Helyi Esélyegyenlőségi Program Taktaszada Község Önkormányzata
2013-2018
1 Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...... 3 Bevezetés ...... 3 A település bemutatása ...... 3 Értékeink, küldetésünk ...... 5 Célok ...... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...... 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ...... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ...... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...... 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ...... 45 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ...... 51 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...... 57 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...... 62 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ...... 63 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...... 64 1. A HEP IT részletei ...... 65 Az intézkedési területek részletes kifejtése ...... 67 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...... 81 3. Megvalósítás ...... 85 A megvalósítás előkészítése ...... 85 A megvalósítás folyamata...... 85 Monitoring és visszacsatolás ...... 86 Nyilvánosság ...... 87 Érvényesülés, módosítás...... 88 4. Elfogadás módja és dátuma ...... 89
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Taktaszada Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Taktaszada község az Észak-magyarországi régió területén, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, a Taktaközben található. Sajnos a település beletartozik Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikébe, pontosítva a Szerencsi Kistérségbe. A besorolás jelzés értékű, rámutat arra, hogy a mindennapi élet még nehezebb, a gazdasági válság okozta leépülés pedig tovább sújtotta az itt élők helyzetét. Természet-földrajz alapján a Taktaköz része, melyet Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszalúc település alkot.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 2009 2008 1947 97% 2009 1903 98% 2010 1882 99% 2011 1878 100% 2012 1914 102%
3 A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását. A fenti adatokból megállapítható, hogy folyamatosan csökken a lakónépesség száma, öt év alatt 194 fővel csökkent.
2. számú táblázat - Állandó népesség
fő %
nők férfiak összesen nők férfiak nő 1019 997 2016 51% 49% 0-2 évesek 66 0-14 éves 209 225 434 48% 52% 15-17 éves 33 92 125 26% 74% 18-59 éves 511 600 1111 46% 54% 60-64 éves 52 41 93 56% 44% 65 év feletti 162 79 241 67% 33%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e.
3. számú táblázat - Öregedési index Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
65 év feletti 0-14 éves korú Öregedési állandó lakosok állandó lakosok index (%) száma (fő) száma (fő) 2001 275 502 54,8% 2008 247 466 53,0% 2009 248 450 55,1% 2010 249 441 56,5% 2011 241 434 55,5% 2012 231 428 54,0%
4 Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. Településünkön a gyerekek vannak túlsúlyban, fiatalos a népességszerkezet.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű egyenleg elvándorlás odavándorlás 2008 19 76 -57 2009 30 62 -32 2010 26 31 -5 2011 46 52 -6 2012 60 61 -1
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. A fenti számokból látható, hogy míg 2008-2009 években jelentős volt az elvándorlás, 2012. évben ez már nem számottevő mondhatjuk, hogy stagnál.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve természetes halálozások születések szaporodás száma száma (fő) 2008 28 31 -3 2009 24 23 1 2010 21 23 -2 2011 18 22 -4 2012 25 34 -9
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élve születések számából kivonjuk a halálozások számát. A halálozások száma 2011 és 2012 években jelentősen megnőtt.
Értékeink, küldetésünk
Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testülete elkötelezett az esélyegyenlőség területén annak érdekében, hogy a település valamennyi polgára a törvényben rögzített jogával tudjon élni. elsődleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. Az önkormányzat a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését, szolgálja. Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. A település valamennyi polgára számára biztosítani szükséges az esélyegyenlőséget az élet valamennyi területén a nemi, faji, vallási hovatartozásra, az életkorára és a fogyatékosságára.
5
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Taktaszada Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei:
6 . a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és . a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a . a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) . a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) . a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) . a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) . az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) . a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) . a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az alábbiakban röviden ismertessük a kapcsolódó stratégiákat. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020- ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.6 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.
7 Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009- 2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A jogszabályi felsorolás bővíthető, alakítható a helyi viszonyoknak megfelelően.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-étől hatályba lépett. Önkormányzatunk ezen célcsoportokra külön szabályozást nem hozott. A települési szilárdhulladék elszállításával összefüggésben alkotott meg, még 2001-ben rendeletet, mely azt szabályozza, hogy a 60 életévüket betöltött az adott ingatlanon egyedül élő személy kedvezményben részesül, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi ellátásokról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására van lehetőség az önkormányzati rendelet alapján.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében készítette el önkormányzatunk a 2013. évre vonatkozó koncepciót a 90/2012. (XI.23.) önkorm. határozat alapján. A koncepcióban minden évben megtervezzük a kötelező önkormányzati feladatokat, a szociális ellátásokat, a közfoglalkoztatás lehetőségét. Gazdasági program –a választási ciklus elején 20/2011.(IV. 15) önkorm. határozatával fogadta el a Képviselő-testület az önkormányzat gazdasági programját, melyben 4 évre 2011-2014. évre határozza meg a fejlesztési terveket. Szolgáltatástervezési koncepció –felülvizsgálatra szorul. A kötelező szociális feladatok ellátását az önkormányzat kétféle módon látja el. A szociális étkeztetést önállóan látja el. A házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján, a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a Prügy Környéki Szociális Alapellátó és Gyermekjóléti Társulás útján. Köznevelés-fejlesztési terv. – Az önkormányzat kötelező feladata az óvodai nevelés, melyet a Taktaszadai Micimackó Napköziotthonos Óvoda , mint köznevelési intézmény útján látja el. 2008. augusztus 22. napján megtartott ülésen fogadta el a Képviselőtestület a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás fejlesztési tervét, melynek része volt Taktaszada Község közoktatási fejlesztési terve. Ezen a testületi ülésen fogadta el az önkormányzat Taktaszada Község Közoktatási esélyegyenlőségi tervét is.
8 Ennek teljes figyelembevételével 2012. december 31. napjáig a helyi önkormányzatnak, 2013. január 1. napjától a Klebelsberg Kunó intézményfenntartó Központ irányításával kell megvalósuljon a gyermekek és családok oktatás és nevelés eléréséhez való joga. Településrendezési terv –Településszerkezeti terv - Településfejlesztési koncepció - az Önkormányzat Taktaszada Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 6/2005.(V.02.) önkormányzati rendeletében szabályozza ezen feladatokat, a 17/2005.(IV.15.)számú határozatában elfogadta a Településrendezési szabályzatot Taktaszada Község Településrendezési Tervének Településszerkezeti tervéhez.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
Az önkormányzat Képviselő-testülete házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálatot a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el, melynek átalakulása a napokban történik meg. A családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatást is társulás útján látja el a Prügy Környéki Szociális Alapellátó és Gyermekjóléti Társulás útján. 2010-ben Taktaharkány Nagyközséggel közösen megalakult a Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási társulás, mely Taktaharkány és Taktaszada községek szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztító telep építésének megvalósítására jött létre, Európai Uniós Pályázat segítségével.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.
9 A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012). A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Településünkön azok a családok, akik rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek, a jövedelmük alapján mélyszegénységben élnek. Ezen családok száma 64 család, azonban csak 20 családnál tapasztalható valóban a mélyszegénység. A mélyszegénységben lévő családok közül 17 család a roma nemzetiséghez tartozik. Ezek a családok évek óta segélyből élnek, munkahelyük nincs, amennyiben tudja az önkormányzat foglalkoztatja őket közfoglalkoztatottként. Többgyermekes családok, a gyermekek iskolai hiányzása magas. Településünkön a lakosság 35 %-a a roma nemzetiséghez tartozik. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján 555 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. § Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.
10 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma
15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
év nő férfi összesen nő férfi összesen
fő fő fő fő % fő % fő % 2008 682 685 1367 117 17,2% 146 21,3% 263 19,2% 2009 672 678 1350 143 21,3% 153 22,6% 296 21,9% 2010 666 685 1351 144 21,6% 149 21,8% 293 21,7% 2011 596 693 1289 139 23,3% 105 15,2% 244 18,9% 2012 608 687 1295 126 20,7% 68 9,9% 194 15,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Településünkön a nyilvántartott álláskeresők száma 2012 évben csökkent az azelőtti években 20 % körül mozgott. A csökkenés oka, hogy 2012. évben jelentős létszámmal foglalkoztatott az önkormányzat közfoglalkoztatottat.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők fő 263 296 293 244 193 száma összesen fő 23 18 21 22 7 20 éves és fiatalabb % 8,7% 6,1% 7,2% 9,0% 3,6% fő 36 38 41 37 32 21-25 év % 13,7% 12,8% 14,0% 15,2% 16,6% fő 31 35 32 22 22 26-30 év % 11,8% 11,8% 10,9% 9,0% 11,4% fő 40 37 41 30 22 31-35 év % 15,2% 12,5% 14,0% 12,3% 11,4% fő 39 44 35 35 27 36-40 év % 14,8% 14,9% 11,9% 14,3% 14,0% 41-45 év fő 36 36 38 30 25
11 % 13,7% 12,2% 13,0% 12,3% 13,0% fő 29 38 41 26 17 46-50 év % 11,0% 12,8% 14,0% 10,7% 8,8% fő 25 38 33 27 25 51-55 év % 9,5% 12,8% 11,3% 11,1% 13,0% fő 3 12 11 15 16 56-60 év % 1,1% 4,1% 3,8% 6,1% 8,3% fő 1 0 0 0 0 61 év felett % 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges-e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni. A 3.2.2 táblázatból látható, hogy a 21-25 év közötti korosztályban legnagyobb a regisztrált munkanélküliek száma, és ezek száma 2012. évben emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők száma az országos átlagot jelentősen meghaladta minden évben A településen jelenleg érvényesülő gazdasági folyamatok a jövőre nézve nem hoznak az itt élő emberek számára olyan kilátásokat, ami által a helyzetük nem változik meg, ezért szükséges munkahely teremtő beruházás, olyan pályázatokban való részvétel vagy annak támogatása, ami által képzettek lesznek a munkanélküliek és el tudnak helyezkedni több helyen. A munkanélküliségi rátát tekintve településünkön rosszabbak a mutatók az országos és megyei átlagnál. A jelenleg működő Start-munka program és egyéb közfoglalkoztatási program a meglévő problémát nem oldja meg, további beavatkozás szükséges.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő %
nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 117 146 263 100 101 201 85,5% 69,2% 76,4% 2009 145 153 298 106 92 198 73,1% 60,1% 66,4% 2010 144 149 293 98 76 174 68,1% 51,0% 59,4% 2011 139 105 244 77 44 121 55,4% 41,9% 49,6% 2012 126 68 194 48 21 69 38,1% 30,9% 35,6%
12
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. A 3.2.3. táblázat adatai a tartós munkanélküliekről és az adatokból kiolvasható tendenciák szintén fontosak a település gazdasági potenciáljának jellemzésekor, s a jövőbeli folyamatok tervezésekor. Az elmúlt öt évet figyelve a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2008-ban 85,4 % volt a nők esetében, a férfiak esetében pedig 69,1 % . Ez a mutató 2012 évre 38 %-ra illetve 30,8%- ra csökkent azonban ez az arány még mindig meghaladja a szerencsi kistérség és az országos átlagot.
Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. Ez esetben is figyelembe kell venni a nemek közötti különbséget, illetve a területi és országos arányokat.
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
év nő férfi összesen nő Férfi összesen
fő fő fő fő % fő % fő % 2008 184 195 379 20 10,9% 18 9,2% 38 10,0% 2009 185 188 373 19 10,3% 14 7,4% 33 8,8% 2010 188 190 378 22 11,7% 21 11,1% 43 11,4% 2011 191 189 380 24 12,6% 18 9,5% 42 11,1% 2012 179 176 355 39 21,8% 22 12,5% 61 17,2%
13
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat eredményei egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. Ebben a táblázatban az figyelhető meg, hogy az elmúlt öt évben nőtt a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma. Ennek okai az alábbiak lehetnek: korábban befejezik a fiatalok a tanulmányaikat, nem tanulnak tovább, így már 19 évesen regisztrált munkanélküliek. Ez a nagymértékű növekedés a nők esetében jelentős, okait vizsgálni szükséges. Az e korosztálynak szervezett foglalkoztatási programok feltérképezése fontos
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők általános iskolát végzettek lakosság száma összesen 15-x évesek száma év száma összese összesen nő férfi nő férfi Összesen nő férfi n fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1544 800 744 1346 633 713 198 12,8% 167 20,9% 31 4,2% 2011 1289 505 784 1258 587 671 31 2,4% 19 16,2% 12 14,4% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes 15 évesnél idősebb népesség létszámából. A táblázatból megállapítható, hogy 10 év alatt 198 főről 31 főre csökkent azok száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, ebből 19 nő és 12 férfi. Megállapítható, hogy kevesebb nő végzi el az általános iskolát.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők év száma összesen 8 általánosnál 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 263 57 21,7% 122 46,4% 84 31,9% 2009 296 57 19,3% 138 46,6% 101 34,1%
14 2010 293 55 18,8% 145 49,5% 93 31,7% 2011 244 55 22,5% 103 42,2% 86 35,2% 2012 207 43 20,8% 96 46,4% 68 32,9%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázatból látható, hogy a 8 általános iskolát végzettek aránya a nyilvántartott álláskeresők körében nagyon magas 40 % . Törekedni kell arra, hogy mindenki szakmát szerezzen , így a munkaerő piacon jobban el tud helyezkedni.
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek: Nincs adat
Erre vonatkozóan nincs adat. Mivel az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelent meg. A településünkön nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni a képzést.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában: Erre vonatkozóan sincs adat
c) közfoglalkoztatás
A 3.2.9. számú táblázat adatai arra világítanak rá, mekkora szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának.
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatá Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya év sban résztvevők aránya a település aktív korú résztvevő romák/cigányok az aktív korú roma/cigány száma lakosságához képest száma lakossághoz képest 2010 74 5% 51 13%
2011 116 9% 79 19%
2012 118 9% 66 15%
15
Forrás: Önkormányzat adatai
Az aktív korú (15-64 év közötti) lakónépesség hány %-a vesz részt közfoglalkoztatásban, valamint hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában. A táblázat adatai arra világítanak rá, mekkora szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának. Összevetve a táblázat első oszlopának adatait a település aktív korú népességének nagyságával, látszik, hogy a közfoglalkoztatásnak milyen jelentős szerepe van a foglakoztatásban. Összevetve az adatot az állástalanok számával megfigyelhető, hogy nem tudja pótolni a közfoglalkoztatás a hiányzó munkalehetőségeket.
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált Kiskeresked vendégl működő foglalkoztatási állami szektorban befizetett vállalkozás elmi átóhely kivetett foglalkoztatási programokban év foglalkoztatottak iparűzési ok száma a üzletek ek iparűzési adó programok részt vevők száma adó településen száma száma száma helyben száma 2008 109 15 7 55 5125000 5800000 0 0 56 2009 111 15 7 4693000 4693000 2 17 54 2010 110 12 7 4500000 5782000 0 0 54 2011 133 13 4 5673000 6846000 1 5 2012 118 8 3 52 6641000 5813000 1 35 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
A táblázat adatainak összegyűjtése és elemzése révén a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit lehet megvizsgálni, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő számának alakulásához, és képzettségi szerkezetéhez. A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása jelzi a település helyi gazdasági potenciáljának alakulását, tendenciáit. 2012. évben csökkent a vállalkozások száma a településen. Az állami szektorban (önkormányzati intézmények, állami fenntartású intézmények, helyi kirendeltségeik) 52 fő a foglalkoztatottak száma, mondhatjuk, hogy a legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat A kivetett és befizetett iparűzési adó szintén a település gazdasági helyzetének alakulását tükrözi. Sajnos településünkön kevés a vállalkozás, és kevés a befizetett iparűzési adó is. A kivetett iparűzési adót sem mindig tudják befizetni a vállalkozók.
16 A foglalkoztatási programok száma és az azokban részt vevők létszáma a helyi munkaerő foglalkoztatási integrációjához esetlegesen hiányzó feltételek megteremtésére utal. Ezek a foglalkoztatási programok képzést is magukban foglalnak, a mezőgazdasági program, mezőgazdasági képzés történik a településen. 2012.évben jelentősen megnőtt ezen képzésen résztvevők száma.
