RÁCKEVE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2009. december

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS 6

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6

I.2. A város története 7

II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ 8

II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a településhálózatban 8

II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 17

III. RÁCKEVE VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 20

III.1. Gazdaság 20 III.1.1. Vállalkozások helyzete 20 III.1.2. Mezőgazdaság 23 III.1.3. Ipar 24 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 25 III.1.5. Turisztika, látványosságok 27 III.1.6. A város költségvetése 29

III.2. Társadalom 30 III.2.1. Demográfia 31 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 35 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 39 III.2.4. Egészségi állapot 40 III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete 41

III.3. Környezet 42 III.3.1. Épített és természeti környezet 42 III.3.2. Lakásállomány 45 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 47

III.4. Közszolgáltatások 49 III.4.1. Oktatás-nevelés 49 III.4.2. Szociális ellátás 54 III.4.3. Egészségügyi ellátás 57 III.4.4. Közigazgatás 59

IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 60

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 60

IV.2. Városrészek SWOT-analízise 67

2 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az anti- szegregációs terv kivonata 70 IV.3.1. Bevezetés – az anti-szegregációs terv felépítése 70 IV.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 70 IV.3.3. A városrészek összehasonlító elemzése 74 IV.3.4. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 80

V. STRATÉGIA 81

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 81 V.1.1. A célrendszer koherenciája 90 V.1.2. Környezeti hatások értékelése 92

V.2. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 94

V.3. A stratégia megvalósíthatósága 109 V.3.1. Ingatlangazdálkodási terv 109 V.3.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 113 V.3.3. Partnerség bemutatása 115 V.3.4. Szervezeti elvárások 117 V.3.5. Településközi koordináció mechanizmusai 119 V.3.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 121

MELLÉKLET 123

1. sz. melléklet KSH városi, városrészi adatok 124

3 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Ábrajegyzék

1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007) 20 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (1999- 2008) 20 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008) 21 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 22 5. ábra: Működő vállalkozások száma Ráckevén az alábbi nemzetgazdasági ágakban (az év során, a vállalkozási demográfia szerint, 1999-2007) 23 6. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008) 25 7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 26 8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a Ráckevei kistérségben és Ráckevén (1999-2008) 26 9. ábra: A Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (1999-2008) 27 10. ábra: Ráckeve város fő idegenforgalmi mutatói (1999-2008) 28 11. ábra: Ráckeve város főbb költségvetési adatai (2001-2007) 30 12. ábra: A lakónépesség változása 1999 és 2008 között 31 13. ábra: Ráckeve város lakónépessége 1999-2008 32 14. ábra: Természetes szaporodás/fogyás és belföldi vándorlási különbözet Ráckevén 1999-2008 33 15. ábra: Élve születések száma 1999-2008 között Ráckevén 34 16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Ráckeve város, 1999-2008) 38 17. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Ráckevén, 1999-2008 38 18. ábra: A lakásállomány alakulása a Ráckevei kistérségben (2001-2008) 45 19. ábra: A lakásállomány alakulása Ráckevén (2001-2008) 46 20. ábra: Az épített és megszűnt lakások száma Ráckevén (1999-2008) 46 21. ábra: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza Ráckevén 47 22. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, illetve a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Ráckevén, 1999-2008 48 23. ábra: Gyermek és tanulói létszámok alakulása Ráckeve oktatási intézményeiben 2001-2008 között 54

4 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Táblajegyzék

1. táblázat: A ráckevei ipari park főbb mutatói, 2004-2006 25 2. táblázat: Ráckeve város helyi iparűzési adó bevétele, 2003-2008 30 3. táblázat: Lakónépesség száma az év végén összevont korcsoportok szerint (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2008 34 4. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006. IV. negyedév 36 5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya Pest megye kistérségeiben, Budapesten és a Közép-magyarországi régióban, 2008 37 6. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) 39 7. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2008 51 8. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2001-2008 53 9. táblázat: Bölcsődék 55 10. táblázat: Szociális intézmények 56 11. táblázat: Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása 57 12. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói (2008) 58 13. táblázat: Orvosi körzet és a hozzájuk tartozó lakosság számának változása (2002- 2007) 58 14. táblázat: A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók 73 15. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói 76 16. táblázat: A település infrastruktúrája 78

5 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

I. Bevezetés

Ráckeve egy szép, emberi léptékű, ősi kultúrájú város. A Csepel-szigeten helyezkedik el, ami egyrészt hihetetlen nagy érték, mivel különleges dolog szigeten élni, a két Duna ág sodrása között, annak egyedi életlehetőségeiben. Másrészt igen nehéz élni egy a főváros- tól talán kicsit túl távoli – de nem elég messzi - szigeten –, ahol mezőgazdaságból és kertművelésből gyönyörűen lehetne élni, ha a szabad emberek földművelésből való meg- élésének ellehetetlenülése nem tartana még mindig a reformkor óta. Mit tehet ma egy kisváros a fenti jellemzők tükrében? Felkutatja és megismeri múltját, megfogalmazza értékeit és erre alapozza fejlesztései irányát.

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia

Az Európai Bizottság kezdeményezésével, egyetértésében a tagországokkal, a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problé- máinak kezelése.

A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan együttműködnek. A fenntart- ható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti terve- zés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterüle- tek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése.

A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensú- lyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. A fő cél megvalósulását szolgálja – többek között – a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolat, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. Ily módon a városok nem izoláltan, hanem hálózatban jelennek meg, amelyek egyes elemeit különböző intenzitású kapcsolatok kötik össze.

Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítésének módszertani alapját a Városfejlesz- tési kézikönyv (Második, javított kiadás 2009. január 28.) adja. A kézikönyv alapvető cél- ja, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, érintettek és döntéshozók számára útmutatást adjon a városrehabilitációs tevékenységek ajánlott módszereiről, elsősorban a városrehabilitációs stratégia kereteiről, a városfejlesztési akciók integrált fizikai és pénz- ügyi tervezéséről, valamint a hatékony intézményrendszer kialakításáról.

A kézikönyvben szereplő, abban meghatározott dokumentumok elkészítése továbbra is feltétele lesz annak, hogy a városok részt vehessenek a 2007-2013 között megvalósuló regionális operatív programok városrehabilitációs fejlesztéseiben.

Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesz- tési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integ- ráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a külön- böző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közle-

6 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia kedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integ- rált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.

Ráckeve Integrált Városfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: IVS) a következőkben ol- vasható.

I.2. A város története

Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A sziget később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke telepü- lés, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet elő- ször 1212-ben említenek okiratban. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve város- ából menekültek ide a török támadások elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének ne- vezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerb lakosok 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti kü- lönlegessége.

Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.

A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes hadvezér, a törökverő Savoyai Jenő birto- kává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fe- jezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a koronára szállt. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ettől az időszaktól Rác- keve háromnemzetiségűvé vált: immár magyarok, szerbek és németek lakták.

A szatmári békekötés után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették.

A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében nagy felemelke- dést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, ál- landó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárdák jellemezték a rövid életű városi lapok mellett a helyi kulturális életet. Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es, rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a települést.

A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. A háború utáni idő- szakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlődött. Számos műemlék

7 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz. 1975-ben adták át a melegvi- zű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza. Az azóta eltelt időszakban a város vezetése változó intenzitással törekedett arra, hogy az alvó kisvárosból pezsgő éle- tű, kulturális és idegenforgalmi látványosságokkal gyönyörködtető korszerű várost te- remtsen, ahol az itt élők és az ide látogatók egyaránt megtalálják számításaikat. Szép példája ennek az önkormányzati utak, parkok és terek felújítása, a teljes körű víz, szennyvíz, gáz, telefon, internet és kábel TV ellátás, a Duna-parti sétány burkolattal tör- ténő ellátása, a régi Városháza külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, az óvoda és a bölcsőde bővítése… A felsorolás közel sem teljes, csupán jellemző metszete a közel két évtizedes városfejlesztési munkának.

II. Illeszkedés a fejlesztési dokumentumokhoz

A következő fejezetben bemutatjuk, hogy az IVS-ben megfogalmazott fejlesztések össz- hangban vannak a város szűkebb és tágabb térségben elfoglalt pozíciójával, illeszkednek a térségi stratégiák elképzeléséhez. Összhangban vannak a települési fejlesztési koncep- cióval, megvalósításukat a helyi szerkezeti és szabályozási terv is lehetővé teszi.

II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a telepü- léshálózatban

Elsőként tekintsük át, hogy melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők, fejlődési tren- dek, irányvonalak, melyek Ráckeve város számára is iránymutatásul szolgálhatnak.

1. Demográfiai trendek alapján a budapesti agglomeráció, a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen be- lül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan többnyire csökken – Ráckevén gyakorlatilag stagnál – az élve születések száma, ami pl. az iskolai ok- tatásban többlet kapacitásokat eredményez. A Budapest környékén található tele- pülések lakossága ugyanakkor a fővárosból kitelepülő népesség vándorlásának eredményeként általában növekszik, s ezzel együtt a települések érdekérvényesí- tő képessége is erősödik. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára érté- kes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társa- dalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésé- vel lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, például a pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsoló- dó turizmus, sportolás iránt. 4. A kkv-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az info kommunikációs technológia alkalmazások használatának további elterjesz- tését a kkv-k körében. 5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, export- ra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. A KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kap-

8 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

csolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvésekkel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy ru- galmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesz- tésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyete- mi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 7. A magyar bérszínvonal alacsonyan tartásával, valamint az EU-tagállamok munka- erőpiacának további nyílásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok el- vándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon minőségi munkaerőhiányt okoz. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. A visszavonzás fon- tos feltétele a megfelelő életkörnyezet, a magasabb jövedelmek és vonzó munka- helyek, a helyben fejlődő gazdaság, a városi kötődés erősítése helyi közösségek működtetésével is.

A következő fejezetrészben Ráckeve város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját – az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan – a vá- ros által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása je- lenti.

Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Ráckeve a Közép-magyarországi régió- ban, Pest megye déli részén található, a Ráckevei kistérség központja. A Csepel-szigeten és a Ráckevei (Soroksári) Duna ágtól keletre fekvő települések tartoznak a ráckevei tér- séghez. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Sziget- csép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl. A települések közül hat város, 14 pedig község.

A kistérségi központ a Ráckevei-Duna ág mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén ta- lálható. Tehát a települést a főváros és környezete területét meghatározó szerkezetfor- máló erőként szeli ketté a Duna. Az észak-déli irányú Duna tengely mellett a főváros, va- lamint közvetlen és tágabb környezetének közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras- centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. Közlekedési szempontból aka- dályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hi- ánya. A településközi úthálózat sugaras, meglehetősen kevés keresztirányú lehetőséggel és a hidak hiányával jellemezhető. Az 51-es út a térség egyik legfontosabb főközlekedési útja. A jelenlegi nyomvonal legkritikusabb pontja Kiskunlacháza. A főút majd 5 km-en át halad a település belterületén, jókora környezeti terhelést jelentve, és lassítva a forgalmat. A település elkerülésére mindkét irányban léteznek változatok. Dömsöd és az 51-es út kap- csolatát illetően a kiskunlacházihoz hasonló a helyzet, annyival enyhébb formában, hogy a települési belterület egészét illetően kisebb a környezeti hatásokkal érintett terület. Az M0-s autóút alatti rész szintén jelentős gondokat vet fel. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, hogy valahogy átvergődjenek az összeépült településeken, Tökölön, Szigethalmon és Szigetszentmiklóson, ahol komoly zajterhelést és levegőszeny- nyezést okoznak. Halásztelek területén, a Rákóczi úton átmenő forgalom szintén olyan nagyságrendet öltött, amelyet rövidtávon rendezni szükséges. Tehát a jelenlegi vonalve- zetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerinc- út fejlesztése, hiányzó szakaszainak megépítése, ha nem is oldana meg minden problé- mát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A gerincút fejlesz- tésének több részre ütemezett terve elkészült, amely azonban a főváros kevésbé konst- ruktív hozzáállása miatt a tervezés jelenlegi szakaszában áll. A 2007-2013 közötti idő-

9 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia szakban tervezett 5101. jelű ök. út csepeli gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének megkezdése, valamint a csepeli gerincúthoz kapcsolódó elkerülő út kiépítése aktuális.

Ráckeve spontán kialakult középkori településszerkezete sajátosságaiból adódóan az idő- közben drasztikusan megnövekedett közúti forgalmat egyre nehezebben vezeti le, a bel- városi részeken a tudatos forgalomalakítás a műemléki környezet és a sűrű beépítettség miatt már nem lehetséges. Egyes forgalmi főirányok (K-Ny-i irány) a belvárost nem tud- ják kikerülni, hiszen a Ráckevei Duna-ágon átívelő híd helyzete meghatározó szerepű. A forgalom csillapításának egyik lehetősége az É-D-i forgalmi főirány városközponttól való elvezetése (a tervezett Csepel-szigeti gerincút a város É-i végébe érkezve a települést Ny-i irányba megkerüli). Az É-D-i irányú forgalom tovább csökkenthetővé válik azzal, hogy a gerincút egy szakaszát felhasználva Ny-i oldalról kialakítható a településen belül egy elkerülő útszakasz, melyen keresztül a város déli területei és Szigetbecse, Makád, Lórév megközelíthetők, a városközpont forgalmát tovább csökkentve.

Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon érvényesítendő célkitűzés a térségi városhá- lózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: • az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíte- ni; • a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tö- megközlekedési viszonyok fejlesztésével; • a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Ráckeve városa nem sorolható a pólus, valamint pólus agglomerációs települések közé, azonban Budapesthez közeli fekvése jelentős előnyöket generálhat a település fejlődése szempontjából.

A város tágabb környezetben elfoglalt pozíciójának bemutatása után térjünk át a szűkebb környezetben, a kistérségben megfogalmazott fejlesztési elképzelések bemutatására, a fejlesztési irányok illeszkedésének vizsgálatára.

A Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési prog- ramjának stratégiája 2003 márciusában került elfogadásra. A jövőkép stratégiai alapjai: • A vizek adta használati lehetőségek, • A terület jó elérhetősége, • A turisztikai hagyományok, • A turizmust és a fővárost kiszolgáló ipari és mezőgazdasági termelés, • A természetes, hagyományokat őrző, megbízható lakossági intelligenciaszint.

A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása, valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a kiválasztott programok megvalósulása után.

A térség északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzás- körzetének tekinthető, egészében véve természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A térség társadalmi, gazdasági helyzetét elsősorban a főváros közelsége határozza meg. Az egyes községek, városok lehetőségeit a Budapesttel kiépített viszony nagymértékben be- folyásolja. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő- és munka- erőpiactól való elszakadás.

10 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A kistérség tehát mind szerkezeti, mind fejlettségbeli, mind területi adottságok tekinteté- ben nem egységes, ezért fontos a térség egészének kiegyensúlyozott fejlesztése. Szük- séges olyan programcsomagok, programok kidolgozása és megvalósítása, melyek az egyes területegységeket és ezek belső adottságait, komparatív előnyeit kihasználva, a térségi egység figyelembe vételével koordináltan fejlesztik. A Csepel-sziget és környéke térségének Nemzeti Fejlesztési Programba is javasolható programcsomagjai prioritási sorrendjének kialakításakor figyelembe vettük az önkor- mányzati és térségi elképzelések Nemzeti Fejlesztési Tervbe való illeszkedését, a térség adottságait és az egyes programcsomagokban található programok egész térségre vagy a térség jelentősebb egységére való pozitív hatását, továbbá a programok pályázati for- rás segítségével történő megvalósíthatóságát.

A Csepel-sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, valamint az elérhető lehetősé- gek és megvalósítható programok figyelembe vételével a következő programcsomagok kialakításának van realitása: • Idegenforgalmi • Környezetvédelem és infrastruktúra • Agrárstruktúra és vidékfejlesztés

I. Idegenforgalom A turizmus a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata lehet. Azonban a kap- csolódó infrastruktúra és a magas minőségű szolgáltatások hiánya miatt a térségben ala- csony a fajlagos költés, a lehetőségek jó része kihasználatlan. A turizmus fejlesztését in- dokolja, hogy ez a térségben növelné a keresletet a helyi szolgáltatások széles köre iránt, hozzájárulna a természeti és kulturális értékek hasznosításához. A regionális program a kistérséget idegenforgalmi értékekben gazdag területként kezeli. Ahhoz azonban, hogy a térség idegenforgalmi vonzerejét hasznosítani tudja, egy sor olyan környezeti állapot feltételt teljesíteni kell, amely elengedhetetlen az ilyen irányú fejlődéshez. Vonatkozik ez legerősebben a RSD vízminőségi állapotára. Fontos a térség idegenforgalmi, rekreációs lehetőségeinek (Duna-ágak, bányatavak, Kiskunsági Nemzeti Park, Csepel gyógyvíz stb.) az eddigieknél jobb kiaknázása az üdülési lehetőségek és szolgáltatások összehangolt és tervszerű fejlesztésével. A település és területfejlesztési tervekben a rekreációs hasznosítás összefüggő rendszerét szükséges kidolgozni úgy, hogy a régióban élők számára is növekedjenek a belőle fakadó lehetőségek.

II. Környezetvédelem és infrastruktúra Az ország EU-hoz való csatlakozása, a közösségi jogszabályok és követelmények alkal- mazása és betartása jelentős környezetvédelmi fejlesztéseket igényel. A térségben a környezetet és az embert érő terhelések csökkentése, a települések környezeti állapotá- nak javítása, valamint a környezeti és természeti értékek védelme érdekében legfőkép- pen a szennyvíz és a hulladék kérdéskört kell megnyugtatóan rendezni. A közlekedés fejlesztésének nemcsak az lehet a jelentősége, hogy az agglomerációs déli térségek gazdasági felzárkózási esélyeit növelje, hanem környezetkímélő jelleggel is bír- hat, hiszen a tömegközlekedés javításával csökkentheti a térségi levegőt szennyező ter- helést.

III. Agrárstruktúra és vidékfejlesztés A térség agráriumának versenyképessége uniós szinten gyenge, ennek kezelése elen- gedhetetlen. Szükség van a térség mezőgazdaságában a környezetvédelmi szempontok fokozottabb és tudatos érvényesítésére, környezetkímélő, környezetbarát gazdálkodási és feldolgozási eljárások bevezetésének ösztönzésére. Elsősorban az alapanyag termelést kell javítani, ezt követően válik szükségessé a feldolgozás modernizálása. A vidékfejlesztés alatt nemcsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztést értjük, hanem az egészségügyi és szociális fejlesztések kezdeményezéseit is.

Programcsomagok tartalma a következőkben kerül bemutatásra.

11 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

I. Idegenforgalom

I.1. Az idegenforgalom működési háttérfeltételeinek megteremtése Szálláskapacitás fejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, turisztikai marketing

I.2. Meglévő kerékpárút szakaszok fejlesztése, hálózattá alakítása Összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása a (részben a folyóparti területeken, részben keresztirányban Délegyháza és Apaj irányába) a térség idegenforgalmát segítheti

I.3. A víziturizmus fejlesztése Túraútvonalak és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (csónakkölcsönző, kikötőhelyek, tú- ravezetők stb.) rendszerének kialakítása

I.4. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti mellékágak és holtágak rehabilitációja A kistérség idegenforgalmi vonzerejének megtartásához, illetve erősítéséhez feltétlenül szükséges a problémák felszámolása, hiszen a térség egyik fő vonzereje az víz.

I.5. Rekreációs és sportközpontok kialakítása A minőségi és a tömegsportot kiszolgáló sportintézmény-fejlesztés, összehangoltan rek- reációs, turisztikai-és gyógyturisztikai (termálfürdő) jellegű fejlesztésekkel lehetőséget ad a szabadidő értelmes, változatos és aktív eltöltésére.

I.6. A bányatavak állapotának javítása, használatának szabályozása A térségben található bányatavak száma és területe növekvő, térségi szabályozás hiá- nyában és a környezeti következmények ismerete nélkül. Ezek rekreációs szempontú ki- használását gátolja közvetlen környezetük állapota és a vízminőség megújíthatóságának problémája.

II. Környezetvédelem és infrastruktúra

II.1. Vízrendezés Kibővítve belterületi vízrendezéssel a csapadékvíz-elvezetés és -hasznosítás fejlesztése.

II.2. Biodiverzitás megőrzése, ökoszisztémák, érzékeny természeti területek vé- delme, zöldfelületi rendszer fejlesztése Alapvető cél, hogy a térségben a természetes élőhelyeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. Zöldfo- lyosó-hálózat kialakítása; táji adottságoknak megfelelő erdőszerkezet kialakítása, a zöld- felületek légszennyezés csökkentő hatásának kihasználása; a főváros regionális hatásá- nak csökkentése, a térség északi területein a meglévő zöldfelületek növelése, zöldfelüle- tek beépítésének korlátozása.

II.3. Környezeti kármentesítés A térségben több helyen jelentős (főként talaj)szennyezések találhatók (Tököl, Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós-lerakó stb.)

II.4. Környezetvédelmi tudatnevelés A térség természetvédelmi értékeinek, környezeti állapotának hosszú távú megőrzésé- hez, illetve javításához nélkülözhetetlen a fiatal generációk környezettudatos nevelése.

II.5. Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése További fejlesztések, üdülőterületek szennyvízelvezetésének megoldása.

12 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

II.6. Közlekedésfejlesztés Településközi kapcsolatok fejlesztése, belterületi közlekedés fejlesztése (járda, útburko- lat), a fővárossal kapcsolatos tömeg-és közúti közlekedési feltételek javítása.

III. Agrártermelés és vidékfejlesztés

III.1. Mezőgazdasági alapanyag termelés javítása A biogazdálkodás és az alternatív mezőgazdasági termelés előtérbe helyezése (pl.: gyógynövénytermesztés stb.).

III.2. A minőségi mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása A termeléshez alapvetően szükséges ismeretek oktatása, szakképzés, továbbképzés, in- tézményi háttér fejlesztése.

III.3. A fejlesztések feltételéül szolgáló humán potenciál fejlesztése A gazdaság életképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő szakérte- lemmel rendelkező munkaerő. A program célja a fejlesztésekhez tartozó szakmai, kultu- rális színvonal megteremtése.

III.4. Élelmiszeripari feldolgozó és tároló kapacitások fejlesztése Mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének javítása érdekében a térség (élelmiszer) feldolgozó és tároló kapacitásának fejlesztése.

III.5. Oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése Iskolák, óvodák eszközállományának fejlesztése, az egészségügyi szolgáltató centrumok koordinált fejlesztése.

Az idegenforgalom programcsoportjában meghatározott tevékenységek közül mindegyik- ben érintett Ráckeve városa. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rehabilitációja az egész kis- térség fejlődése számára fontos, kiemelt állami beruházás. Az IVS-ben megfogalmazott tematikus célokat alapul véve az egészség- és wellness-turizmus kiemelt területe az északi óváros. A rekreációs- és sportközpontok kialakításánál kiemelendő a ráckevei ter- málfürdő, mint nevesített „pontszerű” projekt. A Déli óváros és városközpont a kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztendő területe, míg az Újtelep a szabadidős turizmus fejlesztés célterülete.

A környezet és infrastruktúra programcsomagban felsorolt tevékenységek közül a kör- nyezeti kármentesítés kiemelt területei között nem szerepel Ráckeve. A Csepeli gerincút megépítése állami feladat, az egész kistérség közös érdeke a megvalósítás. A Ráckeve Gábor Áron u. – Rákóczi u. – Báthory u. – Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezetése el- nevezésű európai uniós projekt megvalósítás alatt áll. A városrehabilitációs program ki- emelt, volumenében legnagyobb horderejű projektje a Közlekedési konfliktusok csökken- tése a belváros forgalmi rendjének átalakításával. A környezeti tudatformálás, a zöldfelü- letek növelése a kisebb léptékű, „soft” elemek között szerepel.

Az agrárfejlesztések 4. projektje, az élelmiszertermelés és feldolgozás kapacitásainak növelése kapcsán nem került kiemelésre Ráckeve városa. Az IVS és az akcióterületi fej- lesztések között nem szerepelnek a mezőgazdasággal közvetlenül összefüggő konkrét el- képzelések, de a városi piac a helyi-térségi őstermelők termékeinek legfőbb értékesítési területe. A programcsomagban szereplő humán tevékenységek (az oktatás, az egészség- ügyi és szociális szolgáltatások) bővítését, színvonalának folyamatos fejlesztését, mind- ezek kistérségi szinten való ellátását biztosítja és koordinálja Ráckeve települése.

13 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

1995 októberében jött létre a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség. En- nek jogutódja az 1996 júniusában megalakult Csepel-sziget és Környéke Területfejleszté- si Önkormányzati Társulás (1998 decemberétől önállóan gazdálkodó költségvetési szerv), amely 2004-től többcélú önkormányzati társulásként működik.

Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája 2006-ban került elfogadásra.

A kistérség stratégiájának alapcélja az addigi tervekhez képest változatlanul:

A jobb életminőség és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett.

A koncepció kulcsa az EGYENSÚLY elérése a különböző indíttatású célok és prioritások között. A stratégia célrendszere a következő:

I. A víz, mint megújuló természeti erőforrás fenntartható használata • A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág parti sávjának a vízminőség, ökológia és az ide- genforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja • A kavicsbányászatból származó konfliktushelyzetek feloldása a kistérségben • A vizek lefolyási viszonyainak biztosítása a települési vízrendezések újragondolá- sával, az elvezetendő csapadék vízvisszatartási igényeinek biztosításával • A szennyvízelvezetés-és tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése

II. A terület gyorsabb elérhetőségét és a területen belüli mozgást biztosító feltételek megteremtése • Önkormányzati belterületi utak rekonstrukciója és újak kialakítása • Közutak átkelési szakaszainak és csomópontjainak minőségi javítása, forgalom- csendesítés • Az önkormányzati külterületi utak minőségi javítása és fejlesztése, korszerű úthá- lózat, települések közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a mellékúthálózatok országos hálózatokkal való összehangolt fejlesztésének előkészítése • A kistérségen belüli és a térséget összekötő tömegközlekedés fejlesztése • A meglévő ipari parkok működési hatékonyságának növelése a közlekedési úthá- lózat várható változásainak figyelembevételével

III. Valós lehetőségek kihasználása a turizmusban • A turisztikai infrastruktúra fejlesztése • A turisztikai attrakciók fejlesztése • A turisztikai fogadóképesség és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése • Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása • A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése

IV. A kistérség belső kohéziójának javítása • Hatékony kistérségi munkaszervezet létrehozása • Egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények fejlesztése • A mezőgazdaság várható tendenciákat figyelembe vevő fejlesztése • A közigazgatási rendszer korszerűsítése

A tervezők eleget tettek az alulról építkezés követelményeinek, a kistérség összes tele- pülésének projektlistáját begyűjtötték, s azt felhasználva állították össze a fenti célpira- mist.

14 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A fentieket összegezve megállapítható, hogy a kistérségi fejlesztési elképzelések és Rác- keve integrált fejlesztési stratégiája közötti összhang jól nyomon követhető. A kistérségi szinten megfogalmazásra került programok/projektek összhangban vannak a város jövő- képével, jó része szerepel Ráckeve középtávú fejlesztési céljai, illetve megvalósítandó projektjei között.

Milyen önkormányzati feladatokat lát el a város regionális, megyei vagy kistérségi, eset- leg mikrotérségi szinten? Mekkora a város vonzáskörzete ezen feladatok tekintetében?

Foglalkoztatási szerepkörét tekintve, a közel tízezres város kistérségi agglomerációs köz- pontként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába. Az összes ráckevei lak- hellyel rendelkező foglalkoztatott (4.524 fő) közel ötöde (854 fő) ingázott 2001-ben, akik elsősorban Budapesten találtak munkát. Ráckevére majd ugyanennyi munkavállaló (676 fő) ingázott 2001-ben, elsősorban a környező településekről. Az utóbbi bő egy évtizedben a kistérségben megfigyelhető lakossági szuburbanizációt (Budapestről való kiköltözést) nem követte a gazdasági szuburbanizáció, vagyis a város- ban és környékén nem jelentek meg a fővárosból kiköltöző vállalkozások, és így helyben egyre nehezebb munkát találni, különösen a szekunder szektorban.

A 2009. szeptemberi adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma a kistérségben ösz- szesen 4.022 fő volt. A férfiak és nők aránya közel hasonló 2.019 illetve 2.003 fő. Az elő- ző évhez képest a növekedés 197%, majdnem duplájára emelkedett 2008-hoz képest az állásnélküliek száma! Egyre gyakrabb a kirendeltségen tapasztalható, ügyfelektől érkező ingerültség, agresszió. A kistérségen belül Ráckevén a regisztrált álláskeresők száma: 366 fő, a kistérségi adat 9%-a.

Ráckeve város nem lát el regionális szintű feladatot, ugyanakkor megyei szinten kiemel- kedő a helyi művészeti iskola munkája, melyet az önkormányzat önként vállalt feladat- ként működteti. A Ránki György Művészetoktatási Intézmény 2007-ben lefolytatott minő- sítési eljárás eredményeként 2007.december 29-én elnyerte a Kiválóra minősített alapfo- kú művészetoktatási intézmény címet zeneművészeti, táncművészeti, valamint képző- és iparművészeti ágra. Az intézmény, mint önálló városi zeneiskola 1983 óta működik, mű- vészeti iskolává 1999-ben alakult. Ránki György nevét fennállásának 20. évfordulóján vette fel. Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, az értékközvetítés, a személyiségformálás, továbbá az önmegvalósításhoz nélkülözhetetlen készségek és képességek fejlesztése. Pedagógiai munkájuk középpontjában a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása, valamint a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak. Tansza- kaik: zeneművészeti, képzőművészeti, néptánc.

A megyei önkormányzat működteti (városi tulajdonú épületben) az Ady Endre Gimnázi- um és Szakközépiskolát. Az iskolában négy, öt- és hatéves képzésben vehetnek részt a tanulók. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőknek idegenforgalmi ügyintéző szakképesí- tést biztosítanak. Tanulói létszámuk a 2009/2010-es tanévben 472 fő.

A megyei önkormányzat és egy magánvállalkozás működtet egy-egy időskorúak otthont.

A város költségvetési koncepciójában a kistérségi szerepkör erősítésével összefüggően a következő alapelvek szerepelnek: 1. a körzetközponti szerepkör erősítése, az érintett településekkel korrekt, jó kapcsolat-építés és ápolás, 2. a többcélú kistérségi társulás nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázá- sa, az együttműködés további lehetőségeinek felkutatása.

15 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A városban működő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények a következők. A gyermekek napközbeni ellátása a bölcsődében; közoktatási intézmények működtetése az intézményfenntartó társulás keretében működő Szivárvány Óvodában, s az Árpád Fejedelem Általános Iskolában; közösségi tér biztosítása az Ács Károly Művelő- dési Központban; a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a Skarica Máté Városi Könyvtárban. Az előző intézmé- nyek pénzügyi-számviteli feladatait a 2007. július 1-vel létrehozott Ráckeve Városi In- tézményi Gazdasági Iroda látja el jelenleg 4 fő engedélyezett létszámmal. A Polgármes- teri Hivatal körzeti feladatokat (építésügyi hivatal, gyámhivatal, okmányiroda) is teljesít.

A városban működő szakorvosi rendelőintézet ellátási területéhez a következő nyolc tele- pülés tartozik: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az ellátási körzet tehát jelentős, kb. 33 ezer lakosra ter- jed ki, mely az üdülőtulajdonosokkal és turistákkal együtt a nyári időszakban jelentősen növekszik. A rendelőintézet kialakítandó központi épületében az alábbi szakorvosi ellátások érhetők el: sebészet, urológia, RTG-UH, laboratórium, szemészet, nőgyógyászat, belgyógyászat- EKG, gastroscopia, ideggyógyászat, ortopédia, pulmonológia, foglalkozás-egészségügy, fogászat, fül-orr-gégészet, védőnői szolgálat, gyógytorna, fizikoterápia, reumatológia, bőrgyógyászat. A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében új szolgáltatásként a fel- nőtt tüdőgyógyászat, allergológiai és pszichiátriai rendelés is bevezetésre kerül.

A központi orvosi ügyelet ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik: Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse. A Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a város épületében mű- ködik a tüdőgondozó.

Kistérségi szinten biztosított a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, csa- ládsegítés) és gyermekjóléti szolgáltatás (Makád, Lórév, Szigetbecse tekintetében). A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új szolgáltatásai közé tartozik a játszóház és a gyermekfelügyelet. A pályázati forrásból megvalósítandó, most épülő intézményben az idősek nappali ellátása is megoldható lesz.

Nem kötelező feladatként látja el a város az Ács Károly Művelődési Központon belül a Keve Galéria és a Képtár működtetését.

A város támogatja a Kör Tv működtetését is, melynek adása 10-12 km sugarú körben fogható, 30.000 emberhez jut el.

Helyben működik a kistérség egészét ellátó tűzoltó parancsnokság. Ráckevén működnek továbbá a következő intézmények: ÁNTSZ Kistérségi Intézete, Körzeti Földhivatal, Bíró- ság, Ügyészség, Rendőrség, Mentőállomás, Munkaügyi Központ, kerületi főállatorvos, Regionális Szennyvíztisztító telep.

A ráckevei rendőrkapitányság illetékességi területéhez 14 település tartozik: 2 város (Ráckeve és Dunavarsány), 2 nagyközség (Kiskunlacháza, Dömsöd) és 10 község (Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép, Szigetbecse, Makád, Lórév, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Apaj), ami összesen kb. 44 ezer lakost jelent. A lakosság létszáma a nyári időszakban jelentősen megnövekszik, mivel a területen 1100 hétvégi ház is találha- tó.

A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi szék- helyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdasági- szervezési központjaként Ráckevén koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági sze- replőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, ingatlanforgalmazók, ügy- védek, biztosítók).

16 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A Tourinform Ráckeve a város és környéke, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistér- ség turisztikai, non-profit és marketing irodája.

A kereskedelem területén a hetente kétszer megrendezésre kerülő piac, valamint a szu- permarketek vonzáskörzete, illetve a városközpont kiskereskedelmi üzletei meghatáro- zók.

Az idegenforgalom célterületei közül kiemelendő a kastély és a szerb templom. Az AQUALAND termál- és élményfürdő iránt egész évben folyamatos az érdeklődés. A fürdő területén található 1040 méter mélységből feltörő 520C-os gyógyhatású termálvizet 2007. év végén gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvíz a nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetében nyújt segítséget.

A város kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik. Gyergyócsomafalva, Calden, Kovin, Székelykeve, Baktalórántháza (szervezés alatt) települések tartoznak ebbe a kör- be.

II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncep- cióval, településrendezési tervvel

A 2008-ban elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció jövőképe szerint Rác- keve:

Az egyedi attrakciók és a minőségi (köz)szolgáltatások városa

A jövőkép értelmezése szerint: Ráckeve fejlődésének kitörési pontját a turizmus külön- böző ágazatainak fejlesztése adja. A fejlesztések kiinduló bázisát, filozófiáját az egyedi- ség jelenti. Az egyedi természeti és épített környezet, az egyedi kulturális kínálat, az egyedi marketing stratégia. A város a kistérség teljes lakosságának minőségi humán szolgáltatásokat nyújt, kiemelten az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kul- túra, közművelődés területén. A fejlesztések hátterében a környezetvédelmi és az infrastrukturális feladatok megoldá- sa, a minőségi épített és természeti környezet és a megközelíthetőség, elérhetőség ked- vező feltételeinek megteremtése áll.

A fejlesztések katalizátorai az iskolázott, művelt, lokálpatrióta lakosok, akiknek a fejlő- dés, az eredmények láttán sikerül minél nagyobb aktivitást, tudatosságot, tenni akarást elérni a város egyre szélesebb rétegeiben, növelni a civil kurázsit. Segíteni az aluliskolá- zott, szegény lakosság munkához juttatását, felemelkedést.

A koncepció átfogó célja:

A turizmus és a növekvő lakosság igényeinek együttes, fenntartható módon való kezelése

Az átfogó cél tovább bontható három prioritásra: • A helyi társadalom megújítása • A gazdaság differenciált fejlesztése • Fenntartható közlekedési és környezetvédelmi beruházások

A projekteket/indikatív tevékenységeket és a koncepció intézkedéseihez való kapcsolódá- sokat a következő táblázat szemlélteti.

17 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A projektek megnevezése Kapcsolódás a koncepció intézkedéseihez

Tókert fejlesztés A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Turisztikai szálláshely bővítés A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Állandó kertkultúra bemutató Mezőgazdasági mintagazdaságok kialakítása

Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés Csapadék- és belvízelvezetés

A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- Ady Endre Gimnázium felújítása I-II. ütem nek javítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- „Régi” Városi Könyvtár felújítása nek javítása

Vámház II. világháborús emlékművé alakítása A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Elfojtott szénhidrogén-kutató fúrás, 92oC-os Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetés- melegvíz hasznosítása ösztönzés Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fej- Az üdülőterületek csatornázása, közvilágítása lesztése

Ráckevei Dunai strand fejlesztése A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- Sport- és rendezvénycsarnok építése nek javítása Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetés- Ipari Park II. ütem megvalósítása ösztönzés

Hajómalom rekonstrukciója A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Fekete Holló étterem felújítása, bővítése A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása

Üzletház bővítése, üzletek, szolgáltatóegységek Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetés- kialakítása ösztönzés Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsíté- A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása se A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- Egészségügyi centrum kialakítása („kék ház”) nek javítása Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- megújuló környezetben Ráckevén nek javítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- Művelődési Ház átalakítása, bővítése nek javítása Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalmi rendjének átalakításával forgalomcsillapítás Polgári iskola átalakítása, funkcióváltással A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- könyvtárrá nek javítása

Gazdasági szolgáltatóház kialakítása Kistérségi szerepkör erősítése

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, Fizetős felszíni parkolók kialakítása forgalomcsillapítás „Régi” Városháza épületének helyreállítása, bő- Kistérségi szerepkör erősítése vítése I-II. ütem Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épü- A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- letegyüttes bővítése és felújítása I-II-III ütem nek javítása

18 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból A Duna-parti területek rekonstrukciója (üdülőterületek csatornázása) Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépí- Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, tése forgalomcsillapítás

Belterületi Duna part részleges felújítása A Duna-parti területek rekonstrukciója

Természeti és környezeti értékek megújítása, tu- Települési tavak környezetének revitalizációja datformálás A humán szolgáltatások infrastrukturális hátteré- Városi óvoda férőhely bővítése nek javítása Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző A társadalmi feszültségek oldása táblák felállítása

Partvédelem, vízépítés A Duna-parti területek rekonstrukciója

Természeti és környezeti értékek megújítása, tu- Játszóterek létesítése datformálás

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a hosszú távú koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia legfontosabb elemei találkoznak, illeszkednek egymáshoz.

Ráckeve Város Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről Szóló 19/1999. (VI.25.), 16/2000. (IX.25.), 15/2003. (VII.24.), 7/2006. (III.6.), 20/2006. (VIII.31.), 15/2007. (VI.25.), 5/2009. (IV.20.) rendeletekkel módosított 19/1998. (IX.25.) rendelete egységes szerkezete 2009 áprilisában került elfogadásra. Az integrált városfejlesztési stratégia a rendezési terv elfogadásakor megfogalmazott alapel- veket és szabályozási célokat teljes mértékben figyelembe veszi.

