenyképes gazdaságra épülő, a helyi erőforrásokra épülő, lakosai számára magas életminőséget biztosító dinamikusan fejlődő Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Misszió A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése

Stratégiai Diverzifikált, innovatív gazdaság A gazdasági fejlődés A természeti erőforrásokhoz megteremtése humánerőforrás hátterének alkalmazkodó vidékfejlesztés Cél megteremtése javítása

Prioritások Üzleti és vállalkozói környezet A gazdaságfejlesztést segítő oktatás Összehangolt agrárgazdasági és fejlesztése megteremtése vidékfejlesztés

Projekt- Vállalkozói és üzleti Gyakorlatorientált Biomassza erőmű A térség adottságaira park központjának képzési helyek és létrehozása alapozott csomagok kialakítása Balkányban programok kialakítása agrárvertikum kiépítése 10. Javasolt projektek

A stratégiában felmerült projekt-ötletek közül az alábbiakban a térségben legfontosabbnak tartott négy projekt részletesebb bemutatását végezzük el:

10.1. Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban

Prioritás: Üzleti és vállalkozói környezet fejlesztése Projekt neve: Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban Projekt célja: Külső vállalkozások kistérségbe településének elősegítése, a kistérségben működő vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása. Ennek keretében egy olyan alapinfrastruktúrával jól ellátott vállalkozói és üzleti terület kiépítése, amely lehetőséget nyújt nem csak a térség, hanem a külső vállalkozások számára telephelybővítésre, megfelelő ipari környezetben való termelésre, volumenük növelésére, javítva ezzel gazdasági stabilitásukat és versenyképességüket. Emellett a vállalkozások lehetőséget kapnak üzleti és kereskedelmi tevékenységek végzésére is. Projekt indokoltsága: Az Észak-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, valamint Startégiai és Operatív programja által megfogalmazott jövőkép szerint is a térségnek versenyképes gazdasága révén ki kell használnia a stratégiai elhelyezkedésből származó előnyöket, melynek eredményeként létrejön egy olyan stabil, megalapozott gazdaság, mely hosszú távon külső támogatások nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A gazdaságfejlesztési prioritások célul tűzik ki a gazdasági szerkezet átalakítása terén a Régió jelentős vállalkozásainak és a helyi kis-, és középvállalkozások együttműködésének megerősítését, valamint a külső befektetések növelését. A kapcsolódó intézkedésben került megfogalmazásra a versenyképes, minőségi szolgáltatások kínálatának megteremtése. A Régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, és benne a Dél-Nyírség elmaradottsága a legjelentősebb a GDP, a működő gazdasági szervezetek, az ipari termelés, az átlagkereset tekintetében a lakosságszámához, illetve területéhez képest.. A működő tőke bevonásának pedig alapfeltételeként határozza meg a minőségi telephelyek kialakítását.. A projekt tartalma: A projekt keretében olyan üzleti infrastruktúrák kerülnek kialakításra, melyek növelik a kistérség vonzerejét a potenciális befektetők körében,

81 valamint hozzájárulnak a helyi vállalkozások versenyképességének javításához.

Ennek részeként egy üzleti és vállalkozói központ kerül kialakításra Balkányban. A helyszín 100%-ban Balkány Nagyközség tulajdonát képezi. Ez a helyi kiaknázatlan kapacitások felhasználásával és innovatív megoldásokkal kerül kialakításra. A helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében inkubátorházak, kereskedelmi és üzleti területek kerülnek kialakításra, melyek teret biztosítanak a helyi vállalkozások gazdasági tevékenységeinek, valamint különböző üzleti szolgáltatásokat (marketing, értékesítési, beszerzési) nyújtanak üzletfeleik számára. Az infrastruktúrák működtető szervezetei a kialakított kapacitások segítségével alkalmasak lesznek üzleti szolgáltatások nyújtására, a vállalkozások igényeinek megfelelő szolgáltatáscsomagok kialakítására.

Ennek keretében az alábbi konkrét tevékenységek valósulnak meg: üzleti infrastruktúra fejlesztése, ingatlanok műszaki infrastruktúrájának kiépítése, beszállítói hálózat kiépítése, épületek felújítása, új épületek építése, szolgáltatáscsomagok kialakítása, szaktanácsadás.

A balkányi központhoz kapcsolódva a kistérség valamennyi települése kijelöl vállalkozói és üzleti tevékenységek végzésére területet, amely a központ irányítása alatt állva hatékony kapcsolatrendszert alakíthat ki. A projekt lebonyolítása során Balkány Nagyközség Önkormányzata a fő koordinátor, aki a projekt előkészítő, valamint lebonyolító szakaszában valamennyi partnerrel tartja a kapcsolatot. A projekt szerves részét képezi a települések közötti összekötő utak rekonstrukciója.

