See discussions, stats, and author profiles for this publication at: https://www.researchgate.net/publication/339644933

Remarks on the Research Methods of the Neolithic Circular Enclosures: Possibilities and Limitations of Non-Invasive Investigations in the Light of the Research of the Ligetfalva- G...

Article · March 2020

CITATIONS READS 0 135

7 authors, including:

Judit P. Barna Eke István Hungarian National Museum Göcseji Museum

56 PUBLICATIONS 377 CITATIONS 12 PUBLICATIONS 8 CITATIONS

SEE PROFILE SEE PROFILE

Emilia Pasztor János Mészáros Türr István Museum Institute for Soil Sciences, Centre for Agricultural Research

93 PUBLICATIONS 253 CITATIONS 43 PUBLICATIONS 138 CITATIONS

SEE PROFILE SEE PROFILE

Some of the authors of this publication are also working on these related projects:

Book Project View project

Deposit-scale Geology Modelling by Drones and Leapfrog View project

All content following this page was uploaded by Judit P. Barna on 03 March 2020.

The user has requested enhancement of the downloaded file. zalai múzeum 24 2019 11

P. Barna Judit1 – Eke István2 – Pethe Mihály3 – Pásztor Emília4 – Stibrányi Máté5 – Nagy László6 – Mészáros János7 – T. Biró Katalin8 – Tokai Zita Mária9

Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez: a roncsolásmentes vizsgálatok lehetőségei és korlátai Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő lelőhely kutatásának tükrében

Bevezetés A ligetfalvi körárok kutatását egy 2011-ben ala- kult multidiszciplináris kutatócsoport kezdte meg, A neolitikus körárkok (rondellák) jellegzetes, el- melynek célja Zala megye őskori földműveinek sősorban távérzékelési eljárásokkal érzékelhető nyo- feltérképezése, tájrégészeti és településtörténeti mot hagynak a tájban. Olyan monumentális építmé- szempontú tanulmányozása. nyek, melyek még romjaikban is impozáns látványt nyújthattak, emberöltőkön keresztül részét képezve Roncsolásmentes vizsgálatok Ligetfalva- a (rituális) tájnak az őskori ember környezetében. A Gesztenyési-dűlő lelőhelyen körárkok jellegzetes tájképi maradványai közül az ár- kok és sáncok helye néha még napjainkban is felismer- Előzmények hető a felszínen. Ezekben az esetekben, e földművek tájképileg meghatározó jellegét jól mutatja, hogy – A Zala megye belsejében fekvő Ligetfalvától nyu- noha lényegesen ritkábban, mint pl. a halmok esetében gatra (1. kép), a Gesztenyési-dűlő határrészben talál- –, de az árkokkal-sáncokkal övezett helyekkel kap- ható nagyméretű, kör alakú létesítményre egy Google csolatban is előfordul, hogy a felszínből kiemelkedő Earth felvétel hívta fel a figyelmünket, 2017. elején. sáncok szembeötlő maradványai – a tájnak a tájéko- A műholdfelvételen tisztán látható elszíneződés alakja zódást segítő elemeiként–, a környék megnevezésének és mérete alapján feltételeztük, hogy egy eddig nem alapjául szolgálnak. Jó példa erre Falkenstein-Schanz- ismert neolitikus körárkot fedeztünk fel. A műholdfel- boden (‘sáncföldek’ [Ausztria]) esete, ahol is elkép- vételen észlelt jelenség földrajzi fekvése is valószínű- zelhető, hogy a lengyeli kultúra egyszeres körárkát10 sítette, hogy egy neolitikus körárkot találtunk, ezért kísérő földsáncnak a felszínen még ma is jól látható célul tűztük ki e feltevés igazolását.12 maradványa szolgált a névadás alapjául.11 Az alábbi, rövid előzetes közlemény tárgya egy ko- Adatgyűjtés rábban nem ismert neolitikus körárkos lelőhely, Liget- falva-Gesztenyési-dűlő, melynek példáján keresztül Az előzetes adattári kutatás során egyértelművé szeretnénk bemutatni a roncsolásmentes vizsgálatok vált, hogy egy új, korábban ismeretlen lelőhelyet ta- lehetőségeit, ill. korlátait a körárkok felderítésében és láltunk, melynek viszonya a közelében ismert, már tanulmányozásában. nyilvántartott lelőhelyekkel egyelőre nem tisztázott.

1 Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság, 1113 – Budapest, Daróci u. 1–3. [email protected] 2 Göcseji Múzeum, 8900 – , Batthyány u. 2. [email protected] 3 Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt., 1113 – Budapest, Daróci u. 1–3. [email protected] 4 Türr István Múzeum, 6500 – Baja, Deák Ferenc u. 1. [email protected] 5 Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt., 1113 – Budapest, Daróci u. 1–3. mate. [email protected] 6 Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt., 1113 – Budapest, Daróci u. 1–3. [email protected] 7 MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet, Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. meszaros. [email protected] 8 Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár, 1088 – Budapest, Múzeum krt. 14–16. [email protected] 9 Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofi t Zrt., 1113 – Budapest, Daróci u. 1–3. [email protected] 10 A két falkensteini neolitikus földmű közül itt a fiatalabb (Lengyel Ia/Ib–Lengyel Ib korú) és kisebb, 2 ha területű, egyszeres körárokról van szó. 11 NEUGEBAUER-MARESCH, C. 1995, 88–89 pp; Abb. 40; LENNEIS, E. 2017a, 309. p. 12 A jelenségre 1995-ben már Miklós Zsuzsa is felfigyelt, azonban ő földvárnak gondolta a talajban kirajzolódó kör alakú elszíneződést (dr. Kvassay Judit szíves szóbeli közlése). ZGM Adattár 2327-2001.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 11 2020. 01. 14. 23:11:50 12 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

