Településmérés – helyi kurázsival

Szabó-Tóth Kinga Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete szabo.toth.kinga@uni-.hu

Kulcsszavak: településtipológia; lokális innovációs potenciál; társadalmi inno- váció; társadalmi integráció; közösségfejlesztés

1. Bevezetés Az utóbbi néhány évben a hátránykompenzálás kérdései foglalkoztatnak kuta- tóként és gyakorló közösségfejlesztőként, egyéni, közösségi és társadalmi - ten. Ebben a tanulmányban egy olyan településmérési, településtipológiai mód- szerről írok, melyen az utóbbi két évben dolgoztam és amely gazdasági para- méterek mellett a helyi kurázsit is figyelembe veszi, azaz azt, hogy milyen a he- lyi közösség ereje, mennyire képes a nehézségek ellenére a lehetőségek felis- merve kiaknázni a meglévő helyi erőforrásokat. Az észak-magyarországi régióban a társadalmi és a területi hátrányok az országos átlagnál koncentráltabban vannak jelen. A területi és társadalmi folya- matok eddigi tudományos kutatásainak eredményei rámutattak arra, hogy a hátrányok csökkentése csakis az innovációk, ezen belül kiemelten a társadalmi innovációk fejlesztésétől és elterjesztésétől várható. A társadalmi innovációk- nak pedig – a műszaki, technikai innovációk képest – jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy alapvetően a humán potenciál megújítására koncentrálnak, nem kiemelt kutatási laboratóriumokban, hanem a hétköznapi műhelyekben kelet- keznek, elméletük a gyakorlati tapasztalatokból formálódik, széleskörű társa- dalmi összefogást igényelnek. A 21. században a mindig megújulni kívánó tár- sadalomtudományokat és ezekben különösen a szociológiát, igazi kihívások elé állítja az a tény, hogy a társadalmi innovációk kimunkálása elképzelhetetlen e területek bevonódása nélkül. A tanulmányban az általunk kifejlesztett lokális társadalmi innovációs po- tenciál mérőeszközre fókuszálva ennek alkalmazhatóságát mutatom be öt aba- úji település vonatkozásában.1 A bemutatásra kerülő lokális innovációs poten- ciál (LIP) mutató kimunkálása során figyelembe vettem a társadalmi innováci- óra vonatkozó leírásokat és meglévő modelleket. A LIP mutató komplexitását ugyanakkor az adja, hogy épít mind a kvalitatív, mind a kvantitatív adatok és elemzések módszertanára és az általuk generált „adatokra”, ennélfogva egy-

1 A modell végső megalkotásában Papp Z. Attila működött közre.

— 594 — Településmérés – helyi kurázsival szerre alapoz a hagyományosan „puhának”, illetve „keménynek” tekinthető tár- sadalomtudományi módszerekre. Emellett abból a feltételezésből indultam ki, hogy egy település és egy közösség több „lábon” is állhat, így a LIP mutatónak is több pillére kell, hogy legyen. A LIP mutató alkalmas a helyi sajátosságok, a helyi „finomságok” figyelembe vételére, ezáltal pedig képes arra, hogy árnyal- tan, „finomhangolással” mutassa be egy–egy település jelenlegi helyzetét és adottságait valamint jövőbeli lehetőségeit és fejlesztési irányait.

2. Településtipológia és helyi innovációs potenciál Számtalan településtipológiai módszer ismert és egy település innovációs po- tenciálja felmérésének is többféle módszere és modellje létezik. Ez utóbbi mo- dellek különböző komponensekben (vagy dimenziókban) ragadják meg az in- novációk lényegét, és nagyon széles a mérésre használatos indikátorok tárháza. Az egyik legkomplexebb modellt 2016-ban dolgozta ki az Economist Intelli- gence Unit,2 melynek alapján különböző országokat hasonlítottak össze és mely mutató négy pillérből állt: politikai és intézményi keretek, finanszírozás, vállal- kozások és társadalom – mindegyik kvalitatív és kvantitatív mutatókat egy- aránt magában foglal. Castro Spila és munkatársai a társadalmi, intézményi, gazdasági és környezeti sebezhetőség fogalmain keresztül javasolták mérni egy térség innovációs kihívásait3 – ennek a modellnek a tesztelése a gyakorlatban azonban még nem történt meg. Más kutatók4 a társadalmi-gazdasági innová- ciók mérésére kizárólag statisztikai adatokat használnak, melyek a nagyobb adatbázisokból (például népszámlálás) valamennyi település vonatkozásában elérhetőek (például vállalkozások száma/100 fő; nettó jövedelem/fő; felsőfokú végzettségűek aránya a népesség %-ában stb). Mindezen mutatók figyelembe vételével a tanulmánynak ebben a részében bemutatom, hogy hogyan, milyen elvek és paraméterek mentén fejlesztettük ki az általunk alkalmazott LIP mutatót és pilot jelleggel öt abaúji település vonat- kozásában (Büttös, Fáj, Fulókércs, Szemere és Hernádpetri) tesztelem a kifej- lesztett modell alkalmazhatóságát.5