A projekt fő lebonyolítója az Első Balkányi Fejlesztési Kht, mint a település legfőbb gazdasági társaságait tömörítő szervezet. Feladata a pályázás, koordinációs, szaktanácsadás. A projekt hatásai: A projekt hatása nem csak kistérségi, hanem regionális szinten is érvényesül. A gazdasági szerkezet átalakításának beavatkozási logikája szerint a betelepülő vállalkozások a vonzáskörzetben működő, a kialakítandó beszállítói hálózaton keresztül katalizátorként hatnak a gazdaság élénkítésében. A növekvő árbevétel, valamint a foglalkoztatási mutatók javulása növeli az érintett önkormányzatok helyi adóbevételeit. Az infrastrukturális beruházások megvalósulásával javul a településen nyújtott

82 szolgáltatások színvonala, és a lakosok életminősége. A projekt által megvalósított üzleti és vállalkozói park képes határon túli vállalkozások befogadására, ezen túlmenően a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatokat is kialakíthatnak a külföldi partnerekkel. A megvalósítás helye: Balkány jelenlegi vállalkozói park területe, ezen kívül a kistérség valamennyi településének a területrendezési tervben ipari-kereskedelmi célra kijelölt területei Közreműködő A projekt a szervezetek legszélesebb skáláját érinti, melyek a következők: szervezetek: A kistérség önkormányzatai Ipari, kereskedelmi és üzleti profilú vállalkozások A vállalkozói és üzleti parkot működtető szervezet(ek) Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt Kereskedelmi és Iparkamara MVA Megyei önkormányzatok A projekt A projekt kedvezményezetti köre széles, a következő csoportokat érinti: kedvezményezettjei: A térségben működő gazdasági szervezetek, vállalkozások A térség önkormányzatai A kistérség lakossága Külső vállalkozások A vállalkozói parkot működtető szervezet(ek) Monitoring mutatók (indikátorok): - Vállalkozói és üzleti központ alapterülete (m2) Output indikátorok: - Létrehozott kereskedelmi és üzleti területek alapterülete (m2) - Létrehozott inkubátorházak száma, alapterülete (m2) - Beszerzett eszközök száma és minőségi paraméterei (db, stb.) - Bevezetett üzleti szolgáltatáscsomagok száma (db) - Megvalósított beruházások összértéke (Ft.) - Szaktanácsadók száma (fő)

Eredmény - A létrehozott, felújított létesítményekbe települő vállalkozások száma indikátorok: (db) - Az inkubátorházakban létrehozott új vállalkozások száma (db) - A kialakított üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma

83 (db) - - Létrehozott új munkahelyek száma (db) Hatásindikátorok: - Az üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások bevételének és megbízásai számának növekedése (%) - Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések száma (db, az együttműködő vállalkozások száma)

- Szaktanácsadói hálózatot igénybevett vállalkozások száma (db) A projekt költségei A projekt várható költsége 500 millió forint Lehetséges források A projekt finanszírozására a következő forrásokból nyerhető támogatás:

Helyi források: a Társulás önkormányzatainak és a vállalkozásoknak az egyéb pályázati források önrészéhez biztosítandó források önálló vállalkozói (esetleg önkormányzati) beruházások

Nemzeti források (pályázat útján): Minisztériumi célelőirányzatok az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források.

Nemzetközi források (pályázat útján): Az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásai (elsősorban KIOP, GVOP) Az Európai Unió Kohéziós Alapjának forrásai INTERREG Közösségi Kezdeményezés Kapcsolódó A prioritáson belül a projekthez az alábbi lehetőségek kapcsolhatók a projektlehetőségek Társulás területén:

- A Nagykálló Balkány közötti útszakasz, a Balkány-Bököny közötti útszakasz, és a Szakoly-Nyíradony közötti útszakasz útja felújítása és javítása.

- Bököny község közúthálózat javítása, hátrányos helyzetű térség kapcsolat rendszerének erősítése

- Közúthálózat és szennyvízhálózat teljes kiépítése a Társulás valamennyi

84 településén

- Az úthálózat korszerűsítése. Szilárd burkolatú utak és járdák építése, csapadékvíz elvezető rendszer bővítése Nagykállón

85 10.2. A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése

Prioritás: Összehangolt agrárgazdasági és vidékfejlesztés Projekt neve: A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése Projekt célja: A projekt célja a terület adottságainak megfelelően, a térségben racionálisan és gazdaságosan termeszthető növényekre épülő komplex agrárvertikum kiépítése. Ennek keretében meghatározni az optimális termőterületeket, a termelt növények felhasználásának irányait, lehetőségeit. Majd pedig kiépíteni a továbbhasznosításhoz szükséges feltételeket, műszaki és szervezeti tekintetben egyaránt. Elősegíti az európai mezőgazdasági modell, a multifunkcionális mezőgazdaság gyakorlati megvalósítását.

