Magyar Tudomány

A csillagászat nemzetközi éve Vendégszerkesztő: Szabados László hommage á m. zemplén jolán

Halálozási viszonyok és életkilátások Beszélgetés Ritoók Zsigmonddal Éghajlatváltozás

9•101 Magyar Tudomány • 2009/10

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 170. évfolyam – 2009/10. szám tartalom A Csillagászat Nemzetközi Éve Főszerkesztő: Vendégszerkesztő: Szabados László Csányi Vilmos Szabados László: Előszó ……………………………………………………………… 1154 Ábrahám Péter – Kiss Csaba: A hideg Világegyetem varázslatos világa – Vezető szerkesztő: csillagászat a rádión innen, a vörösön túl ………………………………………… 1156 Elek László Kereszturi Ákos: Asztrobiológia – modern szintézis a természettudományok között …… 1168 Szabó M. Gyula: Égboltfelmérések a Világegyetem megismerésének szolgálatában …… 1184 Olvasószerkesztő: Kiss L. László: Mire a Nap megvénül ……………………………………………… 1196 Majoros Klára Szabados László: A csillagászat az űrbe települ – vagy mégsem? ……………………… 1205 Kolláth Zoltán: Lehet-e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? ……………… 1213 Szerkesztőbizottság: Hommage á M. Zemplén Jolán (1911–1974) Ádám György, Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Enyedi György, Vendégszerkesztő: Fehér Márta Hamza Gábor, Kovács Ferenc, Köpeczi Béla, Ludassy Mária, Fehér Márta: Bevezető Gazda István és Gheorghe Stratan írásához …………………… 1221 Niederhauser Emil, Solymosi Frigyes, Spät András, Vámos Tibor Gazda István: M. Zemplén Jolán fizikatörténeti kutatásairól ………………………… 1223 Gheorghe Stratan: Észrevételek Galilei Dialogo-jának román és magyar változatáról …… 1227 A lapot készítették: Gazdag Kálmánné, Halmos Tamás, Holló Virág, Matskási István, Perecz László, Tanulmány Sipos Júlia, Sperlágh Sándor, Szabados László, F. Tóth Tibor Józan Péter: Halálozási viszonyok és életkilátások a 21. század kezdetén a világ, Európa és Magyarország népességében …………………………………… 1231 Lapterv, tipográfia: Interjú Makovecz Benjamin Nem igazán ember, aki nem művelt Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal …………………………… 1245 Szerkesztőség: 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: 3179-524 Tudós fórum [email protected] • www.matud.iif.hu Kitüntetések az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából …………………………… 1252 Kiadja az Akaprint Kft. • 1115 Bp., Bártfai u. 65. Lovas Rezső: Szalay Sándor emlékezete ……………………………………………… 1255 Tel.: 2067-975 • [email protected] Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról és az ezzel összefüggő feladatokról …………………………… 1258

Előfizethető a FOK-TA Bt. címén (1134 Budapest, Gidófalvy L. u. 21.); Megemlékezés a Posta hírlapüzleteiben,­ az MP Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Kálmán Erika (Vértes Attila) ………………………………………………………… 1267 Posta Igazgatóságánál (HELP) 1846 Budapest, Pf. 863, Marosi Sándor (Kocsis Károly) ……………………………………………………… 1270 valamint a folyóirat kiadójánál: Akaprint Kft. 1115 Bp., Bártfai u. 65. Julius Moravcsik (Kiefer Ferenc – Kelemen János) ……………………………………… 1272 Előfizetési díj egy évre: 8064 Ft Sáringer Gyula (Jermy Tibor) ………………………………………………………… 1274 Terjeszti a Magyar Posta és alternatív terjesztők Kitekintés (Gimes Júlia) ……………………………………………………………… 1277 Kapható az ország igényes könyvesboltjaiban Könyvszemle (Sipos Júlia) Nyomdai munkák: Akaprint Kft. 26567 Van-e Európának társadalomtörténete? (Valuch Tibor) ………………………………… 1281 Felelős vezető: Freier László Megjelent: 11,4 (A/5) ív terjedelemben Móczár József: Fejezetek a modern közgazdaságtudományból (Nováky Erzsébet)………… 1285 HU ISSN 0025 0325

2 1153 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabados László • Előszó

olyan tanulmányokat közöl, amelyek még képesztően nagy adatmennyiséggel dolgozik. A Csillagászat Nemzetközi Éve jobban felkeltik a kozmosz tudománya­ irán- A megfigyelési adatok jelentős része égbolt- ti érdeklődést, illetve eligazítanak az elképesz- felmérésekből származik. Az ilyen kutatások- tően gyorsan bővülő ismeretanyagban. A ba Szabó M. Gyula cikke nyújt betekintést. Előszó Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából ös�- Az adattömegek mellett fontos az egyedi ob­ szeállított cikkgyűjtemény ezért nem a táv- jektumok vizsgálata is. Mi lesz a Nappal? A Szabados László csöves csillagászati észlelések és nem is a csillagfejlődéssel kapcsolatos legújabb kuta- az MTA doktora, tudományos tanácsadó, műszerezettség négy évszázados fejlődésével tások fényében erre a kérdésre ad választ Kiss MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet foglalkozik, hanem napjaink csillagászatával, L. László tanulmánya. Az ezt követő cikk azt [email protected] illetve a jövőre vonatkozó kérdésekkel. mérlegeli, hogy milyen jövő vár a földfelszíni Ábrahám Péter és Kiss Csaba tanulmánya optikai csillagászatra az űrtávcsövek korsza- Éppen négyszáz éve került be a távcső a csil­ egy évszázadon át tartó korszaka következett az infravörös sugárzás szerepét mutatja be a kában. Végül Kolláth Zoltán példákkal illuszt- lagászati kutatásokat elősegítő műszerek közé, a kozmosz vizsgálatában. A huszadik század csillagászati kutatásokban. Kereszturi Ákos az rálja, hogy a fényszennyezés milyen mértékig és Galileo Galilei kezdetleges teleszkópjával végére pedig számítógéppel vezérelt elektro- asztrobiológia tudományközi területébe ve- foszt meg bennünket az egyik legszebb ter- elért felfedezései azon nyomban át is alakí- nikus detektorok kerültek a távcsövek fókusz- zeti be az olvasót. Napjaink csillagászata el- mészeti csodától, a csillagos ég látványától. tották az Univerzumról addig alkotott képet. síkjába. A megfigyelési folyamat automatizá- Megfigyelési bizonyíték született a heliocent- lására is bőven akadnak példák, a csillagásznak rikus világkép alátámasztására, és megkezdő- már nem is kell a távcsőnél lennie, abba be- dött a Naprendszeren kívüli világ feltárása is. lenéznie az észlelési adatok gyűjtésekor. An- A csillagászati távcsövek tökéletesítése nak viszont, aki nem jártas a csillagászatban, azóta is tart. Az átmérő növelésével a telesz- és tisztába kíván kerülni az Univerzum égi­ kóp több fényt gyűjt össze, lehetővé téve a testei és az ott előforduló jelenségek sokféle- halványabb égitestek vizsgálatát is. Napjaink- ségével, a Naprendszer és benne a Föld boly­ ban a legnagyobb optikai távcsövek átmérő- gó világegyetembeli helyével, legalább egyszer je több mint százszorosa a Galilei által hasz- érdemes távcsövön át megnéznie néhány nált műszernek, így a távcső által összegyűjtött égitestet, például a maradandó élményt nyúj­ fotonok száma minden pillanatban több tó Jupitert, Szaturnuszt, a Holdat vagy éppen tízezerszeresen múlja felül a legelső teleszkó- az Orion-ködöt. pokra jellemző értéket − az optikai minőség Az ENSZ és az UNESCO támogatásával javulását pedig nem is lehet számszerűsíteni. 2009-re meghirdetett Csillagászat Nemzetkö- Galilei után még legalább két és fél évszá- zi Éve keretében éppen ez az egyik cél: minél zadon át a csillagászok szemmel végezték a több embert részesíteni a Galilei által is átélt távcsöves észleléseket, majd a fényképezés élményben. A Magyar Tudomány ehhez a feltalálása után a fotografikus megfigyelések maga eszközeivel úgy tud hoz­zájárulni, hogy

1154 1155 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… a látható fényben is vizsgálható, ám csak közelébe hűtöttek. Bár a várakozás az volt, közvetett hatások révén: kitakarják a háttércsil­ hogy az infravörös ég nagyon hasonló az op­ lagokat, vagy szórják a rájuk eső csillagfényt.) tikaihoz, hiszen ugyanazok a csillagok sugá- A hideg világegyetem Még nagyobb, kozmológiai távolságokra te­ roznak, ez nem így történt. Mindjárt kezdet- kintve az ún. vöröseltolódás jelensége miatt a ben kiderült, hogy az infravörös égbolt a varázslatos világa távoli, és így az Univerzum ifjúkoráról hírt közép-infravörös hullámhosszakon szinte Csillagászat a rádión innen, adó galaxisok és csillagok fénye szintén infra­ nappali fényességű, mivel a belső-Naprend­ vörös hullámhosszakon figyelhető meg. szert kitöltő, az állatövi fény jelenségét is a vörösön túl Elektromágneses sugárzásról lévén szó, az okozó porszemcsék minden irányból nagy infravörösben érzékeny műszereknek is a intenzitással sugároznak. Váratlan volt a kiter­ Ábrahám Péter Kiss Csaba fotonok irányát, frekvenciáját (színét) és po­ jedt, a földi cirruszokhoz hasonló csillagközi az MTA doktora, tudományos tanácsadó, PhD, tudományos főmunkatárs, larizációs állapotát kell megmérniük. A de- porfelhők megjelenése, és fontos felfedezés MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete tektortechnológia azonban különbözik az volt, hogy sok csillag nem a hőmérséklete [email protected] [email protected] optikaitól, hiszen az ott elterjedt CCD-kame­ alapján várt Planck-görbének megfelelően rák helyett itt más, például germániumalapú sugároz, hanem annál fényesebb az infravö- félvezetőket használnak, de hosszabb hullám- rösben. Ez a többletsugárzás általában csillag- Bevezetés az infravörös csillagászatba li-infravörös (60–300 μm) tartományokat. hosszakon megjelennek a bolométerek is körüli porkorong vagy burok jelenlétére utal. A kozmoszról szerzett tudásunk, információ­ Az infravörös fénynek már a felfedezése (ezekben az elnyelt foton okozta melegedést Az IRAS-t két újabb űrtávcső követte, az ink legfőbb forrása az elektromágneses sugár- is egy csillagászati objektum, a Nap megfi- mérik egy hőre érzékeny ellenállás segítségé- Infra­red Space Observatory (ISO, 1995–98) zás. Hogy ez nem csak a szemünkkel érzékel- gyelésével volt kapcsolatos. Várható ezek után, vel). A nagy különbség azonban az optikai és a Spitzer Space Telescope (2003-tól). 2009. hető látható fényt jelentheti, arra William hogy minden más csillag is sugároz ebben a csillagászathoz képest az, hogy a földi légkör május 14-én pedig felbocsátották a világ ed- Herschel mutatott rá 1800-ban. A Nap fényét színképtartományban, hiszen a több ezer– áteresztése nagyon korlátozott, ezért legjobb digi legnagyobb infravörös űrtávcsövét, a prizmával színeire bontva Herschel észrevet- tízezer fokos hőmérsékletnek megfelelő feke- a műszereket a légkörön kívülre vinni. A 20 Herschel Space Observatoryt, amelynek 3,5 te, hogy az ismert szivárványszínek mellett a tetest-sugárzásuknak jelentős járuléka van az μm-nél rövidebb hullámhosszakon a lég­kör m átmérőjű távcsőtükre jelenleg a legnagyobb vörösön túl – ahol az emberi szem már nem optikainál hosszabb hullámhosszakon is. A még bizonyos sávokban átengedi a sugár­zást, csillagászati fénygyűjtő felület a légkörön túl lát fényt – az odahelyezett hőmérők melege- hidegebb csillagok viszonylagosan még ennél azonban már e sávokban is csak a Föld leg- (tükörátmérője mintegy másfélszerese a dést, elnyelt sugárzást jeleztek. Ennek az is több hősugárzást bocsátanak ki, sőt a szárazabb pontjairól lehet mérni, mivel a fő Hubble-űrtávcső 2,4 m-es főtükrének). eseménynek, az infravörös („vörös alatti”, Napnál kisebb tömegű vörös törpecsillagok elnyelő a vízgőz. A földi infravörös-távcsövek Mi is valójában az infravörös sugárzás magyarul gyakran egyszerűen hő-) sugárzás emissziója már nagyrészt a közeli-infravörös- tehát magas hegyeken (Hawaii), sivatagban forrása? Bár van némi hozzájárulás a gázato- felfedezésének emlékére nevezte el az Európai be esik. A közelmúltban felfedezett barna (Atacama, Chile) illetve a tervek szerint ké- mokból és molekulákból is, legnagyobbrészt Űrügynökség a 2009 tavaszán felbocsátott törpék (a csillag és a bolygó közötti átmeneti sőbb az Antarktiszon épülnek. a porszemcsék termikus sugárzását látjuk. infravörös-űrtávcsövét Herschel-űrobszerva­ objektumok) is már inkább csak itt figyelhe- A földfelszíni infravörös-csillagászat (nem Ezek a szilikát- vagy grafitalapú porszemcsék tóriumnak. tők meg, alacsonyabb hőmérsékletük (<2000 számítva Herschel 1800-as kísérletét) az megtalálhatók mind a csillagközi, mind a Az infravörös sugárzás csak hullámhosszá- K) okán. A még hidegebb exobolygók termi- 1960–70-es években kezdődött. Megjegyzen- csillagkörüli térben, a gáztömeg kb. 1 %-ának ban különbözik a látható fénytől. Míg az kus sugárzásának csúcsa a közép-infravörös dő, hogy ezekben a mérésekben nagy gondot megfelelő mennyiségben, legalábbis ott, ahol utób­bi a 0,3–0,8 mikrométeres színképtarto- tartományba esik, míg a bolygórendszer kül­ okoz a környezet – a távcső, az épület, az a hőmérséklet 1600 K, a szilikátok párolgási mányt fedi le (a kisebb érték az ibolya, a na­ ső területein található üstökösmagok és csil­ észlelő csillagász – okozta háttérsugárzás. Az hőmérséklete alatt van. Hidegebb helyeken gyobb a vörösnek felel meg), addig az infra- lagkörüli porkorongok, valamint a csillagkö- igazi infravörös-űrcsillagászat 1983-ban, az a szemcsékre jégréteg is rakódhat. vörös az 1–300 mikrométer közötti spektrális zi porfelhők, amelyek összesűrűsödése által a IRAS mesterséges holddal vette kezdetét, A termikus sugárzáson kívül (amely nem sávot jelenti. Ezen belül megkülönböztetünk csillagok kialakultak, már a távoli-infravörös- amelyet a környező hőhatások minimalizá- tökéletesen követi a feketetest-sugárzás közeli- (1–2,5 μm), közép- (3–25 μm) és távo- ben sugároznak. (Ezen objektumok egy része lására folyékony héliummal az abszolút 0 fok Planck-görbéjét, mivel a kis porszemcsék 1156 1157 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… opa­citása és így emisszivitása is hosszabb a Galaxis egyébként láthatatlan magját, és arra is, hogy milyen távolságra mennyi anyag Korongok fiatal csillagok körül hullámhosszak felé csökken) megfigyelhetők be­leláthatunk a legfiatalabb csillagokat körül­ található a korongban. Manapság külön fi- még színképi alakzatok, rezonanciák is. Ezek vevő sűrű porburkokba is (1. ábra). A születőfélben lévő csillagokat körülvevő gyelmet kapnak azok a rendszerek, ahol a a nagyszámú atom jelenléte és kölcsönhatása A következőkben sorra veszünk néhány por- és gázkorongok szerkezetének megisme- korongsugárzás közeli-infravörös komponen- miatt nem éles színképvonalak, hanem szé- olyan területet, ahol az infravörös megfigye- réséhez az egyik legfontosabb eszköz a por- se hiányzik: talán a korong belülről kifelé lesebb sávok. Mivel a színképi sávok pontos lések alapvetően megváltoztatták a korábbi szemcsék hősugárzásának analízise. A csillag- ha­ladó „feltisztulását” látjuk? Szintén izgal- profilja sok információt szolgáltat, az infra- elképzeléseinket, és ahol az MTA KTM tól távolodva a korong hőmérséklete csökken, masak azok a rendszerek, amelyeknél a távo- vörös spektroszkópia is fejlődésnek indult. Csillagászati Kutatóintézet munkatársai is és egyre hosszabb hullámhosszakhoz kerül a li-infravörös hiányzik: valamiféle külső hatás, Például a szilikátszemcsék színképében 10 aktívan hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. hősugárzás maximuma (lásd a Wien-féle el- például kettős rendszerekben a kísérő gravi- μm-en megfigyelhető Si–O-kötés rezonan- tolódási törvényt). A korong legbelső része a tációs ereje leborotválhatta a korong külsejét? ciájának alakjából megállapítható a porszem- közeli-, míg a külső hideg területek a távoli- Mindezek a hatások megszabják, hogy mek- csék jellemző mérete: az 1 μm-nél kisebb ré- infravörösben adnak jelet (2. ábra). A mai kora lesz a csillag végső tömege, és milyen szecskék jellegzetes magas színképi csúcsot infravörös-távcsövek viszonylag kis tükörmé- bolygórendszer alakulhat ki körülötte. mutatnak,­ mely nagyobb szemcsék esetén retük és az optikainál hosszabb hullámhos�- Az utóbbi évek egyik nagy előrelépése volt la­posabbá válik. Mivel a csillagközi por in- szak miatt általában nem bontják fel a ko- az infravörös interferometria megszületése. kább kisebb szemcsékből áll, a nagyobb por­ rongokat, így azok integrált fényét mérjük. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) részecskék jelenléte a csillagok körül a por Azonban a közeli-, közép- és távoli-infravörös chilei négy óriástávcsövét összekötő optikai összetapadásának a jele, amely az első lépés a fluxusok erősségét összehasonlítva meghatá- hálózat egyetlen 200 méter átmérőjű távcső- bolygókeletkezés felé. A csillagkörüli koron- rozható a korong sugárirányú hőmérséklet- vé formálja a rendszert, amely 10 mikromé- gokban gyakran látunk kristályos szerkezetű lefutása. Ez meghatározza, hogy hol kezdenek teres hullámhosszon, a légkör egyik áteresz- szilikátokat is (szemben a tipikus amorf szem­ a gázmolekulák jég formájában kifagyni (az tési sávjában üzemel. Bár a jelenleg működő csékkel). Ezek a rendezettebb kristályszerke- ún. jégvonal), és így megszabja, hol alakul- MIDI csak két-két távcső képét interferáltatja, zetnek köszönhetően élesebb rezonanciákat, hatnak ki gázbolygók. A fluxusok aránya utal a második generációs Matisse-műszer már keskenyebb emissziós alakzatokat mutatnak az infravörös színképben. Ugyanezeket a kristályos jellegzetességeket mutatják a nap- rendszerbeli üstökösök is. Azon túl, hogy a Világegyetem sok égi­ test­je sugárzásának legnagyobb részét az inf- ravörös tartományban bocsátja ki, ezeken a hullámhosszakon a kozmosz sokkal átlátszóbb is, mint az optikaiban. A csillagközi porfelhők részecskéi elnyelik és szórják a csillagfényt, ezáltal a távolabbi égitestek fénye gyengül és vörösödik, mire megérkezik hozzánk. Ez a 1. ábra • Korongok fiatal csillagok körül. Fent: hatás azonban lényegesen lecsökken az inf- a Taurus molekulafelhőben található, HH30 ravörös hullámhosszakon, mivel a mikromé- nevű fiatal csillag a Hubble-űrtávcső felvéte- ternél kisebb porszemcsék elnyelési és szórá- lén (Burrows et al., 1996 437); lent: Az AB si tulajdonságai erősen függenek a frekvenci- Aur közepes tömegű csillag korongjáról kö- 2. ábra • A Tejútrendszer csillagainak eloszlása a 2MASS égboltfelmérés alapján. A térkép fél- ától. Keresztülláthatunk tehát szinte az egész zeli-infravörös hullámhosszakon készített milliárd csillag alapján készült az 1,2, 1,6 és 2,2 mikrométeres fényességmérések figyelembe Tejútrendszeren, közvetlenül megfigyelhetjük felvétel (Fukagawa et al., 2004 L53.) vételével (2MASS/J. Carpenter, T. H. Jarrett és R. Hunt) 1158 1159 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… ké­peket fog készíteni, amelyeken reményeink retű égitestek is keringhetnek. A Kuiper-öv csillagok légkörének viselkedése ebben a A Naprendszer kis égitestjei szerint a bolygók pályája mentén a korongban égitestjeiről még nagyon keveset tudunk, ez hullámhossztartományban. kialakuló üres sávokat és csomósodásokat, de a helyzet azonban lényegesen javulhat a Her­ Az infravörös ég drámaian különbözik attól, A kisbolygók azonban nem csak közvet- akár magukat a bolygókat is látni fogjuk. schel-űrtávcső tervezett megfigyelési prog- amit az éjszakai égre felnézve megszoktunk. len célpontjai a csillagászati méréseknek: nagy ramjai által, amelyekben az MTA Csillagá- Ha „infravörös szemmel” néznénk az égre, a számuk miatt zavaró forrásokként, jelentősen Törmelékkorongok szati Kutatóintézet is tevékenyen részt vesz. megszokott csillagokat alig látnánk, a Tejút befolyásolni tudják az infravörösben végzett Az infravörös csillagászat egyik legnagyobb A más csillagok körül eddig megfigyelt amúgy halvány, derengő sávja pedig az infra­ méréseket. A Spitzer-űrtávcső eddigi méré- felfedezése, hogy idősebb, a Naphoz hasonló­ korongok többsége hideg, 100 K alatti hőmér­ vörösben szemkápráztatóan fényes lenne. A seiben mintegy 35 ezer, jórészt eddig ismeret- an csillagéletük hosszú, viszonylag eseményte­ sékletű, tehát a Kuiper-öv megfelelőinek te- fényes állócsillagok helyett a viszonylag gyor- len kisbolygót találtak, elsősorban az eklipti- len „felnőttkorát” töltő csillagok körül is kinthetők. Van azonban néhány melegebb san mozgó kisbolygók jelentenék a legszem- ka néhány fokos környezetében. Ehhez jön gyakran­ megfigyelhetők porkorongok. Ezek- porgyűrű is, amelyek inkább a kisbolygóöv betűnőbb pontszerű égitesteket. A lapult még számtalan annyira halvány és apró kis- ből az öreg korongokból a gázkomponens analógiái. Ilyen melegebb struktúrák megfi- bolygóközi porfelhő (amelynek belsejében bolygó, amelyek közvetlenül nem figyelhetők már eltűnt, a porszemcséket közvetlenül bom­ gyelése fiatalabb csillagok körül nem megle- kering­ a Föld is) részecskéinek hősugárzása, az meg, de jelenlétük hozzájárul az égi háttér bázzák a csillagfény fotonjai, amelyek a kisebb pő, hiszen a bolygókeletkezés, a bolygócsírák „infravörös állatövi fény” beragyogja az egész egyenetlenségeihez. részecskéket kifújják a rendszerből, a nagyob- kialakulása (és így az ütközéseik során fellépő eget, különösen az ekliptika környékét. Az A Naprendszer külső vidékén, nagyrészt bakat pedig a Poynting−Robertson-hatás portermelés) a rendszerben belülről kifelé állatövi fény rendkívül homogén fényesség- a Neptunusz pályáján túl található a Kuiper- révén lefékezik, így azok rövid idő alatt bespi­ halad. Vannak azonban olyan, egészen idős eloszlásában megfigyelhetőek fényesebb sávok, öv nevű tartomány. Az itt található objektu- ráloznak a csillagba. A por utánpótlását a csil­lagok is, amelyek esetében a portermelés amelyek a közelmúlt porkeletkezési esemé- mok annak a korongnak a maradványai, bolygókeletkezés során keletkezett planetezi­ valamiféle időszakos eseményre, például két nyeivel: kisbolygók ütközéseivel vagy üstökö­ amely­­ből mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt a málok, bolygócsírák, üstökösmagok ütközé- nagyobb test katasztrofális ütközésére vezet- sök felbomlásával hozhatók kapcsolatba. Naprendszer bolygói keletkeztek. Az elmúlt sei biztosítják. Ezeket az égitesteket kis sugár- hető vissza. Az így keletkezett pornak azon- A közeli-infravörös hullámhosszakon a években több mint ezer ilyen égitestet azo- zó felületük miatt közvetlenül nem figyelhet- ban hamarosan el kell tűnnie a rendszerből, kisbolygók még a Nap fényét tükrözik vissza, nosítottak, s ennek köszönhetően a Kuiper- jük meg, ám az általuk generált por egységnyi így a törmelékkorong csak időszakos jelenség, de a kb. 5 μm-nél hosszabb hullámhosszakon öv dinamikai felépítése (az égitestek pályájá- tömegre hatalmas felületet és így mérhető amelynek időfejlődése nagyon érdekes infor- már a kisbolygók felszíni hőmérsékletének nak összessége) jól ismert. Ugyanakkor a inf­ravörös sugárzást biztosít (3. ábra). A törme­ mációkat adhat a porpopuláció utánpótlásá- megfelelő hősugárzást látjuk. Az alacsony lát­ható hullámhosszakon végzett mérések csak lékkorongok szerkezete így informá­ciót nyújt ról. Egy efféle, sok ütközéssel járó időszak hőmérséklet miatt a közép- és távoli-infravö- nagyon kevés adatot szolgáltatnak a Kuiper- arról, hol alakultak ki és maradtak fenn boly­ lehetett a Naprendszer életében a késői nagy rös hullámhosszakon a kisbolygók fényeseb- övbeli objektumok fizikai tulajdonságairól: gócsíra-övezetek a rendszerben, és segít képet bombázás korszaka mintegy 400 millió évvel bek a csillagoknál. méretükről, tömegükről, sűrűségükről, fel- alkotni a bolygókeletkezés tör­ténetéről. a Nap kialakulását követően. A Mars és a Jupiter pályája között húzódó színi hőmérsékletükről. Hőmérsékletük, A törmelékkorongok nem a korai anyag- kisbolygóöv égitestjei, ahol az ismert kisboly- mint­hogy nagyon távol vannak a Naptól, befogási korong maradványai, sokkal inkább gók túlnyomó része található, nagyjából 200 na­gyon alacsony, jellemzően 100 K alatti, egy harmadik generációs csillagkörüli struktú­ K hőmérsékletűek, így hősugárzásuk nagy ezért hősugárzásuk nagy része a távoli-infra- rának tekinthetők (a korai korongból össze- része a közép-infravörös tartományba esik. A vörösbe esik. Az infravörös és látható fényben álló planetezimálok tekinthetők a második kisbolygók infravörös színképe alapján azo- végzett mérések együtt már sokkal többet generációnak). A Naprendszernek is ismerjük nosíthatók a felszínüket borító bizonyos tudnak mondani a fentebb felsorolt fizikai két porkorongját: a Mars-pályán belüli tér- anyagok vagy éppen azok szemcsemérete. paraméterekről. részt kitöltő bolygóközi porfelhőt, amely a A kisbolygók az infravörös űreszközök Bár a Spitzer-űrtávcsővel sikeresen mértek kisbolygóöv ütközéseiből és a Napot megkö- legfontosabb kalibrátorai, mivel elég fényesek, mintegy tucatnyi Kuiper-objektumot 24 és zelítő üstökösök felbomlásából táplálkozik, a közép- és távoli-infravörösben jóval fénye- 70 μm-en, ezekhez a detektorokhoz (elsősor- és a Neptunusz-pályán túl elhelyezkedő Kui­ 3. ábra • A Fomalhaut körüli törmelékkorong sebbek, mint a legtöbb csillag, és fényességük ban a 24 μm-eshez) a Kuiper-objektumok per-övet, ahol akár a Plútóhoz hasonló mé- a Hubble-űrtávcső felvételén általában könnyebben megjósolható, mint a „túl hidegek”. Várhatóan a Herschel-űrtávcső 1160 1161 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… hozza majd meg az áttörést a távoli-infravörös zási tulajdonságait. Ezek a sűrű felhőmagok Az IRAS-műhold (1983) egyik legnagyobb A porszemcsék szerkezete észlelésekben: a tervek szerint több mint száz lesznek a csillag- és bolygókeletkezés első felfedezése volt, hogy az addig ismert sűrű Kuiper-objektumot fog megfigyelni, és a lépcsői. molekulafelhők és a hatalmas semleges hid- A csillagközi felhők porszemcséi nagyrészt legfényesebbekről akár fénygörbét is kapha- A csillagközi anyag legnagyobb része a rogénfelhők mellett létezik egy, a semleges mik­rométernél kisebb, amorf szerkezetű tunk, amiből következtetni lehet az égitest Ga­laktika síkjában összpontosul, ez a szerke- hidrogénfelhőknél sűrűbb, a molekulafelhők- szilikátszemcsék. Egyre nyilvánvalóbb azon- alakjára, vagy a felszíni albedó-, illetve hőmér­ zet azonban nagyobb skálákon sem teljesen nél ritkább fázisa a csillagközi anyagnak, amit ban, hogy a por nem mindenhol ugyanolyan séklet-eloszlás egyenetlenségeire. véletlenszerű. A galaktikus sík közelében a földi légkör fátyolfelhőivel való hasonlósága szerkezetű, hanem a helyi fizikai körülmé- Az egyedi objektumok megfigyelésén túl gyakoriak a szupernóva-robbanások és a fia- miatt galaktikus cirrusznak neveztek el. A cir­ nyek hatására szerkezete megváltozhat. Ezen a Kuiper-öv szerepe azért is jelentős, mert ez tal, nagy tömegű csillagok halmazaiból eredő rusz legfontosabb tulajdonsága, hogy minden­ változások megértése többek között azért is az egyetlen olyan törmelékkorong, ahol a intenzív csillagszél, amely folyamatosan át- felé megtalálható az égen, ott is, ahol egyéb- alapvető fontosságú, mivel a por infravörös korongot felépítő égitesteket közvetlenül, formálja, hatalmas, akár háromszáz fényév ként semmilyen csillagközi anyag jelenlétét sugárzását diagnosztikai eszköznek használ- egyenként is meg tudjuk figyelni. A Kuiper- átmérőjű buborékokkal fújja tele a Tejútrend- nem várjuk, így például a galaktikus pólusok juk, és a belőle leszármaztatott hőmérséklet- objektumok megfigyelései jelentik az alapot szer síkjának környékét (4. ábra). A sok, egy­ irányában is. Az infravörösben természetesen és sűrűségértékekben jelentős hibát okozhat, minden korongfejlődési modell számára, és másba kapcsolódó buborék miatt szokták ezt a cirruszfelhőkben lévő por hőmérsékleti su­­ ha például a porszemcsék emisszivitása vál- szolgálnak referenciaként minden más csillag a szerkezetet galaktikus habfürdőnek is nevez- gárzását látjuk, 70 μm-nél hosszabb hullám­ tozik. Márpedig éppen erre utaló jeleket lehet körül megfigyelt törmelékkorong esetében. ni. E szerkezeteket teljes egészében csak a tá­ hosszakon ez az infravörös ég legszembetű- látni a csillagközi felhők leghidegebb pontja- voli-infravörösben lehet megfigyelni, mert az nőbb jellegzetessége magasabb galaktikus in. Összehasonlítva ezekben az irányokban a Felhőmagoktól a galaktikus habfürdőig infravörös sugárzás még a galaktikus sík szélességeken. A galaktikus cirrusz jelenléte porszemcsék fényelnyelését az általuk kibo- A csillagközi anyag a Tejútrendszerben általá­ környékén is, ahol rengeteg a csillagközi anyag, nagyon megnehezíti azokat a méréseket, ahol csátott távoli-infravörös sugárzás erősségével, ban hideg; hogy mennyire, az attól függ, hogy optikailag vékony marad, így több egymás halvány, például a kozmikus infravörös hátte­ a fajlagos emisszióról kiderült, hogy az a éppen milyen fázisban találkozunk vele. A mögötti anyagréteg is látható, míg más hul- ret felépítő nagyon távoli galaxisokat kellene hőmérséklet függvénye. Ennek oka minden legsűrűbb, molekuláris hidrogéngázt tartal- lámhosszakon, vagy például sötét felhők megfigyelnünk. Bár látszólag kusza szövetet bizonnyal a porszemcsék szerkezeti változása, mazó felhők (molekulafelhők) nagyjából esetében az elnyelt csillagfényben mindig csak alkotnak az égen, hosszú, jellegzetes filamentu­ konkrétan az átlagos szemcseméret növekedé­ 10–20 K hőmérsékletűek; alapvetően igaz az, a hozzánk legközelebbi réteget láthatjuk. mokkal, a cirruszfelhők mégsem teljesen vé­ se, valószínűleg jégköpeny képződése által. hogy a csillagközi anyag annál hidegebb, letlenszerűek és rendezetlenek: akár kis, akár Pornövekedési folyamatok, például a ki- minél sűrűbb. Bármilyen legyen is, a felhők nagy skálákon nézünk rájuk, mindig ugyan- sebb szemcséknek a bolygócsírák kialakulá- a gáz mellett mindig tartalmaznak port is, azt az önhasonló, fraktálszerű szerkezetet sához vezető összetapadása, minden bizon�- amelynek mennyisége ugyan nagyjából csak mu­tatják. A cirrusz szerkezetét eddig legjob- nyal végbemennek a fiatal csillagok körüli a felhő teljes tömegének 1 %-át teszi ki, de ban az ISO-űrtávcső távoli-infravörös méré- korongok sűrű középsíkjában, ahová leüle- alapvető szerepe van a felhők termodinami- seivel sikerült meghatározni. pedik a por. Sok olyan infravörös megfigyelés kájában. Ennek a pornak a hőmérsékleti su­ Magas galaktikus szélességeken azonban van, amelyeket a legkönnyebben pornöveke- gárzását látjuk az infravörös hullámhosszakon, nem a szupernóvák és a csillagszél határozza déssel lehet megmagyarázni. Ilyen a csillag- és használhatjuk diagnosztikai eszközként a meg a csillagközi anyag nagy léptékű szerke- keletkezési időszak végén a korongok addig csillagközi felhők vizsgálatára. A legsűrűbb zetét. Ugyancsak az IRAS-műhold 100 μm- kifelé vastagodó geometriájának összelapulá- felhőmagok esetében néhány mm-es hullám- es térképein, magasan a galaktikus sík felett sa, amelynek oka lehet, hogy a legnagyobb hosszú rádióvonal mellett az infravörös mé- a cirruszemisszióban olyan hatalmas hurko- opacitású szubmikrométeres porszemcsék rések azok, amelyekkel a felhők belsejébe 4. ábra • A Cepheus csillagképben infravö- kat és üregeket látunk, amelyek méretel­ osz­ ­ leülepedésével a korong átlátszóbbá válik a láthatunk. E mérésekkel a felhők szerkezete rösben kirajzolódó buborékot, egy egykori lása nagyon hasonlít arra, amit egy ilyen csillagfény számára. mellett azt is kideríthetjük, hogy például el- szupernóva maradványát magyar csillagászok rit­ka közegben a gyors, turbulens mozgások, Válaszra váró érdekes kérdés az is, hogy a kezdődött-e már a porszemcsék növekedése, (Kun Mária és munkatársai) fedezték fel az az úgynevezett szuperszonikus turbulencia csillagközi felhők amorf, üveges szerkezetű ami megváltoztatná a felhő infravörös sugár- IRAS adataiból. hozna létre. szilikátszemcséiből hol és mikor alakulnak ki 1162 1163 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… azok a kristályos olivin- és piroxénszemcsék, ságoknál megfigyelhető, és így különböző nak az abszolút háttérfényesség legjobb mé- hullámhosszakon sugározta vissza. Így ezek amelyek a fiatal csillagok körüli korongokban, fejlődési állapotban látható galaxisok össze- réseinek a távoli-infravörös hullámhosszakon. a galaxisok, amelyekben igen intenzív a illetve a Naprendszer legősibb égitestjeiben, adódó fényét. A korai modellekben még azt Már ezekből a mérésekből is kiderült, hogy csillagkeletkezés, nem a látható hullámhos�- az üstökösmagokban is megfigyelhetünk. Az feltételezték, hogy a galaxisok régen is nagy- a háttér domináns galaxisai jelentősen külön- szakon fényesek, hiszen ott a por miatt nem 5. ábra mutatja, hogy az EX Lupi nevű fiatal jából olyanok voltak, mint ma, fényük csu- böznek a Tejútrendszer környezetében ma látjuk a csillagok fényének jelentős részét, csillagban és az üstökösökben a porszemcsék pán vöröseltolódást mutat távolságuknak megfigyelhető galaxisoktól. Az ISO- és a hanem az infravörösben, ahol a por visszasu- 10 mikrométeres rezonanciája más alakú, és megfelelően. Így összeadódó fényük színképe Spitzer-űrtávcsövek méréseiből pedig már gározza az elnyelt csillagfény energiáját. Ezek ez a szemcsék kristályos szerkezetével magya- is hasonló a környékbeli galaxisok csillagfényé­ tudjuk, hogyan történt a galaxisok fejlődése neve fényes infravörös galaxis (Luminous rázható. Az, hogy a kristályokat az EX Lupi hez, bár a vöröseltolódás miatt nem a látható a Világegyetem első egymilliárd éve után. Infrared Galaxy – LIRG), vagy rendkívül fényes felfényesedése során figyelték meg, míg előt- tartományban, hanem a közeli infravörösben A megfigyelések azt mutatják, hogy a infravörös galaxis (Ultra-Luminous Infrared te amorf szerkezetűek voltak (5. ábra), mutat­ lesz a csúcsa. Ezekbe a korai modellekbe még kozmikus infravörös háttér teljes energiájá- Galaxy – ULIRG). Ezek létezése először az ja, hogy a kristályosodás és általában a korong nem számolták bele a csillagközi por hatását: nak legnagyobb részét a z≈1-nél található IRAS infravörös műhold méréseiből derült tulajdonságai rövid távon is változhatnak, ott, ahol nagy tömegben keletkeznek csilla- galaxisok adják. Ebben az időben, az Univer- ki, az azt követő infravörös-űrtávcsövek (ISO, teret adva a korongok változékonysági vizs- gok, nagy mennyiségű csillagközi anyagnak zum mai életkorának felénél volt a leginten- Spitzer) tömegesen azonosítottak ilyen galaxi­ gálatának. is lennie kell, az pedig elnyeli az éppen meg- zívebb a csillagkeletkezés a Világegyetem sokat, és ma már tudjuk, hogy egyáltalán született csillagok fényét. Márpedig a ma akkori galaxisaiban. A csillagközi anyagfel- nem különlegesek, volt olyan korszaka a Vi­ A kozmikus infravörös háttér látható csillagok olyan sokan vannak, hogy hőkből keletkező csillagok beágyazódva lágegyetem­ történetének, amikor meghatáro­ ­ A modern kozmológia számára az egyik azokat nem lehetne előállítani egy mai, átlagos maradtak még egy ideig a szülő felhőben, a zó szereplői voltak a kozmikus színjátéknak. legnagyobb kihívás annak magyarázata, hogy galaxisban zajló csillagkeletkezési sebességgel fiatal csillagok fényének jelentős részét a fel- A fényes infravörös galaxisok mellett je- hogyan alakult ki a Világegyetem ma látható az Univerzum életkora alatt. A múltban tehát hőben található por elnyelte, és azt infravörös lentős szerepet játszanak az aktív galaxisok is, szerkezete. A kozmikus mikrohullámú háttér lennie kellett egy olyan korszaknak, amikor vizsgálata a Világegyetem nagyon korai idő- a csillagkeletkezés a mainál sokkal intenzí- szakáról ad „pillanatfelvételt” mintegy 380 vebb volt. A por említett hatása és kisebb ezer évvel az Ősrobbanás után. rész­ben a vöröseltolódás miatt az aktív csillag­ Azt már az 1950–1960-as években felis- képző galaxisok fényét az infravörösben fog­juk merték, hogy emellett léteznie kell egy olyan látni, és múltbeli szerepükről a kozmikus inf­ infravörös háttérsugárzásnak, amely tartal- ravörös háttér fog információt szolgáltatni. mazza az összes, különböző kozmikus távol- A kozmikus infravörös háttér méréseinél kezdetben az abszolút háttér fényességének megmérését tűzték ki célul. Ez mind tudo- mányos, mind méréstechnikai szempontból nagy kihívás: a kozmikus infravörös hátteret el kell különíteni a fényes előtérkomponen- sektől: az állatövi emissziótól a Naprendszer- ben és a galaktikus cirruszemissziótól (6. ábra); valamint a távcsövet az abszolút nulla fok közelébe kell hűteni, hogy saját hősugár- zása ne zavarja a mérést, továbbá ki kell kü­ szöbölni a fényes égitestekből származó leg- 5. ábra • Szilikátkristályok keletkezése az EX kisebb szórt fényt is. Ez idáig a COBE-mű­ 6. ábra • Az infravörösben sugárzó, egymás mögötti források Lupi korongjában a kitörés során. hold DIRBE-műszerének mérései számíta- a többi forrás szempontjából „háttérként” viselkednek. 1164 1165 Magyar Tudomány • 2009/10 Ábrahám – Kiss • A hideg Világegyetem varázslatos világa… amelyek a kozmikus infravörös háttér teljes Kulcsszavak: infravörös-csillagászat, bolygókeletkezés, csillagkeletkezés, kozmológia, kozmikus háttér Az infravörös csillagászat jövője energiájához mintegy 10 %-ban járulnak hozzá, de bizonyos hullámhosszakon ez az A 21. századi asztrofizika két alapvető kérdése irodalom arány az 50 %-ot is elérheti. Ezekben a galaxi­ a „két születés” problematikája: hogyan kelet­ Burrows, Christopher J. – Stapelfeldt, Karl R. et al. Fukagawa, Misato et al. (2004): Spiral Structure in the (1996): Hubble Space Telescope Observations of the Circumstellar Disk around AB Aurigae. The sokban a központi, nagy tömegű fekete lyuk­ kezett a Világegyetem, és hogyan a Föld? Disk and Jet of HH 30. The Astrophysical Journal. Astrophysical Journal. 605, L53–L56. http://www. ba anyag áramlik be a környezetéből egy Ahogy korábban láttuk, a válasz mindkét te­ 473, 437. http://www.iop.org/EJ/article/0004- iop.org/EJ/article/1538-4357/605/1/L53/18160.web. anyagbefogási korongon keresztül. A fekete rületen nem kis részben jövendő infravörös 637X/473/1/437/34479.pdf?request-id=7cd87a6e- pdf?request-id=7f47187a-09a6-4705-8ad6- lyuk környezetében az anyag magas hőmér- észlelésekből várható. Hozzátéve ehhez, hogy 1da3-4acd-b619-cf30326f1f04 48d7e26cc1a2 séklete miatt röntgensugárzást bocsát ki, amit a kozmosz mennyivel átláthatóbb az infravö- a környező anyaggyűrűben lévő por elnyel a rös, mint az optikai hullámhosszakon, nem csillagfényhez hasonlóan, és energiáját infra- meglepő, hogy az infravörös-csillagászat je- vörösben sugározza vissza. lentősége napjainkban egyre nő. Jól példázza A kozmikus infravörös háttér, bár a mai ezt, hogy a Hubble-űrtávcső utóda, a NASA napig így beszélünk róla, egyre kevésbé való- James Webb-űrteleszkópjának mindhárom di háttér, elmosódott halvány fénylés az égen. főműszere a hősugárzást fogja megfigyelni. Az egyre érzékenyebb és egyre jobb térbeli A 2009-es esztendő fontos dá­tum ezen a felbontású űrtávcsövekkel a háttér fényét adó területen: megkezdte mű­ködését a Herschel objektumok egyre nagyobb részét tudjuk Space Observatory, amely az eddigi legna- ön­álló galaxisként is azonosítani. Például a gyobb űrcsillagászati tükröt hordozza. Spitzer-űrtávcső a közép-infravörösben (24 Az MTA Konkoly Thege Miklós Csilla- μm) a távoli galaxisok 90 %-át tudta már gászati Kutatóintézetében már egy évtizede egye­dileg is megfigyelni, a Herschel-űrtávcső működik egy alapvetően infravörös profilú pedig várhatóan a hosszabb, 100 és 160 μm-es ku­tatócsoport. A csoport több tagja tevéke- hullámhosszakon is legalább a háttér fényé- nyen részt vett az ISO földi munkálatai- nek 50%-át fel tudja majd bontani egyedi ban; rendszeresen sikeresen használták a galaxisokra. NASA Spitzer-űrtávcsövét fiatal csillagok A kozmikus infravörös háttér egyenetlen- körüli, valamint törmelékkorongok vizsgála- ségeinek vizsgálatával a Spitzer-űrtávcső kö- tára; és évek óta közreműködnek a Herschel zeli-infravörös hullámhosszain (3 és 8 μm PACS nevű műszerének fejlesztésében. Ezzel kö­zött) sikerült megfigyeli az ún. III. populá­ párhuzamosan rendszeresen megfigyeléseket ciós csillagok jeleit a legtávolabbi, z ≈ 20 ga- végeznek földi bázisú infravörös távcsövekkel, laxisok fényében. A III. populációs csillagok és dolgoznak az Európai Déli Obszervatóri- az első, nagy tömegű csillagok, amelyek a um Matisse nevű új generációs interferomé­ ko­rai galaxisokban megjelentek, s rövid éle- terén. Néhány fő tudományos cél: korongok tüket valószínűleg mindannyian szupernó- dinamikája, eruptív csillagok kitörései, tör- vaként fejezték be. Hogy létezniük kellett, azt melékkorongok szerkezete, Kuiper-övbeli a csillagászok már évtizedek óta feltételezték, objektumok vizsgálata. Így bátran állíthatjuk, mert ezen csillagokból kialakult szupernóvák hogy bár hazánkban nincsenek megfelelően szolgáltathatták a magasabb rendszámú ele- száraz, infravörösbeli észlelésekre alkalmas meket (fémeket) a később keletkezett csilla- klímájú helyek, Magyarország rajta van Eu- gok számára. rópa infravörös-csillagászati térképén. 1166 1167 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… Az elemek szétszóródását csillagszelek és alkotnak molekulákat. A planetáris ködök szupernóva-robbanások biztosítják, amelyek táguló és hűlő gázburkaiban is épülnek mo- eltérő arányban bocsátanak ki különböző lekulák. Asztrobiológia – modern szintézis elemeket. A csillagközi térbe került összete- A csillagközi tér ezeknél is változatosabb a természettudományok között vők mozgását a galaxisok centrumában lévő környezet, ahol a hőmérséklet 10 és több 100 szuper-nagytömegű fekete lyukak is befolyá- K között is lehet – még magasabb hőmérsék- Kereszturi Ákos solják: a közelükbe jutó anyag kisebb hánya- leten már nem jellemzők molekulák. A reak- da nagy sebességgel kilökődik, és a galaxis ciók történhetnek gázfázisban, gáz és a szilárd PhD, Collegium Budapest, Mars Asztrobiológia Kutatócsoport, Magyar Csillagászati Egyesület, Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány távoli vidékeire is eljuthat. határfelületeken és a szilárd szemcsék belse- [email protected] Az atomok molekulákká kombinálódása jében. A szemcsék felületéről az anyag a me­ már a csillagok külső rétegeiben megkezdőd- legedéstől elszublimál, a hidegebb tartomá- het, ahol a sűrűség- és hőmérsékletgradiens nyokban kiválhat, tovább növelve a változa- Az asztrobiológia eredetileg a csillagászat és a hetőségének és kutatásának bemutatása, ame­ révén változatos a környezet. Itt a forróság és tosságot. biológia határterületén az elmúlt évtizedben lyekről szintén részletesen olvashatunk ma- a lökéshullámok generálta reakciók zajlanak, A porszemcsék felületén megtapadó mo­ született irányzat. Egyre népszerűbbé válva gyar nyelven (Almár, 1999). illetve alacsony hőmérsékletű kiválás/fagyás lekulák egymással reakcióba léphetnek. A ma már a földtudományok, a fizika és a ké- Az asztrobiológia témaköreit, azok kap- is lezajlik. Egyes szénben gazdag csillagok H2O molekulákat is tartalmazó szemcséket mia több témakörét is tartalmazza, de a csolatát az asztrobiológiai mátrix (Mizser − külső rétegeiben közel ötven eltérő molekulát érő ultraibolya sugárzás és a kozmikus suga- műszaki tudományokban is sokan dolgoznak Kereszturi, 2003) segítségével tekinthetjük át azonosítottak már. Itt a szénatomok mellett rak nyomán összetett szerves molekulák is ilyen kutatásokban. (1. ábra). A bal oszlopban főleg a planeto­ló­ a szilícium és különböző fémek is gyakran képződhetnek a hideg porszemekben. A fo- Az asztrobiológia nem új tudományág, giához (bolygótudományhoz), jobbra tőle az inkább olyan közös nyelv, amely lehetőséget asztrofizikához közeli témakörök szerepelnek. és tartalmat ad a természettudományok elté- Függőlegesen lefelé a fizika, a kémia és a bio­ rő területén dolgozó kutatók együttműködé- lógia területei következnek. Jobb oldalt pedig sére. A cél: a Földön kívüli élet lehetőségének lefelé haladva az anyagszerveződés egyre vizsgálata és a világegyetembeli élet helyének magasabb szintjeit tüntettük fel az atomoktól megértése. Ez mély szakértelmet kíván, kiindulva a molekulákon keresztül a sejtekig, amelynek egy-egy kutató csak valamely szű­ majd ökoszisztémákig. kebb területen van birtokában. A tudomány- Elemek és molekulák keletkezése ágak közötti kapcsolódási pontok pedig új felfedezéseket eredményeznek. Az elemek kialakulásának fő színterei: az ős- A tanulmányban példák alapján igyek- robbanás utáni ősi nukleoszintézis (amikor szem bemutatni, hogyan kapcsolódhatnak 4-es tömegszámú héliumatommagok szület- az egyes természettudományok egymáshoz tek), a csillagok belseje (ahol legfeljebb a vasig az asztrobiológiai kutatások segítségével. Az keletkeznek atommagok) és a szupernóva- anyagfejlődés szerint sorba rendezve azokat rob­banások (amikor a legnehezebb, instabil az eredményeket tekintjük át, amelyek az ma­­gok is kialakulnak), valamint a csillagközi utóbbi két évben születtek. A korábbi ered- anyagban a kozmikus sugárzás hatására zajló ményekről Kereszturi Ákos és Simon Tamás reakciók (itt főleg lítium, berillium és bór (2005) tanulmánya és a referenciákban felso- keletkezik). Elképzelhe­tő, hogy a gammavilla­ rolt további irodalmak adnak áttekintést. nások heves folyamatai közepette is keletkez- 1. ábra • Az asztrobiológiai mátrix, a fontosabb témakörök Nem célunk a földönkívüli intelligencia le- nek nehézelemek (cink, titán, réz, nikkel). és a köztük fennálló kapcsolatok szemléltetésére 1168 1169 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… lyamatot laboratóriumi körülmények között ban összeálló nagyobb bolygócsírákban a is reprodukálták. Ma már több mint százöt- radioaktív hőtermelés miatt sok molekula ven különféle molekulát azonosítottak a lebomlik. Az apró meteorikus testekben, kis­ csillagközi térben (például: glikoaldehid, me­ bolygókban és üstökösmagokban azonban til-formiát, acetilsav, különféle sokgyűrűs fennmaradnak a molekulák, és a nagyobb aromás szénhidrogének), még a glicin amino­ planéták összeállásának végén azok felszínére savat is. hullva szállítanak oda sok szerves összetevőt. A hatnál több atomot tartalmazó csillag- A születő Naprendszerben­ intenzíven kevere­ közi molekulák mind szénalapúak, az eddig dett az anyag, részben sugárirányban is mo- azonosított egyik igen összetett képviselőjük zogtak az összetevők, talán az ősnapból kilö- a tizenhárom atomot tartalmazó HC11N. La­ vellt plazmabuborékok révén. A Deep Impact boratóriumi vizsgálatok alapján nemcsak az szonda megfigyelései alapján az üstökösmagok ionok (főleg a kozmikus sugaraktól keletke- kialakulásának zónájába, az óriásbolygók tér­ + zett reakcióképes H3 ), hanem akár 10−20 ségébe is érkezett anyag például olivinkristályok K-en a semleges atomok között is bekövetkez­ formájában, a Naphoz közeli tartományból. hetnek olyan reakciók, amelyek újabb mole- A bolygókeletkezés eredményét más csil­ 2. ábra • Az anyagfejlődés asztrobiológiai szempontból fontos, egymással összekapcsolódó lépései kulákat eredményeznek. lagok körül megfigyelt exobolygók alapján tanulmányozhatjuk. Napjainkban több mint nagy, míg másokon csekély a hőmérséklet- tett Földek” is, amelyek egy óriásbolygó be- Bolygók a Naprendszeren kívül háromszázhetven, más csillaghoz tartozó különbség. Utóbbi helyzetre erős szelek ad- vándorlását, és az eredetileg kialakult Föld Az anyag további fejlődésére olyan környezet­ bolygót ismerünk, amelyek többsége a csilla­ nak magyarázatot. A távoli atmoszférákban típusú bolygók kiszórását követően, azok ben nyílik lehetőség, ahol nagy a nehézele- gához igen közeli, ún. forró Jupiter típusú szén-dioxidot, vízgőzt és metánt is azonosí- helyére lökött törmelékanyagból álltak össze. mek és a szerves molekulák koncentrációja­ planéta. Ezek feltehetőleg a csillaguktól távo- tottak. Fontosak lehetnek továbbá a csillagukhoz (2. ábra). Energia van a molekulák kombiná- labb születtek, majd gravitációs zavarok Jelenleg egyetlen példát ismerünk az élet­ közeli pályára perturbálódott, az óriásbolygók lódásához, de nincs annyira meleg, hogy azok nyomán jutottak mai helyükre. Ha az óriás- re, a földit. Ez érthetően behatárolja a kere- körüli vagy azoktól elszabadult jégholdak. mind lebomoljanak. Emellett hasznos vala- bolygók gyakran vándorolnak csillagukhoz sési stratégiánkat: víz és szén alapú életformá- Érdekes objektumok a Naprendszerben milyen folyékony közeg is, amelyben a kérdé­ közel, eközben elpusztíthatják a Föld típusú kat, az ezeknek kedvező környezeteket, első- ses molekulák könnyen mozoghatnak, egy- bolygókat. Egyes modellek alapján elképzel- sorban Föld típusú exobolygókat keresünk. A Naprendszerben asztrobiológiai szempont- mással gyakran találkozhatnak. Minderre a hető, hogy ezért ritkák a Naprendszerben Ilyeneket feltehetőleg a műszereink korláto- ból a Titan, az Europa és a Mars érdekes a bolygók az ideálisak, amelyek a csillagokkal megfigyelthez hasonló felépítésű bolygórend- zott képességei miatt nem találtunk még − Földön kívül. A Szaturnusz legnagyobb hold­ együtt, a zsugorodó gázfelhőket övező, ún. szerek. Kiderült továbbá, hogy többszörös ugyanakkor néhány évtizeden belül a nyo- ja, a Titan sűrű nitrogénlégkörében akár ami­ protoplanetáris korongban születnek. csillagok körül is keringhetnek exobolygók. mukra akadhatunk. ­nosavakat is eredményező szervesanyag-szin- Ezekben a korongokban is zajlik kémiai 2009 elejéig négy olyan égitestet sikerült Felmerült olyan egzotikus exobolygók tézis zajlik. Az égitesten több a szénhidrogén, átalakulás. A Spitzer-űrteleszkóppal például közvetlenül is megpillantani (Fomalhaut b, lehetősége is, amelyek nem a Föld távoli meg­ mint a Földön, és a légköri elektromos jelen- az egymillió évnél fiatalabb AA Tauri csillag valamint a HR 8799 körül három exobolygó), felelői – de az élet szempontjából mégis ér- ségek, a Nap ultraibolya sugárzása, a kozmi- körüli protoplanetáris korongban sok vízgőzt, amelyekről biztonsággal állítható, hogy tö- dekesek. Itt említhetők az ún. szuperföldek, kus sugárzás, valamint a felvillanó me­teorok hidrogén-cianidot, acetilént és szén-dioxidot megük alapján exobolygók. Az exobolygók a Jupiternél kisebb, de Földnél nagyobb tö- révén összetett kémiai reakciók zajlanak. azonosítottak. A megfigyelt koncentráció felfedezése után részletes megismerésük a kö­ megű objektumok, ám itt a tömeg alapján Emellett a felszín alatti víz−ammónia óceán na­­gyobb volt, mint a környező csillagközi vetkező lépés. Az elmúlt időszakban sikerült nem mindig lehet eldönteni, hogy az adott is érdekes helyszín, amelynek létezésére a Cas­ fel­­hőben mértek alapján várható lett volna − kimutatni, hogy egyes kötött tengelyforgású égitest az Uránuszhoz és Neptunuszhoz vagy sini-szonda megfigyelései adtak bizonyítéko- eszerint a születő bolygórendszerekben is to­ exobolygókon az állandóan megvilágított és inkább a Földhöz hasonló, azaz szilárd felszí- kat. Sikerült megfigyelni a külső jégpáncél vább folyik a molekulák felépülése. A korong- a folyamatos sötétségben lévő oldal között nű planéta. Emellett lehetnek „utólag szüle- előfordulását a belső és mélyebben lévő, na- 1170 1171 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… gyobb sűrűségű jég- és kőzetrétegek felett, ele­jén a belsejükben cirkulált folyékony víztől utaló agyagos mállástermékek is visszamarad- 4,5 milliárdtól 3,7 milliárd évvel ezelőttig ter­ ame­lyet egy folyékony óceán tett lehetővé. keletkeztek. Sok helyen történhettek tehát tak. Az elmúlt évek eredményei alapján a jedő időszakban az esőből avagy olvadó jégből A Jupiter Europa nevű holdjának 10−20 vizes kémiai átalakulások. kezdeti időszakot követően is megjelent a víz beszivárgó felszín alatti vizek észak felé áram- km vastag jégpáncélja alatt szintén folyékony, a felszínen, igaz, csak alkalmanként. lottak, és a modell alapján a Meridiani-síkság A Mars asztrobiológiai potenciálja 50−100 km vastag óceán van. Részben az Újabb vizsgálatok alapján mintegy 3,5 térségében egykor sok forrás bukkant ki vas­ árapályhatástól repedések képződnek a jég- A Mars asztrobiológiai szempontból a legér- milliárd évvel ezelőtt is folyt víz a Marson. ban gazdag, savas kémhatású vízzel a felszín- páncélon, a felszínre pedig a szomszédos Io dekesebb és a legkönnyebben vizsgálható Utóbbi folyásnyomok kialakulásához alkal- re, ahol a víz elpárolgott, az oldott anyagok hold vulkánjai által kipöfékelt kén, kén-dio- célpont. Az alábbiakban a marsi meteoritok- manként 10–100 ezer éves nedves időszakok pedig kiváltak belőle. A Meridiani-síkság xid hullik. Utóbbi a jégbe jutva kénsavat alkot, ban talált esetleges életnyomok, a bolygó ősi szükségesek – akárcsak például a földi sivata- ekkor sós-homokos dűnékből és kisebb tó- amely a jégpáncél átalakulásai révén a földi környezeti paraméterei és a mai állapotok gos és félsivatagos területeken. A Valles Mari­ csákból, tavakból állt. globális lemeztektonika működéséhez mér- témakörében foglaljuk össze az elmúlt évek neris-árokrendszerhez közeli (de nem a ben­ne A felszín alatti víz fontos az asztrobiológiai hető időskálán az óceán vizébe jut. A Jupiter újdonságait. található) világos üledékes kőzetekhez idős kutatásokban (3. ábra), a Marson az elméleti magnetoszférájából a holdat érő részecskebom­ Az ALH 84001 meteoritban azonosított folyásnyomok kapcsolódnak. Utóbbi meg- modellek mellett megfigyelések is utalnak bázás a H2O molekulákat részben lebontja. összetevők és alakzatok együttes jelenlétét figyelések és a számítógépes modellek alapján egykori jelenlétére. A Földön az élet keletke- Az így felszabaduló hidrogén elszökik, illetve egye­sek életfolyamatokkal magyarázzák – a itt 3,0−3,7 milliárd évvel ezelőtt is folyt még zése elképzelhető, hogy vulkanikusan fűtött aktív gyökök keletkeznek, amelyek további kérdésben nincs egyetértés. Még bizonytala- víz a felszínen, ezekből váltak ki a kérdéses kőzetek repedéseiben, vízzel átjárt környezet- kémiai átalakulásokat okoznak a jégben. nabb az 1,3 milliárd éves Nakhla meteorit, anyagok. ben történt. A víz itt vulkáni gázokban gazda­ Az óceán fenekén lévő vulkáni közpon- amely 1911-ben hullott le Egyiptomban. Lég­ Az egykori vizes állapotokra opálok is godott, sok anyagot oldott ki a kőzetekből, tokból feláramló meleg víz néhol megolvaszt- körünkben szétdarabolódott, közel 40 töre- utal­nak, amelyek szintén vízfolyásnyomok- amit a belső hő is elősegített. Hasonló környe­ ja a jégpáncélt, és összetört ún. káoszterüle- dékének össztömege kb. 10 kg. Mik­ro­méteres hoz kapcsolódnak. Ezek szilikátos anyagában zetek a vörös bolygón is lehettek. teket és kisebb sötét foltokat hoz létre. Itt a törések mentén barnás-fekete, szén­tartalmú 1−20 % közötti a víztartalom. Még kétmilliárd Régóta elterjedt nézet, hogy a Mars az ősi jég az óceánban oldott anyagokban, külön- anyagot találtak benne. A re­pedé­ seknél­ évvel ezelőtt is keletkeztek a bolygón, tehát légkörét alkotó CO2 és H2O molekulák több­ féle hidratált ásványokban gazdagodik, és iddingsitet (MgO*Fe2O3*3SiO2*4H2O) is ekkor is lehetett alkalmanként víz a felszínen. ségét a világűr felé elvesztette. A bolygó vi- vöröses-barnás színt ölt. Mindent összevetve azonosítottak, amely a Földön olivin vizes Gyakran a hűvös és savas vizekből kivált vas- szonylag csekély tömege és gyenge gravitációs a felszín felől oxidált összetevők juthatnak az mállásával keletkezik. szulfátokkal együtt figyelhetők meg. Opál- tere miatt nem tudta megtartani a sűrű atmo­ óceánba, amelynek az alján a vulkáni közpon­ A földi óceánfenéken keletkezett, üveges hoz hasonló ásványokat a Spirit marsjáró is szférát. Ebben működött közre a mágneses tok redukált anyagokat bocsátanak a vízbe. szerkezetű bazaltok repedésében hasonló talált a Gusev-kráterben, ahol az talán utóvul­ dinamó korai leállása is, amely nem védte a

