A HÓNAP INTERJÚJA 1

9 . III. l.szám évfolyam998. U Anne-Sophie Mutter Anne-Sophie U Helfgott David VladimirAskhenazy ^ jp- Manhattan Transfer Manhattan Michel Michel Petrucciani Ara: Ft 296 Oregon

MAR TÖBB MINT 99 9 EMBER HALLGATJA BUDAPESTEN

I F 1 JV C STEREO

1 0 2 2 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. FAX: 2 1 2 -4 9 6 8 TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 Iványi Margó Felelős kiadó

1025 Budapest Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782 A karácsonyi lemezvásárlási láz után a lemezkiadók környékén is nagyobb csönd honol, hiszen - gondolják - a tél második, harmadik hónapjában senki nem gondol arra, hogy új felvételeket ismerjen meg, vagy netán vá­ sároljon. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy lemérjük, mely kiadókat ve­ a Hírker Rt., az NHE, A hónap interjúja: Joe Zawinul 2 zérli leginkább a piac, s kik azok, akik időszaktól függetlenül az igényes a Kiadói Lapterjesztő Kft., Kiadói panoráma: Naxos 5 és alternatív terjesztők muzsikát helyezik előtérbe. Természetesen a Gramofon olvasói nem kell, hogy csalódjanak, hiszen az előző évhez hasonlóan most is azt tartjuk sze­ Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia X. 8

münk előtt, hogy szakszerűen informáljunk azokról a frissen elkészült le­ Antológia: Schubert: Befejezetlen szimfónia 10 mezekről, amelyek az önök érdeklődésére is számot tarthatnak. A Gramo­ Magyar anyagból, francia verettel... MediaTrade Bt. fon januári számában nagyobb szerepet kap a jazz, hiszen Zipernovszky - Egy felfedezendő zeneszerző: Lajtha László 12 Tel./fax: 342-2362 Kornélnak köszönhetően exkluzív interjút közölhetünk a neves billen­ tyűssel, Joe Zawinullal. M ár megszokott rovataink, a Kis magyar gramo- Kritika: Klasszikus 15 fonológia, a Kiadói panoráma, vagy az Antológia igényes témákkal jelent­ Kritika: Jazz 24

keznek, kritikai oldalainkon pedig megtalálhatók januári sztárjaink új fel­ A Budapest Music Center a Gramofonban 37 im Nyomda Rt. vételeinek recenziói is. Periferic Records 38 Budapest Reméljük, az új évben is velünk tartanak! Kritika: etno, pop, alternatív zene 40 Felelős vezető: Retkes Attila főszerkesztő A Nemzeti Tankönyvkiadó ajánlata 42 Hupján József Bősze Ádám lapigazgató vezérigazgató Forrás-estek a Gramofonban 44 A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 45

Hirek 47 A Gramofon következő száma február 10-én jelenik meg.

1998. JANUÁR 1 n t e r j ú A__h. 6 n a p__interjúja

oe Zawinul a Weather Report együttes alapító tagjaként lett egyszer s mindenkorra világhírű. Szabadulna is, meg nem is ettől a skatulyától, de hiába volt sokoldalú, kísérletező, újításokkal próbálkozó muzsikus a jazzrock korszak előtt, és az ma is, a Wayne Shorterrel közösen alapított és vezetett csapat sikerei valószínűleg felülmúlhatatlanok. Zawinul Bécsben született 1932-ben. M ár hatéves korában kapott egy harmo­ nikát, és az iskolával együtt kezdte a klasszikus zenei tanulmányokat. A szö­ vetségesek légitámadásai elől '44-ben egy csehszlovákiai kollégiumba menekítették a diákokat, Zawinul ettől kezdve gyako­ rolhatott minden nap. A háború után Hans Rollerrel és sok más legendás oszt­ rák, később német jazzmuzsikussal dol­ gozott. Jellemző, hogy egy nyugat-német­ országi fesztiválon German A ll Stars né­ ven Zoller Attilával is együtt szerepelt. 1959-ben ösztöndíjat kapott a Berklee School o f Musicra, majd le is telepedett Joe Z a w in u l Amerikában. Néhány élvonalbeli szólis­