Tehát, piacképes és helyi adottságokra alapozott növényfajták termesztése (vetőmag, gyógy-növény, csemegekukorica, cukorrépa, zöldségek), illetve a helyi adottságoknak megfelelő állatfajták tenyésztésének támogatása (kecske, juh, vegyes hasznosítású szarvasmarha), és a helyi termelőket összefogó felvásárló-, tároló-, termelő-, feldolgozó és értékesítési szövetkezetek alakítása az általános cél, ezen belül:

- A térségben termelt mezőgazdasági alapanyag helyben történő feldolgozása - Feldolgozói, tárolókapacitás fejlesztése, műszaki és technológiai színvonal emelése - Mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek értékesítésének támogatása - Minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági szabványok érvényesítése - Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek, technológiák elterjesztése - Kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek hasznosítása (energia fű, gyep, vizes élőhely) - Biogazdálkodás integrációjának és vertikumának megteremtése - A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, - Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása - Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

86 - gazdasági tevékenységek diverzifikációja - új/magasabb színvonalú termékek kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez - Helyi termékek/szolgáltatások minőségének fejlesztése, választékbővítés, helyi termékek versenyképességének javítása, - A helyi termékek hozzáadott értékének növelése - Az értékesítés hatékonyságának növelése - A minőségi mezőgazdasági termékek marketingjének fejlesztése: helyi és kiváló minőségű mezőgazdasági (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak fejlesztése,

Összességében tehát az agrártevékenységek diverzifikációja, kiváló minőségű, helyi, tájjellegű (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése, a minőségi termék-előállítás ösztönzése, Projekt indokoltsága: A térség egy viszonylag gyenge agrárpotenciálú tájegységet foglal magába. A térség talajadottságai nem túl kedvezőek, a homokon kialakult talajok miatt a szántók átlagos aranykorona értéke alacsony, bár e tekintetben vannak különbségek a kedvezőbb adottságokkal rendelkező északnyugati és rosszabb helyzetben lévő délkeleti részek között.

A területhasznosítás persze nem egyedüli problémája a térség mezőgazdaságának: a megye egészéhez hasonlóan elaprózott birtokszerkezet, tőkeszegénység, elavult eszközpark, illetve általában alacsony jövedelemtermelő képesség jellemzi.

Mivel az agrárgazdálkodó szervezetek döntő része egyéni vállalkozó, ezen belül kényszervállalkozó illetve termelési szerkezet elaprózott, hiányos a vállalkozások közötti kooperáció ezért szükséges az együttműködés javítása.

Egyoldalú a termelési struktúra, a növénytermesztés, ezen belül is a gabonatermesztés dominál ezért érthetően jelentős az ágazat és a gazdaságok piaci függősége, bizonytalan a piaci árak és az értékesítés mennyisége, így kiszámíthatatlan a termelés és értékesítés. Így tehát térségi szinten az agrárgazdaság szerkezetváltása elengedhetetlen. A projekt tartalma: Intenzív növénytermesztés, és ennek két irányban történő hasznosítása.

87 Egyrészt a feldolgozóipar fejlesztése, piacképes termékek előállításával és az értékesítés javításával. Másrészt a termékekből történő takarmány- előállítás, amely az állattenyésztés számára teremt kapcsolódást.

Ennek keretében a következő elemek megvalósítását tűzi ki célul a projekt:

- logisztikai bázis kialakítása - takarmány előállítás+feldolgozóipar - konzervipar - húsfeldolgozó ipar fejlesztése

- növénytermesztés A projekt hatásai: A projekt fejlesztő hatásai a térség minden településén érvényesülnek, igaz különböző mértékben. A terület összes településén segíti a megtermelt termékek feldolgozását, értékesítését, hálózatok kialakítását.

Kifejezett hatása az egyes konkrét beruházások helyén a kiépülő takarmány-, konzerv- és húsfeldolgozó kapacitások helyszínén lehet, aminek következtében nő a foglalkoztatottság és az értéktermelés, ezáltal pedig a jövedelmek is.

A térségen belül egyrészt javul az agrártermékek feldolgozottsági szintje és nő az értékük, másrészt a létrejött új termékek új ágazatokat honosítanak meg a településeken. A megvalósítás helye: A térség települései kiemelve Szakoly, Balkány, Bököny, Biri, Geszteréd, Nagykálló, Újfehértó Közreműködő A Társulás településeinek önkormányzatai A térségben működő, az agráriummal foglalkozó vállalkozások szervezetek: A térségben a feldolgozóipar jelzett ágaival foglalkozó vállalkozások Az egyes fejlesztéseket potenciálisan működtető szervezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara helyi kirendeltsége A projekt A Társulás településeinek önkormányzatai A térségben agrárgazdasággal foglalkozó vállalkozások kedvezményezettjei: Az egyes fejlesztéseket potenciálisan működtető szervezetek A térség lakossága Monitoring mutatók (indikátorok):

Output indikátorok: - magasabb technikai színvonalat képviselő berendezések számának növekedése (7 nagyértékű eszköz beszerzése)

88 - telephelyek korszerűsítése (5 db) - új, illetve felújított mezőgazdasági üzemek száma (4 db) - a mezőgazdaságban eszközölt beruházások értékének növekedése (575 millió Ft) - az feldolgozott és értékesített termékek értékének növelése (15%)