A közhiteles régészeti adatbázisban nem találtunk felét mellékpatakokon át a Zala csapolja le.14 említést a lelőhelyről, azonban a Földmérési és Távér- A körárok a környezetéből jelentősen kimagasló zékelési Intézet archív légifotó adatbázisából (www. domb déli lejtőjén, a dombtetőnél jó 20 m-rel fentrol.hu) sikerült olyan archív légi felvételeket gyűj- alacsonyabban, annak kb. 230 mBf magasságú részén tenünk a területről (2. kép), amelyeken beazonosít- található. A domb nyugati és déli lejtője lankás, a ke- ható volt a vizsgált elszíneződés.13 Az archív légifotó leti oldal jóval meredekebb. A déli lejtőn való elhe- alaposabb vizsgálatakor tűnt fel, hogy a létesítmény lyezkedés sokatmondó, a dunántúli körárkok esetében az 1980-as évekbeli felvételeken a jelenleg elérhető eddigi adataink alapján ez a legtipikusabb fekvés. A műhold-felvételen látható képtől eltérően mutatkozott, Zala folyó a lelőhelytől távolabb, keletre, mintegy 3,8 hiszen ezeken még egy bonyolultabb struktúra látszik. km távolságban folyik. A lelőhelyet közvetlen közel- Az eltérést nagy valószínűséggel az elmúlt évtizedek- ben keletről és nyugatról is a Ligetfalvi-patak egy-egy ben zajló intenzív mezőgazdasági művelés hatására ága kíséri, melyek a domb déli lábánál egyesülnek. A felgyorsult erózió okozta. A körárok északkeleti részét fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a ligetfal- érintő parcellában pedig egy kisebb akácos található. vi körárok is a dunántúli körárkokra általánosan jel- Ez a földrészlet az 1983. évi felvételen még szántó volt. lemző földrajzi és topográfiai környezetben található. Zala megyében jelenleg összesen hét valódi, a A zalai körárkos lelőhelyek kistájak szerinti meg- lengyeli kultúrához tartozó körárkot (rondellát) isme- oszlása az alábbi képet mutatja: három lelőhely (3. rünk (3. kép). A lelőhelyek szóródása egyértelműen kép 3.5-7) a Zalapáti-háton, egy lelőhely (3 kép 3.3) jelzi, hogy földrajzi elterjedésük leginkább a kutatás a Zalaapáti-hát és a Principális-völgy határán fekszik, jelenlegi állapotát tükrözi: a korábbról ismert lelőhe- míg egy-egy lelőhely található az Egerszeg–Lete- lyek felfedezése mind a kis-balatoni leletmentések, nyei-dombság (3. kép 3.2), ill. a Kis-Balaton-medence ill. az M7-es autópálya nyomvonalán végzett feltárá- (3. kép 3.4) kistájakon, ez utóbbi szintén dombolda- sok eredménye. A három új, már a kutatócsoportunk lon. Egy lelőhely (3. kép 3.1) a többitől eltérő földrajzi által felismert lelőhely (Gétye-Gyomgyáló lejtős, Be- környezetben, a Mura bal parti síkságán helyezkedik zeréd-Teleki-dűlő II. és Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő) el.15 mindegyike az általunk kutatott Zalaapáti-hát kistájon fekszik. Terepbejárás Földrajzi fekvés. A neolitikus körárkok földraj- zi fekvésére általánosan jellemző a vízközeli elhe- A kutatás első lépéseként 2017.03.27-én régésze- lyezkedés, ám nem a nagyobb folyóvizek, hanem a ti terepbejárást végeztünk, melynek során, a felszí- mellékfolyók közelségében. A ligetfalvi körárok a nen – elsősorban az erősen korlátozott megfigyelési Zalaapáti-hát kistáj északi részén, annak egyik észak- lehetőségek miatt – minimális mennyiségű régészeti déli irányú dombjának déli lejtőjén fekszik. A Zala- leletanyagot gyűjtöttünk. A terepbejárást GIS-alapú apáti-hát egy észak-déli tengelyen hosszan elnyúló, adatrögzítéssel végeztük, a leletek előkerülési pozíci- déli irányban kiszélesedő hátság, a Principális és az óját kézi GPS-szel mértük be (4. kép). A cserépszám- Alsó-Zala-völgy között. Erősen lepusztult eróziós-de- lálós (sherd counting) módszert nem alkalmaztuk. A ráziós dombság; felszíne rendkívül tagolt, különösen késő neolitikus, a lengyeli kultúrába sorolható kerá- az északi részén, ahol gyakori a középhegységekre miazúzalékos soványítású, ill. vörös festésű kerámia- jellemző, számottevő szintkülönbség. Alapvető szer- töredékek, továbbá a kőeszköz leletek megerősítették kezeti jellemzőit a dél felé lépcsőzetesen alacsonyodó, a feltevésünket, miszerint a műhold felvételen észlelt nyugat–keleti irányú nagy lejtésű harántvetődések ha- jelenség egy késő neolitikus körárok.16 A neolitikus tározzák meg. Keleti, Zala menti pereme völgyvállas kerámián kívül elhanyagolható mennyiségű újkori szerkezetű, a lejtők és a tetők nagymértékben erodál- cseréptöredéket gyűjtöttünk, más korszak leletei nem tak. Földtani felépítésében a pannóniai alapzatot borí- kerültek elő. Említésre méltó, hogy az egykori körá- tó barna jégkorszaki vályog a meghatározó, továbbá rok és a sáncok nyoma a felszínen még napjainkban a lösz és a löszös üledékek elterjedése is jelentős. Ég- is, szabad szemmel is érzékelhető. Megfigyeléseink hajlata mérsékelten hűvős-mérsékelten nedves. Északi alapján úgy véljük, hogy a terület csak kis mértékben

13 http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/135711. A felvétel készítésének dátuma: 1983. december 9., letöltés dátuma: 2017.09.14. 14 DÖVÉNYI Z. 2010. 417 – 418. pp. 15 -Gesztenyési földek lelőhelyet egyelőre csak légi, ill. műhold felvételek, valamint terepbejárási adatok alapján soroltuk a körárkos lelőhelyek közé (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/16131, 2019. március 16.). 16 A terepbejáráson talált kerámia, illetve kőeszköz leleteket egy későbbi tanulmányban közöljük.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 12 2020. 01. 14. 23:11:50 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 13

