ö l i / u u d jVIsjj3 / idkdíij] íijküj]

■/ C d jjj D d '/ j s

mS All Ilii u

s l a ^ a / 1 3

a G ram o fo n

Retkes Attila Főszerkesztő

Bősze Adóm 17 Lapigazgató Waltraud Meier

Zipernovszky Kornél Jazzrovat-vezető

Trochilus Grafikai Bt. Lapterv és tipográfia 19 Malcolm Bilson

1025 Budapest Mandula utca 31. fel./Fax: 212-4782 20 Sir Colin Davis Internet-cim: I G_rQn c s. http://www.bmc.hu/ o B ig Col gramofon.htm e V l ' - ' Kiadja: 34 Amfisz Kft. Tim H agans

Iványi Margó Felelős kiadó

1025 Budapest Grencsó Kollektíva Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782 A március a természetben az újjászületés, a hazai kulturális életben pedig vitathatat­ lanul a fesztiválok hónapja. A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeivel - közvet­ Terjeszti: lenül vagy áttételesen - több írásunkban is foglalkozunk; akárcsak a jazz világának fesztiváljellegű rendezvényeivel: az In Line együttes muzsikusai, illetve egy kecske­ a Hírker Rt., az NHE, méti alapítvány világsztárokat is Magyarországra csábító projektjeivel. A tavaszi A hónap interjúja: Paul McCartney 2 a Kiadói Lapterjesztő Kft., fesztivál záróakkordja lesz a Solti György emlékét idéző hangverseny, egy nappal te­ Kiadói panoráma: Decca 5 és alternatív terjesztők metése után, március 29-én, a Budapest Kongresszusi Központban. A XX. századi előadó-művészet kimagasló képviselője, Solti György alakját és egyéniségét a közel­ Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia XII. 8 jövőben magyarul is megjelenő memoárkötetén alapuló írásunkkal idézzük fel. Terjesztésszervezés: Antológia: Brahms: A hónap interjújában a világ egyik legnépszerűbb és legünnepeltebb muzsikusa, a Variációk egy Haydn-témára 10 Beades zeneszerzője, Paul McCartney nyilatkozik, aki az utóbbi időben egyre gyak­ MediaTrade Bt. rabban foglalkozik klasszikus zenével, és Standing Stone című, monumentális szim­ Solti György emlékezete 12 Tel./fax: 342-2362 fonikus művét a közelmúltban mutatták be. Állandó rovataink (Kiadói panoráma, Kritika: Klasszikus 15 Kis magyar gramofonológia, Antológia, Budapest Music Center, Forrás-estek, Bu­ Beszélgetés Zoller Attilával (1996) 26 Nyomtatás: dapesti Fesztiválzenekar) mellett ezúttal is bőséges terjedelemben foglalkozunk a klasszikus zene, a jazz és az igényes könnyűzene lemezújdonságaival, hiszen az imp­ Kritika: jazz 28 Athenaeum Nyomda Rt. resszumban is szereplő, első látásra talán fellengzősnek tűnő megjelölést - The Kritika: etno, pop, alternatív 38 Budapest Hungarian CD Review - komolyan gondoljuk: a Gramofon továbbra is az egyet­ len hanglemez-szaklap Magyarországon. A Budapest Music Center a Gramofonban 41 Felelős vezető: Retkes Attila főszerkesztő A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ajánlata 42 Dr. Garáné Bardóczy Irén Bősze Ádám lapigazgató az Igazgatóság elnöke A Gramofon következő száma április 15-én, szerdán jelenik meg. Forrás-estek a Gramofonban 44 A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 45

Hírek 47

MÁRCIUS 1 n t e r j ú

A ___h-.Q-ja.-cL. 43___ interjúja

éhány hónapja mutatták be Paul M cCartney második szimfonikus művét, amely a Standing Stone címet viseli. A premiert a Royal Albert Hallban tartották, a Londoni Szimfonikus Zenekart Lawrence Foster dirigálta. A mű apropóját az EM I lemeztársaság fennállá­ sának századik évfordulója szolgáltatta, de Na szerző a felkérést már négy évvel a cente­ nárium előtt megkapta. A Beatles-jelenség ma már korszakos jelentőségűnek szám ít a könnyűzene, egyáltalán a zene fogalmá­ nak értelmezésében. McCartney azonban számtalan sláger szerzője, nyughatatlan

örökifú, és ilyen értelemben igazi művész­ Fotó: promóció egyéniség, aki újra meg újra megjelenik a zenei piacon, egyre magasabb igényeket ál­ lítva maga elé. Szerteágazó zenei ambí­ cióiról és kompozíciós technikájának mű­ „ A kelta gyökerektől helytitkairól vallott abban az interjúban, amely magyar nyelven csak a Gramofon­ ban olvasható. a szerelemhimnuszig

0 Hogyan talált rá a mű sajátos címére? ményhez, bár én inkább kerülöm a konkrét műfaji lázadásnak számított, a lázadás pedig máig ben­ Paul McCartney: Az EMI felkérésének ele­ megjelölést. Ezeket a hatalmas köveket rengeteg mF nem van, hiszen most is olyasmihez nyúlok, amihez get téve olyan szimbólumot kerestem, ami az idővel tosz és titok lengi körül, és ez persze rögtön megmoz­ nem kaptam előzetes képzést, sosem részesültem ka szembeni ellenállást, és így végeredményben a hal­ gatja az ember fantáziáját, engem mégis alapvető­ molyán zenetanulmányokban. De mégis számunkra hatatlanságot fejezi ki. Ennek tökéletesen megfelelni en lírai hangvételre sarkallt. Belefogtam egy versbe, a zenélés a kezdetek kezdetén egyet jelentett a korlá­ látszottak azok az obeliszkek, amelyek Franciaor­ minden nap írtam egykét sort, amíg el nem jutottam tok áttörésével. Másrészt ez a fajta lázadás a kon­ szágtól Skóciáig sok helyen állnak emberemlékezet húsz oldalig, úgyhogy elég epikus méreteket öltött a venciók ellen teljesen új szellemi kapacitásokat sza­ óta. Persze a felkérés nyomán nem bérmunkát végez­ szöveg. Beszéltem egy newcastle-i költőbarátommal, badíthat fel, ami az eredetiség kulcsa lehet. A korlá­ tem; amúgy is kerestem az alkalmat, amelyhez ismét Tom Pickarddal, tanácsokat adott, hogyan lehetne fe tok mögött sokkal érdekesebb dolgokat lehet felfe­ nagyzenekari művet komponálhatok. Az elsőt, a LP szesebbé szerkeszteni a verset, és végül a CD borító­ dezni. verpool Oratóriumot a Liverpooli Filharmonikusok ján is megjelent. Szükségem volt a szövegre, hiszen # Hogyan tudta kamatoztatni a Beatles zeneszerző­ ] 50. évfordulója alkalmából szereztem, és akkor va­ egy verbalizált történet mindig jó alap a gondolatok iéként nyert tapasztalatokat a nagyzenekari mű­ lami olyan területre tévedtem, ahova minél előbb zenei kifejezéséhez. Persze világos, hogy egy zene vek komponálása során? vissza akartam jutni. Ezért amikor nem sokkal később akkor él, ha önmagától is életre kel, és ilyen értelem­ M c C a c to c y : Azt kell mondjam, hogy sehogy. megkaptam az EMI ajánlatát, rögtön belevetettem ben a Standing Stone is határozottan független a A nagyszabású darabok komponálásával az volt a magam a munkába. Persze az is csábított, hogy vég mellékelt verstől. legfőbb bajom, hogy ezeket sokkal nehezebb lekoP re nem én állok ki a színpadra, hanem a közönség O Ennek a versnek a végén szerepel egy fekelerigó, tázni, és több nehézséget okoz a partitúrák olvasása soraiban ülve hallgathatom végig azt, amin több amelyik a Szeretet után kutat, mert a szeretet a vF is. Az egyszerűbb dalok kottáival nincs gond, de évig dolgoztam. Nagyon jó érzés rábízni a darabot lágegyetem legősibb titka, és egyébként a legiz­ nem is ez az, ami a tanulás szempontjából valaha is a zenekarra, a karmesterre, a szólistákra. galmasabb is. Ez a kettő talán a legjellegzete­ érdekelt. A Beatles idején a zenekarban egyáltalán % Műfajilag elég nehezen besorolhatóak ezek a sebb motívum, amelyeket megőrzött a Beatles vP nem volt szükség kottára, hacsak nem használtunk darabok, mégis a négy tételt látva a felületes lógóból. Miért változtatott műfajt, ha a mondanP kamaravonósokat; a szólamokat megbeszéltük, és a szemlélő szimfóniára gondol... valója alapjaiban most is változatlan? rock and roll az egésznek a vázát szolgáltatta. N a M c C a r tn e y : Egy szimfónia általában nem M c C a r t n e y Minél idősebb vagyok, annál gyón sokan gondolják úgy, hogy ezeket a számokat olyan, hogy az ember szavakkal összefoglalhassa fontosabbnak érzem a szerelem és a szeretet meg­ előre lejegyeztük, kottapapírra vetettük. Az igazság annak mondanivalóját, a Standing Stone viszont kife­ zenésítését. Ez minden témánál jobban foglalkoztat az, hogy nem is annyira a kottafejek jegyezgetése jezetten egy elmesélhető történetre épül, így köze­ és szerintem manapság időszerűbb, mint valaha. az igazán nehéz feladat, hanem az invenció megra lebb áll a klasszikus értelemben vett szimfonikus költe­ Amikor a Beatles kezdett ezzel foglalkozni, akkor ez gadása és a kidolgozás, tehát a hangszerelés, a riF

2 1998. MÁRCIUS GRAffffMI n t e r j ú A MC AR mika felépítése, ez jelent igazi kihívást. Olyan sokol­ Könnyebb a váltás abban az időszakaszban, egyszer csak rádöbbentem, hogy saját gyökereim dalú ez a feladat, mint fejben kidolgozni egy re­ amikor a klasszikus és a könnyűzene közeledik után kutatok, hiszen az elődeim liverpooli írek. gényt, úgy, hogy egy kis papírcetlit sem használhatsz egymáshoz? Anyám tizenegy évesen jött át Írországból. Persze ez a gondolataid rögzítésére. Persze ez sem lehetetlen, M cC artney: Lehet, hogy éppen ez az oka an­ jó kifogás volt arra is, hogy miért vagyok rossz kotta tudjuk, hogy Athéné módjára pattantak ki zseniális nak, hogy nekem minden fajta zene hallgatása és író és -olvasó; hiszen a kelták sem írtak le semmit. írók elméjéből igazán nagy regények. Nos, nekem is komponálása ugyanolyan impulzust jelent. Világos, 0 A zenemű negyedik, befejező részében van egy voltak nagyszabású elképzeléseim, és a mesterség­ hogy egy ritmusos rock and roll természeténél fogva rész, amit ön szerelmesdalnak nevezett. Hogyan beli hiányaimat a számítógép pótolta. energikusabb műfaj, mint egy lassúbb, balladisztikus került a régi idők muzsikája egy vadonatúj darab # Ez azért érdekes, mert az ön slágerei a mai szá­ szám, mégis mindkettő ugyanúgy képes magával ra­ legvégére? mítógépes hullámok közepette is a hagyományos gadni az embert. Ilyen tekintetben nem látok határt z e M cCartney: Az ilyen dallamocskákból sok hangszerelés eszközeinél maradtak; a szintetizá­ nei műfajok között, és lehet, hogy ezért vállalkoztam van a fejemben, és a családom „boldogításánál" tor inkább a gitárt engedte előtérbe. ilyen „könnyelműen" zenekari művek szerzésére is. többre nem is tartom őket. Évekbe tellett, míg egyálta M cCartney: Igen, ilyen tekintetben valóban Másrészt ki akartam adni egy rock and roll albumot Ián felmerült bennem, hogy néhányat közülük leje­ „vaskalaposnak" számítok. A barátaim azonban is, a Flaming Píe-t, még abban az évben, amikor a gyezzek. A dallam, ami a Standing Stone negyedik erősködtek, hogy a számítógép nemcsak elektronikus Standing Stone elkészült. Világosan meg akartam mu­ részében felbukkan, szintén nagyon régóta bennem effektek kikeverésére alkalmas, hanem a komponá­ tatni az embereknek, hogy semmiképpen sem fogom motoszkál, és olyan élményekre emlékeztet, amelye­ lásban és a kottaírásban is tud segíteni. Persze elein­ az egyik zenei műfajt feladni, hogy utána rögtön egy ket az életem meghatározó mozzanatainak érzek. El­ te hiába lelkesítettek, fogalmam sem volt, hogyan másikba kezdjek. A Beatlesszel is szívesen játszottunk kezdtem szavakat írni hozzá, miközben úgy gondol­ nyúljak a géphez, még egy stúdiótechnikus is felsült, Bachot, és az is annyira megragadott, hogy sosem tam, ez egy nagyon-nagyon egyszerű, őszinte szerek pedig ő hozzám képest műszaki zseni, ami persze merült fel bennem, hogy kizárólag az egyik utat sza­ mesdal lesz, és nem akarok egyetlen bonyolult szót nem nehéz, mert én aztán reménytelen eset vagyok. bad folytatnunk. Most kifejezetten szeretném mindket­ sem, csak hagyom őket feltörni. Néha ugyan kísértés­ Azért nagy nehezen megismerkedtünk a szerkezettel, tőt ugyanolyan szinten művelni. be estem, hogy bonyolítanom kéne egy kicsit, össze­ le tudtam játszani a melódiát a klaviatúrán, amit az­ # Hogyan kapcsolódik a legújabb opus szelleme tettebb képeket kellene keresnem, művészieskedés­ tán visszahallgattunk különböző hangszínekkel, vonó­ az ön kelta gyökereihez? ből, de végül tudtam, hogy nem szabad. Az egyik sokkal, oboával, trombitával... Egyszóval úgy kezd­ M cC a r tn e y : Mindig címhez kötöttem a zenéi­ próbán meghallgattam a kórust, és biztos voltam tem hangszerelni, mintha egy soksávos felvételt hall­ met; ha szerencsém volt, sikerült elkapni valami szel­ benne, hogy működni fog, méghozzá a legvégén. gatnék szólamonként, lassanként kialakítva a lemes címet. Eight Days A Week, ez jó, ebben ben­ Hetvenkét percnyi zenekari muzsika után egy őszinte megfelelő arányokat. ne van a szám egész mondanivalója. A Standing „lőve song" eléggé erőteljes, akár sokkoló hatású le­ 0 Most, hogy a második zenekari művét is bemutat­ Stone esetében is nyilvánvaló a kelta motívum, ezzel het. Nagyon jó érzés, hogy egy szerelmesdal is ér­ ták, az ön nyilatkozata alapján is azt gondolhat­ egyfajta ívet akartam megrajzolni a régi korok és het el ilyen hatást. így aztán sajátságoson kiemelt h e nánk, hogy könnyűzenével nem foglalkozik töb­ napjaink között. A címet megemlítettem Ginsbergnek, lyet kapott mindaz, ami a legkeresetlenebb eszkö­ bé. Ezzel párhuzamosan Sarah Brightman az amerikai költőnek; neki nagyon tetszett, és ez elég zökkel tükrözi sokirányú érdeklődésemet. Freddy Mercury dalait is felveszi a repertoárjába, is volt ahhoz, hogy emellett döntsék. A következő lé­ Fordította: H. Magyar Koméi és Vanessa M ae Vivaldit játszik technoritmusra. pésben beleástam magam ősi kelta legendákba, és Köszönjük Rákosi Péter (EMI-Quint) segítségét Fotók: EMI Classics -Fotók: EMI David Modell

CMtflMfBM 1 998. MÁRCIUS 3 BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

CSEH FILHARMONIKUS ZENEKAR GWYNETH JONES/Turandot VLADIMIR VÁLEK GABRIELE MARIA RONGE/Salome ERNESTO GRISALES/Aida, A trubadúr

I MUSICI Dl ROMA KOCSIS ZOLTÁN JA N D Ó JEN Ő NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR KRAUSZ ADRIENNE FISCHER ÁDÁM/KOCSIS ZOLTÁN BOGÁNYI GERGELY

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR/FISCHER IVÁN AMADINDA ÜTÖEGYÜTTES INTERMODULÁCIÓ KAMARAEGYÜTTES A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ UMZE KAMARAEGYÜTTES SZIMFONIKUS ZENEKARA NUREYEV BALETTVERSENY PAUL CAPOLONGO/VÁSÁRY TAMÁS LIMÓN TÁNCEGYÜTTES KREML BALETT LISZT FERENC KAMARAZENEKAR BALLETT JAZZ ART DE PARIS HELMUTH RILLING KELETI TÁNCVIHAR MUSICA ANTIQUA-SOROZAT TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ ÉS KIRAKODÓVÁSÁR MUSICA SACRA-SOROZAT OPERETTFESZTIVÁL GOLDEN GATE QUARTET INTERB ALETT ECM-BMC FESZTIVÁL 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR ARANYZSIRÁF-GÁLA AZ 1848/49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

150. ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEI RIPPL-RÓNAIJÓZSEF-KIÁLLÍTÁS WORLD PRESS PHOTO ’97 MAXIM VENGEROV GALLERY BY NIGHT SZERGEJ STADLER LEILA JOSEFOW ICZ TOVÁBBI NYOLC MAGYAR FESZTIVÁLVÁROS ESEMÉNYEI 1998. március 13—29.

A Tavaszi Fesztivál rendezője a Budapesti Fesztiválközpont Kht. 1081 Budapest, Rákóczi út 65. Telefon: 133-2337 Ügyvezető igazgató: Zim ányi Zsófia Napi információ: Telewestel, 06-60-55-44-33 A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL ’98 MECÉNÁSA A TISZAI VEGYI KOMBINÁT RT. O I a d o I panorama

DECCfl

KYUNG WHA CHUNG

Vajon mit is takar e különös elneve­ zés? A cég alapítójának neve volna, ™ ' netán egy furcsa rövidítés? Még mi­ előtt bárki a legkülönfélébb magánteóriáit vázolná a misztikus névszó eredetét illetően, álljon itt a lemez­ kiadó „saját kezű” megfejtése: eszerint a cég elődjé­ nek számító, és eredetét egészen 1832-ig visszaveze­ tő, hangszerek, lemezek és beszélőgépek kereskedel­ mével foglalkozó angliai Barnett Sámuel and Sons Ltd. 1914-ben dobta piacra a világ első hordozható gramofonját, és azt a különleges masinát keresztelte el Deccának. A nevezetes eseményt a Daily Mail címlapján közölt illusztrációval is megörökítették az utókornak. A rajzon egy kedves fiatal hölgy visz egy gramofont, s mellette a szlogen: „a zene mindig vele tömegeknek, mondván: „Máris kész - a Decca-le- hangfelvételvezető mérnökkel, Arthur Haddyvel van, bárhová is megy". A készülék aztán az első világ­ mez!” (Now Ready - The Decca Record). A kiváló együtt, és ezzel egyértelműen vezető pozícióra tesz­ háborúban egészen fantasztikus karriert futott be: a üzletpolitikának köszönhetően a cég fokozatosan nek szert a szigetország lemeziparában. brit szárazföldi és tengeri hadsereg tömegesen vá­ erősödhetett, 1931-ben például már meg tudta vásá­ Haddy egyébként később a haditechnikában is kor­ sárolta katonáinak. Állítólag több mint százezer da­ rolni a német Polydor márka klasszikus lemezeinek szakosat alkot, és találmányát a második világháború rabra volt vevő a sereg, ami az akkori sorozatrende­ Nagy-Britanniára szóló eladási jogait is. Ezt köve­ európai csatáinak befejezését követően, 1945 júliu­ lések nagyságát tekintve szenzációszámba ment. Bár tően az angol kiadó a tengerentúlra kacsint, kiter­ sában a hanglemezipar számára is „felszabadítják”: a kikapcsolódást jelentő muzsikát árasztó gramofo­ jeszti csápjait Amerikára, így azután a Decca histó­ megalkotja ugyanis az úgynevezett „ffrr” hangfelvé­ nok is sokáig fennmaradtak, a Decca név azonban riájának következő emlékezetes dátuma nem véletle­ teli eljárást, amelynek segítségével sikerül a szövetsé­ még tovább... nül New York-i keltezésű: az Egyesült Államokban ges haderőknek hang alapján megkülönböztetni sa­ A máig tartó történet következő érdemleges epizód­ megalakul a Decca Records Inc., hogy aztán rövide­ ját tengeralattjáróikat a németekétől. 1950-ben ruk­ jaként, idén éppen hetven éve, 1928 szeptemberé­ sen újabb technikai újdonsággal ámítsák el a gépi ze­ kol elő a Decca a világ „első és kizárólag ffrr-techni- ben Edward Lewis megalapította a Decca Gramo­ ne iránt rajongókat. Angliában elsőként piacra dob­ kával készült mikrobarázdás lemezével”, majd alig phone Co. Ltd-et, majd 1929. július 1-jén újabb ak­ ják a hordozható rádió-gramofont, majd azzal hívják nyolc esztendő múltán kihozzák első sztereó lemezü­ cióval hívta fel magára a figyelmet, amikor megje­ fel magukra a figyelmet, hogy 1937-ben felvásárol­ ket („ffss”) is. Miközben egyre nagyobb számban je­ lent percenként 78-as fordulatszámú, a maga korá­ ják a Rex-, Vocalion- és Panachord-lemezeket gyártó lentkezik a cég népszerű előadók slágereivel, a kiadó ban szintén szenzációs lemezeivel. Ezeket természe­ és árusító konkurens Crystalate céget, a hozzá tarto­ klasszikusrészlege sem tétlenkedik: igyekszik a hang­ tesen ugyancsak hatásos hirdetési akcióval tálalta a zó stúdiókkal, sőt az ott munkálkodó, jó képességű versenyélet sztárjait magához láncolni. Elsők között

GRAMVBN 1 99 8. MÁRCIUS 5 Riadói panoráma

DER MEISTER­ DIRIGENT

köt - egészen a mester haláláig tartó - exkluzív szerződést például Sir Georg Soltival, de Zubin Mehta, Dame Joan Sutherland szop­ ráncsillag, és a nem csak neki köszönhetően el­ ismertséghez jutó férj, Richard Bonynge kar­ mester; továbbá Bécs és Chicago legendás nagyzenekarai, a pianista Vladimir Ashkenazy és Sir Clifford Curzon, továbbá Luciano Pavarotti is ott található a Decca gyakorta fog­ lalkoztatott művészei között. Sir Solti a kiadóval kötött, több mint öt évtize­ den át tartó „házassága” révén valóban a kiadó -művész hűség nagyszerű példája. Grandiózus lemezsorozatok születtek az 1947-ben megkö­ tött frigyből; elég például az immáron több mint három évtizede, 1966-ban megünnepelt Ring-ciklust említeni a Bécsi Filharmoniku­ sokkal, és rangos szólistákkal... De egy másik nagyszerű magyar származású dirigens, Doráti Antal is beírta nevét a Decca aranykönyvébe; mindenekelőtt az 1972-ben befejezett, a Phil- harmonia Hungarica zenekar közreműködésé­ vel készült, komplett Haydn-szimfónia-soro- zattal, hiszen pár év alatt ebből a ciklusból több mint egymillió lemezt adtak el a világon. A technikai fejlődéssel nemcsak lépést tartó, de azt tulajdonképpen diktálni is képes Decca 1979-ben előrukkol első digitális felvételével: a dupla albumon a bécsiek ünnepi újévi kon­ certje hallható, az ugyancsak legendás egykori koncertmesterrel, Willi Boskovskyval. 1980 viszont szomorúan indul, hiszen több mint ötven esztendei irányítás ér véget az idő­ közben lovaggá ütött alapító, Sir Edward Lewis halálával, majd februárban egy más vo­ natkozású totális változás következik be a cég életében, amikor is a The Decca Record Co. Ltd. a PolyGram-csoport része lesz. A sztárlis­ ta eközben olyan nagyságokkal bővül, mint a Royal Concertgebouw zenekar - élén Riccardo

6 1998. MÁRCIUS CRAfffflN 4 ▼ i a d ó i panorama

DECCfl

MAHLER DECCfl SYMPHONY NO. Schubert

T he I m p r o m p t u s M o m e n t s m u sic a u x András Schiff

Royal Concertgebouw Orchestra Riccardo Chailly

Chaillyvel a fiatal énekes világsztár Cecilia Bartoli, Reneé Fleming, Angela Gheorghiu, Barbara Bonney, Roberto Alagna, Bryn Terfel... És ha már az énekesekről esik szó: a Decca legújabb kori történetének lapjaira kí­ vánkozik még egy dátum, 1990. július 7. is: az DECCfl azóta hihetetlen popularitást elérő három te­ nor ugyanis ekkor adott először közös hang­ versenyt a római Caracalla Therme szabadtéri PAVAROTTI színpadán. A koncertet lemezre, sőt videóra is SUTHERLAND vette a kiadó, és a mai napig több mint 12 mil­ lió felvételt értékesítettek belőlük. Pavarotti is NUCCI afféle „házi művész” ma a Deccánál, hiszen itt BURCHULADZE gondozzák a tenorsztár hatalmas érdeklődés közepette megtartott modenai koncertjeit is, amelyek felvételi és terjesztési jogai is az angol BONYNGE kiadót illetik. ORCHESTRA AND CHORUS OF A 1997 óta Roger Lewis irányításával működő WELSH NATIONAL OPERA Decca egy másik, ugyancsak különlegességnek számító vállalkozása az Entartete Musik elneve­ zésű sorozat, amelynek keretében a náci Né­ metország által feketelistára tett és üldözött komponisták - Berthold Goldschmidt, Ignace Strasfogel és mások - darabjai szólalnak meg. Folyamatos érdeklődés kíséri a cég Classic Sound-sorozatát is, amelynek keretében régi LP-kiadványokat varázsolnak át a mai hallga­ Mivel a kiadó klasszikus CD-i valójában három hogy még annak előtte elsőként szerepeltette leme­ tók igényeinek megfelelően: van, amelyiken címke alatt jelennek meg, illik szót ejteni az Argó­ zen Dame Janet Bakert, Alfred Déliért és Sir Colin Rosztropovics Brittennel együtt hallható, egy ról, illetve a L’Oiseau-Lyre-ről is. Már öt éve műkö­ Davist. Később megint mással hívta fel magára a fi­ másikon Sir Clifford Curzon játszik Mozart- dött az Argó, amikor 1957-ben a Decca megvásá­ gyelmet a L’Oiseau-Lyre: Purcell színpadi művei versenyműveket, és a korán elhunyt magyar rolta, és ugyan jó ideig még autonóm részlegként mellett Maxwell Davies, Henze, sőt Sosztakovics karmester, Kertész István vezényel... Számunk­ folytathatta tevékenységét, 1980-ban megtörtént a kompozícióit is „felvállalta”, majd a hetvenes évek­ ra mindenesetre különleges öröm, hogy a nagy teljes beolvasztás. Az „őskorban”, még a St. Martin- ben a részleg Florilegium nevű sorozata ment szen­ dirigenslegenda, Solti György lemezei mellett in-the Fields remek zenekarával és Sir Neville zációszámba, amelyen a középkortól a romantikáig rendszeresen feltűnnek az angol kiadónál más Marrinerrel, valamint a Sir Roger Norrington által terjedő muzsika szólalt meg, korabeli hangszereken. magyar művészek is. Schiff András például, dirigált Schütz Kórussal is lemezeket „gyártó” Argó Azóta mindenekelőtt komplett sorozatai - Mozart, akinek Schubert-lemeze nemrég jelent meg, de újabban szinte kizárólag az új klasszikus zenei Beethoven és Haydn szimfóniái, illetve Beethoven már kapható a magyarországi lemezboltokban irányzatoknak és innovatív fiatal művészeknek kí­ zongoraszonátái - keltenek figyelmet a szakértők és a Takács Kvartett tolmácsolásában Bartók hat nál CD-lehetőségeket. Az 1971 óta Decca-tulaj- laikus zenehallgatók körében. vonósnégyese is. donban lévő másik label pedig attól híresük el, Lindner András