Eredmény indikátorok: - a térség termelőinek bevétel-növekedése (15%) - a térség agrárgazdaságának korszerűsödése (12-15%-os kapacitásnövekedés, 3 új tevékenység) - a foglalkoztatottság növekedése (25 új munkahely)

Hatásindikátorok:

- a térségi lakosság jövedelmének növekedése - a mezőgazdasági jövedelem növekedése - munkanélküliség csökkenése a hátrányos helyzetűek, nők és tartós munkanélküliek körében (3-4%-kal)

- - elvándorlás csökkenése (10-15 %-kal)

A projekt költségei Az egyes projektelemek költségei a következők:

- logisztikai bázis kialakítása – 400 millió forint - takarmány előállítás+feldolgozóipar– 150 millió forint - konzervipar fejlesztése–150 millió forint - húsfeldolgozó ipar fejlesztése– 100 millió forint

- piacra-jutást segítő marketing és szervező beruházások (a térség minden településén) – 20 millió forint Lehetséges források: Helyi források: a térség önkormányzatainak és a vállalkozásoknak az egyéb pályázati források önrészéhez biztosítandó források önálló vállalkozói beruházások forrásai Nemzeti források (pályázat útján): Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat, a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó egyéb pénzeszközök

89 az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. illetékességébe tartozó források Nemzetközi források (pályázat útján): Az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásai (elsősorban AVOP, de részben ROP ) INTERREG Közösségi Kezdeményezés LEADER+ Közösségi Kezdeményezés Kapcsolódó Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés projektlehetőségek támogatása

Ökológiai gazdálkodás megteremtése

Vidéki, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése

90 10.3. Biomassza erőmű létrehozása

Prioritás: Összehangolt agrárgazdasági és vidékfejlesztés Projekt neve: Biomassza erőmű létrehozása Projekt célja: A projekt célja a térség agrárgazdasági és ipari adottságaira építő alternatív energiatermelő szektor megtelepítése. Ezzel a gyenge minőségű mezőgazdasági területek termékeinek, illetve a faipar hulladékanyagainak felhasználásával nyílna lehetőség jelentőst foglalkoztatást biztosító ipari üzem létesítésére, ami a környezetet sem terheli túlzott mértékben.

Ezen belül a projekt célja egy fahulladék üzemelésű hőarőmű létesítése, illetve egy az egyéb mezőgazdasági termékek energiatermelési feldolgozását segítő bioetanol-gyár létesítése.

A projekten belül ki kell alakítani a mezőgazdasági termelők és az erőmű közötti együttműködési rendszereket, technikákat is. Projekt indokoltsága: Az energiatermelésben Magyarországnak kötelezettségei vannak az EU- val szemben, melyet a csatlakozási törvényben rögzítettek. A megújuló energiacélok teljesítéséhez biztosítani kell az alternatív energiatermelés támogatását.

Közép és hosszabb távon központi kormányzati cél az úgynevezett energiaültetvények támogatása. A térségnek a mezőgazdasági piacon nem igazán versenyképes földjeit be lehet vonni ebbe a termesztési rendszerbe. Az energiaültetvényeken előállított faanyag semmi másra nem alkalmas, ezért kicsi a konfliktus lehetősége más gazdasági ágazatokkal.

A tervek szerint a tüzelőanyag másik része, a térségben keletkező, illetve előállítható fahulladék, és más célra nem használható fatermék lenne. Tehát lényegesen különbözne más magyarországi bioerőművektől, amelyek jobb minőségű kerekfát égetnek el, és emiatt konfliktusaik vannak a bútoriparral. Olyan fával fogunk dolgozni, ami például a szélesebb térségbeli bútoripari cégek számára hasznavehetetlenek.

A projekt a térségfejlesztő programnak egy fontos eleme, mert a Dél- Nyírségben adott a mezőgazdasági tapasztalattal, kultúrával rendelkező lakosság, a termőföld, de nincs jelentősebb ipari hagyomány. Tehát egy beruházást, ami döntően mezőgazdasági képzettségű lakosság

91 foglalkoztatását teszi lehetővé a térség fejlődését szolgálhatja. Az itt lakók gyűjtik majd össze a tüzelőanyagot, tárolják, dolgozzák fel.

A korszerű erőmű a környezetvédelmi előírásoknak megfelel, biztosítja a nagy hozzáadott értéket, mely a térség vállalkozóinak, fő tulajdonosainak piacot teremt.

Az erőmű zöldmezős beruházás, mely magántőke bevonásával valósulhat meg. A hozzá csatlakozó, a felszabaduló hőenergiát hasznosító létesítményekkel együtt mintegy kétszáz embernek biztosít majd munkát. A projekt tartalma: A projekt fő eleme a 20 megawattos bioerőmű létesítése, emellett megépülne egy bioetanolmű, mely az egyik opció a hulladék hasznosításra.

Emellett a térségbeli mezőgazdasági termelők technológiai fejlesztését, a szállítási lehetőségek fejlesztését is el kell végezni.