bolygatott. A lelőhely kiterjedése a felszíni leletek szó- Az elkészült légifotók alapján generált nagypon- ródása, ill. a terepviszonyok alapján kb. 500 x 300 m tosságú domborzatmodell a körárok környezetére is nagyságúra becsülhető. szolgált információkkal. A körárok környezetének vizsgálatához egy kb. 250 m hosszú, észak-déli és egy Drónos légifotózás, felszínmodell 300 méteres nyugat-keleti irányú metszetet húztunk. megalkotása A metszetek alapján megállapítható, ami a terepen is megfigyelhető volt, azaz a körárok egy észak-déli Már a lelőhely felfedezése utáni első terepszemle irányú dombháton fekszik, annak déli lejtőjén, vala- alakalmával feltűnt, hogy a terepen érzékelni lehetett melyest a dombhát legmagasabb pontja alatt (6.4–6.5. az árkok és a sáncok helyzetét. Bár ez mindössze csak kép). A domb nyugati oldala lankásabb, a keleti oldala kb. 20-30 cm-es terepszint különbséget jelent, de az meredekebb lejtésű. A terep elemzéséhez hasonlóan aratás utáni földterületen jól ki lehetett venni az egy- a rondella területére is két, egymásra merőleges met- kori árkok helyét. Ennek a sejtésnek az igazolására, szetet vettünk fel. A körárok területére húzott 180 m pontosabb megismerésére, dokumentálására, illetve hosszú, nyugat-keleti metszetet (6.2. kép) vizsgálva a domborzat felmérésére egy quadrokopter segítségé- látszik, hogy a körárkok legbelső része közel 2 mé- vel légifényképezést végeztünk. Az archív légifotón terrel magasabban fekszik, mint a külső körárok pe- lehatárolt körárok kiterjedésénél nagyobb, közel 2,5 reme és a nyugati bejárat. Ilyen kiugrás a körárokra ha területet jelöltünk ki a vizsgálatra. Így nem csak a húzott észak-déli irányú, 160 m hosszúmetszeten nem körárkot, hanem annak környezetét is feltérképeztük. figyelhető meg, azaz a körárok a domb gerincén ta- A légifényképezést kétféle magasságból végeztük el. lálható (6.3. kép). A légifotón látott hármas tagolású Az első sorozat 30 méteres relatív magasságból ké- körárok-rendszer azonban nem volt egyértelműen iga- szült, a finomabb részletek rögzítése érdekében, a má- zolható a felszínmodell alapján, ezért a körárok szer- sodik sorozat pedig 80 méteres magasságból készült, kezetének vizsgálatához egy másik roncsolásmentes áttekintő jelleggel. vizsgálati módszert is bevetettünk. A felmérés 2017. július 27-én, már a repce leara- tását követően, azaz a klasszikus légifotózás szem- Geofizikai felmérés, alaprajz pontjából nem a legideálisabb időszakban történt, ebből kifolyólag nem tudtunk gabonajeleket, „crop Következő lépésként a lelőhely vizsgálatára a régé- mark”-okat megfigyelni a mezőgazdasági területeken. szeti geofizikai módszerek közül a mágneses mérést Az ortofotó mozaikon azonban a szántás után megje- választottuk, mellyel rövid idő alatt is igen nagy te- lenő gyomnövények, és a sarjadó repce – bár csak alig rületeket lehet felmérni, illetve e módszer a rendkívül érzékelhetően –, még így is kirajzolták a körárkokat. kis változásokat is képes detektálni. A geofizikai fel- A felvételezés legfontosabb célkitűzése azonban egy méréssel célzottan a körárok méretét, alaprajzát, tájo- nagy pontosságú felszínmodell elkészítése volt a lási sajátosságait szándékoztunk megismerni. A geofi- feltételezett körárok környezetéről, amelyen a terepen zikai mérést Stibrányi Máté és Nagy László végezték megfigyelt sáncok és árkok helye kimutatható. Célki- el, 2017. szeptemberében, az adatokat Pethe Mihály tűzésünknek megfelelően sikerült is egy nagy pon- értékelte ki. A felmérendő területet a légifotók és a tosságú felszínmodellt (DSM)17 előállítani a körárok terepbejárási adatok alapján határoltuk le, de a mérés környezetéről. szerencsére ennél egy kicsit nagyobb területre terjedt A légifelvételekből előállított domborzatmodell ki, a felmért terület nagysága így összesen 24 200 m² elemzése alapján a feltételezésünk csak részben igazo- volt. lódott be. Az 1983-ban készült légifotón még hármas A felmérés Sensys MXPDA típusú, Fluxgate szon- körárokként látszó építmény árkai és a közöttük lévő dákkal mérő műszerrel történt, amellyel a föld mág- sáncok nem látszódtak egyértelműen a modellen, neses terének változásait felhasználva lehet kimutatni azonban a neolit körárok együttesét jelentő gyűrűs a felszín alatt levő természetes vagy mesterséges ere- alakzat domborzatárnyékolás alkalmazása esetén ki- detű jelenségeket, bolygatásokat. A gradiens mérés vehető18 (5. kép). során két egymás felett elhelyezkedő szonda használ-

17 A digitális felszínmodell (DSM) nem csak a domborzat elemeit, hanem a tereptárgyak (épületek, növényzet) magassági adatait is tartalmazza. Ennél pontosabb domborzatmodellt Lidar felméréssel lehet előállítani. 18 MÉSZÁROS J. ET AL. 2018, 221. p. 2. ábra.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 13 2020. 01. 14. 23:11:50 14 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