Cseppfolyós H2O-t egyre több helyen anyag található, amelyekben DNS-t azono- káni oldatokból válhatott ki. légkört a napszél erodáló hatásától. Emellett fel­tételeznek a Naprendszerben. Felszín alatti sítottak. A földi anyag tehát biogén tevékeny- A Gusev-krátert az ősi tavi állapot után egyéb folyamatok, például kisbolygók és üs­ vízréteg a Ganymedes és a Callisto belsejében séggel kapcsolatban keletkezett, de ez a vulkáni lávafolyás borította be, amelyben egy tökösök becsapódásai is csökkenthetik az is lehetséges. Az Enceladusnál a gejzír jellegű Nakhla meteoriban talált, hasonló széntartal­ ideig még forró vizes oldatok cirkuláltak, atmoszféra mennyiségét. A gázvesztés elgon- kitörések, a Tritonnál az elméleti modellek mú anyagról egyelőre nem állítható. Az vi- kialakítva a Spirit által véletlenül kiásott vilá- dolását támogatták a Phobos–2 szonda meg­ utalnak hasonlóra. Az Enceladus déli sarkvi- szont biztos, hogy repedéseit egykor folyékony gos, szilícium-dioxidban gazdag anyagokat figyelései 1989-ben, és sok modellt igazítottak déki, a környező területnél melegebb törései­ víz járta át. (3. ábra). A Meridiani-síkságot, az Opportu- e mérésekhez. Az európai Mars Express szon­ ből nemcsak vízgőz- és vízjégszemcsék, de nity szonda leszállóhelyét 200−800 m közöt- da ASPERA–3 detektorának mérései alapján A víz nyomában a Marson szén-dioxid, szén-monoxid, metán, ammó- ti vastagságban borítják szulfátos üledékek. A a bolygó jelenleg kb. 20 g gázt veszít másod- nia, továbbá feltehetőleg nátrium tartalmú A Mars felszínének vizsgálata az egykori klí- terület nem zárt medence, a rétegek talán az percenként, amely azonban csak közel 1 %-a sók is kilökődnek az űrbe. A Deep Impact mára és a víz előfordulására is utal (Gyenizse, ősi északi óceán itt húzódó partján képződtek, a Phobos–2 mérései alapján becsült értéknek. szonda megfigyelése alapján pedig az üstö­kös­ 2008). Ma úgy fest, hogy a korai noachi idő­ a feltételezett partvonal mentén máshol azon­ Ha a légkör vesztésének utóbbi mértéke magokban is lehetnek vizes mállással kelet­ ­ szakból (3,5 milliárd évvel ezelőttig) fennma- ban nem találunk hasonló üledékeket. Szá- a Mars teljes fejlődésére érvényes, akkor glo­ kezett agyagok, amelyek a kométák élete radt folyásnyomok mellett az egykori vízre mítógépes szimulációk alapján az ősi Marson bális egyenértékként mindössze néhány 1172 1173 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… centiméternyi vízborítást veszíthetett. A meg­ tevékenység a bolygón. Elképzelhető, hogy a szökött szén-dioxid mennyisége pedig 0,2 és magmakamrák még adnak annyi meleget, 4 millibar közötti nyomást adó gázéval egyen- hogy a környezetükben cseppfolyós maradjon

értékű − eszerint az eredeti légkörnek ugyan- a H2O. Emellett a légköri metán is utalhat csak töredékét, nagyságrendileg ezredét ve- felszín alatti biogén tevékenységre – de biztos szíthette el. Ha mindez igaz, hatalmas fagyott, ismeretek itt még nincsenek. és ásványokban kémiailag kötött, felszín alat­ A felszíni vagy ahhoz közeli élet lehetősé-

ti H2O- és CO2-készletek lehetnek. CO2-t ge nehezen, de azért vizsgálható. Egy itt ta- kö­tő karbonátokra nem akadtak jelentős lálható élőlénynek az alábbi kihívásokkal kell mennyiségben. Nemrég azonosították az első szembenéznie napjainkban: nagyobb karbonátos üledékes összletet, amely • Erős ultraibolya sugárzás: a hosszú hullám- alapján szintén elképzelhető, hogy jelentős hosszú UV-komponens a földihez hason- szén-dioxid-készlet tárolódik a felszín alatt. ló, de a rövidebb hullámhosszú (UVA- és Szerves anyagok annak ellenére nincsenek UVB-) sugárzás sokkal intenzívebb. A a felszínen, hogy a Marsra kb. évi száz tonna légkör nem képes az élőlények által tole- szerves anyag hullhat – a bolygóról származó rálható szintre csökkenteni a sugárzást, meteoritokban ellenben előfordulnak. A bár porviharok idején lényegesen csökken Carnegie Intézet kutatói az észak-európai a felszínt elérő fluxus. A felszíni szén-di- Spitzbergák területén vulkáni kőzeteket ta- oxid-jégből 2–4 méter, a vízjégből méter,

nulmányoztak, amelyek kb. egymillió évvel a hó állapotú H2O-ból centiméter vastag ezelőtti kialakulásuk óta sarkvidéki hidegben réteg ad elegendő védelmet. Kőzetanyag- voltak. Az itt talált szerves anyag a marsi ALH ból pedig mindehhez 1–2 mm vékony 84001 meteoritban megfigyelthez hasonló, réteg is elég, amely a fotoszintézishez szük­ mikroszkopikus gömbökben csoportosult, séges fénymennyiséget még átengedi. magnetit kristályokhoz kapcsolódva. A földi • Agresszív kémiai környezet: a felszínen az vulkáni kőzetek repedéseiben azok hűlésével UV sugárzástól és a portölcsérekben (mini párhuzamosan szén-dioxidot tartalmazó víz tornádókban) fellépő elektromos erőtértől cirkulált. Ez a magnetit ásványokkal mint oxidánsok (például hiperoxid) keletkez­ ka­talizátorokkal érintkezve részben egyszerű nek, melyek lebontják a szerves anyagot. szerves anyagokká alakult. Ez kedvez annak Vízzel kapcsolatos problémák: az elgondolásnak, hogy a földi élet kialakulá­ Száraz légkör: az átlagos légköri vízgőztarta­ sához szükséges szerves építőkövekhez hason- lom 10 mikrométer egyenértékű, amely lók a Marson is megjelentek, de nem bizo- alkalmanként 100 mikrométer közelébe nyítja a marsi meteoritban talált szerves anyag is felmehet, de 1 mikrométer alá is sül�- biogén eredetét. lyedhet. Esetenként, főleg magas széles- 3. ábra • Felszín alatti víz nyomai a Marson. Fentről lefelé és balról jobbra: 1. a Candor Chasma ségen és éjszaka, a relatív nedvességtarta- Kihívások az élet számára üledékeit harántoló törés, benne vízből kivált, ellenálló ásványokkal – 2. vízfeltöréstől kelet- lom telített, ekkor csapadék válik ki a kezett káoszterület – 3. szintén repedésekben vízből kivált ásványok alkotta telérek centimé- A mai felszín alatti élet lehetőségét csak elmé- felszínen. teres darabjai (Opportunity marsjáró) – 4. felszín alatti folyadékkal kapcsolatban keletkezett letileg vizsgálhatjuk. A vulkáni kalderák és Elérhető H2O: egy élőlény számára elérhető hematitkiválások (Opportunity) – 5. szilícium-dioxidban gazdag, utóvulkáni hévforrásból lá­vafolyások kora alapján az elmúlt öt−öt­ven­ H2O mennyiséget a relatív nedvességtarta­

kivált világos anyag (Spirit) millió évben több helyen is lehetett vulkáni lommal (vízaktivitással, aw) jellemzik, 1174 1175 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… amely legfeljebb 1 (tiszta víz) lehet, majd előtt. Kérdés, hogy vannak-e a Marson Elképzelhető, hogy az éghajlati változások ciókat kiváltva. Ezek a meteoritok laza szerke­ a hőmérséklet csökkenésével, a víz sótar- olyan helyszínek/viszonyok, amelyeknél (Kereszturi, 2007) nyomán átmenetileg a ze­tük miatt a légkörben néha szétporladtak,

talmának és a jég arányának növekedésé- elérhető H2O és megfelelő hőmérséklet közelmúltban is megjelent a víz a felszínen. és hamar lelassultak, aminosavakkal és építő- vel csökken, jégben -40 °C-on például együttesen van jelen (4. ábra). A tengelyferdeség változásával a sarki jégsap- köveikkel bombázva az ősi Földet. Az EET 0,67. Az ellenálló földi élőlényeknek Alacsony hőmérséklet (Kuti, 2009): a földi kák anyaga időnként alacsonyabb szélességre 92042 és GRA 095577 jelű meteoritban az minimálisan kb. 0,6 körüli vízaktivitás élőlényeknek legalább -20 °C kell a me- vándorol, majd visszatér a pólusokra. Eköz- ami­nosavak és a fehérjék koncentrációja a más szükséges, ekkor főleg légköri vízpárából tabolizmushoz, amely alkalmanként ben nemegyensúlyi állapotok lépnek fel, és a meteoritoknál jellemző max. 15 ppm helyett fedezik igényüket. A Marson sajnos (főleg elő­áll a Mars felszínén, de ennél alacso- jég megolvadhat. Talán ezzel kapcsolatos, 180, ill. 249 ppm volt. A szenes kond­ritok nagy hidegben) elég magas az értéke. nyabb hőmérsékleten is már elszublimál- hogy a Phoenix szonda az északi sarkvidéken anyagának 1–3 %-a is lehet szén alapú össze-

H2O előfordulása: a felszínen, illetve kis hat a jég. Ezért a H2O molekulákat erősen néhány centiméter mélyen karbonátokat, tevő, amelynek harmadát sokgyűrűs aromás

mélységben H2O-t a jégsapkákon kívül kötő anyagok szükségesek, amely akár agyagásványokat és olyan sókat talált, ame- szénhidrogének (PAH-ok) tehetik ki. két alacsony szélességű foltban, az északi egy képzeletbeli élőlény belseje is lehet. lyek folyékony vízből válhattak ki. Az elmúlt A Murchison-meteorit például közel het­ pólussapka körüli dűnemezőben, a sark- Ilyenek különböző erősen higroszkópos millió években több olyan időszak is lehetett, venféle aminosavat tartalmaz, közülük csak vidéken a jégsapka környezetében néhány tulajdonságú anyagok, de a diffúziót amikor itt vékony vízfilm boríthatta a regolit hatot használnak a földi élőlények − emellett cm-rel a felszín alatt, valamint néhány lassító felszíni portakaró is korlátozhatja szemcséit, és kémiai változásokat generált. az RNS egyik építőköve, egy nukleotidbázis sziklagleccser belsejében sikerült eddig a vízmolekulák elszökését. Egyes megfigyelések és elméleti modellek is megtalálható az anyagában. A Tanzániában kimutatni. Energiaforrások: a felszínen a napsugárzás, alapján az sem zárható ki, hogy mikroszko- 1938-ban hullott Ivuna nevű, 705 grammos Kedvezőtlen viszonyok: a fentiek együttesen a légköri fotokémiai termékek, a felszín pikus méretskálán napjainkban is megjelen- meteoritban pedig az aminosavak közül a nem kedveznek a víz megjelenésének. Bár alatt a kőzet−víz reakciók, főleg a felszaba­ het a víz (Möhlmann, 2004). A Mars tehát prebiotikus fejlődésben fontos b-alanint és a a megolvadáshoz szükséges hőmérséklet duló hidrogén és a geotermikus hővel érdekes és a mai technológiával vizsgálható glicint azonosították. Mindent összevetve, a előfordul a Marson, de a szárazság miatt kapcsolatos reakciók jöhetnek szóba asztrobiológiai célpont. becsapódások és a fent említett más folyama- a jég elszublimál az olvadáspont elérése energiaforrásként. tok együttesen évente közel 108−1010 tonna Földi ősleves, kozmikus fűszerek szerves anyagot termeltek bolygónk első száz­ A földi élet keletkezését megelőző prebiotikus millió éve során. A becsapódó üstökösmagok­ folyamatokat is befolyásolták kozmikus té- ban is jöhetett vízjég és szerves anyag, utób- nyezők. Stanley Miller kísérlete óta tudjuk, biak közül a glicint azonosították a Wild-2 hogy egyszerű szerves anyagok abiogén úton üstökös magjában. is keletkezhetnek villámoktól, ultraibolya Ugyanakkor az ősi becsapódások kelle- sugárzástól. A fontos összetevők légköri ke- metlenek is lehettek. A 300−400 km-es objek­ letkezésére a Titan mutat érdekes példát. A tumok ütközései akár a teljes világtengert korai Földön is elképzelhető hasonló, az elpárologtatták. Ettől forró vízpáralégkör és ultraibolya napsugárzástól képződött szmog­ erős üvegházhatás alakult ki, és maradt fent réteg, ahol hosszú molekulaláncú, szén alapú ezer évekig. Ilyen becsapódásokra legutóbb anyagok keletkeztek. De szerves összetevők négymilliárd évvel ezelőtt kerülhetett sor. a kőzetek repedéseit átjáró forró vizes olda- Extrém élőlények és földi analógiák toktól és a becsapódó testek keltette légköri lökéshullámok hatására is létrejönnek − mind­ Az extrém hidegben vagy melegben, sós, illet­ 4. ábra • A vízaktivitás és a hőmérséklet szempontjából ideális fázistér (jobbra fent) a Mars ezek felett pedig magukban a meteoritokban ve savas, avagy lúgos környezetben, akár több felszínén, az űrszondák által ma megfigyelhető méretskálán vizsgálva. A ferde vonaltól balra is érkeztek. km mélységig előforduló extremofilok mint lefelé lévő viszonyok fordulnak elő ma a bolygón a jelenlegi mérések felbontásánál, a szürké- A kondrit meteoritok szülőégitestjeinek földi analógiák vizsgálata sok érdekes ered- vel jelzett területek pedig az extremofilek tűrőképességének határát jelzik repedéseiben víz cirkulálhatott, kémiai reak- ményt hozott. Tűréshatáraikat többféle álla- 1176 1177 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… potban is vizsgálhatjuk: 1. amikor az élőlények láció, amikor egy endospórát alkot a sejt, és ban dér és hó rakódhat le, amely alkalman- Az egysejtűek felületén megtapadó tölté- szaporodni is képesek; 2. amikor csak anyag- ez extrém viszonyokat is túlél, majd megfe- ként megolvadhat. sek a mágneses térrel kölcsönhatnak, és ha a cserére képesek; 3. amikor tetszhalott állapot- lelő körülmények közé kerülve éled újra. A Sivatagokban nedvességcsapdaként szol- felfelé mutató erő meghaladja a gravitációs ban inaktívak, de megfelelő viszonyok esetén tetszhalott állapotban kibírt időszakra már gál a kőzetek málladéktakarójának szemcséi erőt, akár több 100 kilométeres magasságba még életképesek; és elkülöníthető, amikor sok éve elfogadják a két–négymillió évet, közötti tér. Sivatagi máznak általában a leg- is emelkedhetnek a baktériumok. Innen az- már sosem lesznek életképesek (Gánti, 1971). megbízhatónak tekintik a huszonöt–harminc­ külső, vékonyabb bevonatot nevezik, míg ez tán a magnetoszféra segítségével, például az A jelenleg ismert határokról és néhány példa millió éves Bacillus sphaericus példányainak alatt több mm mélységig szintén lehetnek ún. magnetoszferikus buborékok erővonalai­ taxonról az 1. táblázat nyújt áttekintést. újraéledését is (Cano − Borucki, 1995). Vita élőlények a mállási kéregben, amelyet kripto­ hoz tapadva távolodhatnak el bolygónktól. Fentiek alapján bolygónkon a forró vul- tárgyát képezi az eddigi rekorder, a 250 millió biotikus kéregnek neveznek (Pócs, 2009). Az Az egyszerű élőlények tetszhalott állapot- káni központokat és a leghidegebb terüle­teket éves 2-9-3 jelű baktériumfaj, amely perm Atacama-sivatagból származó mázakban ATP- ban, rövid idő alatt nem feltétlenül szenved- kivéve sok helyen megélnek egyes extremo­ ­ korú sókristályokból került elő, és egyes szak­ molekulák alapján baktériumokat mutattak nek el akkora sugárterhelést az űrben, hogy filek. A felszín alatt több km mélységig elő­ emberek szerint életképesnek bizonyult. ki a legszárazabb vidékeken is. A máz alatt többé már ne legyenek életképesek. Hosszabb for­dulnak, amelyek kemoszintézissel, nap­fény Az extremofilek és élőhelyeik (sivatag, található 2–4 mm vastag mállási kéreg a hő­ időt pedig megfelelő sugárvédő réteg segítsé- nélkül élnek, és a kőzet−víz kölcsönhatások­ ­ permafroszt, jégtakaró, magashegy, vulkáni ingástól, a kiszáradástól, az erős sugárzásoktól gével, pl. egy kőzet belsejében vészelhetnek kal keletkező hidrogént, hidrogénszulfidot, környezet) tanulmányozása támpontot adhat védi az élőlényeket − de a fotoszintézishez elég át. Ekkor viszont már a kődarab saját ra­dio­ metánt és szénhidrogént használ­nak fel. a Földön kívüli élet kutatásához. Népszerűek fényt enged be. A fénymennyiség 2–4 mm aktivitása a korlátozó tényező. Végül a légkö- A tetszhalott állapot időtartamát az össze­ például a vastartalomtól vöröses felszínű an­ mélységig is elegendő az egyszerű élőlények- ri belépést és felizzást kell „túlélnie” az inaktív tevők lebomlásának sebessége erősen befolyá­ tarktiszi szárazvölgyek, ahol a talaj felső réte- nek. Bolygónkon mesterségesen is teremthe- élőlénynek, amelyre szerencsés esetben van solja. Az alacsony hőmérséklet a lassú kémiai gében alkalmanként sós oldatok mozognak, tünk olyan viszonyokat, amelyek a marsbéli­ esély: a meteorikus testnek csak a külső rétege reakciók miatt segít ebben, a felszín alatti illetve válnak ki. Ugyanitt a Marson megfigyel­ ekhez hasonlítanak. Az ún. Mars-szimulációs melegszik át, belül hűvös marad. A nagy se- hely­zet pedig a kozmikus sugárzástól véd. hető sárfolyásokhoz hasonló alakzatok is kamrákban alkalmanként meglepően ellen- bességű becsapódás pedig a légkörben bekö- Ki­száradt állapotban a sejt citoplazmájában vizs­gálhatók. Az antarktiszi völgyekben ritka állóknak mutatkoztak egyes élőlények (Hor- vetkező szétdarabolódás esetén kerülhető el. lévő kevés vízmolekulából az ultraibolya su- a vízfolyás, de a kierodált mélyedés alatt, a váth et al., 2006). Egy adott bolygórendszeren belül sokkal gárzástól kevesebb reakcióképes és roncsoló szemcsék között tartósan áramlik az olvadék- nagyobb az esély az élet ilyen vándorlására, A pánspóra elmélet gyök keletkezik. A túléléshez ideális a sporu­ víz. A kis völgyben mint domborzati csapdá- mint hogy a kirepült test egy másik csillag A pánspóra és pánspermia elméletek szerint körüli planétán landoljon. A Chicxulub be­ hőmérsékleti határok -15 °C (Crypotendolithotrophs baktériumok) élőlények a világűrbe is kijuthatnak, és ha csapódás alkalmával például kb. 109−1010 t +113 °C (Pyrococcus furiosus) tetsz­halott állapotban túlélik az ott uralkodó anyag repült ki a Földről, amelyből a hozzánk vízaktivitás >~0,6, és vízgőz formájában is elegendő körülményeket, megfelelő viszonyok közé száz fényévnél közelebbi csillagok környeze- (vízgőz parciális nyomás) határa kerülve ismét életre kelhetnek, élettel „fertőz- tébe csak gramm nagyságrendű mennyiség ve meg” egy másik égitestet. Egy nagy becsa- juthatott el. Jelenleg évente tonnányi nagyság­ lúgosság–savasság határai pH=13 (Plectonema nostocorum) pódás a felszínközeli kőzeteket úgy lövi ki, rendű anyag hagyhatja el a Naprendszert. pH=~0 (Cyanidium caldarium) hogy bennük az ellenálló mikrobák kevéssé Kozmikus hatások bolygónkra sóoldat maximális kibírt koncentrációja telített sóoldat (Dunaliella salina) roncsolódnak. Svante Arrhenius 1908-ban sugárzás határa emberre halálos sugárdózis kétezerszerese vetette fel, hogy a földi globális mágneses tér A bolygórendszeren belüli hatások közül (Deinococcus radiodurans) segítségével is kerülhetnek baktériumok az legfontosabbak a becsapódások. Ezek a krá- űrbe. Az egysejtűeket a felszínről zivatarok tert kialakító és ásványokat átalakító hatásuk inaktív állapot túlélése 2,5 év a Holdon a Surveyor–3 belsejében elektromos jelenségei és szelek juttathatják (Mihályi et al., 2008); elfújhatják a légkört, (Streptococcus mitus), földi körülmények fel 10−50 km magasba. Itt szaporodnak, és megváltoztathatják az éghajlatot (például között sok millió év alkalmazkodhatnak az erősebb sugárzáshoz, egyes földi kihalások esetében), és átmeneti- 1. táblázat kisebb légnyomáshoz és hideghez. leg lokálisan megemelhetik a hőmérsékletet. 1178 1179 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… Szerves anyagokat juttathatnak a felszínre, és től gyengülnie kellene a felhőképződésnek. térségek egy csillag körül, ahol egy Földhöz gammavillanások hatása is jelentős, amelyek akár élőlények égitestek közötti vándorlásá- Az elméletileg várható kapcsolatot azonban hasonló bolygó felszínén stabilan létezhet fotokémiai szmogréteget hozhatnak létre. ban is közreműködhetnek. A Naprendszer mérésekkel egyelőre nem sikerült kimutatni. folyékony víz. Belső határán a H2O a tropo­ Megnövelik a légköri nitrogén-oxidok és korai időszakában a Jupiter és a Szaturnusz A bolygók fejlődésére ható külső tényezőket pauzán keresztül a felsőlégkörbe, onnan pe- csökkentik az ózon arányát. Az ezzel kapcso- sok apró égitestet szórt ki, enélkül sokkal több az 5. ábra foglalja össze. dig az űrbe szökhet. Külső határát nagyjából latban fellépő savas esők a talajban növelik a becsapódás történt volna a Földön is. Az a légköri szén-dioxid kifagyása jelenti. A nitrátok mennyiségét, aminek kedvező hatá- A lakhatóság fogalma ár­apályhatástól pedig változhat a belsőben lakhatóság szempontjából fontos még, hogy sa is lehet. Mivel a csillagkeletkezés a spirál- felszabaduló energiamennyiség, ami jeget Az asztrobiológiában régóta használt, gyen- a csillag sugárzása stabil legyen. A sok flert karokban jellemző, ezért merült fel a korotá­ olvaszthat (például Europa) vagy vulkáni gén definiált fogalom a lakhatóság. Szűkebb pro­dukáló égitestek időnként lenyomják a ciós zóna mint ideális térség lehetősége, ahol aktivitást okozhat (például Io). értelemben azt jelenti, hogy egy adott környe­ bolygólégkörökben az ionopauzát, amitől a Nap is megtalálható. Itt az égitestek keringé­ A légkört érő kozmikus sugárzás (nagy- zet biztosítja-e a földihez hasonló élet kialaku­ gyorsul a légkörvesztés. si sebessége a spirálkarok körbefordulási se- energiájú atommagok) elősegítik az aeroszo- lásának és fennmaradásának lehetőségét. Dinamikai szempontból elkülöníthetők bességéhez közeli, azaz ritkán keresztezik lok és a felhők képződését. Erős napaktivitás- Utóbbit numerikusan jellemezni ma még a Naprendszerünkben megfigyelt, óriásboly- azo­kat és az ott található csillagkeletkezési kor pedig az intenzívebb napszél kevesebb nem lehet, ezért egyszerűbb közelítésére a gókon belüli lakhatósági zóna, a forró Jupiter tartományokat. töltött részecskét enged a Föld légkörébe, ami­ lakhatósági zónákat használják. Ezek azon típusú exobolygóknál az óriásbolygóknál Hazai kutatások távolabb lévő zóna, és amikor maga az óriás- bolygó van a zónában − itt az égitest holdjai Az exobolygókkal kapcsolatos hazai kutatások lehetnek érdekesek. A lakhatósági zónákkal közül kiemelkedik a Hungarian Automated kapcsolatban probléma, hogy modelljeik ke­ Telescope (HATNet) amerikai−magyar táv- vés tényezőt vesznek figyelembe. Emellett csőhálózat (Bakos et al., 2004), amely 2009 nem ismert eléggé a szén-dioxid-felhők üveg­ februárjáig tizenegy fedési exobolygót talált. házhatása, és a vulkáni aktivitás fűtőhatásával A magyar ötlet alapján készült távirányítású sem számolnak. Az élet kialakulásához nem robotteleszkóp-rendszert itthon tervezte és biztos, hogy felszíni víz kell – a felszín alatt épí­tette Sári Pál, Papp István és Lázár József pedig a belső hő vagy árapályhatás sok helyen (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gáspár olvaszthatja meg a jeget a csillagtól távol is. (korábban MTA KTM CSKI, ma Harvard- Elméletileg egy csillag galaktikus környe- Smithsonian Asztrofizikai Központ) vezetésé­ zete is hat bolygóján az élet fejlődésére, de itt vel. A bolygókeresés szoftveres oldalára Ko- még bizonytalanabb a helyzet. A porban sze­ vács Géza (MTA KTM CSKI) dolgozott ki gény csillagközi zónákban kevesebb szemcse hatékony módszereket. Exobolygókkal is juthat egy bolygórendszer belsejébe és a boly­ kap­csolatos a Magyar Asztroszeizmológiai gók légkörébe, ami elméletileg csökkentheti Cso­port munkája, amelynek eredményeit a a kondenzációs magvak számát és a felhőborí­ V391 Pegasi b jelű exobolygó felfedezéséhez tottságot. használták fel. A Szegedi Tudományegyetem A galaxisok központi fekete lyukainak és a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai (Si­ kör­nyéke vagy a csillagkeletkezési régiókban mon et al. 2007) az exobolygókkal és hold- bekövetkező gyakori szupernóva-robbanások jaikkal kapcsolatos modellezésen dolgoznak. sugárzásai is kellemetlenek. A feltételezések Az ELTE Csillagászati Tanszékén pedig a alapján extrém nagy tömegű csillagok életé- távoli planéták pályaelemeinek stabilitásával 5. ábra • Egy bolygóra ható, asztrobiológiailag érdekes tényezők: fent a sugárzásos, lent a nek végén bekövetkező hipernóva-robbanások kapcsolatos számításokat végeznek Érdi Bálint gravitációs hatások, jobbra a bolygórendszeren belüli, balra az azon kívüli hatások láthatók vagy összeolvadó neutroncsillagok kiváltotta vezetésével (Érdi − Sándor, 2005). 1180 1181 Magyar Tudomány • 2009/10 Kereszturi Ákos • Asztrobiológia – modern szintézis… A Collegium Budapest Institute for Ad- biológia kurzus című cikksorozata, amelynek Kuti Adrienn (2009): Thermal Behavior of Dokka colbud.hu/esa/publications/Cyanobacterial_crust_ vanced Study intézetben az Európai Űrügy- részeit alkalmanként 10–15 ezer olvasó böngé­ Crater and Its Surroundings in the North Polar Region types.pdf of Mars. 40th Lunar and Planetary Science Confer- Simon Tamás − Kereszturi Ákos. (2009): Online Astro- nökség és a Magyar Űrkutatási Iroda támoga­ szi (Simon − Kereszturi 2009). ence #1006. biology Course in Hungary. 40th Lunar and Planetary tásával működő Mars Asztrobiológia Kuta- Az eltérő tudományterületek és a műsza- Mizser Attila − Kereszturi Ákos (2003): The Astrobiol- Science Conference abstract 1048. tócsoport a Mars felszíni viszonyait, a víz ki szakemberek kooperációjára ideális keretet ogy Matrix and the “Drake Matrix” in Education. 34th Simon Attila − Szatmáry K. − Szabó Gy. M. (2007): idő­szakos megjelenési lehetőségét és potenciá­ nyújt az asztrobiológa. A fejlesztés alatt álló Lunar and Planetary Science Conference Abstract Determination of the Size, Mass, and Density of lis földi analógiákat, extremofil szer­vezeteket űrteleszkópok tervezésénél geológusok, bioló­ 1114. ”Exomoons” from Photometric Transit Timing Varia- Möhlmann, Dietrich T. F. (2004): Water in the Upper tions. Astronomy & Astrophysics. 470, 727–731. vizsgál (Szathmáry et al., 2007). A szerves gusok, meteorológusok és vegyészek mérnö- Martian Surface at Mid- and Low-latitudes: Presence, Szathmáry Eörs − Gánti T. − Pócs T. − Horváth A. − anyagok ultraibolya sugárzásra adott reakci- kökkel együtt dolgoznak, hogy a berendezések State, and Consequences. Icarus. 168, 318–323. Kereszturi A. − Berczi Sz. − Sik A. (2007): Life in óját tanulmányozzák az MTA–SE Bio­fizikai képesek legyenek a légköri összetétel meghatá­ Pócs Tamás (2009): Cyanobacterial crust types, as the Dark Dune Spots of Mars: A Testable Hypoth- Kutatólaboratóriumában. Rontó Györgyi és rozásán túl felhőket, víztükröt, éghajlati jel- strategies for survival in extreme habitats. Acta Bo- esis. In: Pudritz, Ralph – Higgs, P. – Stone, J. (eds.): tanica Hungarica. 51, 1–2, 147–178. http://www. Planetary Systems and the Origin of Life. Cambridge Bérces Attila vezetésével hazánk is részt vesz a lemzőket kimutatni az exobolygókon. A Astrobiology Series III., Cambridge University Press világűri kitettségi vizsgálatokban, ahol a szín­képekben talán a szárazföldeket sokáig kozmikus sugárzás hatását tanulmányozzák, borító, baktériumokból álló bevonathoz ha­ részben a pánspóra-elmélet szempontjából. sonlót, esetleg klorofilt is azonosíthatnak. Az asztrobiológiai ismeretek és módszerek Eközben a Mars-szimulációs kamrából nyert az egyetemi oktatásban is hasznosak a téma eredményeket az antarktiszi McMurdo-szá­ érdekessége és az eltérő tudományterületek razvölgyek megfigyeléseivel szintetizálva ter­ közötti kapcsolódási pontok miatt. Asztrobio­ vezik a következő Mars-szondákat, amelyek lógiai kurzusok hangzottak el az ELTE Csil­ életnyomokat kereső műszereit az Atacama- lagászati Tanszéke szervezésében Almár Iván sivatagban is tesztelik, szintén asztrobiológiai és Illés Erzsébet vezetésével 1997-ben, később projektek keretében. a Szegedi Tudományegyetemen, és az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén. A nagyközönsé­ Kulcsszavak: asztrobiológia, Földön kívüli élet, get célozza meg az Origo online Origo asztro­ Mars, Europa, Titan

IRODALOM Almár Iván (1999): A SETI szépsége. Vince, Budapest Mihályi Krisztián – Gucsik A. – Szabó J. (2008): Drain- Bakos Gáspár Á. − Noyes, R. W. − Kovács G. − Stanek, age Patterns of Terrestrial Complex Meteorite Craters: K. Z. − Sasselov, D. D. − Domsa I. (2004): Wide- A Hydrogeological Overview. 39th Lunar and Planetary field Millimagnitude Photometry with HAT: A Tool Science Conference #1200. for Extra-Solar Planet Detection. Publications of Gyenizse Péter (2008): Planetomorfológia. In: Lóczy the Astronomical Society of the Pacific –PASP. 116, Dénes (szerk.): Geomorfológia II. Dialóg Campus, 266–277. http://www.journals.uchicago.edu/doi/ Budapest–Pécs, 305–362. pdf/10.1086/382735 Horváth András − Gánti T. − Bérczi Sz. − Pócs T. − Cano, Raul J. − Borucki, Monica K. (1995): Revival Kereszturi Á. − Sik A. (2006): Marsi dűnefoltok: az and Identification of Bacterial Spores in 25- to élet lehetősége a Marson? Magyar Tudomány. 11, 40-million-year-old Dominican Amber. Science. 268, 1357–1375. 5213, 1060–1064. Kereszturi Ákos (2007): Éghajlatváltozás a Marson I–II. Érdi Bálint − Sándor Zsolt (2005): Stability of Co-Orbital Légkör. 52, 2, 12–17., 52, 3, 6–9. Motion in Exoplanetary Systems. Celestial Mechanics Kereszturi Ákos − Simon Tamás (2005): Asztrobiológia. and Dynamical Astronomy. 92, 1–3, 113–121. In: Mizser Attila – Taracsák G. – Szabados L. (szerk.): Gánti Tibor (1971): Az élet princípiuma, Gondolat, Meteor csillagászati évkönyv. Magyar Csillagászati Budapest Egyesület, Budapest, 190–218.