Ezt követően az erőművet dolgozóinak betanítása következne. A projekt hatásai: A projekt fejlesztő hatásai a térség minden településén érvényesülnek, igaz különböző mértékben. A terület összes településén segíti az esetleges megtermelt alapanyag feldolgozását, értékesítését.

Kifejezett hatása az egyes konkrét beruházások helyén a kiépülő erőmű és bioetanolt gyártó kapacitás helyszínén lehet, aminek következtében nő a foglalkoztatottság és az értéktermelés, ezáltal pedig a jövedelmek is.

Közvetlenül 200 embernek teremt munkahelyet az erőmű, de a beszállítói körrel, a térség mezőgazdasági termelői is egy jelentős, biztos piachoz juthatnának. A megvalósítás helye: Szakoly, illetve a térség összes többi települése, ahol a mezőgazdasági termelők az alapanyagot jelentő termékeket előállítják. Közreműködő Az egyes fejlesztéseket potenciálisan működtető szervezetek, szervezetek: vállalkozások, A térségben működő, az agráriummal foglalkozó vállalkozások, A Társulás településeinek önkormányzatai, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara helyi kirendeltsége, Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt, Magyar Energia Hivatal,

92 Energia Központ Kht. A projekt A Társulás településeinek önkormányzatai kedvezményezettjei: A térségben agrárgazdasággal foglalkozó vállalkozások Az egyes fejlesztéseket potenciálisan működtető szervezetek A térség lakossága Monitoring mutatók (indikátorok):

Output indikátorok: - magasabb technikai színvonalat képviselő berendezések számának növekedése (2 nagyértékű, modern gyártókapacitás kiépülése) - új telephelyek kiépítése (2 db) - felújított mezőgazdasági üzemek, szállítóbázisok száma (6 db) - a mezőgazdaságban eszközölt beruházások értékének növekedése (200 millió Ft) - korábbi hulladék-anyagok biztonságos kezelésének növekedése (50%) - az értékesített termékek értékének növelése (15%)

Eredmény indikátorok:

- a térség termelőinek bevétel-növekedése (20%) - a térség gazdaságának korszerűsödése (60-80%-os kapacitásnövekedés, 2 új tevékenység) - a foglalkoztatottság növekedése (200 új munkahely)

Hatásindikátorok:

- - elvándorlás csökkenése (10-15 %-kal) A projekt költségei 15 milliárd forint Lehetséges források: A költségek legnagyobb része vállalkozói beruházásként finanszírozható, de emellett számba jöhetnek az alábbi források is. Helyi források: a térség önkormányzatainak és a vállalkozásoknak az egyéb pályázati források önrészéhez biztosítandó források

93 önálló vállalkozói beruházások forrásai

Nemzeti források (pályázat útján): Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat, a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó egyéb pénzeszközök az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. illetékességébe tartozó források

Nemzetközi források (pályázat útján): Az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásai (elsősorban AVOP, KIOP, de részben ROP ) INTERREG Közösségi Kezdeményezés LEADER+ Közösségi Kezdeményezés Kapcsolódó Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés projektlehetőségek támogatása Ökológiai gazdálkodás megteremtése Gyepesítés Erdősítés

94 10.4. Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása

Prioritás: A gazdaságfejlesztést segítő oktatás megteremtése Projekt neve: Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása Projekt célja: A gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő képzése, a vállalkozások, külső befektetők beruházásaihoz az egyik alapvető feltétel a termelésre alkalmas munkaerő biztosítására.

A térségben a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint a szakképzésben résztvevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére.

A térség foglalkoztatási gondjai elsősorban abból is erednek, hogy a képzési szerkezet illetve személyi túlkínálat nem képes megfelelni a munkaerőpiaci igényeknek. Projekt indokoltsága: A megfelelő végzettség, szaktudás megléte ugyanakkor közvetve befolyásolja a lakosság életminőségét, mivel annak birtokában a munkavállalók el tudnak helyezkedni, jövedelemre tehetnek szert. Ezekből kifolyólag szükséges a képzési, szakképzési és továbbképzési rendszer fejlesztése, piacképes szakismeretek oktatása a munkanélküliek, inaktív lakosok számára.

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településein ez különösen aktuális, mivel a kistérségben a rendszerváltozást követően folyamatosan magas volt a munkanélküliség, és a mai napig jelentős mértékben meghaladja az országos értéket (egyes településeken közel duplája annak). Mindezek mellett rendkívül alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, az európai viszonylatban alacsony országos értéknek is alig haladja meg a felét az aktivitási szint. Ennek javítása mindenféleképp szükséges, a kistérség fejlődése szempontjából pedig nélkülözhetetlen.