2 Social Innovation Index, 2016: Old problems, new solutions: Measuring the capacity for social inno- vation across the world, (Economist Intelligence Unit, 2016) Online: www.essmart-global.com – 2019. december. 3 Javier CASTRO SPILA and Álvaro LUNA and Alfonso UNCETA, Social Innovation Regimes: An Explora- tory Framework to Measure Social Innovation, SIMPACT Working Paper, 2016, Nr. 1. Online: sim- pact-project.eu – 2019. december. 4 Például: PÉNZES János, Periferikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek, (Debrecen: Di- dakt Kft., 2014); SZENDI Dóra, „A társadalmi innovációs potenciál mérésének lokális szintű lehető- ségei”, Erdélyi Társadalom, 16(2018) 1. sz. 31–58. 5 Az adatbázist az a kvalitatív és kvantitatív kutatásokban (lakossági kérdőíves adatok, statisztikák interjús anyagok, terepmunka beszámolók) gazdag anyag jelentette, melyet a Felsőoktatási

— 595 — Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach Az alapmodellt a társadalmi innovációkra vonatkozó, korábban már felvá- zolt elképzelések mentén alakítottam ki, ügyelve arra, hogy több pillére legyen, azaz több lábon is álljon (mint jó esetben egy település, vagy közösség), illetve arra, hogy kialakításában is tükrözze az innovációk egyik legfontosabb jellegze- tességét, a sokszínűséget, emellett pedig ötvözze a kvalitatív és kvantitatív szo- ciológiai eljárásokat és szemléletmódokat, továbbá építsen a különböző szinte- ken rendelkezésre álló adatforrásokra. A fentieken túl olyan mutatót hoztam létre, amelynek indikátorai valamennyi elemezett településen rendelkezésre állnak és mérhetőek. Törekedtem az érvényesség és megbízhatóság kritériuma- inak figyelembe vételére, illetve arra, hogy standardizált mérőszámot alakítsak ki. Az alapmodell 4 pilléren áll: (1) helyi kurázsi (HK); (2) humánerőforrás potenciál (HE); (3) gazdasági erőforrások (GE); valamint (4) kulturális és ter- mészeti erőforrások (KTE).6 Az első „láb” (HK) főképp amiatt került a modellbe, mert szerettem volna hangsúlyozni a társadalmi innovációk „alulról”, a társa- dalom akár legkisebb szegmenseiből érkező jellegét, valamint azt, hogy alapve- tően újszerű megoldásokról van szó, melyek sok esetben egy meglévő társa- dalmi probléma, kihívás megoldására koncentrálnak. A korábban mások által kialakított innovációs potenciál mérőeszközökhöz képest új komponensről van szó abban az értelemben, hogy helyi kurázsiként tudomásom szerint korábbi kutatások nem azonosították be a fent jelzett folyamatokat. A második pillér vagy komponens (HE) az innovációs potenciál mérésének bevett komponense, mely különféleképpen operacionalizálva az ilyen mutatók részét szokta ké- pezni, csakúgy, mint a harmadik, a gazdasági erőforrásokat aggregáló dimenzió (GE). A KTE pillér kifejezetten a Magyar Értéktár kialakítása során figyelembe vett szempontok alapján került a mutatóba és a települések kulturális és termé- szeti erőforrásait, értékeit ragadja meg – melyeken keresztül a helyi identitás, a helyi kötődés erősíthető.7 Ez a pillér is meg-megjelenő eleme a lokális innová- ció mérésére kifejlesztett eszközöknek és általában egy általános környezeti faktorként hivatkoznak rá. Az általam javasolt KTE komponens ennél jóval több és komplexebb, mert úgy vélem, a hátrányos helyzetű települések felzárkózta- tásának egyik fontos eleme a helyi kulturális értékek felmutatása és ezen ke- resztül (többek között) az itt élők helyi identitásának erősítése. Pilot jelleggel öt abaúji településen mutatjuk be a LIP index alakulását.

