Növényrendszertan

9. gyakorlat

Természetvédelmi mérnöki BSc szak rend: Tárnicsvirágúak – család: Buzérfélék – Ragadós galaj – aparine

•Elfekvő, kapaszkodó, tüskéktől és horgas szőröktől ragadós egyéves. •Levelei 6-9-es örvökben állnak, visszás- lándzsásak, szálkában végződnek, a levél szélén visszafelé álló fogakkal. •Virágai levélhónaljiak, 2-4-esével állnak, aprók; a párta 4 hegyes cimpájú, fehéres. Virágzás IV-VII(-IX). •Termése horgas szőrű, gömbölyű makkocska. Termésérés VI-IX. •Fényigényes; üde - nedves, tápanyagokban és nitrogénben nagyon gazdag talajokon •Gyomtársulásokban, kultúrerdőkben, ligeterdőkben, üde lomberdőkben Terofiton (Th) T Ragadós galaj – Galium aparine h Ragadós galaj – Galium aparine Ragadós galaj – Galium aparine Ragadós galaj – Galium aparine T Ragadós galaj – Galium aparine h Közönséges galaj – Galium mollugo

•30-100 cm, négyélű szárú, tarackoló növény. •Levelei 6-8 tagú örvökben állnak, kopaszak vagy rányomottan szőrösek, lándzsásak, keskeny visszás-tojásdadok, szálas- lándzsásak. •Virágai terebélyes bugában nyílnak, 4 tagú, fehér pártával. Virágzás V-X. •Termése félgömb alakú, kissé bibircses felszínű makkocska. Termésérés VII-XI. •Fényigényes, a száraztól az egész nedves termőhelyekig, tág tűrésű növény. •Üde és nedves rétek, száraz gyepek, ligeterdők országosan gyakori faja. Geofiton (Ge) Közönséges galaj – Galium mollugo Közönséges galaj – Galium mollugo Közönséges galaj Galium mollugo Közönséges galaj – Galium mollugo Szagos müge – Galium odoratum

•20-40 cm magas, messze tarackoló évelő. •Levelei 6-8 tagú örvökben állnak, visszás-lándzsásak, épek. •Virágzata végálló, sátorozó bogernyő, pártája fehér. Virágzás IV-V. •Termése gömbölyű, horgas szőrű makkocska, termésérés VI-VII. •Árnyéktűrő; üde, humuszban gazdag termőhelyet kíván. •Hegy- és dombvidékeinken gyakori, üde lomberdőkben, keményfás ligeterdőkben. Geofiton (Ge) Szagos müge – Galium odoratum Szagos müge – Galium odoratum Szagos müge – Galium odoratum Erdei galaj – Galium sylvaticum •30-80 cm, elágazó, hengeres vagy a tövén tompán négyszögletes szárú évelő. •A levelek 6-8 tagú örvökben állnak, 2-4 cm hosszúak, keskeny-lándzsásak, kopaszak, szürkészöld színűek. •A virágzat dús, szárvégi buga. A virágok fehérek, 2 mm átmérőjűek. Virágzás VI-VIII. •A termés kopasz, ráncos, termésérés VIII-IX. •Félárnyéktűrő, humuszban gazdag talajokon, inkább mészkerülő faj. •Üde és félszáraz bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben. Hemikriptofiton (He) Erdei galaj – Galium sylvaticum Erdei galaj – Galium sylvaticum Erdei galaj – Galium sylvaticum Fénytelen galaj – Galium schultesii •30-80 cm, szára hamvas, töve hengeres, felül négyszögletes, kopasz. •A levelek visszás lándzsásak, felül a legszélesebbek. •A virágzat szárvégi buga. A virágok fehérek, 4 mm-nél nagyobbak, a szirom szálkás csúcsú. Virágzás VI-X. •A termés kopasz, termésérés VIII-XI. •Félárnyéktűrő, humuszban gazdag talajokon. •Száraz és félszáraz tölgyesekben. A Dunántúli-középhegység keleti részén, az Északi-középhegységben és a Mecsek térségében. Geofiton (Ge) Fénytelen galaj – Galium schultesii Fénytelen galaj – Galium schultesii Fénytelen galaj – Galium schultesii család: Meténgfélék – Apocynaceae Kis télizöld (meténg) – Vinca minor