GRAMTBN 1998. március 7 Oldal Gábor oldalon egy újabb, alacsonyabb képzettségi és művelt­ hanglemezipar működtetett, s így - közvetve - az ál­ so r o za ta ségi szintről indult közönség jelent meg, amely kevés­ lam is támogatott. Magyarországon a mozgalomnak bé kritikusan fogadta az előadókat; s ehelyett inkább a egyéni arculatot adott Bartha Dénes zenetörténész, „hagyományos” zeneirodalom klasszikus műveivel va­ egyetemi tanár, aki az egykori Bartók Teremben (a ló megismerkedésre koncentrált. Ezen a kettősségen a mai Pesti Színházban) éveken keresztül - az egész 12. Mikrobarázdák, zenélő képeslapok zenei élet irányítói, a minisztériumi káderek és szak­ évadon végighúzódó és nagy érdeklődéssel fogadott - emberek sem tudtak változtatni. Jól példázza ezt a te­ előadás- és koncertsorozatokat tartott Bach, Beetho­ hetetlenséget, hogy az 1959-ben felújítón, munkások ven, Mozart, Bartók és más szerzők életművéről. Ez a 1953 márciusában Sztálin meghalt, s ez mély­ számára rendezett üzemi hangversenyek közönsége koncertforma később országszerte meghonosodott: reható átalakulást indított el a magyar kultu­ szinte kizárólag a régi, zeneakadémiai és operai publi­ 1955-ben például négyszázhúsz ilyen, mikrolemezes rális életben, s ezen belül a hanglemezszakmá­ kumból került ki. Ez a közönség volt az, amely első­ komolyzenei rendezvényt tartottak. Ezek színvonala jóllehet nem mindenhol érte el a Bartha Dénes nevé­ ban is. A változások hamar megmutatkoztak: rendű zenei forrásai közé a hanglemezt is besorolta; bár a háború előtti szintnek megfelelő lemezvásárlásra vel fémjelzett előadások nívóját, de a magyar hangle­ újból érkeztek külföldi előadóművészek Nyu- - különböző okokból - általában nem volt lehetősége. mezkultúra búvópatakként történő továbbélése szem­ gat-Európából. Többek között Zecchi, Moli- Különösen nem a technikai „médiumváltás” idején, pontjából jelentőségük nem volt lebecsülendő. Le­ nari-Pradelli, Scherchen és Goosens vezényelt amely Magyarországon az ötvenes-hatvanas évek for­ mezbemutató koncerteket szervezett szovjet hangle­ dulóján következett be. mezekből a Magyar Könyv Vállalat és néhány más le­ Budapesten, és néhány jeles nyugati hangszeres 1962-től normálbarázdás hanglemezt gyakorlatilag mezkiadó (Etema, Supraphon stb.) budapesti képvi­ művész nevével is találkozhattak a hazai hang­ már nem gyártottak, így a régebbi berendezések - és a selete is. Kiegészítették ezt a lemezgyűjtők otthonában versenylátogatók és lemez vásárlók. hozzájuk kapcsolódó lemezanyag - rohamosan elve­ rendezett házikoncertek. Bizonyára vannak még olyan szítette aktualitását. Sajátos „hiánygazdálkodás” kelet­ olvasók, akik a Grexa Gyula vagy Petrigalla Pál által kezett, amely létrehozta a különös, kizárólag Kelet- rendezett házikoncertekre emlékeznek, azokon részt Kétségtelen, hogy ezek a külföldi vendégművészek nem Európára jellemző koncertformát, az úgynevezett vettek. Ez a mozgalom elősegítette, hogy a zene maga­ a közveden élvonalhoz tartoztak; Karajan, Bruno Wal­ „gramofonos koncertet”. Mivel egyre kevesebben ju­ sabb rendű formái iránt érdeklődő fiatalok közül jó ter, Serkin, Francescatti vagy éppen Szigeti József nem tottak hozzá az új, már csak mikorbarázdás lemezeken néhányan megismerkedhessenek a zeneirodalom jött el Budapestre. A külföldi vendégek súlya, jelentősé­ kiadott nyugat-európai felvételekhez, minden koráb­ olyan klasszikusaival, mint Wagner Nibelung-tetra- ge ugyanakkor összemérhető volt a Kelet-Európából binál jelentősebb különbség alakult ki a magyar- lógiája vagy az újabb zeneirodalom alkotásai, és olyan rendszeresen Magyarországra látogató művészekkel: országi és a nyugati hanglemezpiac és -kultúra között. előadóművészek, akiknek lemezeihez Magyarorszá­ Abendrothtal, Anoszowal, Georgescuval, Oborinnal, Előnyös helyzetbe kerültek azok, akiknek külföldön gon egyébként nem lehetett hozzájutni. Ennek isme- Nyikolajevával, Safiannal és másokkal. A szocialista or­ élő rokonai, ismerősei hajlandók szágok művészei ez idő tájt persze jóval gyakrabban voltak lemezeket küldeni. A ne­ vendégeskedtek Magyarországon, mint a nyugatiak, hézkes, bonyolult vámeljáráson akiknek fellépései emiatt bizonyos mértékben felértéke­ túljutva sokan arra is gondoltak, FOTÓ: PROMÓCIÓ lődtek Igaz, a világnagyságok a kelet-európai régióból hogy „import” lemezeiket értéke­ is ritkán jöttek Budapestre. Ojsztrah például 1947-ben sítik vagy más módon hasznosít­ szerepelt először Magyarországon, s újabb fellépésére ják. A nemzetközi jogszabályok csak hét évvel később került sor, Richter pedig első fel­ ezt ugyan korlátozták, de a korlá­ lépése (1954) után csak átutazóban, rögtönzésszerűen tozás megkerülhető volt azáltal, lépett pódiumra Budapesten. Ők azonban mindig hogy a nyilvános, fizető közönség ugyanolyan megkülönböztetett fogadtatásban részesül­ előtt történő „lemezkoncerteket” tek, mint a legnagyobb nyugatiak. zenei ismeretterjesztés formájába A magyar zenei életben sajátos kettősség alakult ki. Az csomagolták. E sajátos koncert­ egyik oldalon állt a régebbi ízlésvilágú közönség, formának Csehszlovákiában amely biztos érzékkel választotta ki a világ zenei élvo­ dául országos hálózata alakult nalához közel álló művészek produkcióit; míg a másik (Divadlo Hudby), amelyet a cseh

8 1998. MÁRCIUS GRAtWM rétében nem meglepő a neves zenetörténész és kriti­ kus, Várnai Péter panasza, amelyet a hatvanas évek elején, egy cikkében fogalmazott meg: Prokoíjev vagy Sosztakovics újabb műveit hamarabb lehet amerikai művészek előadásában, hanglemezről megismerni Magyarországon, mint hazai koncerten történő elő­ adásból. A világ hanglemezpiacának fejlődése a Magyar Hang­ lemezgyártó Vállalat vezetőit sem hagyta hidegen. A lemezvásárló közönség átrétegződése folytán a ko­ molyzenei kiadványok iránti kereslet visszaesett ugyan, de érdekes módon nem csökkent mélyen az át­ lag alá. Világviszonylatban ugyanis a teljes lemezkia­ dás tíz százaléka volt komolyzenei felvétel; míg Ma­ gyarországon ez idő tájt ez az arány kilenc százalék kö­ rül volt; igaz, ebben már az exportként értékesített le­ A Kodály Zoltán Kultúrotthon (42. számú Építőipari Vállalat) „gramofonkoncertjeinek'' plakátja mezmennyiség is szerepelt. Az M HV rendszeresen ké­ szített felvételeket a Budapesten vendégszereplő kül­ es és ’60-as évek magyar zenekultúrájának hű tükrei, 1959-ben például milliós példányszámban, Kelet- földi vendégművészekkel is, bár csak abban az eset­ pozitív és negatív szempontból egyaránt. Egyeden pél­ Európában elsőként adták ki a Colorvox elnevezésű, ben, ha ezt jogsérelem nélkül megtehette. Érdemes dával világítsuk meg ezt is. Bartók I. zongoraversenye hangos, színes, képes levelezőlapot. A nagy siker hatá­ megemlíteni néhány kiemelkedő kiadványt: Tatjana első magyar felvételének (1958) szólistája Zempléni sára még nyugati cégek is adtak megrendeléseket az Nyikolajeva Bach-műveket, Lev Vlaszenko természe­ Kornél volt; a Magyar Állami Hangversenyzenekart MHV-nak. 1960-ban - ugyancsak Kelet-Európábán tesen Liszt-zongoraversenyeket játszott; de magyar Ferencsik János vezényelte. A felvételen több helyen a elsőként - megkezdődött a színes nyomású, fóliával felvételek készültek Nyikolaj Anoszov, Constantin zenekar - elsőrban a fúvóskar - rendkívül bizonytalan fényezett hanglemeztasakok forgalmazása. Ezek több­ Silvestri, George Georgescu, Francesco Molinari- és pontatlan; ez azonban csak részben írható a zené­ ségén színvonalas ismertetőszövegeket is olvashatott a Pradelli és Hermann Abendroth közreműködésével, s szek számlájára. Bartók művei ugyanis hiába szólaltak vásárló, egy idő után már négy világnyelven. A techni­ ezt a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezeket a fel­ meg világszerte gondosan kialakított, már-már hagyo­ kai fejlődést kiteljesítette a térhatású (sztereofon) fel­ vételeket az M H V már kizárólag mikrobarázdás leme­ mányosnak nevezhető előadási normák alapján, a ma­ vételek rendszeresítése, 1962-től. Érdemes hangsú­ zeken, jó színvonalon hozta forgalomba, kitűnő ma­ gyar muzsikusok számára egyszerűen nem létezett elő­ lyozni, hogy mindez jelentősebb anyagi források be­ gyar művészek felvételeivel együtt. A „tisztán” hazai adási példa és gyakorlat. Az I. zongoraversenyt például vonása nélkül, önerőből, az M HV színvonalas mun­ kiadványok sorából említsük meg példaként legalább 1958-ig mindössze kétszer (!) adták elő Magyarorszá­ katárs-gárdájának köszönhetően valósulhatott meg. néhány kiváló magyar zongoraművész felvételeit: gon: 1928 márciusában a bemutató szólistája a zene­ A hazai hanglemezipar lassú fejlődését a hazai politikai Zempléni Kornél Debussy Prelűdjeinek mindkét so­ szerző volt, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zene­ helyzet változásai sem törték meg; bár az 1956-os for­ rozatát, Antal István Beethoven szonátáit szólaltatta karát Dohnányi Ernő vezényelte; míg 1958-ban, rö­ radalom idején sok hanglemez is áldozatául esett a meg; Gabos Gábor Haydn-, Mozart- és Bartók-mű­ viddel a lemezfelvétel előtt Zempléni koncerten is el­ harci cselekményeknek és az elszabadult indulatok­ veket; Gát József (klavikordon) Bach- és Couperin- játszotta a versenyművet, az ÁHZ-val, Sir Eugene nak. Szemtanúk szerint például Szabolcsi Bence, a kompozíciókat játszott. Ide kívánkozik Bartók két Goosens dirigálásával. Bartók mellett a zeneirodalom mindig nyugodt és kiegyensúlyozott zenetudós való­ zongorára és ütőhangszerekre írt szonátájának első több más, hasonlóan jelentős komponistájának alko­ ságos dührohamot kapott, amikor értesült a Zeneaka­ magyar felvétele is, többek között Sólymos Péter és tásai is hasonló helyzetbe kerültek: koncerten gyakor­ démia és Magyar Rádió zenei dokumentumanyagá­ Petz Ferenc előadásában. latilag egyáltalán nem szerepeltek, s ennek megfele­ nak utcai máglyákon történő elpusztulásáról. „Aki ma Kétségtelen, hogy ezek a hanglemezek ma már el­ lően a lemezfelvételek színvonala is kívánnivalót ha­ könyveket éget, az holnap embereket visz máglyára” - avultnak tekinthető, mono felvételeket tartalmaznak, gyott maga után. mondta. Szerencsére az MHV archívumának anyagait de zenei és dokumentumértékük ma is töreden, s A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, ha némileg el­ nem érte kár ez alkalommal. „mellesleg” 1998-ban hallgatva is élvezhető reproduk­ maradva is, de követte a világ technikai fejlődését; sőt Oldal Gábor ciót nyújtanak; történeti szempontból pedig az 1950- voltak olyan területek is, ahol az élvonalba került. (folytatjukj

GRAMCJM 1 99 8. MÁRCIUS 9 ANTOLÓGIA

XIX. századi romantikus ze­ neszerzők nagy része előszere­ tettel nyúlt vissza régebbi ko­ rok muzsikáihoz. A zeneszerzési módszerekben megjelentek a régi kompozíciós technikák, archai­ kus formák. Más-más jelentést kapott a fuga, az el­ lenpontos szerkesztés etc., mint egykoron. Olyan műveket adtak elő, amelyek már rég a feledés ho­ mályába merültek, a régi zene reneszánszát kezdte élni. A német romantikusok közül leginkább Brahms tanulmányozta a letűnt korok muzsikáit, művészetében jelentős szerepet kapott a formák­ hoz, s a műfajokhoz való kötődés, mely több kor­ társával éles szembenállásra is késztette. A haydni témaválasztás és a variáció műfaja eleve visszate­ kintés jellegű, s ha figyelmesen követjük a partitú­ rát, akkor számos, a tradícióban gyökerező variá­ ciós megoldással találkozhatunk. A Haydn-témára írt variációkat 1873-ban írta Brahms olyan nagy zenekari mű társaságában és közelségében, mint az első szimfónia. Az ihletet Karl Ferdinand Pohl befejezetlen Haydn életrajza adta, amelyet 1870-ben ismert meg. A variációk sikert arattak, még Lipcsében is, ahol nem igazán kedvelték Brahms muzsikáját. 1874-ben a Sim- rock kiadónál jelent meg először ez a mű, de egy évvel azelőn kétzongorás változatban már kapható volt. Mindez elegendő alapot nyújtott ahhoz, hogy ez a rövid terjedelmű zenekari mű népszerű­ vé váljon, olyannyira, hogy koncertpódiumainkon ma is előszeretettel tűzik műsorra. Összehasonlításainkban általában szerepet játszik az előadási idő, amit ebben az esetben nem tartha­ tunk mérvadónak, hiszen a műfajból adódóan majd' mindegyik variációt ismétlések tagolják, a vizsgált felvételeken pedig a karmesterek szabadon Brahms: Variációk egy Haydn-témára egyszerű. Harnoncourt interpretációjában is az, élnek az ismétlések betartásával. Mégis egy, az Berlini Filharmonikusok hiszen annak kell lennie. Az egyszerűség azonban 1930-as évekből származó partitúra bejegyzései vezényel: Nikolaus Harnoncourt termékeny, leginkább akkor, ha tudjuk: minden szerint Toscanini 16 és fél, Dohnányi 17 és Teldec-Warner bonyolultság és színesség ebből a szimplicitásból Furtwängler 18 perc alatt játszotta hangversenyen születik és táplálkozik. Számomra leginkább a ezt a művet, 1937-ben. Nagyon kevés olyan elő­ Harnoncourt Brahms összes szimfóniáját játszot­ VII. variáció tetszett. A lap elején álló grazioso adással találkozhatunk, amely figyelembe veszi ta lemezre a tavalyi év folyamán, s ebben a gyűjte­ utasítás ebben az előadásban érvényesül legin­ Brahms hiheteden ragaszkodását a korábbi zenei ményben kaptak helyet a Haydn-variációk is. kább: áttetsző, szinte a barokkot idéző hangulat, világhoz, hiszen sok karmester elsődlegesen ro­ Míg a lemezen felhangzó szimfóniák csak részben melyben csak elvétve találjuk meg a romantika mantikus kompozícióként kezeli ezt a művet. nyújtanak maradandó zenei élményt, addig a va­ forró levegőjét. Ezen alkotás esetében azonban egészen másról van riációk kárpótolnak minket minden más gyenge­ szó, a klasszika s a romantika olyan szintéziséről, ségért. Élő felvételről van szó, ami még inkább Brahms: Variációk egy Haydn-témára mely a klasszikus forma és a romantikus megfogal­ emeli a CD szintjét, értékét. Harnoncourt nem Philadelphia Orchestra mazásmód összeéréséből adódik. véletlenül közelít jól ehhez a sorozathoz: a régi ze­ vezényel: Ormándy Jenő Az alább vizsgált felvételek közül két olyan pro­ nét ismerő dirigensként pontosan látja a XIX. szá­ RCA Victor Silver Seal - BMG dukciót emelnék ki elsősorban, amely megfelel a zadi vágyódást a „tiszta” zene iránt, s érzi a klasszi­ fent említett „követelményeknek”, s a mai kor ka és a romantika, e két egymástól teljesen külön­ Ormándy Jenő felvétele leginkább hangszínei­ technikai igényeinek. böző kor brahmsi együttélését. A bevezető téma ben kelt feltűnést, hiszen az egyes tételek nem

10 1998. március 6R!\N€BN n t o l ó g a

tempójukban, hanem színeikben különülnek Brahms: Variációk egy Haydn-témára lem, amely tétel megrázó hangerejével még az el egymástól. Érdemes meghallgatni az V. és a Chicagói Szimfonikus Zenekar emlékét is elsöpri azoknak az „élményeknek” és VI. variációt (mindkettőnél Vivace megjelölés vezényel: Daniel Barenboim gondolatoknak, amelyek a mű addigi részében szerepel), melyek ugyan hangszerelésükben Erato-Warner születhettek. jelentősen különböznek egymástól, mégis az előbbi vidám, majdhogynem farsangi, a másik Daniel Barenboim produkciója szöges ellentétben Brahms: Variációk egy Haydn-témára pedig harcos hangulatot közvetít. Sajnos áll a Furtwanglerével: a zongorista-karmester hi­ The London Classical Players Nikolaus Harnoncourt és Ormándy Jenő le­ bája, hogy minden variációban valami újat akar. vezényel: Roger Norrington mezét csak tisztes távolságból követik a töb­ Néhány tétel ezáltal önmaga karikatúrájává válik. EMI Classics biek, legyenek azok Bernsteinek vagy Furt- A Finale azonban egyedülálló élménnyel ajándé­ wänglerek. koz meg minket, a ritmikailag is változatos tétel Roger Norrington ezen lemezén Brahms első szim­ összefogottan és ihletetten szólal meg Barenboim fóniája is szerepel, a variációkhoz hasonló, szinte Brahms: Variációk egy Haydn-témára irányításában, olyan költőiséggel, mely a végén már nevettető előadásban. Az utóbbi években is Bécsi Filharmonikusok fergeteges viharral zárja le Brahms variációinak egyre népszerűsödő régizenei mozgalom hullámait vezényel: Leonard Bernstein csodálatos sorozatát. meglovagolva Norrington lassan elérkezik a husza­ Deutsche Grammophon - PolyGram dik századi kompozíciókhoz, s ha a lemezkiadás ily Brahms: Variációk egy Haydn-témára mértékben fejlődik, akkor talán még azt is megér­ Élő felvétel, amelyet ugyan néhol hamis hangok Londoni Filharmonikusok hetjük, hogy egy szép napon Bartók Concertóját, tesznek kevésbé értékessé, mégis egészében vezényel: Wolfgang Sawallisch vagy netán Kurtág-műveket is hallhatunk bélhúro­ kiegyensúlyozottságot, nyugalmat áraszt. Bern­ EMI kon, „korhű” hangszerekkel. Félreértés ne essék, stein az egyetlen, aki különösebb romantikus nem a régizenészek forradalmi meglátásaival sze­ „feszültség” nélkül ábrázolja Brahms Haydnról Az EMI által forgalmazott reprezentatív Brahms- retnék szembeszállni, és az általánosítás is messze alkotott képét. Ez azonban nem kelti a mo­ szimfónia-összkiadás egyik „helykitöltő” alkotása áll tőlem, mégis felvetődik a kérdés: ha egy Nor­ notonitás érzetét, inkább visszakanyarodik a Haydn-variációk, mely ebben a megfogalmazás­ rington, vagy hozzá hasonló dirigens, aki(k)nek ahhoz a klasszikus elgondoláshoz, miszerint a ban a vaskos gyűjteményhez igencsak illik. Való­ zenei érzéke felől is erős kétségeim vannak, olyan variáció alapvetően szórakoztató jellegű, s a ban, Sawallisch produkciója szinte minden taktu­ alkotást választ ki magának, amelynek nem sokkal zeneszerző fantáziájának mércéje. sában vaskos és nehezen mozgó. Számos esetben a szerző halála után már felvételekkel dokumentál­ nélkülözi a könnyedséget, a szólamok sokszor el­ ható hanganyaga van, miért kell, egyébként ze­ Brahms: Variációk egy Haydn-témára bújnak a nagy romantikus félhomályban. A ter­ neieden újításokkal előállnia?! H a pedig koncep­ Bécsi Filharmonikusok mészetesség ezen a felvételen is csak a VII. variá­ ciója nélkülözi a „tudományos” hátteret, akkor vezényel: Wilhelm Furtwängler cióban jelenik meg, egyébként mindent elönt az a mindez csak üzleti fogásnak tekinthető. EMI Classics zenei „áradás”, amely egy-egy szimfóniában joggal Norrington megfogalmazásában a vizsgált kom ­ jelenhet meg. pozíció bevezető tétele leginkább (a 19. ütemtől) Az 1949-ben készült mono felvétel megítélé­ A most következő két felvétel tartozik azon leme­ egy reneszánsz zenekar hangzásvilágára emlékeztet sem szerint nem tartozik a nagynevű mester zek közé, amelyek meghallgatásra sem érdemesek, minket. A spanyolviaszt többször is feltaláló diri­ legsikeresebb produkciói közé. Hogy a tempó az első igénytelensége, a második pedig bosszantó gens szerencséjére szerepel az első tétel 6-7. ütemé­ lassabb az átlagnál, megszokhattuk. Azt azon­ „újszerűsége” miatt. ben három 'b' trombitahang, amely az eddigi pro­ ban Furtwanglernél sem gondoltuk volna, dukciókban finoman simult a zenekar többi hang­ hogy a majd húsz perces variációsorozat unal­ Brahms: Variációk egy Haydn-témára szeréhez. Norrington azonban jó szimatú nyomo­ masra sikerül. Hallhatólag nincs különösebb Bécsi Szimfonikusok zóként rátalált erre a három bújtatott hangra, s le­ mondanivalója a mesternek erről a gyönyörű vezényel: Günther Herbig rántotta róluk a leplet. Ilyen és ehhez hasonló „öt­ muzsikáról, melyben csak elvétve találhatók Etema - Berlin Classics letet” számtalant találhatunk ezen a felvételen, fel­ meg a romantikára oly jellemző viharos kiro­ sorolásuktól azonban eltekintünk. A régi hangsze­ hanások, nagy ívű tételszerkezetek. Az apróbb Az 1979-ben készült felvétel szerencsére nem lett reken játszóknak sokszor meg kell küzdeniük a momentumokban való gondolkozás nem Furt- népszerű Magyarországon, talán nem is véledenül, kópiák játszási nehézségeivel, s bizony nagynevű wänglernek való. Sajnos mindezek mellett a hiszen a Bécsi Szimfonikus Zenekar - tőlük szo- zenekarok koncertjein is becsúszhat egy-egy hamis lemez hangzási minősége is sokat ront a fel­ kadanul - meglepően fémes hangon játszik. En­ hang a szólókba. A London Classical Players pic- vételen. nek a keménységnek áldozatául esnek olyan téte­ colósa és oboása valószínűleg lelkesedéssel igyek­ Harnoncourt, Ormándy, Bernstein és Furt­ lek, mint a bevezető koráltéma, vagy a már em­ szik pótolni a régi hangszeren való járatlanságot, wängler lemezei után már olyanok következ­ lített egyedülálló szépségű hetedik variáció. noha a lelkesedés helyett ezen a felvételen csak a nek a sorban, amelyeket nem ajánlunk megvé­ Günther Herbig pedig szögletes zenei gondol­ bántóan hamis ütemek (131 - oboa, 337 - picco­ telre, de sajnos olyan is akad, amit még meg­ kodásával asszisztál ehhez a szigorúsághoz. Egye­ lo) maradnak emlékezetesek. hallgatásra sem. dül a Fináléban érvényesül a katonatiszti fegye­ Bősze Ádám

CRAtffW 1 99 8. MÁRCIUS 11 Solti György emlékezete

„Számomra a film elkészítése betelt. Egy lehetőség maradt számára: ha pet ad majd egy ritka csodálatos ember­ 'Soltiról kiváltságot jelentett. Kö­ hivatalos munkafelkérést szerez Ameriká­ ről, aki életünket gazdaggá és szavakkal szönöm önnek a segítséget, ból - sajnos ez sem sikerült. A háború ki nem fejezhetően áldottá tette." Solti amelynek eredményeként visszatérhetett évei Solti számára, ha nem is szenvedé­ életrajzi könyvében igen színesen, jó hu­ szülőföldjére; köszönöm, hogy elkísérte őt sekkel, de nélkülözésekkel teltek, helyze­ morérzékkel beszél - nemcsak magáról, a kis temetőbe, családjának sírjához. tét sohasem érezhette biztonságosnak. hanem kortársairól is. Mozgalmas élete Amikor levetítettem neki a filmet - hat 1942-ben megnyerte a genfi zongoraver­ során számtalan nagy zenésszel találko­ nappal halála előtt - világossá vált előtte senyt, és ez számára több fellépést ho­ zott, vagy dolgozott együtt. De nemcsak is, hogy ez a látogatás azt jelentette: fél zott, zongoraművészként és karmester­ az elragadtatás hangjait hallhatjuk, ha- ! évszázad alatt valóban hazatért. Valerie ként. Bár családja nem lett a holocaust ál­ nem kritikai megjegyzéseket is. Hiszen (Solti felesége) elmondta, hogy e nyári lá­ dozata - édesapja 1943-ban, betegség­ Solti - akárcsak példaképe, Toscanini - a togatás és a film szembesítette őt múltjá­ ben hunyt el -, édesanyját is csak egyet­ tökéletességre törekedett: mindig a műre nak egyes részeivel, és meghozta szá­ len egyszer láthatta, 1947-ben. koncentrált, és semmiféle kompro­ mára a megbékélés érzését" - irta Solti A háború után újra a budapesti Opera­ misszumra nem volt hajlandó. Magánem­ egyik gyermekkori barátjához intézett le­ házban szeretett volna elhelyezkedni, le­ berként azonban közvetlen volt és ked­ velében Peter Maniura, a BBC zenei osz­ velére azonban elutasító választ kapott ves; sérelmeit, múltjának szomorú emlé­ tályának rendezője. Az említett filmet a az akkori igazgatótól, Komáromy Páltól. keit magában tartotta. Karmesterként BBC Solti György 85. születésnapja alkal­ Tóth Aladár igazgatósága alatt Solti már ugyan szigorú volt, de sohasem alázta mából készítette, és a Magyar Televízió is a müncheni opera zenei igazgatója volt. meg zenészeit, mindig harmonikus kap­ vetítette. Ezt követték a frankfurti zenei igazgató­ csolatban volt velük. A feléje irányuló sze- Solti Györgyöt kétszer tanácsolták el szü­ ság évei, majd 1961-től a londoni Covent retetet és tiszteletet minőségi munkával vi­ lőhazájából. Először az 1939-ben hozott Garden Opera zenei vezetése. Angol fe­ szonozta. Élete, hobbija és munkája a zsidótörvény alapján: állami alkalmazott­ lesége - a BBC riportere - és két zene volt. Könyvének nyolcadik fejezeté­ ként nem dolgozhatott tovább az Opera­ leánygyermeke angol állampolgárrá tet­ ben kizárólag a zenéről, egyes zeneszer­ házban, ahol korrepetitor volt. Hirtelen te. 1969-ben lépett be Amerika is az éle­ zőkhöz és zeneművekhez való viszonyá­ munka nélkül találta magát. Magánta­ tébe: a Chicagói Szimfonikusok vezető ról, a karmester izgalmas feladatairól nítás és zongorafellépések következtek; karnagyaként már az egész világ ünne­ szól. A fiatal művészeknek pedig azt üze­ Stockholmban Weiner Leó zongoraverse­ pelte; irányításával sohasem látott fényko­ ni: sohasem szabad feladni. nyét mutatta be, majd Svájcba indult, rát élte a város zenei élete. A felfelé ívelő, Élete a szülőföldön, a kis balatoni falu hogy megkeresse Toscaninit, akivel - sikerekben gazdag életút azonban nem temetőjében, ősei sírjánál visszatért a asszisztenseként - két évvel korábban, kárpótolta teljesen szülőhazája elveszté­ kiinduláshoz. „A szarvas visszatért, Salzburgban sikeresen dolgozott együtt. séért; magyarországi fellépései inkább agancsai már befértek az ajtón, mert Huszonhat éves korában, egy kis bőrönd­ csak vendégszereplések voltak. A ma­ távolléte alatt a kapu magasabbá és del a kezében búcsúzott el szüleitől. Édes­ gyar zenészek és a még élő barátok ra­ szélesebbé vált" - fejezi be könyvét Solti. apja - akit a legkedvesebb, legjószívú'bb gaszkodása azonban egyre gyakoribb Hiszen mindvégig vele voltak fiatalkori embernek tartott - sírva fakadt. „Hogy jut hazalátogatásra ösztönözte élete alko­ élményei, a Zeneakadémián elsajátított, s eszedbe sírni?" - kérdezte a fia. „Nem lá­ nyán. A Zeneakadémia elismerése, a ta­ egy életre szóló tapasztalatai, és Bartók tod, hogy csak ezt a kis bőröndöt viszem nulmányainak színhelyét megörökítő kis zenéje, amely számára az anyanyelvet magammal. Tíz nap múlva itt vagyok!" tábla, a magyar zenekarokkal való talál­ jelentette. Sohasem látta viszont az édesapját, és kozás és két portréfilm, valamint utolsó le­ Solti György hamvai 1998 márciusában nem bocsátotta meg magának, hogy mezfelvétele (magyar művekből, a Buda­ - a mester kívánságának megfelelően - ilyen emelt hangon vett búcsút tőle. Svájc­ pesti Fesztiválzenekarral) szinte előkészí­ Magyarországra kerülnek. Méltó helyet ban találkozott Toscaninivel, aki megígér­ tette végső visszatérését. kapnak Bartók Béla mellett. te, hogy Amerikában elősegíti karrierjét. Solti György 1997. szeptember 5-én, Székely György Másnap levél várta édesanyjától: „Ne Franciaországban váratlanul elhunyt. Ha­ gyere haza!" Kitört a második világhábo­ lála előtt néhány órával fejezte be életraj­ (A cikkben felhasznált idézetek forrása:

rú, Svájcban is megindult a mozgósítás. zi könyvének végső korrekcióját. A könyv Solti on Solti - A Memoir. Chatto And Amerikai vízumra Soltinak nem volt remé­ utószavában felesége és leányai így bú­ Windus, London, 1997. A kötet a közel­ nye: a kvóta magyarok részére ötven évre csúznak tőle: „Reméljük, hogy e mű hű ké­ jövőben magyarul is megjelenik.)

