Jacobival kezdődött. Jacobi Roland volt galaxisunk első asztalitenisz világbajnoka :) Az első asztalitenisz VB (1926) legelső férfi aranyérmese!

A stockholmi VB (1928) után már abba is hagyta az aktív versenyzést, később vállalt még szövetségi kapitányi tisztet. Teniszezőként is jelentős sportkarriert mondhat magáénak, válogatott volt, illetve a BBTE teniszszakosztályának elnöke. A második világháború egy részét bebörtönözve töltötte, egészsége ekkor romlott meg.

Mednyánszky Mária a női asztalitenisz világbajnoki címet hozta haza az első VB-ről (London-1926)! Amikor Jacobi Roland lett a galaxis első férfi világbajnoka, pont akkor avatták az első női bajnokot is.

Aztán még annyi érmet nyert, hogy már ő sem számolta! Pályafutása során 28 darab érmet szerzett a világbajnokságokon! Ezt a teljesítményt csak egyetlen női sportoló Angelica Rozeanu (1921-2006 - ROM/ISR) tudta felülmúlni. De az aranyak számát tekintve Mednyánszky minden idők legeredményesebb női asztaliteniszezője.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 1. oldal

Mechlovits Zoltán 1926-ban Jacobi mögött már a második helyen végzett, csapatban nyert, 2 évre rá 37 éves korában lett egyéni világbajnok. Mechlovits szerepe nem csak az első aranycsapatban jelentős, személye nélkül a magyar asztalitenisz története bizonyosan máshogy formálódott volna. 1924-ben alapító tagja a MOATSZ-nak, az első magyar nyelvű asztalitenisz szabálykönyvet is ő jegyezte szerzőként. Szövetségi kapitány is volt, de Barna, Szabados, Mednyánszky és Sipos Anna is az edzőjének tekintette. Amikor Mechlovitsról emlékezünk, akkor lényegében a magyar asztalitenisz atyjáról beszélünk.

Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447

Pécsi Dániel Dr. 17 évesen, az első világháború előtt már magyar bajnok volt. Az asztaliteniszre kikapcsolódásként tekintett, rendre ez a sport segített neki újjászületni, hogy koncetnrálhasson orvosi munkájára. 1926-ban a MOATSZ alelnökeként jegyezte könyvét: 'Az asztali tennisz-játék (ping-pong)'

Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 2. oldal

Kehrling Béla nélkül nincs meg első arany. Kehrling sportolói pályafutása inspiráló, a mai követelmények mellett pedig el sem tudjuk képzelni, hogy valaki ennyire sokoldalú sportolóvá válhat. 1909-ben érettségizett az óbudai Árpád Gimnáziumban. 1907-ben kezdett teniszezni, de mellette még tornász is volt. Gerelydobásban és súlylökésben is kiváló. 1910-1934 között pedig fociban, teniszben és a asztaliteniszben is egyszerre volt élsportoló. Válogatott focistaként a nagy Schlosserrel együtt is pályára léphetett. Fő sportja a tenisz volt, melyben 34 alkalommal volt magyar bajnok, e sportág örökös bajnoka, 20 éven keresztül legyőzhetetlen volt. Párosban a wimbledoni bronzig is eljutott. Mellette elindult atlétikai versenyeken, bobozott a Tátrában, és 'jéglabdázott' is.

A magyar asztalitenisz első csapat aranyát a "teniszező" Kehrling küzdötte ki. Kehrling nem képviselt akkora játékerőt, mint a világbajnok Jacobi vagy Mechlovits és Pécsi Dr., ezért ő a gyengébb csapatok ellen játszott. Ám a csapat-döntőre Jacobi, az édesapja halála miatt nem tudott kiállni, elutazott. "Puci" került a csapatba, aki 4:4-es állásnál megverte azt az osztrák játékost, aki addig senki! Kehrlinget nemzeti hősként ünnepelték. Fanatikus sportoló volt, szív-egészségügyi problémái ellenére sem hagyta abba. Unokáját a híres asztaliteniszezőnőt, Kisházi Beatrixot 2018-ban tüntették ki életműdíjjal.

