Benczenleitner, O., Vágó B., Varga D., Szalma, L.: Hogyan változtak a diszkoszvetés versenyzési alkalmai és szokásai a pénzdíjas versenysorozatok megjelenésével

Athletics in the Ancient World Dr. Szécsényi Józsefnek szeretett tanáromnak és edz őmnek ajánlom: dr. Vágó Béla 2010-06-25 Bevezetés

Köztudott, hogy a diszkoszvetés egyike a légrégebbi versenyszámoknak, hiszen már az ókori olimpiákon is nagy dics őségnek örvendhetett a diszkoszvetés bajnoka. Fontosságát még inkább jelzi, hogy az ókori pentatlon egyik számaként is megjelent. Myron diskobolos szobra a sport, az atlétika egyik domináns szimbólumának számít napjainkban is, mellyel a művész örök emléket és dics őséget állított a diszkoszvetésnek. Az akkori diszkoszok méretükben és anyagukban különböztek a maiaktól /bronzból voltak és súlyuk legalább kétszer ekkora volt/, és a hadviselés egyik harci eszközének sportosított változatát jelentették. 1793 Guts-Muts német torna alapítója a diszkoszvetést is megemlíti az akkori kedvelt versenyszámok között. Az újkori olimpiákat megel őzően írásos bizonyítékok maradtak fent arról, hogy már 1859 – ben a Görögországban az antik mozgásformával rendeztek versenyeket. Az újkori olimpiákon a diszkoszvetés már a kezdett ől szerepel a versenyszámok programjában. A versenyen legtöbben Helén módra féltérdelésb ől, balbiszról dobtak.

Robert Garett az újkori olimpiák els ő olimpiai bajnoka látható a képen. http://www.economicexpert.com/a/Robert:Garrett.htm

Els ő írásos emlék 1897-ből maradt a pördületr ől, mikor is Gustaf Söderström lépegetéssel-fordulattal hajtotta végre a dobást. http://en.wikipedia.org/wiki/Gustaf_S%C3%B6derstr%C3%B6m

A diszkoszvetés magyar vonatkozásai:1900-ben Bauer Rudolf olimpiai bajnok lett. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bauer_Rudolf

1 Az 1910-es évek végén a mai technika alapjait el őször egy Görög nev ű magyar származású versenyz ő alkalmazta, de elterjedése mégis 10 évvel kés őbb 1929-re Eric Krenz nevéhez

fűződik. http://frankwykoff.com/1929_denver.htm További világversenyen elért dobogós helyezéseink: 1968. Kleiberné Kontsek Jolán olimpiai bronzérem, http://en.wikipedia.org/wiki/Jol%C3%A1n_Kleibern%C3%A9 1991. Horváth Attila világbajnoki bronzérem, http://en.wikipedia.org/wiki/Attila_Horv%C3%A1th 2003. Fazekas Róbert világbajnoki ezüstérem, http://en.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3bert_Fazekas 2004. Kővágó Zoltán olimpiai ezüstérem. http://wapedia.mobi/en/Zolt%C3%A1n_K%C5%91v%C3%A1g%C3%B3