A jogi dokumentum az általános előírások bemutatása után meghatározza a terület fel- használási egységek övezeti előírásait, az építmények elhelyezésének szabályait, vala- mint a környezetvédelmi követelményeket. A városközpont övezeti besorolása szerint kisvárosias lakóövezet, illetve településközpont vegyes terület, valamint a beépítésre nem szánt területek közül közlekedési és közmű területek találhatók az akcióterületen.

Az integrált városfejlesztési stratégia célrendszere, a stratégia részét képező projektek már 2008 évben ismertek voltak (2008. február 28. műhelymunka). A város rendezési tervének felülvizsgálatára 2008-2009 években került sor, az építésről szóló törvény 9.§-a szerint előírt minden érintett hatóság, intézmény, önkormányzat részt vett az eljárásban. A fenti tények összessége biztosítja az integrált városfejlesztési stratégia és a rendezési és szabályozási terv összhangját, ennek értelmében az akcióterületi terv sikeres megva- lósítása érdekében további módosítási igények nem merülnek fel.

Az integrált városfejlesztési stratégia projektjeinek végrehajtásakor a fenti jogszabály előírásait maradéktalanul betartjuk.

19 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

III. Ráckeve város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés

A város egészére vonatkozó helyzetértékelés kitér minden fontos területre (városszerke- zet, társadalom, települési környezet, gazdaság, közszolgáltatások) és lehetőség szerint számszerűsített adatokkal vagy egyéb információkkal alátámasztott. A megadott mutatók alapján következtetéseket tesz, tendenciákat fogalmaz meg. A helyzetértékelésben elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal interaktív Területi Sta- tisztikai Adatok Rendszeréből – KSH T-Star –, illetve közvetlenül a KSH-tól, a VÁTI-tól és az Eurostat-tól lekért adatokat használtuk.

III.1. Gazdaság

Az Eurostat adatai alapján a Közép-magyarországi régió a PPS-ben számolt lakosonkénti GDP tekintetében az uniós átlag 105,5 százalékát érte el 2006-ban. Frissebb adat a régi- ók szintjén nem áll rendelkezésre (Magyarország ugyanezen mutatója 2006-ban 63,4%, 2007-ben 62,6%, 2008-ban pedig 62,8% volt).

1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007)

6000 5503 5000 4541 3924 4000 Közép-magyarországi 3119 eFt régió 3000 2050 2251 Pest megye 1700 1869 1721 1796 1469 2000 1269 1390 787 1000 598 690

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: KSH év Látható ugyanakkor a fenti ábrából, hogy a régióba érkező külföldi tőkének csupán kb. harmada érkezett Pest megyébe. Ez a folyamat ráadásul tendenciájában is érvényesülni látszik. Az okok feltárása érdekében vizsgáljuk meg a település gazdaságát kistérségi és megyei összevetésben.

III.1.1. Vállalkozások helyzete

A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerke- dünk meg.

2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (1999-2008)

20 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

180 000 160 355

160 000 138 593 129 499132 462133 776 140 000 124 159 118 337 112 189 120 000 105 776 98 206 regisztrált 100 000 83 495 83 683 84 549 77 745 80 395 82 309 vállalkozások száma db 70 314 80 000 61 570 66 659 60 000 működő vállalkozások 40 000 száma (2008-ra nincs 20 000 adat) 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Jól látható az ábrából, hogy Pest megyében 1999 és 2008 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható (A Központi Statisztikai Hivatal – KSH – 2008-ra nem tudott adatokat adni a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre az évre nem lehetséges). Miközben 1999-ben 61.570 működő és 98.206 regisztrált vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2007- ben a működő vállalkozások száma 84.549, a regisztrált vállalkozásoké pedig 138.593 volt. A bővülés e kilenc év alatt a működő cégeknél 37%-os, míg a regisztrált vállalkozá- sok esetében 41%-os (1999 és 2008 között pedig a regisztrált cégeknél 63%-os!). 2007- ben a regisztrált vállalkozások 61 százaléka volt működő a megyében.

3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Rác- kevei kistérségben (1999-2008)

20 000 18 104 15 928 14 691 15 121 15 313 14 126 15 000 13 440 12 168 12 725 11 423 regisztrált 9 567 9 523 9 728 vállalkozások száma 10 000 8 725 9 061 9 297

db 7 944 7 151 7 633 működő vállalkozások 5 000 száma (2008-ra nincs adat) 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Láthatjuk, hogy 1999 és 2008 között a Ráckevei kistérségben is jelentősen nőtt mind a regisztrált, mind a működő vállalkozások száma. A kistérségben 1999-ben a működő vál-

21 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia lalkozások száma 7.151, míg 2007-ben 9.728 db volt. Ugyanebben az időszakban 11.423, illetve 15.928 regisztrált vállalkozás volt a kistérségben. A bővülés tehát a mű- ködő cégek kategóriájában e kilenc esztendő alatt 36 százalékos, a regisztráltak kategó- riájában pedig több mint 39 százalékos (1999 és 2008 között pedig több mint 58%-os!). 2007-ben a regisztrált vállalkozások 61 százaléka volt működő a kistérségben is, és a megyében működő vállalkozások 11,51%-a működött a kistérségben.

Tekintsük meg a következő ábrán, hogy ebben az időszakban hogyan alakult Ráckevén a regisztrált és működő vállalkozások száma.

4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Rácke- vén (1999-2008)

1 400 1 323

1 200 1 086 1 099 1 102 1 089 1 120 1 016 1 035 969 1 000 923 regisztrált 800 654 662 690 681 673 665 667 613 642 vállalkozások száma db 600 400 működő vállalkozások 200 száma (2008-ra nincs adat) 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH Látható, hogy míg a működő vállalkozások száma kisebb mértékben bővült Ráckevén az 1999 és 2007/2008 között eltelt időszakban (613-ról 667 darabra), addig a regisztrált vállalkozások számát tekintve komoly bővülésről lehet beszámolni ugyanezen évek során (923-ról 1.323 db-ra nőtt a számuk). 2007-ben így a regisztrált vállalkozások 59,55 szá- zaléka volt működő. A város tehát ezzel az adattal némileg elmarad a kistérségi átlagtól (61%). 2007-ben a megyében működő vállalkozások 1,93, a kistérségieknek pedig a 6,86%-a működött a városban.

22 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

5. ábra: Működő vállalkozások száma Ráckevén az alábbi nemzetgazda- sági ágakban (az év során, a vállalkozási demográfia szerint, 1999- 2007)

250 1999 200 2000 2001 150 2002 100db 2003 2004 50 2005 2006 0 2007 ip a r z-, ő ő gügyi, épít adat) ja vítá s gazdaság, adat) szálláshely- vendéglátás ő szolgáltatás, vízellátás szem élyi pénzügyi gazdálkodás, szállítás, gáz-, g gáz-, bányászat, gazdasági távközlés nincs adat) nincs szolgáltatás szolgáltatás kereskedelem , egészsé nincs (2004-ig fe ld o lg o zó ip a r, ig nincs adat) nincs ig szociális ellátás szociális (2004-ig nincs (2004-ig villamosenergia, oktatás (2004-ig oktatás mez halgazdálkodás ingatlanügyletek, vadgazdálkodás, egyéb közösségi, közvetítés (2004-közvetítés ő erd raktározás, posta, raktározás,

Forrás: KSH

Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasá- gi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a vá- rosban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható (1999-ben 181, 2007-ben 138), addig utóbbinál egy ötéves felfutási időszak után visszaállt az eredeti szint (1999-ben 149, 2007-ben 151).

Összességében megállapítható, hogy mind a megyében, mind a kistérségben, mind pedig a térségi központban, Ráckevén nőtt a vállalkozások száma a vizsgált 9-10 év során. Ez- zel párhuzamosan ugyanakkor a vizsgált időszak végén 2008-ban mindhárom területi szinten a regisztrált vállalkozások növekedési ütemének nagyfokú gyorsulásáról beszél- hetünk (sajnos erre az évre a működő vállalkozások számáról a KSH még nem tudott adatot adni). Ez figyelemre méltó, hiszen a makrogazdasági környezetben kedvezőtlen folyamatok tapasztalhatóak: gazdasági válság, magas vállalkozói terhek, munkanélküli- ség, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás.

III.1.2. Mezőgazdaság

Mezőgazdasági szempontból a térség talaja közepes, illetve a közepesnél valamivel gyengébb termőképességű. A talajminőség változatos, általában délkeleti irányba romlik, sok helyen szikes talajba megy át. A térség kedvezőtlenebb talajminőségét kompenzál- hatja az előnyös piaci helyzet, a főváros közelsége. Ez ugyanis olyan intenzív kultúrák meghonosodásának és továbbélésének kedvez, amelyeknél a talajminőség nem elsődle- ges. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított – főleg kertészeti – termékek jelentős mértékben hozzájárulnak. Ezek előállításának területén egyes települések ha- gyományokkal is rendelkeznek. A megtermelt zöldség csaknem 100%-át egyéni gazdál- kodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70%-ot. Az élelmi- szertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesí- tését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik. A birtok- és használati viszonyok rendkívül

23 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia elaprózottak, a mezőgazdasági termelés nemzetközi mércével mért versenyképességé- nek feltételeit nem teremtik meg.

A mezőgazdaságilag művelt területen belül a szántóterület aránya 71%-os. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (38%), az ipari növények (17%) és a szántóföldi takarmánynövények (13%) termelése dominál. A mezőgazdaságilag művelt területen be- lül – a táj jellegével összefüggésben – jelentősnek mondható a gyepterület közel 19%-os területi aránya, mely lehetőséget nyújt a legeltetéses állattartás bővítésére.

Az erdőterület nagysága alacsonynak mondható (5-6%). Ez az arány jelentősen javítható a kedvezőtlen adottságú, alacsony termőképességű (17 aranykorona – AK – alatti) me- zőgazdasági területek erdészeti hasznosításával. A lehetőség összhangban van a környe- zeti, ökológiai követelményekkel is. Az állattenyésztés nem hangsúlyos a térségben, ki- véve a legeltetéses juhtartást Apaj, Dömsöd és Kiskunlacháza településeken, valamint a szarvasmarhatartást Lóréven és Dömsödön, ahol a tartás természeti feltételei adottak. A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb egységek működnek (savanyító üzem, paprikamalom, zöldségszárító). Az ágazat szem- pontjából kiemelt jelentőségű vállalkozások a növénytermesztéssel foglalkozó Ráckevei Mezőgazdasági Kft., a kiskereskedelemben tevékenykedő Kevefruct ZRt., a Major Kft., valamint a Freeland Kft.

III.1.3. Ipar

A városban a mikro-, kis- és középvállalkozások dominanciája mondható jellemzőnek. A település legfontosabb ipari cégei a vágóhídi gépek, feldolgozógépek gyártásával foglal- kozó Korax Gépgyár Kft., a fémmegmunkálással foglalkozó Dr. Köcher Kft. és Poligon Bt., az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Duna-Rác Kft., a légi szállítással és légi járművek javításával foglalkozó Keve-Air Bt., a raklapgyártással foglalkozó Minép Kft., a csomagolóiparban tevékenykedő Kartontechnika, a papírárukat, író- és irodasze- reket gyártó Rehabit Komplex Kft. és az alkatrészgyártással, vendéglátással foglalkozó Goldi-Módi Kft.).

Komoly lehetőségeket rejt magában és jelentős számú befektetőt vonzhat a ráckevei Ipari Park, mely a város délkeleti részén található, Ráckeve, Dömsöd és Kiskunlacháza határában. Az 51-es főúton az M0-ás körgyűrű dunaharaszti leágazása 22 km-re, a Cse- pel-szigeten a szigetszentmiklósi leágazás pedig 28 km-re van a parktól. A sűrű busz- és HÉV-járatok kényelmessé teszik a főváros felé közlekedést. Mindkét tömegközlekedési eszköz menetideje kb. egy óra. 2007-ben megépült a dunaújvárosi híd, ami Ráckevétől 20 km-re ível át a Dunán és az M8-as út részeként köti össze a keleti és nyugati ország- részt. A parktól 10 km-re jelenleg nem üzemelő, de fejlesztés előtt álló repülőtér találha- tó. Tekintsük most át az Ipari Park adatainak alakulását egy három éves időintervallum- ban.

A park összesen 800.000 m2 nagyságú, melynek egy része összközműves terület, a köz- művek a telekhatárokig vannak kiépítve. A külső közlekedési területek, parkolók aszfalt- burkolattal ellátottak. A közvilágítás, csatorna, esővíz-elvezetés kiépített. A közműves te- rületből eddig öt vállalkozás vásárolt meg 120.000 m2-t, az építkezések megkezdődtek. A rendezési terv szerint továbbfejleszthető terület még 680.000 m2 , ez magánszemélyek tulajdonában van, közművek nincsenek még rajta. A telkek 40%-ban építhetők be, ma- ximum 10,5 m épületmagassággal. Mindegyiken 25% zöldterület alakítandó ki.

A kiépített közművek kapacitása: • Ivóvíz: 200 m3/nap • Szennyvízcsatorna: 150 m3 • Elektromos energia: 1.200 kW

24 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Gázellátás (kommunális célra): 120 m3/óra • Telefon: szükség szerinti digitális és analóg vonalak, illetve nagy sávszélességű bé- relt vonali összeköttetések (MLLN) Az ipari parkot gazdasági társaság üzemelteti, mely az önkormányzat tulajdona. Külön megállapodás alapján a társaság pénzügyi-számviteli, jogi, valamint karbantartási és őr- zési feladatok ellátásáról is gondoskodik.

1. táblázat: A ráckevei ipari park főbb mutatói, 2004-2006 2004 2005 2006 % (2006/2005) Az Ipari Parkban működő cégek 1 1 1 100 száma Foglalkoztatottak száma (fő) 65 68 74 109 Összes tárgyi eszköz, beruházott 49 51 51 100 érték (MFt) Összes nettó árbevétel (MFt) 350 450 611 135 - ebből export (MFt) 315 410 550 134 Forrás: az Ipari Park adatszolgáltatása

A fenti táblázatból látható, hogy az ipari parkban 2004 óta mindösszesen 1 darab cég működik, mely ugyanakkor folyamatosan bővíti a foglalkoztatotti létszámot, és mindemellett komoly árbevétel-növekedést is felmutathat (2005-2006 vi- szonylatában 35%-os bővülést). 2006-ban további öt vállalkozás telepedett be a parkba, a termelő beruházások megkezdődtek.

III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások

Az alábbi ábra a kereskedelmi szektorra vonatkozó kistérségi szintű adatokat mutat.

6. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alaku- lása a Ráckevei kistérségben (1999-2008)

2500

1918 1979 1944 1921 1942 1823 1867 2000 1736 1635 1722 1500 kiskereskedelmi üzletek száma db 1000 élelmiszer 400 400 381 376 378 362 364 356 500 327 310 jellegű üzletek és áruházak száma 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Látható, hogy a Ráckevei kistérségben a kiskereskedelmi üzletek számát illetően egészen 2005-ig erősen bővülő tendencia tapasztalható, majd 2006-ban következik be egy komo- lyabb visszaesés (1999-ben 1.635 db, 2005-ben 1.979 db, 2008-ban 1.942 darab). Az

25 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

élelmiszer jellegű boltok száma lényegében folyamatosan csökken kistérségi szinten, hi- szen míg 1999-ben 400 volt belőlük, addig 2008-ban már csak 310.

A következő ábra a Ráckevén működő kiskereskedelmi üzletek és élelmiszer jellegű üzle- tek számának alakulását mutatja be.

7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alaku- lása Ráckevén (1999-2008)

180 151 152 155 149 153 160 144 141 135 138 140 134 120 100 kiskereskedelmi

db 80 üzletek száma 60 34 33 34 32 40 31 28 30 31 25 28 élelmiszer 20 jellegű üzletek és áruházak száma 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Az első kategóriában egyértelműen látszik az előbb (2005-ig) hullámzó, enyhén bővülő, majd erősen csökkenő tendencia települési szinten is. A kiskereskedelmi egységek száma ez idő alatt lényegében stagnált (1999-ben 144 db, 2008-ban 138 db), míg az élelmiszer jellegű üzletek száma ugyancsak alig változott, hiszen az 1999-es 34 darab 2008-ra 28 darabra csökkent. A ruházati szaküzletek száma a városban 21-ről 13-ra csökkent 1999 és 2008 között.

Most pedig tekintsük át a vendéglátóhelyek számának alakulását kistérségi, valamint te- lepülési szinten 1999-től 2008-ig.

8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a Ráckevei kistérségben és Ráckevén (1999-2008)

755 800 712 719 686 685 699 652 679 700 615 619 600 500 vendéglátóhelyek száma a ráckevei 400 db kistérségben 300 200 vendéglátóhelyek száma Ráckevén 100 46 47 48 53 53 52 60 55 58 62 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

26 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A kiskereskedelmi üzletekhez hasonlóan dinamikus bővülés zajlott le a kistérségben és Ráckevén is a vendéglátóhelyek számát illetően. Az utóbbi tíz év alatt Ráckevén 46 da- rabról 62 darabra nőtt a vendéglátóhelyek száma, a bővülés tehát közel 35 százalékos. A kistérségben 615-ről 755-re nőtt ezen egységek száma, a növekedés így itt majdnem 23 százalékos.

A városban az alábbi nagyobb kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások működnek (a legjelentősebbeket emelve ki): Architektura Gyorslakóház Kft., Cadran Pizzéria és Pub, Csöme Kft., Csöni Étterem, Építők Háza, Incsi-Fincsi Falatozó, Kevebeton Bt., Keveépítő Kft., Kevetrans Kft., Leányvári Fogadó és Étterem, Lidl Magyarország Kft., Mecsek Fűszért Coop ABC, Mesterker Bt., Nowaco Kft., Penny Market Kft., RV Duna Kft., Savoyai- kastély Étterem, Tesco szupermarket.

III.1.5. Turisztika, látványosságok

A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei, valamint a kistérségi adato- kat szemügyre venni. Pest megyében 1999-ben 213.647 főt szállásoltak el kereskedelmi szálláshelyen, míg a magán szállásadásban ez a szám 1999-ben 13.792 fő volt. 2008-ra ezek az adatok 318.169-re, illetve 29.339-re emelkedtek. Mindeközben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az 1999-es 9.136-ról 2008-ra 7.677-re csökkent, míg a magán szállásadásé ugyanebben az időszakban 2.988-ról 3.766-ra emelkedett. A következőkben tekintsük át a Ráckevei kistérség legfontosabb idegenforgalmi mutatóit.

9. ábra: A Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (1999- 2008) vendégek száma összesen 70 000 a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

60 000 vendégéjszakák száma a kereskedelmi 50 000 szálláshelyeken (éj) 40 000 összes kereskedelmi szálláshely 30 000 szállásférőhelyeinek száma (db) magánszállásadás 20 000 férőhelyeinek száma (db) 10 000 vendégek száma a 0 magánszállásadásban (fő) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 vendégéjszakák száma a év magánszállásadásban (éj)

Forrás: KSH

A fenti ábrából jól látható, hogy a kistérségben az ezredfordulón a vendégek számában bekövetkezett visszaesés ellenére a vendégéjszakák száma dinamikusan növekedett a kistérségben 2003-ig, azt követően pedig ingadozott (a kereskedelmi szálláshelyek ven- dégeinek száma 2000-ben 13.077-re esett vissza, miközben a vendégéjszakák száma 40.045 volt). A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2006-ban érte el a csú- csot 35.071 fővel, míg a magán vendéglátásban a 2002. év volt kimagasló 1.118 fővel. A vendégéjszakák számát illetően a kereskedelmi szálláshelyeken a 2005. volt a legjobb

27 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

év, ekkor 62.049 vendégéjt töltöttek a városban az idelátogatók. A magán szállásadás- ban 2008-ban töltötték el a legtöbb, összesen 3.838 vendégéjszakát a Ráckevei kistér- ségben.

Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogyan alakultak Ráckeve város legfon- tosabb turisztikai mutatói 1999 és 2008 között.

10. ábra: Ráckeve város fő idegenforgalmi mutatói (1999-2008)

30 000 vendégek száma összesen a kereskedelmi 25 000 szálláshelyeken (fő) 20 000 vendégéjszakák száma a kereskedelmi 15 000 szálláshelyeken (éj) 10 000 összes kereskedelmi szálláshely 5 000 szállásférőhelyeinek száma (db) 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Mint látható, Ráckeve kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2001- ben volt a legalacsonyabb (3.662 éj), majd a szám 2006-ig folyamatosan emelkedett a 25.969 vendégéjszakás csúcsig (az emelkedés tehát több mint hétszeres), majd ezt kö- vetően némileg visszaesett. A vendégek számában ugyanez a tendencia tapasztalható, vagyis a 2001-es mélypont (2.091 fő) után 2006-ra már 16.534 főt rögzítettek, ami 2007-2008-ban szintén lecsökkent 12.000 fő körüli értékre. A kereskedelmi szálláshelyek összes férőhelyének száma 2005-ben megduplázódott (70-ről 144-ra emelkedett), majd 2007-ben és 2008-bvan is tovább nőtt, az időszak végén 187 kereskedelmi szállásférő- hely állt a vendégek rendelkezésére a városban. A KSH adatbázis a magánvendéglátásra vonatkozóan a város szintjén nem közöl adato- kat, annyit lehet mindösszesen tudni, hogy ebben a kategóriában 2001-ben 11, 2002- ben pedig már csak 4 férőhelyet tartott nyilván a statisztikai hivatal.

Tekintsük át röviden, milyen programokat kínál az ideérkezőknek Ráckeve városa.

A városban évente rendeznek komoly érdeklődésre számot tartó, széles közönség igényt kielégítő rendezvényeket. Ilyen például a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Torna, melyre minden év augusztusában kerül sor, de a sportrajongókat várja a Sipos Ferenc utánpót- lás Labdarúgó Torna és a János Vitéz Napok is. Az Országos Nemzetiségi Fesztiválon a település sokszínű nemzetiségi arcát mutatja, a tradíciók ápolására a hagyományos Pün- kösdölő (néptáncbemutató) ad lehetőséget. Népszerű rendezvények továbbá a követke- zők: a nyaranta péntek esténként megrendezésre kerülő Péntek Esti Korzó (PÉK) rendez- vénysorozat, a Summer Fest- (Nyári Ünnep) Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztus- ban, a Vízi Karnevál, a Szerb Boldogasszony Templom búcsúja, az Őszi Ászok Fesztivál, a Savoyai-kastélybeli koncertek nyaranta, a hagyományos Karácsonyi koncert, valamint a református és katolikus templombeli hangversenyek.

28 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az aktív pihenéshez a dunai és a gyógy meleg vizű strand biztosít megfelelő feltételeket. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat (a továbbiakban RSD) az 1998-ban elfogadott Orszá- gos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az üdülőkörzetek közé sorolja, s egyben a vízi tu- rizmus, illetve a szabadidő-, sport-, és hobbyturizmus kiemelten fejlesztendő területei között tartja számon. A 97/2005 sz. országgyűlési határozattal megújított OTK az egész Duna mentén a vízi turizmus és az ökoturizmus fejlesztését irányozza elő, ezen túlmenő- en Budapest agglomerációs gyűrűjében – melyhez a Ráckevei kistérség is hozzátartozik – a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek (kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovas- sport és turizmus, természetjárás) megteremtését tűzi ki célul. A kistérség turisztikai adottságai sokrétűek, a turizmus számos válfajának fejlesztéséhez kínálnak kedvező fel- tételeket.

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és holtágai a horgászturizmus kedvelt célterületei, az or- szág harmadik legnagyobb horgászvizeként tartják őket számon. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág éltette vízi élővilág mellett jelentős természeti értéket képviselnek a kistérség- nek a Kiskunsági Nemzeti Park védelme alatt álló területei is. A termálvíz vagyon a kis- térség szintén számottevő, mindeddig igen kis mértékben kiaknázott turisztikai erőforrá- sa.

A vízi turisztikai tevékenységek kínálatát tovább színesítik a bányatavak, melyek elsősor- ban a vízi sporttevékenységek központjai. Az aktív turisztikai tevékenységek számára a térség nagy múltra visszatekintő lovas hagyományai, színvonalas lovas bázisai, valamint a nagy-dunai szigetcsúcstól Ráckevéig, a Dunaharaszti és Apaj között, továbbá a Rácke- ve és Ócsa között kiépítésre kerülő kerékpárutak teremtenek kedvező feltételeket.

A település legfontosabb kiállítóterei a következők: Árpád Múzeum (épült 1921-ben), Kossuth Lajos utca 34. Állandó kiállítás mutatja be a térség régészeti emlékeit, a közép- kori múlt tárgyi és okleveles anyagát, Ráckeve történetének sorsfordulóit, az utolsó ha- jómalom makettjét. A Városi Képtár (1997-től működik), Kossuth Lajos u. 26. földszint- jén a XX. századi magyar természetelvű festészet kerül bemutatásra a legkiválóbb festő- iskolák és műhelyek képviselőin keresztül (Szinyei, Rudnay, Lotz, Ferenczi stb.). Az eme- leten Patay László és a környéken alkotó művészek alkotásai tekinthetők meg. Fontos még megemlíteni a Keve Galériát, ahol élő, első vonalbeli, valamint kiemelkedően tehet- séges alkotók mutatják be rendszeresen műveiket a nagyközönség előtt.

Kereskedelmi szálláshelyek közül a következőket érdemes kiemelni: a Savoyai- kastélyszálló 3 csillagos, 30 szobával rendelkezik, a szállodában színvonalas étterem is működik. A Kék Duna Wellness Hotel ugyancsak várja a városba látogatókat. A Kék Duna szállodában 21 db kétágyas és 7 db háromágyas szoba, valamint 4 kéthelyiséges apart- man van.

Ráckeve kitörési pontja az idegenforgalom. Mind kistérségi, mind települési szinten a 2006-os év tekinthető a legkedvezőbbnek. De ezzel együtt a lehetőségeket kihasználva és az erősségekre építve (fővároshoz közeli földrajzi fekvés, aktív turisztika, közönségvá- ró rendezvények, folyó) igen komoly növekedést értek el Ráckevén a látogatók számának növekedése terén 2002 óta. Minthogy a vendégek száma az elmúlt öt év során indult igazi növekedésnek, feltételezhető, hogy a kedvező tendencia folytatódik.

III.1.6. A város költségvetése

Vizsgáljuk meg, hogy helyi iparűzési adóból mennyi bevétele származik az önkormány- zatnak.

29 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

2. táblázat: Ráckeve város helyi iparűzési adó bevétele, 2003-2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Helyi iparűzési adó összege (eFt) 124.675 147.654 152.278 148.815 154.099 196.841 Az összes adóbevétel százalékában 64 59 57 55 52 78 Forrás: Önkormányzati adatbázis

Látható, hogy miközben a helyi iparűzési adó összege a 2006-os csekély visszaeséstől el- tekintve dinamikusan növekszik, és különösen kiemelkedő a 2008-as évben regisztrált összeg, az iparűzési adó összes adóbevételen belüli aránya a 2003-as 64 százalékról 2008-ra 78 százalékra nőtt.

A következőkben tekintsük át a település költségvetésének alakulását hosszabb időtávon belül:

11. ábra: Ráckeve város főbb költségvetési adatai (2001-2007)

7 000 000

6 000 000 5 738 387 A helyi 5 731 166 önkormányzat 5 000 000 helyi adó bevételei 4 000 000 A helyi

eFt 2 774 134 önkormányzat 3 000 000 tárgyévi bevételei 2 776 092 1 695 816 1 776 003 1 764 606 2 000 000 1 496 332 1 592 853 A helyi 1 748 193 1 744 706 1 000 000 1 512 016 1 611 685 1 676 463 önkormányzat 135 219 144 377 144 796 184 011 194 396 197 949 205 168 tárgyévi kiadásai 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év

Forrás: KSH

Az ábrából leolvasható, hogy miközben a ráckevei önkormányzat helyi adó bevétele fo- lyamatosan bővült a referencia időszakban (2001-ben 135 millió forint, 2007-ben már 205 millió Ft), addig az önkormányzat összes tárgyévi bevétele és ezzel párhuzamosan kiadása is jelentős mértékben visszaesett. Míg 2001-ben 5 milliárd 738 millió forint volt a bevétel, addig ez az összeg 2007-re 1 milliárd 765 millió forintra esett vissza. Hasonló a helyzet a kiadási oldallal is, hiszen míg az időszak elején 5 milliárd 731 millió Ft volt az önkormányzat tárgyévi kiadása, addig ez 2007-ben már csak 1 milliárd 745 millió forintra rúgott. A 2001. és 2002. évi kimagasló költségvetési főösszegek abból adódnak, hogy Ráckeve volt az ezekben az években készült térségi csatorna-beruházás gesztora, ezért a beruházási költségek (4,5 milliárd Ft), köztük a jelentős központi támogatás is a város költségvetésén futottak át.

III.2. Társadalom

A következő fejezetben Ráckeve város jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküli-

30 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia ség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével. Az elemzések során különböző – országos, regioná- lis, kistérségi és települési – szintű összehasonlításokra is sort kerítünk.

III.2.1. Demográfia

Ráckeve városa földrajzi elhelyezkedésénél és tradicionálisan birtokolt funkcióinál fogva, továbbá a Ráckevei kistérség székhelyeként központi szerepet játszik közvetlen földrajzi környezetének fejlődésében. A város a Közép-magyarországi régió 209 települése és 36 városa között sorrendben a huszonnyolcadik legnépesebb település, területe 6.409 hek- tár (64 km2), lakónépessége 2008 végén 9.842 fő volt, ami az 1999-es 8.495 fős adathoz képest mintegy 15,86%-os emelkedést mutat.

12. ábra: A lakónépesség változása 1999 és 2008 között

Magyarország -0,12

Közép-Magyarországi régió 2,86

Budapest -5,48 Pest megye 17,49

Ráckevei kistérség 25,75

Ráckeve 15,86

-10-50 5 1015202530 a változás mértéke (%)

Forrás: KSH

Közismert tény, hogy Magyarország lakossága az elmúlt évek során folyamatosan csök- ken. A Közép-magyarországi régió demográfiai helyzetét a többi magyar régió hasonló mutatóival összehasonlítva megállapítható, hogy regionális szinten itt a legkedvezőbb a helyzet. A lakónépesség alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy két ellentétes folyamat megy végbe a régión belül.

Amint az a fenti ábra alapján is szembetűnő, országos viszonylatban a visszaesés 1999 és 2008 között 0,12% volt, ugyanakkor Közép-Magyarország népessége ebben az idő- szakban jelentős mértékben, 2,86%-kal emelkedett. A régió alapvető sajátossága, hogy a területét alkotó települések között található Budapest, az ország fővárosa, amely a leg- több elemzési szempont szerint önállóan értelmezendő terület és település, hiszen né- pességét és egyéb – gazdasági és társadalmi – mutatóit tekintve csak nehezen hasonlít- ható össze bármely más településsel. A főváros és a központi régió egyéb területei közöt- ti arányokat jellemzi, hogy a régió összlakosságának majdnem 59%-a (2008) a főváros- ban lakik, míg Pest megye teljes lakossága mindössze a régió lakosságának fennmaradó 41%-a.

Az elmúlt 10 év adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy mialatt Budapest né- pessége jelentősen (5,48%-kal) csökkent (az 1999-es 1.811.552 főről 2008-ra 1.712.210 főre), Pest megyéé erőteljesen (17,49%-kal) emelkedett (az 1999-es

31 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

1.032.672 főről 2008-ra 1.213.290 főre). A fővárosi csökkenés (99.342 fő) jóval elmarad a Pest megyei növekedéstől (180.618 fő).

A Pest megyei változások még jelentősebben mutatkoznak meg a Ráckevei kistérség esetében: itt a lakónépesség 25,75%-kal emelkedett a tíz éves időszakban. Ki kell emel- ni, hogy a megye 16 kistérsége közül semelyik esetében nem beszélhetünk csökkenésről. A lakosságszám emelkedése különböző mértékű, a Ráckevei kistérségé a legjelentősebb a megyében. 1999 óta folyamatos növekedésről beszélhetünk, a városi lakosok száma minden évben emelkedett a kistérségben, s ez 2005-2006 között volt a legerőteljesebb (3.956 fő, az előző évihez képest 3%-os többlet).

Ráckeve városának – a megyei adatokhoz közeli – népesség-nyeresége is magas (15,86%). 1999-ben a településen 8.495 fő lakott, míg 2008-ban már 9.842 fő. A későb- biekben részletesen foglalkozunk a változások okaival. Ráckeve – népességét tekintve – a kisebb városok közé számítható a megyén belül: a 40 város közül 31 magasabb lakos- ságszámot mondhat magáénak.

Az alábbi diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének elmúlt 10 év során ta- pasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható emelkedését. Érdemes kiemelni, hogy a 2005-2006 közötti 190 fős emelkedés után némiképp lassult a lakónépesség növekedé- se az utóbbi években.

13. ábra: Ráckeve város lakónépessége 1999-2008

10000 9842 9500 9726 9574 9384 9000 9211 9310 9060 8912 8500 8829 8495 lakónépesség 8000

7500 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

A népesség növekedésének okait vizsgálva először a belföldi vándorlási különbözet muta- tóját elemezzük. Az ezer lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbözete 2008-ban pozitív (+12,19 fő), ami a megyén belül nem számít egyedinek, hiszen a 40 város közül mindössze egy (Százhalombatta) esetében fordul mindössze elő negatív különbözet. Pest megye városairól tehát elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során vonzották a lakosokat. Ráckeve a megyei városok között a 18. helyen áll az ezer lakosra jutó vándorlási külön- bözet tekintetében.

32 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

14. ábra: Természetes szaporodás/fogyás és belföldi vándorlási külön- bözet Ráckevén, 1999-2008

-37 1999 99 -32 2000 176 -17 2001 99 -20 2002 164 -9 2003 164 év -31 2004 113 -31 2005 90 -14 2006 202 -5 2007 130 -7 2008 120

-50 0 50 100 150 200 250 fő

természetes szaporodás/fogyás belföldi vándorlási különbözet

Forrás: KSH

A fenti ábra az elmúlt 10 év belföldi vándorlási különbözet adatait, valamint természetes szaporodás/fogyás értékeit ábrázolja párhuzamosan, egy ábrán belül. A mért értékek alapján kijelenthetjük, hogy a lakosság számának növekedését elsősorban a népesség odavándorlása okozza. Bár a vándorlási különbözet éves adatai különbözőek és viszony- lag nagy szórást mutatnak, mindig jelentősen meghaladják a természetes fogyás ered- ményeit.

Tovább vizsgálva a fogyás okait, a természetes szaporodás/fogyás adatait elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a város mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek változ- nak. A vizsgált perióduson belül 1999-ben mérhettük a legkedvezőtlenebb adatokat, ek- kor a halálozások száma 37-tel haladta meg a születésekét. Bár a településen a lakosság természetes fogyásáról beszélhetünk, a mért értékek nem súlyosak.

A megye kistérségeit hasonlítva össze, az ezer főre jutó természetes szaporodás/fogyás tekintetében csak négy kistérség rendelkezik kedvezőbb adatokkal a tizenhat közül, ugyanakkor a Közép-magyarországi régió is viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen a születések és halálozások tekintetében Észak-Magyarországot követően a második ered- ményt produkálja.

Ha Pest megye városait vetjük össze, már nem tűnik kiemelkedőnek Ráckeve helyzete. Az itt található városok jelentős részében (15 településen) pozitív a természetes szapo- rodás/fogyás mérlege, s a 40 város közül 7 esetében beszélhetünk jelentősebb természe- tes fogyásról, mint Ráckeve esetében. Mindemellett hangsúlyozandó, hogy a mért érté- kek országos viszonylatban egyáltalán nem nevezhetők kedvezőtlennek.

A gyermekszületéseket közelebbről is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy Ráckevén 1999 óta hasonló az évenkénti élve születések száma. Különbségek természetesen vannak, emellett az is megállapítható, hogy a 2001-es visszaesés után 2001 és 2006 között fo- lyamatos emelkedés volt tapasztalható, amit enyhe visszaesés követett 2007-ben, majd 2008-ban ismét emelkedett az éves gyermekszületések száma. Az elmúlt 10 év viszony- latában 2006-ban született a legtöbb gyermek, szám szerint 120.

33 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

15. ábra: Élve születések száma 1999-2008 között Ráckevén

140 120 117 120 110 108 110 111 110 106 101 103 100 80 ő f 60 40 20 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

A lakónépesség kormegoszlását a 2001. évi népszámlálás végleges adataiból továbbve- zetett 2008-as adatokat felhasználva elemezzük.

3. táblázat: Lakónépesség száma az év végén összevont korcsoportok szerint (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2008 Terület, igazgatási rang összesen 0-14 15-64 65- Magyarország (fő) 10 030 975 1 499 045 6 921 554 1 610 376 Százalékos megoszlás 100,00% 14,94% 69,00% 16,05% Közép-magyarországi régió (fő) 2 925 500 412 621 2 037 527 475 352 Százalékos megoszlás 100,00% 14,10% 69,65% 16,25% Pest megye (fő) 1 213 290 202 204 846 663 164 423 Százalékos megoszlás 100,00% 16,67% 69,78% 13,55% Budapest (fő) 1 712 210 210 417 1 190 864 310 929 Százalékos megoszlás 100,00% 12,29% 69,55% 18,16% Ráckevei kistérség (fő) 141 756 24 755 98 374 18 627 Százalékos megoszlás 100,00% 17,46% 69,40% 13,14% Ráckeve város (fő) 9 842 1 732 6 564 1 546 Százalékos megoszlás 100,00% 17,60% 66,69% 15,71% Forrás: KSH

A regionális adatokkal összevetve látható, hogy 2008-ban a város 3,5%-kal magasabb arányú 0-14 éves korú lakossággal rendelkezik, mint a régió, a regionális átlagnál majd- nem 3%-kal alacsonyabb a 15-64 éves korosztályba tartozó lakosság és 0,54%-kal ala- csonyabb a 65 éves és annál idősebb lakosság aránya. A regionális adatokkal való össze- vetés tehát kisebb mértékű eltolódást mutat a fiatalabb korosztályok javára.

A megyei adatokkal való összevetés némileg más eredményt mutat. A Pest megyei la- kosságon belül az adatok tanúsága szerint nagyon hasonló arányú a fiatal korcsoport je- lenléte (az eltérés 0,93% a város javára), míg Ráckevén 3%-kal alacsonyabb az aktív korosztályba tartozók aránya, az idősebbek viszont több mint 2%-kal magasabb arány- ban vannak jele a városban, mint a megyében.

34 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A Ráckevei kistérség korösszetétele szinte teljes mértékben megegyezik a Pest megye esetében mért értékekkel: az eltérés valamennyi korcsoport esetében 0,7% alatt van.

Egészen más képet mutat Ráckeve fővárossal való összehasonlítása: első ránézésre is látszik, hogy a fővárosban hangsúlyosabb az idősebb és középkorú lakosok aránya, mint Ráckevén, de a legjelentősebb differencia a 0-14 évesek arányát tekintve tapasztalható: míg a megyei, kistérségi és városi adatok 17% körüli értéket mutatnak, addig az ország központjában a gyermekek aránya alig haladja meg a 12%-ot. Ez az adat megerősíti azt a tényt, mely szerint a csökkenő – részben elvándorló – fővárosi népesség a környező Pest megyei településeken telepszik meg, s az elvándorlók között jelentős arányban van- nak a gyermeket vállaló fiatalok, míg az idősebbek többnyire eredeti lakóhelyükön ma- radnak.