Kiválósági Pályázat során gyűjtött a BTK által vezetett kutatói csoport. A kutatási alprojekt címe: Creative Region. 6 Ld. ehhez részletesen: Kinga SZABÓ-TÓTH Kinga and Attila PAPP Z., „Applied Social Scientific Methods for the Measurement of Local Innovation Potential”, 'Club of Economics in Miskolc' TMP, 15(2019) Nr. 1. 53–64. 7 Magyar Értéktár. Online: www.hungaricum.hu – 2019. december.

— 596 — Településmérés – helyi kurázsival

1. ábra. A pilot kutatás helyszínei

Büttös8 a -patak völgyében található zsákfalu, az encsi járáshoz tar- tozik. A lakónépesség száma 189 fő (2018-ban). A település elöregedő (örege- dési index 2016-ban 390,9). A település a krasznokvajdai körjegyzőséghez tar- tozik. Háziorvosi ellátása a krasznokvajdai körzeti orvosi ellátórendszer keret- ében valósul meg. A településen nincsen sem óvoda, sem iskola. Az óvodás és iskolás gyerekek a falugondnoki busz segítségével jutnak el a krasznokvajdai óvodába és általános iskolába. A környéken hatalmas alma termőterületek van- nak, az almát azonban helyben nem tudják feldolgozni – több száz kilométerre viszik ennek érdekében. A faluban sem bolt, sem kocsma nem működik, busz naponta egyszer jár. Az elmúlt öt évben 8-10 házat vettek meg szlovákok. A te- lepülésnek nincs temploma, csak egy templomtornya, melyet az egykori iskolá- hoz építettek hozzá. A legtöbben görög katolikusok, a másik legjelentősebb fe- lekezet a római katolikus. A település gazdasági életében a legjelentősebb idő- szak a huszadik század eleje volt, akkor szeszgyára és malma is volt (a Czinner- családhoz köthetően). Jelenleg 32-en dolgoznak Büttösön közmunkában. A köz- munkások által megtermelt termékeket helyben értékesítik és ebből bevétele van az önkormányzatnak. Egy mezőgazdasági vállalkozó van a településen, ál- latokat, juhokat tart. A faluban ezen kívül nem jellemző az állattartás. Fáj az encsi járásban Miskolctól 50 km-re található. Magán viseli magán azokat a településjegyeket, melyeket Ladányi és Szelényi (illetve mások) írtak

8 A leírás során felhasználtam Faragó László Büttösről készült elemzését. (Kézirat, 2018.)

— 597 — Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach le elöregedő, elcigányosodó, peremvidékeken található települések kapcsán. Ezekre a településekre jellemző, hogy az 1970-es években elindult a hanyatlá- suk, melynek következményeként csonka helyi társadalom jött létre, mintaadó, helyi értelmiségi réteg nélkül. Ennek következményeképpen egy magára ha- gyott, deklasszálodott helyi társadalom alakult ki, melyre egyre inkább és egyre növekvő mértékben jellemző a depresszió, a kilátástalanság és jövőnélküliség. Fáj lakosainak száma 457 fő (2018). A 2011-es népszámlálás során a lakosság 3%-a vallotta magát cigánynak – más becslések alapján a roma lakosság aránya ennél jóval magasabbra tehető. A Fáy család birtoka volt eredetileg. A család emlékét ma a Fáy család által 1750 körül épített nemesi kúria őrzi, melyet 19. században klasszicista stílusban építettek át. Az épület az 1990-es évek köze- pétől a Műemlékek Nemzeti Gondoksága vagyonkezelésében áll. Közös önkor- mányzati hivatallal rendelkezik Szalaszenddel. A településen római katolikus templom található. Fulókércs9 lakosainak száma 415 fő (2018). A település többségében ro- mák által lakott, így az elöregedés nem érinti. A település 113 lakásának mint- egy 60%-a (71 lakás) rendelkezik ivóvízzel, a gáz 29 házba van bekötve. A most futó „telepes” programban hat szociális bérlakás épül majd fel. Fulókércsnek van óvodája, jelenleg 51 gyerekkel, illetve 1-4 osztályos iskolája. A település tanodája ugyan 2012 óta működik. A falu központja a helyiek által „idősek házának” nevezett épület, melyben konyha és könyvtár is műkö- dik. Közösségi ház is található itt, aktív közösségi élettel. Egy református temp- lom van a településen. Rendelkezik továbbá egy szép focipályával, hozzá öltö- zővel. A tömegközlekedés helyzete nem túl rózsás. A falugondnoki busz napi száz kilométereket megy. Helyben két bolt található. Felújított orvosi rendelő- vel is el van látva a település, de nem találni orvost, aki a szolgálatot vigye. Vé- dőnő rendszeresen jár. Jelenleg 100-an dolgoznak közmunkaprogramban, melyben állatokat tartanak, növényeket termesztenek és folyamatosak a külön- böző felújítási munkák is. 2-3 hektáron megy a termelés, szinten mindent meg- termelnek, amire a helyieknek szükségük van. A településen élők nagyon dol- gosak. Több civil szervezet igyekezett a települést felkarolni, kisebb-nagyobb sikerrel. A település polgármestere roma származású és nagy megbecsültség- nek örvend. Hernádpetri10 kis, zsáktelepülés a Cserehát északkeleti részén, közel a szlovák határhoz. Lakossága 2018-ban 259 fő. Megközelítése tömegközleke- déssel eléggé nehézkes, csak autóbusszal lehet eljutni Encsről. A falu elcigányo- sodott, gyakorlatilag csak néhány nem cigány él itt. A településen feltűnő a sok