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok vonat járatok átlagos átlagos átlagos utazási idő utazási Kerékpár úton való száma átlagos száma utazási idő ideje autóbusszal idő megközelíthetőség munka- munkanapokon kerékpáron autóval vonattal napokon Legközelebbi 12 perc 5 25 perc 22 6 perc 0 0 centrum Megye- 29 perc 0 0 23 29 perc 0 0 székhely Főváros 234 perc 0 0 26 249 perc 0 0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai
Településünkről a közlekedés a szomszédos Szerencs városába jó, valamint a megyeszékhelyre Miskolcra is hisz a Miskolc-Nyíregyháza Fővasútvonal a településen keresztül halad és megállóhely is van, valamint a Szerencsi állomás 9 km-re található a településtől, ahol már az Inter City vonatok is megállnak.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs Felsorolás
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő nincs programok a településen Szerencs Vállalkozóvá válás támogatása,Első fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő munkahely garancia van programok a vonzásközpontban program,Bértámogatási és bérköltség támogatási, az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a nincs településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a van Szerencs Első munkahely garancia program vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés
A táblázatból látható, hogy településünkön nincsenek ilyen programok, amikre azonban szükség lenne , mivel a 20 évesnél fiatalabb,és a 21-25 év közötti álláskeresők aránya 19,6 % a nyilvántartott álláskeresőkből. Azonban az önkormányzat is pályázott 2012. évben ilyen foglakoztatási programra 1 főt tudtunk a Bértámogatási és bérköltség támogatási programban foglakoztatni, 2 főt pedig az Első munkahely garancia programban. Ebben az évben is két főt foglalkoztatunk a Bértámogatási és bérköltség támogatási programban.
3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma Ez a terület hiányos,nincs adat.
17 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen van Start mezőgazdasági program Start mezőgazdasági program,Bértámogatási és bérköltség támogatási program,TÁMOP 2.1.6. Újra felnőttképző programok a van tanulok,TÁMOP 1.1.2. Hátrányos helyzetűek vonzásközpontban foglalkoztathatóságának javítása,TÁMOP 1.1.3. Vállalkozások számára nyújtható támogatás, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a nincs településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a van Tanulás előtti tudásfelmérés vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a Kazánprogram,Start mezőgazdasági van településen program,Belvíz és közútprogram Helyi foglalkoztatási programok a Kazánprogram,Start mezőgazdasági van vonzásközpontban program,Belvíz és közútprogram Forrás: helyi adatgyűjtés
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma egyéb felnőttképz felnőttképző munkaerő- helyi ő egyéb munkaerő- programok a piaci foglalkoztatá helyi foglalkoztatási programok piaci szolgáltatások vonzásközpont szolgáltatáso si programok programok a vonzáskörzetben a a vonzáskörzetben év ban k a a településen településen településen
férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő
2008 0 0 0 0 0 0 0 0 43 29 0 0
2009 6 73 0 0 0 0 0 0 48 33 0 0
2010 0 0 0 0 0 0 0 0 49 32 0 0
2011 0 0 0 0 0 0 0 0 73 35 0 0
2012 15 20 0 0 0 0 0 0 77 41 0 0 Forrás: helyi adatgyűjtés
A táblázatból látható, hogy 2009 és 2012 évben voltak és jelenleg is vannak felnőtt képző programok a településen. Ez a Start Mezőgazdasági Program, és minden évben működött 2008-tól a közfoglalkoztatási program, amibe a bevont személyek száma az utolsó évben nőtt. Jelenleg 85 főt foglakoztatunk közfoglalkoztatottként. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A korlátozott intézményi és alkalmazotti létszám miatt, valamint az iskolai végzettség nem megfelelősége miatt állandó foglalkoztatásuk nem jellemző, ( kivéve a közfoglalkoztatást). h)hátrányos megkülönböztetés a foglakoztatás területén Nem tapasztalható ilyen jelenség. Nem tudjuk alkalmazni, mert nincs olyan képesítése, ami a képesítési követelményeknek megfelel.
18 Az iskolában voltak roma származású gyakorlaton tanítóképzőbe járó hallgatók, aki el is végeztés a főiskolát, azonban elmondásuk szerint nem akartak és nem is jöttek ebbe az iskolába tanítani. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. A szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma
2008 1367 21 1,5% 2009 1350 30 2,2% 2010 1354 29 2,1% 2011 1289 16 1,2% 2012 1295 1 0,1%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A tábla az álláskeresési támogatásban részesülők számáról segít abban, hogy adatait összevethessük a munkanélküliségi adatokkal. A vizsgált időszakban csökkent az álláskeresési segélyben részesülök száma, mivel 2011. szeptemberétől megváltozott a támogatási rendszer. Álláskeresési segélyben azok részesülnek, akik 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt és az álláskeresési járadékot kimerítették. A drasztikus csökkenés a jogszabályváltozás következménye. Ezt a segélyezési rendszert a Munkaügyi Központ biztosítja.
19 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresési év álláskeresők száma járadékra jogosultak fő fő % 2008 263 21 8,0% 2009 296 30 10,1% 2010 293 29 9,9% 2011 244 16 6,6% 2012 207 15 7,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat elemzése során megállapítható, hogy csökkent a járadékra jogosultak aránya. Ha összevetjük az önkormányzat által fizetett rendszeres szociális segéllyel és foglalkoztatást helyettesítő támogatással megállapítható, hogy 2008 évben munkanélküliek 83,4 %-a valamilyen támogatásban részesült vagy az önkormányzattól, vagy a Munkaügyi Központtól. 2012-évben is ugyanez az arány megfigyelhető volt.
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális Foglalkoztatást helyettesítő segélyben támogatás (álláskeresési Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyi részesülők támogatás) nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet év 15-64 tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a munkanélküliek fő évesek %- fő jogosultságtól elesett támogatást %-ában ában 2008 198 0 0 0 0 0 2009 43 12 131 44,2 0 0 2010 56 10,4 105 35,8 2 4 2011 50 12,7 100 40,9 4 1 2012 64 4,9 64 30,9 3 0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű,
20 aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma nem változott jelentősen az utóbbi 2 évben, azonban az FHT-ban részesülők száma 36 %-al csökkent. Ez annak következménye, hogy a közfoglalkoztatásba őket vonjuk be elsősorban, és ha a felajánlott munkát nem fogadja el ki van zárva a segélyezésből egy évig. Minden évben előfordul néhány személynél, hogy meg kell vonni a támogatást mivel nem tudja igazolni a 30 napos munkaviszonyt.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1- jétől. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. a) bérlakás-állomány
3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány
összes bérlakás szociális egyéb lakáscélra év lakásállomá állomán lakásállo használt nem lakáscélú ny (db) y (db) mány (db) ingatlanok (db)
ebből ebből ebből elégtelen elégtelen ebből elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási lakhatási lakhatási körülmények körülmények körülményeket körülmények et biztosító et biztosító biztosító et biztosító lakások lakások lakások száma lakások száma száma száma 20 682 0 5 0 0 0 0 0 08 20 682 0 5 0 0 0 0 0 09 20 682 0 5 0 0 0 0 0 10 20 682 0 5 0 0 0 0 0 11 20 682 0 5 0 0 0 0 0 12
21
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A lakások megfelelőek a lakhatásra. Az önkormányzat bérlakások összkomfortos lakások. b) szociális lakhatás: önkormányzatunk nem rendelkezik ilyen típusú lakással.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: településünkön nem jellemző az ilyen ingatlanokban való lakás, mivel sok az eladó és üresen álló lakóházas ingatlan. Az itt élők meg tudják vásárolni. 2005-2008 között sok ingatlan szociálpolitikai kedvezménnyel megvásároltak.
d) lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás, tűzifa támogatás -2013év elején 83 m3 tűzifát adott az önkormányzat a rászorulóknak.
e) eladósodottság: Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Ha munkahely van kölcsönöket vesznek fel és ha munkanélkülivé válnak nem tudják a kölcsöneiket fizetni.
f) lakhatás egyéb jellemzői: Jelenleg a településen nincs hajléktalan, mert a hozzátartozók igyekeznek gondoskodni a családtagokról .
3.5.Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön az 1990-es évek elején volt észrevehető, hogy kezdenek kialakulni a szegregátumok. Napjainkra 2 szegregátum kialakulása figyelhető meg. Az egyik a Jókai utca teljes hosszában, a Zrínyi utca, valamint a Táncsics utca eleje , a Kossuth utca vége és a Rákóczi utca eleje területén helyezkedik el. Ezekre az utcákra az jellemző, hogy a nem roma lakosság saját házaikat eladva elköltöztek a település más utcáiba, ahol kevesebb vagy nincs is roma lakosság.
22 A másik szegregátum a Béke utca, ahol csak romák élnek, ezt a területet a 90-es években telekként osztotta ki az önkormányzat és ide csak romák építkeztek. Mindkét szegregátum önmagától alakult ki. Itt megfigyelhető, hogy a cigány lakosság egy része is elhagyja ezt a területet, mert az állandó hangoskodás, kiabálás miatt nem tudnak itt élni. A telepek a település közepén helyezkednek el. Minden közszolgáltatás biztosított. Az önkormányzat semmilyen beavatkozást nem tud megvalósítani ennek megakadályozására, mert az itt lakók döntenek az elköltözésről és az üresen maradt házakat romák vásárolják meg.
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)
3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a 2 településen: Telepi lakások száma a településen: 2008 126 2009 126 2010 126 2011 126 2012 126 A telep/ek, szegregátum/ok Zrínyi utca és Jókai utca teljes egészében,Kossuth utca elhelyezkedése a település területéhez végével bezárólag,,Rákóczi utca eleje a Vörösmarty utca viszonyítva: kereszteződéséig, Táncsics utca eleje ez az egyik szegregátum. A másik szegregátum a Béke utca teljes egészben. A telep/ek megközelíthetősége: Jól megközelíthető, nem szakad el a település más részeitől. A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen Nincs távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):
Forrás: helyi adatgyűjtés
A fenti táblázatból látható, hogy a szegregátumok nem a település egy elkülönült részén található, hanem a település közepén, nem szakad el a település más részeitől. Művelődési Ház, bolt, takarékszövetkezet 5 percre van gyalogosan is a legutolsó lakóháztól. A víz villany, gáz az utcákon el van vezetve. A szemétszállítás is teljes mértékben biztosított. Aszfaltozott út vezet a szegregátumhoz. A Zrínyi utca, a Kossuth utca vége, és a Béke utca nem aszfaltozott, hanem kővel fedett szilárd burkolatú, de mivel 2014- ben vezetjük be a szennyvizet pályázat segítségével, ezen utak aszfaltozása ezután fog történni.
3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli lakások a komfort nélküli lakások a szegregált lakások a lakások a nem szegregált lakóterületeken belterületen külterületen lakóterületeken száma (db) 87 0 39 48 aránya az összes 10 0 10 10 lakásállományhoz viszonyítva (%) alapozással nem alapozással nem alapozással nem alapozással nem rendelkező lakások a rendelkező rendelkező rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken lakások a lakások a szegregált lakóterületeken belterületen külterületen száma (db) 0 0 0 0
23 aránya az összes 0 0 0 0 lakásállományhoz viszonyítva (%)
szilárd falazattal szilárd falazattal szilárd falazattal nem szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem rendelkező nem rendelkező rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken lakások a lakások a szegregált lakóterületeken belterületen külterületen száma (db) 174 0 154 20 aránya az összes 25 0 22 3 lakásállományhoz viszonyítva (%) vezetékes vezetékes vezetékes ivóvízzel ellátott vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a ivóvízzel ellátott ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált szegregált lakóterületeken lakások a lakások a lakóterületeken belterületen külterületen száma (db) 539 1 449 90 aránya az összes 79 0 66 13 lakásállományhoz viszonyítva (%) árammal ellátott árammal ellátott árammal ellátott lakások a árammal ellátott lakások a szegregált lakások a lakások a nem szegregált lakóterületeken belterületen külterületen lakóterületeken
száma (db) 681 1 556 126 aránya az összes 99,8 0,2 81 19 lakásállományhoz viszonyítva (%) vezetékes gázzal vezetékes gázzal vezetékes gázzal ellátott vezetékes gázzal ellátott lakások a ellátott lakások a ellátott lakások a lakások a nem szegregált szegregált lakóterületeken belterületen külterületen lakóterületeken száma (db) 420 0 380 40 aránya az összes 62 0 56 6 lakásállományhoz viszonyítva (%) csatornával csatornával csatornával ellátott lakások csatornával ellátott lakások a szegregált ellátott lakások a ellátott lakások a a nem szegregált lakóterületeken belterületen külterületen lakóterületeken száma (db) 0 0 0 0 aránya az összes 0 0 0 0 lakásállományhoz viszonyítva (%) Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis
A táblázatból látható, hogy jó a lakásellátottság a szegregált területen is. Minden lakásban van villany , a víz csak néhány lakásban nincs bevezetve, de közkútról az egészséges ivóvíz biztosított. Településünkön a szennyvízcsatornázás, még most van folyamatban, azonban a lakóházak 90 %-a önálló szennyvízgyüjtővel van ellátva. A Zrínyi utcában a lakások 98 %-ában nincs bevezetve a víz, beavatkozást igényel, a családok mélyszegénységben élnek.
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.): A szegregátumban élők többsége alacsony iskolai végzettségű , a többgyermekes családok itt élnek, a segélyezettek , hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok itt élnek.
24 c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő férfi nő
2008 297 153 144 2009 283 134 149 a telepen/szegregátumokban élők 2010 303 154 149 száma és változása 2011 314 157 157 2012 347 178 169
0-6-éves 30 11 19 7-14 éves 45 23 22 15-30 éves 123 65 58 31-45 éves 66 33 33 46-64 éves 65 40 25 65< éves 18 6 12
az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott 88 68 20
munkanélküli 122 49 73 Inaktív 18 6 12 eltartott 119 55 64
segélyezettek száma 43 10 33
hátrányos helyzetű gyermekek száma 24 17 7 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 19 13 6 száma Forrás: Önkormányzati adatok A szegregátumban élők száma növekvő tendenciát mutat. a gyermekek száma jelentős. A szociálpolitikai kedvezmény megszűnése után már nem tudtak ingatlant vásárolni, így maradtak ezekben az utcákban, valamint az ott élő nem roma lakosság 2009 évre már eladták ezekben az utcákban a házaikat. A szegregátum bizonyos részén már veszélyes gettósodási folyamat indult meg az ott lévő mélyszegénységben élő emberek is szívesen költöznének el a település más részére a nyugtalan környezet miatt.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,
25 d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett házi gyermekorvosok által év tervezett háziorvosi szolgálatok száma háziorvosi szolgáltatások száma ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünkön 1 vegyes háziorvosi szolgálat van. Azonban lehetősége van a szülőknek arra, hogy a Szerencsen működő gyermek háziorvosi szolgáltatást igényeljék. 2011-ben került átadásra az Egészségügyi központ, melybe az egészségügyi szolgáltatók helyet kaptak. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008 74 2009 82 2010 88 2011 88 2012 86 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. A lakosság 4 %-a jogosult erre az ellátásra.
26 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban év részesítettek száma 2008 25 2009 31 2010 32 2011 30 2012 28 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Jelentős az ápolási díjban részesülők száma, sokan a munkanélküliség miatt kényszerülnek ezt az ellátást igénybe venni, ha a településen lakik a közeli hozzátartozójuk.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés : megfelelő, mivel Szerencsen van a Kistérségi Járó beteg Szakellátó Központ. Szerencs 9 km-re található a településhez.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés: Mindenki egyenlően hozzá tud férni Szerencsen és Miskolcon elérhetőek.
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: Ha szükséges Szerencsen és Miskolcon elérhető. Szerencs rendelkezik uszodával, ahol gyógyúszásoktatás is lehetséges.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: Önkormányzatunk saját konyhával működik, ahol egészséges ételeket főzünk a gyermekeknek, a startmunka mezőgazdasági program keretében megtermelt árut dolgozzuk fel 2012. júniusától folyamatosan a konyhán.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés: településünkön 2 db sportpálya található,. Az egyik a már nagyon régóta kialakított futballpálya, amely versenysportra is használható, valamint 2012-ben került átadásra a Művelődési Ház udvarán található műfüves sportpálya, amin kézilabda, foci és tenisz végezhető. Továbbá az általános iskolában és az óvodában is található tornaterem.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: Önkormányzatunk működteti a házi segítségnyújtást. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján, továbbá az önkormányzat működteti a szociális étkeztetést, mely elvitelre, helyben fogyasztással és kihordással is biztosított. A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a Prügy Községi Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítjuk Társulás keretében. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: nincs ilyen
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: nincs ilyen.