1182 1183 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… A Napot Herschel hibásan majdnem a Gala­ felét tekintve meg kell még emlékezni a xis centrumába helyezte, de az a megfigyelé- Hubble-törvény felfedezéséről, amely szerint se alapjában véve helyes, hogy a Nap nem a a galaxisok színképében észlelt vöröseltolódás Égboltfelmérések Tejútrendszer közepén foglal helyet. („félklasszikus” értelmezésben a galaxisok A 18−19. században egyre több vizuális tő­lünk való távolodási sebessége) arányos a a világegyetem megismerésének technikával összeállított csillagkatalógus távolságukkal; vagyis az Univerzum tágul. Ez szolgálatában született. Ezek közül kiemelkedő a fotográfia az eredmény Vesto Slipher vöröseltolódás-ka­ elterjedése előtti utolsó nagy katalógus, a talógusának és Edwin Hubble saját mérései- Szabó M. Gyula Friedrich G. W. Argelander által 1859−1862 nek összevetésével, vagyis részben égboltfel- között összeállított Bonner Durchmusterung, mérési technikával született meg. PhD, egyetemi tanársegéd, tudományos munkatárs, amely az északi égbolt 324 188 csillagát tartal- SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, MTA KTM CSKI Napjaink égboltfelmérései [email protected] mazta 9 magnitúdó határfényességig. E ka- talógus alapján született meg az első jelentős A 20. század második felének első kiemelkedő fotografikus égboltfelmérés, a csillagokról jelentőségű felmérése a Palomar Obszervató- Az utóbbi időben egyre többet hallani a csil­ tott égi objektumok teljeskörű összefoglalá- színképi információt is tartalmazó Henry rium Égboltfelmérés (POSS). 1950−1957 lagászat olyan újdonságairól, amelyeket nem sára vállalkozott. Az első jelentős, még szabad Draper-katalógus. E felmérésben több mint között végezték az első fotografikus felmérést, egyedi észlelések, hanem mindent megfigye- szemes „égboltfölmérés” Hipparkhosz görög 225 ezer csillag spektrumát vették föl több amely a nyolcvanas évek közepén kiegészült lő égboltfelmérések, automatizált műszerek csillagász (Kr. e. 190−125) nevéhez köthető, műszerrel. A teljes katalógus 1924-ben jelent egy jobb (változó, jellemzően 20,5 magnitú- folyamatos észlelési programjai alapján fedez- aki az Alexandriából látszó égbolton 850 csil­ meg, 1949-ig két újabb kiegészítéssel. A föl- dó körüli) határfényességű, kétféle fotóemul- tek fel. A megfigyelési módszerek és a számí- lag fényességét és pozícióját gyűjtötte össze. mérés legfontosabb eredménye a csillagok zió által meghatározott kék és vörös hullám- tástechnika fejlődése megsokszorozta az ég- Katalógusát majdnem kétezer éven keresztül színképosztályozásának megalkotása volt, hossztartományt lefedő felméréssel. A felvé- boltfelmérési technika erejét. Mi ennek a használták. Hipparkhosz a csillagok pozíció- ami egyenesen vezetett a csillagok modern telek digitalizálva szabadon elérhetők; számos titka? Erre a kérdésre vállalkozom indirekt ját korábbi mérésekkel összevetve azt tapasz- asztrofizikai elméletéhez. A 20. század első égterületen máig ez a felmérés a legjobb ha- vá­laszt adni az égboltfelmérések legjelentő- talta, hogy hosszú idő alatt a tavaszpont − az tárfényességű referencia. sebb eredményeinek áttekintésével. Egyenlítő valamint a Föld pályasíkja égi vetü­ 2000-ben indult a Sloan Digitális Égbolt- leteinek egyik metszéspontja − kelet felé felmérés (SDSS). Az elsősorban kozmológiai Történelmi megfigyelések moz­gott az ekliptikán. Ez a megfigyelés he- célú felmérés 2,5 méteres távcsővel dolgozott; A csillagászat klasszikus vizsgálati módszere lyes, a Föld precessziójából adódóan a forgás- az Arizonából látható teljes égbolt mintegy az egyedi objektumok minden részletre ki- tengely lassan elfordul, amit Hipparkhosz harmadrészét számos alkalommal végigmér- terjedő vizsgálata. Égboltfelméréskor viszont ezzel a felméréssel kísérletileg fölfedezett. te, 120 megapixeles kamerája 22 magnitúdós nagyon sok adat egyidejű vizsgálatával meg- A távcső feltalálásával kiderült, hogy a határfényességig mindent megörökített. Öt­ sokszorozzuk a kiértékelhető mérések számát, Tejút számtalan csillagból áll. A Galaxis mére­ szín-fotometriai (u: 354 nm, g: 475 nm, r: 622 emiatt pontosabb átlagokat kaphatunk; más­ tének és alakjának eldöntése céljából William nm, i: 763 nm, z: 905 nm központi hullám­ ­ részt az adatok egymással való összevetése Herschel 684 égterületen számlálta meg a hosszú) katalógusában mintegy félmilliárd minőségileg új lehetőségeket nyit meg, és csillagokat. Majd föltételezve, hogy minden forrás szerepel, amihez százezer csillag, száz­ korábban nem megfigyelhető jelenségek föl­ csillag egyforma fényességű (és eltekintve az ezer kvazár és egymillió galaxis spektroszkó- ismerését teszi lehetővé. akkor még nem ismert csillagközi fényelnye- piai vizsgálata is társul. 2006 óta az SDSS II Ezt csillagászattörténeti példákkal lehet léstől) elkészítette a Galaxis térképét. Termé- felmérés a Galaxis szerkezetét tanulmányozza, illusztrálni. Már a legkorábbi csillagászati szetesen ez a térkép a Nap kis környezetéből 1. ábra • A Tejútrendszer legelső (William és távoli szupernóvákat keres. Az SDSS-sel megfigyelésekből is készült olyan katalógus, vett adatokra épül, ám a rajzolt alakzaton jól Herschel, 1785) – fent, és legújabb modellje nagyjából egy időben váltak publikussá a Két amely valamilyen szempont alapján kiválasz- azonosítható a Galaxis korong alakja (1. ábra). (SDSS, 2009) – lent. Mikronos Égboltfelmérés (2MASS) 1997 és 1184 1185 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… 2003 között gyűjtött adatai. A megfigyelések rál Távcső (AAT) adataira épülve, és az SDSS ul összehasonlíthatóvá válnak az optikai és A Naprendszer az égboltfelmérések szemével a közeli-infravörös hullámhossztartományon spektroszkópiai adatbázisa hasonló mennyi- rádiótartománybeli fluxusok arányai, a szín- az 1000−2500 nm közötti tartományt fedik ségű objektummal. Folyamatban van a Ra- indexek a megfelelő kétszíndiagramon (így A Naprendszerhez tartozó nagy objektumok, le, a felmérés az egész eget tartalmazza. Határ­ diális Sebesség Kísérlet (RAVE) földi bázisú egyszerre négy adat ábrázolható). A rádiótar- a bolygók és azok holdjainak vizsgálatában fényessége megközelíti az SDSS-ét, ami je- felmérés, amely a galaktikus fősík kivételével tománybeli kétszíndiagram alapján lehet az égboltfelmérések szerepe csekély. Ennek lentős teljesítmény, hiszen az éjszakai égbolt lefedi a déli égboltot, és 50 millió csillagról színezni az adatpontokat, amelyeket például igazi erőssége a kis égitestek, kis­bolygók és természetes, rekombinációs eredetű fénylése szolgáltat majd radiálissebesség-adatokat. Az optikai kétszíndiagramon lehet elhelyezni üstökösök vizsgálata. Mivel ezek az égitestek e hullámhossztartományban egy nagyváros ESA Gaia szondája (várható felbocsátása 2012) (egyszerre nyolc adat ábrázolható). szinte mindenhol megtalálhatók a Naprend- fény­szennyezésével vetekszik. nagyfelbontású spektrumokat és ezekből A keresésekhez jól használhatók egyes szerben, megfigyelésük az égi mechanika, A milliméteres-centiméteres hullámhossz­ szár­maztatott nagyon pontos asztrometriát ro­botok, pl. a Gator keresőrendszer, amely a valamint a Naprendszer és általá­ban a boly- tartományban figyelhető meg a mikrohullá- és fotometriát végez majd kb. a RAVE határ- különböző helyről származó adatokat koordi­ górendszerek fejlődésével kapcsolatos vizsgá- mú háttérsugárzás, illetve a kozmikus hátté- fényességével az egész égboltról. A belátható náták alapján azonosítja a 2MASS adataiban. latok elengedhetetlen megfigyelési alapja. ren a mai világegyetem ujjlenyomatai. Az ezt jövőben több földi bázisú, nagy- vagy óriás- A Virtuális Obszervatórium (VO) projekt A nagyon pontosan ismert pályájú, így megfigyelő COBE-műhold 1989-ben állt távcsöves kategóriába sorolható optikai prog­ mint­egy öt éve folyamatosan épülő rendszer: katalógusszámmal ellátott kisbolygók száma pályára, a WMAP pedig 2001-ben, mindkét ram is indul: ezek közül a legígéretesebbek a a kiválasztott objektumok adatai már előre az 1980-as években enyhén növekvő, ezer adatgyűjtés hosszú éveken keresztül zajlott. A Pan-STARRS és a Nagy Szinoptikus Égbolt- kigyűjtve szerepelnek, a különféle égboltfelmé­ kö­rüli értékről a LINEAR- (1998-tól) és rádióégbolt-felmérések a 6 cm és 1 m közötti­ felmérés (LSST), amelyek az elkövetkező ti- résekben szereplő adatait táblázatszerűen NEAT- (2001-től) programok hatására ugrás­ hullámhossztartományt fedik le földi megfi- zenöt év csillagászatában meghatározó szere- vizs­gálhatjuk, szűrhetjük, kereshet­jük, és vet­ szerű növekedésbe kezdett, és mára meghalad­ gyelésekkel (GB6 6 cm, 1986−1987; FIRST pet tölthetnek be. hetjük össze. A felhasználó szem­pontjából je­ ta a kétszázezret (3. ábra). E programok célja, 20 cm, 1993−2004; NVSS, 1997-ben publikál­ lentős, hogy egyre több forrás legyen elérhető hogy fölfedezzük a Földre is veszélyt jelentő Virtuális obszervatórium ták a 20−90 cm tartományt). Az NVSS utó­ a VO-n keresztül. A VO fejlesztésében magyar égitestek legnagyobb képviselőit. Mára már daként éppen napjainkban zajlik a 4 méteres Az égboltfelmérések által termelt adatok az kutatók (Szalay A. Sán­dor, az MTA tagja, a több mint ezer potenciálisan veszélyes kis- hullámhosszon a VLSS-felmérés. Az optikai elérhető legjobb technikával készülnek. Ha Johns Hopkins Egye­tem professzora, és mun­ bolygót tartanak számon, és a főöv 2–4 km- tartománytól a rövidebb hullámhosszak felé a méréseket közzéteszik az interneten, a hoz­ katársai) közreműködése meghatározó. nél nagyobb méretű égitestjeinek túlnyomó haladva a GALEX-műhold (Galaxy Evolution záférés rendkívül egyszerűvé válik, és a költ- többségét ismerjük. Explorer, 2003-tól) távoli és közeli ultraibolya, séges, időigényes és az adatminőség szempont­ Az SDSS eredményei szerint a pályaele- 153 és 231 nm-es hullámhosszon végzett megfi­ jából kockázatos egyedi megfigyelési progra- mek terében elkülönülő, ismert kisbolygócsa­ gyelései következnek. Az extrém rövid hul- mok helyébe az adatbányászat léphet. Így ládok színe is különböző az egyes csomókban. lámhosszak kategóriájában két űrtávcsöves vir­tuálissá válik az adatgyűjtés, amely tény Ez erősen alátámasztani látszik azt az elkép- prog­ramot, a ROSAT (1990−1999) röntgen- megalapozza a virtuális obszervatórium fogal- zelést, hogy a kisbolygók több, jellegzetes hullámhosszú égboltfelmérést és a Compton mát. Az adatkezelés azonban további ígéretes (ba­zaltos, szilikátos, kondritos) anyagú égitest Gammasugár-obszervatórium egyik műsze- perspektívákat is kínál. katasztrofális ütközésével és hierarchikus rével végzett EGRET- (1991−2000) gamma- Nagy jelentőségű, hogy egy-egy objektum szétdarabolódásával jöttek létre. Jól megfigyel­ égbolt-felmérést kell megemlítenünk. különböző hullámhosszakon kapott összes hető, hogy a mikrobecsapódások és a Nap A spektroszkópiai technikát használó ég­ mérési adatát egyben szemlélhetjük, hiszen ultraibolya sugárzásának hatására az idős kis­ boltfelmérések segítségével csillagok és galaxi­ így ábrázolhatjuk a spektrális energiaeloszlást, 2. ábra • Az optikai fotometriából származó bolygók felszíne egyre vörösebb és sötétebb sok fontos fizikai paraméterein túl ezek radiá­ ami egy kis felbontású spektrumnak tekint- g és i sávbeli, és a közeli-infravörös K sávbeli lesz: tehát egy kisbolygó színárnyalata jó kor­ lis sebességét is megmérhetjük. A legfonto­ ­ hető. Az adatok ábrázolása apró trükköket fényességekből számított g-i és i-K színindex indikátor. Magyar kutatások alapján mintegy sabb források a 2dF Galaxisspektroszkópiai igényel, hiszen sok információt egyszerű, átte­ alapján készített kétszíndiagramon jól elvál- 20 %-uk esetében van jelen a felszínen jól Felmérés (205 ezer galaxis és kvazár radiális kinthető módon, síkban ábrázolva kell be- nak egymástól a csillagok, a közönséges ga- de­tektálható, a környezettől eltérő színű folt, sebessége, 1997−2002) adatai, az An­gol−Auszt­ mutatni (2. ábra). Ezzel a technikával példá- laxisok és a kvazárok amelyek különböző folyamatok (pl. kráter- 1186 1187 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… képződés) eredményei lehetnek, de biz­tosan ján, az égi mechanikai szempontból stabil galaxisütközések stb.) következtében szóród- A Galaxis külső tartományait, halóját az nem jellemző, hogy eltérő színű égitestek La­grange-pontok körül keringenek. A két nak ki a csillagok alkotta vastag korongba. öreg, vagyis a Hertzsprung–Russell-diagram összetapadásos ütközéséből származnak. trójai Lagrange-pont egyformán stabil, ennek Az infravörös tartományt vizsgáló űrob- horizontális ágán levő óriáscsillagok segítsé- A Naprendszer története során az erede- fényében meglepő, hogy a vezető pont körül szervatóriumok (lásd Ábrahám Péter és Kiss gével lehet a legkönnyebben vizsgálni. Szeren­ tileg kialakult, néhány száz vagy ezer kilomé- mintegy 1,6-szer több égitestet találunk. Ez Csaba tanulmányát e számunkban − a szerk.) csés, hogy e csillagok szerkezete, így színin- ter méretű kisbolygók óriási ütközésekben valószínűleg a Naprendszer kialakulása körü- megfigyelték, hogy a csillagok hogyan kelet- dexei kissé eltérnek a fiatalabb, I. populációs kisebb-nagyobb darabokra törtek, és azóta is li állapotokat és a bolygók korábbi vándorlá- keznek a csillagközi anyag összehúzódásából. óriáscsillagok színétől (az SDSS u-g szín a számtalan kisebb becsapódás érte a felszínü- sának hatását tükrözi. A jelenség kimutatása Ugyanilyen fontos kérdés a csillagkeletkezés fel­színi gravitációra érzékeny, a g-r a hőmérsék­ ket. Kiderült, hogy a kisbolygók alakja a szintén magyar kutatócsoportokhoz köthető. üteme, illetve a különböző tömegű csillagok letre), így egyszeri fotometriai vizsgálattal is becsapódások hatására fejlődik: a fiatal csalá- A főövhöz hasonlóan­ már a trójai öv alcsa- térbeli sűrűsége a Nap környezetében. A nagy hatékonysággal azonosíthatók. Ha ho­ dokban inkább elnyúltabb, az idősebb csalá- ládjait is kimutatták. legkisebb tömegű (ultrahideg) vörös törpecsil­ rizontális ági változócsillagot találnak, az dokban a gömb alakhoz közelebb álló égites- lagokat és a barna törpéket, a késői M-, az nyilvánvalóan RR Lyrae típusú változócsillag, A Tejútrendszer szerkezete teket találunk. Ennek oka minden bizonnyal L- (lítium törpe) és T- (metán törpe) spektrál­ amelynek abszolút fényessége, ebből követ- az, hogy a kis becsapódások két–hárommil- Galaxisunk spirálgalaxis: a központi vidéket osztályt a DENIS, az SDSS és a 2MASS kezően távolsága elég pontosan ismert. Már liárd év alatt „legömbölyítik” a kisbolygókat. nagy kiterjedésű korong övezi, amelynek leg­ mér­­te föl. A három mérés megháromszoroz- az SDSS első adataiban sikerrel alkalmazták A kis becsapódások rengéseket okoznak, ame­ látványosabb sajátossága, hogy ebben teke- ta az ismert ultrahideg csillagok számát. ezt az eljárást, több mint 3500 RR Lyrae je- lyek hatására az anyag a csúcsokból a völgyek- rednek a spirálkarok. A korong vertikális A közeli-infravörös tartományban, a 2 löltet azonosítva az 500 négyzetfokos terüle- be vándorol. szerkezete a Galaxis történetével kapcsolatos mikrométer körüli hullámhosszakon a csil- ten. Ezzel a technikával 250 ezer fényévig Az utóbbi években a Naprendszer távo- ismereteink egyik legfontosabb forrása. Ezt lagközi por már majdnem teljesen átlátszó. feltérképezhető a Tejútrendszer halója, ide- labbi tartományaiban is egyre több kis égi- csillagszámlálással, elsősorban az SDSS és a Így a 2MASS felmérés megmutathatta a Ga­ értve a kísérőgalaxisokhoz vezető hidak szer­ testet fedeznek fel. Kétezer körül jár az ismert 2MASS adataival lehet föltérképezni (1. ábra). laxis legfiatalabb csillaghalmazait, amelyek a kezetét is. Az eddigi eredmények alapján a pályájú trójai kisbolygók száma. Ezek a főöv- Az eredmények megerősítették, hogy a Ga- keletkezésükben közrejátszó csillagközi anyag halóban a csillagsűrűség a távolság harmadik beli kisbolygóknál távolabb, a Jupiter pályá- laxis három fő korongkomponenst tartalmaz, fényelnyelésétől még nem látszanak az opti- hatványával fordított arányban változik, ám a csillagkeletkezési területek által kijelölt (kb. kai hullámhosszakon. A 2MASS a Tejútrend- a lokális szubstruktúrák hatása igen nagy. Va­ 200 fényév skálamagasságú) vékony korongot, szer középső vidékén megmutatta az egyedi lószínű, hogy a nagymértékű inhomogenitá­ a csillagok nagy részét adó vastag korongot csillagokat, lehetővé téve vizsgálatukat az sok korábban elnyelt törpegalaxisok szétszórt­ (kb. 1000 fényév), illetve a csillagok környe- optikaihoz közeli hullámhosszon, ám az op­ csillagaiból származnak: azaz a Tejútrend­szer zetünkben mintegy 4 %-át adó öreg korongot tikai megfigyelést ellehetetlenítő, 40 magni- halója nagyrészt akkréciós eredetű. Valójában (kb. 5000 fényév skálamagassággal). A korong túdós fényelnyelés kedvezőtlen hatásai nélkül. a Galaxis számos tartományában vannak lapos, a Galaxis centruma tőlünk mintegy 25 Természetesen már korábban is megfigyelték olyan lokális inhomogenitások, amelyeket az ezer fényévre van. a Galaxis centrumát infravörös hullámhos�- elnyelt törpegalaxisok szétszórt csillagai­ okoz- A csillagközi anyag különböző formáinak szakon, a 2MASS adatai azonban a közpon- nak. Úgy tűnik, a galaktikus kannibalizmus, eloszlását jellemző skálamagasságokat meg- tot az egész Galaxisba illeszkedve is megmu- galaxisok ütközése és összeolvadása nem eg- határozva kiderült, hogy a csillagkeletkezési tatták. Kiderült, hogy a Galaxis központjában zotikus folyamat, hanem éppenséggel kulcs- 3. ábra • A kisbolygók pályahajlásának elosz- területek, illetve a hideg felhőmagok rajzolják a csillagok nagyjából hengerszimmetrikus fontosságú a nagy tömegű galaxisok kialaku- lása (a a Naptól való távolság csillagászati ki a vékony korongot. Ezzel beigazolódott, eloszlást követnek, azaz a Galaxis magja el- lásában. egységben, i a pályasíknak az ekliptika síkjá- hogy a csillagok a Galaxisban (és minden nyúlt – ez a szerkezet a küllős spirálgalaxisokra A Lokális csoport val bezárt szöge). A kisbolygók nagy számán bi­zonnyal a spirálgalaxisokban általában) a jellemző. A Galaxis középpontjában több kívül jól látszik a különböző kisbolygócsalá­ fősíkhoz közel jönnek létre, és csak később, fiatal, nagy tömegű csillaghalmazt fedeztek Tejútrendszerünk egy kisebb galaxistársulás, dok léte, és a bizonyos naptávolságokban különféle dinamikai hatások (csillag–csillag fel, ami mutatja, hogy a csillagkeletkezés a a Lokális csoport része. A Galaxis nagy töme- fellépő rezonanciaűrök is. kölcsönhatás, csillag–spirálkar kölcsönhatás, középpont környékén is jelentős. ge miatt számos törpegalaxis kering körülöt- 1188 1189 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… tünk: a Tejútrendszer a környezetével a Lo- az ebből kinyúló nagyon hosszú csápokból azt méri, hogy mennyire kék vagy vörös az ez a már ismert tömeg/fényesség arányon kális csoporton belül saját alrendszert alkot. áll. Itt egy, a korong körül keringő galaxisroncs adott galaxis. A meglepő tulajdonsága ennek keresztül a tömeg meghatározásához vezet. A A mai napig húsz kísérőgalaxist ismerünk, szétszóródásának lehetünk szemtanúi; az az osztályozásnak a bimodalitás, vagyis az, látható tö­meg közvetlenül becsülhető a fé- melyek közül a legkorábban felfedezett kettő árapálysávok valójában több rotációra lema- hogy a galaxisok nagy többsége két fő foto- nyesség alapján. A csillagközi anyag aránya a két Magellán-felhő, a két legutóbbi pedig radva is követhetőek a Canis Major irregulá- metriai típus egyikébe teljes biztonsággal be­­ becsülhető a g-r és r-i fényességek vörösödé- 2007-es felfedezés. Figyelemreméltó, hogy ris törpegalaxis mögött. 2005-ben újabb ga- sorolható: így beszélhetünk kék és vörös ga- séből; ugyanez lehetséges az emissziós galaxi- ezek majdnem mindegyikét égboltfelméré- laxist fedeztek föl: a tőlünk 360 ezer fényévre laxisokról. A két osztály morfológiai paramé- sok esetében a Hα/Hβ arányból. A GALEX sekkel találták meg. A már említett Magellán- keringő, mindössze -6,8 magnitúdó abszolút tere (központi koncentrációja) szintén kü- fluxusaival kiegészítve a spektrumokat a nagy felhőkön kívül a Sculptor és a Fornax törpe­ fényességű Ursa Major törpegalaxist. Ez a lönböző. Ez az osztályozás részben megfelel- tömegű csillagok és a por hatását még pon- galaxisok a kivételek: ezeket Harlow Shapley felfedezés egyben az SDSS első törpegalaxisát tethető a Hubble-típusoknak: a kék galaxisok tosabban figyelembe lehetett venni. Ha egy 1938-ban egy dél-afrikai expedíció során fe- jelenti, amelyet két újabb galaxis követett: az nagy része spirális, a vörös galaxisok nagy jól választott infravörös színindex alapján a dezte föl. egyik esetben a legtávolabbi, a másikban vi- része elliptikus ugyan, de bizonyítható, hogy portartalom becsülhető, a galaxis csillagke- 1950-ben és 1954-ben a Palomar Obszer- szont a legközelebbi kísérőgalaxisról van szó. a megfelelés nem tökéletes: vannak kék ellip- letkezési rátáját a GALEX-SDSS-színindexek vatóriumban fedezték föl a Leo I, Leo II, A Canes Venatici törpe tőlünk 720 ezer fény­ tikus és vörös spirális galaxisok is, mintegy 10 segítségével, tisztán fotometriai módszerrel Draco és Ursa Minor törpegalaxisokat, me- évre kering, abszolút fényessége -7,9 magni- % arányban. Az átmeneti vagy bizonytalan szintén meg lehet mérni. lyek abszolút fényessége -9 és -12 magnitúdó túdó. A legközelebbi galaxis, a Bootes törpe besorolású objektumok csoportja nem nagy, E módszerekkel lehetővé vált az egymillió közötti. A második Palomar-felmérés segít- mindössze -5,8 magnitúdóval, azaz egy sze- illetve az átfedés mértéke fotometriai hibákkal SDSS-galaxis látható, csillagközi és sötét ségével találták meg a Carina törpegalaxist rény gömbhalmaz fényteljesítményével ra- magyarázható. Tekintetbe véve a Hubble-osz­ anyagának vizsgálata. Az eredmények szerint 1977-ben. Az UK Schmidt-távcsővel végzett gyog, tőlünk nem egészen 200 ezer fényévre. tályok keveredését a fotometriai csoportok- a nagy tömegű galaxisokban már jórészt le- égboltfelmérés az 1990-es évek elején két 2007-ben az SDSS II a Lokális csoporthoz ban, jogosan vetődik föl a kérdés, hogy miért zajlott a csillagkeletkezés: az egymilliárd kísérőgalaxis felfedezéséhez vezetett. A tartozó újabb öt galaxis felfedezését jelentette nem figyelünk meg átmeneti fotometriai naptömegű galaxisok 10 %-a még csillagontó Sextans törpegalaxist tőlünk 320 ezer fényév- be, és a program végére több tucat további tí­pusú objektumokat – erre ma még nem (tömegének 5 %-a az elmúlt százmillió évben re 1990-ben találták meg, ez már az előzőek- fölfedezést várnak. tudjuk a pontos választ. keletkezett), ám a százmilliárd naptömegű nél halványabb, -8 magnitúdó abszolút fé- A kék és a vörös galaxisok egy galaxis­hal­ objektumok között már egy ilyet sem talá- A távoli Univerzum nyességű. 1994-ben került sor aztán a harma- mazon belül másként is rendeződnek, a kék lunk. Figyelemreméltó, hogy 10 % elliptikus és kozmológiai vizsgálatok dik legfényesebb kísérőgalaxis, a Sagittarius galaxisok jobban csomósodnak. Ez nem meg­ galaxis is van a nagy csillagkeletkezési rátájú törpe felfedezésére. Vörös törpe csillagok ra- Galaxisok típusai, tulajdonságai: A galaxisokat lepő, tekintetbe véve, hogy a vörös galaxisok csoportban. A galaxis csillagainak össztömege diálissebesség-mérését végezték az Angol– gyakran osztályozzák a Hubble-féle rendszer közé számos kisebb elliptikus, szferoidális és függ a galaxis nehézelem-tartalmától (a csilla­ Ausztrál távcsővel, amikor nyilvánvalóvá vált, szerint (E0–E7 elliptikus, Sa, Sb, Sc spirális), egyéb törpegalaxis tartozik, amelyek a galaxis­ gászatban a héliumnál nagyobb rendszámú hogy a Tejút korongjába fúródó alakzatban amelynek számos, további morfológiai szem- halmazok halójában és a halmazok közti elemekre összefoglaló néven fémekként hi- a csillagok jellegzetesen együtt mozognak. A pontokat (átmeneti formák, küllő, különbö- mezőben is gyakran fordulnak elő. vatkoznak): nincsenek kis tömegű, kiemel- területet a csillagközi fényelnyelés és a Tejút ző gyűrűk stb.) figyelembe vevő kiterjesztése Csillagkeletkezés, barionos és sötét anyag kedően nagy fémességű galaxisok. Fontos korongja miatt nehéz tanulmányozni; pedig is létezik. Kozmológiai távolságok esetén extragalaxisokban: A galaxisok építőelemei- eredmény, hogy a sötét anyag legalább 40 %-a kár, hiszen egy -15 magnitúdó abszolút fényes­ azonban a legtöbb objektum csillagszerű vagy nek mennyiségét jól tudjuk becsülni égbolt- is a galaxisokban van jelen. ségű galaxist láthatnánk arrafelé, a Galaxis igen kis szögátmérőjű, ebből következően a felmérési technikákkal. Egy galaxis tömeg/ A Hubble-űrtávcső mélyvizsgálati terüle- korongjának túlsó peremén. Hubble-osztályok földi megfigyelések alapján fényesség aránya modellszámítások alapján teit (Deep Field) a GALEX segítségével is Egy évtized szünet után, 2003-ban kapott kozmológiai távolságban nem értelmezhetők. jól becsülhető a 400 nm-es fényesség és a megfigyelték. Ezek további földi megfigyelé- új lendületet a kísérőgalaxisok felfedezése. A spektrális energiaeloszlás alapján alkotott hidrogén Balmer-sorozatából a Hδ vonal sekkel kiegészítve több mint 8000, z≈0,7 Ekkor a 2MASS adataiban találtak egy jelleg- fotometriai osztályozás a galaxisok SDSS-szín­ erősségének arányával. Az SDSS-fotometria vöröseltolódásnak megfelelő távolságban lévő zetes csillagpopulációt, amely egy kisebb, a indexein alapul. A galaxis spektroszkópiai és a galaxis vöröseltolódása alapján kiszámít- galaxis fotometriai és morfológiai vizsgálata- Canis Major területén található csomóból és típusát egy törtszám jellemzi, ez lényegében ható a galaxis távolsága és abszolút fényessége; ira is lehetőséget adtak. Látszik a morfoló­giai 1190 1191 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… és fotometriai paraméterek együttes fejlődése: ultraibolya sugárzás erősebb az átlagos gala- szórt felhőkben maradt meg. Azon túl, hogy A Világegyetem fejlődése, a távoli galaxis­ a galaxisok megjelenését elsősorban a csillag- xisra jellemző értéknél. A helyes magyarázat- így megismerhettük a galaxisok közötti anyag halmazok és a közeli galaxisok is módosítják keletkezés határozza meg. A z≈0,7 távolságú ra a GALEX által detektált ultraibolya sugár- állapotának fejlődését, az abszorpciós szerke- a háttérsugárzás szerkezetét. A legfontosabb galaxisok tulajdonságai hasonlóak a környe- zás vezetett: a 60 mikrométeres sugárzás nö­ zetek alapján ismét olyan megfigyelhető je- zavaró komponens maga a Tejútrendszer: a zetünkhöz, de a csillagkeletkezési ráták átla- vekedésének elsődleges oka a csillagontó ga- lenséghez jutottunk, amelyből közvetlenül WMAP adataiból megállapítható a Tejút- gosan még magasabbak, mint napjainkban. laxis nagyobb ultraibolya fluxusa. következtethetünk az anyag, sötét anyag, sö­ rendszer sugárzási teljesítménye a 2,83−3,65 Megfigyelhető, hogy a z≈0,7 kor és a mi Kvazárok: A kvazárok a korai Univerzum tét energia arányára a Világegyetemben. mm hullámhossztartományon (W sáv; 3×1030 korunk között még növekszik a vörös gala- fiatal, aktív galaxismagjai: a centrális fekete A kvazárok színe a részben szinkrotron watt), és az Androméda-galaxisé is (az előző xisok darabszáma is. lyukba behulló, nagy mennyiségű anyag eredetű kontinuumsugárzás miatt optikai érték 1,8-szerese). E zavaró hatások azonban Csillagontó és aktív galaxisok: A galaxisok sugárzását látjuk. A fényforrás kis méretű, és hul­lámhosszakon kékes, ezért spektroszkópia az anizotrópiához képest is kicsik, így annak két nagy csoportjában figyelhetünk meg je- a kvazárok messze vannak tőlünk, ezért ki- hiányában fotometriailag is jól fölismerhetők. vizsgálatát nem befolyásolják jelentősen. lentős emissziós vonalakat, amelyek azonban terjedésük ezred ívmásodpercben mérhető: A behulló anyag mennyiségének időbeli fluk­ Az anizotrópia szerkezetéből ki lehet ol- teljesen eltérő folyamatok miatt alakulnak ki. emiatt a legtöbb égboltfelmérés pontforrás- tuációja miatt a kvazárok rövid időskálán vasni, hogy mekkora mértékű csomósodások Az aktív galaxisok közepén egy sűrű tóruszba ként detektálja őket. Az energiatermelés na- (10−500 nap) jelentős fényváltozásokat mu- vezettek a mai nagy léptékű szerkezet ki­ ágyazott, nagy tömegű aktív fekete lyuk he- gyon nagy mértékű, a kvazárok abszolút fé- tatnak. A Palomar-égboltfelmérés és az SDSS alakulásához,­ és ennek fényében megvizsgál- lyezkedik el, amely folyamatosan nyeli el az nyessége általában -25 magnitúdó körüli, ám közös katalógusa azokat a változó fényességű, hatjuk a kozmológiai modelleket. Az ered- anyagot az akkréciós korongon keresztül, erre ismerünk -30 magnitúdó abszolút fényességű csillagszerű forrásokat tartalmazza, amelyek mények szerint az anyag lassabban csomó- merőlegesen pedig nagy energiájú plazmasu- kvazárokat is! A színképben jellegzetes, álta- a két felmérés között legalább 0,5 magnitúdós sodott annál, mintha csak a gravitáció játszott gár tör elő, amely a rádiótartományban lát- lában többször ionizált elemektől (MgII, CIII, fényváltozást mutattak; ezek nagy része fél- volna szerepet, amiből következtethetünk ványos. Az aktivitás emisszióra készteti a CIV, SiIV, OIV, különféle ionizációs fokú Fe szabályos változócsillag vagy kvazár. arra, hogy a csomósodás ellen ható valamely rendszer körüli diffúz csillagközi anyagot, stb.) származó, a gyors mozgások miatt rend­ Mikrohullámú háttérsugárzás: A Világ- folyamat (a sötét energia) fontos szerepet amely az optikai spektrumban is megjelenik. kívül kiszélesedett emissziós vonalak jelennek egyetem minden irányából érkezik hozzánk játszott a struktúra alakulásában, az Univer- A csillagontó galaxisokban valamilyen folya- meg. Ezek az elemek arra utalnak, hogy eb- a mikrohullámú háttérsugárzás, amelynek zum fejlődésében. Ugyanígy azt is megfigyel- mat (például gravitációs kölcsönhatás) heves ben az anyagban már a kvazárok korszaka jelenléte az ősrobbanás legfontosabb bizonyí- hetjük, hogy mekkora volt a mai Világegye- csillagkeletkezést indukál, és a fiatal csillagok előtt lezajlott egy csillagkeletkezés (III. popu- téka. E sugárzás fotonjai akkor szabadultak tem egy pontból belátható része (az esemény- ultraibolya sugárzása miatt figyelhetjük meg lációs csillagok), és e csillagok robbanása már ki, amikor a fiatal, mintegy 300 ezer éves horizont) a lecsatolódás, azaz a háttérsugárzás a csillagközi anyag optikai emisszióját. A a korai univerzumot „beszennyezte” nehézele­ Világegyetem tágulása és fokozatos hűlése keletkezésének idején. A háttérsugárzás kö- kétféle folyamatot a csillagközi anyagra jel- mekkel. Az SDSS fedezte föl a távoli kvazárok során a plazma rekombinálódott, az atom- zös horizont alá tartozó celláiban az anyag lemző spektrumvonalak intenzitásaránya színképében a Gunn−Peterson-vályút: a z=6 magok befogták az elektronokat. Így a sugár- ugyanis rendezett mintázatba tudott alakul- (például: NII/Hα, OIII/Hβ) alapján lehet körüli kvazárok színképében a hidrogén zás számára nem átlátszó plazma átlátszó ni, itt az anyag mintegy összehangolódott, megkülönböztetni. A csillagontó galaxisok a Lyman-alfa vonalától rövidebb hullámhos�- anyagokká, semleges hidrogénné és részben ami a foltok jellegzetes, egy fok körüli mé- megfigyelések szerint kékek és kis koncentrá­ szakon folyamatosan jelen lévő jelentős ab- héliummá vált. A kozmikus háttérsugárzás retét okozta. A mikrohullámú háttérsugárzás ciós indexűek. A GALEX képein főleg a szorpció figyelhető meg. Ez arra utal, hogy a majdnem homogén eloszlású. Tökéletesen vizsgálatáért és a csúcsok értelmezéséért csil­lagontó galaxisok látszanak, de az aktív sugárzás kezdetben semleges hidrogénben ho­mogén anyagból viszont nem alakult ítélték oda a 2006-os fizikai Nobel-díjatJohn galaxisok 10 %-a is megjelenik, a ROSAT haladt, amely a sugárzás elnyelésével ionizá- volna ki a mai inhomogén Univerzum: ennek C. Mathernek és George F. Smootnak. Láthat- viszont leginkább az utóbbiakat látta. lódott. A közelebbi kvazárok színképében megfelelően a COBE- és WMAP-műholdak juk-e ennek a szerkezetnek a nyomát a mai A csillagontó galaxisok 60 mikrométeren nem folytonos, hanem eseti jellegű Lyman- megtalálták az 1/10 000 nagyságrendnyi elté- Világegyetem szerkezetében? A kozmológiai 1 magnitúdóval fényesebbek az átlagos gala- alfa abszorpciós vonalakat láthatunk (Lyman- réseket mutató lokális csomósodásokat, fol- modellek sze­rint a mai galaxisok eloszlásában xisoknál. Ennek három lehetséges oka van: a alfa erdő), jól mutatva, hogy a korai csillagok tokat, azaz anizotrópiát is. Ezek közül leggya- nagyon nagy méretű csomókat kell keresni, csillagontó galaxisokban a por melegebb az sugárzásától a semleges hidrogén elkezdett koribb a mintegy egy foknyi látszó területű annál is jóval nagyobbat, mint egy óriás átlagosnál; a por több az átlagosnál; a beeső ionizálódni, és semleges állapotban csak el- foltok csoportja. galaxishalmaz. 1192 1193 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabó M. Gyula • Égboltfelmérések… A nagy léptékű szerkezet és a háttérsugárzás amit a különböző modelleknek reprodukál- LISA-műholdak pályára bocsátása, aminek szekapcsolását. Az internet és a kutatói mo- összevetése: A nagy léptékű szerkezet vizsgála- niuk kell. célja a gravitációs hullámok fölfedezése és a bilitás szintén napjainkra eső gyors fejlődése tára az irány- és távolságinformációk közvet- gravitációs megfigyelő csillagászat megalapo- lehetővé tette, hogy ezekbe a kutatásokba A közeljövőben várható eredmények len téri ábrázolása az egyik lehetőség. A 2dF zása lesz. E területnek az a különleges jelen- nagyon sok kutató kapcsolódhasson a világ és az SDSS alapján az ég különböző szeleteit A jövőben több nagytávcsöves földi és űrtáv- tősége, hogy gravitációs hullámok segítségé- bármely tájáról, és létrejöttek az égboltfelmé- vizsgálva mindenütt egy jellegzetes, szivacsos csöves égboltfelmérés indul. A Pan-STARRS vel beláthatunk a háttérsugárzás mögé, a rések sajátos, nagy szellemi potenciált felhal- szerkezetet látunk: a galaxisok szálakban és optikai felmérés a Hawaii Egyetem négy da­ Világegyetem korai állapotába. Az úttörőnek mozó, interkontinentális asztrofizikai műhe- falakban csoportosulnak, és az ezekből ös�- rab 1,8 méteres távcsövére épül. A 2007−2010 nevezhető LISA már akkor is sikeres lesz, ha lyei. Az égboltfelmérési módszer máris sok szeálló szövet alkotja ezt a nagy léptékű közöttre tervezett projekt adatai egyelőre nem egyáltalán talál gravitációs hullámot. A rend- izgalmas megfigyeléshez és meglepő válaszok- szerkezetet. Ennél egyszerűbben is vizsgálhat- nyilvánosak. A Large Synoptic Survey szer három műholdból fog állni, amelyek hoz vezetett, de ezek alapján is csak sejteni juk azonban a galaxisok eloszlását kétpont- Telescope (LSST) egy 8,4 méteres, egytükrű egymástól ötmillió kilométerre keringenek, lehet a benne rejlő jövőbeni lehetőségeket. korrelációs függvényekkel: azt figyeljük meg, távcső lesz, amely 15 másodperc expozícióval a gravitációs hullámok a közöttük lévő távol- A szerző köszöni az MTA Bolyai János hogy egy adott galaxistól adott távolságra 24,5 magnitúdóig örökíti meg az eget a kö- ságokat változtatják majd. A műholdak tá- Posztdoktori Ösztöndíj, az OTKA K 76816 milyen valószínűséggel találunk további ga- vetkező évtized közepétől. A kamerafej ember volságát lézeres módszerrel kell majd megmér­ és az MTA Lendület Fiatal Kutatói Program- laxisokat. Kiderült, hogy a galaxisok eloszlá- méretű, 3500 megapixeles CCD-elrendezés ni, hiszen a szokványos gravitációs hullámok ja támogatását. sa nem véletlenszerű: egy adott galaxistól lesz, a műszer látómezeje 10 négyzetfok. Ilyen még ilyen nagy kartávolságok mellett is csak távolodva egyre kisebb valószínűséggel talá- módon az egész eget nagyjából háromnapon- atomi méretű változásokat okoznak. Kulcsszavak: égboltfelmérés, csillagászati meg- lunk egy másikat, míg kb. 300 millió fényévet ta végigméri majd a műszer! A várakozások Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a figyelési technikák, műholdak, virtuális obszer- meghaladó távolságban ez a valószínűség szerint az LSST föl fogja fedezni a Földre számítástechnika (adatbányászat, képfeldol- vatórium, Naprendszer, kisbolygók, a Tejútrend­ „beáll” egy konstans értékre. Ez azonban még veszélyes összes kisbolygót, a főövben lévő gozás), a műszertechnika és az űrtechnika szer szerkezete, Lokális csoport, galaxisok, ga­la­ nem a korai Univerzum csomósodásaiból kisbolygókat 500 méter átmérőig, az összes fejlődése egyszerre tette lehetővé az összes xishalmazok, a Világegyetem nagy léptékű származó szerkezet. RR Lyrae változócsillagot 250 ezer fényéven hullámhossz elérését és az egyes adatok ös�- szerkezete Az SDSS majdnem ötvenezer távoli vörös belül, a mira típusú változócsillagokat 2,5 galaxis alapján végezte el a fönti vizsgálatot, a millió fényéven belül; évente fölfedez és kimér IRODALOM Szabó M. Gyula (2006): Nagy égboltfelmérések a kiválasztott galaxisok átlagos vöröseltolódása 3500 szupernóvát. A program töredékidejében Csabai I. (2004): A Világegyetem térképe. Természet csillagászatban. Fizikai Szemle. 56, 12, 403−407. 0,32 volt, az elért térfogat 90 milliárd köb- 10–20 perces expozíciókkal galaxishalma­zok­ Világa. 135, 7, Szabó M. Gyula (2006): Szupernóvák megfigyelése − Kiss László (2005): Vörös óriás változócsillagok. In: Holl hogyan tovább? Meteor. 12, 37−42. fényév. Eredményeik szerint a galaxisok el- ról végeznek megfigyeléseket (öt látómező, András – Mizser A. – Taracsák G. (szerk.): Meteor Szabó M. Gyula (2007): Égboltfelmérések kozmoló- oszlásának csomósodása (kétpont-korrelációs 50 négyzetfok), s ezek eredményeképpen még csil­lagászati évkönyv 2006. MCSE, Bp., 228−244. giája. In: Benkő József – Mizser Attila (szerk.): függvénye) 450−550 millió fényév között kis tízezer szupernóva fölfedezése várható évente, Szabados László (2000): A mikrováltozó-csillagászat és Meteor csillagászati évkönyv 2008. Magyar Csillagá- növekedést mutat (barioncsúcs), ami arra utal, azaz évente egy nagyságrenddel több, mint a a mega-változócsillagászat felé. In: Mizser Attila – szati Egyesület, Budapest, 266−285. o. Szabados L. – Taracsák G. (szerk.): Meteor csillagá- Szabó M. Gyula (2007): Galaxisunk felmérése. Mete- hogy a galaxisok szerkezetében ilyen méretű történelem előtti időktől máig összesen! szati évkönyv 2001. MCSE, Budapest, 237–248. or. 37, 7–8, 33−37. „óriáscsomók” is megjelennek − igaz, ezekben Az űrcsillagászatban továbbra is helye lesz a sűrűsödés a környezetükhöz képest szinte az égboltfelméréseknek. Az ESA 2009-ben elenyészően csekély. Ez a szerkezet az akusz- indított Planck-műholdja a háttérsugárzást tikus hullámok rég keresett maradványa! vizsgálja majd a WMAP-nél kétszer jobb Látva a háttérsugárzásban az első csúcs szög- felbontással. Várható, hogy a későbbi Világ- méretét és ismerve a most talált barioncsúcs egyetem hatásait is ezzel a felméréssel lehet skálahosszát, végül egy „abszolút méterrudat” majd először részletesen megvizsgálni. A leg­ kaphatunk, amely a kozmikus háttérsugárzás egzotikusabb vállalkozás kétségtelenül az keletkezéséig ér. Ennek a méterrúdnak a ESA−NASA már működő LIGO−VIRGO hossza szintén fontos kozmológiai paraméter, interferométere, és ennek továbbviteleként a 1194 1195 Magyar Tudomány • 2009/10 Kiss L. László • Mire a Nap megvénül (Butler et al., 2006). Azaz, Napunk jövője az lógia) szolgáltatja, melynek módszerei nagy­ idegen naprendszerek lehetséges sorsáról is mértékben hasonlítanak a geofizikusok sze- sokat elárul. izmikus vizsgálataiéhoz. Miként a földren- Mire a Nap megvénül Napunkra pillantva a különböző hullám- géshullámok terjedése bolygónk belsejében 1 hosszakon készült képek más és más tarto- elárulja a mechanikai tulajdonságok változá- Kiss L. László mányokat mutatnak be, melyek a forrongó sát egészen a Föld magjának határáig, ugyan- az MTA doktora, tudományos tanácsadó, naplégkör hőmérsékleti, ionizációs, mágneses úgy a csillagokban kialakuló állóhullámok MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet stb. tulajdonságait teszik meghatározhatóvá. frekvenciáinak megmérése, majd elméleti [email protected] A színképelemzés rendkívül hatékony mód- modellekkel való összehasonlítása is lehetővé szere segítségével nagyon pontosan megállapít­ teszi a csillagbelsők szerkezetének feltérképe- Napunk csillagászati értelemben kis tömegű hetővé. Mindezek együttesen a csillagfejlődé- hatjuk a látható fényt kibocsátó tartományá- zését. A pulzáló változócsillagok oszcillációi törpecsillag, amely önszabályzó termonukle- si elméletek nagyon pontos kidolgozását is ban mintegy 5800 K hőmérsékletű gázanyag különösen akkor hasznosak részletes szeiz- áris erőműként megteremti életünk fizikai eredményezték, így általában véve a csillagok pontos összetételét. A felszíni hőmérsékletből, mológiára, ha nagyon nagyszámú független alapjait. Cikkünkben áttekintjük a Naphoz evolúciójában is egyfajta etalon a Nap, mely- csillaglégköri paraméterekből viszonylag rezgési állapot, ún. módus gerjesztődik egy- hasonló csillagok fejlődését, a kapcsolódó nek jelenlegi állapotából nagy pontossággal egyszerű feltevésekkel megbecsülhetjük a szerre, ebben az esetben ugyanis a különböző jelenségek hát­terét és következményeit, illet- rekonstruálhatjuk a Nap típusú csillagok Nap belsejében uralkodó viszonyokat. Az hullámhosszú módusok eltérő mélységű ré- ve megpróbáljuk elképzelni, milyen lesz a mai múltját, illetve előre jelezhetjük jövőjüket. asztrofizika korai eredménye, hogy Napunk tegeket mintavételeznek (1. ábra). Naprendszer kb. 7,6 milliárd év múlva, ami- A csillagok kezdeti tömegfüggvénye, azaz magjában sok millió fokos hőmérséklet és A Naphoz hasonló csillagok szoláris osz- kor központi csillagunk vörös óriássá felfú- a különböző tömegű csillagok gyakorisága hatalmas nyomás uralkodik, amely megterem­ cillációi kínálják mindeddig a legpontosabb vódva a Föld jelenlegi pályaméretét megha- egy egyszeri csillagkeletkezési esemény során, ti a fúziós reakciók stabil fennmaradását igen módszert asztroszeizmológiára. A Napunktól ladóan kitágul. széles tömegtartományon keresztül jól köze- hosszú időn keresztül. Napunk anyagának nem túlzottan eltérő tömegű és hőmérsékle- líthető egy hatványfüggvénnyel, melynek a kb. 73 %-a hidrogén, majdnem 25 %-a hélium, tű égitestekben kb. a csillagsugár külső negye­ Pillantás a Nap belsejébe kitevője -2 közelébe esik (Salpeter, 1955; és a nehezebb elemek (csillagászati szóhaszná­ dét a konvektív zóna teszi ki, ahol a forrásban Napunk a csillagászat egyik legfontosabb Kroupa, 2002). Ez azt jelenti, hogy a csillag- latban ez utóbbiakat együtt fémeknek hívjuk) lévő vízhez hasonlóan forró buborékok emel­ etalonja, hiszen tömegét, sugarát, kisugárzott keletkezés folyamatai a kis tömegű égitestek aránya valamivel kevesebb, mint 2 %. Jelenleg kednek fel, majd lehűlve, süllyednek vissza. fényteljesítményét (luminozitását) általában kialakulását részesítik előnyben, aminek kö- központi csillagunk magjának anyaga mint- A buborékok véletlenszerű mozgása által kel­ ezen mennyiségek egységeként használjuk: vetkezménye, hogy Tejútrendszerünk legtöbb egy 15 millió fokos hőmérsékletű és 150 ezer tett nyomásváltozások (a csillag gázanyagának 3 így beszélünk tizenöt naptömegű (MNap) fe- csillaga a Naphoz hasonló vagy még kisebb kg/m sűrűségű hidrogén és hélium keveréke, „bugyogása”) az egész csillagra kiterjedő olyan kete lyukakról, ezer napsugarú (RNap) vörös tömegű törpecsillag. Ugyanakkor az is követ- melyben a hidrogén folyamatosan héliummá rezgéseket váltanak ki, melyek a konvektív szuperóriásokról vagy éppen százezer naplu­ kezik ebből, hogy ha Napunk szerkezetét és alakul. Ebből a tényből két fontos következ- gerjesztés nélkül erősen csillapított módusok­ minozitású (LNap) hiperóriás csillagokról. fejlődését megértjük, akkor a csillagok több- tetés vonható le: (i) Napunk jelenlegi állapo- hoz tartoznak. A Nap esetében ezek jellem- Leg­közelebbi csillagként az asztrofizikai el- ségének sorsáról meglepően pontos informá- tának élettartamát a fúzióra képes hidrogén zően ötperces periódusú oszcillációk, melyek méletek legfontosabb kalibrációs tesztobjek- ciókat tudunk leszűrni az asztrofizika törvé- mennyisége határozza meg; (ii) egy adott valójában sok-sok ezer egyedi módus folyama­ tuma, melynek fizikai jellemzői igen ponto- nyeire alapozva. Mindez többek között azért csillag magjának héliumtartalma igen érzé- tosan változó gerjesztése és csillapítása ered- san ismertek. A közelség miatt felszíni rész- is jelentős, mert a más csillagok körül kerin- keny az égitest korára, tehát ha meg tudjuk ményeként figyelhetők meg. letei nagy szögfelbontással tanulmányozhatók, gő bolygókra vonatkozó forradalmi felfede- becsülni a magbéli hélium arányát, hatékony Az asztroszeizmológia legmagasabb szint- a Nap által kibocsátott fotontenger színképi zések az elmúlt tizenöt évben megmutatták, korbecslési módszer hullhat ölünkbe. jét a szeizmikus inverzió jelenti, amelynek elemzése igen érzékeny vizsgálatokat tesz le- hogy a bolygórendszerek igen gyakoriak, pél­ Feltehető a kérdés: hogyan lehet következ­ során a mért rezgési frekvenciákból megha- dául a csillagukhoz igen közel keringő, ún. tetni Napunk vagy más csillagok magjának tározzuk a csillag belsejében érvényes lokális 1 A Lendület Fiatal Kutatói Program egyik nyertes forró Jupiter típusú óriásbolygók a Nap típu- héliumtartalmára? A választ az asztroszeiz­ hangsebesség értékét a központtól mért távol­ pályázója (a szerk.) sú csillagok legalább 3–4 %-ára jellemzők mológia (a Nap speciális esetében helioszeizmo­ ság függvényében. Mivel ez az érték a sűrűség, 1196 1197 Magyar Tudomány • 2009/10 Kiss L. László • Mire a Nap megvénül a hőmérséklet és a plazma átlagos molekulá- re vonatkozó részletes szimulációk alapján az melyeket a nukleáris asztrofizika mindmáig tömegű objektumok alig néhány millió év ris tömegével jellemzett kémiai összetétel asztroszeizmikus vizsgálatokkal valódi precí- nagyenergiás kísérletekkel, illetve nagyon alatt elhasználják a fúziós reakciókra képes függvénye, a teljes inverzióból olyan paramé- ziós asztrofizika válik lehetségessé, hiszen a pontos számításokkal igyekszik pontosítani nukleáris üzemanyagukat, aminek bekövet- terek is levezethetők, mint a csillagmag pon­ Nap típusú csillagok tömegét, sugarát és ko­ − kulcsfontosságú szerepet játszanak a fejlődé- keztével roppant nagy energiafelszabadulással tos mérete, az ionizációs állapotokban bekö- rát rendre 5 %, 3 % és 10 % relatív hibával meg si modellek technikai részleteiben. Nagy járó szupernóva-robbanás zárja fejlődésüket. vetkező hirtelen változások pontos elhelyez- lehet határozni (Kjeldsen et al., 2009). Mind- vonalakban azonban már bő fél évszázada Az evolúcióra vonatkozó részletes modell- kedése, a konvektív zóna és az alatta levő su­ ez a csillagok belső szerkezetére és fejlődésére ismerjük a csillagok fejlődését, aminek pon- számítások alapján tudjuk, hogy minden gárzási zóna mérete, de még az egész csillag vonatkozóan forradalmian új eredményekre tos lefutása elsősorban az égitestek kezdeti csillag a luminozitást a hőmérséklet függvé- forgási állapotának változása is a mélység fog vezetni a következő évtized elején. Érde- tömegétől függ. A Napunkhoz hasonló csil­ nyében ábrázoló Hertzsprung−Russell-dia­ függvényében (a terület friss áttekintését lásd mes megemlíteni, hogy a kutatásokban az lagok élettartama néhány milliárdtól néhány gram (HRD) fősorozatán kezdi életét, amikor például Aerts et al., 2008). MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati tízmilliárd évig terjed, végállapotuk pedig a magbéli hidrogén–hélium fúzió felelős az A legrészletesebb vizsgálatokra mindeddig Kutatóintézetből is sokan részt vesznek a lassan hűlő elfajult törpecsillag, egy fehér energiatermelésért. A kis és közepes tömegű csak a Nap esetében kerülhetett sor, mivel CoRoT és a Kepler asztroszeizmológiai tudo­ törpe. Ezzel szemben például a 10–15 nap­ csillagokban (kb. fél és öt naptömeg között) még a legfényesebb közeli, Nap típusú csil- mányos konzorciumaiban. lagok szoláris oszcillációit is egészen a legutób- A fejlődés útjai bi évekig szinte lehetetlen volt detektálni. Mára a helyzet alapvetően megváltozott, a Amennyiben kellő részletességgel ismerjük nagyon érzékeny sebességmérések mellett az egy csillag pillanatnyi belső szerkezét, a mag- ultraprecíz fotometriai űrtávcsövek (CoRoT, jában zajló energiatermelés magfizikai folya- Kepler) is beszálltak a Nap típusú csillagok matai determinálják a későbbi állapotok mérésekkel nagy kihívást jelentő oszcilláció- alakulását. Érthető, hogy a különböző mag- inak tanulmányozásába. A Kepler-űrtávcső- átalakulási reakciók hatáskeresztmetszetei −

1 ábra • Hullámterjedés a Nap belsejében • a – a felszín közelében gerjedő nyomási hullámok (p-módusok) behatolási mélysége erősen függ a frekvenciától: minél nagyobb a frekvencia, azaz rövidebb a hullámhossz, annál inkább a felszín közelében marad az adott hullám. b – a mag közelében gerjedő g-módusok (amelyeknél a visszatérítő erő a gravitáció) nem képesek 2. ábra • Egy 1 naptömegű fémszegény csillag evolúciós útvonala a Hertzsprung−Russell- kijutni a csillag felszínéig (Kiss 2008). diagramon (Castellani et al., 2003 modelljei alapján). 1198 1199 Magyar Tudomány • 2009/10 Kiss L. László • Mire a Nap megvénül a magbéli hidrogén elfogytával az energiater- energiatermelés újra kikerül a csillag magjá- melés kikerül a magból az azt övező hidrogén­ ból az azt övező, héliumban és hidrogénben égető héjba. Mindeközben a csillag megkez- gazdag héjakba. Ekkor a luminozitás újra di vándorlását a HRD jobb felső sarka felé, megnő, emiatt a csillag újból felfúvódik vörös azaz luminozitása megnő, felfúvódik, hőmér- óriássá, hőmérséklete pedig ismét lecsökken séklete pedig lecsökken (2. ábra). Ekkor be- 3000−4000 K közé. Ezt a második vörös szélünk (első) vörös óriáságról (Red Giant óriáságat hívjuk aszimptotikus óriáságnak Branch – RGB), amihez jól meghatározott (Asymptotic Giant Branch – AGB), ahol a maximális luminozitás tartozik. A számítások csillagok fejlődése markáns fordulóponthoz szerint a csillagok tömegétől szinte teljesen érkezik: a több száz napsugárra való kitágulás független az RGB tetejének (tip of the Red miatt a csillag anyagának külső részei igen Giant Branch – TRGB) luminozitása, ami távol kerülnek a tömegközépponttól, azaz a így jól használható távolságindikátor is egyben. szökési sebesség néhány km/s-ra csökken le. A TRGB-t a csillagok akkor érik el, ami­kor Ilyenkor a legkisebb instabilitások is erős tö­ a héliummá átalakult magban beindul a megvesztési folyamatokat indítanak el, ame- hélium szénné való átalakulása; ehhez a lyek végén a csillag tömegének jelentős része 4. ábra M csillag tömegének legalább 0,5–0,6 naptöme- (akár 80−90 %-a is!) ledobódik, létrehozva • Egy 5 Nap tömegű AGB-csillag belső szerkezete. A magot övező héjak méretét meg gűnek kell lennie. A hélium fúziója szén­né egy lassan táguló gázfelhőt, amit a csupasszá kellett százszorozni az ábrázolhatósághoz (Carroll – Ostlie, 1996 nyomán). hirtelen kezdődik, ami érdekes módon a csil­ váló, forró csillagmag intenzív sugárzása fény­ lag összehúzódásával és felmelegedésével jár. lésre gerjeszt. Ekkor születik meg egy új pla­ jellegzetes (4. ábra). Legbelül az energiát nem kihat a pulzáció és a tömegvesztés dinamiká- Amikor a magbéli hélium nagy része át- netáris köd (3. ábra), közepén a lassan hűlő, termelő, szénből és oxigénből álló mag van, jára. A csillag és burka sokszorosan csatolt alakul szénné, hasonló folyamat játszódik le, akkorra már általában szénből és oxigénből amelynek mérete a csillag sugarának egy ez- rendszerként fogható fel, amelyben a pulzáció mint az első vörös óriáságra kerülés előtt: az álló csillaggal, ami csillagászati léptéken rövid relékét sem éri el. Körülötte hélium- és hidro­ csak egy a sok ismeretlen között (5. ábra). idő múlva a fehér törpék közé kerül, min- génégető héjak találhatók, melyeket egy hé- Érdemes megjegyezni, hogy a vázolt csil­ denféle további energiatermelés nélkül. liumból álló réteg választ el. A csillag mére- lagfejlődés fontos kísérőjelenségei a csillagok A 2. ábrán ezt az útvonalat láthatjuk egy tének több mint 99 %-át a hidrogénből és különböző instabilitásai. A vörös óriások te- egy naptömegű fémszegény csillagra, elmé- héliumból álló felfúvódott burok teszi ki, kintetében két alapvető instabilitás említhető leti számítások alapján (Castellani et al., 2003). amelynek nagy részében a konvektív energia- meg: a pulzációs és az energiatermelési insta-

Az átlós vonalak jelzik az 1, 10 és 100 RNap terjedés dominál. Utóbbi jelenti az egyik bilitás. sugarú csillagok helyét. Jól látszik, hogy a legnagyobb nehézséget a csillagok modellezé­ A pulzációs instabilitás a csillagok periodi-

Napunkhoz hasonló csillagok kb. 200 RNap sében, mivel a turbulens konvektív zóna vi- kus kitágulásával és összehúzódásával kapcso- méretig fúvódnak fel, miközben hőmérsék- selkedésének kiszámítása a legnehezebb latos, amelyet hasonló folyamatok gerjeszte- letük 3500 K-re csökken. A modellek egyelő- hidrodinamikai feladatok közé tartozik. nek, mint a többi klasszikus (pl. RR Lyrae és re bizonytalanok mind az RGB, mind az A jelenleg is válaszra váró sok kérdés oka cefeida típusú) pulzáló változócsillagban. A 3. ábra • A Tojás-köd. A fák évgyűrűihez ha­ AGB tetején, ahol a tömegvesztés figyelembe a vörös óriáscsillagok rendkívül összetett vi- nagy luminozitás és sugár, valamint a viszony- sonló koncentrikus gyűrűk az aszimptotikus vétele az elméleti számításokban rendkívül selkedése. A konvekció által dominált burok lag kis tömeg következménye, hogy a pulzá- óriáságon jelentkező, idősza­kosan erősebb nehéz. folytonosan megy át a csillagközi térbe, mi- ció időskálája sokkal hosszabb, mint az em- tömegvesztési folyamatokra utalnak. A két Napunk fejlődése jelenleg nagyjából fél- közben a fotoszféra a Nap fotoszférájánál lített klasszikus pulzáló változókban. Míg egy átlós „fénysugár” a központi csillag fénye, ami úton jár a fősorozati állapot kezdete és az nagy­ságrendekkel vastagabb zóna. Eközben száz napsugarú és nyolc naptömegű cefeida a csillag körüli porburokból a sugarak irányá- aszimptotikus óriáság között. Az utóbbi álla- a csökkenő hőmérséklettel először molekula-, 15–20 napos periódussal tágul ki és húzódik ban tud csak kijutni (NASA/HST/STScI). potban lévő csillagok belső szerkezete nagyon majd porképződés indul be, ami egyaránt össze, addig egy kétszáz napsugarú és egy 1200 1201 Magyar Tudomány • 2009/10 Kiss L. László • Mire a Nap megvénül az első vörös óriásági (RGB) Napra 0,332 tartani. Ezután csillagunk elfejlődik az AGB- nap­tömeg elvesztését jósolják, mintegy 7,59 re, majd ennek tetejét elérve az utolsó nagy milliárd év múlva. Ekkor Napunk sugara a tömegvesztési hullám végén egy nagyjából jelenleginek 256-szorosa lesz, ami jelentősen fél naptömegnyi fehér törpét hagy maga után,

nagyobb, mint most a Föld 215 RNap értékű egy rövid életű planetáris köd gerjesztésének pá­­lyasugara. Viszont csillagunk tömege szin­ látványos epizódjával. te pontosan kétharmad részére csökken, ami­ Szintén izgalmas kérdés, hogy mi történik nek következtében a földpálya mérete mint­ a Nap lakhatósági zónájával. Ez az a távolság- egy másfélszeresére nő. (Érdemes megjegyez- tartomány csillagunk körül, melyen belül a ni: Napunk később, az aszimptoti­kus óriás- földi típusú élet számára kedvezőek a körül- ágon sem lesz ettől nagyobb, ugyan­is addig- mények (lásd Kereszturi Ákos tanulmányát ra jelenlegi tömegének 45 %-át elveszti, ma- e cikkgyűjteményben). Jelenleg a Naprend-

ximális sugara az AGB-n alig 180 RNap körül szerben kb. 0,9 és 1,4 csillagászati egység várható.) között húzódik a lakhatósági zóna, amit Föl­ Noha ennek alapján azt gondolhatnánk, dünk kb. egymilliárd év múlva a forró olda- hogy Földünk meg fog menekülni, Klaus- lon elhagy a Nap fejlődése miatt. Mintegy Peter Schröder és Robert Connon Smith ötmilliárd év múlva a lakhatósági zóna 1,3 és számításai szerint a hatalmasra nőtt Nap ár- 1,9 CSE között lesz, ami a kitágult földpályát 5. ábra • Az AGB-csillagok rendkívül összetett rendszerek. Ez a sematikus ábra kísérletet tesz apályhatásai, illetve a kiterjedt, jelenleginél nem fogja magában foglalni. Az RGB tetejét a csillagmagtól a csillagközi térig terjedő tartományok elkülönítésére, a bennük lejátszódó sokkal sűrűbb alsó légkörének fékező hatása elérve a majdnem háromezerszeres luminozi­ fizikai és kémiai folyamatok alapján (Josef Hron [Bécsi Egyetem] nyomán) együttesen azt fogják eredményezni, hogy tás-növekedés eredményeként a lakhatósági Földünk bespirálozik a vörös óriás Nap bel- zóna kikerül 50 és 70 csillagászati egység közé, naptömegű vörös óriás 200–300 napos perió­ Naprendszerrel ama távoli jövőbe eső állapot- sejébe, ahol a fékezés megugrásával bolygónk- azaz a Kuiper-öv jelenleg fagyott üstökösmagjai dusokkal jellemezhető. ban, amikorra Napunk vörös óriássá fúvódik ra a teljes megsemmisülés vár. Viszont a je- várhatóan mind elpárolognak az óriási Nap Ezzel szemben az energiatermelési instabi- fel. Mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Nap lenleg 1,15 csillagászati egységnél (1 csillagá- sugárözönében. A Jupiter és Szaturnusz jég- litás (héliumhéj-villanásként, illetve termális luminozitása a jelenleginek mintegy 70 %-a szati egység [CSE] a Föld átlagos távolsága a holdjai rövid időre óceánholdakká válnak, pulzusként is szokás emlegetni) a hidrogén- és volt, azóta pedig a kisugárzott fényteljesítmény Naptól, kb. 149,6 millió km) távolabbi boly- majd várhatóan azok is elpárolognak, s csak héliumégető héjak időben változó viselkedé- egyenletesen növekedett a csillagfejlődés gók, azaz már a Mars is túl fogja élni a Nap szilárd kőzetmagjuk éli túl a megvénült Nap séhez köthető, jellemző időskálái néhány száz eredményeként. Meddig fog ez tartani, és maximális felfúvódását. Érdekesség, hogy a néhány millió évig tartó fellángolását. Mire évtől százezer évig terjednek. Közvetlenül és milyen következmények várhatók? tizenkét milliárd évnyi lassú fejlődés után 130 millió évvel később újra vörös óriássá lesz emberi időskálán megfigyelhető hatásuk a Érdekes felismerés, hogy a válasz bizony- Na­punk bolygóelnyelő fejlődési fázisa mind- csillagunk, addigra már csak egy kiégett és pulzációs periódus változása, amely effektust talanságát domináló tényező Napunk tömeg- össze ötmillió évet vesz igénybe: ennyi idő elpárolgott bolygórendszer maradványai kí- mindeddig néhány vörös óriás változócsillag- vesztése, melynek becsült legnagyobb értéke alatt jut keresztül az egyre hidegebb, kései Nap sérik végig a csillagfejlődés utolsó stációin. ban sikerült kimutatni (például Gál – Szat­ viszonylag jól meghatározott. A tömegvesztés fotoszférája a belső bolygórendszeren. Az má­ry, 1995). eredményeként a bolygópályák tágulni fog- RGB tetejét elérve begyullad a magbéli héli- Kulcsszavak: asztrofizika, csillagfejlődés, Nap, nak, de például Földünk Nap általi elnyelé- um, ami kb. százharminc millió évig fog ki- vörös óriás, a Föld jövője A Nap és a bolygórendszer távoli jövője sével kapcsolatban meglehetősen sok az el- Noha emberi léptékkel a klímaváltozás és lentmondás a szakirodalomban. Egy nemré- glo­bális felmelegedés sokkal sürgetőbb prob- giben megjelent tanulmány (Schröder − Con­ léma, nem érdektelen azt sem megvizsgálni, non Smith, 2008) szerint a jelenleg legpon- hogy mi fog történni Földünkkel, illetve a tosabbnak tekintett tömegvesztési modellek 1202 1203 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabados László • A csillagászat az űrbe települ…