9 A leírás során felhasználtam Havasi Virág Fulókércsről készült elemzését. (Kézirat, 2018.) 10 A leírás során felhasználtam Papp Z. Attila Hernádpetriről készült elemzését. (Kézirat, 2018.)

— 598 — Településmérés – helyi kurázsival romos állapotban lévő ház. A településen jelenleg is találni olyan háztartásokat, ahova nincs a folyóvíz bekötve, több háztartásban feltöltő kártya ellenében van csak áramszolgáltatás. A település 18. század közepén épült, késő barokk kato- likus temploma életveszélyesnek van minősítve. A falunak még az alapvető élel- miszerekkel való ellátása sem megoldott, egyetlen boltjának nyitva tartása eléggé hektikus és esetleges. Az alapvető orvosi ellátás heti egy napra koncent- rálódik, komolyabb betegségek kezelésével Encsre kell menni. A településen nincsen sem iskola, sem óvoda, a gyerekek a szomszédos Hernádvécsére járnak iskolába. A település elöregedő és szegregálódó település. A lakosság alulisko- lázott, munkalehetőségek nincsenek. Szemere a szlovák határtól 5 kilométerre, Encstől 18 kilométerre északra található, Miskolctól 60 kilométerre fekszik. Jelenleg a település közigazgatási- lag a Szalaszendi Közös Önkormányzati Hivatal keretében működik 2013-tól. A település az Encsi Kistérségben található. A településnek nincsen vasútállo- mása, a legközelebbi 13 km-re Méra községben található. A legközelebbi főút- vonalra is itt lehet csatlakozni. A tömegközlekedés egyetlen formája a Volán autóbusz, naponta pár alkalommal indított járatokkal. A település lakosságának kicsivel több, mint a fele (58%-a) magyar, 42%-a cigány nemzetiségű. Lakóné- pessége 417 fő (2018-ban). .Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, nin- csenek olyan vállalkozások, amelyek nagyobb létszámot tudnának mozgatni. A közfoglalkoztatásban kialakítottak egy sertéstelepet, amely ellátja a helyi kony- hát. Fólia-sátrakat is működtetnek. Kaptak állami földet, aprítékos kazánokat is vettek. Közmunkaprogram keretében pedig működik egy kis csapat, akik tész- tával foglalkoznak, szintén a helyi konyha mellé dolgoznak, sütnek süteménye- ket, meg egyéb dolgokat a gyerekeknek tízóraira, meg uzsonnára. Illetve kiala- kítottak egy gyümölcsfeldolgozót, ami almát dolgoz fel és 100%-os gyümölcsle- vet készítenek. 2015-ben kialakítottak egy Szociális Szövetkezetet is, mely a gyümölcslé készítésére épül és amelynek keretében hat embernek adnak mun- kát. A településen orvosi rendelő ugyan megtalálható, de szakember hiány mi- att az orvosi ellátás községben történik meg, ahova a betegek magán úton vagy a falugondnoki busz segítségévek jutnak el. A községben két élelmi- szerbolt (az egyik Coop, a másik magánüzlet – de mindkettő nagyon szűk vá- lasztékkal) valamint egy italbolt (inkább presszóféle, kulturáltabb hely) talál- ható, illetve egy posta. Működik 8 évfolyamos általános iskola, két vegyes kor- csoportú óvoda.

