DOCSLIB.ORG

Acta Siculica 2011, 91–104 Rozner István

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Acta Siculica 2011, 91–104 Rozner István Acta Siculica 2011, 91–104 Rozner István KOVÁSZNA MEGYE LEVÉLBOGÁR-FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) Bevezetés Az erdélyi bogarászat 1850-től elsősorban a pol- gárosodott, rendezett szász városokban volt jelentős. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Ezidőben már működött az Erdélyi Természettudo- a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum és mányi Egyesület (Siebenbürgischer Verein für Na- a Magyar Rovartani Társaság kutatói 1985 óta rend- turwissenschaften) Nagyszebenben. A tagok közül szeres rovartani kutatásokat végeztek Erdélyben. A ku- Johann Roth4 nagyszebeni városi tanácsos az 1824– tatások felölelték Kelet- és Délkelet-Erdély nagyrészét, 1838 között gyűjtött bogarait az Egyesületnek aján- így a jelenlegi Kovászna megye (volt Háromszék vár- dékozta. Gabriel Wolff tordai patikus több, 1840-től megye) területét is. Ez az alapvetés tartalmazza a kuta- gyűjtött Kolozsvár környéki bogárfajjal gazdagította tott területről fellelhető irodalmi, valamint az 1985– Erdély faunáját. Karl Neugeboren nagyszebeni kép- 2010 közötti magyar és erdélyi kutatási adatokat. viselő az 1840–1850 között gyűjtött bogarait is az Egyesületnek adta, amely a nagyszebeni Bruckenthal A Kovászna megyei Múzeumba helyezte el. Az Erdélyi Természettudo- levélbogár-kutatások története mányi Egyesület tagjai közül Karl Hederich gimná- ziumi tanár és medgyesi plébános, Kominek János Már a 18. század végétől számos európai rova- adóhivatali ellenőr, Heinrich Herbert nagyszebeni rász hivatkozik a Kárpát-medencében, így Erdélyben gimnáziumi tanár neve érdemel említést, akik sokat gyűjtött bogarakra. Az ismertebb entomológusok tettek Erdély bogárfaunájának felderítéséért.5 műveiben Giovanni Antonio Scopoli 18, Guillau- 1850-es évektől kezdve kezdte publikálni Bielz me-Antonie Olivier 3, Robert Towson angol utazó E. Albert6 nagyszebeni iskolafelügyelő és természet- 396, Christian Creutzer 2, Koy Tóbiás az 1800-as tudós, az Erdélyi Természettudományos Egyesület katalógusában 2765, Johan Christian Fabricius 30, elnöke, a koleopterológiai kutatásainak eredményeit. Pierre François Dejean 47 magyar származású boga- Gyűjteménye 1859-ben 6000 fajt számlált, mintegy rat említ.1 Ma már nehéz megállapítani, hogy ezen 16 000 példányban. Közleményeiben 2983 bogár- bogarak közül melyek az erdélyi példányok, ezen be- fajt és változatot mutatott ki Erdélyből. Fő műve, lül a jelenlegi Kovászna megyeiek. amellyel megalapozta az erdélyi összefoglaló boga- Az 1830-as évektől kezdve Frivaldszky Imre2 rászati irodalmat, az 1887-ben megjelent Die Erfor­ a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi segédőre- schung der Käferfauna Siebenbürgens bis zum Schlusse ként elindítója lett a magyar rovartani kutatásoknak. des Jahres 1886.7 Ebben 341 levélbogárfajt, alfajt és Sikeres gyűjtőútjai és a korban szokásos rovarkeres- változatot írt le Erdély területéről, köztük 21 fajt Ko- kedelem révén megalapozta a Nemzeti Múzeum ro- vászna megyéből. Valószínűleg felhasználta a kataló- vargyűjteményének alapjait. Támogatta tanítványát, gus összeállításánál az Erdélyi Természettudományos Frivaldszky Jánost3, és annak számos külföldi gyűj- Egyesület tagjainak adatait, a magyarországi és más tőútját. Igen sokat gyűjtöttek Erdélyben, de főleg külföldi kutatók erdélyi anyagát. Herkulesfürdőn, Mehádián, Orsova környékén és Bielz kortársa volt Karl Adolf Fuss8, aki 5000- Máramarosban. A gyűjtött állataik ma is megtalálha- es európai bogárgyűjteménnyel rendelkezett. 1850 tók a Magyar Természettudományi Múzeum Állattá- és 1895 között számos publikációja jelent meg, rának gyűjteményében. Sajnos a gyűjtéseikben nem köztük az erdélyi Chrysolina és Oreina fajok le- találtam Kovászna megyei példányokat. írása 1856-ból.9 A közleményeiben 2983 bogárfajt 1 KUTHY Dezső 1896. 