Bővebben: http://www.online-teniszakademia.com/Kehrling_Bela.html

Sipos Anna volt az első, aki képes volt legyőzni Mednyánszky Máriát. Furán hangozhat, de a tizenegyszeres világbajnoknőt, aki 1935-ig dominálta a nemzetközi versenyeket, szerény és visszahúzódó emberként írják le. Sipos Anna tollszárosként kezdte, aztán váltott európai fogásra. Az Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 3. oldal akkori kritikusok szerint így még erőteljesebb ütésekre volt képes. 1939-ig sportolt, 1949-1950 között női szövetségi kapitány is volt.

Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447; https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=525

Bellák László 17 évesen már VB második volt. A balkezes fiatalember játéka akrobatikus elemekben is bővelkedett. 1928-1938 között versenyzett magyar síznekben a vikágbajnokságoon. 1938-tól Amerikában csinált karriert. Huszonháromszoros amerika bajnok. Barna Viktorral együtt viléágszerte népszerűsítették az asztaliteniszt. Bellák imádott szórakoztatni, egy-egy meccs is ráment olykor a "bohóckodásra", de ő ezt soha nem bánta. 1950-ben nyomdát alapított, és sikeres vállalkozóként is tevékenykedett, de egészen 80 éves koráig indult veterán versenyeken is.

1990-ben megírta visszaemlékezéseit, ": How A New Sport Was Born"-címmel. Itt még elérhető: https://www.amazon.com/Table-Tennis-How-Sport-Born/dp/B0006F5FJA

Barna Viktor minden idők legeredményesebb asztaliteniszezője. 1929-ben szerezte első világbajnoki aranyait, 1930-tól pedig Mechlovits mester irányításával igazi "csikócsapat" tagjaként - gyakorlatilag- számtalan érmet nyert. Az akkori idők magyar fölényére jellemző, hogy 1930-ban, 19 évesen nyerte második csapat-világbajnoki címét. A nagy Mechlovits 1929-ben még világbajnok,

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 4. oldal

1930-ban már szövetségi kapitány, ezt a csapatot küldtük Berlinbe: Bellák (19 éves), Szabados (18), Barna (19), Kelen (18), Dávid (16). Ez a második magyar aranycsapatunk.

Nehéz megbecsülni, "mit lett volna, ha...", de nem szerénytelenség, ha további 30-40 VB-érmet is hozzácsapunk az akkori magyar asztaliteniszezők teljesítményéhez. HA mindannyian a világháború előtti/alatti/utáni években is aktívak avagy itthon avagy életben maradtak volna...

Barna Viktor élete során 41 világbajnoki érmet gyűjtött, 1929-1954 között versenyzett VB-ken, 1935-be hagyta el az országot, autóbalesetben eltört karját ezüst kapcsokkal fogták össze. Miután felépült, megint tropára verte a világot. 1938-tól már Angliának gyártotta az érmeket (4 ezüst, 8 bronz). Miután ejtőernyősként harcolt a világháborúban, a Dunlop vezető munkatársa lett, számos terméket neveztek is el az immár angol sztárról. Edzette az angol válogatottat, világszerte népszerűsítette a sportágat. 1972-ben Limában is épp hivatalos úton járt, amikor szívrohamot kapott. 1993-ban az elsőként iktatták a sportág halhatatlanjai közé.

Számtalan videót találni Barnáról, érdemes ezt a Barna-Bellák anyagot is megnézni: https://youtu.be/8ZP5CBsldK0

Szabados Miklós Barna Viktorral párban gyakorlatilag verhetetlen volt. 1929-től kedvez egészen 1935-ig a Szabados-Barna páros hat aranyérmet nyert. Szabados a második legeredményesebb magyar asztaliteniszező, remek védekező, és különleges támadó volt. Specialitása a tenyeres oldalon végrehajtott fonák ütés volt.