— 599 — Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach

2. ábra. A Lokális Innovációs Potenciál (LIP) mintázata 5 településen (ötfokú skálán mérve az egyes dimenziókat)

Forrás: saját szerkesztés

3. ábra. A Lokális Innovációs Potenciál (LIP) mutató értéke az öt településen (100-as skálán szten- derdizálva)

70 62 56 60 47 50 46 40 34 30 20 10 0 Büttös Fáj Fulókércs Hernádpetri Szemere

Forrás: saját szerkesztés

Mint ahogyan a fenti két ábrán látható (2. és 3. ábra), a lokális innovációs po- tenciál a vizsgált települések közül Szemerén a legerősebb, melyen a LIP két „lába” (komponense) is átlagon felüli értéket mutat (KTE és HE). Fulókércs, ahol a helyi kurázsi kiemelkedő, a második helyen áll, harmadik helyezett meg- osztva Büttös és Hernádpetri, mely két település ugyan sok paraméterében kü- lönbözik, összességében majdnem azonos LIP indexxel rendelkeznek. Fáj mu- tatja a legalacsonyabb összesített indexet, amely betudható többek között ked-

— 600 — Településmérés – helyi kurázsival vezőtlen szocio-demográfiai, földrajzi és gazdasági helyzetének (és emiatt talán azonnali beavatkozásra vár).

3. Összegzés, következtetések A tanulmány célja az volt, hogy betekintést adjak abba a településkutatási mun- kába, melyet az utóbbi években végzek – zömében hátrányos helyzetű telepü- léseken. Az írásban a munka során kifejlesztésre került LIP indexet és annak lehetséges gyakorlati alkalmazását mutattam be. Az a megfontolás vezérelt, hogy megmutassam: két, alapvetően hasonló szocio-demográfiai illetve föld- rajzi helyzettel leírható település is lehet nagyon különböző, mutathat nagyon eltérő mintázatot. És fordítva: azt is szerettem volna láttatni, hogy két, első (és második) látásra is különböző település nézhet szembe valójában hasonló kihí- vásokkal és kerülhet ezáltal mégis hasonló csoportba. A jövőben szeretném a most bemutatott mutatónkat további tesztelésnek alávetni és az eredményeket más mutatókkal mérve még inkább összehasonlí- tani, a méréseket kiterjeszteni, a mutatót „finomhangolni”. Tekintettel arra, hogy a kifejlesztett index kvalitatív adatokat is tartalmaz, kiterjeszthetőségének ez korlátot szab (több ezer településre például nehéz lenne kiterjeszteni), de regionálisan (térségileg belátható helyeken) nagyszerűen használható. Úgy vélem, hogy a LIP index aggregált mutatóként, számtalan pici mozaik- darabból összerakosgatva, megmutatja a településszintű sokféleséget, mert együttesen épít kvalitatív és kvantitatív adatokra, a hagyományosan „puhának” és illetve „keménynek” tekinthető társadalomtudományi módszerekre, ugyan- akkor kreatív, innovatív módon törekszik a szisztematikus elemzésre. Valójá- ban azonban nem „hallgatja el” az a tényt, hogy a társadalmi valóság és társas világ nézőpontok kérdése is: egymással párhuzamos világok és vélemények so- kaságán keresztül rajzolható meg valamiféle kép, és ez a kép sohasem egységes, vagy legalábbis sohasem teljesen ugyanolyan.

— 601 — Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach A témában megjelent fontosabb publikációim:

SZABÓ-TÓTH Kinga, „Alkalmazott szociológiai kutatások régiónk szolgálatára”, in Te mit tettél hozzá?, szerk. BERKŐ Péter és SZABÓ-TÓTH Kinga és PATKÓ Gyula, (Miskolc: MTA Miskolci Területi Bizottsága, 2018) 265–267.

SZABÓ-TÓTH Kinga, „Rongyszőnyeg vagy patchwork? Társadalmi együttélési formák és normák, együttélési simulások és konfliktusok multikulturális környezetben – Egy társadalmi innováció háttere”, Szellem és Tudomány, 9(2018) 1–2. sz. 171–186.

Kinga SZABÓ-TÓTH Kinga and Attila PAPP Z., „Applied Social Scientific Methods for the Measurement of Local Innovation Potential”, 'Club of Economics in Miskolc' TMP, 15(2019) Nr. 1. 53–64.

SZABÓ-TÓTH Kinga, „Kapaszkodó(k). Hátrányos helyzetű roma gyerekek és fiatalok – esélyek és le- hetőségek”, Vigilia, 85(2020) 1. sz.

Kinga SZABÓ-TÓTH, „Measuring Local Social Innovation”, Szellem és Tudomány, 11(2020) Supple- ment. (Megjelenés alatt.)

— 602 —