IRODALOM (szerk.): Meteor Csillagászati Évkönyv 2009. MCSE, Aerts, Conny et al. (2008): The Current Status of Budapest,184–198. Asteroseismology. Solar Physics. 251, 3–20. Kjeldsen, Hans et al. (2009): Measurements of Stellar Butler, R. Paul et al. (2006): Catalog of Nearby Exo- Properties through Asteroseismology: A Tool for planets. Astrophysical Journal. 646, 1, 505–522. Planet Transit Studies. In: Proceedings IAU Symposium A csillagászat az űrbe települ Carroll, Bradley W. − Ostlie, Dale A. (1996): An Intro- No. 253. Cambridge University Press, 309. duction to Modern Astrophysics. Addison-Wesley, Kroupa, Pavel (2002): The Initial Mass Function of – vagy mégsem? Castellani, Vittorio et al. (2003): Stellar Evolutionary Stars: Evidence for Uniformity in Variable Systems. Models for Magellanic Clouds. Astronomy and Science. 295, 82–91. Szabados László Astrophysics. 404, 645. Salpeter, Edwin E. (1955): The Luminosity Function az MTA doktora, tudományos tanácsadó, Gál János – Szatmáry Károly (1995): T Ursae Minoris: and Stellar Evolution. Astrophysical Journal. 121, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet A Mira Star with Rapidly Decreasing Period. Astro­ 161-167. http://adsbit.harvard.edu/cgi-bin/nph- [email protected] nomy and Astrophysics. 297, 461–464. http://adsabs. iarticle_query?bibcode=1955ApJ...121..161S harvard.edu/full/1995A&A...297..461G Schröder, Klaus-Peter – Connon Smith, Robert (2008): Kiss László (2008): Válogatás a változócsillagászat új Distant Future of the Sun and Earth Revisited. eredményeiből. In: Benkő József – Mizser Attila Monthly Notices of the Royal Astronomical Society. A csillagászati megismerés elsősorban a táv- sével került előtérbe. A 19−20. században 386, 1, 155–163. csöves megfigyeléseken és az azok során ka- alapított csillagászati obszervatóriumok közül pott adatok megfelelő értelmezésén alapul. sokra (köztük a budapestire és a bécsire is) Az Univerzumot hatalmas és kimeríthetetlen jellemző, hogy létesítésük idején még a város laboratóriumként is felfoghatjuk. Csakhogy szélén vagy azon kívül voltak, de napjainkra ebben a laboratóriumban a jelenségek adott belterületre esik a helyük, és a világvárosi körülmények között zajlanak le, amelyeket a fények erősen korlátozzák az ottani észlelési megfigyelőnek nem áll módjában megvál- lehetőségeket. toztatnia − ellentétben más tudományágak, A világtól távol, az Univerzumhoz közel például a fizika, kémia, biológia laboratóriu- mi kísérleteivel. Az Univerzum mint különle­ Egy-egy új obszervatórium helyének megvá- ges laboratórium sajátosságai közé tartozik az lasztásánál ezért nemcsak a derült vagy fel- is, hogy az anyag szélsőséges, földi laborató- hőtlen éjszakák várható száma alapján dön- riumokban esetleg nem is reprodukálható tenek, hanem az is lényeges szempont, hogy kö­rülmények között vizsgálható. A csillagkö- nagyvárosoktól és iparvidékektől minél távo- zi anyag sűrűsége például nagyságrendekkel labbra kerüljenek az érzékeny megfigyelőmű- kisebb, mint a Földön előállítható legritkább szerek. Európában ma már nincs is megfele- vákuumban. A csillagok belsejében uralkodó lő hely a kis felületi fényességű, ezért halvány nyomást és hőmérsékletet sem tudjuk földi galaxisok megfigyelésére. A 20. század utolsó anyaggal tartósan megvalósítani. évtizedeitől egyre gyakoribb, hogy az egyes Az égitestek és az Univerzumban előfor- országok nem saját területükön létesítenek duló jelenségek vizsgálatát az is nehezíti, hogy csil­lagászati obszervatóriumot, hanem másutt a nagy távolság miatt egészen gyenge a tőlük − esetleg más kontinensen −, ahol a költséges hozzánk érkező jel. A csillagászoknak ezért távcsövek és az azokra szerelt detektorok ha­ természetes igénye az, hogy a megfigyeléshez tékony működtetéséhez legkedvezőbb az használt távcső minél nagyobb átmérőjű le- asztroklíma. gyen, az égbolt háttérfényessége pedig a le- Egy másik lényeges körülmény is amellett hető legalacsonyabb. Ez utóbbi szempont a szól, hogy a távcsövek messzebbre kerüljenek. civilizációs eredetű fényszennyezés elterjedé- A csillagászat ugyanis a távcső feltalálását kö­ 1204 1205 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabados László • A csillagászat az űrbe települ… vető évszázadokban Európára és Észak-Ame- központú ESO óriástávcsöveit, amelyek ten csillagászati célú űrszondákat az 1960-as Az 1990-es évek elejére a teljes elektromág- rikára koncentrálódott. Márpedig e kontinen­ Chile több ezer méter magas fennsíkjain ta- évektől kezdtek felbocsátani. neses színképtartományban sikerült áttekin- sekről a csillagos égnek egy tekintélyes része lálható obszervatóriumokban működnek. Mivel a detektálás az elektromágneses tést kapni az égboltról, bár nem egyforma sohasem látható. Olyan fontos csillagászati színkép egyes tartományaiban egymástól részletességgel. Meglepő módon, az ultraibo- Az űrcsillagászat kialakulása és kiteljesedése objektumok vannak az égbolt déli félgömb- eltérő módon történik, a csillagászati kutató- lya színképtartományban csak a 2003-ban jén, mint a két Magellán-felhő, a Tejútrend- Az Univerzum megismerését, a csillagászat szondák műszerezettségüktől függően meg- felbocsátott GALEX mérései alapján született szer legfontosabb kísérőgalaxisai, magának­ a ered­ményességét hosszú ideig korlátozta az, határozott hullámhossztartomány(ok) vizs- meg az első részletes égbolttérkép. A gamma- Tejútrendszernek a centruma, amely­be opti- hogy a megfigyelések csak a Föld felszínéről gálatára képesek. Az optikainál kissé rövidebb sugárzás tartományában az érzékelés említett kai hullámhosszakon nem lehet ugyan belát- történhettek. A földi légkör ugyanis csak egy hullámhosszú ibolyántúli sugarak hagyomá- sajátossága miatt a detektált fotonok beérke- ni (lásd Ábrahám Péter és Kiss Csaba tanul- töredékét engedi át a kívülről érkező elektro- nyos távcsövekkel is leképezhetők, de a leg- zési irányát csak pontatlanul lehet meghatá- mányát e cikkgyűjteményben), de a centrum mágneses sugárzásnak: a nagyjából 19 nagy- nagyobb energiájú (azaz legrövidebb hullám- rozni, ezért nem egyszerű a kozmikus gam- felé koncentrálódnak a gömbhalmazok, ga- ságrendet átfogó hullámhossztartományból hosszú) ultraibolya fotonokat már nem lehet maforrások azonosítása. Ezen úgy lehet segí- laxisunk lényeges alkotóelemei, egyben fej- a fél nagyságrendet sem kitevő (kb. 300−800 az optikai teleszkópoknál bevált módon fó- teni, hogy a gammasugárzást vizsgáló űrszon- lődéstörténetének fontos információhordo- nm közötti hullámhosszú) látható fényt, kuszálni. Az extrém UV-tartományba eső dákon röntgendetektorokat is elhelyeznek, zói. Az egyedi objektumok közül csupán egyet, valamint a milliméteres–méteres rádiósugár- su­gárzást, miként a röntgensugarakat is, sú- mert a kozmikus gammaforrások általában az Éta Carinae különleges csillagot, illetve az zást. Korlátozottan vizsgálható az infravörös roló beeséssel (ún. Wolter-távcsövekkel) lehet nagy energiájú röntgenfotonokat is kibocsá- azt burkoló ködöt említem: ez a nagy töme- tartomány egy része is, de csak olyan helyek- visszaverődésre kényszeríteni (Patkós, 1995), tanak, ebben a tartományban pedig már vi- gű csillag (a közelmúltban bebizonyosodott, ről, amelyek felett a földi légkör vízgőztartal- és a távcső fókuszsíkjában keletkező képet is szonylag jó a detektorok irányérzékenysége. hogy kettőscsillag) az 1840-es évek elején be­ ma elhanyagolható. E feltétel teljesüléséhez az optikaitól eltérő detektorokkal vizsgálják. Sőt, a 2004 óta működő Swift űrszonda fedél­ következett hirtelen kifényesedésével hívta fel többezer méter magas hegyekre kell telepíte- A gammasugárzás fotonjai pedig olyan nagy zetén a gamma- és röntgenérzékelőkön kívül magára a figyelmet. ni a mérőberendezéseket. Hasonlóképpen energiájúak, hogy képalkotásra azokat egy- optikai teleszkóp is van, amelynek segítségé­ Az égbolt déli felének alapos vizsgálata nagyon száraz az Antarktisz feletti levegőosz- előre nem sikerül befogni. A gammafotonokat vel egészen pontosan azonosítható, milyen­ csakis az Egyenlítőtől délre telepített nagy lop. A tengerszint feletti 4000–5000 m ma- bizonyos anyagokban történő elnyeletéssel irányból érkezik a gammasugárzás, esetleg­ távcsövekkel lehetséges. Elsőként a Harvard gasság és a tartós hideg egyaránt olyan egész­ detektálják, és egyenként számolják meg. Így konkrétan melyik égitest bocsátotta ki azt. College Observatory létesített délen (Peru- ségi kockázatot jelent az észlelők számára, a „gammatávcső” annál érzékenyebb, minél A minél tágabb hullámhossztartomány- ban) fiókállomást, a 19. század utolsó évtized­ amely szükségessé teszi az oda telepített csilla­ nagyobb térfogatú anyaggal tud kölcsönhatni ban végzendő megfigyelésekre azonban nem­ ben. A 20. század végére pedig már nemcsak gászati megfigyelőeszközök minél nagyobb a nagy energiájú gammasugárzás, ezért a csak a források azonosítása miatt van szükség. az vált természetessé, hogy a távcső más kon­ fokú távirányíthatóságát, automatizálását gammasugárzást vizsgáló szondák tekintélyes Ahhoz, hogy bármely égitest, kozmikus ob- tinensen van, mint az azt működtető anyain­ vagy éppenséggel autonóm működését. tömegűek. jektum vagy jelenség viselkedését megértsük, tézmény, hanem az is egyre gyakoribb, hogy Az ember mint biológiai lény, és az egész A látható fénytől a hosszabb hullámhos�- tulajdonságait meghatározzuk, lehetőleg a több ország közösen létesít megfigyelőállo- élővilág számára kedvező körülmény, hogy a szak felé haladva az infravörös tartomány teljes elektromágneses színképét ismerni kell. mást, vagy új távcsövet helyez el már meglé- Föld légköre elnyeli a kozmikus eredetű rönt­ következik. A legrövidebb hullámhosszú, ún. Például a Tejútrendszer centrumát és annak vő obszervatóriumban az Egyenlítőtől délre. gen- és gammasugárzást. A csillagászat szem­ közeli-infravörös sugarak még leképezhetők környezetét egyáltalán nem lehet látni optikai Napjainkban már a világ vezető obszervató- szögéből nézve viszont ez azt jelenti, hogy az optikai távcsövekkel, de a képalkotáshoz spe­ hullámhosszakon az abban az irányban riumának tekintik az Európai Déli Obszer- égitestek által kibocsátott, vagy a kozmikus ciális kamerák szükségesek, a kis fotonenergia koncentrálódó csillagközi anyag fényelnyelő vatóriumot (ESO), amelyet 1962-ben kor- jelenségek során létrejövő nagy energiájú miatt az optikai CCD-kamerák nem hasz- hatása miatt, de az infravörös és röntgentar- mányközi szervezetként alapított Belgium, sugárzás csakis az atmoszféra fölé juttatott nálhatók. A hosszabb hullámhosszú, azaz a tomány kárpótol a hiányzó optikai informá- Franciaország, Hollandia, az NSZK és Svéd- műszerekkel vizsgálható. távoli-infravörös színképtartományba eső cióért. Egészen más jellegű példa a Nap után ország, mára pedig tizennégy tagország (köz­ Már a legelső mesterséges holdakon is sugárzást már a rádiócsillagászati kutatások- legerősebb kozmikus röntgenforrás (Sco X-1) tük Ausztria és a Cseh Köztársaság) csillagá- voltak a csillagászok számára hasznos infor- nál megszokott műszerekkel gyűjtik össze és esete, amelyet egy 12 magnitúdós (tehát a szai használhatják alanyi jogon a müncheni mációkat szolgáltató mérőeszközök. Kifejezet­ vizsgálják (Kun, 1996). szabad szemmel még éppen láthatónál több 1206 1207 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabados László • A csillagászat az űrbe települ… mint százszor halványabb) csillaggal (V818 látómezejének közepe körüli szűk tartomány- csillagok és a Naprendszer kis égitestjeinek pedig a kettőscsillag keringésének pályasíkja Scorpii) azonosítottak. Egy vagy két hullám- ban hatásos. A légkörön kívül észlelő optikai fényességváltozását nyomon követve olyan a látóirányba esik (vagy azzal csak egészen kis hossztartományban tapasztalt viselkedésből távcsövek felbontóképességét (az egymástól fizikai jellemzőket is meg lehet állapítani, ame­ szöget zár be), a komponensek felváltva elta- többnyire nem lehet megbízhatóan következ­ még megkülönböztethető képrészletek kö- lyek más módon nem vagy csak sokkal kö- karják egymást, ami periodikusan ismétlődő tetni arra, hogy más tartományokban milyen zötti szögtávolságot) viszont nem a légkör, rülményesebben (például csupán nagy át­mé­ átmeneti fényességcsökkenéssel jár. Az ilyen lehet a szóban forgó objektum színképe − azt hanem a fizikai optika törvényei szabják meg, rőjű távcső igénybevételével végzett spektro- fedési kettőscsillagok fényességváltozásának észlelések alapján kell megállapítani. Azután tehát űrtávcsövekkel az elvileg elérhető leg- szkópiai mérések alapján) deríthetők ki. A nyomon követésével kapott fénygörbéből a a rendelkezésre álló összes információból kell jobb felbontású képet lehet kapni. A közvé- csillagok között pedig nagyon gyakoriak azok, komponensek olyan jellemzőire is lehet kö- megfelelő magyarázatot adni a tapasztalt lemény erről leginkább a Hubble-űrtávcső amelyeknek fényessége időben változik. vetkeztetni, amelyek kísérő nélküli csillagok energiaeloszlásra és egyéb színképi sajátossá- páratlanul részletes felvételeire tekintve győ- Napjainkban már kb. egymillió az ismert esetében csak nagy távcsővel végzett színképi gokra, valamint azok esetleges időbeli válto- ződhet meg (1. ábra). A közel két évtizede változócsillagok száma. Fényességváltozást vizsgálatok alapján állapíthatók meg. zásaira. működő Hubble-űrtávcső ugyanakkor nem okozhat a csillag pillanatnyi fejlődési állapo- Fényességcsökkenéssel járó fedéshez vagy Az, hogy az űrből végzett megfigyelések csupán optikai űrtávcső, mivel a teleszkóp tára jellemző instabilitás által kiváltott pulzá- átvonuláshoz azonban nem szükséges, hogy nélkülözhetetlenek a csillagászati kutatások fókuszába helyezett műszereivel a közeli-inf- ció, a csillag felszínének egyenetlen fényessé- a rendszer két csillagból álljon, egy megfelelő számára, a Földről nem észlelhető hullám- ravörös és ultraibolya színképtartományt is ge (például csillagfoltok), ami a csillag tengely pályán keringő bolygó is ugyanilyen jellegű, hossztartományok esetében teljesen nyilván- vizsgálja. körüli forgása miatt jár fényességváltozással. csak természetesen kisebb mértékű hatást való, de optikai távcsövek is működtek-mű- A képalkotáson kívül az optikai hullám- Vannak továbbá tipikusan kettőscsillagokra okoz. Egy Naphoz hasonló csillag körül ke- ködnek űreszközökön. Miért van szükség hosszakon alkalmazott és asztrofizikai szem- jellemző fényváltozások. Az ún. kataklizmikus ringő bolygót először 1995-ben fedeztek fel, ilyen költséges megoldásra, ha az égboltot a pontból nagyon fontos másik vizsgálati mód­ változócsillagok mindegyike olyan kettőscsil- jelenleg pedig már négyszázhoz közelít az látható fény tartományában a földfelszínről ­­szer a fotometria, azaz az égitestek fényességé- lag, amelyben anyag jut át az egykor kisebb ismert exobolygók száma. Újabban egyre több is lehet vizsgálni? nek pontos mérése. Egy-egy fényességadat tömegű (ezért lassabban fejlődő) kompo- exobolygót fedeznek fel fotometriai úton, a Az űrteleszkópokkal végzett optikai ész- önmagában még nem jelent lényeges infor- nensről a már nagy átlagsűrűségű, kompakt bolygó átvonulását észlelve a csillag korongja lelések szükségességét is a légkör viselkedése mációt, de az időben változó fényességű csillaggá (fehér törpévé, neutroncsillaggá vagy előtt. Az űrbe telepített fotometriai távcsövek indokolja. A földi távcsöveknél az atmoszfé- fekete lyukká) vált társára. Ez a tömegátadá- esetében két–három nagyságrenddel ponto- ra kedvezőtlen hatásai közül az kevésbé zava- si folyamat nem egyenletesen zajlik, és a sabb a fényességmérés a legjobb földi mérések ró, hogy a kozmoszból érkező fény egy része kompakt objektum forró környezetére jellem­ hibájához viszonyítva. elnyelődik a légkörön való áthaladás közben. ző körülmények miatt a rendszer összfényes- A 2009 márciusában felbocsátott Kepler- Sokkal fontosabb a légkör nyugtalansága, ami sége különféle módokon változik, a néhány űrtávcsővel végzett fotometriai mérések során a leképezést nagymértékben lerontja. Szabad perces időskálájú, enyhe fényességingadozás- a fényesség egymilliomodnyi csökkenése is szemmel nézve az eget ez a csillagok szipor- tól kezdve a néhány évezredes időközönként érzékelhető, és ezzel lehetővé válik a Föld kázásában nyilvánul meg. A légköri turbu- bekövetkező nóvakitörésekig. méretű exobolygók kimutatása a fotometria lencia miatt a távcső által alkotott kép pilla- Ha a két csillag pillanatnyi fejlődési álla- módszerével. A 95 cm átmérőjű tükröt tar- natról pillanatra kissé változik, és mivel az pota nem jár tömegátadással, akkor is bekö- talmazó Kepler-űrszondán kívül jelenleg két égitestek felől érkező alacsony fotonfluxus vetkezhet fényességváltozás, mert a kompo- másik fotometriai célú űrtávcső is működik: miatt a csillagászok nem pillanatfelvételeket nensek alakja egymás közelében eltorzul a a kanadai MOST (főtükre mindössze 15 cm készítenek, a percekig vagy néha órákig tartó társcsillag gravitációs hatására. Az ellipszoid átmérőjű) és az alapvetően francia, de európai expozíció során a kép elmosódik. Számítógép alakú csillagok pedig a keringésük és a tengely közreműködéssel készült CoRoT (tükörátmé­ segítségével lehet ugyan korrigálni a légkör 1. ábra • A V838 Monocerotis csillag robbaná­ körüli forgás során változó nagyságú és hő- rő: 27 cm). A CoRoT és a Kepler tudomá­nyos képtorzító hatását, de ez az ún. alkalmazkodó sát követően megfigyelhető fényechó a csilla­ mérsékletű felülettel fordulnak a földi meg- programjában magyar kutatók is részt vesz- optikával történő képjavítás csak a távcső got körülvevő anyagban a Hubble-űrtávcső figyelő felé, ami természetesen időben válto- nek. Az exobolygók kimutatása mellett a optikai tengelyének irányában, azaz a távcső felvételén (NASA/STScI/ESA/H. Bond) zónak látszó fényességet eredményez. Ha másik fő vizsgálati irány a különféle csillagok- 1208 1209 Magyar Tudomány • 2009/10 Szabados László • A csillagászat az űrbe települ… ban bekövetkező oszcillációk kimutatása. A távcsövekkel való együttműködést is. A földi ugyanis csak a galaxisok és galaxishalmazok ségét tartalmazza 21 magnitúdós határfényes- csillagrezgések frekvenciájából és amplitúdó- optikai csillagászati megfigyeléseket ugyanis alakja, fényessége, esetleg színe állapítható ségig (a hazai legnagyobb távcsővel ezt a ha- jából ugyanis következtetni lehet a csillag a más hullámhosszakon végzett kutatások meg, a távolságuk nem. Márpedig ahhoz, tárfényességet el sem lehet érni). A legújabb másképpen nem vizsgálható belső szerkezeté­ nem nélkülözhetik. A csillagászatban talán hogy a látszó fényességből következtetni le- égboltfelmérések közül a Pan-STARRS és az re. Ez az asztroszeizmológia mára önálló ku- még fontosabb az együttműködés, mint más hessen a sugárzási teljesítményre, ismerni kell LSST ismertetése szerepel Szabó M. Gyula e tatási területté vált az asztrofizika fontos ré- tudományágakban. Az Univerzum és a ben­ a vizsgált objektum távolságát. A tőlünk na­ cikkgyűjteményben közölt tanulmányában. szeként. A Nap − amely a hozzánk legköze- ne található égitestek vizsgálata során a kü- gyon messzire levő objektumok távolságának 2009 nyarán indult a Palomar Transient lebbi csillag − esetében több millió egymástól lönböző földi obszervatóriumok és űrtávcsö- meghatározására bevált módszer az objektum Factory nevű felmérés, amely a Palomar-he­ független pulzációs módus észlelhető. A Nap­ vek nem egymás vetélytársai, hanem partne- színképében levő vonalak hullámhossz-elto- gyi 1,2 m átmérőjű Schmidt-távcsőre szerelt, hoz hasonló távolabbi csillagoknál is valószí- rek a kutatások sikere érdekében. lódásának mérése (kozmológiai vöröseltoló­ ­ 8 négyzetfokos látómezejű CCD-ka­me­rával nűleg rengeteg rezgési frekvencia van gerjeszt- A Hubble-űrtávcsővel kapcsolatos alábbi dás), majd a vöröseltolódásból a Hubble-tör­ különféle időskálájú optikai tranzienseket ve, csak a kis amplitúdó miatt lehetetlen azok példa is igazolja ezt a hozzáállást. Az amerikai vény alapján megkapható a keresett távolság. keres. Az öt éves időtartamú projekt eredmé­ ­ kimutatása földi távcsövekkel végzett foto- NASA jelenleg is működő három nagy űrob­ A mélyvizsgálati mezők halvány galaxisainak nyeit és tanulságait az LSST kidolgozásakor metriai mérésekből. Az űrtávcsöveknek tehát szervatóriuma, az 1990-ben pályára állított színképét földi óriásteleszkópokra szerelt és működtetése során is figyelembe veszik. az optikai hullámhossztartományban is van HST, a röntgentartományt vizsgáló Chandra spektrográfokkal vették fel. Az optikai égboltfelméréseket általában létjogosultságuk. (felbocsátása: 1999) és a kozmikus infravörös automatizált teleszkópokkal végzik. A kapott A földfelszíni csillagászat lépést tart sugárzást érzékelő Spitzer (2003) az Európai fotometriai adattömeg pedig a megfelelő Együttműködés az eredményesség záloga Déli Obszervatóriummal együttműködve Hosszasan lehetne sorolni az arra vonatkozó előfeldolgozás után kiválóan alkalmas fedési A földi csillagászati obszervatóriumokat azon­ indította a GOODS- (Great Observatories példákat, hogy milyen konkrét tudományos exobolygók keresésére, különféle pulzáló vál­ ban mégsem fenyegeti a bezárás veszélye. Origins Deep Survey) projektet, amelynek eredmények születtek földi és űrtávcsövek tozócsillagok asztroszeizmológiai vizsgálatára Egy­részt azért, mert optikai méréseket végző célja az Univerzum, a galaxisok, a csillagok együttműködéséből. A csillagászatban kevés- stb. Az ezredforduló legnagyobb szabású űrtávcsőből csak kevés van, és azok is kis át- és bolygórendszerek kialakulásának megérté- bé jártas olvasó számára azonban érdekesebb égboltfelmérése, a Sloan Digital Sky Survey mérőjűek a Földön jelenleg működő legna- se a lehető legrészletesebb megfigyelések lehet azoknak a témáknak a felsorolása, ame- (SDSS) több hullámhosszon mért fényesség- gyobb, 8−10 m átmérőjű teleszkópokhoz vi­ alap­ján. A projekt elnevezésében szereplő deep lyek művelésénél továbbra is főként földi adataiból pedig az extragalaktikus objektu- szonyítva. Másrészt pedig azért, mert a más survey, amely magyar fordításban mélyvizsgá- távcsövekre lehet számítani. Ilyenek például mok vöröseltolódásának (így távolságának) hullámhossztartományokat vizsgáló űrszon- lat néven terjedt el, ugyancsak a Hubble- a teljes eget lefedő megfigyelési programok, meghatározására is sikerült hatékony mód- dák méréseinek értelmezéséhez folyamatosan űrtávcső kapcsán került a köztudatba. A akár kis, akár nagy átmérőjű távcsövekkel. szert kidolgozni – magyar kutatók meghatá- szükség van kiegészítő optikai észlelésekre. Az mélyvizsgálati képek készítésével eredetileg Ezek céljai közé tartozik a Földet veszélyesen rozó szerepével. ilyen észleléseknél nem lehet a Földön kívül „csak” azt akarták megnézni a HST páratlan megközelítő kisbolygók felfedezése és pályá- A megfigyelési módszerek közül említés- működő optikai távcsövekre számítani azok lehetőségeit kihasználva, hogy milyen mes�- juk meghatározása, a nagy energiájú gamma- re méltó még az interferometria, amely kis kis mérete és előre meghatározott tudomá- szire lehet ellátni az Univerzumban, és a kitörések optikai utófényének észlelése, extra­ területek nagyon nagy szögfelbontású vizsgá- nyos programja miatt. A Hubble-űrtávcső legtávolabbi objektumok, amelyeket a fény galaktikus szupernóva-robbanások megfigye- latát teszi lehetővé. A rádiócsillagászatban már (HST) e tekintetben az egyetlen kivétel, mert véges terjedési sebessége miatt a jelenleginél lése minél nagyobb számban, hogy statisztikai évtizedek óta alkalmazott módszert a sokkal a megfigyelési programját szükség esetén jóval fiatalabb állapotukban észlelünk, men�- célra alkalmas nagyságú mintából lehessen rövidebb hullámhosszú optikai sugárzás tar­ megváltoztatják az időközben szükségessé vált nyire térnek el a közelebbi társaiktól. A pusz­ kozmológiai és csillagfejlődési következtetése­ tományában csak számos technikai nehézség magasabb prioritású észlelések végrehajtása tán kíváncsiság hajtotta észlelési program si- ket levonni, továbbá csillagpozíciókat tartal- leküzdése után, napjainkban sikerült kipró- érdekében. De a Hubble-űrtávcső más tekin- kere minden várakozást felülmúlt: rengeteg mazó katalógusok létrehozása. Az optikai bálni csillagászati távcsövek sugármenetének tetben is kitűnő példa az észlelések összehan- érdekességet tárt fel a galaxisok természetéről tartományban az eddigi legátfogóbb kataló- egyesítésével. Az optikai csillagászati interfero­ golására. A HST ugyanis nemcsak kész be- és fejlődéséről. Ám a mélyvizsgálattal kapcso- gus az US Naval Observatory B1.0 jelű kata- metria várhatóan a földi távcsövekkel végzett segíteni a hiányzó észlelési adatok összegyűjté­ latos eredmények elérésében földi távcsövek- lógusa, amely 1 milliárd 46 millió csillag kutatások egyik legeredményesebb területe sébe, hanem egyszersmind igényli a földi nek is jutott szerep. A mélyvizsgálati képekből pontos­ égi pozícióját, sajátmozgását és fényes- lesz a következő évtizedekben. 1210 1211 Magyar Tudomány • 2009/10 Kolláth Zoltán • Lehet-e száz év múlva is…? A rádiócsillagászati kutatás is elsősorban földi műszerekkel folyik tovább, de a méré- sekbe a Földön kívülre telepített rádiótávcsö- vek is „besegítenek”, mert így tovább lehet Lehet-e száz év múlva is növelni a rádiótartományban végzendő inter­ ferometrikus mérések alapvonalát, ami a Csillagászat Nemzetközi Éve? szög­felbontás további javulását eredményezi. A szubmilliméteres–milliméteres hullámhosz- Kolláth Zoltán szak földi bázisú csillagászata pedig most kezd az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete kiteljesedni: tizenhét ország együttműködé- [email protected] sével megvalósulóban van az ALMA pro­jekt, melynek antennáit 5000 m magasra, a chilei Atacama-sivatag egyik fennsíkjára telepítik. A Csillagászat Nemzetközi Évének megtartá­ fényességhatárig csökken az égitestek látha- A földi csillagászati obszervatóriumok sára a távcső csillagászati használatának négy­ tósága a Föld felszínéről? Sürgősen tenni kell napjai egyáltalán nincsenek megszámlálva. száz éves évfordulója ad okot. Galilei első az aggasztó kilátások ellen. Ezt jól érzékelteti a 2. ábrán bemutatott dia­ megfigyeléseinek ötszáz éves jubileuma nyil- Fényszennyezés és zavaró fények gram is. Az ábrán látható alsó görbe az Eu- ván ismét megfelelő alkalom lesz az ünneplés­ rópában működő optikai csillagászati távcsö- re. Ha azonban a mostani jubileumi év fő Sajnos a fényszennyezés problémájának sú- vek négyzetméterben kifejezett gyűjtőfelüle- 2. ábra • Az optikai távcsövek összesített gyűj­ cél­kitűzését nézzük, akkor sajnos már kevés- lyosságát még ma is kevesen érzékelik. A tének 20. századi növekedését mutatja, a tőfelületének és a csillagászok számának nö- bé lehetünk biztosak a jövőben. Amit Galilei ter­mészet- és környezetvédelemnek számos középső a Föld valamennyi optikai távcsövé- vekedése a 20. században. (L. Woltjer alapján) látott mai szemmel már kezdetleges távcsö- fontos feladatot kell megoldania. Egyiket sem re vonatkozó ugyanilyen összesítés, a legfelső vével, még mindig nem jutott el mindenki- lehet elhanyagolni pusztán azért, mert máso­ vonal pedig a csillagászok száma tízzel osztva a 20. század végén megtorpant, de maga az hez. Az emberek jelentős része nem látta még kat mindenek fölé emelnek… A fényszen�- (a könnyebb ábrázolhatóság kedvéért). A optikai csillagászat töretlenül fejlődik. saját szemével, távcsövön keresztül a Hold nyezés problémáját a legtöbb országban jobb­ra fent látható x az európai óriástávcső krátereit vagy éppen a Jupiter holdjait. A Csil­ annyira bagatellizálták, hogy igazából még a (ELT) üzembe helyezésekor várható állapotot Kulcsszavak: optikai csillagászat, űrcsillagászat, lagászat Nemzetközi Évének egyik fő felada- megfelelő szakmai/jogi kifejezések sem ala- jelöli (Fűrész 2008). Az ábrából az is kitűnik, távcső, fotometria, égboltfelmérés, tudományos ta éppen az, hogy ezt a Galilei-élményt minél kultak ki. A hazai jogrendszer sem ismeri hogy a csillagászok létszámának növekedése együttműködés több emberhez eljuttassa. A Hold és a boly- meg­felelő szabatossággal a jelenségkört – mert gók látványának elvesztésétől nem kell tarta- nem is igazán beszél róla. Egyedüli kivétel- IRODALOM Patkós László (1995): Röntgencsillagászat. Magyar nunk, hiszen azok fényes égitestek. Ám már ként említhető országos hatókörű szabályozá­ Fűrész Gábor (2008): ELTervezett távcsövek. In: Benkő Tudomány, 102, 9, 1093−1106. napjainkra elértük azt, hogy a népesség jelen- sa a nemrég kihirdetett, a természet védelmé- József – Mizser Attila (szerk.): Meteor csillagászati Szabados László (2004): Közelebb hozni a távolt. Ma- tős részének ismeretlenek az égbolt halvá- ről szóló 1996. évi LIII. törvényt (is) módo- évkönyv 2009. MCSE, Budapest, 287−332. gyar Tudomány, 111, 6, 678−688. Kun Mária (1996): Rádiócsillagászat. Magyar Tudo- Szatmáry Károly − Szabados László (2008): Űrtávcsö- nyabb jelenségei, melyek száz évvel ezelőtt sító 2008. évi XCI. törvény, amelynek 19. §-a mány, 103, 1, 12−18. vek. In: Benkő József – Mizser Attila (szerk.): Mete- még természetesek voltak mindenki számára. áttörésnek tekinthető a fényszennyezéssel Kun Mária − Szabados László (2004): A Tejútrendszer or Csillagászati Évkönyv 2009. MCSE, Budapest, Egy nagyobb területet érintő áramkimaradás kap­csolatos hazai jogi szabályozás történeté- változó arca. Magyar Tudomány, 111, 6, 722−731. 333−362. után tanult emberek is meglepődve érdeklőd­ ben. Megszületett az első hazai jogszabály, tek, hogy mi az a fényes sáv az égbolton, amit amely foglalkozik a kérdéssel, és lehetővé teszi korábban nem láthattak. A Tejút eltűnt a a fényszennyezés korlátozását, legalább védett városlakók szeme elől. Az ok a fényszennyezés, természeti területen. A törvény így rendelke- az égbolt mesterséges fénylésének növekedé- zik: „…Védett természeti területen a helyhez se. Meddig folytatódhat ez a folyamat, milyen kötött kültéri mesterséges megvilágítást kül­ 1212 1213 Magyar Tudomány • 2009/10 Kolláth Zoltán • Lehet-e száz év múlva is…? területen, illetve beépítésre nem szánt terüle- figyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai járulnak bizonyos fajok eltűnéséhez. A hazai mányban a fényelnyelés elhanyagolható a ten – a közcélú közlekedési létesítmények pihenést zavaró fényekre. Ide tartozik továb- védett természeti területek között szerencsére fényszennyezés szempontjából. A légkör biz­tonságos üzemeltetéséhez szükséges meg- bá a lámpatestekből közvetlenül a védett könnyedén találunk olyanokat, ahol a fény- optikai tulajdonságait több fizikai paramé- világítástól eltekintve – úgy kell kialakítani, ter­mészeti területekre eljutó fény is. szennyezés mértéke még elfogadható. Ahhoz, terrel is jellemezhetjük. Számunkra ezek hogy a védett vagy a közösségi jelentőségű Az éjszakai égbolt mesterséges fénylése (sky­ hogy hosszabb távon is megőrizzük az ország- közül a legfontosabb az optikai mélység (t), állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsít- glow): Az égbolt megnövekedett fénysűrűsé- ban ezeket a szigeteket, ahol garantált a Tejút amely a megfigyelőtől egy adott pontig elhe- sa.” A törvény általánosan fogalmaz, így ge, amely felhők megvilágításából, ill. a leve- látványa, egy csillagoségbolt-park programot lyezkedő szóró részecskék számával arányos. konk­rét utasítást nem ad. Viszont a védett gő molekuláin és aeroszoljain szóródó mes- kez­deményeztünk. Elsőként a Zselici Tájvé- A közegen áthaladó és a bemenő fényinten- ter­mészeti területek (nemzeti parkok, tájvé- terséges világítástól eredő fényből származik. delmi Körzetben indult az akció, a Du­na− zitás aránya az optikai mélység exponenciális t delmi körzetek stb.) közelében már lehetősé- Mindezek után már definiálhatjuk a za- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar függvénye: I/I0 = exp(- ). Ha az optikai get teremt konkrétabb szabályozás létrehozá- varó fényeket azok hatása szerint: zavaró az a Csillagászati Egyesület összefogásával. A kez­ mélység lényegesen kisebb egynél, a közeg sára. Azonban ez a törvény sem definiálja fény, amely káprázást, birtokháborítást, az deményezőkhöz később csatlakozott a MEE gyakorlatilag teljesen átlátszó; ha pedig sokkal magát a jelenséget. Érdemes azért jelen írás- égbolt mesterséges kifényesedését vagy bár- Világítástechnikai Társaság, a Zselica Szövet- nagyobb egynél, akkor átlátszatlan opalizáló ban is ismertetni azt a definíciórendszert, mely más nemkívánatos környezeti hatást ség és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. A a légmennyiség. Mint a formulából egysze- amelyben természetvédők, világítástechniku­ ­ okoz. széleskörű együttműködés nem véletlen, hi- rűen kiszámolható, t=1 esetén a fény kb. 37 sok és csillagászok egyetértettek. szen csak így, minden oldalról jó szán­dékkal %-a jut át akadály nélkül a közegen. Fényszennyezés és természetvédelem A nemzetközi tendenciákat is követve, a és hozzáértéssel őrizhető meg az égbolt szépsé­ Az optikai mélység fogalmát megérthet- mesterséges fények okozta ártalmak összefog- A fényszennyezés nemcsak a Tejutat lopja el ge. A második csillagoségbolt-park a Hor­to­ jük egy másik fogalom bevezetésével is. A laló neve zavaró fény lehet. A jelenségkör tőlünk, de jelentős hatással van a természeti bágyi Nemzeti Parkban jöhet majd létre. fotonok szabad úthossza az a geometriai tá- összetettsége miatt a zavaró fény definíciója környezetre is. Az ökoszisztéma, az élővilág Ahhoz, hogy megfelelően felmérjük az volság, amelynek a megtétele után a fotonok is összetett, célszerű ezért egyes fogalmakat éjjel és nappal is működik. Az élővilág ritmu- égbolt jelenlegi állapotát és a veszélyeztető átlagosan egyszer szóródnak egy részecskén először külön-külön is definiálni. Egyes kife- sa a nappalok és éjszakák változásának meg- tényezőket, valamiképpen mérni és modellez­ (levegőmolekulán vagy aeroszolon). Jó átlát- jezéseknél – amelyek nem szerepelnek elter- felelően alakult ki. Vannak fajok, amelyek ni kell a fényszennyezést ezeken a helyeken. szóság mellett a földi légkörben a fotonok jedten a magyar nyelvű szakirodalomban – az menedéket találnak az éjszaka sötétjében, Ez már csak azért is fontos, mert a megfelelő szabad úthossza 10 és 50 km közötti, ami erős angol megfelelőket is megadjuk. mások speciális képességeiket használják ki, fórumokon csak objektív tények alapján ködben néhányszor tíz méterre csökken. Ha Az egyedüli fogalom, amely a jogrend- hogy az éjszaka megváltozott körülményei léphetünk fel a helyes világítás érdekében, a közeg tulajdonságai nem függnek a helytől, szerbe korábban beépült, a káprázás. Ennek között vadásszanak. A mesterséges fények esetleg a rossz világítási berendezések/megol- az optikai mélység megadható a valódi geo- szabványos definíciója is létezik, az MSZ ha­tással vannak egyes állatfajok vándorlására, dások megszüntetéséért. Mindkét helyen metriai úthossz (s) és a szabad úthossz (l) 9620-2 definíciója szerint: „A látás kényelmet­ a ragadozó–zsákmány viszonyra és a cirkadián1 részben már lezárult az égbolt minőségének hányadosaként: t=s/l. Mivel a légkör sűrűsé- lensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének ritmusára. Ha önmagukban nem is feltétle- vizsgálata, melynek eredménye igazolta az ge, az aeroszolok koncentrációja, és így a csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlá- nül végzetesek ezek a hatások, más környeze­ előzetes várakozást, amely szerint tényleg fotonok szabad úthossza erősen függ a ten- sának vagy szokatlan értékének, illetve a tér­ ti hatásokkal együttesen határozottan hozzá- kiváló csillagnéző helyeket találunk e védett gerszint feletti magasságtól, a direkt hányados ben vagy időben fellépő igen erős kontraszt- természeti területeken. A két helyszínen kívül csak közelítő értéket ad. Függőlegesen felfe- 1 nak a következtében.” Tipikusan ebbe a ka- A cirkadián, azaz körülbelül egynapos (circa diei) az ország több más pontján is készültek fel- lé haladva 10 km után a levegőmolekulák és biológiai­ óra a legtöbb élőlényre jellemző. Külső inge- tegóriába tartoznak a gépjárművezetést és rek nélkül (például teljes sötétségben és állandó hőmér­ mérések. a szennyező anyagok nagy részét magunk mun­kavégzést zavaró fények. alatt hagyjuk. Becslésként ezt az értéket (s=10 sékleten) is megmarad. Egyes élőlényeknél mutációk A fényszennyezés mechanizmusa Birtokháborítás fénnyel (light trespass): az hatására a cirkadián ritmus periódusának megvál­tozását km) és l=50 km-t választva, a zenitben t=0,2 és modellezése a fény, amely a megvilágításra szánt területet is megfigyelték. Ez a biológiai óra természetes körül- adódik. A pontos adat megmérhető például övező ingatlanokra, épületekre esik, és ott mények között az éjszakák–nappalok egynapos válto- Tiszta, felhőmentes levegőben a fényterjedést a napkorong felszínen és a légkörön kívül zásának megfelelően szinkronizálódik. Több időzónát káprázást vagy egyéb kellemetlenségeket okoz. átívelő utazások után az alkalmazkodás, a cirkadián a molekulák Rayleigh-szórása és az aeroszolok mért fénysűrűségének hányadosából. Ilyen Ebben a kategóriában különösen fontos oda­ óra átállása idején érezzük magunkat rosszul. Mie-szórása határozza meg. Látható tarto- méréseket végez az Országos Meteorológiai 1214 1215 Magyar Tudomány • 2009/10 Kolláth Zoltán • Lehet-e száz év múlva is…? Szolgálat is, az eredményekről részletesen modellezésére. Gyakorlatilag a fotonok szint- olvashatunk Tóth Zoltán (2009) Magyar Tu­ jére lemenve modellezzük a folyamatot, ennek dományban megjelent írásában. Budapesten megfelelően viszonylag kevés közelítést alkal- tiszta időben t=0,3–0,4 adódik, azaz a zenit mazunk. Napjaink asztali számítógépei pedig irányában látszó csillag fényének 25–33%-a elég gyorsak ahhoz, hogy akár fotonok milli­ szóródik, és csak a maradék érkezik közvet- árdjainak az útját végigszámoljuk. A témának lenül hozzánk. Nyáron, amikor a Nap leg- kiterjedt irodalma van, egy gyakorlati szem- magasabban jár, ugyanilyen arányban jut át pontból is jól kezelhető leírást találunk Fran­ a napfény a légkörön. Persze mindez függ a cesco Spada és mtsai (2006) cikkében. fény hullámhosszától, a kék fényben az op- A számolás menete viszonylag egyszerű: tikai mélység több mint háromszor nagyobb, egy meghatározott tartományon belül, vélet- mint vörösben. A horizont irányában az lenszerű irányban útjukra engedjük a fotono­ optikai mélység többszörösére növekszik. Ez kat. Ezek után minden egyes lépésben meg­ ismét csak meghatározható mérésekből, de adható egy olyan véletlen optikaimélység-ér­ 1. ábra • A zenit irányába (bal oldal) és vízszin­tesen (jobb oldal) elindított fotonok felszínre akár egy kis számolást is megkísérelhetünk. ték, amelynek valószínűségi eloszlása ponto- érkezésének helyei (amennyiben nem a világűr­ felé távoznak). Az x és y önkényesen ­választott, Ha pontosan meg akarjuk határozni a san megfelel a fotonok ütközései közötti de egymásra merőleges irányok. fény útját a légkörben, azaz a fényszennyezés optikaimélység-változásoknak. Ebből már hatásait, akkor figyelembe kell vennünk a egyszerűen számolható, hogy hol van az a fele szóródik visszafelé a Mie-szórás erős gése.2 Ez az érték megfelel annak, mintha az légkör sűrűségeloszlását. A légkör skálama- geometriai pont, ahol a szórási jelenség bekö­ aszimmetriája miatt. Ennek, illetve a többszö­ egyik legfényesebb csillag, a 0 magnitúdós gassága (H) – amennyit emelkedve a sűrűség vetkezik. Ezen a helyen, megint csak véletlen rös szórásnak tudható be a 9 %-os fényszen�- Vega fényét közel kétszáz teliholdnyi terület- e-ed ré­­szére, azaz 0,37 szeresére csökken – kb. számok segítségével kiválasztható a szórás nyező arány. A horizontálisan távozó fotonok­ re kennénk szét. Ilyen kicsiny fénysűrűségek 8–9 km. Azonban a légköri szennyeződések, fajtája és az irányváltoztatás nagysága. A foto­ gyakorlatilag mindegyike legalább egyszer mérésére az általánosan használt eszközök amik a fényszórásban meghatározók lehetnek, nokat addig követjük szórásról szórásra, míg szóródik, mivel az optikai mélység abban az nem alkalmasak. Vagy csillagászati célú de- eltérő skálamagassággal szerepelnek a mole- azok el nem hagyják a légkört, vagy ismétel- irányban lényegesen nagyobb. Első szórás tektorokat, vagy speciális eszközöket kell kulákhoz képest. Az aeroszolok a légkör alsó ten a felszínre nem érkeznek. után a fotonok fele indul a felszín irá­nyába, használnunk. A Hortobágyon és a Zselicben ki­lométereiben koncentrálódnak, például első Tanulságos megnézni, hogy mi történik melyeknek többsége a talajszintre érkezik. A is végzünk méréseket digitális fényképezőgé- közelítésként használhatjuk a H=1,5 km ér- a különböző irányban távozó fotonokkal. Az fénykvantumok másik felének egy jó része pekkel. Megfelelő halszemoptikával és szigo- téket. Ahhoz, hogy a fény terjedését számol- 1. ábrán bemutatjuk a zenit körüli egy fokos viszont másodszor (vagy többször is) szóródik, rú kalibráció után a teljes égbolt fénysűrűség- hassuk, ismernünk kell az egyes komponen- és a horizont fölötti egy fokos tartományba ezzel megnövelve a felszínre érkező fotonok eloszlása meghatározható ezzel a módszerrel. sek szórási együtthatóit. Viszont a megfigye- távozó ezer foton közül a felszínre visszatérők arányát. A számolások további ered­ményeit A felvételeken jól kirajzolódnak azok az irá- lések alapján ismerjük a légkör teljes optikai „becsapódási” helyét. Amint várható, a hori- a kapott mérésekkel együtt mutatjuk be. nyok, ahonnan a legnagyobb veszély leselke- mélységét a zenit irányában, így abból illeszt- zont irányában távozó fény jóval messzebbre dik a csillagos égboltra. Több helyről készítve A fényszennyezés mérése hetők ezek az optikai tulajdonságok is. eljut, s ráadásul nagyobb arányban is tér ezeket a felvételeket, térképen kimetszhetők Viszonylag egyszerűen és nagy pontosság- vissza. Több fotonnal végigszámolva azt A fényszennyezést helyesen leíró mennyiség 2 A kandela (cd) az SI-mértékegységrendszer egyik gal számolható a fény terjedése, ha kihasznál- kapjuk, hogy a felfelé induló fénykvantumok az égbolt fénysűrűsége. Zavaró fények nélkül, fo­tometriai alapegysége. 1 cd annak a sugárzónak a va a sugárzás részecsketermészetét, fotonon- 9 %-a, míg a horizontálisan kibocsátott ré- a láthatónál halványabb csillagok összességé- fény­erőssége egy adott irányban, amely az 550 nm ként követjük a folyamatot egy Monte Car­ szecskék 60 %-a tér vissza a felszínre. Mind- ből, a bolygóközi és csillagközi porról vissza- hul­lámhosszú (pontosabban az 540 THz frekvenciájú) lo-szimulációban. A fény megfigyelhető sa- két érték könnyedén értelmezhető: a számo- verődő nap- és csillagfényből, valamint a fel­ sugárzásból az adott irányba és egységnyi (1 sr) térszög- játságai a fotoncsomagok statisztikus átlagai, lásban alkalmazott vertikális optikai mélység be 1/683 W fényteljesítményt bocsát ki. Mivel a fény­ sőlégkör­­ naptevékenységtől függő saját fény­ sűrűség egy adott felület fényerősségének és a felület ennek megfelelően a Monte Carlo-szimuláció értékére (0,3) a függőlegesen távozó fotonok léséből tevődik össze az égbolt hozzávető­le­ nagyságának a megfigyelő irányába eső vetületének a természetes választás a szóródásos fényterjedés 24 %-a szóródik. A fotonok kevesebb mint gesen 0,000250 cd/m2 fénysűrűségű deren- hányadosa, a fénysűrűséget cd/m2-ben mérhetjük. 1216 1217 Magyar Tudomány • 2009/10 Kolláth Zoltán • Lehet-e száz év múlva is…? azok a pontok, ahonnan a fényszennyezés horizont alatt van (csillagászati szürkület). nak változásai okozzák az időjárás függvényé- zen szüntethető meg, ugyanis a megfelelő érkezik. Ezzel a módszerrel egyelőre előzetes Hasonlóan a holdfény is zavaró, de ennél az ben. Jól látható, hogy a Kaposvártól szárma- irányba eső megvilágítás esetén elkerülhetet- eredményeink­ vannak, de a zenit körüli fény­ égitestnél elegendő, ha a horizont alatt tar- zó fénysűrűség-növekmény a centrumtól 7–8 len a visszaverődés, hiszen éppen az teszi le- sűrűség átlagos értékére már nagyobb adat- tózkodik. Természetesen minden mesterséges km-re az égbolt természetes fénysűrűségére hetővé, hogy az úttestet lássuk. Helyes világí­ bázis született. fényforrásból közvetlenül érkező fényt is ki csökken. Ez az a határ, ahol már megfelelő tás esetén (amikor a horizont síkja fölé egy- Ahhoz, hogy feltérképezzük a fényszen�- kell zárnunk. minőségű az égbolt. A tájvédelmi körzet már általán nem távozik közvetlenül fény), a nyezés állapotát védett természeti területeken A 2. ábrán bemutatjuk az égboltminőség ezen a határon kívül van, így a terület meg- reflektált arány közel 100 % lenne. Ha felté- és azok környezetében, egy könnyen szállít- mérésének eredményeit a Zselici Tájvédelmi felel ez ezüst kategóriájú sötétégbolt-parkok- telezzük, hogy a hó miatt a talaj fényvissza- ható fotométerre volt szükségünk.­ Az eszköz- Körzetben és annak környezetében. A zenit- nak. Azonban Kaposvár fényei hosszabb tá- verő képessége négy–hatszorosára növekedett, nek elegendő érzékenységűnek kell lennie ben mért fénysűrűségekből levontuk azt a von jelentős kockázati tényezőt jelentenek. akkor azt kapjuk, hogy normál körülmények 2 ahhoz, hogy az eldugott, mesterséges fények- háttérértéket (L0=0,00032 cd/m ), ami a Az ábrán látható görbék a Monte Carlo-szi­ között a reflektált fény csak 20–50 %-ig fele- től távoli helyeken is megbízható eredménye- természetes fénysűrűség, illetve a nagy távol- muláció eredményei nagyon tiszta levegő lős az égbolt mesterséges fényléséért. Innen ket kapjunk. Egy egyszerű égboltminőség- ságban lévő mesterséges források eredője. Egy (ke­vés Mie-szórás) esetére. A két vonal között már egyszerűen adódik a végkövetkeztetés: a mérő eszközt (Sky Quality Meter – SQM) alkalommal sikerült közvetlenül hóesés után, pontosan kétszeres a fénysűrűség aránya. Az város fényeinek legalább fele haszontalanul nemrégiben fejlesztett ki és kezdett el forgal- derült, nagyon tiszta levegőjű éjszakán mérni. adatok alapján a hóval fedett és a normál távozik az égbolt irányába, anélkül, hogy mazni az Unihedron cég. Az eszközt egyre Az ekkor kapott értékeket körökkel ábrázol- körülmények között másfélszeres–kétszeres hasznos megvilágítást okozna. A felhasznált szélesebb körben használják a fényszennyezés tuk. Az összes mérésből kiválasztottuk a ha- fényességnövekedéssel kell számolnunk, amit elektromos energia jó része megtakarítható monitorozására. sonló minőségű éjszakákat – ahol a távolság- a talajszint megnövekedett reflexiója okoz. lenne, és ezzel az égbolt Kaposvár okozta Az akár zsebben is hordozható SQM vi- függés jól értelmezhető és hasonló lefutású. Ez az adat felhasználható arra, hogy meg­ mesterséges­ fénylése is a felére csökkenhetne. szonylag nagy térszögből (1,5 szteradiánból, Ezeket a normál talajreflexió mellett készült becsüljük, a zselici fényszennyezésben milyen Az iménti, valamint a 3. ábrán bemutatott közelítőleg 42 fokos félszélességű kúpból) adatokat X-ekkel mutatjuk. Tisztán megfi- arányban szerepel a mesterséges világítás ta- példából is látszik, hogy vannak még tartalé- összegzi a fényt, és ez alapján mér egy átlagos gyelhető a tendencia, ahogy a fénysűrűség lajról reflektált része. Ez a komponens nehe- kok: a köz-, dísz- és térvilágítás optimális fénysűrűséget. Az elsődleges csillagászati fel- csökken Kaposvártól távolodva. Az eltérést használás miatt a fénysűrűséget magnitúdó/ ettől a trendtől a települések közelében mért négyzetívmásodpercben jelzi ki, amiből adatok és a levegő pára- és aeroszol-tartalmá- könnyedén származtatható egy közelítő érték cd/m2-ben kifejezve. Az SQM hőmérséklet- re kompenzált, a mérési pontosság kb. 0,1 magnitúdó, ami lineáris fénysűrűségskálán körülbelül 10 %-os hibának felel meg. Ez a pontosság megfelel a céljainknak, hiszen az időjárási változások (páratartalom) és a légkör portartalma hasonló vagy nagyobb eltérése- ket okoz. Ahhoz, hogy jól értelmezhető mé­ réseket kapjunk, csak megfelelő körülmények között szabad mérni. Elsődleges a felhő- és 3. ábra • A zavaró fények messzire látszanak: A Budai-hegység vonulata éjszaka a Mátrából ködmentes időjárás, az adatok meghamisítá- 2. ábra • Az égbolt fénysűrűségének változása teleobjektívvel készített fotón. A jobb láthatóság kedvéért a kép negatív változatát mutatjuk. sának elkerülésére. A Nap fénye még nap- a Kaposvár centrumától mért távolság függvé­ Könnyen kivehető a Széchenyi-hegyi adótorony (1), a János-hegyi kilátó díszvilágítása (2) és nyugta után is sokáig érzékelhetően növeli az nyében. Körök – havazást követően; keresz- a Hármashatárhegy (3) antennáinak fényei. A főváros feletti fénykupola fényességét a buda- égbolt fénysűrűségét, hatása csak akkor válik tek – normál reflexió esetén. Folytonos gör- pesti díszvilágítás kikapcsolása előtt és után a mátrai Piszkés-tetőről mérve könnyedén kimu- elhanyagolhatóvá, ha több mint 18 fokkal a bék: a Monte Carlo-szimuláció eredményei. tatható a fénylés körülbelül 5 %-os csökkenése. 1218 1219 Magyar Tudomány • 2009/10 Fehér Márta • Bevezető… megvalósításával jelentős mértékben csök- megfelelő törvényi szabályozás is késztetné a kenthető a fényszennyezés, anélkül, hogy a fényt kibocsátókat erre, akkor nyugodtak világítás célja csorbulna. A megtakarítható lehetnénk afelől, hogy száz év múlva is látják energia mennyisége is tekintélyes, így a vilá- majd az utódaink a Tejutat, s megfelelően gítás intelligensebbé tétele hosszabb távon ünnepelhetik a csillagászatot, nem csak egy Hommage á M. Zemplén Jolán megtérül. Sok esetben egy egyszerű kapcso- évforduló ürügyén. lóval megszüntethető az éppen akkor felesle- (1911–1974) gesen használt fény. Ha minél többen alkal- Kulcsszavak: Csillagászat Nemzetközi Éve, fény­ maznák ezeket az egyszerű elveket, s talán sűrűség, fényszennyezés, szórás, zavaró fény Bevezető Gazda István

IRODALOM www.atmos-chem-phys.net/6/4823/2006/acp-6- és Gheorghe Stratan írásához Spada, Francesco − Krol, M. C. − Stammes, P. (2006): 4823-2006.pdf McSCIA: Application of the Equivalence Theorem Tóth Zoltán (2009): A légkör rövidhullámú sugárzás- in a Monte Carlo Radiative Transfer Model for átbocsátásának hosszú távú változása Budapest felett. Fehér Márta Spherical Shell Atmospheres. Atmospheric Chem- Magyar Tudomány. 4, 428. http://www.matud.iif. a filozófiai tudomány doktora, egyetemi tanár, istry and Physics Discussions. 6, 4823–4842. http:// hu/09apr/06.html BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék [email protected]