1937-ben hagyta el Magyarországot Kelen Istvánnal együtt. Ma már felfoghatatlan, de magyarok tartottak a Távol-Keleten bemutatót. Persze Dél-Amerika és Ausztrália is szívesen fogadta őket. Kelen is, Szabados is Ausztráliában telepedett le. Szabados edzősködött, asztalitenisz klubot nyitott, de kiváló bridzs-játékos is volt, saját kártyaklubja is volt. "Levezetésként" egyéni ausztrál bajnok volt 1950- ben és 52-ben.

A következő videón 2:35--nál látható Szabados különleges tenyeres-fonákja: https://youtu.be/iCmXHKuJfOM

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 5. oldal

Kelen István, azaz az első budapesti VB-n, 1929-ben kezdte gyűjteni az aranyakat. Sipos Annával lettek vegyespáros bajnokok. Kelen sportújságíróként is népszerűsítette az asztaliteniszt. Barna, Szabados, Sipos, Mednyánszky párjaként és csapattagként is erősítette a magyarokat.

1937-ig sportolt, utána Szabadossal elindult egy Dél-Amerika, Távol-Kelet, Ausztrália bemutató túrára, majd 1939-ben le is telepedett Ausztráliában. Az asztalitenisz nem folytatta, ismert író lett. Ausztrál önkéntesként elindult a második világháborúba, Új-Guineában, Észak-Borneón, de a háború után még Japánban is szolgált, 1946-ban Hiroshimában is járt. Stephen Kelen néven dokumentaristaként és novellák, regények szerzőjeként lett ismert. 1975-től 10 éven keresztül az Ausztrál PEN központ elnökeként dolgozott.

Glancz Sándor és barátai az asztalitenisz sportág megteremtői. Világszerte. Glancz 15, Bellák 13 évesen fogott először ütőt a kezébe, mert Bellák a szülinapjára ping-pong felszerelést kapott. Eleinte otthon ütötték a labdát. Barna a Wesselényi u. és Erzsébet körút sarkán működő Gambrinus pingpongterembe is lejárt egy kis zsebpénzért :)

Egészen elképesztő, ahogy a hetedik kerületi gyerekekből, Glanczból, Bellákból és Barnából a világ legjobbjai lettek. Mindenfele szívesen fogadták őket, bemutatókra jártak, megtanították világot erre a Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 6. oldal sportra. Bana esetében pl. úgy 6-8 óra napi edzés volt a recept, a technikát is maguk fejlesztették. Glancz Sándor, Barna és Bellák jóbarátja volt, azt mondják, mestere volt a távoli védekezésnek. Három csapat-aranyat (1928-1929-1933) és Barnával egy páros aranyat (1933) szerzett. Udvarias, művelt, sokoldalú játékosként írják le. 1937-ben Bellákkal együtt költözött Amerikába, élete végéig segítette barátját, számtalan előadást tartottak világszerte, együtt népszerűsítették az asztaliteniszt.

Boros István az 1933-as aranycsapat tagjaként szerzett aranyat. Barna barátja, ő biztatta Barnát a balesete utáni visszatérésre. Amikor 1939-től már Barna is, és a 22 VB érmet szerző osztrák is az Angolokat erősítette, számtalan angliai bemutatót tartottak hármasban. A 3B, a Barna- Bergmann-Boros trió mindenhol sikeres volt. "GIda" (eredeti neve Borgida - innen a becenév) mondta aztán Barna temetésén is az egyik búcsúbeszédet. Sportszeretetére, a hazai ping-pong szeretetére jellemző, hogy még a nyolcvanas években is anyagilag támogatta a magyar ifjúsági asztaliteniszt.