ta után Cannonball Adderley figyelt fel © ramofon: Ön Ausztriában kezdte a pályáját, voltam, egy nagy Esterházy-jellegű palotában. Volt rá, a szaxofonos együttesében már kulcs­ ahol - 1955-ig a Vörös Hadsereg árnyékában ott egy fiú, klarinétszakos, a vasárnapi mise után le szerepet vitt. A nagy áttörés - az ő életé­ - ugyanolyan távoli világ volt a jazz, mint szokott ülni a zongorához. Egyszer eljátszotta a Magyarországon. Honeysuckle Rose című Waller-számot. Hogy rö­ ben is - Miles Davisnek köszönhető, aki Joe Zswtoul: Abszolút így van. Tulajdonkép­ vidre fogjam a hosszú történetet, fantasztikusan le­ az In a Silent Way című lemezén foglal­ pen az ötvenes évek közepéig, amikor külföldre nyűgözött. Megkérdeztem, mi ez? Akkor hallottam koztatta először. Wayne Shorterrel ‘71- mentem, és egy évvel később volt a magyar for­ először ezt a szót, hogy jazz. Ennek a klarinétos­ ben alakítják meg együttesüket, mely ti­ radalom. Nem juthattunk hozzá a z eredetihez, a nak a z apja is muzsikus volt, egy angol gőzösön lemezekhez, csak utánzatokhoz, nagy ritkán egy- zenöt év alatt sokat változott, a névvá­ szolgált, és '34-35 körül egyszer a Duke Ellington egy ismerős Svájcból hozott néhány lemezt. Út­ zenekarral együtt utazott. A fiú még képeket is mu­ lasztás - Weather Report - ezért találó­ törők voltunk, mi tettük a jazzt elfogadottá Auszt­ tatott erről, és én rögtön tudtam, hogy ez sokkal iz­ nak bizonyult. Halomra döntötték a re­ riában. galm asabb, mint Beethovent játszani. De erre még kordokat, túlélték a többi hasonló csapa­ © : Egyébként ebbe a körbe egy magyar is bele­ sokáig kellett várnom. A háborúban minket is ki­ tot, és valóban sikerült a jazz és a rock tartozik: Zoller Attila. bombáztak, de egyik szomszédunknak megma­ J.Z. Mi a z hogy, Attila Visegrádon született. radt a zongorája, és hetente kétszer odamehettem eltávolodott világait újra közelebb hoz­ © : Zoller is többször beszélt arról, hogy nehéz gyakorolni. Nekik mindenféle izgalmas jazzleme- niuk. A fáklyát azóta is viszi, a Zawinul volt akkoriban közel férkőzni a jazzforrások- zeik voltak. Syndicate élén és szólóprodukcióiban hoz. Hogyan lett ön a világnak ebben a részé­ © : Nyilván 78-asokról van szó, meg V-discekről. (ld.: Gramofon 1996/3 és 1996/5). Az ben pont a jazz úttörője? J.Z. Persze. Magam is csináltam egy V- J .Z . Nem volt nehéz. Én már 1944-ben discet 1942 karácsonyán, voltam vagy tízéves. alábbi interjú a novemberi, Petőfi csar­ jazzrajongó lettem. A bécsi konzervatóriumban ta­ Természetesen nem lemezcég számára készült, ha­ nokbeli igen sikeres Syndicate-koncert nultam, de helyileg Brnótól hatvan kilométerre, egy nem egyedi, azonnal lemezre vágott felvételről alkalm ából készült. kollégiumban a mai Cseh Köztársaság területén van szó. Ezek a lemezek nagy méretűek voltak, de

2 1998. JANUÁR 6RAMIN Fotók: Fotók: Szigetváry Zsolt UNIVERZALISTA UJITO olyan vékonyak, hogy a lejátszásukhoz kartonpa­ böző zenei gondolatokat, érzéseket valósit pírt kellett alátenni a sasszéra. Egy kedves hölgy, meg más és más felállásban. akinek a barátja a z orosz fronton szolgált, fizette a J.Z. ■ Ebben csak egy gondolat van, és az az, felvételt. A stúdióban kiderült, hogy van még hely hogy minden ember egyforma. Tökéletesen egyfor­ a lemezen - a hölgy zongorakísérettel énekelt és ma, nincs kivétel. Minden fajtát ismerek, minden tí­ hegedült, eljátszotta a számait, és még mindig volt pust, a világ különböző részeiről, hiszen erről szólt egy kis maradék idő. A technikus és a stúdió már az életem, hogy utazom, járom a világot. Mindig ki volt fizetve, úgyhogy akkor azt mondták nekem, így éltem. Idén 10 6 városban lépünk fel. hogy én is játsszak néhány számot. © : És nem fárad bele? © : Mennyiben vezette épp a jazzhez, hogy az J.Z. N éha fáradt vagyok, de azért utazni etnikai-kulturális nyitottságot egy tipikusan kö­ sosem érzem, hogy fárasztó lenne. Az más. Más zép-európai családban hamar megszokhatta? az, amitől elfáradok. J.Z. Nagyon is valószínű, hogy ennek szere­ © : De milyen motiváció hajtja, hogy ilyen tempót pe volt. Én ugyanis korán kezdtem harmonikázni, diktál magának? magyar és részben cseh rokonaimtól sok népdalt J.Z. Semmi más, csak a zene szeretete és tanultam. Ez biztosan hozzájárult a folklór-érzésem­ az élet szeretete. Megint előjön a My People hez, mert a folklór nálam legfeljebb érzés. Sosem koncepciója: ilyen, hogy az én népem, nincs is. reprodukáltam magukat a dallamokat, az művé­ Hát melyik lenne az? Talán az osztrák? Nem fel­ szet m agában is. De mindig képes voltam vissza­ tétlenül. Az én népem azokból áll, akiket tiszte­ adni annak a hangulatát, amit akár csak egyszer lek. Akik becsületesek, akik tisztességesen dol­ hallottam. goznak. Akik rendesen felnevelik a gyerekeiket. © : Ha jól értem, ez a koncepciója a My People- Akik nem ártanak másoknak. Akik kreatívak. Ez nek, mindeddig utolsó lemezének, amely külön­ az én népem.