6 Bielz E. Albert (1827–1898) jogász, statisztikus, biológus, tan- 2 Frivaldszky Imre (1799–1870) zoológus, botanikus, nyelvújító. felügyelő. 3 Frivaldszky János (1822–1895) mérnök, múzeumi igazgatóőr. 7 BIELZ E. Albert 1887. 4 Johann Roth (1786–1866) evangélikus lelkész, természetkutató. 8 Fuss, Karl Adolf (1817–1874) evangélikus lelkész, entomológus. 5 KUTHY Dezső 1896. 9 KUTHY Dezső 1896. 91 Rozner István mutatott ki Erdélyből, amelynek egy része szerepel az erdélyi kortársai gyűjteményeiben megtalálhatók Bielz katalógusában10 is. Gyűjteménye a budapesti voltak. Petri 1925–26-ban a fenti katalógushoz ki- Magyar Természettudományi Múzeumban talál- egészítést jelentetett meg Deubel Frigyes, dr. Eugen ható. Worell nagyszebeni főorvos, dr. Arnold Müller és A 19. század végén több híres, ma már kevéssé a saját gyűjtései alapján.17 E két hatalmas összefog- ismert rovarász gyűjtött Erdélyben. A teljesség igé- laló munkában Petri összesíti az erdélyi bogárfaunát, nye nélkül megemlíthetők a következő rovarászok: amit 76 család, 1137 nem, 4949 faj, 492 változat, Carl Riess nagyszebeni zálogházigazgató, Birthler 423 subvarietäten képvisel. Pontos lelőhellyel Ko- Frigyes temesvári törvényszéki bíró, Ormay Sán- vászna megyéből 45 faj szerepel, ezenkívül több faj dor, a nagyszebeni állami gimnázium tanára, Deu- Siebenbürgen vagy a hegy és dombvidéken elterjedt bel Frigyes brassói hentesárugyáros, akinek 5000 megjelöléssel található, pontos lelőhely nélkül. Petri példányt számláló európai bogárgyűjteménye volt, gyűjteménye a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum- Méhely Lajos11, akkor brassói reálgimnáziumi pro- ban található. fesszor és Mocsári Sándor12. A külföldi entomoló- Az első világháború előtt több neves entomoló- gusok közül Edmund Reitter paskaui entomológus, gus gyűjtött Erdélyben, mint Csiki Ernő18, Horváth a Kárpátokban gyűjtött, Julius Weise berlini ento- Géza19, Mihók Ottó20, Streda Rezső21, Bíró Lajos22, mológus pedig több gyűjtőutat tett a Kárpát-me- Ruff Péter23. Az általuk gyűjtött bogarak nagyrészt dencében, és számos publikációban foglalkozik az a budapesti Természettudományi Múzeum bogár- útjai során gyűjtött Chrysomelidákkal.13 A fent em- gyűjteményében találhatók. lített kutatók gyűjteményei számos múzeum kollek- Az első világháborút követő összeomlás, Erdély cióját gazdagítják. Romániához való csatolása megakasztotta a szépen 1896-ban jelent meg a Magyar Birodalom állat­ fejlődő magyar koleopterológiai kutatásokat. Csak világa (Fauna Regni Hungariae) bogarakkal foglalko- 1941–1943 között nyílt lehetőség újra folytatni a 20 zó kötete Kuthy Dezső14 szerkesztésében. Ez a kötet éve megszakadt rovarászati tevékenységet. Ekkor tartalmazza az addig fellelhető irodalmi adatokat az számos kitűnő magyar rovarász gyűjtött Erdélyben. egész országra vonatkozóan és valószínűleg Kuthy A teljesség igénye nélkül megemlíthető Alladiatoris saját gyűjtésének adatait is.15 Kovászna megyéből Irma24, Balogh János25, Csiki Ernő, Dudich End- konkrét lelőhelyadatokkal 14 faj található ebben re26, Éhik Gyula27, Fejérváry Gézáné28, Kaszab Zol- a katalógusban. Sok faj csak common vagy frequens tán29, Loksa Imre30, Móczár Miklós31, Soós Árpád32, megjelöléssel szerepel, biztos lelőhelyadat nélkül. Szent-Ivány József33, Székessy Vilmos34 és Wagner A segesvári polgári iskola igazgatójának, Karl Pet- János35. Külön említeném meg Gebhardt Antalt36, ri-nek 1912-ben jelent meg az összefoglaló bogárka- aki ebben az időszakban Kovászna megyében a Bo- talógusa Nagyszebenben, Siebenbürgens Käferfauna doki hegységben gyűjtött bogarakat. Gyűjtött anya- und Grund ihrer Erforschung bis zum Jahre 1911 cím- ga a budapesti Magyar Természettudományi Múze- mel.16 Ebben a katalógusban feltüntette mindazon umban található. fajokat, amelyek az irodalomban és a saját, valamint 10 BIELZ E. Albert 1887. 