Az alább közölt két írásnak évfordulós aktu- végzettségű tudománytörténet professzorá- alitása van. 2009 nemzetközi Galilei év, mert nak írása elé azonban, azt hiszem, szükséges négyszáz éve, 1609 júliusában végezte Galileo néhány szót előrebocsátani. Gheorghe Galilei az első távcsöves megfigyeléseit és 1610 Stratan rövid cikke olvastán ugyanis sokan elején jelent meg a Nuncius Sidereus, a meg- úgy vélhetik: egy kritikus hangvételű írás nem figyeléseiről szóló beszámolója. való egy évfordulós méltató megemlékezés Most folyó évnek magyar vonatkozása is keretei közé. Azt hiszem azonban, hogy van: ötven évvel ezelőtt jelent meg egy kötet, Stratan komparatív elemzése: M. Zemplén Galilei egyik, 1632-ben publikált fő művének és Stefan Bălan (1913–1991) Dialogo váloga- a röviden Dialogo-ként emlegetett, a koperni­ tásának összevetése, indirekt módon éppen kuszi asztronómia melletti érveit felsorakoz- M. Zemplén emberi és tudósi nagyságáról tató munkájából, Párbeszédek címen M. tanúskodik. Arról, hogy a román verzió ké- Zemplén Jolán válogatásában, fordításában, szítőjétől eltérően M. Zemplén Jolán nem és a kihagyott részeket összefoglaló kommen- tett ideológiai engedményt az ’50-es években tárjával. M. Zemplén huszonöt éve hunyt el. Magyarországon fennálló politikai helyzetben, Életútját és életművét méltó módon és jól és az akkori magyar értelmiség legjobbjaihoz dokumentálva mutatja be itt közölt írásában hasonlóan klasszikus művek fordításával egykori közvetlen munkatársa, Gazda István, foglalkozott, mert eredeti írásait csak súlyos a Magyar Tudománytörténeti Intézet vezető­ megalkuvással tehette volna közzé. je. Írása önmagáért beszél, és nem igényel Stratan kritikai észrevételei M. Zemplén kommentárt – úgy vélem. munkájával kapcsolatban filológiai jellegűek, A másik, itt közölt írás Gheorghe Stratan, s mint ilyenek jórészt helytállóak (bár a két a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem fizikus konkrét példája: Sagredo redundáns belép- 1220 1221 Magyar Tudomány • 2009/10 Gazda István • M. Zemplén Jolán fizikatörténeti kutatásairól tetése és az Orlando-utalás esete jelentéktelen, amire azok eleve nem vállalkoztak/vállalkoz- és inkább kiadói-szerkesztői, mint fordítói- hattak. Ezt azonban (mint kérdésemre meg­ válogatói hiba.) S egy válogatást egyébként is erősítette) a magyar nyelv és háttértudás híján mindig érhet jogos kritika. Stratan írása Stratan professzor nem tudhatta. Már az me­ M. Zemplén Jolán ugyanakkor a történeti és kulturális kontextus rész vállalkozás volt részéről, hogy csupán egy ismeretének hiányáról vagy figyelmen kívül magyarul értő segítőre támaszkodva filoló­giai fizikatörténeti kutatásairól hagyásáról tanúskodik, ami pedig ma egy tu­ kritikára vállalkozott. (És nem csak a buda­ Gazda István dománytörténész esetében komoly módszer- pesti,­ hanem a bukaresti Kriterion kiadás tudománytörténész, kandidátus, igazgató, tani hiba. Stratan ugyanis figyelmen kívül ese­tében is.) Abban azonban nagyon igaza Magyar Tudománytörténeti Intézet hagyja azt a tényt, hogy a M. Zemplén féle van Stratan professzornak, hogy a kiváló [email protected] Párbeszédek fordítás-válogatás nem tudomá- teljes Discors-fordításhoz hasonlóan ideje len­ nyos (tudománytörténeti) szakkönyv, hanem ne egy teljes magyar tudományos igényű ismeretterjesztő kiadvány. Az Európa Kiadónál Dia­logo-fordítás elkészítésének és megjelen- A híres Zemplén tudóscsalád örökségét vitte Bíró, 1986a; Bíró, 1986b; Bíró 1994/95; Mát- a szépirodalom klasszikusait fordításban köz- tetésének. Ezzel még adósak vagyunk… tovább M. Zemplén Jolán fizikatörténész, rai, 1986). readó paperback füzetek sorozatában jelent Írását Gheorghe Stratan néhány­ hónapja akit 1967-ben elsőként választottak – nő lété­ A magyarországi fizikatörténet-írás kezde­ meg. (A terjedelem tehát erősen korlátozott a Hungarian Quarterly-nek küldte el közlés- re – fizikaprofesszorrá magyarországi egyete- tét a 19. század utolsó harmadában megjelent volt.) Galilei Dialogo-ja ugyanis tudományos re. A főszerkesztő, Zachár Zsófia továbbítot- men. Édesapja, Zemplén Győző, nemzetkö- művekhez vezethetjük vissza, Czógler Alajos értékén túl irodalmi értékkel is rendelkezik. ta hozzám. Úgy gondoltam, érdemes ezt a zi hírű fizikus volt, a lökéshullámok elméleté­ és Heller Ágoston munkáiig, utóbbi német A mű nem értekezés, hanem a heliocentrikus rövid írást minden fogyatékossága ellenére nek tudós kutatója, aki Göttingában is elis- nyelven közreadott fizikatörténete nemzet- asztronómia mellett és ellen szóló érvek kö- közzétenni, mert igen tanulságos képet villant merést szerzett fizikai tudásával, s így nem közileg is elismert kézikönyv volt. A század- zötti, színpadias és irodalmias elemekben fel egy már letűnt korszak két eltérő emberi véletlenül alapították számára 1912-ben a Mű­ előn Baumgartner Alajos, később Mikola bővelkedő, drámai összecsapás, három sze- útjáról, két különböző kulturális produktu- egyetemen az elméleti fizika tanszéket. A Sándor írt fizikatörténeti munkákat a közép- mély (Salviati, Simplicio és Sagredo) képvi- máról. Remélem, mások is így látják. neves fizikus sajnos fiatalon elhunyt az I. világ­ iskolák tanulói és tanárai számára, az 50-es seletében. Stratan tehát olyasmit kér számon háborúban, ha nem így történt volna, koráb- évek elején Nádor György fizikatörténete M. Zemplén Jolánon és az Európa Kiadón, Kulcsszavak: Galilei, M. Zemplén Jolán bi professzorával, Eötvös Loránddal együtt látott napvilágot, s ezzel párhuzamosan jelen- talán maga is eljutott volna a Nobel-díj kitün­ tek meg Szabó Árpád matematikatörténeti tetésig. (Eötvöst fel is terjesztették a díj­ra, de kötetei, fizikatörténeti és asztronómiatörté- halála miatt – a díj szabályzatának meg­felelve neti vonatkozásokkal. – a felterjesztést nem tárgyalták tovább.) M. Zemplén Jolán 1946-ban jelentette Zemplén Jolán 1911-ben született, s na- meg első nagy fizikatörténetétA háromezeréves gyon nagy műveltségű matematika-fizika fizika címmel, 1954-ben pedig önálló kötete szakos tanár lett, aki mind a reáliák, mind a jelent meg Roger Bacon munkásságáról. A humaniorák területén jól el tudott igazodni. Magyar Tudományos Akadémia keretében Férje a neves filozófus, Mátrai László lett ekkor indultak az első nagyobb tudománytör­ (Zemplén, 2000). M. Zemplén Jolán kutatá­ téneti és technikatörténeti kutatások, amelyek sait talán az is segítette, hogy férjével együtt eredményeit számos monográfia őrzi, köztük a patinás Tudományegyetem Egyetemi M. Zemplén Jolánnak a magyarországi fizika Könyv­tárában lakott, ahol férje hosszú időn történetéről közreadott két hatalmas műve keresztül az igazgatói posztot töltötte be. Ma­ (M. Zemplén, 1961; M. Zemplén, 1964). Az gas szinten sajátította el a német és angol első kötet a régi magyar könyvtár időszaká- nyel­vet, s remekül fordított latinból is (lásd nak, tehát az 1711 előtti korszaknak a fizika- 1222 1223 Magyar Tudomány • 2009/10 Gazda István • M. Zemplén Jolán fizikatörténeti kutatásairól történeti, természetfilozófiai, csillagászattör- mányára, Kopernikuszról közreadott írásaira értelműen magyar szerző munkája. Ezek egy neti ihletettségű tanulmánya Dominikánusok téneti és egyben könyvészeti összefoglalója, a vagy a magyar kartéziánusokról, továbbá az része disszertáció, más részük pedig külföldön Galileiről egykor és ma alcímmel, a modern második kötet a 18. század végéig kíséri végig Isaac Newtonról, Mihail Lomonoszovról, letelepedett magyar kutatók munkái. tudományos világkép kialakulását elemezve a Királyi Magyarország, Erdély és – valamivel Benjamin Franklinról és Michael Faradayről Könyveinek jegyzeteiből át tudjuk tekin- a klasszikus-mechanisztikus fizikai világkép vázlatosabban – a felvidéki fizika történetét. szóló tanulmányaira. teni azokat a forrásmunkákat, amelyek alapot alapjainak tárgyalását Galilei korszakánál Tudós kutatók, külföldi egyetemeken diplo- M. Zemplén Jolánnak köszönhető, hogy adnak a további vizsgálódásokhoz, érdemes kezdte (1967). Nyugodtan állíthatjuk, hogy mát szerzett hallgatók, középiskolai és egye- hazánkban valóban önálló diszciplínává vált újra kézbe venni az általa citált egykorú bib­ hazánkban Galilei életművét elsőként a leg- temi oktatók életművét ismerhetik meg az a tudománytörténet, s ezen belül a tudomány­ liográfiákat és biográfiákat, az iskolatörténe- részletesebben ő elemezte írásaiban, s fordí- olvasók. A szerző ezt a korszakot így jellemez- történet-írás (M. Zemplén, 1958). Talán neki teket és egyetemtörténeteket, a tudóstársasá- tásaival nagyban segítette mindazokat, akik te: ez az az időszak, amikor a fizika Magyar- köszönhető, hogy a nagy műveit követő gok – s köztük az Akadémia – idevágó kiad- szerették volna megismerni Galilei híres országon is szaktudománnyá vált. években – ugyancsak az Akadémiai Kiadó ványait. Jegyzetei segítségével megismerhetők alapművét, magyar nyelven. A magyarorszá- Nem véletlenül tárgyalta e műveiben egy gondozásában – más tudománytörténészek azok a filozófiai munkák, amelyek természet- gi fizika történetét elemző könyveiben és kicsit vázlatosabban a felvidéki fizika törté- munkái követték, gondoljunk Szénássy Bar­ filozófiai jellegüknél fogva a hazai reáltudo- cikkeiben­ pedig számos helyen utalt arra, ho­ netét, hiszen arról 1974-ben egy Pozsonyban na, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Szabadváry mányi, s ezen belül a fizikai irodalom integ- gyan hatott Galilei és követőinek fizikája az megjelent szlovák nyelvű részletgazdag mo- Fe­renc, Makkai László és mások monográfi- ráns részét képezik, s amelyek egy részéről egykorú magyarországi világlátásra. nográfiában külön is beszámolt, s e négy és áira. Az 1970-es évektől kezdődően számos korábban alig volt tudomásunk. M. Zemp- Hangsúlyoznunk kell, hogy M. Zemplén félszáz oldalas munka Zemplén Jolán fizika- tudománytörténeti publikáció szerzője tekin- lén Jolán korrektül hivatkozik azokra a tudós Jolán célja mindössze az volt, hogy figyelem­ ­ történeti könyvsorozata harmadik kötetének ti kutatása kiindulópontjául M. Zemplén kutatókra is, akik munkáját segítették, köztük felkeltőül közreadjon egy kis, népszerűsítő tekinthető (M. Zemplén, 1974). A szlovák Jolán valamely vizsgálódását, így monográfi- a debreceni Jakucs Istvánra vagy művei neves jellegű válogatást a nagy pört kiváltó kötetből kiadás és a Zemplén-hagyaték alapján készült ái valóban komoly hatást gyakoroltak a hazai lektorára, Makkai Lászlóra, aki maga is szá- (Galilei, 1947; Galilei, 1959; Galilei, 1983; Ga­ el halálának 25. évfordulójára, 1999-re a mű csillagászattörténeti, matematikatörténeti, mos új ténnyel gazdagította tudománytörté- lilei, 1993). Már az 1946-os egyetemes fizika- magyar nyelvű, új jegyzetekkel kiegészített kémiatörténeti, filozófiatörténeti és termé- neti irodalmunkat. történeti összefoglalójában tisztes teret szen­ változata (M. Zemplén, 1998). szetesen fizikatörténeti vizsgálódásokra (lásd Számos fordítása jelent meg németből telt a Galilei-életmű bemutatásának, amely- A tudós professzornő a magyarországi Gazda, 2000). vagy angolból, gondoljunk az 1947-es Max ből kitűnik, hogy alaposan megismerte ezt a fizi­ka történetének egyes részproblémáit is Az addig csak irodalomtörténészek, filoló­ Born- és Aldous Huxley-kötetre, James korszakot, s írásai nyomán számosan váltak kutatta,­ társszerzője volt az Eötvös Lorándról gusok, nyelvtörténészek és történettudósok Stokleynak az elektronokról szóló, általa a Galilei nevéhez köthető legjelentősebb tu- megjelent kötetnek, több publikációja is által kutatott régi magyarországi nyomtatvá- 1949-ben lefordított műre, Gerhard Herz­berg dományos eredmények ismerőivé. megjelent Ruđer Bošković magyarországi ha­ nyok közül számos fizikai és természetfilozó- híres, molekula-színképeket és molekula-szer­ M. Zemplén Jolán 1974-ben bekövetke- tásáról,­ a magyar kopernikánusokról, az ato­ fiai kötetet hozott a felszínre, ezeket szigorú kezetet tárgyaló kétkötetes munkájára, vagy zett halála után jelent meg a magyar Discorsi- mizmus magyarországi híveiről, Verancsics elemzésnek vetette alá, s részletes tartalmukat az általa 1965-ben közreadott Max Planck- fordítás (Galilei, 1986), ez a kiadás már teljes Faustusról, Pósaházi Jánosról, az egykori is bemutatta. Így ismerhettük meg alaposab- válogatásra. egészében igazodott a kritikai kiadás követel- nagyszombati egyetem fizikatanárairól, a ban azoknak a fizikatanároknak a munkássá­ Kutatásai egyik nagy egységét képezték a ményeihez, jelen esetben a Stillman Drake neves csillagászról, Hell Miksáról, a Magyar- gát, akik a 16–18. században külföldi egyete- Galileo Galilei életművet elemző írásai. Már által készített kiadáshoz s annak magyarázó országon született és német egyetemeken meken szereztek diplomát, s azt itthon hasz­ 1947-ben fordított Galileitől Mozog-e a Föld? jegyzeteihez. Ez utóbbi nem válogató jellegű professzorrá lett Segner János Andrásról, a 18. nosították, vagy a nagyszombati egyetemen címmel, 1959-ben válogatást adott közre Ga­ ismeretterjesztő kiadás volt, hanem egy Gali­ századi hazai mechanikai irodalomról, a régi ismerték meg a fizika tudományának alapja- lilei 1632-es Dialogo-jából, 1958-ban publiká- lei-mű teljes fordítása, amelyhez komoly tu­ debreceni fizikusokról, az erdélyi fizika klas�- it, s azokét is, akik az 1782-ben Budán meg- ciója jelent meg a Galilei-pörről, 1964-ben a dományos apparátus járult. szikus századairól és másokról. Emellett ér- indult műszaki felsőoktatásban a fizikai stú- fizika módszerének megalapítójaként vizsgál- Néhány évre rá jelent meg Simonyi Ká­ tékes publikációi jelentek meg a fizika egye- diumok előadói voltak. Számos olyan műre ta Galilei életművét, csillagászati munkássá- roly egyetemes fizikatörténete, nagy Galilei- temes történetéről, gondoljunk csak az opti- is bukkant, amely külföldön jelent meg, több­ gáról az 1964-es Csillagászati évkönyv-ben fejezettel (Simonyi, 1978), s a Galilei-korszak kában oly nevezetes Alhazenről szóló tanul- nyire latin vagy német nyelven, s amely egy­ publikált, 1966-ban jelent meg filozófiatörté­ megértését segítették Fehér Mártának az új- 1224 1225 Magyar Tudomány • 2009/10 Gheorghe Stratan • Észrevételek… kori fizika kezdetére vonatkozó tanulmányai Dialogo-fordítás is napvilágot lát majd, kü- (Fehér, 1995), Vekerdi László Így él Galilei lönösen most, a 2009-es Galilei-évben, ami­ című munkája (Vekerdi, 1997), továbbá Abo­ kor számos előadás irányítja a figyelmet az nyi Iván Vekerdi kötetéhez is kötődő publi- egykori neves természettudós életművére, s Észrevételek kációi (Abonyi, 2008). Bízunk benne, hogy annak Magyarországon még kevéssé ismert az új kutatási eredményeket tükröző modern mozzanataira. Galilei Dialogo-jának román és magyar változatáról1 Kulcsszavak: M. Zemplén Jolán, Galileo Galilei, tudománytörténet, fizikatörténet Gheorghe Stratan IRODALOM sok köréből. (ford.: Dávid Gábor, jegyz.: Gazda István, Abonyi Iván (2008): Kiemelkedő fejezetek a XVII–XIX. Pesthy Monika, utószó: Vekerdi László) Európa, tudománytörténész, egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs, század fizikájából. Magyar Tudománytörténeti In- Budapest Babeş-Bolyai Egyetem Európai Tanulmányok Fakultása, Kolozsvár tézet, Budapest Gazda István (összeáll.) (2000): A magyarországi fizika Horia Hulubei Fizikai és Nukleáristechnikai Intézet, Bukarest Bíró Gábor (1986a): Mátrainé Zemplén Jolán. In: klasszikus századai. Tanulmánygyűjtemény. Magyar Sipka László (szerk.): Évfordulóink a műszaki és ter- Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba mészettudományokban 1987. Műszaki és Természettu- M. Zemplén Jolán (1958): Régi fizikai kéziratok kutatá- dományi Egyesületek Szövetsége, Budapest, 96–97. sa Erdélyben. Magyar Tudomány. 3, 207–218. Bíró Gábor (1986b): Zemplén Jolán. Tudomány tör- M. Zemplén Jolán (1961): A magyarországi fizika tör- Galilei egyik legjelentősebb műve a híres ból 52 fontos részt, az eredeti olasz szöveg ténet – technika történet. 3, 1, 2–6. ténete 1711-ig. Akadémiai, Budapest Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo: mintegy 40%-át kihagyták. Közülük sokat Bíró Gábor (1994/95): Mátrainé Zemplén Jolán. M. Zemplén Jolán (1964): A magyarországi fizika tör- Tolemaico e Copernicano (Párbeszédek a két azzal a céllal, hogy az olvasók számára egy (1911–1974). Technikatörténeti Szemle. 21, 179–182. ténete a XVIII. században. A fizika szaktudománnyá Fehér Márta (1995): Changing Tools. Case Studies in the válik. Akadémiai, Budapest nagy világrendszerről: a ptolemaiosziról és a módosított képet sugalljanak a könyvről, History of Scientific Methodology. Akadémiai, Buda- M. Zemplén Jolán (1998): A felvidéki fizika története kopernikusziról, 1632). Ezt a művét először a valamint – burkoltan – annak szerzőjéről, pest 1850-ig. (sajtó alá rend.: Gazda István) Magyar Tu- ’60-as évek elején fordították le olaszról román hoz­zájárulva és folytatva ezzel azt a hamis Galilei, Galileo (1947): Mozog-e a Föld? (Ford. és bev.: dománytörténeti Intézet, Piliscsaba nyelvre (Galilei, 1962), ami mérföldkövet beállítást, amit az Előszó ad Galilei koráról és M. Zemplén Jolán) Budapest szfv. Irodalmi és M. Zemplén Jolán [Zemplenova Jolana] (1974): Dejiny jelentett a román kultúrában, amennyiben annak jelentős személyiségeiről. Más szöveg- Művészeti Intézet, Budapest fyziky na Slovensku do polovice XIX. storočia. (prelož. Galilei, Galileo (1959): Párbeszédek a két legnagyobb Mária Uherová-Bokesová) Veda, Slovenská Akadé- az európai értékek elsajátítását jelezte. Sajnos részeket pedig tendenciózusan fordítottak le világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról. mia Vied, Bratislava azonban, ahogyan erre már egy tíz éve meg- vagy szerkesztettek át. Végül is az volt a cél, (ford., vál., utószó és jegyz.: M. Zemplén Jolán) Mátrai Mária (1986): Zemplén Jolán külföldi publiká- jelent írásomban (Stratan, 1997) rámutattam, hogy a román olvasó lehetőleg ne tudja meg, Európa, Budapest ciói. Tudomány történet – technika történet. 3, 1, ezt a könyvet cenzúrázták az akkori kommu- hogy Galilei mélyen hívő ember volt. Galilei, Galileo (1983): Párbeszédek a két legnagyobb 11–18. 2 világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Simonyi Károly (1978): A fizika kultúrtörténete. Gon- nista hatóságok. A Stefan Bălan által írt A bukaresti Kriterion (az állami idegen – (ford.: M. Zemplén Jolán, bev. és jegyz.: Bréda Fe- dolat, Budapest Előszó valójában félrevezető, átpolitizált és főleg magyar és német – nyelvű kiadó) 1983- renc) Kriterion, Bukarest Vekerdi László (1997): Így él Galilei. Typotex, Buda- alapvető tévedésekkel terhelt.3 A tanulmá- ban kiadta a Dialogo magyar nyelvű változa- Galilei, Galileo (1993): Igazságkeresők. Galileo Galilei pest nyomban megmutattam, hogy a kiadvány- tát. (Galilei, 1983) A Kriterion-kiadás úgy- (1564–1642) és René Descartes (1596–1650) művei. Zemplén Gábor Áron (2000): Zemplén Jolán. In: szólván egy az egyben a Budapesten csaknem (ford.: Zemplén Jolán) Interpopulart, Szentendre Balogh Margit – S. Nagy Katalin (szerk.): Asszony- Galilei, Galileo (1986): Matematikai érvelések és bizo- sorsok a 20. században. BME Szociológia és Kom- 1 Fehér Márta fordítása negyedszázaddal azelőtt kiadott magyar vál- nyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgá- munikáció Tanszék, Budapest, 99–107. 2 Stefan Bălan (1913–1991) a bukaresti Politechnikai Intézet mechanika professzora volt. Az Előszó megje- 3 Ezek közül néhányat lelepleztem említett könyvem- lenése idején tudományos és politikai pályája csúcsán ben (Stratan, 1997) A magyar olvasó figyelmét pedig volt: a Román Tudományos Akadémia tagja, az Ok- Stefan Bălan magyarra fordított (Bălan, 1966) köny- tatási Minisztérium és az RKP Központi Bizottságának vére hívnám fel, amely a dühös vallásellenes (főként küldötte. Ám mint a román társadalom „értelmiségi katolicizmus-ellenes) propaganda kiáltó példája. Más, rétegének” tagja, nem számított megbízhatónak, ál- Galileivel foglalkozó könyvek is megjelentek magyarul landóan bizonyítania kellett „hűségét a munkásosz- mind Bukarestben, mind Budapesten. Ezekkel más tályhoz” és éberségét az „ideológiai harcban”. alkalommal foglalkozom majd. 1226 1227 Magyar Tudomány • 2009/10 Gheorghe Stratan • Észrevételek… tozat (Galilei, 1959) másolata. Mindkét vál- Ez stratégia kérdése: ha az ember egy olyan A bukaresti magyar változat saját nyomda- „Nem állítottam, nem is merném azt állí- tozat az eredeti Dialogo drámaian megkurtí- szerzőt, mint Galilei, egy radikálisan megrövi­ és szerkesztési hibákat is tartalmaz,8 s ez súlyos tani, hogy a természet vagy Isten számára tott szövegét közli, több mint a háromnegye- dített változatban akar bemutatni, akkor etikai problémákat is felvet. Vajon a DBMV lehetetlen lenne…” (OV, 45. II. 20–21)10 de hiányzik Galilei szövegének.4 Ráadásul a valószínűleg jobb, ha kommentárt ír a könyv- szerkesztője (és egyúttal az Előszó és a Jegyze- Ugyanilyen vallási utalás hiányzik a teljes kihagyott szövegeket helyettesítő kivonatok ről, benne, ahol kell, az eredeti műből vett tek írója) átolvasta-e a fordítást anélkül, hogy kísérő szövegrésszel együtt a DRV 107. olda- egy része, nem egyszerűen, mint kellene, vissza­ terjedelmes idézetekkel. észrevette volna ezt a tévedést? A DBMV to­ láról (OV, 146–150., I. 4. – I. 22.), ahol az volt adja azok tartalmát, hanem keverve van a A román és a magyar változat összevetése vábbá egy sajnálatos mulasztást is tartalmaz: kiküszöbölendő, hogy Salviati és Simplicio fordító, M. Zemplén Jolán5 kommentárjaival, nem csupán a kihagyott részek, hanem az a 4. oldalon M. Zemplén Jolán nevét csak többször is utalást tesz a Leg­főbb Mozgatóra. ami igen megnehezíti annak megkülönböz- eredeti szöveg megközelítése tekintetében is mint a Dialogo fordítójáét említik. Azt, hogy Számos ilyen eset van még, de nem sza­po­rí­ tetését, hogy pontosan mely állítások tekint- különbségeket tár fel. A magyar változatban ő válogatta a szövegeket, nem jelzik, noha ez tom ezek számát. Azáltal, hogy el akar­ták hetők Galilei szövegének summázataként, és nem fedezhető fel olyan szándék, mint a teljesen világos a budapesti magyar változat- titkolni Galilei vallásos hitét, a román szer- melyek M. Zemplén Jolán saját megjegyzé- román változatban, hogy szövegek csupán ban. Ez, persze, lehetne csupán tévedés is, de kesztők károsították a nagy itáliai tudós sei.6 Egyáltalán nem könnyű rájönni, miért azért maradtak volna ki, mert Isten nevét vagy a DBMV 240. oldalán a Jegyzetek-ben Bréda kulturális és tudományos befogadását is. hiányoznak bizonyos Galilei-szövegek mind- egyéb vallási utalásokat tartalmaznak. Van Ferenc azt sugallja9 az olvasónak, hogy ő társ­ Még ha nem is román változathoz hason­ két magyar változatból. Mit mondhatunk egy rövid kihagyás például a DMNV 151. szerző a szöveg válogatásában, ami nem mél­ ló, nyílt vallásellenes indíttatásból, de hason- arról, hogy egy olyan hosszú szöveg, mint az oldalán (DBMV 221–222., OV 472.) a Párbe­ tányos M. Zemplén Jolánnal szemben, aki ló következményekkel, a Dialogo magyar OV 217–346., hiányzik (leszámítva egy más- széd-ben Salviati fejtegetésének végén és Sag­ már nem tudhatott tiltakozni. vál­tozata is megfosztotta az eredeti mű­vet fél oldalnyi részt, ami a Dialogo második redo válaszának az elején. Ha megnézzük az A fő különbség a magyar és román válto- szá­mos fontos vonásától. A részletes elemzés napjának végén szerepel.)? Az elhagyott ré- eredetit, azt látjuk, hogy a kihagyott részben zat között az, hogy utóbbi nyilvánvaló­an nyilván a nagy firenzei tudós magyar kutatói­ szekkel kapcsolatban M. Zemplén azt írja: „a először az „infelice Orlando”-ra, majd pedig ma­nipulálta a Dialogo szövegét. A kihagyandó ra vár; itt csupán néhány megfontolást tet- szövegek kiválasztásában igyekeztünk, amen�- Sagredónál a „miserabile Orlando”-ra törté- szövegeket a román szerkesztők úgy válasz- tem.11 nyire lehet, megőrizni az érvelések láncolatát; nik utalás, tehát nem Istenre. Ezek a kitételek, tották ki, hogy a nemkívánatos vallási vonat- A 2009. év a Dialogo első magyar válto- ami pedig a kitéréseket illeti, annyit tartottunk természetesen Ariosto7 Orlando Furioso című kozású részek maradjanak ki, amit szilárd zata megjelenésének 50. évfordulója. Jelen meg belőlük, ami nem veszélyezteti a [mű] művének hősére vonatkoznak, de az utalások tu­dományos válogatási kritériumok hiányá- cikk szerzője pedig meg van győződve arról, vonzó, érdekes és sajátos jellegét.” (DMV, meghagyása a fordításban magyarázó lábjegy- ban még könnyebb végrehajtani. E helyzet a hogy itt az ideje e fontos könyv egy új, teljes 191.) Ez természetesen tiszteletreméltó szándék, zetet igényelt volna, s M. Zemplén ezt nyil- DRV 40. oldalán az OV-ből kihagyott 43–46. magyar nyelvű kiadásának az új olvasó gene- ám tekintve, hogy milyen hatalmas részek ván el akarta kerülni. oldali (I. 9–I. 18) szövegtöredékkel, amelyben ráció számára. A fent kifejtettek miatt a ro- maradtak ki az eredeti Dialogo-ból, az ered- A bukaresti magyar változat szolgaian három vallási vonatkozású utalás van arra: mán változat helyreállítása is kívánatos. A mény nagyon is kétséges. Nincs tudomá­nyos (nem pedig gondosan) másolja a budapestit, „…ha egy bizonyos ideig egyenes vonalú 2010. év pedig újra az érdeklődés fényébe kritérium, ami megengedne egy ilyen eljárást. beleértve ez utóbbi 83. oldalán (DBMV, 131.) mozgásba hozná őket az Alkotójuk” (OV, 44., állítja majd Galileit, mert ez az év lesz az található hibát is, amely szembeszökő min­ I. 11.) asztronómiában új korszakot nyitó és a világ- 4 Ez a becslés Bréda Ferenctől, a DBMV szerkesztőjé- den olvasónak – de úgy látszik, a szerkesztők- „Ezt elfogadva, tegyük fel, hogy Isten képünket megváltoztató Sidereus Nuncius től származik (DBMV, 240.) Az olasz eredetiből kiha- nek nem volt az – ti., hogy Salviati egy meg­teremtette a Jupiter bolygót…” (OV, 45., megjelenésének négyszázadik évfordulója. gyott részeket tizenhat kivonat helyettesíti. A leghos�- hosszú fejtegetése közepén megjelenik egy új, II. 3–4.) szabb kihagyott rész 80 oldalnyi. (Ezek a számok 10 Ugyanebben az elhagyott szövegrészben Salviati tesz mindkét magyar fordításra érvényesek.) redundáns Salviati megszólalás-jelzés. Így az­ egy helyeslő utalást Arisztotelészre (arra, hogy „a ter- 5 Mátrainé Zemplén Jolán (1911–1975) az első fizikus után mindkét magyar kiadásban Salviati után 8 Ennek egy megdöbbentő példája a 118. oldalon ta- mészet nem kísérli meg a lehetetlent”) és hosszan kitér professzorasszony és tanszékvezetőnő volt a Budapes- ismét Salviati fejtegetése következik. (Eh­hez lálható, ahol Sagredo megszólalását egybemossák Platónra, ami igen fontos Galilei két antik filozófussal ti Műszaki Egyetem Fizika tanszékén. Jó nevet szerzett vö. a megfelelő helyet OV, 164., I. 30.) Simplicioéval, ami zavarbaejtő, mivel Salviati két be- kapcsolatos álláspontjának megértéséhez. a magyarországi fizika történetéről szóló műveivel. szélgetőtársa vitában áll egymással és Sagredo Salviati 11 Az érdeklődők számára a jelen cikk szerzője felajánl- 6 Lásd például a DBMV 159–161., illetve a DMV pártján áll, míg Simplicio Arisztotelészén. E tekintet- ja a magyar változatból hiányzó szövegrészek listáját. 104–105. oldalain található összefoglalást, amely az 7 Galilei nagy csodálója volt Ariostónak, és írt is a ben a DMV korrekt (lásd ebben 73.) A cenzúrázott román Dialogo-változat részletes elem- eredeti olasz szöveg (OV) 217–298. oldalai helyett áll. költeményéről. 9 Bréda azt írja: „válogatásunk.” zése befejezés előtt áll. 1228 1229 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… Kulcsszavak: Galilei, Párbeszédek, Dialogo, M. Zemplén Jolán fordítása

IRODALOM Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DMV] (1959): Bălan, Stefan (1966): És mégis mozog…: Galileo Galilei Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a életéről és munkásságáról. Tudományos, Bukarest ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (vál., ford. és Tanulmány Favaro, Antonio – Barbera, Giunti (a cura di) (1890– utószó: M. Zemplén Jolán) Európa, Budapest 1908): Le opere di Galileo Galilei. I–XX. Barbera, Galilei, Galileo [a hivatkozásokban DRV] (1962): Firenze Dialogo despre cele două sisteme ale lumii, ptolemaic Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: OV] (1632): şi copernican. (olaszból ford.: Romolo Ottone, vál. HALÁLOZÁSI VISZONYOK ÉS ÉLETKILÁTÁSOK Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo,Tolemaico és előszó: Stefan Bălan) Ed. Ştiinţifică, Bucarest e Copernicano. In: Favaro, Antonio – Barbera, Giunti Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DBMV] (1983): A 21. SZÁZAD KEZDETÉN A VILÁG, EURÓPA (a cura di) (1890–1908): Le opere di Galileo Galilei. Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a vol. VII. ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (bevezetővel és ÉS MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉBEN Az eredeti, 1632-es kiadás szkennelt változata: http:// jegyzetekkel ellátta: Bréda Ferenc, ford.: M. Zemp- books.google.hu/books?id=BwQEV566twEC&hl lén Jolán) Kriterion, Bukarest Józan Péter =en&pg=PP1#v=onepage&q=&f=false Stratan, Gheorghe (1997): Galileu! O, Galileu, Logos, az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, Bucuresti Központi Statisztikai Hivatal, MTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem [email protected]