Az eddig leírtakat összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük: a népesség nö- vekedési tendenciája regionális viszonylatban is jellemző, azonban a régión belül alapve- tően a fővároson kívüli területeket érintő folyamat. Pest megye és a területét alkotó kis- térségek – köztük a ráckevei kistérség – népessége is növekszik. Ez a növekedés egyér- telműen jelentkezik Ráckeve város esetében is, melynek lakossága az elmúlt 10 év során folyamatosan gyarapodott. Az emelkedésben komoly szerepet játszik a település irányá- ba történő odavándorlás, melyet a szerénynek nevezhető természetes fogyás némileg el- lensúlyoz.

A demográfiai elemzésből a nemzetiségi hovatartozás van hátra. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a csa- ládi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi csoportokba. A KSH adatok alapján megállapítható, hogy Ráckevén 416 fő, a lakosság 4,79%-a volt a „hazai kisebbségekhez tartozó” kate- góriába sorolható. Ezen belül a legjelentősebb létszámmal képviselt kisebbség a cigány (284 fő), ezt követi a német (47 fő), majd a szlovák (29 fő) és a szerb (25 fő). Kistérségi statisztikai adat szinten a lakosság 6,9%-át lehetett a „hazai kisebbséghez tar- tozó” kategóriába sorolni 2001-ben, ezen belül a német (2,3%) a legjelentősebb kisebb- ség, ezt követi a cigány (1,1%) és a szerb (0,4%) nemzetiségek aránya.

III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség

Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelen- téssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és ter- minológia alapján dolgozik. Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei a foglalkozta- tási törvény szerint azokat tekintik álláskeresőnek, aki: • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit • akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Mindez tehát azt feltételezi, hogy az álláskereső megfeleljen fenti feltételeknek, és emel- lett megjelenjen a munkaügyi központban is, így lehet regisztrált, nyilvántartott álláske- reső.

A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkal- maz, folyamatos munkaerő-felmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet.

35 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de ke- resi azt; munkára kész állapotban van.

Fentiek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra fog hivatkozni. Összehasonlításként röviden kitérünk az ÁFSZ által készített elemzés eredményeire is.

A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján a 2006. évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 15-64 éves népességre vonatko- zik.)

Ráckeve munkaerő-piaci helyzetének bemutatását megelőzően regionális és megyei kite- kintést is teszünk. Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy a Közép-magyarországi régió vala- mennyi itt vizsgált mutató tekintetében a legkedvezőbb helyzetű régiónk: az aktivitási és foglalkoztatási mutatók a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli régiókban érnek el még viszonylag kedvező értékeket az országon belül, míg a többi régió lemaradása jelentős- nek mondható.

4. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006. IV. negyedév Megnevezés Budapest Pest megye Közép- Ország Magyarország Foglalkoztatott, ezer fő 751,1 490,1 1.241,3 3.952,9 Munkanélküli, ezer fő 43,9 29,6 72,2 319,6 Gazdaságilag nem aktív 525,6 376,1 901,7 3.449,8 népesség, ezer fő Aktivitási arány, % 60,2 58,0 59,3 55,3 Foglalkoztatási arány, % 56,9 54,8 56,0 51,1 Munkanélküliségi ráta, % 5,5 5,5 5,5 7,5 Alkalmazásban álló, ezer fő 954,5 241,2 1.195,7 2.790,2 Forrás: KSH

A fenti táblázat adatai alapján – kiemelve a fenti mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összessé- gét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) – megállapítható, hogy Közép- Magyarország jelentősen jobb helyzetben van az ország többi régiójához képest. A Nyu- gat-dunántúli és Közép-dunántúli régióktól eltekintve az ország további területein 51- 53% közötti értékek a jellemzőek, mely komoly elmaradásnak tekinthető. Pest megye 58%-os eredménye árnyaltabb képet ad: ez az érték már nem éri el a legfejlettebb me- gyék szintjét: Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye is magasabb aktivitási arányt mutatott fel 2006 végén.

A foglalkoztatási arány tekintetében regionális összehasonlításban ugyanaz a helyzet, mint a korábban elemzett mutató esetében. Pest az ország megyéi között a korábban is nevesített megyéket követően még az „élmezőnyben” helyezkedik el, bár a Budapesttel való összehasonlítás jelentős különbségre hívja fel a figyelmet a főváros és közvetlen környezete tekintetében.

A 2001. évi KSH népszámlálás adatai szerint Ráckeve városában a 15-64 éves népessé- gében belül a foglalkoztatottak aránya 49,8% volt a város egész területére, a teljes 15- 64 éves népességére vonatkoztatva.

A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Közép-magyarországi régió e mutató tekintetében is a legjobb eredménnyel büszkélkedhet az országban, emellett a KSH felmérése szerint Pest megye és Budapest helyzete is megegyezik. Az 5,5%-os regi-

36 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia onális értéket 2%-kal haladja meg az országos átlag, miközben Dél-Dunántúl (9,3%), Észak-Magyarország (11,1%) és Észak-Alföld (10,5%) jóval kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik.

A nyilvántartott álláskeresők (az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatgyűjtése) kistérségi szinten vizsgált, munkavállalási korú népességen belül mért arányát tekintve láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségnél a megye 15 kistérsége közül három esetében tapasztalha- tunk kedvezőbb helyzetet: a Budaörsi, a Dunakeszi és a Pilisvörösvári kistérségekben, míg a Veresegyházi kistérség esetében a mért adat megegyezik a Ráckevei kistérségével. Nagyjából ugyanez mondható el a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányával kapcsolatban is. A 180 napnál régebben állást keresők számát az összes álláskereső számához viszonyítva azt állapíthatjuk meg, hogy többnyire 40% alattiak az értékek (a Ráckevei kistérség esetében 37,4%), amely viszonylag kedvezőnek mondható, amennyi- ben valamelyik kelet-magyarországi megye kistérségeihez viszonyítunk (Bács-Kiskun megye 10 kistérsége közül 7 esetében 50% feletti az arány.

Az utóbbi bő egy évtizedben a kistérségben megfigyelhető lakossági migrációt (leginkább Budapestről Ráckevére költözést) nem követte a gazdasági szuburbanizáció, vagyis a vá- rosban és környékén nem jelentek meg a fővárosból kiköltöző vállalkozások, és így hely- ben egyre nehezebb munkát találni, különösen a szekunder szektorban.

5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya Pest megye kistérségei- ben, Budapesten és a Közép-magyarországi régióban, 2008 A nyilvántartott A 180 napon túl nyilvántartott A pályakez- álláskeresők álláskeresők dők Kistérség aránya a munkavállalási korú ál- aránya a nyilvántartott állás- landó népességből, % keresőkből, % Pest megye Aszódi 3,2 1,3 39,3 6,2 Budaörsi 2,0 0,7 35,4 3,8 Ceglédi 5,3 2,6 48,7 6,6 Dabasi 4,4 1,4 32,1 4,7 Dunakeszi 2,3 0,9 38,8 2,7 Érdi 2,4 0,9 36,7 5,0 Gödöllői 2,9 1,2 43,4 4,5 Gyáli 2,7 1,0 38,5 2,8 Monori 3,0 1,2 39,2 4,3 Nagykátai 4,8 2,3 46,7 4,2 Pilisvörösvári 2,4 0,9 39,0 3,6 Ráckevei 2,6 0,9 36,6 3,9 Szentendrei 2,7 1,2 43,0 3,4 Szobi 5,0 1,9 38,9 2,7 Váci 3,2 1,2 37,6 3,5 Veresegyházi 2,5 0,9 36,8 3,8 Összesen 3,1 1,3 40,9 4,5 Budapest 2,3 0,9 41,8 4,4 Közép-Magyarország 2,6 1,1 41,4 4,4 Forrás: KSH

Az alábbi ábra az elmúlt 10 év során tapasztalható változásokat mutatja be a nyilvántar- tott álláskeresők (korábban munkanélküliek) munkaképes korú népességen belüli ará- nyát illetően.

37 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A nyilvántartott álláskeresők aránya az időszak során 2007-ben volt a legmagasabb, 4,6%-os Ráckeve városában. 2001-2002 között viszonylag jelentős mértékű (1%-ot meghaladó) csökkenés volt tapasztalható, az ezt követő 2003-as évben azonban az ál- láskeresők aránya ismét a korábbi szintnek megfelelő értéket mutatott, és ez után 4 évig folyamatosan emelkedett, 2005-ben átlépte a 4%-ot. A diagramon szerepeltetett utolsó adat szerint 2008-ban az álláskeresők aránya némiképp csökkent az előző évekhez ké- pest a 2005-ös szintre, 4,15%-ra.

16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népes- ség százalékában (Ráckeve város, 1999-2008)

5,00

4,00 4,50 4,60 4,17 4,30 4,15 3,85 3,00 3,72 3,79 2,76 2,00 2,55 arány (%) arány 1,00

0,00 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

A nyilvántartott álláskeresők száma – hosszabb idősort ábrázolva – talán szemléleteseb- ben mutatja az időszak során lezajlott folyamatokat. Az alábbi diagram egyrészt tükrözi a fentebb megjelenített arányokat is: a nyilvántartott álláskeresők száma 2001-2002-ben volt a legalacsonyabb, 154, illetve 145 fő. Emellett azt is láthatjuk az ábrát elemezve, hogy 1999 és 2002 között folyamatosan csökkent, ezt követően pedig évről-évre emel- kedett az álláskeresők száma a városban, míg végül 2007-ra 279 főre nőtt, hogy aztán 2008-ban enyhe csökkenéssel 263 fős eredményt mutasson.

17. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Ráckevén, 1999-2008

300 279 256 263 248 245 250 217 222 206 nyilvántartott álláskeresők 200 száma összesen 154 141 145

ő 129

f 150 113 121 118 180 napon túl 104 96 99 100 79 nyilvántartott álláskeresők 61 száma összesen 50 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

38 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az időszak első éveiben jelentősebb volt, többnyire meghaladta az álláskeresők 50%-át, 2002-től azonban jellemző módon lecsökkent és 40-50% közötti értékeket mutatott.

Összegzésként fontos kiemelni, hogy foglalkoztatási szempontból Ráckeve térsége me- gyei viszonylatban a kisebb hátrányokkal rendelkező kistérségek közé sorolható (a 16 kistérség közül 3 rendelkezik jobb mutatókkal a nyilvántartott álláskeresők vonatkozásá- ban). Az elemzett adatok azt mutatják, hogy a településen 2002-től 2007-ig növekedett a munkanélküliség, 2008-ban pedig enyhén csökkent.

A vizsgálat fontos tapasztalataként ki lehet jelenteni, hogy a település egyik kiemelt fon- tosságú feladatának a munkahelyteremtés elősegítésének, az utóbbi évek kedvezőtlen folyamatai mérséklésének kell lennie. Bár az álláskeresők aránya egyelőre nem éri el a kedvezőtlenebb helyzetű régiókban tapasztalható értékeket, a munkanélküliség erősödő jelenléte figyelmeztető lehet.

III.2.3. A népesség iskolai végzettsége

A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei, régiós és országos összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értéke- ket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra.

6. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola első legalább általá- egyetemi, fő- legalább középis- évfolyamát sem vé- nos iskola 8. év- iskolai stb. kolai érettségi gezte el folyam oklevél 18–X éves (10–X éves) 15–X éves 25–X éves Magyarország 0,7 88,8 38,2 12,6 Pest megye 0,6 89,9 37,5 11,7 Budapest 0,6 94,2 58,7 23,8 Ráckevei kistérség 0,4 90,3 36,0 9,2 Ráckeve 0,6 88,1 35,8 10,9 Forrás: KSH

A Közép-magyarországi régión belül Pest megyét és Budapestet hasonlítva össze egyér- telműen kiderül, hogy Pest megye a fővárosnál szerényebb mutatókkal rendelkezik a dip- lomások, valamint az érettségizettek arányát tekintve, ugyanakkor ezek az értékek kizá- rólag a Budapesttel történő összehasonlítás során tűnnek szerénynek. Csak egy példát említve: a Dél-alföldi régió összesített eredményei alapján a diplomások aránya 9,8%, és az egyetemi város Szegedet magába foglaló Csongrád megyéé is csak 12,7%. A legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők megfelelő korú népességhez vi- szonyított arányát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az iskolázatlanok jelenléte a Közép- magyarországi régióban nagyon alacsony arányú, nem éri el az országos átlagot. A leg- alább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya Pest megyében majdnem 90%, mely lényegében az országos átlagnak felel meg.

A Ráckevei kistérség az iskolázatlan lakosság viszonylatában és a legalább általános isko- lai végzettséget felmutatók arányát tekintve némileg jobb mutatókkal rendelkezik, mint Pest megye, a középiskolai végzettséggel rendelkezők és diplomások arányát tekintve azonban néhány százalékos elmaradást láthatunk a megyei értékektől.

Ráckeve városa a kistérségi összképnél némileg kedvezőtlenebb képet mutat az első há- rom kategória esetében, a város azonban kiemelkedik a többi kistérségi település közül a

39 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia diplomások arányát tekintve: a település megfelelő korú lakosainak 10,9%-a szerzett diplomát.

A KSH népszámlálási eredményei azt mutatják, hogy a legfeljebb általános iskolai vég- zettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 29,4% volt 2001-ben. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a munkaképes korú népesség közel egyharmada nem rendelke- zett sem szakképesítéssel, sem az általános iskolánál magasabb kvalifikációt nyújtó egyéb végzettséggel. Ez az érték magasnak mondható, s egyben azt is mutatja szá- munkra, hogy a lakosság jelentős részének elhelyezkedési és jövedelemszerzési esélyei kedvezőtlenek az alacsony iskolai végzettség, valamint a szakképesítés hiánya miatt.

Összességében elmondható, hogy a megye, illetve a kistérség vonatkozásában Ráckeve az átlagos képzettségi mutatókkal rendelkező települések közé sorolható. A régió legerő- sebb városaihoz képest tapasztalható bizonyos lemaradás – elég, ha csak a diplomás la- kosság arányát nézzük, amely Budakeszin 28,7%, Budaörsön 27,0%, Gödöllőn 24,3% volt 2001-ben. Az alacsony iskolai végzettségűek viszonylag magas aránya pedig figyel- meztető jel: a munkahelyteremtés egyik mérföldköve a munkaerő-piaci szempontból hasznos és elfogadható képzettségi szint megteremtése.

III.2.4. Egészségi állapot

A lakosság egészségi állapotáról kapunk áttekintést az alábbiakban. A ráckevei adatokat Pest megye és a Ráckevei kistérség adatainak tükrében vizsgáljuk.

Ráckevén a felnőtt lakosság megbetegedései között a magas vérnyomás a leggyakoribb (33%), mely a szívbetegségekkel együtt 44%-os arányt képvisel. Pest megye és a Rác- kevei kistérség adatai is ugyanezt mutatják, de kedvezőtlenebb (38-39%, illetve 52- 51%) arányokkal.

Jelentős százalékot jelentenek a cukorbetegségek és a zsíranyagcsere-zavarok is (16- 16%). E betegségek tekintetében a megye, illetve a kistérség kedvezőbb helyzetben van, 12-14%-os, illetve 10-10%-os aránnyal.

Tévhitnek bizonyul, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elsősorban a férfiakat érinte- nék. A megyei és a kistérségi adatokhoz hasonlóan a nők körében 30%-kal több a magas vérnyomásos megbetegedés, a szívbetegségek száma pedig 4%-kal magasabb. Ennek oka lehet, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői rendkívül el- terjedtek a nők körében is. A szív- és érrendszer megbetegedéseivel összefüggő ténye- zők: a dohányzás, a túlsúly, a mozgáshiány és a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere za- varai, a cukorbetegség, valamint a vér emelkedett LDL-koleszterin szintje. Így talán nem is meglepő, hogy a cukorbetegségek, zsíranyagcsere-zavarok vonatkozásában is a nőké a vezető szerep 30%-kal. Az a feltételezés sem állja meg a helyét, mely szerint ezek a be- tegségek inkább az idősebb korosztályt veszélyeztetnék. Mindkét nem esetében legin- kább a 45-54 év közötti korosztály veszélyeztetett: körükben két-háromszor magasabb arányban alakultak ki ezek a betegségek, mint a 35-44 éves korosztály esetében.

A megyében és a kistérségben ugyanezt tapasztaljuk azzal a különbséggel, hogy a szív- betegségek négyszer nagyobb arányban fordulnak elő a 45-54 éves korcsoportban. Rác- kevén az említett két korosztály közötti különbségek az agyi ér betegségei esetében a legszembetűnőbbek. A 45-54 éves férfiak négyszer, a nők kilencszer többen betegedtek meg, mint a 35-44 éves férfiak, illetve nők. Az agy vérellátási zavarai leginkább a 55-64 éves korosztályt érintették. A férfiak között négyszer, a nők között háromszor több volt a megbetegedések száma, mint a 45-54 éves korosztály esetében.

40 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Amennyiben az 1994-2004 közötti időszak halálozási adatait tekintjük át, látható, hogy Ráckevén is a szív- és érrendszeri megbetegedések tartoznak a vezető halálokok közé. A 40-50 évesek körében bekövetkezett halálozások 32%-át valamilyen szív- és érrendszeri betegség okozta. A teljes populációra ugyanez 55%-ban igaz. Ezt követik a daganatos megbetegedések 20%-os arányban. A daganatos megbetegedé- sek okozta halálozások legnagyobb mértékben a 20-24 év, és az 50-64 év közötti kor- osztályt érintették. Az ő esetükben 66 és 33-37%-ot figyelhetünk meg.

A halálozási adatokat tekintve: 2001-ben Magyarországon 5.741 férfi és 2.161 nő halt meg tüdőrákban, ez az összes rákféleségben elhunytak 23,7%-a. A férfi nem esetében ez a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, míg a nőknél a harmadik helyen áll az emlő és a vastagbél daganatai után. Pest megyében a vezető halálokok közé szintén a keringési rendszer betegségei, és a daganatos megbetegedések tartoznak. A szív- és érrendszeri betegségek az egész vilá- gon a halálozási statisztikák élére kerültek.

III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Ráckeve városában a korábban már jelzett foglalkoztatási problémák a családok, háztartások szintjén is gondot jelentenek. A „foglalkoztatott nélküli háztartások aránya” az egész városra vetített ada- tok alapján 43,0%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idő- sebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha fi- gyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának szá- mít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%-ot meghaladó arány mindenkép- pen magasnak mondható. Összehasonlítva a megye további városainak adatait, azt lát- hatjuk, hogy Ráckeve az egyik legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkezik: csak Abony (45,02%) és Nagykőrös (43,22%) városában mértek rosszabb értéket, a többi városban többnyire jelentős mértékben jobb a helyzet. Mindössze egy-két példát emelve ki: Buda- örs: 26,60%, Szentendre 28,38%, Pomáz: 29,72%.

Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének 13. kérdé- sére nem jelölték meg a 10-es választ.1

Ráckevén a 15-59 évesek száma 2001-ben 5.354 fő, a teljes lakosság 61,72%-a volt. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak valóban ezen aktív népességből kerülnek ki, az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak aránya alacsony. A városban e kor- csoporton belül az emberek 53,72%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 46,28%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkozta- tott. Ugyanez az arány a megyén belül található Budaörs esetén 33,75% volt 2001-ben.

A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a ráckevei családok és háztartások jövedelmi helyzete – Pest megye többi városával összehasonlítva – a kedvezőtlenebbek közé tarto- zik.

1 A 13. kérdés így hangzott: Megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez.

41 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

III.3. Környezet

Környezet alatt az épített és természeti környezet adottságait, a lakásállományt és a te- lepülési infrastruktúra ellátottságot érjük. Ezek részletes bemutatása az alábbiakban kö- vetkezik.

III.3.1. Épített és természeti környezet

A 7/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításá- ról szól Ráckeve város területén és Ráckeve műemléki környezetének kijelölését írja elő. A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy a város fejlődése és reha- bilitációja egységes, értékvédő szemlélettel történjen, a középkori, sajátosan vízparti városszerkezet, a középkori eredetű rác kereskedőváros tovább élő épületállománya, valamint a J. L. Hildebrandt építette Savoyai Kastély védelme és a város szerves har- móniája megvalósuljon.

A műemléki jelentőségű terület határa: keleten az 55-ös helyrajzi számú (hrsz-ú) út csatlakozási pontjától a Duna part vonala. Délen az 567-es hrsz. déli határáig, majd nyugatra a 715-ös hrsz. délkeleti sarkáig, innen északra a Szent János tér páros oldalá- nak utcavonalán a Móricz Zsigmond utca páratlan oldalának utcavonalán a Gábor Áron utcáig – itt a 2503-as hrsz-ú telek utcavonalán északra a Hunyadi János utcáig -, majd a 294-297-es hrsz-ú telkek hátsó határán a Keve utcáig. A 285-ös hrsz. utca vonalán, majd a 304-es, 307-es, 308-as, 310-es hrsz-ok északi határán az Ady Endre utcáig - ennek páros oldali utcavonalán a 345-360-as hrsz-ig. Innen északra tovább az Ady End- re utca páros oldalának hátsó telekhatárain a 260-as hrsz-ú telektől a 83/1-es hrsz-ú telek északkeleti sarkáig - innen a 83/1-es hrsz-ú telek északi határa mentén az Erzsé- bet térig -, ezen át északra a Gárdonyi Géza sorig, majd annak nyugati oldalán a 2940/2-es hrsz-ig. Keletre fordulva a 2954/3-as hrsz-ú telek északi és keleti határán a 67-es hrsz-ú telek északnyugati sarkáig, innen délre a 68-as hrsz. nyugati és déli hatá- rán a Kossuth Lajos utcáig, végül az 55-ös hrsz-ú út északi határán a Dunáig.

A településen jelenleg 30 műemlékké nyilvánított ingatlan van és 2 ingatlan helyi védett- ségre javasolt.

A helyi építészeti szabályzat 6. számú melléklete a műemléki és helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét tartalmazza. E jegyzék szerint az akcióterületen az alábbi védett- séget élvező épületek találhatók. • Eötvös utca 31.B. hrsz.: 373 műemlék jellegű Szále-ház • Hősök tere 5. hrsz.:394 műemlék jellegű- Hídfő - volt vámház • Szent István tér 19. hrsz.:1 műemlék jellegű Római Katolikus templom • Szent István tér 22. hrsz.: 3 műemlék jellegű Általános iskola - pince • Kossuth Lajos utca 1. hrsz.: 441 műemlék Fekete Holló vendéglő - volt kereske- dőház • Kossuth Lajos utca 3. hrsz.: 440 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 5. hrsz.: 439 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 8. hrsz.: 7 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 10. hrsz.: 8/1 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 13. hrsz.: 427 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 16. hrsz.: 10 műemlék jellegű Iskola • Kossuth Lajos utca 18. hrsz.: 11 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 20. hrsz.: 12 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 26. hrsz.: 16 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 28. hrsz.: 17 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 35. hrsz.: 384 műemlék jellegű Lakóház - pince

42 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Kossuth Lajos utca 37. hrsz.: 381 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 2. hrsz.: 4 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 25. hrsz.: 409 műemlék jellegű Városháza • Móricz Zsigmond utca 28. hrsz.: 458 városképi jelentőségű épület Lakás • Szent János tér 3. hrsz.:652 műemlék jellegű Nepomuki János szobor • Szent János tér 13. hrsz.:584 műemlék jellegű Lakóház, volt Horváth Kúria • Kossuth Lajos utca 74. 45 Városképi jelentőségű Lakóház • Horváth Nepomuki János köz 2. 595 műemlék jellegű Lakóház és magtár • Kossuth Lajos utca 49. 375 műemlék jellegű Egykori lakóház – „Keve Galéria” • Kossuth Lajos utca 51. 375 műemlék jellegű Művelődési Ház, könyvtár • Kossuth Lajos utca 63. 145 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 76. 46 Városképi jelentőségű Lakóház • Kossuth Lajos utca 89. 123 műemlék jellegű Lakóház • Kossuth Lajos utca 95. 75 műemlék Savoyai Kastély és környéke

Helyi védettség alatt két épület áll: • Hősök tere 1. hrsz.: 391 Lakóépület • Eötvös utca 1. hrsz.: 408 Könyvtár

A fontosabb építészeti remekművek és látnivalók a következők: I. Világháborús Hősi emlékmű (1931), Hősök tere. A kétalakos lendületes szobor egy kürtöt fújó ősmagyar harcost ábrázol, mellette éppen kardot ránt az első világháború ka- tonája. A Katolikus Templom (1791-99) a Szent István tér 22. szám alatt található. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom copf stílusú, egyhajós, egyszerű épület, tornya a homlokzatba simul. Belső seccói Patay László Ráckevén élt, Munkácsy-díjas festőművész alkotásai. A Fekete Holló Műemlékfogadó (1605) a Kossuth Lajos u. 1. szám alatt áll. Az épület visszakapta eredeti rendeltetését, felújítását követően vendéglőként működik majd. Kü- lönösen szép boltozata, késő gótikus-reneszánsz ajtói, ablakai ma is láthatók. A Boldogasszony szerb templom (1487) Magyarország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma. Két oldalkápolnája, a Szent János-, illetve a Kozma- és Damján-kápolna a XVI. század elejének alkotása. A ráckevei Savoyai-kastély (1702) a legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építésze, J. L. Hildebrandt tervei alapján. 1975-ben kezdődött a kastély műemléki helyreállítása, hiszen az épületet nemcsak az idő múlása, hanem sokszor azok a funkciók sem kímélték, amelyekre szánták. A felújítás so- rán az egykori stukkók lenyomata alapján sikerült helyreállítani a csarnok kupolatermétől jobbra és balra eső 3-3 nagyterem stukkós mennyezetét. Az Árpád-szobor (1897) a Savoyai-kastély mellett áll, a millenniumi ünnepségek során avatták fel. Szász Gyula horganyötvözetből készült alkotása a távolba mutató, kacagá- nyos, pajzsos Árpád vezér alakját örökíti meg. A „Régi” Városházát (1901) a Kossuth Lajos u. 25. szám alatt találjuk. Városképi jelentő- ségű épület szép kovácsoltvas erkéllyel, tűzjelző toronnyal. A János Vitéz-díszkút (1999) a Szent István téren áll. Egy legenda szerint János vitéz alakját Petőfi egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Já- nosról mintázta. E legenda képezi a város főterén felállított díszkút hátterét.

A Ráckevei (Soroksári) Duna botanikai értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok, amelyek különleges geomorfológiai alakzatok. Tulajdonképpen ví- zen úszó álszárazföldek, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka, vagy más mo- csári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában –a parti vízinövé- nyekhez hasonló módon – igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felve- szik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájá- ban geológiai időkre elraktározzák. Mint a láprétek és a parti nádasok, az úszólápok is erdősülhetnek füzekkel, égerrel, nyárral. A víz minőségének javításán túl az úszólápok

43 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia ritka, védett növényfajok (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) élőhelyei. Az úszólápok rit- ka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek, a pettyes és kis vízicsibének, a ci- gányrécének és más madaraknak is menedéket nyújtanak.

Az úszólápok elsősorban Áporka, Dunaharaszti, Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Fennmaradásukhoz az 1979-ben ki- hirdetett védettségi határozat nyújt támogatást. 2003-ban mintegy 700 hektár terület került „ex lege”, azaz „törvény erejénél fogva” védettség alá. A Ráckevei (Soroksári) Du- na-ág úszólápjai nyilván fiatal képződmények, hiszen képződésük feltételei csak az 1920- as évek óta adottak. Mára viszont olyan gazdag úszóláp-világ alakult ki, hogy a Rhône- delta után a Ráckevei (Soroksári) Duna Európa úszólápokban második leggazdagabb vi- déke. A Ráckevei (Soroksári) Duna és partvidéke gazdag állatvilággal rendelkezik, a rendelke- zésre álló információk ugyanakkor korlátozottak. A zoológiai megfigyelések szerint mind folyóvízi, mind pedig állóvízi fajok megtalálhatók a területen. Ez feltehetőleg annak kö- szönhető, hogy az egyes befolyók, hídlábak, illetve a zsilipek térségében az egyébként lassú folyású víz áramlási viszonyai jelentősen megváltoznak, a folyóvízi élettér sajátos- ságait mutatják. (A legszélsőségesebb megfigyelések egyike szerint a Kvassay-zsilip tér- ségében szivárványos pisztráng található. Az ott található körülmények valóban alkalmat adnak időnkénti előfordulására, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna a pisztráng élőhelyéül szolgál.) Általánosságban elmondható, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna faunáját zömmel az ál- lóvízi környezetet, magas trofitási értéket (a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének magas mértékét), jelentős szerves anyagterhelést, esetenként szélsőséges vízminőségi viszonyokat is túlélő tág tolerancia intervallummal rendelkező fajok alkotják, azonban az egyes kisebb lápos élőhely-foltok rendkívül ritka állatoknak adnak otthont.

Nagyon változatos, fajgazdag a Duna-ág gerinctelen élővilága, számos ritka kérészfajjal, tegzessel, víziatkával stb. Az 1970-es években ilyen irányban elvégzett vizsgálatok közel 200 gerinctelen faj jelenlétét mutatták ki. A magasabb rendű gerincesek, kétéltűek, hül- lők szintén nagy fajgazdagsággal fordulnak elő. A terület az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. Szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok váltogatják egymást beékelődő löszhátakkal. Növényzetét jórészt sótűrő-sókedvelő fajok alkotják, állatvilágának kiemelt jelentőségű faja a túzok, melynek egyik legerősebb hazai állománya található itt. Jellegzetes fajok még a kékvércse, az ugartyúk, a nagy goda és a piroslábú cankó. Emellett megtalálhatók itt a magyar puszta jellegzetes állatai is (pl. szürke marha, racka és cigája juh). A terület, mint „különleges madárvédelmi terület”, a NATURA 2000 hálózat része. A kistérség területének többi része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) kezelésében működik. A Nemzeti Park NATURA 2000 „kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területei” közül a Duna és ártere, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, a Szigethalmi homokbuckák találhatók a kistérség területén. A Ráckeve és Kiskunlacháza között fekvő Peregi parkerdő a Duna- Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület. A térség más részein he- lyi védettségű természetvédelmi területek találhatók (pl. Dömsöd: Holt-Duna ág, Makád: Holt-Duna ág, Szigetbecse: Holtág, Vesszős-királyréti-mocsár, Szigetújfalu: ártéri erdő, Lórév: Szlatina és környéke). Kiemelendő idegenforgalmi szempontból a természetvéde- lem alatt álló területek közül a dunavarsányi úszóláp, Szigetszentmártonban a kiszáradó és nedves láprétek orchideával, tarajos gőtével, erdei fülesbagollyal, vagy Lórév termé- szeti értékei (ártéri erdő, fekete galagonya, értékes madárfauna /nagykócsag, szürke gém, búbos vöcsök). A Ráckevei (Soroksári) Dunán található (ex-lege) országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek a Duna-ág legértékesebb területeit foglalják magukba, általános ter- mészetvédelmi oltalmat élveznek, amely bár kevésbé konkrét, mint a Natura 2000 által biztosított védelem, azonban szigorúbb előírások betartását teszi szükségessé.

44 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A terület jellegében a Hortobágyra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ez meszes szikes (szoloncsákos) vidék. Tájképi szépségekben bővelkedik és a szi- kes rétekhez kötődő, gazdagnak mondható flórával és faunával büszkélkedhet. Az állatvi- lágból kiemelendő a csíkos egér előfordulása és a túzok nagyobb (mintegy 250 darabos) állománya, valamint az igen gazdag madárvilág. A gazdag pusztai élővilág mellett vízközeli élőhelyek, mocsárrétek is találhatók a vizsgált térségben.

Ráckeve természetvédelmi területei: • Ráckevei Kastélypark: a Savoyai-kastély belső udvara és az ott található növény- állomány (koruk és fajuk miatt különlegesnek tekinthető fás növényzet), • Ráckeve, Páskom-erdő: 5 hektáros terület – a védett tarkasáfrány hazai legna- gyobb előfordulása végett, • Tókert: 45 hektáros, zömében erdővel borított terület, kiemelkedően gazdag ál- latvilága és az itt lévő erdőtársulások és a lágyszárú növénytársulások miatt.

Helyi jelentőségű védett természeti terület a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágban lévő 6622 m2 nagyságú lakatlan Senki-sziget (3/2008. (I.21.) önkormányzati rendelet), mely ősho- nos fafajokkal, cserjékkel, védett állatfajokkal rendelkező terület. A védetté nyilvánítás célja a sziget növény- és állatvilágának megőrzése, a természeti értékek szervezett be- mutatása az oktatás és ismereterjesztés érdekében.

Ráckeve mind természeti, mind építészeti értékekben gazdag település, az értékek meg- őrzése, fenntartása és a széles közönség számára való bemutatása a város célja.

III.3.2. Lakásállomány

A városi, illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a következő ábrák foglalják ösz- sze.

18. ábra: A lakásállomány alakulása a Ráckevei kistérségben (2001- 2008)

52 000

50 000 51 063 48 000 49 448 48 288 46 000 47 290 db 46 310 44 000 45 143 44 314 42 000 43 514 40 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

A fenti ábrából egyértelműen látható, hogy a kistérségben a lakásállomány a 2001-es esztendőtől tendenciájában bővül. Míg 2001-ben 43.514 db lakás volt a kistérségben,

45 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia addig ez a szám 2008-ra 51.063-ra emelkedett, a növekedés tehát több mint 17 százalé- kos.

19. ábra: A lakásállomány alakulása Ráckevén (2001-2008)

3800 3700 3600 3692 3636 3500 3555 3400 3483 db 3426 3300 3378 3333 3200 3296 3100 3000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Látható, hogy Ráckevén a kistérségihez lényegében hasonló folyamatok zajlottak le. 2001-től folyamatosan emelkedik a lakások száma, és a bővülés ebben a 8 éves időtáv- ban mintegy 12 százalékos.

20. ábra: Az épített és megszűnt lakások száma Ráckevén (1999-2008)

100 86 78 80 69 épített lakások 58 59 60 54 száma (üdülők nélkül) 40 41

db 37 40 22 az év folyamán megszűnt 20 9 10 12 6 5 lakások száma 1144 3 (üdülők nélkül) 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Ha a városban az épített és megszűnt lakások számát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az épített lakások száma az 1999-es mélypontról (22 darab) folyamatosan növekvő ten- denciát mutat, és 2007-ben már 86 lakás épül a településen, bár 2008-ra ez erősen visz- szaesik, 59 darabra. Mindeközben a megszűnt lakások száma az 1999-es és 2000-es 1-1

46 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia darabos mélypontról 2005-re már 12 megszűnő lakásra növekszik, hogy azután ez a szám 2008-ra fokozatosan ismét 3-ra essen vissza.

A lakásállomány vonatkozásában a legfőbb feladatot a régi, korszerűtlen lakások felújítá- sa, az energiatakarékos megoldások alkalmazásának ösztönzése jelenti.

III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság

A következő táblázat a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának alakulásáról nyújt információt.

21. ábra: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza Ráckevén

70,0 60,0 50,0 58,0 58,0 58,6 58,6 58,6 58,6 58,6 40,0

km 30,0 20,0 10,0 11,3 11,3 11,3 0,0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

Mint láthatjuk a közüzemi szennyvízhálózat hossza 2001-ben bővült a legnagyobb mér- tékben, ekkor mintegy 4,5-szeresére nőtt a vezetékek hossza.

47 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

22. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, illetve a közcsatorna há- lózatba bekapcsolt lakások száma Ráckevén, 1999-2008

4000 3577 3445 3253 3310 3354 3500 3083 3118 3189 2922 3013 2948 3052 közüzemi 3000 2723 ivóvízvezeték- 2492 2626 2500 hálózatba bekapcsolt lakások 2000 száma db 1500 1256 közcsatorna- hálózatba 1000 bekapcsolt lakások 432 437 439 517 500 száma 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év

Forrás: KSH

A fenti diagram jól tükrözi, hogy milyen dinamikus fejlődés zajlott le a településen a köz- üzemi ivóvíz és szennyvíz infrastruktúra tekintetében. Látható, hogy a közüzemi ivóvíz- vezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatos növekedést mutat 1999 és 2008 között, 2.922-ről 3.577 darabra emelkedett a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekap- csolt lakások száma, ami a vizsgált 10 év alatt összességében 22,42 százalékos bővülést jelent. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma ennél jóval dinamikusabban emelkedett. Mint láthatjuk, a 2003-as évtől rohamtempóban bővült a rákötések száma. Összességében a 10 év alatt mintegy hétszeresére, 432 darabról 3.052 darabra emelke- dett a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma.

A Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés című európai uniós pályázat „Ráckeve, Gábor Á. u – Rákóczi u. – Báthory u. – Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezető rend- szer felújítása” most zajlik. Az üdülőterületek csatornázása pályázat benyújtása van elő- készítés alatt.

További feladat az úthálózat fejlesztése, a portalanított utak számának csökkentése.

A Bio-Pannónia Kft. végzi Ráckeve és térsége 11 településén a hulladék gyűjtését és el- szállítását. A Ráckeve és Térsége Önkormányzati Beruházási Társulás gesztora Dömsöd nagyközség, a szilárd hulladéklerakó is ezen a településen működik. Ráckevén szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása is megtörtént 2006-ban (6 helyen). A KSH adatai szerint 2008-ban az összes elszállított települési szilárdhulladék mennyisé- ge 3.871 tonna volt, amiből a lakosságtól elszállított települési szilárdhulladék 3.704 ton- nát tett ki. Ráckeve város önkormányzata tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkor- mányzati Társulásnak, melynek gesztora Polgárdi. A települési folyékony hulladék (Rác- keve és 5 szomszédos település szennyvize) kezelése a ráckevei Regionális Szennyvíz- tisztító Telepen történik.

A városban az alább felsorolt jelentősebb parkok és zöldterületek találhatóak: Kastélytó körüli park, Erzsébet téri park, Göncöl téri park, Szulai-tó környéke, „Csügge- dő” park, Jókai utca – Pacsirta utca közötti zöldterület, Bercsényi úti zöldterület, „Malom- öböl” park, Tavasz utcai zöldterület, Becsei úton lévő Szulai park, Rózsakert és Újtelepi hídfő park, Képtárnál lévő park, Hősök terénél lévő park, Árpád téri park, Kelemen László

48 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia park, Szent István téri park, Szent János szobornál lévő park, Régi Városház előtti park, Kölcsey úti lakótelep és általános iskola körüli park, Ifjúság úti lakótelepnél lévő park, Szerb templomnál lévő park, Mesterházi téri park, Szegedi Kis István sétány, Skarica Má- té sétány.

A területek rendszeres gondozását az Ipari Park Kft. végzi az önkormányzattal kötött megállapodás alapján (szükség szerinti füvesítés, fűnyírás, faültetés, virágültetés, öntö- zés stb.).

A zöldfelületek összes területe mintegy 10 hektár nagyságú.

A felsorolt parkok állapota nem megfelelő, a gondozásuk megoldott, de a növényállo- mány részben elöregedett, fiatalításra szorul. Az öntözőrendszerek – a Szent István tér kivételével – nincsenek kiépítve. A városközpontban lévő több park ellenére a zöldfelület aránya kicsi. A rendelkezésre álló területeken az elöregedett parkok felújítása szükséges, valamint a kisebb helyigényű, de intenzív hatású fásítás a város fő célja. Az új telepítéseken kívül meghatározó jelentőségű a Duna-partot övező fasorok alátelepí- téses cseréje. A rekonstruált zöldfelületeken meg kell oldani a folyamatos öntözés lehe- tőségét mellyel a parkok élettartama nagyban megnövelhető, látványuk és hatásuk javít- ható.