•Kúszó, néhol legyökerező vegetatív, ill. felálló (10-30 cm magas) generatív szárú örökzöld növény. •Levelei keresztben átellenesek, elliptikusak, fényes sötétzöldek. •Virágai levélhónaljiak, világoskékek (átmérőjük 2-3 cm), a szirmok tövükön forrtak. Virágzás (III)IV-V. •A termés ikertüsző, termésérés VI-VII. •Árnyéktűrő, üde, humuszban gazdag talajokat igénylő faj. •Üde lomberdők és szegélyeik domb- és hegyvidéki növénye. Hazai őshonossága bizonytalan. Kamefiton (Ch) Kis télizöld (meténg) – Vinca minor Kis télizöld (meténg) – Vinca minor Kis télizöld (meténg) – Vinca minor Kis télizöld (meténg) – Vinca minor Selyemkóró – Asclepias syriaca • Magas, tejnedvet tartalmazó, szőrös szárú, szaporítógyökeres évelő. • Levele vastag, keresztben átellenes, elliptikus, ép, a fonák molyhos. • Virága június-augusztusban dús levélhónalji bogernyőben nyílik, húsvörös - rózsaszín pártájú. • Termése 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvakkal • Fényigényes, száraz vagy nedves laza talajokon (homok, lösz) • Szántóföldek, homokpuszták, árterek, akácosok, nemes nyárasok, kultúrfenyvesek • Észak-amerikai inváziós faj Geofiton (Ge) Selyemkóró – Asclepias syriaca Ge Selyemkóró – Asclepias syriaca Ge Selyemkóró – Asclepias syriaca Ge Selyemkóró – Asclepias syriaca Ge

A selyemkóró borítása az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján Selyemkóró – Asclepias syriaca Ge Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria

•50-80 cm, rövid gyöktörzses évelő •Levelei keresztben átellenesen állnak, tojásdadok, kihegyezettek, ép szélűek. •Bogernyős virágzatai levélhónaljiak, a virágok fehéresek. Virágzás V-VII. •Termése megnyúlt tüsző, szőrbóbitás magvakkal, termésérés VI-X. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj. •Főként száraz lomberdőkben és ezek szegélyeiben fordul elő. Hemikriptofiton (He) Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria rend: Mácsonyavirágúak – Dipsacales család: Loncfélék – Caprifoliaceae Gyalogbodza (Földi bodza) (Sambucus ebulus)

•1-2 m magas, sarjtelepet alkotó, gyöktörzses évelő •Levelei páratlanul szárnyaltak, 5-9 levélkével. A levélkék hosszúkás- lándzsásak, hegyesek, élesen fűrészes szélűek •Virágzata bogernyő, virágai fehérek vagy rózsaszínesek •Termése fényes fekete benge •Fény- és tápanyagigényes, üde- nedves talajokon, bolygatásjelző faj •Elsősorban utak mentén, vágásterületeken Geofiton (Ge) Gyalogbodza (Földi bodza) (Sambucus ebulus) Gyalogbodza (Földi bodza) (Sambucus ebulus) Gyalogbodza (Földi bodza) (Sambucus ebulus) Gyalogbodza (Földi bodza) (Sambucus ebulus) család: Pézsmaboglárfélék – Adoxaceae Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina

• Apró termetű (5-10 cm), vízszintesen kúszó gyöktörzsű évelő. • A tőlevél nagyobb, hosszú nyelű, kétszer hármas; a szárlevél rövid nyelű, átellenes, 3 levélkéjű • Virága sárgászöld, 5-7 tagú végálló fejecskében nyílik. A csúcsi virág 4, az oldalsók 5 tagúak. Virágzási idő: III-V. •Termése 1-5 magvú, termésérés: IV-V. • Árnyéktűrő, üde és nedves talajokat kedvel, kifejezetten tápanyagigényes • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők Geofiton (Ge) Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina család: Macskagyökérfélék – Valerianaceae Orvosi macskagyökér – Valeriana officinalis