G R A f W B N 1 998. JANUÁR 3 n t e r j ú

© : Amikor a W eather Report utáni zenekarait összeállítja, akkor ez a z univerzális hozzáállás a fő zenei szempont, vagy inkább más elvek alapján keres és válogat a zenésztársak kö­ zött? J.Z. Ez sosem ilyen tudatos választás, sosem gondolkoztam rajta. Csak hagytam, hogy történje­ nek a dolgok. Nem zenét hallgatok, hanem élem, megtapasztalom az életet. Az eredmény határoz­ za meg a tetteimet. Legfeljebb ösztönös intelligen­ ciának lehetne nevezni. Különben sem vagyok analitikus alkat. Csak ha ösztönösem cselekszem, akkor érzem magam úgy, hogy önmagamat adom. Minden zeném improvizáció. Amikor meg­ valósul, akkor tudom, hogy ez az igazi, és nem az J.Z. Nem, nem, nem. Wayne és én 16 analitikus gondolkodás, mert azonnali, ösztönös évig vezettük a közös zenekarunkat, ennyi bő­ döntések során születik. Partnerem, W ayne Shorter, ven elég egy egész életre. Jó esély van arra, a világ egyik legnagyobb zenésze, ennek éppen hogy ő és én megint együtt játszunk majd, de az ellenkezője. Elővesz egy akkordot, és három nem a Weather Report zenekarban, annak vé­ napig dolgozik vele. ge, befejeztük. Persze sosem lesz vége, mert az © : Ez azért érdekes, mert Shorter High Life című ilyen fajta zenekarok közül messze a legjobb lemezén hallani vélem az ön hatását színben, volt. A CBS dobozban fog hamarosan kiadni akkordjátékban, gondolkodásban. Nem érzett mindeddig meg nem jelent W eather Report-fel- így ön is a lemezt hallva? vételeket, és ez olyan fenomenális lesz, hogy J.Z. Igen, igen, lehet, de amit itt csinált, az ne­ mindenki teljesen oda lesz tőle. Mindenki mást kem nem nagyon tetszett. Sokkal jobban szeretem, nagyon tisztelek, de ezek a felvételek megmu­ amikor ezeket nem alkalmazza. Ezt pontosan kell tatják majd, hogy mennyivel jártunk mindenki csinálni, és ha nem olyan, akkor nem érdemes alkal­ más előtt. Nem akarom ezzel azt mondani, mazni, nincs akkora hatása. Higgyen nekem, Shor­ hogy jobb, mint bárki másé, csak egészen más, ter hatalmas, nagyon-nagyon nagy muzsikus. Én és benne van az az érzés, amiről beszéltünk, sokféle muzsikussal játszottam, különböző zeneka­ hogy az emberek a lelkűket adják bele a zené­ rokban, de Shorter a z egyik legnagyobb. Ugyanak­ be. Nem csak leírt hangszereléseket játszanak kor az ilyen színek keveréséhez én jobban értek. Ha el csupa virgával, ez nem az az eset, hogy a azt fogja kérni egy muzsikustól, hogy keverjen ki banda egymillió hangot megszólaltat, de nem ilyen színeket, függetlenül attól, hogy támaszkodna-e m ondanak vele semmit. Lehet persze a z értel­ rám, vagy sem, ismeri-e a munkáimat vagy sem, ak­ metlenségnek is jelentése, de most nem erre kor is csak a hallására, a fülére hagyatkozhat, ezt gondolok. nem lehet megtanulni. A nüanszokat a sound, az © És mennyiben viszi tovább a W eather Report igazi sound megszólaltatásához nem lehet máskép- mű lemez felvételére Miles Davis összehozott hagyományát a tíz éve működő Zawinul • pen elérni, tanulással bepótolni. bennünket, akkor döntöttük el, hogy együttest ala­ Syndicate, amellyel Budapestre jött? © : Vajon a z ön és Shorter gondolkodása, alapál­ kítunk. W ayne is örökké keresi a soundot. Lehet, J.Z. Sokat változott a Zawinul Syndicate lása közti különbség akadályozta meg, hogy a hogy nem ő a legvirtuózabb szaxofonos a vilá­ ezalatt a tíz év alatt. Ezt nem lehet elmesélni, ezt Weather Report újraalakításának terve megva­ gon, de ő az egyetlen számomra, mondjuk meg kell hallgatni. Én is sokat változtam tíz év lósuljon? Sonny Rollinsszal együtt, ő a szaxofonos. Óriási alatt. Az Immigrants, az első lemez óta sokat J.Z. Tudja, ez úgy volt, hogy W ayne-nek és muzsikus, aki történetesen szaxofonon játszik. erősödtünk. A My People persze megint más. Uj nekem közös elgondolásunk volt. Egymástól füg­ Mint Miles Davis. Most hallgattam Davis egyik irányba akartam nyitni. Mindenki a nyomorról getlenül, egymást nem is ismerve, szakítani akar­ régi felvételét. Öt sem a virtuozitása tette nagy- beszél, és a szegénységről. Arról senki sem be­ tunk a hagyományos jazz előadási formájával, gyá, de ahogy megszólal a trombitája, az már szél, hogy az emberek milyen gazdagok, ami­ a z AABA-val. Én már a z ötvenes években írtam magában egy hallatlanul tartalmas és erős kije­ kor érzéseiket ilyen zenében fejezhetik ki. Min­ számokat, amelyeknek köze sem volt az AABA- lentés. A mai fiatalok közül senki sem ér a közelé­ den egyes lemezen szereplő muzsikus külön hoz, nem volt középrész, nem volt kiterjesztett be sem. Ha igazi muzsikus játszik, a z ember világ, és én mindegyikben otthon érzem ma­ melódia. Amerikában még Thelonius Monk is nem a hangokat és az akkordokat hallja, hanem gam. Mindegyikük igazat beszél, amikor meg­ többször meglátogatott, és megkérdezte, hogy valami mást: a z embert, a muzsikust, a mondani­ szólal a hangszerén. Victor Bailey csodálatos min dolgozom éppen, és hogyan, mert igazán valót. A zene akkor az igazi, ha már nem a han­ zenész. A dobos, Paco Sery pedig mindenkit tetszett neki, amit csináltam. O ugyanezen a hul­ gokat hallja a z ember, ha már a lelkét a muzsikus elkápráztat, senki nem játszik úgy, mint ő. Es lámhosszon volt, és már elsajátította, amit akart, a zenén keresztül érinti meg. Manolo Badrena is itt van, utánozhatatlan éne­ én akkor még inkább kísérletezgettem. Wayne is © Szóval a különböző hozzáállás miatt marad­ kével együtt. ilyesmin törte a fejét, és amikor a Silent W ay cí- tak mégis különböző utakon? Zipernovszky Kornél