A zöldfelületek mennyiségi és minőségi értelemben is fejlesztésre szorulnak.

III.4. Közszolgáltatások

Az alábbi fejezetben a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, egyrészt regioná- lis, megyei és kistérségi és települési viszonyítással, másrészt hosszabb időbeli kitekin- tést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.

III.4.1. Oktatás-nevelés

Az óvodák és általános iskolák működésével kapcsolatos adatokat a 2001-2008 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük. Amint a táblázat adataiból kiderül, a Közép-magyarországi régió szintjén az elmúlt 8 év során minimálisan változott, ingadozott az óvodai feladat ellátási helyek száma, a férőhe- lyek száma viszont – egy rövid visszaesést kivéve 2003-ban – a kezdeti és egyben leg- alacsonyabb értékhez képest 11%-kal emelkedett. Ez az emelkedés követte, sőt felül- múlta az óvodába beírt gyermekek számának növekedését is, amely közel 5,87%-os volt Közép-Magyarországon.

Pest megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek szá- ma a régióst jóval meghaladó mértékben, közel 11%-kal emelkedett 2001 és 2008 kö- zött. A férőhelyek száma 18%-kal magasabb a 2001-es adathoz képest, s immár megha- ladja a beírt gyermekek számát, tehát a változás lefedi a gyerekek számában bekövetke- zett növekedést. Az óvodák kihasználtsága 2008-ban 98,59%-os volt Pest megyében.

A Ráckevei kistérség esetében is az óvodába beíratott gyerekek számának emelkedése a jellemző, 16,84%-kal több gyermek volt óvodába beíratva 2008-ban, mint 2001-ben, ami majdnem 7%-kal meghaladja a megyei növekedési szintet is. A férőhelyek száma itt is pozitív irányban változott, folyamatosan emelkedett és érte el a 4.737 főt 2008-ra. Minthogy ez a férőhelyszám továbbra sem képes az igényeket fedezni, a kihasználtság a kistérségben meglehetősen magas szinten volt 2008-ban (107,49%), az intézmények te- hát a férőhelyek bővülése ellenére is túlterhelten üzemeltek.

49 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Ráckeve városában a kistérségi adatoknál szerényebb, körülbelül a megyei szinttel meg- egyező mértékben (10,84%-kal) nőtt a beírt gyermekek száma az óvodákban a vizsgált 8 év folyamán. A legjelentősebb különbség 2005 és 2006 között tapasztalható: 2006-ban 7,37%-kal több gyermeket írattak be óvodába, mint az azt megelőző évben. Az utóbbi évek során egyre több gyermek jár óvodába, de a férőhelyek száma csak 2008-ban gya- rapodott csekély mértékben, 20 fővel. Ennek a folyamatnak megfelelően 2008-ban az in- tézmények kihasználtsága 121,36%-os, vagyis 5 helyre nagyjából 6 óvodás gyermek jut, ami nem tekinthető optimálisnak.

50 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

7. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2008 Óvodai feladat- Általános iskolai Általános iskolai ta- Óvodai férőhe- Óvodába beírt ellátási helyek feladat-ellátási nulók száma a nap- lyek száma gyermekek szá- száma (gyógy- helyek száma pali oktatásban Év (gyógypedagó- ma (gyógypeda- pedagógiai neve- (gyógy- (gyógypedagógiai giai neveléssel gógiai neveléssel léssel együtt) pedagógiai okta- oktatással együtt) együtt) (fő) együtt) (fő) (db) tással) (db) (fő)

Közép-Magyarország (Budapest, Pest)

2001 992 88.235 88.404 715 231.129 2002 995 90.054 87.072 713 228.343 2003 1.001 89.401 87.012 713 224.659 2004 996 89.535 87.499 706 220.678 2005 988 91.385 88.785 704 215.739 2006 995 93.118 90.626 709 210.001 2007 992 94.142 91.593 696 205.980 2008 992 97.992 93.590 697 203.734

Pest megye

2001 437 37.241 39.068 318 102.179 2002 441 37.824 38.589 312 102.288 2003 445 38.382 39.115 316 102.087 2004 450 38.851 39.686 314 101.033 2005 448 39.816 40.456 313 99.306 2006 452 40.306 41.291 315 97.197 2007 457 41.590 41.901 318 96.461 2008 456 43.971 43.350 321 95.766

Ráckevei kistérség

2001 45 3.646 4.358 35 10.941 2002 44 3.676 4.301 32 10.969 2003 45 3.700 4.358 32 10.999 2004 46 3.764 4.434 33 11.033 2005 46 3.917 4.567 34 11.382 2006 47 3.991 4.739 33 10.897 2007 47 4.590 4.875 34 10.905 2008 45 4.737 5.092 35 10.944

Ráckeve város

2001 6 275 323 3 912 2002 5 275 324 3 923 2003 5 275 334 3 883 2004 5 275 328 3 890 2005 5 275 339 3 849 2006 5 275 364 3 872 2007 4 275 344 3 869 2008 4 295 358 3 871 Forrás: KSH

Az általános iskolák (feladat-ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása kedvezőtlenebb az óvodák esetében tapasztaltakhoz képest. Régiós szinten az intézmé- nyek száma mintegy 2,52%-kal, a tanulók száma majdnem 12%-kal csökkent 2001 és 2008 között.

51 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Pest megye esetében a feladat-ellátási helyek száma 2007-ben megegyezett a 2001-es számmal, 2008-ban pedig 3-mal nőtt, vagyis közel 1%-os növekedést könyvelhettünk el, ezzel párhuzamosan a tanulói létszám több mint 6%-kal esett vissza.

A Ráckevei kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladat-ellátási he- lyek száma a vizsgált időszakon belül 2001-ről 2002-re hárommal (35-ről 32-re) csök- kent, majd némi ingadozás után 2008-ra visszaállt a 35-ös értékre. A tanulók száma azonban 2001 és 2005 között 10.941-ről 11.382 főre emelkedett, de 2006-ban jelentő- sen csökkent, míg végül 2008-ban szinte a 2001-es létszámmal azonos 10.944 fős érték- re állt vissza.

Ráckeve városában az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma nem változott, a ta- nulók száma viszont jelentősen ingadozott a 2002-es maximum (923 fő) és a 2005-ös minimum (849 fő) értékhez képest.

A középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma a Közép-magyarországi régióban 6,55%-kal – emelkedett a 2001 és 2008 közötti időszakban, de a csúcsérték 2006-ra tehető. Az időszak két szélső évét tekintve a válto- zás elsősorban a gimnáziumokat jellemezte, itt 12% feletti az emelkedés, míg a szakkö- zépiskolák esetén alig több mint 1%-os, de fontos észrevenni, hogy míg a gimnáziumok száma a 2006-os csúcs után lényegében stagnált, a szakközépiskoláké 2006-után jelen- tősen csökkent. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 4,26%-kal. A tanulói létszám változása nem volt egyenletes, 2003-ig emelkedést, 2004-2005-ben csökkenést tapasztalhattunk, majd 2006-ban érte el a létszám a csúcsértéket, aztán 2007-ben csökkent, majd 2008-ban is- mét nőtt. A tanulók számának emelkedése hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében, mint a szakközépiskolákban.

A régiós tendenciák részben megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is: a gimnáziumi feladat-ellátási helyek 18,87%-os bővülésénél jóval alacsonyabb a szakközépiskolák számának emelkedése (5,56%) Pest megyében, de amíg a gimnáziumok esetében a vizsgált 8 éves időszak csúcsértéke a 2008-as, a szakközépiskoláknál 2006-ban jegyez- ték fel a legnagyobb számot. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 10 feladat-ellátási hellyel (53-ról 63-ra) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma pedig 54- ről 57-re emelkedett 2001 és 2008 között. A középiskolákban tanulók száma összessé- gében 18,73%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény itt is erőteljesebben jelent- kezik a gimnáziumok esetében, mint a szakközépiskoláknál.

A Ráckevei kistérséget tanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 6-ről 2004- ben 5-re csökkent a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma, de ez a szám 2007-ben ismét 6-ra emelkedett. Ugyanakkor a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 6-ról 8-ra emelkedett 2006-ra, de 2007 és 2008 folyamán 1-1 hellyel csökkenve a vizsgált időszak végére ismét 6-ra esett vissza. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 23,12%-kal lett több 2008-ra a 2001-es adathoz képest, igaz, időközben 2005-ben csök- kenés is előfordult.

Ráckevén minimális változásról számolhatunk be a középiskolai intézmények vonatkozá- sában, a városban a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma (1) nem változott, de a 2001-ben ugyancsak egyetlen szakközépiskolai feladat-ellátási hely 2006-ban 1-gyel gyarapodott, 2007-ben visszaállt 1-re, 2008-ban pedig 0-ra csökkent. A táblázat adatai- ból láthatjuk, hogy a középiskolai tanulók összesített létszáma a 8 év alatt 374-ről 475-re (23,5%-kal) növekedett, ami 2008-ban tehát már kizárólag gimnazistákat jelentett.

Meg kell még említenünk a felsőoktatást érintő változásokat is. A főiskolai és egyetemi hallgatók száma a régióban a 2001-es adatokhoz képest 2008-ra 28,89%-kal emelke- dett. Ez a növekedés Pest megye esetében még hangsúlyosabb, meghaladja a 32%-ot.

52 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

8. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2001-2008 Gimnáziumi Szakközépis- Középiskolai tanulók száma a Nappali tagozatos egyetemi és feladat- kolai feladat- nappali oktatásban (a hat- és főiskolai szintű képzésben Év ellátási he- ellátási he- nyolc évfolyamos gimnáziumok résztvevő hallgatók száma (ki- lyek száma lyek száma megfelelő évfolyamaival együtt) helyezett tagozatok szerint) (db) (db) (fő) (fő)

Közép-Magyarország (Budapest, Pest)

2001 222 236 128.221 83.562 2002 233 241 130.087 87.220 2003 235 253 133.727 93.855 2004 238 254 132.651 97.247 2005 249 262 132.453 98.926 2006 250 266 134.097 102.727 2007 247 250 133.096 106.393 2008 249 239 133.689 107.700

Pest megye

2001 53 54 24.573 6.186 2002 55 55 25.156 6.226 2003 54 56 25.962 6.577 2004 55 57 26.231 7.034 2005 60 61 26.726 7.587 2006 59 62 27.801 8.233 2007 61 61 27.923 8.330 2008 63 57 29.176 8.167

Ráckevei kistérség

2001 6 6 2.184 2002 6 6 2.207 2003 6 6 2.365 2004 5 6 2.369

2005 5 7 2.318 2006 5 8 2.447 2007 6 7 2.582 2008 6 6 2.689

Ráckeve város

2001 1 1 374 2002 1 1 422 2003 1 1 443 2004 1 1 449

2005 1 1 460 2006 1 2 462 2007 1 1 446 2008 1 0 475 Forrás: KSH

Az alábbi diagram egymás mellett ábrázolja a Ráckeve városát érintő tanulói/hallgató lét- számváltozásokat.

53 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

23. ábra: Gyermek és tanulói létszámok alakulása Ráckeve oktatási in- tézményeiben 2001-2008 között általános iskolai tanulók 1000 száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai 800 912 923 890 883 849 872 869 871 oktatással együtt)

600 460 462 475 középiskolai tanulók 422 443 449 446 ő

f 374 száma a nappali 400 oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos 364 358 323 324 334 328 339 344 gimnáziumok megfelelő 200 évfolyamaival együtt) óvodába beírt gyermekek 0 száma (gyógypedagógiai 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 neveléssel együtt) év

Forrás: KSH

Összességében elmondható, hogy Ráckeve városában a kék vonallal jelzett, óvodába be- írt gyerekek száma 10,84%-kal emelkedett, ugyanakkor a piros vonallal jelzett általános iskolai tanulók száma viszonylag jelentős mértékben ingadozott, a két szélső értékű idő- pont (2002 és 2005) vonatkozásában 8%-kal csökkent. A sárga vonal által mutatott kö- zépiskolai tanulók létszáma az előzőeket meghaladó mértékben (27%-kal), emelkedett 2001 és 2008 között, az emelkedés folyamatos, de nem egyenletes volt. 2008-ban már az összes középiskolai tanuló gimnáziumba járt, mert a szakközépiskola megszűnt.

Az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, az óvodai férőhelyek számának nö- velése, valamint az oktatás folyamatos megújítása az önkormányzat fontos feladata.

III.4.2. Szociális ellátás

Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek száma 2005- 2006-ig folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban, majd az utóbbi néhány évben nőtt. Arányait tekintve megyei szinten változott kevésbé (a régióban 1999-ben 10.996, 2008- ban 10.746, Pest megyében 1999-ben 1.827, 2008-ban 2.149 férőhely volt, előbbi 2,27%-os csökkenés, míg az utóbbi 17,62%-os növekedés).

A bölcsődébe beírt gyerekek száma nőtt a régióban a vizsgált időszakban: a két szélső időpontot tekintve 2,85%-os emelkedés tapasztalható, azonban a teljes időszakot ele- mezve 2001-ig csökkenésről, attól kezdve pedig kissé ingadozó növekedésről beszélhe- tünk. Pest megyében a bölcsődébe beírt gyerekek száma esetén az 1999-es és 2008-as értékek közti különbség +13,75%, a köztes időszakban azonban szintén jelentős ingado- zást tapasztalhattunk, az erőteljes növekedés elsősorban az utóbbi néhány évre jellemző.

54 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

9. táblázat: Bölcsődék Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Bölcsődébe beírt Bölcsődék száma (önkor- Év (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi gyermekek szá- mányzati, üzemi, magán stb.) stb.) (db) ma (fő) (db) Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

1999 10.996 12.553 206 2000 10.458 11.625 195 2001 10.113 11.162 191 2002 9.941 11.226 188 2003 9.785 11.474 182 2004 9.820 11.843 183 2005 9.780 11.735 181 2006 9.981 12.057 186 2007 10.302 12.210 191 2008 10.746 12.911 195 Pest megye

1999 1.827 2.327 47 2000 1.797 2.175 46 2001 1.817 2.225 47 2002 1.773 2.083 44 2003 1.738 2.160 42 2004 1.718 2.131 41 2005 1.698 2.173 41 2006 1.802 2.268 45 2007 1.943 2.354 49 2008 2.149 2.647 51 Ráckevei kistérség

1999 207 325 7 2000 197 285 6 2001 197 271 6 2002 197 256 6 2003 197 281 6 2004 197 286 6 2005 197 277 6 2006 197 294 6 2007 209 295 7 2008 278 341 7 Ráckeve

1999 19 31 1 2000 19 29 1 2001 19 29 1 2002 19 26 1 2003 19 27 1 2004 19 29 1 2005 19 29 1 2006 19 29 1 2007 19 25 1 2008 60 67 1 Forrás: KSH

55 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Minthogy a férőhelyek száma mindenkor alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk. 2008-ban a megyében 2.149 rendelkezésre álló férőhelyre 2.647 bölcsődés gyermek jutott, ami 123%-os ki- használtságot jelent, tehát 4 férőhelyre nagyjából 5 gyerek jutott.

A Ráckevei kistérségben a vizsgált 10 év első 9 évében stagnált a férőhelyek száma (az 1999-es 207-ről 2000-től 197-re csökkent, 2007-ben viszont 209-re nőtt), de 2008-ban 69 férőhelyes növekedést jegyezhettünk fel. A bölcsődés gyermekek száma 256 és 341 fő között ingadozott, az 1999-es 325 fős és a 2008-as 341 fős értékek között 4,9%-os növekedés mutatkozott. Ráckevén egészen 2007-ig 19 férőhely állt a gyermekek rendel- kezésére, de ezt 60-ra növelték a működő 1 intézmény keretei között, a beíratott gyere- kek száma a férőhelyeket mindig felülmúlta. Az intézményi kihasználtság 2008-ban 112%-os volt.

Következő lépésként az önkormányzati kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekkel kapcsolatos elemzéseket végezzük el. Az intézmények száma a Ráckevei kistérségben először nőtt (2000-ben 5-ről 7-re), majd csökkent az el- múlt évek során: 2005-ben 7-ről 5-re, 2008-ban pedig 4-re. Ezt követően már csak 4 ilyen intézmény foglalkozott a rászorulók problémáival. A városban a vizsgált időszak so- rán 2, majd 2005-től 1 intézmény működött (2008-ra a KSH nem tudott adatot szolgál- tatni).

10. táblázat: Szociális intézmények Az önkormányzat keze- Az önkormányzat kezelé- Az önkormányzat kezelé- Idősek nap- Idősek nap- lésében levő tartós sében levő tartós bentlaká- sében levő tartós bentla- pali intéz- pali intézmé- bentlakásos és átme- sos és átmeneti elhelyezést kásos és átmeneti elhe- ményeinek Év nyeiben ellá- neti elhelyezést nyújtó nyújtó intézmények műkö- lyezést nyújtó intézmé- működő fé- tottak száma intézmények száma dő férőhelyeinek száma nyekben a gondozottak rőhelyei (fő) (db) (db) száma (fő) (db)

Ráckevei kistérség

1999 5 164 162 154 112 2000 7 240 203 149 106 2001 7 230 211 154 108 2002 7 230 200 184 152 2003 7 230 201 184 150 2004 7 230 201 130 92 2005 5 222 189 110 87 2006 5 220 192 110 81 2007 5 220 214 674 590 2008 4 240 220 557 479

Ráckeve

1999 2 60 60 2000 2 60 62 2001 2 60 62 2002 2 60 62 2003 2 60 59 2004 2 60 59 2005 1 62 60 2006 1 62 63 2007 1 62 63 162 158 2008 62 62 162 155 Forrás: KSH

Ráckevén a bentlakásos intézmények kapacitáskihasználtsága magas volt az eltelt évti- zedben, a férőhelyek és a gondozottak száma többnyire szinte azonos a városban, ese- tenként 1-2 fős eltéréssel valamelyik javára. 2008-ban a kihasználtság 100%-os volt.

56 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az idősek nappali intézményeiben lévő férőhelyek száma a kistérségben ingadozott 1999- tól 2008-ig. 2000-ben kissé csökkent, majd 2003-ra 23,49%-kal emelkedett, ezt követő- en igen jelentősen, mintegy 40%-kal csökkent 2006-ra. 2007-ben óriási ugrást látha- tunk: 110-ről 674-re nőtt a férőhelyek száma, aztán 2008-ban némiképp csökkent 557- re. Ezzel párhuzamosan változott az ellátottak száma is, a kihasználtságot elemezve pe- dig elmondható, hogy a kistérségi intézményekben mindig férőhely többletet tapasztalha- tunk, az adatok azt mutatják, hogy az igények visszaestek, a korlátozott férőhelyszám sincs kihasználva, a kihasználtság 70-85% között mozgott a vizsgált 10 év folyamán.

Ráckevén 2007-től működik idősek nappali intézménye 162 férőhellyel, szinte teljes ki- használtsággal.

Összegzésként elmondható, hogy a vizsgált intézmények működésére kettősség volt jel- lemző: a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre az igénybe vé- telek alapján nagy szükség volt és van, az utolsó vizsgált évben valamivel a 100%-os ki- használtság felett működtek, míg az idősek nappali intézményeinek kliensei a hivatalos férőhelyszámot sem tudták megtölteni. A szociális intézmények fejlesztésére, a szolgáltatások bővítésére egyre fokozottabb igény jelentkezik.

III.4.3. Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi ellátás elemzésének első lépéseként a kistérségben működő intézmé- nyeket mutatjuk be. Az alábbi táblázat a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a működő kórházi ágyak számának változását szemlélteti 1997 és 2006 között.

11. táblázat: Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyer- mekgyógyászok számának alakulása Működő háziorvosok Működő házi gyermekorvos- Összes működő kórházi Év száma 12.31-én (fő) ok száma 12.31-én (fő) ágyak száma (db) Ráckevei kistérség 1999 53 22 14 2000 55 22 38 2001 55 22 38 2002 55 22 38 2003 54 22 38 2004 54 22 38 2005 55 22 38 2006 57 23 38 2007 56 23 18 2008 56 23 18 Forrás: KSH

Amint az adatok tükrözik, az első két ellátás területén nem történt jelentős változás az elmúlt 10 év során, a kórházi ágyak száma azonban a korábbi 14-ről 38-ra emelkedett 2000-ben, hogy aztán visszaessen 18-ra 2007-ben.

Az egészségügyi intézményrendszer Ráckeve városára jellemző mutatóit a következő táblázat szemlélteti.

57 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

12. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói (2008) Háziorvosi körzetek száma 4 Házi gyermekorvosi körzetek száma 2 Egy háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetre jutó lakos 1.616 Otthoni szakápolási szolgálatok száma 0 Területi védőnői körzetek száma 3 Iskolaorvosi/iskolavédőnői körzetek száma 3 Fogorvosi körzetek száma 3 Járó beteg szakrendelések száma 24 Forrás: a Polgármesteri Hivatal és a Szakorvosi Rendelőintézet adatai alapján

Míg 2001 és 2007 évek vonatkozásában sem a háziorvosi, sem a gyermekorvosi körzetek száma nem változott, addig mindkét esetben nőtt a körzetre jutó lakosságszám.

A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerződéssel, közvet- len OEP finanszírozással vállalkozó háziorvosként látja el a négy felnőtt, s két házi gyer- mekorvos, akik területi ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. Az 1. számú felnőtt házi- orvosi körzethez tartozik csatolt községként Lórév település. Ráckevén területi ellátási kötelezettség nélkül praktizál a harmadik gyermekorvos.

13. táblázat: Orvosi körzet és a hozzájuk tartozó lakosság számának vál- tozása (2002-2007) Általános körzeti (házi-) orvos és körze- Egy általános körzeti (házi-) orvosra és kör- ti (házi) gyermekgyógyász zeti (házi) gyermekgyógyászra jutó lakos 2002 2007 2002 2007 4 felnőtt 4 felnőtt 1840 2034 2 gyerek 2 gyerek 705 780 Forrás: Polgármesteri Hivatal adatai alapján

Kistérségi szintű feladatokat lát el a központi orvosi ügyelet, melynek ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik (Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse).

Alapszolgáltatási feladatokat a fentieken kívül a Szakorvosi Rendelőintézet biztosít, me- lyek közé tartozik a fogászat, a védőnői szolgálat, az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat. A fogászat szintén ellát kistérségi fel- adatokat Lórév, Makád, Szigetbecse településeken.

A szakorvosi rendelőintézet fenntartója Ráckeve Város Önkormányzata. Az intézet ellátá- si területe Ráckevén túl kiterjed a kistérség további 8 településének közel 33.000 állandó lakosára, továbbá az üdülő-ingatlannal rendelkező nem kisszámú ideiglenes lakosokra, valamint a szintén jelentős számú turistára. A rendelőintézet ellátási területéhez a következő települések tartoznak: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Járó beteg szakrendelései az alábbiakban olvashatók: • Sebészet, traumatológia • Urológia • RTG-UH • Laboratórium • Szemészet • Nőgyógyászat • Belgyógyászat-EKG • Ideggyógyászat • Gastroscopia • Ideggyógyászat • Ortopédia

58 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Pulmonológia • Fül-orr-gégészet, audiológia • Gyógytorna • Fizioterápia • Reumatológia • Bőrgyógyászat

Az intézet heti 373 óra szakorvosi és 100 óra nem szakorvosi rendelési idővel összesen 24 szakmát képviselve látja el a humán-egészségügyi szakellátási szolgáltatásait. Az alapellátás heti orvosi rendelési óraszáma 161,5 óra, a nem szakorvosi óraszáma 200 óra. Éves szinten az alap- és szakellátásban mintegy 100.000-110.000 esetszám a forga- lom.

A városban a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a ráckevei önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik a Tüdőgondozó Intézet. Az épület rossz állapotú, az intézet elköltöztetéséről már többször szó esett.

Ráckevén 2000. évtől a budapesti székhelyű Schwester Kft. látja el az otthoni szakápo- lást. A városban átlagosan havi 200 vizitet teljesítenek. Az utóbbi fél évben a vizitek 98%-át a szakápolás képezte. 2005-ben és 2006-ban a vizitek 30%-a szakirányú terápi- ás szolgáltatás volt, a fennmaradó 70%-ot a szakápolás alkotta.

III.4.4. Közigazgatás

Ráckevén a város települési önkormányzatának döntéshozó szerve az önkormányzat képviselő-testülete, amely a polgármester és alpolgármester mellett 11 képviselőből áll. A képviselő testület munkáját a következő bizottságok segítik: Jogi és Közbiztonsági Bi- zottság, Pénzügyi és Pályázati Bizottság, Városfejlesztési, Üzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bi- zottság.

A polgármesteri hivatal vezetése a jegyző hatáskörébe tartozik. Ráckevén a következő irodák segítik a városi és lakossági ügyek helyi intézését: Az aljegyző irányításával működik az Ügyfélszolgálati és Igazgatási Iroda, az Okmányiro- da, a Gyámhivatal, az Igazgatási csoport és az Általános ügyfélszolgálat. A Műszaki Irodán belül működik az Építési Hivatal és a Településüzemeltetési csoport. A Pénzügyi Iroda magába foglalja a Költségvetési és adócsoportot.

59 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

IV. A városrészek területi megközelítésű elemzé- se

A városrész szintű helyzetértékelés az egész várost lefedi, lehetőség szerint számszerűsí- tett adatokra támaszkodik, és a meglévő információkra támaszkodva bemutatja az elmúlt időszak változásait is. A beazonosított városrészekkel kapcsolatban megállapításokat tesz. A városrészeket térképen is megjeleníti.

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés

A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető leg- jobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között.

A stratégia készítése során több alternatív városrész lehatárolási verzió is felmerült, e megközelítések során a városrészek száma még magasabb volt. Az egyes területek rész- letesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonsá- gokkal rendelkezik.

A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A lehatárolás támaszkodik Ráckeve Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatában foglaltakra. Módszertani szempontból itt is a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézi- könyvben megfogalmazottak szerint jártunk el.

A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Ráckevén három, jól elkü- lönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét.

Északi óváros

Határoló utcák, objektumok: Bajcsy Zs. utca páros oldala 54.hsz-tól, Gábor Á. u. páros oldal, József A. utca páros ol- dal, Mária Krisztina köz, Árpád híd, Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazgatási határ

Utcajegyzék: Bajcsy Zs. u. 54-től, Köztársaság u. 4/d-ig, Köztársaság köz, Legelő sor, Gábor Á. u. pá- ros oldal, Mátyás tér, Rákóczi u., Üteg dűlő, Hunor köz, Szondi köz, Béka dűlő, József A. u. páros oldal, Keve u., Mécs köz, Hunyadi u., Pál köz, Ilona köz, Búza u., Ady E. u. 19- től és 30-tól, Eötvös u. 13-tól és páros oldal, Kossuth L. u. 26-tól és 27-től, Petőfi u., Kálvin tér, Sas köz, Raffás köz, Árpád u., Kazinczy u., Széchenyi u., Futó u., Nyír köz, Zrínyi u., Kifli u., Tüzér köz, Jókai M. u., Csatorna dűlő, Pacsirta u., Erzsébet tér, Árpád tér, Devecseri köz, Madarász köz, Kastély u., Tinódi u., Tókert sor, Strand u., Gárdonyi sor, Levél köz, Új u., Kinizsi u., Nyári P. köz, Opál köz, Vasút sor, Fecske u., Selyem u, Március 15.u., Május 1.u., Állomás köz, Galamb u., Arany J.u., Sorompó dűlő, Napsugár u., Izabella u., Báthory u., Rézágyú u. Hunyadi köz

60 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Déli óváros és városközpont

Határoló utcák, objektumok: Bajcsy Zs. u., Gábor Á.u. páratlan oldal, József A. u. páratlan oldal, Hősök tere, Árpád híd Ráckevei (Soroksári) Duna-ág , Közigazgatási határ

Utcajegyzék: Bajcsy Zs. u. 52-ig és páratlan oldal, Bocskai I.u., Krisztina köz, Radnóti u., Ifjúság u., Móricz Zs. u., Viola u., Templom kert, Ady E. u. 17-ig és 28-ig, Városház u., Hősök tere, Kossuth L. u. 24-ig és 25-ig, Eötvös u. 11-ig, Szerb köz, Posta köz, Szt. István tér, Köl- csey F. u., Molnár u., Hajómalom köz, Szt. János tér, Temető köz, dr. Mészáros L. u., Soltra A. u., Szt. Vendel u., Köztársaság u. 6-tól és 3-tól, Baross u., Bucka u, Marossi u., Iskola u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Táncsics M. u., Bercsényi u., Kén u., Szőlő u., Toldi köz, Ősz u., Páfrány köz, Ladik köz, Tavasz u. Évszak u., dr. Skultéti u., Sallai u., Áron köz, Péter Bíró u., Kert u., Október u., Tassi tér, Gólya u., Nyár u., Pipa u., Fenyő köz, Szög köz, Szellő köz, Kerék köz, Kenderes köz, Vörösmarty u., Horváth Nepomuki J. u., Magdics u., Rózsa u., Batthyány köz, Mesterházi tér, Bécsi köz, Úttörő u., Kisduna sor, Erkel F. u., Győző u., Liliom u., Becsei u., Keszeg sor, Gorkij u., Ács K. u., Landler J. u., Bartók B. u., Mackó u., Diófa u.

Újtelep

Határoló utcák, objektumok: Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, Közigazgatási határ

Utcajegyzék: Balabán u., Peregi Dunasor, Lacházi u., Vénhalász u., Kovács J. Gy. sétány, Vitorla u., Vadkacsa köz, Hínár k., Zsinór k., Csali k., Szák k., Busa k., Harcsa k., Balin k., Süllő k., Csuka k., Rák k., Kárász k., Amur k., Szárcsa k., Dévér k., Szitakötő k., Ságvári E. u., Thököly u., Elnök tér, Elnök u., Szélsőház dűlő, Dömsödi u., Sándor u., Birs k., Vasvári P. u., Bem u., Vályogos u., Csepp köz, Irinyi u., Vezér u., Tanács u., Huszár dűlő, Hajnal u., Vásár tér, Attila u., Rezeda u., Iker köz, Somlyó u., Móra F. u., Sport u., Csillag u., Dália köz, Tátika köz, Őszike köz, Kisorgona köz, Orgona u., Rozmaring köz, Boglárka köz, Muskátli u., Szarkaláb u., Pipacs u., Estike u., Tulipán u., Kurta u., Szegfű u., Virág u., Göncöl tér, Csalogány u., Kőrisfa u., Fűzfa u., Harangvirág u., Szilfa u., Hársfa u., Rózsa- fa u., Vizér u., Csörgőfa u., Bálványfa u., Berkenye u., Almafa u., Nyírfa u., Platánfa u., Tölgyfa u., Juharfa u., Szivarfa u., Gesztenyefa u., Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget

A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a módszer az össze- írás óta eltelt nyolc éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltá- rását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi.

Északi óváros

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

Ráckevén a város lakónépessége 2001-ben 8 674 fő volt, a lakosság közel harmada (29,66%, 2 573 fő) az Északi óváros területén élt.

A lakónépesség 2008-ra – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9 695 főre gyara- podott, ez a 2001-es adatokhoz képest 12%-os emelkedést mutat. Az önkormányzat adatai szerint ez a növekedés koránt sem egyenletesen érintette a városrészeket: míg az

61 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Északi óvárosi rész lakossága 23,7%-kal növekedett, a Déli óváros és városközpont la- kosság növekedése visszaesett. Az Újtelepi részen az északi területhez hasonlóan a né- pesség gyarapodásának lehetünk tanúi.

A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, ha nem is azonos, de nem tér el jelentős mérték- ben. Ezzel szemben az Északi óváros esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya (16,7%) alacsonyabb, mint a város egésze esetében számított érték (18,3%), míg az idős lakosság 2,2%-kal magasabb arányban van jelen itt, mint a város egésze esetén. A különbség még jelentősebb, ha az összehasonlítást a Déli óvárosi területhez viszonyítjuk: ott a 60 évnél idősebbek aránya 4,4%-kal alacsonyabb, mint északon. A városrész terü- letén élő lakosságon belül tehát az idősebbek viszonylag felülreprezentáltak a többi vá- rosrészhez és a város egészéhez képest.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív- korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az Északi óváros területen az alacsony iskolázottságú lakosság a városi értéknél 3,6%-kal alacsonyabb arányban van jelen (25,8). Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen a legma- gasabb (12,4%).

Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony kom- fortfokozatú lakások tekintetében. A kedvezőtlenebb helyzetben ismét a Déli óvárosi te- rület van, míg északon az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya a városi érték alatt 4%-kal maradva 22,9%.

Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Északi óváros területe a déli terület- hez képest egyértelműen kedvezőbb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet to- vább árnyalja az a tény is, hogy jelentősen alacsonyabb itt a rendszeres munkajövede- lemmel nem rendelkezők aránya (42,3%, míg a város egészére vetített érték is 46,3%), amely mellett a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is e városrész relatív kedvező helyzete mutatkozik meg. Az Északi óváros városrészen belül ebbe a kategóriába tartozó emberek aránya 15,6%, ez az érték 6,2%- kal alacsonyabb, mint délen.

A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgál- juk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. Az adatok a lassan már megszokott arányú és irányú különbségeket mutatják most is: az Északi óváros területén a jelzett korosztályba tartozó népességnek 53,2%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, s ez az érték 3,4%-kal magasabb a város egészére értelmezett aránynál.

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában a városi szintű helyzetelem- zés során megjegyeztük, hogy az egész városra vetített 43,0%-os szint a Pest megyei városok között kifejezetten rossz értéknek számít. A település városrészei között e muta- tó vonatkozásában jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk: északon a háztartások 42,0%-ában nincs foglalkoztatott személy, míg délen ez az adat 43,2%.

Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

Megnevezés Érték Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 1 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak szá- 0 ma és a férőhelyek aránya)

62 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Amint látható, a területen mindössze egy középfokú oktatási intézmény, a megyei fenn- tartású Ady Endre Gimnázium működik.

A városrész gazdasági adottságai

A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 15 Vendéglátóhelyek száma 4 A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik 5

A terület a kereskedelmi üzletek számának tekintetében közepesnek mondható: 15 kis- kereskedelmi egység működik a városrészben, míg a déli részen ennek a duplája. Hason- ló a helyzet a vendéglátóhelyekkel is, míg a 10 legjelentősebb vállalkozásnak a fele az Északi óváros területén működik.

Déli óváros és városközpont

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A teljes 2001-es ráckevei lakónépesség (8 674 fő) több mint fele (53,3%, 4 625 fő) a Déli óváros és városközpont területén élt.

A lakónépesség 2008-ra – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9 695 főre gyara- podott. A 12%-os emelkedés a déli városrész esetén nem releváns: a terület lakossága a két időpont között 18,1%-kal (3 755 főre) visszaesett.

A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben a 15-59 évesek aránya csak kis mértékben tér el. Ezzel szemben a Déli óváros és város- központ esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya hangsúlyosabb a másik két terü- lethez képest (19,8%), míg az idős lakosság 4-5%-kal alacsonyabb arányban van jelen itt, mint az Északi óváros és Újtelep városrészekben. A terület lakossága tehát viszonylag fiatalnak számít a városi átlaghoz képest.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek vonatko- zásában a Déli óváros és városközpont területen a legmagasabb (33,1%), a másik két városrész aktív korú lakosai jelentős mértékben iskolázottabbak az adatok szerint (a leg- alacsonyabb végzettségűek 20,1 és 25,8%-os részt képviselnek). A fenti adat már ön- magában valószínűsíti számunkra, hogy a területen az alacsonyabb státuszú lakosság- csoportok jelenléte erőteljesebb, mint a település egyéb részein. Ezzel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya (9,4%) e területen a legalacsonyabb, bár a városközpon- ti rész ezt az eltérést némileg balanszírozza.

Ahogyan azt már hangsúlyoztuk, a városrészek közötti különbségek az alacsony komfort- fokozatú lakások tekintetében is élesen kirajzolódnak. A Déli óváros és városközpont te- rülete e szempontból igen kedvezőtlen képet mutat: az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya itt 29,5%, szemben az újtelepi 19,8%-os és az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránnyal.

Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Déli óváros és városközpont városrész a másik két városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatók- kal rendelkezik. Ezt a képet tovább rontja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rend- szeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (48,5%, míg északon 42,3%). A „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelem-

63 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia mel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg (22,8%, szemben az északi 15,6%-os és újtelepi 13,7%-os értékkel).

A lakosság jövedelmi helyzetét jól jellemzi a foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya mutató. Az adatok jellemző módon a déli terület hátrányát mutatják: a jel- zett korosztályba tartozó népességnek csak a 48,1%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, s ez az érték 5,1%-kal alacsonyabb az északi városrész területére értelmezett aránynál.

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az egész városra értelmezve 43,0% volt 2001-ben. A település városrészei között e mutató vonatkozásában jelentős különbsége- ket nem tapasztalhatunk: délen a háztartások 43,2%-ában nincs foglalkoztatott személy.

A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

Megnevezés Érték Bölcsődék száma 1 Óvodák száma 3 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak 0 száma és a férőhelyek aránya)

A városközpontot is magába foglaló városrész a humán szolgáltatók által leginkább „használt” terület. Itt működik csak bölcsőde, három óvodai feladatellátási hely (egy in- tézmény tagintézményeiként) és két általános iskola is a Szent Imre Katolikus Iskola és az Árpád Fejedelem Általános Iskola.

A városrész gazdasági adottságai

A következő táblázatban a városrészi adatokat láthatjuk:

Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül 30 Vendéglátóhelyek száma 10 A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik 4

A kereskedelem és a vendéglátás a városnak ebben a részében a legaktívabb: 30 kiske- reskedelmi üzlet működik itt, ez duplája az Északi óvárosi és ötszöröse az újtelepi érték- nek. A vendéglátóhelyek száma is itt a legmagasabb: a másik két városrészben összesen is kevesebb található, mint a Déli óváros és városközpont településrészen. A 10 legjelen- tősebb vállalkozás közül 4 működik a területen.

Újtelep

A városrész demográfiai és szociális jellemzői:

Az Újtelep városrész Ráckeve legkisebb lélekszámú területe: a városrész lakossága a tel- jes 2001-es lakónépesség mindössze 14%-át tette ki a népszámlálás idején.

A teljes városi lakónépességet érintő 12%-os emelkedés az önkormányzat adatai szerint az Újtelepi városrész esetén az északi területhez hasonlóan gyarapodást hozott: itt az emelkedés 27,7%-os, így a terület népessége a jelenlegi adatok szerint 1 548 fő.

64 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A lakosság kormegoszlását vizsgálva már említettük, hogy a 15-59 évesek vonatkozásá- ban jelentős különbség nem tapasztalható. Az Újtelepi városrész korösszetétele az északi területéhez áll közelebb, tehát az idősebbek relatíve magasabb (23,4%, itt a legtöbb), valamint a fiatalok viszonylag alacsonyabb jelenléte (15,8%) a jellemző.

Amennyiben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül, meg kell állapítanunk, hogy az Újtelep városré- szen belül az alacsony iskolázottságú lakosság sokkal kisebb arányban van jelen (20,1%), mint a másik két városrészben (északon 25,8, délen 33,1%). A felsőfokú vég- zettségűek aránya viszont e területen a legmagasabb, jelezve, hogy a település képzet- tebb rétegének jelentős része ezen a városrészen belül él.

Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében megmutatkozó városrészi különbsé- gekről is tettünk már említést korábban. Az újtelepi terület a „szokásos” módon ismét a legjobb mutatókat hozza: az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya itt mind- össze 19,8%, amely közel 10%-kal alacsonyabb a déli 29,5%-os értéknél, de az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránynál is jóval kedvezőbbnek mondható.

A területre jellemző kedvező képet erősíti, ha megvizsgáljuk a rendszeres munkajövede- lemmel nem rendelkezők arányát. Kiindulva abból a tényből, hogy az idősek ezen a terü- leten élnek legnagyobb arányban – azaz a nyugdíjasok is itt vannak nagyobb arányban jelen – az 45,1%-os érték kedvezőnek tekinthető. A „legfeljebb általános iskolai végzett- séggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az ak- tívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében az Újtelepi városrész kiemelkedően jó helyzete mutatkozik meg: az alacsony végzettségű jövedelemmel nem bíró lakosok itt mindössze 13,7%-át alkotják a lakosságnak – szemben a déli részre jellemző 22,8%-kal.

A foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya mutató tekintetében a város- részre vonatkozó 50,3%-os arány némileg kedvezőtlenebb az északi területre érvényes 53,2%-os értéknél, ugyanakkor 2,2%-kal jobb a déli részre jellemző mutatónál.

Ahogyan arról már szintén szó esett, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Ráckeve három városrészeiben minimális eltérést mutat.

A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

Megnevezés Érték Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 1 (egy intézmény külön tagintézménye) Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellá- 0 tottak száma és a férőhelyek aránya)

A három városrész közül itt található a legkevesebb humán közintézmény: egy óvoda működik mindössze a területen.

A városrész gazdasági adottságai

A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül 6 Vendéglátóhelyek száma 4 A 10 legnagyobb vállalkozásból itt működik 1

65 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A városrész az itt működő vállalkozások tekintetében a három településrész közül a leg- kevésbé igénybe vett terület: a kiskereskedelmi üzletek száma alacsony, egyötöde a vá- rosközponti területének, a város vendéglátóhelyei közül csak 4 található itt. A tíz legje- lentősebb vállalkozás számát hasonlítva össze a többi városrész adottságaival is azt lát- hatjuk, hogy ez település gazdaságilag legkevésbé domináns területe.

66 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

IV.2. Városrészek SWOT-analízise

Északi óváros

Erősség Gyengeség

• Fővárosi közlekedési kapcsolatok • Az őslakosság elöregedése • Idegenforgalmi adottságok (gyógyvíz, • Lumpenizálódás, szociálisan hátrányos kastély, szálloda, Duna) helyzetű csoportok megjelenése • Kiemelkedő műemléki és természeti • Az átmenő forgalom növekedése, zajter- adottságok (Savoyai-kastély, Duna, Kas- helés télytó) • Óvodai létesítmény hiánya • Középfokú oktatási intézmény • Hagyományőrzés gyengülése • Sportolási feltételek és lehetőségek (vízi • Szolgáltató központok hiánya sportok, fedett lovarda, labdajátékok, at- létika) • Feltáratlan belterületek • Meglévő és fejleszthető ipari területek • Foglalkoztatottság • Kulturális intézmények és tevékenységek (Summer Fest, Országos Nemzetiségi Fesztivál, Vízi Karnevál, János Vitéz Na- pok), erősödő partnerkapcsolatok • Az újonnan beépített területek demográ- fiai növekedése

Lehetőség Veszély

• Belföldi turizmus fellendülése • Az agglomerációs gyűrű tágulása • A fiatal, jól képzett pályakezdő munkaerő • A fejlesztés- és támogatáspolitika, a jog- vonzása szabályi környezet állandó változása, ki- számíthatatlansága • A befektetők, érdeklődők ide vonzása • A tervezett közlekedési fejlesztések elma- • Az innováció és a K+F kiemelt támoga- radása, elhúzódása (elővárosi vasút) tottsága • A közszolgáltatások minőségének romlá- • A rekreáció, a betegségmegelőzés fontos- sa ságának tudatosulása • A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminő- • Partnerségek térnyerése, külföldi kapcso- ség javításának elhúzódása latok erősödése

• A város megközelíthetőségének javulása (Csepel-szigeti gerincút) • Kistérségi, regionális szerepkör erősödése • Alternatív energiatermelés iránti kereslet • A folyami hajózás felértékelődése

67 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Déli óváros és Városközpont

Erősség Gyengeség

• Épített és természeti környezet gazdag- • Cigány szegregáció (1100 fő) sága („régi”városháza, Templomok, Szu- • Városközponti közlekedés: parkolás, szűk lai-tó, Duna) utcák, veszélyes útkereszteződések • Egyedülálló városi és dunai kapcsolat • Környezeti szennyezettség (homokbánya, • Közintézmények koncentrálódása (humán illegális szemétlerakó) és épített) • Utak és felszíni vízelvezetés műszaki álla- • Kereskedelem és szolgáltatás koncentrá- pota ciója (piac, vendégforgalom) • Közbiztonság • Módosabb kertvárosi övezet • Feltáratlan belterületek • Társadalmi és környezeti sokszínűség

Lehetőség Veszély

• Turizmus fellendülése • A tervezett közlekedési fejlesztések elma- radása • Kistérségi szerepkörök erősödése • A fejlesztések humán és gazdasági fenn- • Területi kiegyenlítésre való törekvés, az tarthatósága elmaradott térségek kiemelt támogatása • A helyi kiskereskedelem elsorvadása • Városközpont fejlesztések támogatottsá- ga • A létrehozott értékek megsemmisülése • Folyami hajózás felértékelődése • Környezeti veszélyeztetettségek fokozó- dása, a fővárosi ivóvízbázis veszélyezte-

tettsége • A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminő- ség javításának elhúzódása

68 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Újtelep

Erősség Gyengeség

• Fiatal és magas iskolázottságú lakosság • A városközpont intézményei nehezen megközelíthetőek • Fejleszthető ipari park • Tömegközlekedés elégtelensége (komp, • Jelentős, szabad zöld területek autóbusz) • A Duna gyalogos megközelíthetősége az • Játszóterek hiánya egész partszakaszon • Somlyó-sziget feltáratlansága • Dunai fürdőzőhelyek • A szigetek és a régi Fanyilas csatornázat- • Kellemes lakó- és üdülőkörnyezet lansága • Sportolási lehetőségek • Az üdülőlakosság elöregedése • Közbiztonság • Illegális hulladéklerakók (üdülők által) • Jelentős szállodai kapacitás

Lehetőség Veszély

• Folyami hajózás újraindulása • A Duna kotrásának elmaradása, a vízmi- nőség romlása • Turizmus igénye és támogatottsága • A terület leértékelődése, a • Befektetői igény az ipari területekre periferializálódás fokozódása

• Helyi igények és a forrás-támogatottság nem találkozik (utak, közművek) • A fejlesztések humán és gazdasági fenn- tarthatósága

69 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az anti-szegregációs terv kivonata

IV.3.1. Bevezetés – az anti-szegregációs terv felépítése

Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Anti-szegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozá- sának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folya- matok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott tele- pülésen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szelle- mében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.

Az Anti-szegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatko- zó helyzetelemzésre, a szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az Anti-szegregációs program megfogalmazására.

Ráckeve város önkormányzata és az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésével megbízott HAT PENNA Fejlesztő és Tanácsadó Kft. munkatársai az Önkormányzati és Te- rületfejlesztési Minisztérium által kiadott közleménynek megfelelően felvették a kapcsola- tot a kijelölt anti-szegregációs szakértővel. Először 2008. március 5-én került sor anti- szegrációs szakértői megbeszélésre, melynek során (majd ezt követően számos alka- lommal) a szakértő-mentor közreműködésével egyeztettük a terv készítésével kapcsola- tos alapelveket.

Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez alapvetően két adatbázis adatállományát hasz- náltuk fel: az elemzés a 2001. évi népszámlálás tematikusan kapcsolódó adataira, vala- mint az önkormányzati nyilvántartásokból elérhető adatokra támaszkodik.

IV.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség terüle- ti koncentrációjáról a város egészének tekintetében

Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és az a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azo- kat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, me- lyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státu- szú roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása.

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelem- mel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.

A szegregátumok lehatárolása elsősorban a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történik. Emellett vizsgálatra kerültek a következő mutatók: a segélyezési adatok meg- oszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az

70 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendel- kező területek és a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek.

A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH az adatszolgáltatá- sa részeként megküldte a városi szegregátumokat tartalmazó kartogramot. A KSH abban az esetben jelölt ki szegregátumot, ha a kritikus terület lakosságnagysága meghaladja – 2001-es népszámlálási adatok alapján – az 50 főt.

A fenti térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen le- romlott területnek számít.

(Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelö- lik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink.)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen bekarikázással megjelölésre került az a terü- let, mely 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bír.

A térképen fekete színnel körülhatárolt nagyobb kiterjedésű terület (Mátyás tér környé- ke) korábban alacsony státuszú lakossággal sűrűbben lakott terület volt, ahogyan az a KSH 2001-es adatai alapján készített kartogramon is jól látszik. Ezen a területen, vala-

71 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia mint a térképen lila színnel kiemelt északi részeken (HÉV állomás körüli területek és az újtelepi „Vályogos” területek) ma már csak egy-két cigány család él. Az eladott és meg- szűnt területek lakossága (néhány család) vagy vidékre, vagy a Pokolhegyre költözött. (Az új akcióterületek nem érintik őket.)

A következőkben a város egészére és a lehatárolt városrészekre vonatkozó mutatók elemzését végezzük el.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 3 jól elkülönülő városrészt határoz meg Ráckevén:

Északi óváros

Határoló utcák, objektumok: • Bajcsy Zs. utca páros oldala 54.hsz-tól, Gábor Á. u. páros oldal, József A. utca pá- ros oldal, Mária Krisztina köz, Árpád híd, Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazga- tási határ

Utcajegyzék: • Bajcsy Zs. u. 54-től, Köztársaság u. 4/d-ig, Köztársaság köz, Legelő sor, Gábor Á. u. páros oldal, Mátyás tér, Rákóczi u., Üteg dűlő, Hunor köz, Szondi köz, Béka dű- lő, József A. u. páros oldal, Keve u., Mécs köz, Hunyadi u., Pál köz, Ilona köz, Bú- za u., Ady E.u.19-től és 30-tól, Eötvös u.13-tól és páros oldal, Kossuth L.u. 26-tól és 27-től, Petőfi u., Kálvin tér, Sas köz, Raffás köz, Árpád u., Kazinczy u., Szé- chenyi u., Futó u., Nyír köz, Zrínyi u., Kifli u., Tüzér köz, Jókai M. u., Csatorna dű- lő, Pacsirta u., Erzsébet tér, Árpád tér, Devecseri köz, Madarász köz, Kastély u., Tinódi u., Tókert sor, Strand u., Gárdonyi sor, Levél köz, Új u., Kinizsi u., Nyári P. köz, Opál köz, Vasút sor, Fecske u., Selyem u, Március 15.u., Május 1.u., Állomás köz, Galamb u., Arany J.u., Sorompó dűlő, Napsugár u., Izabella u., Báthory u., Rézágyú u. Hunyadi köz

Déli óváros és városközpont

Határoló utcák, objektumok: • Bajcsy Zs. u., Gábor Á.u. páratlan oldal, József A.u. páratlan oldal, Hősök tere, Árpád híd RSD., Közigazgatási határ,

Utcajegyzék: • Bajcsy Zs.u. 52-ig és páratlan oldal, Bocskai I.u., Krisztina köz, Radnóti u., Ifjúság u., Móricz Zs.u., Viola u., Templom kert, Ady E.u. 17-ig és 28-ig, Városház u., Hő- sök tere, Kossuth L.u.24-ig és 25-ig, Eötvös u. 11-ig, Szerb köz, Posta köz, Szt. István tér, Kölcsey F.u., Molnár u., Hajómalom köz, Szt. János tér, Temető köz, dr. Mészáros L.u., Soltra A.u., Szt. Vendel u., Köztársaság u. 6-tól és 3-tól, Baross u., Bucka u, Marossi u., Iskola u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Táncsics M.u., Bercsényi u., Kén u., Szőlő u., Toldi köz, Ősz u., Páfrány köz, Ladik köz, Tavasz u. Évszak u., dr. Skultéti u., Sallai u., Áron köz, Péter Bíró u., Kert u., Október u., Tassi tér, Gólya u., Nyár u., Pipa u., Fenyő köz, Szög köz, Szellő köz, Kerék köz, Kenderes köz, Vörösmarty u., Horváth Nepomuki J.u., Magdics u., Rózsa u., Batthyány köz, Mesterházi tér, Bécsi köz, Úttörő u., Kisduna sor, Erkel F.u., Győző u., Liliom u., Becsei u., Keszeg sor, Gorkij u., Ács K.u., Landler J.u., Bartók B.u., Mackó u., Diófa u.

„Újtelep”

Határoló utcák, objektumok: • Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közigazgatási határ

72 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Utcajegyzék: • Balabán u., Peregi Dunasor, Lacházi u., Vénhalász u., Kovács J. Gy. sétány, Vitor- la u., Vadkacsa köz, Hínár k., Zsinór k., Csali k., Szák k., Busa k., Harcsa k., Balin k., Süllő k., Csuka k., Rák k., Kárász k., Amur k., Szárcsa k., Dévér k., Szitakötő k., Ságvári E.u., Thököly u., Elnök tér, Elnök u., Szélsőház dűlő, Dömsödi u., Sán- dor u., Birs k., Vasvári P.u., Bem u., Vályogos u., Csepp köz, Irinyi u., Vezér u., Tanács u., Huszár dűlő, Hajnal u., Vásár tér, Attila u., Rezeda u., Iker köz, Somlyó u., Móra F.u., Sport u., Csillag u., Dália köz, Tátika köz, Őszike köz, Kisorgona köz, Orgona u., Rozmaring köz, Boglárka köz, Muskátli u., Szarkaláb u., Pipacs u., Estike u., Tulipán u., Kurta u., Szegfű u., Virág u., Göncöl tér, Csalogány u., Kő- risfa u., Fűzfa u., Harangvirág u., Szilfa u., Hársfa u., Rózsafa u., Vizér u., Csör- gőfa u., Bálványfa u., Berkenye u., Almafa u., Nyírfa u., Platánfa u., Tölgyfa u., Juharfa u., Szivarfa u., Gesztenyefa u., Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Som- lyó-sziget.

Ráckeve város esetében szegregátumként az alábbi terület került kijelölésre a KSH nép- számlálási adatok alapján:

„Roma szegregátum-Pokolhegy”

A területet az alábbi utcák határolják: • Baross u., Iskola u., Bercsényi u., Kén u., Ősz u.

A területhez kapcsolódó utcák jegyzéke: • Baross u., Marossi u., Bucka u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Kén u., Ősz u., Bercsényi u. 62-től, és 49-től, Iskola u páros, páratlan oldal.

Az 1. számú táblázatban az adatkéréskor megjelölésre került egy szűkebb (anti)szegregációs terület is, mely a fenti terület részhalmazát képezi. A későbbiekben a nagyobb terület – „Pokolhegy” elemzését fogjuk elvégezni.

A szegregált terület részletes bemutatásával és a kapcsolódó adatok elemzésével a do- kumentum III. fejezetében foglalkozunk.

14. táblázat: A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók Déli óvá- Város- Anti- Város Északi ros és Külterü- központ Pokol- szegre- Adat Újtelep egésze óváros Város- let akcióte- hegy gációs központ rület terület* Lakónépesség száma (fő) 8.674 2.573 4.625 1.212 264 122 1.050 633 Lakónépességen belül 0-14 éve- 18,3 16,7 19,8 15,8 18,9 6,6 30,5 31,9 sek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 61,7 61,1 62,4 60,7 60,6 59,8 59,6 59,6 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x éve- 20,0 22,2 17,8 23,4 20,5 33,6 9,9 8,5 sek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai vég- zettséggel rendelkezők aránya az 29,4 25,8 33,1 20,1 41,3 8,2 66,3 72,7 aktív-korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,9 12,4 9,4 14,4 5,8 32,7 1,1 0,6 (indikátor is) (%) Lakásállomány (db) 3.275 975 1 694 479 127 64 300 166 Alacsony komfort fokozatú laká- 26,9 22,9 29,5 19,8 50,4 46,9 63,0 71,1 sok aránya (indikátor is) (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* aránya az ak- 46,3 42,3 48,5 45,1 51,3 37,0 67,6 75,1 tívkorúakon (15-59 évesek) belül (%) 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és 19,7 15,6 22,8 13,7 29,4 4,1 51,1 61,3 rendszeres munkajövedelemmel

73 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia nem rendelkezők aránya az ak- tívkorúakon belül (%) Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálási adatok

A lehatárolt terület: Béke u. - Iskola u. - Bercsényi u. – településhatár.

IV.3.3. A városrészek összehasonlító elemzése

A város egészére vonatkozó részletes helyzetelemzést az IVS vonatkozó fejezete tartal- mazza. Az alábbi analízis célja, hogy a város egészét, a városrészeket és a szegregátumként meghatározott területet összehasonlítsa.

A város lakónépessége 2001-ben 8.674 fő volt, melynek valamivel több, mint fele (53,32%) a Déli óváros és városközpont területén élt. A lakosság közel harmada (29,66%) tartozott az Északi óvároshoz, 13,97% az Újtelep részhez, míg a lakosok cse- kély része (3,04%) külterületeken élt.

Hat évvel később a népesség 9.695 főre gyarapodott (közel 12%-os emelkedés). Az ön- kormányzat adatai szerint ez a növekedés koránt sem egyenletesen érintette a városré- szeket: míg az Északi városrész lakossága 23,7%-kal növekedett, a Déli óváros és vá- rosközpont lakossága 18,1%-kal visszaesett. Az újtelepi részen az északi területhez ha- sonlóan a népesség gyarapodásának lehetünk tanúi, itt az emelkedés 27,7%-os.

A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a három városrészben az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, ha nem is azonos, de nem tér el jelentős mérték- ben. Ezzel szemben a Déli óváros és városközpont esetében azt láthatjuk, hogy a fiatalok aránya hangsúlyosabb a másik két területhez képest (19,8%), míg az idős lakosság 4- 5%-kal alacsonyabb arányban van jelen itt, mint az Északi óváros és Újtelep városré- szekben.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív- korúakon (15-59 évesek) belül egyértelműen azt kell megállapítanunk, hogy a Déli óvá- ros és városközpont területen az alacsony iskolázottságú lakosság jelentősen nagyobb arányban van jelen (33,1%), mint a másik két városrészben (20,1 és 25,8%). Ez az adat már önmagában valószínűsíti számunkra, hogy a területen az alacsonyabb státuszú la- kosságcsoportok jelenléte erőteljesebb, mint a település egyéb részein. Ezzel összhang- ban a felsőfokú végzettségűek aránya e területen a legalacsonyabb, bár a városközponti rész képzettebb lakossága ezt az eltérést némileg ellensúlyozza.

Igen jelentősen mutatkoznak meg a városrészek közötti különbségek az alacsony kom- fortfokozatú lakások tekintetében. A legkedvezőtlenebb helyzetben ismét a Déli óváros és városközpont területe van, ahol az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya 29,5%, szemben az újtelepi 19,8%-os és az Északi óvárost jellemző 22,9%-os aránnyal.

Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Déli óváros és városközpont városrész a másik két városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatók- kal rendelkezik. Ezt a képet tovább rontja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rend- szeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, amely mellett a „legfeljebb általá- nos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelke- zők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a városrész hátrá- nyos helyzete mutatkozik meg.

Már e helyen jelezni érdemes, hogy a szegregátumként megjelölt pokolhegyi terület a Déli óváros és városközpont területén helyezkedik el.

74 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az eddigi városrészi elemzéseket folytatva következő lépésként a segélyezési mutatókat vizsgáljuk meg.

Az alábbi táblázatban található adatok megerősítik, és egyben árnyalják a már ismert vá- rosrészi helyzetképet. Minthogy az adatok önmagukért beszélnek, itt csak kiemeljük: va- lamennyi segélyezési mutató tekintetében a Déli óváros és városközpont városrész mu- tatja a legkedvezőtlenebb képet. A területen található lakások számához viszonyított arányok minden esetben megerősítik a városrészen található hátrányos helyzetű lakos- ság koncentráltabb jelenlétének tényét.

75 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

15. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Rendszeres Rendszeres Lakónépesség Lakások szá- LFT2-ben szociális gyermekvédelmi HHH gyerekek Az IVS-ben azo- száma (jelen- ma (jelenlegi részesülők segélyben kedvezményben aránya a tele- Romák aránya a nosított városré- legi népesség- népesség- aránya a la- részesülők részesülők ará- pülésrészen a lakónépességen szek és nyilvántartási nyilvántartási kások szá- aránya a la- nya a lakások lakások számá- belül3 szegregátumok1 adatok alap- adatok alap- mához vi- kások szá- számához viszo- hoz viszonyítva neve ján) ján) szonyítva mához vi- nyítva szonyítva 3,6% 1,38% 12,27% 0,83% Északi óváros 3 185 fő 1 084 db Becsült 1,5% 39 fő 15 fő 133 fő 9 fő

Déli óváros és Vá- 6,07% 3,57% 18,16% 2,72% 3 755 fő 1 878 db Becsült 28% rosközpont 114 fő 67 fő 341 fő 51 fő

2,77% 1,66% 3,69% 0% Újtelep 1 548 fő 542 db Becsült 0,5% 15 fő 9 fő 20 fő 0 fő Pokolhegy (Déli óváros és 24,85% 15,95% 71,47% 11,96% 1 207 fő 326 db Becsült 80% Városközpont 81 fő 52 fő 233 39 fő része!) 11%

A CKÖ adatai Város egészére ve- 9 695 fő 3 612 db 6,89% 3,96% 20,13% 2,74% alapján a telepü- tített mutató4 lésen mintegy

1100 fő roma él. Város egészére az adott segélytípus 168 fő 91 fő 494 fő 60 fő száma Forrás: Önkormányzati adatbázis

1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.

76 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A következő részben az általános iskolai közoktatás integráltságának elemzésével foglal- kozunk.

Az esélyegyenlőségi törvény – összhangban a közoktatási törvénnyel – egyértelműen meghatározza a fogyatékos gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez fűződő jogait.

Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermek képességei kibonta- koztatása szempontjából előnyös, ha a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban van oktatva. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási fel- adatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai ne- velés és oktatás keretében kell biztosítani.

Ráckeve Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja 2007. év júliusában került elfo- gadásra a Képviselő-testület 223/2007.(VII.11.) sz. határozatával. A város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, és a szegregáció mentességet. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, konkrét, a hátrányok kiegyenlítését elősegítő intézkedések meghozatalát a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

A program elfogadását követően az érintett intézmények vezetői kidolgozták a program- ba illeszkedő esélyegyenlőségi tervüket, amit a képviselő-testület az 5/2008. (I.18.) számú határozatával elfogadott. 2008. október 13-án létrehoztuk az Esélyegyenlőségi programot megvalósító Egyeztető Fórumot, melynek főbb tevékenysége: rendszeres egyeztetések, önellenőrzés, önértékelés elvégzése, visszacsatolások, korrekciók, kom- munikáció stb.

2008 áprilisára elkészült Ráckeve Város Komplex Esélyegyenlőségi Programja (KEEP). A dokumentum a szociális, egészségügyi, művelődési-kulturális fejlesztési elképzelések bemutatása mellett részletesen foglalkozik az oktatási intézményrendszert és oktatási programokat érintő tervekkel. A KEEP megállapítja – s ezt a 3. táblázat is szemlélteti – hogy a Ráckevén működő két ál- talános iskola között jelentősen eltérés mutatkozik mind a sajátos nevelési igényű (SNI), mind a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók arányában. Ennek kompenzálásá- ra 2008. március 6-án Ráckeve Város Önkormányzata, valamint a Székesfehérvári Egy- házmegyei Hivatal (mint a Szent Imre Katolikus Általános Iskola fenntartója) között megállapodás jött létre. Az Egyeztető Fórum kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a Szent Imre Katolikus Iskola fenntartójával, annak érdekében, hogy közösen állapítsanak meg egy arányos kvótát mindkét általános iskola számára, a HHH tanulók felvételére.

Az együttműködésből adódó további feladatok, hogy törekedni kell arra, hogy a Szent Imre Katolikus Iskolában is kérjék a szülők indokolt esetben a HHH. megállapítását. Az intézménnyel fenntartójával kötött közoktatási megállapodásba belekerült az a fenn- tartói kötelezettség, mely szerint a felvételi kérelmek teljesítésénél – a törvény előírása szerint előnyben részesíti a HHH gyermekeket, tanulókat, melyről évente tájékoztatást nyújt az önkormányzatnak. A Közoktatási Megállapodás teljes felülvizsgálata a 2009. novemberi képviselő-testületi ülésen önálló napirend.

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

16. táblázat: A település infrastruktúrája A halmozottan hátrányos hely- A településrész(ek) ne- Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak zetű gyerekek aránya az el nem vei, ahol az utcák talál-

látott településrészen, utcában hatóak Vezetékes ------víz Áram ------

Közvilágítás Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget 0 Újtelep

Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Rozma- Újtelep Szennyvíz- ring, Orgona, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, 0 Északi óváros (Tókert sor) csatorna Süllő, Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hínár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Tó- Déli óváros (Keszeg sor) kert sor, Keszeg sor Újtelep Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Újtelep 0 Északi óváros (Arany J., Gáz Arany J. u., Sorompó dűlő, Északi óváros 0 Sorompó) Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka Déli óváros „Pokolhegy” 21 fő Déli óváros (Haladás- Dankó) Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Rozma- ring, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, Süllő, Újtelep (Vezér utcáig) Újtelep 0 Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hínár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Sport, Déli óváros (Gorkij utcáig) Pormentes út Déli óváros 39 fő Csillag, Vezér, Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Ba- Északi óváros (Legelő- Északi óváros 0 fő ross, Iskola, Évszak, Ladik, Páfrány, Táncsics, Áron, Pipa, Kenderes, Temető, Szellő, Állomás) Kerék, Szög, Magdics, Batthyány, Rózsa, Nép, Horváth J., Gorkij, Legelő, Arany J. Sorompó, Állomás Somlyó-sziget, Angyali-sziget, Kerekzátony sziget Balabán utca, Dália u., Tátika, Őszike, Kisorgona, Boglárka, Muskátli, Szakaláb, Roz- maring, Szegfű, Kurta, Tulipán, Estike, Pipacs, Újtelep (Vezér utcáig) Szárcsa, Amur, Kárász, Rák, Csuka, Süllő, Balin, Harcsa, Busa, Szák, Csali, Zsinór, Hí- Újtelep 0 Déli óváros (Gorkij utcáig) Járda nár, Vadkacsa, Vitorla, Vénhalász, Sport, Csillag, Vezér, Déli óváros 39 fő Északi óváros (Legelő- Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Baross, Iskola, Év- Északi óváros 0 fő Állomás) szak, Ladik, Páfrány, Táncsics, Áron, Pipa, Kenderes, Temető, Szellő, Kerék, Szög, Magdics, Batthyány, Rózsa, Nep. Horváth J., Gorkij, Legelő, Arany J. Sorompó, Állomás Forrás: Önkormányzati adatbázis

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A 2007-ben készült közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, és az 2008-ban készült ASZT is megállapította, hogy a HHH gyermekek teljes körű felmérése a városban nem megoldott. Azóta az Egyezető Fórum hatékony működésének eredményeként az óvoda, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a védőnői hálózat, a CKÖ együttműködésével az óvodáskorú népesség összetételének, optimális óvodáztatással kapcsolatos igényeknek a felmérése megtörtént. A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a HHH családok szé- leskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése a törvényben előírtak szerint műkö- dik.

A település infrastrukturális helyzetével kapcsolatban a fenti táblázatban található adatok alapján a következő megállapításokat tehetjük:

A vezetékes víz, elektromos áram a település minden részén elérhető szolgáltatásként van jelen. 1997 és 2006 között 2.850-ről 3.354 darabra emelkedett a hálózatba kapcsolt lakások száma, ami 15 százalékos bővülést jelent. A kisfeszültségű elektromos hálózat kiépítettsége 100%-os. A közvilágítás az Újtelep városrész egyes utcáiban jelenleg még nem teljesen kiépített.

A közüzemi szennyvízhálózat hossza 2001-ben bővült a legnagyobb mértékben, ekkor mintegy 4,5-szeresére nőtt a vezetékhálózat hossza. Ezután is folytatódtak a fejleszté- sek, és 2001-2006 között további 15%-kal bővült a rendszer (50-ről 58,6 kilométerre). A kiépítetlen területek nagy része az Újtelep városrészben található. A Déli Óváros város- részben található csatornázatlan Keszeg sor nem tartozik a szegregátumként megjelölt részhez.

A városi gázhálózat nagymértékben kiépített. Mindössze néhány utca található a telepü- lésen, ahol a lakosság nem tudja igénybe venni a vezetékes gázszolgáltatást. A Déli Óvá- ros és városközpont városrészben található kiépítetlen utcák közül valamennyi a szegregátumként megjelölt területen található (Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka).

Egyelőre nem rendelkezik a város minden területe pormentes utakkal. Az önkormányzat figyelmet fordít az aszfaltozott utak hosszának gyarapítására. A Déli Óváros és városköz- pont városrészben több olyan utca is található, ahol a pormentesség egyelőre probléma, ezek jelentős része a szegregátum területére esik (Tél, Kén, Dankó, Ősz, Haladás, Béke, Marossy, Bucka, Damjanich, Baross, Iskola). A kiépítetlen területek az újtelepi és az óvá- rosi részeken többnyire azért találhatóak, mert e területek nagyobbrészt üdülőtelkek (úgynevezett vegyes beépítésű területek), ahol a fejlesztésekre nem volt állami támoga- tás.

A járdák kiépítettsége Ráckeve több városrészében is hiányos, a meglévő állapot a por- mentes utaknál ismertetetthez hasonló, a szegregált városi területet is érintve.

A fentiek alapján érdemes kiemelni azokat a korábban szegregátum alá sorolt területe- ket, melyeken a hiányosnak mondható szolgáltatások egyike sem található meg:

Déli Óváros és városközpont városrész: Haladás, Dankó, Tél, Ősz, Bucka utcák. A hiány- zó infrastrukturális szolgáltatások: vezetékes gázszolgáltatás, pormentes utak és járdák.

Ráckeve városában nincs folyamatban lévő telep felszámolási és rehabilitációs program.

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

IV.3.4. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződ- mények helyzetének elemzése

A város által a korábbi fejezetekben az alábbi, alacsony státuszú lakosság által magas arányban lakott területek kerültek meghatározásra:

„Roma szegregátum-Pokolhegy”

A területet az alábbi utcák határolják: • Baross u., Iskola u., Bercsényi u., Kén u., Ősz u.

A területhez kapcsolódó utcák jegyzéke: • Baross u., Marossi u., Bucka u., Damjanich u., Béke u., Haladás u., Dankó u., Tél u., Kén u., Ősz u., Bercsényi u. 62-től, és 49-től, Iskola u páros, páratlan oldal.

Az alábbiakban elvégezzük az azonosított szegregátum helyzetének rövid, lényegre törő elemzését.

A szegregátum a Déli Óváros és városközpont városrészen belül helyezkedik el, az itt élő lakosok száma 1.050 fő volt a 2001. évi népszámláláskor. Ez az érték 2007-re közel 15%-kal növekedett (1.207 főre). A népesség kormegoszlását vizsgálva rendkívül szem- beötlő a fiatalok/gyermekek igen magas aránya (30,5%), amely kétszerese például az Újtelepen élő azonos korúakénak. Emellett ugyancsak ki kell emelnünk az idősek nagyon alacsony arányát: a 60 évesnél idősebb emberek aránya itt (9,9%) a város egészére ve- tített arány felét sem éri el.

A terület jellemzésekor hangsúlyoznunk kell a szegregátumban élők alacsony iskolázott- ságát: körükben az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők a lakosok közel 2/3- adát teszik ki, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minimális.

A városrészben található lakások 63%-a alacsony komfortfokozatú, nem teremtve meg- felelő, egészséges életkörülményt lakói számára. A fizikai körülmények alacsony szintje mellett a lakosok rossz életszínvonalához az is hozzájárul, hogy a munkaképes korú lako- sok 67,6%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az alacsony iskolai végzettség hátrányait jelzi, hogy a 8 általánossal sem rendelkezők több mint 50%-ának nincs rend- szeres jövedelme.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becsült adatai szerint a pokolhegyi területen 80%- ban roma lakosság él. Az itt élő lakosok mostoha helyzetét jól jellemzik a segélyezési adatok: az állandó bevétel hiányát a területen élők segélyekkel igyekeznek pótolni, így az LFT-ben és rendszeres szociális segélyben részesülők aránya közel négyszerese a város egészére érvényes aránynak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya magasabb 70%-nál, s a HHH gyermekek is közel négyszer annyian vannak a vá- rosrész lakosságán belül, mint az egész városban.

Amint azt korábban láthattuk, az infrastrukturális adottságok is hiányokat mutatnak a szegregátum területén, több utcában hiányzik a gázellátás, nincsenek burkolt, pormentes utak és járdák.

Az elemzésben bemutatott problémák kiküszöbölése és a szegregáció csökkentése érde- kében a város elkészítette Anti-szegregációs programját, mely az IVS mellékletét képezi.

80 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

V. Stratégia

A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára (IVS) alapozva kell megvalósítani. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a vá- roshálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben lévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormány- zat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének al- kalmazásával.

A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcso- latban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a kö- zösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fon- tos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítson meg.

A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Ráckeve város stratégiáját olvashatjuk ebben a feje- zetben.

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása

Az integrált városfejlesztési stratégia Ráckeve város jövőképét 15-20 éves időtávra hatá- rozta meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz. A város társadalmi és gazdasági szereplőinek aktív közreműködésével, széles körű bevo- násával került megfogalmazásra a város jövőképe, így biztosítottuk, hogy a bevont sze- replők által képviselt érdekek, értékek, szándékok egymással harmonizált figyelembe vé- telével, ami biztosítja, hogy a jövőkép bírja legalább a legfontosabb érdekeltek egyetér- tését, számukra vonzó, motiváló tartalommal rendelkezzen. A várost jellemző, egyedi társadalmi, gazdasági és földrajzi környezetből következő lehe- tőségekre és kényszerítő körülményekre, valamint belső erőforrások által meghatározott adottságokra építve vonzó, reális fejlettségi állapotot fogalmaz meg.

A város hosszú távú jövőképe (szlogenszerű megfogalmazás):

Ráckeve, ahol kikötni érdemes

A város hosszú távú jövőképe (átfogó cél városi szinten):

A Duna partján, középkori városmagra épült környezeti és társadalmi értékeket megőrző, folyamatosan fejlődő, fenntartható, vendégváró víziváros

A jövőkép leírása: Ráckeve város két fontos jellemzője, hogy a Duna partján fekszik, illetve, hogy város- központja egy középkori városmagra épült. A jövőképben is utalás történik a fejlesztési irányok közül elsőként meghatározott turizmusra a vendégváró jelző segítségével. A funkcióbővítő tevékenységeknek a társadalmi és környezeti értékeket szükséges meg- őrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő generációi is szabadon használ- hassák azokat. A jövőképben megfogalmazott fenntartható fejlődésnek van még egy to-

81 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

vábbi kritériuma is, mégpedig az, hogy folytonosnak is kell lennie. A szlogenszerű meg- fogalmazás így hangzik: Ráckeve, ahol kikötni érdemes.

A város hosszú távú célja számszerűsített értékekben is kifejezhető. A célértékek a hely- zetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósíthatók, összhangban vannak az akcióterület fejlesztési céljaival.

A jövőképhez hasonlóan a tematikus célok is kifejezhetők mutatók segítségével, melye- ket az alábbi táblázatban összegeztük.

Mutatókkal számszerűsített célok

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló érték Célérték Év Érték (fő) Év Érték (fő) Lakónépesség KSH 2006 9.574 2026 12.268 Élve születések száma KSH 2006 120 2026 168 A lakónépességen belül a 0-14 KSH népszámlálás 2001 1.594 2026 2.824 évesek száma A lakónépességen belül a 15-59 KSH népszámlálás 2001 5.506 2026 7.488 évesek száma A lakónépességen belül a 60- KSH népszámlálás 2001 1.669 2026 1.956 évesek száma Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati adatbázis 2009 196.841 eFt 2026 389.000 eFt Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati adatbázis 2008 4.119 eFt 2026 9.650 eFt Regisztrált vállalkozások száma Önkormányzati adatbá- 2009 1.010 db 2026 1.530 db zis Lakossági elégedettség Önkormányzati adatbázis 2009 72% 2016 92%

A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a követ- kezők:

Turisztikai fejlesztések, mezőgazdasági, ipari potenciálok fokozott hasznosítása

Identitástudat, közösségépítés, lokálpatriotizmus, tolerancia erősítése

Ráckevén két tematikus cél került megfogalmazásra, az egyik az ágazatiságra utal, a másik pedig a lakosság, a helyi társadalom fejlesztésére vonatkozik. Az ágazati besorolás szerint elsődlegesen a turizmust kiszolgáló adottságok és lehetőségek maximális kihasz- nálása a cél, de nem elhanyagolható a mezőgazdasági és az ipari potenciál fejlesztése sem. A különböző városrészek esetében a turizmus különböző ágazatainak fejlesztése je- lent meg specifikus célként.

A helyi társadalom tagolt, jelen van egy elöregedő őslakosság, egy fiatal, magas iskolázottságú réteg, a Déli óváros területén (a Pokolhegyen) található jelentős létszámú cigány szegregátum, a betelepülők jó része szociálisan hátrányos helyzetű, s az agglo- merációs veszélyek feltehetően tovább nőnek… Jelentősek az oktatási és kulturális in- tézmények, események, csökken viszont a hagyományőrzés jelentősége. Problémákat vet fel a „helyi értékek”, a fejlesztési eredmények megőrzése. A fentiekből következő cél a közösségépítés, a lokálpatriotizmus és az identitástudat erősítése, amit a többségi és kisebbségi résztársadalomban egyaránt ki kell, hogy egészítsen a tolerancia, a másság elfogadása.