12 1998. MÁRCIUS GUANÓN

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

A MATÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR HÁROM HANGVERSENYE A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLON

MATÁV Szimfonikus Zenekar

MÁRCIUS 14., SZOMBAT, 11.00 - MTA DÍSZTERME

PROKOFJEV: PÉTER ÉS A FARKAS

BRITTEN: VÁLTOZATOK EGY PURCELL-TÉMÁRA VEZÉNYEL: LIGETI ANDRÁS

MÁRCIUS 15-, VASÁRNAP, 15.00 - MTA DÍSZTERME VUKÁN GYÖRGY: CASABLANCA

BERNSTEIN: SZIMFONIKUS TÁNCOK A WEST SIDE STORYBÓL VEZÉNYEL: LIGETI ANDRÁS

MÁRCIUS 16., HÉTFŐ, 19.30 - THÁULA SZÍNHÁZ RAVEL: PAVANE EGY INFÁNSNŐ HALÁLÁRA CHOPIN: F-MOLL ZONGORAVERSENY

BERLIOZ: FANTASZTIKUS SZIMFÓNIA KÖZREMŰKÖDIK: EVA KUPIEC (ZONGORA)

VEZÉNYEL: LIGETI ANDRÁS ^Ölaude Debussy

Prelűdök, Gyermekkuckó

• Philips — PolyGram •

Kocsis új Debussy CD-jén - Baudelaire szavai­ val visszaélve - hangokká lettek az illatok. Az érzetek tudatos egybemosásának, keverésének, a Baudelaire-re oly jellemző technikának idézése persze a Debussy-irodalom egyik kedvelt közhe­ lye. Kocsist hallgatva e közhely igazságát a fül is feltétlenül el kell hogy fogadja. Csodás architek­ túra az, amit Kocsis elénk varázsol. Doux et fluide, olvashatjuk a prelűdök első kötetének X. darabjában (csak a véletlen műve, hogy ez ép­ pen a La Cathedrale engloutie alcímet, progra­ Debussy időérzéke. Nagyon egzakt ritmusírás mot kapta.) Doux: édes, de kényelmes és nyu­ Claude Debussy: egyfelől, az egységes metrum állandó módosítá­ godt is, enyhe, ha tetszik. Lágy, puha, sima. Sze­ T Prelűdök, Gyermekkuckó sa, azaz negligálása másfelől. Nem lett volna Kocsis Zoltán - zongora egyszerűbb ütemvonalak nélkül írni, mint ezt líd és jóságos. íz, mozgás, tapintás és akusztiká­ T Philips - PolyGram ja is van, hiszen csendes értelem ben is használa­ tette bámulatos fantáziáiban C. Ph. E. Bach? tos. Fluide: folyékony. A kettő együtt pedig va­ 3 Korábbi előadások csak megerősítettek ebben lami egészen új minőség, és természetesen hiba az eretnek gondolatomban. Kocsis játéka nagy­ & lenne a pusztán zenei paramétereket kiválaszta­ szerű bizonyíték: ez a paradox helyzet feloldha­

ni a jelentéscsokorból. Kocsis sem ezt teszi, sőt a U tó. Hihetetlen hűség a leírt időtartamokhoz, zenei és nem zenei szerzői instrukciókat nem köszönhető a szolid pedálhasználatnak is (nem csak az adott pillanatban valósítja meg, hanem O hittem, hogy valaha is szolid pedálról fogok be­ kivetíti azokat a két kötet valamennyi darabjára. szélni D ebussy kapcsán), és a tem pók széles Mindig is gyanítottam, hogy Debussy előadói poétikai közegben a hagyományos zenei szavak spektruma. Lesz olyan hallgató, aki több nagy­ utasításait összeírva pontos és jól formulázott - rubato, molto, espressivo, stb. - nem elsősor­ vonalúságot (felületességet?) vár Debussytől, nyelvet kapnánk, nem csak szavak halmazát. ban a hagyomány által telítődnek értelemmel, akiknek ez a spektrum nem elég széles. Ők le­ Egy zenei pillanat édes, puha, szelíd folyékony­ hanem a jövevényszavak által. Fontos leszögez­ het, hogy csalódni foknak. Végezetül a polifoni- ságának hangot adni ott, ahol ez nem nyilván­ ni, hogy Debussy különös utasításai nem ha­ kus szövetről. Ezen a fevételen minden hallat­ való, ám mégis értelmes - azaz egy nyelvi játék­ sonlaton nyugvó, „mintha...” kezdetű instruk­ szik. Gyönyörűen vezetett vonalak, jól artiku­ kal élni - a nyelv birtokbavételéről árulkodik. A ciók, mint az elődök gyakorlatában, hanem lált vertikális rend a szólamok között, komolyan „verbális” vagy poétikai szintről az Elsüllyedt pontos, a hangzás minőségére utaló, csak látszó­ vett szerzői szándék. Az írásmód sok mindenről katedrális talányos utasítása kapcsán már volt lag homályos leírások. Leírás és nem interpretá­ árulkodik. Elsősorban rendről, ami nemcsak alkalmam szólni. Világos, hogy ebben a nyelvi, ció. Azt hiszem, ahány legato ív található a kot­ papíron kell hogy létezzen, hanem hangzania is tában, annyiféle legatót hallunk Kocsistól, mi­ kell. Egy anekdota szerint D ebussy a lelkét is el­ közben mindegyik iskolapéldája lehetne a lega- adta volna egy jó melódiáért. Kocsis játéka meg­ tónak. Ugyanígy sorolhatnám a marcatókat, kérdőjelezi ennek az anekdotának a hitelét. staccatókat és a többit. H a sok-sok év m úlva va­ Ennyi, hosszan kibontott lineáris alakzatnak, laki megkérdezi tőlem, hogy mire emlékszem vagy ha tetszik, melódiának a létezéséről kizárt, legszívesebben erről a CD-ről, biztos a ritmust hogy a mester ne tudott volna. fogom mondani. Mindig talány volt számomra M olnár Szabolcs

J e m a g y a r á z a 1

kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

1 998. MÁRCIUS 1 5 kritika

DECCfl

PAVAROTTI E rnani SUTHERLAND NUCCI • Decca - PolyGram • BURCHULADZE

BONYNGE ORCHESTRA AND CHORUS OF WELSH NATIONAL OPERA A romantikus opera az Ernanival ért delelőre - állítja Julian Budden, az elismert Verdi-kutató. Az 1844-ben bemutatott mű ötödik darabja Ver­ dinek; Meyerbeer négy évvel későbbi naplóbe­ jegyzése szerint: „a legjobb és legdallamosabb”. A gramofon kezdeti korszakából (1902-20) egy se­ reg ária- és együtteslemez tanúskodik az Ernani tartós népszerűségéről Itáliában. A színházakból másutt már kikopott, csak az 1960-as években Muri 1982-es élő Scala-előadásai lemezen (EMI) fellobbanó új Verdi-kultusz emelte vissza. M ára Verdi: Ernani és látványban visszavarázsoltak valamit Victor egy tucat, 1952-72 között készült stúdió- és Vezényel: Richard Bonynge, 1987 H ugo és Verdi 19. századi lobogásából. D om ingo Decca - PolyGram „live” felvétel gyűlt össze. A '80-as években a bu­ m ár 1969-ban is fellépett ott e szerepben, ez dapesti Operaház, a Scala és a M etropolitan is meglátszik s hallatszik a Pavarottiénál erőtelje­ U felújította az operát, az utóbbiak Domingóval és sebb színészi ábrázoláson. Ha Freni nem drámai Pavarottival a középpontban. Ezek kapcsán to­ í > szopránként lesz is halhatatlan, s ha Ghiaurov vábbi három hanglemezt és két videókazettát bo­ már azidőtt is kissé rozsdásan szólt, hangi állapo­ csátottak közre. Egykor Del Monaco, Bergonzi duettino (Ah morir potessi) pianójában hangja tuk, művészetük könnyedén állja az összehason­ és Corelli jelentős sikereket arattak Ernani jelme­ átforrósodik a szenvedélytől, s mindvégig meg­ lítást a fentiekkel. Don Carlo, azaz V. Károly csá­ zében, természetes, hogy szupertenor utódaik nyerő alakot formál az ifjú (szakálltalan!) számki­ szár a IV. felvonásban ellentmond előző indulata­ sem hagyták ki a jó lehetőséget. Az új Decca-ki- vetettből. Vagyis Pavarotti itt még lényegében a inak és ténykedésének, de ezt megbocsátjuk a advány értelme és értéke valóban Pavarotti sze­ régi. Miért pihentette hát a cég a felvételt tíz esz­ szerzőknek, hiszen Bellini és Donizetti édesen replése. 1987-ben még majdnem érintetlenül tendeig elfekvőben? Rövid válaszom: a többiek daloló baritonhőseinek zenei magaslatáról szól őrizte hangjának épségét és szépségét, nemes és miatt! Hiába a vezénylő Bonyage minden tapasz­ hozzánk, akár A puritánok vagy A kegyencnő fiatalos színét. Légzéstechnikája sem hagyta cser­ talata és hitvesi igyekezete, hogy megtámogassa önmagukat legyőző lovagjai. A Scala-estek ékes­ ben, frázisai kellően tágasok, ívei töretlenek; nyo­ nejét, Sutherland - mint egy barátom jellemezte sége e szólamban Renato Bruson, az utolsó kép­ ma sincs a későbbi görcsös igyekezetnek, kény­ -, romokban hevert 1987 májusának e számára viselője annak a királyi dinasztiának, amelynek szeredett trükköknek. Bár Verdi első romantikus szerencsétlen heteiben. Persze, vannak tiszteletet élén Battistini és de Luca ragyogott. Bruson éne­ hősének belépőjében még kissé tartózkodóan parancsoló, felséges romok; a nagy primadonna kes parádéja (még a pálya csúcsán), egymagában közli „titkait” a nagyérdeművel, később büszkén utóbb sokkal jobb formában búcsúzott. Leo rangelsővé teszi az EMI-lemezt. viseli „mellére tűzött” szívét. Az első szerelmes Nucci viszont a nagyság legapróbb jele nélkül Uhrman György vált híres baritonistává. Egyhangú (orrhangú), árnyalatlan éneke sokszor kedvünk szegte, ám olyan minősíthetetlenül amatőr megszólalására, mint itt a Vieni meco kezdetű gyönyörű bel can­ to melódiában, nem emlékszem! A grúz Burcsu- ladze körvonalaiban hatalmas basszusának gyak­ ran nincs fókusza, amint énekének is kevés az ér­ zelmi fedezete; nem véletlenül tűnt el azóta az él­ vonalból. A PolyGram-katalógus másik Ernani-lemezén (Philips, 1981, Hungaroton-produkció) Gardelli mester és a Sass Sylvia-Miller-Lamberti trió iz­ galmasabb Verdi-drámát vitt a mikrofon elé, míg

16 1 998. MÁRCIUS G W V N f f N las s z i k u s

altraud Meier Wagner-felvételei

• RCA Victor — BMC»

Operarészletekből összeállított lemezen ritkán kerü­ lünk ennyire a konkrét drámai történés kellős közepé­ be. Bármelyik operarészletről legyen is szó, a CD fő­ szereplője, Waltraud Meier épp, hogy megszólal, s már érezzük is a szituáció izgalmát. Sieglinde Der Männer Sippe kezdetű elbeszélését lehet lassabban, sejtelmesebben indítani, ám Meier előadásában azon­ nal átéljük Sieglinde félelmét, ahogy hevesebben do­ bog a szíve, mikor újra átéli a félelmetes, megalázó szi­ U szenzibilis lány képét rajzolja meg, mint a legtöbben. tuációt. A csarnokáriában valóban a boldogság kitöré­ Wagner: Tudatosságot és határozottságot hallani ki az ő Elzájá­ sének lehetünk tanúi, az énekszó betold a csarnokot. Tannhäuser - Dich teure Halle, V ból. Érdekes lenne az egész szerepet hallani vele, nem­ A Walkür - Der Männer Sippe, Izolda monológjában még véget sem ért az első sor, A bolygó hollandi - Joho hoe! csak Ortrudét. már a konfliktus hatása alatt vagyunk. C Traft ihr das Schiff, Ahhoz, hogy Waltraud Meier ilyen magas színvo­ Meier mezzoszopránként kezdte, s lassan áttért a drá­ Istenek alkonya - Höre mit Sinn, nalon képes Wagner hősnőit megjeleníteni, a zenei Starke Scheite, mai szoprán szerepkörre. Birtokában vannak a magas­ feltételeken túl még valami hozzájárul. Egy vele va­ ÖJD Lohengrin - Einsam in trüben Tagen, ságok mind, s a hang minden tartományban erős és Parsifal - Grausamer! ló beszélgetésből és néhány interjúból azt szűrtem szép. Ehhez a mélyebb hangoknál különös szín társul, s Fühlst du im Herzen, le, mélyen ismeri az emberi és ezen belül a női létet, Trisztán és Izolda szinte előre örül az ember, amikor tudja, hamarosan cö s Wagner alakjait nem egyszerűen csak elképzeli, - Wie lachend sie mir Lieder singen alászáll majd a dallamvonal. Ritka, hogy ilyen biztos és Waltraud Meier - szoprán hanem előhívja magából a Kundry-részt, a erős magasságai legyenek valakinek, akinek ennyire szé­ A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara Sieglinde-részt, a Senta-részt és így tovább, s alakí­ * Vezényel: Lórin Maazel pek a mélységei. Meier - Boris Christoffhoz hasonlóan, tásaiban nem feltételezésből, találgatásból, utánzás­ RCA Victor - BMG aki a Borisz Godunov mindhárom nagy basszussze­ ból összeálló elképzeléseket konkretizál, hanem repét maga alakította az EMI két felvételén - Izoldáé konkrét élményeket képzel el, azaz alakít jellemző mellett, amit lemezfelvétel is őriz, el tudná énekelni hanem természetes. Persze bizonyosan rengeteg tanulás képpé. Brangäne szólamát is. Persze Wagner művében renge­ is rejlik a háttérben, ennek folyamatából azonban vajmi A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát vezénylő Lórin teg a párbeszéd a két szereplő között, míg Musszorgsz- keveset érezni, csak a végeredményt. Maazel kitűnő partnere Waltraud Meiernek. Nagyon kijnál kevés. Meier nemcsak hangjával felel meg a wag- Meier művészetének sajátossága a veretes német szer­ ritkán készül ilyen több síkon is kiemelkedő lemez. neri muzsika követelményeinek, hanem stílusismereté­ kezetesség zenei téren való jelentkezése. Feszesen és Csak remélni lehet, hogy Waltraud Meierrel számos vel is. Azt a nyelvet beszéli, amit wagnerinek érzünk. szilárdan áll össze Senta balladája, ami egészen ritka, s Wagner-felvétel készül a közeljövőben. Ráadásul az az érzésünk, amit hallunk, nem mívelt, csak akkor valósul meg, ha a hangi adottságok, a tem­ Zay Balázs póválasztás és az átérzés ennyire fedik egymást. A le­ mez minden számára érvényes ez a jelenség, mely a A (M Ű D °jónlata nemzeti sajátosságokkal való bizonyosan nem véletlen egybeesésen túl minden zenére érvényes, és ezen az ál­ talános szinten rámutat a Meier-lemez újabb erényére: ROBERT ILOSFALVY a zene szerves egységére. Nem részletek állnak össze, hanem az egész összetartó ereje hat. E tekintetben Meier megintcsak régi, nagy előadókat idéz fel, hiszen többek között a művek egészének szerves egysége az, Dlfc MESTKKS1NUEK VOS< NÜRNBERG. LOIItWGHír* amiért bizonyos neves régi felvételeket különös at­ moszféra leng körül. 1 A Lohengrinből való részlet azért is különösen érde­ kes, mert Meier nem olyan álmodozó, átlagon felül

GWAM fm 1 9 9 8. MÁRCIUS 1 r i t i k a

XX. századi kontrapunktikus kamarazene gyöngy­ szeme. Kremer itt csupán első az egyenlők közül, mégis kiderül, rögtön az elején, hogy igen jó lemez­ fTut of Russia ről van szó. Schnittke, Lourié, Stravinsky, Másodikként következik a Schnittke-féle happe­ Csajkovszkij művei ning, négy tételben. Hegedűverseny, ám igazi poszt­ m odern alkotás, tele „tudós” utalásokkal, megspé­ kelve a szerző, a szólista, s még néhány muzsikus­ • Teldec - Warner • barát monogramjával. A dedikáció szövegéből kide­ rül, hogy a „megidézettek”: Edison Denissov, Sofia Gubaidulina és Arvo Párt. A dolog természeténél fogva hosszabb melodikus szakaszok, idézetek, ha­ Szimfonikus próza és valódi költészet kettőssége gyományos módon élvezetesre komponált egységek jellemzi Kremer „önéletrajzi sorozatának” legújabb váltakoznak - elidegenítő effektusokkal. darabját. A „szimfonikus próza” találó műfaji meg­ A szerző kérdésfelvetése filozofikus: mi van a csend O ut of Russia jelölés Lourié darabjához, a Nagy Péter cár szere- és a hang között? Szükségszerű e, hogy az aktivitás Schnittke, Lourié, Stravinsky, csenje című kortárszenei közhelyekkel operáló Csajkovszkij művei zenéje legyőzze a csendet? Schnittke és Kremer kö­ „közléshez”, míg az igazi lírát Schnittke negyedik Gidon Kremer - hegedű zös megegyezéssel, a hangfelvétel kedvéért, olyan Philharmonia Zenekar hegedűversenye képviseli a programban. megoldást kerestek, melyből a lemezhallgató szá­ Vezényel: C hristoph Eschenbach Hitvallás ez a lemez, legalábbis a negyedik hegedű- Teldec - Warner mára is kiderül, amit a koncertpódium színielő- verseny, melyet több más szerző darabja egészít ki. adásánal befogadója azonnal megért, hogy a máso­ Mindez a kultúra hajszálgyökereiről szól, arról, zője egy Leningrádban élt orosz, aki viselkedési dik és negyedik tétel „vizuális kadenciája” a hang hogy a zene univerzális világában minden sikernek manírok és kompozíciós módszerek kósza felvillan­ eltűnéséről, s újjászületéséről szól. Gidon Kremer - zeneszerzőinek, előadó-művészinek egyaránt tásával szól az emigráns zeneszerzőről, s ad róla pil­ és hűséges társai (Philharmonia Zenekar) tehát ép­ mély gyökerei vannak. Lelki gyökerei. Népi gyöke­ lanatképet épp abból az időszakból, mikor a már pen a lét (és az esztétika) alapkérdésével kívánják rei. Erről árulkodik a kísérőfuzet montázsa is. A ta­ említett monstruózus opera komponálása közepet­ szembesíteni a hallgatót! Schnittke pedig „tud vala­ lán legkevésbé ismert komponista, Arthur Vincent te küszködik nemzed és identitásproblémákkal. mit”, ez most már számunkra is biztos. Hallgatni Lourié például egy Anna Ahmatovához írott levél Sztravinszkijtól származik a lemez első száma, re­ kell a műveit. S játszani vele, ilyen remek játszótár­ útján „mutatkozik be”, majd a bemutatás egy fur­ mek hangütés: három perc tíz másodperc. Kevéssé sak társaságában, mint Gidon Kremer. csa visszaemlékezés-töredékkel folyatatódik, szer- ismert hangszerelésben szólal meg a Pastorale, a Zala Szilárd

szerző és az ő művét megszólaltató zenekar világa, fel­ (Jf ozart tárul az osztrák zene egységessége is. Azt érezzük, Mo­ fúvós versenyművei zartban benne van Strauss is. De mit éreznénk akkor, ha még nem hallottunk volna Strauss-keringőket a Bécsi Filharmonikusokkal? Hogyan viszonyul Mozart • Deutsche Grammophon zenéje mások muzsikájához? Mi származik a Bécsi Fil­ — Poly Gr a in • harmonikusoktól s mi valamelyik másik zeneszerző­ től? Aligha állapítható meg, de nem is állapítandó meg. Elmennénk a lényeg mellett, ha ilyesmin töp­ Gimnazista koromban az volt az egyik vágyam, hogy rengenénk. eljussak két idős karmester hangversenyére. Egyikük A lemez igazán kedélyes hangzása sem hat hátrányo­ Karajan, másikuk Böhm volt. Karajant sikerült halla­ san a zenei kontrasztok kibontakozására, a drámai epi­ nom, de Böhmöt sajnos nem. Miután meghalt, szo­ zódok érvényesülésére. A historikus előadások bűvöle­ morúan tapasztaltam, hogy túlságosan hamar kezdik tében hajlamos az ember azt gondolni, azelőtt minden elfelejteni. A Deutsche Grammophon Originals- súlyosabban, tömörebben hangzott. Ez azonban eb­ sorozatában megjelent CD-n másfél régi Böhm-lemez ben az esetben nem igaz. Persze nagyobb zenekar ját­ u Mozart: Klarinétverseny, anyagát hallani. I. Fuvolaverseny, Fagottverseny szik, hosszan ki is tartanak egy-egy hangot, hangzásuk Egészen ritka szintézis valósul meg a három előadás­ Alfred Prinz (klarinét), mégis könnyed marad. W erner Tripp (fuvola), ban. Igen távoli és igen közeli világok szintézise. Távo- N Böhm az osztrák főzeneigazgató cím büszke birtokosa Dietmar Zeman (fagott), liaké: Mozart világa szerepel benne együtt későbbiek­ Bécsi Filharmonikusok volt, s ha mosolyog is ezen valaki, akárcsak a róla ke­ 0 kel. De közelieké is, hiszen mindaz, ami ezen a leme­ vezényel: Kari Böhm ringő anekdotákon, ne feledje, kevesen tudtak annyit Deutsche Grammophon zen összetalálkozik, össze is tartozik. Ha meghallgat­ az osztrák zenéről, mint ő. Anekdoták sem lennének £ - PolyGram juk például a G-dúr fúvolaverseny második tételének máskülönben, s nem kapta volna meg az osztrák zenekari bevezetését, egészen csodálatos élményben bécsi keringő, benne van a Bécsi Filharmonikusok sa­ főzeneigazgató címet sem. van részünk. Benne van Johann Strauss, benne van a játos hangzása. így azon túl, hogy találkozik a zene­ Zay Balázs

1 8 1998. MÁRCIUS CRAlI f l M [ f I a s s z i k u s

szerző darabjának, hanem csupán az átdolgozás­ nak keletkezési éve. Ráadásul, a korai, alig több mint másfél perces apróság nem eredeti verziójá­ ÍV ercy Grainger ban szerepel, hanem „civilizáltabban”, a tervezett m űvei mintegy másfélszáz előadó helyett csupán a szokványos szimfonikus zenekart foglalkoztatva. Úgy tűnik, az 1916-os év páradanul eredményes • EMI C lassics • volt a szerző számára: ekkor készült The Varriors című kísérőzenéje „egy képzelt baletthoz”, szo­ kás szerint nagyzenekarra, amelyben megkülön­ böztetett szerep jutott az ütősöknek, valamint három zongorára - s ugyanennek az évnek a ter­ Az ausztráliai származású Percy Grainger, aki mése a Dióhéjban cím ű szvit is. élete jelentős részét az USA-ban töltötte, vitat­ Az 1939-es Lincolnshire Poesy for Military Band U hatatlanul figyelemreméltó egyéniség. Az 1961- a népdalok világa iránt fogékony komponistát is­ Percy Grainger ben elhunyt komponista műveit hallgatva, meg­ V merteti meg hallgatóival, aki tételről tételre más­ Dióhéjban lepődve fedezzük fel a már-már ismertnek hitt más karakterrel látja el (minden bizonnyal az ere­ ÖB Vezényel: Simon Rattle zenei földgömb egyik „fehér foltját”. Szerencsére Birmingham Város deti dallamok hangvételének megfelelően) a Szimfonikus Zenekara a válogatás olyan darabokat tartalmaz, amelyek­ a koncertpódiumra honosított melódiákat. EMI Classics ből összeáll az egész, a dióhéjba zárható zenei vi­ •wN Furcsa, különc - ám mindenképp egyedi szerzőt lág jellemző képe. mutat be a korong, akinek alkotóművészetére nem Grainger zenéjének legszembetűnőbb sajátossá­ kisebb karmesterek figyeltek fel, m int Thomas u ga a rendkívüli hangszíngazdagság. Hihetetlenül Beecham és Leopold Stokowski. Hangzásideáljáról kifinomult az árnyalatok iránt, s ez bizonyára a sokat elárul, hogy első jelentős művét Deliusnak összefügg azzal a ténnyel, hogy pályája kezdeté­ ajánlotta, s ha stílusa nem is vonzotta követők től vonzódott a nagyzenekarhoz - ámde nem a ki: egy-egy tételt Ravel Miroire-jából, valamint (folytatók és epigonok) sorát, ízlés- és gondolatvilá­ hagyományos szimfonikus hangzáshoz, hanem a Debussytől az Estampes-ból). Grainger oeuvre- ga feltétlenül érdemes az utókor érdeklődésére. nagy létszámú hangszeres által kikeverhető szí­ jéről aligha ad teljes keresztmetszetet a válogatás: Főként akkor, ha az előadásról - bármiféle össze­ nek kavalkádjához. a legkorábbi mű, amely szerepel programján, hasonlítási lehetőség híján is - teljes bizonyos­ Zenei ízlésvilágáról, valamint tudatosan vállalt 1901-ből a Train Music, amely egy kényelmet­ sággal megállapítható, hogy perfekt: visszaad színeiről árulkodnak hangszerelései (jellemző len olaszországi utazás hangképe, s a legkésőbbi­ mindent, ami kiolvasható a kottából. már az is, hogy milyen kompozíciókat választott nél feltüntetett 1950-es évszám sem a 68 éves Fitder Katalin

DKHTAl szonáta esetében, amiről magától Bilsontól ka­ ranz Schubert punk felvilágosítást. Elfogadhatónak tartom érve­ Zongoraszonáták, Vol. 4 S C H U BERT lését az e-moll szonáta esetében, Bilson a kéttételes mű mellett teszi le a voksát, és nem egészíti ki egy Sonatas kölcsönzött harmadik tétellel. M indent összegezve • H ungaroton Classic • IN A MAJOR D.664 Bilson stílusismerete lenyűgöző, s e lemezt hallgat­ IN E MINOR D.566 va néhány kicsiny ablakocska még az én szívemben IN A MINOR D.845 is megnyílt, de a teljes enyhülésre még várni kell. Ám most csak az ablaknyitó pillanatokról essék szó! Varázslatos az e-moll szonáta első tétele, Egy vallomással kell kezdenem. Nem vagyok Bilson, talán nem vette észre, de kifejezetten lírai Bilson feltétlen híve. Pedig a Bilson által is elősze­ , v 4 «BILSON módon fogalmazta újra ezt a schuberd gyöngysze­ ' I.’ D T V I) I A M f \ retettel játszott korszakok és szerzők magyarországi met. Hallhatóan vállalja a Beethoven op.90-analó- legrangosabb szakértői próbálták megszerettetni giáját, de nem erőlteti rá sem a műre, sem hallga­ velem játékát a Zeneakadémián. Kezdjük azonban tójára. A muzikológusi és előadóművészi elhiva­ a felvétel adataival. Bilson egy 1830 körüli, u tottság szerencsés találkozásának lehetünk fiilta- Franz Schubert: Gottlieb Hafner építette, felújított hangszeren ját­ u Zongoraszonáták, Vol. 4 núi. Az a-moll szonáta második, variációs tételé­ szik. Jó, stílusos választásnak tartom, azoknak is A-dúr szonáta op. 120 D.664, nek tolmácsolásával Bilson a lemez legnemesebb ajánlhatom, akik egyébként idegenkednek a forte- e-moll szonáta D. 566 pillanatait teremti meg. Ebben a tételben szól talán 3 a-moll szonáta op.42 D. 845 legszebben a régi hangszer, és ebben a tételben cso­ piano hangjától, hiszen hangzása nem áll túl távol Malcolm Bilson - fortepiano a modern zongorákétól. Bilson alapos szövegkriti­ X Hungaroton Classic dálkozhatunk rá legtöbbször Bilson pianista képes­ kai munkát is végzett, ha kellett, kiegészítéseket is ü ségeire, előadó-művészi nagyságára. beillesztett a játszópartitúrába, mint pl. az a-moll CD Molnár Szabolcs

CRANIW 1 99 8. MÁRCIUS 19 r i t i k a

ib eliu s V II. szimfónia, Rakastava, MÁRCIUSI LEMEZAJÁNLATA En Saga, Kullervo

• RCA Victor Red Seal — BMG • A GRAMMY-díjaS S tark er Ján o s CD-je

Végre megtört a jég. A Kullervót, első nagy művét néhány előadás után visszavonta Sibelius és soha­ sem engedte teljes egészében előadni. A Kullervo to pedig olyan őserejű, zseniális alkotás, amelyről sej­ Sibelius: teni lehetett, előbb-utóbb tágul a kör, s nem csak P VII. szimfónia, Rakastava, En Saga, Kullervo hazai dirigensek adják elő (a közeli rokonság miatt Hillevi Martinpelto (szoprán), többé-kevésbé az észtek is annak számítanak). Ha Karl-Magnus Fredriksson (bariton), nem szólnak közbe piaci megszorítások, biztos, Londoni Szimfonikus Kórus és Zenekar hogy Sir Colinnak is akadnak majd követői, hiszen vezényel: Sir Colin Davis A a Kullervo méltó arra, hogy a hangszeres szimfóni­ RCA Victor Read Seal - BMG E lg a r . Csellóverseny ákat megszólaltató karmesterek ne hagyják ki a sor­

ból. Sir Colin Davis az egyik legjobb Sibelius-kar- t/5 mester. Kullervója igazi meglepetés. Segerstam is lassan vezényelte a művet, de nem ennyire. Az első ugyancsak svéd bariton - ellentétben Segerstam tételben Sir Colinnál már-már szét is esik a struk­ kevésbé karakteres énekesével - eleget tesz a szerep A fe n n á llá sá n a k túra, ám végül mégsem. Csodálatos mélységek tá­ támasztotta követelményeknek. Hangja nem olyan 30. évét ünneplő rulnak fel, miközben Sir Colin az idős muzsikusok őserejű, mint Hynninené, de az ilyen annyira ritka, King's Singers két albuma lelassult megközelítésével szétfeszíti s eközben vala­ hogy Hynninené után nem hasonlónak, hanem mi plusszal meg is tölti a kereteket. Csodálatosan ilyen minden további nélkül szép hanggal megszó­ bomlanak ki a dallamok, s Segerstammal ellentét­ laltatott adekvát előadásnak kellett következnie. ben nem esik csorba a mű drámaiságán sem. Bár igaz, előbb-utóbb épp Bryn Terfel állhat elő Segerstamnál szépen árad minden, Sir Colinnál fe­ szenzációs interpretációval. A negyedik tételt szül is. A második tétel - Kullervo ifjúsága - olyan ugyancsak jócskán visszafogott tempóval meséli el éteri tisztasággal és mesés finomsággal szólal meg, Sir Colin. Ennek fokozott jelentősége van, ugyanis hogy az az érzésünk, mintha Sibelius a hős magzati az ilyen harci zenéknek jót tesz a konkréttól a me­ életével kezdené a bemutatást, majd felhőtlen korai sés felé való eltolás. Az utolsó tételben megint meg­ gyermekkort ábrázolna. A harmadik tételben lep az egészen finom indítás, a megszokottnál ugyancsak fennmarad a lassabb megközelítéshez misztikusabb, sejtelmesebb hangvétel. társuló drámai karakter. A korábbi felvételek min­ Zay Balázs degyikén kiváló szopránok-mezzoszopránok mű­ ködtek közre, s a kevésbé ismertek (Mari-Anne Häggander, Marianna Rorholm) teljesítménye a (l m j ) nem maradt el a messzeföldön is híresekétől (Karita Mattila, Soile Isokoski, Monica Groop). Az új felvételen szereplő svéd énekesnő hozzájuk ha­ sonló, magas színvonalú teljesítményt nyújt. A hat előadó közt nem is annyira színvonal vagy drámai- ság, inkább hangmagasság, hangszín tekintetében lehet jelentősebb különbségeket felfedezni. A bari­ tonszólamot sokáig mindenki Jorma Hynninenre bízta (Berglund a Helsinki felvételen, az idősebb Järvi, Salonen és Saraste). Nem csoda, hiszen a finn A teljes dalnok elemi erővel ható orgánumának nemigen HUNGAROTON CLASSIC akadt párja. Hynninent e tekintetben Bryn katalógus olvasható az Interneten: http://www.hungaroton.hu Térfélhez hasonlíthatjuk. A Davis választotta