22 Bíró Lajos (1856–1913) utazó, gyűjtő, zoológus, entomoló- 11 Méhely Lajos (1862–1953) tanár, zoológus, múzeumi osztály- gus, etnográfus. igazgató. 23 Ruff Péter 1917-ben gyűjtött Erdélyben. 12 Mocsáry Sándor (1841–1915) biológus, entomológus, múze- 24 Alladiatoris Irma (1912–1988) antropológus, tudománytör- umi osztályvezető. ténész, bibliográfus. 13 KUTHY Dezső 1896. 25 Balogh János (1913–2002) Széchenyi-díjas zoológus, ökoló- 14 Kuthy Dezső (1844–1917) jogász, zoológus, entomológus, gus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. múzeumi igazgatóőr. 26 Dudich Endre (1895–1971) zoológus, entomológus, 1922– 15 KUTHY Dezső 1896. 1934 között az Állattár múzeumi őre. 16 PETRI, Karl 1912. 27 Éhik Gyula (1891–1964) tanár, zoológus. 17 PETRI, Karl 1925–26. 28 Fejérváry Gézáné (1898–1988) tanár, herpetológus. 18 Csiki Ernő (1875–1954) állatorvos, múzeumigazgató. 29 Kaszab Zoltán (1915–1986) tanár, zoológus, múzeumigazgató. 19 Horváth Géza (1847–1937) zoológus, a Magyar Nemzeti Mú- 30 Loksa Imre (1923–1992) tanár, faunakutató, cönológus. zeum Állattárának igazgatója. 31 Móczár Miklós (1884–1971) tanár, zoológus, entomológus. 20 Mihók Ottó (1879–1935) banktisztviselő, entomológus. 32 Soós Árpád (1912–1991) zoológus. 21 Streda Rezső (18??–196?) római katolikus pap, érseki tanácsos, 33 Szent-Ivány József (1910–1988) tanár, zoológus, entomológus. a teológia doktora, amellett, hogy hittant tanított, sokat utazott 34 Székessy Vilmos (1907–1970) zoológus, fizikus, múzeumigaz- és jeles gyűjtője volt az ősmaradványoknak, ásványoknak, bélye- gató. geknek. 35 Wagner János (1906–1948) zoológus, malakológus. 36 Gebhardt Antal (1887–1972) jogász, zoológus, barlangkutató. 92 Kovászna megye levélbogár-faunájának alapvetése Kovászna megyei levélbogár kutatások, Jelen közleményben Kovászna megye területéről 1985–2010 52 génusz 204 faját és alfaját sikerült kimutatnom 11 alcsaládból. Ebből Erdély levélbogár-faunájára nézve 1985 volt az az év, amikor Podlussány Attila fel- 5 faj új,
Load more

Recommended publications
  • Green-Tree Retention and Controlled Burning in Restoration and Conservation of Beetle Diversity in Boreal Forests
    Dissertationes Forestales 21 Green-tree retention and controlled burning in restoration and conservation of beetle diversity in boreal forests Esko Hyvärinen Faculty of Forestry University of Joensuu Academic dissertation To be presented, with the permission of the Faculty of Forestry of the University of Joensuu, for public criticism in auditorium C2 of the University of Joensuu, Yliopistonkatu 4, Joensuu, on 9th June 2006, at 12 o’clock noon. 2 Title: Green-tree retention and controlled burning in restoration and conservation of beetle diversity in boreal forests Author: Esko Hyvärinen Dissertationes Forestales 21 Supervisors: Prof. Jari Kouki, Faculty of Forestry, University of Joensuu, Finland Docent Petri Martikainen, Faculty of Forestry, University of Joensuu, Finland Pre-examiners: Docent Jyrki Muona, Finnish Museum of Natural History, Zoological Museum, University of Helsinki, Helsinki, Finland Docent Tomas Roslin, Department of Biological and Environmental Sciences, Division of Population Biology, University of Helsinki, Helsinki, Finland Opponent: Prof. Bengt Gunnar Jonsson, Department of Natural Sciences, Mid Sweden University, Sundsvall, Sweden ISSN 1795-7389 ISBN-13: 978-951-651-130-9 (PDF) ISBN-10: 951-651-130-9 (PDF) Paper copy printed: Joensuun yliopistopaino, 2006 Publishers: The Finnish Society of Forest Science Finnish Forest Research Institute Faculty of Agriculture and Forestry of the University of Helsinki Faculty of Forestry of the University of Joensuu Editorial Office: The Finnish Society of Forest Science Unioninkatu 40A, 00170 Helsinki, Finland http://www.metla.fi/dissertationes 3 Hyvärinen, Esko 2006. Green-tree retention and controlled burning in restoration and conservation of beetle diversity in boreal forests. University of Joensuu, Faculty of Forestry. ABSTRACT The main aim of this thesis was to demonstrate the effects of green-tree retention and controlled burning on beetles (Coleoptera) in order to provide information applicable to the restoration and conservation of beetle species diversity in boreal forests.