ható egy időben, s a szondák által mért térértékek kü- illetve 195˚-nál. Két további megszakadás képe kissé lönbségét alapul véve és elosztva a szondák távolságá- bizonytalanabb, ezek 212˚-nál és 306˚-nál rajzolódnak val, kapható meg pontonként a mágneses tér vertikális ki. gradiensének nagysága. A kutatási területen egyszer- A bejáratok legtöbbje a lekerekített végű árkok ál- re öt szondapárral zajlott a mérés, melyek egymástól tal közrefogott típust képviseli, kivéve a középső árok 50 cm-re kerültek elhelyezésre, a mérési pontok távol- esetében, ahol az árkok vége a nyugati, a déli, esetleg sága a szelvények mentén 10 cm volt. A mérés során a keleti bejárat esetében is kicsit kiszélesedik. Ez a tí- a műszer hozzávetőleg 0.75–1 m mélységig vizsgálja pus szintén ismert már más körárkok kapcsán.20 Ol- át a talajt, így a kutatás során is ebből a maximális dalszárnyak nem csatlakoznak a középső árokhoz, de mélységből szolgáltatott számunkra információkat. A az északi és a déli bejáratnál az árkok befelé hajlanak. mérés során a magnetométer centiméter-pontos po- Ezt az alaprajzi megoldást a kapuszárnyak építészeti zicionálásához bázis–rover párban működő JAVAD előzményeként értékelhetjük. GNSS készülékeket használtunk. A belső árkot, annak külső oldalán, földsánc kísé- A vizsgálat eredményéül kapott nyers adatokon a ri. Paliszádra utaló alapárok vagy cölöplyukak sorára feldolgozási folyamat első lépéseként hibaszűrést vé- utaló anomáliák nem azonosíthatók egyértelműen, ta- geztünk, majd az így kapott adatokat pólusra redu- lán a belső oldalon feltételezhető. káltuk, hogy a mágneses anomáliák az őket kiváltó A középső árok külső kerületén szintén megtalál- források felé kerüljenek. A mágneses mérés eredmé- ható a földsánc nyoma. A középső árok íveinek jelleg- nyeként egy rendkívül tiszta, jól értelmezhető képet zetes végződéséről a bejáratok kapcsán már szóltunk. kaptunk a körárokról (7. kép). Amint említettük, a külső körárok bejáratainak száma bizonytalan. Az ároknak helyenként a bejára- A roncsolásmentes vizsgálatok kombinált toktól eltérő módon megszakadó geomágneses képe eredményei megengedi annak feltételezését, hogy kiképzése sza- A körárok régészeti elemzése kaszonként történt, azaz a bejáratok közti köríveket nem egyben ásták ki, hanem rövidebb szakaszok soro- A geofizikai felmérés eredménye alapján kapott zataként. Ezeket a külön-külön kiásott szakaszokat az képen egy három koncentrikus körből álló körá- árokmetszet egy magasabb szintjén nyitották egybe, s rok-rendszer rajzolódott ki. Az legkisebb körárok át- ezeken a helyeken nem mélyítették le az árkot a koráb- mérője 58 m, a középső 91 m és a legnagyobb körárok ban kiásott szakaszok teljes mélységéig. Hasonló épí- 121 m átmérőjű, azaz az árkok átmérőjének aránya jó tési technikára Szlovákiából pl. Svodín,21 Ausztriából közelítéssel 2:3:4. Az árkok egyike sem teljesen sza- Kamegg,22 Strögen,23 Kleedorf,24 továbbá Moosbier- bályos kör alaprajzú. A legkisebb árok ovális alakú, baum25 lelőhelyekről említhetünk példát. Ez a részlet a melynek észak-déli tengelye hosszabb. A középső ke- monumentális építmények egyes szakaszain önállóan vésbé torzult el a köralaktól, és a legnagyobb átmérőjű dolgozó csoportok munkájának bizonyítéka lehet.26 árok is közel kör alakú. A külső ároknál nincs nyoma földsáncnak, de el- A legbelső körároknak és a középsőnek négy, a leg- képzelhető, hogy az árkot egyes, külön álló oszlopok nagyobb körároknak talán nyolc bejárata van, de ezek sorfala kísérte kívülről. Erre utalhat a délnyugati ne- nem azonosíthatók egyértelműen.19 A bejáratokat min- gyedben kirajzolódó, a külső árkot attól azonos távol- den esetben földhidak alkothatták. A fő égtájak felé ságra, szabályosan kísérő cölöplyukként vagy oszlop- mutató bejáratok egy tengelyre esnek. Ha a térképi helyként értelmezhető anomáliák sora. északi irányt tekintjük 0°-nak, akkor a keleti bejárat A lelőhely datálását, értelmezését egyaránt nagy- iránya 85˚-nál, a délié 170˚-nál, a nyugatié 260˚-nál, az mértékben segíti, hogy kizárólag a lengyeli kultúra északi bejárat pedig 350˚-nál található. A külső körár- leleteit találtuk meg a felszíni gyűjtés során. A geofi- kon még két megszakadás vehető ki tisztán 20˚-nál, zikai felmérés révén kapott, tiszta alaprajz ugyancsak

19 A megszakadások egy másik lehetséges interpretációjára a továbbiakban térünk ki részletesen. 20 NEUBAUER, W. 2017, Abb. 3.2.1_21, 2 21 NEMEJCOVÁ – PAVÚKOVÁ, V. 1995. 22 TRNKA G. 1991, 92. 23 NEUBAUER, W. 2017, 292; Abb. 3.2.1_24 24 NEUBAUER, W. 2017, Abb. 3.2.1_19 25 MELICHAR, P. – NEUBAUER W. 2010, Abb. 78, jobbra 26 NEUBAUER, W. 2017, 292. p.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 14 2020. 01. 14. 23:11:51 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 15

a felül rétegzettség szinte teljes hiánya miatt értelmez- építési alapelv szigorú követésére utal – vagy arra, hető kimondottan egyértelműen. A körárok szerkezete hogy az építők maguk is az alapelvet létrehozók közé rendkívül szabályos, szimmetrikus elrendezést mutat. tartoztak. További, az építési alapelveket tükröző jel- A bejáratok száma (bentről kifelé számolva): 4 – 4 – 8 lemzők: (?). Ez a tény, valamint a középső árok északi és déli A bejáratok tengelyei megközelítőleg derékszöget bejáratának kiképzése jelzi, hogy a három körárok zárnak be. szerkezete nem egyezik meg teljes mértékben egy- Az árkok átmérőinek aránya 2:3:4, ami a lengyeli mással. Azt, hogy ez kronológiai eltérésre vezethető-e kultúra körárkai közt leggyakrabban megjelenő arány. vissza, csak ásatási módszerekkel lehetne tisztázni. A A keleti oldalon található bejárat tájolása hasonló a bejáratokat feltehetőleg mindegyik esetben egyszerű Sé-Malomi dűlő30 és Sormás-Török-földek I.31 körárok földhidak alkotják. keleti bejáratának irányához. A legbelső körárok által kerített, mintegy 2500 m² A horizonton nem látható olyan jellegzetes tájelem, nagyságú belső tér régészeti korú objektumokra utaló mely tájolási célpontul szolgálhatott volna, ez is azt a geomágneses anomáliáktól mentes, egyértelmű épü- feltevést erősíti, hogy valami más, véleményünk sze- letnyom, települési objektum nem azonosítható. Ezek rint valamilyen égi jelenség lehetett az irányítás cél- alapján, tehát a ligetfalvi körárok is azt, a körárkok pontja. funkciójáról alkotott és általánosan elfogadott véle- A bejáratok tájolási értékei (a keleti bejárattól ményt erősíti, miszerint a körárkok belseje a település kezdve, az óramutató irányával megegyezően32): 85⁰, lakott részétől elkülönülő, az árkok által fizikailag is 170⁰, 260⁰ és 350⁰. A tájolási sajátosságait tekintve ez elkülönített és minden bizonnyal funkciójában is meg- a körárok feltűnően illeszkedik a késő neolit lengyeli különböztetett tér volt. kultúra körárkainak vizsgálatán alapuló elméletünk33 A terepbejárás egyik legfontosabb és meglepő ta- állításaihoz. Eszerint a keleti bejárat irányát a felke- pasztalata, hogy a lelőhelyen nem kizárólag negatív lő nap első sugarai határozták meg. Ezek segítségével struktúrák őrződtek meg, hanem a hajdani sánc nyoma tűzték ki a kelet-nyugati átmérőt, melynek két végén is, mely a terepen szabad szemmel is érzékelhető, ott található a keleti (85⁰) és a nyugati (260⁰) bejárat (ezért jártunkkor éppen a tavaszi növekvő repcében. Ebben a esik közel egy egyenesre a két bejárat). Elméletünk tekintetben csak kevés hasonló körárkot ismerünk, pl.: szerint a napkelték horizonton való elmozdulása miatt Becsehely-Gesztenyési dűlő,27 ill. a Stichband kerámia a keleti kapuk értéke 54⁰ és 128⁰ közé (azaz a lengyeli kultúrájába tartozó Třebovětice (Morvaország),28 lelő- kultúra idején a nyári és téli napforduló irányai közé) helyekről. Falkenstein-Schanzboden (Ausztria), a len- kell, hogy essen, ami ez esetben is teljesül. A másik gyeli kultúra erődítésének sáncai, amint a bevezetés- két (az északi és déli oldalon lévő) bejárat irányát ben már említettük, szintén a mai napig láthatók.29A „geometriai” szerkesztéssel tűzhették ki (tengelyük ligetfalvi körárok földsáncáról, így pl. a magasságáról ezért közel merőleges a keleti és nyugati oldalon lévő egyelőre nem mondhatunk közelebbit, további ada- kapukat összekötő egyenesre). A körárok déli lejtőn tokat csak ásatással vagy Lidar-felméréssel nyerhet- való topográfiai elhelyezése, mely révén a lehető leg- nénk. nagyobb rálátás nyílhatott a nappályára, szintén bele- illik a Nap fontosságát hangsúlyozó elméletünkbe. Archaeoasztronómiai felmérés A ligetfalvi körárok a dunántúli körárkok, A Ligetfalva-Gesztenyési-dűlői körárok alaprajza ill. a lengyeli komplexum kontextusában szerint a négy bejárattal ellátott körárkok típusába tartozik. A szimmetrikusan elhelyezett bejáratok és A Zala megyei körárkok meglehetősen változatos a feltűnően szabályos alaprajz a korai lengyeli kultú- képet mutatnak. Az alaprajzukat tekintve a legegy- ra körárkainak alaprajzából kikövetkeztethető, közös szerűbb egyszeres körároktól kezdve a toldalékokkal