Mindezek alapján kiemelten fontos a továbbképzés, átképzés tartalmi, módszertani fejlesztése, képzési programok lebonyolítása, valamint ezek infrastruktúrájának biztosítása. A képzési programok szempontjából fontos azok piacorientáltsága, azaz álljon rendelkezésre kereslet a

95 megfelelő szakmák iránt a térség vállalkozásainál. Hiányoznak a térségből azok az intézmények is, amelyek pályaválasztási és pályaorientációs, továbbá a karrier-tanácsadási feladatokat látnak el, pályaorientációs tanácsadást végeznek, valamint információkat szolgáltatnak a szakképzéssel, vizsgáztatással, és alapképzéssel kapcsolatban. A projekt tartalma: A projekt egy komplex, több helyszínen működő képzési, továbbképzési és tanácsadói hálózat kialakítását tartalmazza. A megvalósítás elsősorban a térségben jelenleg működő középiskolai intézményekre épít, melyek szoros együttműködésben vagy összevontan, ésszerű feladatmegosztásban harmonizálják irányítási rendszerüket. A kistérségben az irányító szerep Nagykálló városra hárul, elsősorban a Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium oktatási infrastruktúrájának és hagyományainak megfelelően. A hálózat elemét képezi az újfehértói Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakközépiskola, a balkányi Szabolcs vezér Általános iskola, Szakiskola és Alapfokú Művészeti iskola valamint a nyíradonyi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola.

A projekt a következő feladatokból áll:

- Szervezetfejlesztés, melynek keretében feláll a hálózat személyi és intézményi háttere, kidolgozásra kerül a jelenlegi oktatási rendszer mellett működő új oktatási struktúra (továbbképzések, gyakorlati tevékenységek, stb)

- Gyakorlatorientált képzések kialakítása: A képzések, átképzések témájának meghatározásakor figyelembe kell venni a kistérségi keresletet az adott szakma iránt, valamint az egyes beavatkozási területek keretében megvalósított fejlesztésekhez szükséges ismereteket. Ezek alapján az alábbi témákban kerül sor képzési programok lebonyolítására: biogazdálkodás, idegenforgalom, pályázatírás-projektmenedzsment, marketing-menedzsment, nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztés, idegen nyelv tanulás, szociális ellátás, gondozás stb. Ezek az OKJ-s képzési, továbbképzési rendszerbe illeszkedve valósulhatnak meg.

- Tananyagfejlesztés: A képzések sikeres lebonyolításához szükség van a tananyag, módszertan fejlesztésére, felújítására, valamint az oktatók továbbképzésére, mivel így biztosítható az, hogy a résztvevők piacképes

96 ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek érdekében szükséges egyrészt a tananyag fejlesztése, minőségbiztosítás, akkreditáció megszerzése, piackutatás és igényfelmérés elvégzése, másrészt az oktatók továbbképzése, tanulmányutak és szakmai tapasztalatcserék megszervezése az oktatók részére.

- Épületbővítés és –rekonstrukció végrehajtása, nagysebességű hálózati végpontok kialakítása, valamint az ezekhez kapcsolódó korszerű eszközbeszerzések, amelyek összhangban állnak az elméleti és gyakorlati képzéssel. Mindezek mellett szükséges a képzések eszköz-ellátottságának javítása, modern oktatási eszközök, segédeszközök és informatikai eszközök beszerzése.

- Szaktanácsadás: Olyan közösségi funkciók meghatározása, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. A projekt hatásai: A projekt hatása nem csak a térség, hanem tágabb környezetére is pozitív hatással lehet. A térségen belül a képzési struktúra modernizálásával, új képzési formák (felnőttoktatás, átképzések, továbbképzések) meghonosításával a képzetlen vagy nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő alkalmazkodni tud a folyamatosan változó igényekhez. Emellett a fiatalok olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek, amelyeket hasznosítva azonnal a munkaerőpiacra kerülhetnek.

A projekt nem csak a képzési központ számára jelent előnyt, hanem az integrálásba bekapcsolódó valamennyi intézmény, vállalkozás számára.

A projekt hosszú távú hatása, hogy csökken a térség foglalkoztatásában érezhető lemaradás, javul a munka világába történő bejutás lehetősége, csökken a pályakezdő munkanélküliek száma. A megvalósítás helye: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, újfehértói Bajcsy-Zsilinszki Endre Gimnázium és Szakközépiskola, a balkányi Szabolcs vezér Általános iskola, Szakiskola és Alapfokú Művészeti iskola, a nyíradonyi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola. Közreműködő A kistérség települési önkormányzatai, oktatási intézményei, gazdasági szervezetek: szervezetek, Munkaügyi központok, szakoktatók, Megyei Pedagógiai

97 Intézet A projekt Helyi önkormányzatok, oktatási, képzési intézmények, átképzéssel, kedvezményezettjei: továbbképzéssel foglalkozó vállalkozások, civil szervezetek. Monitoring mutatók (indikátorok):

Output indikátorok: - Lebonyolított képzési, átképzési programok száma (db, óra) - A képzések lebontása szakmánként (db) - A képzéseket elvégzők száma (fő) - Az átképző tanfolyamot befejezett munkanélküliek száma (fő), ebből tartósan munkanélküli (fő) - Kifejlesztett tananyagok, képzési tematikák száma (db) - Beszerzett oktatási eszközök száma (db)

Eredmény indikátorok:

- A tanfolyamot elvégzők közül sikeresen elhelyezkedők száma 1 év után (fő), ebből: nő (fő, %), munkanélküli (fő, %), inaktív (fő, %) - pályakezdő munkanélküliek számának csökkenése (%) - új szolgáltatások megjelenése a térségben (db) - nő az új, korszerű ismeretekkel rendelkező munkavállalók - száma (%)

Hatásindikátorok: - A tanfolyamot sikeresen elvégzők közül munkával rendelkezők száma 3 évvel a képzés után (fő, %) - Újra meghirdetett képzési programok száma (db)

- A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a kistérségben (fő, %) A projekt költségei A projekt várható költsége 500 millió forint Lehetséges források Helyi források: az egyes intézményeknek, a Társulás önkormányzatainak és a vállalkozásoknak az egyéb pályázati források önrészéhez biztosítandó források önálló vállalkozói (esetleg intézményi, önkormányzati) beruházások

98 Nemzeti források (pályázat útján): minisztériumi források Országos Foglalkoztatási Közalapítvány forrásai a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó egyéb pénzeszközök az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. illetékességébe tartozó források

Nemzetközi források (pályázat útján): Az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásai (elsősorban HEFOP) Az Európai Unió Kohéziós Alapjának forrásai INTERREG Közösségi Kezdeményezés EQUAL Közösségi Kezdeményezés Kapcsolódó - Iskolafelújítás Geszteréden projektlehetőségek - A nagykállói Brunszvik Teréz Egyesített Óvoda épületeinek felújítása, bővítése és teljes akadálymentesítése - Óvodafelújítás Kállósemjénben - Oktatási, sport és szabadidő centrum létesítése Balkányban - Szakiskolai oktatásfejlesztés, tornaterem építése, iskolabusz cseréje és pedagóiai szakszolgálat kiépítése Nagykállón - A hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok munkaerő-piaci felkészítéséhez szükséges koordinátorok és integrátorok képzése - A szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium általános iskolai részének felújítása

- A szakolyi óvoda bővítése és felújítása

99 10.5. Az egyes javasolt projektek pénzügyi megvalósíthatósága

Az alábbiakban a javasolt projektek lehetséges pénzügyi megvalósíthatóságát tekintjük át.

10.5.1. Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban

A projekt várható költsége 500 millió forint, amelynek jelentős részét Európai Unió által finanszírozott pályázatok forrásaiból lehet megvalósítani.

Ezen belül a fejlesztendő területek infrastrukturális felújítására elsősorban elérhetőségének javítására, az önkormányzati, illetve állami kezelésben lévő területeken a KIOP pályázatok keretéből tervezhető támogatás, alacsony (5-10%) önrészt kívánó, vagy önrész nélküli konstrukcióban.

Ezzel szemben az iparterületek közvetlen fejlesztésére (új épületek létrehozására, gépek beszerzésére, informatikai hálózat és szoftverfejlesztésre stb.) illetve a vállalkozások letelepülését szolgáló beruházásokra (szolgáltatások fejlesztése, innovációs központok, inkubátorházak kialakításához stb.) a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség operatív program 1.2.1. és 1.2.2. intézkedéseihez kapcsolódó pályázatokból szerezhető támogatás. Ebben az esetben az önrész mértéke 60-65%, a fennmaradó 35-40%-kot fele-fele részben a helyi vállalkozások saját tőkéje illetve felvett hitelek képezhetik.

10.5.2. A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése

A tervezett agrárgazdasági fejlesztés a termelt növények feldolgozottsági fokának növelését és ezzel a piacra-jutás erősítését célozza. Mint ilyen elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési operatív programjából nyerhet támogatást. Ezen belül is elsősorban az AVOP 1.1., AVOP 2.1 és az AVOP 3.1-es intézkedéshez kapcsolódó pályázatokból szerezhető támogatás, amely elsősorban a tervezett takarmány előállítás, a fejlesztendő konzervipar és a húsfeldolgozó ipar fejlesztésére jelentene támogatást a projektelemek költségeinek 40-45 százalékáig. A fennmaradó 55-60 %-nyi költség nagyobb része (az összes

100 költség 35-40%-a) hitelből fedezendő, még az összköltség 20-25%-át a vállalkozások saját tőkéje képezné.

A piacra-jutást segítő marketing és szervező beruházások esetében a támogatások részesedése 40-45 %, a többi költség a vállalkozások saját tőkéje, ami a viszonylag alacsony beruházási összeg miatt tarthatónak tekinthető.

A projekt legnagyobb költségű eleme a logisztikai bázis kialakítása nagysága miatt, csak részben 30%-ban finanszírozható pályázati forrásokból, a legnagyobb forrásrészt a hitel jelenthetné, ami azonban tekintettel a beruházás gazdaság-élénkítő hatására reálisnak tekinthető. Ebben az esetben a vállalkozói saját tőke mértéke 10-15% körül mozogna.

