DOI:10.24394/NatSom.2001.1.169 Natura Somogyiensis 1 169-178 Kaposvár, 2001
Somogy megye díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae)
MUSKOVITS JÓZSEF
MUSKOVITS J.: The jewel beetles of Somogy county (Coleoptera: Buprestidae) Abstract: An annotated list of jewel beetle species collected in Somogy county (Southern Hun gary) and the relevant literature are presented. The oldest collected specimens date back to about 1875. Of the 119 species known to occur in Hungary, 82 are recorded from the area investigated. Palmarfestiva (Linnaeus, 1767) is new to the Hungarian fauna.
Bevezetés
A díszbogarak (Buprestidae Eschscholtz, 1829) a Buprestoidea családsorozat egyetlen családját alkotják. Gyakran feltűnően színpompás, jellegzetes alakú bogarak. A család tudományos elnevezését LINNAEUS 1758-ban vezette be a rovartanba. A díszbogarak családja a nyolcadik legnépesebb a bogarak között, az egész Földön hozzávetőlegesen 15 000, a Kárpát-medencében mintegy 170, Magya rországon 119 faj fordul elő. Nagyságuk változó, a hazai legnagyobb díszbo gár, a Chalcophora mariana elérheti a 32 mm hosszúságot, a legkisebb Trachys fa jok alig haladják meg a 2 mm-t. Jelen összeállításban Somogy megye díszbogár-faunáját dolgozom fel. Ehhez az adott ösztönzést, hogy az elmúlt években alkalmam volt hazánk szinte va lamennyi természettudományi múzeumi rovargyűjteményének és a jelentő sebb magángyűjtemények díszbogarait determinálni, illetve a régebbi megha tározásokat szükség esetén revideálni.
A kutatások rövid ismertetése
A Magyar Természettudományi Múzeum állattárában Somogy megye terü letéről már 125 évvel ezelőtt gyűjtött díszbogarakat is találunk. A megye ro varfaunájának első ismertebb gyűjtője a múlt század utolsó harmadában Lichtneckert Ferenc volt Siófokon. Jelentős gyűjteménye a Magyar Természet tudományi Múzeum Állattárába került. Sajnos, az általa gyűjtött és preparált bogarak identifikációs cédulái a mai minimális követelményeknek sem felel nek meg, mivel rajtuk csak a „Siófok, Lichtneckert" felirat található, minden egyéb tájékoztató adat hiányzik, és sokszor még az sem biztos, hogy az illető példány valóban Siófokon került elő. A századforduló másik jelentős gyűjtője Ehmann Ferenc, aló az 1896-1911 közötti években rendszeresen gyűjtött Őszöd (ma Balatonöszöd) területén. Az első világháború előtt Somogy vármegye területén a többi gyűjtő - Hajós József, Kanabé Dezső, Peregi Imre - csak alkalomszerűen gyűjtött, legalábbis kevés példány maradt meg a gyűjteményekben.
______ISSN 1587-1908 (Print); ISSN 2062-9990 (Online) 170 NATURA SOMOGYIENSIS
A két világháború közötti időben is csak alkalmi gyűjtések voltak, és szintén kevés példány került a gyűjteményekbe (Apt Ödön, Stiller Viktor). A második világháború után eléggé nehezen indultak meg a gyűjtések. 