id183771484 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

Településhálózat-településszerkezet, infrastruktúra-elemzés

Közmûvekkel való ellátottság, intézményi ellátottság

ális ellátottság a gazdasági fejlettség mutatója, melynek legfontosabb Az infrastruktur úrák (víz íz éb vonalas elemei a vonalas infrastrukt -, szennyv -, egy rendszerek), valamint a özlekedési hálózatok. özmûvekkel és az intézményekkel való ellátottság meghatározza, k A k ált ületen élõk milyen minõségi adottságokat tudnak elérni és hasznosítani. hogy a vizsg ter Az úra a vízveze ékkel, gázzal, c álózattal, öblítõs WC és energetikai infrastrukt t satornah -vel ürdõszobával való felszereltséget foglalja magába. Szlovákia legtöbb régiójában ezek ma már f észetes felszerelésnek számítanak, azonban a vizsgált területen az elmúlt évek javuló term áinak ellenére, még vannak olyan falvak, ahol ezek nem általánosak. tendenci öz valamennyi településén az ivóvízellátás megoldott ábra A Bodrogk (1. ), nem volt ez így. Több településen ú idõn keresztül üzdeni õ azonban mindig , hossz , k kellett a megfelel õségû víz kinyeréséér õként a kutak iszaposodása jelentett gondot az árvíz idõszakában. min t, f ág ivóvízzel való ellátásában elsõséget élveznek a talajvizek bizonyos formái. A lakoss ég talajvíz, ott a lakosság ellátására folyókból nyert vizet Azokon a helyeken, ahol nincs el á õleg talajvízzel, ású víztározókból átják el a lakosságot. A haszn lnak, de f nagykapacit , l ókból közvetlenül felhasznált víz nem a legjobb módszer az ivóvízzel való ellátásra, mert foly örülmények között nagy a veszélye a víz szennyezettségének (a hó olv ása, bizonyos k ad özönvízszerû esõk, alacsony vízszint, stb.), és nem lehet biztosítani a víz õ õségét megfelel min és mennyiségét. ülések észnél a lakások 74 ódott Napjainkra a telep nagyobb r -99%-a kapcsol ékes vízhálózatba, a magyarországi oldalon csak be a vezet (53,24%), és Lácacséke értékei alacsonyabbak. ó özben Karos (50,21%) (45,5%) Az Als -Bodrogk és Alsóberecki (91,32%) a legjobban ellátott (91,7%) .

ás: 2001 ák és magyar népszámlálási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov

ábra ékes vízzel ellátott lakások megoszlása a Bodrogközben 1. A vezet (%).

1 ák oldalon az értékek 78% felett mozognak. ány Szlov A legnagyobb ar õben van (98,66%), Szögön (98,36%), Ágcsernyõben (97,81%), Szentesen Tiszacserny árián (98,66%). A legkevesebb vízvezetékkel ellátott lakás Szinyérben (97,56%), Szentm és Nagytárkányban (79,75%) található. (78,48%) ális infrastruktúra fejlesztés keretében az ivóvízzel történõ ellátás A kommun örûvé válása után ágon években üléseken a teljesk Magyarorsz megindult, az 1990-es , a telep ízcsatorna álózatok kiépítése. özben a ülések jó részénél, a szennyv -h A Bodrogk zonban, a telep özcsatorna álózat ítása áig árat magára ábra k -h kialak m v (2. ). A hivatalos statisztika szerint a árospatakon örgytarlón ézlõn magyar oldalon csak S (70,5%), Gy (48,6%), Ken (60,3%), és Zalkodon álunk magasabb értékeket. A öz álózat Vissen (47,7%) (36,1%) tal k csatorna-h ése és õsorban a megfelelõ szennyvíztisztítás õ özben fejleszt els a Fels -Bodrogk elmarad a ízvezeték és épest, és jelentõs környezetvédelm émát jelent a folyók v -fejleszt hez k i probl íz õségének befolyásolásában. Csak két településen van teljesen építve a v min ki ízcsatorn álózat: Királyhelmecen á¾ovský Chlmec) és Tiszacsernyõben. Èierna szennyv a-h (Kr ( értékben meglepõ a tény, hogy olyan nagyközségben nad Tisou). Bizonyos m , mint ég nincs kiépítve álózat ó Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) m a h (a legutols ációk szerint 2 ül kiépítésre). Ezen oknál fogva a lakóházak többsége inform 008-ban ker észtõgödörrel rendelkezik álatos tény, hogy Bo álkoztunk olyan em . Sajn drogszerdahelyen tal ágába engedték bele. esettel is, amikor a szennyvizet a Bodrog valamelyik holt

ás: 2001 ák é épszámlálási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov s magyar n ábra öz közcsatorna álózatba bekapcsolt lakásainak megoszlása 2. A Bodrogk -h (%).

óta a legtöbb ági ülésen bevezetésre került a vezetékes 1990 magyarorsz telep ázszolgáltatás, a lehetõséget ennek kivitelezésére az önkormányzati rendszer, valamint az a g ód öbb település közös összefogással is megvalósíthatta ezt a beruházást. A m adta meg, hogy t öz valamennyi településén adott a lehetõség ázzal történõ fûtésre Bodrogk a g , azonban az, ányban éltek ez õséggel a ábrán átható. õs eltérés figyelhetõ hogy milyen ar zel a lehet 3. l Jelent ák és a magyar oldal között. meg a szlov

2 õ özben á õ (98,22%), Kiskövesd A Fels -Bodrogk a legnagyobb ar nyban Tiszacserny és Bély (88,12%) van ázzal átva. A ázzal (90,77 %), Szentes (88,62%), g ell legkevesebb g át ás Királyhelmecen van, ahol a ások többsége ömbházakban álható ell ott lak lak t tal , melyek ûtésre más módszert használnak ábbi ány mutatkozik a f . Tov alacsonyabb ar a kisebb falvak, ér (70,89 %) és Dobra (71,7 %) ében. mint Szolnocska (70,51 %), Sziny eset Csaknem a ások ázellátással ó özben lak 80 %-a rendelkezik g Bodrogszerdahelyen. Az Als -Bodrogk ír a legmagasabb aránnyal (70%), ácacséke és Tiszacsermely értékei a b azonban L érik el. ázzal ellátott lakások átlagos aránya a Bodr öz teljes területére 30%-ot sem A g ogk ár fent említett mutatók alapján jelentõs eltérést mutat. Míg az átlagos 68%, ami azonban a m érték a magyar oldalon 52,5%, addig a szlovák oldalon ugyanez 83,4%.