    [Show full text]
  • Coleoptera: Chrysomelidae)
    Acta Biol. Univ. Daugavp. 10 (2) 2010 ISSN 1407 - 8953 MATERIALS ON LATVIAN EUMOLPINAE HOPE, 1840 (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) Andris Bukejs Bukejs A. 2010. Materials on Latvian Eumolpinae Hope, 1840 (Coleoptera: Chrysomelidae). Acta Biol. Univ. Daugavp., 10 (2): 107 -114. Faunal, phenological and bibliographical information on Latvian Eumolpinae are presented in the current paper. Bibliographycal analysis on this leaf-beetles subfamily in Latvia is made for the first time. An annotated list of Latvian Eumolpinae including 4 species of 3 genera is given. Key words: Coleoptera, Chrysomelidae, Eumolpinae, Latvia, fauna, bibliography. Andris Bukejs. Institute of Systematic Biology, Daugavpils University, Vienības 13, Daugavpils, LV-5401, Latvia; [email protected] INTRODUCTION (Precht 1818, Fleischer 1829). Subsequently, more than 15 works were published. Scarce faunal The subfamily Eumolpinae Hope, 1840 includes records can also be found in following other more than 500 genera and 7000 species distributed articles (Lindberg 1932; Pūtele 1974, 1981a; mainly in the tropics and subtropics (Jolivet & Stiprais 1977; Rūtenberga 1992; Barševskis 1993, Verma 2008). Of them, 11 species of 6 genera are 1997; Telnov & Kalniņš 2003; Telnov et al. 2006, known from eastern Europe (Bieńkowski 2004), 2010; Bukejs & Telnov 2007). and only 4 species of 3 genera – from Fennoscandia and Baltiae (Silfverberg 2004). Imagoes of Eumolpinae feed on leaves of host plants; larvae occur in the soil, feed on In Latvian fauna, 3 genera and 4 species of underground parts of plants; pupate in the soil Eumolpinae are known. In adjacent territories, the (Bieńkowski 2004). number of registered Eumolpinae species slightly varies: Belarus – 5 species are recorded (Lopatin The aim of the current work is to summarize & Nesterova 2005), Estonia – 3 species information on Eumolpinae in Latvia.
    [Show full text]
  • Lenzie Moss Excursion 2015
    Excursion to Lenzie Moss LNR, Saturday 9th May 2015 George Paterson Over 10 members attended the excursion to this fine example of a lowland raised bog. Although dry and sunny later on, the time of year and lowish temperatures meant that flying insects were scarce. As we passed through some unimproved grassland towards the main area of bog we saw one of the many dams put in place by SNH in an attempt to keep the bog from drying out. There was also evidence of birch removal carried out by the Friends of Lenzie Moss and Mugdock Ranger volunteers for the same reason. Large red damselfly Pyrrhosoma nymphula were seen zipping in amongst the bog cotton Eriophorum angustifolium as we headed towards the centre of the bog via a raised bank separating many of the sections where peat had been extracted commercially in the past. This was done via a narrow gauge railway, remains of which are still present. Dr. Richard Tipping from Stirling Dam to keep water level high University, with the help of his peat core borer and some burly GNHS members, extracted samples of peat from the past 2000 years or so. Light and dark bandings highlighting wet and dry periods in the bog's history. Richard also talked about the influence man may have had through farming practices. There was some discussion as to the extent of the effect the Romans may Dr Richard Tipping pointing out have had – Lenzie being close layers in the peat core to the Antonine Wall. Swifts and swallows flew overhead and meadow pipits and skylarks were also heard and seen.