4 1998. -JANUÁR GRAMON „Ami az új lemezfelvételek számát ille­ ti, mi vagyunk az elsők a világon, de No.l vagyunk a repertoár választékát tekintve is, sőt több országban - a skandináv piacon, Ausztráliában és Angliában is - az első helyen állunk, ha a piaci részesedés arányát te­ kintjük” - tett mostanában több alkalommal is maga­ biztos nyilatkozatokat az 1997-ben tízesztendős jubi­ leumát ünneplő Naxos lemezcég alapítója és főnöke, a német származású hongkongi üzletember, Klaus Heymann; majd summázva az elmondottakat, és a kételkedőket meggyőzendő mindannyiszor hozzátet­ te: „ha a lemezóriások cross-over-termékeit és temati­ kus összeállításait nem számítjuk, akkor vitán felül mi vagyunk jelenleg a világelsők a klasszikus CD-k pia­ cán.” Vajon miben keresendő a fiatal Naxos cég sikeres re­ ceptjének titka? Mindenekelőtt a szuperolcsóságban, a vásárlók számára különösen attraktív árakban, a ha­ tékony terjesztésben, és a sajátos művészpolitikában, amely korántsem a sztárokra, hanem a kevésbé híres, ám ugyanakkor jó képességű, színvonalas produk­ ciókra képes előadók foglalkoztatására épít. A siker zá­ loga lehet a másokhoz képest roppant kicsi menedzs­ ment; a takarékos, de mindazonáltal mégis céltudatos reklám- és propagandatevékenység, és nem utolsósor­ ban a különösen vonzó repertoár, amelynek hey- manni kulcsmondata, hogy nem szabad ugyanazt a zeneművet mégegyszer, más előadókkal lemezre ven­ ni. „A klasszikus zene publikuma ma nem minden­ áron a sztárokat vásárolja, hanem repertoárt épít. Klaus Heymann, a Naxos igazgatója Amúgy is, alig van öt-hat olyan igazán nagy művész a piacon, akiket tisztán csak a nevük képes volna eladni, lévő lemezcégeinek klasszikus zenei kiadványait. Így A nyolcvanas évek közepén pattant ki Heymann fejé­ ahogy ez régebben volt” - tesz még egy, minden bi­ került abba a régióba számos Hungaroton-, Supra- ből - immár teljes vértezetben - a Naxos. Ez idő tájt a zonnyal többek szemében vitathatónak tűnő megál­ phon- és Opus - akkor még LP - lemez. A szokatlan, compact discek előállítási költségei éppen lefelé muta­ lapítást Heymann, aki épp harminc esztendővel ám sikeres akcióra sokan felfigyeltek, és Heymannt tó tendenciába kezdtek, és a gyártókapacitás is ezelőtt, 1968-ban költözött Frankfurtból a Távol-Ke­ beválasztották a Hongkongi Filharmonikus Zenekar könnyebben elérhetővé vált. Heymann, aki már egy letre, ahol eleinte szórakoztató elektronikai gyártmá­ elnökségébe, ahonnan már csak egy ugrás volt, hogy ő ideje vérbeli ázsiainak számított, miután tökéletesen nyok értékesítéséből tartotta fenn magát. De hamaro­ lett a fundraising committee, vagyis a „pénzszerző ismerte a helyi szokásokat, tisztában volt azzal, hogy san többre vágyott: az általa képviselt cégek szponzo­ bizottság” elnöke, s egyben a zenekar tiszteletbeli ve­ csak akkor üthet be a nagy üzlet, ha rendkívül olcsó rálta hangversenyek szervezésével folytatta, s ennek zérigazgatója is. A német-hongkongi üzletember rö­ árut visz piacra. Japánt kivéve ugyanis ez a régió hoz­ keretében Heymann rövid időn belül személyes kap­ videsen elérkezettnek látta az időt arra is, hogy saját zászokott a nyugat-európai és amerikai árakhoz képest csolatba került világjáró, és gyakorta lemezre játszó vállalkozást indítson, és életre keltse a nagy lemez­ különösen alacsony árú lemezekhez és kazettákhoz. művészekkel. A klasszikus zenét gyerekkora óta imá­ óriások komoly konkurenciájává fejlődő Naxost, Eredeti terve az volt, hogy lehetséges délkelet-ázsiai dó, ambiciózus „self made man” komoly üzletet látott amely - mindenekelőtt már említett dömpingáraival vásárlóinak az LP-árakkal megegyező összegért kínálja a hanglemezekben. Elkezdte hát imponálni Hong­ - hamarosan jelentős számú vásárlóközönségre tudott klasszikus CD-it. Amikor 1987-ben életet adott a kongba a kelet-európai országok monopolhelyzetben szert tenni. Naxosnak, az első öt CD-t egyenként potom 6,25