ás: 2001 ák és magyar népszámlálási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov

ábra ékes gázzal ellátott lakások aránya öz településein 3. A vezet a Bodrogk (%).

özmûvekkel való ellátottság értékelésekor megállapíthatjuk, hogy ált régió A k a vizsg öbb falvában megfelelõ értékek ülések közül án c legt k az , a nagyobb telep tal sak éte é ér, Rad, Szolnocska Bodrogszerdahely kiv l. A legrosszabb felszerelts ggel Dobra, Sziny ányú roma lakossággal. ó özben rendelkezik, melyek kisebb falvak, magas ar Az Als -Bodrogk a árosok (Sárospatak, Cigánd) mellett jobban ellátott még Karcsa, Karos, Alsóberecki, Zalkod, v íg Tisz és Lácacséke bír a legrosszabb mutatókkal. m acsermely

3 ézményi ellátottság alapján vizsgálhatjuk a városok és nagyobb települések Az int óit, központi szerepkörét. ét ági áros (Sárospatak és Cigánd) az funkci A k magyarorsz v ézményi ellátottság tekintetében õsen eltér. árospatak a teljes Bodrogköz területén az int jelent S ási intézményeket tekintve a legjobban ellátott öbb középiskola, ítóképzõ õiskola) oktat (t tan f , épességszámának és nem utolsósorban az oktatásban betöltött történelmi amit nagyobb n ének kös önhet ábra ándon egy óvoda és egy általános iskola szerep z (4. ). Ezzel szemben Cig álható. óvoda, sem általános iskola ó tal Vannak olyan falvak, ahol sem nincs, ilyen az Als - özben Dámóc, Kisrozvágy, és Zalkod. ökkenõ gyermeklétszám Bodrogk A cs övetkezményeként azon étõl több településen megszûnt az iskolai k ban 2007. szeptember ás, összevonásokra, körzetesítésekre került sor. Ilyen rendelkezés történt például oktat évleányváron, és Zemplénagárdon, ahonnan a kisdiákok Cigándra fognak övõben átjárni. R a j ák ét a 29/1984 ák és középiskolák rendszerérõl Szlov ia iskolarendszer -es, az alapiskol óló örvény szerint az általános iskolák, szakmunkásképzõ iskolák, gimnáziumok, sz , t özépiskolák és speciális iskolák alkotják. Ebben a térségben az iskolák ása szakk megoszl nem éppen ideáli án az alsó fokú képzés az õtti intézményekben, s. A legjobb tal iskola el óvodákban. Óvodája ögnek, Szinyérnek és Szolnocskának. csak 3 falunak nincs, Sz ályhelmecnek 4 óvodája van, Tiszacsernyõnek 2. Más dolog az óvodák kihasználtsága. E Kir éren a helyzet S éresben (23), t zentesben a legjobb (27 gyerek egy csoportban), Nagyg õben (22,8). ók Ágcsernyõben (7) és Radban (11). Tiszacserny Sokkal rosszabbak a mutat éggé kedvezõtlen a helyzet az általános iskolák elterjedésének terén. 11 falunak El ája õ évfolyamokkal. 2 általános iskolája van Királyhelmecnek, nincs iskol , 1.-9.-ig terjed õnek, Szomotornak és Bodrogszerdahelynek. A diákok létszáma alapján a legtöbb Tiszacserny általános iskolára jutó diák Nagykövesden (27), Királyhelmecen (24) van. Legkevesebb és Kisgéresen (11). A középiskolák közül Perbenyikben szakmunkásképzõ Perbenyikben (10) ályhelmecen szakközépiskola és gimnázium található iskola, Kir .

ás: 2001 ák és magyar népszámlálási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov

ábra ált települések megosz ása az oktatási intézmények éte án. 4. A vizsg l megl alapj

4 átottságot tekintve ó özben álható olyan A kereskedelmi ell az Als -Bodrogk nem tal ülés, ahol élelmiszerbolt ábra öbb élelmiszer üzlettel Sárospatak telep ne lenne (5. ). A legt (32), ánd (12) és (10) örgytarlón és Lácacsékén találunk 1 Cig rendelkezik. Csak Gy -1 boltot, öbbi öbb üzletben árulnak élelmiszert általános õ öz a t faluban t is . Sajnos nem a Fels -Bodrogk ában élelmiszerboltok jelenléte árások õen öbb ilyen minden faluj az . Az elv nak megfelel a legt ályhelmec ( a nagyobb falvakban, mint Kir 30), Bodrogszerdahely (9), Lelesz (9) van, illetve õben és Nagytárkányban ( élelmisz üzlete sincs Bacskának, Tiszacserny 6). Egyetlen er ánynak, Dobrának, Szögnek, Kistárkánynak, Perbenyiknek, Szolnocskának, Batty övesdnek, Vékének. Szomotornak, Kisk élelmiszer jellegû kiskereskedelmi üzletek számát vizsgálva megállapítható, A nem ó özben Sárospata álható a legtöbb (217), Cigándon 25, Ricsén 14, hogy az Als -Bodrogk kon tal án 10, íg ácinban 8 üzlet van. ülések nagyobb részénél találhatunk ruházati Karcs m P A telep - és iparcikket árusító boltokat. áru üzletbõl a legtöbb Királyhelmecen ( Vegyes - 25) volt, õben ( érdekes, hogy ebben a faluban egyetlen egy, csak Tiszacserny 10), Szomotoron (7) ( élelmiszerre specializálódott üzlet sincs). élelmiszer jellegû boltja 11 falunak van. A Nem öbb Királyhelmecen (74) és Tiszacsernyõben (17) található. Királyhelmec városnak 4 legt üzletháza van õ özben ályhelmecnek van üzemanyag öltõ állomása, . A Fels -Bodrogk csak Kir t - úgy, mint autókereskedõ áza. ó özben találunk benzinkutat ándon, csak -h Az Als -Bodrogk Cig én, Karcsán és árospatakon, ez utóbbiban autókereskedés is mûködik. Rics S álatok alapján az áltozik a helyezet, ha a vendéglátóhelyek megoszlását A vizsg onban v ézzük ábra étük õként azoké, ahol étkezései lehetõség is van, elengedhetetlenül n (6. ). Megl , f ából, hiszen a térségbe látogatók számára megfelelõ szintû fontos a turizmus szempontj áltatás kel újtani. áltozatosabb lehetõségekkel Sárospatakon találkozunk, szolg l ny A legv áll rendelkezésre. õ kategóriákba (8 ál több vendéglátóipari egység) hiszen itt 78 hely A fels -n ég Cigánd, ád. tartozik m valamint Tiszakar

ás: 2001 ák és magyar népszámlá ási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov l

ábra Élelmiszerboltok száma a Bodrogköz településein. 5.