    [Show full text]
  • Faune De Belgique / Fauna Van België
    Faune de Belgique / Fauna van Belgi Bulletin de la Société royale belge d’Entomologie/Bulletin van de Koninklijke Belgische Vereniging voor Entomologie, 153 (2017): 15–20 Donacia crassipes Fabricius, 1775 a rare or a neglected species in Belgium? (Coleoptera: Chrysomelidae: Donaciinae) Kevin S CHEERS 1,2 , Edward V ERCRUYSSE 2, Vincent SMEEKENS 2 & Steven DE SAEGER 2 1 Corresponding author: [email protected] 2 Research Institute for Nature and Forest (INBO), Kliniekstraat 25, 1070 Brussels, Belgium Abstract Donacia crassipes Fabricius, 1775 is an easily recognizable species of reed beetles (Donaciinae). The species is associated with Nymphaeaceae (both Nymphaea and Nuphar species). The species was not uncommon in Belgium until 1950, afterwards a notable decline was seen in the number of known records and from 1950 onwards only five records are known. A survey was carried out to assess the present status and distribution of the species in Belgium. 47 sites in the north of Belgium with stable populations of Nymphaeaceae were checked for the presence of D. crassipes . Of these sampled sites D. crassipes was present at 35 (74,5%) and thus the species seems currently not as rare as recent records indicated. This species was encountered for the first time in the province Limburg. Furthermore we present the first records of D. crassipes on non-indigenous water-lilies ( Nymphaea cultivars). Keywords : Donacia crassipes , Donaciinae , water beetle, reed beetle, Belgium, neglected species, Nymphaeaceae, water lilies Samenvatting Donacia crassipes Fabricius, 1775 is een relatief makkelijk herkenbaar riethaantje (Donaciinae). De soort is gebonden aan vegetaties van Nymphaeaceae (zowel Nymphaea en Nuphar soorten).
    [Show full text]
  • Biological Control of St John's Wort Using Chrysolina Leaf Beetles (DSE
    June 1999 Biological control of St John's wort LC0152 with the chrysolina leaf beetles ISSN 1329-833X Keith Turnbull Research Institute (Frankston) Common and scientific names Pupae - in globular cells in the soil at up to 5 cm depth. St John’s wort leaf beetles Life cycle Chrysolina hyperici (Förster) Females lay eggs on the undersides of leaves or leaf buds Chrysolina quadrigemina (Suffrian) in autumn. C. quadrigemina larvae emerge after about 3 Background weeks and overwinter as larvae. C. hyperici overwinters in the egg stage. Larvae consume the young leaves and buds St John’s wort, Hypericum perforatum, was introduced in of procumbent autumn and winter growth. Larger larvae the Ovens Valley of Victoria as a medicinal plant in the leave the plant during the day and return to feed at night. 1860s. It spread rapidly and was well established by the When mature, they pupate in the soil at a depth of a few early 1900s. It is a serious weed of improved pastures, centimetres. The pupal stage lasts 2 to 3 weeks and adults roadsides and neglected areas in north east Victoria and is emerge in the spring. Adult beetles defoliate the erect an increasing problem in dry forests and woodlands. In spring plants and enter a resting stage (aestivation or natural areas it is a serious environmental weed which can diapause) under the bark of trees during summer. out-compete other ground storey plants. St John’s wort is a Regionally Prohibited Weed in the Corangamite and Port Phillip West Catchment and Land Protection Regions, and a Regionally Controlled Weed in all other areas of Victoria except Mallee CaLP Region.