Az atlétikában az amat őr jelleg meghatározása, a pénzdíjaktól való elhatárolódás jellemezte a különböz ő szabályozó intézkedések létrejöttét / pl. Jim Thorpe esete mikor baseball mérk őzésért kapott csekély összege miatt elvették atlétikában szerzett érmeit és csak sok évtizeddel kés őbb rehabilitálták /. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) hosszú évtizedekig Amat őr Atlétikai Szövetség néven jegyeztetett és m űködött. Az 1980-as években az amat őrizmus eszménye már megfakult a Szocialista országok bújtatott munkahelyein „dolgozó” versenyz őkkel. Azonban a teljes összeomlást a az USA „Dream- team” kosárlabdázóinak 1992-es olimpiai szereplése jelentette. Ett ől az olimpiától kezdve már nem foglalkozott az atlétika sem az amat őrizmus „rigolyás- képével”. Az IAAF addigi név rövidítését megtartva amat őrséget kiváltva átkeresztelkedett. International Association of Athletics Federations névre váltva végleg maga mögött hagyta az amat őrizmust. A váltás nagyon jó ütembe valósult meg, Primo Nebiolo elnökség idején a televíziós jogok eladása kapcsán az IAAF hatékony tárgyalásokba és üzletelésekbe kezdett és így egyre több pénz áramlott az atlétikába. Ett ől kezdve az amat őr jelleg fokozatosan kihalt és az atlétika egy kereskedelmi vállalat működési modelljéhez kezdett hasonlítani, melyben a politikai stratégia, a média kiszolgálása egyre nagyobb jelent őséget kapott. A pénzdíjas versenysorozatok a dobókat is érintették, hiszen manapság már márciustól (EA Téli Dobó Európa Kupa) október elejéig tartanak a versenyek, a 20-30 évvel ezel őtti 3 hónapos versenyid őszak helyett. A versenyid őszak gyakorlatilag a duplájára n őtt és ez természetesen kihat a versenyz ők felkészülésére és formába hozására is. Az addigi egyszeri formába hozási sémák a pénzdíjas versenysorozatok kényszerít ő erejének hatására teljesen megváltoztak a hosszú - közel féléves- alapozó id őszakra épül ő 3 hónapos versenyzést kiszolgáló felkészülést a sokkal rövidebb és az éves felkészülésbe szétterített alapozó blokkok beiktatása és akár a 3-4 szeri formába hozás kialakítása váltotta fel /lásd 10. táblázat/. A következ őkben tekintsünk meg egy ábrát, melyen minden id ők hét legjobb férfi diszkoszvet ő eredménye látható. Mindegyik az általunk egyébként vizsgált 1980-2010. közötti id őszakban található /1. grafikon/.

2 80 70 60 1. grafikon 50 méter 40 30 20 10 0 1983 1986 2000 2002 2006 2007 2008 71,86 74,08 73,88 71,70 73,38 72,02 71,88 év

A világcsúcsok fejl ődését a következ ő helyen találhatjuk: http://en.wikipedia.org/wiki/Discus_throw#World_Record_Progression

Megbeszélés Dolgozatunk célja az volt, hogy a pénzdíjas versenysorozatok hatására kialakult edzésváltozások leírása el őtt a versenyzési szokások változásáról adjunk átfogó képet a 20-25 évvel ezel őtti és a mai világklasszis diszkoszvet ők versenyzési alkalmainak összehasonlítása révén.

Az összehasonlításhoz az alapot a következ ők adják:

• megvizsgáltuk, hogy az éves versenynaptár mennyivel biztosít több lehet őséget a megmérettetésekre, • az általunk vizsgált 1980-as, 2000-es évekbeli klasszisok hány versenyen indultak, • az egyes versenyek gyakoriságát is megvizsgáltuk az eltelt napok, hetek vonatkozásában, • alapstatisztikailag megvizsgáltuk és elemeztük a kapott eredményeket.

Hipotéziseink a következ ők:

• azt feltételezzük, hogy az eredmények összefüggésben lehetnek a versenyzési lehet őségek kiszélesedésével,

• köze lehet a pénzdíjas versenyeknek az eredmények stabilizálódásához,

• új versenyzési szokásokat és taktikákat választanak a versenyz ők,

• meglátásunk alapján ez a feszített tempójú versenyzés, hatással lehet az eredmények alakulására, valamint egészen új edzésmódszereket és programokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a heti rendszerességgel történ ő megmérettetésen jól tudjanak teljesíteni a sportolók.

Módszer

A hipotézisünk igazolásához 3 jelenkori világklasszis dobó, és három 20 éve versenyzett diszkoszvet ő legjobb éves dobóátlagot elért évét vizsgáltuk. Az adatokat Microsoft Excel 2003-as programmal alapstatisztikailag elemeztük és a kapott adatokat grafikonokon és táblázatokban összesítettük.

3

Kővágó Zoltán: 2009. Jürgen Schult: 1986. : 2008. Rolf Danneberg: 1985. : 2006. : 1984.

Az eredmények bemutatása és értékelése

A következ ő táblázatban a három kiválasztott dobó versenyalkalmait és versenyeredményeit láthatjuk /1. táblázat/.