kezők: a járványok és az éhínségek, az állan- Bevezető dóan jelenlevő (de járványt nem okozó) fer­tő­ Az epidemiológiai fejlődés1 úgy érkezett el a ző betegségek, a nemfertőző, idült betegségek 21. századba, hogy történetének megismételhe­ és a késleltetett nemfertőző, idült betegségek tetlenül sikeres évszázadától búcsúzott a szá- korszaka. A születéskor várható élettartam az zadfordulón. A tudományos-technikai for- első korszakban 40 év körül van, míg a ne- radalom és a társadalmi-gazdasági fejlődés gyedikben megközelíti, eléri, vagy meghalad- kölcsönhatásaként kialakuló körülmények ja a 80 évet. A gazdasági-társadalmi, politikai, eredményeként elérhető közelségbe került a kulturális környezet és nem a termé­szeti hosszú és egészséges élet. Az életben maradás körülmények határozzák meg, hogy sokan esélyei oly sokat javultak, hogy a születéskor felnőni sem tudnak, míg mások matu­zsálemi várható élettartam lényegében megkétszerező- kort érnek el (Olshansky et al., 1986). dött. Az is igaz azonban, hogy kontinensek, A halálozások gyakorisága országok és egy országon belül is embercso- portok között soha nem voltak olyan nagyok A 21. század kezdetén a halálozások évente a különbségek az élet hosszát tekintve, mint átlagosan közel 1 %-kal (9 ‰-kel) csökkentik napjainkban. Új fejlemény, hogy az epidemio­ a világ népességének lélekszámát, napjaink- lógiai fejlődés minden nagy korszaka egyszer- ban ennyi a halandóság viszonylagos súlya a re van jelen a Földön: ezek a jelenleg legin- népesedésben. Másképpen fogalmazva: hozzá- kább elfogadott periodizáció szerint a követ- vetőleg hatvanmillió ember hal meg egy év- ben. A földrészek közül a legalacsonyabb La­ 1 Epidemiológia: az egészségi állapottal kapcsolatos tin-Amerika mortalitása: 6 ‰, majd Óceánia események megoszlásával és ennek meghatározóival foglalkozó tudomány; az epidemiológiai fejlődés ezek­ következik 7 ‰-kel, Ázsia és Észak-Amerika nek az eseményeknek a története. 8 ‰-kel, Európában a halálozás gyakorisága 1230 1231 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… Korszak A pandémiák Az endémiás A nemfertőző A késleltetett várható élettartam 78 év. Legjobbak az életki­ epidemiológiai fejlődés és a társadalmi-gaz- és éhínségek fertőző betegségek betegségek nemfertőző beteg- látások az európai országok egy részében és dasági változások, illetve a politikai rezsimek korszaka korszaka korszaka ségek korszaka néhány más országban. Izlandon 81 év, Olasz- kapcsolatáról. A totalitárius rendszerek általá­ Terület a Szaharától délre Például India a legtöbb kelet- a nyugat-európai országban, Svájcban és Svédországban 80 év ban hatékonynak bizonyulnak az életkilátá- található országok közép-európai országok, USA, a várható élettartam; az európai rangsorban sok javításában a hatalomátvétel utáni első jelentős része ország Kanada, Izrael, Japán, következő országok 79 éves várható élettartam­ időszakban, midőn központi utasításokkal Ausztrália, Új-Zéland mal: Ausztria, Belgium, Franciaország, Né- és kevés ráfordítással csökkenteni lehet a cse­ Halálokok AIDS-járvány Tuberkulózis és sok, A halálozások A fertőző betegségek metország, Norvégia és Spanyolország. A 21. csemő- és gyermekhalandóságot, vissza lehet és egyéb fertőző gyermekkorban legalább 90 %-át okozta halálozások század első éveiben született nemzedékek 80 szorítani, sőt néhány esetben eradikálni lehet betegségek, gyakori fertőző nemfertőző be- hányada 1-2 %, etnikai háborúk, betegség; a halálozá- tegségek és sérü- a nemfertőző beteg- évet remélhetnek Ausztráliában, Izraelben és a járványokat. A Szovjetuniónak is volt ilyen genocídiumok sok mintegy fele lések okozzák. ségek progressziója Kanadában, 82 évet Hongkongban és Japán- sikeres időszaka, és ez történt Kínában, Ku- és éhínség nemfertőző beteg- lelassul, a halálozások ban. Megjegyzendő, hogy az emberiség nagy bában és a kelet-közép-európai országokban ségből származik. legalább 50 %-a 80 csoportjainak várható élettartamait leíró sze­ is. A rossz kormányzás: például az erőszakos éves és idősebb kuláris trendek – általában konvergálnak. iparosítás, a kollektivizálás, a kulturális forra- korban következik be. Az „érintettség” okán a kelet-európai ré- dalom azonban mind a Szovjetunióban, Halálozási 25-27 ezrelék a fiatal népesség a népesség elöre- 6-10 ezrelék gióról helyénvaló részletesebben szólni. A mind Kínában szörnyű visszaesésekhez veze- arány miatt csak 9 ezrelék gedése miatt kelet-európai régióban a felbomlott Szovjet- tett. Az epidemiológiai fejlődés későbbi 10-15 ezrelék unió szláv köztársaságaiban és Moldovában időszakában, amelyet a nemfertőző, idült Kardio-vasz- az összes halálozás az összes halálozás az összes halálozás az összes halálozás a legrosszabbak az életkilátások. A születéskor betegségek primátusa határoz meg, ezek a kuláris eredetű 9-10 %-a 25 %-a 50-60 %-a 35-40 %-a várható legalacsonyabb élettartam Oroszor- rendszerek csődöt mondtak. Életképtelensé- halálozás szágban 65 év; ez 2 évvel elmarad Ázsiáétól gük első bizonyítéka éppen az volt, hogy vi- Születéskor 40 év körül 65 év körül 65-77 év megközelíti, eléri és 8 évvel Kínáétól. Az oroszországi életkilá- szonylag alacsony szinten stagnált, vagy ép- várható vagy meghaladja élettartam a 80 évet tásokat történelmi kontextusban vizsgálva az pen csökkent a várható élettartam, miközben a legfontosabb megállapítás, hogy ebben a nyugaton, átmeneti megtorpanás után növe- 1. táblázat • Az epidemiológiai korszakok, (Eurostat, OECD, WHO Health for All adatbázis) világrésznyi nagyságú országban, a legutóbbi kedett. A tőkeszegény modernizációnak az évszázadban – tehát mióta elfogadható re- volt az ára, hogy az Elbától keletre az epide- 12 ‰. Afrikában – leszakadva a többi konti- gisztrációval rendelkezünk a halálozásokról miológiai fejlődés (csakúgy, mint a gazdasági) A születéskor várható élettartam nenstől – 1000 emberre 15 halálozás jut. – a születéskor várható élettartam mindig a zsákutcába jutott. Az 1990-es évek elején a Európában a felbomlott Szovjetunió né­ A világ népességének születéskor várható leg­alacsonyabb volt az ipari országok család- volt szatellita országokban nem omlott össze hány utódállamában és a volt szatellita orszá- élettartama hatvanhét év; hozzávetőleg a jában. A várható élettartam – ehhez képest is az egészségügy infrastruktúrája és rövidebb- gok egy részében a legmagasabb a mortalitás: kétszerese a száz évvel ezelőtti értéknek. A – szabadesésszerűen zuhant a rendszerváltozás hosszabb kritikus időszak után fordulat kö- Ukrajnában 16, Oroszországban 15, Bulgáriá­ leg­rosszabbak az életkilátások Afrikában: a következtében és még 2005-ben is 5 évvel vetkezett be az epidemiológiai fejlődésben, ban 14, Magyarországon 13 halálozás jut 1000 világrészre jellemző érték 49 év; Ázsiában 67, maradt el az 1989. évi 70 évtől.2 amely az életkilátások igen jelentős javulásá- lakosra. Számos európai országban a halálo- Latin-Amerikában 72, Európában és Óceá- A szovjet típusú társadalmi-gazdasági, val jellemezhető. Ez történt többek között zási arány alacsonyabb 10 ‰-nél. Ezek közül niában 74, Észak-Amerikában 78 év a szüle- politikai berendezkedés, illetve annak helyi Bulgáriában, Csehországban, Lengyelország- a legjelentősebbek: Franciaország, Hollandia, téskor várható élettartam. Demográfiai gaz- variánsai fontos tanulságokkal szolgálnak az ban, Magyarországon és Romániában is. A Németország és Spanyolország, ahol 9, és dasági, és politikai súlyánál fogva indokolt a szétesett Szovjetunió utódállamaiban azon- 2 Svájc, ahol 8 ‰ a halálozás gyakorisága. A világ három legnagyobb lélekszámú országá- A halálozások gyakoriságára és a születéskor várható ban lényegében összeomlott az egészségügy élettartamokra vonatkozó adatok, ha erre más hivat- infrastruktúrája és a rendszerváltozás sokkhul­ legalacsonyabb mortalitás Albániában és Iz- val külön is foglalkozni. Kína népességének kozás nem történik, a UN Economic and Social Affairs, landon található: ebben a két országban várható élettartama 73 év, India népességéé World Population Prospects: The 2006. Revision című lámai megroggyantották a társadalom szerke­ mindössze 6 haláleset jut 1000 lakosra. 65 év. Az Egyesült Államokban a születéskor kiadványból származnak. zetét. Az egészségi közállapotok súlyos vál- 1232 1233 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… gaz­dasági fejlettség és az életkilátások közötti is szerepet játszanak abban, mennyi a várha- összefüggést (Józan, 2008). tó élettartam egy országban. Magyarországon Az ábráról az olvasható le, hogy a születés­ és az Egyesült Államokban ilyen tényező – kor várható élettartam az országoknak csak többek között – a társadalmilag, etnikailag egy kis csoportjában azonos az egy főre jutó meghatározott, markáns gradiens a halandó- hazai termék (GDP) alapján számítottal; egy ságban. nagyobb csoport esetében a várható élettar- A halálozások nem, tam hosszabb, míg egy kisebb csoportnál életkor és halálokok szerint rövidebb a prognosztizáltnál. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik, de itt található Becslések szerint 2004-ben 58,8 millió ember – többek között – Oroszország és az Amerikai halt meg, ebből 31,1 millió volt férfi és 27,7 Egyesült Államok is. Hazánkban az életkilá- millió nő. Annak, hogy 2004-ben 3,4 millió­ tások mintegy két évvel rosszabbak az elvár- val több férfi halt meg, mint nő, két oka van: hatónál a legújabb adatok szerint. Mindez az egyik, hogy 43,4 millióval nagyobb volt a arra utal, hogy a GDP mellett egyéb tényezők férfi népesség lélekszáma; a másik, hogy míg 1. ábra • A születéskor várható élettartam változása néhány kelet-közép-európai országban és az Európai Unióbane) az epidemiológiai fejlődés rendszerváltozás előtti: 1970–89c) és utáni: 1990–2007 időszakábana) b) d) • a) WHO HFA adatbázis adatai. b) A rendszerváltozás utáni idő­szak két részből áll, az elsőben csökkent, a másodikban nőtt a várható élettartam; a két rész országonként különböző időtartamú. c) Csehország 1971–89. d) Az oszlop feletti szám a 2007. évi várható élettartam. e) Azok az országok, amelyek már 2004 májusa előtt tagjai voltak az EU-nak: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. ságjeleket mutatnak, mindmostanáig nem itás jellemezte. A volt szatellita országok közül lehet kedvező fordulatról beszélni, bár valószí­ Csehországban a legjobbak az életkilátások: nű, hogy a krízis túljutott a mélyponton itt 76,7 év, Lengyelországban 75,1 év; Magyar- (Zaridze et al., 2009). országon a 2007-ben született nemzedék Az 1. ábra öt ország és az EU–15-ök eseté­ várható élettartama 73,3 év. Az Európai Unió ben ábrázolja az életkilátásokat a rendszervál- kemény magját alkotó tizenöt ország várható 2. ábra • Összefüggés a vásárlóerő-paritással korrigált, egy főre jutó hazai termék és a szüle- tozás előtti: 1970–89, és utáni: 1990–2006 élettartamainak átlaga 79,9 év, a huszonhe- téskor várható élettartam között a 21. század első éveiben a) b) c) d) • Korrelációs együttható: évek időszakában. Az ábra azt mutatja, hogy teké 78,5 év, a 2004. év után csatlakozottaké: R=0,639, szignifikanciaszint: p<0,01 • a) Eurostat, OECD, WHO Health for All adatbázis a kelet-közép-európai országokban két évti- 74,0 év. adatai. b) A diagram az elérhető legfrissebb adatok felhasználásával készült. c) A nemzetközileg zed alatt a várható élettartam mindössze A születéskor várható élettartam az orszá- elfogadott rövidítéseknek megfelelő országnevek: AT: Ausztria, AU: Ausztrália, BE: Belgium, 0,2–2,1 évvel nőtt, miközben az EU–15-öké gok fejlettségének megállapításában hasonló BG: Bulgária, CA: Kanada, CH: Svájc, CY: Ciprus, CZ: Csehország, DE: Németország, 4,5 évvel. A rendszerváltozást követően a vár­ jelentőségre tett szert, mint az egy főre jutó DK: Dánia, EE: Észtország, ES: Spanyolország, FI: Finnország, FR: Franciaország, GB: ható élettartam 0,3–1,2 évvel csökkent, és csak hazai termék. A két mutató kölcsönhatására Nagy-Britannia, GR: Görögország, HU: Magyarország, IE: Írország, IL: Izrael, IS: Izland, ezután emelkedett 2,4–5,2 évvel. A nyugat- vonatkozó számítások szoros kapcsolatot re­ IT: Olaszország, JP: Japán, LT: Lettország, LV: Litvánia, MT: Málta, NL: Hollandia, NO: európai országokban, amelyekben a társadal- gisztrálnak, amely erősen szignifikáns. Az itt Norvégia, NZ: Új-Zéland, PL: Lengyelország, PT: Portugália, RO: Románia, RU: Orosz mi-gazdasági fejlődés lényegében töretlen következő 2. ábra az Európai Unió tagállamai Federáció, SI: Szlovénia, SK: Szlovákia, SE: Svédország, US: Egyesült Államok. d) A 2. ábrán volt, az epidemiológiai fejlődést is a kontinu- és néhány más ország esetében ábrázolja a szereplő országok népessége 1,1 milliárd fő. 1234 1235 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… ezer férfira 9,6 halálozás jutott, ezer nőre csak zással kapcsolatos patológiás szituációk okoz­ ember halt meg. Ebből a három, megbízha- azonban az országok között igen nagy kü- 8,7. A halálozások több mint fele hatvanéves ták, vagy a nemfertőző betegségek, illetve a tóan diagnosztizálható betegségből származó lönbségeket tárnak fel. Ezek bemutatásában és idősebb korban következett be, a meghal- sérülések. A 3. ábra meggyőzően bizonyítja, halálozás az összhalálozás 23,2 %-át teszi ki. a rendező elv három szempont figyelembe tak közül 22 millió volt hetvenéves és idősebb, hogy a 21. század kezdetén a halálozások NB. számítások szerint a magasvérnyomás- vételével fogalmazódott meg: 1. a megközelí­ és 10,7 millió 80 éves és idősebb. Csaknem hozzávetőleg 60 %-át a nemfertőző betegsé- betegség, amely kauzális tényezőként hozzá- tés Magyarország-centrikus, ezen az értendő, minden ötödik meghalt ötévesnél fiatalabb gek okozzák (WHO, 2008). járul a stroke, az ischémiás szívbetegség és az hogy hazánknak hol a helye a nemzetek rang­ gyermek volt. A 60 éves és idősebb korban A többezer betegséget, kóros állapotot, egyéb szívbetegségek miatti halálozáshoz, sorában, 2. azok az országok kerültek be az számba vett halálozások részaránya Európá- sérülést húsz főcsoportba sorolja a Betegségek mintegy 12,5–13,0 %-ban haláloki tényező. összehasonlításba, amelyek egy többé-kevés- ban közel 70 %, a magas jövedelmű országok­ Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 10. Re­ Valószínű, hogy ennek a betegségnek van a bé jól meghatározható csoportot markánsan ban több mint 80 %; az 5 éven aluliak hánya- víziója. A halálozások mintegy háromnegyed legnagyobb viszonylagos súlya az összhalálo­ képviselnek, 3. végül csak a legfontosabb ha­ da ez utóbbi sokaságban az összhalálozásban része azonban a négy haláloki főcsoportba zásban. Az alsó légúti fertőzések (ide tartozik lálokok gyakoriságai szerepelnek az elemzés- fél százalék körül van. osztályozott betegség, illetve sérülés következ- az influenza és a tüdőgyulladás is) 4,2 millió ben. Az Egészségügyi Világszervezet okspeci­ Ahogy erről már korábban szó volt, az ménye. Ezek a részarányok sorrendje szerint: ember halálát okozták, az idült tüdőbetegsé- fikus halandóságra vonatkozó adatsorai epi­demiológiai fejlődés mind a négy korszaka a keringési rendszer betegségei, a fertőző be­ gek (hörghurut, tüdőtágulat) halálos áldoza- 1970-től állnak rendelkezésre, ily módon a jelen van a 21. század kezdetén. Az azonban tegségek, a daganatok és a sérülések. A jelen- tainak száma 3,0 millióra becsülhető. Has- halálozási gyakoriságok három, három és fél új jelenség, hogy a világ egészében a nemfertőző, leg prevalens epidemiológiai rezsimben a menéses betegségekben 2,2, HIV/AIDS-ben évtizeden keresztül követhetők. idült betegségek primátusával jellemezhető szív- és érrendszeri betegségek elsőbbsége érvé- 2,0, tuberkulózisban 1,5 milliónyian haltak A megfigyelt országokban és az EU-ban korszak a meghatározó. nyesül, amennyiben a népességben az össz­ meg. A három leggyakoribb rosszindulatú a szív- és érrendszeri betegségekből származó A 3. ábra a világ népességének egészére halálozás 29,0 %-a ilyen eredetű (Ga­ziano, daganatos betegség: a tüdőrák 1,3 millió, a halálozási arány a legmagasabb, ennek van a jellemző haláloki struktúrát mutatja be, oly 2008). A kardiovaszkuláris halálozások túlsú- gyomorrák 0,8 millió, a vastag- és végbélrák legnagyobb viszonylagos súlya, majd a rossz- módon, hogy a férfiak és a nők halálozásai lya érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, 0,6 millió halálozással. A közúti balesetek 1,3 indulatú daganatok okozta halálozások és az há­rom csoportot alkotnak aszerint, hogy hogy szívkoszorúér-betegségben 2004-ben millió, az öngyilkosságok 0,8 millió ember erőszakos eredetű halálozások következnek. azo­kat a fertőző betegségek, az anyai, születés 7,2 millió ember, agyérbetegségben 5,7 millió, életét oltották ki. A halálozások számát tekint­ Ennek a három haláloki főcsoportnak a hoz­ körüli kóros állapotok és a (rossz) táplálko- míg magasvérnyomás-betegségben 0,7 millió ve a diabetes mellitus a 12. helyen van a rang­ zájárulása az összhalálozáshoz 66–83 % között sorban 1,1 millió halálozással, 13. helyen talál- található a közel harminc éves megfigyelési ható a malária 0,9 millió és 17. helyen a időszakban; Magyarország esetében a rész- májcirrózis­ 0,8 millió halálozással. A csecsemő­ arány 80–82 % között van. Az összhalandóság halálozások, amelyek nagyobbrészt a születés szintjét tekintve korlátozott jelentősége van utáni első 28 napban következnek be, 3,2 a légző- és az emésztőrendszer betegségeiből millió újszülött halálát okozták. eredő halálozásoknak, amelyeknek a bakteriá­ lis eredetű betegségeiből származó mortalitá- Az európai országok okspecifikus halandósága sa csökkent. Ezzel szemben a krónikus Az európai országok nem és életkor szerinti obstruktív tüdőbetegség: idült hörghurut, mortalitási struktúrái között nincs lényeges tüdőtágulat és asztma, valamint az alkoholos különbség: minden országban magasabb a eredetű májzsugor növelte a halandóságot a férfiak halandósága, és miközben a csecsemő- két utóbbi főcsoportban. és gyermekhalandóság elveszítette epidemi- 1970 és a 21. század első évei között a mor­ ológiai jelentőségét, a hatvanéves és idősebb talitás minden országban csökkent, az egy korban bekövetkező halálozások teszik ki az Oroszország kivételével, de a csökkenés mér- 3. ábra • A halálozások megoszlása a világ népességében a „globális betegségteher” három haláloki összhalálozás mintegy négyötödét. Az okspe­ téke és annak dinamikája különböző, szem- csoportja és nem szerint, 2004. (The Global Burden of Disease 2004 Update, WHO, 2008, 146.) cifikus halálozási arányok területi és idősorai ben a csökkenés haláloki struktúrájával, 1236 1237 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… amelyben általános fejlemény a kardiovaszku­ dóság javulása eredményezte. Előbb az agyér­ tüdőrák között. Ezután az epidemiológiai rákok és a gyermek-karcinómák prevenciója láris mortalitás javulásának meghatározó jelen- betegségek, később a szívkoszorúér-betegsé- vizsgálatok egész sora mutatta ki a dohányzás és kurációja eredményesnek bizonyult az itt tősége (WHO Regional Office for Europe, gek mortalitása csökkent. káros hatását az egészségre. A tüdőrák-halan- említett rosszindulatú daganatok halandósá- 2008). Ez új egészségi közállapotokat jelentett, A populációs epidemiológiai vizsgálatok, dóság mellett a kardiovaszkuláris mortalitás- gának csökkentésében, de az onkológiai be- soha nem remélt mértékben hosszabbította például a Framingham Study feltárta a kocká­ ban van még a dohányzásnak kiemelkedő tegségekből származó halálozások gyakorisá- meg nemcsak a születéskor, de a felnőtt- és zati tényezőket, mint amilyenek a magas vér­ jelentősége. Jelenleg közmegegyezés van a ga csak lassan csökken, és a csökkenés nem öregkorban még várható élettartamot is, és nyomás, a magas szérumkoleszterin-szint, a tekintetben, hogy a dohányzás a leggyakrab- minden országban figyelhető meg. Például hozzájárult a népességben az öregek részará- diabetes mellitus, a túlsúly és elhízottság, a ban halált okozó kockázati tényező, amelynek az Egyesült Államokban 1950 és 2005 között nyának jelentős növekedéséhez. A kardiovasz­ mozgásszegény életmód, általában az egész- addiktív természete különösképpen megne- a rosszindulatú daganatok okozta halandóság kuláris mortalitás csökkenésének eredménye- ségtelen táplálkozás, és ezek relevanciáját a hezíti ez ellen a rizikófaktor elleni küzdelmet. mindössze 5 %-kal lett alacsonyabb. Az erő- ként megváltozott mind az epidemiológiai, szív- és érrendszeri betegségek patomechaniz­ Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei szakos eredetű halálozások: a balesetek, az mind a demográfiai-társadalmi környezet. A musában. Richard Doll és Austin Bradford hozzájárultak az egészségtudatos magatartás öngyilkosságok, az emberölések, a háborús halálozási arány csökkenésének 51–79 %-át a Hill klasszikus epidemiológiai vizsgálata bi- terjedéséhez, az egészségre káros kockázati események elvben megelőzhetők. Az ilyen keringési rendszer betegségei okozta halan- zonyította az összefüggést a dohányzás és a tényezők lassú visszaszorulásához. A néhány eseményekből származó halandóságban évtizede elfogadott szemlélet kiterjesztette a azonban jelenleg is rendkívül nagyok a kü- megelőzést a nemfertőző, krónikus betegsé- lönbségek; elég, ha a rendkívül alacsony ér- gekre, sőt a prevenció mellett megjelent az téket képviselő Svédországra és az extrém egészség promóciójának fogalma is. ma­gas értéket reprezentáló Oroszországra A magasvérnyomás-betegség, a magas gon­dolunk (Vallin – Meslé, 2004). szérumkoleszterin-szint, a II. típusú diabetes Magyarország halandóságának mellitus kezelésének hatékony gyógyszereit legfontosabb jellemzői állították elő a laboratóriumokban, amelyek feltartóztatják, vagy legalábbis lassítják a halál­ A magyarországi halálozási viszonyok és az hoz vezető betegségek progresszióját. Az invazív ezeket kifejező életkilátások rosszak nemzetközi orvosi beavatkozások: többek között a pace- összehasonlításban, és – ahogy erről korábban maker felhelyezése, a bypass műtétek, a szív- már szó volt – rosszak az ország gazdasági koszorúerek tágítása, az érfalakat kitámasztó fejlettségéhez képest is. Kiemelkedően fontos sztentek alkalmazása, általában a sürgősségi megállapítás, hogy mióta a halálozásokról betegellátás korábban reménytelennek vélel- megbízható regisztrációval rendelkezünk, min- mezett kórképek esetében hosszabbítják meg dig is rosszak voltak az ország viszonylagos az életet, és igen gyakran javítják az élet mi- gazdasági elmaradottsága következtében. nőségét. Az orvosi intervenciókat a korszerű Ezt bizonyítja a 2. táblázat, amelyből a diagnosztika segíti, amelyekkel gyorsan meg- születéskor várható élettartam változásai ol- bízható és pontos diagnózist lehet felállítani. vashatók le egy évszázad viszonylatában. Igazi áttörésnek vagyunk tanúi és részesei. A Az életkilátásokat tekintve tíz európai or­ rosszindulatú daganatok okozta mortalitás szág rangsorában az utóbbi évszázad kitünte­ 4. ábra • A százezer lakosra jutó halálozások száma a) összesen, a keringési rendszer betegségei­ben, visszaszorításában azonban az áttörés még tett időpontjaiban Magyarország három a rosszindulatú daganatokban, az erőszakos jellegű eseményekben és az összes többi nozológiai nem következett be; ez minden bizonnyal alka­lommal a 9., két alkalommal a 10. helyen entitásban b), Magyarországon és néhány más európai országban 1970-ben, 1990-ben és 2005- századunk eredménye lesz. Igaz, hogy többek volt. Az évszázadon átívelő adatsorban 1965 ben c) • a) A WHO „európai népességének” kormegoszlására standardizálva. b) A Beteg­ségek között a méhnyak-, az emlő-, a prosztata-, a a kegyelmi állapot hazánk vonatkozásában, Nemzetközi Osztályozásának 10. Revíziójában használt kategóriák. c) A 2005 körüli években. vastag- és végbélrák, a vérképző rendszeri amennyiben ebben az évben a rangelső Svéd­ 1238 1239 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… Várható élettartam (év) 1900 körül 1949 1965 1993 2007 körül amelyben a férfiak életkilátásai jelentősen A krónikus kvalifikált epidemiológiai vál­ rosszabbodtak, a nőké pedig lényegében ság csak néhány évvel élte túl a „gulyáskom- Anglia és Wales b) 50,4 68,7 71,7 76,4 79,9 07 stagnáltak. Igaz, a válság nem érintette a 30 munizmusnak” aposztrofált társadalmi-gaz­ Ausztria 40,1 64,4 69,7 76,5 80,5 07 évnél fiatalabb és a 70 évnél idősebb népessé­ dasági-politikai formációt. 1993-ban volt a Dánia 54,5 68,9 72,3 75,4 78,1 06 get, a krízis főleg, de nem kizárólag a közép- krízis mélypontja 150 ezer halálozással és 69,0 Finnország 46,7 62,1 69,5 76 79,7 07 korú férfi populációt sújtotta (Józan, 2008). éves születéskor várható élettartammal. 1994 Franciaország 46,9 64,6 70,9 78 81,1 06 Az epidemiológiai válság olyan jelenség, és 2007 között az életkilátások javulása 4,3 év Hollandia 52,2 70,4 73,5 77,2 80,5 07 amelynek a fundamentuma a békés társadal- volt, ezzel a teljesítménnyel az utóbbi közel Magyarország 37,3 c) 61,8 69,6 69,0 73,9 08 mi-gazdasági viszonyok erőszakos megváltoz- másfél évtizedben hazánk elkezdte a felzár- Olaszország 44,5 65,4 70,1 77,8 81,6 07 tatása, a nem-organikus „fejlődés” kikénysze- kózást a legfejlettebb országokhoz. Számítá- Spanyolország 34,8 61,1 71,3 77,7 80,4 05 rítése, evolúció helyett egy anarchiába fordu- sok szerint mintegy másfél-két évtizednek Svédország 55,7 70,3 73,8 78,3 81,1 06 ló revolúció: szinte totális államosítás, kollek- kell eltelnie ahhoz, hogy a magyarországi 2. táblázat • A születéskor várható élettartam az utóbbi száz év kiemelt éveiben a) d) • a) Az tivizálás, a hadiiparnak kedvező iparosítás népesség várható élettartama elérje az EU 1900 körüli adatok az országok statisztikai évkönyvei, a másik négy időpont adatai a WHO beruházási tőke nélkül, s mindennek követ- 15-ök várható élettartamának jelenlegi szintjét. HFA adatbázisa alapján. b) 2007: Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság. c) kezményeként a felépítmény módszeres szét­­ Erre azonban csak akkor van esély, ha sikerül 1990. évi országterületen Horvátország és Szlovénia nélkül. d) A halálozások és a születéskor ve­rése, illetve szovjet mintára történő átalakítá­ a magas halandóságú korcsoportok és társa- várható élettartamok esetében a számítás módszertanának esetleges eltérései, a kerekítések sa. Jellemző volt erre a korszakra több száz­ dalmi csoportok életkilátásait jelentősen ja- és a nemzetközi szervezetek által közölt legújabb adatok különbözősége miatt lehetséges, ezres embertömegek mozgatása az otthon és vítani. A halálozások száma és aránya 2008- hogy a mutatók értékei nem mindenütt azonosak; a differencia azonban jelentéktelen. munkahely között általában kéthetenkénti ban is csökkent, annak ellenére, hogy a né- utazásokkal az ország méretéhez képest egy- pesség elöregedése tovább folytatódott: hoz­ országhoz képest a lemaradásunk „csak” 4,2 A magyarországi életkilátások nemzetkö- mástól nagy távolságra lévő zöldmezős beru- závetőleg háromezerrel kevesebben haltak év, és megelőzzük Finnországot, igaz, hogy zi összehasonlításban alacsony értéke csak házások és apró falvak között, s ennek követ- meg, mint az előző évben, a halálozások szá­ csak 0,1 évvel. A rangelső Svédországhoz ha­ lassan és fokozatosan felszámolható történelmi keztében a családi kohézió meggyengülése. ma 130 ezer volt, ez 1974 óta a legalacsonyabb sonlítva a lemaradás viszonylag kis mértéke örökség. A II. világháborút követő fél évszázad­ Erre a fundamentumra épült rá a társa- érték, 1000 lakosra 13 halálozás jutott szem- azzal magyarázható, hogy hazánkban a fertő­ ban, pontosabban az 1949 és 1993 között nem dalomlélektani krízis két tipikus addikciójának: ben az 1993. évi 14,5 ‰-kel. Ha a jövőben ző betegségek, mindenekelőtt a tuberkulózis egészen két évtizedben növekedett hazánkban a dohányzásnak szinte általánossá válása a lesznek is esetleg átmeneti visszaesések, a ha­ már alig rontották az életkilátásokat, a nem­ a születéskor várható élettartam ha­sonlókép­ munkaképes korú férfi népességben és amér ­ landóság, és következésképp az életkilátások fertőző betegségek, elsősorban a szív- és ér- pen, mint Nyugat-Európában. Magyarorszá- tékvesztett alkoholizálás főleg az alacsony is- javulása a fenntartható epidemiológiai fejlő- rendszeri betegségek és a rosszindulatú daga- gon és Nyugat-Európában a növekedés okai kolai végzettségű kétkezi munkások között. dést jelenti. natok halandósága pedig még nem ért el jár­ is azonosak voltak: a fertőző betegségekből, Így történt, hogy a „szocializmust építő” ma­ Ennek az epidemiológiai fejlődésnek ványos méreteket. A másik kilenc országban elsősorban a tuberkulózisból és főleg a gyer- gyar segédmunkás-osztály magára hagyott, főbb jellemzői a következők: hazánkban a 1965 már a kardiovaszkuláris epidémia kor- mekkorban végzetes kimenetelű infekciókból amorf tömegként és intoxikáltan egyenesen várható élettartam 1994 és 2007 között 4,3 szaka, de az onkológiai betegségek mortali- származó mortalitás csökkenése. Az 1960-as az alkoholparadicsomba ment. A két kocká- évvel hosszabbodott meg, míg az EU kemény tása is növekedőben volt. 1965 és 1993 között évek közepétől az 1990-es évek elejéig azonban zati tényezőnek kiemelkedő a jelentősége a magját alkotó legfejlettebb 15 országban a a magyarországi és a rangelső svédországi egy zsákutcás modernizáció, illetve a rendszer­ középkorú férfi halandóság emelkedésében. növekedés átlaga 3,4 év volt. Igaz, hogy az várható élettartam között a különbség 9,3 változás sokkhullámai következtében hazánk- A 35 és 64 év közötti férfi korcsoportban a EU 15-ök várható élettartama még így is 6,6 évre nőtt, de a 9. helyen lévő Dániához képest ban krónikus epidemiológiai válság 3 alakult ki, válság kritikus éveiben a halálozások 35 %-a évvel hosszabb a magyarországinál. A férfiak volt a dohányzásnak és 28 %-a az alkoholnak várható élettartamának emelkedése 1,1 évvel is 6,4 évre. A legutóbbi adatok szerint a kü- 3 Krónikus epidemiológiai válságnak a halálozási viszo- tulajdonítható. A két szenvedélybetegség ál- haladja meg a nők várható élettartamának lönbség köztünk és a rangelső Svédország nyok olyan rosszabbodása, amelynek következtében a között 7,2 év és a 9. helyen lévő Dániától 4,2 születéskor várható élettartam évekig csökken; a válság dozatai együttesen a korcsoport halálozásai- emelkedését. Ez először fordul elő a születés- évvel vagyunk elmaradva. kvalifikált, ha a népességnek csak egy részét érinti. nak 63 %-át adták. kor várható élettartamok százéves idősorában. 1240 1241 Magyar Tudomány • 2009/10 Józan Péter • Halálozási viszonyok és életkilátások… 2008-ban mindössze 555 csecsemő halt meg, hozzájárulása a születéskor várható élettartam a táplálkozás és a megelőzés néhány módsze- vencióval elkerülhető halálozásokban megfi- 1000 élveszületésre 5,6 csecsemőhalálozás meghosszabbodásához az 1993 és 2006 kö- rének, például a szűrésnek az elfogadása, leg­ gyelhető csökkenés eredménye. jutott; ez a legalacsonyabb érték a magyaror- zötti időszakban. Az új, reményteljes epide- alábbis a rendszerváltozás nyertesei körében. Igen fontos körülmény, hogy bár az élet­ szági csecsemőhalandóság közel 120 éves miológiai időszak leglényegesebb eseménye Az életszemléletben és életmódban megfigyel- kilátások javulása általános, annak mértéke történetében. Megjegyzendő azonban, hogy a szív- és érrendszeri betegségek halálozási gya­ hető kedvező változás kvantifikált formában régiók, megyék és kistérségek, sőt fővárosi az EU 15-ök csecsemőhalandósága mindös�- koriságának csökkenése és ennek eredményeként való kifejezése problematikus. A polikauzális ke­rületek esetében is különböző. Ennek kö­ sze 4,4 ‰. az életkilátások jelentős javulása. Az összhalan­ jelenségnek azonban az a része, amely az vetkeztében a 21. század kezdetén is rendkívül Az életkor szerinti halálozási struktúrára dóság csökkenésének 55 %-a, illetve a várható egészségügyi ellátó rendszer teljesítményével nagyok a születéskor várható élettartam kü- az a jellemző – néhány irreleváns kivételtől élettartam meghosszabbodásának közel fele kapcsolatos, megbízhatóan becsülhető. Az lönbségei az ország területi egységei között. eltekintve –, hogy mind a férfi, mind a női a kardiovaszkuláris mortalitás redukciójának orvosi beavatkozással elkerülhető halálozá- Például a privilegizált II. kerületben hozzáve- korspecifikus halálozási valószínűségek min- eredménye. Ennek ellenpontja, hogy a daga- sokról van szó. Ezeknek számát és gyakorisá- tőleg 11 évvel hosszabb életet remélhet egy den életkorban csökkentek 1993 és 2007 kö­ natok mortalitása alig csökkent, és ily módon gát sikerült kvantifikálni. Triviális példája az 2003–2006-ban született gyermek, mint a zött. Epidemiológiai szempontból annak van kontribúciója az összhalandóság csökkenésé- ilyen halálozásnak az appendicitis acutá-ból magyar–szlovák–ukrán határ háromszögében kiemelkedő jelentősége, hogy például a 35-40 ben és a várható élettartam meghosszabbo- (vakbélgyulladás) származó halálozás, de ebbe található Bodrogközi kistérségben. Az előbbi­ éves, férfi korcsoportban a halálozási valószí- dásában nem számottevő. a csoportba tartozik – az öregkortól eltekint- ben a várható élettartam 79,4 év, annyi, mint nűség 60 %-kal lett alacsonyabb, de a nagy A leglátványosabb eredmény valószínűleg ve – a magas vérnyomás által okozott halálo- Hollandiában, az utóbbiban 68,3 év, ez a mértékű javulás a kritikus 30-60 éves korcso- az akut miokardiális infarktus (AMI) halálo- zás is. Az orvosi beavatkozás által elkerülhető moldovai életkilátásokat idézi (Józan, 2008). port esetében minden ötéves osztályközű zások számában és okspecifikus halálozási halandóság 1993 és 2006 között közel 43 %-kal Az utóbbi másfél évtized epidemiológiai so­kaságban megfigyelhető. Az életkilátások arányában következett be. 1993 és 2007 között lett alacsonyabb; részaránya az összhalálozási fejlődése – sikertörténet, különösen, ha azt a 1994 és 2007 között bekövetkezett 4,3 éves a halálozások száma mintegy 15 ezerről mind- arányban mintegy 22 %-ról kb. 16 %-ra mér­ válságos évtizedek epidemiológiai történeté- javulásához az epidemiológiai válságban leg­ össze 8400-ra csökkent, a 100 000 lakosra séklődött. A mortalitásban bekövetkezett vel hasonlítjuk össze. A sikertörténet ellenére inkább sújtott 30-60 éves korcsoportban jutó halálozási arány 2007-ben pedig mind- javulás hozzávetőleg 40 %-a az orvosi inter- a születéskor várható élettartam nemzetközi meg­figyelhető csökkenő halandóság 1,9 évvel össze 47 %-a volt az 1993 évinek. Ez kiemel- járult hozzá. Ez az egész népességre kivetített kedően fontos fejleménye az epidemiológiai javulás 45 %-a. A 21. század kezdetén kime- fejlődésnek. Az utóbbi másfél évtizedben rültek a gyermek- és fiatalkorú halandóság tapasztalható jelenségek új epidemiológiai csökkentésének tartalékai, és becsülhető tarta­ korszak kezdetét jelentik, amely a krónikus lékok főleg a középkorú felnőtt népesség nemfertőző betegségek későbbi kezdőpontjának, mortalitásában vannak. Emellett új fejlemény, azok lelassult progressziójának, és az idősebb hogy beköszöntött az öregkorú népesség ja- életkorban bekövetkezett halálozásoknak a vuló életesélyeinek korszaka. korszaka. 1993 és 2007 között a haláloki struktúra Az epidemiológiai fejlődésnek az utóbbi változása nem jelentős. A legfontosabb fejle- másfél évtizedben tapasztalható megújulásá- mény a daganatok haláloki részarányának hoz a rendszerváltozás teremtette meg a felté- növekedése és a keringési rendszer betegségei teleket. A jelenség polikauzális: az egészség- haláloki főcsoport viszonylagos súlyának tudatos életfelfogás, illetve annak terjedése csökkenése. Sokkal többet mond ennél, hogy szervesen összefügg a piacgazdaságban érvé- a legfontosabb haláloki főcsoportok halálo- nyesülő kompetitív etosszal. Az egészség zási arányaiban bekövetkezett csökkenések meg­óvása, sőt promóciója nélkül nincs esély 5. ábra • Magyarország népességének halandó­sága az Európai Unió a)b) népessége halandóságának mennyivel járultak hozzá az általános halálo- a versenyben való helytállásra. Lassan, fokoza­ %-ában néhány fontos halálokban a 21. század első éveiben • a) Az EU-25-ök halandósága. zási arány csökkenéséhez, illetve mennyi ezek tosan kedvező irányba változik többek között A HFA-adatbázis adatai. b) Az EVSz „európai népességének” kormegoszlására standardizálva. 1242 1243 Magyar Tudomány • 2009/10 Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal összehasonlításban alacsony, ez annak követ- A dolgozat a Halálozási viszonyok, életkilátá- kezménye, hogy néhány kiemelkedően sok a 21. század kezdetén a világ, Európa és fontos betegség halálozási gyakorisága a leg- Magyarország­ népességében, illetve A kardio­ magasabbak között van Európában. Az EU vaszkuláris mortalitás elemzése, különös tekin- 25-ök okspecifikus halandóságához képest a tettel a szívkoszorúér- és agyérbetegségekre című Interjú kiválasztott halálokokban hazánk értékei a vizsgálat adatainak felhasználásával készült. legutóbbi adatok szerint az 5. ábrán látható Az előbbi vizsgálat pénzügyi támogatásáért módon alakultak. az MSD Magyarország Kft.-nek, az utóbbi Nem igazán ember, aki nem művelt A kockázati tényezők közül a dohányzás pénzügyi támogatásáért a Magyar Tudomá- és a mértékvesztett alkoholizálás nemcsak nyos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal köz­egészségügyi, de társadalmi probléma is. Irodájának tartozom köszönettel. A két addikciónak tulajdonítható halálozások és Harmatta János. Azután később volt rám száma diszproporcionálisan magas. A dolgozat elkészítésében közreműködtek Mit gondol, a kitüntetést* a tudós, a kutató, nagy hatással Borzsák István. Tanáraim közül Végül, de nem utolsósorban, nem tolerál­ Dávid Pálné statisztikus és Magyar Zsuzsa a tanár kapta, vagy az, aki mindezek együtt? ható, hogy egy kis országban az életkilátások- Judit közgazdász, akiknek ezúton is köszöne- e három embert kellene különösen kiemel- ban olyan nagy különbségek legyenek, mint temet fejezem ki. Azt hiszem, ezeket nem lehet szétválasztani; nem. És van egy negyedik, akinek hallgatója például a már említett Hollandia és Moldova ha magam választhatnék, elsősorban a tanár- voltam, aztán később már nem mint hallga- között. Az új epidemiológiai korszak ered- Kulcsszavak: halálozási viszonyok, életkilátások, nak adnám, de akkor nem magamnak. tó, hanem mint beszélgetőtárs tanultam tőle nagyon sokat. Utólag látom, hogy mennyit. ményei ellenére csak az elején járunk annak a halandóság struktúrái nem, életkor és halálok Azért a tanárnak, mert szereti átadni Ez Marót Károly volt. az útnak, amely elvezet bennünket az ember- szerint, epidemiológiai korszakok, epidemioló- mindazt a tudást, amit összeszedett? hez méltó, hosszú és egészséges élet társadal- giai fejlődés a világ népességében, Európában és A tanítás mint szenvedély dolgozik önben? Akiket most fölsorolt, nem mind mi méretekben történő megvalósulásához. Magyarországon. az ókortudomány mesterei. Van közöttük Az embernek van egy szenvedélye: szeretné nyelvész, Harmatta János. Ön is több továbbadni azokat az ismereteket, amelyeket Irodalom Degenerative Diseases. The Milbank Memorial mindennel foglalkozik: irodalommal, WHO Regional Office for Europe (2008): Atlas of Fund Quarterly. 64, 355–391. magába szedett, abban a reményben, hogy nd nyelvészettel, de persze elsősorban Health in Europe. 2 edition. WHO Regional Of- Vallin, Jacques – Meslé France (2004): Convergences ez a tanítványokban olyan folyamatot indít az ókortudomány áll közel a szívéhez. fice for Europe, Copenhagen and Divergences in Mortality: A New Approach to el, amelynek folytán a tanítványok túlhalad- Gaziano, J. Michael (2008): Global Burden of Disease. Health Transition. Demographic Research (Special Az ókor története vagy annak a szellemisége? In: Libby, P. – Bonow, R. O. –Mann, D. L. – Zipes, Collection 2. Article 2: Determinants of Diverging ják mesterüket. Mert egy tanárnak az a D. P. (eds.): Braunwald’s Heart Disease: A Text­book Trend in Mortality). 12–43. Max Planck Institute for legna­gyobb öröm, ha a tanítványai jobbak Az ókoron belül is elsősorban az irodalom. of Cardiovascular Medicine. Philadelphia, USA Demographic Research, Rostock http://www.de- lesznek, mint ő maga. Harmatta János nem elsősorban a nyelvészet- Józan Péter (2008): Válság és megújulás a második világ- mographic-research.org/special/2/2/S2-2.pdf ben volt rám nagy hatással, hanem abban, Ki volt az a mestere, akit túl akart haladni, háború utáni epidemiológiai fejlődésben Magyarorszá- WHO (2008): The Global Burden of Disease 2004. hogy megmutatta, mennyire összefüggenek gon. Műhelytanulmányok. MTA Társadalomkutató Update, WHO, Geneva és azután túl is haladott? Központ, Budapest Zaridze, David – Maximovitch, D. – Lazarev, A et al., egymással a különféle kutatási területek. Józan Péter (2008): A módosított humán fejlettségi (2009): Alcohol Poisoning Is a Main Determinant Nem állítom, hogy bármelyik tanáromat is Nyelvészettel sem lehet úgy foglalkozni, hogy mutató (MHFM) és alkalmazhatósága. Statisztikai of Recent Mortality Trends in Russia: Evidence from túlhaladtam. Több tanárom is volt, az indu- valaki a régészethez és az irodalomhoz nem Szemle. 86, 10–11, 949–969. a Detailed Analysis of Mortality Statistics and Au- lásnál az egyetemen Moravcsik Gyula bizan­ ért. Ezek mind összefüggenek egymással, és Olshansky, S. Jay et al., (1986) : The Fourth Stage of topsies. International Journal of Epidemiology. 38, the Epidemiological Transition. The Age of Delayed 1, 143–153. tológust kell említenem, ő olyan ember volt, minden lényeges kérdésben a többire is, a aki példaképem lehetett, ha így mondhatom. rokonterületekre is tekintettel kell lenni. Tudósi tevékenységemet elsősorban az Eötvös Igen, csakhogy ma sokat beszélnek arról, Collegium két tanára alakította: Szabó Árpád hogy ez olyan világ, ahol már nem lehet * Idén Ritoók Zsigmond vehette át a Bolyai-díjat 1244 1245 Magyar Tudomány • 2009/10 Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal ilyennel, nem mondom, hogy csak az ókor. hangsorok – miért tesznek rám oly különös mindenhez, sok mindenhez érteni. Az ókor kivételes pillanata volt, hogy létezett Már sokszor elmondtam: minden nőnek van hatást. Ennek két oldala van. Egyfelől miért Úgy alakult, hogy egy tudós kevés dologhoz ért, valaki, aki költőként és filozófusként valamilyen varázsa, de egy férfi egyetlen nőbe képesek bizonyos emberek ilyen „hangsoro- de ahhoz nagyon. Akkor a korunk ellene egyformán nagyszabású volt? Vagy pedig lesz szerelmes, és esetleg egész életén keresztül kat” létrehozni, másfelől miért hat az rám. dolgozik annak, amit az előbb mondott? Platón személye kivételes? Mert későbbi amellett tart ki. Már a homéroszi eposzoktól kezdve monda- korokban ilyesmi alig-alig fordul elő. Azt hiszem, az egyik lehetőség, hogy valaki nak erről valamit. Gondoljunk csak a Múzsák Ha az ember lát egy nőt, akkor tudja, hogy kevés dologhoz ért, de ahhoz nagyon. De szerepére. És nagyon korán megjelenik a Nietzschére gondolok hirtelen, aki egyszerre a haja vagy a szeme tetszik. attól félek, a kevés dologhoz sem lehet úgy kérdés: igaz-e, amit a költő mond. Ez nem volt költő és filozófus. Azt hiszem, Platón De mi volt a vonzó az ókorban? érteni igazán, hogy az ember az egésznek a esztétika, de már esztétikai gondolkodás. A annyiban kivétel, hogy olyan magas fokra látását elveszíti a szeme elől. Ha nem is alko- Ilyen külső tényezők nálam is fölbukkantak. kérdés az, hogyan lesz ebből a gondolkodás- vitte a filozófia és a költészet vagy a szóművé­ tó kutatóként, de legalább az eredmények Kaptam régi könyveket, amelyek ókori szer- ból eszerint Arisztotelésznél már kifejezetten szet kapcsolatát, ahová valóban kevesen ju- ismerőjeként a szomszédos területeken is zőknek 17–18. századi kiadásai voltak, és el- rendszeres tudományos igényű esztétika. Itt tottak el. De nem szabad elfelejteni, hogy az valamelyes tájékozottságot kell szerezni. kezdtek érdekelni. Latinul íródtak, kíváncsi már nem az a kérdés, hogy igaz-e az, amit a ókorban, különösen a Krisztus előtti 5. szá- voltam, hogy meg tudom-e érteni őket. Nem költő mond, hanem az, hogy jól mondja-e. zadtól kezdődően minden prózaíró bizonyos Benedek Marcell egyszer azt mondta – ha jól tudtam. Izgatja a kamaszt, hogy valamilyen És ha jól mondja, akkor miért mondja jól. És mértékig törekedett a művészi megformálás- emlékszem így szólt a mondat: „tudós nem különleges dologgal foglalkozzék, olyannal, hogyan igaz. Megpróbálom ezt megmagya- ra. Az ókori történetírás legalább annyira volt vagyok, csak tanuló”. Akkor mondta ezt, amivel más nem. Csak azért is, mert más nem. rázni. Nem múzsatényezőkkel, tehát irracio- szépirodalmi, mint tudományos műfaj, tehát amikor már híres professzor volt. Mennyire Olyan könyveket kaptam, amelyekben az nális elemekkel, hanem emberi tényezőkön a kettő nem feltétlenül vált szét. Mindenki ért egyet ezzel? Egy tekintélyes, befutott ókor nagyon izgalmasan, érdekesen jelent belül maradva, de nem zárva ki, hogy van törekedett a megformálás szépségre. Sajnos professzornak, aki most tekintélyes díjat kapott, meg. Ez elindított, és aztán ahogy egyre job­ mégis valami, amit nem lehet megtanulni. a mi korunkban különösen kiment a divatból, kell még tanulnia? Vagy most már inkább ban megismerkedtem az ókori irodalommal, Ez a fejlődési sor izgat különösen. hogy egy tudós úgy fogalmazzon, hogy az csak az a célja, hogy átadja mindazt a tudást, annál inkább a hatása alá kerültem. Valószí- esztétikai gyönyörűséget is okozzon. amit összeszedett? Most költészetről, filozófiáról beszél, nű, hogy ha az angol vagy a német irodalom- és abban a korban e kettő nem volt olyan A huszadik századból mondhatnánk még Ha valaki nem tanul szüntelenül tovább, hoz kerültem volna közel ilyen külsődleges nagyon más. Éltek költők, akik egyúttal Heideggert is, de ő külön volt filozófus, akkor nagyon hamar megélheti azt, amiről té­nyezők hatására, akkor azoknak a va­rázsa filozófusok voltak, vagy egyszerűen költészet- és külön költő, nem a filozófiájában, mint az előbb beszéltem: hogy a tanítványai túlha- nyert volna meg. Mint ahogy németül elég ben gondolkodtak. Platón filozófus volt, Platón. De ha a mából visszatekintünk az ladnak rajta. Az embernek állandóan tanulnia, korán elkezdtem tanulni, élveztem is a német de ha olvassuk, mégis azt érezzük, ókorba, akkor kitűnik, hogy minden kor olvasnia kell, mert így tartja magában eleve- irodalmat, és egy kicsit gondolkoztam azon, hogy ez költészet. Miért van ez? másképpen látta ezt a korszakot. nen azt a feszültséget, azt a szenvedélyt, hogy hogy germanista legyek. De azután az ókor Ezek szerint nem létezik egy nagyjából továbbadja az ismereteket. Mert ha csak a elcsábított. Költészet is. Azért ne feledjük, hogy Hei­sen­ állandó ókorkép, annak ellenére sem, régi ismereteinél marad, akkor azok előbb- bergnek sok igazsága van abban, amikor azt Foglalkozott az antikvitás esztétikájával is, hogy a történészek azon dolgoznak, utóbb megzápulnak benne. mondta: az egész filozófiatörténet széljegyze- ez különösen érdekli. Ma mást tartunk hogy minél többet hozzanak föl belőle? tek Platónhoz. Csakhogy Platón a filozófiai Az ókori irodalom azért érdekes az ön szépnek, mint tartottak akkor, és mások igazságot úgy tudta megfogalmazni, hogy az Persze, azon dolgoznak, de hogy mit látnak számára, mert valamilyen különös varázsa az ideálok is. De mit jelent ez pontosan, ember mint íróművészt is tudja csodálni. Azt, lényegesnek vagy jelentősnek az ókorból, az van? Más a varázsa, mint mondjuk mennyire különbözik a mai kor esztétikájától hogyan építi föl ezeket a párbeszédeket; ho- korok szerint változó. Gondoljon arra, hogy a középkori irodalomnak, vagy egyszerűen az antikvitásé? gyan jelenik meg az első szavaktól kezdve az a rabszolgafelkelések egy időben különösen kellett választania egy stúdiumot? Hogy valami nagyot mondjak, szerintem ott a probléma, amit majd a párbeszéd kifejt. fontos témául szolgáltak az ókori történet- Ha a kettő közül választani kell, akkor inkább kezdődik az esztétikai gondolkodás, hogy az Azzal együtt, hogy minden teljesen hétköz- írásban. Ma ez kevésbé izgalmas. Ez nem csak az elsőt választanám. Az ókornak sajátos va- ember először teszi föl magának a kérdést: napi kérdésekben jelenik meg. a szovjet vagy szocialista udvari történetírásra rázsa van. Persze minden kor rendelkezik bizonyos hangsorok – akár szó-, akár zenei áll, a huszadik század derekán részben erre 1246 1247 Magyar Tudomány • 2009/10 Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal visszahatásként ez nyugaton is fontos kérdés- hogy múltra épülünk, és a saját korunk megvolt, nálunk veszendőbe ment; az, hogy lehetőséget arra, hogy ezek az ókori művek sé lett. Ma ezt nem tartjuk olyan fontosnak. megértése szempontjából a múlt valahogyan megpróbáljuk a gondolatainkat árnyaltan, hassanak. E szónak a legszélesebb értelmében. Kiderült, hogy a rabszolgák mellett nagyon jelentős lehet. Illetőleg csak arra gondol, hogy gazdagon kifejezni. Itt megint ez ellen hat a Ez az, ami az ókorral foglakozók feladata, akár sok más, félszabad jellegű személyiség volt. mi az, amit közvetlenül hasznosíthat. Az ókor modern kultúra, az SMS nyelv, ahol lehető- egyetemen, akár középiskolában tanítanak. Ez megmaradt fontosnak, fontosak az ered- nem feltétlenül ilyen. Az ókor értékei vala- leg minél kevesebb szóval, minél rövidebben Középiskolában talán még nagyobb a felelős- mények, örülünk nekik, de ma mást kere- hogyan mások. Mint ahogy a középkoré vagy kell valamit elmondani. Ókori örökség, hogy ség, mert ott olyanokat tanítanak, akik nem sünk az ókor történetében. a felvilágosodásé, vagy bármely más múlt élvezzük a nyelv szépségét. Ez a mediterrán fognak hivatásszerűen foglakozni az ókorral. koré, egyáltalán a múlté. És minthogy ez az népeknél, az olaszoknál vagy a franciáknál Akik viszont görög–latin szakra jönnek, azo- Az ókortudósnak mennyi felelőssége van érdeklődés nincs meg a befogadóban, a kö- még ma is megvan, önmagában élvezik a kon már nem lehet segíteni, ők már el vannak abban, hogy egy-egy korszak zönségben, az ókorkutatónak ezt először fel nyelvet. Ez esztétikai örökség. Azután nagyon veszve, menthetetlenül megbabonázta őket milyennek látja az ókort? kell keltenie. Azért, hogy azután tolmácsol- szívesen kiemelek bizonyos erkölcsi öröksé- az ókor. De a középiskolában még meg kell Az ókortudósnak az a kötelessége, hogy tol- hassa neki. Ez nehéz folyamat. Gondoljon geket is. Éppen azért, mert az ókornak szá- nyerni az embereket, hogy úgy nézzenek az mácsolja az ókort a maga számára. Ebben arra, ha a médiumok nem akarnak az ókorral mos, kevéssé rokonszenves erkölcsi vonása is ókorra, hogy érdemes vele foglalkozni. Igaz, benne van az is, hogy az ókornak valamilyen, foglalkozni, mert a szerkesztő azt mondja, van vagy lehet. Bizonyos erkölcsi örökség a hogy ők nem fognak görögül és latinul meg- általa jelentősnek tartott mondanivalóját hogy unalmas, akkor az ókortudós megfeszül­ másik ember megbecsülése is. A másikat le- tanulni, de az ókor kultúrájának megismeré- értelmezze a saját korának jelentős kérdései het, akkor sem fog tudni a közönségnek be­ győzhetem mint ellenséget, de nem taposha- sével mégis nyernek valamit, ha nem is a szó szempontjából. Olyan problémákhoz, ame- szélni róla. Mert van egy közeg, amelyet nem tom a sárba. Ez olyan emberi tulajdonság, hétköznapi értelmében. lyek izgatják a saját korának embereit, vajon tud áttörni. Ennek a díjnak, amit kaptam, amely a huszadik század folyamán nem na- Volt egy nagy tudósunk, akinek az ókor mit szól az ókor. Mert így válik érdekessé, tulajdonképpen csak az a jelentősége – amint gyon érvényesült. nemcsak egy egzakt tudomány tárgyát izgalmassá: hogy az én kérdésemről, az én erre egy kollégám felhívta a figyelmemet –, Ez valahogy a méltóság elpárolgása? jelentette, hanem érdekelte annak szelleme is: problémámról mond-e nekem valamit az hogy az ókorról mikor beszéltek, írtak a Kerényi Károly. Óriási hatása volt egész ókor. Vagy pedig ez olyasmi, mint a múzeu- médiumok, a mindennapi sajtó annyit, mint Igen, valami ilyesmi. A másik embert meg- Európában. Thomas Mann például levelezés- mi tárlóban lévő tárgy, amely nem mond most! Ez lehetőség arra – és a díjnak talán ez büntethetem, legyőzöm, de ha legyőztem, ben állott vele. Ő mennyire hatott az ön semmit. Vagy a lepke, amelyik föl van szúrva a legnagyobb jelentősége –, hogy az emberek­ akkor a dolognak vége. Ez nagyon sok iro- tudósi fölfogására? Olyan volt, akit követni a gombostűre. Érdekes, de semmi közöm nek eszükbe jut: hátha az ókorban is vannak dalmi műben megjelenik, bizonyos mérték- kell, vagy csak csodálta? hozzá. Ez a tolmácsolás, a kapcsolatnak ez a érdekes dolgok. ben a történetírásban is. Szeretek a Kerepesi megteremtése az ókorkutató feladata. És ha temetőben sétálni, mert az olyan, mint egy Tőlem a Kerényi-féle ókortudomány kicsit Vagy az, hogy eszébe jut: egyáltalán volt ókor. ezt a feladatát nem végzi el, akkor tényleg nagy történelmi képeskönyv. És mindig el- távol áll. Ő nem ókortudósként hatott rám. nincs rá szükség. Úgy van. gondolkoztat, hogy ott egymás mellett van- A jelentőségét elsősorban abban látom, hogy nak olyanok, akiket kivégeztek, és akik kivé- a magyar, és bizonyos mértékig az egész eu- Ma már más világ van, más, mint akár Véleménye szerint mit tanulhatunk mi geztek. Ott már nincs különbség, az már túl rópai szellemi életben pezsgést indított meg. a huszadik század eleje volt, amikor az antik világtól? Egyszer azt mondta, hogy van a mi emberi értékrendszerünkön. De különösen a magyarban. A Kerényi-kör­ az ókornak még létezett valamiféle nimbusza. az ókor embere már minden rosszat elkövetett, ben nemcsak ókortudósok voltak, hanem Most úgy érezzük, még csak képünk, fogal- amit csak lehetett. És persze nyilván jókat is Ezt az erkölcsi mozzanatot lehet tanítani régészek, költők, írók, pszichológusok is. munk sincs róla, mert ma csak az az érdekes, elkövetett. Vagyis az emberi természet sokat az ókortudományban, vagy ez nem tartozik Kerényi éppen azt a feladatot tudta betölteni, ami ma történik. Érdekes még az ókor? nem változott azóta. Akkor hát, tanulha- oda, nem is feladata? hogy a szónak a hétköznapi értelmében izgal­ tunk-e egyáltalán valamit az ókortól? Igen, ebben talán részben az ókorkutatók Én azt hiszem, hogy az ókori irodalmi mű- massá, érdekessé tudta tenni az ókort. Én azt felelősek. Részben azonban a kornak a – nem Azt hiszem, sok mindent megtanulhatunk. veket kell beépíteni, és azokból kell megpró- a módszert, ahogyan ő izgalmasan érdekessé szeretem ezt a szót használni, de hirtelen nem Például ha csak az előbbi kérdésnél maradunk, bálni levonni valamilyen tanulságot. Nem tudta tenni az ókort, nem tudom követni. Ez tudok most mást – a szelleme, amely a pilla- hogy hogyan fejezzük ki magunkat. Az a szükségszerűen ugyanazt, és nem szükségsze- másik kérdés. De az ő művelődéstörténeti, a natban él. Amely könnyedén elveszti azt, nyelvi kultúra, amely az ókor irodalmában rűen mindenkinek, de meg kell teremteni a magyar művelődéstörténetben való jelentő- 1248 1249 Magyar Tudomány • 2009/10 Várkonyi Benedek beszélgetése Ritoók Zsigmonddal sége óriási. Attól függetlenül, hogy részletek- ságnak tűnik, és ezért nem kell Tuküdidészhez anthrópiszmosz, aminek egyébként a huma- végét éljük, de volt ilyen a 18. században is. A ben természetesen én is el tudom fogadni a folyamodnunk. Csakhogy ő ebből valami nizmus tükörfordítása. Nem igazán ember 18. században egy sor olyan ókori szerzőt ol- fejtegetéseit. Kerényi jelentőségét ebben látom, mást is kifejt. Egy történeti anyagon, a pelo­ az, aki nem művelt ember. vastak, akit a romantikával kezdve egyszerű- hogy a maga korában, és nemcsak a maga ponnészoszi háború korán kimutatja, hogyan en félretoltak. Mert a romantika szerint az, Nem aggódik azért, hogy minden van, közvetlen korában, az ókort olyan kö­zel válik a hatalom kényszerré. A hatalom egy idő ami nem eredeti, nem is ér semmit. Homé- csak épp műveltség nincs? hozta az emberek egy bizonyos csoportjá­hoz, után kényszerpályává válik. Szeretném már roszt alacsonyabb rendű költőnek tartották ahogy minden ókortudósnak közel kellene abbahagyni, mert érzem, hogy ebből nagy baj De, persze, hogy aggódom. Ez borzasztó a francia felvilágosodásban, Vergilius az igazi. hoznia az emberek más csoportjához. lesz, de nem tudom. Mert mihelyt abbaha- megszegényítése a lehetőségeinknek. De nem Herder félretolta Vergiliust, és azt mondta, gyom, a másik fél ezt azonnal gyengeségnek használjuk ki, mert mi csak a pillanatban hogy Homérosz az igazi. Mert az eredeti. Azt mondja, nem tudja követni Kerényit. fogja tekinteni. Hogyan megy át a hatalom élünk. Vannak ilyen elszegényedő korok. A Tehát vannak ilyen nagy átrendeződések. Itt Azért nem, mert azt, amit ő tett, nem lehet megszerzése mint diadalmas előrehaladás késő ókor és a Karoling-korral kezdődő kö- nem az a baj, hogy a műveltségnek bizonyos követni, vagy annyira nem ért egyet azzal kényszerbe, és a vége katasztrófa lesz. Azt zépkor között volt egy elég sötét időszak, amit elemei kiszóródnak a kosárból, hanem az, a szemlélettel, ami a Kerényié volt, hiszem, a történelemben sokszor ismétlődik nem az európai művelődés nagy korszakai hogy nem kerül bele helyette más. noha a hatása, persze, óriási? a hatalom mint kényszer jelensége, és talán között emlegetünk, és ahol nagyon sok min- De boldog kor az, amelyik azon vitatkozik, Kerényi épp azt az egységet képviselte a maga a huszadik században is volt erre példa. den elpusztult. De aztán jött egy új kultúra. hogy Homérosz vagy Vergilius az igazi! munkájában is, amelyről az elején beszéltünk: A szlávok és a germánok kicsit barbár népek Amikor megkapta a díjat, egy nagy könyvbe Ma nem éppen erről van szó. a tudományterületek közötti átjárhatóságot, voltak. Itt a barbárt nem feltétlenül kell azt írta be, hogy jobb koldusnak lenni, mint kapcsolatot, ami nélkülözhetetlen. Ezzel mindig idézőjelbe tenni. Van, amikor kell, A mostani korban erről nincs szó. Ha arról műveletlennek. Cs. Szabó Lászlónak van egy maximálisan egyet tudok érteni. Azzal már mert egyszerűen azt jelenti, hogy „nem gö- vitatkoznának, hogy Homérosz vagy Shake- kissé hasonló mondása: „a műveltség akkor vannak fenntartásaim, ahogyan csinálta. rög”, „nem római”, tehát nincs benne semmi speare, akkor azt mondanám: jó. De most sem árt meg, ha túl nagy”. Miért olyan fontos Kicsit talán a racionalitás felől nézve. lebecsülő. Ezeknek a betelepedő népeknek hirtelen nem tudnék Homérosz nagyságú a műveltség? Nem elég, ha valaki okosan az lényegesen alacsonyabb kultúrájuk volt. De költőt mondani a huszadik századból. Bizo- Hogy túlságosan elvont vagy irracionális volt? ösztöneire hagyatkozik, vagy az élet szerint él? ezeknek a népeknek a kultúrájából és az ókor nyára van, csak én kevésbé vagyok ebben Azt nem merném mondani, hogy irracioná- A gyémánt értékes dolog, de ha csiszolják, hagyományából új kultúra jött létre. A nagy ott­hon. Semmi sem jön helyette. Űr marad. lissá lett, de a történetiség szempontjából az akkor még értékesebbé válik. Laposan ezt középkor. A katedrálisok is itt kezdődtek. Olyan lesz, mint amikor a Karoling-korban ő elgondolásai, azt hiszem, vitathatók. mondhatnám. Azt hiszem, hogy azért, mert fölfedezik, hogy azok az ókoriak mégiscsak Akkor ma mitől tudna mindez visszajönni? ez – nem egészen jó magyar szó, csak kevés- érdekesek voltak, és nemcsak a jogrendjük Egyáltalán a történelem mennyire fontos A kor elkezd süllyedni, a tévének köszönhetően bé kényszeredett szót nem találtam: emberség. miatt, hanem azért is, mert szép verseket írtak. számunkra? Vagyis tudunk-e még okulni is – akkor nem volt televízió, de most van. Ez nem emberiességet jelent, hanem az ember Szépen írtak latinul, és úgy kell írni, ahogy a történelemből, vagy erre már nincs szükség? És egyelőre nem úgy néz ki, hogy ebből vissza voltot. Ahhoz, hogy valaki a szó teljes értelmé­ ők írtak. Egyszer majd visszajön ez, talán lehetne térni. Nem pesszimista? Vagy az ókor Egyáltalán, a múlttal való foglalkozás nem ben ember lehessen, szüksége van a műveltség­ gyorsabban, mint a hanyatló római biroda- elegendő vigaszt nyújt? azért érdekes, mintha a történelem ismételné re, szüksége van arra, hogy azokat az adott- lom és a Karoling-kor között. Mert televízió, önmagát, hanem mert indítást adhat ahhoz, ságokat, amelyek benne mint emberben Nem tudom, hogyan lehet ebből visszatérni, nyomtatás, internet van. Hát közben majd hogy ki-ki a maga korát megértse. Hadd hi­ rejlenek, kicsiszolja. És ehhez szükség van arra, a tévé nemcsak végzetes eszköz, hanem nagy kiesnek dolgok. Én nagyon remélem, hogy vatkozzam egy ókori történetíróra, Tukü­di­ hogy az előtte járók értékeit, felhalmozott lehetőség is. az ókor nem esik ki, de egy időre kieshet, dészre, aki a saját művét mint örökkévaló értékeit elsajátítsa. Minél többet sajátít el az ezt is el tudom képzelni. A középkor nem De azért csinál végzetet is... kin­cset jellemezte. Azt mondta, hogy a törté­ elődök által fölhalmozott értékből, annál volt annyira görögtelen, mint ahogyan a nelemben ismétlődnek bizonyos dolgok, többet tud kibontakoztatni magából mint Persze, persze, de azt lehet jól is használni. Az köztudatban él, mert azért ott is ismerték a például az, amit ő a történelem alapvető té- emberből. Úgy kellett volna igazából monda­ atomenergiát lehet bombára és fűtésre is görög irodalmat. A görögök sok mindent nyezőjének tartott: hogy az erősebb mindig nom, hogy abból hiányzik az emberi mivolt. használni. Itt most tényleg nagy kulturális kibírtak. Még a rómaiakat is. Talán még elnyomja a gyengét. Ez nagyon lapos igaz- Vagy az emberi lényeg. A görög szó erre az átrendeződés zajlik. Valóban egy korszak minket is kibírnak. 1250 1251 Magyar Tudomány • 2009/10 Kitüntetések

Tisza Miklósnak, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Anyagtu- dományi és Technológiai Bizottsága elnökének a mérnöktársadalom generációit nevelő, Tudós fórum kiemelkedő oktatási és nemzetközileg elismert kutatási tevékenységéért, a számítógépes mérnöki alkalmazások a numerikus modellezés témakörében, és a mesterséges intelligen- cia módszereinek a mechanikai technológiákban való alkalmazásában végzett iskolaterem- Kitüntetések az augusztus 20-i tő tevékenységért; Vesztergombi Györgynek, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet Részecske- és Magfizikai nemzeti ünnep alkalmából Kutatóintézet Részecskefizikai Főosztálya tudományos tanácsadójának, egyetemi tanárnak a nagyenergiájú kísérleti részecskefizika területén nemzetközileg elért eredményeiért, ok- tatói tevékenységéért, továbbá a kutatások során a műszaki/technikai fejlesztések nemzet- Augusztus 19-én, az MTA Székházában kitüntetéseket adott át Pálinkás József, közi elismertetésében és tudományos, valamint gazdasági haszonnal is járó alkalmazások az MTA elnöke. Az ünnepségen a kitüntetettek és hozzátartozóik mellett akadé­ fejlesztésében végzett munkájáért. mikusok, a tudományos osztályok elnökei és kutatóintézeti vezetők is jelen voltak. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta A Magyar Tudományos Akadémia elnökének előterjesztésére Brezsnyánszky Károlynak, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársának, a Magyar Köztársaság elnöke nyugalmazott igazgatójának, a földtani kutatásban több mint negyven éven át végzett munkájáért, a Magyar Állami Földtani Intézet évtizedes, kiemelkedő eredményeket felmu- tató vezetéséért, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve szellemiségének hatékony terjesztéséért; A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Märcz Ferencnek, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet nyugalmazott tudományos kitüntetést adományozta főmunkatársának, szenior kutatójának a légköri elektromos paraméterek és a rádióhul- Jankovics Józsefnek, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatóhelyettesének a magyaror- lámok ionoszférikus abszorpció mérésének kidolgozásáért, a légköri elektromos szági reneszánsz és barokk kutatásaiért, valamint az irodalmi textológia, illetve a nemzet- potenciálgradiens napi, éves és hosszúperiódusú változásainak elemzéséért, a légköri elekt- közi magyarságtudomány vezető képviseletéért; romos és extraterresztrikus paraméterek kapcsolatának vizsgálatáért, valamint a geomágneses Kiss Árpád Zoltánnak, az MTA Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadójának a utóhatás nap–földfizikai összefüggéseinek kutatásában elért eredményeiért; különböző ionnyaláb-analitikai módszerekben megtestesülő kísérleti atom- és magfizikai Molnár Kálmánnak, az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete nyugalmazott szaktanács­ eredmények nemzetközileg elismert interdiszciplináris alkalmazásáért, az akadémiai kuta- adójának a modern halkórtan tudományának hazai megteremtésében elért ered­ményeiért; tóintézetek és az egyetemi oktató- és kutatómunka közötti szoros együttműködés megte- a parazitológia területén, továbbá a halakat károsító élősködők közül elsősorban a csáklyás remtése terén, több évtizeden keresztül kifejtett kiemelkedő munkásságáért; férgek, a nyálkaspórások és a kokcidiumok kutatásában elért nemzetközi sikereiért; Kiss Istvánnak, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet tudományos tanácsadó­ Nagy Bélának, az MTA Titkársága Földtudományok Osztály Titkársága nyugalmazott osztály­ jának a hazai genetikai kutatások nemzetközi elismertetése érdekében végzett tudományos vezetőjének a földtudomány területén végzett több évtizedes kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréséül; kutatói, oktatói és tudományszervező munkássága és életpályája elismeréseként, továbbá Rockenbauer Antalnak, az MTA Kémiai Kutatóközpont Szerkezeti Kémiai Intézete tudo- az MTA Földtudományok Osztálya tudományos titkáraként végzett kimagasló minőségű mányos tanácsadójának a fizikai kémia tudományterületén végzett kimagasló tevékenysé- munkájáért és vezetői tevékenységéért; géért, valamint szakmai életútjának elismeréséül; Neményi Mártának, az MTA Titkársága Fizikai Tudományok Osztály Titkársága osztályveze­ tőjének kiváló tudományszervezői munkájáért, elsősorban az MTA Fizikai Tudományok Osztályának tudományos titkáraként végzett lelkiismeretes, eredményes tevékenységéért.

1252 1253 Magyar Tudomány • 2009/10 Lovas Rezső • Szalay Sándor emlékezete

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Miklós Dezsőnek, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos igazgató- Szalay Sándor emlékezete helyettesének sokoldalú alkalmazott matematikai kutatásaiért, valamint a matematikai kutatások pénzügyi és infrastrukturális feltételeinek sokrétű fejlesztéséért. Lovas Rezső az MTA levelező tagja, korábbi igazgató, A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta az MTA Atommagkutató Intézete [email protected] Gajda Endrénének, az MTA Szociológiai Kutatóintézet gazdasági igazgatóhelyettesének az MTA társadalomtudományi intézethálózatában ellátott, közel két évtizedes eredményes gazdasági vezetői munkájáért, a különböző hazai és nemzetközi projektek gondozása, a Szociológiai Kutatóintézet versenyképességének elősegítése és a programok pénzügyi ko- Száz éve, 1909. október 4-én született Szalay És valóban, Debrecenben az uránszurok- ordinálása területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért; Sándor, a magyarországi magfizika megterem­ ércből leválasztott polóniumból pontszerű Kovátsné Szabó Máriának, az MTA Nyelvtudományi Intézet gazdasági vezetőjének az MTA tője. Apja nevezetes fizikatanár volt Nyíregy- alfaforrást készít. A kilépő alfa-részecske ener­ Nyelvtudományi Intézetében gazdasági vezetőként végzett hozzáértő és megbízható mun- házán, aki az Evangélikus Gimnáziumban a giája összemérhető azzal, amit évtizedekkel kájáért, az Akadémia érdekében végzett szakmai tevékenységéért és emberi helytállásáért. semmiből kitűnő fizikai demonstrációs labo- később a debreceni Van de Graaff-gyorsítóval ratóriumot hozott létre. Ott fia is játszva ta- lehet produkálni. A forrást félgömb alakú A kitüntetetteknek gratulál nulta meg a fizikát. Matematika–fizika–ké­ ­ céltárgyak középpontjába helyezi, és mint egy a Szerkesztőség mia szakos tanári képesítést szerzett Budapes- miniatűr gyorsítóval, vizsgálja a céltárgyakon ten. Az Eötvös Kollégium neveltje és Tangl végbemenő reakciókat. Károly tanítványa, majd ösztöndíjas­ként dol­ A háború után az atomenergia kerül az gozott Szent-Györgyi Albert mellett Szege- emberiség figyelmének középpontjába, és den, Peter Debye mellett Lipcsében és Ernest Szalay sugárzásméréssel felfedezi a mecseki Rutherford mellett Cambridge-ben. Három urándúsulást, amelynek nyomán hamarosan Nobel-díjast mondhatott tehát mesterének. a kitermelhető uránt is megtalálják. A hu- Később tanársegédi állást kapott Gyulai muszsavak kationmegkötő képességével Zoltán mellett Debrecenben, s ami­kor 1940- megmagyarázza­ a talált mecseki urándúsulást, ben Gyulai Kolozsvárra távozott, harminc- és felismeri, hogy hasonló okokból a láptala- éves korában professzorrá nevezték ki. jokon élő növényeknek és az azokból táplál- 1933-ban felfedezi, hogy az ultrahangnak kozó állatoknak és embereknek nyomelem­ kémiai hatása van, és ezzel egyik úttörője lesz hiányban kell szenvedniük. Így az urán geo­ a szonokémia tudományának, de ennek je- kémiája mellett a nyomelemkutatás úttörője lentősége csak jóval később derül ki. Pályafu- is lesz. Eközben előkészíti a sugárzó anyagok tására legnagyobb hatással a Cambridge-i fél orvosi alkalmazásait Debrecenben. esztendő volt, mert ott az atommagfizika 1952 meghozza számára a Kossuth-díjat bölcsőjénél egy kibontakozóban levő tudo- és az akadémiai levelező tagságot. Kivívja, mány kutatásába kapcsolódhatott be. Meg- hogy 1954-ben kutatóintézetet alapíthasson tanulta, hogy a fiatal tudományban elemi Debrecenben, amely hamarosan az MTA kísérleti eszközökkel is jelentős felfedezéseket Atom­magkutató Intézete néven lesz ismert. lehet tenni, és ez reménnyel töltötte el, hogy Már onnan datálódik a legismertebb debre- a magfizikában itthon is van mit keresnie. ceni magfizikai felfedezés, a neutrínó vissza-