Dávid Lajos az 1930-1934 között volt az aranycsapat tagja. Vidám, bohém ember volt, szeretett szórakozni. A harmincas években sok-sok jó játékosunk volt, így kevesebb lehetőséget kapott, de még így is 4 csapat-aranyban vállalt szerepet. Nem élte túl a háborút.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 7. oldal

Földi Ernő (1918-1944) sem élte túl a háborút. Földi az 1938-as VB-n helyettesítette Dávidot, aki épp beteg volt. Ezen a VB-n Barna és Bellák még magyar színekben indult, de Glancz, Szabados és Kelen már külföldön járt.

Földiről egyelőre nem találni felvételeket, ezért került ide klubjának, a Duna Sport Clubnak az ajándéka, melyet Barna Viktornak készítettek.

Házi Tibor és felesége Gál Magda 1939-ben költözött Amerikába. Házi az aranycsapatok tagja volt (1933-34; 1935, 1938), legjobb egyéni eredménye az 1933-as és 1938-as bronz. Felesége Gál Magda, aki 20 ezüst és 8 bronzérmet nyert 1929-1936 között. Ha nem Sipos avagy Mednyánszky lett volna Gál Magda kortársa, számos további aranyat is begyűjthetett volna. Házi és Gál 1937-ben házasodtak össze, 1939-ben hagyták el az országot. Házi az amerikai asztalitenisz szövetség hallhatatlanja, Bellák és Glancz bemutatóinak rendszeres vendégei.

Gál Magda ezen a felvételen látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2163

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 8. oldal

Soós Ferenc személye köti össze a második aranycsapatot az ötvenes évek harmadik aranycsapatával. Az első világbajnokságán, 1936-ban még csak 17 éves volt, de már bronzérmes egyéniben. Aztán a Barna-Bellák-Szabados aranycsapatban is játszott már, és egészen 1953-ig versenyzett. A háborút követően, a harmadik aranycsapatunknak is oszlopos tagja volt. Soós az egyedüli magyar versenyző, aki a háború után is Magyarországon folytatta.

Egy 1937-es felvételen: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2163

Beregi Dóra (1915), későbbi -férjezett- nevén Dora Devenney. Magyar színekben egy ezüstöt szerzett (1938-páros), 1938-tól egészen 1950-ig versenyzett Angol színekben világbajnokságokon. Összesen 6 érmet szerzett, ebből ötöt Angliának. 1950-ben Ausztráliába települt, meg is nyerte az Adelaide Open-t, 1955-ben fejezte be élsportolói pályafutását.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 9. oldal

Farkas Gizella - Farkas Gizi - A háború utáni korosztály legendás asztaliteniszezőnője. 11 évesen kezdett pingpongozni, 15 éves korában már felnőtt versenyeket nyert. Férjei után Lantos (Lantos Mihály focista) és Gervai (Gervai Andor - vívó&asztaliteniszező) neveken is szerepelhet a nemzetközi és hazai eredménylistákban. Jókedvű, vidám, óriási tudással rendelkező örökös bajnok. Mivel ritkán veszített, a vereség letörte, állítólag ilyenkor napokig emésztette magát. 1961-es visszavonulása után külföldön élt.

Videón itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6393

Kóczián József és testvére, Kóczián Éva összesen 26 VB érmet "könyvelhettek". József 3 VB aranyat is nyert, csapatbna kettőt, párosban pedig egyet, Sidóval. Kóczián József 1956-ban hagyta el Magyarországot, Németországban játszott egy évet5, majd Svédországban telepedett le.

Videón: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10756

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 10. oldal

Sidó Ferenc a szlovákiai Vágpatta (Szlovákul Pata) szülötte, családja 1938-ban költözött Magyarországra. Sidó eleinte röplabdázot és focizott is, a negyvenes évektől pedig folymatosan tagja az asztaltenisz válogatottnak.