27 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai: A Művelődési Ház működik közösségi színtérként,valamint Önkormányzatunk 2013. január 1-től könyvtári szolgáltató helyként működteti a könyvtárat, mely feladatot a Megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár szakmai irányításával látja el. 12 civil szervezet működik a településen, nagyon aktívak hetente illetve havonta találkoznak. Az önkormányzat rendezvényein aktívan részt vesznek.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): Etnikai konfliktusok nincsenek, vagy amik vannak a felszín alatt maradnak. Településen működik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A két önkormányzat között a kapcsolat jó. Több esetben együttműködés van a két önkormányzat között.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): Évente két alkalommal jótékonysági bál kerül megrendezésre a Művelődési Házban. Adományozás is működik, de mivel a lakosság nagy része rászoruló ezért csak kis mértékben tudnak adakozni.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön 1994-es választások óta működi a Cigány Kisebbségi illetve jelenleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. 4 tagja van, elnököt és elnökhelyettest is választottak. A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást kötöttek arról, hogy hogyan biztosítja a települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. A Polgármesteri Hivatal épületében egy külön bejárattal rendelkező irodahelységet biztosít számukra, valamint üléseiket a Hivatal Tanácstermében tarthatják meg. Az önkormányzat működése közben több olyan ügy van és volt, amiben együttműködés van a két önkormányzat között. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Alacsony iskolai végzettségűek nagy száma Befejezett 8. osztály elvégzéséhez képzések indítása A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. átöröklődése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, magas a segélyezettek száma, Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek számuk nem csökken. felkutatása. Elhanyagolt, műveletlen kertek Motiváció erősítése, mezőgazdasági programok indítása
28
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A demográfiai táblák alapadatokat szolgáltatnak a településen élő gyerekek száma, életkori megoszlása, vonatkozásában. 2012.évben a lakosság 2016 fő, melyből 519 fő a 18. életév alatti gyermekek száma, 24, 3 %. Ebből a 14 év alatti korosztály 434 fő 21 %. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)21 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás szabályait a Gyvt. tartalmazza.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
29 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti veszélyeztetett kiskorú év alattiak védelembe vettek közül gyermekek száma száma
2008 34 12 91
2009 41 13 82
2010 45 9 86
2011 39 11 98
2012 39 16 104
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát 2013. január 1 napjától a Szerencsi Járási Gyámhivatal tartja nyilván. A gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A 14 év alatti gyermekek számát figyelembe véve, ami 434 fő, megállapítható, hogy a gyermekek 8,9 %-a védelembe van véve és 23,9 %-a veszélyeztetett.
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg.
30
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Rendkívüli Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi év beteg fogyatékos fogyatékos kedvezményben kedvezményben kedvezményben gyermekek száma gyermekek részesítettek részesítettek száma részesítettek száma száma száma 2008 364 7 0 0 173
2009 384 8 0 0 9 2010 366 13 0 0 9
2011 353 8 0 0 9
2012 350 13 0 0 9
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A 2. számú táblázatból látható, hogy a 14. éven aluli gyermekek száma 434 fő, ha ehhez viszonyítjuk a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő számát láthatjuk, hogy településünkön jelentős a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. 2012 évben és ebben az évben is vállalta az önkormányzat a szociális nyári gyermekétkeztetést, 2012-évben 135 gyermek részére ebben az évben pedig 145 gyermek részére biztosítjuk. Továbbá az óvodában és az iskolában is biztosítjuk a gyermekétkeztetést igény szerint.
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya: 2008 évben részesítette a tanulókat és a hallgatókat támogatásban az önkormányzat 173 fő részre, valamint évente 3 tanuló kapott 5000-5000 Ft összegű ösztöndíjat az Arany János tehetséggondozó program , valamint a Bursa pályázat útján 6 fő részesült támogatásban. Az önkormányzat anyagi forrásai korlátozottak.
31 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya
Ingyenes Ingyenes Ingyenes 50 százalékos mértékű Óvodáztatási tankönyv- étkezésben étkezésben kedvezményes támogatásban Nyári étkeztetésben év ellátásban résztvevők résztvevők száma étkezésre jogosultak részesülők részesülők száma részesülők száma óvoda iskola 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam száma száma
2008 73 25 1 179 41 0
2009 73 24 2 183 42 0
2010 84 25 1 190 42 0
2011 79 24 2 178 48 0
2012 76 26 0 178 38 135 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A táblázatból látható, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak támogatásokhoz. A településen élő romák, mélyszegénységben élő családok igénylik a támogatásokat, a gyermekjólét szolgálat családgondozójával és a polgármesteri hivatal köztisztviselőivel a kapcsolatuk megfelelő.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya: nem releváns
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön.
32 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek
A településen óvodai A településen bölcsődei A településen Biztos Kezdet Gyerekház ellátásban részesülő ellátásban részesülő szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma A településen gyermekek száma gyermekek száma élő 0-6 éves gyermekek száma Ebből Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátum Összesen szegregátumban él ban él él
105 50 Adott településen található 7 - 15 perc 10 - 15 perc 0 0 0 0 utazási idő (perc) Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
Településünkön egy óvoda van, ami 120 férőhelyes, 4 csoporttal működik. 2006-ban bővítette az óvodát ÉMOP pályázat segítségével az önkormányzat 2 csoportszobával, tornateremmel és egyéb kötelező helységekkel. Minden 3 életévét betöltött gyermek részére tudjuk biztosítani az óvodai elhelyezést. Terveink között szerepel egy egységes óvoda-bölcsöde létrehozása. Európai Uniós pályázati támogatás esetén a megvalósulhatna az elképzelés.
4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók
A településen élő A településen élő, fogyatékosnak minősített (SNI) SNI tanulók ellátásának települése (helyben általános iskolás általános iskolás tanulók száma vagy más település ahol tanulnak) tanulók száma összesen ebből szegregátumban él
230 7 3 helyben
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
Településünkön minden gyermeknek lehetősége van, hogy itt helyben járjon iskolába. A gyermekek integrált oktatása, nevelése folyik az iskolában 4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A feladat-ellátási A feladat-ellátási A feladat-ellátási Feladat-ellátási Intézmény helyen tanulók közül helyen tanulók közül helyen tanulók Iskola / Feladat- helyen tanulók OM az 1. a 2. közül a 3. ellátási hely neve: száma (összes azonosítója szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban tanuló) lakó tanulók száma lakó tanulók száma lakó tanulók száma Móra Ferenc 0 29222 202 70 30 0 Általános Iskola Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok
33 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban
település egésze szegregátum 1. szegregátum 2.
2010 11 9 2
Átmeneti nevelésbe vétel 2011 15 13 2 2012 13 11 2 2010 2 2 0 Tartós nevelésbe vétel 2011 2 2 0 2012 2 2 0 2010 3 1 2 Ideiglenes hatályú 2011 1 1 0 elhelyezés 2012 2 1 1 Családi pótlék/ 2010 1 0 1 iskoláztatási támogatás 2011 6 2 3 felfüggesztése iskolai hiányzás miatt 2012 22 9 12 Forrás: Önkormányzati adatok
A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Sajnos 2011. évben csak 6 gyereknek, 2012. évben pedig már 22 gyereknek nem folyósították az iskoláztatási támogatást, mert a gyermek nem járt rendszeres iskolába. Ezen gyermekek közül 21 gyermek a szegregátumban él. A szabálysértési feljelentések döntő többsége is iskolai hiányzás miatt indult meg a szülők ellen.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata.
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek év száma száma
2008 1 466 2009 1 510 2010 1 441 2011 1 434 2012 1 428 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
34
A 2. számú táblázat és ez a táblázat mutatja a 14. év alatti gyermekek számát, ebből 96 fő a 0-3 éves korosztály. Minden gyermek hozzájut a védőnői ellátáshoz. 2001-éven átadtuk az új Egészségházban a Tanácsadó helységet, ahol a védőnő kulturált és teljesen akadálymentesített körülmények között fogadhatja a gyermekeket és szülőket.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma): Településünkön vegyes háziorvosi körzet van, de a gyermekorvos havi rendszerességgel kijár a településre, mivel az önkormányzat helyet biztosított részére az új Egészségházban.
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
Háziorvos által Betöltetlen felnőtt Gyermekorvos ellátott Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek év háziorvosi által ellátott személyek száma praxis/ok száma gyerekek száma száma
2008 0 1979 0 603
2009 0 1753 0 592 2010 0 1724 0 571 2011 0 1720 0 587 2012 0 1711 0 609 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A táblázatból látható , hogy településünkön a felnőtt és gyermek ellátott személyek ellátása is megoldott.
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
Településünkön megfelelő nyilvántartás van az óvodáskorú gyermekekről. Az óvoda a háziorvos a védőnő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója között az együttműködés kiváló és ezért minden veszélyeztetett, súlyosan fogyatékos gyermek helyzete ismert és a megfelelő óvoda vagy iskola, és egyéb intézmény megkeresésére nagy hangsúlyt fektetnek.
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai (Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés) ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a 1 gyermekek Óvodai férőhelyek száma 120 Óvodai csoportok száma 4 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h- 07 órától 17 óráig tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás július 22-augusztus 20. időtartama: ()
35 Hiányzó Személyi feltételek Fő létszám Óvodapedagógusok száma 8 1 Ebből diplomás 7 2 óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma 0 0,5 Dajka/gondozónő 4 0 Kisegítő személyzet 0 0
Az óvoda 2006. évben került bővítésre és felújításra, felszereltsége a törvényeknek megfelelő.
d) gyermekjóléti alapellátás: Az önkormányzat Társulás útján működteti Prügy, Taktakenéz, Bekecs és Taktaszada községekkel közösen a Prügy Községi Szociális Szolgáltató Központ által a gyermekjóléti alapellátást Taktaszadai telephelyen.
e) gyermekvédelem: 2013. január 1 napjától a gyámhatósági feladatokat a Szerencsi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala és a helyi jegyző látja el a Gyvt alapján.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: Anyák szállása 4 helyen működik 50 km-es körzetben. Ebből 3 állami/önkormányzati, Miskolcon 2, Nyíregyházán 1, valamint Vis községben működik, amit a Református Egyház tart fenn.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés: Településünkön 2 sportpálya van, és két tornaterem van az egyik az iskolában a másik az óvodában. Működik a Taktaszadai Sportegyesület, ahol a gyerekek, fiatalok focizhatnak.
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: Az intézményekben igénybe vehető a gyermekétkeztetés, valamint nyáron a szociális gyermekétkeztetés. ingyenes tankönyvre a törvény szerinti gyermekek jogosultak.
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei : Nincs Ilyen
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: Bursa pályázat a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, Arany János tehetséggondozó programban részvétel. A programban résztvevő gyermekeket anyagilag támogatja az önkormányzat. Az iskolai és óvodai térítési díjhoz támogatást nyújt az önkormányzat a család jövedelmét figyelembe véve a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról szóló 9/1999.(IV.28 ) önkormányzati rendelet alapján.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Településünkön egy iskolai és egy óvodai körzet van minden gyermek, aki ide jelentkezik felvételre kerül . Sem az iskolában sem az óvodában nincs hátrányos megkülönböztetés. A nemzetiségi önkormányzattal a kapcsolat az iskola és az óvoda esetében is jó. Minkét intézmény minden rendezvényre meghívja a képviselőket. Az általános iskolában művészet oktatás is folyik, mely a HON Kulturális és Művészeti Alapítvány szervezésben folyik. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is részt vesznek a tanulásban grafika és néptánc oktatása történik. 2012. november 1-től 2013. október 31. napjáig a Művelődési Ház szervezésével indult a „Néptánc műhely Taktaszadán” elnevezésű projekt, mely Európai Uniós TÁMOP pályázat keretében valósul meg. A bekecsi és a taktaszadai óvodások, valamit a taktakenézi, prügyi és taktaszadai iskolások részére biztosítjuk a néptánc műhelyt.
36 a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása: Az iskolában 158 fő, az óvodában 76 fő a hátrányos helyzetű, az iskolában 105 fő, az óvodában 38 fő a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók száma 15 fő.
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai : Nem releváns 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. (Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés )
óvodai óvodába 3-6 éves korú óvodai óvodai feladat- beírt óvodai gyógypedagógiai csoportok év gyermekek gyermekcsoport férőhelyek ellátási gyermekek száma száma ok száma száma helyek száma száma 2008 125 4 120 1 100 0 2009 126 4 120 1 100 0 2010 129 4 120 1 100 0 2011 130 4 120 1 101 0 2012 123 4 100 1 105 0
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen
székhely
Az intézménybe beíratott 21 25 33 17 0 96 gyermekek létszáma
Más településről bejáró gyermekek 0 0 0 0 0 0 létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek 6 5 7 5 0 23 száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a 20 18 31 7 0 76 hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek 6 11 17 4 0 38 létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon és településünkön is. Helyhiány miatt senkit sem kellet elutasítani. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással. Sajnos vannak szülők, akik az óvodáztatási támogatás ellenére sem viszik gyermeküket óvodába, így elesnek a támogatástól. A beíratott gyermekek 70 %-a hátrányos helyzetű. Az utóbbi években megnőtt azon gyermekek száma, akiket a szülők más településre íratnak be óvodába a közeli Szerencs városába, pedig óvodánk 2006-ban lett teljesen felújítva az átalakítás és a bővítés útján.
37
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az intézménybe fejlesztő az intézménybe beíratott, fejlesztő beíratott, 20%-ot beíratott foglalkozásban beíratott 20%-ot meghaladóan foglalkozásban meghaladóan halmozottan részesülő hátrányos hiányzott hátrányos részesülő hiányzott hátrányos halmozottan helyzetű helyzetű gyermekek hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos gyermekek száma (az adott évből helyzetű hátrányos helyzetű gyermekek helyzetű létszáma eltelt időszakra gyermekek gyermekek száma (az létszáma gyermekek vetítetten) száma adott évből eltelt száma időszakra vetítetten) Székhely Csoport 1 16 6 0 12 5 1
Csoport 2 18 1 0 7 1 0 Csoport 3 23 9 0 10 2 0
Csoport 4 19 3 0 9 2 0
Csoport 5 0 0 0 0 0 0 Csoport 6 0 0 0 0 0 0 Összesen 76 19 0 38 10 1 A csoportok összlétszámából a 6 7 3 0 4 2 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 0 0 0 0 0 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtésA csoportok létszámának elemzéséből látható, hogy 17 fő azon gyermekek száma, akik a 6. életévüket már betöltötték, de még mindig óvodába járnak, ebből 11 gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, 1 gyermek részesült fejlesztő felkészítésben. Minden csoportban van hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, az esélyegyenlőség nem sérül.
38
4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai A körzetbe járó A körzetbe A körzetbe A körzet A körzetbe járó hh körzeten- A körzetbe hhh gyermekek felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe gyermekek aránya A körzetbe kénti felvehető (ott aránya a körzet (ott élő) (ott élő) járó járó hh a körzet járó hhh létszám és élő) összes hhh óvodásainak összes összes hh gyermekek gyermekek óvodásainak össz- gyermekek hh/hhh gyermekek össz- gyerme-kek gyerme- össz- létszáma létszámához létszáma gyermekek száma létszámához száma kek száma létszáma viszonyítva (%) megoszlása viszonyítva (%)
Körzet 1 110 86 45 96 76 79% 38 40%
Összesen 110 86 45 96 76 79% 38 40% Forrás: Önkormányzati adatok A táblázatból megállapítható, hogy 110 gyermek van, aki a körzethez tartozik. településünk egy óvodai körzetnek számít. 96 gyermeket írattak be a Taktaszadai Micimackó Napközi otthonos Óvodába. 14 gyermeket nem írattak be, ebből 10 gyermek Szerencsre jár óvodába.
39 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók napközis tanulók száma iskolások száma tanév száma száma
fő fő fő fő %
2010/2011 106 107 213 26 12,2%
2011/2012 96 98 194 26 13,4%
2012/2013 104 98 202 26 12,9%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) résztvevők és a napközisek számát mutatja a táblázat, mely a helyi Móra Ferenc Általános Iskola adatait tartalmazza. Az iskolába járók 12.9 %-a vette igénybe a napközis ellátását. A köznevelési törvény szerint változik a gyermekek délutáni foglalkoztatása 2013. szeptember 1-től.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok általános iskolai feladat-ellátási általános iskolai osztályok száma száma a gyógypedagógiai helyek száma oktatásban tanév 1-4 5-8 1-4 5-8 összese összesen évfolya évfolyam db évfolyamon évfolyamon n mon on
2010/2011 4 4 8 0 0 0 1
2011/2012 4 4 8 0 0 0 1 2012/2013 5 5 10 0 0 0 1
40
Forrás: TeIR, KSH Tstar A helyi általános iskola 8 osztályos iskola, két évfolyamon volt két párhuzamos osztály a 2012/2013-as tanévben.
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 228
Más településről bejáró általános iskolások létszáma 2
Más településre eljáró általános iskolások létszáma 26
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 160
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 107
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A fenti táblázatból látható, hogy 26 gyermek járt más településre iskolába Ebből 2 gyermek Taktaharkányba, 24 gyermek pedig Szerencsre. Ha összevetjük a 4.4.10 táblázat adataival látható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a helyi általános iskolába járnak.
41 4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár
Hány körzet van a 1 db településen
A körzetbe A körzetbe A körzetbe járó hhh járó hhh járó hh tanulók A körzetbe járó A tanulók A körzet tanulók létszáma a Iskolai A körzetbe hh tanulók körzetbe aránya a általános létszáma a település körzetenkénti járó hh aránya a körzet járó hhh körzet iskoláiba járó település hh hhh létszám és hh/hhh tanulók tanulóinak össz- tanulók tanulóinak tanulók tanulóinak tanulóinak tanulók megoszlása létszáma létszámához tanulók össz- összlétszáma össz- össz- viszonyítva (%) létszáma létszámához létszámához létszámáho viszonyítva viszonyítva z (%) viszonyítva 202 158 78% 105 52% 66% 76%
Összesen 202 158 78% 105 52% 66% 76% Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az adatokat vizsgálva az állapítható meg, hogy a 202 gyermek 78 %-a hátrányos helyzetű az 52 %- a halmozottan hátrányos helyzetű családból származik.