1254 1255 Magyar Tudomány • 2009/10 Lovas Rezső • Szalay Sándor emlékezete lökő hatásának publikációja. Már évtizedek ti) földi légkör vizsgálatának és feleségével, távolságtartó mo­dora ellenére könnyűvé vált szerben sem csak a jellemtelen meg az ostoba óta ismert volt, hogy a béta-részecske, azaz Csongor Évával a légköri radioaktivitás ta- bármilyen konk­rét ügyben közeledni hozzá, emberek lehetnek sikeresek. A felszínes csil- elektron kibocsátásakor az atommagból fel- nulmányozásának szenteli magát. A bármit megbeszélni vele. Előadásait is a tu- logást, magamutogatást nem kedvelte, s el- szabaduló energia egy része látszólag elvész. nyomelemkutatásban valódi úttörő volt, és domány előmozdításában való személyes mélyült munka céljára a nyüzsgő fővárosnál Magyarázatul az a feltevés szolgálhatott, hogy ezt most, a nyomelemek több évtizede tartó részvételének élménye hatotta át, és a XX. jobban megfelelt számára Debrecen nyugod- a bomláskor még egy részecske, egy „neutrí- divatja idején, már kevesen tudják róla. Ami- századi fizika nagy tu­dósegyéniségeinek is- tabb légköre. Volt hozzá karizmája és tekin- nó” is kilép, amelyet nem tudunk észlelni, kor 1967-ben az egyetem Kísérleti Fizikai meretéből fakadó sze­mélyesség színesítette. télye, hogy tanítani, irányítani tudjon. Nem­ mert kölcsönhatása minden mással túl gyen- Tanszékén átadta a stafétabotot Csikai Gyu- Sajátos modora, stílusa, találó mondásai zedékeket nevelt fel a tudomány szolgálatára ge. Szalay Sándor (Csikai Gyulával) a mara- lának, kiváló tanári kart és az akkori időkhöz anekdotahőssé is tették. – beleértve saját fizikus fiait, akik közül Sándor dékmag visszalökődését képest elfogadható műsze- Jelentős tudós volt, eredeti és utánozha­ az MTA levelező tagja –, és jól szervezett fényképezte le ködkamrá­ res felszereltséget hagyott­ tatlan egyéniség, aki életében mérce és kiin- kutatóintézetet hagyott utódaira. ban, s így közvetett bizo- maga után. Az Atom- dulópont volt sokunk számára, és 1987-ben Tudományos műveltsége klasszikus volt, nyítékát adta a neutrí­nó­ magkutató Intézetet 1975- bekövetkezett halála óta is az. Élete egy volt szinte XIX. századi értelemben. A tudományt hipotézis helyességének. ig igazgatta. a természettudománnyal. A tények, a teljesít­ átélte, ezért is tudta érzékletesen közvetíteni. Az ötvenes évek köze- Az én nemzedékem mény és a morális hajthatatlanság embere Az ő szemében a tudomány egyetlen egész pétől kezdve Szalay pá- Szalay professzor úrral az volt. A maga pátosz nélküli, szigorú, tárgyi- volt, hiszen könnyedén tudott több szakterü­ lyafutása egybeforrott az egyetemen találkozott lagos módján átérezte a hazája iránti felelősség leten egyszerre dolgozni. Az intézetét ennek Atommagkutató Intéze- elő­ször. Az első tárgy, ame­ parancsát, és miközben környezetünk egyet- az egységnek a jegyében formálta. A véglete- tével, és kitüntetései (Ál- lyet nekünk tanított len igazi européereként munkatársai külföldi sen specializálódó tudomány és a plurális lami Díja 1978-ban, lub­ (1966- ban), „labortechni- tanulmányútjait egyengette, szavaival és tet- társadalom mai korában „Minden Egész el- lini és debreceni díszdok- ka” címre hallgatott. Az, teivel éreztette, hogy végső soron mindannyi­ törött”, és mi már ebben a korban vagyunk tori címe 1970-ben, illetve hogy egy ilyen jelentékte- unknak itthon a helyünk, hogy a hazai tudo- itthon. De nem árt, ha egyszer kimondjuk: 1979-ben) az általa ve­ lennek tűnő tárgy oktatá- mányt virágoztassuk fel. Nem hízelgett a a mai hajszát a tudományos eredményekért zetett intézetre is jó fényt sát ma­gának tartotta meg, hatalmasoknak, és nem ijedt meg fenyegeté- csak akkor van értelme folytatnunk, ha hi- vetettek. Tanítványaival – a debreceni mag- mutatta, mekkora súlyt helyezett a kísérlete- süktől, pedig volt benne része. Marosán szünk benne, hogy ezzel az egyetemes tudo- fizikai iskola első nemzedékével – a magszer- zés, a műszerkészítés alapjainak megtanításá- György az egyetem nyilvánossága előtt pellen­ mányt gyarapítjuk, és Szalay Sándor emléke kezeti kutatás és a nukleáris detektálási mód­ ra. Az embargók és a keményvaluta-hiány gérezte ki – távollétében –, bizonyára a poli- ebben segít bennünket. szerek számos ágát fejleszti fel. Koltay Ede korában az Atommagkutató Intézet eredmé- tikától való távolságtartása miatt, de sem ő, gyorsítót fejleszt, Csikai Gyu­la neutronforrást nyessége ennek a tudásnak volt köszönhető, sem az intézetbe telepített megbízható elvtárs Kulcsszavak: atommagfizika, magreakciók, (ún. neutrongenerátort), Be­­rényi Dénes és és mindenféle gyakorlatias alkalmazó tevé- nem tudta őt kikezdeni. Szilárd egyénisége béta-bomlás, neutrínó, geokémia, nyomelemku­ Fényes Tibor a magsugárzások spektrumának kenységünkben mind a mai napig ezen ha- minden körben tiszteletet parancsolt. Példá- tatás, geológiai kormeghatározás, légköri radio- analizálását lehetővé tevő berendezéseket, gyományokat követjük. Az első óra helyett a ja bizonyította, hogy a parancsuralmi rend- aktivitás, szonokémia Medveczky László és Somogyi György a su­ professzor a hallgatóit tea melletti kötetlen gárzások nyomait viselő anyagokból nyom- csevegésre hívta. A csevegés­ az akadémiai detektorokat, Kovách Ádám és Balogh Ka- rendes tagságot nemrég elnyert professzorral dosa geológiai kormegha­tározásra alkalmas egyoldalúra sikeredett ugyan, mert a hallga- tömegspektrométereket készít, Gyarmati tókon a professzor roppant tekintélye folytán Borbála pedig a magreakciók elméletét tanul- megilletődöttség vett erőt, és szellemes, élmé- mányozza. Közben ő ma­ga – az igazgatás és nyekben gazdag, gördülékeny elbeszéléséhez az egyetemi tanítás mellett – főként a képtelenek voltunk bármit is hozzáfűzni. De nyomelemkutatásnak, a eredeti (az élet előt- arra jó volt, hogy megismerték őt, és hűvös, 1256 1257 Magyar Tudomány • 2009/10 Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása… A legutóbbi tízezer évben – a közvetlen legedést. Döntően az emberi tevékenységnek közelmúltig – a légkörben az üvegházhatású köszönhetően napjainkig a légköri üvegház- gázok mennyisége és bolygónk éghajlata meg­ hatású gázok sorában a szén-dioxid koncent- AZ MTA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI lehetősen stabil volt. Ez is elősegíthette a rációja 37 %-kal, a metáné 156 %-kal, a di­nit­ me­zőgazdaság, és ezen keresztül az emberi rogén-oxidé pedig 19 %-kal nőtt az iparosítás ELNÖKI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA civilizáció kialakulását, fejlődését. A globális előtti időszakhoz képest. Az üvegházhatású AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL felszíni átlaghőmérséklet ingadozása ugyan gázok mennyiségének növekedését azonban valószínűleg 1 °C-on belül maradt ebben az csak jelentős késéssel követi a felmelegedés, ÉS AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ időszakban, a hűvösebb és melegebb idősza­ elsősorban az óceánok nagy hőkapacitása 1 kok azonban még e viszonylag szűk tar­tomá­ miatt. HAZAI FELADATOKRÓL nyon belül is jelentős társadalmi-gaz­dasági A XIX. század közepétől induló teljes me­ hatásokat eredményeztek. teorológiai mérési idősor legmelegebb tizen- Az ipari forradalom kezdetétől a fosszilis két éve közül tizenegy az 1995 és 2006 közöt- tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű fel- ti időintervallumba esett. A globális átlaghő- Az éghajlatváltozás okai levegő hosszúhullámú sugárzását viszont használásával, a népességrobbanást követni mérséklet az utóbbi száz évben (1906–2005 és következményei nagy­részt elnyelik, és ennek az energiának egy próbáló mezőgazdasági termeléssel, természet- között) 0,74 °C-kal emelkedett, s ezen belül részét a felszín felé visszasugározzák. Ha nö- átalakítással az emberi tevékenység is belépett az északi féltekén az utóbbi fél évszázad át- A földi éghajlat és az éghajlatváltozás vekszik az üvegházhatású gázok légköri a globális éghajlatalakító tényezők sorába. Az laghőmérséklete valószínűleg a legmagasabb Földünk az energiát a Naptól kapja, de az koncentrációja, akkor változik a Föld-légkör éghajlatot befolyásoló emberi tevékenységek volt az elmúlt ezerháromszáz éves időszakban éghajlat alakulása szempontjából meghatá- rendszer energiamérlege, és így – számtalan között legfontosabb az energiafelhasználás. A (azaz magasabb, mint bármelyik félévszáza- rozók a légkör, a földfelszín és az óceán fizikai, más folyamaton, kölcsönhatáson és visszacsa­ fosszilis energiahordozók – szén, olaj, földgáz dos periódusának átlaghőmérséklete). Ez a kémiai és biológiai folyamatai is. A légköri toláson keresztül – a légkör alsó néhány ki- – elégetése, különböző célú felhasználása nyo­ melegedés mind területileg, mind évszakosan üvegházhatású gázok a Nap rövidhullámú lométeres rétegében melegedés következik be. mán kibocsátott szén-dioxid képezi az utóbbi nagy eltéréseket mutat. A globális átlagon sugarait átengedik, a felmelegedett felszín és E globális változás szabálytalan ingadozáso- mintegy 250 év folyamán bekövetkezett antro­ belül a szárazföldeken nagyobb volt az átlag- kon keresztül valósul meg. pogén felmelegítő hatás több mint felét. Az hőmérséklet-emelkedés. Nemcsak az évi 1 Az állásfoglalás témakörében többek között a A napsugárzás erősségének, a Föld pálya- energiaágazathoz tartozó további kibocsátást középhőmérsékletek emelkedtek az elmúlt következő nemzetközi és hazai dokumentumok tartalmaznak további részletes információkat: elemeinek, a kontinensek helyzetének, a jelent a földgáz kitermelése, előkészítése, szál­ időszakban, hanem az extrém magas hőmér- MTA, 1991: MTA Meteorológiai Tudományos Bi- föld­felszín állapotának (jéggel, növényzettel lítása során a légkörbe kerülő metán és a sékletek gyakorisága is növekedett. Kiterjedt zottságának állásfoglalása éghajlatunk jövőjéről. 1991. való borítottságának), valamint a légkör össze­ közlekedésben keletkező dinitrogén-oxid. régiókban növekedett az aszályhajlam (az november • ENSZ, 1992: ENSZ Éghajlatváltozási tételének változásaitól függően bolygónk Számottevő szén-dioxid-forrás az erdőirtás, aszályok gyakorisága, erőssége). Az éghajlat Keretegyezmény • ENSZ, 1997: Kiotói Jegyzőkönyv éghajlata a földtörténet során többször is vál­ ami csökkenti a növényzet szén-dioxid-elnye- nedvesebbé válása sokkal kisebb területeket az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez • tozott. A nagyobb vagy gyorsabb változások lő képességét. A metán kibocsátásának növe- érintett. Egyes térségekben növekedett több VAHAVA, 2006: A globális klímaváltozás: hazai a fajok tömeges kihalását, az ökoszisztémák kedéséhez elsősorban a mezőgazdaság járul szélsőséges időjárási jelenség – nagycsapadé- hatások és válaszok. Összefoglaló. KvVM – MTA • lényeges megváltozását eredményezték. A hozzá. Bizonyos vegyületek kibocsátása azon­ kok, hőhullámok, forró éjszakák – gyakori- IPCC, 2007: Az Éghajlatváltozási Kormányközi lassú és kisebb változásokhoz a növény- és ban negatív irányban befolyásolja a sugárzá- sága és intenzitása, míg másoké (hideg nap- Testület negyedik értékelő jelentése • G8+5, 2008: állatvilág nagy része általában képes volt alkal­ si mérleget. Ezek közül legfontosabbak a palok és éjszakák, fagyok) csökkent. A térsé- Tudományos­ akadémiák közös nyilatkozata az ég­hajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról és az mazkodni. A legutóbbi eljegesedési időszak fosszilis energiaforrások és a biomassza elége- günkben, hazánk területén mért éghajlati „Alacsony Karbon Társadalomra” való áttérésről. során a maihoz képest 4–7°C-kal alacso- tése során keletkező kén- és szerves vegyületek, ele­mekben is észlelhető a fokozatos változás: 2008. június • OGy, 2008: Országgyűlési határo- nyabb globális átlaghőmérséklet volt jellem- amelyek kisebb mértékben közvetlenül, na- az éves középhőmérséklet emelkedik, s kimu- zat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról • EU, ző. Az ezt követő felmelegedés a mai szintre gyobb mértékben pedig a felhők fényvissza- tatható az éves csapadékösszeg lassú, tenden- 2008: Az Európai Unió klíma-energia csomagja több mint ötezer év alatt zajlott le. verésének módosítása révén fékezik a felme- ciaszerű csökkenése. 1258 1259 Magyar Tudomány • 2009/10 Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása… Az éghajlatváltozás jövője séklet-növekedésnél gyorsabb és nagyobb nyár volt, míg a legszárazabb a tél, ezzel szem­ A megfigyelt természeti, mértékű melegedést. A különböző model- ben a XXI. század végére a legcsapadékosabb társadalmi és gazdasági hatások Az éghajlatváltozást kiváltó tényezők lekkel és feltételezésekkel készített becslések évszakká a tél válhat. A növekvő téli csapadé- és az éghajlat várható alakulása Egyre több vizsgálat mutatja ki elsősorban az alap­ján a globális melegedés mértéke a kosság mellett a téli csapadék egyre kisebb északi féltekén a szárazföldi ökológiai rend- Elsősorban az éghajlatot befolyásoló üvegház- 2090–2099 időszakra vonatkozóan az 1,7–4,4 hányada hullhat le hó formájában, s ennek szerek megváltozását a melegebbé váló éghaj- hatású gázkibocsátás alakulásától – emellett °C közötti értéktartományban várható az számos területen hatása lehet, így mindenek- lat hatására: a fajok elterjedési területeinek számos más tényező ismertségétől is – füg- 1980–1999 referencia-időszakhoz viszonyítva. előtt a vízjárásra, a tavaszi nagyvizekre. eltolódását a sarkok felé, illetve magasabban gően lehet előrevetíteni a földi éghajlat válto- Az optimistább feltételezések teljesülése ese- Hazánkban tehát – a tudományos vizsgá­ fekvő területekre, a fejlődési szakaszok (főleg zását évszázadunk végéig. Az Éghajlatváltozási tén ennél kisebb (1,1–2,9 °C közötti), a pesszi­ latok szerint – jelentős felmelegedés és bizo- a tavaszi időszakokban megfigyelt) korábbra Kormányközi Testület számos – az elkészítés- mistább jövőképek szerint pedig nagyobb nyos mértékű szárazodás várható, emellett tolódását és a tenyészidőszak meghosszabbo- kor már érvényben levő éghajlatvédelmi in- (2,4–6,4 °C közötti) felszíni középhőmérsék- meg­nő bizonyos szélsőséges időjárási jelensé- dását. Az ökológiai rendszerekben bekövetke­ tézkedéseket figyelembe vevő – kibocsátási let emelkedés is bekövetkezhet. A melegedés gek gyakorisága, intenzitása, időtartama. A ző változások, az ökoszisztéma-szolgáltatáso- jövőképpel foglalkozott. E becslések alapján várhatóan nagyobb lesz a szárazföldi területek melegedés következtében gyakoribbá és tar- kon (szén-dioxid-megkötés és -tárolás, talaj- 2000-hez viszonyítva a globális üvegházhatá- felett, mint az óceánok térségében. Nagyon tósabbá válnak a nyári extrém hőmérsékletek, képzés, eróziógátlás stb.) keresztül közvetlen sú gázkibocsátás 40 %-kal alacsonyabb és 250 valószínű, hogy a meleg hőmérsékleti szélső- a hőhullámok. A szélsőséges negatív hőmér- társadalmi és gazdasági következményekkel %-kal magasabb is lehet 2100-ban. Az utóbbi ségek, a hőhullámok és a heves csapadékte- sékleti értékek gyakorisága viszont várhatóan járnak. Az erdészetben a hosszabbodó tenyész­ években a figyelem elsősorban a következő vékenységek gyakorisága világszerte növeked- csökken. A szélsőséges csapadékhullás jellem- időszak a hűvösebb és csapadékosabb régiók- néhány évtized várható kibocsátási trendjeire ni fog a jövőben. A magas földrajzi szélessé- zőiben éves viszonylatban és országos átlag- ban növeli az egyes fafajok fahozamát, míg irányult, mivel ezek adhatnak közvetlenebb geken az éves csapadékösszegek várhatóan ban viszonylag kis változások várhatók. máshol, más fafajok esetében a melegebb és támpontot a nemzetközi tárgyalások közép- növekedni fognak. Számos térségben, elsősor­ Mindezek alapján – még az optimistább szárazabb körülmények ellenkező hatásúak. távú célkitűzéseihez. A Nemzetközi Energia ban a ma is szárazságra hajlamos területeken feltételezések szerint is – egy jelentősebb mér­ A melegedés miatt nőtt a növényi kárte- Ügynökség értékelése szerint a világ primer- (például a szubtrópusi térségekben) a csapa- tékű éghajlatváltozás elkerülhetetlennek lát- vők károkozása, az erdőtüzek gyakorisága. energia-igénye 2030-ra a 17 milliárd olajegyen­ dékmennyiség várhatóan csökken. A tenger- szik. Széleskörű tudományos egyetértés ala- Európa egyes országaiban a hőmérséklet, érték (toe), 2050-re pedig a 23 milliárd toe szint XXI. század végére várható növekedése kult ki abban, hogy a kibocsátások nagyfokú különösen a nyári hőmérséklet emelkedése szintet is elérheti, azaz a 2000. évinek több a jövőképek szerint elérheti a 0,6 m-t. mérséklésével, valamint a hatásokra való felké­ következtében a növénytermesztés feltételei mint a kétszeresét. Ezen belül tovább nő a A Kárpát-medencére elvégzett – a vonat- szüléssel a katasztrofális következmények még kedvezően változtak. Az éghajlatváltozás ha­ szén részaránya. Ennek következtében az kozó globális jövőképeket alapul vevő – mo- megelőzhetők. tására a tavaszi hóolvadás által kiváltott nagy­ energiafelhasználásból származó szén-dioxid- dellszámítások alapján a 2071–2100-ra várha- Az éghajlatváltozás jövőbeli hatásai vizek korábban jelentkeznek a folyókon. Je- kibocsátás 2006-hoz viszonyítva 2030-ra 45 tó melegedés nyáron a legnagyobb (4,0–4,8 lentős mortalitástöbbletet eredményező %-kal, 2050-re pedig 125 %-kal növekedne. °C), s tavasszal a legkisebb (2,5–3,1 °C). A szá­ Számos környezeti rendszer sérülékenyebbé nyá­ri hőséghullámok nyomán több ország- Emellett más üvegházhatású gázok kibocsá- zad végére várhatóan az éves csapadékösszeg válik az éghajlatváltozás hatására. Az élővilág ban (Japánban és több európai ország között tásának növekedését, ill. a nyelők, elsősorban csekély mértékben csökkenni fog, mely az esetében a ténylegesen bekövetkező káros hazánkban) vezettek be hőségriadót és egyéb a szén-dioxid esetében az óceán és a száraz- egymással ellentétes jelentős mértékű évsza- hatások az alkalmazkodóképességtől függnek, intézkedéseket a veszélyeztetett népességcso- földi növényzet szénfelvételi képességének kos változásokból adódik: télen növekedő, s ezt is figyelembe véve összességében a növény- portok védelmére. Számos vizsgálat foglalko- változását is beszámítva mindez rendkívüli nyáron viszont csökkenő évszakos csapadék- és állatfajok 20–30 %-át fenyegeti a kipusz- zik a közvetlenül vagy közvetve az éghajlat- mértékűre (mintegy 1000 ppm szén-dioxid- összeg valószínűsíthető. A becsült nyári csa- tulás veszélye, ha a globális felmelegedés változás miatt várhatóan megerősödő migrá- egyenértékű szintre) növelheti a légkörben padékcsökkenés az alapul vett globális jövő- mértéke eléri a 1,5–2,5 °C-ot. Azonban egyes ciós folyamatokkal. A biztosítók adatai szerint az üvegházhatású gázok koncentrációját. képektől függően 10–33 % között, míg a téli régiókban még ennél is nagyobbak lehetnek szélsőséges időjárási események miatt is a Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csapadéknövekedés mértéke 20–37 % között a biodiverzitás veszteségei, mivel számos faj 70-es évektől kezdve világszerte növekszik a emelkedési üteme maga után vonhatja az változhat. Az 1961–1990 közötti referencia visszaszorulhat jelenlegi elterjedési területé- káresemények száma és mértéke. utóbbi évtizedekben megfigyelhető hőmér- időszakban a legcsapadékosabb évszakunk a nek jelentős részéről. 1260 1261 Magyar Tudomány • 2009/10 Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása… Az éghajlatváltozás legjelentősebb társa- gyakoriság és a vízkészletek fogyása miatt az an az emberi egészséget veszélyeztető hőhul- Az éghajlatváltozással kapcsolatban meg- dalmi-gazdasági hatásai a vízellátásban, a erdőtüzek gyakoribbá válására, általában a lámok gyakorisága és hossza növekedni fog, levő tudományos bizonytalanságok csökken- mező- és erdőgazdaságban, az egészségügy mezőgazdasági terméseredmények csökke- a vektorok által terjesztett betegségek gyako- tése, a változást kiváltó illetve befolyásoló terén, illetve a tengerszint emelkedése követ- nésére számíthatunk. ribbá válhatnak, és mindezek a humán és további okok és tényezők feltárása kulcsfon- keztében is előálló tömeges migráció formá- állati egészségügy számára többletfeladatot tosságú feladat, de már elegendő ismerettel Az éghajlatváltozás várható hatásai jában várhatók. Az Éghajlatváltozási Kormány­ jelentenek. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen rendelkezünk ahhoz, hogy határozottabb Magyarországon közi Testület szerint már 2050-re 10–40 %-kal következményei fokozottan jelentkeznek a lépéseket tegyünk mind a kibocsátás-csök- nőhet a folyók vízhozama és az édesvízkészlet Az éghajlatváltozást kísérő szélsőséges időjá- városokban, ahol a vízellátás, az élelmiszerbiz­ kentés, mind a változásokra való felkészülés, a magasabb földrajzi szélességeken és a nedves rási események a gazdaság számos területét tonság, a közegészségügy területén, valamint az alkalmazkodás terén. Hazánkra is érvényes trópusi területeken; 10–30 %-kal csökkenhet érintik Magyarországon. A legkitettebb terü- a zöldfelületek és az épített környezet állapo- az a nemzetközi vizsgálati következtetés, mi­ viszont a már ma is vízhiánnyal küzdő száraz letek a hidrológiai rendszerek és a mezőgaz- tában jelentkező hatások összeadódnak. szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos ha- régiókban a mérsékelt égövben, illetve a szá­ daság. Súlyos következményekkel járhat a tározott korai cselekvés haszna nagyobb, mint raz trópusokon. Ez utóbbi térségekben a vízkészletek jelentős csökkenése. Árvíz idején A hazai feladatok a költsége. Emellett minden beavatkozás vízellátottság romlásában a nem éghajlati ha­ a különösen veszélyes helyzetek kialakulása hatása csak rövidebb-hosszabb idő múlva A hazai tevékenységek és a nemzetközi tások – leginkább a népességnövekedés – is leginkább a Tiszára és mellékfolyóira jellem- jelentkezik, és az éghajlatváltozás túl gyorsan együttműködésben való részvétel erősítése meghatározó szerepet játszanak. Az aszály ző, így a várhatóan gyakoribbá váló árvizek halad ahhoz, hogy lényeges teendőket ké- által sújtott területek növekszenek, ugyanak- elsősorban ebben a térségben jelentenek prob­ Az 1990-es évek jelentős gazdasági, ipari sőbbre halasszunk. kor az intenzív csapadékot hozó események lémát. Nagytavaink esetében a feltételezhe- szerkezeti változásai komolyan hozzájárultak A megfelelő programok – a takarékosabb gyakorisága megnő, ami a téli csapadékmen�- tően gyakoribb alacsony vízállás, illetve álta- az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának és hatékonyabb energiafogyasztás és termelés, nyiség növekedése mellett hozzájárul az ára- lában a jelentős vízszintingadozás a turizmus- csökkentéséhez, ez a csökkenő tendencia az adaptáció esetén a térségi, települési szintű, dások kockázatának növekedéséhez. ra hat kedvezőtlenül. azonban az elmúlt években megállt. Gyorsan az éghajlatváltozással kapcsolatos programok Azokon a közepes és magasabb szélessé- Magyarország különösen kedvezőtlen és jelentős mértékben csökkenthető az éghaj- stb. – más vonatkozásban is pozitív társadal- geken fekvő térségekben, ahol és amíg a helyi helyzetben van a természetes élővilág alkal- latváltozás elleni cselekvés és az alkalmazko- mi-gazdasági és környezeti hatással lehetnek. középhőmérséklet-növekedés nem haladja mazkodási lehetőségeinek szempontjából: dás költsége, ha létrejön egy átfogó globális Egyaránt lényeges e területen az állam, az meg az 1–3 °C-ot, növekedhetnek a termés- földrajzi elhelyezkedése és a természetes élő- megállapodás és végrehajtási program az ön­kormányzatok, a vállalkozások és társadal- hozamok. Az egyenlítőhöz közelebb fekvő helyek fragmentáltsága miatt a fajok vándor- üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésé- mi szervezetek közreműködése. A kutatás- területeken azonban már kisebb (1–2 °C-os) lási lehetőségei hazánkban meglehetősen re. Egy ilyen program nagymértékben meg- fejlesztési programok elősegítése, az oktatás- helyi hőmérsékletnövekedés hatására csök- korlátozottak. Az aszály gyakoribbá válása, a határozza a hazai feladatokat is. Az éghajlat- ban és képzésben a klímatudatosság erősítését kenhetnek a hozamok. Az emberi egészséget csökkenő talajvízszint, a belvizek fenyegetik változás, kibocsátás-csökkentés és a változá- biztosító programok mielőbbi beindítása érintő hatások rendkívül sokrétűek a helyi a mezőgazdaság termésbiztonságát, valamint sokhoz való alkalmazkodás terén még számos, fontos feladat. Általában is fontos az éghaj- vál­tozások és a gazdasági fejlettségi szint függ­ az erdők fenntarthatóságát. Eddig nem ho- tudományosan nem kellő mértékben feltárt latváltozással kapcsolatos szempontok, teen- vényében. Különösen súlyos hatások várha- nos kórokozók és állati kártevők is megjelen- kérdés van, amelyek komoly kihívás elé állít- dők integrálása (közpolitikákba, üzleti ter- tók a szegényebb, az alkalmazkodásra kevésbé hetnek, ami ellen nincs felkészülve a mező- és ják a tudomány képviselőit. E feladatok egy­ vekbe stb.), az erre vonatkozó módszertan képes régiókban az alultápláltság, a szélsőséges erdőgazdaság. Lényegesek lehetnek a hatások részt sok tudományág számára jelentenek fej­lesztése. A hazai tevékenységek egyúttal időjárási események (hőhullámok, aszályok, más ágazatok számára is, így például az ener- komoly feladatot, másrészt a problémakör lehetővé teszik a nemzetközi együttműködés- áradások, viharok) és egyéb hatások miatt. giagazdálkodásra (az energiaigények mérté- összetettsége elengedhetetlenné teszi a sokol- ből adódó lehetőségek jobb kihasználását is. Európában várhatóan növekszik az árvi- kének változásával), a közlekedésre, az ipari dalú interdiszciplináris együttműködést. Ed­ Az éghajlattal kapcsolatos megfigyelések zek gyakorisága, erőteljesebbé válik a partvidé­ termelés egyes területeire. dig is sok nemzetközi kutatási projekt szer- és az éghajlati rendszer tudományos vizsgálata kek eróziója, jelentős mértékű lesz a magas- Az említett változások társadalmi-gazdasá­ veződött, s várhatóan a jövőben ez még fo- hegyi gleccserek visszahúzódása. Dél- és gi következményei mellett a közvetlen társa- kozódni fog. Magyarországnak aktív szerepet Az éghajlattal összefüggő folyamatok nyo- rész­ben Közép-Európában a növekvő aszály- dalmi hatások is jelentősek. Például várható- kell vállalnia ezekben a kutatásokban. mon követése és értékelése megköveteli a 1262 1263 Magyar Tudomány • 2009/10 Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása… globálisan összehangolt, megbízható mérő- re rendelkezésre álló modellbecslések nem szükség, amely magában foglalja majd mind tásban leginkább érintett ipa­ri ágazatok, a rendszerek fejlesztését és működtetését. Az így pótolják a XXI. század egészére kiterjedő fi- a fejlett államok további kibocsátás-csökken- mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás vonat­ megszerzett ismeretekre épülhetnek az éghaj- nomabb térbeli felbontású regionális dina- tési kötelezettség-vállalásait, mind a gyors kozásában. A szén-dioxid-kibocsátást részben lati modellek. A nemzetközi megfigyelési mikus modellek alapján végzett éghajlatelem- gazdasági növekedésű fejlődő államok kibo- ellensúlyozhatja a légkörből való kikerülés programokban az érintett magyar intézmé- zést. A regionális éghajlati jövő becslése, ér- csátás-mérséklési intézkedéseit. A tárgyalások elősegítése, s ezért fontos feladat a szén-dioxid nyek hosszú ideje részt vesznek. Az üvegház- tékelése elsődlegesen a hazai éghajlatkutató jelenleg is folynak azzal a céllal, hogy 2009 – elsősorban erdők álta­li – elnyelésének fenn- hatású gázokkal kapcsolatos hazai megfigye- közösség feladata. Ez fontos a mező- és erdő- végén elfogadható legyen az új megállapodás. tartása és növelése is, de ebben az esetben is lések és kutatások terén jelentős volt az elő- gazdaság, a vízgazdálkodás, az ipar, a közle- Magyarország is különösen érdekelt egy új, számításba véve az életcik­lus-elemzések átfo- relépés: az elmúlt években kiépült Ma­gyaror­ kedés, a katasztrófavédelem és más szakterü- hatékony nemzetközi megállapodás kidolgo- gó eredményeit. A fő cselekvési irányokat szágon az egyik legbővebb mérési program- letek számára a hatások becslése és a felkészü- zásában és végrehajtásában. átfogó keretbe foglalta az éghajlatváltozással mal rendelkező európai megfigyelőállomás. lés érdekében. Az Európai Közösség a nemzetközi klí- foglalkozó, 2008-ban elfo­gadott nemzeti A magyarországi természetes és ant­ropogén mapolitika és a nemzetközi tárgyalások aktív stratégia. Ennek végrehajtását s a további ha­ A kibocsátás-csökkentési szakpolitikákkal üvegházgáz-forgalom pontosabb feltárása alakítója már az 1990-es évek eleje óta. Az EU zai feladatokat is nagymértékben meghatároz­ kapcsolatos feladatok és együttműködés érdekében lényeges megvizsgálni a főbb hazai állam- és kormányfői 2007 márciusában úgy za az EU klíma-energia csomagja, amely a ökológiai rendszerek üvegházgáz-forgalmát, Nemzetközi téren az első lépést az 1992. évi foglaltak állást, hogy az EU kész 30 %-os kibo­ klímavédelmi célkitűzések integrálását igény- éghajlat-érzékenységét, valamint az éghajlat- ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény el­ csátás-csökkentésre 2020-ra 1990-hez képest, li többek között az energiagazdálkodási, a változás hatására a felépítésükben és műkö- fo­gadása jelentette. Az 1997-ben született, de ha ezt más fejlett államok is vállalják, és a gyors közlekedési és a mezőgazdasági politikákba. désükben bekövetkező várható változásokat. érvénybe csak 2005-ben lépett Kiotói Jegy­ző­ gazdasági növekedésű fejlődő államok is részt A kibocsátás mérséklését alapvetően hazai, A kibocsátások értékelésével összefüggő könyv a fejlett és átmeneti gazdaságú országo­ vesznek a kibocsátás globális szintű mérsék- európai közösségi keretekben valósítjuk meg, fontos feladat az ország kibocsátási forrásairól kat kötelezi arra, hogy kibocsátásukat kis lésében. Az EU egyoldalúan vállal­ja a kibo- a költség-hatékonyság elvének figyelembe és nyelőiről az átfogó nyilvántartás rendszeres mértékben csökkentsék 2012-ig. Hazánk te- csátás legalább 20 %-os csökkentését ad­dig is, vételével, és egyúttal úgy, hogy az ebben a elkészítése a nemzetközi szinten előírt mód- vékenyen részt vett a nemzetközi klíma­politi­ ameddig nem kerül sor az új nemzetkö­zi vonatkozásban is fenntartható termelésre és szertan alkalmazásával. Ez a nyilvántartás el­ kai együttműködésben már az ENSZ-egyez- megállapodás elfogadására. Az újabb vállalá- fogyasztásra való áttérés segítse a társadalmi- en­gedhetetlen eszköz többek között a kibo- mény és a Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalásain. A sokra való felkészülés jegyében az EU elfoga- gazdasági fejlődési, versenyképességi célok csátás-csökkentési lehetőségeket megalapozó jelen szakaszban EU-tagállamként mű­kö­ dott egy sokoldalú klíma-energia csomagot. megvalósulását. Tehát e vonatkozásban is kutatásokhoz és a megfelelő kibocsátás-csök- dünk közre az EU nemzetközi tárgyalási Hazánkban is alapvető célkitűzés az üveg­ nemcsak, hogy elengedhetetlen a gazdasági kentési intézkedések kidolgozásához. pozícióinak kialakításában és annak képvise- házhatású gázok hazai kibocsátásának szabá- növekedés szétválasztása a környezet további A világ különböző kutatási központjaiban letében különböző nemzetközi fórumokon. lyozása, klímabarát – illetve a szó tág értelmé­ terhelésétől, hanem ezen a követelményen fejlesztették ki azokat a globális légköri cirku- A kibocsátás globális szintű jelentős csök- ben környezetbarát – fenntartható fejlődési túlmenően már e terhelés jelentős csökkenté­ lációs és óceáni modelleket, melyekkel az kentésére van szükség, amihez az eddigieknél pálya megvalósítása. A nemzetközi elvárások- sére van szükség. Számos olyan terület van, egész Földre készülnek modellszimulációk, a sokkal hatékonyabb kibocsátás-szabályozást kal, az EU célkitűzésekkel is összhangban ahol gazdaságilag is kifejezetten előnyösen további vizsgálatok alapjául szolgáló – a vár­ célzó nemzetközi és nemzeti keretekben fel­adatunk a kibocsátás csökkentésében való lehet megvalósítani olyan változásokat, illet- ható éghajlatváltozás jellegét, mértékét bemu­ megvalósítható szakpolitikák – azaz átfogó részvételünk, beleértve az erre irányuló nem- ve fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a tató – jövőképek. A nemzeti, illetve regioná- klímapolitika – elfogadása és alkalmazása zetközi megállapodások és EU programok, kibocsátás mérsékléséhez; ilyen terület többek lis modellek, kutatások is ezekre támaszkod- szükséges. A fő célkitűzés az üvegházhatású szabályozások végrehajtását, a korábbiaknál között a lakóépületek, középületek energiafel­ nak. A legszélesebb körű – a világ többezer gázok légköri koncentráció-növekedésének hatékonyabb programok, jogi és ösztönző használásának mérséklése, a háztartásokban ku­tatójának együttműködésére alapozott – megállítása olyan szinten és olyan időhatáron eszközök kidolgozását, alkalmazását, s mind- használt különböző készülékek energiafo- nem­zetközi összefogás az Éghajlatváltozási belül, hogy elkerülhető legyen a már várható­ ezek megfelelő tudományos megalapozását. gyasztással kapcsolatos címkézése, a közleke- Kormányközi Testület öt-hat évente kiadott an rendkívül veszélyes hatásokkal járó mérté­ Kiemelkedő jelentőségű, hogy e téren milyen dés. Célszerű elemezni a gazdasági eszközök Értékelő Jelentésének előkészületi munkái so- kű éghajlatváltozás. Ennek érdekében új glo­ irányú változások történnek ha­­zánkban is az (adók, ösztönzők), fejlesztési források klíma- rán valósul meg. A Kárpát-medence térségé- bális, átfogó nemzetközi megállapodásra van energiagazdálkodás, a közlekedés, a kibocsá- politikai alkalmazásának lehetőségeit is. A 1264 1265 Magyar Tudomány • 2009/10 Megemlékezés kibocsátás-csökkentésben fontos szerepük Az alkalmazkodás terén is nemzetközi van a központi állami intézmények mellett az összefogásra van szükség. A Kárpát-meden- önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, kü- cében az éghajlatváltozás hatásai ellen való lönböző társadalmi csoportoknak, érdekkép- védekezés számos területen (hidrológia, bio- viseleti szervezeteknek és a lakosságnak is. lógiai sokféleség stb.) csak közösen látható el Megemlékezés kellő hatékonysággal. További átfogó és ága­ Feladatok az éghajlatváltozás hatásaira való zati vonatkozású, az eddigieknél részletesebb felkészülés, az alkalmazkodás terén és pontosabb hatásvizsgálatokra van szükség, 2009. augusztus 10-én el- 1971-ben hazatért, és azóta Térségünk nagymértékben érzékeny az ég- beleértve a módszertani fejlesztéseket, vala- hunyt Kálmán Erika vegyész- a Magyar Tudományos Aka- hajlati feltételek változékonyságára, a globális mint a hatások kezelésének módjait is. Az mérnök, a kémiai tudomá- démia kutatója. Itthon foly- éghajlatváltozás hatásaira. A klíma-sérülékeny­ ég­hajlatváltozás hatásaira való felkészülés nyok doktora, Széchenyi-dí- tatta a Drezdában elkezdett ség és az alkalmazkodás kérdései egyre na- kapcsán jelentős kutatási feladat az alkalmaz- jas. Egy ideje tudtunk súlyos vizes elektrolitoldatok kutatá­ gyobb figyelmet kapnak az EU-programok kodás lehetőségeinek feltárása (a múltban betegségéről, ami a gyógyítás­ sát. Az elektrondiffrakciós között is. Szükséges a várható természeti és eredményesen alkalmazott eljárások számba- tudomány számára jelenleg módszert elsőként alkalmaz- társadalmi-gazdasági következményekkel, vétele, az alkalmazkodási eljárások korlátainak, még megoldhatatlan felada- ták (Lengyel Sándorral) a víz valamint a változásokra való felkészüléssel költségeinek felmérése stb.). tot jelent, az elkerülhetetlen szerkezetének tanulmányozá- összefüggő tudományos vizsgálatok folytatá- Az alkalmazkodási képességek erősítésé- bekövetkezése mégis megdöb­ sára, és ez az eredmény a sa, a hatásvizsgálatok – ezen belül az ágazati ben eltérő megoldások és támogatási formák bentő, sokkoló hatású volt. Nature-ben jelent meg 1974- és regionális hatásokra vonatkozó vizsgálatok lehetnek a leghatékonyabbak a különböző Hi­szen nem volt régen, ami­ Kálmán Erika ben. A nyolcvanas évek köze- – további finomítása, illetve a részvétel az ezek­ térségek, önkormányzatok, lakossági csopor- kor Erika még maga volt az 1942–2009 pétől, maradva az elektroké- kel foglalkozó nemzetközi és az EU-szintű tok számára. Fontos az éghajlatváltozás hatá- élet; tele dinamizmussal, ener­ mia területén, érdeklődése a kutatási és szakpolitikai programokban. sainak számításba vétele az érintett ágazati, giával, tettrekészséggel. fém-/elektrolit oldatok határfelületének, és a Az éghajlatváltozás a környezet, a gazda- fejlesztési programokban, a helyi cselekvési Mintegy másfél évig tartott a hősies küz­ vizes elektrolit oldatok korróziós inhibitorai ság és a társadalom majd minden elemére programok, területfejlesztési tervek kapcsán, delem a kórral. 2008. március 15-én, amikor hatásmechanizmusának vizsgálata felé for- hatással van. Számos sérülékeny terület van. sőt már a megfelelő szabványokban (építési a Parlamentben átvette a Széchenyi-díjat, már dult. Munkatársaival új korróziógátló anya- Ilyenek többek között a természetes ökoszisz- szabványokban) vagy pl. a biztosítási rend- beteg volt. Mégis, ezután két héttel nagy len­ gokat, diszpergálószereket valamint biocido­ témák, a hidrológiai rendszerek, a mező- és szerekben is. Kiemelkedő jelentőségű a hatá- dülettel szervezte és elnökölte végig a First kat tartalmazó vízkezelőszer-családot fejlesz- erdőgazdaság, az egészségügy, az infrastruk- sok és a hatásokra való felkészülés kapcsán is In­ternational Conference on Functional Nano­ tettek ki, és szabadalmaztattak. Ezeket az túra. Az éghajlatváltozás veszélyeztetheti a a klímatudatosság fejlesztése mindenekelőtt coatings című, általa kezdeményezett nemzet- anyagokat a 90-es években számos iparai lé­ társadalom egyes csoportjainak biztonságát az oktatás és tájékoztatás eszközeivel. A vál- közi konferenciasorozat első rendezvényét. tesítmény alkalmazta. A hatásmechanizmus- és egészségét – katasztrófahelyzeteken, élel- tozásokra való felkészülés és az alkalmazkodás Kálmán Erika eredményes kutató, kiváló sal kapcsolatos eredményeket, a szabadalom mezési és közegészségi, illetve népegészségi széleskörű társadalmi összefogással va­lósítható szervező, jelentős iskolateremtő és nagyszerű mellett, publikálni is tudták. Jelentős eredmé­ problémákon keresztül –, ami társadalmi meg. Ennek feltétele a folyamatok, hatások, ember volt. nyeket értek el a funkcionális nanoszerke­zetű konfliktusok forrása lehet. Néhány területen védekezés és alkalmazkodás lehetőségeinek Vegyészmérnöki szakdolgozatát 1967-ben, anyagok és felületmódosító módszerek (Lang­ a változások kedvező hatásokkal is járhatnak megismertetése, a lakosság bevonása a cselek- kandidátusi disszertációját 1970-ben védte muir–Blodgett-technika) kutatásában. (például a növénytermesztésben a szén-dioxid vési programokba. Széleskörű felvi­lágosító meg a Drezdai Műszaki Egyetem Vegyészmér­ Az elvégzett kutatások közel háromszáz növekvő koncentrációjának hatása). Ahhoz, munkára, szemléletváltásra van szükség. nöki Karán. Ezekben az években elektrolitol­ nemzetközi referált folyóiratban megjelent hogy a sérülékenységet csökkenteni lehessen, datok szerkezetvizsgálatával foglalkozott. publikációt, mintegy tucat könyvet illetve illetve az előnyöket ki lehessen használni, Kulcsszavak: éghajlat, időjárás, klímaváltozás, Ebben a témakörben közös dolgozata jelent könyvfejezetet, és harminchárom szabadalmat meg Kurt Schwabe professzorral, a tudomány­ eredményeztek. A korrózió-inhibitorokkal elengedhetetlen a folyamatok feltárása és üvegházhatású gázok, CO2 kibocsátás csökken- összehangolt cselekvési tervek kidolgozása. tés, alkalmazkodás, klímatudatosság terület akkori egyik vezető tudósával. kapcsolatos­ szabadalmak nemzetközi (IN­ 1266 1267 Magyar Tudomány • 2009/10 Megemlékezés CHEBA Aranyérem) és hazai díjakban ré- liposzómák fejlesztése, vizsgálata biomedicinális, Mindenkinek igyekezett segítséget, támoga- mára sem professzorasszony volt, hanem szesültek. elsősorban lokalizált hipertermiás alkalmazá- tást nyújtani, akiről megtudta, hogy erre egy­szerűen ERIKA. Halála után néhány nappal jelent meg az sokra című, hét tagból álló konzorciummal szüksége van. Különösen tanítványainak sor­ Három évvel ezelőtt mint levelező tagság- általa részben szerkesztett és írt Bevezetés a művelt pályázatot. sát egyengette fáradhatatlanul. Amikor egy ra jelölt kutatóé rövid életrajza megjelent a nanoszerkezetű anyagok világába című, több- A sors kegyetlen játéka, hogy amíg Kál- fiatal, szüleit korán elvesztett munkatársának Magyar Tudományban. Ez sajnos idén már szerzős könyv, mellyel korunk egyik fronttu- mán Erika a daganatos betegek gyógyítását pszichológiai problémái lettek, Erika családi nem ismétlődhet meg. Kollégái kiemelkedő- dományának egyetemi szintű oktatását kí- célzó kutatást irányított, maga is ennek a otthonukba hívta a fiatalembert, aki egy en gazdag életművet létrehozó, példaképül vánta segíteni. A könyv lapozgatása a szakem­ kórnak lett áldozata. ideig családtagként náluk is lakott. Népsze- szolgáló vezetőt vesztettek el korai halálával. berek számára is haszonnal jár. Kálmán Erika nemcsak szervezője volt rűségét jelezte, hogy fiatal munkatársai szá- Vértes Attila Kálmán Erika eredményeit nemzetközi számos nemzetközi konferenciának, néhá- az MTA rendes tagja szinten is ismerték és elismerték. Közel har- nyat ő is kezdeményezett. Ilyen volt például minc alkalommal hívták nemzetközi konfe- a Nemzetközi Schwabe Korróziós Konferen- rencián meghívott vagy plenáris előadónak. cia, amely 1993-ban indult, azóta ötször került Szinte minden elektrokémiával és korrózióval megrendezésre, de ilyen a már említett Nem- kapcsolatos magyar és nemzetközi szervezet- zetközi Funkcionális Nanobevonatok Kon- nek tagja, tisztségviselője vagy vezetője volt. ferenciája 2008-ban. Például a Nemzetközi Elektrokémiai Társa- Egyetemi magántanárként a BME Ve- ságnak (ISE) alelnöke (1993–95), főtitkára gyészmérnöki Karán öt tárgyat oktatott egye­ (1996–99) és elnöke (2000–2002) is volt. Tíz temi és PhD-hallgatóknak. Előadásainak nemzetközi és egy magyar folyóirat szerkesz- színvonalát jelezte, hogy azokat a veszprémi tőbizottságának volt a tagja. és miskolci egyetem PhD-hallgatói is látogat- Eredményeit számos hazai és nemzetkö- ták. Oktatási tevékenysége segítette megala- zi díjjal is elismerték. Ezek közül megemlítem pozni és fenntartani iskolateremtő tevékeny- a Gábor Dénes-díjat (2007), az EFC (Euro- ségét. Körülbelül húsz PhD-disszertáció és pean Federation of Corrosion) Díjat (2007) ~35 szakdolgozat témavezetője volt. Jó volt és a Széchenyi-díjat (2008). Kálmán Erika iskolájához tartozni, mert ér- Irányító és szervezőkészségének elismerése, dekes, fontos témákról, előmenetelről a té- hogy 1973-tól kutatócsoportot, 1996-tól tu- mavezető fáradhatatlanul gondoskodott. Ő dományos osztályt vezetett, de emellett kezdeményezte 1998-ban, hogy a Kémiai 1999–2006 között a Bay Zoltán Anyagtudo- Kutatóközpont PhD hallgatói és témaveze- mányi és Technológiai Intézetet is irányította. tőik minden évben, az ország valamelyik szép 2007-től az MTA Kémiai Kutatóközpont környezetében, három napra összejöjjenek, Nanokémiai és Katalízis Intézetének igazga- hogy kutatási eredményeiket megvitassák, és tója. Más hazai és nemzetközi intézetekkel, azok hatásos előadását gyakorolják. Ezeknek egyetemekkel, egymást hasznosan kiegészítő, a népszerű összejöveteleknek a beceneve: Doki eredményes együttműködéseket hozott létre, Suli. Igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatait amelyek jelentős sikereket értek el hazai és felhasználta arra is, hogy a körülötte dolgozó nemzetközi pályázatokon egyaránt. Ezek fiatalok is bekapcsolódjanak a kutatás nem- között olyan témák is szerepeltek, melyek zetközi vérkeringésébe. cél­ja daganatterápia volt. Példaként említem Kálmán Erika egyik alapvető emberi tu­ a Mágneses nanorészecskéket tartalmazó lajdonsága volt a fáradhatatlan segítőkészség. 1268 1269 Magyar Tudomány • 2009/10 Megemlékezés „A nyári szél fájdalmas hírt vitt Pécsi Mártonnal, Somogyi ségét dicséri még az FKI Földrajzi tanulmá- Ilyen nagyívű, lenyűgöző eredményessé- tova szárnyain; geográfusok, Sándorral,­ Szilárd Jenővel) nyok, Magyarország tájföldrajza sorozatának gű szakmai pályafutás állami és akadémiai földrajztanárok, egykori és együtt ne alkotott volna ma­ tagjai mellett számos szakkönyv, atlasz is, szintű elismerése sem váratott sokáig magára. jelenlegi tanítványok szerte e radandót. Több száz tudomá­ melyek közül az 1989-ben megjelent Magyar- 1990-ben megosztott Széchenyi-díjban, 1991- hazában, rokontudományok nyos mű közül – amelyeket ország nemzeti atlasza és az 1990-ben megszü- ben megosztott Akadémiai Díjban részesült, művelői, búcsúzzatok!” E mély tárgyi tudás és világis- letett, szívéhez talán legköze­lebb álló, Somo- 1995-ben az MTA levelező, 2001-ben rendes szavakkal kezdjük fájdalmas meret hatott át – kiemelked- gyi Sándorral közösen gondo­zott Magyaror- tagjává választották. 1996-ban megtartott, a megemlékezésünket, melyek­ nek azok, melyek a Mezőföld szág kistájainak katasztere emelkedik ki. földrajzi tájkutatások összetettségéről és alkal- kel közel fél évszázada búcsúz­ természeti földrajzával, a ma­ Tudományszervezői-irányító feladatköre mazhatóságáról szóló akadémiai szélfoglaló tatta mesterét, Bulla Béla gyar természetföldrajz idő- elsősorban intézetéhez és az MTA-hoz kötő- előadása révén vált az MTA X. (Földtudo- akadémikust­­­ az akkor 33 éves szerű kérdéseivel, a tájkutatá- dött: például tudományos titkár (1968–1972), mányok) Osztályának tagjává. Marosi Sán­dor. Ez év július MAROSI SÁNDOR si irányzatokkal és a tájértéke­ igazgatóhelyettes (1973–1993) az FKI-ban, az Nagy teljesítőképességű, leplezett érzé- 5-én, néhány héttel 80. szüle- 1929–2009 léssel, a Belső-Somogy fel- MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának kenységű, önzetlen geográfus volt. Nem volt tésnapja és hosszan tartó, nagy színalaktanával, a domborzat­ tagja, titkára, alelnöke, majd több ciklusban a külsőségek embere. Kutatómunkájában a önfegyelemmel viselt betegsége után Marosi nak a gazdálkodásra és a településre gyakorolt elnöke (1966-tól), az MTA Doktori tanács csendben dolgozó tudóst képviselte. A hírne­ Sándor, az MTA rendes tagja, a Földrajztudo- hatásaival és a Balatonnal kapcsolatosak, földrajzi és meteorológiai szakbizottságának vet és a médiát kerülte. A tényleges hatalom mányi Kuta­tóintézet (FKI) valóságos megsze- melyek a honi geográfusok, geológusok és a elnöke (1984–1995), az Akadémiai Kutatóhe- gyakorlásától mindig tartózkodott. Tudomá- mélyesítője, a honi természetföldrajz egyik rokontudományok művelőinek legismertebb, lyek Tanácsának tagja. nyos pályája közepétől több évtizedes igazga- legsokoldalúbb egyénisége, a Somogy, a Me­ legtöbbet idézett alapműveivé váltak. A kez- Szakmai közéleti tevékenysége elsősorban tóhelyettesi beosztás után a földrajztudomány zőföld, a Balaton és a Duna–Tisza köze nagy detben felszínalaktani, 1965-ben kandidátusi a Magyar Földrajzi Társasághoz (MFT) kötő­ szürke eminenciásaként tartották szá­mon. természetbúvárja rendkívül gazdag, tudo­má­ disszertációban is összefoglalt kutatásai ké- dött, melynek 1952. évi újjáalapításától tagja, Mértéktartó, egyensúlyteremtő, az emberi nyos munkásságban, tartalmas és emberség- sőbb komplex tájföldrajzi, táj- és agroöko­ később választmányi tagja, 1993 és 2001 kö- értékeket mindig előtérbe helyező, munka- ben példamutató, hosszú élet után csönd­ben lógiai jellegűvé váltak. Ezen jelentős mérték- zött elnöke volt. Az MFT a Földrajzi Közlemé­ társai botlásait megbocsátó, békességtartó és elment közülünk. A magyar tudományos élet ben alkalmazott kutatási eredményeit 1980- nyek szerkesztőbizottságában végzett munkáját, -teremtő ember volt. Nevét hallva a pályatársak­ megint elvesztett egy kiváló földrajztudóst. ban gyűjtötte csokorba és védte meg a Tá j - ragyogó szakmai előadásait, a társasági tanár- nak fő­ként a hűség jutott eszébe, amely élete Marosi Sándor egy soltvadkerti család kutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai továbbképzésben való aktív szerepét 1970-ben során az egyetlen munkahelyéhez, az FKI- he­tedik gyermekeként látta meg a napvilágot, eredmények különböző nagyságú és adottságú a Szocialista földrajzért ok­levéllel, 1982-ben hoz, a földrajztudományhoz és a családjához majd a kiskunhalasi érettségi után 1947 és hazai típusterületeken című akadémiai dok- Lóczy Lajos-éremmel, 1989-ben tiszteleti tagság­ való hűséget jelentette. Szerettük benne a 1951 között a Pázmány Péter Tudományegye- tori értekezés formájában. gal, 2003 tiszteletbeli elnöki címmel ismerte el. puri­tán, segítőkész, nyíltszívű embert, család- tem földrajz-történelem szakán végezte E nagyívű, fáradhatatlan kutatómunka Több mint fél évszázados szakmai tevé- főt és tiszteltük benne az alkotó tudóst. felsőfokú­ tanulmányait. Már egyetemi hall- szerteágazó és tartalmas szerkesztői, tudo- kenysége során a magyar természetföldrajz, Munkájára emlékeznek a balatoni turzá- gató korában megnyilvánuló tehetségének mányszervezői-irányítói, tudománynépsze- főként geomorfológia és tájkutatás egyik sok, a kataszterbe vett patakok és források, a köszönhetően 1951-ben alapító tagja lett a rűsítő, és szakmai, közéleti tevékenységgel „nagyköveteként” külföldi tudományos ren- kitaposott ösvények és utak, hőn szeretett mai Földrajztudományi Kutatóintézetnek egészült ki. Alaposságának, anyanyelvünkhöz dezvények gyakori előadója volt, aminek hazájának majd minden szeglete. Volt (1952-ig Földrajzi Könyv- és Térképtárnak, fűződő mélységes alázatának, szeretetének, ered­ményeként számos nemzetközi társaság, munka­társai, a magyar földrajzos társadalom 1967-ig Kutatócsoportnak), melynek, mint lenyűgöző tehetségének köszönhetően ő lett egyesület, bizottság, munkacsoport választot- képviselői, az MTA, különösen a Földtudo­ ­ első és utolsó munkahelyének nyugdíjazásá- az FKI Koch Ferenc igazgató-főszerkesztő ta tagjává (például Nemzetközi Földrajzi mányi Osztály tagjai kegyelettel őrzik puri- ig, de valójában haláláig munkatársa maradt. által alapított folyóiratának, a Föld­rajzi Érte- Unió/IGU, Kárpát-Balkán Geomorfológiai tán, tudós életművét, szeretetét, ba­rátságát s Szinte nincs a természetföldrajznak olyan sítőnek (mai nevén Hungarian Geographical Bizottság, INQUA Löszbizottság, Geomorfo­ mindazt, amit örökbe ránk hagyott. ágazata, amelyben kiváló munkatársaival Bulletin) első szerkesztője, majd 1973 és 2001 lógusok Nemzetközi Szövetsége/IAG, Nem- Kocsis Károly (főként Ádám Lászlóval, Góczán Lászlóval, között főszerkesztője. Ilyen jellegű tevékeny- zetközi Tájökológiai Szövetség/IALE). az MTA doktora 1270 1271 Magyar Tudomány • 2009/10 Megemlékezés Június 3-án, 78 éves korában utóbbi fél évszázad uralkodó egyik olyan pont, ahol a legmeggyőzőbben tulajdonság, amely a szót az azonos osztályba Palo Altóban meghalt Morav­ felfogásaitól célkitűzésében tudja az ontológiát, a gondolkodást és a tartozó többi szótól megkülönbözteti (példá- csik Gyula (Márton Emil), az és átfogó jellegét tekintve je- nyelvet összekapcsolni. ul ha m az absztrakt dolgok osztálya, a ’szám’ Akadémia tiszteleti tagja. Ju­ lentősen különbözik. Jelszava A gondolkodásról alkotott elméletét „tár­ is ennek az osztálynak az eleme, s ebben az lius – magyar barátai és tisz- volt, hogy nem árt néha, ha gyi elméletnek” (Objectual Theory)nevezi, arra esetben meghatározza, hogy miben különbö­ telői is így hívták – tizenhét az erdőt nézzük, s nem a fákat. az intuícióra támaszkodva, hogy egy gondo- zik a ’szám’ például a ’halmaz’-tól), az f elem éves korában hagyta el Ma- Munkáiban ő is a gondolko- latot csak tárgyára vonatkozóan lehet azono- a funkciót jelöli (persze amennyiben a funkció gyarországot, huszonkét éves dás és a nyelv szoros kapcsola­ sítani. Így a gondolkodáshoz és a megisme- szóba kerülhet, az egyetem, parlament, rend- korában szerzett doktorátust tát hangsúlyozta, ami önma- réshez is a realizmus szellemében közeledik. őrség szó esetében például ez a helyzet), végül filozófiából a Harvard Egye- gában persze nem újdonság. Nagy gondot fordít azonban arra, hogy meg­ az a az ágens, a cselekvő jele (amely ismét nem temen. Doktorátusának meg­ Ám úgy vélte, s ebben a sko­ mutassa: a realizmus nem jelent naturaliz- szükséges része minden szójelenésnek, jelen szerzése után egy évig a phi- lasztika nagy filozófusai­hoz must. Az elme uralkodó naturalista felfogásá­ kell viszont lennie a cselekvést jelölő igék, ladelphiai Drexel Intézet (ma: Julius Moravcsik hasonlíthatjuk, hogy a részlet­ val ellentétben tehát szigorúan antinatu­ralista például az olvas, ír esetében). Az R reláció Drexel Egyetem) professzora. kérdéseken túllépve a nyelv álláspontot foglal el. Egyben elveti a pragma- kap­csolja össze a jelentés összetevőit. Morav­ 1968-ban került a Stanfordi 1931–2009 általános elméletét a gon­dol­ tikus felfogást is, mely a gondolkodás fő csik elméletén alapul a szemantika generatív Egyetemre, ahol 2007-ben be­következett kodás általános elméletébe, utóbbit vi­szont funkcióját­ a cselekvés orientálásában látja. voltát hangsúlyozó, James Pustejovsky és nyugdíjazásáig az egyetem Filozófia Tanszé­ egy általános ontológiába kell illeszte­ni. Anél- Ezért szilárdan tartja magát ahhoz a chomskyá­ kollégái által művelt szójelentéstan. kének meghatározó egyénisége volt. Fő érdek­ kül, hogy állást foglalnánk végső onto­ ­lógiai nus elvhez, hogy a nyelv funkciója nem más, Moravcsik egész munkásságára jellemző, lődési területe a görög filozófia, elsősorban kérdésekben (milyen létezők van­nak, s mi mint a gondolkodás artikulálása. hogy a nyelv, a gondolkodás és a valóság bo­ Platón és Arisztotelész volt (Plato and Platon­ ­ ezek természete), nem tudjuk megoldani­ sem Nyelvelméletének központi része annak nyolult viszonyairól új és sokszor provokatív ism, 1992), de sokat foglalkozott általános a gondolkodás, sem a nyelv problémáját. magyarázata, hogy mi a deskriptív szavak je­ megállapításokat tesz, amelyek termékenyí- filozófiával, ontológiai,­ elmefilozófiai és nyelv­ Filozófiai koncepciójának alapjául, már lentése, kiindulópontja pedig az az antropo- tőleg hatnak a filozófiára és a nyelvtudomány- filozófiai kérdésekkel is: a jelentés mibenlé­ csak Platón-specialistaként is, a platonizmust lógiai tétel, hogy az emberek „magyarázatke- ra egyaránt. tének és a nyelv lényegének filozófiai megkö- választotta, de a platonista realizmus mellett reső lények” (explanation seeking creatures), Magyarországi kapcsolatai sohasem szűn- zelítésével. A nyelv problémá­ja iránti érdek- szem előtt tartotta, s beépítette elméletébe a ami­nek tükröződnie kell a szemantikai struk- tek meg, a rokoni szálak mellett a hetvenes lődését főbb műveinek­ címe jelzi: Understand­ ­ nominalista hagyományt is, kimutatva, hogy túrában. Ebből vezeti le, hogy a magyarázatok évektől egyre erősödtek szakmai-baráti kap- ing Language (1975), Thought and Language ezek számos esetben nincsenek egymással kidolgozása során „magyarázó fogalmakat” csolatai is. Bár nem volt nyelvész, a generatív (1990), Meaning, Creativity, and the Partial ellentétben. Kettősségük a nyelv kutatásának (ex­planatory concepts) alkotunk, melyek a nyelvészetet tekintette a kor vezető paradig- Inscrutability of the Human Mind (1998). Ezt legkülönbözőbb területein érvényesíthető. Az desk­riptív szavak potenciális jelentései. Jelen- májának (Chomskyhoz személyes barátság az érdeklődést egy­részt az antik és modern ontológia fő kérdéseiben mindenesetre a re- téselméletét, melyet „a jelentés lexikális elmé- fűzte, amihez szakmai-tudományos szem- nyelvek tanulmányozása során­ szerzett ta- alizmus mellett kötelezte el magát. Realista letének” nevez, a fregei-carnapi, ill. a krip­­kei pontból hozzá kell tennünk, hogy Chomsky pasztalatai ébresztették fel benne, másrészt az volt az univerzálék kérdésében, leszögezve, modellhez méri, de mindkettőtől radikálisan számos esetben nagy elismeréssel szólt mun- a szerencsés körülmény, hogy az ötvenes évek hogy „az univerzálék és a partikulárék egy- elhatárolja magát. Fenntartja viszont a tételt, káiról). Sokat köszönhet neki a fiatalabb közepén harvardi diákként közvetlen kapcso- aránt fundamentális ontológiai kategóriák”. hogy a jelentés meghatározza a referenciát. ma­gyar nyelvészgeneráció, akiknek amerikai latba kerülhetett Wil­lard Van Orman Quine- Realista volt a modalitások, valamint az Szigorúan nyelvtudományi szempontból kapcsolatait egyengette. Julius sajátos akcen- nal, aki már akkor is Amerika vezető filozó- univerzálékra és a partikulárékra egyaránt leghatásosabb munkája a szójelentés miben- tusa ellenére szívében, lelkében magyar ma- fusa volt, és Noam Chomskyval, aki pedig vonatkoztatható individuációs elvek tekinte- létére vonatkozik. A szójelentés a legáltaláno- radt, érzelmi kötődéseit itthoni ifjúkori élmé- kezdetén állt annak, hogy kibontakoztassa a tében is. Végül pedig az eseményeket ugyan- sabban az R(m, s, f, a) formulával ábrázolha- nyei határozták meg. nevéhez fűződő nyel­vészeti forradalmat. olyan alapvető ontológiai kategóriának tar- tó, ahol m a szó szemantikai osztálya (pl.: el­ Kiefer Ferenc Kelemen János Moravcsik rendkívül eredeti elméletet totta, mint az anyagi tárgyakat. Egyébként vont főnév, anyagnév, tulajdonnév), s az a az MTA rendes tagja az MTA levelező tagja dolgozott ki a nyelv természetéről, mely az az eseményekre vonatkozó koncepciója az 1272 1273 Magyar Tudomány • 2009/10 Megemlékezés Súlyos veszteség érte a hazai Érettségi után az Agrártu- Kísérletes rovartani kutatásainak közpon- időre bekapcsolódtak az aktuális kutatási agrárkutatást és felsőoktatást: dományi Egyetem Budapes- ti témája a rovarok nyugalmi állapota (dia­ témákba. A hazai agrárkutatás nagy vesztesé- rövid betegség után életének ti Osztályára iratkozott be. A pausa) volt. A modellként választott húsz gére a laboratóriumot 1977-ben fel kellett 81. évében, 2009. február 17- „fordulat éve” (1948) a felsőok­ gazdaságilag fontos kártevő rovarfajon végzett számolni, ami Sáringer Gyula tudományos én, váratlanul elhunyt Sárin- tatás teljes politikai átalakítá- kísérleteinek eredményeit az 50-es évek köze­ munkásságát derékba törte. Minthogy csalá- ger Gyula akadémikus, a sát jelentette. A hallgatók pétől kezdve publikálta. Több rovarfaj eseté- di okokból nem tudott Budapestre költözni, Pannon Egyetem Georgikon „át­­világításakor” csak azért ben világelsőként ismertette a nyugalmi álla- hogy munkáját a Növényvédelmi Kutató Karának emeritus professzo- nem zárták ki – bár „kleriká- pot kiváltásában szerepet játszó környezeti Intézetben folytassa, a minisztérium a Keszt- ra, számos hazai és külföldi lis” mivoltát ismerték –, mert tényezők: a fotoperiódus, a fény hullámhos�- helyi Agrártudományi Egyetem Növényvé- tudományos társaság tagja. a bi­zottság kérdésére, hogy sza, a hőmérséklet, a táplálék minősége és a delmi Intézetébe helyezte át, ahol azonban Életútját 20. századi történel- mivel szeretne foglalkozni, generációszám jelentőségét. Megállapította, laboratóriumok nem álltak rendelkezésére. münk emberpróbáló esemé- ön­­kéntelenül a „micsurini hogy az adott rovarfaj egyedfejlődésének Ezt a kényszerű kutatási szünetet úgy haszno­ nyei és torz ideológiái mél- Sáringer Gyula biológiát” jelölte meg. Man­ me­lyik szakasza érzékeny a fotoperiódusra, és sította, hogy Balás Gézával, a Kertészeti Egye­ tánytalanul rögössé tették. ninger Gusztáv Adolf profes�- hogy ezt a hőmérséklet és egyéb környezeti tem Rovartani Tanszékének professzorával, A Zala megyei Magyar­ 1928–2009 szor lelkes előadásainak hatá- tényezők hogyan befolyásolják. Kimutatta, háromévi megfeszített munka árán megírta szerdahelyen 1928. december 2-án született sára a rovartant választotta kutatási területéül. hogy a táplálék minősége általában hatástalan az 1069 oldalas Kertészeti kártevők című köny­ ötödik generációs pedagógus családban, de Professzora mindent elkövetett, hogy kiemel- a nyugalmi állapot kialakulásában. Az Institut vet (1982). A kötet azóta is mind az oktatás, a Somogy megyei Nagybajomban nőtt fel, kedően tehetséges és szorgalmas tanítványa national de la recherche agronomique ösz- mind a kertészeti gyakorlat nélkülözhetetlen ahová édesapját 1929-ben katolikus kántor- tanársegédként a tanszéken maradhasson, de töndíjával, P. Jourdheuil professzor meghívá- kézikönyve. tanítónak hívták meg. Minthogy a kántor- ezt az egye­tem személyzetise megakadályoz- sára, 1964-ben egy évig dolgozott a Toulouse-i Sáringer Gyula született pedagógus volt. tanítóknak javadalmi föld járt, a gyerekek a ta, mondván, hogy „nyugatos” nem oktathat­ Tudományegyetem Biológiai Intézetében. Örök kár, hogy „nyugatos” volta miatt a gazdálkodás mindennapjaiban részt véve ja a fiatalokat. A kommunista érában ugyan- Min­taszerű alapossággal szerkesztett közlemé­ népidemokráciában ezt a képességét nem nőttek fel. Sáringer Gyula a szülői házból így is megbocsáthatatlan bűnnek számított, hogy nyeit mindmáig gyakran idézik világszerte. kamatoztathatta a magyar ifjúság nevelésére. kettős elkötelezettséget hozott magával: élete a tizenhat éves gyerek, akit a nyilasok közvetí­ Kutatási eredményei nemcsak az alaptudo- Még a 80-as években sem kapott tanszéket a végéig rendületlenül megtartott hitét és a tésével a német hadsereg hurcolt el, nyugatról mányt gazdagították, hanem a kártevő popu­ keszthelyi egyetemen! Itt mindössze arra volt mezőgazdasághoz való vonzódását. Szellemi tért haza! Végül Manninger professzor köz- lációk évről évre változó fejlődésmenetének lehetősége, hogy sziszifuszi munkával korsze- fejlődésében döntő szerepet játszott a kitűnő benjárására 1951. júliusában a Növényvédelmi értelmezésével az integrált védekezési módsze­ rű rovartani laboratóriumot építsen ki, amely­ pedagógusairól híres kaposvári Somssich Pál Kutató Intézet Állattani Osztályára nevezték­ rek gyakorlati alkalmazását is segítették. Kí­ ben 1982 után külföldi és magyar aspiránso- Állami Gimnázium. Itt érettségizett 1947-ben. ki, itt talált szakmai és emberi menedéket. sérle­tes rovarökológiai munkássága mellett a kat fogadhatott. Tanítványai sikeres tudomá- Gimnáziumi éveibe azonban beleszólt a világ­ A burgonyabogár gyors közép-európai hazai kabócafauna taxonómiai feldolgozásá- nyos karriert futottak be, és ma is hálával háború: 1944. október végén a nyilasok a ti- terjedése miatt egy 1953-ban hozott KGST- ban is részt vett: a tudományra és a magyar em­lékeznek rendkívüli aspiráns-vezetőjükre, zenhat és negyvennyolc év közötti férfiakat, határozat önálló burgonyabogár-kutató la- fau­nára új fajokat írt le. A Balatoni Intéző Bi­ akiből a szilárd hitén alapuló szeretet és a statárium terhe mellett behívták, majd egy boratóriumok felállítására kötelezte a szocia- zottság 1976-ban felkérte a szúnyogkutatás viszonzást nem váró adniakarás sugárzott, és részüket átadták a német hadseregnek kikép- lista államokat. Így jött létre a Növényvédel- megszervezésére. Az általa vezetett kutatócso- aki a szakmai ismereteken, a kutatómunka zésre és bevetésre. Így került a tizenhat éves mi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriuma, port rövidesen kidolgozta a szúnyogok ellen fortélyaiba való bevezetésen túl, kivételesen fiatalember egy vasúti­ transzporttal Wiesba­ amely 1952-től 1977-ig működött. Sáringer ma is használt biológiai védekezési módszert. széleskörű humán műveltségének átadásával denbe, majd a már porig bombázott Drezdá- Gyula tudományos munkásságának legjelen- A keszthelyi laboratóriumban folyó, rend- is gazdagította őket. ba. Itt esett szovjet fogságba, de sikerült tősebb eredményei ebben az időszakban kívül sikeres tudományos munka, amely a A rendszerváltozás nagy fordulatot hozott megszöknie, halálos veszélyek közepette cso­ születtek.­ Ezek birtokában szerezte meg 1957- 60-as években növénykórtani és rovarfizioló- Sáringer Gyula életébe: megszűnt másodren- dával határos módon májusra hazajutnia,­ és ben a kandidátusi, 1973-ban a mezőgazdasá- giai tematikával is bővült, több külföldi ku- dű állampolgári státusa! 1990-ben az Akadé- folytatnia gimnáziumi tanulmányait. gi tudományok doktora fokozatot. tatót is vonzott, akik hosszabb-rövidebb mia levelező tagjává választotta; az Agrártu- 1274 1275 Magyar Tudomány • 2009/10 Kitekintés dományok Osztályának igen aktív tagja volt. merte, különösen Németh László munkássá­ A köztársasági elnök 1993-ban egyszerre adta ga állt hozzá közel. A filozófusok közül gyak­ át neki az egyetemi tanári és a Pannon Agrár­ ran idézte Teilhard de Chardint. Az utóbbi tudományi Egyetem rektori kinevezését. Így években több alkalommal fejtette ki vélemé- hatvanöt éves korára a sors némileg kárpótol­ nyét a világról, a létezésről. Legutolsó írásában Kitekintés ta a sok évtizedes mellőzésért, és ha csak rövid (Növényvédelem. 2009. 5, 1, 42.) így vall: időre is, végre tanszékhez jutott, ahol számos „Nemrégen kérdezte tőlem valaki, hogy a Piros a nyerő negyvenkét tapasztalt pontozóbíróval. Ezután PhD-hallgatót sikerült a tudomány és a me­ bennünket körülvevő sok-sok technikai cso­ az összes felvételen digitális technikával fel- zőgazdasági gyakorlat számára kiképeznie. da mellett mégis miben látom az emberi A sportruházat színének a versenyeredmé- cserélték a színeket, a kékből piros lett, a pi- Bár a nemzet sorsát érintő politikai kérdé­ társadalom jelenlegi baját. Legnagyobb baj- nyekre gyakorolt hatásáról közöl összeállítást rosból kék, és így is elvégeztették a pontozást. sekről mindig megvolt a határozott vélemé- nak azt tartom, hogy a mai ember nem látja, a New Scientist. Meglepő módon az utóbbi A meglepő eredmények szerint ugyanazok a nye, politikával aktívan sohasem foglalkozott. talán nem is akarja látni az ’egészet.’ Mintha években több, tudományos folyóiratokban versenyzők ugyanazokra a menetekre piros Az 1998. évi országgyűlési választásokon sokak elveszítette volna a ’létezés szemléletét.’ Már- meg­jelent tanulmány is arra a következtetés- felszerelésben átlagosan 13 %-kal több pontot kérésének engedve, mégis vállalta a FIDESZ pedig, ha az egésznek, más szóval a létezésnek re jut, hogy a piros színnek különleges szere- kaptak, mint mikor kékben voltak. MPP programját, és a párt Zala megyei listá­ nem tulajdonítunk értelmet, akkor a mai pe lehet. A kutatók szerint, a színeknek nincs hatá­ járól bekerült a Parlamentbe. Kevesen tudják, napomnak sincs értelme.” 2005-ben brit kutatók egy, a Nature-ben suk, amikor nagy különbség van a küzdő hogy a Parlament Oktatási és Tudományos Befejezésül álljanak itt a debreceni egye- megjelent publikációban a 2004-es athéni felek között, de szoros mérkőzések ezen is Bizottságának elismert tagjaként döntő sze- temi hallgatók előtt 2007-ben tartott előadá- olimpiai játékokon négy küzdősportban el­dőlhetnek. Ezért a további vizsgálatok mel­ repet játszott az agrár-felsőoktatás érdekeinek sának záró gondolatai: (ököl­vívás, szabad- és kötöttfogású birkózás lett a szabályok megváltoztatásának szüksé- megvédésében, továbbá, hogy vezető politi- „…ma már világosan látom, hogy a viha- és taekwondo) született eredményeket elemez­ gességét is felvetik, ami jelentheti például a kusokkal szembeszállva, rendkívül alaposan ros 20. század második felében, a magam ve már kimutatták a piros szín előnyét. Ezek­ piros mezek és védőfelszerelések betiltását. megindokolt véleményének elfogadtatásával felfogásához híven ragaszkodva, mi tette le- ben a sportágakban a versenyzők sorsolással Elkan, Daniel: Winners Wear Red: How megakadályozta az ágazati minisztériumok hetővé, hogy változatlan nyugalommal vé- eldöntve kék vagy piros szerelésben küzdöttek Colour Twists Your Mind. New Scientist. és az Akadémia kutatóintézeteinek az egye- gezhettem kutatómunkámat? Nem tudok egymás ellen. A várható körülbelül 50–50 % 2009. 2723, 42. http://www.newscientist. temekhez való csatolását! mást mondani, mint, hogy már fiatalon ma­ helyett az olimpia összes meccsét tekintve a com/article/mg20327232.400-winners- wear-red-how-colour-twists-your-mind. Írásaiban és előadásaiban sokszor hangsú­ gamévá tettem a János evangéliumban (14, pirosak 55 %-ban, a szoros mérkőzéseket szá­ html?full=true lyozta, hogy érdeklődési körének két vonu- 27) található jézusi búcsúbeszéd következő molva 62 %-ban nyertek. A szerzők a piros Hill, Russell A. – Barton, Robert A.: lata volt. Az egyik a növényvédelmi állattani sorait: ’Békét hagyok rátok, az én békémet szín evolúciós és kulturális okokból sportolók­ Psychology: Red Enhances Human kutatás, a másik a humán tudományokban, adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy ra gyakorolt pszichológiai hatásában (a piros Performance in Contests. Nature. 2005, különösen a filozófiában, a teológiában és a a világ adja. Ne nyugtalankodjatok és ne sok esetben kapcsolatos az agresszióval, do- 435, 293. művelődéstörténetben való elmélyülés. A féljetek.’ Ez a jézusi béke minden körülmén�- minanciával) vélték megtalálni a magyaráza- Hagemann, Norbert – Strauss, B. – tudást hordozó könyvet végtelenül nagyra nyel szemben immunissá tett.” tot. Ezzel szemben Amikor a bíró vöröset lát… Leißing, J.: When the Referee Sees Red… becsülte, otthoni könyvtára mintegy hétezer Jermy Tibor címmel publikált cikkükben az Universität Psychological Science. 2008. 19, 769–771. kötetre rúgott. A magyar irodalmat is jól is- az MTA rendes tagja Münster sportpszichológia tanszékének­ kuta­ tói azt állítják: a küzdősportokban a piros szín­ben szereplők azért élveznek előnyt, mert Közös nyelv a pontozóbírók nekik kedveznek. A német kutatók videofelvételeket készí- Két, a hangyászmadárfélék családjába tartozó tetek kék, illetve piros szerelésben lévő, ha- Dél-Amerikában élő madárfaj hím egyedei- sonló erősségű versenyzők között zajló taek­ nek területvédő éneke oly mértékben meg- wondo-menetekről, és ezeket lepontoztatták egyezik, hogy sem az emberi fül, sem a mű- 1276 1277 Magyar Tudomány • 2009/10 Kitekintés szerek nem képesek megkülönböztetni őket tópok eloszlásából határozták meg az egyko- sem maradnak le az egyes korosztályok stan- nye az volt, hogy a kutatók olyan műszert – állapították meg a University of Oxford ri légkör oxigéntartalmát, és az adatokból a dardizált matematikai tesztfeladatainak meg­ fejlesztettek ki, amelynek segítségével az ál- ornitológusai. A két faj egyébként több mint korábban felderített két dúsulási szakasz oldásában. A kiemelkedő matematikai tehet- latból eltávolított és életben tartott retinának hárommillió éve egymástól függetlenül fej- között történtekre is következtettek. Mérése- ségek között általában kétszer–négyszer több különböző irányú mozgásokat tartalmazó lődik, külsejük is eltér, mitokondriális DNS- ik alapja, hogy a króm egyensúlyi oxidációs fiú van, de ez a különbség csökkenőben van videofelvételeket „mutattak”, miközben a ük 6,8 százalékban különbözik, a közös nyelv állapota függ az oxigén koncentrációjától. A még a legmagasabb szinten, a Nemzetközi sejtekbe épített parányi elektródákról elvezet- a kutatók szerint majdnem olyan meglepő, különböző oxidációs állapotok közötti kémi- Matematikai Olimpia résztvevői körében is. ték az elektromos jeleket. Ezen kísérletek mintha a csimpánzok és az emberek is hasz- ai egyensúlyok és a különböző tömegszámú Összefüggést találtak ezen kívül az egyes során derült ki, hogy az adott sejtek sem a nálnák ugyanazokat a kifejezéseket. izotópok megoszlása alapján azt állapították országokban tapasztalható nemek közötti horizontális, sem a vertikális mozgásra nem Az azonos ének csak a területvédelemre meg, hogy az első nagy oxidációs szakasz egyenjogúság mértéke és a női matematiku- reagálnak, csak a közeledőre. vonatkozik, minden más – például az udvar- némileg (legalább 200 millió évvel) korábban sok aránya között. Mindezek alapján arra Mivel olyan sejteket, amelyek a vízszintes, láskor használt – különböző, amiből a kuta- játszódott le az eddig becsültnél, majd ezt következtetnek, hogy a nők eddigi mérsékel- illetve a függőleges mozgásra reagálnak, már tók arra következtettek, hogy a két faj felte- követően, a második dúsulási szakasz előtt, tebb teljesítménye a matematikai tudomá- korábban azonosítottak a retinában, ez az új hetően ugyanazokon a területeken élt, egy- úgy 1,9 milliárd évvel ezelőtt a légkör oxigén- nyok területén sokkal inkább szocio-kulturális felismerés egyben azt is jelenti, hogy a kétdi- más mellett fejlődött, és a lakóhely megszer- tartalma újra csökkent, mégpedig a mai szint tényezőkkel, mintsem öröklött biológiai menziós retina olyan feldolgozási rendszert zéséért illetve megtartásáért folytatott harcnak alig egy százalékára. különbségekkel magyarázható. alkalmaz, amely képessé teszi a harmadik di­ kialakult egy közös nyelve. Lyons, Timothy – Reinhard, Chris: Hyde, Janet S. – Mertz, Janet E.: Gender, menzió, azaz a mélység érzékelésére is. Cik- Tobias, Joseph A. – Seddon, Nathalie: Chromium Isotopes Track Oxygen’s Rise. Culture, and Mathematics Performance. kükben a kutatók matematikailag is model- Signal Design and Perception in Hypo­ Nature. 2009. 461, 250–253. Proceedings of the National Academy of lezték ezt a folyamatot. cnemis Antbirds: Evidence for Convergent Sciences of the US. 2009. 106, 8801–8807. Roska Botond szerint felismerésük a hoz­ doi: 10.1073/pnas.0901265106 Evolution Via Social Selection. Evolution. zá tartozó matematikai modellel segíthet új 2009. doi: 101111/j.1558-5646.2009.00795.x A nők és a matematika látóberendezések, például robotrepülőgépek mozgásérzékelőinek fejlesztésében, illetve Tekintélyes mennyiségű adatot gyűjtöttek Gyorsan reagáló látássérült emberek látásjavítását szolgáló Új eredmények a levegő össze a világ minden részéről, és elemeztek érzékelők a szemben chipek innovációjában. oxigéntartalmának amerikai kutatók annak a kérdésnek eldön- Münch, Thomas A. et al.: Approach Sen- kialakulásáról tésére: mennyi igazság lehet abban a gyakran Egy nemzetközi kutatócsoport a Svájcban sitivity in the Retina Processed by a Mul- hallható vélekedésben, mely szerint a férfiak- dolgozó Roska Botond vezetésével olyan sej­ tifunctional Neural Circuit. Nature Neu- Az eddig ismert geokémiai adatok szerint a nak jobbak a matematikai adottságaik. teket azonosított egerek szemének ideghár- roscience. doi:10.1038/nn.2389 Föld légkörében az oxigén feldúsulása két A PNAS-ben (Proceedings of the National tyájában, amelyek kizárólag a közeledő moz­ lépcsőben történt, melyek közül az első kö- Academy of Sciences of the United States) meg- gásra reagálnak. E képesség evolúciós haszna, rülbelül 2,45–2,2 milliárd évvel ezelőtt játszó- jelent cikkben három kérdéskört vizsgálnak hogy az állat gyorsan felismerheti a ragado- Új stratégia dott le. Ekkor a légkör és ezzel párhuzamosan meg: van-e a nemek között különbség a ma­ zókat, és elmenekülhet. baktériumok ellen a tengerek felszínhez közeli rétegeinek oxigén­ tematikai képességek tekintetében az átlagné­ A felfedezést egyrészt az tette lehetővé, tartalma jelentősen, ugrásszerűen emelkedett. pesség körében? Van-e különbség a nemek hogy a kutatók olyan genetikailag módosított Amerikai kutatók (New York School of Me­ A második, jól elkülöníthető szakasz 800–542 között az átlagosnál jobb matematikai érzék- állatokat hoztak létre, amelyekben a retina dicine) olyan eddig ismeretlen mechanizmust millió éve lehetett, ennek során az óceánok kel rendelkezők között? Vannak-e kiemelkedő adott sejtjei (és csak ezek) zölden fluoreszkál- fedeztek fel, amely segíti a baktériumokat az mélyebb rétegeiben is megjelent az oxigén. matematikai talentummal rendelkező nők? nak. Roska Botond így fogalmaz: ez biztosítot­ antibiotikumok elleni rezisztencia kialakítá- Dán, uruguayi és angol kutatók most Megállapítják, hogy az átlagos matema- ta, hogy a retina sok-sok sejtje között mindig sában. Evgeny Nudler és munkatársai szerint megjelent cikkükben ismertetett új módszer- tikai teljesítőképességben nem tapasztalható megtaláltuk az illető sejteket, és tudtunk csak felismerésük lehetőséget ad arra, hogy a már rel a tengeri üledékekben található krómizo- különbség, napjainkban a lányok semmivel tőlük kérdezni”. Az eredmény másik előzmé- létező antibiotikumok kisebb dózisban is 1278 1279 Magyar Tudomány • 2009/10 Könyvszemle hatékonyak legyenek a kórokozókkal szem- lyamatokban, szerepe van az erekcióban. Ma ben. A kutatók a Science-ben megjelent köz­ már a NO túltermelődése esetén a gyógyászat­ leményükben leírják, hogy számos baktérium ban alkalmaznak olyan szereket, amelyek az az ellenük bevetett gyógyszerek által kiváltott emberi nitrogén-monoxid-szintetáz műkö- oxidatív stresszt nitrogén-monoxiddal (NO) dését gátolják. Könyvszemle csökkenti, de a nitrogén-monoxid segítheti A bakteriális rendszer blokkolásával haté- az antibiotikumok lebontását is. Ha a bakté- konyabban lehetne küzdeni például az an­ riumoknak ezt a nitrogén-monoxidos védel- thrax, vagy a sokféle antibiotikumra rezisztens egyaránt friss szemléletű kötet. Napjaink fel­ mi rendszerét ártalmatlanítanánk, a gyógy- Staphylococcus aureus ellen – állítják a kuta- Van-e Európának sőoktatásában egyre nagyobb igény van az szerek hatékonyabbak lennének, és kevesebb tók. És ehhez nem kellene új antibiotikumo- társadalomtörténete? európai társadalomtörténeti kutatások ered- is elég lenne belőlük – mondják a kutatók. kat kifejleszteni, a régiek hatékonyságát le- ményeit összefoglaló, értelmező munkára, Gátolni kellene a baktériumnak azt az enzim- hetne növelni – nyilatkozta a tudományos A címben megfogalmazott kérdést Tomka hiszen tágítja a horizontot, ha a magyar tár- jét, az ún. NO-szintetázt, amely segíti a NO sajtóban Nudler. Béla a szegedi egyetem oktatója, a legújabb sadalmi változásokat az európai összefüggések termelődését. Gusarov, Ivan – Shatalin, K. – Starodubtseva, kori magyar és európai gazdaság- és társada- rendszerében lehet oktatni. A kutatásban pe­ Hasonló enzim az emberben is létezik, M. – Nudler, E.: Endogenous Nitric Oxide lomtörténet jól ismert kutatója próbálja meg dig azért fontos ez a szó átvitt és valóságos hi­szen a NO-nak az emberi szervezetben is Protects Bacteria Against a Wide Spectrum körbejárni legújabb könyvében. A szerző az értelmében egyaránt fajsúlyos könyv, mert számos funkciója van: szabályozza a vérnyo- of Antibiotics. Science. 2009. 325, 1380–1384. elmúlt egy évtizedben számos alapvető – a viszonyítási és összehasonlítási lehetőséget doi: 10.1126/science.1175439 mást, részt vesz a fertőzések és a daganatos magyar történettudományban ritkaságszám- teremt a társadalmi változásokat elemezni sejtek elleni küzdelemben, az emésztési fo- Gimes Júlia ba menő módon a komparatisztika elveit is aka­ró kutatóknak. Örvendetes az is, hogy alkalmazó – munkát publikált többek között Tomka Béla kiemelt figyelmet szentelt a Ke­ a család, háztartás és a szociálpolitika törté- let-Közép-Európai változásoknak, ami fontos netének tárgyköréből. Legújabb munkája, tájékozódási-kiindulási pontot jelent(het) a amely­ben Európa XX. századi társadalomtör­ regionális összehasonlító elemzésekhez. ténetének összefoglalására tett kísérletet, szer­ Egy ilyen összefoglaló, szintetizáló könyv vesen kapcsolódik utóbbi évekbeli munkás- megírásához meglehetősen nagy szellemi ságához, mintegy szintézisét is adja annak. bátorság, vállalkozókészség, igen széleskörű Tomka Béla könyve minden kétséget szakmai, irodalmi tájékozottság, magas fokú kizáróan igen fontos, hiánypótló vállalkozás, rendszerező készség szükséges. A könyv isme- hiszen magyar nyelven mindeddig nem ké- retében leszögezhetjük, hogy Tomka Béla szült olyan munka, amely a XX. századi eu- rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. A rópai társadalmi folyamatok történelmi megírás folyamatában ugyancsak alapvető elemzésére, áttekintésére és összefoglalására fontosságú a koncepcionális kérdések végig- vállalkozott volna. Mindehhez hozzá kell gondolása. Hiszen többfajta megközelítési, tenni azt is, hogy a szerző tiszteletreméltó elemzési és tárgyalási mód alkalmazására van sze­rénységgel, szorgalommal és tudományos lehetőség. Nyilvánvalóan lehetséges egy or­ alázattal végezte el a feladatát, ennek a vég- szágalapú, regionális megközelítés, esettanul- eredményeként született meg ez az impozáns, mányszerűen nemzetállami szintekre kon- közel 650 oldalas monográfiaként és egyete- centrálva, témánkénti vagy fejezetenkénti mi tankönyvként egyaránt jól használható, a összegzéssel, összehasonlítással. Szintén reális legújabb tudományos eredményeket szinte- kiindulópontot jelent egy kontinentális, össze­ tizáló, elméleti és módszertani szempontból hasonlító szemléletű megközelítés, amelynek 1280 1281 Magyar Tudomány • 2009/10 Könyvszemle jegyében az egyes társadalmak fejlődését ele­ böző társadalmi folyamatokat. A munka A tizenkét fejezetre tagolt kötet ötvenöt a házasság népszerűsége és a család értéke mezve von le következtetést általános tren- jellegéből következően egyidejűleg kellett al­ részfejezetben elemzi és értelmezi a XX. szá- emelkedett, majd az 1970-es évektől a házaso­ dekre. S harmadik lehetőségként pedig tu- kalmazni a történeti, demográfiai, szocioló- zadi európai társadalmi változásokat, keresve dási kedv gyorsuló ütemben mérséklődött, a dományosan megalapozott egy olyan elemzés, giai, politológiai, közgazdasági szempontokat, azok közös vonásait és eltérő sajátosságait. A házasodók átlagéletkora újra elérte a századelő ami a nemzeti fejlődés és a nemzetek feletti vizsgálati és elemzési módszereket. Időhatár- szerző kiemelt figyelmet szentel többek kö- szintjét. Általános európai trendként értel- összehasonlító elemzés kombinációjára épül. ként Tomka az ún. „rövid 20. szá­zad” fo­gal­ zött a népesség, a család és háztartás, a társa- mezhető a XX. század közepétől a háztartások Tomka Béla ez utóbbit választotta, vagyis mát jelölte meg, vagyis az európai társadal- dalmi rétegződés és mobilitás, a jóléti állam, szerkezetének egyszerűsödése, a többgenerá- rendszerezetten bemutatja a kontinens egyes mak történetét alapvetően az első világhábo- a gazdaság és a munka, a fogyasztás, a politi- ciós családok együttélésének megszűnése, a nemzeti társadalmaink fejlődését, ezek jelleg- rú végétől az 1989/90-es kelet-európai rend- ka és társadalom, az urbanizáció, valamint a családok nuklearizálódása. A család gazdasá- zetességeit, és tudatosan törekszik az összeha- szerváltozások időszakáig terjedően vizs­gálja. kultúra, az oktatás és a vallás kérdéseinek. A gi funkciója mellett egyre jobban előtérbe sonlítására, a közös és az eltérő vonások, sa- A szerző tematikus-kronologikus szerkesztési vizsgált témakörök gazdagsága önmagában került a családi élet intimizálódása, privatizá- játosságok kiemelésére. rendet választott, de nem egyténye­zős temati­ is lehetetlenné teszi, hogy az adott keretek lódása, a házastársak közötti „szimmetriku- Egy ilyen méretű és jelentőségű tudomá- kai rendet követ, mint számos hasonló jellegű között valamennyivel részletesen foglalkozzak, sabb” kapcsolatok kialakulása, aminek hát- nyos vállalkozásnál ugyancsak alapvető jelen- nyugat-európai könyv, hanem a legfontosabb ezért csak néhány fontosabb megállapításra terében a női emancipálódás és szerepfelfogás tősége van a módszertani kérdéseknek és társadalomtörténeti tematiká­kat állította a térek ki. változásai húzódtak meg. Természetesen ezek szempontoknak. Egyértelműnek tűnik, hogy munka középpontjába. Ugyancsak a munka Tomka Béla az európai népesség változá- a folyamatok országonként és régiónként a makro-történeti elemzési módszerek alkal- javára vált, hogy a szerző nem ragasz­kodott a sát összegezve utal a demográfiai átmenet eltérő vonásokat mutattak. mazásával lehet átfogni a könyv tárgyát ké- társadalmi változások egyetlen átfogó elmé- lezárulására, a második világháborút követő A társadalmi egyenlőtlenségek a kontinens pező, igen szerteágazó kérdéskört. Ugyancsak letéhez, s nem erre támaszkodva vizs­gálta a baby-boom befejeződését követően az európai nyugati felének országaiban a század első fe- nélkülözhetetlen a társadalomstatisztikai for­ korszak európai társadalomtörténetét, hanem társadalmak reprodukciós képességének rom­ lében kismértékben, majd a II. világháború rások és elemzések széleskörű alkalmazása, a jelenségek és a köztük meglévő összefüggé- lására, a javuló életviszonyoknak köszönhe- után a hetvenes-nyolcvanas évekig erőtelje- még akkor is, ha tudjuk, hogy egyfelől a szá­ sek bemutatására koncentrált, s ehhez rendel­ tően a halandóság csökkenésére, az átlagélet- sebb nivellálódás volt jellemző. Kelet-Euró- mok időnként „csalnak”, és csak az általános te az elméleti értelmezéseket. kor emelkedésére, valamint a nyugat-európai pában mindeközben gyors volt a jövedelem- trendek megjelenítésére alkalmasak, másfelől A könyv alapkérdése: mit értünk az euró­ társadalmak elöregedésére. Ugyancsak ki- kiegyenlítődés, de ennél is gyorsabb volt az csak ritkán engednek teret a mögöttes, ok– pai társadalom fogalmán? A közös vonások emelt figyelmet szentelt a vándorlás kérdésé- egyenlőtlenségek növekedése a posztkommu- okozati tényezők részletes vizsgálatára. Fel- alapján lehetséges-e valamiféle egységesülő nek is, hiszen amíg a század első évtizedeiben nista országokban a XX. század utolsó évti- merülhet az a kérdés is, hogy mennyire kell európai társadalomról beszélni? Ez csak a kontinens népességkibocsátó volt, addig az zedében. A férfiak és nők közötti jövedelmi adatszerűnek lenni a társadalmi folyamatok Nyugat-Európával azonosítható, avagy az 1960-as évek elejétől Európa a nemzetközi különbségek, a nők tömeges munkavállalása leírása során. Az egészet megjelenítő, az ös�- európai társadalom fogalmába a kelet-euró- migrációi egyre növekvő jelentőségű célterü- ellenére is csak kissé mérséklődtek. szehasonlítás lehetőségeit kereső, és azokat pai is beleértendő? A műből egyértelműen letévé vált. Arra is felhívja a figyelmet, hogy A foglalkozási ágak és a gazdasági tevé- kihasználó szintézis esetén nehezen lehet el- kiderül, hogy a szerző elsősorban azokkal a a XX. század során nagymértékben megnö­ kenység szerinti megoszlást vizsgálva, látható, tekinteni ettől. Még akkor is, ha ez egy kicsit kortársakkal – többek között Hartmut vekedett a politika és a háborúk által keltett hogy Európa nagy részén háttérbe szorult az nehézkessé teszi a szöveg befogadását. Tomka Kaelble-vel – ért egyet, akik szerint kialaku- kényszerű, tömeges migráció a kontinensen, agrárszektor, majd a kezdeti növekedés után Béla igen adatgazdag, kézikönyvként is jól lóban van az európai társadalom, vagyis az ami egyes országok és régiók nemzetiségi, a század utolsó harmadában mérséklődött az használható munkát tett le az asztalra, amely- egyes nemzeti társadalmak fejlődése számos felekezeti és társadalomszerkezeti vonásait is ipar, és előtérbe került a kereskedelem, a szol­ ben az igen nagy mennyiségű adat befogadá- ponton közeledett egymáshoz, a hasonló átrajzolta. gáltatás, a pénzügyek, valamint az információ- sát jól szerkesztett grafikonok és táblázatok vonások, jellemzők, az integrálódás egyre A demográfiai magatartásváltozást, nyil- és kommunikációtechnikai ágazatok szerepe könnyítik meg. Az általa alkalmazott elem- erőteljesebbé váltak. Kelet-Európa számára a vánvalóan befolyásolta a család szerepének és a jövedelemszerzésben. Mindez jelentősen zési módszerek sokszínűek, a szerző ahol le- két évtizeddel ezelőtti átmenet teremtette szerkezetének átalakulása is. A század első befolyásolta a társadalmi rétegződés folyama- hetett interdiszciplináris megközelítések se- meg a közeledés lehetőségét, ami nyilván még felének magas házasodási életkora a második tát is. A különböző társadalmi csoportok, gítségével próbálta meg értelmezni a külön- hosszú időt vesz igénybe. világháború időszakára jelentősen csökkent, rétegek közötti választóvonalak a század első 1282 1283 Magyar Tudomány • 2009/10 Könyvszemle feléhez képest 1945 után szinte valamennyi és az önálló egzisztenciák aránya folyamato- tartás, az anyagi gyarapodás együttesen jelez- leértékelődését, az individualizáció előtérbe országban elmosódottabbakká váltak. A felső san mérséklődött. Ezt a folyamatot a mező- te az életminőség komoly javulását a XX. kerülését lehet kiemelni. Nyilván a fentiekben osztályokban a történelmi arisztokrácia hát- gazdasági foglalkozásúak csoportjának zsu- századi Európában. Más megközelítésben röviden összefoglalt általános európai tár­sa­ térbe szorult, a tulajdonos, tőkés csoportok- gorodása tovább erősítette. A hetvenes évek­től ugyancsak erre utal a népesség térbeli átren- dalmi változástrendeknek nagyon sokféle kal közel azonos helyzetbe került a menedzse- megváltozott a munkaerőpiaci helyzet Nyu- deződése, hiszen a XX. század a hetvenes– alakváltozata volt, amelyeket a könyv részle- rek mind befolyásosabbá váló rétege. A felső gat-Európában. A folyamatos munkaviszony nyolcvanas évekig az urbanizáció modern tesen tárgyal, de itt nincs lehetőség arra, hogy osztály és az elit cserélődése a szovjet zónába és a kiszámítható életpálya lehetőségei korlá- korszaka volt az öreg kontinensen. A városok ezeket elemezzem. került országokban volt igen radikális a negy­ tozottabbakká váltak, a munkanélküliség a expanziója, a városi lakosság gyors növekedé- A munka külön érdeme, hogy „eleven” venes évek második felében, majd jellegében gazdasági szerkezetváltással összefüggésben se is jelezte, hogy civilizációs szintváltás ment történetet írt a szerző, vagyis számos olyan hasonlóan radikális elitcserélődés ment végbe gyorsan növekedett. A munkakörülmények végbe. Ezzel párhuzamosan a városi társadal- probléma elemzésére is sort kerített, amelyek a XX. század végén. változásai közül a legfontosabb a munkaidő mak egyre heterogénebbé váltak, mind jöve- az elmúlt években és napjainkban egyaránt A középosztály is jelentős változásokon hosszának a mérséklődése volt, a napi tizenkét delmi, mind etnikai-kulturális vonatkozás- meghatározó jelentőségűek voltak és marad- ment keresztül, a tulajdonosi csoportokkal órás munkanap fokozatosan nyolcórásra ban. A tudatos városfejlesztési politikák al- tak az európai társadalom/társadalmak életé- szemben megnövekedett az alkalmazotti ré- csökkent, a hatnapos munkahetet pedig a kalmazásának köszönhetően az európai vá- ben. Példaként elegendő az európai népesség tegek száma és aránya. A középosztály alsó XX. század utolsó harmadára felváltotta az rosok nagy része sikeresen őrizte meg törté- jövőjét alapvetően befolyásoló elöregedés vagy csoportjai a kispolgárság és a magasan képzett ötnapos, s a munkával töltött évek száma is nelmi sajátosságainak, szerkezetének nagy a migráció, ezen belül is a bevándorlás prob- munkások közötti társadalmi-jövedelembeli mérséklődött a korszak során. részét, ami meghatározó módon befolyásolja lémájára utalni. távolság a század második felében általában A társadalmi folyamatokat meghatározó a kontinens vizuális kultúráját is. Szintén az Tomka Béla lényegében maradéktalanul mérséklődött. A társadalmi pozíciót és a mo­ módon befolyásoló tényezővé vált viszont a európai országokra jellemző általános trend teljesítette a könyv bevezetésében megfogal- bilitási lehetőségeket egyre több tényező be- fogyasztás, ami a század során öltött tömeges volt a huszadik században az kulturális és mazott célkitűzéseit, nagy haszonnal forgat- folyásolta (nem, etnikum, iskolázottság, méreteket. A fogyasztás szerkezetének átalaku­ művelődési egyenlőtlenségek mérséklődése, ható, széleskörű érdeklődésre számot tartó kép­zettség, jövedelem, településtípus, családi lása azt mutatja, hogy a létfenntartás egyre ami főként az oktatás, ezen belül is a felsőok- művet írt Európa XX. századi társadalomtör- állapot, presztízs) az egytényezős rétegződési többeknek egyre kisebb gondot jelentett, tatás második világháborút követően kibon- ténetéről. (Tomka Béla: Európa társadalom- magyarázatok a korszak során érvényüket hiszen a közvetlen létfenntartásra fordított takozott expanziójának köszönhető. Az ér- története a XX. században. Budapest: Osiris vesztették. Másfelől arról sem szabad elfeled- jövedelemhányad – természetesen a társadal- tékrendszer átalakulásából az aktív vallásosság Kiadó, 2009, 646 p.) kezni, hogy országonként változó formában mi helyzettől, pozíciótól függően – általában háttérbe szorulását, a nemzetállamiság szere- Valuch Tibor ugyan, de kiépült a jóléti állam, ami megha- csökkent, ezzel ellentétesen a közlekedés, pének és az ehhez való kötődésnek a részleges egyetemi docens tározó szerepet játszott – különösen a század kommunikáció, szórakozás, oktatás, kultúra második felében a társadalmi egyenlőtlensé- szerepe folyamatosan növekedett. A fogyasz- terv-matematika szakán végeztünk: Mó­czár gek mérséklésében. A fejlődés következtében tásban a XX. század második felében kibon- Móczár József: József a közgazdaságtan közgazdaság-tudo- létrejött egy inkább többé, mint kevésbé egy­ takozott homogenizációs folyamatok az Fejezetek a modern mánnyá fejlesztésén dolgozott, én a jövőku- ségesnek tekinthető nyugat-európai szociális 1989/90-es rendszerváltást követően a hiány- tatás tudományterületén végeztem kutatáso- modell. Ezzel szemben Kelet-Európában a gazdaság viszonyai közül komoly áldozatok közgazdaságtudományból. kat. A két tudományterület fejlődése együtt szociális ellátás alapjává a munkakényszerrel és nehézségek árán kilábaló kelet-európai Sztochasztikus és dinamikus nem­ haladt, sokszorosan megtermékenyítve egy- fenntartott teljes foglalkoztatottságot tették, országokat is elérték. egyensúlyi elméletek, természettudo- mást. A hazai intézményesült jövőkutatás 40. ami a társadalombiztosítási ellátások és egyes Mindezzel összefüggésben gyökeresen mányos közelítések évfordulóján érdekes annak vizsgálata, hogy alapvető javak, szolgáltatások árának állami megváltozott a szabadidő jelentősége a kon- a modern jövőkutatás alapelvei, fogalmi támogatása egészített ki. tinensen élők számára. A tömegkultúrában A Budapesti Corvinus Egyetem professzora rendszere és módszerei – a komplex kezelés- Átalakult a munkavégzés jellege is, a bér­ meghatározóvá vált az elektronikus hírközlés tizenöt év kutatómunkájának eredményeit módtól a dinamikus vizsgálatokon át a kva- munka térhódításával párhuzamosan a csa- és kultúraközvetítés. A megnövekedett sza- összegezte e kötetben. Mindketten a Marx litatív és a kvantitatív, valamint az alternatív ládi keretekben végzett termelőtevékenység badidő, a kisebb erőfeszítést igénylő létfenn- Károly Közgazdaságtudományi Egyetem megközelítésig – hogyan-miként jelennek 1284 1285 Magyar Tudomány • 2009/10 Könyvszemle meg ebben a korszerű, a közgazdaságtudo- értve – arra a drámai konklúzióra jut, hogy társadalomtudományba, kiderült, hogy az amely mind elméletében, mind a Harrod- mány jövőjét is kutató, kiváló könyvben. „a matematika nem lehet euklideszi jellegű. Vagy­ egyensúlyra itt is igaz, hogy „ami elmúlt, az mo­dell vizsgálatában nemzetközileg is jelen- Móczár József vizsgálatainak középpont- is a matematika tudománya egyrészt nem té- elmúlt” – így gyakorlatilag figyelmen kívül tős visszhangra számító kutatási eredménye- jába a természettudományos megközelítése- vedhetetlen: nem tudunk olyan mechanizmust lehetett hagyni, hogy hogyan is működik a ket hozott, és amit a szerző részletesen is be- ket helyezte, a természettudományok, a science, mutatni, amely felelős lehetne a tévedhetet- piac valós időben. mutat könyvében. a fizika, kémia és biológia ama redukcióit, lenségéért […].” (238.) Lakatos Imre intelme­ Ezzel a nézettel száll szembe Móczár József A kvalitatív és a kvantitatív megközelítés amelyek a modern elméleti (részben mate- it (Karl Popper falszifikáció elmélete, Pólya könyve. A dinamika bevezetését nem önmagá- össz­hangjának vizsgálatához meg kell állapíta­ matikai) közgazdaságtan kialakulását és az György heurisztikája és Hegel dialektikája) ban tartja szükségesnek a közgazdasági vizsgá- nunk, hogy a műben a sztochasztikus dina- alkalmazott közgazdaságtan, Trygve Haa­vel­ elfogadva, a science kísérleteit leíró matema- latokba, hanem a Kolmogorov–Arnold–Mo­ mikus vizsgálatok jellege miatt a kvalitatív mo kutatásai eredményeként a modern tikai összefüggéseket megfelelő analógia esetén ser-elmélet alapján azt is hangsúlyozza, hogy megközelítés dominál. Ez nemcsak azért van ökonometria megszületését eredményezték. eszközként tekinti a bonyolult közgazdasági függetlenül az ergodicitástól, a dinamikai így, mert az egyes modellek számszerűsítésé- Bizonyítva ezzel, hogy a közgazdaság-tudo- összefüggések leírására és elemzésére. rendszerek véletlenszerű mozgásra vezethetnek. hez még nem rendelkezünk megfelelő ada- mánytól nem áll távol a komplex megközelítés, A 18. században a tudomány azt vallotta, Ez jelenik meg a kointegráció, a feltételes tokkal vagy megfelelő hosszúságú idősorokkal, valamint az inter- és multidisz­ciplinaritás. hogy a múlt és a jövő ugyanazt a szerepet heteroszkedaszticitás különböző modelljei- hanem ezt az is indokolja, hogy sok esetben A könyv Lakatos Imre racionális rekonst- játsszák. Az atomok és a kvantumok által ben, a sztochasztikus folyamatok bevezetésé- az előrejelzéshez elegendő ismerni a folyama- rukció elmélete és Roy E. Weintraub törté- kö­vetett világvonalak vagy trajektóriák alkot- ben, a sztochasztikus dinamikus általános tok irányát, sebességét, megbízhatóságát. neti rekonstrukciós módszere alapján vizsgál- ják az univerzumunkat, amelyek a jövő és a egyensúlyi modellek és a sztochasztikus di- Kifejezetten ilyennek számít a Ramsey-mo­ ja a közgazdasági elméletek kialakulását, fel- múlt felé egyaránt húzhatók. Vagyis az összes namikus programozás modelljeiben, azoknak dell, amelynek nemcsak kifejtése vagy magyar használva a természeti jelenségeket leíró mo­ energetikus feltette, hogy minden jelenség a reálfolyamatok vizsgálatában történő adap- nyelven történő publikációja úttörő munka, dern matematikai eredményeket, majd a tökéletesen reverzibilis, és így az egyensúly tációiban. A modern közgazdaságtudomány hanem az is, hogy a szerző megmutatja: a rendkívül szerteágazó mai kutatási területek sem függ az időtől. Jóllehet közelítéseiket csak tehát a dinamikus vizsgálatok megfelelő terepe. különböző modellek (Cass-modell, Solow- közül a sztochasztikus és dinamikus nem­ autonóm differenciálegyenletekben fogal- Instabil helyzetek a science-ben akkor modell, a Tobin-féle modellek, az együtt élő egyensúlyi elméletekre koncentrál, felismerve mazták meg; tehát nincs igazán tisztázva, fordulnak elő, amikor a rendszer egyre job- nemzedékek modellje, az endogén növeke- azt a tényt, hogy a társadalom része a termé- hogy mi az egyensúly, hogyan is függhetne ban eltávolodik az egyensúlyi állapotától – ez dési modellek, a konjunktúraciklusok, a vá- szetnek. Így a természettudományos megkö- az időtől? (Erre kitűnő példát szolgáltatnak jövőkutatási felismerés is. A rendszer leírásá- rakozások és a racionális modellek) hogyan zelítések eredményei a közgazdaságtanban is a szerzőnek a Neumann-modellek és a turn­ ban szereplő kritikus értékek változásával származtathatók belőle. A gazdaságpolitiká- hasznosíthatók, követve ezzel Neumann Já- pike-elméletek terén elért tudományos ered- megjelenik a bifurkáció, ami stabil és instabil val foglalkozók számára rendkívül érdekes nos közismert érvelését. Az elméleti kérdések ményei, vizsgálatai, amiről részletes és alapos állapotok megjelenését jelzi az evolúciós fo- lehet az utolsó fejezet, ahol az olvasó részlete­ kifejtésében a matematikai nyelvezetet Wil­ ismertetés olvasható a könyv 11. fejezetében.) lyamatok rendkívüli komplexitásában. A sen megismerkedhet a különböző stabilizá- lard J. Gibbs szelleme hatja át, aki elsőként Az összes változásnak a fizikai jelenségekben tudomány alapvetőnek tekinti a jelenségek le­ ciós politikák igényes elméleti bemutatásával, vallotta, hogy „a matematika egy nyelv”. A – mint például a növekedés vagy a csökkenés írásában ezt a hármast, vagyis az instabilitást, a monetáris és a fiskális politikák elméleteivel. szerző egyértelműen a sience kísérleteit leíró – illúzióknak kell lenniük. Ezt a szemléletet a bifurkációt és az evolúciót, amit összefoglaló­ A magyar nyelvű irodalomban eddig abszolút matematikai redukcionizmust tekinti járha- még a 20. század elején is elfogadták az összes an önszerveződésnek tekint. A kémiai reakci- negligált Solow–Blinder-modell, vagy Phillip tó útnak a közgazdaság-tudomány természet- tudományban, a racionális mechanika mű- óban a diffúzió negligálása vezet akatasztrófa ­ D. Cagan hiperinflációs modellje is részletes tudományos megközelítésében. A bourbaki velői többnyire továbbra is csak autonóm elmélethez, ami a legújabb közgazdasági ku- elemzést kap a legújabb technikák segítségé- matematika, amely a matematikai összefüg- differenciálegyenletekben gondolkodtak. Ez tatásokban szintén jelentős hangsúlyt kap. A vel a különböző közgazdasági iskolák (keynesi, géseket alkalmazások nélküli struktúraként olyan erősen hatott a tudósokra, hogy Ein­ szerző külön is felhívja az olvasók figyelmét újkeynesi, fiskális, monetáris stb.) bemutatá- kezeli – amit részletesen is bemutat –, a szer­ stein is bevezetett egy kozmológiai állandót egy rendkívül fontos momentumra: a köz- sával. ző szerint messzire vezet a valóságtól, valójá- az általános relativitás elméletébe, hogy to- gazdasági dinamikában csak a disszipatív Az olvasó persze talál a könyvben számos ban mítoszokat szül. Kurt Gödel két híres vábbra is statikus legyen a világegyetem mo­ modellek vizsgálata lehet érdekes. Innen már kvantitatív vizsgálatot is: itt elsősorban a japán nemteljességi tétele alapján – másokkal egyet­ dellje. Amikor ezt a metaforát átemelték a csak egy lépés a strukturális stabilitás kérdése, gazdaság input–output adataival végzett szám­ 1286 1287 Magyar Tudomány • 2009/10 szerűsített modellekre hívom fel a figyelmet, a közbülső lépéseket) teljes egészükben érte- de a szimulációs technikák bemutatásával és nünk kellene. Rendkívül sok olyan tudomány­ számítógépes prezentációval együtt tanulmá- történeti megközelítés is szerepel a könyvben, nyozásra érdemes a klasszikus növekedési amely nemcsak érdekes, de segíti az olvasókat content modellek nemlineáris dinamikáját vizsgáló a legújabb elméletek megértésében is. A mes­ fejezet is, amely a szerző legújabb kutatatási terkurzusokon és a doktori képzésben ezért International Year of Astronomy Guest Editor: László Szabados eredményeit tartalmazza. kitűnően használható a könyv az egyes feje- A közgazdaságtudomány az alapjait te- zetekhez illeszkedő cikkek, könyvrészletek László Szabados: Introduction ……………………………………………………… 1154 Péter Ábrahám – Csaba Kiss: Enchanting World of the Cool Universe ………………… 1156 kintve viszonylag kevés kérdést fogalmaz meg. tanulmányozásával. Egy-egy fejezet lényegé- Ákos Kereszturi: Astrobiology – Modern Synthesis between Natural Sciences ………… 1168 Bonyolultságát éppen a célok rendkívül sok ben egy-egy szemeszter anyagát öleli fel. Gyula Szabó M.: Sky Surveys in Service for Revealing the Universe …………………… 1184 hipotézis melletti vizsgálata eredményezi. Ha Az olvasói tábort nem szűkíteném le csak László Kiss L.: By the Time the Sun Grows Old ……………………………………… 1196 ezt a közelítést elfogadjuk, akkor azt is mond- a közgazdasági képzésben résztvevőkre (dok­ László Szabados: Will Astronomy Become Space- and/or Ground-Based? …………… 1205 hatjuk, hogy a modellek többsége alternatívá­ toranduszokra, oktatókra, kutatókra), hiszen Zoltán Kolláth: Might There Be an International Year of Astronomy in a Century, Too? 1213 kat jelent egy-egy kérdés megoldására. Ez adja a fizikusoknak is bizonyára érdekes megtud- Hommage á M. Zemplén Jolán (1911–1974) a közgazdaságtudomány (és a jövőkutatás) niuk, hogy a La Chatelier-elv, vagy az On­ Guest Editor: Márta Fehér szépségét és ugyanakkor a nehézségét is. sager-elmélet hogyan kerül felhasználásra a Márta Fehér: Hommage á Jolán M. Zemplén: Introduction ………………………… 1221 Kiknek ajánlható a könyv? A mű az egyes közgazdaságtudományban, vagy a kémiku- István Gazda: A Historian of Science, Jolán M. Zemplén …………………………… 1223 fejezetekben a legújabb természettudomá- soknak hasonlóan érdekes lehet a Brüsszele­ Gheorghe Stratan: Some Remarks about Romanian nyos és matematikai technikákat alkalmazza. rátor-modell alkalmazása a gazdasági evolú- and Hungarian Versions of Galileo’s Dialogue …………………………………… 1227 Ezek közül a graduális oktatásban szereplőket cióban, a biológusoknak pedig a mezőelmé- Study ismertnek tételezi fel, a többieket, és ezek let, a biológiai tér ökológiai modellekben Péter Józan: Mortality and Life Expectancy at Birth at the Beginning száma jóval kevesebb, röviden ismerteti. E történő felhasználása. (Móczár József: Fejezetek of the 21st Century in the Population of the World, Europe and Hungary ………… 1231 prezentáció első látásra talán sok olvasót elri- a modern közgazdaságtudományból. Sztochasz- aszthat a könyvtől. De ez csak a felszín: a tikus és dinamikus nemegyensúlyi elméletek, Interview szerző ugyanis mindvégig törekedett arra, természettudományos közelítések. Budapest: Benedek Várkonyi's interview with Zsigmond Ritoók ………………………………… 1245 hogy az elméletek és modellek érthetőek le- Akadémiai Kiadó, 2008, 608 p.) Academy Affairs gyenek anélkül is, hogy a matematikai leve- Nováky Erzsébet Awards …………………………………………………………………………… 1252 zetéseket (amelyek sok esetben át is ugorják közgazdaságtudományok doktora, jövőkutató Rezső Lovas: In Memory of Alexander Szalay ………………………………………… 1255 Committee on Environmental Sciences of the Hungarian Academy of Sciences: Statement on the Climate Change and on the Related Tasks in Hungary ………… 1258 Obituary Erika Kálmán (Attila Vértes) ………………………………………………………… 1267 Sándor Marosi (Károly Kocsis) ……………………………………………………… 1270 Julius Moravcsik (Ferenc Kiefer – János Kelemen) ……………………………………… 1272 Gyula Sáringer (Tibor Jermy) ………………………………………………………… 1274 Outlook (Júlia Gimes) ……………………………………………………………… 1277 Book Review (Júlia Sipos) …………………………………………………………… 1285