5 õ özben a vendéglõk megoszlása nem egyenletes, nincs A Fels -Bodrogk églátóipari egység Bacskában, Szögön, Kiskövesden, Radban, Szolnocskán, vend árián, Szentesb öbb Királyhelmecen (10) és Tiszacsernyõben található. Szentm en. A legt

ás: 2001 ák és magyar népszámlálási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov

ábra églátóhelyek száma a vizsgált településeken a Bodrogközben. 6. Vend

öz ák részé észségügyi intézmény található és 1 kórház A Bodrogk szlov n 50 eg á õ égió 6 falvában található öbb ter észetesen Kir lyhelmecen. Rendel csak a r . A legt m ályhelmecen van ( ána Tiszacsernyõ következik és a központi falu, Kir 25), ut õvel. Egy rendelõ található Szomot és Bélyben. Bodrogszerdahely 5 rendel oron, Leleszen ó öz szomszédságában van órház és mentõállomás Az Als -Bodrogk csak k , átoraljaújhelyen, járóbeteg szakellátás azonban Sárospatakon is. özponti körzet S K i orvosi ügyelet van Sárospatakon és Karcsán, háziorvosi székhely Alsóbereckiben ámócon, , D örgytarlón, Karoson, Kisrozvágyon, évleányváron, Semjénben, Tiszecsermelyen és Gy R õ szolgáltatásokon túl bankfiók Bodroghalomban, Karcsán, Zalkodon nincs. Az alapvet ézlõn, Sárospatakon, Tiszakarádon és Zemplénagárdon van. A települések többsé én Ken g tartanak piacot. átáshoz sorolható üléseken a posta, a könyvtá ûvelõdési Az alapell a telep r, valamint a m áz megléte, avagy hiánya. ábrán õ, hogy a öbb településen ezen h A 7. megfigyelhet legt áltatások közül mindhárom rendelkezésre áll. A ülések általában található szolg kistelep en ár mostanában néhol ezt már felváltotta az ún. mobil forma (Karos, Kisrozvágy, posta, b én). átott települések között található Sárospatak, és Cigánd. Semj A jobban ell ális intézmények közül a õ özben á ó A kultur Fels -Bodrogk 2 mozi tal lhat ályhelmecen és Bodrogszerdahelyen), 3 éri színpad ályhelmecen, (Kir szabadt (Kir övesden). Jobb a helyz ûvelõdési házak én Bodrogszerdahelyen, Nagyk et a m ter , csak õben és Szögön nincs önyvtára csak Szolnocskának nincs. ét posta Tiszacserny ilyen. K K álh ó ályhelmecen. ája á Ágcsernyõ ög árkány tal at Kir Nincs post Bacsk nak, nek, Sz nek, Kist nak,

6 övesd ólyány án Örös árián érn ékén Kisk nek, P nak. Szolnocsk ak, nek, Szentm ak, Sziny ek, V nek és Zétény nek.

ás: 2005 ös szlovák és magyar statisztikai adatok alapján Forr -

ábra ú intézményi ellátottság a kutatási terület településein. 7. Alapfok

Közlekedési infrastruktúra

öz déli, Magyarországhoz tartozó része közlekedésföldrajzi szempontból A Bodrogk árnyékhelyzetû terület. Ez azt jelenti, hogy a 720 km2 ésû, Sár forgalmi kiterjed ospatakot ámítva 1 várost (Cigánd) és 21 községet magába foglaló területnek nincs vasútja (a lesz özi keskeny nyomtávú kisvasutat az 1980 években felszámolták), és nem vezet át bodrogk -as ületén fõútvonal sem. ter árnyékhelyzet kialakulásában termé öldrajzi és történelmi okok A forgalmi szetf ánt szerepet játszottak. A hozzávetõlegesen egyenlõ szárú háromszög alakú területet egyar északnyugaton és nyugaton a Bodrog, délkeleten a Tisza határolja. ugyanis ét folyó a közúti és a vasúti közlekedés szempontjából e ánt olyan természetes A k gyar ályok, amelyek legyõzéséhez számos hídra van szükség. A Bodrogköz területére vezetõ akad ól viszont igen kevés van: a Bodrogon csupán 2 (Sárospataknál és Alsóbereckinél), a hidakb án pedig egyetlen híd ível át. Utóbbi is csak az évek elejére épült fel Cigándtól Tisz 1990-es és a Rétköz területén fekvõ Dombráddal teremt közúti kapcsolatot. A korlátozott idejû keletre, özúti közlekedési kapcsolatteremtés eszközeinek tekinthetõ folyami kompokból is csupán 4 k üzemel a Tisza Bodrogközzel h áros szakaszán (Balsa, Tiszabercel, Révleányvár, at énagárd). Zempl ább nehezítette a terület közlekedési kapcsolatteremtési lehetõségeit, hogy Tov évtizedeken át a magyar– ák határ átlépésére csak a Bodrogközön kívül, (cseh)szlov átoraljaújhelynél volt lehetõ ég. A rendszerváltás után is még több évet kellett várni arra, S s ácin és Nagykövesd között megnyíljon egy korlátozott forgalmú, Lácacséke és hogy P özött pedig egy ideiglenes határátkelõhely. Perbenyik k