1. táblázat Kővágó Zoltán (2009) Gerd Kanter (2008) Virgilijus Alekna (2006) (2006) 15.május 67.64 m 02.május 70.38 m 14.április 69.08 m 23.május 66.87 m 05.május 71.88 m 12.május 69.47 m 26.május 65.80 m 20.május 69.62 m 20.május 69.22 m 06.június 62.22 m 24.május 68.82 m 23.május 68.05 m 10.június 64.11 m 04.június 67.82 m 28.május 67.97 m 15.június 62.86 m 15.június 69.53 m 02.június 68.39 m 24.június 63.44 m 22.június 67.69 m 10.június 69.73 m 05.július 62.70 m 01.július 68.82 m 01.július 68.95 m 15.július 65.27 m 08.július 68.32 m 03.július 69.36 m 21.július 66.48 m 14.július 68.73 m 17.július 68.05 m 25.július 66.23 m 20.július 68.22 m 21.július 71.08 m 03.augusztus 62.73 m 30.július 69.92 m 12. aug. (EB) 68.67 m

18. aug. (VB) 65.17 m 19. aug. 68.82 m 15.augusztus 69.30 m (Olimpia) 25.augusztus 65.38 m 31.augusztus 69.91 m 18.augusztus 68.51 m 12.szeptember 65.60 m 06.szeptember 70.32 m 09. szeptember 68.63 m 15.szeptember 65.71 m 13.szeptember 68.38 m 17. szeptember 67.19 m 18.szeptember 69.24 m 22. szeptember 70.10 m 19.szeptember 68.57 m 30. szeptember 69.69 m

Kővágó Zoltán (2009) http://www.youtube.com/watch?v=BT-oKBHxUpo /0:12/ 2. grafikon

4 Kővágó Zoltán 2009

70 68 66 64 62 60 58

. . 3. 5 .15. 15. .1 .03. .25 .12. n. l.25. g t.15. jún.06. jú júl.05. jú u ep máj máj.2 máj.26. jún.10. jún.24. júl júl.21. aug a szept sz aug.18. VB

Zoltán versenyzési taktikáján beigazolódni látszik a hipotézisünk, miszerint a mai dobók a versenyeket zsúfolják (16 versenyen indult), és a fontos megmérettetés el őtt is csak kevés felkészülési-pihenési id őt adnak maguknak. Az évben jó dobóátlagot ért el, ám ha versenyenként nézzük nagyon ingadozó a dobóteljesítmény, és jól látható hogy a forma 3 héttel a VB elött jött ki, így ott nem tudott számára jónak mondható teljesítményt elérni. 2. táblázat átlag 64,88m szórás 1,66 minimum 62,22m maximum 67,64m

Gerd Kanter (2008) http://www.youtube.com/watch?v=x0qPleuSUEc /2:13/

Gerd Kanter 2008

73 72 71 70 69 68 67 66 65 ...... p 2 0 4. 1 4. 0 j.0 j.2 j.24 0 22 .1 t.06. .18. t.19. á á á l olim p pt p júl.0 júl.08. jú júl.2 júl.30. . 31.aug e m máj.05 m m jún. jún.15. jún. 19 z g. sze szept.13. s sze u a

3. grafikon

Kanter a 2008-as évben minden id ők 2. legmagasabb dobóátlagát érte el (69.16 m), ám jól látszik hogy kiugró teljesítménye nincs. 70 méter feletti dobás év elején volt, majd az olimpia utáni hetekben még egyszer. A csúcsforma nem a legfontosabb versenyre jött ki, feltételezésünk szerint ehhez köze van a nagyszámú indulásnak a versenyeken. Összesen 18 megmérettetésen állt dobókörbe. 3. táblázat átlag 69,16m szórás 1,05 minimum 67,69m maximum 71,88m

Virgilijus Alekna (2006) http://www.youtube.com/watch?v=cKKyI9xXc1c&feature=related /2:28/ 4. grafikon

5 Virgilijus Alekna 2006

72 71 70 69 68 67 66 65 ...... 4 0 3 2 0 1 3 7 1. 15 .2 .2 .28. .0 .1 .12 . .18. t.09 t.17 t.22 t.30 r.1 j j j n n .01 l.2 p p p p p ú ú júl.0 úl jú ug ug ug á máj.12. má má má j j júl.0 j a a a sze sze sze sze

Alekna a 2006-os évben hihetetlen teljesítményt vitt véghez, minden versenyt, amin elindult megnyert. 18 versenyen állt a dobókörbe, ami nagyon soknak mondható. Hipotézisünk jelen esetben is igazoltnak látszik, hisz a kiemelt versenyen (EB) nem sikerült jót dobnia, a csúcsformáját 3 héttel hamarabb érte el, amikor dobott 71 méter felett, ám még ez is 3 méterrel kisebb a világrekordnál. 4. táblázat átlag 68,90m szórás 0,88 minimum 67,19m maximum 71,08m

A következ őkben nézzük meg az 1980-as évek három kiváló dobójának versenyeken elért eredményeit /5. táblázat/.