•80-150 cm, felálló szárú évelő. Törzsalakja tarackos (Ge), collina alfaja nem (He). •Levelei keresztben átellenesek, a levélkék lándzsásak, távol fogas szélűek, ritkán épek. •Virágai bogernyőben nyílnak, fehérek vagy rózsaszínesek. Virágzás V-VIII(-IX), •Termése kaszat, tollas bóbitával, termésérés VII-X. •Fényigényes, üde-nedves termőhelyeken. •A törzsalak nedves rétek faja, gyengébb záródású ligeterdőkben és kultúrállományokban is előfordul. A subsp. collina szárazabb erdőkben él. Geofiton (Ge) Orvosi macskagyökér – Valeriana officinalis Orvosi macskagyökér – Valeriana officinalis Orvosi macskagyökér – Valeriana officinalis család: Mácsonyafélék – Dipsacaceae Magyar varfű – Knautia drymeia •30-60 cm, meddő tőlevélrózsából oldalt kinyúló, a virágzatnál felemelkedő szárú, szőrös évelő. •Levelei tojásdadok, épek vagy fogazottak, a tőlevelek nyelesek, a szárlevelek ülők. •A virágok fejecskében nyílnak, aprók, bíborosak, zigomorfak. Virágzás V-VIII. •A termés 4-5 mm, apró szőrökkel borított kaszat, termésérés VII-X. •Félárnyéktűrő; üde, tápanyagban gazdag talajokon. •Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, keményfás ligeterdőben él. •Rokona, az erdei varfű (Knautia dipsacifolia) védett faj. Hemikriptofiton (He) Magyar varfű – Knautia drymeia Magyar varfű – Knautia drymeia Magyar varfű – Knautia drymeia Héjakút mácsonya - Dipsacus laciniatus

•80-250 cm, tüskés, serteszőrös kétéves. •Tőlevelei tagolatlanok, visszás-tojásdadok, szárlevelei átellenesek, hasogatottak, fogasak vagy épek, összenőttek. •Virágai hengeres fészekben ülnek, szálas murvalevelekkel. A virágzat a hegyes vacokpelyvák miatt szúrós. A párta fehéres vagy lila. Virágzás VII-IX. •Termése négyélű kaszat, termésérés IX-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Másodlagos gyepekben, száraz és nedves réteken, parlagokon, legelőkön, gyomtársulásokban. Hemiterofiton (TH) Kutatók szerint a növény neve népi megfigyeléseken alapul, elnevezői láthatták, amint a héja iszik a levelekben összegyűlt csapadékból.

A levelekben összegyűlt vízről régen azt tartották, hogy az arcot megtisztítja szeplőiktől, különböző foltoktól, gyógyítja a sömört és a szemen kialakult hályogot. •http://www.puszta.com/hun/hungary/cikk/hejakut_macsonya Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus Héjakút mácsonya - Dipsacus laciniatus Család: Érdeslevelűek – Boraginaceae Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum

•20-40 cm, felálló szárú, kúszó, néhol gumós gyöktörzsű évelő. • Levelei érdesek, részben nyelesek, ékvállúak, részben ülők és szárrafutók. •Virágzata kunkor, a párta forrt, világossárga. Virágzás IV-V. •Termés fényes makkocska, termésérés V-VI. •Árnyéktűrő; üde, tápanyagban és humuszban gazdag talajú erdőkben. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye. Hegy-, dombvidéki faj. Geofiton (Ge) Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum Fekete nadálytő – Symphytum officinale

•40-100 cm, felálló szárú serteszőrös évelő. •Levelei lándzsás-tojásdadok, nagyok, kihegyezettek, szárrafutók. •Csöves pártájú virágai kevés virágú kunkorvirágzatban nyílnak, lilák (ritkán világossárgák). Virágzás: VI-X (XI). •Termése 4, sötét színű, hegyes makkocska, termésérés: V-IX (X). •Fényigényes; nedves, tápanyagban gazdag termőhelyeken. •Mocsarakban, nedves réteken, ligeterdőkben, kultúrerdőkben. Hemikriptofiton (He) Fekete nadálytő – Symphytum officinale Fekete nadálytő – Symphytum officinale Fekete nadálytő – Symphytum officinale Fekete nadálytő – Symphytum officinale Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis

•15-30 cm, serteszőrös, felálló, magános vagy tövén elágazó szárú, évelő. •Tőlevelei hosszú nyelűek, tojásdadok, szíves vállúak, a szárlevelek ülők, kisebbek. A levéllemez sötétzöld, gyakran fehéren vagy világoszölden pettyes, ép. •Virágai kunkorvirágzatban nyílnak, kezdetben vörösesek, később kékesibolyák. Virágzás III-V. •Termése makkocska, termésérés V-VI. •Árnyéktűrő; üde, humuszos termőhelyeken.