7 ó özt az országos vasúthálózatba a térség északnyugati határán kívül Az Als -Bodrogk ó – átoraljaújhely egyvágányú vasútvonal kapcsolja be Sárospatak fut S útállomásán keresztül. A térség a hazai fõúthálózatba a 37. sz. (Felsõzsolca– vas átoraljaújhely) másodrendû fõúttal kapcsolódik. Az említett vasútvonalla árhuzamos S l p ésû, és a térség határain szintén kívül futó artériával a ó öz települései vonalvezet z Als -Bodrogk átoraljaújhelyen és Sárospatakon át teremthetnek közúti összeköttetést (a már említett két S íd révén). Bodrog-h ó öznek tehát csak alsórendû közúthálózata égy Az Als -Bodrogk van, amely 12 db n ámjegyû (összekötõ utak), valamint 9 db öt számjegyû közútból (bekötõutak) áll. A hálózat sz így a térségben a közútsûrûség 29 km/100 km2 teljes hossza 209 km, , ami nem sokkal marad ágos átlagértéktõl (32, 2 el az orsz 2 km/100 km ). ület közútjai két, egyaránt kelet ányú belsõ forgalmi tengelyhez A ter -nyugat ir õ a több mint 50 km hosszú, Sátoraljaújhelybõl kiinduló, Alsóbereckit csatlakoznak: az els énagárddal összekapcsoló közút (3807. sz. összekötõ út), amely a é ég északi Zempl t rs én, a magyar ák államhatárral párhuzamosan fut. Ez a közút fûzi fel a térség perem -szlov üléseinek 46% át (10 települést). A második 52 km hosszúságú, enyhén nyitott félkörívet telep - áló déli közúti forgalmi tengely (3804. sz. összekötõ út) Sá ól indul és szintén form rospatakr énagárdig vezet. A nyugati harmadán településeket gyakorlatilag nem érintõ közút Zempl án 5 települést fûz fel, viszont a belõle dél felé kiágazó bekötõúton át teremt kapcsolatot csup áddal. Tiszakar ét tengelyt egymással 5, többségében észak éli irányú összekötõút (3805., 3806., A k -d és 3827. sz közút) kapcsolja hálózattá, amelyek mentén két település (Vajdácska, 3808., 3809. özvetlenül Sárospatakra vezetnek a közutak a Bodrogköz déli ) fekszik. K érõl (Györgytarló) érség nyugati sarkában fekvõ 3 községbõl (Kenézlõ, perem , valamint a t átoraljaújhelyhez közel fekvõ Felsõbereckibe Alsóbereckin át vezet a Viss, Zalkod). A S ötõút. A térség 22 települése közül 4 község (18%) közúthálózati végpont (Felsõberecki, bek ád). Zalkod, Viss, Tiszakar ét város átoraljaújhely és Sárospatak) óerejét jelzik a két forgalmi tengely A k (S vonz özúti forgalomterhelési adatai. A közúti jármûforgalom 2006. évi átlagos napi értéke a 3807 k - út esetében Sátoraljaújhely és Karcsa között 2640 jármû/nap, árospatak és Cigánd között es S út) 3750 jármû/nap volt. (Utóbbi viszont magában foglalja a Sárospatak– árda (3804. sz. Kisv özött, a dombrádi Tisza ídon át bonyolódó bodrogközi tranzitforgalom értékeit is.) k -h ó öz belsõ közúti jármûforgalmának területi szerkezetét nagyban Az Als -Bodrogk ározza a települések átlagos személygépkocsi ellátottsága ábra meghat (8. ). 2006-ban a érségben élõ 36,5 ezer lakos összesen 7200 személygépkocsival rendelkezett, ami 199 t értéknek felel meg. A Sárospatak nélkül számított érték ennél szgk/1000 lakos fajlagos ényegesen alacsonyabb (158 szgk/1000 lakos). Ez utóbbi mutatóérték tükrözi a térség valódi l élygépkocsi átottsági színvonalát, mivel Sárospatak magas értéke (ott regisztrálták az szem -ell állomány 52% át) erõsen torzítja az átlago én) és a legalacsonyabb - t. A legmagasabb (Semj örgytarló) fajlagos e átottsági értékek között több ülönbség. Az átlagnál (Gy ll mint 3-szoros a k élygépkocsi ellátottsági értékek a térség északi és északnyugati magasabb fajlagos szem észére, valamint a városköz ülésekre jellemzõk (Vajdácska, Alsóberecki), miközben a r eli telep öz keleti és déli részén fekvõ községek esetében (de Cigándon is!) az ellátottsági Bodrogk óértékek rendre elmaradnak az átlagtól. mutat õ öz egyes ó õ ánya 27,36% (Dobra) és A Fels -Bodrogk falvaiban az aut val rendelkez k ar övesd) özött mozog. Magas értékkel ég Szentes (56,10%) és 66,92%-os (Kisk k rendelkezik m éres (55,24%). A következõ mutató, amit a álatban az autó ási értékelés Kisg vizsg -tulajdonl ki re álhatunk, az 1 autóra esõ lakosok aránya az haszn adott faluban. A helyzet megfelel a fentebb ítetteknek. A legbiztatóbb értékeket Kiskövesd adja (5,61), éres (6,60), és eml majd Kisg övetkezik égén Pólyány (13,59) és Dobra (12,76) áll Szentes (6,62) k . A sor v .

8

ás: 2001 ák és magyar népszám álási statisztikai adatok alapján Forr -es szlov l

ábra élygépkocsival való ellátottság a Bodrogköz településein. 8. . Szem

ó özben ömegközlekedést egyedül a helyközi autóbusz épviseli. A Az Als -Bodrogk a t k án által üzemeltetett menetrendszerû autóbuszjáratok tere érség Borsod Vol mtik meg a t özségeibõl Sárospatak és Sátoraljaújhely közvetett és közvetlen elérhetõségét. A járatok k égállomásai a két város vasútállomásán vannak, ezáltal az autóbuszok – úti „ráhordó v vas ójuk” révén – ítják az itt élõ lakosság számára ávolsági vasúti funkci biztos a t élyforgalomba való bekapcsolódást. szem öbb autóbuszjárat a térség két forgalmi tengelye mentén közlekedik A legt átoraljaújhelybõl, ill. Sárospatakról a tõlük legtávolabb fekvõ Zemplénagárd felé. A 22 S ülés többségébõl mindkét város érhetõ közvetlen autóbuszjárattal, viszont 6 dél telep el - özi községbõl (Györgytarló, Kenézlõ, Tiszcsermely, Tiszakarád, Viss és Zalkod) csak bodrogk árospatakra, 2 községbõl (Alsó és Felsõberecki) csa átoraljaújhelyre lehet átszállás nélkül S k S átszállóhely szerepet tölt be a ó öz keleti részének utazni munkanapokon. Fontos z Als -Bodrogk özül Nagyrozvágy, Semjén és Ricse, a délkeleti térségrészben pedig Kenézlõ falvai k . üléseket érintõ átlagos munkanapi járatszámok között jelentõs Az egyes telep ák vannak. Mi özben a Sátoraljújhelyhez közeli Alsóbereckibõl naponta 20, differenci k ácinból 12, Karosról és Karcsáról 11 ágyról 10 közvetlen autóbuszjárat indul a P -11, Nagyrozv átoraljaújhelyi vasútállomásra, ill. Vajdácskáról 11, Kenézlõrõl és Vissrõl 9 özvetlen járat s -9 k áro érség 3000 fõnél nagyobb kisvárosából, Cigándról csupán 6 járat a s spatakira, addig a t özlekedik Sárospatakra, és mindössze egyetlen járattal lehet átszállás nélkül eljutni k átoraljaújhelyre. S õtlen útviszonyok és a gyakori megállások miatt a térség ól a fenti két A kedvez falvaib árosba való utazás ideje egyre jobban nõ énye, hogy a munkanapi átlagos v . Ennek eredm ás idõt illetõen 5,5 örös különbség adódik a legkedvezõbb mutatóértékkel rende õ utaz -sz lkez óberecki és legkedvezõtlenebb utazási idõtávolságot prod áló Zemplénagárd között. Als uk