5. táblázat Jurgen Schult (1986) Rolf Danneberg (1985) Alwin Wagner (1984) Május 15. 69.49 m Május 5. 67.40 m Június 16. 64.00 m

Június 6. 74.08 m Május 30. 66.08 m Június 22. 65.30 m (világcsúcs) Június 24. 67.18 m Június 16. 65.90 m Június 25. 64.92 m

Július 11. 69.74 m Július 8. 66.26 m Július 6. 64.06 m

Augusztus 11. 69.34 m Július 20. 65.36 m Július 23. 63.56 m

Augusztus 25. 69.18 m Július 30. 66.76 m Július 29. 64.14 m

Szeptember 4. 68.74 m Augusztus 66.60 m Augusztus 66.40 m 10. 21. Szeptember 22. 69.52 m Augusztus 66.12 m 19. Szeptember 31. Eb 64,38 m Augusztus 65.58 m 26.

Jurgen Schult (1986) http://www.youtube.com/watch?v=OWt7P__T-Cs&NR=1 /0:37/ http://www.youtube.com/watch?v=OWt7P__T-Cs /0:36/

6 5. grafikon

Jurgen Schult 1986

76 74 72 70 68 66 64 62 60 58 . R . . 5 4 1 t.31. 6. W n.2 g.11. g.25. pt.22. 0 ú júl.1 u u máj.1 j a a ze zep ún. szept.04. s s j

Schult eredményei jól mutatják, hogy a hosszúra nyúlt alapozás, és a versenyzés kezdetének elhúzása jó hatással lehetnek, hisz ilyen körülmények között tudta megdobni a világrekordot, amit azóta is ő tart. Az 1986-os évben mindössze 9 versenyen indult. 6. táblázat átlag 69,04m szórás 2,54 minimum 64,38m maximum 74,08m

Rolf Danneberg (1985) http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/da/rolf-danneberg-1.html 6. grafikon

Rolf Danneberg 1985

68 67,5 67 66,5 66 65,5 65 64,5 64 máj.05. máj.30. jún. 16. júl.08. júl.20. júl.30. aug.10. aug.19. aug.26.

Az 1985-ös évben 9 versenyen indult, melyeket a versenyszezonban elosztva, a vége felé sűrűsödve tartotta, mellyel 66 méter feletti átlagot, és kiegyensúlyozott teljesítményt ért el.

7.táblázat átlag 66,22m szórás 0,62 minimum 65,36m maximum 67,40m

7

Alwin Wagner (1984) http://en.wikipedia.org/wiki/Alwin_Wagner 7. grafikon

Alwin Wager 1984

67

66

65

64

63

62 jún.16. jún.22. jún.25. júl.06. júl.23. júl.29. aug.21.

Az évben mindössze 7 versenyen indult, melyb ől az els ő 6-ot kevesebb mint másfél hónapba sűrítette, majd tartott egy 3 hetes versenyzési szünetet. Ezek után az utolsó megmérettetésen megdobta az az-évi legjobb eredményét. 8.táblázat átlag 64,62m szórás 0,98 minimum 63,56m maximum 66,4m

A hat versenyz ő versenyzésér ől az eredmények tükrében a következ ő megállapításokat tehetjük: 9.táblázat /eredmények méterben értend ők/ átag - min - max - név év Hét/vers. fővers. átlag szórás min max fővers. fővers. fővers. Kővágó 2009 21/16 65,17 64,88 1,66 62,22 67,64 0,29 2,95 -1,7 Kanter 2008 23/18 68,82 69,16 1,05 67,69 71,88 -0,37 1,13 -3,06 Alekna 2006 25/18 68,67 68,9 0,88 67,19 71,08 -0,23 1,48 -2,41 Schult 1986 22/9 69,04 2,54 64,38 74,08 Danneberg 1985 17/9 66,22 0,62 65,36 67,4 Wagner 1984 11/7 64,62 0,98 63,56 66,4