C R A N f B N 1 99 8. JANUÁR 5 iv i a d ó i panoráma

majd piacvezető lemezcéggé emelkedik. Hihetetlen IDDDI COS csodának tartom, hogy egy távol-keleti kis cég, egy tu­ m m 8.554061 BEETHOVEN lajdonképpeni »outsider« sikerrel versenyezhet a szak­ ma óriásaival. Talán éppen ez az állapot - hogy mi Symphonies mindig kívül álltunk a klasszikus zene világszerte elfo­ Nos. 5 and 6 “Pastoral” gadott centrumain, így egyik lemezgigász sem volt ké­ pes rajtunk tartani vigyázó szemeit; továbbá, hogy Nicolaus Esterházy Sinfonia mindebből következően nem kellett szükségszerűen Béla Drahos elkövetnünk azokat a hibákat, amelyekbe a nagyok be­ leestek - segített bennünket jelenlegi vezető pozíciónk kivívásához.” A hongkongi székhely további előnye persze az is, hogy a sajátos adózási szisztémának kö­ szönhetően Heymannéknak sikerült a nyereséget azonmód visszaforgatni, vagyis reinvesztálni. „Miért kellene licenceket fizetnünk ismeretlen művészeknek? Miért kellene minden lemezfelvételhez öt-hat embe­ rünknek kiutaznia a központból? Miért kellene drága bookleteket készíttetnünk a lemezeinken közreműkö­ dő művészekről, ráadásul sztár fotográfusok foglalkoz­ tatásával, akiknek a gázsija majdhogynem a zenei előa­ dóművészek honoráriumával vetekszik? Miért volna szükségszerű, hogy a művész neve nagyobb legyen a dollárén kínálta, szemben az Amerikában megszokott forgalommal, és megközelítőleg 14 millió eladott CD- borítón, mint a komponistáé?” - sorolja költői kérdé­ tizenöt-húsz dolláros árakkal. A közönség nyomban vel büszkélkedhetett a Naxos vezére. seit a takarékos üzletpolitikájáról is ismertté vált le­ „ráharapott”, és már az induláskor nagy tömegben fo­ A hamburgi nagy klasszikus zenei vásáron, a Klassik mezdirektor, aki a legritkább esetben van csak jelen gyasztotta a Naxos-csemegét; nem csoda tehát, hogy a Komm ’97-en mondott őszi beszédében Heymann egy-egy lemezfelvételnél; ehelyett személyesen felügye­ cég mérlege azóta is folyamatosan impozáns számokkal hangsúlyozta: „legmerészebb álmaimban sem gondol­ li a cég kiadásait és bevételeit, és közgazdászokat meg­ szolgál. Tavaly például több mint 80 millió dolláros tam volna, hogy szuperolcsó lemezcímkém egyszer szégyenítő alapossággal ügyel a gazdasági egyensúly

I DDP I -gaaaätghf. Ü i ó S [DDDj NAXOS HANDEL Early Music • Alte Musik 8.553381 Famous Organ Concertos Johann Aratoré DOWLAND Handel Festival Chamber Orchestra Flow my tears John Tinge and other Lute Songs Steven Rickards, Counter-tenor Dorothy Linell, Lute

6 1998. JANUÁR GRAMffBN © . panorama

täSSSSBiiK; wlr'tww DDD NAXOS 8.553453 BRUCKNER Symphony No. 6 New Zealand Symphony Orchestra Georg Tintner