•Üde lomberdők és ligeterdők. Hemikriptofiton (He) Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis

•20-40 cm, lágy elálló szőrű, tövén elágazó szárú, évelő. •Tőlevelei széles-lándzsásak, hosszú nyelűek, nyélbekeskenyedők, nagyok; szárlevelei, szárölelők, kisebbek. A levél világoszöld, nem pettyes. •A kunkorvirágzatban lévő virágok mirigyes- ragadósak, kezdetben vörösesek, később ibolyásak. Virágzás IV-V •Termése makkocska, termésrés V-VI. •Fényigényes; szárazságtűrő faj, jól viseli a kötött, változó vízhatású termőhelyeket. •Cseres-tölgyesekben, erdőssztyep-erdőkben, ligeterdők szélein. Hemikriptofiton (He) Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum •20-50 cm, felálló generatív szárú, részben elfekvő, csúcsán legyökeresedő indájú évelő faj. •Levelei keskeny-lándzsásak, aprón érdes szőrűek. •A párta csöves, fiatalon bíborpiros, később égszínkék. Virágzás IV-VI(VII). •Termése 4 fehér, fényes makkocska, termésérés VI-IX. •Fényigényes, mész- és melegkedvelő; száraz termőhelyeken, de előfordul üde és nedves helyeken is. •Száraz tölgyesek, ritkábban üde lomberdők és ligeterdők Hemikriptofiton (He) Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum Erdei gyöngyköles Lithospermum purpureo-coeruleum Báránypirosító – Alkanna tinctoria •10-20 cm, függőleges gyöktörzsű; elfekvő szárú, borzasan szőrös évelő •A gyöktörzs csúcsán álló levelek hosszabbak, szálasak vagy keskeny- lándzsásak, a szárlevelek apróbbak, tojásdadok vagy lándzsásak • A párta csöves, égszínkék, sugaras szimmetriájú. Virágzás IV-V(VI). •Termése 4 bibircses makkocska, termésérés V-VI. •Fény-, meleg- és mészkedvelő, erősen szárazságtűrő •Száraz, meszes homoki gyepekben, homokbuckákon Hemikriptofiton (He) Báránypirosító – Alkanna tinctoria Báránypirosító – Alkanna tinctoria Báránypirosító – Alkanna tinctoria Közönséges kígyószisz – Echium vulgare •30-120 cm, serteszőrös, répaszerű gyökerű kétéves. • A tőlevelek és az alsó szárlevelek nyélbe keskenyedők, keskeny lándzsásak, a szárlevelek kisebbek, ülők, lándzsásak. •A párta ferde csövű, középkék; a porzók és a bibeszál messze kinyúlik a virágból. Virágzási idő: VI-X(-XI). •Termése 4 apró, tojásdad makkocska, termésérés VIII-XI •Fényigényes, szárazságtűrő, talajviszonyok tekintetében tág tűrésű. •Gyomtársulások, útszélek, degradált száraz gyepek, országosan elterjedt. Hemiterofiton (TH) Közönséges kígyószisz – Echium vulgare Közönséges kígyószisz – Echium vulgare Közönséges kígyószisz – Echium vulgare Közönséges kígyószisz – Echium vulgare Közönséges kígyószisz – Echium vulgare Mocsári nefelejcs – Myosotis palustris

•20-60 cm, vastag, kúszó gyöktörzsű, elágazó szárú évelő faj. •Levelei kopaszak vagy rövid serteszőrűek, lándzsásak vagy keskeny tojásdadok, csúcsuk tompa, szélük ép. •Virágai égszínkékek, kunkorban nyílnak. Virágzás V-IX. •Termése barnás színezetű makkocska, termésérés VI-X •Fényigényes; tartósan nedves-vizes, tápanyagban gazdag termőhelyeken. •Liget- és láperdőkben, csatornák mentén Geofiton (Ge) Myosotis palustris – mocsári nefelejcs Mocsári nefelejcs – Myosotis palustris Mocsári nefelejcs – Myosotis palustris