27 Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/16131, 2019. március 16. 28 KOVÁRNÍK, J. 2012; KOVÁRNÍK – MANGEL 2013. 29 NEUGEBAUER-MARESCH C. 1995, 88–89; Abb. 40. 30 KÁROLYI M. 1984; KALICZ N. 1984; KALICZ N. 1998, 97. p. 31 P. BARNA J. 2007; P. BARNA J. 2017, 175 p. 32 Kiindulási pont az északi irány, 0⁰=360⁰. 33 PÁSZTOR E. – P. BARNA J. – ROSLUND, C. 2008., PÁSZTOR E. – P. BARNA J. – ZOTTI, G. 2014.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 15 2020. 01. 14. 23:11:51 16 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

ellátott kettős vagy hármas körárkon keresztül többfé- Összegzés. A roncsolásmentes vizsgálati le variációval találkozunk. A lengyeli kultúrán belüli módszerekkel elért kutatási eredmények relatív kronológiai helyzetük is széles skálát ölel fel, a Ligetfalva-Gesztenyési dűlői neolitikus hiszen már az eddig megismert lelőhelyek is lefedik körárok-rendszer vizsgálatában: a kultúra egész fejlődését, a formatív fázistól (Sor- 34 más-Török-földek I. körárka) kezdve a legkésőbbi ● Az új lelőhely felderítése, korának (neolitikum, lengyeli időszakig (Balatonmagyaród-Hídvégpusz- lengyeli kultúra) és jellegének (település, körárok) ta).35 A ligetfalvi körárok földrajzi helyzetéhez (vízhez tisztázása. közeli, déli lejtő, meredek keleti oldal) nagyon hason- ● A lelőhely topográfiai helyzetének, a többi Zala ló fekvést korábban már Sormás-Török-földek I és megyei körárkos lelőhelyhez való térbeli viszonyának Gétye-Gyomgyálós lejtős36 esetében is megfigyeltünk. meghatározása. A Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő lelőhelyen felfede- ● Adatok a körárok és a település viszonyának meg- zett körárok a Google műholdkép elemzése alapján ítéléséhez. kétszeres körároknak tűnt. A geofizikai felméréshez ● A kőanyag provenienciai vizsgálata a lelőhely kül- ráhagyással jelöltük ki a felmérendő területet, ennek ső kapcsolatairól szolgáltatott adatokat. köszönhetően sikerült felmérni a harmadik, külső ● A mágneses anomáliák egy része régészetileg nagy körárok vonalát is. A szabad szemmel is érzékelhető valószínűséggel interpretálható: körárok, paliszád, földsánc nyoma mellett egy másik, ugyancsak ritkán esetleg sánc. Más lelőhelyeken, pl.: Bezeréd-Tele- dokumentálható jelenséget is megismerhettünk, mi- ki-dűlő II,39 Gétye-Gyomgyálós lejtős,40 stb… geofi- szerint a külső körárkot valószínűleg nem a bejáratok zikai módszerrel sikerült meghatározni a körárokhoz közti ívek kiásásával, hanem rövidebb szakaszok egy- kapcsolódó toldalékokat, nagy anyagnyerő gödröket, benyitásával alakították ki. épületeket, akár még a körárokhoz vezető utat is.41 A bejáratok számának és kialakításának eltérése ● A tiszta képet adó felmérés következtében nagy a két belső, ill. a külső körárkon az építmény krono- biztonsággal megállapítható a körárok alaprajza, lógiai diszkontinuitására utalhat, miszerint az egyes annak főbb szerkezeti elemei. Itt azonban megjegy- árkokat nem egyidejűleg alakították volna ki. Ezzel zendő, hogy az értelmezés során számolni kell azzal, ellentétben azonban az árkok mágneses értékei na- hogy az összes periódus egyszerre látszik. gyon egységes képet mutatnak (3–5 nT). A görbe csak ● A körárok tájolási sajátosságainak vizsgálata nagy a külső körárok D,DNy-i bejárata (?) melletti ároksza- biztonsággal elvégezhető, hiszen a tájolást meghatáro- kaszon mutat erős kiugrást (12 nT). A geofizikai kép zó bejáratok elhelyezkedése egy esetleges ásatás során tehát nem utal egyértelműen több periódusra, így ezt a sem változna. kérdést csak ásatással lehetne tisztázni. ● Következtethetünk a körárok funkciójára: a tele- A Ny-Dunántúl, így Zala megye területe is része püléstől elkülönülő, különlegesen strukturált, leha- volt nemcsak a lengyeli kultúrának, hanem a feltehető- tárolt tér. Lakóépületként interpretálható anomáliák leg azzal együtt formálódó körárok-eszme szülőföldjé- hiányában kijelenthető, hogy a belső tér nem a háztar- nek.37 Ez magyarázza, hogy itt találjuk a legszabályo- tások helye volt. sabb formájú körárkokat; a ligetfalvi körárok azonban A ligetfalvi körárok kutatásában felmerültek olyan még ezek közül is kiemelkedik rendkívül szabályos további kérdések is, melyek azonban csak ásatással szerkezetével: alaprajzában, elhelyezkedésében, tájolá- lennének megválaszolhatók: sában, feltételezett funkciójában egyaránt a késő neo- ● A felmérés a lelőhely mai geofizikai állapotát mu- litikus lengyeli körárkok „prototípusának”38 tartható. tatja, a neolit kori állapotokra csak következtetni tu-