    [Show full text]
  • Data on Cerambycidae and Chrysomelidae (Coleoptera: Chrysomeloidea) from Bucureªti and Surroundings
    Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle © Novembre Vol. LI pp. 387–416 «Grigore Antipa» 2008 DATA ON CERAMBYCIDAE AND CHRYSOMELIDAE (COLEOPTERA: CHRYSOMELOIDEA) FROM BUCUREªTI AND SURROUNDINGS RODICA SERAFIM, SANDA MAICAN Abstract. The paper presents a synthesis of the data refering to the presence of cerambycids and chrysomelids species of Bucharest and its surroundings, basing on bibliographical sources and the study of the collection material. A number of 365 species of superfamily Chrysomeloidea (140 cerambycids and 225 chrysomelids species), belonging to 125 genera of 16 subfamilies are listed. The species Chlorophorus herbstii, Clytus lama, Cortodera femorata, Phytoecia caerulea, Lema cyanella, Chrysolina varians, Phaedon cochleariae, Phyllotreta undulata, Cassida prasina and Cassida vittata are reported for the first time in this area. Résumé. Ce travail présente une synthèse des données concernant la présence des espèces de cerambycides et de chrysomelides de Bucarest et de ses environs, la base en étant les sources bibliographiques ainsi que l’étude du matériel existant dans les collections du musée. La liste comprend 365 espèces appartenant à la supra-famille des Chrysomeloidea (140 espèces de cerambycides et 225 espèces de chrysomelides), encadrées en 125 genres et 16 sous-familles. Les espèces Chlorophorus herbstii, Clytus lama, Cortodera femorata, Phytoecia caerulea, Lema cyanella, Chrysolina varians, Phaedon cochleariae, Phyllotreta undulata, Cassida prasina et Cassida vittata sont mentionnées pour la première fois dans cette zone Key words: Coleoptera, Chrysomeloidea, Cerambycidae, Chrysomelidae, Bucureºti (Bucharest) and surrounding areas. INTRODUCTION Data on the distribution of the cerambycids and chrysomelids species in Bucureºti (Bucharest) and the surrounding areas were published beginning with the end of the 19th century by: Jaquet (1898 a, b, 1899 a, b, 1900 a, b, 1901, 1902), Montandon (1880, 1906, 1908), Hurmuzachi (1901, 1902, 1904), Fleck (1905 a, b), Manolache (1930), Panin (1941, 1944), Eliescu et al.
    [Show full text]
  • Evolution of Insect Color Vision: from Spectral Sensitivity to Visual Ecology
    EN66CH23_vanderKooi ARjats.cls September 16, 2020 15:11 Annual Review of Entomology Evolution of Insect Color Vision: From Spectral Sensitivity to Visual Ecology Casper J. van der Kooi,1 Doekele G. Stavenga,1 Kentaro Arikawa,2 Gregor Belušic,ˇ 3 and Almut Kelber4 1Faculty of Science and Engineering, University of Groningen, 9700 Groningen, The Netherlands; email: [email protected] 2Department of Evolutionary Studies of Biosystems, SOKENDAI Graduate University for Advanced Studies, Kanagawa 240-0193, Japan 3Department of Biology, Biotechnical Faculty, University of Ljubljana, 1000 Ljubljana, Slovenia; email: [email protected] 4Lund Vision Group, Department of Biology, University of Lund, 22362 Lund, Sweden; email: [email protected] Annu. Rev. Entomol. 2021. 66:23.1–23.28 Keywords The Annual Review of Entomology is online at photoreceptor, compound eye, pigment, visual pigment, behavior, opsin, ento.annualreviews.org anatomy https://doi.org/10.1146/annurev-ento-061720- 071644 Abstract Annu. Rev. Entomol. 2021.66. Downloaded from www.annualreviews.org Copyright © 2021 by Annual Reviews. Color vision is widespread among insects but varies among species, depend- All rights reserved ing on the spectral sensitivities and interplay of the participating photore- Access provided by University of New South Wales on 09/26/20. For personal use only. ceptors. The spectral sensitivity of a photoreceptor is principally determined by the absorption spectrum of the expressed visual pigment, but it can be modified by various optical and electrophysiological factors. For example, screening and filtering pigments, rhabdom waveguide properties, retinal structure, and neural processing all influence the perceived color signal.