megtartására, sőt arra is, hogy vállalkozása lehetőleg nyereséget termeljen. Az interpretáció eközben kevesebb figyelmet kap Heymann programtervezésében: „semmiképpen sem venném fel ugyanazt a zeneművet mégegyszer, csak azért, mert egy másik művésznek más elképzelései van­ nak a darabról. Meggyőződésem, hogy egyre keveseb­ ben vannak, akik ugyanannak a kompozíciónak több­ féle verzióját tárolják CD-állványukon. Inkább vásárol­ nak maguknak egy-egy Haydn vagy Mozart szimfónia harmadik interpretációja helyett Leopold Hoffmann- vagy Dittersdorf-szimfóniákat, vagy költenek akár egy Boulez-zongoraszonátákat tartalmazó CD-re. Azt sem DDD NAXOS bánom, ha a 25 ezer vásárlóból, aki megveszi Boulez- 8.554046 lemezünket, 15 ezer már az első taktusok után megrö­ könyödve veszi le zenegépéről, és teszi akár hosszabb CHOPIN időre is sutba, merthogy nem tudta, mit vásárolt. Mindez ugyanis azt sugallja számomra, hogy sokan Piano Favourites vannak, akik néhány dollárt bármiért szívesebben koc­ Raindrop Prelude káztatnak, minthogy negyvenet - még ha biztosra is - , Military Polonaise kiadjanak.” Berceuse A Naxos másokat megszégyenítő sikerének titka talán Heroic Polonaise az eddig említetteken kívül abban is keresendő, hogy a Fantaisie Impromptu felvételeket egy-egy lemezre szerződtetett, kiváló képes­ ségű műszaki személyzettel valósítják meg. Hangmér­ nökeik, felvételvezetőik másutt kipróbált, és jól bevált, nemzetközileg ismert szakemberek. Az is fontos szem­ Idil B irct pont, hogy a felvételek jelentős hányadát, mintegy 75 százalékát az olcsóbb kelet-európai stúdiókból sikerült „átterelni” a nyugat-európai, illetve észak-amerikai - jobban felszerelt - lemezközpontokba. Minderre joggal lehet büszke az alapító, de arra is, hogy a tíz esztendő során sikerült - részben Heymann felesége, a kiváló japán hegedűművésznő, Takako Nishizaki tanácsára - veit, illetve Mozart, Haydn, Schubert, Schumann, rangozott historikus operasorozatot, amelynek kere­ több színvonalas „házi művészt” is a cég köré telepíte­ Beethoven, Brahms, Dvorák, Mahler, Sibelius, tében - ugyancsak Naxos-áron - a New York-i Met­ ni, akik egytől egyig tökéletesen képesek azonosulni a Nielsen, Elgar és Lutoslawski valamennyi szimfóniá­ ropolitan Operaháznak a harmincas-negyvenes évek­ kiadó művész- és repertoár- (A And R) -politikájával. E ját. Jelenleg már a Haydn-, Mozart-, Schubert- és ben hangszalagra rögzített előadásaiból válogatnak csoportba tartozik Jandó Jenő és Drahos Béla - hogy a Beethoven-vonósnégyesek teljes sorozata készül a cég majd. Minden bizonnyal hasonló érdeklődés fogadja sort magyar művészekkel kezdjük a török származá­ stúdióiban, és más kamarazenei „összesek” felvételein a nemrég befejezett, új Beethoven-ciklust is, ahol a sú pianista, Idil Biret vagy Maria Kliegel és Bernd is töri a fejét a Naxos vezetése. Az ambiciózus tervek Nikolaus Esterházy Simfonia zenekar, Drahos Béla Glemser, akik ugyancsak bizonyították már remek ké­ között szerepel Liszt teljes zongora ouvre-jének felvé­ vezényletével legutóbb az V., VI. és IX. szimfóniát ját­ pességeiket. .. tele 75 CD-n - több zongoraművész közreműködésé­ szotta lemezre. Az idősebb lemezgyűjtők mellett gon­ A Naxos - a már említett okoknál fogva minden­ vel Scarlatti összes zongoraszonátája több mint 25 dol a cég a kezdőkre is: nekik ajánlják százhúsz külön­ képpen unikumnak számító - repertoárja a gregorián lemezen; Lutoslawski, Sztravinszkij és Bartók vala­ böző lemezből álló, Hogyan építsünk fel egy klasszi­ énekektől Boulezig és Lutoslawskiig terjed, s helyet mennyi zenekari darabjának összefoglaló jellegű köz­ kus CD-gyűjteményt?, valamint Fedezd fel a klasszi­ kapnak benne Orazio Vecchi és Monteverdi ritkaság­ readása; Schumann és Schubert összes zongorakom­ kus zenét! című sorozataikat. Úgy tervezik, hogy a értékű kompozíciói éppúgy, mint Bach fiainak alko­ pozíciójának megjelentetése. Schubert összes dalát és Naxos katalógusa évente átlagosan 150 új CD-vel tásai. Heymann ötlete volt, hogy a Naxos komplett Monteverdi minden madrigálját is csokorba kívánják gyarapodik majd, ami mégiscsak irigylésre méltó... sorozatokat kínáljon: fel is vették Chopin összes mű­ gyűjteni. Máris izgalommal várják a gyűjtők a beha­ Lindner András