10.5.3. Biomassza erőmű létrehozása

A tervezett beruházás nagy költségigényű, amelyet többségében magántőke bevonásával látunk megvalósíthatónak. Ez tenné ki a beruházási összeg minimum 75-80%-át. A maradék részt Közösségi támogatási programok, illetve egyéb kormányzati támogatások segítségével lehet finanszírozni.

10.5.4. Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása

A térségben létesítendő új képzési helyek és képzési programok létrehozásának teljes költsége finanszírozható a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés operatív program intézkedéseiből. Ennek ellenére 1-2% önerőre mindenképpen szükség lesz az előzetes tervezési, programozási, és projekt-előkészítési tevékenységekre.

101 11. A fejlesztési prioritások, projektötletek és a stratégiai célok kapcsolatrendszere

Stratégiai célok Diverzifikált, A gazdasági A természeti innovatív fejlődés erőforrásokhoz gazdaság humánerőforrás alkalmazkodó megteremtése hátterének vidékfejlesztés megteremtése javítása Üzleti és vállalkozói környezet fejlesztése Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban Közúthálózat és szennyvízhálózat teljes kiépítése a Társulás valamennyi településén A meglevő ipari területek továbbfejlesztése, az ipari szolgáltatóüzemek letelepedéséhez szükséges alapinfrastruktúrák kiépítése az ipari területeken Turisztikai marketing fokozatos fejlesztése A gazdaságfejlesztést segítő oktatás megteremtése Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása Oktatási, sport és szabadidő centrumok létesítése Szakmai továbbképzések, idegennyelvi kurzusok szervezése Továbbképzések szervezése a civil szervezetek munkatársai részére A szervezetek működésének támogatása Összehangolt agrárgazdasági és vidékfejlesztés A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés támogatása Ökológiai gazdálkodás megteremtése Vidéki, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése Termelési és értékesítési szövetkezések létrehozása A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának javítása Az agrármarketing tevékenység fejlesztése Biomassza erőmű létrehozása Gyepesítés - Erdősítés Agrár- és vidékfejlesztési tájközpont létrehozása A vidéki infrastruktúra fejlesztése A kulturális örökség megőrzése, falumegújítás Tematikus turisztikai termékek kialakítása elsődleges szoros kapcsolat közvetett kapcsolat

102 12. Projektötletek fontossági sorrendje

A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak szűkös anyagi adottságai okán is, mint minden térségi fejlesztési szervezetnek szükséges a felvetődött projektötletek között egyfajta sorrendet felállítani. A sorrendbeállítás alapját a fentebb részletesebben ismertetett 4 projekt és a hozzájuk kapcsolódó más projektek képezték.

Ezek szerint az alábbi rendbe szerveztük a fejlesztési projekteket.

1) Vállalkozói és üzleti park központjának kialakítása Balkányban

2) Közúthálózat és szennyvízhálózat teljes kiépítése a Társulás valamennyi településén

3) Biomassza erőmű létrehozása

4) A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának javítása

5) A vidéki infrastruktúra fejlesztése

6) A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése

7) Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés támogatása

8) Agrár- és vidékfejlesztési tájközpont létrehozása

9) A meglevő ipari területek továbbfejlesztése, az ipari szolgáltatóüzemek letelepedéséhez szükséges alapinfrastruktúrák kiépítése az ipari területeken

10) Gyakorlatorientált képzési helyek és programok kialakítása

11) Turisztikai marketing fokozatos fejlesztése

12) Gyepesítés - Erdősítés

13) Oktatási, sport és szabadidő centrumok létesítése

14) Szakmai továbbképzések, idegennyelvi kurzusok szervezése

15) Továbbképzések szervezése a civil szervezetek munkatársai részére

16) A szervezetek működésének támogatása

17) Ökológiai gazdálkodás megteremtése

18) Vidéki, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése

19) Termelési és értékesítési szövetkezések létrehozása

103 20) Az agrármarketing tevékenység fejlesztése

21) A kulturális örökség megőrzése, falumegújítás

22) Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése

23) Tematikus turisztikai termékek kialakítása

A kiemelt és fentebb részletesebben kidolgozott projektek ezen fontossági sorrend első felében helyezkednek el. Ez is jelzi, hogy megvalósításuk mindenképpen fontos a térség gazdaságának dinamizálásának szempontjából. Ráadásul ezek azok a projektek, amelyek a köz- és a magánszféra közti együttműködésen kell hogy alapuljanak, így kiemelt fontossággal bírnak a térségi összetartozás kialakításában is.

104 13. Felhasznált irodalom

• Belmont-B Tanácsadó Bt. 2003: A Nagykállói Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• BELUSZKY P. 2003: Magyarország településföldrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 568 p.

• Észak-Alföldi Régió Regionális helyzetelemzés – Munkaanyag, 2005

• KSH Statisztikai évkönyvek – Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• NEMES NAGY J. 2004: Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? – In: MTA-ELTE Regionális Tudományi Tanulmányok 9. pp. 5-42

• SALAMIN G. 2004: A gazdasági térszerkezet alakulásának legújabb folyamatai. – Falu, Város, Régió, 9. pp. 14-24

• teir.vati.hu adatai

105