20 1998. MÁRCIUS CRANfill í'klasszikus

aláfestő-alkalmazott zeneként talán ezen darabok részletei jól funkcionálhatnának. A négy operaária BOTTES WI közül, melyeket a művész édesanyjának hárfakísére­ o ttesin i Concert Pieces tével ad elő, nem is tudom melyiket emeljem ki. A Koncertdarabok Gergely Járdányi két tenoráriában már a regiszter miatt sincs a helyén. doable bass Ha valaki hallotta, amint Roberto Alagna legújabb Elisabetta Devescovi Decca-felvételén transzponálva, a szokásosnál kicsit tarp • Hungaroton Classic • mélyebben énekli Nemorino románcát, s ezzel egé­ Hungarian Slate Orchestra szen más, szokadan asszociációkat ébreszt a hallgató­ ban, nem lepődik meg, hogy a dallam itt a „pince I Mdll Ifi h) Pier Giorgio Morandi mélyén” megzengetve már nem vehető komolyan. Meglepve olvastam Paganini és Liszt nevét, mint A szerző, akit e lemez kapcsán fel kellene fedeznünk, akiknek virtuozitása és világutazó előadóművészi méltán elfelejtett alkotó, bármily kevéssé szívesen habitusa befolyásolta Bottesini munkásságát. Lehet­ •lN mondjunk is ily szigorú ítéletet valakiről, aki saját séges, hogy e magát oly makacsul tartó zenetörténe­ Bottesini: korában népszerű volt. A Romanza drammatica cím ti babonának nincs semmiféle alapja, hiszen mind c Koncertdarabok Verdi egy kortársától, és pártfogoltjától, karmester­ •vN (Bolero, Elegia, Tarantella, az ördög hegedűse, mind a sátáni zongorista valami­ től, színházi embertől, neves közéleti férfiútól olyan, Introduzione e gavotta, Romanza féle közönséget megbabonázó erőt, féktelen tempe­ V) drammattica, Alegretto capriccio, minden drámaiságot nélkülöző albumlapra vonat­ ramentumot tudott eredeti, ám a kor gondolataival Contra-bass polka, valamint átirat kozik, amelyet jobb volna újabb száz évre elfelejteni. Bach, Donizetti, Bellini, Rossini és merészen rímelő megnyilvánulásainak szolgálatába Járdányi Gergely, a kísérőfxizet szerint új és új műve­ -M Verdi egy-egy áriájából) állítani. Bottesini most hallható „alkotásai” viszont ket kutat fel, s kritikai kiadásban tárja kortársai elé -M Járdányi Gergely (nagybőgő) semmiről nem szólnak, csak arról, hogy volt egy Devescovi Erzsébet (hárfa) egykori kollégájának, a híres nagybőgő-virtuóznak a ügyes hangszeres, aki beutazta a világot, sok pénzt 0 Magyar Állami hangversenyzenekar, műveit. Vele kapcsolatban a rekordok könyvébe tar­ vezényel: Pier Giorgio Morandi keresett, és ebből jótékonykodott. A lemezt csak tozó teljesítményként könyveli el a kísérőfüzet, hogy 0 3 Hungaroton Classic azoknak ajánljuk, akik okvetlenül valami különle­ egy év leforgása alatt Bottesini teljes, bőgőre írott gességet akarnak vásárolni, rekordra vágynak, példá­ életművét eljátszotta koncerten. A teljesítmény művek legszebb pillanatai nem többek hatásos ef­ ul a legnagyobb hangszert akarják hallgatni, ame­ nagyságát nem vitatom. fektusnál, amelyeket a hatalmas hangszer akusztika­ lyen a legmélyebb hangok szólnak (egyébként felvé- Ha a virtuozitást kívánjuk górcső alá venni, talán in­ ilag képes szolgáltatni, s a jól sikerült felvételi techni­ teltechnikailag valóban kifogástalanul). kább az áriratokhoz fordulunk, hiszen az „eredeti” ka is arra hívja fel a figyelmet, hogy furcsaságként, Zala Szilárd

kontrasztáló anyagok ritkán hatnak egymásra: in­ zegő Péter kább térben mozgatja őket a komponista (egyik-má­ m űvei siknak kiemelt jelentőséget adva). A növekedés és csökkenés (közeledés és távolodás) gesztusa gyakori nála, más-más tartalmi jelentéssel. Az anyagok-ka- • Hungaroton Classic • rakterek egymásra való reagálása a Duóban a legdi­ namikusabb - mégis, egyedül irt támad valamiféle hiányérzete a hallgatónak. Jellegzetes, ahogyan lezárja a műveket a szerző, ak­ A kolozsvári születésű, Romániában élő Szegő Péter kor is, ha hangulati kicsengésük eltérő. Valószínű­ neve ismerős a kortárs zene kedvelői számára. Együt­ leg összefügg azzal, hogy a szerző maga gyakorló tesével, az Anonymusszal többször járt hazánkban, muzsikus is, hogy merészen bánik a csendarányok­ ahol mind karmesterként, mind komponistaként kal. Nem fél attól, hogy a hallgató eltéved a formá­ bemutatkozott. Szerzői lemeze az utóbbi öt év ter­ ban - s legtöbbször valóban sejtjük, hogy tartogat méséből ad ízelítőt: a legkorábbi a Reverbációk egy „utóiratot” a hosszas búcsúzkodó távolodás- (1992), a legfrissebbek 1997-ből származnak (M. O. halkulás után (lehet ez kedélyes fricska, halk-mély Szegő Péter M., Hullámzások, Visszhangok). szerzői lemezéről sóhaj, vagy a mondatvégi pont megzenésítése). Fel­ Különböző felkészültségű, iskolázottságú muzsiku­ Hungaroton Classic vételen veszélyes is lehetne az ilyesmi, ha nem értő­ sok egyazon partitúra tanulmányozásakor is más­ kidolgozott előadásban csendülnének fel a dara­ más sémát fedezhetnek fel Szegő Péter műveiben - s hídformára emlékeztető elvekkel-elemekkel kombi­ bok. A kolozsvári Zeneakadémián készült felvétel joggal. A visszatéréses szerkezet például elmúlt korok nált, esetleg a dinamikai vagy a sűrűségi faktor irá­ minősége kiváló, szinte érzékeljük a „teret”, a meg­ egyik meghatározó formaelvét idézi, a biztos szerke­ nyításával. győző hangzási arányok birtokában. A változatos zeti váz viszont ugyanakkor lehetővé teszi az elvek vi­ Szegő Péter kiválasztott darabjaiban közös, hogy el­ összeállítású kamaradarabok mindegyikének méltó szonylagosan szabad érvényesítését. A visszatérő térő karakterű elemekből állnak - ám az a meghatá­ előadógárda jutott. „szakasz” ismétlődése dinamizálható, amennyiben rozó, hogy m it kezd velük a szerző. Érdekes, hogy a Fittler Katalin

GRAMfiN 1 998. MÁRCIUS 2 { f i r i t i k a

™ LEO WEINER CSONGOR ÉS TÜNDE - suite O p .1 0 /b SUITE O p . 18 North Hungarian Symphony Orchestra, Miskolc 0 einer Leó LÁSZLÓ KOVÁCS Csongor és Tünde, Szvit

• Hungaroton Classic •

Weiner életművének kimagasló kompozíciója, a furioso) interpretációját is, kiemelve a fúvósok Csongor és Tünde szvit, eredetileg a Nemzeti meghatározó szereplését. A többi tétel előadása u W'TFTW Színház felkérésére született színpadi kísérőzene is megbízható, bennem egyedül az utolsó, W einer Leó: volt. A nagyszabású, technikailag igen igényes Aranyalmafa (Moderato, poco andante) hagy hi­ ü C songor és T ünde, Szvit mű e lemezen is hallható hattételes szvitverziója Miskolci Szimfonikus Zenekar, ányérzetet. Áhítatos codának nekem ez kevés. A vezényel: Kovács László 1916-ban csendült fel először Drezdában. a CD másik kompozíciójával, a Szvittel (Magyar H ungaroton Classic Weiner Vörösmarty szövegének nem elvont, népi táncok, zenekarra), lehet, hogy bennem • tH szimbolikus jellegét tette meghatározóvá művé­ van a hiba, nem tudok megbarátkozni. Félek, ben, inkább annak tündéri, mesés elemeire kon­ hogy hiába a miskolciak igyekezete, a darab ide­ centrált. gen marad számomra. A Miskolci Szimfonikusok mesélőkedve méltó Ez a tiszteletreméltó igyekezet szülhette egyéb­ * Weiner invenciójához, különösen jól sikerült in­ ként a dinamikailag meglehetősen árnyalatiam tonációban hallhatjuk az első tétel, Éj (Molto túlságosan vaskos zenekari hangzást, a helyen­ lento e tranquillo), gomolygó ködét, mintha vetendő, alakjának megidézése, közvetlenül a te­ ként hamis nosztalgiázást. A CD-t jó lelkiisme­ csak a creatio ex nihili zenei tükörképét festette remtés után, az igen fiatal Weiner bölcs humorá­ rettel ajánlom, fenntartásaimat a pontozás híven volna a szerző. Hatásos az első emberi lény, Bal­ ról árulkodik. Hasonlóan sikeresnek érzem az tükrözi. ga megjelenése. Mosolyogni való, de nem kine- ötödik tétel, a Boszorkánykonyha (Allegro Molnár Szabolcs

„Újszülött korukban” e művek nyilván más módon ou lez BOULEZ hatottak hallgatóikra, mint most, 40-50 év elmúltá­ Három zongoraszonáta val, félúton a közelmúlt és az örökkévalóság között. Piano Sonatas Nos. 1 - 3 A hivatkozás Beethoven zongoraszonátáira magától Idil Ki rét értetődő, ámbár maga a műfej meglehetősen elhanya­ • N axos • goltnak tűnik a XX. század közepén. Míg a kvartetti­ rodalomban szinte szinte mindenki számára közhely, hogy Beethoven kései vonósnégyeseitől egyenes út ve­ zet Bartókig, s talán tovább, addig a zongoraszonáta Túl közel vagyunk Pierre Boulezhez, hogy felfogjuk, műfajában csupán szórványos darabok akadnak, fő­ milyen zeneszerző és mekkora... Hiányzik a távlat, az leg századunk második felében. Boulez triptichonja idő, a megszokás, a különböző interpretációk hoza- ebből a szempontból is különleges. Claude Helffér, az déka, a hozzátapadó értelmezések és az érzelmi vonat­ 1980-ban felvett „összkiadás” pianistája állapítja meg, kozások is. Hogy valaki halhatadan-e, ebből a közel­ hegy itt valójában „hagyományos” művekről van szó, ségből nem lehet eldönteni, s még a viszonylag régen N < r n r * a kor divatos újításaitól eltérően a klaviatúra és az uj­ keletkezett darabok nagyságrendjéről is vitatkozha­ jak találkozása útján szólalnak meg. Előadójuk nem Boulez: tunk. Három zongoraszonáta hajol be a zongora fedele alá, hogy preparáló lapocská­ A három zongoraszonáta - eddig legalább úgy tűnik Idil Biret - zongora kat helyezzen el, vagy a húrokat birizgálja. Zongorá­ - lezárt blokk, olyan ciklus, amely 1958-59 óta nem 3 Naxos zik, a szó hagyományos értelmében. Még az alkarját is folytatódik, holott a Harmadik zongoraszonáta kia­ 0 csak ritkán használja, hogy századunk zenei köznyel­ dása szándékosan kelti a befejezedenség látszatát: vének állandó eszközét, a dustert alkalmazza. nyitva hagyott műalkotás. Programnyilatkozatában a CQ Ebből a szempontból is fontos a lemez, amelyről be­ komponista számos alternatív előadási lehetőséget szélünk, és a Naxos remek választása, hiszen egy igazi, ígér a zongoristának, ám a jelenleg rendelkezésre álló, Boulez már nem az a fiatal zseni, aki a szonáták meg­ sok stílusban járatos, érzéki varázslatokra képes zon­ s évtizedek óta nem revideált első kiadás ebből csu­ írása idején volt. (Az első darab 1946-ban, a második goristára Idil Biretre bízta a három m ű előadását. pán kettőt-hármat tesz lehetővé. Ugyanakkor Pierre ’48-ban, a harmadik ’58-59-ben keletkézen). Farkas Virág

2 1998. MÁRCIUS 6RAMON k l a s s z i k u s

alapkoncepciót mindvégig szem előtt tartva a két muzsikus kevés hanggal, coolos felfogásban nyúl Gershwinhez. Hol a ritmikát veszik kiindulási alapul (They AU Laughed; G e r s h w i n Fascinadng Rhythm), hol a melódiát (I Got Rhythm; A We Got Rhythm Foggy Day). Le a kalappal Previn, a jazz-zongorista előtt (is...)! Remek a beleérző képessége és klasszikus neveltetéséből adódóan • D eutsche G ram ophon minden zenei saUangtól, fölösleges kicsapongástól, — PolyGram • „sárgától” mentesen, szépen és egységes stílusban zongorá­ zik. Nem is ezzel van a baj. Szerény véleményem szerint, a próbálkozás, miként az előadás is dicséretes, azonban a haUgatóban a fenti kérdésre, hogy lehet-e újat mondani A Gramofon korábbi számaiban írtunk már olyan leme­ „Gershwinül”, a lemez végére nemleges válasz születik: ez zekről, amelyeken jazzmuzsikusok különböző klasszikus a korong a korábbi lemezek alapján kialakítón Gershwin- zenei interpretációkra vállalkoztak (több, kevesebb siker­ a képünket nem szélesíti. A kisördög azt is mondatja velem, Gershwin: rel). Örömteli hír, hogy immár a „másik oldalt” képviselő •vM hogy a rendkívül finom billentésű Previn tolmácsolásából We Got Rhythm jazzelő klasszikus zenészt is köszönthetünk a Gramofon ha­ Andre Previn - zongora néha p n t az a „piszkosság” hiányzik, ami (egyebek mel­ sábjain. André Previnről van szó, a nagyszerű karmesterről, * David Finck - nagybőgő lett) a jazzt egyedülálló műfajjá tette. így számomra ez a le­ Deutsche Gramophon - PolyGram aki legújabb zenei vállalkozása keretében Gershwint játszik JS mez p n t olyan eüentmondás, mint amikor egy elegáns a vérbeli jazzmuzsikus David Finck (nagybőgő) kíséreté­ étteremben, udvarias kiszolgálás meUett egy francia nyelvű

és jól megtették már. így hát jogos a kérdés, ami rögtön fel­ U nek rá azok a bizonyos „piszkos hangok”... merülhet az olvasóban és a sztereotípiákba fáradt hallgató­ Összegezve a fentieket, természetesen, öröm volt találkoz­ ban: mi újat lehet még „mondani” a nagyszerű amerikai O ni ezzel a bátor vállalkozással! Bár mind többen tennének komponista zenei nyelvén? A Deutsche Grammophon hasonlóan tanulságos kirándulást a klasszikus muzsiku­ gondozásában megjelent CD nem ad egyértelmű választ, hallatszik magukban a kompozíciókban rejlő sokszínűség­ sok közül a jazz-zene világába, az előadói paletta minden- inkább bölcs sztoicizmusába burkolja üzenetét, miszerint ből. Previn és Frinck szerint a kilencvenes évek vége felé képpn színesebb lenne általuk! minél kevesebb a hang, a zenébe zárt „szóvirág”, annál több csupán in és csakis így szólalhat meg a zseni hangja. Az Balázs Ádám

vés mester, aki közel fél évszázados távoliét után, ifjú­ V travinsky sága színhelyén muzsikál, s számot ad mindarról, Moszkvában (1962) amit elért. Ennek a zenének minden eleme, frázisa, ritmusa kommunikációra törekszik. Nem kifejezés­ re, nem érzések illusztrálására, nem magyarázatra. A • Melódia - BMG • részletek pontos megfogalmazása miatt talán lehet jobban szeretni másféle interpretációkat, sőt a szerző által vezényelt egyéb előadásokat. A koncert viszont találkozás, együtt lélegzés az elő­ A Melódia BMG által forgalmazott korongján a adókkal, a hallgatókkal. Ha nekünk, hallgatóknak következő alkotások szerepelnek: a Petruska szvit sikerül belépnünk ebbe az áramkörbe, nagyszerű (1947), az Orpheus című teljes balett (1948), az RA\4l órát tölthetünk Sztravinszkij mester közvetlen kö­ Óda (1943), a Tűzijáték-fantázia (1908) és a ráadás, zelében. Csak az a kérdés, mire használjuk az újon­ a volgai hajóvontatók dalának feldolgozása. Ez nan megvásárolt lemezt. A hangfelvétel tetszés sze­ minden, amit biztosan az agg mester dirigált a kísé­ rinti számban újrahallgatható. De vajon szabad-e a rőfüzetben említett négy moszkvai koncerten. A koncertterem - és a zenetörténet - extatikus, nagy Stravinsky Moszkvában, 1962 hűséges famulus, Robert Craft vezényelte egyéb da­ Petruska (balettszvit - 1947), pillanatait túl sokszor ismételni. Mechanikus hall­ ( t rabok kimaradtak a válogatásból, s maradt az au­ Orpheus (balett - 1948), gatásra, háttérzenei használatra biztosan nem. Ün­ tentikus anyag. A dokumentum és a félig mikro­ a Óda (1943), nepi alkalmakra szánt, kivételes lemez tehát ez a Tűzijáték (Fantázia zenekarra - 1908) fonvégre kapott mondat a boldogságról. Ez a le­ és Ej uhnyem korong. Azoknak ajánlható, akiknek a fent felsorolt mezkiadó verziója. - népdalfeldolgozás fúvósokra művek, más előadásban, már megvannak. A szerzői > A zenehallgató pedig fantasztikus élmény részese. és ütőhangszerekre akaratot a „végrendelet tisztaságával fogalmazó” c l Moszkvai Filharmonikus Zenekar és Egyrészt táplálja fantáziáját a hangzó anyag, a csodá­ Sony-CBS-összkiadás mellett például jól megfér, a Szovjetunió Szimfonikus Zenekara u latos koncentrációval muzsikáló, Sztravinszkijra „ki­ Vezényel: Igor Stravinsky hisz ütemről ütemre új szempontokat ad, új távla­ éhezett” zenészek, s a régen várt alkalom egyszerisé- Élő felvétel 1962. szeptember-október tokat nyit. Melódia - BMG gét és megismételhetetlenségét felismerő nyolcvané- C/5 Zala Szilárd Zoltán

GUANÓN 1 99 8. MÁRCIUS 2 r i t i k a

nekar hangja erősen elfedi a zongoráét. Nem is ár­ tana bizony, ha Nyman redukálná benne a zene­ kari szövetet, s igazi zongoraversenyt hozna létre, <|| ichael Nyman melyben jobban hallani lehetne, amit a szólista Versenyművek játszik. Rachmanyinov például tökéletesen meg­ oldotta ezt a III. zongoraverseny első tételében, ahol bizonyos mértékig hasonló módon olvad • EMI C lassics • össze a zenekari és a magánszólam, de nem oldó­ dik fel egyik sem a másikban. A Csembalóver­ senyben a szólóhangszer van előtérben, s hogy ho­ gyan szólna akár ez, akár a Zongoraverseny hang­ versenyen, ki tudja. Némiképp zavaró a magas Ha posztmodernen nem általában minden jellegét hangok dominanciája is, ilyen szempontból sem tekintve modernen inneni művészetet értünk, még kiegyenlített a hangzás. A Csembalóverseny, mi­ csak nem is m int jelenséget mindannak az összessé­ c ként a keretét adó 1992-es szólódarab is, azok kö­ Michael Nyman: gét, ami napjaink művészetét és művészkedését zé a művek közé tartozik, melyekben a nymani Kettősverseny szaxofonra, meghatározza, hanem azt a jól körülhatárolható gordonkára és zenekarra repetitív monotónia elsősorban ritmikai invenci­ stílust, ami legmarkánsabban az építészetben jelent John Harle (szaxofon), Julian Lloyd óval párosul, s a dallamalkotásnak csak másodren­ meg, akkor alighanem azt kell mondanunk, a zene­ Webber (gordonka), Philharmonia dű szerep jut. A vonóskíséret naiv és egyszerű. A Zenekar darab első része m intha drámai történést, roha­ szerzők között Michael Nyman az, akinél a legkife­ Csembalóverseny e nást, futást fejezne ki. Harmonikus és szép a lassú jezőbben jelentkezik ez a vonulat. Az elmúlt évek­ Elisabeth Chojnacka (csembaló), ben - egy idő után Argó sorozatában - a Decca cég Michael Nyman Vonószenekar megszakítás, majd újra nyugodni nem akaró, gé­ Harsonaverseny jelentette meg Nyman új alkotásait, mostantól pe­ pies zene következik, s a darab vége felé hosszabb Christian Lindberg (harsona), BBC dig az EM I Classics teszi ugyanezt. Sorozatuk első Szimfonikus Zenekar kádenciát hallunk. lemezén három koncertet hallunk. Vezényel: Michael Nyman A CD harmadik művét Nyman Purcell halálá­ EMI Classics A Kettősverseny Nyman talán legérdekesebb da­ £ nak 300. évfordulójára írta, s hátterében a XVII. rabja a Zongoraverseny után. Nyman erényei századi angliai macskazene - rough music - áll, mind jelen vannak benne. Az invenciózus dallam­ közte és a zeneszerző 1965-66-os romániai nép­ amiről a zeneszerző Thomson történésznél olva­ alkotás, a figyelmet ellenállhatadanul magára vonó zenegyűjtő tevékenysége között, bár lehet, hogy sott. Kétségkívül vannak ötletes epizódjai a da­ monoton szólamfuzés, mikor kis változtatásokkal későbbi élmények közvedenebb hatása áll a hát­ rabnak, de nem találom eléggé egységesnek és hosszasan hömpölyög a zene. Érdekes, ahogy néha térben. A mű ötletekben és megoldásokban gaz­ tisztán zenei oldalról nézve átütő erejűnek. Nar­ együtt hangzik a két hangszer, s ahogy hasonulnak dag, egyes szakaszait tekintve szokás szerint mo­ ratív, naiv, játékos, egyszerű, s természetesen egymáshoz és elkülönülnek egymástól, amikor noton, egészében véve azonban kontrasztos is. eléggé idegesítő. A lemezen is közreműködő nem együtt, hanem magukban szólalnak meg. Vajon milyen lenne mindez, ha nekiállna egy jó Christian Lindbergnek köszönhetően az utóbbi Nyman zenéje alapelemekből, meglehetősen egy­ népi zenekar s - egész nyugodtan más hangsze­ években felélénkült a hangszer iránti érdeklődés szerűen építkezik, gyorsan magával ragad, de idővel rekkel s jó adag kötetlenséggel - eljátszaná és sorra születnek harsonaversenyek is. C hristo­ taszít is fülledt levegőjével. Az állandó, folyamatos Nyman művét? A visszatérés és változás hömpöly- pher Rouse opusát például sokkal értékesebb és mozgás szabadságot, kibontakozást sugall, ugyan­ gése csodálatosan érvényesülne benne, hiszen en­ kifejezőbb darabnak tartom. akkor a fülledt, mesterséges légkör ennek az ellen­ nek mesterei a népi muzsikusok, természetesebb A lemez szólistái m ind jó teljesítményt nyújtanak. kezőjét érzékelteti. Nyman alkotásaiban a szabad­ és frisseb lenne, de hiányozna is belőle valami: az A hangzás bizonnyal része Nyman elképzelésé­ ság és a bezártság, a kitágulás és a beszűkülés egya­ említett vonások, a természetesség és a frisseség nek, s mint ilyen tiszteletben tartandó, bár érde­ ránt megmutatkozik. hiánya. Éppen az, amitől Nyman zenéje a poszt­ kes lenne más előadásában is hallani Nyman ver­ A Kettősverseny erősen népzenei indíttatású alko­ modern jellegzetes példája. A népzene monotóni­ senyműveit. tás. Talán nem alaptalan összefüggést feltételezni ája mindig az érzelmek fokozódását, a hangulatok Zay Balázs elmélyülését fejezi ki, Nymané azonban korunk általános műviesedését és szabadságinflációját is. Mivel a népzenei kincs művi adaptációja - amit átfedés esetén is meg kell különböztetnünk a mű­ vészitől - maga is posztmodern jelenség, még posztmodernebb lett Nyman ezzel a koncerttel. A Csembalóverseny korábbi művek, az 1994-es Tango for Tim és az 1992-es The Convertibility of Lute Strings felhasználásával készült. Mindig öröm, ha D e Falla és Poulenc követőkre lel, s új csembalóversenyek születnek. Ez a darab bizo­ nyos tekintetben épp ellentéte a Zongoraverseny­ nek, melynek a szerző vezényelte felvételén a ze­

1998. m á r c i u s GRAH9BN ozart: Szöktetés a szerájból R. Strauss: A rózsalovag Mozart: Szöktetés a szerájból Vezényel: Solti György

• NVC A rts/W arner •

WOLFGANG AMADEUS MOZART A legismertebb magyar karmester mindig otthon l'ltt' K m ul O pern I Movent (nirdcn érezte magát az operaházakban. Az ifjú korrepeti­ DEON VAN DER WALT torból a második világháborút követően münche­ INGA NIELSEN KURT M O D • I.ARS MAGNUSSON ni, frankfurti, majd londoni főzeneigazgató lett, a LILLIAN WATSON • OLIVERTOBLAS Covent Gardenhez „hivatali idejének lejárta” után ( Conductor is ragaszkodott. Az alábbi „bécsi” darabokból leg­ GEORG SOLTI inkább a bensőséges líra és a humor elegye ragyog; tulajdonságok, melyeket néhány kritikus elsősor­ ban Solti Mozart-lemezeiről hiányol. Pedig a diri­ gensnek magánemberként is jó humorérzéke volt, és az idős kor bölcsessége a szelíd érzelmek tolm á­ csolását is megkönnyítette számára. Ez az 1987-es 0630-19391-3 Szöktetés közvedenebb és őszintébb, mint a sztá­ rokat, Gruberovát, Talvelát és Gösta Winberghet felvonultató Decca-stúdiólemez. Elijah Moshinsky rendezése szeretettel évődik Mozarttal. A szép színpadi keret és a kifogástalan cselekmény­ vezetés kiváltképp üdítően hat az előtte látott 1997-es salzburgi fesztivál-előadás „modern” zagy- Der Rosenkavalier vasága után. (Az utóbbiban ugyanis palesztin ter­ RICHARD STRAUSS rorista központba helyezték át a történetet és Ko­ The Royal Opera Covent Garden rán-idézetekkel meg keleti zene- és táncbetétekkel KIRI TE KAiNAWA „hozták közelebb” az operát a mai nézőhöz.) A ANNE HOWELLS Moshinsky-produkció artisztikus-játékos fénytö­ AAGE HAUGLAND BARBARA BONNEY rést kap néhány egyéni ötlettől és öltözéktől, me­ lyek „kilógnak” a hagyományosak közül. Például R. Strauss: A rózsalovag Conductor GEORG SOLTI Szelim basa és lakájai (meg hivatalnokai?) az euró­ Sung in German with pai rokokó divat szerint ruházkodnak, a II. felvo­ English subtitles násban a nagyúr szinte a Don Giovanni nyitó per­ ceit előlegezi meg: túllépve a szexuális zaklatás ha­ tárán, heves csókokba fúllasztja Konstanze (Inga Böhm lemezén, hanem kirobbanó komédiásked­ nagyszerű főszereplő forrósítja a stilizációt életté. Itt Nielsen) tiltakozását. A nem csak nevében állhata­ vével. Örvendetesen újszerűvé formálta a behemót csak kettőt találunk belőlük, a két szerelmes nőt. tos leánynak nem lehetett könnyű a választás a bohócot. Kirí Te Kanawa érett vokális és fizikai sugárzása be­ macho külsejű, fiatal és szenvedélyes Szelim és az A rózsalovag a legmozartosabb Strauss-Hoffmann- tölti a színt; Barbara Bonney, a lírai szoprán naivák ugyancsak csinos Belmonte között. Nyilván Deon stahl-darab, a Figaro és a Cosí újraálmodása egy legmegbízhatóbb és legcsinosabb ábrázolója ideális van der Walt kellemes tenorja és hajlékony éneke századfordulóval később. Soltit mindenkor elisme­ Sophie. Kár, hogy Octavianjuk (a lemondott nyomott többet a latban, mint a prózában fenye­ rés övezte a Strauss-operák, mindenekelőtt a Salo­ Baltsa helyett beugró Anne Howells) sem a getőző és erőszakoskodó, majd dühösen nagylelkű me, az Elektra és újabban az Árnynélküli asszony hercegnének, sem a polgárlánykának nem partne­ basa prédikálása. Nielsen akkoriban jelentős Mo- színházi és stúdió-előadásaiért. H a ez a Rózsalovag re. Megjelenése és hangja képtelen elhitetni, hogy zart-énekesnek ígérkezett, újabb lemezei azonban (1984) mind náluk, mind a Szöktetésnél gyengébb ebből a kamasz-ifjúból, aki épp a Cherubinóktól nem igazolták reményeinket. A szolgapárosban Li­ osztályzatot érdemel, az nem az ő hibája, nem is a Almavivákig vezető utat járja, az igaz szerelem sze­ lian Watson Blondéje a nyerő. Toronyként maga­ rendező John Schlesingeré. A tereziánus Bécs (tör­ münk láttára farag egy újabb Belmontét. Ellenlá­ sodik az előadók fölé az utóbbi 25 év operajátszá­ ténelmileg sosem volt, pusztán a zenékből kölcsön­ basa, Auge Haugland Ochs bárója megfelelő, de sának egyik óriása, Kurt Moll. Osminja már nem zött) fanyar-édes bája csak akkor ragyoghat fel az nem kiemelkedő alakítás. annyira elemi átütő erejével hat, m int egykor arisztokrata-nagypolgári környezetben, ha négy Uhrman György n t e r j ú