9 õbbi községbõl a 7,5 km õ Sátoraljaújhely 18 perc alatt, utóbbiból viszont a tõle már El -re fekv ávolságra található volt zempléni megyeszékhely több mint másfél óráig (97 percig) 51 km t ó utazással érhetõ el. tart árnyé ítésére, valamint a hálózati végpont helyzetû községek A forgalmi khelyzet enyh özlekedési hálózati helyzetének javítására a térség keleti, ill. déli részén fekvõ falvak k ében lenne a leginkább szükség. Ez azt jelenti, hogy a Cigánd– – ácsacséke vonaltól eset Ricse L õ községcsoport számára Kisvárda elérhetõségét, Zalkod számára pedig keletre elhelyezked õbb megközelítõségét kellene biztosítani. Jelentõs tartalékok vannak a Rakamaz kedvez ák oldalon vezetõ vasútvonal állomásainak (Perbenyik, Nagygéres) ó özi szlov als -bodrogk általi megközelíthetõségében, elsõsorban Semjén, Lácacséke, Dámóc, Nagyrozvágy lakosok és Kisrozvágy számára.

özlekedési hálózatok, ûrûségük és technikai minõségük án õvé A k fajlagos s alapj lehet özlekedési ések élesítését érség észére, amivel teszik a k fejleszt kisz a t minden egyes r ák a ábbi õdést. A szállítási folyamat szükségessége megkívánja az egyes megalapozz tov fejl özlekedési formák kiértékelését úgy, hogy ezeket õen álni az adott k megfelel lehessen haszn ület fejlesztésére. A helyi úthálóz ögébõl a Bodrogköz szlovákiai oldalának egyes ter at szemsz állapíthatjuk, hogy a legtöbb kilométerrel úthálózat hosszát tekintve) falvaiban meg (az észetesen a ált érség nagy ély 13km, Királyhelmec term vizsg t obb falvai rendelkeznek (B árkány 9,6km, B Úgyszintén érdekes a helyzet a 12,5km, Nagyt odrogszerdahely 8km). épített járdákat illetõen. A járdák nemcsak ága átogatók biztonsága ki a falu lakoss , hanem a l ében is épített járda álózattal a következõ falvak tekintet fontosak. A leghosszabb ki -h ályhelm õ (9km), Kisgéres (7,2km). rendelkeznek: Kir ec (16,6km), Tiszacserny állapíthatjuk, hogy a járdák hosszúsága egy bizonyos mértékig korelál a faluban élõ Meg ág számával. De ünk, hogy a minõségük különbözõ, ami lakoss meg kell jegyezn észetesen építésük ával és ásukkal függ össze. Bacskában és Dobrán nincs term kor a karbantart épített járdahálózat ki . ált terület falvainak közlekedési felszereltsége is többféle. Vasútállomással 7 A vizsg át özlekedésének sûrûsége falu rendelkezik (ez a falvak 25%- jelenti). A vonatok k özelítõleg óra. Nagy gazdasági jelentõséggel bír nemcsak regionális, hanem megk minden 2. ákiai szemszögébõl a tiszacsernyõi, de a do úti átrakodó állomás is. Ennek teljes szlov brai vas - öv ében a tervezett széles ávú vasútvonal Pozsonyig való meghosszabbítása k etkezt nyomt õs ív hatással lenne a régióra, fõleg a megnövekedõ munkanélküliség miatt, jelent negat õi átrakodó állomás a régió egyik jelen õs munkaadója. A 190 mivelhogy a tiszacserny - t -es – õ vonal ezen részén özlekedik, abból 2 gyors (eze Kassa Tiszacserny naponta 12 vonat k knek és Tiszacsernyõben van megállójuk). csak Bodrogszerdahelyen, Perbenyikben özeljövõben álya modernizálását, ami állítási sebesség 160 km/h A k tervezik a p a sz -ra ó növelésé é ék 21 falu nincs közvetlenül rákapcsolódva a vasúti val t jelenten . A marad álóza özelebb fekvõ vasútállomás távolsága érõ õl h tra. Ezekben a falvakban a legk elt , 2 km-t ályhelmec) 15 km étény) áltozik (Kir -ig (Z v . óbusz összeköttetések sûrûségének szempontjából a legintenzívebb Az aut - ályhelmec és Perbenyik között öbb óbusz árat a megfigyelt területen Kir a kapcsolat. A legt aut j épp erre a két településre irányul (Királyhel összefüggésben mecre 18, Perbenyikre 10). Ez úgynevezett közlekedési csomópontot képez, mivelhogy van azzal, hogy Perbenyik egy útállomása csak 2 km ályhelmectõl óbusz özlekedés fõleg Királyhelmec vas -re van Kir . Az aut -k ágának szolgál – özelebbi vasútállomásra, Perbenyikbe – õleg, lakoss eljutni a legk ill. ellenkez ába, ill. iskolába utazó lakosságnak szolgál, hogy eljussanak Királyhelmecre, a vonattal munk öz keleti észének természetes bejárási központját képezi. Vannak azonban amely a Bodrogk r óbusz árattal rendelkeznek (Dobra, Szög, árkány), vagy 2 olyan falvak, amelyek csak 1 aut j Kist óbusz árattal (Bély, Battyány, Szinyér). aut j