A legeredményesebb versenyz ő Schult, hiszen a vizsgált évben érte el azóta is fennálló világcsúcsát (74,08m). Az évi eredmény maximumok között Wagner érte el (66,40m) a legkisebb eredményt. A 80-as évek világcsúcstartója /Schult/1986-ban 22 hét alatt 9 versenyen indult, a legkevesebbet Wagner versenyzett /7/. A leghosszabb versenyid őszakot Alekna vállalta (25 hét/ 18 verseny), míg a legrövidebb versenyid őszaka Wagnernek volt (11/7). A legkevesebb versenyen Wagner indult (7 db.). A legmagasabb versenyátlagot Kanter produkálta (69,16m), a legkisebbet K ővágó érte el az átlag tekintetében (64,88m). A szórásokat nézve Danneberg volt a legjobb (0,62), még Schult a legrosszabb (2,54), - bár ebbe a kimagasló világcsúcsa is nagy szerepet játszik-. A minimum azaz a legkisebb dobással K ővágó rendelkezik (62,22m), míg a legjobb minimum dobási eredmény Kanter (67,69m) nevéhez köthet ő. A 2000-es évek versenyz ői között a vizsgált évben Kanter érte el a legjobb teljesítményt (68,82m) az év f őversenyén, tehát az ö formába hozása mondható a legjobbnak. A legrosszabbnak Kővágó formába hozása látszik a f őversenyen elért (65,17m) eredményével. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy az adott évben a f őversenyen elért eredmény mennyivel tért el az évi legjobbtól, úgy megállapíthatjuk, hogy a legjobb ebben viszont K ővágó volt (-

8 1,70m), hiszen ő dobott a legközelebb az évi legjobbjához, a legrosszabbnak így ebb ől az aspektusból Kantert mondhatjuk (-3,06m). Ezek alapján viszont revidiálni kell a formába hozó képesség el őző aspektusból (ki érte el a legjobb eredményt) történ ő kijelentésünket, hiszen K ővágó formába hozása az éves legjobb eredményhez viszonyítva a legközelebb volt. Érdekes változás mondható el akkor is, ha a versenyz ők évi átlag teljesítményéhez hasonlítjuk a f őversenyen elért eredményt. Ekkor ugyanis az eltérést tekintve Alekna az els ő -0,23m-rel és Kanter a harmadik ( -0,37m), mégis K ővágó a mondható itt is a legjobbnak hiszen ő, +0,29m-rel nagyobbat dobott az átlagánál, míg a mások két versenyz ő az átlagtól kisebb eredményeket ért el. Amennyiben a minimum teljesítményt és a f őversenyen elért teljesítményt nézzük, úgy is Kővágó mondható a legjobbnak+ 2,95m-rel, míg a harmadik helyen Kantert találjuk +1,13m- rel. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy els ő látásra a f őversenyt tekintve K ővágó formába hozása tűnt a legrosszabbnak az eredmények tükrében, azonban amennyiben a minimum, maximum és az évi átlagot nézzük, úgy Zoli formába hozása mondható a legjobbnak, azonban az adott évi felkészülése kétségtelen, hogy neki sikerült a legrosszabbul a vizsgált mintánk esetében. A következ ő táblázatba vázlatosan összefoglaljuk az utóbbi évtizedekre jellemz ő felkészülési sémákat, mely változások nagyban a versenyrendszereket követik és annak megfelelésére törekednek.

10. táblázat január február március április május június július augusztus szeptember október november december

1950-70 alapozás vegyes formába hozás versenyid őszak átmeneti alapozás

1970-90 alapozás átmeneti form.hoz verseny verseny vegyes verseny átmeneti alapozás

1990 - 2010 alapozás vegyes. form.hoz alapozás form.hoz verseny átmeneti alapozás

A következ ő grafikonon a 2000-es évek három általunk vizsgált versenyz őjének versenyindulásai láthatók a dobóteljesítmények és a f őversenyek megjelölésével. Alekna és Kanter grafikonos ábrái nagyban hasonlóak, ezért kettejük párhuzamos elemzésével kezdünk. 8. grafikon Kővágó /kék/, Alekna piros/, Kanter /sárga/

74 72 70 68 Adatsor1 66 64 62 Adatsor3 60 58 56 1 2 3 4 5 6 7 8 910 11 12 13 14 15 16 17 18 versenyek