1955- ben Dr. Lend (Lenczy) Rudolf gyűjtött eredményesen a Baláta-tónál. Ennek a korszaknak vitathatatlanul legjelentősebb gyűjtője Nattán Miidós volt, aki 1958-1968 között sokat gyűjtött Kaposvár környékén. Elsősorban lepkész volt, de bogarakat is szép számmal gyűjtött. A fent említett személyek által létrehozott gyűjtemények nagyobbrészt a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményébe kerültek. Az 1980-as 90-es években években megszaporodott a gyűjtők száma. Név szerint megemlítem Sár József-et és Horvatovich Sándor-t, akik rendszeresen kutatták a védett területek rovarvilágát. Az utóbbi években Ábrahám Levente, Ádám László, Merkl Ottó, Rozner György folytatott említésre méltó díszbogár gyűjtéseket is. A jelentősebb amatőr rovarászok közül Bessenyi Ferenc, Gaskó Kálmán, Dr. Ilniczky Sándor, Juhász János Csaba, Kondorosy Előd, Dr. Medvegy Mihály, Muskovics András, Dr. Muskovits József, Podlussány Atilla, Rahmé Nikola, Retezár Imre, Rozner István, Dr. Somorjai Gyula, Szalóki Dezső és Székely Kálmán nevét kell megemlíteni, akik Somogy megye területén több-kevesebb rendszerességgel díszbogarakat is gyűjtöttek. A Magyar Rovartani Társaság 1999-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park terüle tére szervezett sikeres kirándulást, amelynek hatására megnövekedett az ama tőr rovarászok - közöttük a kifejezetten díszbogarakra specializálódottaké is - tevékenysége, és talán ennek lehet az eredménye hazánk területére egy új díszbogárfaj, a Palmarfestiva kimutatása. A megnövekedett gyűjtőkedv azt eredményezte, hogy Somogy megyét a job ban megkutatott megyéink közé sorolhatjuk. Legjobban kutatottak a Balaton hoz közeli területek, a Barcsi borókás, Kaposvár környéke és a Boronka-mel- léki Tájvédelmi Körzet, de azért vannak még jelentős területek, amelyek nin csenek kellőképpen kikutatva, legalábbis a díszbogarakat illetően. A Somogy megyében gyűjtött díszbogarakra vonatkozó irodalmi közlemé nyeket a következőkben ismertetem. Kui'HY (1986) ,A Magyar Birodalom Állatvilága" с művében mindössze egyetlen fajra, az Acmaeodereíla flavofasäata-га. találunk egy lelőhely-adatot „P.- Vadé" néven, ami feltételezésem szerint a mai Vadépusztá-val azonosítható. CSÍKI (1909-1915): „Magyarország díszbogarai" с munkájában elsősorban ha tározókulcsot közöl és csak kevés lelőhelyadatot, így nem meglepő, hogy So mogy megyét illetően csak 3 faj 3 lelőhelyadata található meg benne. KASZAB (1940) kifejezetten lelőhely-adatokat közlő műve már lényegesen több adatot tartalmaz, nevezetesen 38 faj 53 lelőhelyét. Érdekességként meg említem, hogy a fajlista összeállításánál Lichtneckert adatait nem vette figye lembe és főként Ehmann gyűjtései növelték meg a fajok számát. SÁR (1992) a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén végzett rovarta ni gyűjtések összevont adatait közli és ebben 5 díszbogárfaj kerül megemlítés re. Áz általa említett Chrysobothris chiysostigma újrahatározás után Chrysobothris affmis-nek bizonyult. MERKL (1998) a Duna-Dráva Nemzeti Park területéről negyvenhat bogár család fajait ismerteti, közöttük Somogy megye területéről 14 díszbogárfajt említ meg. A fenti ismertetésből látható, hogy összefoglaló adatközlés még nem készült, ezt a hiányosságot igyekszem most ebben az összeállításban pótolni. MUSKOVITS J.: COLEOPTERA: BUPRESTIDAE 171
1. ábra: Dicerca furcata Fotó: Retezár I.
2. ábra: Chtysobothris affinis Fotó: Retezár I. 172 NATURA SOMOGYIENSIS
3. ábra: Palmar festiva Fotó: Retezár I.