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a tanév nappali rendszerű oktatásban
fő %
2010/2011 24 100
2011/2012 17 93 2012/2013 24 100
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A táblázatból megállapítható, hogy a 2011/2012-es tanévben nem minden 8. osztályos gyermek tudta eredményesen befejezni az iskolát, ebben a tanévben azonban mindenki be tudta fejezni a 8. évfolyamot.
42 4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012- 2013. tanév SNI Telephely1 tanulók Létszám, SNI (szükség Tagoz HH tanulók HHH tanulók Sajátos aránya Magá amelynek Hátrány Halmozott tanulók szerint, at Nap aránya az aránya az nevelési az Évism n- alapján os an számábó töröljön vagy meg- Létszám közi Bejáró osztály osztály igényű osztály étlők tanuló integrációs helyzetű hátrányos l a hhh szúrjon be nevez s létszámához létszámához tanulók létszámá száma k normatívát ek helyzetűek tanulók plusz ése viszonyítva viszonyítva létszáma hoz száma igényeln létszáma létszáma száma sorokat) viszonyít ek va 1. évfolyam A 15 10 0 14 93% 9 60% 1 6% 1 2 osztály 11
1. évfolyam B 17 9 15 88% 8 47% 0 0% 0 2 osztály 11
2. évfolyam A 20 5 18 90% 10 50% 0 0% 0 4 osztály 12
2. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ!
3. évfolyam A 28 2 16 57% 8 28% 1 3,5% 3 1 osztály 9
3. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ! 4. évfolyam A 24 1 17 71% 12 50% 0% osztály 13
4. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ!
5. évfolyam A 21 17 81% 13 61% 1 4,8% 4 1 osztály 13
5. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ!
6. évfolyam A 20 1 15 75% 10 50% 1 5% 1 1 osztály 11
6. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ! 7. évfolyam A 18 2 13 72% 9 50% 1 5,5% 1 2 osztály 9 7. évfolyam B 15 13 87% 10 66% 0% 2 1 osztály 11 8. évfolyam A 24 20 83% 16 66% 0% 2 osztály 17 8. évfolyam B #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOS 0 #ZÉRÓOSZTÓ! osztály ! ZTÓ! Összesen: 202 26 4 158 78% 105 52% 0 2,5% 5 22 3 117 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A táblázatból megállapítható, hogy az iskolában az esélyegyenlőség nem sérül, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya minden osztályban szinte hasonló, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása valósul meg a köznevelési intézményben
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.): Sajnos sem az iskolában sem az óvodában nincs iskolapszichológus. Az iskolában is és az óvodában is dolgoznak gyógypedagógusok, hiszen vannak gyerekek, akik fejlesztő felkészítésben vesznek részt. 43
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 1 0 Szaktanítást végző tanítók száma 6 0 Szaktanítást végző tanárok száma 8 0 Gyógypedagógusok létszáma 1 0 Gyermekvédelmi felelős 1 0 Iskolaorvos 1 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 4 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az iskolában lévő tanítók nemcsak tanítói szakképesítéssel rendelkeznek, hanem tanári képesítéssel is ezért tanárként is dolgoznak. Az ének-zene szakos tanár évek óta hiányzik az iskolában. A pedagógusuk helyettesítési rendszerének bevezetése és a tankerületi rendszer talán megoldja ezt a problémát.
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs: Településünkön ilyen nincs.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: Mivel településünkön egy iskola és egy óvoda van ezt nem lehet vizsgálni.
4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok
ISKOLA NEVE 2010 2011 2012
HHH Országos kompetencia- Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos tanulók mérés eredménye átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga
6. évfolyam 1424 1483 1381 1465 1411 1346 1472
8. évfolyam – – 1394 1577 1394 1375 1577 6. évfolyam 1498 1518 1222 1486 1476 1213 1489 8. évfolyam – – 1364 1601 1364 1294 1601 10. évfolyam
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A táblázatból látható , hogy az utóbbi 3 év adatait vizsgálva az iskola mutatói alatta maradnak az országos átlagnak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóké pedig még jobban alatta maradnak az országos átlagnak.
44
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások):Önkormányzatunk évente 3 tanulót támogat Arany János tehetséggondozó program keretében és 6 hallgatót a Bursa pályázat keretében. Az önkormányzatnak minden évben fontos volt, hogy az iskola és az óvoda működése zökkenőmentes legyen ez eddig sikerült, és ezután is arra fog törekedni, hogy a kötelező óvodai nevelést zökkenőmentesen biztosítsa. 2013. január elsejétől már az állam tartja fenn az iskolát, azonban fontosnak tartjuk, hogy az itt élő gyermekek iskolai ellátásában probléma ne legyen. Az önkormányzat jó kapcsolatot kíván kiépíteni a Tankerület és az Önkormányzat között.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Rossz tanulmányi átlag, az országos átlag alatti Hátránykompenzáló programok működtetése tanulmányi eredmények Szülők nem figyelnek a gyermek tanulmányaira, Szülők felelősségének tudatosítása, bevonása az szülői felelőtlenség. Magas az iskolai hiányzások iskolai munkába, pl. Szülőklub működtetése Jelzés a száma törvényalkotók felé, megfelelő jelzőrendszer működtetése Magas az elhanyagolt gyermekek aránya, magas a Megfelelően működő jelzőrendszer működtetése, veszélyeztetett gyermekek száma, gyermekeknél komplex prevenciós program működtetése. magatartási problémák. Óvodai hiányzások számának minimalizálása Intézményi partnerkapcsolatok erősítése (fenntartókkal, szülőkkel, RNÖ-vel, Családsegítővel) A HH, HHH gyerekek körében magas a középiskolai Egyéni fejlesztés, hátránykompenzáló programok lemorzsolódás működtetése (Útravaló-MACIKA), partneri együttműködése a szülői házzal
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. · a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, · a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, · a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. A Taktaszadán élő nők nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mert sok közöttük az alacsony iskolai végzettségűek száma. Több férfi külföldön vállal munkát, akár évtizedeken keresztül is és így biztosítja a család megélhetését. Ezáltal a nők alulmotiváltak, nem képzik magukat, nem keresik a munkalehetőséget. Azt is felvállalják, hogy a külföldi munkalehetőség nincs folyamatosan biztosítva,, így a kiesett időszakban csak az önkormányzati támogatásokból élnek. Ez főképp a roma lakosságra jellemző. Az alulképzett nők csak önkormányzattól kének munkalehetőséget, más településen nem szívesen vállalnának munkát. A demográfiai táblázatból látható, hogy a 65 év feletti nők aránya szinte kétszer annyi, mint a 65 év feletti férfiaké. Ez mutatja, hogy településünkön sok az idős özvegyasszony, akik részére sokszor segítséget kell nyújtani az önkormányzatnak. Az elmúlt két évben sokat csökkent a 15-64 év közötti korosztályon belül a nők száma, amíg 2008 évben 682 fő volt 2012-ben csak 608 fő volt.
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Bemutatjuk, hogy az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek év
férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 584 549 437 474 147 120 2009 578 543 429 395 149 148 2010 584 543 453 397 131 146 2011 588 549 496 415 92 134 2012 579 552 511 426 68 126
46
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. 2008 évben több volt a férfi munkanélküliek száma, mint a nőké. A férfi munkanélküliek száma csökkent erőteljesebben, mivel a közfoglalkoztatásba inkább Ők lettek bevonva. A bölcsődei ellátás hiánya is okozhatja, hogy más településen nehezebben vállalnak munkát a nők, mert a kicsi gyereket nem tudják elhelyezni. Ez a munkaügyi központ általi képzésre való jelentkezésnél is akadályt jelent. A munkavállalási korú nők száma 552 fő, ebből 126 fő a munkanélküli. A munkaerőpiacon nehezebben tudnak elhelyezkedni Taktaszada vonzáskörzetében, mert inkább a férfi munkaerőt keresik. A Tiszaújvárosi Jabil Circuit amerikai cég ad sok nő számára munkahelyet, azonban a 12 órás munkarendben kell dolgozni, amit sok családanya nem tud vállalni. Ide inkább azok a fiatal és középkorú nők helyezkednek el, akiknek nincs gyerekük vagy már 14 év felettiek.
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
A Start mezőgazdasági programban foglakoztatás és képzés is van 50-50 %-ban vannak a férfik és nők bevonva. Azonban a belvíz, közút programokba 90 %-ban férfiak kerültek foglakoztatásra, mert nehéz fizikai munkát is kell végezni.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
8 általánosnál munkanélküli 8 szakiskola/szak év alacsonyabb gimnázium érettségi főiskola egyetem nők száma általános munkás-képző végzettségű
2008 120 57 63 67 17 23 0 0
2009 148 57 91 83 18 11 0 0 2010 146 55 91 70 21 7 1 1 2011 134 55 79 60 19 10 1 1 2012 126 59 67 69 8 8 3 1
47 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
A táblázat adataiból jól látható, hogy a településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. Ebből látható, hogy magas a 8 általánosnál alacsonyabb és a 8 általánost végzettek száma, a szakiskolát/szakmunkás-képzőt végzettek száma is jelentős, azonban az érettségit végzettek és a felsőoktatást végzettek száma alacsony, 2008-ban még 23 fő volt az érettségizettek száma, 2012-ben pedig csak 8 fő, ez csökkenést mutat.
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): önkormányzat intézményeinél egyáltalán nincs hátrányos megkülönböztetés, más esetekről pedig nincs tudomásunk.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában.
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
3 év alatti bölcsődei férőhelyek működő családi működő férőhelyek gyermekek száma napközik száma férőhelyek év bölcsödék száma családi száma a összesen száma napközikben településen önkor- egyéb mányzati 2008 132 0 0 0 0 0 0 2009 111 0 0 0 0 0 0 2010 105 0 0 0 0 0 0 2011 90 0 0 0 0 0 0 2012 90 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Településünkön sem bölcsöde, sem családi napközi nincs, de az egységes óvoda –bölcsöde intézmény létrehozását tervezi az önkormányzat igény esetén, ez megoldaná a 3 év alatti gyermekek ellátását, amennyiben az anya munkát szeretne vállalni.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét is szolgálja. A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. §-a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket.
48
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti átlagos védőnők év gyermekek gyermekszám száma száma védőnőnként
2008 1 132 132 2009 1 115 115 2010 1 105 105 2011 1 90 90
2012 1 90 90 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától.2011 és 2012 években csökkent az ellátott gyermekek száma , így hatékonyabb segítséget tud nyújtani a szülőknek.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától.
5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök tényleges riasztása év feljelentések bírósági ítélet családi száma viszályhoz 2008 3 3 1 2009 2 2 0 2010 0 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0
Forrás: Helyi adatgyűjtés
A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. Valószínű, hogy a fenti adatok nem tükrözik a valós tényeket. Látens mutatók vannak a családi erőszak eltitkolásáról.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
49 A krízishelyzetben lévő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért a várólistával működő szállók sok esetben nem tudnak azonnali segítséget nyújtani. Fontos a megfelelő tájékoztatás, és az igények és kapacitás összhangja.
5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati Nem önkormányzati (egyházi, anyaotthon a (egyházi, alapítványi) év anyaotthon a alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es anyaotthon a településen település 50 km-es körzetében körzetében településen
2008 0 3 0 1 2009 0 3 0 1 2010 0 3 0 1 2011 0 3 0 1 2012 0 3 0 1
Forrás: Helyi adatgyűjtés
Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Településünkhöz 50 km-en belül 4 anyaotthon található. Ezek a következők: Miskolcon 2 db, Nyíregyházán 1 db, önkormányzati fenntartású, valamint Visen 1 db, amelyet a Református Egyház tart fenn.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket.
5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben
Városi bíróság és Képviselőtestület tagja Közgyűlések tagjai ítélőtáblák vezetői év
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2008 8 2 0 0 0 0 2009 8 2 0 0 0 0 2010 6 1 0 0 0 0 2011 6 1 0 0 0 0 2012 6 1 0 0 0 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
A táblázatból megállapítható, hogy a női képviselők száma alacsony, azonban elmondható, hogy a településen a nők a közéletben jelentős szerepet vállalnak, mivel az iskola igazgató, óvodavezető , jegyző is nő. Továbbá az önkormányzat intézményeiben a dolgozók 95 %-a nő.
50 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, pályázatok, Más állami szerv év Önkormányzati Civil Összes programok száma a által támogatott településen
2008 2 0 0 1 3 2009 2 0 0 1 3 2010 2 0 0 1 3 2011 2 0 0 1 3 2012 2 0 0 1 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Településünkön két civil szervezet működik melyből a Mozgás Egészségért csoport tagjai csak nők a másik a Remény Nyugdíjas Egyesület többsége nő. Minden évben támogatást kapnak az önkormányzattól a költségvetésben. Minden évben mindkét csoport egyéni programokon vesz részt.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Az alacsony iskolai végzettségűek száma Helyi szinten megszervezett képzések magas Látens mutatók vannak a családon belüli A gyermekjóléti szolgálat családgondozóival szorosabb erőszakról kapcsolat,információs kampány szervezése a rendőrség bevonásával A több gyermekes anyukák vagy fiatal nők Családi napközi, bölcsöde, hosszabb óvodai nyitvatartás elhelyezkedése a munkaerő piacon korlátozott Nincs lehetőség atipikus foglakoztatási Atipikus foglalkoztatási formák létrehozásának formában elhelyezkedni. ösztönzése.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Településünk a megyei (térségi) mutatóhoz képest jobb eredménnyel rendelkezik a korfa összetételét vizsgálva. Nem elöregedő inkább fiatalos a népességszerkezet, mivel a 0-14 év közötti lakosok száma duplája a 65 év felettieknek. A nők helyzetének vizsgálatakor már említettük, hogy a 65 év feletti nők száma duplája a férfiakénak, és ebből is következik, hogy magas az egyedül élő özvegy asszonyok száma. Az idősek, mivel egyedül élnek kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, sokszor válnak áldozattá (betörés, rablás,lopás).
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer
51
Az Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 301 442 743 2009 300 428 728 2010 292 400 692 2011 303 408 711 2012 302 410 712
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Településünkön nincs ellátatlan személy, aki nem kap nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, aki ezt nem kapja időskorúak járadékában részesül. Ha a 2012. évi adatokat vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy a 712 nyugdíjban részesülőkből 410 fő nő volt . Sok az özvegy egyedül álló idős nő a településen.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
64 év feletti nappali ellátásban év lakosság száma részesülő időskorúak száma
fő fő % 2008 247 0 0% 2009 246 0 0% 2010 249 0 0% 2011 241 0 0% 2012 231 0 0%
52
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. Településünkön 2008. évben kialakítottuk az idősek nappali otthonát, azonban a kialakítását követően az idősek nem igényelték. Szívesebben veszik igénybe a saját otthonukban történő házi gondozói szolgálatot, a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás által működtetett házi szociális gondozás keretében 9 főt gondoz a gondozónő, a Baptista Szeretetszolgálat szintén 9 főt gondoz, 28 főt ápolnak a közeli hozzátartozók, akik ezért ápolási díjban részesülnek.
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában év részesülők száma 2008 5 2009 4 2010 4 2011 3 2012 4
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Ezt az ellátást azok kapják, akik nyugdíjban nem részsülnek. Számuk nagyon alacsony évek óta.
53 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek 55 év feletti tartós munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő fő % 2008 263 4 2% 194 35 18% 2009 296 12 4% 237 18 8% 2010 293 11 4% 277 19 7% 2011 244 15 6% 216 21 10% 2012 207 17 8% 173 17 10%
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. A táblázatból látható, hogy 2008-tól nőtt a regisztrált 55 év feletti munkanélküliek száma, mivel változtak a jogszabályok, de csökkent a tartós munkanélküliek száma. Ez annak is köszönhető, hogy a mezőgazdasági közfoglalkoztatásba több 55 év felettit vontunk be , akik évek óta nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez a korosztály még ismeri a mezőgazdasági munkát, mert sokáig dolgoztak 1990. előtt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben.
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
Ebben a pontban az idősek által igénybe vehető alapszolgáltatásokat és szakosított ellátási formákat ismertetjük. Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Az idősebb korosztály egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosított. Háziorvos folyamatosan működik a településen, az orvosi ügyeleti ellátás is biztosított.