G R A tW lN 1 99 8. JANUÁR 7 Oldal Gábor operaénekes - Trude Eipperle, Josef Greindl és má­ - jelentős összegeket fordítottak kutatásra, fejlesz­ sorozata sok - árialemezei. tésre, a meglévő technika tökéletesítésére. Ugyanebben az időszakban az angol Decca céget Az eddigiekben felsorolt újítások közül a magyar olyan hangfelvételi eljárás kidolgozásával bízták hanglemezkedvelőkhöz kevés jutott el. 1944-45-ben meg, amelynek segítségével hangjuk alapján meg- az országgal együtt a magyar hanglemezipar is ro­ 10. A hanglemezipar államosítása kiilönböztethetővé váltak a német és a szövetséges mokban hevert; de a zenei élet - bámulatos erővel - tengeralattjárók. Az új eljárás segítségével készült néhány hónap alatt új életre kelt. Ezt jelzi az a statisz­ A második világháború befejezésekor a világ lemezek felhasználásával képezték ki az elhárító tikai kimutatás is, amely szerint az 1945/46-os hang­ egységeket. A háború végéig titokban tartott eljá­ versenyévad koncertjein és operaelőadásain ugyan­ jelentős része romokban hevert; az újjáépítés rást később - FFRR (Full Frequency Range annyi kortárs kompozíció került közönség elé, mint azonban szinte hihetetlen lendülettel folyt. A Recording) megjelöléssel - felszabadították a keres­ az előző évtizedben összesen. A nemzetközi horizon­ világ hanglemezipara is robbanásszerűen dob­ kedelmi célú hanglemezgyártás részére. Közben túvá fejlődött lemezhallgató közönség tehát joggal re­ Amerikában az RCA és a Columbia megbízásából mélte a hanglemez - mint egyre fontosabb szerepet ta piacra a háború alatt csendben, titokban is a már említett hosszanjátszó (LP) lemeztípus ki­ játszó médium - révén igényei további, széleskörű ki­ végzett technikai fejlesztések eredményeit. alakításán dolgoztak. Kétféle megoldás született, s elégítését. A negyvenes évek közepén azonban be kel­ ennek következtében 1948-tól a két világcég között lett érniük a magánvállalkozók által nyújtott, szerény üzletpolitikai versengés tört ki. Ez volt az úgyneve­ kínálattal. A háború utolsó éveiben alapított, Mamitz Az Egyesült Államokban, ahol közvetlen harci cselek­ zett sebességháború, amely végül kompromisszum­ Frigyes nevével fémjelzett kiadóvállalkozás például - mények nem akadályozták a tervszerű fejlesztést, a mal zárult. A negyvenes évek végén a folyamatosan elvesztve külföldi kapcsolatait - új hazai cégként, hanglemeziparban dolgozó műszaki-technikai szak­ növekvő lemezkereslet kielégítésére új, nagy kapa­ Mesterhang márkanévvel jelent meg a piacon. Leme­ emberek már forradalmi változások küszöbéig jutot­ citású kiadóvállalatok (Capitol, Mercury stb.) is zei szórakoztató, tánc- és magyamóta-műsorokat tar­ tak, s ez a folyamat 1948-tól, a hosszanjátszó (LP) le­ alakultak, amelyek - a háború befejezése után re­ talmaztak. Ezek sajnálatosan alacsony színvonalát jól meztípusok megjelentetésével teljesedett ki. Az euró­ mélt, világméretű gazdasági fellendülésre számítva érzékelteti az a tény, hogy „első és egyeden művészi pai hanglemezipar a háború alatt csak a hagyomá­ nyos, percenként 78-as fordulatszámú, normál baráz­ dás lemeztípus tökéletesítésééig jutott el. Az 1943- ban válságba került Deutsche Grammophont átvette a Siemens elektrotechnikai vállalat. Nem véledenül: a cégbirodalmat ez idő tájt irányító Emst von Siemens fanatikus zenerajongó volt, és hamarosan utasítást is adott a vállalatcsoport elektroakusztikai kutatólabo­ ratóriumának egy úgynevezett magas hűségű - vagyis hifi - hangvisszaadást biztosító matricakészítési eljá­ rás kidolgozására. Az új technikával (Silberverfahren) készített, valóban kiváló minőségű lemezek kísérleti szériáit már a háború vége felé kereskedelmi forga­ lomba hozták - Siemens Special, illetve Polydor Special márkanevekkel. E lemezekhez - némi isme­ retséggel - a nagyobb magyarországi üzletekben is hozzá lehetett jutni. E széria emlékezetes kiadványa volt Beethoven VII. szimfóniája a Berlini Filharmo­ nikusokkal, Herbert von Karajan vezényletével; Richard Strauss Don Quijote című szimfonikus köl­

teményének felvétele a Bajor Állami Zenekarral, a A mikrobarázdás lemez kifejlesztője, a magyar származású Peter Goldmark (középen) Goddard Liebersonnak, a Columbia igaz­ szerző vezényletével; valamint néhány kiváló német gatójának (balra) és a világhírű karmesternek, Bruno Waltemek (jobbra) mutatja be találmányát. FOTÓ: COLUMBIA