82 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Mutatókkal számszerűsített célok

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló érték Célérték Év Érték Év Érték Regisztrált vállalkozások száma KSH 2006 1.102 2016 1.284 (db) Kiskereskedelmi üzletek száma KSH 2006 135 2016 169 (db) Vendéglátóhelyek száma (db) KSH 2006 55 2016 108 Nyilvántartott álláskeresők száma KSH 2006 256 2016 362 (fő) Felsőfokú végzettségűek aránya KSH népszámlá- 2001 10,9 2011 17,0 (%) lás A fejlesztés eredményeként terem- Önkormányzati 2009 0 fő 2016 168 fő tett munkahelyek száma adatbázis A helyi foglalkoztatási kezdeménye- Önkormányzati 2009 0 fő 2016 21 fő zésekbe bevont hátrányos helyzetű adatbázis emberek száma A projektek megvalósítása során el- Önkormányzati 2009 0 db 2016 42 db érhető többletszolgáltatások száma adatbázis Új típusú funkciók betelepedé- Önkormányzati, 2009 0 db 2016 15 db se/funkcióerősítés a fejlesztéssel rendőrségi adat- érintett területen bázis Zöldfelületek növekedése Önkormányzati 2009 0% 2016 130% adatbázis Bűncselekmények számának csök- KSH, rendőrségi 2009 462 db 2016 380 db kenése adatbázis Parkolók száma Önkormányzati 2009 175 hely 2016 356 hely adatbázis Turisztikai szálláshelyek száma Önkormányzati 2009 305 db 2016 555db adatbázis Kulturális, épített örökségi, turiszti- Önkormányzati 2009 0 db 2016 5 műemléki kai értékek feltárása adatbázis védettség alatt álló épület Üzlethelyiségek kihasználtsága Önkormányza- 2012 88% 2016 95% ti/vállalkozói adat- bázis Helyi társadalmi akcióban résztve- Önkormányzati 2009 35.400 fő 2016 45.800 fő vők száma adatbázis Együttműködések, hálózatok száma Önkormányzati 2009 0 db 2016 6 db adatbázis Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati 2009 196.841 eFt 2016 286.000 eFt adatbázis Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati 2008 4.119 eFt 2016 4.780 eFt adatbázis Lakossági elégedettség Önkormányzati 2009 72% 2016 90% adatbázis

A tematikus cél megvalósítása esetén a következő, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A kiinduló évet a 2006-os, illetve a 2001-es KSH adatok szolgáltatják, 2008- tól 8 éves időtávban „gondolkodunk”. A turizmus kiemelt fejlesztésével, bővülésével számolunk. Ennek megfelelően a regisztrált vállalkozások száma 16,5%-kal, azaz 182 db-bal emelkedik. Leglátványosabb a vendéglátóhelyek számának emelkedése. Itt 96%- os bővülést prognosztizáltunk, azaz reményeink szerint 2016-ban 108 vendéglátóhely várja majd a város és kistérség lakosságát, illetve az ide látogató turistákat. A nyilván- tartott álláskeresők száma is jelentősen, 106 fővel (41%) csökken. A kiskereskedelmi üz-

83 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia letek száma negyedével, 34 db-bal emelkedik. A felsőfokú végzettségűek aránya – az or- szágos tendenciáknak megfelelően bővül – a lakosság 17%-át teszi ki.

A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok el- éréséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, me- lyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a követ- kezők:

Északi óváros

Egészség- és wellness turizmus fejlesztése, tradíciók, hagyományok ápolása, közlekedési kapcsolatok bővítése, közintézmények létesítése

A városrészi cél leírása: A városrészben az egészség- és wellness turizmus fejlesztése a kiemelt irány. A humán szolgáltatások fejlesztése kapcsán egy hiányzó közintézmény (óvoda) pótlása, illetve egyéb közintézmények létesítése aktuális. Ez a feladat annyiban egyedi, hogy itt a funk- ciók megerősítése, bővítése helyett, a funkciók egyik elemének pótlásáról beszélhetünk. A „soft” elemek iránti igény ebben a városrészben a legdominánsabb. A tradíciók, ha- gyományok ápolása szerepel a városi célban, de megjelenik egy szinttel feljebb is, a te- matikus célok között. Az északi óvárosnak Budapesttel meglévő kiemelt kapcsolatait cél- szerű lenne bővíteni.

A funkcióbővítés iránya A humán szolgáltatási funkciók közül az óvodai funkció megteremtése a cél, egyéb ese- tekben (környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági) megerősítésről beszélhetünk. A tu- rizmuson belül az egészség- és wellness turizmus itt koncentrálódik.

Célcsoportok A városrészt egyrészt öregedő őslakosság, másrészt egy szociálisan hátrányos helyzetű, növekvő népességű csoport számára kell élhetővé tenni. Ugyanakkor a középfokú okta- tási intézmény, a kulturális intézmények és rendezvények, a sportolási lehetőségek a vá- ros lakosságának minden szegmensét vonzzák, ugyanúgy, mint a kistérségben élőket. A terület az egészség- és wellness turizmus kiemelt célpontja, ehhez a funkcióhoz kapcso- lódóan a rekreáció- és betegségmegelőzés fontosságát felismerő, széles társadalmi réte- get képes vonzani a városrész, a kistérségen túli területekről is. A város és a kistérség lakosságának minden szegmensével számolnak, különös figyelmet fordítanak a városba látogató turistákra. Ráckeve északi részét kettévágja a kivezető Kossuth L. utca. Mindkét részén jelentős feltáratlan területek vannak. Jobb oldalán a termálstrand, melynek kör- nyezetében nagyívű fejlődés várható: szállodával (szállodákkal), apartmanokkal, egyéb szálláshelyekkel. Az itteni lakóterületek felértékelődése, így tehetősebb vásárlók betele- pülése várható. A Kossuth utca bal oldalán jellemző a lakosság elöregedése, s valóban jelentek meg szegregálódási tünetek, de amennyiben az utca jobboldala a várható mó- don fejlődik, az ezen az oldalon is pozitív hatást fejt(het) ki.

Szociális probléma, szegregáció A városrészben az őslakosság elöregedése jellemző, ugyanakkor az agglomerációs gyűrű tágulása következtében megjelent a lumpenizálódás, a hátrányos helyzetű csoportok be- költözése is, amit a fentiekben leírt fejlődés eredményeként sikerült megállítani.

Elérhetőség, közlekedés A fővárosi közlekedési kapcsolatok jónak mondhatók, amit tovább javíthat a Csepel- szigeti gerincút megépítése, egyúttal veszélyeztetheti az elővárosi vasúttal kapcsolatos

84 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia fejlesztések elmaradása, elhúzódása. Az egyre erősödő átmenő forgalom együtt jár – többek között – a zajterhelés növekedésével és a közlekedésbiztonság romlásával. Ezzel együtt az Északi részen jók a természeti kapcsolatok az itteni erdős-ligetes Tókerttel, il- letve a közeli Dunával. A természeti környezet akár gyalogosan is elérhető, az árvízvé- delmi töltés melletti Tókert utca kerékpározásra remekül alkalmas.

Közösségi tér, köztér A kulturális intézmények és tevékenységek ebben a városrészben koncentrálódnak, ugyanakkor a város prominens szereplői a hagyományőrzés gyengülését diagnosztizál- ták.

A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várha- tók a városrészben.

Mutatókkal számszerűsített célok

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló érték Célérték Év Érték Év Érték Lakónépesség (fő) KSH népszám- 2001 2.573 2010 3.100 lálás A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) KSH népszám- 2001 16,7 2010 18 lálás A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) KSH népszám- 2001 61,1 2010 63 lálás A lakónépességen belül a 60- évesek aránya (%) KSH népszám- 2001 22,2 2010 19 lálás Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb né- KSH népszám- 2001 12,4 2010 15 pesség arányában (%) lálás Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) KSH népszám- 2001 42,0 2010 39 lálás

Déli óváros és városközpont

A városrész differenciált és integrált társadalmi-környezeti fejlesztése, a kulturális és a gasztronómiai turizmus bővítése, a kistérségi szerepkör erősítése

A városrészi cél leírása: „Régi” Városháza, templomok, Szulai-tó, Duna – a felsorolt épített és természeti környe- zeti értékek mind ebben a városrészben, annak is városközponti részén találhatók. A vá- rosi és dunai kapcsolat egyedülálló. A közintézmények, valamint a kereskedelmi és a szolgáltatási kínálat is ezen a területen koncentrálódik. A társadalom sokszínű. Jelen van egy módosabb kertvárosi réteg és a városrész déli-délnyugati részén egy nagylétszám, területileg is jelentős cigány szegregáció. Veszélyt jelent a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok további bevándorlása. A városközponti közlekedés nehézkes. Gondot okoz a parkolás, a szűk utcák és a veszélyes útkereszteződések a gyakorlott autóvezetőket is próbára teszik. A környezeti szennyezettség legfőbb okozói (a városrész déli-délnyugati részén) a homokbánya és az illegális hulladéklerakó. Az utak és a felszíni vízelvezetés műszaki állapota nem kielégítő. A környezeti veszélyeztetettség fokozódása a fővárosi ivóvízbázist is veszélyezteti. A beruházásoknál, fejlesztéseknél fokozottan ügyelni kell az értékek megőrzésére, a humán és gazdasági fenntarthatóságra. A városrészi társadalom és a környezet sokszínű, ennek megfelelően differenciált és in- tegrált fejlesztésekre van szükség. A turizmus ágai közül a kulturális és a gasztronómiai turizmus van jelen a városközponti részen. A kistérségi szerepkör hatásai is itt érződnek leginkább.

85 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, közigazgatási szolgálta- tások, közigazgatás, környezetvédelem. A közigazgatási és a közösségi funkció itt kon- centrálódik.

Célcsoportok A városrészi társadalom sokszínű. A módosabb kertvárosi réteg és a szegregálódott ci- gány lakosság együtt él a városrészben. A közintézmények, a kereskedelem és a szolgál- tatások révén a kistérség teljes lakossága érintett. A kulturális és a gasztronómiai turiz- mus révén a városba érkező minden látogató, a belföldi és a külföldi turista egyaránt cél- csoportnak tekinthető.

Szociális probléma, szegregáció A városrész déli-délnyugati részen van egy jelentős, a KSH 2001. évi adataitól saját vizs- gálatunk szerint jelentősen nagyobb, mintegy 1.100 fős cigány szegregáció. A lakhatási, gazdaságfejlesztési és képzési programok egymásra épülése jelentős helyi társadalomfej- lesztési potenciált mozgósít, csökkenti a szegregátumban élő lakosság számát.

Közlekedés A városközponti közlekedés nehézkes, gondot okoz a parkolás. A szűk utcák és a veszé- lyes útkereszteződések száma magas. Az utak műszaki állapota nem kielégítő.

Közösségi terület, köztér A közösségi célú épületek, terek állapota nem kielégítő, kihasználtságukra az időnkénti zsúfoltság, túlterheltség jellemző.

A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várha- tók a városrészben.

Mutatókkal számszerűsített célok

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló érték Célérték Év Érték Év Érték Lakónépesség (fő) KSH népszám- 2001 4.625 2010 5.400 lálás A lakónépességen belül a 0-14 éve- KSH népszám- 2001 19,8 2010 23 sek aránya (%) lálás A lakónépességen belül a 15-59 éve- KSH népszám- 2001 62,4 2010 63 sek aránya (%) lálás A lakónépességen belül a 60- évesek KSH népszám- 2001 17,8 2010 14 aránya (%) lálás Felsőfokú végzettségűek a 25 éves KSH népszám- 2001 9,4 2010 10 és idősebb népesség arányában (%) lálás Foglalkoztatott nélküli háztartások KSH népszám- 2001 43,2 2010 44 aránya (%) lálás

A lakónépesség előre jelzett növekedésére a cigány népesség magas reprodukciója is ha- tással van, a direkt, és a spontán beköltözések ellen tesz a város.

86 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Újtelep

Lakó- és pihenőövezetek, szigetek, valamint a szabadidős turizmus további fejlesztése; az ipari területek gyors fejlődése, a gazdasági funkció bővítése

A városrészi cél leírása: Az Újtelep városrészben fejleszthető ipari park és jelentős, szabad zöld területek „vár- nak” fejlesztésre. A Duna gyalogos megközelíthetősége az egész partszakaszon biztosí- tott, fürdőző helyek állnak rendelkezésre, adottak a sportolási lehetőségek, és egy szál- loda is kínálja szolgáltatásait. A közbiztonság erőssége a területnek. A városrész kelle- mes lakó- és üdülő övezetként jellemezhető. A lakosság differenciált: jelen van egy fiatal, magasan kvalifikált réteg és egy elöregedő üdülőlakosság. A városközpont intézményei nehezen megközelíthetők, a tömegközlekedés is elégtelen. Az üdülőterületek, szigetek és a régi Fanyilas területe csatornázatlan, gondot okoz továbbá a kiépített utak hiánya. Üdülőövezet lévén az infrastruktúra biztosításának igénye majdnem megoldhatatlan a támogatási források hiányában. A Somlyó-sziget feltáratlan. Hiányoznak a játszóterek, nem ritkák az illegális hulladéklerakók. Az Újtelep fellendülését segíti a turizmus iránti igény és annak támogatottsága, valamint a befektetői érdeklődés, mely az ipari területek vonatkozásában jól érzékelhető. Veszélyt jelent a Duna-ág kotrásának elmaradása, a vízminőség romlása. A belső adottságok és a külső lehetőségek-veszélyek figyelembe vételével a városrész célja a szabadidős turizmus és az ipar fejlesztése, valamint a lakó- és pihenőövezetek- ben, illetve a szigetekben rejlő további lehetőségek kihasználása.

A funkcióbővítés iránya A meglévő funkció megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, humán szolgáltatási, kör- nyezetvédelmi. Az ipari park révén a gazdasági funkción belül az ipar megerősítésének igénye ide koncentrálódik. A kiemelten fejlesztendő turizmus ágak közül a szabadidős tu- rizmus területe ez a városrész.

Célcsoportok A területet az elöregedő üdülőlakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus által a sportot, szabadidős fürdőzést kedvelőknek is célpontja ez a terület. Az ipar révén pedig az ipari vállalkozások és azok alkalmazottjainak elvárásait is teljesíteni szükséges. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség teljes lakossága érintett, a gazdasági ágak ipar és turizmus révén a térségi, sőt a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vá- gyók, vállalkozni szándékozók is érintettek.

Szociális probléma, szegregáció A szociális probléma úgy jelentkezik, hogy az elöregedő üdülőlakosság nem tudja megfe- lelő színvonalon fenntartani, felújítani ingatlanjait, s ez a terület leértékelődéséhez, egyes részek periferializálódásának fokozódásához vezet. A fejlesztések - az északi óvároshoz hasonlóan – eredményeként, reményeink szerint a terület felértékelődik, s a lakosság részben kicserélődik, magasabb státuszú, iskolázottabb réteg költözik oda.

Elérhetőség, közlekedés A Duna gyalogos megközelíthetősége az egész partszakaszon lehetséges. Az Újtelepről viszont a városközpont intézményei nehezen megközelíthetőek, a tömegközlekedés – a komp és autóbusz közlekedés – elégtelen, a szigetekre csak komppal, illetve csónakkal lehet bejutni.

Közösségi terület, köztér A közösségi terek közül a játszóterek hiányát emelték ki a helybeliek.

87 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várha- tók a városrészben.

Mutatókkal számszerűsített célok

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló ér- Célérték ték Év Érték Év Érték Lakónépesség (fő) KSH népszámlá- 2001 1.212 2010 1.800 lás A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) KSH népszámlá- 2001 15,8 2010 17 lás A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) KSH népszámlá- 2001 60,7 2010 62 lás A lakónépességen belül a 60- évesek aránya (%) KSH népszámlá- 2001 23,4 2010 21 lás Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népes- KSH népszámlá- 2001 14,4 2010 16 ség arányában (%) lás Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) KSH népszámlá- 2001 42,6 2010 40 lás

88 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A háromszintű célhierarchia

Jövőkép- tematikus célok- városrészi célok

Jövőkép: A Duna partján, középkori városmagra épült környezeti és társa- dalmi értékeket megőrző, folyamatosan fejlődő, fenntartható, vendégváró víziváros: Ráckeve, ahol kikötni érdemes

Tematikus cél: Tematikus cél: Turisztikai fejlesztések, mezőgazdasági, ipari Identitástudat, közösségépítés, lokálpatriotiz- potenciálok fokozott hasznosítása mus, tolerancia erősítése

Északi óváros - városrészi Déli óváros és városközpont - Újtelep - városrészi cél: cél: városrészi cél: Lakó- és pihenőövezetek, szi- Egészség- és wellness turiz- A városrész differenciált és integ- getek, valamint a szabadidős mus fejlesztése, tradíciók, rált társadalmi-környezeti fejlesz- turizmus további fejlesztése; hagyományok ápolása, közle- tése, a kulturális és gasztronómiai az ipari területek gyors fejlő- kedési kapcsolatok bővítése, turizmus bővítése, a kistérségi dése, a gazdasági funkció bő- közintézmények létesítése szerepkör erősítése vítése

Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

V.1.1. A célrendszer koherenciája

A három városrészre kijelölt célok illeszkednek egymáshoz, a célrendszer nem eredmé- nyezi zárványok kialakítását. A város tudatosan tervezi és teríti szolgáltatásait és azok városi szintű megoszlását. A városrészekre kitűzött célok funkcióbővüléssel járnak.

Az egyes városrészekbe tervezett indikatív tevékenységek és a hozzájuk rendelhető funkciók kapcsolatának bemutatásával kívánjuk állításunkat alátámasztani.

Északi óváros

Indikatív tevékenység Funkció Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korsze- rűsítése Gazdasági (turisztikai) Állandó kertkultúra bemutató Turisztikai szálláshelybővítés A Vámház II. világháborús emlékművé alakítása Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Közlekedési Ady Endre Gimnázium felújítása „Régi” Városi Könyvtár felújítása Humán szolgáltatási Városi óvoda férőhely bővítése Játszóterek létesítése Elfojtott szénhidrogén-kutató fúrás, 92oC- os gyógyvíz hasznosítása Térfigyelő rendszer kialakítása, sebesség- kijelző táblák felállítása Belterületi csapadékvíz-elvezetés és – Környezetvédelmi gyűjtés Települési tavak környezetének revitalizációja Belterületi Duna part részleges felújítása A szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása)

Az északi óvárosban legerősebb a környezetvédelmi funkció megerősítése iránti igény, 7 indikatív tevékenység szolgálja a megvalósítását. A fentieken kívül a gazdasági, a közle- kedési és a humán szolgáltatási funkció megerősítése is cél. A gazdasági funkción belül a turizmus a leghangsúlyosabb a városrészben.

Déli óváros és városközpont

Indikatív tevékenység Funkció Hajómalom rekonstrukciója Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korsze- rűsítése Gazdasági (turisztikai) Fekete Holló étterem felújítása és bővítése Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Fizetős felszíni parkolók kialakítása Közlekedési

90 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával Városi óvoda férőhely bővítése Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása Művelődési Ház átalakítása, bővítése Polgári iskola átalakítása funkcióváltással Humán szolgáltatási könyvtárrá Egészségügyi centrum kialakítása („kék ház”) Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesz- tése megújuló környezetben Ráckevén „Régi” Városháza épületének helyreállítása, Közigazgatási bővítése Játszóterek létesítése Partvédelem, vízépítés Térfigyelő rendszer kialakítása, sebesség- kijelző táblák felállítása Települési tavak környezetének Környezetvédelmi revitalizációja Belterületi Duna part részleges felújítása Szennyezőanyagok kivezetése a parti sáv- ból (üdülőterületek csatornázása)

A déli óváros és városközpont városrész mutatja a funkciók tekintetében a legszínesebb képet. A többi városrészhez hasonlóan itt is a környezetvédelmi funkció megerősítésének igénye az egyik legjelentősebb, de a humán szolgáltatási funkció is azonos súlyú. A többi funkció: gazdasági (turisztikai), közlekedési, közigazgatási közül az előbbi kettő megjele- nése nagyjából egyenlő súlyú, a közigazgatási funkció kevésbé jelentős. A közigazgatási funkció itt koncentrálódik, hatása az egész városban érződik.

91 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Újtelep

Indikatív tevékenység Funkció Sport- és rendezvénycsarnok építése Ipari Park II. ütem megvalósítása Gazdasági Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korsze- rűsítése Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése Közlekedési Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése Játszóterek létesítése Partvédelem, vízépítés Térfigyelő rendszer kialakítása, sebesség- kijelző táblák felállítása Környezetvédelmi Belterületi Duna-part részleges felújítása Szennyezőanyagok kivezetése a parti sáv- ból (üdülőterületek csatornázása) Ráckevei dunai strand fejlesztése

Az Újtelep városrészben a környezetvédelmi, a gazdasági és a közlekedési funkciók bőví- tése a cél. A gazdasági funkción belül itt jelenik meg az ipar erősítésének igénye.

Összefoglalóan elmondható, hogy mindegyik városrészben a legjelentősebb feladat a környezetvédelmi funkció megerősítése. Ezt követi a gazdasággal és ezen belül is a tu- rizmussal összefüggő célok megoldása.

V.1.2. Környezeti hatások értékelése

A város történelménél és fekvésénél fogva a helyi-(kis)térségi gazdaság egyik lehetséges húzóágazata, kitörési pontja a turizmus lehet. Az általános érvényű elvárásokon, jogsza- bályi előírásokon túl ezért is szükségszerű a környezet védelmének javítását kiemelt fel- adatként kezelni.

A fentieket jól alátámasztják az előző fejezetrésznél ismertetett funkciók és az azokhoz tartozó indikatív tevékenységek.

A települési környezet és a településszerkezet legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ráckeve város a Csepel-szigetre épült, síkvidéki település. Így jellegéből adódóan meg- határozó a terület vízháztartása, beleértve a körülölelő természetes vízfolyásokat, a ta- lajvíz helyzetét, valamint a lefolyástalanságból eredő csapadékvíz és belvíz problémákat. A fővároshoz való közelség egyes fővárosi funkciókból, illetve a fővárost kiszolgáló agg- lomeráció tevékenységéből környezetileg nem szerencsés, a településen megjelenik pél- dául a nagyvárosi tisztítatlan szennyvizek hatása, a várost ellátó erőművek levegőszeny- nyezése, a fővárosból az agglomerációba menekülő lakosság megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező területen történő letelepedéséből adódó környezetszennyező hatások (pl. csatornázatlan üdülőterületek, közlekedés, hulladék-elhelyezés, kóbor állatok). Maga a település szerkezete a kialakult állapotban nem kellően szelektált a településen belüli településszerkezeti kategóriák és funkciók szerint. Ma még együtt van a lakóterüle- ti, az üdülőterületi, az ipari üzemi, az állattartási és a mezőgazdasági tevékenység. Ezek a funkciók egymást sokszor nagymértékben zavarják, a város környezeti állapotát ront- ják. Ugyancsak településszerkezeti tényező, hogy a város főúthálózata sem nyomvonalá-

92 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia ban, sem kapacitásában nem tudja kielégíteni az igényeket, ugyanakkor forgalma folya- matosan nő. A helyi fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni azt is, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon átívelő Árpád-híd és a Lórév-Adonyi komp az ország közlekedésé- ben az egyik fontos kelet-nyugati tengely.

A települési környezet állapotának javítása érdekében a kistérség, a Csepel-szigeti tele- pülések önkormányzatai és Pest megye együttműködésében készült el a megye környe- zetvédelmi programja. Ráckeve város is rendelkezik környezetvédelmi programmal, me- lyet a képviselő-testület 2004-ben fogadott el.

A település erős lobbi tevékenységet folytat, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat ter- helő délpesti szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított szennyvize átvezetésre kerüljön a Duna folyóba, hogy folytassák, és befejezzék a ráckevei Duna-ág iszapmentesítését, hogy mielőbb kezdődjön meg és fejeződjön be a Csepel-szigeti gerincút kialakítása.

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) vízminőségi helyzete jelenleg számos problémával terhelt, a gazdaság fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása. Ezt a feladatot Ráckeve önkormányzata saját hatáskörben nem képes megol- dani, külső és hathatós kormányzati segítséget vár ehhez.

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 2007 augusztusában indítot- ta útjára az úgynevezett „RSD Projektet”, amelynek célja a Ráckevei (Soroksári) Duna- ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása, valamint a térség gazdaságának víz- használatokkal összefüggő fejlesztése.

A Csepel-szigeti gerincút megépítéséhez a szükséges területek 70 százalékát már meg- vásárolták, a kiviteli tervek 2009. június végéig elkészültek, az építkezés pedig november végén indult meg és egy éven át tart majd. Az út - mely egyelőre a tököli repülőtértől Csepel határáig készül el - megkönnyíti majd a főváros megközelítését a déli irányból, és csökkenti Szigetszentmiklós és Halásztelek átmenő forgalmát. A környéken jelenleg kao- tikus a közlekedés, gyakoriak a dugók. A 4,6 milliárd forintos beruházást tavaly február- ban a közép-magyarországi operatív programban nevesítették, forrásként pedig európai uniós pénzeszközt jelöltek meg rá. Tavaly decemberben megkötötték a támogatási szer- ződést is.

A 7/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet Ráckeve város területén műemléki jelentőségű terü- let védetté nyilvánításáról és műemléki környezetének kijelöléséről szól. A műemléki je- lentőségű terület kijelölésének célja, hogy a város fejlődése és rehabilitációja egységes, értékvédő szemlélettel történjen, valamint a középkori, sajátosan vízpartra támaszkodó városszerkezet, a középkori eredetű rác kereskedőváros tovább élő épületállománya, valamint a J. L. Hildebrandt építette Savoyai-kastély védelme és a város szerves har- móniája megvalósuljon.

A műemléki jelentőségű terület határa: Keleten az 55 hrsz. út csatlakozási pontjától a Duna-part vonala D-re az 567 hrsz. D-i határáig, majd Ny-ra a 715 hrsz. DK-i sarkáig, innen É-ra a Szent János tér páros oldalának utcavonalán a Móricz Zsigmond utca pá- ratlan oldalának utcavonalán a Gábor Áron utcáig - itt a 2503 hrsz. telek utcavonalán É- ra a Hunyadi János utcáig -, majd a 294-297 hrsz.-ú telkek hátsó határán a Keve utcá- ig. A 285 hrsz. utcavonalán, majd a 304, 307, 308, 310 hrsz.-ok É-i határán az Ady Endre utcáig - ennek páros oldali utcavonalán a 345-360 hrsz.-ig -, innen É-ra tovább az Ady Endre u. páros oldalának hátsó telekhatárain a 260 hrsz.-ú telektől a 83/1 hrsz.- ú telek ÉK-i sarkáig - innen a 83/1 hrsz.-ú telek É-i határa mentén az Erzsébet térig -, ezen át É-ra a Gárdonyi Géza sorig, majd annak Ny-i oldalán a 2940/2 hrsz.-ig, K-re fordulva a 2954/3 hrsz. telek É-i és K-i határán a 67. hrsz. telek ÉNy-i sarkáig, innen D-

93 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia re a 68 hrsz. Ny-i és D-i határán a Kossuth Lajos utcáig, végül az 55 hrsz.-ú út É-i hatá- rán a Dunáig.

Az indikatív tevékenységek eredményeként a városban felszámolják a poros utakat por- mentes burkolatok kiépítésével.

Alternatív közlekedési útvonalak megjelölésével, a zavartalan, folyamatos forgalom biz- tosításával elérik, hogy a járművek által kibocsátott légszennyező anyagok koncentráció- ja és a zajterhelés minimális legyen. A kerékpárutak kiépítése, hálózatos összekapcsolása is növeli a közlekedési biztonságot, lehetőséget biztosít alternatív közlekedési módok vá- lasztására. Ugyancsak a balesetveszély csökkentését szolgálja a sebességkijelző táblák felállítása.

Nő a csatornázott területek aránya.

A belvárosi forgalom egyirányúsítása kapcsán elvégzendő felújítási munkák hozzájárul- nak a közúti közlekedés és a forgalomszervezés korszerűsítéséhez, a városközpont moto- rizációs terhelésének csökkentéséhez, a parkolási problémák megoldásához, a közúti közlekedés biztonságának növeléséhez, a balesetek számának csökkentéséhez. A közúti forgalom visszaszorítása hozzájárul az esetlegesen bekövetkező környezeti károk, a zaj- és légszennyezés elkerüléséhez.

A zöldfelületek folyamatos növelése és minőségi fenntartása a településkép javításához és az életminőség emelkedéséhez járul hozzá. A városban kiemelt figyelmet kap a bioló- giai allergén növények (pl. parlagfű) irtása, a telepítésnél pedig előnyben részesítik az őshonos egyedeket.

A települési tavak revitalizációja során folyamatosan figyelik a Szulai-tó és a Kastély-tó állapotát, a szükséges növényzet-gyérítéssel, mesterséges vízpótlással, haltelepítéssel biztosítják tisztaságát.

Az úgynevezett vízi állások további létesítését az önkormányzat megtiltja, a meglévők karbantartására, rendeltetésszerű használatának megvalósítására különös figyelmet for- dítanak.

A természetes környezet mellett a műemléki épületek állagmegóvása és funkcióval való megtöltése is fontos városi cél.

A településkép további javítása érdekében fokozatosan megszüntetjük, föld alá helyezik a városban elburjánzott légvezeték-hálózatot, ezzel megszüntetve a nemkívánatos oszlop- erdőket.

V.2. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

A következő táblázatban összefoglaltuk azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, me- lyeket az önkormányzat a 2009-2013 közötti időszakban, és azt követően kíván megva- lósítani. Minden projekt kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az akcióterü- letet, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat és az esetleges bevételeket, a tevékenység gazdáját és a tevékenység állását.

94 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A projekt megnevezése Akcióterület A megvalósítás Összes bruttó Forrás A projekt gazdája/a projekt jelen- Üteme- során érintett költség legi állása zés városrész (mFt) (év) Tókert fejlesztés Tókert Északi óváros 3.000 Magántőke + ön- Ráckeve Város Önkormányzata, 2005- kormányzati forrás Közel 8 ha alapterületű ingatlant hir- 2012 detett meg az önkormányzat haszno- sításra. Turisztikai szálláshely bőví- Tókert Északi óváros 800 Tókert Projekt Kft. Tókert Projekt Kft. 2009- tés 2012 Állandó kertkultúra bemuta- Tókert Északi óváros 204 Magántőke Ráckeve Város Önkormányzata 2008- tó 2012 Belterületi csapadékvíz- Gábor Áron u.- Északi óváros 175 KMOP-3.3.1/B-2008 Ráckeve Város Önkormányzata 2009- elvezetés és gyűjtés Rákóczi u. – Bá- A beruházás folyamatban van 2010 thory u. – Árpád u. és térsége Ady Endre Gimnázium felújí- Kossuth. Lajos u. Északi óváros Összes 80, ebből Önkormányzati saját Ráckeve Város Önkormányzata 2009- tása I-II. ütem 82. (hrsz: 50) I. ütem 0,5 forrás, lakossági A tornaterem felújítása folyamatban 2012 téglajegyek értékesí- van. tése „Régi” Városi Könyvtár felújí- Kossuth Lajos u. Északi óváros 300 Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- tása 51. (hrsz: 374, lyamatban 2013 375) Vámház II. világháborús em- Árpád híd lába Északi óváros 3 Önkormányzati saját Ráckeve Város Önkormányzata 2008- lékművé alakítása forrás. A beruházás megvalósítás alatt áll. 2009 Elfojtott szénhidrogén-kutató Újhegy (külterület) Északi óváros Jelenleg nem magántőke Ráckeve Város Önkormányzata 2009- fúrás, 92oC-os melegvíz ismert A hasznosítási szakvélemény folya- 2011 hasznosítása matban, aláírt megállapodás a MOL Rt-vel. Somlyó-sziget közlekedés és Somlyó-sziget Újtelep 430 Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- közvilágítás fejlesztése lyamatban van 2013 Ráckevei Dunai strand fej- Dömsödi u. 2-4. Újtelep 163 Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata, A Du- 2009- lesztése (hrsz: 5113, 5114, lyamatban nai strand egy részét (minimum 3 000 2012 5139) m2, maximum 6000m2 területet érté- kesíteni kíván az önkormányzat.) Sport- és rendezvénycsarnok Dömsödi u. 34. Újtelep 280 Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- építése lyamatban 2013 Ipari Park II. ütem megvaló- 51. sz. út mellett Újtelep magántőke Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- sítása lyamatban 2013 Hajómalom rekonstrukciója Duna Déli óváros és 15+15=30 Önkormányzati köl- Molnár Céh Alapítvány 2009-

95 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

városközpont csön A projekt megvalósítás alatt áll. 2010 Fekete Holló Étterem felújí- Kossuth L. u. 1. Déli óváros és 200 Magántőke FLOOR PROFIL Investment Kft. 2009- tása, bővítése (hrsz.: 441) városközpont A projekt megvalósítás alatt áll. 2010 Üzletház bővítése, üzletek, Kossuth L. u. 18. Déli óváros és 15 Magántőke Dunakorzó Kkt. 2009- szolgáltatóegységek kialakí- városközpont A projekt megvalósítás alatt áll. 2010 tása Vízi kikötők fejlesztése, Kovács J. Gyula Északi óváros, 20 Magántőke A projekt megvalósítás alatt áll. 2008- meglévők korszerűsítése sétány Déli óváros és 2011 Skarica Máté sé- városközpont, tány Újtelep Szegedi Kis I. Sé- tány Egészségügyi centrum kiala- Szent István tér 5. Déli óváros és 85 Önkormányzati saját Ráckeve Város Önkormányzata 2009- kítása („kék ház”) városközpont forrás A beruházás folyamatban van 2010 Szociális szolgáltatások bőví- Szent István tér Déli óváros és 53 KMOP-4.5.1-2008- Ráckeve Város Önkormányzata 2009- tése és fejlesztése megújuló 10. városközpont 0021 2010 környezetben Ráckevén Művelődési Ház átalakítása, Kossuth Lajos u. Déli óváros és 1100 Forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata, 2011- bővítése 14-16. (hrsz: 9- városközpont lyamatban A kivitelezési szintű tervdokumentáció 2015 10) rendelkezésre áll. Közlekedési konfliktusok Kossuth L. u. Ady Déli óváros és 455 KMOP-5.2.1/B pá- Ráckeve Város Önkormányzata 2010- csökkentése a belváros for- Endre u., Móricz városközpont lyázatra benyújtva 2011 galmi rendjének átalakításá- Zs. u., Szent Ist- val ván tér Polgári iskola átalakítása, Kossuth u. 9. Déli óváros és 100 KMOP-5.2.1/B pá- Ráckeve Város Önkormányzata 2010- funkcióváltással könyvtárrá városközpont lyázatra benyújtva 2011 Gazdasági szolgáltatóház ki- Eötvös u. 1. Déli óváros és 24 KMOP-5.2.1/B pá- Ráckeve Város Önkormányzata 2010- alakítása városközpont lyázatra benyújtva 2011 Fizetős felszíni parkolók ki- Ady. Endre u. 6-8- Déli óváros és 52 KMOP-5.2.1/B pá- Ráckeve Város Önkormányzata 2010- alakítása 10. városközpont lyázatra benyújtva 2011 „Régi” Városháza épületének Kossuth Lajos u. Déli óváros és Teljes költség A beruházást az ön- Ráckeve Város Önkormányzata, 2009- helyreállítása, bővítése I-II. 25. (hrsz: 408) városközpont 730, ebből I. kormányzat tartalé- A házasságkötő terem berendezései- 2015 ütem ütem 15 kainak terhére fede- nek modernizálására kiírt közbeszer- zi. zési eljárás lezárult.

Árpád Fejedelem Általános Kölcsey u. 7. Déli óváros és Teljes költség A beruházást az ön- Ráckeve Város Önkormányzata 2009- Iskola központi épületegyüt- (hrsz: 488) városközpont 275, ebből I. kormányzat saját Tornaterem felújítás és a világítás 2013 tes bővítése és felújítása I- ütem 92 forrásából fedezi. korszerűsítése megkezdődött. II-III ütem

96 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Szennyezőanyagok kivezeté- Teljes üdülőterület Északi óváros, 1.450 KEOP-2009-2.2.1 Ráckeve Város Önkormányzata 2009- se a parti sávból (üdülőterü- Déli óváros és pályázat előkészítés 2012 letek csatornázása) városközpont, alatt Újtelep Belterületi utak szilárd bur- Táncsics u., Iskola Északi óváros, 140 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2009- kolattal történő kiépítése u., Béke u., Év- Déli óváros és lyamatban van 2011 szak u., Kert u., városközpont, Állomás köz., Újtelep Sport u., Csillag u., Bálványfa u., Csörgőfa u., Ber- kenye u., Almafa u., Tölgyfa u., Nyírfa u., Szivarfa u., Platánfa u., Ju- harfa u. Belterületi Duna part részle- Skarica M. sé- Északi óváros, 278 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- ges felújítása tány., Kovács J. Déli óváros és lyamatban van 2012 Gy. sétány., Ma- városközpont, lom öböl, Kastély- Újtelep park Települési tavak környezeté- Kastély-tó, Északi óváros, 67 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2011- nek revitalizációja Szulai-tó Déli óváros és lyamatban van 2012 városközpont Városi óvoda férőhely bőví- Ifjúság u. (hrsz: Déli óváros és 500 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2009- tése 497) városközpont, lyamatban van 2013 Iskola u. (hrsz: Északi óváros 1653)

Térfigyelő rendszer kialakítá- Ady E. u., Árpád Északi óváros, 5 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2010 sa, sebességkijelző táblák tér, Déli óváros és lyamatban van. felállítása Gábor Á. u., Iskola városközpont, u., Nowaco u., Újtelep Dömsödi u., Ber- csényi u., Elnök tér, Peregi Dunasor, Lacházi u. Partvédelem, vízépítés Senki-sziget Újtelep 5 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2010 lyamatban van

97 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Játszóterek létesítése Göncöl tér, Kastély Északi óváros, 7 A forráskutatás fo- Ráckeve Város Önkormányzata 2009- park Újtelep lyamatban van 2011

98 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A projekteket bemutató felsorolás végén jegyezzük meg, hogy az óvodai férőhely bővíté- se és az Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása projektek kapcsán különös figyelmet fordít a város az elfogadott Közoktatási Esélyegyen- lőségi Programban foglalt vállalások teljesítésére. S mindennemű fejlesztés, beruházás esetén érvényesíti a települési esélyegyenlőségi program, valamint az anti-szegregációs terv elveit, a hátrányos helyzetű csoportok segítése érdekében.

A 2009-2015 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölésére vonatkozóan többféle megoldást alkalmaztunk. Első lépcsőben – a szakértői egyeztetések eredményeként és a lakossági igényeket figyelembe véve – csoportosítottuk az indikatív tevékenységeket vá- rosrészek, illetve funkciók szerint. Második körben meghatároztuk minden egyes indikatív tevékenység megvalósításának pontos helyét, az ütemezést és a szükséges forrásokat. Harmadik lépcsőben pedig meghatároztuk az akcióterületeket (3 db), melyek a városfej- lesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési területei lehetnek. Az akcióterületek kapcsán az ott megvalósítandó indikatív tevékenységek (projektek) szükségességének leírására és a projektek tartalmának bemutatására vállalkoztunk, meghatároztuk a fejlesztés összkölt- ségét, és annak összetételét.

Az akcióterületek fejlesztési projektjei jellemzően a megnövekedett és folyamatosan nö- vekvő állandó lakosság igényeit együtt törekednek kielégíteni az ideiglenes lakossággal, valamint a turizmus igényeivel, amelyekben fellelhetők a környezetvédelemmel, a kör- nyezet minőségének javításával összefüggő célok is. A helyi és kistérségi igények és a pályázati források, a megindult fejlesztések találkozásának eredményeként az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés a „funkcióbővítő rehabilitáció” akcióterülete, és az anti-szegregációs akcióterület. A projektek gazdája mindkét esetben az önkormányzat. Ezzel párhuzamosan, magánerős befektetésként valósulhat meg a Tókert fejlesztés. A Tókert fejlesztés megvalósításának idejét nagyban befolyásolja a piaci kereslet, a válság esetleges elhúzódása. A városközpont és a tókert fejlesztés akcióterületek esetében kü- lönösen fontos az összeköttetés biztosítása, vagyis a városközpontba látogatók figyelmé- nek felhívása a Tókert nyújtotta lehetőségekre és a fürdőzési vagy egyéb turisztikai szándékkal a városba érkezőknek a városközpont kereskedelmi-szolgáltatási erőterébe „csalogatása”. Az anti-szegregációs akcióterület esetében pedig a legfontosabb cél a szegregáció oldása. Az elsőként megvalósítandó fejlesztések az északi óváros, illetve a déli óváros és városközpont városrészekben találhatók.