ARCHÍV INTERJÚ Zoller Attilával

© ramofon: A magyar jazzközönség sajnálatosan hogy a második szettben játsszak gitáron. így kezdő­ keveset tud pályafutásodról. A jazzlexikonok töb- dött. A báli szezonban minden jobb helyen játszot­ bé-kevésbé pontos adatain kívül itthon szinte tunk Bécsben. Az évad végére már sokan személyes is­ semmi sem található meg Rólad és Tőled. Az an­ merőseim is lettek. A magyarul is jól beszélő tangó- gol és német nyelvű jazzkönyvekben ugyanakkor harmonikás, Vera Auer együttesével viszont azt a fajta hosszú elismerő sorok találhatóak a tevékenysé­ jazzt játszottuk, amelyet a Pinocchióval játszottunk gedről. 1995-ben pedig a New England Art Budapesten. Auer harmonikatanára - akárcsak Foundation életműdíját kaptad, mégpedig Archie Tabányié - egyébként a legendás Bobula Lajos volt, Shepp-pel együtt. akit jó jazz-zongoristaként is ismertek Európában. A Zoller ATTILA Ez rendkívül nagy megtisz­ Vera Auer und ihre Solisten elnevezésű bandával teltetés számomra, amivel mindenekelőtt a negyven­ 1950-ben készültek első lemezfelvételeim. Később az­ esztendős amerikai tevékenységem ismerték el, de után a George Shearinges-vonalra álltunk rá. nyilvánvalóan figyelembe vették az óvilágbeli koncert- © Az ötvenes évek elején Bécs mellett mind több és hangfelvételi tevékenységem is. városban tűntek fel a régi és az újabb jazzbandek, © : A Zoller zenészcsaládnak nagy híre van a Duna­ de külföldre is eljuthattak az osztrák vagy nemzet­ Am int arról előző számunkban hírt adtunk, kanyarban. Mióta élt itt a família? közi zenekarok. január 25-én, 71 éves korában az Egyesült 2- A Őseink az Innsbruck melletti Teliből jöt­ 2- A-; Mi is jártuk Ausztriát, de emellett eljutot­ Államokban meghalt Zoller Attila, a világhí­ tek Magyarországra, még Mária Terézia idejében. tunk például a németországi Nürnbergbe, ahol ameri­ Szentképfaragók voltak és eredetileg Nagymaroson te­ kai jazzmuzsikusokkal és Friedrich Guldával, az akkor rű magyar jazzgitáros. A z alábbiakban első­ lepedtek le több mint 200 éve. A Zoller név egyéb­ még ifjú zongoristával dolgoztam. Svájcban a bécsi ként közlünk részleteket az 1996januárjá­ ként magyarra fordítva vámost jelent. Nyilván a születésű zongorista, Joe Zawinul játszott a bandánk­ ban, Magyarországon készült interjúból, Thurn und Taxisok korában valamelyik városban ban. A különböző osztrák és német jazz-zenekarokkal melynek szerzője közeli viszonyban volt a hí­ szedték a vámot. Nagymaroson családunk hamarosan felléptem Hollandiában, Törökországban és Svédor­ res muzsikussal. Zoller Attila gazdag életének tősgyökeres magyar család lett. Én már a hatodik ma­ szágban is. A fő területem azonban mindinkább Né­ csak néhány fordulópontjára utalhatunk itt. gyar generációhoz tartozom és a Duna Nagymarossal metország nyugati fele, ahol többek között játszottam A z itthoni kezdetek után hamar, már 1948- szemközti oldalán, Visegrádon születtem 1927. június Dave Amram amerikai kürtössel, aki később jelentős ban Ausztriába költözött, ahol rövid idő 13-án. Én már egy szót sem beszéltem németül, egé­ third stream-darabokat komponált és játszott, számos alatt neves muzsikus lett. Németországon át szen addig, amíg 21 éves koromban Ausztriába nem lemeze jelent meg a Decca, az RCA vagy az Electra végül eljutott az Egyesült Államokba, 1959- kerültem. Édesapám zenetanár és karmester volt. Musician cégek kiadásában. Az elsők között ismer­ től haláláig ott élt. 1972-ben jött először ha­ Testvérem, Anna, aki ma Veszprémben él, zongorá­ kedtem meg Albert MangelsdorfF-fal, a szárnyait ép­ za, a székesfehérvári fesztiválra, maradandó zott és hegedült. Négyéves koromban édesapám kez­ pen hogy bontogató fiatal pozanossal. Egy 1954-es élmény volt 1991-es koncertje is Budapesten. dett hegedülni tanítani, majd kilencévesen trombitál­ magánfelvételen a Mangelsdorff quintettben Amram Sajnos volt példaképével, későbbi állandó ni kezdtem. Egészen 17 éves koromig az iskolai szim­ és én együtt játszottunk. A következő évben pedig a partnerével, Lee Konitzcal nem jutott el hoz­ fonikus zenekarban játszottam. Akkor autodidakta zongorista Jutta Hipp quintettjével részt vettünk a 3. Német Jazzfesztiválon, amit Frankfurt am Mainban zánk '96-os európai turnéja során. Amikor módon áttértem a gitárra, Budapestre költöztem és klubokban, szórakozóhelyeken játszottam. 1946 és rendeztek. Ezt a fellépésünket, akárcsak az első duó­ viszont már sejteni lehetett, hogy betegsége el 1948 között már a tangóharmonika-király Tabányi szereplésünket Alberttel, felvette a német Brunswick fog hatalmasodni rajta, amerikaiak és magya­ Mihály Pinocchio együttesében ritmusgitároztam. lemezcég és LP-ken kiadta, ami akkor nagyon nagy rok, hatóságok és jazzem berek összefogásából © : 1948 októberében Bécsbe mentél és hamarosan szó volt. A kölni Mod Records, Gigi Campi minicége létrejött pesti búcsúfellépése, 1997. december a legelismertebbek között voltál. 1950 decemberé­ pedig 1955 júliusában Shivi Guitar címmel vette fel és 5-én, a Rádió Márványtermében. Kompakt- ben pedig már a kritikusok Ausztria első számú adta ki első saját lemezemet, amelyen szólóban játszot­ lemezei közül valószínűleg utolsó jelentős jazzgitárosává választottak. tam. Tudtommal ez a legelső szólógitárlemezek egyike munkája a Lasting Love c. szólóalbum, a 2- A-: Amikor kimentem, akkor trombitásnak ebben a műfajban. When It's Time az Enjánáljelent meg, emlé­ szerződtettek egy big bandbe. Egy menetet trombitál­ © ; És ezzel elindult a lemezfelvételek szinte végte­ kezetes ‘95-ös felvétele, a Thingin (hat-ART) tam. A szünetben gitárt vettem a kezembe és a zongo­ lennek tűnő sora. is. A koraiak k ö zü l a híres Gipsy C ry és a z ú t­ ristával kettesben jammeltünk. Odajött a szintén 2- A-: Csak látszólag. Németországban nagyon törő Zo-Ko-Ma viszont ritkaságnak számít. trombitás zenekarvezető, Eddie Macku Jr. és szólt, szerettek és szeretnek a mai napig. Volt úgy, hogy pár

1 99 8. MÁRCIUS GRAMfflN keresettek. Az Egyesült Államokban főleg tanítottam. '0)ü Indiana, Illinois, Connecticut, Vermont voltak a főbb működési területeim. Ma mindenekelőtt Vermontra összpontosítok, ahol 1975-ben többek között Don Friedman és George (Jiri) Mráz közreműködésével 'S o szerveztük meg az első nyári jazzkurzust, amiből azu­ tán a Vermont Jazz Center kialakult. © : Te a gitáron őstehetség voltál. Hagyományos gi­ tároktatásban sosem részesültél, hacsak az 1959- es School of Jazz in Lenoxot nem vesszük jazzisko- „M indig magyarnak lának... 2- A-; Jitn Hall volt az útmutatóm, a kurzusve­ zetőm, akit kizárólag énmiattam szerződtettek. Ez csi­ szolás, közös játék volt és nem szabványos iskola. Ez a vallottam magam v fajta együtt játszás, együtt lélegzés az, amit mi is csiná­ lunk a kurzusokon. Ezt csináltuk Pat Methenyvel is, aminek jótékony hatását azóta is emlegeti. nap alatt több LP-t is felvettünk. Azután viszont vol­ szanom Klaus Doldingerrel, és jutalmul felvették ezt © : Ha nem tévedek, akkor Bartók Béla és Szigeti Jó­ tak nagy, többéves felvételi csendek is, mert a lemeze­ az anyagot is. 1979-ben készült harmadik Enja-le- zsef után te voltál a harmadik magyar zenész, aki ket nagyon gondosan beosztották, hogy mi mikor je­ mezem, a Conjunction. Ezen szólóban rögzítettem játszott Benny Goodmannel, a swingkirállyal. lenjen meg, mert az eladásban lehetőleg biztosra akar­ négy saját kompozíciómat. Ennek megjelent kis pél­ Hogyan kerültél a Goodman-combóba? tak menni. Én főleg német cégeknek, vagy a világcé­ dányszámú, direktvágott változata is. Amerikában 2- A-: Akkoriban általában free zenét játszottam gek németországi leányvállalatainak dolgoztam. Kez­ pedig az Inner City adta ki. Az L+R három LP-n ad­ Barre Phillips bőgős körében és sokat dolgoztunk detben a már említettek mellett a Metronome, az ta ki a Jimmy Raney barátommal készült duettjein­ Tony Scott klarinétossal. Utóbbival készült a Electrola, a Jazztone, a World Pacific és a Pacific fog­ ket. Azonos zenei világban éltünk, de másképp fejez­ Hommage To Lord Krishna című LP, amelyen az ak­ lalkoztattak sidemanként. tük ki magunkat, más volt a zenei szókincsünk. Saj­ kor még meglehetősen ismeretien Collin Walcott © Mintegy 80 lemezed készült eddig. Ezekből 26 nos Jimmy tavaly májusban elhunyt. Az L+R most szitározott. A megelőző években többek között önálló LP vagy CD. Emellett 28 további lemezen dupla CD-n adta ki a közös felvételeinket. Végül a Herbie Mann együttesével, Oüver Nelsonnal, Cal vagy közreműködő. Vagy ugyanennyi az olyan le­ legújabb korongom említem. A When It's Tune-on Tjader vibrafonossal is dolgoztam. M ind a koncerte­ mez, amelyen egy vagy több eredeti számmal sze­ régi cimborám, Lee Konitz altózik, Larry Willis zon­ ken, mind a lemezfelvételeken hallhatták, hogy nem­ repelsz. Hol Chick Corea, hol Benny Goodman, gorázik, Santi Debriano bőgőzik és Yoron Israel do­ csak a free zenében vagyok otthon. Nyilván így vélte hol Klaus Doldinger, hol Dudás Lajos mellett fe­ bol. Ez mindenképpen az egyik legfontosabb, leg­ Benny Goodman menedzsere is, amikor megkeresett dezzük fel a neved s játékod néhány szám erejéig. jobb felvételem. ajánlatával. A korábbi gitárosuk már nagyon unta ezt Ebből a hatalmas, rendkívül széles stílusskálát felö­ © Ebben az utóbbiban teljesen egyetértünk. Igazi a fajta zenét és ezért kerestek valakit. Hat hétre igent lelő anyagból mi az, amit a leginkább a magadé­ mestermű. De miért hagytad ki a sokak által emle­ mondtam a Benny Goodman-combo standard vilá­ nak vallasz, amit a legjobban szeretsz, ami szerin­ getett Gypsy Cryt? gára és a swingre. Esténként a New York-i Rockefeller ted is a csúcs a pályafutásodban? 2- A-: Gondoltam, hogy úgy is rákérdezel. Ez a Centerben levő elegáns étteremben, a Rainbow Grill- 2- A-: Mindjárt a legelső saját LP-mmel kez­ maga idejében valóban sok újdonságot tartalmazott. ben zenéltünk többek között Joe Newmannel és Zoot dem, a Heinrich Heine költeményeihez írt Lyrik & Számos mai gitáros sztár, például Pat Metheny állan­ Simsszel. Ugyanezzel a csapattal felvettünk egy lemezt Jazz-zel, amelyet 1964-ben Hamburgban vettünk fel dóan erről áradozik. Ő egyébként több kurzusomon is a Command márkának, amit azután az egész vilá­ a Philipsnél. Ez ma is nagyon közel áll hozzám. A is részt vett. gon terjesztettek. Pár éve a Benny Goodman-magán- mai napig a kedvenceim közé tartozik az 1965. már­ © H a már Methenynél tartunk, megkérdezem, he­ archívumból előkerült néhány szalag ebből az időből. ciusában Nyugat Berlinben rögzített The Horizon lyes-e az információ, hogy az általad kitalált és sza­ Ezek egy részén én is szerepelek, úgyhogy elég sok Beyond. Ezen Don Friedman zongorázik, Barre badalmaztatott pick up-pel játszik? Goodman-CD-n hallható mostanában a játékom. Ha Phillips bőgőzik, Dániel Humair dobol. Erre a le­ 2- A-: Igen. De nemcsak Pat Metheny, hanem jól tudom, ezeket egy időben Magyarországon is for­ mezre úgy kaptam lehetőséget, hogy a felvételt meg­ többek között Kevin Eubanks, Jim Hall és Joe Pass is galmazták. előző napon egy rhythm & blues-lemezen kellett ját­ ezeket használták. Az AZ 48-, AZ 49-modellek ma is Simon Géza Gábor

I 1 998. MÁRCIUS 2 7 — f ^ r i t i k a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes Dél-alföldi Esthajnal Szaxofonegyüttes

• Szerzői kiadás — Rana in Fabula • csapatmunka ugyanakkor egyáltalán nem zár­ Sajnos van a magyar jazzközönségnek egy ja ki a rögtönzést. A rögtönzés néha teljes rétege, amely már eleve fanyalogva fogad és egészében átadja magát a magyar népzene „magyarkodásnak" bélyegez minden ilyen logikájának, máskor pedig free beütésű, szi­ irányú kísérletet. Engem nem foglalkoztat, multán improvizációk kis fürtökben befonják hogy a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes muzsiká­ >•'; ; í ord Palmerston, a múlt század b e- az előre komponált elemek szép egyenesen ja jazz-e vagy sem. Már csak azért sem, mert jW y ll brit államférfi egy alkalommal lecövekelt karóit. Ezek az előre komponált egyetértek a néhai Stan Getzcel, aki szerint a íí a „kelet írjei"-nek nevezte a ma­ elemek azonban mind a magyar hagyomány­ jazz is népzene. Az album nyitószámát, a Si- gyarokat, és ezt nem bóknak szánta. Személy ban gyökereznek. Viszonylag kevés a hosszú ratót hallgatva például, minden skatulyázás he­ szerint én soha sem éreztem magyar szem­ szóló a lemezen. Burány Béla szopránszaxo- lyett csak az a szó akad a toliamra, hogy fen­ pontból bántónak ezt az összehasonlítást, fon-szólója a Fecskén tiszteletadásnak hang­ séges. Nem kell magyarnak lenni, vagy akár a igazságtartalmáról azonban mindaddig nem zik Dresch Dudás Mihály előtt, kinek munká­ magyar népzenét bármilyen szinten ismerni gondolkodtam, ameddig nem hallottam ír mu­ ja sok szempontból a kiindulópont és közvet­ ahhoz, hogy akár a Siratót, akár a Fekete Ka­ zsikát. A zenei hasonlatosságra nem valami len inspiráció lehetett a Dél-alföldi Szaxofone­ tát ezen a lemezen szívbemarkolónak találja alapvető zeneelméleti felismerés döbbentett gyüttes számára. Zenéjük azonban, noha a z ember. rá, hanem az ír muzsika által felölelt érzelmi azonos tőről fakad, de egy lényeges ponton Aki kifejezetten a kortárs jazz irányából közelí­ skála. Már akkor is ugyanazok a még itthon eltér Dreschétől. Az utóbbival már nem akad ti meg ezt a valóban dél-alföldi zenét, az sem hangolt érzelmi húrok pendültek meg bennem, ebben az országban egyenrangú saját hang­ lesz elveszve például a Metropolis Shaman amikor még jóformán nem is tudtam annyira szerén (külföldön is alig), s így egyre inkább Song néha már-már afroamerikai felhangjai­ angolul, hogy megértsem, miről énekeltek a saját zenei világot alkot, melyben ő maga az nak hallatán. Az album egyik fénypontja két­ derék kelták. irányadó és a forrás. Ágoston Béla, Szokolay ségkívül a címadó Esthajnal, melynek bizonyos A Dél-alföldi Szaxofonegyüttes hallatán azon­ Dongó Balázs és Burány Béla egymásból táp­ gyönyörűen harmonizáló részei önkéntelenül nal az írek jutottak eszembe, mert annyira ma­ lálkozik, odafigyel a többire és együtt zenél. felidézik a néhai Duke Ellington szellemét, no­ gyar az egész. Számomra óriási élmény ez a De ha Dresch Dudás Mihály volt a sugallat, ez ha feltételezem, hogy ezeknek az igen nagy zene. Talán négyszer vagy ötször próbáltam a kifejezetten hazai gyökerű zene nagyon szeretettel zenélő szarvasi, zentai és tótkomlósi „kritikus" füllel, a részletekbe menően végig sokat köszönhet Szabados Györgynek is. fiúknak nem ő járt az eszében. Lehet, hogy odafigyelni. Egyszer sem sikerült, mert a mu­ Nem cso d a, hogy az ő egyik m ondása jut vannak hibái a lemeznek, de, mint már koráb­ zsika holisztikusán hatott rám. Lehet, sőt való­ eszembe a három fúvós játékáról, mégpedig ban is jeleztem, annyira megfogott az egész, színű, hogy ez az összhatás teljesen szándé­ az, amikor a tonalitást „egy húron pendülés- hogy egyikre sem voltam figyelmes. kos volt az alkotók részéről. Ez a lenyűgöző ként" határozta meg. Pallai Péter

Béla Fleck Er The Flecktones Béla F l e c k Live Art & The FI ecktones

• Warner • gitározó Wootenből, és az újító Future Branford Marsalis is játszik egy félreismerhe­ Manből áll. Wooten szépen csellózik, és az tetlenül rá jellemző szólót a lemezen. egyik számban kifejezetten élvezhetőén ra- A zenészek sokszor merítettek a country, a pel. Future Man a maga által kitalált gitár bluegrass, a jazz és a rock elemeiből, de a arar a Italában nem ismerjük Béla alakú elektromos dobon játszik, illetve egy dél-afrikai zene is kiindulópont volt az egyik m Flecket, pedig két okunk is lenne raggie-számban énekel. Érezhetően nagyon számhoz. Turnéik során számos országba, ,'m. rá. A legkézenfekvőbb az ismerő­ együtt vannak, minden zenei rezdülésben kö­ sőt kontinensre eljutottak, és az ott felszedett sen csengő neve. Noha a konzekvensen éke­ vetik egymást. Dinamikailag és ritmikailag zenei élményeiket felhasználják, de a zene zettel írt keresztnevén kívül semmi sem utal nagyon sokrétű zenét csinálnak, magától ér­ így sem kaotikus. Vastagon használják az magyar voltára, már emiatt is közelebb érez­ tetődően rögtönöznek akár összetettebb for­ elektronikát, viszont nem a hibáik palástolá­ hetjük magunkat hozzá. A másik ok pusztán mákat is. Mindhárman egy-egy szólószám­ sára, hanem új hangképek létrehozására. zenei; ő Amerika egyik legjobb bendzsósa, mal bizonyítják kivételes hangszeres képes­ Az utolsó dalban (Flight of the Cosmic Hippo) (az öt éven keresztül elnyert legjobb ben- ségüket. Fleck megénekelteti a közönséget. Különvá­ dzsós cím a Downbeat hasábjain legalábbis Koncertjeikre más és más vendégszólistákat lasztva a nőket és a férfiakat, olyan hango­ ezt sejteti) ráadásul rendkívül nyitott, és na­ hívtak meg. Legtöbbször az Oregonból is­ kat csal ki belőlük, amik mintha egy vízilópár gyon fogékony a jazzre. mert Paul McCandless játszik velük, nem a rá méltóságteljes coitusának a hangjai lenné­ A dupla CD gyakorlatilag a zenekar - bele­ jellemző oboán, hanem szopránszaxofonon. nek. A zenekar erre a kíséretre játszik és a gondolni is nehéz - évi kétszáz koncertjének Játékával a jazzrockos darabokat is szárnya­ közönség egyáltalán nem őrről meg saját a legjobb felvételeinek a válogatása. Az iévá varázsolja. Fleck egyik inspirálóját, méltatlan helyzetére, sőt. alapzenekar Flecken kívül a pazarul basszus- Chick Coreát is meghívták vendégnek, és Juhász Gábor

2 8 1998. MÁRCIUS CRAMfIM DÉUALföütt szAxofotfWYETTCs

H ™ je.' J közönség zöme a melódiát hall- W s m if j°. o basszust kevésbé. A zené­ szek (főleg a basszisták) ezzel pont fordítva vannak. A legfontosabb hang­ A HÓNAP JAZZ LEMEZE Ágoston Béla - nádsípok, tenor- és altszaxofon, szernek tartják, és nem ok nélkül. A zenében a basszusklarinét; basszust mindenféle dinoszaurusz méretű Stanley Clarke - basszusgitár; Szokolay Dongó Balázs - fa-, műanyag- és hangszerek szolgáltatják, amelyek hagyomá­ közreműködik töbek között: fémcsövek, szopránszaxofon, G eorge Duke - nyosan nehézkesek és mindennek nevezhetők, kaval, dorombének; billentyűs hangszerek; Burány Béla Pocok - bariton- és szopránszaxofon; csak virtuóznak nem. A könnyűzene ezenkívül Jeff Beck, Bill Connors - gitár; Resch Béla - nagybőgő; története során mindenféle hangszerfurcsaság­ Louis Johnson - basszusgitár; Virág Tibor - dob, ütőhangszerek gal szolgált, mint a tubával, vagy basszussza­ Dennis Chambers, xofonnal. (Mindezeket a tökéletlen hangfelvéte­ Steve Gadd, Harvey Masson, Tony Williams - dob; li berendezések tették szükségessé, mert akkori­ Kirk Whalum, Tom Scott - szax; ban a nagybőgőt nem tudták rögzíteni.) Mégis­ Jerry Hey - trombita csak a bőgő lett a jazz igazi basszushangsze­ re fokozatosan a húszas évektől egyre inkább kizárólagosan, sőt a maga korában különböző virtuózokat is produkált. A valamikor fantaszti­ kus virtuóznak számitó Jimmy Blantontől Oscar Pettifordon, Charles Minguson, Ray Brownon, Paul Chambersen keresztül vezetett az út. Mind csodálatos muzsikusok voltak, technikailag azonban ez a hangszer igazából Stanley Clarke megjelenése után kezdett kibontakozni. Stanley Clarke azonban mindegyikük játéká­ Időközben egy újabb basszushangszer jelent ban felfedezhető. meg, a basszusgitár. Ez a hangszer kisebb Clarke pályája két vonalon futott. Egyrészt bő­ volt, mint a bőgő, tehát potenciálisan virtuó- gősként - a hangszer jellegéből fakadóan - zabb hangszer volt. Mint minden újabb hang­ többé kevésbé hagyományos jazzt játszott, szer esetében azonban bizonyos időnek el kell másrészt generációjának megfelelően basszus- telnie, míg valaki ráérez a hangszer lelkére, és gitárosként a jazzrock, illetve inkább a funk- nem úgy kezeli, mint egy vízszintes bőgőt. jazz egyik legfontosabb stilusteremtő figurája Clarke a hetvenes évek elején jelent meg a szí­ lett. Ebben a szerepében számos önálló albu­ STACK nen, rögtön a legjobbak (Chick Corea, Stan ma jelent meg a hetvenes évek eleje-közepe tá­ Getz, Art Blakey) társaságában, és menten jától kezdve. (School Days, Journey to Love, megváltoztatott minden addigi elképzelést a Clarke-Duke Project, stb). Ez a CD ebből az bőgő technikai lehetőségeiről. Hamarosan időből ad Ízelítőt válogatás formájában. Szá­ basszusgitározni is hallhattuk. Ezen a hangsze­ momra régi ismerősként cseng mindegyik felvé­ ren már gimnazista korában is játszott. Monda­ tel. Ezek a lemezek még LP-formában jelentek nom sem kell, ezen a hangszeren is hihetetlen meg. (Régen nem hallottam őket, mert szalagos dolgokat művelt, de ami ennél is fontosabb; magnómat már lusta vagyok befűzni). Öröm egyike volt azoknak, akik a hangszer igazi én­ hallgatni ezeket a felvételeket, úgy Clarke a jére ráéreztek. Eleinte a basszusgitárt bőgősök szólista és mint komponista jogán. Gyakori Béla Fleck - bendzsó, bendzsószintetizátor; használták váltóhangszerként, csupán erre a partnere, a bizonyos szempontból hasonló stí­ Victor Lemante Wooten - basszusgitár, cselló, ének; hangszerre senki sem specializálódott még. Ké­ lusteremtő szerepet betöltő George Duke pedig Future Man - elektromos dob; sőbb persze igen, és olyan csodálatos, jelentős mindig csodálatos. km.: Paul McCandless - szaxofon, basszusklarinét, angolkürt; Sam Bush - mandolin; Brandford Marsalis - művészei lettek a basszusgitárnak, mint Jaco A CD-n hallható felvételek persze csak bizonyos szaxofon; Howard Levy - billentyűsök, szájharmonika; Pastorius, Louis Johnson, Christian Bromberg, szempont alapján kiválogatott részletei az ere­ Chick Corea - zongora, zendrum; Edgar Meyer - bőgő; Alphonso Johnson, pusztán néhány nevet említ­ deti lemezeknek, de sokszínűek, gazdagok. Stuart Dunken - hegedű; ve, akik mind különböző stílusokat képviselnek. Friedrich Károly Jerry Douglas - dobro; John Cowan - ének; Bruce Hornsby - zongora, ének ^ r r t r l r f f Kirk W halum K i r k W h a 1 u m Colors

• Warner •

állapotára utaló - információkról maradna le művelőinek - zenei és emberi karaktere az, aki mégis megpróbálna elbújni előle. Eb­ egyáltalán nem tükröződik a produkcióikban. ben a műfajban is létezik alkotó fantázia, ki­ Utóbbi érveimet valamelyest alátámasztja a f irk Whalum produkciója szak- fejezőerő, kreativitás stb., legfeljebb egyesek stáblista - illetve a közreműködő stúdiózené­ • szerű p o pzene. Valószínűleg le- „átlagolják" az eddig jól bevált zenei formu­ szek létszáma -, amiből inkább arra lehet kö­ 4- * mezkiadók, forgalmazók, esetleg lákat - különös tekintettel a pénzben ponto­ vetkeztetni, hogy az egyes számok felvételén a show-business szakemberei, managerei san mérhető sikert illetően -, és biztosra men­ az ment be dolgozni a stúdióba, aki éppen dönthettek úgy valaha, hogy a zenei sajtó in­ nek. Ezen a ponton osztható meg a műfaj mi­ ráért; de számítógépes dobprogramok is ha­ kább a jazzrovatokban méltassa a muzsikus nőségi szempontból. sonlóképpen csereszabatosak. Azok a muzsi­ CD-it; talán, mert tenorszaxofonos az illető. A rock'n'rolltól napjainkig, a popzene törté­ kusok, akik ezeket a konzervált zenei eszkö­ (Nem vagyok biztos abban, hogy promóciós netének elmúlt negyven éve alatt látszólag zöket profi módon használják, bizonyára nin­ szempontból így jobban jár, de én most meg­ sok forma, stílus, irányzat, frázis, dallam és csenek híján a tehetségnek, a felkészült hang­ próbálok nem visszaélni a jazz iránti elfogult­ harmónia vált szakszerűen alkalmazható pa­ szertudásnak - utóbbi még hallható is olykor ságom m al.) nellé, de ezek közül meglehetősen kevés a -, de hogy számukra sokkal fontosabb a jó­ A popzene fogalma nem egyfajta minőséget gazdagon kiaknázható zenei formula, és zan tervezettség: a legszélesebb közönség takar, ezért annak kulturális és életmódra vo­ még attól is csekélyebb a gyakrabban hasz­ igényének pontos ismerete, a szaktudás, az natkoztatható jelentőségét egy pillanatig sem nált ritmikai készlet. Emiatt Kirk Whalum ze­ üzleti stratégiára vonatkozó fegyelem, a jól szabad kétségbe vonni. A valóságban legin­ néjét is kissé nehéz a zenekultúra elméleti ér­ előkészített PR- és marketingmunka, az na­ kább jelenlévő, ezáltal az általános közérze­ tékviszonyai között valamilyen esztétikai kate­ gyon valószínű. tet nagy mértékben meghatározó műfaj ez, góriába helyezni. Persze az „eszmei mondanivaló", mely sze­ amelytől gyakorlatilag lehetetlen elzárkózni. A zenéhez hozzátartozik az egyéniség, a fel­ rint „bármilyen színű is a bőröm, örökké Arról nem is beszélve, hogy milyen fontos - ismerhető hang, az „arcéi". Ezek hiányában táncolok, boldogan, szabadon...", azért szép érzelmi, érzéki, szellemi és üzleti tendenciá­ még bajosabb az értékelés, mivel a szaxofo­ dolog. kat jelző, az általános értékrend pillanatnyi nos - és általában a legdivatosabb popzene Matisz László