1288 1289 Magyar Tudomány • 2009/10Ajánlás a szerzőknek 1. A Magyar Tudomány elsősorban a tudomány- rűek, áttekinthetők. A lemezen vagy e-mailben területek közötti kommunikációt szeretné előse- érkező képeket lehetőleg .tif vagy .jpg formátum- gíteni, ezért elsősorban olyan kéziratokat fogad el ban kérjük; fekete-fehérben, min. 150 dpi felbon- közlésre, amelyek a tudomány egészét érintő, vagy tással, és nagyságuk ne haladja meg a végleges az egyes tudományterületek sajátos problémáit (vagy annak szánt) méreteket. A közlemény szö- érthetően bemutató témákkal foglalkoznak. Köz­ vegében tüntessék fel az ábrák kívánatos helyét. lünk témaösszefoglaló, magas szintű ismeretter- 6. A hivatkozásokat mindig a közlemény­ vé­ jesztő, illetve egy-egy tudományterület újabb gén, ábécé-sorrendben adjuk meg, a lábjegyzetek- eredményeit bemutató tanulmányokat; a társa- ben legfeljebb utalások lehetnek az irodalomjegy- dalmi élet tudományokkal kapcsolatos eseményei­ zékre. Irodalmi hivatkozások a szövegben: (szerző, ről szóló beszámolókat, tudománypolitikai elem­ megjelenés éve – Balogh, 1957; Feuer et al., 2002). ­zéseket és szakmai szempontú könyvismertetése- Ha azonos szerző(k)től ugyanazon évben több ket, de lapunk nem szakfolyóirat, ezért a szerzők- ta­nulmányra hivatkoznak, akkor a közleményeket től közérthető, egy-egy tudományterület szak- az évszám után írt a, b, c jelekkel kérjük megkülön­ nyelvét mellőző cikkeket várunk. böztetni mind a szövegben, mind az irodalomjegy­ 2. A kézirat terjedelme szöveges tanulmányok zékben. Különösen ügyeljenek a bibliográfiai esetében általában nem haladhatja meg a 30 000 adatoknak a szövegben, ill. az irodalomjegyzékben leütést (ez szóközökkel együtt kb. 8 oldalnak felel való egyeztetésére! Kérjük: csak olyan és annyi meg az MT füzeteiben), ha a tanulmány ábrákat, hivatkozást írjanak, amilyen és amennyi elősegíti táblázatokat is tartalmaz, kérjük, ezek várható a megértést. Számuk ne haladja meg a 10–15-öt. felületével csökkentsék a szöveg mennyiségét. Be­ 7. Az irodalomjegyzéket ábécé-sorrendben számolók, recenziók terjedelme ne haladja meg kérjük. A tételek formája a következő legyen: a 7–8000 leütést. A teljes kéziratot MS Word .doc • Folyóiratcikkek esetében: Feuer, Michael J. vagy .rtf formátumban interneten vagy mágnes- – Towne, L. – Shavelson, R. J. et al. (2002): lemezen (CD-n) és 1 kinyomtatott példányban Scientific Culture and Educational Research. The kell a szerkesztőségbe beküldeni. Educational Researcher. 31, 8, 4–14. 3. Legfeljebb 10 magyar kulcsszót és a közle- • Könyvek esetében: Rokkan, Stein – Urwin, mények címének angol fordítását külön oldalon D. W. – Smith, J. (eds.) (1982): The Politics of kérjük. A tanulmány címe után a szerző(k) nevét, Territorial Identity: Studies in European Regio­ tudományos fokozatát, a munkahely(ek) pontos nalism. Sage, London megnevezését, és ha közölni kívánja(ják), e-mail • Tanulmánygyűjtemények esetében: Ha­lász címét(eit) kell írni. A külön lapon kérjük azt a Gábor – Kovács Katalin (2002): Az OECD tevé- levelezési és e-mail címet, telefonszámot is, ahol kenysége az oktatás területén. In: Bábosik István a szerkesztők a szerzőt általában elérhetik. – Kárpáthi Andrea (szerk.): Összehasonlító peda- 4. Szöveg közbeni kiemelésként dőlt (italic), gógia – A nevelés és oktatás nemzetközi perspek- (esetleg félkövér – semibold) formázás alkalmazha­ tívái. Books in Print, Budapest tó; r i t k í t á s, VERZÁL, kiskapitális (small 8. Havi folyóirat lévén a Magyar Tudomány capi­tals, kapitälchen) és aláhúzás nem. A kefelevonatokat nem küld, de még az elfogadás jegyzeteket lábjegyzetként kérjük megadni. előtt minden szerzőnek elküldi egyeztetésre köz- 5. A képek, ábrák érkezhetnek papíron, leme­ leménye szerkesztett példányát. A tördelés során zen vagy e-mail útján. Kérjük a szer­zőket: tartsák szükséges apró változtatásokat a szerző időpont­ szem előtt, hogy a folyóirat fekete-fehér; formátu­ egyeztetés után a szerkesztőségben ellenőrizheti. ma B5 – tehát ne használjanak színeket, és vegyék 9. A cikkeket a lap internetes oldalán, s az figyelembe a megjelenő oldalak méreteit. Általá- időszakos­ CD-mellékleten is megjelentetjük. Kér­ ban: az ábrák és magyarázataik legyenek egysze- jük, jelezzék, ha ehhez nem járulnak hozzá.

1290 A lap ára 672 Forint