54 Az egészségügyi szakellátást igénybe tudják venni, mivel Szerencsen van szakellátó központ 9 km-re található a településtől, busz és vonatközlekedés is jól működik. A rendszeres szűrővizsgálatokon is részt tudnak venni, évente szervezünk egészségnapot. A szociális szolgáltatásokat is ismeri a lakosság, mivel évek óta jól működnek.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Településünk Miskolchoz 35 km-re található Miskolcon van a Miskolci Nemzeti Színház. A művelődési Ház évente 3 alkalommal szervez színházba utazást. Az idősebb férfiak a sportrendezvényeket szeretik 2010-ig volt focicsapata a településnek ahová rendszeresen eljártak. Művelődési Házzal és Könyvtárral is rendelkezik a település, ahol rendszeresen tartunk rendezvényeket, a lakosság számára hirdetések útján közöljük.
6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi Vallásgyakorl Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár intézmény Sportrendezvé kiállítás ás látogatása látogatása látogatása rendezvényén nyen részvétel év megtekintése templomban részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 0 3 0 12 4 60 10 2009 0 3 0 12 4 60 10 2010 0 3 0 12 4 60 0 2011 0 3 0 12 4 60 0 2012 0 3 0 12 4 60 0
Forrás: Helyi adatgyűjtés A színház Miskolcon és Nyíregyházán van a közelben, nehéz az időseket rávenni az utazásra, valamint esti órákban az idősek nem szívesen mozdulnak ki a lakásból, illetve nem szívesen hagyják magára a házukat. Két templom is van a településen református és római katolikus. Az idősebb korosztály gyakran jár istentiszteletekre és az egyházak által szervezett programokra, egyházi ünnepségekre. A Művelődési Ház által szervezett rendezvényekre is az idősek egy részét könnyen lehet mozgósítani. mivel helyben történik és az időpont is megfelelő, nem nyúlik be az éjszakai órákba. A település rendezvényeire szívesen sütnek a Művelődési Ház udvarán lévő kemencében, a civil szervezetek saját maguknak szerveznek szalonna sütést. Látható, hogy vannak programok, azonban az idősek nagyobb része továbbra is otthon marad. c) idősek informatikai jártassága Az önkormányzat 2009. éven informatikai oktatást szervezett, ahol a résztvevők 50 %-a az idősebb korosztályhoz tartozott. Továbbá a nyugdíjas Egyesület is szervezett önmagának internetes képzést. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága
Összes Számítógépet használni tudók Internetet használni tudók száma év megkérdezett száma
fő fő % fő % 2008 43 12 27,9% 12 27,9% 2009 43 12 27,9% 12 27,9% 2010 43 12 27,9% 12 27,9% 2011 43 12 27,9% 12 27,9% 2012 43 12 27,9% 12 27,9%
55
Forrás: helyi adatgyűjtés
A Remény Nyugdíjas Egyesület tagjairól készítettünk helyi adatgyűjtést a tagokból 12 fő ismeri a számítógépet és tudja is az internetet használni. Mivel a demográfiai mutatók szerint a 65 év felettiek száma 324 fő, indokolt lenne majd képezni őket az internethasználatra.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
6.4. számú táblázat – Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
Az idősebb célcsoport év igényeit célzó programok száma 2008 6 2009 6 2010 6 2011 6 2012 6 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Ezek a programok a következők voltak: hagyományos húsvétolás, falunap, idősek napja, egészségnap, mindenki karácsonya , színházlátogatás.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Kevés program az idősek részére Több program szervezése az idősek számára, szociális, közművelődési programok bővítése Idősek alacsony informatikai jártassága Informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, civil szervezetek, önkéntesek bevonásával). Idősek alacsony száma a civil szervezetekben. Ösztönzés a civil szervezetekbe való belépésre Gyakran válnak áldozattá Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése.
56 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Településünkön a fogyatékkal élő személyek számról nincs pontos adat. A fogyatékkal élők ritkán keresik meg az önkormányzatot, vagy meg sem keresik. A problémáikat igyekeznek családtagok segítségével megoldani. A családsegítő szolgálat segítségét sem veszik igénybe.
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott egészségkárosodott munkaképességű személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban száma részesülők száma 2008 60 5 2009 56 5 2010 43 6 2011 40 7 2012 38 9
Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti adatokból látható , hogy csökken a megváltozott munkaképességű személyek száma 2012 évben 38fő volt.
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
A tábla azért nem került kitöltésre, mert nincs adat.
Településünkön lakó személyek az otthon közeli ellátást választják a közeli hozzátartozók ápolják őket, ápolási díjban részesülnek az ápolók.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás): településünkön nincs ilyen foglalkoztató.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. nincs adat
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok: az intézményeink fizikailag akadálymentesített intézmények, az egészségház és a könyvtár teljes mértékben akadálymentesített. Az önkormányzat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működteti a támogató szolgálatot. A Társulás évente beszámol, hogy a lakosok milyen mértékben veszik igénybe. A fogyatékos személyek igénylik a támogató szolgálat ellátását. A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat.
57 A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybevevő környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdek érvényesítést. A személyes szociális gondoskodási ellátások közül nappali ellátás (klub, fejlesztő napközi otthon stb.) épületét az önkormányzat 2007. évben kialakította, azonban nem volt rá igény, így ez a szolgáltatás nem működik a településen.
7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkor Civil Egyházi mányzati
2010 2011 2012 2010 2011 2012 2010 2011 2012 falugondnoki vagy 0 0 0 0 0 0 0 0 0 tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés 1 1 1 0 0 0 0 0 0 házi 1 1 1 1 1 1 0 0 0 segítségnyújtás jelzőrendszeres házi 1 1 1 0 0 0 0 0 0 segítségnyújtás családsegítés 1 1 1 0 0 0 0 0 0 közösségi ellátás szenvedélybeteg 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ek részére közösségi ellátás pszichiátriai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 betegek részére támogató 1 1 1 0 0 0 0 0 0 szolgáltatás nappali ellátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Forrás: helyi adatgyűjtés, A táblázatból látható, hogy településünkön inkább az állami/önkormányzati szociális szolgáltatások jelennek meg, az egyházi, civil szféra nem jelenik meg.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.
58 Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengén látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon Aktuális jogszabályok: 141/ 2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól
7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények Forrás: helyi adatgyűjtés
1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma
Időskorúak járadéka 0
Aktív korúak ellátása 4
Rendszeres szociális segély 4
Lakásfenntartási támogatás 8 Ápolási díj 0
Temetési segély 0
Átmeneti segély 0
Természetbeni ellátás
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az 37 önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. 20 Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás 0 Energia felhasználási támogatás 0
59 Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás nincs adat Rokkantsági járadék nincs adat Személygépkocsi átalakítási támogatás nincs adat Közlekedési kedvezmény nincs adat Személygépkocsi szerzési kedvezmény nincs adat 0 Parkolási igazolvány nincs adat Sajnos kevés adattal rendelkezünk. Az adatok gyűjtése szükséges , kevés a fogyatékos személyek száma.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok.
Igen/nem
Mozgáskorlát Vakveze ozottak Rám Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Lift Egyéb tő sáv részére pa tájékoztatás hurok információ segítség mosdó
alapfok nem nem nem igen nem nem nem nem oktatási intézmé nyek középfok felsőfok fekvőbeteg ------egészsé ellátás gügyi járó beteg ---- intézmé szakellátás nyek alapellátás nem igen igen igen igen igen igen nem kulturális, művelődési nem nem nem igen nem nem nem nem intézmények önkormányzati, közigazgatási nem nem igen igen nem nem nem nem intézmény
igazságszolgáltatási,
rendőrség, ügyészség
szociális ellátást nem igen igen igen igen igen igen nem nyújtó intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei 60
Településünkön az egészségügyi intézmény teljes mértékben akadálymentesített az épület 2011 évben került átadásra Európai Uniós pályázat segítségével., ebben kap helyet a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, valamint a házi segítségnyújtás is. Egyéb intézmények fizikai akadálymentesítése megtörtént. A Községi Könyvtár is akadálymentesített. c) munkahelyek akadálymentesítettsége: az önkormányzati intézményeknél a fizikai akadálymentesítés megtörtént.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége: fizikai akadálymentesítés megtörtént .
7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben
Igen/nem
Vakvezető Mozgáskorlátozottak Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Lift Rámpa Egyéb sáv részére mosdó tájékoztatás hurok információ segítség
Közterület (utca/járda, park, nem nem nem nem nem nem nem nem nem tér) Helyi és távolsági nem nem nem nem nem nem nem nem nem tömegközlekedés Buszpályaudvar, nem nem nem nem nem nem nem nem nem buszvárók
nem nem nem nem nem nem nem nem nem Vasútállomás
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől. A fenti táblázatból látható, hogy az akadálymentesítés még megoldásra vár. Az elkövetkezendő években ezek fejlesztése indokolt és feladat az önkormányzat számára.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)nem releváns
A szociális alapszolgáltatások segítséget jelentenek a fogyatékos személyeknek abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelt tudjanak fenntartani. Különös jelentősége van a helyi tájékoztatásnak, a mindenki számára azonos esélyű hozzáférés biztosításának. Célszerű ennek formáiról és rendszerességéről információkat gyűjteni.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Mivel nem rendelkezünk a településünkön a fogyatékkal élőkről adatokkal, így pozitív diszkriminációról sincs adatunk. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Információ hiány a fogyatékkal élők számáról Kapcsolat felvétel növelése, az önkormányzat rendelkezzen adatokkal a fogyatékkal élőkről. Fogyatékkal élők elszigetelődése, távol maradnak a Az érintett célcsoport bevonása a helyi közösség helyi közösségi élettől életébe akadálymentesítettség alacsony szintje akadálymentesítés folytatása 61 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3-7 pontban szereplő területeket érintő civil egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések: Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározottak szerint támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Jelentős civil szervezetek a településen: Taktaszadai Pávakör Egyesület,Taktaszadai Polgárőr Egyesület, Családosok Klubja, Remény Nyugdíjas Egyesület, Kék Madár Ifjúsági Klub, Taktaközi Aranypatkó Alapítvány, Tűzoltó Egyesület, Kertbarátok Köre, Taktaszadai Sportegyesület, Mozgás az Egészségért Csoport, Recept Klub, Roma Polgárjogi Hagyományőrző Egyesület. Településünkön két egyház működik a Római Katolikus Egyház és a Református Egyház. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása: A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A civil szervezetek működéséhez a Művelődés Házban helyet biztosítunk. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az egyházak részt vesznek pályázatainkon, a nagy felújításokat is lehetőségeinkhez mérten anyagilag támogatjuk. Az egyházi temetők fenntartásban is részt veszünk. Önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, irodájuk a Polgármesteri hivatal épületében található. A megállapodás keretében az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit. A Szociális földprogram pályázatban együttműködési megállapodás alapján pályázott a települési önkormányzat. A Taktaszadai Pávakör Egyesület a népdalok, hagyományos dalok, népdalkör népszerűsítésében, Taktaszadai Polgárőr Egyesület a bűnmegelőzésben, a Családosok Klubja a családok mindennapi életében, a Remény Nyugdíjas Egyesület az idősebb korosztálynak, a fogyatékkal élőknek nyújtanak segítséget, a Kék Madár Ifjúsági Klub a fiataloknak, gyerekeknek, Taktaközi Aranypatkó Alapítvány a romák, mélyszegénységben élőknek, a Tűzoltó Egyesület a tűzoltó hagyományok ápolásában vesz részt, a Kertbarátok Köre a kertet művelők és szeretők részére nyújt szakmai segítséget, a Taktaszadai Sportegyesület és a Mozgás az egészségért csoport a sportolás, napi mozgás igénybevételére ösztönöz, Recept Klub a hagyományos ételek főzését népszerűsíti a lakosság körében, a Roma Polgárjogi Hagyományőrző Egyesület a romák érdekképviseletét látja el és a roma hagyományok ápolásában vesz részt. Tevékenységükkel beintegrálják a különböző célcsoportokat a hétköznapi életbe, segítik mindennapjaikban. A Taktaszadai Móra Ferenc Általános Iskola és a Taktaszadai Micimackó Napköziotthonos Óvoda támogatja a kulturális rendezvényeinket, műsorokat adnak nemzeti ünnepeinken és a település egyéb rendezvényein.
c) d) önkormányzatok közötti , illetve térségi , területi társulásokkal való partnerség: Önkormányzatunk több Társulásnak is tagja. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, 62 A Prügy Környéki Szociális Alapellátó és Gyermekjóléti Társulásnak, A Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulásnak, az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási társulásnak, Tiszalúci Orvosi Ügyeleti Társulásnak. e) a nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: a nemzetiségi önkormányzat a romákat érintő pályázatokban szervezőként végez esélyegyenlőségi tevékenységet. Kapcsolatot tart a romákkal, szervezi, hogy a Munkaügyi Központ által vagy más TÁMOP pályázat keretében részt vegyenek képzéseken. 2013.évben TÁMOP pályázat keretében „Számítógép használat megismerése” elnevezésű képzés szervezésében részt vettek, a képzésen 16 roma személy vett részt és tett eredményes vizsgát.
f).a civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: Látható, hogy sokrétű a civil társadalom, a közfeladatok ellátásában 12 civil szervezet és két köznevelési intézmény vesz részt: - az oktatás-nevelés terén a közfeladatot ellátó szervezetek száma 2; - a közrendet, közbiztonságot támogató szervezetek száma 1; - az örökségvédelem, kulturális hagyományok ápolása, kultúra közvetítése terén tevékenykedő szervezetek száma: 8; - a célcsoportok életfeltételeinek jobbítása érdekében humán, mentálhigiénés, szociális, rehabilitációs jellegű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma: 1; - egészségügyi szolgáltatásokban, főként az egészséges életmódot, sportolást támogató közszolgáltató szervezetek száma: Ezen tevékenység lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. g) for- profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában: Településünkön nincsenek jelen for-profit szereplők.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzat, egyéb partnerek bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába: A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online és személyes kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezetet a Szociálpolitikai Kerekasztal megtárgyalta és segítségét felajánlotta a végrehajtáshoz. A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő személyek: polgármester, jegyző, Általános iskola igazgatója, Napköziotthonos óvoda vezetője, családgondozó, háziorvos, védőnő, Roma Nemzetiségi önkormányzat elnöke, Jogi-, Ügyrendi- és Szociális Bizottság elnöke.
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása:
63
Az önkormányzat a korábban felmerült esélyegyenlőségi problémák megoldása érdekében együttműködést céloz meg a település nemzetiségi önkormányzatával, önkormányzati fenntartású intézményével, nem önkormányzati fenntartású általános iskolával, a településen működő egyházi és civil szervezetekkel. Az együttműködés ezen szervezetek vezetőinek bevonásával történik, évente legalább egy, szükség szerint több alkalommal. A HEP-ben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hozunk létre, amely figyelemmel kíséri az intézkedési terv megvalósulását, a kötelezettségek teljesítését és dokumentálását. A Fórum tagjai a munkacsoportok vezetői, a munkacsoportok átfogó képet kapnak a településen felmerült esélyegyenlőségi problémákról és konkrét megoldási javaslatokkal szolgálhatnak azok megszüntetésére. A vezetők feladata, hogy saját eszközeiken keresztül tájékoztassák a lakosságot az esélyegyenlőség területén tett lépésekről, illetve viszont tájékoztassák a munkacsoport tagjait a lakosság részéről történő észrevételekről, kérésekről. A HEP fórum tevékenysége nyilvánosságának biztosítását szolgálja a település honlapja is (www.taktaszada.hu). A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.
64
1. A HEP IT részletei
Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid megnevezéssel rövid címmel Alacsony iskolai végzettségűek nagy száma Felnőtt oktató képzések indítása A hátrányos helyzetek generációkon Szociális, gyermekjóléti képzési keresztüli átöröklődése. szolgáltatások bővítése. Romák
és/vagy A szegénység oka és következménye a mélyszegény- tartós munkanélküliség, magas a Helyi foglalkoztatási lehetőségek ségben élők segélyezettek száma, számuk nem felkutatása. csökken. Elhanyagolt, műveletlen kertek Motiváció erősítése Rossz tanulmányi átlag, az országos átlag Hátránykompenzáló programok alatti tanulmányi eredmények működtetése Szülők nem figyelnek a gyermek Szülők felelősségének vizsgálata. tanulmányaira, szülői felelőtlenség. Magas Megfelelő jelzőrendszer működtetése az iskolai hiányzások száma Magas az elhanyagolt gyermekek aránya, Megfelelően működő jelzőrendszer Gyermekek magas a veszélyeztetett gyermekek száma, működtetése. gyermekeknél magatartási problémák. Óvodai hiányzások számának Partnerkapcsolatok erősítése minimalizálása
A HH, HHH gyerekek körében magas a Egyéni fejlesztés, hátránykompenzáló középiskolai lemorzsolódás programok működtetése Az alacsony iskolai végzettségűek száma Helyi képzések szervezése magas Családon belüli erőszak eltitkolása Információs kampány A több gyermekvállalás miatt a munkaerő Gyermekvédelmi szolgáltatások bővítése Nők piacon való elhelyezkedés korlátozott Nincs lehetőség atipikus foglakoztatási Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése formában elhelyezkedni.