Aquarell r e 1 1 Aquarell

• Szerzői kiadás • állhatta útját, hogy a zene önmagáért beszél­ egyszer-kétszer, és jólesően nyugtázzák, jen. Kétszer is végighallgattam becsületesen hogy végre már itt tartunk, hogy egy ilyen fia­ elejétől a végéig. Az írástudók felelőssége..., tal zenekar, távol a hazai jazzélet sűrűjétől, iután az Aquarell együttesről pályakezdő zenekar... - milyen kedves fiatal­ ennyire magabiztosan alkot, de félő, hogy mindössze annyi előzetes informá- emberek. Nem vitás, igényes, jól képzett mu­ legközelebb inkább Weather Reportot vagy iót kaptam, hogy pályakezdő fia­ zsikusok, minden hangszeren. Ügyes kompo­ valamelyik régebbi Methenyt vagy más ere­ talok Gyuláról, akik fúziós zenét játszanak, el­ zíciók. Elfogadható minőségű hangfelvétel. detit választanak a remek, de iskolás másolat kezdtem hát a borítót böngészni. „Kedves Jók az arányok mind az együttesen belül, helyett. jazzkedvelő, ön most az utóbbi évek egyik mind a repertoár összeállításában a tempó­ A türelem meghozza jutalmát. Aki a sok szak­ legjobb és legszínvonalasabb magyar kiadá­ kat, karaktereket, terjedelmet illetően. Tényleg mailag jól kivitelezett utánérzés után eljut Ko­ sú CD-jét tartja kezében!" kezdi szerényen és sokan örülnének, örültek volna, ha ilyen anya­ vács Zoltán darabjaiig, így A rózsa neve és a tárgyilagosan az ajánló, a jeles budapesti got tudtak volna letenni első zsengéjükként. The End címűekig, igazán maradandó lírai él­ együttes nem kevésbé jeles tagja. A tévében Igen, most jön a de. ményt kap. Ha majd idővel az Aquarell elké­ látható pelenkareklám jutott eszembe, mely­ A fúziós zene a jazz és a populáris műfajok szíti Best Of-CD-jét, ezeket nem szabad ki­ ben egy bizonyára véletlenszerűen kiválasz­ határterülete, és főleg a gyorsan változó divat hagyni. Jómagam is csodálattal szoktam né­ tott, natúr védőnő közli, hogy a pelenka, amit történéseinek színhelye. Az Aquarell zenéje zegetni a gyermekrajz-kiállítások vízfestmé­ ő is használ - mert nem csak védőnő, mama pedig nem a jelen, hanem a közelmúlt. A nyeit, az emberi művészi kifejezőképesség is - minden más pelenkánál jobb. Ezek után Gramofon nem családi lap, hanem az igé­ csodálatos példáit, de tudom, hogy az érett bizonyára jól fogy a pelenka. Reméljük az nyes zenerajongó lapja. Az igényes fúzióra­ mesterek inkább olajjal festenek vászonra. Kí­ Aquarell-CD is. Megtudtam még azt is, hogy jongó naprakész. Vagy a legújabbat vagy a váncsian várjuk a csinos aquarell után a kifor­ melyik stúdióban készült a felvétel, és hogy klasszikusokat hallgatja. Biztosan sokan szí­ rott, nagy formátumú olajfestményt. kik voltak a szponzorok. Nos nem sok minden vesen meghallgatják az Aquarell-korongot Szigeti Péter

1 998. MÁRCIUS GUANÓN Dán Wall

Off the Wall

• Enja — Varga •

M ^ evés jazzmuzsikus van, aki a 'flfef ‘' ...MS zongorát és az orgonát egy­ aránt hangszerének mondhatja: Dan Wall ezek egyike. A negyvenes éveiben járó férfi a hetvenes években az amerikai At­ lantában működött zongoristaként, majd Dan Wall - B-3-as Kirk Whalum - tenorszaxofon, billentyűs hangszerek; hammondorgona; Gerald Albright - altszaxofon, basszusgitár; New Yorkba költözött, ahol olyanokkal ját­ Kari Ratzer - gitár; Justo Almario - szopránszaxofon; szott, mint Steve Grossman, Eddie Gomez, Philippe Saisse, Bill Cantos, Oji és Dan Shea - Adam Nussbaum - dob; Jeremy Steig, Joe Chambers, illetve rövidebb- billentyűs hangszerek és programok; km.: Ingrid Jensen Leon Pendarvis, Marc Harris - Hammond orgona; hosszabb ideig Sheila Jordan, Dakota Staton - trombita és szárnykürt; Nick Moroch, Mark Baldwin, Paul Jackson Jr., és Jackie Paris énekesek kísérőzenekaraiban Lester Laure - gitár Dwight Sills - gitár; dolgozott. 1992-ben kezdett behatóbban Marc Antoine, Chris Rodriguez - akusztikus gitár; foglalkozni az orgonával, miután John Aber­ £ Stuart Duncan - hegedű és mandolin; Chris Minh Doky - bőgő; crombie új triójának tagjává választotta. Eb­ Ron Jenkins, Abraham táboriéi, Dwayne „Smitly11 Smith - ben a felállásban két kritikailag is méltányolt basszusgitár; Vanesse Thomas, Curtis King, Kevin Whalum, Lynn FiddmontTinsey, Howard Hewett - ének; lemez készült, és most kezünkben az első, Tommy Simms - basszus, ütös és húros hangszerek; szellemes cimű, önálló Wall-produkció, Sean McCurley, Chester Thompson, Bill Maxwell - amely az orgonistát állítja a hallgató elé. P dobok, A Hammond B-3-as orgona a fekete egyházi Luis Conte - ütőhangszerek; km.: Allison Krauss, Michael McDonald - vokál zene bevett instrumentuma, de igazi jazz- (Q hangszerré az ötvenes-hatvanas években Jimmy Smith tette. Az ő soul-funky játékstílusa irányt jelölt és a mércét szabott, improvizálóképességét a mai napig kevesen múlták felül. Ez a játékmód idővel azonban formalizálódott, valamely rű fogalmazást. Virtuóz képességű játékos, blues- vagy funkytéma kiválasztására és „dö­ aki azonban nem esik a technika bűvöletébe: gös" rögtönzésekre szorítkozott. lemezét komplex szerkesztésmód, egyéni, im- Dan Wall - ellentétben például Joey pulziv hangszerkezelés és az orgonistáktól DeFrancescóval - nem a main stream-vonalat szokatlan harmóniagazdagság teszi sajá­ követi, rá sokkal inkább az avantgárd irányá­ tossá. ba nyitó, illetve Tony Williams Lifetime nevű A változatos, mégis egységes hangzású együttesében jazzrockot játszó, méltatlanul anyagban helyet kapott a The End of a Love elfeledett Larry Young volt hatással. Az erede­ Affair cimű Otis Redding-sláger is, amelyben ti tehetség keze nyomát viselő Off the Wall ki­ Wall amolyan „kiszólásként" bemutatja, lenc szerzeménye a két pólus közötti tarto­ hogy ha akarna, így élne a hagyományos or­ mányt járja be. gonajáték eszközeivel. Az osztrák Kari A nyitó 13 Steps című darab a 13 hangból Ratzer a hangváltásokat kitűnően érző gitá­ álló dallamról kapta a nevét, a Back Ice soul- ros partner, egy számban visszhangosított Pfeff Márton - basszusgitár; jazz hangvétele ellenére modern harmóniák­ szólójával feltűnik a titokzatos Lester Laure Kovács Zoltán - gitár; ból építkezik, az Electric Ballroom a hetvenes gitáros is, Ingrid Jensen pedig trombitán, Köles Márk - dob; évek fúziós korszakát idézi, a Carol's Bridge szordínós trombitán és szárnykürtön felhang­ Szabó Zoltán - billentyűs a brazil zene világába visz, az amorf han­ zó finom rögtönzéseivel gazdagítja az album gokkal kezdődő Zakatak a szabad rögtön­ hangzását. zéstől jut el fő témájáig, a 3/4-es Waltz for A kiadó Dan Wall zongoralemezének a meg­ John pedig a volt muzsikustárs Abercrombie jelentetését tervezi, ami elé az orgonistát be­ előtt tiszteleg. mutató színvonalas CD alapján várakozással Dan Wall olyan típusú muzsikus, aki ösztönö­ tekinthetünk. sen kerüli a bevált megoldásokat, a klisésze- Túri Gábor

CRAHfBM 1 99 8. MÁRCIUS ~ Í ^ T i H k a

Renaud Garcia-Fons R e n a u d Oriental Bass Garcia-Fons

• Enja — Varga •

lemez minden egyes darabja egy harmonikatéma hallható, amit egy rum- diaias, de sajnos groteszk téma után spanyo­ eredeti alkotás, azaz még csak baszerű ritmus szelídít egy kicsit túl könnyűvé. los kíséretre hallhatunk bőgőszólót. A követ­ nem is átdolgozás, de mégis Az egész lemezre jellemző sírás bőgőszóló kező darab gyakorlatilag az első szám beve­ könnyű ráismerni a szerzőt inspiráló tradicio­ alatt a kíséret mintha egy olasz westernfilm- zetőjének a szólisztikus kibontása. Az ez nális alapokra. Általában az eurázsiai konti­ ből származna, ami után egy modulálással és utáni két számot nem részletezem, mert esz­ nens déli felének népzenéiről van szó, de az indiai tabla beszállásával egy másik világ­ közeikben hasonlítanak az eddigiekhez, de nem didaktikus rendszerben, hanem ahogy a ba érkezünk. A harsona-harmonika tartott meg kell említenem az utolsó előtti két dara­ szerző jónak látta, illetve ahogy a hangszere­ hangok szépen szólnak a tablakíséret fölött, bot, amelyek nyilvánvalóan a flamencóból lés megkívánta. de ezt hamar felváltja egy Marlboro-reklám- merítették a legtöbbet. Érzésem szerint Gar­ Az első darabban a virtuóz spanyolos bőgő­ szerű bőgőosztinátó és klarinéttéma. A bőgős cia-Fons ebben a stílusban a leghitelesebb. bevezető után megszólaló arab dob felett a erre az alapra is szólózik, majd egy éteri Az utolsó darab a legszebb kompozíció. A harmonikával kísért klarinét dallam kifejezet­ lant-arpeggióval kísért fuvolatémával ér véget monoton, Ravel bolerójára emlékeztető osz- ten klezmeresen szól. Ez beletorkollik egy he- a szám. tinátó fölött szárnyaló hosszú, melankolikus gedűszerű, vonós, síró bőgő szólóba, majd a A többi számra a stílusok és hangulatok ilyen dallam a fájdalmas szenvedély hangja. bőgő-klarinét uniszónó alatt a zenekar kiáll. kavalkádja nem jellemző. A következő darab A lemeznek vannak hibái. Közhelyeket tartal­ Az ezt követő arablant-szóló után újra meg­ alapvetően arabos, az ötnegyedes ritmusnak maz, és eklekticizmusa sem válik a javára, de szólal a klezmerszerű téma és a számot a ke- és az ud-derbuka kíséretnek köszönhetően. páratlanul briliáns hangszeres tudást mutat, retszerűen visszatérő spanyolos bevezető zár­ Ezzel ugyan ellentétben áll a harsonatéma, és óriási kreativitást. Mostanában el szokták ja, frappánsan. A második darab a legössze­ am ely akár egy Jam es Bond-film zen éje is le­ kongatni a lélekharangot az etno-jazz felett, tettebb a lemezen, talán egy kicsit túl eklekti­ hetne. Az ez utáni szám elején a bőgő egy de én azt gondolom, hogy egy műfajt nem az kus, összesen öt főtémája van. Az elején a ki­ nehéz indiai raga skálájában játszik egy stí­ aktuális divat, hanem az erre a lemezre is jel­ tartott fúvósok felett a vonós, rubátó bőgőté­ lusos, szép és rendkívül tiszta bevezetőt. Po­ lemző kreativitás tart életben. ma olyan, mint egy román ballada. Ezután koli nehéz lehet ezen a hangszeren. A dél-in- Juhász Gábor

Szakcsi—Kőszegi Duó S z a k c s i — K ő s z e g i ✓ Journey in Time D uo

• Fon—Trade •

I z első szám (Roots in Hungary) világos, hogy a két pillér az első és a cím­ vet, amit csak ketten tudnak - elaprózottnak és m agyaros-rapszodikus kezdő üte- adó darabon helyezkedik el, ezek feltűnően egyenetlen színvonalúnak tetszik az egész ,-M. mei és népdal-imitációi után - ha hosszabbak is a többinél. Az elsőben Szakcsi lemez, mintha nem is ugyanazok a zenészek addig nem tette - a hallgató egy pillantást vet is rátalál arra, ami a jazzben és a magyar ülnének a hangszerek mögött az egyes szá­ a lemezborítóra, és megemeli a szemöldökét, népzenében közös, és amit Szabados a pen­ moknál. gondolván: különös egy amerikano-magyar tatónia free-be oltásával fejez ki már egy jó Meglepő identitáskeresésre vall az a gesztus, eklektika ez! Mellesleg komoly virtuózjáték, ideje. ahogy Kőszegi visszanyúl a Szabados-kvar­ hiszen duóban zenélni mindig kockázatos, Ez történik itt is, azonban a z rejtély, hogy mi tettben eltöltött időkig. Ismét rátalál a „gyöke­ bár Jackie Orszáczky két számban kiegészíti keresnivalója van ezzel egy lemezen például rekre", és hogy ne legyen a dolog annyira di­ a felállást, és ezek a lemez vitathatatlanul ki­ egy amúgy dögös bluesnak Jackie-vel, és az­ rekt, egyfajta bluesos-mainstreames szósszal emelkedő színfoltjai. Persze ezzel nemigen le­ tán egy lélekbe hatoló gonggal és impresszio- öntik le az egészet. A baj csak az, hogy ez hetne dicsekedni: adott egy olyan duólemez, nisztikus zongorafutamokkal átszőtt, súlyos ak­ nem lemezkoncepció, slágerválogatások stí- amelyen a triószámok a legjobbak... Egy szó kordoktól sem mentes víziónak, amely önma­ lustalanságára emlékeztető egyveleget ad az mint száz, az egész lemezt valami misztikus gában szintén kiváló. Hiányzik a kohézió az a hanganyag, amely két-három kiváló lemez kompozíciós megoldás lengi át, aminek a ve­ önmagukban remek darabok közül, és emiatt anyagát passzírozza össze. zérelvére meglehetősen nehéz ráeszmélni. Az - bármennyire is megmozgatnak minden kö­ H. M agyar Kornél

2 1998. MÁRCIUS GRAffCBN Trio Midnight TRIO MIDNIGHT Live In Budapest Live in Budapest

• Pannon Jazz — Stereo Kft. •

TTrio Midnight a magyar jazz W'*' i f f egyik fénylő csillaga, írja a producer a lemezborító jegyze­ teiben. Az ilyen bombasztikus közhelyeket ál­ talában elnéző mosollyal fogadjuk, de jelen Claire Antonini - lant, theorbo; esetben tárgyilagosan el kell fogadnunk, mert Oláh Kálmán - zongora, Yves Favre - harsona; igaz. Mind az együttes, mind tagjai külön-kü- Egri János - bőgő, Chris Hayward - fuvolák; Balázs Elemér - dob Rabah Khalfa - derbouka, tar, bendir; lön nemcsak generációjuk, de az egész ha­ Jean-Louis Matinier - tangóharmonika; zai jazzélet csúcsát jelentik. 1990 óta szere­ Ö* Vicente Pradal - flamenkó gitár, taps; pelnek ezen a néven, amikor Oláh Kálmán Jean-Francois Roger - table, marimba, diplomázott a konzervatórium jazztansza- ütőhangszerek; Bruno Sansalone - klarinét; kán, de egyéni karrierjük már jóval előbb el­ Sam Schlamminger - dáf; kezdődött. Azóta se szeri, se száma a külön­ Ana Yerno - taps; böző jazzversenydíjaknak, komoly nemzetkö­ Q Renaud Garcia-Fons zi fesztiválszerepléseknek, továbbá rengeteg - öthúros bőgő, laps, ütőhangszerek lemezen és egyéb felvételen szerepelnek. T5 Sokszor előfordultak a rádióban, különböző tévécsatornákon, sőt még portréfilm is készült róluk. Mégis mikor le akartam írni, hogy ez a Trio Midnight x-edik lemeze, utánanézvén döbbenten kellett beletörődnöm, hogy a borí­ tó jegyzetnek megint igaza van. Ez az elsői Megjelent egy-egy szám antológiákon és egy speciális album vonósokkal, de színtiszta Trio Midnight - ki tudja miért? - még nem. Pedig O nem tekinthető nagy üzleti kockázatvállalás­ nak kivonulni, felvenni egy koncertet, és kész a lemez. A Trio Midnight-koncertek gyako­ riak és jók. Néha nagyon jók, van úgy, hogy kicsit jók, de megbízható standardot képvisel­ nek. Ez a koncert 199ó-ban hangzott el a Marczibányi téren, és majd két év kellett, hogy a tisztelt olvasó a CD-t hazavihesse. Az anyag csupa ismert darab a nemzetközi köte­ zi sikert ígér jó marketing esetén. Az öt csil­ lező jazzrepertoárból - világszínvonalon. lag a zenének szól, de... A hangfelvétel ha­ Oláh Kálmánék nem találtak ki új stílust, csak zai viszonylatban jónak mondható, viszont mindent tudnak, és azt nagy kedvvel, inven- nincs egy súlycsoportban a muzsikálással, ciózusan játsszák. A nyitó Bill Evans-darab a ami a mai elvárásokat és a technológiai lehe­ szerző hangulatát lopja be, és ez sokáig el­ tőségek kihasználását illeti. A belső arányok tart, majd különböző más nagy nevek jutnak jók, de a bőgőhang vékony, színtelen. A do­ eszünkbe, de soha egy pillanatra sincs déja bok és főleg a cinek hangja nem elég részle­ vu-érzetünk. A többnyire hosszú lélegzetű tes, fakó. A zongora kínosan hamis. Végül Szakcsi lakatos Béla - zongora szólókban bővelkedő darabok egyszer sem nem hagyhatom említés nélkül, hogy ez a ze­ Kőszegi Imre - dob, gong km.: OrszáczkyJackie - fulladnak ki, feszes ívűek, nem merülnek bele nei teljesítmény méltóbb borítótervet érdemelt ének, basszusgitár közönségkápráztató akrobatamutatványok­ volna. A recenziókat azonban a tisztelt zene- ba. A karakterek változatosak. A záró All hallgató közönségnek és nem a forgalmazók­ Blues a standard harmóniakeretek határait a nak írjuk, így a zárszót is a borítóról idézem: végtelenségig kiterjesztő, Hancock vagy Jó szórakozást! Jarrett szintjéig repülő szárnyalása nemzetkö- Szigeti Péter t i k a

HUBSONGSSTEREO 5950» the music of FREDDIE HUBBARD

V n -r. “ TIM H A 3 ANS Tim Hagans & Marcus Printup r HUBSONGS M ARQUS PRINTUP VINCENTV'\ HERRING/JAVON JACKSON/BENNY GREEN/PETe R WASHINGTQN/KENNY WASHINGTON

• Blue Note — EMI-Quint •

Blue Note új albuma Freddie Lewis, Gil Evans és M aria Schneider big Hubbard kompozícióit tartalmazza bandjeiben szerepelt, valamint Gary Peacock, Tim H agans, Marcus Printup a cég két fiatal trombitás üdvöskéje, - trombita; illetve Joe Lovano oldalán, vagy a Yellowjackets Tim Hagans, illetve M arcus Printup tolm ácsolásá­ Vincent Herring és a Steps Ahead tagjaként mint combojátékos. ban. Az ötlet nem teljesen új, hiszen maga - altszaxofon; Kettejük közül az ő stílusa a talán modernebb­ H ubbard is többször szerepelt két trombitás fel­ Javon Jackson nek mondható, az izgalmas, különleges hangok - tenorszax; állásban lemezen Lee Morgan, vagy Woody megválasztása révén. Az „Up Jumped Spring" Benny Green trombita-zongora duettjében hallható, hogy Shaw társaságában. - zongora; Freddie Hubbard minden idők egyik legnagy­ Peter Washington nemcsak Hubbard, de Miles Davis játékát is jól szerűbb jazztrombitása, maga is sok Blue Note- - bőgő; ismeri. Marcus Printup neve sem cseng ismeretle­ album szereplője volt. Hubbard azt a mindenre Kenny Washington nül a jazzhallgató számára, Wynton Marsalis - dob képes, technikai korlátokat nem ismerő vakmerő Lincoln Center Orchestrájából, vagy felfedezője, trombitás típusát személyesíti meg, amely Louis a zongorista Marcus Roberts Kék rapszódia le­ Armstronggal kezdődött, Roy Eldridge-en, Dizzy meze révén. Printup stílusa a bluesosabb, in­ Gillespie-n, Wynton Marsalison keresztül ma a kább „soulful", mintha Hubbardot magát halla­ CD-nket jegyző két fiatal oroszlánnál tart. Meg nánk. A lemez ritmusszekciója is kiváló, Benny kell említenem, hogy Freddie Hubbard sajnála­ Green napjaink egyik legjobb zongoristája, a tos szájsérülése következtében ma nem oly aktív két Washington, akik nem rokonok, Peter, a bő­ hangszeresként, mint szeretnénk. gős és Kenny, a dobos nagyszerűen játszanak. Hubbard oly ragyogó szólista volt, hogy szinte A két szaxofonos három-három felvételen hallha­ észre sem vette senki, milyen kiváló kompozíciói tó, kiválóan illeszkednek a lemez stílusához. Az születtek szép csendben az idők során. Pályájá­ altszaxofonos Vincent Herring nagyon emlékez­ nak kevésbé publikus oldala, a komponista előt­ tet Hubbard egykori gyakori Blue Note-partneré- ti tisztelgés ez az album. A lemez hangszerelője re, a kiváló James Spauldingra, akiről igen keve­ és zenei rendezője is Hubbard, aki hatalm as lel­ set hallani manapság. Javon Jackson tenoron a kesedéssel személyesen felügyelte a próbáktól szintén sűrűn hallott ex-Hubbard-partnert, Joe kezdve az egész vállalkozást. A CD szinte meg­ Hendersont juttatja eszünkbe. A CD már a téma- idézi a Blue Note hősi korszakának soundját. választása következtében nyerő helyzetben van. Egyrészt a jól ismert Hubbard-kompozíciók, A közreműködők kiválóak, és aki képet akar ar­ másrészt a két trombitás kétségkívüli Hubbard ról, hol tart ma a jazztrombitálás, csak hallgassa befolyásoltsága révén. Tim Hagans a „vasszájú" meg a Hubsongs-albumot! Woody Herman, Stan Kenton, Thad Jones, Mel Friedrich Károly

3 4 1998. MÁRCIUS GRAf*f»H Grencsó Kollektíva

VILLA NEGRA

• Fonó Records •

% gy tűnik, mintha már akkor, Páger Az eddigiek tükrében tehát ez a Villa Negra leg­ Antal előadásában is több lett vol- Grencsó István - alább olyan érdekes tartalmi, gondolati és általá­ na a Hattyúdal című régi magyar film > altszaxofon, fuvola, ütősók; nos esztétikai szempontból, mint pusztán zenei, betétdala, mint közkedvelt kupié. Nem csupán Regős István - vagy még inkább egyetlen műfaj szakmai megíté­ azért, mert Ránki György melódiája ahhoz a tí­ tenorszaxofon; lése szerint. Ahogy mondjuk egy performance- pushoz sorolható, amely kiirthatatlanul benne ma­ Borbély Mihály — élmény is más, mint egy intellektuális vagy érzéki klarinét, szopránszaxofon; rad az ember fülében, nem csak Garai Gábor absztrakció kellemes befogadása, így a szóban Juhász Endre - szövege miatt, és még csak Páger szeretetreméltó oboa, angolkürt; forgó zenedarab sem csupán az úgynevezett egyénisége sem lehet elég egyértelmű megfejtés a Cserjési András - jazzkedvelőket célozza, hanem egyéb gondolati dalban bujkáló plusztartalomhoz, bár mindhár­ 0 trombita; kalandokra fogékony lényeket is. man remekeltek a maguk műfajában. Beke Tamás - Ami a zenét illeti, arra mást nem lehet mondani, A Villa Negra igazi titka, inkább a mai észjárás tangóharmónika; mint hogy perfekt. Elsősorban Grencsó kompozí- Szondái M átyás - tükrében burjánzó elképesztő asszociációs lehető­ ciós- és arányérzékét dicséri, hogy a cirka három­ bőgő; ségekben rejlik. Feltehetően ez inspirálta Grencsó Jeszenszky György - negyed órás darabnak egyetlen unalmas pillana­ Istvánt arra, hogy átiratokat, variációkat, illetve o dobok, xilofon ta sincs. Dacára annak, hogy nagyon sokféle mo­ egy nagy formátumú kompozíciót készítsen belő­ tívum és - többnyire egyszerű - hangszerelési, le. Ezek az előzmények (különösen a nagy formá­ harmonizálási megoldás hallható benne, nem ön­ tum), e meglehetősen bizarr alaphelyzet akár ref­ célúan eklektikus. Nagyon tudatosan felépített ze­ lexszerű viszolygást is okozhatna - különösen az ne ez, amelyben az ismert téma jazz, (helyenként ortodox jazzkedvelők körében ha Grencsó 'O free jellegű) zenei szerkezetben van elhelyezve, nem hozná rendszeresen invenciózus ötleteinek, ügyesen elkerülve a pejoratív „jazzesítés" hibá­ kiforrott muzikalitásának meggyőző bizonyítékát. v \ ját. A talán kissé komolykodó benyomást keltő tar­ Keze nyomán a Villa Negra is (minimum) metafo­ talmi utalásokat a zene szellemes, már-mór poén- rává, vagy inkább igazi közép-európai szimbó­ o szerű feloldásokkal teszi élvezetessé, ami ebben lummá nemesedett. az esetben tiszteletre és irigylésre méltó szemlélet- Egyesek talán úgy vélik, hogy ez is „csak" egy a C módot, optimizmust és vitalitást sugall. sok közül, amit kizárólag mi, magyarok érthe­ Az pedig, hogy a Villa Negráról kinek mi jut 0 tünk, csakhogy ettől ez nem kevésbé értékes - eszébe, egyéni fogékonyság és fantázia kérdése; vagy ha mégis, zseniális magyar művészek, külö­ > - de hogy „...nem apácazárda...", az egyszer nösen íróink egész sorát is degradálhatnánk ilyen szent. alapon. ID Matisz László