34 P. BARNA J. 2007; P. BARNA J. 2017, 187–193. pp. 35 BÁNFFY E. 1992, BÁNFFY E. 1986; P. BARNA J. ET AL. 2019a. 36 P. BARNA J. ET AL. 2012; P. BARNA J. ET AL. 2019b. 37 P. BARNA J. – PÁSZTOR E. 2011. 38 Prototípus alatt valamely típusnak a típus valamennyi sajátos vonását magában egyesítő, jellegzetes képviselőjét, nem pedig valaminek a mintaképpé vált legrégibb példányát, első képviselőjét értjük (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertel- mezo-szotara-1BE8B/p-44572/prototipus-46883/ letöltés ideje: 2019.12.05.), hiszen a körárok pontos kronológiai helyzete nem ismert. 39 P. BARNA J. ET AL. 2018. 40 P. BARNA J. ET AL. 2012; P. BARNA J. ET AL. 2019b. 41 BERTÓK G. ET AL. 2008, 95, 4. kép; BERTÓK G. – GÁTI Cs. 2014, 62 p.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 16 2020. 01. 14. 23:11:51 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 17

dunk ezekből. Sem az erózió, sem az elfedettség mér- ● Nem ismert a telepjelenségekre utaló anomáliák téke nem ismert, ezekről talajtani vizsgálattal és/vagy kora és funkciója, viszonyuk a körárok-rendszerhez. geológiai fúrással nyerhetnénk adatokat. Nem rendelkezünk adatokkal a lelőhely sztratigráfiá- ● A felszínen gyűjtött leletek nem nyújtanak elég járól, a település fejlődésének dinamikájáról. támpontot a lelőhelynek a lengyeli kultúrán belüli pontos datálásához. Összegezve a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a ● Magának a körároknak az építési idejéről csak az roncsolásmentes vizsgálatok eredményei új kérdése- árkok aljáról származó leletek szolgáltathatnának in- ket vethetnek fel egy régészeti lelőhely megismerésé- formációt. hez, ill. ásatás előtt segíthetnek a vizsgálandó kérdé- ● Kérdésesek a körárok építési periódusai, az egyes sek pontosításában, magában a kérdésfeltevésben, de árkok datálása. Mindez további kérdéseket vet fel, me- az ásatást nem pótolhatják. Ásatással nemcsak igazol- lyekre csak a feltöltődési folyamatok ismerete adhatna hatjuk – vagy cáfolhatjuk – azokat a feltevéseket, me- választ, melyekről az ásatáson kívül talajtani minták lyeket előzetesen a roncsolásmentes vizsgálatok ered- elemzésével nyerhetünk információt. ményeire alapozunk, de más módszerrel nem hozzá- ● Hasonlóképpen a körárok funkciójának konkré- férhető adatokat is gyűjthetünk, így a legteljesebb tabb meghatározása is csak feltárásból származó lele- eredményre a két módszer kombinálásával juthatunk. teken keresztül, valamint az árkok betöltésének talaj- tani elemzésével lenne lehetséges.

Irodalomjegyzék

Bánffy Eszter 1992. Funde der späten Lengyel- P. Barna Judit 2017. The Formation of the Lengyel und frühen Balaton-Lasinja-Kultur im Kleinbalaton- Culture in South-Western Transdanubia. Budapest. Gebiet. Probleme der Übergangs. God. Muz. Severna 175; 187–193. pp. Bălgarija 18. 308–312. pp. P. BARNA Judit - PÁSZTOR Emília 2011. Different Bánffy Eszter 1996. Korarézkori körárok Bala- ways of using space – traces of domestic and ritual tonmagyaród-Hídvégpusztáról. In: Vándor László activities at a Late Neolithic settlement at Sormás-Tö- - Költő László (szerk.): Évezredek üzenete a láp rök-földek. Documenta Praehistorica 38. 1–22. pp. világából (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén P. Barna J. et al. 2012. P. BARNA Judit – EKE 1979-1992). Zalaegerszeg. 21–22. pp. István – PUSZTA Sándor – Puszta Adrián – Busznyák János – Tokai Zita Mária – T. Biró P. Barna Judit 2007. A New Site of the Lengyel Katalin – Pásztor Emília – Száraz Csilla: Késő Culture in Sormás-Török-földek (County Zala, South- neolitikus körárok magnetométeres felmérése Gétyén. Western Transdanubia). In: Kozłowski, Janusz Geomagnetic Survey of a Late Neolithic Rondel in a site Krzysztof – Raczky Pál (Eds): The Lengyel, Polgár at Gétye, Western-. In: Füleky Gyula (szerk.): and Related Cultures in the Middle/Late Neolithic in A táj változásai a Kárpát-medencében – Történelmi Central Europe. Polish Academy of Arts and Sciences, emlékek a tájban. IX. Tájtörténeti Konferencia Kraków. 365–380. pp. kiadványa. Gödöllő. 135–139. pp. Figs 36–37.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 17 2020. 01. 14. 23:11:51 18 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

P. BARNA J. ET AL. 2018. P. BARNA Judit – Tokai KALICZ Nándor 1984. Übersicht über den Zita Mária – Eke István – Pásztor Emília – T. Forschungsstand der Entwicklung der Lengyel– Biró Katalin: Bezeréd-Teleki-dűlő II. Egy késő Kultur und die älteste „Wehranlangen” in Ungarn, In: neolitikus körárok a Kr. e. 5. évezredből. Bezeréd- SYMPOSIUM POYSDORF 1983. 271–293. pp. Teleki-dűlő II. – A Late Neolithic circular enclosure from the 5th Millennium BC. Archaeológiai Értesítő KALICZ Nándor 1998. Figürliche Kunst und 143. 215–232. pp. bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archaeolingua. Series Minor 10. 97. p.