    [Show full text]
  • The Importance of Behavior and Venom System Morphology in Understanding Its Ecology and Evolution
    Toxins 2019, 11, 666; doi:10.3390/toxins11110666 S1 of S11 Supplementary Materials: The Diversity of Venom: The Importance of Behavior and Venom System Morphology in Understanding Its Ecology and Evolution Vanessa Schendel, Lachlan D. Rash, Ronald A. Jenner, and Eivind A. B. Undheim Table S1. Independently evolved venomous animal lineages and the primary ecological roles of their venoms. Taxa for which no direct support of their venomous nature could be found are shown in grey font. General Venom System Animal Group Venomous Lineage Primary Role References Morphology Predation, defense, Cnidarians All Nematocysts [1] intraspecific competition Coleoid Posterior and anterior glands, cephalopods, venom injected through salivary Predation [2,3] including octopus papilla. and squid Long duct/venom gland, venom Cone snails and injected through hollow radular Predation, [4] relatives (Conoidea) tooth on proboscis by a distal defense venom pump. Tritons, helmet Two-lobed salivary (venom) Molluscs shells, etc. glands that open through Predation [5] (Tonnoidea) common duct into buccal mass. Dwarf tritons, Single-lobed salivary (venom) including vampire glands that open through Predation [6] snails common duct into buccal mass. (Colubrariidae) Primary and accessory salivary Murex snails (venom) glands that open Predation [7] (Muricidae) through common duct into buccal mass. Proboscis with venom secreting cells, sometimes with stylet to Nemerteans Ribbon worms facilitate venom delivery Predation [8] (Enopla), or pseudocnidae with a potential role in venom delivery. Toxin-producing “lappets” secreting venom into large Blood worms muscular and glandular venom Predation [9] (Glyceridae) reservoir, which is presumably Annelids also involved in venom expulsion. Secretory cells dispersed along Predation, Leeches (Hirudinea) the buccal cavity in jawed [10–12] blood feeding leeches (Arhynchobdellida); Toxins 2019, 11, 666; doi:10.3390/toxins11110666 S2 of S11 presence of two paired salivary glands in jawless leeches (Glossiphoniidae).
    [Show full text]
  • Alien Beetle Species in the Republic of Moldova: a Review of Their Origin and Main Impact
    Российской академии наук Институт проблем экологии и эволюции им. А.Н. Северцова (ИПЭЭ РАН) Российский Журнал Биологических Инвазий (ISSN – 1996–1499) Основан в январе 2008 г. Выходит 4 раза в год Главный редактор академик РАН Дгебуадзе Юрий Юлианович Заместитель главного редактора д.б.н., Петросян Варос Гарегинович Ответственный секретарь к.б.н., Дергунова Наталья Николаевна Редакционная коллегия к.б.н., В.В. Бобров, д.б.н., Ю.К. Виноградова, д.б.н., А.Ю. Звягинцев, д.б.н., С.С. Ижевский, д.б.н., И.Н. Ильин, д.б.н., Крылов А.В., к.б.н., В.Ю. Масляков, к.б.н., О.В. Морозова, академик РАН, Д.С. Павлов, д.б.н., А.Н. Пельгунов, д.б.н., Н.М. Пронин, к.б.н., Ю.В. Слынько, д.б.н., И.В. Телеш, к.б.н., И.Ю. Фенева, к.б.н., Л.А. Хляп, д.б.н., Шиганова Т.А., д.б.н., Г.Х. Щербина Тематика журнала Теоретические вопросы биологических инвазий (теория, моделирование, результаты наблюдений и экспериментов): инвазионные коридоры, векторы инвазий, адаптации видов– вселенцев, уязвимость аборигенных экосистем, оценка риска инвазий, генетические, экологические, биологические, биогеографические и эволюционные аспекты влияния чужеродных видов на биологическое разнообразие биосистем различных уровней организации. Мониторинг инвазионного процесса (сообщения о нахождении организмов за пределами естественного ареала, динамике расселения, темпах натурализации). Методы, средства накопления, обработки и представления данных прикладных исследований (новые разработки, моделирование, результаты исследований) с применением фактографических и геоинформационных систем. Использование результатов исследований биологических инвазий (методы и новые фундаментальные результаты) при изучении морских, пресноводных и наземных видов, популяций, сообществ и экосистем. Контроль, рациональное использование и борьба с видами вселенцами.