1961-es visszavonulását követően volt a válogatott vezetőedzője, 20 éven át vezette a Spartacust (1968-1988), de szerepet vállat az ITTF és az ETTU munkájában is. 1995-ben, Farkas Gizivel együtt választották be a sportág halhatatlanjai közé. Oszlopos tagja volt a harmadik aranycsapatunknak, avagy a Magyar Asztalitenisz harmadik nagy korszakának, 1949-1961 között 9 érmes férfi- csapatunkban is szerepelt (2 arany, 4 ezüst, 3 bronz).

Várkonyi László Soós Ferenchez hasonlóan két nagy asztalitenisz generációval is játszott. 1928-ban már Bellák és Glancz csapattársa a Nemzeti SC-ben, aztán a háborút követően az 1947-es VB-n játszik először csapattagként Soóssal, Kócziánnal, később pedig Sidóval. Az 1949-es aranycsapatunk vele teljes (Kóczián József, Sidó Ferenc, Soós Ferenc, Várkonyi László). Várkonyihoz köthető a Postás asztalitenisz létrehozása is. 1942-től 1960-ig a Postás asztaliteniszezője és labdarúgója is. AZ asztaliteisz szakosztály megalapítója. 1951-től 1955-ig szövetségi kapitány.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 11. oldal

Gyetvai Elemér emlékét Bátonyterenye máig ápolja, emléktábla és verseny is őrzi a nagy versenyző emlékét. Gyetvai volt az egyik első hazai játékos, aki szivacsütővel is játszott. Agresszív, erőszakos támadójátékot játszott, "ütőgépnek" is hívták. Visszavonulása után edzősködött, de a MOATSZ szakfelügyelőjeként is segítette a sportág fejlődését.

Szepesi Kálmán az aranycsapataink tagjaként is (1952), de Kóczián Évával vegyesárosban (1955) is aranyat nyert. Az 1952-es aranycsapat tagjai: Kóczián József, Sidó Ferenc, Szepesi Kálmán, Gyetvai Elemér, Várkonyi László. Szepesi fiatalkorában profi labdarúgónak készült, sérülés miatt tért át az asztaliteniszre. 1956-ban Svédországban telepedett le.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 12. oldal

Kóczián Éva 14 évesen kezdett el asztaliteniszezni. Testvére, Kóczián József ekkormár VB érmes volt. Éva első VB-je 1953-ban volt, és egyből érmesként jött haza, a későbbi férjével, Földy Lászlóval szerzett bronzot. Nagyszerű, sokoldalú védőjátékosként ismerte el a vlág. Segítőkész, jókedvű, igazi társasági emberként jellemzik őt bajnokaink, Börzsei, Rózsás és Faházi is. Kóczián Éva idén májusban lesz 85 éves.

Videón: https://youtu.be/Bb65hM_Ic6s?t=414

Almási Ágnes (Simon Béláné) 1953-1957 között indult és szerzett magyar színekben vb érmeket. 1957-ben női páros aranyat nyert (Mossóczy Líviával), majd Hollandiába távozott. Később az NSZK színeiben is sikeresen szerepelt, egészen 1976-ig indult európa bajnokságokon, tízsszeres NSZK-bajnok, 2016-ban az ETTU halhatatlanjai közé választották. Simon Ágnes néven, Almási-Simon Ágnes néven is említik a sportstatisztikák.

Játéka (Eberhard Shoeler párjaként) itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=FvRjbZcfWek

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 13. oldal

Mossóczy Lívia (Bánhegyi Lászlóné Mossóczy Olívia) többszörös magyar bajnok, vilégbajnok. 1957-ben SImon Ágnessel páros világbajnok. 1961-től Angliában élt férjével Dr. Bánhegyi Lászlóval (kosárlabda-olimpkion, a magyar kung-fu bevezetője), 1969-ben Libanonban is edzősködött.

Eurokapu SE Magyar Asztalitenisz Világbajnokok 14. oldal