4. ábra: Agrilus gueríni Fotó: Retezár I. MUSKOVITS J.: COLEOPTERA: BUPRESTIDAE 173
Somogyból ismert fajok jegyzéke
Ptosima ßavoguttata (Illiger, 1803) - szágról csak egy példányban került elő, valószí Holomcditerrán elterjedésű faj, nálunk elter nűleg fenyőfával behurcolt példány lehetett. - jedt, nem ritka, a lárvák sajmeggyben, szilvafá Fonyód. ban fejlődnek. - Kisberény, Zamárdi. Poecilonota variolosa (Paykull, 1799) - Acmaeodera (Acmaeotethya) degener (Scopoli, Euroszibériai elterjedésű, a lárva nyárfákban él, 1763) - Nyugat-palearktikus elterjedésű, a töl szórványos előfordulású, ritka faj.- gyesekben sokfelé előforduló, de nem gyakori Törökkoppány faj.- Balatonboglár-Vadépuszta, Zamárdi. Lampra dives Guillebeau, 1889 - Nyugat- Acmaeoderella (Carininota) flavofasciata palearktikus elterjedésű, a füzesekben, égere (Filler & Mitterpacher, 1783) - Nyugat-palear sekben szórványosan előforduló, ritkább faj. - ktikus elterjedésű, a tölgyesekben elterjedt, Balatonöszöd, Kaposvár, Vörs-Diás sziget. gyakori. - Balatonboglár, Balatonöszöd, Lampra mirifica Mulsant, 1855 Darány, Kaposvár, Kőröshegy, Nagybajom, Sió Holomediterrán elterjedésű, lárvája szilfákban fok, Somogyszob, Újvárfalva. él, sokfelé előfordul, de nem közönséges. - Acmaeoderella (Carininota) mimonti Balatonöszöd, Kaposvár, Siófok. (Boieldieu, 1865) - Kelet-mediterrán elterjedé Lampra rutilans (Fabricius, 1777) - Nyugat- sű, elsősorban a Duna-Tisza közötti homokos palearktikus elterjedésű, a hársfákon fordul elő, területeken fordul elő, somogy megyei, múlt nem ritka. - Balatonöszöd, Kaposvár. századi előfordulását azóta sem sikerült újabb Palmar festiva (Linnaeus, 1767) példánnyal megerősíteni. - Balatonöszöd. Holomediterrán elterjedésű, lárvája borókában Sphenoptera (Chilostetha) parvula (Fabricius, él, Magyarország faunájára új faj, amelynek el 1798) - Holomediterrán elterjedésű, füves terü ső példánya csak 1999-ben kei-ült elő a Barcsi leteken szórványosan előforduló, ritka faj. - ősborókásból. - Darány. Siófok. Eurythyrea quercus (Herbst, 1780) Sphenoptera (Chilostetha) substriata Krynicki, Ponlomediterrán elterjedésű faj, a tölgyesekben 1834 - Közép- és kelet-mediterrán elterjedésű, fordul elő és rendkívül ritka.- Balatonöszöd. füves területeken szórványosan előforduló, rit Buprestis heamorrhoidalis Herbst, 1780 - kább faj. - Siófok. Nyugat-palearktikus elterjedésű, az őshonos és Capnodis tenebrionis (Linnaeus, 1761) - a telepített fenyvesekben sokfelé előfordul, gya Holomcditerrán elterjedésű, lárvája gyümölcs kori. - Balatonboglár, Balatonöszöd, Barcs, fákban él, sokfelé megtalálható, az utóbbi évti Barcs-Középrigóc, Kaposvár, Nagybajom, Sió zedekben megritkult. - Balatonöszöd. fok. Aurigena lugubris (Fabricius, 1777) - Kelet Buprestis octoguttata Linnaeus, 1758 - mediterrán elterjedésű, lárvája galagonyában, Euroszibériai elterjedésű, fenyőfélékben élő faj, szilvafában, kökényben él, sokfelé megtalálha amely eddig csak a Dunántúlról került elő, és tó, az utóbbi évtizedekben megritkult.- rendkívül ritka. - Balatonöszöd. Balatonöszöd, Kaposvár, Siófok. Trachypteris picta decastigma (Fabricius, Dicerca alni (Fischer, 1824) 1787) - Holomcditerrán elterjedésű, a nyárfá Holomcditerrán elterjedésű, lárvája égerfában sokben helyenként gyakori faj. él, szórványos elterjedésű, ritkább faj. - Barcs- Balatonfenyves, Kaposvár, Siófok. Kö/.