Kevés program az idősek részére Programok megszervezése Idősek alacsony informatikai jártassága Informatikai tanfolyamok szervezése Idősek Idősek alacsony száma a civil Civil rendezvények népszerűsítése szervezetekben. Gyakran válnak áldozattá Tájékozódás és megelőzés időseknek Információ hiány a fogyatékkal élők Kapcsolat felvétel növelése számáról Fogyatékkal Fogyatékkal élők elszigetelődése, távol Az érintett célcsoport bevonása a helyi élők maradnak a helyi közösségi élettől közösség életébe Épületek akadálymentesítése nem Középületek akadálymentesítése megfelelő
65 A beavatkozás megvalósítói: Következtetésben megjelölt Az intézkedésbe bevont Célcsoport beavatkozási terület, mint aktorok és partnerek intézkedés címe, megnevezése – kiemelve a felelőst Felnőtt oktató képzések indítása a Munkaügyi Központ, Családsegítő szolgálat, mélyszegénységben élők és a romák önkormányzat, általános iskola, Roma számára nemzetiségi Önkormányzat Felelős: polgármester, jegyző Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások Iskola, Óvoda, Védőnői szolgálat Romák és/vagy bővítése Felelős: polgármester, családgondozó mélyszegény- Foglakoztatási lehetőségek felkutatása a Munkaügyi Központ, Családsegítő szolgálat, ségben élők mélyszegénységben élők és a romák Roma nemzetiségi Önkormányzat számára Felelős: polgármester, családgondozó Motiváció erősítése a háztáji gazdálkodás Munkaügyi Központ, családsegítő szolgálat, területén Roma nemzetiségi önkormányzat Felelős: polgármester, jegyző
Önkormányzat , Iskola, Gyermekjóléti Hátránykompenzáló programok szolgálat, szülők működtetése Felelős: iskolaigazgató, polgármester Szülök fellelőségének tudatosítása, Önkormányzat, iskola, gyermekjóléti szolgálat bevonás az iskolai munkába, megfelelő Felelős: polgármester jelzőrendszer működtetése Megfelelően működő jelzőrendszer Önkormányzat , iskola, óvoda,védőnő, Gyermekek működtetése, komplex prevenciós rendőrség, gyermekjóléti szolgálat programok működtetése Felelős: gyermekjóléti szolgálat önkormányzat, óvoda, roma nemzetiségi Intézményi partnerkapcsolatok erősítése önkormányzat Felelős: Polgármester, óvodavezető Egyéni fejlesztés, hátránykompenzáló Önkormányzat , középiskola programok működtetése Felelős: polgármester, családgondozó Helyi szinten megszervezett képzések a Önkormányzat, iskola nők részére Felelős: polgármester Információs kampány szervezése a Önkormányzat , családsegítő szolgálat, rendőrség és a családgondozó rendőrség, orvosok bevonásával Felelős: polgármester, jegyző Nők A több gyermekes anyukák és fiatal nők Óvoda, szülők, önkormányzat elhelyezkedése a munkaerőpiacon Felelős: Polgármester korlátozott Önkormányzat , Intézmények, Cégek Atipikus foglakoztatási formák ösztönzése Felelős: Polgármester Több program szervezése az idősek Önkormányzat civil szervezetek számára, szociális ,közművelődési Felelős: Polgármester programok bővítése Önkormányzat, iskola, művelődési ház, Informatikai tanfolyamok szervezése az könyvtár idősek számára Idősek Felelős: Polgármester, Művelődési ház vezető Önkormányzat , civil szervezetek Civil rendezvények népszerűsítése Felelős: polgármester, művelődési ház vezetője Családsegítő, rendőr Tájékoztatás és megelőzés időseknek Felelős: polgármester, jegyző Kapcsolat felvétel növelése a fogyatékkal háziorvos, támogató szolgálat, civil szervezet Fogyatékkalélők élőknél Felelős: polgármester, családgondozó 66 Civil szervezetek, Művelődési ház, családsegítő Az érintett célcsoport bevonása a helyi szolgálat, könyvtár közösség életébe Felelős: Polgármester pályázatfigyelő, kivitelező cégek Középületek akadálymentesítése Felelős: polgármester
Jövőképünk: Taktaszada Község Önkormányzata legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák nem érzik magukat kirekesztetnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők kikerüljenek a mélyszegénységből. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek iskolázottságát. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, ne váljanak áldozattá. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkavállalás lehetőségének megteremtését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők helyzetére és , hogy tudjanak munkát vállalni.
Az intézkedési területek részletes kifejtése I/1. Mélyszegénységben élők és a romák helyzete:
Felnőtt oktató képzések indítása a mélyszegénységben élők és a romák Intézkedés címe: számára Alacsony iskolai végzettségűek nagy száma. A munkanélküliek között jelentős a társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak aránya (romák, Feltárt probléma mélyszegénységben élők, akik megfelelő iskolai végzettség és (kiinduló értékekkel) szakképzettség hiányában nem tudnak érvényesülni az elsődleges munkaerő-piacon. Cél: Akinek nincs 8 osztálya végezze, el akinek van erre épülő szakképesítést szerezzen. Célok - R: Képzések felkutatása, melyek az általános iskola befejezésére Általános megfogalmazás és irányulnak. rövid-, közép- és hosszútávú K: A településen legyen biztosítva a képzés helyszíne időegységekre bontásban H: Után követés , elhelyezkedés segítése, munkanélküliség az országos átlaggal egyenlő 1. 8. osztályt el nem végzők felkutatás, Tevékenységek 2. Kérdőív segítségével felkutatni ki az aki, szeretné elvégezni, (a beavatkozás tartalma) 3. Kis létszámú csoport indítása, pontokba szedve 4. Folyamatos nyomon követés, Családgondozó, Roma nemzetiségi önkormányzatelnöke, Munkaügyi Résztvevők és központ alkalmazottai felelős Felelős: polgármester, jegyző Munkaügyi Központ, Családsegítő szolgálat, önkormányzat, általános Partnerek iskola, Roma nemzetiségi Önkormányzat 1. 2013. december 31. 2. 2014. március 31. Határidő(k) pontokba szedve 3. 2014.szeptember 1. 4. 2015. május 31.
67 Eredményességi mutatók és R: Elvégzett 8. osztályosok száma annak dokumentáltsága, K: 8 osztályra épülő képzésekre hányan jelentkeztek. forrása H: Hányan tudtak elhelyezkedni a munkaerős piacon (rövid, közép és Pályázatokkal fenntartható hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok: alacsony részvételi hajlandóság, megfelelő anyagi erőforrás Kockázatok hiánya és csökkentésük eszközei Csökkentésük eszközei: széleskörű kommunikációs kampány
Anyagi erőforrás: Pályázati támogatás, önkormányzati költségvetés Humán erőforrás:önkormányzati dolgozók, önkormányzati intézmények Szükséges erőforrások dolgozói
I/2. Mélyszegénységben élők és a romák helyzete: Intézkedés címe: Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. A szülő is Feltárt probléma hátrányos helyzetű volt, és a gyermekek is azok. A mélyszegénységben (kiinduló értékekkel) élők számára nincsenek rendszeres programok , a pályázati lehetőségek nem ismertek számukra. Cél:Hátrányos helyzetű családok számának csökkentése, iskolázottság növelése, Célok - R: a mélyszegénységben élők számának pontos felmérése, Általános megfogalmazás és K: saját településen elindítható, elérhető pályázatok, lehetőségek, rövid-, közép- és hosszútávú programok felmérése, időegységekre bontásban H: a mélyszegénységben élők minél nagyobb számban részt vegyenek a programokban, szélesebb körben hozzájuthassanak a pályázati lehetőségekhez 1. a mélyszegénységben élők számának és helyzetének felmérése. Tevékenységek 2. lehetőségek feltérképezése, (a beavatkozás tartalma) 3. megvalósítható , szükségletkielégítő programok integrálása a település pontokba szedve életébe, 4.gyermekprogramok szervezése, R: Családgondozók, pedagógusok, önkormányzat alkalmazottai, Résztvevők és mélyszegénységben élők, roma nemzetiségi képviselők felelős F: polgármester, családgondozó Partnerek Iskola, Óvoda, Védőnői szolgálat, 1. 2013. december 31. 2. 2014. június 30. Határidő(k) pontokba szedve 3. 2015. június 30. 4. 2015. június 30. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: helyzetfelmérésben résztvevők száma forrása K: felmért programok száma, (rövid, közép és H: Megvalósított programok, sikeres programok, hátrányos helyzetű hosszútávon), valamint családok számának csökkenése. fenntarthatósága Kockázatok Érdektelenség- Csökkentés eszközei: figyelemfelkeltés, és csökkentésük eszközei Önrész hiánya: önkormányzati saját forrás humán, pénzügyi, technikai, pályázati támogatás, önkormányzati saját Szükséges erőforrások forrás
68
I/3 Mélyszegénységben élők és a romák helyzete: Foglakoztatási lehetőségek felkutatása a mélyszegénységben élők és a Intézkedés címe: romák számára Feltárt probléma A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, magas a (kiinduló értékekkel) segélyezettek száma, számuk nem csökken. Cél: minél több embert tudjanak foglalkoztatni. Álláskereséséi technikák megtanulása, e Magyarország pontok igénybevétele. Segítségnyújtás az Célok - állás kereséshez. Folyamatos tájékoztatás az álláslehetőségekről, hogy Általános megfogalmazás és képesek legyenek önállóan munkát találni. rövid-, közép- és hosszútávú R: képesek legyenek önállóan önéletrajzot írni. időegységekre bontásban K: képesek legyenek önállóan felkutatni saját és környezetükben lévő munkalehetőségeket. H: munkahely találása. 1. Segélyezettek közül a szakmával rendelkezők képzése az álláskereséshez, szakmával rendelkezők felkutatása, „Álláskeresési Tevékenységek technikák elsajátítása kis létszámú csoportokban” címmel képzés indítása (a beavatkozás tartalma) helyi szinten pontokba szedve 2. Kapcsolattartás alkalmával az új állásokról tájékoztatás 3. Hirdetések közzététele önkormányzat honlapján az állásokról R: Családgondozó, Polgármesteri Hivatal alkalmazottai,, Munkaügyi Résztvevők és Központ alkalmazottai felelős F: polgármester családgondozó Munkaügyi Központ, Családsegítő szolgálat, Roma nemzetiségi Partnerek Önkormányzat 1. 2013. december 31. segélyezettek megkeresése Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. május 31 álláskeresési képzés megvalósítása 3. Honlap frissítése folyamatosan Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, 1.Képzésen résztvevők száma forrása 2. Feltérképezett állások száma (rövid, közép és 3. Megtalál állások száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Érdektelenség:- csökkentésének eszköze: figyelem felkeltés,plakáton és csökkentésük eszközei hirdetmény útján. Nincs pályázat Szükséges erőforrások Humán, Pénzügyi- Pályázatok
I/4 Mélyszegénységben élők és a romák helyzete: Intézkedés címe: Motiváció erősítése a háztáji gazdálkodás területén Feltárt probléma Elhanyagolt műveletlen kertek nagy száma figyelhető meg azon (kiinduló értékekkel) személyeknél , akik mélyszegénységben élnek, hátrányos helyzetűek. A mélyszegénységben élő és roma emberek a saját lakóházukhoz tartozó kertjeiket megműveljék, háztáji gazdálkodást folytassanak Célok - 1.Minél többen tartsák rendbe a kertet Általános megfogalmazás és 2. Megműveljék a kerteket, abba minél több terméket helyesen rövid-, közép- és hosszútávú ültessenek időegységekre bontásban 3. A kertekben megtermelt árut tudják értékesíteni, saját felhasználásra tárolni
69 1. mélyszegénységben élő, roma emberek műveletlen kertjeinek felmérése, iskolai gyakorló kertek létrehozásának kezdeményezése az Tevékenységek iskolánál (a beavatkozás tartalma) 2. a kertek használóval kapcsolat felvétel, pontokba szedve 3. mezőgazdasági programok indítása a településen, ahol ezen kertek gazdái részt vesznek. 4. termelés beindítása , segítségnyújtás, termékek értékesítése Résztvevők és Munkaügyi Központ, polgármester, családgondozó felelős F: polgármester, jegyző Munkaügyi Központ, családsegítő szolgálat, Roma nemzetiségi Partnerek önkormányzat 1. 2013. december 31. 2. 2014. június 30. Határidő(k) pontokba szedve 3.2014. december 31. 4. 2015. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R:Felmért kertek számának meghatározása, forrása K:Művelt kertek számának növekedése (rövid, közép és H: Felmérés hány család tudta, eredményesen megművelni a kertjét, hosszútávon), valamint értékesíteni az áruját. Ösztönzés egyéb programokkal a művelésre. fenntarthatósága Érdektelenség- csökkenésének eszközei: tájékoztatás, mintakertek Kockázatok bemutatása, és csökkentésük eszközei Időjárás viszontagságai miatt rossz termés, motiváció csökkenése Szükséges erőforrások Pénzügyi- Pályázatok, önkormányzat saját erő, Humán, Technikai
II/1 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Hátránykompenzáló programok működtetése Feltárt probléma Az általános iskolai tanulóknál rossz tanulmányi átlag az országos átlag (kiinduló értékekkel) alatti tanulmányi eredmények. Az általános iskolai tanulók tanulmányi átlaga az országos átagot Célok - meghaladja. Általános megfogalmazás és R: legalább egy jeggyel javítani a gyermekek tanulmányi átlagát, rövid-, közép- és hosszútávú K: tanulmányi átlag elérése az országos átlagot. időegységekre bontásban H: Országos átlag feletti tanulmányi átlag elérése 1. Felzárkóztató órák tartása, Tevékenységek 2.Tanulószoba igénylésének ösztönzése a szülők részéről (a beavatkozás tartalma) 3. Korrepetálás bizonyos tantárgyakból egyénre szabva , pontokba szedve 4. Kirándulások, túrák szervezése, nyári programok szervezése Résztvevők és Pedagógusok, iskolaigazgató, családgondozó felelős Felelős: iskolaigazgató, polgármester Partnerek Önkormányzat , Iskola, Gyermekjóléti szolgálat, szülők 2013. szeptember 1. 2014. május 31. Határidő(k) pontokba szedve 2015. május 31. 2015. augusztus 31.
70 Eredményességi mutatók és Felmérés, hogy hány gyerek igényelte a délutáni foglakozást, és hány vett annak dokumentáltsága, részt rajta rendszeresen. forrása 2014. év végi tanulmányi átlagok mérése, (rövid, közép és 2015.évi kompetencia mérés eredménye hosszútávon), valamint Ösztöndíjakkal fenntartható fenntarthatósága Kockázatok A szülők passzívak maradnak- szülők bevonása a programokba és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Humán, Pénzügyi
II/2 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége: Szülök fellelőségének tudatosítása, bevonás az iskolai munkába, Intézkedés címe: megfelelő jelzőrendszer működtetése Feltárt probléma Szülők nem figyelnek a gyermek tanulmányaira, szülői felelőtlenség, (kiinduló értékekkel) magas az iskolai hiányzások száma, magatartási problémák Kevesebb iskolai hiányzás, Magatartási problémás gyereke számának csökkenése, Célok - R: iskolai hiányzások folyamatosan csökkenjen , a szülő rendszeresen Általános megfogalmazás és látogassa a szülői értekezletet, szülői klub megalakítása rövid-, közép- és hosszútávú K: iskolai jelzések a szülőhöz és a családgondozóhoz is azonnal eljussanak, időegységekre bontásban havi esetmegbeszélések szülőkkel, pedagógusokkal. H: rendszeresen járjanak a tanulók iskolába 1.Problémás gyerekek szüleivel kapcsolatfelvétel, Hiányzások okainak feltárása , délutáni foglalkozások tartása iskolai környezetben, Havonta a Tevékenységek szülőknek szakember által biztosított nevelési tanácsadás, Hetente (a beavatkozás tartalma) sportolási lehetőség, Havonta oktató tevékenység folytatása (kézműves pontokba szedve foglalkozás), Táncoktatás, Személyiségfejlesztő foglalkozások tartása 2. Szülői klub megalakítása 3. Szülői Klub működtetése Résztvevők és családgondozó, pedagógusok, szülők, felelős Felelős: polgármester Partnerek Önkormányzat , iskola, gyermekjóléti szolgálat 1. 2013. december 31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. május 31. 3. 2015. május 31 . Eredményességi mutatók és R: Iskolai hiányzások száma, újból folyósított iskoláztatási támogatások annak dokumentáltsága, száma forrása K: Havi esetmegbeszélések száma, résztvevők száma, fegyelmi (rövid, közép és tárgyalások száma hosszútávon), valamint H: Szülői klubban résztvevők száma, szülői értekezleten résztvevők száma fenntarthatósága Kockázatok A szülők passzívak maradnak - érdektelenség. Csökkenésének eszközei: és csökkentésük eszközei figyelemfelhívás a támogatás megvonásra Pénzügyi, Humán . Önkormányzat vállalja a szülői klub fenntartását a Szükséges erőforrások gyermekjóléti szolgálattal közösen.