„Funkcióbővítő rehabilitáció” akcióterülete

A projekt neve Hajómalom rekonstrukció Összköltsége (mFt) 30 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

A hajómalom rekonstrukció megvalósítása magánerős beruházásként folyamatban van, érinti a funkcióbővítő rehabilitáció akcióterületét is. Az egykori hajómalom a város egyik jelképe volt. A projekt tartalma a vízre telepített malom újjáépítése, részben eredeti al- katrészekkel, turista látványosságként. Tekintettel arra, hogy ma már a Duna ág gyakor- latilag állóvíz, a látványt villanymotor segítségével biztosítják. A projekt gazdája a Molnár Céh Alapítvány.

A projekt neve Fekete Holló étterem felújítása, bővítése Összköltsége (mFt) 200 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

A műemlék épület sokáig étteremként funkcionált, de évekig üresen állt, állapota rom- lott. Egy magánbefektető megvásárolta az önkormányzattól, étterem, kávéház, szórako-

99 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia zóhely funkcióval felújítja, a tetőtérben szálláslehetőséget biztosít. A projekt gazdája a Floor-Profil Kft.

A projekt neve Üzletház bővítése, üzletek, szolgáltató egységek kialakítása Összköltsége (mFt) 15 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

A jelenlegi kereskedelmi épület horizontális és vertikálisan bővítése során megvalósul a Kossuth utca Duna parti korzóval való összeköttetése. Az új funkció kereskedelmi épület bővítés és lakások kialakítása.

A projekt neve Egészségügyi centrum kialakítása Összköltsége (mFt) 85 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

A 71/2009. (III.20.) száma Képviselőtestületi határozat szerint a testület Ráckeve, Szent István tér 5. sz. alatt egészségügyi centrumot hoz létre. A szakorvosi rendelő egy helyre, egy központi épületbe költözik. A város számára a leggazdaságosabb megoldás alakul ki. A védőnői szolgálat is itt kap helyet. A felújítással párhuzamosan eszközbeszerzések is megvalósulnak. S a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében az alábbi szolgáltatás- bővülés valósul meg: • felnőtt tüdőgyógyászat, allergológia, • 0,5 fogászati praxis, • és pszichiátria.

A projekt neve Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesz- tése megújuló környezetben Ráckevén Összköltsége (mFt) 53 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

„Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén” című projekt a KMOP-4.5.1. – 2008-0021 számú nyertes pályázati forrás segítségével megva- lósítás alatt áll. A Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás (Ráckeve, Szigetbecse, Makád) szociális szolgáltatásainak bővítése, fejlesztése önálló, akadálymentesen és energiataka- rékosan felújított, jelenleg használaton kívüli, az önkormányzat tulajdonában lévő épü- letbe költözéssel folyamatban van. A jelenlegi 60m2 alapterületű önkormányzati épület- ben lévő irodából 180m2 alapterületű önálló épületbe kerül az intézmény, melynek ered- ményeként a támogató szolgálat és az idősek nappali ellátása funkció is megvalósul.

A projekt neve Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával Összköltsége (mFt) 455 Megvalósítás ideje (év) 2010-2011

A város leglátogatottabb területe a Szent István tér és a Kossuth Lajos utcának a Szent János tértől a dunai közúti hídig terjedő szakasza. A jelenlegi forgalmi viszonyok és par- kolási lehetőségek adott időszakban nagymértékben megnehezítik az utcában lévő in- tézmények, üzletek, szolgáltatások működését. A rendezetlenség (járdán megállás, nö- vények hiánya stb.) nem fest jó képet sem a városban lakóknak, sem az idelátogatók- nak. Jelentős a baleseti kockázat. A tervezett fejlesztés a Kossuth u. Szent János tértől a Hősök teréig (és irányában) történő egyirányúsítása, amely a következő lépésekből áll: • Egy mozgó sáv, zöldsáv, parkolósáv kialakítása, • Utcabútorok, kandeláberek kihelyezése, • Gyalogátkelőhelyek kialakítása

100 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A projekt akcióterületen belüli szakasza jelentős építési, parkosítási munkákkal jár, az akcióterületen kívül eső szakasz csak forgalomtechnikai beavatkozást (táblázások) igé- nyel. Az ellentétes forgalmat a József A. u., Ady E. u., Móricz Zs. u. egyirányúsításával tervezik levezetni. Ráckeve belvárosa, csakúgy, mint a hasonló települések többsége, nem alkalmas aka- dálymentes közlekedésre. A járdák szélessége, anyaga, az útszegélyek és padkák, gya- logátkelőhelyek, parkolók kialakítása jelenleg megnehezíti az egészséges lakosok, de kü- lönösen a betegek, fogyatékosok, idősek és kisgyermekes szülők életét. A projekt kere- tében a városmag akadálymentesítése is megtörténne.

A projekt neve Polgári iskola épületének átalakítása funk- cióváltással könyvtárrá Összköltsége (mFt) 100 Megvalósítás ideje (év) 2010-2011

A meglévő könyvállomány jelentős növelését nem tervezzük. Fő célkitűzés, hogy megőrizhető, valamint mindenki számára könnyen, kulturáltan és ké- nyelmesen hozzáférhető legyen a jelentős könyvállomány. Ezen kívül lényeges gazdaságossági szempont, hogy mind a könyvár, mind a kapcsolódó raktár egy épületben kerüljön elhelyezésre. Cél, hogy minél többen vegyék igénybe a létesítmény szolgáltatásait. Ezért a nyújtott szolgáltatások számát kívánja növelni a fenntartó. Ezek a kényelmes, beszélgetésre is al- kalmas hírlapolvasó; a felnőtt szabadpolcos kölcsönzőben olvasó sarkok kialakítása, ta- nulási lehetőségek diákok számára. A számítógépek napi használatát lehetővé tesszük mindkét részlegben. Törekvésünk, hogy nagy, átlátható térként legyen kezelhető mind a felnőtt, mind a gyermek részleg. A gyermek részlegben a mobil könyvállványok lehetővé teszik a tér átrendezhetőségét, így egyéb kulturális igények (játszóház stb.) szerint rendezhető be a tér. A gyermek könyvtár számára fontos, hogy szabadtéri programok tartására alkalmas ud- var kerüljön kialakításra, mely nagyban növelheti a gyermekprogramok népszerűségét. Kisebb létszámú (30-50 fős) előadói estek, író-olvasó találkozók, kiállítások megrendezé- sére alkalmas terem kialakítása szükséges. A feldolgozáshoz, adminisztráláshoz, raktározáshoz szükséges helyiségek kialakíthatók legyenek a tervezett létesítményben.

Összefoglalva: a tervezett kialakítás elsődlegesen jelentős minőségi változást hozna az intézmény működtetése szempontjából a mennyiségi-területi növekedés mellett.

A projekt neve Gazdasági szolgáltatóház kialakítása Összköltsége (mFt) 24 Megvalósítás ideje (év) 2010-2011

A városközpont rehabilitációs pályázat keretében a könyvtár átköltözik a megüresedett régi polgári iskola épületébe. Így ez az épület új funkciót kaphat. Az épület földszintes, hátsó felében alápincézve.

Az épület központi fekvése miatt gazdasági-szolgáltató funkcióra alkalmas. Alaprajzi rendszerét tekintve iroda helyiségek alakíthatók ki benne, melyeket az önkormányzat bérbe adhat, illetve saját gazdasági szervezetének irodája működhet benne. Az épület bruttó alapterületét nem növeljük. A tetőtér beépítésre nem alkalmas. Csak a meglévő helyiségek átalakításával tervezzük a gazdasági egységek kialakítását. Az épület homlokzata nem régiben megújult. Külső átalakításokat nem tervezünk.

101 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Két különállóan működtethető egység alakítható ki az épületben. Mindkét egység önálló bejárattal alakítható ki az udvarról nyílóan előtérrel, WC-vel, teakonyhával és két-két iroda helyiséggel.

A projekt neve Fizetős felszíni parkolók kialakítása Összköltsége (mFt) 52 Megvalósítás ideje (év) 2010-2011

Az önkormányzat a belvárosra jellemző parkolási gondok enyhítése érdekében három in- gatlan megvásárlásával és egy ingatlan tartós bérletbe vételével 72 parkoló kialakítását tervezi.

A projekt neve A „Régi” Városháza épületének helyreállí- tása, bővítése I-II-II. ütem Összköltsége (mFt) 730 Megvalósítás ideje (év) 2009-2015

A városközpontba a dunai hídon érkező látogatót az impozáns eklektikus épület látványa fogadja. Műemlékileg védett a városközpont és külön az épület is. Az építményt 1901- ben városházának építették, s az 1960-as évekig akként is működött. A II. világháború alatt a nyugati szárny bombatalálatot kapott, később lebontották. Az épület az idők során egyre rosszabb állapotba került. A projekt az épület részleges felújítására vállalkozik a következők szerint: • Talajnedvesség elleni szigetelés, • Utcai homlokzatok felújítása, • Akadálymentesítés, • Házasságkötő terem felújítása.

A házasságkötő terem berendezéseinek modernizálására kiírt közbeszerzési eljárás lezá- rult. A beruházást az önkormányzat tartalékainak terhére fedezi, rendelkezésre álló for- rás: 15 millió Ft.

A projekt neve Művelődési Ház átalakítása, bővítése Összköltsége (mFt) 1100 Megvalósítás ideje (év) 2011-2015

Ráckevének jelenleg nincs a mai igényeknek megfelelő művelődési háza. A tárgyi terve- zési terület Ráckeve központjában található, a Kossuth utca és a Duna part között. Az építési telek a jelenlegi 9-es és 10-es hrsz-ú ingatlanok összevonásával jön létre. A fej- lesztéssel a városnak kettős célja van: egyik, hogy a körülbelül 30 ezres vonzáskörzetű településnek megfelelő funkcionális és építészeti színvonalú művelődési háza legyen, másrészt, hogy a telek átvezetést, korzót képezzen a fő utca (Kossuth L. u.) és a Duna- parti sétány között. Az épületben 400 fős többfunkciós termet, megfelelő fogadótereket, büfét, egy 100 férőhelyes termet, minimum 4 db szakköri helyiséget, irodákat, díszlettá- rolót, kiszolgáló helyiségeket helyeznek el. A kialakuló udvarkorzó – a parkosítás után – kisebb szabadtéri előadásokra, kötetlen együttlétekre ad lehetőséget. A parkolás mélyga- rázsban oldható meg, melyet a Kossuth Lajos utca és a Duna part közötti 4 méteres szintkülönbség tesz lehetővé. A művelődési ház építéséhez kapcsolódóan a meglévő védett épületszárnyban vendéglátó egység kap helyet, a Duna-parti sétányon, a partfalban üzletek kerülnek kialakításra.

Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: 2.844 mFt Ebből vállalkozói: 245 mFt Ebből önkormányzati: 2.599 mFt

102 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az önkormányzat ingatlan értékesítésből 209 mFt bevételre számít az akcióterületi fej- lesztések megvalósítására.

Az akcióterületi fejlesztéshez mindegy 16 millió Ft-os ráfordítással három „soft” elem kapcsolódik: • Nyitott könyvtár, civil közösségi programok lebonyolítása, • Kistérségi közlekedésbiztonsági szemléletformálás erősítése, • Környezettudatosság fejlesztése, szemléletváltás.

Tókert fejlesztés akcióterülete

A Tókert fejlesztés akcióterületen a következő magánerős beruházások vannak folyamat- ban, illetve valósíthatók meg:

Projekt neve Tókert fejlesztés Összköltsége (mFt) 3.000 Megvalósítás ideje (év) 2005-2012

Ráckeve város önkormányzata pályázatot hirdetett az önkormányzat tulajdonában lévő nagy értékű forgalomképes ingatlan hasznosítására. A közel 8 hektár területű ingatlan Ráckeve északi részén, csendes, festői környezetben, a dinamikusan fejlődő AQUALAND gyógy- és élményfürdő mellett fekszik. A terület sík, zöldmezős beruházásra alkalmas, közművesítése gazdaságosan megoldható. Megközelít- hetősége: az MO-ás autóúttól 30 km, a ráckevei HÉV végállomástól 800 m. A város ide- genforgalmi fejlesztési elképzeléséhez igazodóan funkciójában a hasznosítást a szállás, gyógyturizmus, szabadidő eltöltés, sport, szórakozás körében határozza meg az önkor- mányzat. A terület szabályozási tervvel rendelkezik.

A hasznosítással az önkormányzat elsősorban az alábbiakat várja el: • A befolyó ellenérték maximalizálása, • A helyi adóbevételek növekedése, • Munkahelyteremtés, • A helyi vállalkozások fejlesztését, működési feltételek javítása, • Az ingatlanok környezetére is fejlesztést gyakorló hatásokkal a város vonzerejé- nek növelése.

A projekt neve Turisztikai szálláshelybővítés Összköltsége (mFt) 800 Megvalósítás ideje (év) 2009-2012

Ráckeve gazdaságának fontos alappillérét a vendégforgalom biztosíthatja. A város víz- parti fekvése, természeti adottságai, műemlékei vonzóak lehetnek a városba látogatók- nak. A település fővároshoz való közelsége, közúton, elővárosi vasúton és vízi úton való jó megközelíthetősége is az intenzív látogatottság irányába hat. A lehetőségek közül kiemelkedik a festői környezetű Tókert városrészben levő termálvíz bázis. A termálvíz kihasználtsága jelenleg egy öthektáros strand és élményfürdő működ- tetésében és fejlesztésében merül ki. Az önkormányzat a térségben még 15 hektár üres területtel rendelkezik. A projekt célja ennek a területnek a fejlesztése az élményelemek melletti gyógyturizmus kialakítása ér- dekében. A város adottságai, kibővülve a termálvíz adta lehetőségek kiaknázásával, a te- lepülést és környezetét igen látogatott, jól prosperáló idegenforgalmi központtá emelhe- tik. A program során mintegy 15 hektáron az alábbi létesítmények megvalósítását tervezik, figyelembe véve, hogy a területen melegvízű élményfürdő már működik.

103 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Szállodaépítés, mely elsősorban gyógyszálló rendeltetésű. A szállóban gyógyfürdő és gyógyászati részleg kerül kialakításra, wellness és fitness részleggel együtt, amelynek vendégei a működő strandot is igénybe vehetik. A területen helyet kap egy üdülő központ. Helyet biztosítanak apartman házak és panziók építésére. Kempinget is terveznek. Jelentős méretű sportpark is kialakításra kerül sza- badtéri labdajáték pályákkal, tornapályákkal, minigolffal. A sportolási helyszínek között pihenő területeket alakítanak ki. Mindezekhez természetesen társulnak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek, egységek is, valamint több száz jármű részére parko- ló területek. Tervezik a terület és a közeli (100 méteren belüli) Ráckevei Duna-ág gyalogos összeköt- tetését az élővizek kedvelői részére vízi sportolási, horgászási, fürdési lehetőség megte- remtésére. A projekt gazdája a Tókert Projekt Kft.

Projekt neve Állandó Kertkultúra Bemutató Összköltsége (mFt) 204 Megvalósítás ideje (év) 2010-2012

Melyek a kertkultúra kiállítás program megvalósítás indokai? Az egyik a kertek és a nö- vények üzenetéről, a másik Ráckeve és János vitéz kapcsolatának még eléggé meg nem ragadott reklám (PR) kérdéséről szól.

A kert létesítése mindig igazodik a hely szelleméhez, a tájhoz, az abban lévő élővilághoz. Szól a helynek, és az abban lévő embernek. Segíti a helyet, igyekszik felemelni azt, mint hasonlóképpen azt az embert is, akinek a kert épül, aki formálja, és akit formál az a hely. Úgy gondoljuk, azt kell felmutatni ma az embereknek, hogy milyen növénytársulások, növénytársítások, nap-hold minőség kapcsolatok, jin-jang viszonyok vannak és a növényi minőségek mit közvetítenek nekünk, hogyan segíthetik életünket stb. és nem csak azt, hogy hányféle, milyen változatosságú növények vannak a földön, és itt Európában.

Az embereknek harmóniára van szükségük a lelkükben, a testükben. Ezt a harmóniát külső képekben ragadhatják meg. Ha ezeket a képeket gyakran látják, akkor lelkük is épül közben. Ezeket a lelkünkhöz szóló képeket elevenítettük meg a parkban. Ezek soka- ságát mutatjuk itt meg, amelyekből az emberek a lelki érzékenységüknek megfelelően kapcsolódhatnak és vihetik ezeket magukban haza és formálhatják azt tovább, avagy építhetik azt meg otthonukban.

Mi van Ráckevén egyedi, megismételhetetlen érték? János Vitéz alakja. A magyar embe- rek számára ez minimum gyermekkoruk, de többeknek egész életükre vonatkozó leg- meghatározóbb élményük. Azonban, mint Fegyó János kutatásaiból tudjuk, Horváth Nepomuki János élete még európai ember számára is mondhat, vagy mondhatna vala- mit. A Vatikán könyvtárának folyosóján, egy festményen megörökítette János Vitéz híres pápamenekítő tettét. Úgy gondoljuk, hogy egy Ráckevén létesítendő kertkultúra kiállítás struktúrájából nem hiányozhat ennek a történetnek a feldolgozása, mert ez olyan többletet vihet a hely tör- ténetébe, ami látogatók sokaságát vonzhatja ide. Ez egyben szépen támogathatná, ki- egészítené a jelenleg is évente megrendezett János Vitéz Napokat.

Végigolvasva és végiggondolva János Vitéz történetét, sorra adódnak azok a helyek, amelyek keretén belül bemutathatók a számunkra fontos kertféleségek és növénytársu- lások, a mintákat adó természeti képek. Így jöttek létre a kert nagy fejezetei, kisebbek- kel tagolva: a Falu és kertjei, a Temető, Iluska rózsájának rózsakertje, Tatár ország, ami a szárazságtűrő növények helye, Talján ország, ami a mediterrán és reneszánsz növé- nyek kertje, India, ahonnan toronymagasságból láthatjuk egyben a parkot és a tájat szemlélhetjük. A Boszorkánytanya, ahol élő fűzépítmény labirintusában veszhetünk el, az Óriások földje, ahol sziklakertek fajtáit láthatjuk. Franciaország, ahol az egynyári virágok

104 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia pazar kiültetéseiben gyönyörködhetünk. Tündérország, ahol az „Óperenciás tenger” tavá- ban a vízi és vízparti növényekkel találkozhatunk. A Zsiványtanya, ahol egy vendéglőben pihenhetünk meg „igazi” zsiványok között. „Útközben” láthatunk még télálló kaktuszker- tet, vizes élőhelyek növényeit, kerti tavak különféle fajtáinak bemutatóit, árnyéki növé- nyek kertjeit.

A kertkultúra kiállítás megvalósíthatósági tervei elkészültek, a költségvetés is rendelke- zésre áll. A program megvalósításához befektetőket keresnek.

Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: 4.004 mFt Ebből vállalkozói: 2.804 mFt Ebből önkormányzati: 1.200 mFt

Az önkormányzat ingatlanértékesítésből 1.000 mFt bevételre számít az akcióterületi fej- lesztés megvalósítására.

Anti-szegregációs akcióterület

A gazdag történelmi múltú, építészeti különlegességekkel teli kisvárosban a látogató számára erős kontrasztot jelent a város többségében cigányok lakta településrésze, Po- kolhegy. A városrész a belvároshoz közel, festői, panorámás helyen, Ráckeve külső ré- szén található. Területe homokos talajú, régebben árterületként, illetve homokbányaként funkcionált. A városrész a legfrissebb helyi kimutatások szerint 1.207 lakost számlál, akiknek mintegy 80%-a cigány. A városrész cigány lakosainak 90%-a néhány utcába tömörülve él. A fel- nőtt cigány lakosok mintegy 20%-a él rokkant nyugdíjból, további 40%-a tartja fenn csa- ládját szociális segélyből és gyermekek után járó támogatásokból. Bejelentett álláshellyel körülbelül 30 fő rendelkezik. Többen színesfémhulladék kereskedésből, állattartásból, lomtalanításból, guberálásból, különböző illegális tevékenységekből tartják fenn magu- kat. A szegregáció oldása, a romák életminőségének javítása, jobb lakhatási körülmények biztosítása, testi-lelki egészségük megőrzése, hagyományaik ápolása, az élethosszig tar- tandó tanulás ösztönzése, a munkahelyek teremtése érdekében komplex fejlesztő prog- ramokra van szükség. Az integrált városfejlesztési stratégia mellékletét képező anti-szegregációs tervben a szegregátum helyzetének részletes bemutatását és a szegregáció oldását elősegítő ön- kormányzati törekvéseket és feladatvállalásokat találunk.

A város kis mérete további akcióterületek kijelölését nem teszi indokolttá. A tematikus, egy-egy szükséglet, probléma megoldására hivatott, kisléptékű „pontszerű”, illetve lineá- ris kiterjedésű városrehabilitációs projektek a következők.

Az előkészítettséget is figyelembe véve az első projekt a szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból, azaz az üdülőterületek csatornázása.

A projekt neve Szennyezőanyagok kivezetése a parti sáv- ból Összköltsége (mFt) 1 700 Megvalósítás ideje (év) 2009-2011

A város lakóterületeinek szennyvízcsatornázása és tisztítása 2002 végéig megtörtént. Ez nagyban javította a térség és a hozzá csatlakozó Ráckevei Duna-ág környezeti állapotát. A beruházás során megépített szennyvíztisztító telep kapacitása úgy lett kialakítva, hogy a város üdülőterületeinek szennyvizét is képes megtisztítani. A dolgok természetéből adódóan az üdülőterületek elsősorban a Duna partján húzódnak, továbbá 3, jelentős

105 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia mértékben beépített szigeten. Ezeknek az ingatlanoknak a szennyvíz kibocsátása foko- zottan veszélyezteti a Duna és a talaj állapotát. A településen összességében 3.200 csa- tornahálózatba be nem kötött üdülőépület található. Mielőbb megoldandó az üdülő terüle- ten keletkező szennyvizek elvezetése és kezelése. Az üdülő területek beépítési sajátosságai, valamint a térség síkvidéki jellege miatt a szennyvízcsatorna kiépítése során kényszer áramoltatású rendszert, jelen esetben nyo- mott rendszert kell kiépíteni. Az üdülőtelkenként telepített mini átemelők a közterületen könnyen elhelyezhető nyomócső rendszerbe juttatják a szennyvizet, mely 3 Duna alatti átvezetéssel csatlakoztatható a városi rendszerre, fogadó-átemelő műtárgyak segítségé- vel. Az ingatlanokon belül elhelyezkedő átemelő szivattyú működtetése könnyen igazítha- tó az üdülőépületek időszakos kihasználásához.

A pályázat benyújtásra előkészítve, KEOP-2009-2.2.1

A következő és talán a legfontosabb, legsürgetőbb feladat az oktatási terület projektjei- nek megvalósítása, melyet a növekvő gyereklétszám és az épületek leromlott, balesetve- szélyes állapota indokol. Az oktatási intézmények vonatkozásában már az elmúlt idő- szakban történtek fejlesztések (bölcsőde bővítése, Dömsödi úti óvoda felújítása, bővítése (2 csoportszoba, szociális rész, konyha, kiszolgáló helyiségek) 22 millió Ft önkormányzati forrásból, Ifjúság úti tagintézmény szülői összefogással megvalósult részleges felújítása), s folyamatban vannak – pályázatok hiányában – kisebb beruházások.

A projekt neve Városi óvoda férőhely bővítése Összköltsége (mFt) 500 Megvalósítás ideje (év) 2009-2013

Ráckevén 2002-től Ráckeve Város Önkormányzatának és Lórév Község Önkormányzatá- nak közös fenntartásában működik a Szivárvány Óvoda, mely Ráckevén 5, míg Lóréven 1 telephelyet tartott fenn. 2007 szeptemberétől Ráckevén a telephelyek száma 4-re csök- kent. A lórévi tagóvodában szerb nemzetiségű anyanyelvi nevelés folyik, amelyben jelen- leg 13 óvodás részesül. Az óvodák férőhely számára jellemző, hogy nem elégítik ki a város gyermeklétszámának emelkedése miatt jelentkező, egyre növekvő óvodáztatás iránti igényeket. 2001. óta je- lentős mértékben nőtt az óvodások száma Ráckevén. A legmarkánsabb különbség az utolsó két év adatai között tapasztalható. 2006-ban 7,3%-kal több gyermeket írattak be az óvodába, mint az előző évben. Ezzel szemben a férőhelyek száma nem gyarapodott. Ennek a két ellentétes folyamatnak megfelelően az intézmények kihasználtsága 2006- ban 132,6%-os volt, amely semmiképpen sem tekinthető optimálisnak. Az óvoda 2006-ban 15, míg 2007-ben 19 gyermek jelentkezését volt kénytelen elutasíta- ni. Az elutasítottak között nem volt hátrányos helyzetű gyermek.

A projekt neve Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása I-II- III ütem Összköltsége (mFt) 275 Megvalósítás ideje (év) 2009-2013

Az általános iskola három ingatlanon, egymástól széttagoltan működik. Informatikai szaktanterem, tornaterem és ebédlő csak a fő épületegyüttesben van, ezért egyes osztá- lyok a tanítási idő alatt vándorolni kénytelenek. A 18 tantermes főépület két tantermi szárnyból és a tornatermi részből áll. Az intéz- ményhez melegítő konyha épült ebédlővel. Az épület kétszintes, földszint + egy emelet. A technikai termek telken belül külön épületben vannak. A létesítményben természetesen a kiszolgáló helyiségek elhelyezésre kerültek. A projekt tárgya: • A meglevő épületegyüttes 24 tantermessé bővítése, felújítása:

106 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• a fő épületegyüttes magas tető alatti területének beépítése tantermekkel és szak- tantermekkel • az emeleti és földszinti szinteken az oktatási és egyéb helyiségek optimalizálása • a meglevő szinteken a szakipari, épületgépészeti és elektromos szerkezetek cse- réje, felújítása • a homlokzatok hőszigetelésének javítása nyílászáró cserével, utólagos hőszigete- léssel • a tornaterem bővítése egy traktussal • gondnoki lakás kialakítása meglevő alapterületi keretek között • az épület akadálymentesítése. A bővítés során 1.363 m2-rel nő az épületegyüttes hasznos alapterülete.

A tornaterem felújítása és a világítás korszerűsítése megkezdődött 92 millió forintos rá- fordítással.

A projekt neve Ady Endre Gimnázium felújítása Összköltsége (mFt) 80 Megvalósítás ideje (év) 2011-2012

A projekt neve Ráckevei Duna strand fejlesztése Összköltsége (mFt) 163 + magántőke Megvalósítás ideje (év) 2009-2012

Ráckeve önkormányzatának tulajdonában van a Ráckevei Duna-ág bal partján, a város- központban egy 18.000 m2 terület, mely szabad strandként és kempingként funkcionált. A területen a létesítmények (egy faházas étterem, kabinsor, valamint a kempinghez tar- tozó faházak) több éve használaton kívül vannak. Ezek az épületek egytől egyig bontásra érettek, felújításuk nem lehetséges. Közvetlenül az ingatlan mellett található a volt MHSZ székház és a hozzá csatlakozó te- lek. Az ingatlan az MHSZ megszűnése után az önkormányzat tulajdonába került. Az épü- let gazdaságosan felújítható. Az így együttesen rendelkezésre álló közel 3 hektáros terü- let hasznosításának célja egy sportolási (szárazföldi, vízi) lehetőségeket nyújtó fürdőhely kialakítása, a hozzá csatlakozó pihenést szolgáló létesítményekkel, kihasználva a Rácke- vei (Soroksári) Duna-ág által nyújtott optimális lehetőségeket. A projekt megvalósítása során a jelenlegi volt strandterület épületei lebontásra kerülnek, kivéve a nemrégen épített WC-blokkot. A terület zöldfelület felújítása, valamint folyóparti szakaszának felújítása, részleges kotrása, megtisztítása elengedhetetlen. Ezután a me- derben strand élményelemek (csúszda stb.) épülnek, valamint a fürdőzőktől elkülönített csónakkikötésre, vízi eszköz bérlésére alkalmas terület kerül kialakításra. Felépítenek egy öltöző és kabinsort is. Szabadtéri sportpályákat (strandröplabda, foci stb.) alakítanak ki. A területen kijelölésre kerül egy kempingezésre alkalmas terület, néhány faházzal és a szükséges vizesblokkokkal. Mindehhez társulnak a fürdőhelyeken szokásos büfék és buti- kok. A szomszédos volt MHSZ ingatlanban egy télen-nyáron üzemeltethető vendéglátó és szórakoztató komplexum hozható létre.

Az akcióterületi fejlesztés összes költsége: 243 mFt Ebből vállalkozói: 80 mFt Ebből önkormányzati: 163 mFt

Az önkormányzat ingatlanértékesítésből 65 mFt bevételre számít a projekt megvalósítá- sára.

A projekt neve Sport- és rendezvénycsarnok építése Összköltsége (mFt) 280 Megvalósítás ideje (év) 2012-2013

107 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A közel 10.000 lakosú Ráckevén, amely nyári időszakban az ideiglenes lakosokkal együtt a 16.000 fős lélekszámot is eléri, jelenleg nincs egy nagyobb tömeget befogadó létesít- mény, ahol sport vagy kulturális rendezvényeket lehetne tartani. A városi sporttelepen megfelelő nagyságú rendezett, szabad terület áll rendelkezésre, hogy egy ilyen jellegű lé- tesítmény elkészüljön. A terület megfelelő infrastruktúrával kiépített és a leendő csarnok működtetéséhez szükséges kiegészítő létesítményekkel rendelkezik. A létesítményben le- hetőség nyílik minőségi és tömegsportesemények, kulturális és szórakoztató rendezvé- nyek megtartására. A tervezett befogadóképesség eseménytől függően 300-tól 1.000 fő- ig terjed. A létesítmény egy 48×24 m alapterületű, mintegy 1.150 m2 hasznos alapterülettel bíró csarnok, kiegészülve a minimálisan szükséges közvetlen kiszolgáló helyiségekkel (szociá- lis helyiségek, technikai helyiség, öltöző, pihenő). Szerkezeti kialakítása: a csarnok 21 m fesztávolságú acélszerkezettel, 8×6 m raszterben. Szerelt homlokzati falak készülnek, a csarnok belmagassága 7 m. A kiszolgáló épületrész 8×24 m, hagyományos szerkezettel a csarnokhoz csatlakoztatva.

A projekt neve A települési tavak környezetének revitalizációja Összköltsége (mFt) 67 Megvalósítás ideje (év) 2009-2010

A kisvárosi tavak környezetének revitalizációja a tervezett fejlesztésekkel hozzájárul a települési karakter erősödéséhez, az egységes városkép és élhetőbb, vonzóbb környezet kialakításához. A fejlesztések elősegítik a turizmusfejlesztést, a település népességmeg- tartó erejének növelését. A vidéki települések újraélesztése pozitív hatással van a telepü- lés vitalitásának fejlesztésére, a turizmus fejlődésére, új szolgáltatások megjelenésére. Ráckeve két területén ún. belső-tó keletkezett az idők folyamán. Egyik a műemléki Savoyai-kastély mellett, a másik a város déli részén, egy néhai agyag-gödör helyén. Mindkét tó méreténél és elhelyezkedésénél/környezeténél fogva alkalmas arra, hogy a város lakóinak kikapcsolódását (pihenés, horgászat, csónakázás, télen korcsolyázás) szolgálja. Ehhez azonban szükséges a tavak közvetlen környezetének rendezése. A két tó funkciójának felélesztése gyakorlatilag a tavak környezetének rendezését, a lá- togatók, pihenni vágyók „méltó helyen való” fogadásának alkalmassá tételét jelenti. En- nek megfelelően a tavakat övező, részben természetes módon kialakult területeket fel kell újítani. A felújítás a következő feladatokat foglalja magába: • elhalt, kipusztult felesleges növényzet eltávolítása, • talajszerkezet feljavítása, • háromszintű parképítés (gyep, bokor, fa) a már meglevő természeti értékek ki- hangsúlyozásával, • közlekedő felületek, díszburkolatok építése, • díszvilágítás kiépítése, • utcabútorok kihelyezése.

A projekt neve Belterületi Duna-part részleges felújítása Összköltsége (mFt) 278 Megvalósítás ideje (év) 2009-2012

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág városi szakasza kedvelt kiránduló és sétáló terület. A belvárosban a part egy része már felújításra került. Szükséges a felújítást további szaka- szokon folytatni. A felújítás kettős célt valósít meg: egyrészt a helyenként már megbomló partszakaszt stabilizálja, másrészt esztétikus sétány kialakításával ideális pihenő, sétáló, horgász területet alakít ki, figyelembe véve azt is, hogy a város legszebb arculata a fo- lyópartról szemlélve jelenik meg. A felújítás három partszakaszra irányul: • Malom-öböltől a Kastélyig, • Kovács J. Gy. sétány,

108 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• A belvárosi terület folytatása a Skarica Máté sétányon a Horgász tanyáig, bevonva a csatlakozó jellegzetes ráckevei kis utcákat. A projekt megvalósítása során a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág városi szakaszain sétá- nyok kerülnek kiépítésre. A járófelület beton hullámkő burkolatot kap, természetesen a szükséges alépítménnyel. A közlekedési területen kívül talajcserés füvesítést terveznek, valamint pótlásra kerülnek a parti fák is. A sétányokra utcabútorokat (szemetes, pad) helyeznek ki. A folyómeder parti sávját megtisztítják, a partot a meder felől esztétikus terméskőszórással támasztják meg.

A projekt neve Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése Összköltsége (mFt) 430 Megvalósítás ideje (év) 2011-2012

A Ráckeve dél-keleti részén elhelyezkedő Somlyó-sziget 1.200 üdülő ingatlannak ad ott- hont, ahol csúcsidőszakban több mint 3 ezer ember pihen. A terület ivóvíz ellátása 2002- ben megtörtént, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése távlati elképzelés szintjén van csak előkészítés alatt (a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőség javítása kapcsán). Az elektromos energiaellátás biztosított. A terület használata lassan ellehetetlenül az útálla- potok miatt, egyidejűleg jogos igény – és kötelező önkormányzati feladat is – a közvilágí- tás biztosítása. A projekt célja ezeknek a megvalósítása. A meglevő úthálózat felújítása mellett helyenként szükség van kapacitást növelő beavatkozásokra is.

V.3. A stratégia megvalósíthatósága

V.3.1. Ingatlangazdálkodási terv

Ráckeve város önkormányzata képviselő-testületének 19/2006. (VI.26.) rendelete az ön- kormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szól.

Az önkormányzat vagyonával való önálló gazdálkodás – az önkormányzati vagyon meg- szerzése, kezelése, hasznosítása – a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok eredményes ellátását, az ahhoz szükséges feltételek megteremtését, illetve a lakossági közszolgáltatás színvonalának emelését, a város fejlődését segíti elő.

Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságok- ból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

Az önkormányzat vagyona – a rendeltetése alapján – törzsvagyonra, valamint egyéb va- gyonra osztható, melynek köre egyrészt az ingatlan-nyilvántartásból, másrészt a költ- ségvetési mérlegbeszámolókból egyértelműen megállapítható.

Az önkormányzat valamennyi szerve és intézménye a rábízott önkormányzati vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni, gyarapítani, s a va- gyon kezeléséről az éves zárszámadás keretében a képviselő-testületnek részletesen – a vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt módon és formában – beszámolni.

Az önkormányzat a vagyonának tárgyait – a hatályos jogszabályok alapján – a Polgár- mesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények tartják nyilván. A Képviselő-testület részére az éves beszámolóhoz (zárszámadás) csatolt vagyonkimuta- tásban kell bemutatni az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait.

109 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehan- golt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései át- láthatóak és kiszámíthatóak, akkor a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a városmeg- újítási folyamatokban saját beruházásaikkal. Ráckeve város ezt felismerte, ennek szelle- mében tevékenykedik.

Az önkormányzat elkülöníti a működésre és a fejlesztésre fordítható pénzeszközeit, ezek aránya 80-20%. Alapelv, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételek csak fejlesz- tésre fordíthatók, így nem éri az önkormányzatot vagyonvesztés.

A következő táblázat az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyontárgyait mutatja be.

19/2006.(VI.26.) rendelet 2. számú melléklete a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon köréről sor- hrsz. m2 jellege: hasznosítási módja: szám: 1. 9 1173 Tüdőgondozó, Kossuth L. u. Ingyenes használat Szigetszentmiklós Ren- 14. delőintézet javára, Műemlék jelentőségű te- rület 2. 50 6468 Gimnázium, Kossuth u. 82. Ingyenes használat megye javára Műemlék jelentőségű terület 3. 335 136 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület József A. u. 8. (parkoló) 4. 394 3603 Hídvámház - Hősök tere Műemlék műemlék jellegű, műemlék jelen- tőségű terület 5. 396 232 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület Eötvös u. 11. (parkoló) 6. 399 395 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület József A. u. 3. (parkoló) 7. 408 3563 Városháza, Kossuth L. u. 25., Bérlemény - Műemlék, műemlék jelentősé- Könyvtár, Eötvös u. 1. gű terület 8. 414 850 Beépítetlen terület Műemlék jelentőségű terület Városház köz (parkoló) 9. 1028 6663 Csüggedő Játszótér, park 10. 1423 1753 Beépítetlen terület - Skúltéti Játszótér út 11. 1653 3160 Általános Iskola, Iskola u. Intézmény, ingyenes használatba adás 12. 4964/2 1.7642 Vásártér Egy része bérlemény 13. 5113 1817 MHSZ, Dömsödi u. 2. Ingyenes használat 14. 5237 2.6053 Sporttelep, Dömsödi u. Egy része bérlemény 15. 02/1 1.8503 Nádas - Ráckeve-Szigetbecse Védett terület határában holtágnál 16. 0273/7 1.0348 Szennyvíztisztító telep KEVE-VÍZ Kft. Üzemeltetésében 17. 0273/42 22.1685 Erdő (szemétlerakó telep Természetvédelmi terület mellett) 18. 0273/43 1.8923 Szemétlerakó telep Rekultivált terület 19. 0469/6 4410 Vízmű KEVE-VÍZ Kft. üzemeltetésében 20. 0671 1.6595 Erdő (peregi parkerdőnél) Védett terület * A listán nem szereplő játszóterek valamelyik közterület része, nem önálló hrsz-on szerepelnek.