éprigóc, Darány, Kaposvár. Phaenops cyanea (Fabricius, 1775) Dicerca berolinensis (Herbst, 1779) - Euroszibériai elterjedésű, fenyőfélékben élő faj, Euroszibériai elterjedésű, lárvája gyertyánban amely elterjedt, gyakori. - Barcs, Kaposvár, és bükkben él, sokfelé előfordul, de nem közön Nagybajom, Siófok, Somogyszob, Újvárfalva. séges. - Balatonboglár-Vadépuszta, Balaton Anthaxia candens (Panzer, 1789) - Nyugat- öszöd, Kaposgyarmat, Kaposvár, Siófok, palearktikus elterjedésű, feltűnően szép faj, lár Somogyszob, Taszár. vája sajmeggyben. cseresznyefában él, elterjedt, Dicerca furcata (Thunberg, 1787) de nem túl gyakori. - Siófok. Euroszibériai elterjedésű, lárvája fenyőben él, Anthaxia deaurata (Gmelin, 1788) nálunk rendkívül ritka. - Csurgó, Darány. Mediterrán-kaszpi elterjedésű, szilfákon talál Dicerca (Argante) moesta (Fabricius, 1794) - ható meglehetősen ritka faj. - Balatonendréd, Nyugat-palearktikus el terjedésű, Magyaror Kaposvár, Siótok. 174 NATURA SOMOGYIENSIS
Anthaxia fulguratis (Sehrank, 1789) - Anthaxia (Melanthaxia) godeti Caslelnau & Nyugal-palearktikus elterjedésű, a tölgyesek Gory, 1839 - Holoniediterrán elterjedésű, az ben elterjedt, gyakori. - Babócsa, alacsonvabb vidékek ültetett fenyveseiben el Balatonföldvár, Balatonöszöd, Heresznye, Ka terjedt, gyakori. - Balatonöszöd, Bares- posvár, Látrány, Potony, Siófok, Somogvszob. Középrigóc, Bélavár, Darány, Lengyeltóti, Anthaxia funerula (Illiger, 1803) Nagybajom, Somogyszob, Újvárfalva. Holoniediterrán elterjedésű, lárvája seprőza- Anthaxia (Melanthaxia) helvetica Stierlin, nólban és rekettyében él, szórványosan előfor 1868 - Mediterrán elterjedésű faj, a Dunántúl duló, ritkább faj. - Balatonendréd, nvugati fenyveseiben nem ritka. - Zamárdi. Balatonszéplak, Siófok, Somogyszob. Anthaxia (Melanthaxia) istriana Rosenhauer, Anthaxia manca (Linnaeus, 1767) 1847 - Mediterrán elterjedésű faj, amely főként Euroszibériai elterjedésű, a szilfákon helyen a Balaton környéki borókásokban fordul elő, ként gyakori. - Balatonföldvár, Kaposvár, ritka. - Balatonendréd, Darány, Koppány, Tólújfalu. Zamárdi. Anthaxia nitiduia nitidula (Linnaeus, I 758) - Anthaxia (Melanthaxia) nigrojubata incognita Nyugat-mediterrán elterjedésű, mindenfelé el Bíly 1986 - Pontomediterán elterjedésű alfaj, terjedt, különféle virágokon, elsősorban vadró lárvája lue- és jegenyefenyőben él, nagyon rit zsán gyakori. - Balatonföldvár, Balatonöszöd, ka. - Siófok. Balatonszemes, Bares-Középrigóc, Bőszénfa- Anthaxia (Melanthaxia) quadripunctata Ropoly-puszta, Gyékényes, Kaposfüred, Ka (Linnaeus, 1758) - Euroszibériai elterjedésű, a posvár, Kisberény, Öreglak, Őrtilos, fenwesekben mindenfelé elterjedt, gyakori. - Somogvszob-Baláta-tó, Somogyudvarhely, Balatonendréd, Balatonöszöd, Barcs, Bares- Újvártalva, Zamárdi. Középrigóc, Darány, Kaposvár, Siófok, Anthaxia nitidula signaticollis Krynicki, 1832 - Somogyszob-Baláta-tó, Újvárfalva. Kelet-mediterrán elterjedésű, a keleti ország Chrysobothris affinis (Fabricius, 1794) - részben elterjedt, különféle virágokon, elsősor Euroszibériai eltejedésű, a tölgyesekban min ban vadrózsán gyakori, a Dunántúlon jóval rit denfelé elterjedt, gyakori. - Balatonöszöd, kább. - Siófok. Darány, Gyugy, Hács, Iharosberény, Kaposvár, Anthaxia podolíca Mannerheim, 1837 - Nagybajom, Somogyszob-Baláta-tó, Zamárdi. Nyugat-palearktikus elterjedésű, a tölgyesek Coraebus elatus (Fabricius, 1787) ben elterjedt, nagyon gyakori - Balatonendréd, Pontomediterrán elterjedésű, sokfelé előfordul, Balatonföldvár, Balatonöszöd, Bares, Csurgó, vérfűn és apróbojtorjánon helyenként