71
II/3 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége: Megfelelően működő jelzőrendszer működtetése, komplex prevenciós Intézkedés címe: programok működtetése Feltárt probléma Magas az elhanyagolt gyermekek aránya, magas a veszélyeztetett (kiinduló értékekkel) gyermekek száma
Csökkenjen a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma. Célok - Általános megfogalmazás és Rövid távú cél, veszélyeztetettségi típusok bontása és felmérése rövid-, közép- és hosszútávú Középtávú cél beavatkozási területek felmérése, időegységekre bontásban Hosszútávú cél jelzőrendszer megerősítése, hatékony működés elérése, veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése,
1. A jelzőrendszer tagjaival kapcsolatfelvétel, Tevékenységek 2. A tett jelzések azonnali intézése, esetmegbeszélések gyakori (a beavatkozás tartalma) alkalmazása a családgondozó irányításával pontokba szedve 3. Komplex prevenciós programok működjenek. Résztvevők és családgondozó, szülők, pedagógusok felelős Felelős: gyermekjóléti szolgálat Partnerek Önkormányzat , iskola, óvoda,védőnő, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat 1. 2013. december 31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. május 31., negyedévente esetmegbeszélések,. 3. 2014. június 30. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: A felmérésben részt vett gyereke, szülők száma forrása K: Védelembe vett gyermekek száma a felére csökkenenjen (rövid, közép és H.: Megvalósított programok,sikeres pályázatok, résztvevők száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok A gyerekek és szülők passzívak maradnak. Csökkentésének eszközei: és csökkentésük eszközei Jutalmazás nyári szabadidős programokon való részvétel Pénzügyi-önkormányzati saját erő a programokhoz, uniós pályázat, Szükséges erőforrások Humán II/4 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Intézményi partnerkapcsolatok erősítése Feltárt probléma Óvodai hiányzások számának minimalizálása (kiinduló értékekkel) Az óvodába járó gyermekek hiányzásának megszüntetése Célok - R: az óvodai hiányzások csökkenése, Általános megfogalmazás és K: a hiányzások minimalizálása, rövid-, közép- és hosszútávú H: ne legyen óvodai hiányzás időegységekre bontásban Óvodáztatási támogatást az arra jogosult megkaphassa 6 éves korra iskolaéretten menjenek a gyerek iskolába 1.Kapcsolat felvétel a hiányzó gyermekek szüleivel, rendszeres Tevékenységek tájékoztatás, családlátogatás rendszeresen az óvoda részéről. (a beavatkozás tartalma) 2. jelzőrendszer tagjaival kapcsolatfelvétel, pontokba szedve 3. a hiányzás okainak feltárása
72 Résztvevők és szülők, óvónők, családgondozó felelős felelős: polgármester, óvodavezető Partnerek önkormányzat, óvoda, roma nemzetiségi önkormányzat 1. 2013. december 31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2013. december31. 3. 2014. június 30. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: óvodai hiányzások száma, forrása K: elutasított óvodáztatási támogatások száma (rövid, közép és H: óvodai hiányzások száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok A szülők passzívak maradnak. Csökkentésének eszközei: Jutalmazás nyári és csökkentésük eszközei szabadidős programokon való részvétel Szükséges erőforrások Humán:Az óvónők részéről gyakori családlátogatás. II/5 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Egyéni fejlesztés, hátránykompenzáló programok működtetése Feltárt probléma A HH, HHH gyerekek körében magas a középiskolai lemorzsolódás (kiinduló értékekkel) A középiskolába felvett gyerekek elvégezzék a középiskolát és szakmát Célok - tudjon tanulni. Általános megfogalmazás és R: Délutáni foglakozások igénybevétele, szülők ösztönzése, szülői rövid-, közép- és hosszútávú értekezleteken a szülő részvétele időegységekre bontásban K: 9. és 10 évfolyamot a tanuló végezze el. H: szakmát szerezzen. 1. Szülői értekezletekről érdeklődés és a problémás szülők megkeresése és tájékoztatás a szülői értekezletről,kapcsolatfelvétel Tevékenységek 2. Intézményi partnerkapcsolat erősítése, partneri együttműködés a (a beavatkozás tartalma) szülői házzal pontokba szedve 3.Egyéni fejlesztés, hátránykompenzáló programok működtetése, második esély típusú kezdeményezések Résztvevők és Pedagógusok, osztályfőnök, gyermekjóléti szolgálat, szülők felelős Felelős: polgármester ,családgondozó Partnerek Önkormányzat , középiskola 1. 2013. december 31-ig. 2. 2014. június 30. Határidő(k) pontokba szedve 3. 2015. június 30l
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Délutáni foglakozáson résztvevő tanulók száma, szülői értekezleten forrása megjelent szülök száma (rövid, közép és K: 9. 10. osztályt végzettek száma hosszútávon), valamint H: Szakmát szerzettek száma fenntarthatósága Kockázatok A szülők és gyermek passzívak maradnak. Csökkentésének eszközei: és csökkentésük eszközei Macika, útravaló programok irányába figyelemfelkeltés
Szükséges erőforrások Kapcsolatok építéséhez pénzügyi forrás, humán forrás
73 III/1 A nők helyzete esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Helyi szinten megszervezett képzések a nők részére Alacsony iskolai végzettségűek száma magas. A munkanélküliek között Feltárt probléma jelentős számú a nők aránya, akik megfelelő iskolai végzettség és (kiinduló értékekkel) szakképzettség hiányában nem tudnak érvényesülni az elsődleges munkaerő-piacon. Képzések biztosításával az esélyeik javulhatnak. Cél: A foglalkoztatottak számának növelése a nők körében Célok - Általános megfogalmazás és R: Kompetenciamérések: milyen képzésre van szükség, igényfelmérés, rövid-, közép- és hosszútávú pályázati források figyelemmel kisérése időegységekre bontásban K: Képzések beindítása a településen H: Után követés, elhelyezkedés segítése. 1. A 8 osztályt be nem fejezett emberek felkutatása, felmérés, ki az aki Tevékenységek szeretné befejezni a 8 osztályt, (a beavatkozás tartalma) 2. Kis létszámú csoport ( 10 fő) létrehozása akik tanulni szeretnének, pontokba szedve Képzés indítása, 3. Folyamatos nyomon követés, vizsga,munkaerő piacra jutás Résztvevők és Pedagógusok, iskolaigazgató, családsegítő felelős Felelős: polgármester Partnerek Önkormányzat , iskola 1. 2013.december 31 2. 2014.december 31. Határidő(k) pontokba szedve 3: 2015. december 31
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Kompetencia mérések eredményei, jelentkezők száma a képzésre, forrása K: Helyi képzések száma, résztvevők száma (rövid, közép és H: Elhelyezkedettek száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Pályázati lehetőségek hiánya, Kis létszámú igény a képzésre, Kockázatok Csökkentés eszközei: megfelelő erőforrások, konkrét munkaerő piaci és csökkentésük eszközei háttár Szükséges erőforrások Pénzügyi, Humán
III/2 A nők helyzete esélyegyenlősége: Információs kampány szervezése a rendőrség és a családgondozó Intézkedés címe: bevonásával Feltárt probléma Látens mutatók vannak a családon belüli erőszakról, magas a feltáratlan (kiinduló értékekkel) családon belüli erőszakos esetek száma. Családon belüli erőszak megszüntetése, a gyereke ne lássanak ilyen rossz példát Célok - R: veszélyeztetettségi típusok beazonosítása, Általános megfogalmazás és K: beavatkozási területek beazonosítása, a lehetséges áldozatok részére rövid-, közép- és hosszútávú információs kampány létrehozása időegységekre bontásban H: jelzőrendszer megerősítése, hatékony működés elérése, veszélyeztette nők számának csökkenése,bízzanak a rendőrségben és a családgondozóban
74 1. jelzőrendszer tagjaival kapcsolat felvétel,információ gyűjtés Tevékenységek 2. veszélyeztettek körének felmérése,Információs kampány (a beavatkozás tartalma) szervezése, pontokba szedve 3. veszélyeztetettség kiküszöbölésére/csökkentésére tett intézkedések Résztvevők és családgondozó, védőnő, orvos, felelős felelős: polgármester, jegyző Partnerek Önkormányzat , családsegítő szolgálat, rendőrség, orvosok 1. 2013. december 31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 214. június 30 3. 2014. december 31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: erőszakot szenvedett nők száma forrása K: erőszakos esetek száma: (rövid, közép és H: intézkedések száma, hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok eltitkolt, ki nem derült esetek, csökkentése eszközei: társadalom figyelem és csökkentésük eszközei felkeltése, belsőséges bizalmi kapcsolat a családsegítőkkel Szükséges erőforrások Humán: szakemberek alkalmazása
III/3 A nők helyzete esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Családi napközi, bölcsöde, hosszabb óvodai nyitva tartás. Feltárt probléma A több gyermekes anyukák és fiatal nők elhelyezkedése a (kiinduló értékekkel) munkaerőpiacon korlátozott Cél: Családi napközi, bölcsöde,hosszabb óvodai nyitva tartás Célok - megvalósítása. Általános megfogalmazás és R: legkorábban a hosszabb óvodai nyitva tartást megoldható, rövid-, közép- és hosszútávú K: Családok részvétele a családi napközi kialakításban, időegységekre bontásban H:Bölcsöde megvalósítása Tevékenységek 1. Szülők megkeresése, hogy milyen időpontban legyen az óvoda nyitva. (a beavatkozás tartalma) 2. Kisgyermekes családok megkeresése a családi napközit igénylik-e. pontokba szedve 3. Bölcsőde-óvoda megvalósítása pályázat útján Résztvevők és óvónők, foglalkoztatók, önkormányzat felelős felelős: polgármester Partnerek Óvoda, szülők, önkormányzat 1.2013.december 31 igényfelmérés szülőkkel Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. május 31Pályázatok figyelése 3. 2015. december 31.Pályázat megvalósítása Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Munkavállalóknak megfelelő óvodai nyitva tartás, forrása K: családi napközibe lévő gyereke száma (rövid, közép és H: bölcsödébe beíratott gyerek száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Pályázat nincs: csökkentésének eszközei: és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Európai Uniós pályázat
75
III/4 A nők helyzete esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Atipikus foglakoztatási formák ösztönzése Feltárt probléma Nincs lehetőség atipikus (részmunkaidős, rugalmas munkavégzés) (kiinduló értékekkel) foglakoztatási formában elhelyezkedni
Célok - Cél: Minél több nő tudjon elhelyezkedni részmunkaidőben Általános megfogalmazás és R: A gyermekes anyukák 10 %-a részmunkaidőben tudjon dolgozni. rövid-, közép- és hosszútávú K- H: 10 %-nál több anyuka tudjon részmunkaidőben dolgozni időegységekre bontásban Tevékenységek 1.Helyi foglalkoztatókkal kapcsolatfelvétel. (a beavatkozás tartalma) 2. Önkormányzat saját intézményeiben ilyen formában történő pontokba szedve foglalkoztatás Résztvevők és családsegítő szolgálat, intézményvezetők, munkáltatók felelős Felelős: polgármester Partnerek Önkormányzat , Intézmények, Cégek 1. 2013. december 31 cégek felkutatása, intézmények megkeresése. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. december 31. Álláshirdetése figyelése és a munkavállalókkal kapcsolatfelvétel. Eredményességi mutatók és R: Az önkormányzat intézményeinél legalább egy-egy ilyen állás annak dokumentáltsága, forrása K: Helyi foglakoztatónál rugalmas munkaidőben dolgozók száma (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága H: Kistérségben rugalmas munkaidőben dolgozók száma A munkáltatók passzívak maradnak. Csökkentésének eszközei: Kockázatok tájékoztatni a munkáltatókat az állami támogatások ösztönzéséről,helyi és csökkentésük eszközei adókedvezmények biztosítása Szükséges erőforrások Humán,Technikai, Pénzügyi
IV/1 Idősek helyzete, esélyegyenlősége: Több program szervezése az idősek számára, szociális ,közművelődési Intézkedés címe: programok bővítése Feltárt probléma Kevés program az idősek részre. Magas az egyedül élők aránya (kiinduló értékekkel) Célok - Cél: Az idősek részre több szabadidős program szervezése Általános megfogalmazás és R: színházlátogatás, közös szalonnasütés a Művelődési Ház udvarán rövid-, közép- és hosszútávú K: egészségmegőrző programok időegységekre bontásban H: Kirándulások, más nyugdíjas szervezetekkel való találkozás Tevékenységek 1. Idősek megkeresése, színház programok népszerűsítése. (a beavatkozás tartalma) 2. Művelődési Házban programok szervezése. Könyvtári programok pontokba szedve szervezése Résztvevők és Művelődési Ház vezetője, Könyvtáros, felelős Felelős: polgármester Partnerek Önkormányzat civil szervezetek 1. 2013. december 31-ig színházi programokról tájékoztatás. 2.2014. évi költségvetésbe a Művelődési Házba a programok betervezése. Határidő(k) pontokba szedve Egyeztetés a Könyvtár szakmai vezetőjével a könyvtár. 3. 2014. december 31. Évente 10 alkalommal színházlátogatás, 6 program a Művelődési Házban 3 program a Könyvtárba.