P. Barna J. et al. 2019a. P. BARNA Judit – KÁROLYI Mária 1984. Ergebnisse der Ausgrabun- Bánffy Eszter – Fullár Zoltán – Serlegi gen bis 1980 in der befestigsten Ansiedlung von Sé, Gábor: Enclosure and Settlement from the Mid-5th Westungarn. In: Symposium Poysdorf 1983. Millennium BCE at Balatonmagyaród-Hídvégpuszta. 293–308. pp. In: BÁNFFY Eszter – P. BARNA Judit (Hrsg.): „Trans Lacum Pelsonem” Prähistorische Forschungen in Süd- Kovárník, Jaromír 2012. Měly mladoneolitické westungarn (5500-500 V.U.Z.) Prehistoric Research in rondely také valy? Aneb je rondel s valy u Třebovětic, South-Western Hungary (5500–500 BCE)”. Castellum okr. Jičín, klíčem k řešení? / Did Neolithic rondels Pannonicum Pelsonense 7. 117–160. pp. have ramparts? Is the rondel with ramparts near Třebovětice, Jičín dist., a key to the solution? ŽIVÁ P. Barna et al. 2019b. P. BARNA Judit – TÓTH ARCHEOLOGIE – REA 14/2012, 9–15. pp. Brigitta – Pásztor Emília – Tokai Zita Mária – T. BIRÓ Katalin – Puszta Sándor – EKE István KOVÁRNÍK Jaromír - MANGEL Tomáš 2013. Ron- – Puszta Adrián – Busznyák János –Kocsis del s valy u Třebovětic. Poznámka ke konstrukčním Napsugár – Tugya Beáta – Száraz Csilla: Non- znakům mladoneolitických rondelů. In: Cheben, I., So- invasive Investigations of a Late Neolithic Rondel at ják, M. (Eds.): Otázky neolitu a eneolitu našich krajín Gétye, Western-Hungary. In: Bánffy Eszter – P. 2010. Nitra. 133–152. pp. BARNA Judit (Hrsg.): „Trans Lacum Pelsonem”. Lenneis, Eva 2017. (Ed.): Erste Bauerndörfer - äl- Prähistorische Forschungen in Südwestungarn (5000- teste Kultbauten: Die frühe und mittlere Jungstein- 500 V.U.Z.). Prehistoric Research in South-Western zeit in Niederösterreich. Vienna. Verlag der Österrei- Hungary (5000-500 BCE). Castellum Pannonicum chischen Akademie der Wissenschaften. Pelsonense 7. 73–94. pp. Lenneis, Eva 2017a. Erdwerke als Schutz der Bertók G. et al. 2008: Bertók Gábor – Gáti Siedlunge. In: Lenneis, Eva 2017. (Ed.): Erste Csilla – Vajda Olga: Előzetes jelentés a Szemely-He- Bauerndörfer - älteste Kultbauten 2017, 309–313. pp. gyes lelőhelyen (Baranya megye) található neolitikus körárok-rendszer kutatásáról. Archaeológiai Értesítő MÉSZÁROS J. ET AL. 2018. MÉSZÁROS János – 133 (2008), 85–106. pp. BÍRÓ Csaba – PÁNYA István – EKE István – P. BAR- NA Judit: A talaj szerepe a tájrégészetben – kis reliefű BERTÓK Gábor – GÁTI Csilla 2014. Régi idők – új területek roncsolásmentes vizsgálata UAV eszköz se- módszerek. Budapest, Pécs 62. p. gítségével. In: Molnár Vanda Éva (szerk): Az elmé- let és a gyakorlat találkozása a térinformatikában IX. DÖVÉNYI Zoltán (szerk.): 2010. Magyarország kistáj- Theory meets pactice in GIS, Debrecen. 219–226. pp. ainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató- intézet. Budapest. 417–418. pp.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 18 2020. 01. 14. 23:11:52 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 19

MELICHAR Peter – Neubauer Wolfgang 2010. PÁSZTOR Emília - P. BARNA Judit – ZOTTI, Georg (Eds): Mittelneolithische Kreisgrabenanlagen in 2014. Neolithic Circular Ditch Systems (“Rondels”) Niederösterreich. Österreichische Akademie der in Central Europe. In: RUGGLES, Clives L. N. (Ed.): Wissenschaften. 2010. Handbook of Archaeoastronomy and Ethnoastronomy, Springer-Verlag GmbH, 1317–1326. pp. NEMEJCOVÁ – PAVÚKOVÁ, Viera 1995. Svodín 2. Kreisgrabenanlagen der Lengyel-Kultur. Studia Archa- SYMPOSIUM POYSDORF 1983. Mittelneolithische eologica et Mediaevalia II. Bratislava 1995. Grabenanlagen (Kult-Befestigungsanlagen in Zentral- NEUBAUER, Wolfgang 2017. Kreisgrabenanlagen europa. Poysdorf – Laa Thaya (Niederösterreich) 9. (4850/4750–4650/4500 BC). In: Lenneis, Eva und 10. April 1983. Mitteilungen der Österreichischen 2017. (Ed.): Erste Bauerndörfer - älteste Kultbauten, Arbeitsgemeinschaft für Ur- und Frühgeschichte 33– 276–296. pp. 34, Wien, 1984.

Neugebauer-Maresch, Christine 1995. Mittel- TRNKA, Gerhard 1991. Studien zu mittelneolithischen neolthikum: Die Bemaltkeramik. In: Neugebauer, Kreisgrabenanlagen. Wien. Johannes-Wolfgang (Hrsg): Die Junsteinzeit im osten Österreichs. St. Pölten – Wien. 57–107. pp. ZOTTI, Georg 2017. Sonnen oder Talwärts? Die Orientierung der Zugänge der Kreisgrabenanlagen PÁSZTOR Emília – P. BARNA Judit – ROSLUND, Niederösterreichs. In: Lenneis, Eva 2017. (Ed.): Curt 2008. The Orientation of Rondels of the Neolithic Erste Bauerndörfer - älteste Kultbauten. 297–306. pp. Lengyel Culture in Central Europe. Antiquity Vol. 82. 910–924. pp.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 19 2020. 01. 14. 23:11:52 20 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

Remarks on the Research Methods of the Neolithic Circular Enclosures: Possibilities and Limitations of Non-Invasive Investigations in the Light of the Research of the Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő site