gyakori. Kaposvár, Potony, Siófok. - Balatonöszöd, Bares-Középrigóc, Gyékényes, Anthaxia salicis (Fabricius, 1777) Siófok. Holoniediterrán elterjedésű, leginkább a hegy - Coraebus florentinus (Herbst, 1801) - és dombvidékeken fordul elő, ahol helyenként Holoniediterrán elterjedésű, a tölgyesekben gyakori - Balatonöszöd, Bőszénfa-Ropolypusz- gyakori, ennek ellenére életmódja miatt - rend ta, Csurgó, Kaposvár. szerint magasan, a tápnövény koronájában tar Anthaxia semicuprea Küster, 1850 - Nyugat- tózkodik - ritkán kerül a gyűjtők szeme elé. - palearktikus elterjedésű, a hegy- és dombvidé Törökkoppány keken szórványosan előforduló, ritkább faj. - Coraebus rubi (Linnaeus, 1767) Balatonöszöd, Kaposvár, Siófok. Palearktikus elterjedésű faj, a hamvasszedren Anthaxia (Haplanthaxia) cichorii (Olivier, helvenként gyakori. - Balatonöszöd, Siófok. 1790) - Holoniediterrán elterjedésű, elsősorban Nalanda fulgidicollis (Lucas, 1846) ernyősvirágokon helyenként gyakori. Holoniediterrán elterjedésű, a tölgyesekben és Balaton béré ny Balatonöszöd, Kaposvár, Siófok. füzesekben szórványosan előforduló, ritkább Anthaxia (Haplanthaxia) milkfolii (Fabricius, faj. - Balatonendréd. 1801) - Kelet-mediterrán elterjedésű, a mele Agrilus (Uragrihis) ater (Linnaeus, 1767) - gebb fekvésű tölgyesekben virágokon helyen Nyugat-palearktikus elterjedésű, a füzesekben ként gyakori. - Balatonöszöd, Siófok. és nyárfásokban helyenként nem ritka. - Anthaxia (Haplanthaxia) olympica Babócsa, Törökkoppány. Kiesenwetter, 1880 - Pontomediterrán elterje Agrilus (Uragrihis) guerini Lacordaire, 1835 - désű faj, elhagyott gyümölcsösökben helyen Nyugat-palearktikus elterjedésű, a füzesekben ként nemlfíítka. - Siófok, Újvárfalva, Zamárdi. fordul elő, nálunk rendkívül ritka. Magyaror szágon eddig előkerült példányok - egy kivéte- MUSKOVITS J.: COLEOPTERA: BUPRESTIDAE 175 lével - a Dél-Dunántúl füzeseiből kerültek elő. - Agrilus lineola Redtenbacher, 1849 - Barcs, Ortilos. Pontomediterrán elterjedésű, a füzesekben csak Agrilus albogularis Gory, 1841 - Euro-kaszpi kevés helyről került elő, ritka. - Siófok. elterjedésű faj, amelynek lárvái pusztai üröm Agrilus lítura Kiesenwetter, 1857 ben élnek. Leginkább az Alföldön fordul elő, a Holomediterrán elterjedésű faj, a tölgyesekben Dunántúlon ritkább. - Balalonlelle, fordul elő, nem gyakori. - Siófok. Balatonöszöd, Siófok. Agrilus obscuricollis Kiesenwetter, 1857 - Me Agrilus angustulus (Illiger, 1803) diterrán elterjedésű, a tölgyesekben gyakori. - Euroszibériai elterjedésű, a tölgyesekben a leg Balatonendréd, Darány, Kaposvár, Siófok. gyakoribb Agrilus-faj. - Balatonöszöd, Barcs, Agrilus olivicolor Kiesenwetter, 1857 - Gyékényes, Kaposvár, Nagybajom, Siófok, Nyugat-palearktikus elterjedésű, a tölgyesek Taszár, Tótújfalu. ben gyakori. - Balatonendréd, Balatonfenyves, Agrilus auricollis Kiesenwetler, 1857 - Balatonöszöd, Barcs, Kaposvár, Nagybajom, Pontomediterrán elterjedésű, szilfán és hársfán Siófok, Taszár. fordul elő, ritkább faj. - Bélavár, Kaposvár, Siófok. Agrilus pratensis Ratzeburg, 1839 Agrilus biguttatus (Fabricius, 1777) - Euroszibériai elterjedésű faj, a nyárfásokban Euroszibériai elterjedésű faj, a tölgyesekben el gyakori. - Balatonfenyves, Fonyód-Bélatelep, terjedt, gyakori. - Balatonendréd, Kaposvár, Siófok. Balatonöszöd, Hács, Iharosberény, Kaposvár, Agrilus roscidus Kiesenwetler, 185 7 - Lipótfa, Siófok, Somogyszob-Baláta-tó, Holomediterrán elterjedésű faj, amely benge- Zamárdi. féléken nem