GRAttfM 1996. MÁRCIUS 35 Long Jazzklub Bp., (Dohány u. 22-24.) Samuels-Acuna-Vasvári Koncertek: z In Line a mai magyar jazz egyik ban (március 11-én belül a zenéhez, adja Március 12., 13-16 óráig) tartandó azt a vonzerőt, ami _ _ legmarkánsabb vonala, jövőre lesz Kecskeméti Katona József Színház - A tíz éve, hogy a zenekar megalakult, workshop Samuels, nélkül egy ilyen közös Március 13., Acuna és az ő részvéte­ munka nem jöhetett és azóta az egyik legnépszerűbb együttes, International Buda Stage lével tulajdonképpen volna létre. bárhol szívesen fogadják őket az országban. (Bp., 1021 Tárogató u. 2-4.) egy újabb lemez előké­ A produkció igazi új­ Stílusuk a jazzrockban gyökerezik, amerikai Március 16., donsága nem is annyi­ szóhasználattal contemporary jazz, de latin és születeinek tekinthető­ HARMÓNIÁBAN A MATÁWAL ra a Magyarországon más hatásokat is elsajátítanak. ek. A kvintett még Ma­ Pécs, Nemzeti Színház. A két negyvenes évei elején járó muzsikus, gyarországon megkez­ már többször is meg­ Csepregi Gyula (szaxofon) és Vasvári Pál di a felvételeket a Twin fordult Dave Samuels (basszusgitár) azonban mindig is új kihíváso­ Lines-produkcióhoz, melyet később New szereplése lesz, hanem a két további világsztár kat keresett. Ennek eredményeképpen a példa­ Yorkban fejeznek majd be. A tengerentúli mun­ egyidejű jelenléte. Russell Ferrante billentyűs és képeiknek tekintett Steps Ahead, Yellowjackets kába kapcsolódik be Mike Stern is, aki három zongorista 1980, a Yellowjackets alapítása és Spyro Gyra tagjaival léptek kapcsolatba, és szám erejéig ugyan, de boldogan vállalta a óta minden elképzelhető sikert elért már, le­ a magyar közönség ebben a hónapban Dave közreműködést. Mint ebből az alkalomból ki­ gyen szó Grammyről, eladási rekordokról Samuels (vibrafon) zenei vezetésével Russell derült, jó ismerőse Samuelsnek, de még soha­ vagy világturnéról. William Kennedy (dob) Ferrante (billentyűk) és Alex Acuna (dob, ütők) sem játszott vele. Sőt Vasváriékról is hallott 1986-os, de még inkább Bob Mintzer (szaxo­ társaságában láthatja őket Pesten, Kecskemé­ már, amikor telefonon felhívta őket, hogy rea­ fon) 1990-es csatlakozása óta új csúcsokat hó­ ten és Pécsett. gáljon a faxon érkezett felkérésre, rögtön dítanak meg. Ferrante állandó együttesén kívül Természetesen egy ilyen nagy ívű projekt nem mondta, hogy ismeri a zenéjüket, hála a Sony- szívesen látott vendég Joni Mitchell, Bobby jöhet létre komolyabb előzmények nélkül. Ezek Columbia-lemeznek. Ezek után mondani sem McFerrin, Michael Franks, Sadao Watanabe, közül a Gramofon olvasói bizonyára találkoz­ kell, hogy a Twin Lines-produkció is külföldi tu­ Eric Marienthal, Ernie Watts és Lee Ritenour tak már az In Line: Twins című lemezével, mely­ lajdonban álló kiadónál fog elkészülni, és első­ koncertjein és lemezein. nek kiadója Royal Sped Records volt. Ezen is sorban az európai és a japán piacot fogja Alex Acuna Ferrantéhoz hasonlóan először hallható a híres vibrafonos, de a kezdetek eb­ megcélozni. jön Magyarországra, mégsem kell bemutatni, ben a ragyogó együttműködésben tulajdonkép­ Egyébként Vasvári Pál nyíltan beszél arról, hiszen tagja volt a legendás Weather Report- pen a Sony-Columbia által 1995-ben kiadott hogy ehhez az áttöréshez - a kitartás mellett - nak. A perui származású ütős és dobos játszik In Line with Dave Samuels című CD. Az első elsősorban önismeretre volt szükségük. Sa­ a Heavy Weather című felejthetetlen albumon „multi" által megjelentetett új magyar jazzle- muels nem azt méltányolja az ő játékukban, is. Számtalan stúdiófelvétel, koncert és filmze­ mez, Babos Gyula Blue Victoryja után ez is hogy pont olyanok, mint az amerikai példaké­ ne közreműködője, újabban pedig saját nagy győzelem volt. pek. Éppen ellenkezőleg, amit az európaisá­ együttese, az Alex Acuna and the Unknowns Vasvári Pál a Gramofonnak elmondta, hogy a gukkal, a műveltségükkel, a másfajta kifejezés- élén is hallható. három itthoni koncert, no meg a Long Jazzklub­ módjukkal hozzá tudnak tenni a műfaj keretein (X)

1 99 8. március GRAMMOM izenkét éve él, virul és egyre bővül Ma­ gyarországon egy olyan tradicionális jazzfesztivál, amelyre érdemes odafi­ gyelni. A tradicionális műfajokra jellem­ ző, hogy a bebop, vagy még inkább a rree|azz által hozott művészi mélységgel ésE a zt a ______komolyT előadóművészeti fellépéssel szemben a BOHEMET jazz kezdetére visszanyúló műfajok elsősorban érdemes komolyan venni szórakoztatnak, és ezt nem szorítja háttérbe a művészi-esztétikai igény. Egyszóval: az old- timer mindig mosolygós. A kecskeméten alakult Bohém Ragtime Jazzband mégsem a jópofáskodást hirdeti a ne­ vében, hanem azt, hogy tudatosan, módszere­ sen és alapos zenei felkészültséggel nyúlnak vissza a jazz gyökereihez és kezdeteihez: ne­ vük Joseph Lamb (1887-1960) amerikai rag- time-szerző 1919-es Bohemia Rag című számá­ ra utal. A Gramofon többször is foglalkozott már a kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband működé­ sével, utolsó saját lemezükkel tavalyi októberi számunkban, a tavalyelőtti fesztiváljukon ké­ szült páratlan érdekességé' örömzene felvételé­ vel pedig '97 júniusi számunkban. Annak ellenére, hogy a Bohém Ragtime Jazzband 1985 óta működik, és európai hírű zajlik. Idén, amint az alábbi, impozáns prog­ dig a házigazdák láthatóak az International fesztivál kerekedett az első néhány zenésztalál­ ramból látható, végre teljes jogú Bohém-várossá Buda Stage-en. A Dreher „Bohém" Ragtime és kozóból, a budapesti közönség mindeddig lép elő Budapest. Jazzfesztiválhoz kapcsolódóan A Matáv bemu- nem ismerhette meg a fesztivál mindig magával Ugyanis a Kongresszusi Központban lép fel a tatja-sorozat a páratlan koncertélményt Kecske­ ragadó hangulatát, hiszen a csúcspont mindig vokális műfaj világelső együttese, a Golden mét (március 21.), Debrecen (március 22.), és a kecskeméti hétvége, a Bohém klubjának is ott­ Gate Quartet, ami az egész Tavaszi Fesztivál Sopron (március 24) zeneszerető közönségé­ hont adó Erdei Ferenc Művelődési Központban egyik meghatározó eseménye lesz, másnap pe­ nek is eljuttatja.

A VII. N em zetközi Dreher „Bohém " Ragtim e & Jazzfesztivál részletes m űsora

március 24., kedd 19h Szeged, Ifjúsági Ház 19h Budapest, International Buda Stage Port City Jazz Band, (II., Tárogató út 2-4.) Storyville Jazz Band, Butch Thompson Molnár Dixieland Band és a Bohém Ragtime Jazzband március 28., szombat 19h Szombathely, Helyőrségi Klub 15h Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ The Prague JazzPhonics Dr. Valter and the Lawbreakers március 25., szerda 19h Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ március 19., csütörtök 19h Budapest, International Buda Stage Butch Thompson 19h Gödöllő, Petőfi Sándor Művelődési Központ (II., Tárogató út 2-4.) és a Bohém Ragtime Jazzband, Port City Jazz Band (USA) The Prague JazzPhonics, Port City Jazz Band 19h Sopron, Pannónia MED Hotel Port City Jazz Band március 29., vasárnap The Prague JazzPhonics (CZ) 19h Szombathely, Helyőrségi Klub 11 h Kecskemét, március 20., péntek Butch Thompson Erdei Ferenc Művelődési Központ 19h Győr, Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Bohém Ragtime Jazzband jam session (a résztvevő együttesek tagjai) The Prague JazzPhonics (CZ), március 26., csütörtök 19h Hódmezővásárhely, Hotel Fekete Sas Port City Jazz Band 19h Pécs, Ifjúsági Ház Port City Jazz Band, március 21., szombat Butch Thompson, Blaskó Dixieland Band, 20h Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ The Prague JazzPhonics Promenád Dixieland Band The Prague JazzPhonics, 19h Zalaegerszeg, 19h Szigetszentmiklós, Port City Jazz Band Városi Hangverseny- és Kiállítóterem Városi Könyvtár március 22., vasárnap Port City Jazz Band Butch Thompson 19h Nyergesújfalu, Viscosa Művelődési Központ március 27., péntek és a Bohém Ragtime Jazzband Port City Jazz Band 19h Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ március 30., hétfő március 23., hétfő Kecskemét Big Band, 19h Kiskőrös, Petőfi Sándor Művelődési Központ 19.30h Budapest, Kongresszusi Központ The Prague JazzPhonics, Butch Thompson Butch Thompson (USA) Golden Gate Quartet (USA) és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar a Bohém Ragtime Jazzband

GUANÓM 1 998. MÁRCIUS fogható, látványos siker, de ezért nem az HE BEST OF ENYA azóta kiadott lemezei „hibáztathatok". In­ kább az számított szenzációnak, hogy a nyolcvanas évek végén, a piaci szemlélet által vezérelt zenei életben hogyan utasít­ hatta maga mögé a divatirányzatokat egy brit énekesnő teljességgel kategorizálhatat­ lan és korrumpálhatatlan muzsikája. Enya

XLIII. dalaiban ugyanis a kelta-ír hagyományok nem a jelenleg népszerű etno vagy world music keretein belül születnek újjá. „Komo­ lyabb" könnyűzene ez annál, amelynek költőiségén erőteljesen érződik a klasszikus zenei indíttatás. A Paint The Sky With Stars című CD egyik legfőbb érdeme, hogy - Paint The Sky With Stars más válogatásalbumokkal szemben - ez - The Best Of Enya a z anyag sokszínűsége mellett is rendkívül Warner egységes, s ez nem valamiféle önismétlés­ ből fakad. Enya stílusának markáns jegyei ma is ugyanúgy fellelhetők szerzeményei­ Best Of albumok kiadása a legki­ mű, és a hallgató valószínűleg - elégedett­ ben, mint tíz évvel ezelőtt; mégis minden finomultabb promóciós technikák ség helyett - erős késztetést érez majd, lemeze egyéni karakterrel és hangulattal A egyike, hiszen néhány slágerrel nemcsakhogy a teljes kollekció hiányzó darabjait bír. Most azonban a Watermark című al­ az adott előadó aktuális albumát, hanem mielőbb beszerezze. Enya szerzeményei­ bum kompozícióinak magasztos, elégikus egy-egy alkotói korszakát is jó eséllyel lehet ből ugyanis több, hasonlóan zseniális gyűj­ hangvételét nagyszerűen oldják és egészí­ áruba bocsátani - produkciói valós értéké­ teményt is összeállíthattak volna, annak el­ tik ki a Celts könnyedebb, játékos darab­ től függetlenül. Sajnos a lemezcégek ezt lenére, hogy felvételei közül csak az Orino­ jai, vagy a Sheperd Moons azon dalai, egyre gyakrabban kihasználják, s ezért is co Flow igazán közismert; igaz, ez a dal amelyekben talán leginkább domináns az kuriózum a nemrég megjelent Enya-váloga- hetekig vezette a brit slágerlistát. Az éne­ ősi kelta hatás. tás, amelyen mind a tizenhat szám mester­ kesnőt a későbbiekben elkerülte az ehhez Kovács Gergely

KENNY

zinte már klasszikusnak ható dallamok, Í megunhatatlan harmóniák szaxofonra hangszerelve - röviden ez Kenny G., akit a magyar rajongók jelentős része jeles utánzó­ ja, St. Martin (Szentmártoni Imre) közvetíté­ sével ismert meg. Hiteles és kevésbé hiteles Kenny G. Kenny G.-utánzatok persze nem csupán Greatest Hits Magyarországon, de a világ szinte minden, BMG fúvós könnyűzenei kultúrával rendelkező or­ szágában tucatjával szaladgálnak. Neve copyright-mentes nemzetközi védjeggyé vált, dallamai szabad prédájává a fiatal gerjeszt az eredeti minőség iránt. Az új ko­ nótát tartalmaz: Babyface mellett Toni Brax­ amatőröknek és kiégett profiknak. A világ rong azért tartogat egy-két meglepetést a - ton, Michael Bolton és a nagy öreg, Frank mégis évek óta ragaszkodik az eredetihez, nem csak - Kenny G. iránt rajongóknak. Az Sinatra is partnere az új lemezen. Egytől vagyis hozzá - nem is nagyon tudott ebben idei többszörös Grammy-díjas Kenneth egyig remek művészek és kitűnő dalok; de a az érzelmes, dallamos műfajban Kenny G. „Babyface" Edmondsszal közösen készített Kenny Greatest Hits című korong mégsem mellett felnőni igazán eredeti zenészszemé­ felvétel bizonyítja: szaxofonja nem csupán ezektől az exkluzív zenei csemegéktől nagy­ lyiség. Ezért sem kell különösebb apropó szólóban, de egy kiváló énekhang egyenra- szerű, hanem elsősorban a főszereplő miatt, ahhoz, hogy megjelenjen egy válogatás a gú partnereként is csodálatosan szól. A ko­ akinek szaxofonja valóban szívből és lélek­ legjobb dalaiból. A hamisítványok kínálati rong a szaxofonos legsikeresebb korábbi fel­ ből szól. piaca minden eddiginél nagyobb igényt vételei mellett több, „duett sztárokkal" típusú Bóday Pál Péter

1 998. MÁRCIUS G R A M f B N H R I I R E A

itka szimpatikus alakja a nemzetkö­ tálán muzsikussal van dolgunk. Chris Rea zi könnyűzenei életnek a z ír-olasz Magyarországon élete vitathatatlan csúcs­ R származású angol énekes-gitáros, Christeljesítményével, a The Road To Hell című Rea. Szerény sztár, igényes és képzett ze­ albummal (1989), és annak is elsősorban nész, kellemes, mélyen gondolkodó sze­ címadó dalával került az érdeklődés kö­ mélyiség. Eddig megjelent tizenhét szóló­ zéppontjába. Ez a dal - és az emlékeze­ lemeze számszerűségében rendkívüli mun­ tes, esős, ablaktörlős videóklip - zeneileg kabírásának, tartalmában azonban érzé­ és látványban is azt a z ideális Chris Rea- keny, labilis művészi énjének is bizonyíté­ képet jelenítette meg, amit a művész sem ka. M aga vallja be a vele készített inter­ előtte, sem azóta nem tudott megközelíte­ júkban, hogy a közel húsz korong közül ni. Reá szinte periodikusan visszatérő ku­ több, egykor rendkívül sikereset ma már darcait, vagy ha úgy tetszik, vitathatóbb Chris Rea nem érez sajátjának; miközben például a munkáit - a maga szempontjából érthető The Blue Cafe filmproduceri tevékenységének mellékter­ okokból - a konzumzenével szembeni he­ Warner mékeként született - és egyértelműen meg­ roikus küzdelmével magyarázza. Minden­ bukott - 1996-os La passione című lemez nek azonban az életmű egyértelmű sikerei a szívéhez legközelebb álló munkák egyi­ a legnyilvánvalóbb cáfolatai. Mindenek­ ke. Az életmű egészének szemszögéből előtt az említett, kommersznek igazán nem visszatérés a Road To Hell hangulatvilágá­ vizsgált Chris Rea tehát - mint művész­ nevezhető világsláger, a Road To Hell, hoz. Sajnos kissé túlságosan is egyértel­ személyiség - az igényes könnyűzene vi­ amelyet nem csupán a bluesba hajló dal­ mű: olyannyira, hogy igazából nem más, tathatatlan érdemeket szerzett figurája, lamos rockzene viszonylag szűk rajongó- mint új kompozíciók a régi témára. Egy te­ életművét albumról albumra áttekintve tábora, de az egyébként a tucatslágere­ hetséges, rutinos, sokat dolgozó, kiégett azonban egyértelműen kiderül: hullámzó kért rajongó milliók is szívükbe zártak. Az művész zenéje ez. zenei teljesítményt nyújtó, sokszor bizony- új korong, a The Blue Cafe egyértelmű Bóday Pál Péter

U I M B y

end a lelke mindennek. Egy maga­ bódulni ettől a címkétől. Mostanra szinte telje­ sabb fokú rendszerezettség reményé­ sen eltűnt dalaikból a korai, független kor­ Rben ösztönösen szeretnénk elrendezni a (maszakra (A Sip Of Story - kazetta, Jerrycan gán- és közéleti) káoszt magunk körül, és ha Dance - CD) jellemző, borgőzös, dep- valami nem illik bele az általunk elképzelt resszív-szuicid felhang, zenéjük kissé felgyor­ rendbe, csak azért is megpróbáljuk beleerő­ sult és ezzel arányosan kommercializálódott szakolni. Ebben mi, kritikusok és recenzensek is. Persze a Diligramm - a PolyGramnál meg­ járunk leginkább az élen. Ennek a „rendsze­ jelent második albumuk - anyaga is kategori­ retetnek" esett áldozatául - oly sok más zene­ zálhatatlan: bluesos, jazzes alternatív rock, karhoz hasonlóan - a Quimby is, amely ötletes hangszereléssel és maliciózus meg­ valószínűleg a feloszlásáig sem tudja majd jegyzésekkel fűszerezett, élvezhető szövegek­ lemosni magáról, hogy Tom Waitsszel és kel. De mintha a fiúk (Kiss Tibor - gitár, ének; Quimby: Diligramm Nick Cavevel áll zenei rokonságban. Pedig Balanyi Szilárd - billentyűs hangszerek; Mi­ PolyGram a Quimby tagjai nem szeretik a rendet, és kuli Ferenc - basszusgitár; Varga Livius - ütő­ valószínűleg most már e rokonságtól is irtóz­ hangszerek; Gerdesits Ferenc - dob; Molnár nak. Kétségtelen, hogy hét éve, megalakulá­ Tamás - szaxofon) egy kissé helyrerázódtak sukkor erőteljes hatással volt rájuk Tom Waits volna mentálisan. A relatív jókedv talán az ál­ zenei gátlástalansága, Nick Cave balladái­ landósult koncertsikereknek köszönhető, mert nak szarkasztikus és kissé morbid világa, de a Quimby mostanra a pesti klubélet egyik idővel leszoktak az angol szövegekről, és legnépszerűbb együttesévé nőtte ki magát. egyre inkább próbáltak menekülni, megsza- Kovács Gergely

GRANfflN 1 998. MÁRCIUS 3 9 LŐRINSZKY ATTILA

rendszeresen koncerteznek együtt. Kettősük felrúg minden szabályt, és nemcsak a stílust, hanem a két hangszer különleges viszonyát tekintve is: egyenrangú partnerként inspirálják, hajtják, űzik, máskor pedig visszafogják egymást. A zeneakadémiai koncert rögzítése több szem­ pontból is nagyszerű döntésnek bizonyult. Lajkó előző albumán stúdióban szerepelt népi zeneka­ rával, pedig ő a színpadon él igazán; szinte transzban játszik. Ezen a koncerten nem lehetett nehéz elérnie ezt az állapotot, hiszen a Zeneaka­ démia inspiráló közege nagyszerű közönséggel párosult. A terem remek akusztikája pedig - ame­ lyet a CD-n Kovács György kiváló hangmérnöki teljesítménye ad vissza - számára is újszerű él­ ményt nyújthatott, hiszen először koncertezett a Zeneakadémián. A zenészek egyébként azt állít­ ják, hogy egyáltalán nem gyakoroltak a fellépésre, és még a témákat sem beszélték meg előre. (Ennek egyetlen negatív következménye, hogy a két, har­ mincperces darabban néhol felbukkan egy«gy eL csépeltebb Lajkó-téma is). De nemcsak ezért egy­ szeri és megismételhetlen a koncert, hanem való­ színűleg a színvonal miatt is. Helyenként persze - többnyire Lajkó részéről - becsúsztak kisebb into­ nációs hibák, de ezeket előadásmódjának intenzi­ avaly, az előző Lajkó Félix-CD kapcsán még tásával messzemenően képes volt feledtetni. Zené­ Lajkó Félix arról írtam, hogy a huszonhárom éves, sza­ jük egyik legfőbb érdeme a kategóriákba nem so­ - Lőrinszky Attila badkai hegedűvirtuózt nagy ívben elkerüli az őtrolható egyediség. Lajkó a helyenként kortárs hatá­ Live At Academy T megillető megbecsülés; a vele szemben passzív re­ sokat is tükröző, jazzes zenei közegbe népzenei Szerzői kiadás zisztenciába vonult zenésztársadalom és szaksajtó motívumokat épít be, amelyek származása nehe­ közönyét csak egy szűk, fiatal értelmiségiekből ál­ zen azonosítható, mert a Kárpát-medence zenéi­ ló törzsközönség lelkesedése kompenzálja bizo­ nek szinte mindegyike fellelhető bennük: a magyar nyos mértékig. Nem tudom, hogy ennek mi volt az és a balkáni népzenétől kezdve a klezmeren át a oka, talán sznobizmus - hiszen Lajkó teljesen auto­ cigány és a csángó folklórig. A darabok már-már didakta módon tanult meg hegedülni esetleg klasszikus felépítésűek; a zenei világ a téma bemu­ irigység vagy valami más... Mindenesetre azóta tatása után fantáziadús improvizációkkal tágul ki, minden gyökeresen megváltozott körülötte: Japántól hogy aztán ugyanoda visszakanyaroadjon, majd Friderikusz Sándor műsoráig kinyíltak előtte a ka­ rendkívül finoman, alig-alig követhetően átcsússzon puk, viszont ezzel egyidejűleg a külvilág megpró­ egy másik témába. Mindezt meglepő tempó- és di­ bált „betörni" Lajkó szférikus magányába is. A for­ namikai váltásokkal érik el, időnként pedig repetitív dulópontot talán Jancsó Miklós és Grunwalsky Fe­ részek ékelődnek a témák kifejtésébe. Lőrinszky renc portréfilmje jelentette, amelyet idén egy újabb az érdes hegedűhangzást meleg bőgőhanggal követett. Lajkó berobbant a köztudatba, ünnepelt segíti, néhol azonban effektszerű megszólalással különc géniusz lett; ennek is köszönhető, hogy az lepi meg a hallgatóságot, helyenként pedig szó- 1997. november 1 2-ei, gyakorlatilag „elhallgatott" lisztikusan előtérbe lép, miközben Lajkó „előzéke­ koncertjén is telt ház előtt játszhatott a Zeneakadé­ nyen" visszavonul. Lajkó pizzicato-játéka gondos­ mia Nagytermében. Ahogy az lenni szokott, a kon­ kodik róla, hogy még kiszámíthatatlanabb és ár­ certről szóló jelentések a „kultikus őstehetség'' mel­ nyaltabb legyen a muzsika, amelynek speciális lett most a zenésztárs, Lőrinszky Attila személyét eleme az akkordtörésekkel kísért füttyszólam. mellőzték - méltánytalanul. A bőgős - Lajkóval el­ Mindezt olyan átéléssel és annyira természetesen, lentétben - képzett zenész, aki többek között Sza­ minden kimódoltság nélkül adják elő, hogy gyaní­ bados György mellett játszott, valamint a Wiener tom, a Live At Academyn mindkettőjüknek sikerült Kultur által támogatott Bécsi Rádiózenekarban sze­ tehetségükhöz és jelenlegi tudásukhoz mérten repelt két évig; olyan társak oldalán, mint Anthony csúcsteljesítményt nyújtani. És még mindketten na­ Braxton vagy Sunny Murry. A két muzsikus Dresch gyon fiatalok... Mihály zenekarában talált egymásra, és két éve Kovács Gergely

4 0 1 998. MÁRCIUS GRAMON Katalógusszáma: BMC CD 007 hnp művésze hónap A Többszörös aktualitása is van annak, hogy hogy annak, van is aktualitása Többszörös ás vl. gieűe sjt lof súijbn live- stúdiójában öldorfi saját Egyidejűleg volt. társa kölni a WestdeutscherRundfunk 1979-ig elektronikus munka­stúdiójának 1971-től hangszereken. elektronikus Musikhochschulekarmester tanult.szakán és filmzenéket. 1966-tól 1968-ig DAAD-ösztöndijjal kölni a Pál,dos Viski Simon János, Albert, Kurtág György, Bartók, Zenei gondolkodásának fejlődésérehatássalnagy volt Kar­ 1963-bandiplomázott. ahol tanszakára, Zeneművészeti budapestivette fel a Főiskola zeneszerzés között 1958 Miskolconés ütő­ hegedűn,tanult, zongorán, kiadásra. világon belül a elsőként keretein BMC a másik: A ráját. újEötvösope­ Lyoni a Operaház be mutatja áprilisában művé­ év ez hogy hónap az, Elsőként szének. a választottuk Pétert Eötvös ay g rémálom szörnyűvagy egy a talán?... Ensemble párizsi InterContemporain a 1991-ig művé­ en zőként. Ekkoriban mutat­ kutatásokatvégzett.elektronikus zenei készítette maga live- és ütőhangszereken szott zongorán, korátóléves kezdve komponálthat rendszeresen színházi Boulez, Miles Davis. Stockhausen, és Frank Tizen­ Zappa hangszerekenfuvolánés játszott.Kodály 14éveskorában kerül EölvösPéter 1944-ben született Székelyudvarhelyen. darabja 1949 melyen zenekari lemeze, három új Eötvös kiadó B&P működő végítélet apokaliptikus zuhanásaegyke­ emberiségAz folyamatosan el­ saját a természeti katasztrófák szimbóluma,... IRCAM megnyitóhangversenyét követő­ ezt vezényelte, és Nyugat-Európában karmesterkéntzeneszer­ kozottés be zásokkal..." vásznúformátumban... Az Atlantisz egy holnapnak."a sohasemadja fel. Részére „Művész" a Eötvös a alapvetően optimista, reményt a serű aktualitás. süllyedésén munkálkodik, előrevetített az „Valóban létezett Atlantisz? álom Egy labirintus tele kábító felkavaró és hang­ széles­„Hangzásképek jelennek meg jövő szeizmográfja, aki utópiákat gyárt Ensemble-ben Stockhausen ját­ közötta 1976 és 1968 98bn Pierre1978-ban Boulezújonnan alapítottmeghívásáraaz E ÖPÉ T V Ö T S E R Kölner Stadt-Anzeiger, 1995 november FONÓ, Az ECM, AUVtDIS, DREYFUS, JVC, VERVE, HUNGAROTON WARNER, CLASSIC, Thomas Schafer,Köln 1995 K I A D Ó KV Á L A S Z T É K AK A P H A T ÓIL L E T V EM E G R E N D E L H E T Ő(PO S T AUT I Á N V É T T E LIS ) Jürgen Oslmann A Bouvard & Pécuchet legújabb kiadványa legújabb Pécuchet & Bouvard A E F M F. M F. T vös er ATLANTIS r: te é P s ö tv ö

a foglaljaössze: egybetekintés elmúltismeret­az év33zenei gondolatait, vázlatait S cimbalomtóí a zenekarig hullámzik."a „...A zenemagával ragadó ereje,amely len „belső" végtelenbe: Psychokosmos." „Az1993-ban írott zenekariPsychokosmos darabom az tops miatt meg kellett ismételni ami - nemdelmes partitúrákat állandó az dirigensi írja tulajdonképpen Eötvös „Az 1993-ban írt Psychokosmost ezeket terje­ a (mikor február munkája mellett?) szűnni nem akaró a i esetkortárszenében..." a 1 tr Allgemeinerter 1994 Zeitung, A Eötvös Péter [Stuttgart, 1994j BMC Paul Griffits [London, 1995) ~ BEN ! JelenlegHilversumiHollandiában él, a Rádió Kamarazene- londoni első 1980-as, Az tüntetéstmeg. kapta „Officiertől az de l'ordre de francia kulturális a miniszter­ szetivolt.igazgatója Munká­ válzenekarvendégkarmestere állandó volt. Budapestiközött Feszti­a pedig dégkarmestere, 1992-95 londoni BBC 1988-ig től a Symphony elsőOrchestraven­ lettres" ki­ államidesPart et londoni 1985-zenei életnek. rendszeresa ótase vendége PROMS (Albert Hallj fellépé­ elismeréseként 1986-ban ja he Bgao, Klaus-Michael Bogdanov, Wilson, Robertchael Gröber, Luca Ronconi, Altman, Robert Mi­ dolgozott együtt on), (pl. vezényeltLy­ Milánói La Covent Operade Garden, Scala, Monnaie, operaházakban Jelentős tolmácsolója. legismertebb egyik zenéjének század együtteseit. 20. A fesszora. Hochschule Karlsruhéban für Musik a pro­ óta 1992 tet. Darmstadtban, Amszterdamban, Hilversumban.gnonban, mesterkurzusokon tanít Avi- rendszeresen volt, fesszora karmesterkurzusának pro­ Fesztiválminárium állandó és aáa lad karmestere. Karmesterként,állandó karának művészeti ta­ Ushio Amagatsu,Ascher Tamásrendezőkkel. Rendszeresen Európa legjelentősebb vezényli zenekarait, Nemzetközi Eötvös alapítványtlétre, benhozott a Intéze­ Fiatalkarmesterek 1992-zeneszerzőkés továbbképzésére legnagyobb fesztiváljainak. résztvevője aktív zeneszerzőként Európa nácsadóként és 959 kzt a szombathelyi Nemzetközi Bartók között a Sze­ 1985-95 7. T A összetéveszthetetlen, egyéni hangzáské­ Shadows (Amyak) Shadows telmezhető..." tektonikus akusztikailag észlelhető, és ée kötőiségetféle színeket Webern és fe­ li játékot mutat egyszerű muzsikálással, gyönyörű mini-concerto Irt, valóságos mestermű: egy kamarazenekar­ban egy másrészről archi- pszichológiai egy részben térként tér ér­ ...A mutat.pet „Eötvösnél minden zenekari egy darab szességével." kel, finom elképzeléssel ötvözinagyon Boulez-rafinálton a kidolgozott kisötletek­ ra,fuvola és klarinét szólóval.Egy térbe­ „Eötvös Shadows című műve, amit1996- Á ____ TheTelegraph, 1997 [Hollandia) L N Max Nyfíeler, München 1996 ____ A ___ T u d a p e s mu tcen s ter i c Hzi snmekz információsnemzetközi és Hazai • • Zenei fesztiválközpont - előadások, előadások, fesztiválközpont - Zenei • koordinálása Kiadóitevékenységek • Hangfelvételekkészítése, • árusítása kiadványok Zenei • Rendezvényszervezés • 1093 B udapest, Lónyay u. 41. 41. u. Lónyay udapest, B 1093 - Bouvard &Pécuchet Bouvard - felvitelelekérdezése és az Internet-hálózaton az központ - szöveg, kép, hangadatok hangadatok kép, szöveg, - központ zreée lbnoíáa stb. lebonyolítása, szervezése, rfkinodi kivitelezés, stb.grafikai-nyomdai koncertek, hang- és fénytechnika és hang- koncertek, zláttska znse, stúdiók, zenészek, szolgáltatásokkal- körű teljes gyártása, hanghordozók E-mail: musiccenter@ bmc.hu bmc.hu musiccenter@ E-mail: BMC-lemezajánlat • művésze hónap A • l flN M A R G BC GRAMOFONBAN a BMC A u d a p e st usic en te r r te en usic st e p a d u e.fx 216-7895, Tel./fax: tp/www.mc.hu .bm w w http://w BC szolgáltatásai: BMC A Tel.: 216-7896 216-7896 Tel.: 1 998. MÁRCIUS MÁRCIUS 1 998. 1 4 2 4 1998. 1998.