10 özúti közlekedés infrastruktúrájához úgyszintén hoz átartoznak a határátkelõk is. A k z õségük folyamatosan változik Szlovákia az Európai Unióba való integrálódásával. A jelent ákia, Magyarország és Lengyelország belépésével a Schengeni övezetbe a Szlov árátkelõhelyek mûködése megváltozik. Az úti határátkelõhel ábbra is hat yek azonban tov ényezõi lesznek a határon túli pályázatok kidolgozásában. A határok megnyílásának fontos t ával az újonnan csatlakozott EU tagállamokon belül új ösztönzések fognak létrejönni folyamat édos államok határ menti területei közleke ésének javítására a jelenlegi a szomsz d árátkelõhelyek kihasználásával, vagy új határátkelõhelyek létrehozásával. A megfigyelt hat ületen 1 határátkelõhely mûködik, Nagykövesd – ácin, csak személyforgalom számára az ter P óbusz ásával, és csak Szlo ák és Magyar állampolgárok részére. Tervben aut - forgalom kitilt v új határátkelõhely megépítése is, Perbenyik – ácacséke, korlátozásmentes van egy L árátkelõhely, kamionforgalom részére is. hat õs határátkelõhely a megfigyelt területen Tiszacsernyõ – õi Jelent Csap. A tiszacserny és az ukrajnai Csap vasútállomások csere – és átmeneti vasútállomások a szállítmányoknak , ál – és széles nyomtávon. A tiszacsernyõi vasúti csomópont fejlõdése a szállítás norm , égétõl függ a Tiszacsernyõ – úti határátkelõn, amelytõl függ a c ópont mennyis Csap vas som átrakodó felszereltsége, és hatással van a többi intézmény fejõdésére is. E közlekedési ópont egyedülálló átrakodó helye a dobrai kombinált közlekedési terminál. Ez a terminál csom ál és széles nyomtávú hálózatra van rákapcsolódva. 1998 – épült, a vertikális a norm ban átrakodásra szolgál az úti és a vasúti forgalom között, a vasúti forgalom normál – , valamint éles nyomtávú és a kamionforgalom horizontális átrakodására. A terminál fejlesztése sz ükség szerint fog folytatódni, a terminál területén kiépítendõ teherforgalmi központtal. sz

A térség vonzásközpontjai, azok vonzáskörzetei, a települések egymás közötti kapcsolatrendszere

A vizsgálat módszere: ásközpontok és azok vonzáskörzeteinek meghatározását Molnár J. (Molnár J. A vonz 1 ódszere alap án végeztük, az alábbiak szerint: elõször a vonzásközpontok és azok 2005) m j vonzáserõsségének meghatározása történt kérdõívek alapján, úgy, hogy a megkérdezettek álaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek arra irányultak, hogy hol jutnak hozzá különbözõ v áltatá ák beszerezni a különbözõ alapvetõ ellátásukhoz igényelt szolg sokhoz, illetve hol tudj értékeléskor a saját település nem számított, minden megnevezett más község javakat. A ki áros 1 összegezve, a települések különbözõ pontszámot ér vagy v -1 pontot kapott. Ezeket tek összehasonlíthatóság miatt, meg kellett határozni az egyes helységeknek a lehetõ el. Az ási értékét, amit akkor érne el, ha a fentebb felsorolt összes esetben, minden legmagasabb vonz érdezett ugyanazt a települést jelölte volna meg. (megkérdezett háztartások száma megk összes eset számával ány kérdést tettünk fel, hogy hova jár vagy hol szorozva a felsorolt -ah ítani azután a ténylegesen elért pontokat, hogy hány szerez be valamit). Ehhez lehetett viszony ékértékû a vonzása az adott községnek, vagy vár ezrel osnak. ített módszerrel azt is meg lehetett vizsgálni, hogy mely településekrõl Az eml ódnak ezekbe a centrumokba (vonzásterületek és milyen intenzitással, ami a vonz ), vonzottsági fok ényezte. (Ebben az esetben az adott településrõl vett minta ot eredm ámát kellett a felsorolt összes eset számával szorozni, ehhez lett arányítva a megjelölt elemsz áros illetve falu összes elért eseteinek száma egy településrõl, és itt százalékos értékkel v ámoltunk.) sz A vizsgálat eredményei:

áron átnyúló vonzáskörzetek négy európai határvidék vizsgálata tükrében. „Határok és Eurorégiók” Nemzetközi Földrajzi Konferencia, 1 Hat Szeged. 2005. november 17-18.

11 öznek a Szlovákiában lévõ ületén nincs olyan település, amelyik jelentõsebb A Bodrogk ter ással bírna a térség magyarországi részére vonatkoztatva, és ugyanezt mondhatjuk el vonz ítva is, a magyarországi részén pedig nincs olyan központ, amelynek vonzásereje ford õ özre, ár élesen kettéválasztja a kiterjedne a Fels -Bodrogk ami arra utal, hogy a hat özt, legalábbis ami a kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat illeti. (1. táblázat, Bodrogk 9- ábra). 10.

Magyarországi Szlovákiai település település Vonzáserõsség Vonzáserõsség Sárospatak 157,1221 Királyhelmec, Krá¾ovský Chlmec 186,3602 Sátoraljaújhely 98,98667 Kassa, Košice 44,48871 Kisvárda 57,86667 Tiszacsernyõ, Èierna nad Tisou 41,59292 Bodrogszerdahely, Streda nad Ricse 15,97463 Bodrogom 30,05698 15,30667 Tõketerebes, Trebišov 23,77158 Nyíregyháza 12,74667 Nagykapos, Ve¾ké Kapušany 13,54582 Cigánd 5,359831 Magyarország 11,15538 ácin Nagymihály, Michalovce 9,827357 P 2,721088 ézlõ Kisújhely, Slovenské Nové mesto 8,632138 Ken 2,655367 Budapest 2,186667 Lelesz, Leles 1,893171 Karcsa 1,899827 Debrecen 1,173333 Ónod 1,12 ácacséke L 1,085776 áblázat A vizsgált térség vonzásközpontjai és azok erõssége 1. t

ábra Az egyes vonzásközpontok vonzáserõssége a Bod rogközben 9.