110 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

19/2006.(VI.26.) rendelet 1. sz. melléklete a forgalomképtelen önkormányzati törzsva- gyon köréről sorszám hrsz. m2 jellege, hasznosítási módja: 1. 5 415 Közterület, Szegedi Kiss István út - Műemlék jelentőségű terület 2. 10 1634 Általános Iskola (Zene), Kossuth L. u. 16. - Műemlék jelentőségű terület 3. 15/1 1.1386 Közterület, Szegedi Kis István sétány- Műemlék jelentőségű terület 4. 15/2 50 Beépítetlen terület, Szegedi Kis István sétány - Műemlék jelentőségű terü- let 5. 16 673 Képtár, Kossuth L. u. 28. - Műemlék jelentőségű terület 6. 18 1242 Orvosi Rendelő, Kossuth L. u. 32. - Műemlék jelentőségű terület 7. 19 81 Közterület, Raffás köz - Műemlék jelentőségű terület 8. 27 1442 Közterület, Kelemen park - Műemlék jelentőségű terület 9. 36 895 Gyermekorvosi Rendelő, Kossuth L. u. 58. - Műemlék jelentőségű terület 10. 37 222 Közterület, Devecsery köz - Műemlék jelentőségű terület 11. 49 2979 Közterület, Madarász köz- Műemlék jelentőségű terület 12. 55 860 Közterület, MOHOSZ melletti út - Műemlék jelentőségű terület 13. 76/2 2602 Közterület, Árpád tér - Műemlék jelentőségű terület 14. 118 510 Közterület, Árpád út - Műemlék jelentőségű terület 15. 119 6276 Közterület, Eötvös utca - Műemlék jelentőségű terület 16. 137 293 Közterület, Árpád út - Műemlék jelentőségű terület 17. 157 265 Közterület, Sas köz - Műemlék jelentőségű terület 18. 158 425 Közterület, Sas köz - Műemlék jelentőségű terület 19. 181 5305 Közterület, Ady E. út - Műemléki környezet 20. 208 5528 Közterület, Széchenyi utca - Műemléki környezet 21. 257 3797 Közterület, Petőfi S. út - Műemlék jelentőségű terület 22. 298 480 Közterület, Keve köz - Műemlék jelentőségű terület 23. 331 5475 Közterület, Ady E. út - Műemlék jelentőségű terület 24. 336 1152 Közterület, József A. u. - Műemlék jelentőségű terület 25. 374 275 Udvar (Kultúrház), Sas köz 26. 375 3845 Kultúrház + KEVE Galéria, Kossuth L. u. - Műemlék jelentőségű terület 27. 382 239 Közterület, Raffás köz - Műemlék jelentőségű terület 28. 395/1 2378 Közterület, Hősök tere - Műemlék jelentőségű terület 29. 395/2 3572 Közterület, Kossuth L. u. - Műemlék jelentőségű terület 30. 412 805 Közterület, Városház köz Műemlék jelentőségű terület 31. 426 684 Közterület, Posta köz - Műemlék jelentőségű terület 32. 437 2664 Általános Iskola, Kossuth L. u. 9. - Műemlék jelentőségű terület 33. 447 492 Stoch-ház, Ady E. u. 2. - Műemlék jelentőségű terület 34. 453 326 Közterület, Szerb köz - Műemlék jelentőségű terület 35. 460/2 1173 Közterület, Viola u. - Műemlék jelentőségű terület 36. 473 6947 Közterület, Móricz Zs. u. - Műemlék jelentőségű terület 37. 475/1 3799 Bölcsőde, Gábor Á. u.- Műemléki környezet 38. 497 6812 Óvoda, Ifjúság u. 39. 488 1.7356 Árpád Fejedelem Általános Iskola, Kölcsey u. 40. 506/3 303 Közterület, Iskola köz - Műemléki környezet 41. 540/2 1470 Városháza, Szt. István tér 4. - Műemlék jelentőségű terület 42. 541 8688 Közterület, Szt. István tér - Műemlék jelentőségű terület 43. 543 1089 Szakorvosi Rendelő, Szt. István tér - Műemlék jelentőségű terület 44. 552 2210 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 45. 561 73 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 46. 568 36 Közterület, Molnár u. - Műemlék jelentőségű terület 47. 578 315 Közterület, Hajómalom u.- Műemlék jelentőségű terület 48. 585 591 Közterület, Horváth Nepomuki János u. - Műemlék jelentőségű terület 49. 652/5 28 Nepomuki Szt. János szobor - Műemlék 50. 652/6 3546 Közterület, Szt. János tér- Műemlék jelentőségű terület 51. 663 3209 Óvoda, Vörösmarty u. 40. 52. 718 1434 Közterület, Temető köz - Műemléki környezet 53. 1034 4.3789 Szulai tó 54. 1202 2906 Közterület, Ráckeve-Szigetbecse határában holtágnál - Védett terület 55. 2761 7926 Közterület, Kazinczy út - Műemléki környezet

111 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

56. 2823 235 Közterület, Levél köz - Műemléki környezet 57. 2954/3 3.7952 Kastély tó 58. 2975 1.5420 Közterület, Gárdonyi sor - Műemlék jelentőségű terület 59. 4720 8573 Kis-Dunaág, Balabán 60. 4998/1 1348 Óvoda, Dömsödi u. 57. 61. 5800 6622 Senki sziget 62. 040/35 9405 Erdő (Lacházi úti játszótér) - Védett terület 63. 0469/61 1004 Földterület víztoronnyal, Dömsödi u. 64. Ivóvíz közműhálózat 65. Belvízcsatornák-szennyvízcsatorna közműhálózat 66. Közutak, közterek, közterületek, közparkok 67. Töltések (gátak), árkok

Az önkormányzat a vagyongazdálkodási koncepciójához igazított ingatlangazdálkodási koncepcióban megfogalmazza, hogy a fejlesztések érdekében az akcióterületen lévő in- gatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, azaz mi az értékesíthető és a fej- lesztési célok szolgálatába állítható ingatlanvagyon és melyek azok, amelyeket hosszú távon önkormányzati kezelésben és tulajdonban kíván tartani az önkormányzat. Az ingat- langazdálkodási koncepció összhangban van az IVS céljaival, és illeszkedik a megvalósí- tás eszközrendszeréhez.

Az önkormányzat a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanjait meg kívánja tartani, azokon – lehetőségeihez képest, lehetőségeihez mérten – fejlesztéseket kíván végrehajtani.

A pályázati program az alábbi korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen ön- kormányzati törzsvagyont érinti.

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok hrsz. m2 jellege hasznosítási módja 9 1173 Tüdőgondozó, Kossuth L. u. 14. Ingyenes használat Szigetszentmiklós Rendelő- intézet javára, Műemléki jelentőségű terület 396 232 Beépítetlen terület Műemléki jelentőségű terület Eötvös u. 11. (parkoló) 399 395 Beépítetlen terület Műemléki jelentőségű terület József A. u. 3. (parkoló) 408 3563 Városháza, Kossuth L. u. 25., Bérlemény - Műemlék, műemléki jelentőségű Könyvtár, Eötvös u. 1. terület 414 850 Beépítetlen terület Műemléki jelentőségű terület Városház köz (parkoló)

Forgalomképtelen ingatlanok hrsz. m2 jellege, hasznosítási módja 5 415 Közterület, Szegedi Kiss István út - Műemléki jelentőségű terület 10 1634 Általános Iskola (Zene), Kossuth L. u. 16. - Műemléki jelentőségű terület 15/1 1.1386 Közterület, Szegedi Kis István sétány- Műemléki jelentőségű terület 15/2 50 Beépítetlen terület, Szegedi Kis István sétány - Műemléki jelentőségű terület 331 5475 Közterület, Ady E. út - Műemléki jelentőségű terület 336 1152 Közterület, József A. u. - Műemléki jelentőségű terület 395/1 2378 Közterület, Hősök tere - Műemléki jelentőségű terület 395/2 3572 Közterület, Kossuth L. u. - Műemléki jelentőségű terület 412 805 Közterület, Városház köz Műemléki jelentőségű terület 426 684 Közterület, Posta köz - Műemléki jelentőségű terület 437 2664 Általános Iskola, Kossuth L. u. 9. - Műemléki jelentőségű terület 447 492 Stoch-ház, Ady E. u. 2. - Műemléki jelentőségű terület 473 6947 Közterület, Móricz Zs. u. - Műemléki jelentőségű terület 540/2 1470 Városháza, Szt. István tér 4. - Műemléki jelentőségű terület 541 8688 Közterület, Szt. István tér - Műemléki jelentőségű terület 543 1089 Szakorvosi Rendelő, Szt. István tér - Műemléki jelentőségű terület

112 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

652/5 28 Nepomuki Szt. János szobor - Műemlék 652/6 3546 Közterület, Szt. János tér- Műemléki jelentőségű terület

Ráckeve város önkormányzata pályázatot hirdetett az önkormányzat tulajdonában lévő alábbi, nagy értékű forgalomképes ingatlanjainak hasznosítására.

A közel 8 hektár területű ingatlan Ráckeve északi részén, csendes, festői környezetben, a dinamikusan fejlődő AQUALAND gyógy- és élményfürdő mellett fekszik. A terület sík, zöldmezős beruházásra alkalmas, közművesítése gazdaságosan megoldható. Megközelít- hetősége: az M0-ás autóúttól 30 km, a ráckevei HÉV végállomástól 800 m. A város ide- genforgalmi fejlesztési elképzeléséhez igazodóan funkciójában a hasznosítást a szállás, gyógyturizmus, szabadidő eltöltés, sport, szórakozás körében határozza meg az önkor- mányzat. A terület szabályozási tervvel rendelkezik.

A Dunai strand kb. 1,7 hektár területű ingatlan a város újtelepi oldalán, a ráckevei Duna- ág keleti oldalán, közvetlenül a víz partján, a történelmi belvárossal szemben helyezkedik el. A Duna és a szemközti óváros tornyaival, fűzfás vízpartjával csodálatos panorámát nyújt. A területből az önkormányzat minimum 3.000 m2-t, maximum 6.000 m2-t kíván hasznosítani, a fennmaradó területet meg kívánja tartani igényes közparknak, szabad fürdőzési lehetőségnek. A hasznosításra szánt területen a város idegenforgalmi fejleszté- seihez igazodóan a szállás, vízisport, sport, szórakozás, pihenés funkciókat határozza meg az önkormányzat.

A hasznosítással – mindkét esetben – az önkormányzat elsősorban az alábbiakat várja el: • A befolyó ellenérték maximalizálása, • A helyi adóbevételek növekedése, • Munkahelyteremtés, • A helyi vállalkozások fejlesztését, működési feltételek javítását, • Az ingatlanok környezetére is fejlesztést gyakorló hatást a város vonzerejének növelését.

A közelmúltban a város további két ingatlanát kínálta eladásra. A Ráckeve, Kossuth L. u. 30. szám alatti ingatlant, valamint a Kossuth Lajos u. 56. sz. alatti ingatlant. Az épületek lakás, szállás, vendéglátás, vízi sportház stb. funkciókra alkalmasak.

A város az ingatlanértékesítésekből 1.274 millió forint bevételre számít. A közeljövőben a város eladásra kínálja a Kossuth utca 58. szám alatti ingatlanát is. További nagy értékű, értékesíthető ingatlanokkal nem rendelkezik.

Az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés megyei önkormányzati, állami, állami vállalati, egyházi tulajdont nem érint. A magánerős beruházások magántulajdonon való- sulnak meg. A fizetős felszíni parkolók kialakítása címet viselő projekt érint négy magán tulajdonú ingatlant (Ady Endre u. 6-810, 24. sz. ingatlanok), melyeket az önkormányzat meg kíván vásárolni.

V.3.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység

Ráckeve város képviselőtestületének 22/2001. (XII.17.) számú – 19/2002. (XII.18.), 33/2003. (XII.22.), 32/2004. (XII.23.) számú rendeleteivel módosított – egységes szer- kezetbe foglalt rendelete az iparűzési adóról szól. A rendelet szerint az iparűzési adó alól két esetben élvezhet mentességet a vállalkozás.

113 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Mentességet élvez az iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek az 1990.évi C. tv. 39.§ (1) bekezdés, illetőleg a 39/A § vagy 39/B § alapján számított (vállalkozási szintű) adó- alapja nem haladja meg a 300.000 forintot. Mentes az adó alól a kezdő vállalkozó, legalább 5 fő alkalmazása esetén, a vállalkozást megkezdő évben.

A helyi szintű jogszabály egy esetben biztosít a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet. A Htv. 39.§.(l) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai ál- lományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett– növekménye után l millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre.

Az önkormányzat külön figyel arra, hogy az önkormányzati felújításoknál, kisebb beruhá- zásoknál helyi vállalkozókat foglalkoztasson. Az önkormányzat ilyen irányú törekvéseit a közbeszerzési törvény előírásai nehezítik, majdnem lehetetlenné teszik.

Az önkormányzat hivatalos honlapján (www.rackeve.hu) vállalkozói adatbázis szerepel, ahol ingyenesen és önkéntesen regisztrálhatnak a helyi vállalkozók. A honlapon az állat- orvostól, az épülettervezésen át, a képkeretezésen keresztül a virágértékesítésig jutunk el. A regisztrálók száma alacsony: 83 vállalkozás.

A szervezeti és működési szabályzat 6. számú melléklete egy húsz darabos civil szerve- zeti listát tartalmaz, a szervezet nevével, vezetőjével és elérhetőségével.

A városban két fő alkalmazásával működik a Tourinform Iroda. A Ráckevei Tourinform Iroda 2001 óta saját pulttal részt vesz az Utazás Kiállításon. Pest megye, illetve a Magyar Turizmus BKD régió standján belül számos hazai és külföldi kiállításra küldtek információs anyagot. Az iroda saját szervezésű turisztikai kiállítása az Őszi Ászok Fesztivál. Az iroda folyamatosan segíti a kistérség településeit és turisztikai vállalkozóit a marketing területén. A begyűjtött adatokat, információkat az iroda rendszerezi, feldolgozza; feltölti a Magyar Turizmus Zrt. NETA adatbázisába; megjelenteti kiadvány formájában; eljuttatja az érdeklődőkhöz. A saját készítésű, valamint a vállalkozók által készített kiadványok az irodában állandó jelleggel hozzáférhetők. A különböző pályázati- és reklám lehetőségek- ről az iroda tájékoztatja az érintetteket.

A város honlapja aktuális, szinte minden információt közöl a város működéséről a telepü- lésen zajló folyamtokról.

A város havonta megjelenő hivatalos lapja a 8 színes oldallal, A4-es méretben megjelelő, igényes kidolgozottságú Ráckevei Újság.

1989-ben merült fel először a vároisi tv alapításának gondolata. Az 1995-ben elfogadott médiatörvény kapcsán kapott frekvenciát a helyi televízió, melyet még a mai napig is fő- ként a lelkesedés, a helyiekért érzett felelősség tart életben. A KÖR TV Ráckeve KHT mű- ködtetésében sugárzó televízió hetente 4 alkalommal (hétfő 10 óra, szerda és péntek 18 óra, szombat 15 óra) jelentkezik saját műsorral. A műsorok híradó jellegű, saját készíté- sű adások; illetve az évi két alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást, és a karácsonyi műsort élő adásban közvetítik. Naponta 17 00-tól-23 00-ig a Hálózat Televízió adása fogható, valamint képújság olvasható. A hírműsorok adásidejét jellemzően ki tud- ják tölteni, a kistérségi önkormányzati intézmények, a civil szervezetek rendszeresen tá- jékoztatják a szerkesztőket a rendezvényeikről, az őket foglalkoztató témákról, megmoz- dulásokról, eseményekről. A vételi körzet egy kb. 10-12 km-es sugár. Adásuk fogható: UHF 50-es csatornán anten- nával és a Szigetnet Zafír-Bau kábelhálózatán. SzigetNet: Délegyháza, Makád,

114 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Ráckeve, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép. A vé- teli körzet 30.000 főre terjed ki.

2009 márciusában együttműködési és támogatási megállapodást kötött Ráckeve Város Önkormányzata és a Ráckevei Polgárőr Egyesület Kiemelten Közhasznú Szervezet. Az együttműködés célja a Polgárőrség fokozottabb bevonása a város közterületi rendjé- nek fenntartásába, melynek során érvényesíteni kell a bűnmegelőzési, baleset- megelőzési, vagyonvédelmi, kábítószer-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, környe- zetvédelmi, katasztrófa-elhárítási feladatokat.

Ugyancsak 2009 márciusában háromoldalú megállapodás jött létre Ráckeve Város Ön- kormányzata, Ráckeve Városi Rendőrkapitányság és a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapi- tányság között egymás segítése, a kölcsönös együttműködés a bűnmegelőzésben, Rác- keve közbiztonságának, közrendjének javítása érdekében.

V.3.3. Partnerség bemutatása

A következő fejezetrészben bemutatjuk, hogy milyen módon biztosítottuk egyrészt a tár- sadalmi részvétel elvének érvényesülését, másrészt a különböző szakpolitikák érdekeinek összehangolását.

Különböző szakpolitikai területek koordinációja

A város rendezési tervének felülvizsgálata 2008-2009. években zajlott (2009. áprilisában került elfogadásra). Az Építésügyről szóló törvény 9.§-a szerint az eljárásba az alábbi ön- kormányzatok, hatóságok vettek részt. • Pest Megye Önkormányzata • Szigetbecse Község Önkormányzata • Szigetszentmárton Község Önkormányzata • Lórév Község Önkormányzata • Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata • Szigetújfalu Község Önkormányzata • Dömsöd Község Önkormányzata • Közép-magyarországi Területi Főépítészi Iroda • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság • KÖH Közép-magyarországi Iroda • Magyar Közút Kht. Pest Megyei Igazgatósága • Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága • Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala • Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézete • KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgató- ság • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság • Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talaj- védelmi Igazgatóság • Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala • Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága • Pest Megyei Földhivatal • Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály • Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága • ÖTM Területrendezési és Településügyi Főosztály (állami főépítész útján)

115 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az önkormányzat szakemberei és a külső tanácsadó cég (Hat Penna Kft.) munkatársai napi kapcsolatban állnak, folyamatos egyeztetéseket tartanak. Az elkészült munkaközi anyagokat a helyi szakértők véleményezik, mely vélemények beépítésre kerülnek, így az elkészült anyagok folyamatosan finomodnak, pontosításra, kiegészítésre kerülnek. A kö- zös munkában részt vevő szakértők végzettsége igen sokrétű. Van köztük, szociológus, jogász, közgazdász, települési és környezetvédelmi mérnök, geográfus, építész... stb. A szakpolitikai területek integrációja egyúttal biztosítja az elkészült anyagok integráltságát is.

A szakpolitikai területek koordinációja, ugyanúgy, mint az egyeztetések, folyamatosak. A tervezés elindításától kezdve zajlanak az egyeztetések, a kérdések a felmerülések után azonnal tisztázásra kerülnek a megfelelő szakember segítését kérve: a megbízónál, a megbízottnál, a polgármesternél, az önkormányzatnál, a kistérségnél, a regionális ügy- nökségnél stb.

Az anti-szegregációs terv elkészítése kapcsán munkakapcsolatot építettünk ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőjével. A helyszíni bejárásokon és az azt követő fel- adat meghatározások alkalmával a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője is aktív részvételt vállalt.

Az adatszolgáltatás során a Polgármesteri Hivatal mellett az Ipari Park Kft, a Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálat, a Tourinform Iroda munkatársai nyújtottak hathatós segít- séget.

Az anyagot az önkormányzati bizottságok véleményezik, s a képviselő-testület fogadja el.

Szektorok közötti koordináció (magánszféra, közszféra, civil szervezetek)

Ráckeve városában 2008. február 28-án a polgármesteri hivatal nagytermében egész na- pos műhelymunka folyt az önkormányzat, a gazdasági élet, az egyház és a civil szereplők aktív részvételével. A műhelymunkán jelenlevők listáját az alábbi táblázatban közöljük.

Név Képviselt szerv Dr. Dávid László Polgármester Molnár Józsefné Polgármesteri Hivatal Komlósi Péter Református Egyház Dr. Szánthó Györgyné Sophia Utazási Iroda Szadai József Pénzügyi és Pályázati Bizottság elnöke Simsik Zsuzsanna Önkormányzati Képviselő Kulcsárné Paska Ibolya Szivárvány Óvoda Budai Gergely Ács Károly Művelődési Központ Szala Zsolt Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke Detrich László Detrich és Társa Kft, Ráckevei Duna Baráti Kör elnöke Bodzán Antal Önkormányzat főépítésze Deák Tibor Önkormányzati képviselő Ihász Tibor Polgármesteri Hivatal Agócs Zoltán Városfejlesztési,- Üzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Novák Csaba Alpolgármester, NO-VA Kft. Szoboszlai Zsolt Hat Penna Kft. T. Hargitai Judit Hat Penna Kft.

A műszaki iroda három városrészt jelölt ki előzetesen, melyek elnevezésükben változtak meg a műhelymunkán. Kiscsoportos munkában elkészültek a városrészi SWOT-

116 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia analízisek, amelyeket plenárisan pontosítottunk, értelmeztünk, megtörtént az indikatív tevékenységek átvizsgálása, kialakult a háromszintű célhierarchia. A célok számszerűsí- tett mutatókkal kerültek alátámasztásra.

A lakosság bevonása, tájékoztatása

Az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetési változata felkerült az önkormányzati honlapra: www.rackeve.hu. A feltöltés dátuma megelőzte a testületi ülés időpontját, a dokumentum folyamatosan elérhető. Az anyag rövidített változata kifüggesztésre került a helyben szokásos módon. A műszaki iroda gondoskodott az egyeztetési változatnak az érintettek részére való kiküldéséről, a vélemények begyűjtéséről.

A beérkező vélemények a turisztikai rendezvények kiegészítését, a megközelíthetőség pontosítását, a megvalósított önkormányzati fejlesztések hangsúlyosabb megjelenítését, a testvérvárosi kapcsolatok pontosítását kérték, melyek átvezetésre/beépítésre kerületek az anyagba.

V.3.4. Szervezeti elvárások

Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja, egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantar- tását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába, másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását. A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosít- va tehát a stratégiai menedzsment a hatások érvényesülését, míg az operatív menedzs- ment az eredményekért (output és eredmény indikátor) visel felelősségét.

A fentiek értelmében az önkormányzati hivatalon belül megalakult a stratégia menedzs- ment szervezet, munkacsoport melynek tagjai: • alpolgármester, • műszaki irodavezető, • városgazdálkodási csoportvezető, • főépítész.

A stratégiai menedzsment szervezet tagjai a hivatal szervezeti rendszerében dolgoznak, jól ismerik a várost, a város működését, megfelelő munkatapasztalattal rendelkeznek, szakmai kompetenciáik széles szakterületeket ölelnek át, tudásuk a közös munka során megsokszorozódik.

A stratégiai menedzsment szervezet tehát nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől. A feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újsze- rűen sokoldalú együttműködését igénylik. Az együttműködés a hivatalon belül intézmé- nyesített, munkacsoport jött létre. A városfejlesztési irányok meghatározása az önkor- mányzaton belül – a nevéből is adódóan – a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Mezőgaz- dasági Bizottság kompetenciája. A munkacsoport évente beszámol munkájáról a bizott- ság számára.

A stratégiai menedzsment feladatai: • Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése, monitoringja, értékelése, • A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése, • A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok vál- tozásainak beépítése az IVS feltételrendszerébe,

117 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• Előzetes és végleges akcióterületi terv elkészítése és felülvizsgálata, • A KMOP- 5-2-1/B pályázati dokumentáció elkészítése, • A II. forduló mérföldköveinek teljesítése.

Az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés, a funkcióbővítő városrehabilitációs program megvalósítását az operatív menedzsment szervezet végzi. A szervezet összeté- tele, tapasztalata, referenciái az alábbiak.

Projektmenedzser: Ihász Tibor, végzettsége okleveles építőmérnök és településüzemelte- tő szakmérnök. Munkatapasztalata: 29 év. A projektmenedzseri teendőket heti 12 órá- ban látja el. Egy személyben felelős a projekt előrehaladásáért, végrehajtásáért. Kötele- zettségvállalás esetén egyeztet a város polgármesterével. A projekt témájában átfogó tapasztalattal rendelkezik, átlátja a projekt szakmai, technikai, pénzügyi folyamatait. Ké- pes a menedzsmenthez kapcsolódó munkatársak motiválására, irányítására, ellenőrzésé- re. A projekt külső kontextusában érvényesíteni tudja a kedvezményezett érdekeit, ellát- ja a projekt külső képviseletét. A projekt teljes időszakára hangsúlyos feladata a moni- toring, a munkák teljesítésének nyomon követése és igazolása, a szerződő felek munká- jának ellenőrzése. Felelősséget visel a projekt egészére vonatkozóan. Kapcsolatot tart az építési vállalkozókkal, szállítókkal, szolgáltatásokat végző cégekkel. Érvényesíti a ked- vezményezett érdekeit.

Korábbi tapasztalatai: • HEFOP 4.2.1. Városi bölcsőde bővítése, átalakítása, 260 000 000 Ft - projekt munkatárs • Ráckeve és térsége szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep, 5 625 000 000 Ft –projekt vezető • KMOP 3.3.1/B Belterületi csapadékvíz-elvezetés, 170 000 000 Ft , projekt mene- dzser

Pénzügyi munkatárs: Feketéné Kiss Zsuzsanna, végzettsége okleveles üzemgazdász, munkatapasztalata: 35 év, aki a pénzügyi menedzseri teendőket megbízási szerződéssel, heti 10 órában látja el. A pénzügyi menedzser feladatkörébe tartozik a projekt forrásai- nak összehangolása. A projekttel kapcsolatos közbeszerzések előkészítése során a szer- ződéskötéseket pénzügyi szempontból előkészíti, összeállítja a pénzügyi és közbeszerzési tervet a team adatszolgáltatásai alapján. Ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesítését, pénzügyi jelentéseket készít, kapcsolatot tart a finanszírozásban közreműködőkkel, számlákat fogad be, ellenőrzi azokat, a kifizetések banki kivonatait előkészíti a támoga- tások lehívására, pénzügyi nyilvántartást vezet, dokumentálja a pénzügyi elszámoláso- kat, segíti a projektmenedzsert.

Korábbi tapasztalatai: • HEFOP 4.2.1. Városi bölcsőde bővítése, átalakítása, 260 000 000 Ft - pénzügyi munkatárs • Ráckeve és térsége szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep, 5 625 000 000 Ft - pénzügyi vezető • KMOP 3.3.1/B Belterületi csapadékvíz-elvezetés, 170 000 000 Ft , pénzügyi me- nedzser

Műszaki munkatárs: Sári Lajos, végzettsége közlekedésépítési üzemmérnök, a műszaki munkatárs feladatait vállalkozói szerződéssel, heti 15 órában látja el. Munkatapasztalata: 28 év. A mélyépítés területén közműrendszerek és útépítések kivitelezése, építése, magasépítés területén lakóházak, ipari létesítmények, közintézmények építése, felújítása során szer- zett tapasztalatokat. • közműépítések: Ipari Park Kft. teljes közműrendszerének kiépítése, • térburkolat építések: Piac sétány, Hősök tere, Művelődési Központ,

118 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

• útépítések: 1998-ban 20 000 m2-nyi útfelújítás • közintézmények: újtelepi óvoda építése A műszaki munkatárs feladata a projekt teljes építési engedélyben meghatározott építési tevékenységének koordinálása, felügyelete, ellenőrzése, együttműködés a projektszerve- zet munkatársaival, kapcsolattartás a kivitelezővel, építési, beszerzési tevékenységhez kapcsolódó monitoring jelentések előkészítése, a projektmenedzser munkájának segítése a feladatköre.

V.3.5. Településközi koordináció mechanizmusai

Ráckeve város vezetői, munkatársai, az IVS vezető szakértői rendszeres munkakapcso- latban állnak a közép-magyarországi regionális fejlesztési ügynökség munkatársaival.

A város a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág melletti településekkel együttműködve érdekér- vényesítő tevékenységet folytat a Duna-ág rendszeres iszaptalanításáért és karbantartá- sáért. A Duna-ág rehabilitációja – kormányzati feladat mielőbbi megvalósításaként – az egész kistérség közös érdeke. A Csepel-szigeti gerincút megépítése is állami feladat, fe- dezetét EU forrás biztosítja, megvalósításához kistérségi érdek fűződik.

RSD Parti-sáv Önkormányzati Társulás Taksony település gesztorságával 2009. július 21- én jött létre. A társulás tagjai továbbá: Áporka, Budapest XXIII. Kerület, Dömsöd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Majosháza, Makád. A társulás létrehozásának célja a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőségének javítását szolgáló, a parti sávban található meghatározott számú ingatlanon a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés, valamint a települési folyékony hulladék-kezelés, mint önkormány- zati közfeladat megoldására irányuló projektberuházás megvalósítása és az azzal össze- függő feladatok ellátása.

A város költségvetési koncepciójában a kistérségi szerepkör erősítésével összefüggően a következő alapelvek szerepelnek: 1. a körzetközponti szerepkör erősítése, az érintett településekkel korrekt, jó kapcsolat-építés és ápolás, 2. a többcélú kistérségi társulás nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázá- sa, az együttműködés további lehetőségeinek felkutatása.

A városban működő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények a következők: a gyermekek napközbeni ellátása a bölcsődében; közoktatási intézmények működtetése az intézményfenntartó társulás keretében működő Szivárvány Óvodában, s az Árpád Fejedelem Általános Iskolában; közösségi tér biztosítása az Ács Károly Művelő- dési Központban; a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a Skarica Máté Városi Könyvtárban. Az előző intézmé- nyek pénzügyi-számviteli feladatait a 2007. július 1-vel létrehozott Ráckeve Városi In- tézményi Gazdasági Iroda látja el jelenleg 4 fő engedélyezett létszámmal. A Polgármes- teri Hivatal körzeti feladatokat (építésügyi hivatal, gyámhivatal, okmányiroda) teljesít. A bölcsőde és az óvoda (Dömsödi út) felújítása az elmúlt években megtörtént. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola felújítására kétszer sikertelenül pályázott az önkormányzat, most saját erőből indulnak el az iskolai fejlesztések a tornaterem felújításával és a villa- mos vezetékek cseréjével. A könyvtár új épületbe költözése és a szolgáltatások minősé- gének javítása – reményeink szerint pályázati forrásból a funkcióbővítő rehabilitáció ke- retén belül megvalósításra kerül. Az önkormányzat önként vállalt feladatként működteti a Ránki György Alapfokú Művészetoktatási intézményt, mely intézmény szintén fogadja a kistérség diákjait.

119 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A városban működő szakorvosi rendelőintézet ellátási területéhez a következő nyolc tele- pülés tartozik: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az ellátási körzet tehát kb. 33 ezer lakosra terjed ki, mely az üdülőtulajdonosokkal és turistákkal együtt a nyári időszakban jelentősen megnő. A rendelőintézet kialakítandó központi épületében az alábbi szakorvosi ellátások érhetők el: sebészet, urológia, RTG-UH, laboratórium, szemészet, nőgyógyászat, belgyógyászat- EKG, gastroscopia, ideggyógyászat, ortopédia, pulmonológia, foglalkozás egészségügy, fogászat, fül-orr-gégészet, védőnői szolgálat, gyógytorna, fizioterápia, reumatológia, bőrgyógyászat. A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében új szolgáltatásként a fel- nőtt tüdőgyógyászat, allergológiai és a pszichiátriai rendelés is bevezetésre kerül, az egészségügyi centrum kialakításával párhuzamosan.

A központi orvosi ügyelet ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik: Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse. A Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a város épületében mű- ködik a tüdőgondozó.

Kistérségi szinten biztosított a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, csa- ládsegítés) és gyermekjóléti szolgáltatás (Makád, Lórév, Szigetbecse tekintetében). A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új szolgáltatásai közé tartozik a játszóház és a gyermekfelügyelet. A pályázati forrásból megvalósítandó, most épülő intézményben az idősek nappali ellátása is megoldható lesz.

Nem kötelező feladatként látja el a város az Ács Károly Művelődési Központon belül a Keve Galéria és a Képtár működtetését.

A város támogatja a Kör Tv működtetését is, melynek adása 10-12 km sugarú körben fogható, 30 000 emberhez jut el. A teleülések megkeresésére a tv helyben is forgat hír- műsorokat.

Helyben működik a kistérség egészét ellátó tűzoltó parancsnokság. Ráckevén működnek továbbá a következő intézmények: ÁNTSZ Kistérségi Intézete, Körzeti Földhivatal, Bíró- ság, Ügyészség, Rendőrség, Mentőállomás, Munkaügyi Központ, kerületi főállatorvos, Regionális szennyvíztisztító telep.

A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi szék- helyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdasági- szervezési központjaként Ráckevén koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági sze- replőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, ingatlanforgalmazók, ügy- védek, biztosítók).

A Tourinform Ráckeve a város és környékének, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kis- térségnek a turisztikai, non-profit és marketing irodája. A turizmus, mint kistérségi kitö- rési pont megvalósítása érdekében: • Vízparti üdülést kell előtérbe helyezni, és a feltételeit biztosítani, • Budapest közelsége miatt az 1 napos városlátogató turisták fogadását is célszerű megoldani, • Szükséges a térségben összehangolt, színvonalas programokat biztosítani, • Térségi összefogásra, közös projektekre, több település együttesen megírt pályá- zataira, további tettekre és eredményekre van szükség. Annak érdekében, hogy a kistérség ismert és elismert turisztikai desztináció legyen • Magas színvonalú szolgáltatások nyújtására kell törekedni, • Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a térségi marketing munkára.

120 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

A kereskedelem területén a hetente kétszer megrendezésre kerülő piac, valamint a szu- permarketek vonzáskörzete, illetve a városközpont kiskereskedelmi üzletei meghatáro- zók.

Az idegenforgalom célterületei közül kiemelendő a kastély és a szerb templom. Az AQUALAND termál- és élményfürdő iránt egész évben folyamatos az érdeklődés. A fürdő területén található 1.040 m mélységből feltörő 520C-os gyógyhatású termálvizet 2007. év végén gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvíz a nátrium magas hidrogénkarbonát tar- talma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetében nyújt segítséget.

A fentiek igazolják, hogy Ráckeve város, mint kistérségi központ a szolgáltatások széles skáláját nyújtja a kistérség önkormányzatai, lakossága számára. A különböző ellátási formákat megállapodások, intézményi társulások keretén belül biztosítja a szomszédos településeknek. Folyamatosan törekszik a szolgáltatások minőségének javítására, meg- újítására. Az elképzeléseket egyezteti a környező településekkel, a települési szintről jövő kezdeményezéseket megvizsgálja. Ilyen volt például az utóbbi időben Lórév község meg- keresése önkormányzati autóbuszok működtetésére.

A kistérségi társulás elnökhelyettese a város polgármestere. A kistérségi fejlesztési do- kumentumok maradéktalanul tartalmazzák Ráckeve fejlesztési elképzeléseit. A kistérség polgármesterei legalább havonta, illetve szükség szerint üléseznek, napi kapcsolatban állnak telefonon és interneten keresztül. Mivel a tervezett fejlesztések nem csak a telepü- lésre, hanem vonzáskörzetére is jelentős hatással vannak, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a kistérségi szintű egyeztetéseket.

V.3.6. A stratégia megvalósításának monitoringja

Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoringja kapcsán javasolt a dokumentum évenkénti „áttekintése”, valamint 3-5 évenkénti aktualizálása.

Az IVS áttekintésére célszerűen évenként került sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés kimeneti output és eredmény/hatás indikátorainak értékei. Ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges for- rásokból származó további információk felhasználása is javasolt: • Az IVS partnerségi fórum véleménye, visszajelzései, • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű tervek hatása, • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása, egyéb, nagyobb léptékű fej- lesztések elkészülte, esetlegesen elmaradása.

Szükség esetén az önkormányzat – a stratégiai menedzsment funkciójában – korrigálhat- ja a stratégiát az elért eredmények és a külső környezet esetleges változásainak megfe- lelően.

Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, be- leértve a korrekciókat kiváltó okokat, megfontolásokat, rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az IVS partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az önkormányzat döntési rendsze- rében történő elfogadása.

Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang- ban tervezni.

121 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktuali- zálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – álta- lában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS hatás jellegű indikátor értékeinek figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése.

A monitoringnak ki kell terjednie a célrendszerhez kapcsolódó számszerűsített mutatók mindenkori állásának vizsgálatára.

Mutató megnevezése Adat forrása Kiinduló érték Célérték Év Érték Év Érték Regisztrált vállalkozások száma KSH 2006 1.102 2016 1.284 (db) Kiskereskedelmi üzletek száma KSH 2006 135 2016 169 (db) Vendéglátóhelyek száma (db) KSH 2006 55 2016 108 Nyilvántartott álláskeresők száma KSH 2006 256 2016 362 (fő) Felsőfokú végzettségűek aránya KSH népszámlá- 2001 10,9 2011 17,0 (%) lás A fejlesztés eredményeként terem- Önkormányzati 2009 0 fő 2016 168 fő tett munkahelyek száma adatbázis A helyi foglalkoztatási kezdeménye- Önkormányzati 2009 0 fő 2016 21 fő zésekbe bevont hátrányos helyzetű adatbázis emberek száma A projektek megvalósítása során el- Önkormányzati 2009 0 db 2016 42 db érhető többletszolgáltatások száma adatbázis Új típusú funkciók betelepedé- Önkormányzati, 2009 0 db 2016 15 db se/funkcióerősítés a fejlesztéssel rendőrségi adat- érintett területen bázis Zöldfelületek növekedése Önkormányzati 2009 0% 2016 130% adatbázis Bűncselekmények számának csök- KSH, rendőrségi 2009 462 db 2016 380 db kenése adatbázis Parkolók száma Önkormányzati 2009 175 hely 2016 356 hely adatbázis Turisztikai szálláshelyek száma Önkormányzati 2009 305 db 2016 555db adatbázis Kulturális, épített örökségi, turiszti- Önkormányzati 2009 0 db 2016 5 műemléki kai értékek feltárása adatbázis védettség alatt álló épület Üzlethelyiségek kihasználtsága Önkormányza- 2012 88% 2016 95% ti/vállalkozói adat- bázis Helyi társadalmi akcióban résztve- Önkormányzati 2009 35.400 fő 2016 45.800 fő vők száma adatbázis Együttműködések, hálózatok száma Önkormányzati 2009 0 db 2016 6 db adatbázis Helyi iparűzési adó nagysága Önkormányzati 2009 196.841 eFt 2016 286.000 eFt adatbázis Helyi idegenforgalmi adó nagysága Önkormányzati 2008 4.119 eFt 2016 4.780 eFt adatbázis Lakossági elégedettség Önkormányzati 2009 72% 2016 90% adatbázis

122 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

Melléklet

123 Ráckeve – Integrált Városfejlesztési Stratégia

1. sz. melléklet KSH városi, városrészi adatok

Antiszegregációs terv Déli óváros Ráckeve Északi (Béke u. - Iskola u. - Mutató megnevezése és városköz- Újtelep Külterület Városközpont Pokolhegy összesen óváros Bercsényi u. - telepü- pont léshatár) Lakónépesség száma 8 674 2 573 4 625 1 212 264 165 1050 633 Lakónépességen belül 0-14 évesek ará- 18,3 19,8 15,8 18,9 6,6 nya 16,7 30,5 31,9 Lakónépességen belül 15-59 évesek ará- 61,7 62,4 60,7 60,6 59,8 nya 61,1 59,6 59,6 Lakónépességen belül 60- x évesek ará- 20,0 17,8 23,4 20,5 33,6 nya 22,2 9,9 8,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon 29,4 25,8 33,1 20,1 41,3 8,2 66,3 72,7 (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 10,9 12,4 9,4 14,4 5,8 32,7 1,1 0,6 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 3 275 975 1 694 479 127 78 300 166 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 26,9 22,9 29,5 19,8 50,4 46,9 63,0 71,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 46,3 42,3 48,5 45,1 51,3 37,0 67,6 75,1 (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövede- 19,7 15,6 22,8 13,7 29,4 4,1 51,1 61,3 lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 49,8 53,2 48,1 50,3 45,9 56,5 30,7 23,7 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,0 42,0 43,2 42,6 49,5 43,4 52,0 61 Állandó népesség száma 8 665 2 586 4 607 1 205 267 162 1042 627

124