ritka. - Darány, Kaposvár, Nagyba Agrilus ductus (Olivier, 1790) - Atlanlo- jom, Siófok. mediterrán elterjedésű, nálunk szórványos elő Agrilus Salicis J. Frivaldszky, 1877 - Magya fordulású, ritka faj. - Balatonöszöd, Siófok. rországról leirt, pontomediterrán elterjedésű Agrilus convexicollis Redtenbacher, 1849 - faj, amely az Alföldön helyenként gyakori, de a Nyugat-palearktikus elterjedésű, a kőrisfákon Dunántúlon, a füzesekben jóval ritkább. - helyenként nem ritka. - Balatonfenyves, Balalonlelle, Siófok. Balatonföldvár, Siófok. Agrilus sericans Kiesenwetter, 185 7 - Kelet Agrilus cuprescens Ménétriés, 1832 ( = mediterrán elterjedésű faj, amely az alföldi ür- aurichalceus, Redtenbacher, 1849) mös-pusztákon helyenként gyakori, a Dunán Holomediterrán elterjedésű faj, a szederféléken túlon ritka. - Siófok. és a vadrózsán helyenként nem ritka. - Agrilus sulcicollis Lacordaire, 1835 Balatonföldvár, Kaposvár. Euroszibériai elterjedésű faj, a tölgyesekben Agrilus cyanescens Ratzeburg, 1837 - mindenfelé elterjedt, gyakori. - Balatonfenyves, Euroszibériai elterjedésű, a loneféléken találha Balatonföldvár, Balatonöszöd, Kaposvár, tó, ritka faj. - Siófok. Péterhida, Siófok. Agrilus áerasofasciatus Lacordaire, 1835 - Agiilus viridis (Linnaeus, 1758) - Euro Holomediterrán elterjedésű faj, vadszőlőn vagy szibériai elterjedésű, nagyon változékony íaj, elvadult szőlőn helyenként nem ritka. - Kapos amely a füzesekben, bükkösökben elterjedt, vár, Siótok, Somogyvár, Taszár. gyakori. - Barcs, Bélavár, Siófok, Taszár, Újvárfalva. Agrilus graminis Gastelnau & Gory, 1839 - Paracylindromorphus subuliformis (Manner Holomediterrán elterjedésű, a tölgyesekben heim, 1837) - Európai-közép-ázsiai elterjedésű nem ritka. - Balatonöszöd, Siófok. faj, amely a pusztafüves területeken helyenként Agrilus hastulifer Ratzeburg, 1839 - gyakori. - Balatonfölvár, Balatonszárszó, Siófok. Holomediterrán elterjedésű, a tölgyesekben Cylindromorphus filum (Gyllenhal, 1817) - nem ritka. - Balatonföldvár, Siófok. Nyugat-palearktikus elterjedésű, a füves, félsz Agrilus hyperici (Creutzer, 1789) - Nyugat- áraz területeken helyenként nagyon gyakori. - palearktikus elterjedésű, orbáncfüvön sokfelé Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balalonlelle, előfordul, gyakori. - Balatonboglár, Balatonöszöd, Barcs, Barcs-Középrigóc, Balalonlelle, Balatonöszöd, Barcs, Barcs- Bélavár, Darány, Látrány, Siófok. Középrigóc, Bélavár, Darány, Kaposvár, Aphanisticus elongatus Villa, 1835 Látrány, Siófok. Holomediterrán elterjedésű, a sasos, nedvesebb Agrilus laticomis (Illiger, 1803) - Nyugat- réteken szórványosan előforduló, ritka faj. - palearktikus elterjedésű, a tölgyesekben nem Siófok. ritka.- Balatonöszöd, Kaposvár. 176 NATURA SOMOGYIENSIS
Aphanisticus pusillus (Olivier, 1790) - Trachys puncticollis rectilineata Abeille de Holomedilerrán elterjedésű, a szittyós, nedve Perrin, 1900 - Közép-európai elterjedésű faj, sebb réteken szórványosan előforduló, ritkább amely szulákféléken szórványosan fordul elő. - faj. - Balatonlelle, Balatonöszöd, Istvándi. Balatonföldvár. Hahroloma geranii Silfverberg, 1977 - Trachys scrobiculatus Kiesenvvetter, 1857 - Eurós/ibériai elterjedésű faj, amely a piros gó Holomedilerrán elterjedésű faj, amely menta- lyaorron helyenként gyakori. - Siófok. féléken fordul elő, nem túl gyakori. - Trachys mínutus (Linnaeus, 1758) Balatonöszöd, Somogyszob-Baláta-tó, Siófok. Euroszibériai elterjedésű faj, amelynek lárvái Trachys troglodytes