At the beginning of 2017, we recognized a large taken from a height of 30 metres to record fine details. circular structure in a Google Earth satellite image. It For overviewing the area, another set was taken was situated west from the village Ligetfalva in a field from the height of 80 metres. As a result of the aerial called Gesztenyési-dűlő in the middle part of County photographing we obtained a high resolution digital Zala. The structure was clearly visible in the image. elevation model. Due to a less favourable timing, crop The site is located on a southern slope of one of the marks could hardly be recognized. As a matter of fact, hills of the Zalapáti Ridge micro-region stretching our main focus was not to detect these but record the in a north-south direction. Based on its shape, size Prehistoric ramparts. The ditches and the ramparts and topographical position, we presupposed that it of the earthwork shown in the former aerial photo as was a Neolithic circular enclosure (rondel) unknown a triple circular enclosure could not well be seen in earlier. In order to give evidence of our presumption, this model but the circular structure of the Neolithic we decided to use a set of non-invasive investigation enclosure could be perceived using elevation shading methods: field survey, aerial surveillance by drone, method. geophysical survey and archaeoastronomical We used geophysical survey to examine the investigation. structure and the ground plan of the circular enclosure Since we did not find any data according to this site in more detail. As a result of the measurement we in the archaeological database, we found out that it was obtained a clear image. a site newly explored by us. We discovered a former According to the archaeological interpretation aerial photograph, which was taken in the 1980s. of the magnetic plot the main data of the triple The structure seems more complicated in the aerial circular enclosure are the following: the diameter photograph than in the satellite photograph, since of the smallest, inner circular ditch is 58 metres, the it shows a triple circular enclosure. The difference diameter of the middle circular ditch is 91 metres and between both of the images is most probably caused by the diameter of the largest circular ditch is 121 metres. erosion affected by intensive agricultural cultivation. It means that the ratio of the diameters of the three Aside from some chipped and polished stone circular ditches are 2:3:4. The ground plan of none of artefacts, we collected only pottery fragments dated the three ditches are regular circular. There are four to the Late Neolithic Lengyel culture during the field entrances on both the inner and the middle circular survey. As an unexpected result of the field survey, ditches. There might be eight entrances on the outer we experienced that remains of former ramparts of circular ditch but these cannot be identified definitely. the circular enclosure can still be seen on the site. All the entrances were constituted by earth bridges. Based on the scatter of the finds on the ground surface The entrances pointing toward the cardinal points of and the terrains conditions, the size of the site can be the compass lie on a common axis. estimated at approximately 300 x 500 metres. Most of the entrances are bordered by ditches The extant of the examined area set out for the aerial with rounded ends except the middle circular ditch. surveillance by drone was about 2.5 ha. It was larger Here, the ends of the ditches bordering the western, than the area of the circular enclosure detected in the the southern and probably the eastern entrances are aerial photograph thus not only the circular enclosure slightly widening. Side wings do not joint to the was studied but also its surroundings. Two series of middle circular ditch by the entrances but the ends aerial photographs were taken. The first series was of the ditches lean inward in the case of the northern

!P.Barna Judit_Eke István.indd 20 2020. 01. 14. 23:11:52 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 21

and southern entrances. We can interpret this kind of The rondel detected at the Ligetfalva-Gesztenyési- ground plan as an architectural forerunner of the side dűlő site is a circular enclosure with four entrances. wings. Both the inner and the middle circular ditches The symmetrically arranged entrances and the are accompanied by ramparts by the outer side. As it strikingly regular ground plan refer to a common was already mentioned the number of the entrances building principle deducible from the ground plans on the outer circular ditch is uncertain. The magnetic of the rondels of the Early Lengyel culture. There are image of the ditch shows interruptions on several several further characteristics reflecting these building points that differ from the entrances. Based on it we principles: can suppose that the circular ditch was built section by The axes of the entrances are approximately at section that is the arcs between the entrances were not right angles. The ratio of the diameters of the three dug at the same time but as a series of short sections. circular ditches are 2:3:4 which is the most common The structure of the circular enclosure (rondel) ratio among the triple rondels. The orientation of the displays a very regular, symmetrical arrangement. At entrance on the eastern side is very similar to the the same time, the different number of the entrances alignments of the Sé-Malomi dűlő and Sormás-Török- on the circular ditches and the different shaping of földek I rondels. the entrances in the case of the middle circular ditch The orientation values of the entrances (started show that the structures of the three ditches were not from the eastern entrance, clockwise and taking the equal in all the details. The question, whether it is north direction shown on a map as 0⁰): 85⁰, 170⁰, 260⁰ owing to chronological differences, can be answered and 350⁰. Considering its orientation characteristics, by archaeological excavations only. this rondel fit strikingly our theory based on the investigation of the rondels of the Late Neolithic Lengyel culture.

Translated by Judit P. Barna

!P.Barna Judit_Eke István.indd 21 2020. 01. 14. 23:11:52 22 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

1. kép; Fig. 1.

2. kép 1; Fig. 2.1

1. kép: A ligetfalvi lelőhely földrajzi helyzete Fig. 1: Geographical location of the Ligetfalva site 2. kép 1: Archív légi fotó 1983-ból (www.fentrol.hu) Fig. 2.1: Archive aerial photo from 1983 (www.fentrol.hu).

!P.Barna Judit_Eke István.indd 22 2020. 01. 14. 23:11:52 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 23

2. kép 2; Fig. 2.2

3. kép; Fig. 3.

2. kép 2: Archív légi fotó 1983-ból (www.fentrol.hu) Fig. 2.2: Archive aerial photo from 1983 (www.fentrol.hu). 3. kép: Késő neolitikus körárkok Zala megyében: 1 - Becsehely-Gesztenyési-dűlő, 2 - Sormás-Török-földek I., 3 - -Palin, Anyag- nyerőhely, 4 - Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, 5 - Gétye-Gyomgyáló lejtős, 6 – Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő, 7 – Bezeréd-Teleki-dűlő II.) Fig. 3: Late Neolithic circular enclosures in : 1 - Becsehely-Gesztenyési-dűlő, 2 - Sormás-Török-földek I., 3 - Nagykanizsa-Palin, Anyagnyerőhely, 4 - Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, 5 - Gétye-Gyomgyáló lejtős, 6 – Ligetfalva-Gesztenyési-dűlő, 7 – Bezeréd-Teleki-dűlő II.)

!P.Barna Judit_Eke István.indd 23 2020. 01. 14. 23:11:53 24 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

4. kép; Fig. 4.

5. kép; Fig. 5. 4. kép: A ligetfalvi körárok topográfiai helyzete és a terepbejárás nyomvonala. Fig. 4: Topographical position of the Ligetfalva circles and the trail of the field survey. 5. kép: Légifelvétel a ligetfalvi körárokról. Fig. 5: Aerial view of the circular enclosure of Ligetfalva.

!P.Barna Judit_Eke István.indd 24 2020. 01. 14. 23:11:54 Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez 25 ligetfalvi körárok és közvetlen környezetének légifotók alapján generált nagypontosságú domborzatmodellje. A Fig. 6: Aerial photo-generated high-precision terrain model of the Ligetfalva circular enclosure and their immediate surroundings. Fig. 6: 6. kép:

!P.Barna Judit_Eke István.indd 25 2020. 01. 14. 23:11:54 26 P. Barna J.–Eke I.–Pethe M.–Pásztor E.–Stibrányi M.–Nagy L.–Mészáros J.–T. Biró K.-Tokai Z.M.

7. kép; Fig. 7.

7. kép: A geofizikai felmérés adatainak szürke árnyalatos képe Fig. 7: Grayscale image of the geophysical survey data

View!P.Barna publication Judit_Eke stats István.indd 26 2020. 01. 14. 23:11:55