9 Alekna és Kanter is 18 versenyen indult az adott évben. Alekna12., még Kanter 13. versenye volt a F őverseny (EB, Olimpia). Mindkettejüknél aránylag három jó kezdést egy teljesítmény hanyatlás követ, mely után 3-4 versenyes stagnálás látható. Ezt mindketten egy kiugró teljesítménnyel folytatják, mely után közvetlenül egy gyengébb teljesítmény ű f őverseny követ. Ezt azután Aleknánál egy, még Kanternál két, a f őversenynél jobb versenyeredmény figyelhet ő meg, ami után három versennyel az évad vége el őtt egy er ősebb eredményhanyatlás látható. Végül az utolsó két verseny, javuló formája tapasztalható mindkettejüknél. Kővágó csak 16 versenyen indult, ő is egyéni csúcsához képest jó eredményekkel kezdett, melyet nála is egy visszaesés és egy stagnálási szakasz követ, ezt azonban az eredmények újbóli emelkedése nem egy kiugró eredménnyel, hanem három 66méter körüli számára jó eredménnyel követ, melyet egy gyenge eredmény után újbóli javuló kiegyenlítetten közepes forma zár. Neki is a 13. versenye volt a f őverseny, azaz a VB, amely el őtt egy versennyel a másik két atlétához képest nem jobb, hanem rosszabb eredményt ért el a f őversenynél. Kővágó f őverseny után még három versenyen indult, melyeken fokozatos formajavulást mutatnak az eredményei. Az 1980-as évek diszkoszvet őinek versenyeredmény ábrázolását a következ ő grafikonon láthatjuk: 9. grafikon

Wagner /kék/, Danneberg/piros/,Schult/sárga/

75

70 Adatsor1 65 Adatsor2 méter 60 Adatsor3

55 1 2 3 4 5 6 7 8 9 versenyek

A nyolcvanas évek három kimagasló versenyz ője 7-9 versenyen indult egy évben. Wagner az évben mindössze 7 versenyen indult, melyből az els ő 6-ot kevesebb, mint másfél hónapba s űrítette, majd tartott egy 3 hetes versenyzési szünetet. Ezek után az utolsó megmérettetésen, a f őversenyen megdobta az évi legjobb eredményét. Danneberg az 1985-ös évben 9 versenyen indult, melyeken a versenyszezonban elosztva, a vége felé s űrűsödve indult, mellyel 66 méter feletti átlagot, és végig kiegyensúlyozott teljesítményeket ért el. Schult eredményei jól mutatják, hogy a hosszúra nyúlt alapozás, és a versenyzés kezdetének elhúzása jó hatással lehetnek, hisz ilyen körülmények között dobta meg a világrekordot. Az 1986-os évben mindössze 9 versenyen indult. A világcsúcs dobása után nagyfokú visszaesés figyelhet ő meg, melyet a szezon végéig igen jó teljesítmények követtek, habár Schult évi f ő versenye a 9. volt az Eb, és ott érte el legrosszabb eredményét.

10 A következ ő grafikonon Alekna és Schult 20 éves különbséggel teljesített versenyid őszaka látható a versenyek eloszlásának grafikus ábrázolásával:

10. grafikon Alekna /kék/, Schult /piros/ adott évben versenyeik száma április14-szept.30-ig

80 60 Adatsor1 40 Adatsor2 20 méterben 0 elért eredmények eredmények elért 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 veresnyek

Alekna els ő versenye április 14-én volt, melyet májusban 4 további követett. Júniusban kett ő, júliusban és augusztusban 3-3, még szeptemberben 4 versenye volt. Schult csak május 12-én kezdett, melyet júniusban két hét szünettel két verseny követett, majd júliusban egy, majd augusztusban 2 versenyen indult, szeptemberben pedig három versenye volt.

A hipotézisek megválaszolása

Hipotéziseink a következ ők voltak /a megválaszolás kiemelt bet űtípussal található/:

• Azt feltételezzük, hogy az eredmények összefüggésben lehetnek a versenyzési lehet őségek kiszélesedésével; Beigazolódni látszik, hiszen a versenyzési alkalmak több mint a duplájára n őttek /2009- ben 27-30 pénzdíjas diszkoszvet ő verseny volt a világban/ és a teljesítmények egy er ős átlagot mutatnak, de igazán kiugró eredményeket nem lehet tapasztalni. • köze lehet a pénzdíjas versenyeknek az eredmények stabilizálódásához; Feltételezhet ő összefüggés van a pénzdíjak és az eredmények stabilizálódása között, de ennek bizonyítása még további kutatásokat igényel. • új versenyzési szokásokat és taktikákat választanak a versenyz ők; Áprilistól október elejéig folyamatosan rendeznek versenyeket, melyeken történ ő megfelelés megélhetési kérdésként szerepel és nagyfokú ösztönz ő er ővel bír. A versenyz ők törekednek az évi 18-20 versenyen történ ő indulásra szemben a 20 évvel ezel őtti 7-9 versennyel. A versenyeken történ ő indulások taktikáját manapság egyre inkább a menedzserek rutinja és tehetsége határozza meg. Gyakran támad feszültség a szakmai szempontokat néz ő edz ők és a financiális szempontokat el őtérbe helyez ő menedzserek között. • Meglátásunk alapján ez a feszített tempójú versenyzés hatással lehet az eredmények alakulására, valamint egészen új edzésmódszereket és programokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a heti gyakoriságú megmérettetéseken helytállhassanak a sportolók. A dolgozat eredményeib ől igazolásokat kaptunk a fenti hipotézisként kezelt megállapításunkra, azonban ennek bizonyítása a dolgozat kereti lehet őségeit messze túllépi.

11 Összegzés

Dolgozatunk és tapasztalataink alapján a következ ő megállapításokat tehetjük. • A mai versenyz ők több mint 2-szer annyit versenyeznek, a versenyalkalmak többszöröse a 20 évvel ezel őttieknek. Az akkori válogatott viadalokat a pénzdíjas versenysorozatok vették át, a menedzserek szerepe megn őtt a versenyek lekötésében és a fellépti díjak kialkudásában. • Manapság a versenyz ők a fontosabb versenyek el őtt jóval kevesebb rákészülést, vagy szünetet tartanak. • A felkészülési id őszak lerövidült, nagymértékben megváltozott az edzésév periodizációja. • A mai versenynaptár a rengeteg pénzdíjas megmérettetéssel a dobókat sokszor belekergeti a kötelez ő indulásba még akkor is, ha ez a formahanyatlásukhoz vezet. A sok versenyzés következtében: • a mostani körülményekhez kialakított felkészülés csak ritkán hoz kiugróan magas eredményt; az évközi teljesítmények szórása lecsökken, • a manapság használatos felkészülési rendszerben sokkal nehezebb a formát tervezni és a f őversenyre kiélezni, • a jelenlegi versenyrendszer azonban anyagilag sokkal kifizet ődőbb a 20-30 évvel korábbi id őszakhoz képest. A feltételezés, miszerint az eredmények stabilizálódásának köze lehet, a versenyzési szokások megváltozásához beigazolódni látszik. Az er őltetett versenyzés negatív hatással van a kiugró teljesítmények elérésére, ám egy jó éves dobóátlagot el lehet vele érni.

Végezetül had ajánljunk egy közel 5 perces összeállítást a világ legjobb diszkoszvet őinek dobásairól: http://www.youtube.com/watch?v=9DgK_qiSut8

References

1. Bartlett R.M.(1992) The biomechanics of the : a review. J.Sports Sci. 10:467-510 2. Brooks G.A., T.D.Fahey, T.White, K.Baldwin (2000) Exercise Physiology: Human Bioenergetics and its Applications. Mayfield Publ. Co., Mt. View, CA 3. Hay J.G., B.Yu (1995) Critical characteristics of technique in throwing the discus. J.Sports Sci 13:125-140 4. Yu B., J.Broker, L.J. Silvester. (2002) A kinetic analysis of discus-throwing techniques. Sports Biomech. 1:25-46 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14658134 5.http://www.athleticscoaching.ca/UserFiles/File/Sport%20Science/Theory%20&%20Methodology/Throwing%20Events/Discus/TMDT_Le utschenko_Berestovskaya_The_Main_Elements_in_the_Planning_of_Training_for_Elite_Discus_Throwers.pdf 6. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14658134 7. http://www.jstor.org/pss/708890 8. http://www.swtfoa.com/Documents/100_Years_of_Track_and_Field_Rules.pdf 9.http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Csan%C3%A1dy/Ny%C3%A1ri_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok_%28diszkoszvet% C3%A9s%29 10. Athletics in the Ancient World 11. http://www.youtube.com/watch?v=9DgK_qiSut8

12