Gyllenhal, 1817 - lombosfák leveleiben aknáznak. Sokfelé előfor Euroszibériai elterjedésű faj, amely a füves te dul, gyakori. - Babóesa, Balatonberény, rületeken helyenként nem ritka. Balatonendréd, Balatonfenyves, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonöszöd, Kaposfüred. Balatonöszöd, Barcs, Bélavár, Darány, Trachys troglodytifonnis Obenberger, 1918 - Heresznye, ICaposvár, Látrány, Ortilos, Siófok, Nyugat-palearktikus elterjedésű faj, amely ma Vízvár, Zamárdi. dármályván és zilizfajokon fordul elő, ritka. - Trachys problematicus Obenberger, 1916 - Siófok, Zamárdi. Balkáni-közép-európai előfordulású faj, amely lisztesfüvön helyenként nem ritka. Balatonendréd, Balatonöszöd, Siófok. 1. táblázat: A fajok száma genuszok szerint Magyarországon, illetve Somogy megyében
Alcsalád Tribus Genus Faj szám Faj szám Somogy Magyarországon megyében Polyceslinae Ptosimini Ptosima 1 1 Acmaeoderinae Acmaeoderini Acmaeodera 1 1 Acmaeoderella 2 2 Sphenoplcrinae Sphenopterini Sphenoptera 5 2 Chalcophorinac Chalcophorini Chalcophora 1 0 Psiloptcrini Capnodis 1 I Aurigena 1 I Buprestinae Dicercini Dicerca 5 4 Poedlonola 1 1 Lamp га 3 3 Palmar 1 ] Buprcstini Euiytbyrea 3 1 Buprestis 5 2 Kisanthobiini Kisanthobia 1 0 Melanophilini Trachypteris 1 1 Melanophila 1 0 Phaenops 3 1 Anthaxiini Anthaxia 24 18 Chrysobolhrinae Chrvsobothrini Chrvsobothrys 3 2 Agrilinae Coraebini Coraebus 4 3 fvleliboeoides 0 Meliboeus 0 Nalanda 1 Agriüni Agrilus 38 25 Cylindromorphmae Cylindromorphini Paracvlindromorphus 1 Cylindromorphus 1 Trachynae Aphanisticini Aphanisticus 2 Trachymi Habroloma 1 Trachvs 6 összesen: 119 82 MUSKOVITS J.: COLEOPTERA: BUPRESTIDAE 177
Összefoglalás
Valamennyi hozzáférhető múzeumi-gyűjtemény és magán-gyűjtemény dísz bogár-anyagának feldolgozaása alapján összeállításra került Somogy megye díszbogár faunájának jegyzéke. Az ismert irodalomban nem találtam olyan fajt, amelynek ne lett volna meg valamelyik gyűjteményben legalább egy bi zonyító példánya. A megye területéről 82 fajt sikerült kimutatni, a Magyarországon előfordu ló mintegy 119 faj 68,9%-át. Meggyőződésem, hogy a kimutatott 82 fajhoz még egy-két faj a közeljövőben Somogy megyéből biztosan elő fog kerülni (például 'AzAgrilus delphinensis, Agiilus subauratus), mivel ezeket a fajokat a me gyével közvetlenül határos területeken is fogtuk. Hogy érzékeltethető legyen, milyen jelentős szám a 82 faj, összehasonlítás céljából megemlítem, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területéről 22 (SOMORJAI 1983), a Kiskunsági Nemzeti Parkterületéről 38 (SOMORJAI 1986), a Bükki Nemzeti Park területéről 40 (SOMORJAI et ÁDÁM 1996), az Őrség te rületéről 29 díszbogár faj (MUSKOVITS 1997) került kimutatásra! Hazánk faunájában ritka fajok is előkerültek Somogy megye területéről, ne vezetesen Fonyódról egy példány Dicerca moesta került elő (in coll. Kanabé Dezső, dátum nélkül), amelyet Magyarország területén azóta sem találták, ezért valószínű, hogy importált fával behurcolt példány lehetett. A Palmar festiva hazánk faunájára új fajnak számít. Első ízben 1999-ben, a Barcsi borókás területén került elő, és ami örvendetes, az itteni előfordulását 2000-ben további példányok előkerülése is megerősítette. A Palmar festiva na gyon szép, „mutatós", 6-10 mm hosszú, élénk fémfényű zöld színű faj, amely nek az előhátán egy-egy sötétibolya, nagyjából kerek folt, és a szárnyfedőkön is hat-nyolc kékesfekete színű, kerek folt van. Feltétlenül minél előbb véde lemre javasoljuk!
Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet fejezem ki Dr. Szél Győzőnek, a Magyar Természettudomá nyi Múzeum Állattára főmúzeologusának, Dr. Horvatovich Sándornak a pé csi Janus Pannonius Múzeum főmúzeologusának, továbbá Gaskó Kálmánnak (Budapest), Dr. Ilniczky Sándornak (Budapest), Juhász János Csabának (Bu dapest), Dr. Medvegy Mihálynak (Budapest), Muskovics Andrásnak (Tár nok), Rahmé Nikolának (Budapest), Retezár Imrének (Budapest), Rozner Györgynek (Kisberény), Rozner Istvánnak (Budapest) és Szalóky Dezsőnek (Budapest), hogy a gyűjteményükben lévő példányokat determinálásra ren delkezésemre bocsátották. 178 NATURA SoMOGYiENSis
Irodalom
CSÍKI, E . (1909-1915): Magyarország Buprestidái - Rovartani Lapok, 16:161-184, 17:17-22, 18:162-171, 19:135-137,'20:156-159, 22:88-107 pp. KASZAB, Z. (1940): Die Buprestiden Ungarns, mit Beschreibung neuer Formen (Coleopt.). — Fragmenta faunistica Hungarica, 3: 81-116 pp. KUTHY, D. (1896): Bupresüdae - in: Л Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé), III. Arthropoda (Insecta, Coleoptera) — M. 1С 'lemiészeiuidományi Társulat, Budapest 110-114 pp. MEIIKL, О. (1998): Data to 46 beetle families (Coleoptera) from the Duna-Dráva National Park, South Hungary. - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9, 209-232 pp., Pécs MUSKOVITS, }. (1997): Az Őrség díszbogár faunája (Coleopiera: Bupresüdae) — Savaria a Vas me gyei múzeumok értesítője - Szombathely, 24/2: 73-80 pp. SÁR, J. (1992): Adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bogárfaunájához (Coleoptera). - Du nántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat, 7: 149-161 pp., Kaposvár. SOMORJAI, GY. (1983): The species of Bupresüdae (Coleopiera) of the Hortobágy National Park. — in Mahunka S. (Ed.): The fauna of the Hortobágy National Park Vol. II, Akadémiai Kiadó, Bu dapest, 203-204 pp. SOMORJAI, GY. (1986): Bupresüdae of the Kiskunság National Park (Coleoptera: Buprestoidea) — in Mahunka S. (Ed.): The fauna of the Kiskuság National Park Vol. I., Akadémiai Kiadó, Bu dapest, 167-173 pp. SOMORJAI, GY. ET ÁDÁM, L. (1996): The species of Elaleroidea and Buprestoidea (Coleoptera) of the Bükk National Park. — In Mahunka S. (Ed.): The Fauna of the Bükk National Park Vol. II., Hungarian Natural History Museum, Budapest, 271-279 pp.
The jewel beetles of Somogy county (Coleoptera: Bupresüdae)
JÓZSEF MUSKOVITS
The author summarised the jewel beetle fauna (Coleoptera: Buprestidae) of Somogy county in Southern Hungary. Based on the study of the collections of Hungarian museums and private entomologists, the author recorded 82 spec imens from the Somogy county, while in Hungary 119 species were found. In the collection of Hungarian Natural History Museum the oldest specimens were collected around 1875. Only one specimen of Dicerca moesta was collected in Fonyód - we don't know exactly when, it was probably between the I. and II. World War - and since that time nobody has found another specimen in Hungary, so it could have been imported with wood. Palmar /estiva is new for the Hungarian fauna. For the first time it was col lected in Darány in 1999, and in the following year we managed to collect fur ther specimens in the same area.
Author's address: DR. József MUSKOVITS H-1113 Budapest Tardoskedd u. 9. E-mail: [email protected]