s u i c r á m NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ RT. aái kézikönyvről tanári

IfN N A R G E y készülő gy ságotkíván iskolavezetéstől, az hiszengyobb lehetőségnekaz lényegesenkihasználása a na­ ennek Azonban a bátor­ dig. örvendetes tény, az hogy a érthető, az Ami nemzetia alaptantervből azonbanki­ gieét személyiségfejlesztőegyikeként, prog­ elemeket, színjátszás a eszközeit. is­ Az foglalkozásoknem nélkülözik színpadi a gyermekszínjátszást a kell érteni, noha a retkaphatiskolai az nevelésben, mint művészetied­ nevelés lényegesennagyobb te­ ramkéntértelmezhetők. reformpedagógiák XX. századi a ben kolai drámajáték-foglalkozások lényegé­ ték. Adrámajáték művészetekis a között hagyományos későbbiek a során a sze művészetekA műveltségterületnek vonhatunk iskolai így ré­ az be nevelés körébe. kapott helyet;drámajátékon ugyanis nem médiaismeret, tánc-,drámajá­ báb- és a tantárgyakon kívül mozgóképkultúraa és kívültantárgyon - új területeket, témákat valamint rajzműalkotásoka és elemzése atz trykn g a ének-zenén, az ígytartozó tárgyakon - mérlegelveséget dolgozzákki program­ áysn művészeti körébe nevelés a mányosan tervezőket, járatlan úton hogyszeríti a akt Nvztsn z dii hagyo­ eddigi, Nevezetesen az jaikat. egyhaladva,lényegesen bővebblehető­ szítik. Ez tény a részint kény­arra tanterv figyelembevételével ké­ Az óuo mr nemzeti alap­ a gógusok már iskolaiprogramokat peda­ a g kötetbeegy rendezve kívánjuk megjelen- Azsem véletlen, hogymindezen témákat vállalták. geit fogják kihasználni,valamint foglalkozásokmozgó­ a keretében lehetősé­ adódó személyiségfejlesztésneka drámajáték­ a órákatszerveznek, drámapedagógusként képkultúra médiaismeret-órák és tartását szerzett képesítésbirtokában, vagy valamintép­ az azokhoz, akik meg­vagy már a bábfoglalkozásokat fognak vezetni, tánc­ reményében diplomamegszerzendő új posztgraduális keretében képzés a pen ének-zeneszól az tanárokhoz, vizuális a könyv készülő című, neveléshez szeti A Művészetek Tanári - kézikönyv művé­ a neveléssel foglalkozó pedagógusokhoz, műveltségi területet kézikönyv érintik. A ket, amelyek jelentősezt a változást átélő tialaptanterv alapjánkészülő pedagógiai egy tanári kézikönyv kiadásával nemze­A Nemzetia Tankönyvkiadó ezért is készül igyekszik tisztázni mindazokat kérdése­ a magaeszközeivel hozzájárulni. programok megvalósításának sikeréhez a felkészültség nélkül. nem lehet művészeti semmiképpen Mert nevelést lehetőség. képzési folytatni kellő tánctanárokat kellő szám­ ki bocsásson tartott, hogypéldául drámapedagóguso­ a é ceéy zm posztgraduális csekély számú mégma helt pedagógus számára az egyetlen isút: agyonter­ eddig tehát Maradaz aban. bevezetésének nat már a ban, pillanatá­ kat, bábfoglalkozásokat vezetőtanárokat, felkészültre pedagógusképzés nem még óraszámú bővebbtervezhető egy csak dományi tantárgyak rovására számának természettudományos társadalomtu­ vagy eddigfontosságát tekintve megkérdőjelez­ hiszen hagyományosa művészeti nagy nevelés­ erőfeszítést is nevelőktől, igényel a igencsak Továbbá művészeti nevelés. hetetlenül hangsúllyal nagyobb szereplő Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1143 Budapest, Szobránc utca 6-8. Telefon: 221-9850

Pedagógus Könyvesbolt 1053 Budapest, M úzeum krt. 3. Telefon: 117-3506

Peregrinus Könyvesbolt tetni. Nem jó gyakorlat, hogy az egyes tárja a pedagógus olvasó elé. De nem fe­ 1027 Budapest, tantárgyak tanárai „elbeszélnek, eltaníta­ ledkezik meg azokról a praktikus tanácsok­ Bem rkp. 5 4 -5 5 . nak" egymás mellett, s csak remény van rá, ról sem, amelyek a mindennapi gyakorlat­ hogy valami módon egységes világképpé ban hasznosíthatók az iskolai ének-zene Telefon: 212-4462 formálódik a gyermekben mindaz az isme­ órákon. A szerző összefoglalóját adja sok­ ret, tudás, készség, amelyet próbálnak a éves módszertani tapasztalatainak, amely Pedellus Tankönyvbolt tanulókban kialakítani, megszilárdítani. Itt, jó útmutató mind az általános, mind az ebben a tanári kézikönyvben elvárjuk bár­ ének-zenei általános iskolában tanítóknak. 1143 Budapest, mely, művészeti neveléssel foglalkozó ta­ A tanári kézikönyv másik nagy fejezete, Szobránc utca 6-8. nártól, hogy legalább a kézikönyvben fog­ amely méltán tarthat igényt a Gramofon ol­ Telefon: 221-9841 laltak áttanulmányozásával ismerje meg, vasóinak érdeklődésére, a táncfejezet, hogy az egy műveltségterülethez tartozó amelyet Széli Rita állít össze. Ismeretes, foglalkozások keretében mi zajlik. Mit tud hogy a táncfejezet írója a Liszt Ferenc Ze­ Pontus Könyvesbolt a tanuló táncból, énekből, rajzból, mit tud neművészeti Főiskola mozgásművészefi és a filmművészetről, stb.? Milyen képzés fo­ historikus tánc tanáraként a szakterület jó is­ 1095 Budapest, lyik az egyes tanórákon a művészeti neve­ merője. Az ő írásán keresztül tisztázható a Gát utca 25. lés keretén belül? táncfoglalkozások célja, iskolai keretek kö­ Telefon: 215-4351 Az egyes nagy témák kidolgozásánál a zötti szervezésének lehetősége. Már itt, a szerzők arra helyezték a hangsúlyt, hogy készülő kézikönyv ismertetésének idején fogalommagyarázattal szolgáljanak, mód­ fontos megjegyezni, hogy szintén nagyon szertani segítséget nyújtsanak, tanmenet­ lényeges, hogy csak jól képzett tanár vállal­ mintákat adjanak. A fogalommagyarázat­ ja a táncórák tartását. Az ELTE ének-zene ra mind az új témák, mind a hagyományo­ szakán 1991 óta kötelező a historikus sak esetében szükség van, hiszen már a tánc, valamint a néptánc. Tehát joggal vár­ Tanári kézikönyv bevezető sorokban rámutattunk egy olyan, ható el az ének-zene tanároktól, hogy a nat a művészeti neveléshez lényeges jellemzőre a drámajáték eseté­ szellemében táncfoglalkozásokat szervez­ ben, amely alapvetően befolyásolja a fog­ zenek. Erre leginkább az ének-zene tanár Szerkesztő: D. Kovács Júlia lalkozások célját, mibenlétét. De ugyanígy látszik alkalmasnak, hacsak más szakos ta­ Szerzők: dr. Szabó Helga fontos ez például a hagyományosan a mű­ nár nem vállalkozik kellő képesítés mellett a (ének-zene), vészeti nevelés tárgyának tekinthető ének­ táncórák szervezésére. Ezért hívjuk fel a ta­ zene esetében is, hiszen még ma is alapve­ nári kézikönyvre már most a figyelmet a ze­ Merényi György tően fontos annak tisztázása, mit is értünk nepedagógusok körében is. Mindenkép­ (vizuális kultúra), ma Magyarországon Kodály-módszeren, pen nagy jelentőségű a művészeti nevelés Palotai János mi rejlik a KodályToncepció, Adám Jenő- térhódítása az iskolai tanórákon. Csak az (mozgóképkultúra és médiaismeret), módszer megfogalmazás mögött, mi ennek iskolavezetésen, a pedagógusokon múlik, Rudolfné Galamb Éva a módszernek a mai ének-zene tanításban hogy élnek-e ezzel. betöltött helye, szerepe. Ezeket a témákat A művészeti nevelésben rejlő lehetőségek (drámajáték), egy olyan történelmi visszatekintés kapcsán minél jobb kiaknázására szeretnénk biztat­ Széli Rita fejti ki a szerző, amely segíti a pedagógust ni a pedagógusokat, tájékoztatási, mód­ (tánc), annak eldöntésében, hogy tanítási gyakor­ szertani segítséget nyújtva a készülő tanári Szentirmai László latának milyen elveken kell alapulnia ah­ kézikönyvünkkel. (bábjáték) hoz, hogy valóban hatékony zenei nevelést D. Kovács Júlia nyújthasson diákjainak. Mindezeket dr. a kézikönyv szerkesztője Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Szabó Helga főiskolai tanár, tankönyvíró (X) Raktári szám: 83280 Hangversenyek a Zeneakadémia Nagytermében

1998. április 12. (vasárnap) este fél 8 órakor Bartók Vonósnégyes Haydn: D-dúr .Pacsirta' quartett Op. 64 No. 5, Mozart: A-dúr klarinétötös K. 581 (km.: Vajda Gergely), Brahms: f-moll zongoraötös op. 34 (km.: Simon Béla)

1998. május 2. (szombat) este fél 8 órakor Amadinda Ütőegyüttes Reneszánsz zene, Váczi Zoltán: Reconstmktion - beFORe John 6, Holló Aurél: 39 - A ntanicheus álma - beFORe John 3, Yoshihisa Taira: Hierophonie V., Tradicionális zenék A hangverseny főszponzora a Magyar Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt.

Őszi bérlet - 1998 1.1998. október 16. - Mandel Quartet 4.1998. december 11. - Amadinda Ütőegyüttes Válogatás az együttes legnépszerűbb műsorszámaiból 5.1998. december 18. 2.1998. október 17. - Várjon Dénes (zongora) Karácsonyi hangverseny - Angelica Leánykar Beethoven: d-ntoll szonáta op. 31/2, Bartók: II. hegedű-zongora szonáta Közreműködik: Horgas Eszter (fuvola), Vigh Andrea (hárfa) (km.: Takács-Nagy Gábor), Debussy: Kis szvit 4 kézre (km.: Simon Izabella), Schumann: C-dúr fantázia 6.1998. december 19. 3.1998. november 13. Karácsonyi hangverseny - Budapesti Vonósok Gulyás Dénes (ének) és Vigh Andrea (hárfa) A bérlet: 1.-3.-6. sorszámú hangversenyek Népszerű dalok és áriák (Giordani, Mozart. Wolf, Bellini, Donizetti, B bérlet: 2A.-5. sorszámú hangversenyek Rossini, Massenet, Debussy) Bérletárak: 1000,1500,2300,3800,5000, 7500 Ft

A Forrás-estek hangversenysorozat eddig lekötött hangversenyei 1999-ben 1999. január 10. Újévi koncert 1999. március 20. Horgas Eszter (fuvola) és Vigh Andrea (hárfa) 1999. április 16. Joshua Bell (hegedű) és Kocsis Zoltán (zongora) 1999. április 17. Liszt Ferenc Kamarazenekar- Bach, Haydn, Mozart versenyművei, közreműködik: Joseph Kalichstein (zongora), Jaime Laredo (hegedű), Sharon Robinson (gordonka) 1999. december 4. Amadinda Ütőegyüttes

Aki a Forrás-estek 4 különböző hangversenyére vásárol jegyet, 10% kedvezményben részesül! A jegyek megvásárolhatók a Zeneakadémia jegypénztárában 14.00-21.00 óráig. Tel.: 342-0179 ;obi oncert Kft

4 4 1998. MÁRCIUS Gustav Mahler IX. szimfónia

Budapesti F eszti válzenekar vezényel: Fischer Iván

Budapest Kongresszusi Központ 1998. április 18-19.

1 9 9 8. MÁRCIUS 4 5 ictor Mallicknek megvan mindene: V vonzó külső, pénz, hatalom és egy gyönyörű menyasszony. Mindemel­ lett önkontrollal is rendel­ RENDEZTE kezik, egészen a legénybú­ csújának éjszakájáig. Ami­ GAVIN WILDING kor megérkezik pazar há­ zába, azt reméli, végre ki­ SZEREPLŐK: pihenheti magát és mellet­ MARIO VAN PEEBLES te még egy fontos üzleti BEN GAZZARA ügyet is elintézhet. Honnan is sejtené, hogy a régi cim­ KEVIN DILLON borák által szervezett le­ génybúcsúztatója teljesen feldúlja eddigi életét. Mi­ alatt a régi haverok üd- vözlik egymást, egy sztrip­ tíztáncos trió érkezik, hogy felélénkítse az éjszakát. Amikor az egyik táncos egy ártatlan játszadozás következtében meghal, Victor és vendégei váratla­ nul olyan lázálomban ta­ lálják magukat, amelyből képtelenek magukhoz tér­ ni. A fatális események la­ vinaszerűen követik egy­ MOKÉP mást, és már senki nem tud VIDEO úrrá lenni a káoszon.

JOGOK: HOME • JOGTULAJDONOS: CFP • FORGALMAZÓ: MOKEP RT. VIDEOKIADO MEGJELENÉS: 1998. MÁRCIUS f f i í r e k

KLASSZIKUSZENEI HÍREK ÉS DÍJÁTADÁSOK

Mozart Egyiptomban címmel sokkoló hatású komolyzenei anyagot készített a kü­ Kwwor* lönleges zenei feldolgozásairól híres produ­ Világpremierként cer-menedzser, Huges de Courson és Ah­ a Hungaroton Classic med al Maghreby. A kísérletező kedvű pá­ gondozásában jelent meg ros jelmondatául Rabindranath Tagore kije­ az a CD, amelyen lentését választotta: „Kelet és Nyugat szün­ Szabadi Vilmos telenül próbálja megérteni egymást; vége­ - a Magyar Rádió zetül egym ásra kell, hogy találjanak." A fel­ és Televízió Szimfonikus vételen Mozart közismert műveinek részle­ Zenekara közreműködésével, tei a hagyományos arab zenével ötvözve Vásáry Tamás vezényletével szálainak meg. Bár az elgondolás és az el­ DOHNANYI - Dohnányi Ernő készült felvétel nagyon bizarrnak hat, a Vir­ VIOLIN hegedűversenyeit játssza. gin Classics gondozásában megjelent CD CONCERTOS Nyugat-Európában elsöprő sikert aratott. A Nos l <£9 CD Magyarországon ezekben a hetekben SZABADI kerül forgalomba. VÁSÁRY

A 100 éves Deutsche Grammophon Beethoven-összkiadást jelentetett meg. Bee­ thoven zeneszerzői oeuvre-je nyolcvanhét CD-n hallható; többek között Fischer Annie, Classics for Dummies Fricsay Ferenc, Arthur Nikisch, Fritz Busch, - Klasszikusok botfülűeknek. Wilhelm Furtwängler, Otto Klemperer, Her­ Ezt a címet viseli az EMI multimédia­ bert von Karajan, Karl Böhm, Claudio Ab­ újdonsága, amelynek célközönsége bado, Leonard Bernstein, John Eliot G ar­ a klasszikus zenét mélységében nem diner, James Levine, Lórin M aazel, Dietrich ismerő, azzal éppen csak ismerkedő Fischer-Dieskau, Peter Schreier, Arleen hallgatóság, illetve a legfiatalabb Auger, Nicolai Gedda, Szvjatoszlav Rich­ korosztály. Bach, Beethoven, Chopin, ter, M aurizio Pollini, Wilhelm Kempff, Emil Csajkovszkij, Debussy, Mozart, Gilelsz, Martha Argerich, Jörg Demus, An­ Puccini, J. Strauss, Verdi és W agner ne-Sophie Mutter, Msztyiszlav Rosztropo- kompozíciói szólalnak meg vics, Pierre Fournier, Mischa Maisky, az a számítógépen is játszható CD-ken. Amadeus, az Emerson és a LaSalle Vonós­ A közismert zenei részletekhez négyes, a Berlini és a Bécsi Filharmoniku­ a szerzőkre és a művekre vonatkozó sok, valamint az Orpheus Kamarazenekar adatok, képek és angol nyelvű előadásában. magyarázatok társulnak.

1989 novemberében Wolfgang Sa- wallisch a müncheni operában dirigálta Lapzártánk után, február 25-én, a mester, Solti György (megemlékezésünk a Wagner A Nibelung gyűrűje című tetraló­ New York-i Radio City Music Hallban osz­ 12-13. oldalon); valamint Adolphus giáját. Az előadásokon készült videófelvé­ tották ki az idei Grammy-díjakat. A díjáta­ „Doc" Cheatham jazztrombitás. tel 1993-ban látott napvilágot, és az akko­ dási ceremónia főszereplői szinte kizáró­ ri kritikák egybehangzóan méltatták a kitű­ lag a popsztárok voltak; a klasszikus zene A M agyar Rádió Rt. által felkért szak­ nő hangfelvételt is. Az EMI Classics ezért és a jazz - az elmúlt években kialakult mai zsűri döntött a z idei eMeRTon-díjakról, döntött úgy, hogy 14 CD-n forgalomba sajnálatos gyakorlatnak megfelelően - ez­ amelyeket április 4-én, ünnepélyes keretek hozza a hanganyagot, amelyen olyan úttal is háttérbe szorult. A rock és a co­ között adnak át. Az év énekese Horváth énekesek hallhatók művészi erejük teljé­ untry kultikus alakja, Bob Dylan három Charlie, énekesnője Malek Andrea, musi­ ben, mint Hildegar Behrens (Brünhilde), Grammy-díjat vehetett át; fia, Jakob Dylan cal-operett énekese Forgács Péter, musical René Kollo (Siegfried) és Robert Haie (Wo­ kettőt, de a kilencvenkét kategória díja­ énekesnője Keresztes Ildikó; Az év együtte­ tan). A kiadó szerint „a Bajor Opera élén zottjai között volt Johnny Cash, Elton John, se a Korái, hangmérnöke Buczkó Gábor, 21 éven át tevékenykedő Wolfgang Sa- a Jamiroquai együttes és Kenneth „Baby- zenei rendezője Matz László, jazz együtte­ wallisch ezzel a felvétellel mintegy megko­ face" Edmonds is. Grammy-dijat kapott az se az In Line, jazz-szólistája Schreck Fe­ ronázta müncheni működését. A CD soro­ Egyesült Államokban élő világhírű, ma­ renc, folkegyüttese a Süvöltő zenekar, folk zat művenként egy kísérő füzettel, az előa­ gyar származású csellóművész, Starker szólistája Sebestyén Márta lett. Az év legki­ dások fotódokumentációjával, de librettók János. Életműve elismeréseként posztu­ emelkedőbb teljesítményéért Geiger nélkül, egyszeri alkalommal, limitált pél­ musz Grammy-díjban részesült a tavaly el­ György, életművéért Dobsa Sándor veheti dányszámban kerül kiadásra." hunyt, világhírű magyar származású kar­ át az eMeRTon díjat.

GRAMVBM 1 998. m á r c i u s 4 7 a z z h í r e k

KONCÉ T H f R E K

A Gramofon örömmel számol be a Paul Motion Bill Frisell—Joe Lovano trió fellépése (Petőfi Csarnok, 1998. február 27-én] kapcsán a következő hírről: januárban méltattuk az 1981 óta fennálló trió új lemezét, az At The Village Vangaurd - Sound Of Love című lemezt. Tettük ezt annak tudatában, hogy a kiadónak nem volt hivatalos ter­ jesztője Magyarországon, de a koncert még ilyen körülmények között is indokolttá tette a cikk megjelentetését. A trió kiadója kezdetektől fogva a jMT volt, de amikor átalakult, az új cég, a Winter & Winter termékeinek terjesztésére már nem kötött szerződést az itteni forgalmazó. Kezdemé­ nyezésünkre még a Motian-trió koncertje előtt létrejött egy új partner, a Karsay és Tsa., valamint a Winter & Winter együttműködése, így az igé­ nyesebbek közül is kiemelkedő független német kiadó teljes katalógusa a magyár rajongók rendelkezésére áll.

Charles Llovc közel­ gő budapesti koncertjére máf előző szá­ Április 9-én munkban utaltunk Bobo Stenson és az ECM csütörtökön, este fél nyolckor viszont New Series-BMC- fesztivál kapcsán. Az a Zeneakadémia kistermébe várják együttesben Lloyd (tenorszaxofon, oboa] és a jazzrajongókat: Lakatos Tony lép Stenson (zongora) mellett Jeffrey Littleton (bő­ fel itt újra, de ezúttal a Pannon Jazz gő] és Billy Hart (dob) játszik. Hasonlóan a üdvöskéivel, a Trió Acoustic-kal. Motian-trióhoz, a Lloyd-kvartettet is a Private Oláh Zoltán (zongora], Oláh Péter Music Production állítja színpadra. De ezút­ (bőgő) és Jeszenszky György (dob] tal nem a szokásos helyszínen lesz a kon­ együttese azt a Tonyval készült le­ cert, hanem az Epítők-Liget Kongresszusi mezt mutatja be, mely szintén kon­ Központban, a Városligeti (ex-Gorkij) fasor certfelvétel, a Fonóban készült más­ és Dózsa György út sarkán. A koncert dátu­ fél évvel ezelőtt. ma április 5-e (vasárnap), este 8 óra. t €

48 19 9 8 . M A R C 1 U S GRANflN A z ECONOVUM Iványi prof. és Társai" Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az alábbi szolgáltatásokat ajánlja:

Stratégiai diagnosztika és akciótervezés SWOT és portfolió-elemzéssel.

Szervezetfejlesztés, reengineering és a javadalmazási rendszer korszerűsítése.

Átfogó költséggazdálkodás (Total Cost Managament) kiépítése és költségcsökkentő értékelemzés végigvitele.

A kaliforniai Newport University magyarországi képviseleteként - rugalmas távoktatási formában - magyar vagy angol nyelven amerikai közgazdász és doktori fokozat megszerzésének lehetővé tétele. Mostantól minden egy gombnyomásra! Tények: Reggeli hírműsor, esti híradás már 7 órakor, háttérműsorok, hírmagazinok. Szórakoztató: Szerencsekerék, sorozatok, krimik, fantasztikus filmek, játékfilmek. Mesés: mesefilmek, rajzfilmsorozatok.

Képben vagyunk.

Az új TV2-t érintő bármilyen kérdésével díjmentesen hívhatja a következő telefonszámot: 06/80-20-22-20 Az ország egyik legjobb független lemezkiadója

1116 Bp., Sztregova u. 3. Tel.: 203-1751, fax: 206-6295 e-mail: [email protected] http ://ww w .c3.hu/" f ono

a g y a r

Ú jdonságok:

g n n y ú z e n e i K o n c e r t ’9 8 szólisták • Lajkó Félix és Zenekara: együttesek albumok • V o c e s A e q u a l e s : Apocalipsys 1998 •'«'•».Mátok(falcímek ko*'emúködők slágerlista- helyezések • S t e p h e n J a m e s -S z a l a i P é t e r : EXIKON Ragas of Pandit Ravi Shankar • MakáM: a Part

• D r e s c h D u d á s M i h á l y Q u a r t e t :

Révészem, révészem...

• If j ú M u z s i k á s :

Egy (Ifj. Csoóri Sándor új zenekara)

• Ú j P á t r i a s o r o z a t 3 . :

A lexikon tartalmazza magyar Báré - M agyarpalatka

szólisták és együttesek (Mezőségi népzene) történetét és 1962 óta • K a l l ó s Z o l t á n : megjelent albumaik adatait: Idegen földre ne siess... dalcímek, dátumok, • valamint további 50 cím a katalógusban katalógusszámok, kiadók, hanghordozó-típusok, Folk, world music, jazz, életrajzi adatok, kortárs és komolyzene közreműködők, slágerlista-helyezések... „...hogy legyen egy hely, ahol össze lehet jönni!” KERESD A KÖNYVESBOLTOKBAN! Keresse a jobb lemezboltokban, a FONÓ Budai Zeneház lemezboltjában (1116 Bp., Sztregova u. 3., tel.: 206-5300), ZENEBARLANG 1114 Budapest, Villányi út 10 illetve a Vörösmarty téren, a Fonó Records standján december 24-ig! Itt mindig megtalálod. Kérje ingyenes katalógusunkat!

4 6 1998. DECEMBER antenna f j) hungária

Az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. az egyik életie hí­ vója és fó' támogatója a Zempléni Művészeti Napok évről évre egy « gaz­ dagabb programkínálattal jelentkező rendezvénysorozatának. Társasagunk hangsúlyos szerepet szán a kultúra és a művészet támogatásának. £ művé­ szet, a zene a kommunikáció egy sajátos formája, mely segít a minkét körül­ vevő világ szépségeinek felfedezésében, megismerésében, eszközként szolgál érzelmeink kifejezésében. Mi mugpnk során is a kommunikáció szolgálatában állunk. Honfitársunk milliói „nap mint nap találkozhatnak tevékenységünkkel, ha bekapcsoljál! a rádiót, a televíziót vagy7 vidékre, külföldre telefonálnak. Az Antenna Hungária Rt. jogelődjei révén immár több mint 70 éves diúltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedekben alapvetően műsorszórási feladatokat ellátó cég a kor és a piac követelményeinek megfelelve stratégiai céM nt tűzte maga elé a már ma is végzett távközlési szolgáltatások mellett a telekommunikáció új területein történő markáns megjelenést. m Dinamikus fejlődésünk biztosítéka, hogy szolgáltatási palettánk folyamatosan júj színekkel gyarapodik. Újításaink megvalósításánál stratéáai szövetségese­ inkkel azon fáradozunk, hogy fejlesztéseinkkel a kommtmikáció és az em ­ beriség szolgálatában álljunk és a jövő minél hamarabb jelenné váljon. Az emberek közötti kapcsolatokon túl az emberi kapcsolatokat is nagy7 súlyt fek­ tetünk. Szponzori szerepvállalásunk híven tükrözi ars poeticánkat. Törekvésünk, hogy ha­ zánk egy7 történelmi tájegy sége visszakapcsolódjon az ország kulturális vérk­ eringésébe, a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozat támogatása ál tál jut kifejezésre. A hétköznapok mellett szükség van ünnepnapokra is, amijpr kicsit több figyelmet ■■elítélhetünk egymásnak, időt fordíthatunk saját szellemi feltöltődésunkre. fcT ' ^H pszeretnénk segítséget nyújtani ajándék CD-nkkel,Ízzel - a Zempléni Klűvé- W p szeti Napok eddigi hétéves története során készüli? felvételekből összeállított tm -válogatással.

Reméljük, hogy7 sikerül felidézni a fesztivál varápos hangulatát a zene segítségével, mely bizonyára kellemes kikapcsolódás#nyújt majd és segít megteremteni az ünnepek hangulatát az Önök számára.

Antenna Hungária Magjar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. 8 4 1998. DECEMBER MEGRENDELŐLAP MIZ f. 12 Bdps, nua . 1 Fx 212- 2 8 7 -4 2 1 2 Fax: 31. u. andula M Budapest, 1025 Kft., feladni: AMFISZ kérjük címre alábbi az megrendelőlapot A neve:...... Megrendelő zeőieéi díjat előfizetési Az íe ...... (áo, ösg kerület) község, ...... (város, Címe: Megrendelem a a Megrendelem p ...... ( éldányban. o o forinttal olcsóbban, 252 O boltiárnál a évre: Egy Q a részemre küldendő átutalási postautalványon postautalványon átutalási küldendő részemre a Fél évre: a bolti árnál 7 6 forinttal olcsóbban, forinttal olcsóbban, 6 7 árnál bolti a évre: Fél A i lapja ó g n o j a r e n e z s e y n é ig |Az fiN M A R Gramofon Gramofon ásá)...... eee, jó ...... (irányítószám) ajtó) házszám)...... (emelet, - The Hungarian CD Review CDReview Hungarian The aón mglgdsr lpna idls óa átzta áo kínáljuk. áron változatlan óta indulása lapunkat Ol­ emelkedjen. ne megelégedésére ára példányonkénti vasóink és előfizetési az hogy azért, elkövet most nem következik áremelési bejelentés: a Gramofon továbbra is mindent mindent is továbbra itt Gramofon sajtótermékkel, a más sok bejelentés: oly Ellentétben áremelési következik nem célunk. most legfőbb előkészítése­ évfolyam marad negyedik ez a ne­ is - kor egyre kínálatban az zenei elősegíteni áttekinthető tájékozódását hezebben Azolvasó Gramofon. a szaklap, kai H armadik évfolyamát zárja a jelen számmal az egyetlen magyar lemezkriti­ magyar egyetlen az számmal jelen a zárja évfolyamát armadik 1700 1700 3300 3300 című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját lapját zenerajongó igényes az folyóiratot, című forintért. forintért. O ...... zma leée, ttlsa eyníe ki. egyenlítem átutalással ellenében, számla A 1999. január 13-án, szerdán jelenik meg. jelenik szerdán 13-án, január 1999. Gramofon következő száma következő Gramofon uc, é, ltp.) tér, (utca, ......

1 MATÁV J Szimfonikus l Zenekar

Békés, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog áj esztendőt kívánunk minden kedves Zenerajongó Barátunknak!

INFORMÁCIÓ • Telefon: 215 7901

Szeretne naprakész információt kapni a Igen, szeretnék információt kapni a Zenekar programjairól □ le v é lb e n O e-mailen keresztül. M ATÁV Szimfonikus Zenekar programjairól?

Adja meg adatait és mi minden hónap elején elküldjük N é v :

Önnek pontos műsorunkat levélben vagy e-mailen C ím : keresztül. Várjuk megtisztelő érdeklődését! e - m a i l : ...... T elefo n : ______... antenna

Kellemes karácsonyi ünnepeket

és sikerekben gazdag új esztendőt kíván a z Antenna H ungária Rt., m int a Zem pléni M űvészeti Napok és a m agyar kulturális élet elkötelezett támogatója. K _