12 ábra Az egyes vonzásközpontok vonzáserõssége özben 10. a Bodrogk

ó özi települések két nagyobb, és egy kisebb vonzásközponthoz Az als -bodrogk úzódnak: Sárospatak, ill. Sátoraljaújhely, valamint Kisvárda. A helyi és a szomszédos h özpontok, illetve a fõváros is érezteti hatását a térségben, de távolság megyek uk miatt ez a õ nem jelentõs, bár jól kimutatható. Helyi települések közül Ricsének és Cigándnak vonzer ítésre méltó vonzerõssége, de mértékük messze elmarad a fõbb centrumok van eml étõl. Kis területre kiterjedõ, lokális és alacsony vonzerõvel bír még néhány község, vonzerej így Pácin, Kenézlõ, Karcsa és Lácacséke. A távolabbi Ónod a havonta egyszer megrendezett ásárával vonzza magához az egész megye településeirõl az embereket. Legkiterjedtebb nagy v ásterülete Sárospataknak és Sátoraljaújhelynek van az A ó özre nézve ( vonz ls -Bodrogk 11-12. ábra). Míg Sárospatak a térség Ny üléseire gyakorol erõteljes hatást, addig -i, D-Ny-i telep átoraljaújhely az Alsó Bodrogköz Szlovákiával határos é üléseit vonzza S szaki telep õteljesebben. Ennek hátterében nagy valószínûséggel érhetõség, a közlekedés öldrajzi er az el -f áll. A térség keleti települései a cigándi híd megépülése óta könnyen meg tudják helyzet özelíteni az így gyorsan elérhetõ Kisvárdát, amely kisváros vonzásterületét ezekkel a k özi településekkel is bõvítette ( ábra). A megyeközpontok (Miskolc és a bodrogk 13. édos Szabolcs ár özpontja, Nyíregyháza) hatása szinte majdnem szomsz -Szatm -Bereg megye k ó özi településre kiterjed, de ezzel a módszerrel végzett vizsgálatok minden als -bodrogk án egyik településen sem jelentkezik õsebb vonzás sem M íregyháza alapj er iskolc, sem Ny ében ülések közül Ricse és Cigánd rendelkezik 5 ezrelék feletti eset . A helyi kisebb telep áserõsséggel, ami azért érdekes, mert ez a két település egymás szomszédságában vonz álható. Az is elgondolkodtató, hogy íg Cigánd városi ranggal bír, Ricse pedig nem, addig tal m éppen ez utóbbinak nagyobb a vonzáserõssége, mégpedig majdnem a cigándi háromszorosa, ár a vonzott területek kiterjedtségét tekintve nem mutatkozik nag érés a két központ b y elt özött k .

13 ábra Sáros ásterülete a Bodrogközben 11. patak vonz

ábra Sátoraljaújhely vonzásterülete a Bodrogközben 12.

14 ábra Kisvárda vonzásterülete a Bodrogközben 13.

õ Bodrogköznek három olyan települése van, amely központi szereppel bír a A Fels ált módszer alapján s ámítva: Királyhelmec ( á¾ovský Chlmec), Tiszecsernyõ (Èierna vizsg z Kr és Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) (1. táblázat és ábra). nad Tisou), 11-12 ályhelmec, á¾ovský Chlmec) vonzáserõssége kiemelkedõ, az egész Bodrogközre nézve Kir (Kr õsebb (186,36 ez ék). Míg az Alsó özben a központok között megtalálhatjuk a leger rel -Bodrogk õs, erõs, közepesen erõs és a gyenge erõsséggel bíró településeket, azaz nincs a nagyon er án monopóliuma egyetlen központnak érségben, addig a Felsõ özben igaz sem a t -Bodrogk ályhelmec, á¾ovský Chlmec) jelentõsége kiugró és ez a meghatározó szerep Kir (Kr ánul a vonzott terület nagyságában is ( ábra). A sorban a második legerõsebb megnyilv 14. ással bíró város Kassa ( šice vonz Ko ), amelynek kevesebb, mint negyed olyan áserõsséggel bír (44,5 ezre ék), mint a rangsor elején álló centrum, amely város nem vonz l õ özi települések közé. Önmagához képest, azonban azt kell tartozik a fels -bodrogk érségre gyakorolt vonzereje nem nagy, amiben szerepet játszhat az, hogy mondanunk, hogy a t öbb nagyobb központ is kö ó távolságra esik (Tõketerebes šov t zelebb, illetve hasonl - Trebi , ¾ké Kapušany ály ítik Kelet Nagykapos - Ve , Nagymih - Michalovce), amelyek gyeng - ákia fõvárosának hatóerejét a térségben, bár vonzereje majdnem minden vizsgált Szlov özigazgatási egységre kiterj ábra). A õ özre vonatkoztatva Tiszacsernyõ k ed (15. Fels -Bodrogk Èierna nad Tisou), vonzáserõssége majdnem olyan mértékû, mint Kassáé ( šice ása a ( Ko ), vonz ált terület háromnegyedére kiterjed ( ábra), ami azért lehet meglepõ, mert egy vizsg 16. égesen, a ágháborút követõen, alapított városkáról révén szó, ez figyelemreméltó mesters II. vil ör. Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) vonzása a központ körül elhely õ szerepk ezked éhány települést érint õsebb központi szereppel bír Tõketerebes ( šov) és n . Jelent Trebi , ¾ké Kapušany özül az elõbbi vonzásterülete szórt és a Felsõ Nagykapos (Ve ), melyek k - öz településeinek a felét magába foglalja, míg az utóbbié koncentrált és szinte csak a Bodrogk öré csoportosuló közigazgatási egységek alkotják ály ( és centrum k . Nagymih Michalovce) újhely ( é Nové õ özben jelentkezõ vonzása jóval gyengébb Kis Slovensk Mesto) Fels -Bodrogk és már csak néhány települést érint. Magyarország, mint megjelölt vásárlási és egyéb

15 áltatásokat nyújtó hely kimutatható a Bodrogköz szlovákiai oldaláról, ami uta érség szolg l a t ághoz való kötödésére a határ élesen kirajzolódó elválasztó szerepe ellenére ( Magyarorsz 17. ábra).

áljuk, hogy az egyes települések elsõdlegesen mely Abban az esetben, ha azt vizsg ásközponthoz húzódnak, akkor azt tapasztaljuk, hogy Alsó– özben vonz Bodrogk átoraljaújhelynek nagyobb az elsõdlegesen vonzott területe, mint a nála erõsebb vonzerejû S árospataknak ( ábra). Ricse három közeli településre, míg Kisvárda Ricsére és Cigándra S 18. õ vonzottsági hatást. gyakorol f õ özben Királyhelme özponti szerepe vitathatatlan. Maga az úthálózat is ezt A Fels -Bodrogk c k álja, amely szembeötlõ, ha a térképre nézünk ( ábra). Kassa (Košice), mint elsõdleges szolg 18. ásközpont, csak három település esetében jelentkezett, ezek közül kettõ maga is vonz õsebb helyi c és Tiszacsernyõ (Èierna jelent entrum. Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) ét árom közvetlen falu esetében jelentett elsõdleges központot, és egy nad Tisou) csak k -h özség számára Nagymihály (Michalovce) adja a fõ centrum szerepkört. k öz, mint egységes áj, a kapcsolatrendszere által, amint látjuk a határ által A Bodrogk t ákiai részén, annak térbeli középpontjában elhelyezkedõ kisváros, megosztott. A szlov ályhelmec ( á¾ovský Chlmec ölti be a centrum szerepét, ami a szolgáltatások Kir Kr ), t égítését illeti. Az Alsó özben, annak Nyugati határszélén elhelyezkedõ történelmi kiel -Bodrogk áros, Sárospatak és a tõle északra fekvõ Sátoraljaújhely, amelyek a magyarországi kisv özi települések fõ vonzásközponti szerepéért versengenek. A cigándi Tisza híd bodrogk átadása két közigazg ási egység Kisvárdához való áthúzását jelentette. Míg a szlovákiai oldal at ás ülete egységesebb, homogén rajzolatú, addig a magyarországi oldala többközpontú, vonz -ter én színezettel bír. Egyik oldalon sem található olyan település, amely központi heterog örét ki tudta volna terjeszteni a határ másik oldalára. A fizikai határ megszûnése és a szerepk éges pénznem talán meg fogja változtatni ezt a gazdasági kettéosztottságát a majdani egys ájnak. t

ábra Királyhelmec vonzásterülete a Bodrogközben 14.