    [Show full text]
  • (Coleoptera Chrysomelidae Donaciinae) in the Malay Archipelago
    Bulletin S.RB.E.IKB. V.E., 136 (2000) : 44-52 Observations on Donacia (Cyphogasier) javana WIEDEMAN, 1821 (Coleoptera Chrysomelidae Donaciinae) in the Malay Archipelago by Pascal LAYS Rue F. Desoer 34, B-4031 Liege, Belgium. Summary Some faunistical and biological observations were made in Singapore and the Philippines (Minda­ nao) (Philippines fauna nov.) on Donacia (Cyphogaster) javana WIEDEMAN, 1821 (Coleoptera Chry­ somelidae Donaciinae). Nymphaea pubescens WILLDENOW (Nymphaeaceae) appears to be Donacia javana's food plant. Keywords : Chrysomelidae, Donaciinae, Faunistics, Singapore, Philippines, Mindanao, Nymphaea. Resume Quelques observations faunistiques et biologiques ont ete realisees a Singapour et aux Philippines (Mindanao) (Philippines fauna nov.) sur Donaciajavana WIEDEMAN, 1821 (Coleoptera Chrysome­ lidae Donaciinae). Nymphaea pubescens WILLDENOW (Nymphaeaceae) apparait etre la plante nourri­ ciere de Donacia javana. Introduction out : D. javana or D. lenzi SCHONFELD, 1888, two species morphologically close to each other. "' The subgenus Cyphogaster GOECKE, 1934, to I identified the specimens collected in Singapore which D. javana belongs, is easily identifiable as belonging to D. javana, but the specimens from the two other sub genera Donacia F ABRI­ from the Philippines were identified as belonging crus, 1775 and Donaciomima MEDVEDEV, 1973, to D. lenzi. However, having a doubt concerning composing the genus Donacia F ABRICIUS, 177 5, the identification of the latter specimens, a cou­ by the presence of a pair of median tubercles on ple from Mindanao (South Philippines) was sub­ the first ventrite of males (GOECKE, 1934 : 217). mitted to my American colleague, specialist of This subgenus, that mainly occurs in the Indo­ Donaciinae, Dr. I. ASKEVOLD. malayan and Australian Regions, comprises pre­ Based on a comparative study (including the sently seven species (ASKEVOLD, 1990 : 646; endophallus) of the submitted Mindanao speci­ REm, 1993), and this number could be even mens with material from Java, Singapore, South fewer (see below).
    [Show full text]
  • Biological Control
    KLAMATH WEED (= ST. JOHN'S WORT) Hypericum perforatum L. – Hypericaceae Dr. E. Fred Legner, University of California Retrieved from: http://faculty.ucr.edu/~legneref/biotact/ch-66.htm This weed is of European origin, and was first reported as a pest in northern California near the Klamath River. It increased and spread rapidly and by 1944 had occupied over two million acres of rangeland in thirty counties of California. Not only were food forage plants greatly reduced but cattle and sheep lost weight when eating the weed because of its toxic effect, sensitizing them to sunlight. This resulted in such a great decrease in land values that it became almost impossible for ranchers to borrow money for development (DeBach 1974). Chemical herbicides were available but not practical because of cost and the inaccessibility of most of the infested land. Dr. Harry S. Smith, head of biological control work in California, proposed the importation of insects that attacked the weed as early as 1922, but the thought of deliberately introducing a plant feeding insect was not acceptable at that time. At the same time, in Australia phytophagous insects to control Klamath weed were being introduced from England and Europe beginning in 1929, and Dr. Smith in California followed the progress there with great interest through correspondence with Dr. A. J. Nicholson, Chief Entomologist for the Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO). Authorization was finally obtained in 1944 to import three species of beetles that showed promise against the weed in Australia. It was not possible then to consider importations from Europe because of World War II, but rather simple to bring material from Australia through the cooperation of the United States Army Transport Command.
    [Show full text]
  • 2011 Biodiversity Snapshot. Isle of Man Appendices
    UK Overseas Territories and Crown Dependencies: 2011 Biodiversity snapshot. Isle of Man: Appendices. Author: Elizabeth Charter Principal Biodiversity Officer (Strategy and Advocacy). Department of Environment, Food and Agriculture, Isle of man. More information available at: www.gov.im/defa/ This section includes a series of appendices that provide additional information relating to that provided in the Isle of Man chapter of the publication: UK Overseas Territories and Crown Dependencies: 2011 Biodiversity snapshot. All information relating to the Isle or Man is available at http://jncc.defra.gov.uk/page-5819 The entire publication is available for download at http://jncc.defra.gov.uk/page-5821 1 Table of Contents Appendix 1: Multilateral Environmental Agreements ..................................................................... 3 Appendix 2 National Wildife Legislation ......................................................................................... 5 Appendix 3: Protected Areas .......................................................................................................... 6 Appendix 4: Institutional Arrangements ........................................................................................ 10 Appendix 5: Research priorities .................................................................................................... 13 Appendix 6 Ecosystem/habitats ................................................................................................... 14 Appendix 7: Species ....................................................................................................................
    [Show full text]