76 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása R: Éves programok száma a településen (rövid, közép és K: Évente emelkedő programok száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Érdektelenség: csökkentésének eszközei: figyelemfelhívás, és csökkentésük eszközei Pénzügyi: Önkormányzati támogatás Szükséges erőforrások Humán: önkormányzati alkalmazottak IV/2 Idősek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Informatikai tanfolyamok szervezése az idősek számára Feltárt probléma Idősek alacsony informatikai jártassága (kiinduló értékekkel) Cél: Új ismeretek szerzése, kornak megfelelő információk átadása Célok - R: minél több idős ember ismerkedjen meg a számítógép nyújtotta Általános megfogalmazás és lehetőségekkel, rövid-, közép- és hosszútávú K: minél több idős ember tudjon internetezni, időegységekre bontásban H: minél több idős ember tudja alkalmazni és használni az internetet Tevékenységek 1. Igény felmérése az időskorúak között (a beavatkozás tartalma) 2. Kapcsolatfelvétel a képzés szervezővel pontokba szedve 3. A képzés megvalósítása Résztvevők és Művelődési Ház vezetője, könyvtáros felelős Felelős: polgármester, művelődési ház vezetője Partnerek Önkormányzat , iskola, Művelődési Ház, Könyvtár 1. 2013. december 31. igény felmérés az idősek között Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. március 31 képzés megszervezése, 3. 2014. december 31. képzés megvalósítás . 2 évente megismételni Eredményességi mutatók és R: Internetezni akarók száma növekszik annak dokumentáltsága, K: Képzés megszervezése, megtartása. forrása H: Képzésen 25 fő részt vegyen, az idősek 25 %-a internetezzen (rövid, közép és rendszeresen, nő az internetezők száma a könyvtárban és a művelődési hosszútávon), valamint házban az e Magyarország pontokon. fenntarthatósága Kockázatok Érdektelenség, csökkentésének eszközei: internetek elérhető és csökkentésük eszközei szolgáltatások népszerűsítése, pályázatok igénybevétele Szükséges erőforrások Humán, Pénzügyi
IV/3 Idősek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Civil rendezvények népszerűsítése Feltárt probléma Idősek alacsony száma a civil szervezetekben (kiinduló értékekkel) Cél: Aktívan vegyenek részt a civil szervezetek működésében, Célok - R: időskorúak belépése a meglévő civil szervezetekbe Általános megfogalmazás és K: új civil szervezetek létrehozásának megszervezésébe rövid-, közép- és hosszútávú H: hozzanak létre civil szervezeteket,a létrehozott szervezetet időegységekre bontásban működtessék
77 1. Idősek megkeresése, ösztönzése a belépésre, civil szervezetek Tevékenységek programjaira meghívás (a beavatkozás tartalma) 2. megfelelő új civil szervezet létrehozásnak kiválasztása pontokba szedve 3. tagok nyilatkozatai megalakulása. Résztvevők és Civil szervezetek vezetői, önkormányzat dolgozói felelős Felelős: polgármester, művelődési ház vezetője Partnerek Önkormányzat, civil szervezetek 1. 2013. december 31 meghívás a civil szervezetek programjaira, 2. 2014. december 31. új civil szervezet létrehozásának megszervezése Határidő(k) pontokba szedve 3. 2015. május 31. új civil szervezet létrehozása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Idősek száma a civil szervezetek rendezvényein forrása K: Új civil szervezet tevékenységének meghatározása (rövid, közép és H: Civil szervezetek tagjainak száma nő, új szervezet megalakul. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Passzivitás az idősek részéről: csökkentésének eszközei: költségvetési és csökkentésük eszközei támogatás, civil szervezet programjainak népszerűsítése Szükséges erőforrások Pénzügyi, Humán
IV/4 Idősek helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Tájékoztatás és megelőzés időseknek Feltárt probléma Gyakran válnak áldozattá (kiinduló értékekkel) Cél: Az időskorúak védelme Célok - R: Veszélyeztetett időskorúak helyzetének csökkenjen Általános megfogalmazás és K: Az önkormányzat részéről gyakrabban látogassák őket, tájékoztatása rövid-, közép- és hosszútávú védelem lehetőségéről időegységekre bontásban H: Veszélyeztetettségi állapot csökkenése Tevékenységek 1. Veszélyeztetettség felmérése (a beavatkozás tartalma) 2. Gyakori látogatás, tájékoztatás pontokba szedve 3. Együttműködés rendőrséggel Résztvevők és Időskorúak, polgármester, rendőrség, szociális gondozó felelős Felelő: polgármester, jegyző Partnerek Családsegítő szolgálat, Rendőrség 1. 2013.12.31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014.03.30. 3. 2014. 12.31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Felmért veszélyeztette egyedül álló idős személyek száma, forrása K: Látogatások , kapcsolatok száma (rövid, közép és hosszútávon), valamint H: Együttműködő időskorúak száma fenntarthatósága Kockázatok Passzivitás: csökkentésének eszközei: más települések példáinak és csökkentésük eszközei bemutatása Szükséges erőforrások Humán, technikai
78 V/1 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Kapcsolat felvétel növelése a fogyatékkal élőknél Feltárt probléma Információ hiány a fogyatékkal élők számáról (kiinduló értékekkel) Célok - Cél: A fogyatékkal élők számáról való informálódás Általános megfogalmazás és R: a fogyatékkal élők számának, életkörülményeinek feltérképezése. rövid-, közép- és hosszútávú K: jelző rendszer hatékonyabb működtetése időegységekre bontásban H: Megfelelő információ a fogyatékkal élőkről Tevékenységek 1. Fogyatékkal élők számának meghatározása, (a beavatkozás tartalma) 2. Fogyatékkal élőkről nyilvántartás vezetése, pontokba szedve 3. Rendszeres kapcsolattartása a jelzőrendszer tagjaival Fogyatékkal élők, civil szervezetek, támogató szolgálat alkalmazottai, Résztvevők és családsegítő szolgálat, háziorvos felelős Felelős: polgármester, családgondozó Partnerek háziorvos, támogató szolgálat, civil szervezet 1. 2014.06.30. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014.09.30. 3. 2014. 12.31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Fogyatékkal élők száma, forrása K: nyilvántartásban résztvevők száma (rövid, közép és H: fogyatékkal élők kapcsolata a jelzőrendszer tagjaival hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Passzivitás a fogyatékkal élők részéről. csökkentésének eszközei: pályázati és csökkentésük eszközei lehetőségek felkutatása Szükséges erőforrások Humán, technikai V/2 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Az érintett célcsoport bevonása a helyi közösség életébe Feltárt probléma A fogyatékkal élők elszigetelődése, távol maradás a helyi közösségi (kiinduló értékekkel) élettől. Cél: A fogyatékkal élők bevonása a közösségi életbe. Célok - R: fogyatékkal élők számának, körülményeinek feltérképezése Általános megfogalmazás és K: Fogyatékkal élők számára megfelelő programok, kikapcsolódási rövid-, közép- és hosszútávú lehetőségek biztosítása. időegységekre bontásban H: fogyatékkal élők bevonása a helyi közösségi életbe Tevékenységek 1. fogyatékkal élők számának, körülményeinek feltérképezése (a beavatkozás tartalma) 2. Személyre szabott programok felkutatása pontokba szedve 3. Programok megszervezése, lebonyolítása R: fogyatékkal élők, civil szervezetek, családgondozó, Művelődési ház Résztvevők és vezetője felelős F: jegyző,polgármester Partnerek Civil szervezetek, Művelődési ház, családsegítő szolgálat, könyvtár 1. 2014.12.31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2015.03.30. 3. 2015. 06.30.
79 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Igénybevevő fogyatékkal élők száma, forrása K: rendezvények száma, amelyeken részt vesznek (rövid, közép és H: a rendezvényeken szereplések száma hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai V/3 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Középületek akadálymentesítése Feltárt probléma Az épületek akadálymentesítése nem megfelelő (kiinduló értékekkel) Cél: Mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges akadálymentes környezet Célok - kialakítása mind önkormányzati mind a nem önkormányzati fenntartású Általános megfogalmazás és intézményekben. rövid-, közép- és hosszútávú R: felmérés, hol hiányos az akadálymentesítés, időegységekre bontásban K: beruházás megkezdése, H: akadálymentes környezet az érintett intézményekben Tevékenységek 1. Felmérés az épületek állapotáról (a beavatkozás tartalma) 2. Pályázati kiírások nyomon követése, pontokba szedve 3. Pályázatok megvalósítása, épületek akadálymentesítése Résztvevők és Polgármester, képviselő-testület, Hivatal alkalmazottai felelős Felelős: polgármester Partnerek Pályázatfigyelők, kivitelező cégek 1. 2014. március 31. Határidő(k) pontokba szedve 2. 2014. december 31. 3. 2015. december 31 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, R: Felmért épületek száma, költségvetés meghatározása forrása K: Pályázatok elkészítése (rövid, közép és H: Projekt megvalósítása Javuló tendencia a fogyatékkal élők közlekedési hosszútávon), valamint feltételeinek javulása érdekében fenntarthatósága Kockázatok Pályázati kiírás hiánya, vállalkozások passzív hozzáállása és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pályázati forrás, anyagi beruházás
80 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés A célkitűzés következtetéseibe megvalósításához Az intézkedés összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Intézkedés n feltárt Az intézkedéssel Az intézkedés Az intézkedés szükséges címe, stratégiai megvalósításának eredményességét eredményeinek sorszáma esélyegyenlőségi elérni kívánt cél tartalma felelőse erőforrások megnevezése dokumentumokka határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatósága probléma (humán, pénzügyi, l megnevezése technikai) I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Felnőtt oktató Alacsony iskolai Akinek nincs 8 HEP Felnőtt oktató jegyző 2015. május 31. a nyolc osztályt humán, pénzügyi képzések indítása végzettségűek osztálya végezze, képzések indítása elvégzettek a nagy száma. A el akinek van erre a száma, képzésre mélyszegénységbe munkanélküliek épülő mélyszegénységbe jelentkezők n élők és a romák között jelentős a szakképesítést n élők és a romák száma, munkaerő számára társadalom szerezzen számára piacon hátrányos elhelyezkedettek helyzetű száma csoportjainak aránya( romák, mélyszegénységbe n élők, akik megfelelő iskolai végzettség és szakképzettség hiányában nem tudnak érvényesülni az elsődleges munkaerő-piacon. 2 Szociális Hátrányos Hátrányos HEP Szociális polgármester, 2015. 06.30. helyzetfelmérésbe humán, pénzügyi, gyermekjóléti helyzetek helyzetű családok gyermekjóléti családgondozó n résztvevők technikai szolgáltatások generációkon számának szolgáltatások száma, felmért bővítése keresztüli csökkentése bővítése programok száma, áttörése. A szülő is megvalósított hátrányos programok helyzetű volt, és a gyerekek is azok. A mélyszegénységbe n élők számára nincsenek rendszeres programok, a pályázati lehetőségek nem
81 ismertek számukra. 3 Foglalkoztatási A szegénység oka, Minél több HEP Foglalkoztatási polgármester, 2014.05.31. képesek legyenek humán, pénzügyi, lehetőségek következménye a embert tudjanak lehetőségek családgondozó önállóan munkát felkutatása a tartós foglalkoztatni, felkutatása a kereseni, és annak mélyszegénységbe munkanélküliség, álláskeresési mélyszegénységbe feltételeit n élő romák magas a technikák n élő romák létrehozni számára segélyezettek megtanulása számára száma, számuk nem csökken. 4 Motiváció Elhanyagolt A HEP Motiváció polgármester, 2015.12.31. felmért keretek humán, pénzügyi, erősítése a háztáji műveletlen kertek mélyszegénységbe erősítése a háztáji jegyző számának technikai gazdálkodás nagy száma n élő és roma gazdálkodás meghatározása, területén figyelhető meg emberek saját területén művelt kertek azon lakóházukhoz számának személyeknél, akik tartozó kertjeiket növekedése, mélyszegénységbe megműveljék, ösztönzés egyéb n élnek, hátrányos háztáji programokkal helyzetűek gazdálkodást végezzenek II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Hátránykompenzá Az általános iskolai Az általános iskolai HEP Hátránykompenzá iskolaigazgató, 2015.08.31. felzárkóztató órák humán, pénzügyi ló programok tanulókkal rossz tanulók ló programok polgármester tartása, működtetése tanulmányi átlag tanulmányi átlaga működtetése tanulószoba az országos átlag az országos igénylése, alatti tanulmányi átlagot korrepetálás eredmények meghaladja biztosítása 2 Szülők Szülők nem Kevesebb iskolai HEP Szülők polgármester 2015.05.31. iskolai hiányzások pénzügyi, humán felelősségének figyelnek a hiányzás, felelősségének folyamatosan tudatosítása, gyermekek magatartási tudatosítása, csökkenjenek, bevonás az iskolai tanulmányaira, problémás bevonás az iskolai iskolai jelzések a munkába, szülői gyerekek munkába, szülőkhöz és a megfelelő felelőtlenség, számának megfelelő családgondozóhoz jelzőrendszer magas az iskolai csökkentése jelzőrendszer elérjenek, működése hiányzások száma, működése rendszeresen magatartási járjanak a tanulók problémák iskolába 3 Megfelelően Magas az csökkenjen a HEP Megfelelően gyermekjóléti 2014.06.30. veszélyeztetettség pénzügyi működő elhanyagolt veszélyeztetett és működő szolgálat i típusok jelzőrendszer gyermekek védelembe vett jelzőrendszer felbontása, működtetése, aránya, magas a gyermekek száma működtetése, felmérése, komplex veszélyeztetett komplex jelzőrendszer prevenciós gyermekek száma prevenciós megerősítése programok programok működtetése működtetése 4 Intézményi Óvodai hiányzások Az óvodába járó HEP Intézményi polgármester, 2014.06.30. óvodai hiányzások humán
82 partnerkapcsolato számának gyermekek partnerkapcsolato óvodavezető csökkentése, k erősítése minimalizálása hiányzásának k erősítése minimalizálása megszüntetése 5 Egyéni fejlesztés, A HH, HHH A középiskolába HEP Egyéni fejlesztés, polgármester, 2015.07.31. délutáni humán, pénzügyi hátránykompenzál gyerekek körében felvett gyerekek hátránykompenzál családgondozó foglalkozások ó programok magas a elvégezzék a ó programok igénybevétele, működtetése középiskolai középiskolát és működtetése szülői értekezleten lemorzsolódás szakmát szülő részvétele tanuljanak III. A nők esélyegyenlősége 1 Helyi szinten Alacsony iskolai A HEP Helyi szinten polgármester 2015.12.31. 8. osztályt be nem pénzügyi, humán megszervezett végzettségűek foglalkoztatottak megszervezett fejezett emberek képzések a nők száma magas. A számának képzések a nők felkutatása, kis részére munkanélküliek növelése a nők részére létszámú között jelentős körében tanulócsoportok számú a nők indítása aránya, megfelelő iskolai végzettség nélkül nem tudnak érvényesülni 2 Információs Látens mutatók családon belüli HEP Információs polgármester, 2014.12.31. információ humán kampány vannak a családon erőszak kampány jegyző gyűjtés, szervezése a belüli erőszakról, megszüntetése, szervezése a jelzőrendszer rendőrség és a magas a gyerekek ne rendőrség és a hatékony családgondozó feltáratlan lássanak ilyen családgondozó működésének bevonásával családon belüli rossz példát elérése erőszakos esetek száma 3 Családi napközi, A többgyermekes Családi napközi, HEP Családi napközi, polgármester 2013.12.31. hosszabb óvodai pályázat bölcsőde, anyukák és fiatal bölcsőde, bölcsőde, nyitva tartás hosszabb óvodai nők hosszabb óvodai hosszabb óvodai megoldása, szülők nyitva tartás elhelyezkedése a nyitva tartás nyitva tartás megkeresése munkaerő piacon megvalósítása korlátozott 4 Atipikus Nincs lehetőség Minél több nő HEP Atipikus polgármester 2013.12.31. gyermekes pályázat foglalkoztatási atipikus tudjon foglalkoztatási anyukák nagy formák ösztönzése foglalkoztatási elhelyezkedni formák ösztönzése százaléka tudjon formában részmunkaidőben elhelyezkedni elhelyezkedni IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Több program Kevés program az Az idősek részére HEP Több program polgármester 2013.12.31. programok, pénzügyi, humán szervezése az idősek részére, több szabadidős szervezése az találkozók idősek számára, magas az egyedül program idősek számára, szociális , élők aránya szervezése szociális , közművelődési közművelődési programok programok
83 bővítése bővítése 2 Informatikai Idősek alacsony Új ismeretek HEP Informatikai polgármester, 2014.12.31. minél több idős humán, pénzügyi tanfolyamok informatikai szerzése, kornak tanfolyamok művelődési ház ember szervezése az jártassága megfelelő szervezése az vezetője ismerkedjen meg idősek számára információ idősek számára a számítógéppel, átadása tudjon internetezni, és használja is azt 3 civil szervezetek idősek alacsony Aktívan vegyenek HEP civil szervezetek polgármester, 2015.05.31. belépés, szervezés humán, pénzügyi népszerűsítése száma a civil részt a civil népszerűsítése művelődési ház civil szervezetekben szervezetek vezetője szervezetekkel működésében kapcsolatban 4 Tájékoztatás és Gyakran válnak Az idős korúak HEP Tájékoztatás és polgármester, 2014.03.30. veszélyeztetettség humán, technikai megelőzés áldozattá védelme megelőzés jegyző az idős korúak időseknek időseknek környezetében csökkenjen V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Kapcsolatfelvétel Információhiány a A fogyatékkal élők HEP Kapcsolatfelvétel polgármester, 2014.12.31. megfelelő humán, technikai növelése a fogyatékkal élők számáról való növelése a családgondozó információ, fogyatékkal számáról informálódás fogyatékkal életkörülmények élőknél élőknél feltérképezése 2 Az érintett A fogyatékkal élők A fogyatékkal élők HEP Az érintett jegyző, 2015.06.30. közösségi életbe humán, pénzügyi, célcsoport elszigetelődése, bevonása a helyi célcsoport polgármester való bevonás, technikai bevonása a helyi távol maradás a közösségi életbe bevonása a helyi megfelelő közösség életébe helyi közösségi közösség életébe programok, élettől körülmények feltérképezése 3 Középületek Az épületek Mindenki számára HEP Középületek polgármester 2015.12.31. felmérés a pályázati, akadálymentesítés akadálymentesítés akadálymentesen akadálymentesítés hiányosan pénzügyi e e nem megfelelő hozzáférhető e akadálymentesítet környezet és t épületekről, közszolgáltatások beruházás megteremtéséhez megkezdése szükséges akadálymentes környezet kialakítása mind önkormányzati mind a nem önkormányzati fenntartású intézményekben.
84 3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mély- szegénységben élők esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők Idősek esély- esély-egyenlőségével egyenlőségével foglalkozó foglalkozó munkacsoport munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esély- Gyerekek esély- egyenlőségével egyenlőségével foglalkozó foglalkozó munkacsoport munkacsoport
A HEP Fórum működése:
A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
86
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.
A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:
A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Filep András polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és
87
toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
88
4. Elfogadás módja és dátuma
I. A Taktaszada Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.
III. Ezt követően Taktaszada Község Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.
Mellékletek:
Taktaszada, 2013. július 15. Aláírás
A Taktaszada Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15 Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
Taktaszada, 2013. július 15. Partner aláírás
89
90 HEP elkészítési jegyzék2
NÉV3 HEP részei4 Aláírás5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Prügy Községi Szociális Szolgáltató Központ Taktaszadai R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T telephelye Kecskés Zsuzsanna családgondozó Dr Méhész R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T József háziorvos Tiba Jánosné R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T védőnő Taktaszadai Roma nemzetiségi R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T Önkormányzat Búri Ferenc
2 Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
elnök
Taktaszadai Móra Ferenc általános Iskola Rabóczné R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T Horváth Erzsébet igazgató Taktaszadai Micimackó Napköziotthonos R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T Óvoda Pásztor Jánosné óvodavezető Jogi-,Ügyrendi- és Szociális R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T Bizottság Varga Zsolt elnök Remény Nyugdíjas R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T R É T Egyesület Daruka Józsefné
92