16 ábra ásterülete a Bodrogközben 15. Kassa vonz

ábra Tiszacsernyõ vonzásterülete a Bodrogközben 16.

17 ábra „Magyarország” vonzásterülete a Bodrogközben 17.

ábra A Bodrogköz vonzásközpontjainak elsõdlegesen vonzott települései 18.

18 A települések funkcionális szerkezet

ülések osztályozásának lényegi formája a funkciók szerinti tagolás A telep (EHLEITER J. 2002) 2 . ülések által betöltött alapvetõ szerep, mely egyben lényegüket is adja, hogy A telep ítják a bennük élõ emberek lakóhelyét. A testi épség és az anyagi javak védelmére biztos áló lakás egyben a pihenés és a szélesebb értelembe vett biológiai regenerálódás színtere szolg 2 ófunkció biztosítása nélkül a települések tulajdonképpen nem léteznének. is . A lak A kisebb ál azt mondhatjuk, hogy be ületük nagyobb része az, amely a lakófunkció falvakn lter öltésére szolgál és csak elenyészõ mértékben jelennek meg az egyéb szerepkörhöz tartozó bet épületek. árosoknak ezzel szemben van egy jól elkülöníthetõ belsõ zónája, ahol a A v áltatások jelenléte visszas ítja a lakófunkciót. A munkahely biztosítása egyrészt szolg zor én ezen a kiemelt belsõ részen történik, illetve a városperemi területeken jelennek meg szint üzemek, ipari területek, melyek a munkavégzéshez kapcsolódnak. ál a azok az A falvakn én m ár jóval kisebb mértékben, mint a városi jogállású munkahelyek szint egjelennek, b üléseknél. telep ük azonban, hogy még a legkisebb települések is rendelkeznek társadalmi Kijelenthetj ókkal. Ehhez ársulhat az alapfokú oktatási intézmény, továbbá az alapfokú alapfunkci t ész égügyi ellátás intézménye. ókat biztosító intézmények a helyben lakó eg s Az elemi funkci épesség mindennapi szükségletét elégítik ki. n ülések között jelentõs különbségek vannak attól függõen is, hogy ott milyen A telep ámú és szintû intézményesített tevéken égek koncentrálódnak, milyen központinak sz ys õsülõ tevékenységek telepednek meg. üléseknek tehát csak bizonyos hányada min A telep özpontinak minõsíthetõ funkcióra. A fejlõdésnek köszönhetõen azonban a rendezkedhet be k áltatások bõvülnek, sokasodnak, társ ük állandóan változik. Ezzel szolg adalmi szerkezet ûleg a régi városfejlesztõ elemek veszítenek súlyukból, és újabbaknak adják át a egyidej üket2 hely . ók összesített értékei án a Bodrogköz településeit öt csoportba Az egyes alapfunkci alapj érké átorok, melyeket használtunk a következõk voltak: osztottuk be (19. t p). Az indik

ási alapfunkció: óvoda, általános iskola, középiskola jelenléte ülésen 1. oktat a telep áltatási funkció: posta, könyvtár jelenléte a településen 2. szolg ális funkció: mûvelõdési ház mûködése a ülésen 3. kultur telep ó: élelmiszerboltok és egyéb (ruházati, iparcikk) üzletek jelenléte 4. kereskedelmi funkci ülésen. a telep

2 ális együttmûködés és formái. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Eg A region yetem. Budapest 2002.

19

érkép öz településeinek megoszlása az összesített átottsági mutatók 19. t . A Bodrogk alapell án. alapj átottsági csop árom település (Sárospatak, á¾ovský Chlmec, A kiemelt ell ortba h Kr ík) került, amelyek az elemi funkciókon túl egyéb szolgáltatásokkal is rendelkeznek és Priben üléshierarchián belül magasabb szinten állnak. ülések kerültek a jó a telep Azok a telep átottsággal bíró kat óriába, melyeknél a fent felsorolt adottságok közül mindegyik jelen ell eg éve a középiskolát. Ezek között található például Cigánd, Pácin, Ricse, Karcsa, volt, kiv ézlõ, Leles Èierna nad Tisou ( õ Ken (Lelesz), Tiszacserny ), Somotor (Szomotor), Streda nad Bordrogom (Bodrogszerdahely). özepes zónában találjuk azokat a településeket, amelyeknél már valamelyik A k ó hiányos, ide tartozik például Nagyrozvágy, Tiszacsermely, Bo¾ (Boly), Bo•any alapfunkci án), ý Horeš (Kisgéres) is. (Batty Mal ét utolsó csoportba észleges alapellátottság) ülések A k (gyenge-vagy r azok a telep ültek, ahol a felsorolt indikátorok közül ár teljesen hiányzott. ker egy-egy m Ez azt jelenti, ók, mint például az oktatás helyben történõ biztosítása, sem jelentek meg hogy az elemi funkci áluk. ézmények mûködtetésének hatékonysága – n Ennek oka az, hogy az int miatt ez áltatásra éppúgy, mint az oktatási intézményekre – átás vonatkozik a postai szolg az alapell ületi szervezeti rendjét úgy változtatták meg, hogy a kisebb falvakban megszüntették az ter átást biztosító óvodákat, általános iskolákat, kulturális létesítményeket. Az ebbe a elemi ell ó településeken /például: Kisrozvágy, Semjén, Lácacséke, Dámóc, So¾nièka csoportba tartoz ög)/ élõknek az alapfunkciók eléréséhez már (Szolnocska), Klin nad Bodrogom (Bodrogsz állapítható, hogy folyamatosan átalakul ülések szerepköre, utazniuk kell. Meg a telep érszerkezete, módosulnak funkcióik, és erõteljesebbé álik özös üzemeltetési észség, t v a k k özponti rendelkezések án kialakuló üttmûködési ényszer. illetve a k nyom egy k

20