8 1998. JANUÁR GRAMfBN gramofonológia

magyarnóta-nagylemezként”, kiemelten hirdették azt dió Ének- és Zenekara, vezé­ az egyveleget, amelyen Mindszenti István, az Opera- nyel: Lehel György), illetve ház vegyeskara és zenekara, valamint Oláh Kálmán zongoradarabok (Kadosa Pál, cigányzenekara nótázott, Bágya András vezényletével. Zempléni Kornél) jutottak el A komolyzenét Marnitznál az a kiadvány képviselte, a közönséghez. amelyen Telemann egyik fugáját, Bach menüettjét és Az második világháború előtt Chopin B-dúr mazurkáját Auer Vera játszotta tangó­ a magyar hanglemezpiacon harmonikán. A Mesterhang kiadványai mellett a meghatározó szerepet játszó, Darling márkanevű, valamint Libertás címkéjű, sze­ jelentős piaci részesedéssel rény választékú, hasonló műsorösszeállítású lemezek rendelkező multinacionális jelentették a hazai választékot. A felvételek technikai cégek most fokozatosan kiszo­ színvonala általában a művészi minőséghez hason­ rultak. Az államosítások e vál­ lóan alacsony volt: a lemezek kezdedeges körülmé­ lalatok magyarországi képvi­ nyek között készültek. seleteit ugyan nem érintették, 1948-tól azonban fokozatos fejlődés indult meg. A de működésük mégis lehetet­ magyar hanglemezipar megmaradt részét - s benne lenné vált. Legtovább az EMI az EKA cég viszonylag épen maradt lemezüzemét - volt jelen a hazai kínálatban, államosították, s az új, állami vállalat, a Ravill - a bir­ de a negyvenes évek végétől - tokába került régebbi (főleg Odeon márkanevű) ki­ néhány új könnyűzenei és nó­ adványok matricáit felhasználva, Tonalit márkanév­ tafelvételtől eltekintve - gya­ vel hanglemezkiadásba kezdett. Kiegészítésként új korlatilag már csak a háború felvételeket is készítettek; kizárólag tánczenei és ma- előtt Magyarországra küldött Arturo Toscanini az EM I új mikrobarázdás lemezeit és automata lemezcserélő gépét gyarnóta-műsorral. László Imre, Solti Károly, Hollós matricáinak új«préselésére figyeli. FOTÓ: EMI Ilona, Lantos Olivér, Pogány László és Tabányi Mi­ került sor. A külföldi lemez­ hály voltak e kiadványok leggyakoribb szereplői. a Magyar Múzsa lemezei összességében technikailag jó ipart két új, immár szocialista országban működő kia­ A politikai helyzet kedvezőtlen változásával párhuza­ színvonalúak és zeneileg igényesek voltak, s ezek a ki­ dó képviselte. A Supraphon márkanévvel megjelenő mosan megszaporodtak a mozgalmi dalokat, induló­ adványok jelentették az új, korszerű magyar hangle­ cseh kiadványokon - szívonalas felvételeken - elsősor­ kat tartalmazó kórusfelvételek. A Tonalit 1950-es ka­ mezipar megteremtése felé tett kezdő lépéseket. A ban klasszikusokat rögzítettek, jórészt cseh előadók talógusában például tizenöt, különféle mozgalmi da­ szervezet nagyszabású kiadási terveiben Bartók Canta­ (pl. Vaclav Talich és a Cseh Filharmonikusok) közre­ lokat éneklő kórus lemezei szerepelnek. Az igazsághoz ta profana és Kodály Psalmus Hungaricus című műve működésével. A magyar lemezvásárló közönség szá­ tartozik azonban az is, hogy a Magyar Kommunista is szerepelt, de ennek realizálása már az állami alapítá­ mára - társadalmi helyzettől és politikai meggyőző­ Párt Magyar Múzsa elnevezésű hangversenyrendező sú hanglemeziparra maradt. Félbeszakadtak azok a déstől függetlenül - meglepő felfedezést jelentett a szervezete 1948 nyarától - az igényesebb kereslet ki­ tárgyalások is, amelyeket a Magyar Múzsa képviselői a szovjet hanglemezek megjelenése a hazai piacon. A vi­ elégítésére - művészlemezek kiadására is vállalkozott. szomszédos országok hanglemezkiadóival folytattak, lágviszonylatban is kiemelkedő előadóművészek A Magyar Múzsa márkanevű lemezeken többek kö­ felvétel- és lemezcseréről. (Szvjatoszlav Richter, Lev Vlaszenko, David Ojsztrah, zött Fischer Annie, Kadosa Pál, Zathureczky Ede, Ga­ Az éledező hazai hanglemezpiac bővítéséhez a koráb­ Leonyid Kogan) produkciói, az orosz klasszikus opera- ray György, Rácz Aladár, a Vásárhelyi Kórus, Török ban nagyon tevékeny Magyar Rádió ebben az időben irodalom (Glinka, Muszorgszkij, Borogyin, Csajkovsz­ Erzsi és Gyurkovics Mária művészete szólalt meg. Bar­ csak stúdiói és technikai berendezései révén járult kij) szinte teljesen ismereden alkotásai, valamint a népi tók Béla és Kodály Zoltán kompozíciói mellett más, hozzá. Ritka kivételnek tekinthető a Bartók Béla ha­ együttesek (Alexandrov, Oszipov stb.) újszerű művé­ kortárs magyar szerzők művei is lemezre kerültek: rög­ lálának ötödik évfordulójára, 1950-ben kiadott, szín­ szete kétségkívül hozzájárult a magyarországi hangle­ zítették például Veress Sándor Nógrádi verbunkját, vonalas és kitűnő technikájú lemezsorozat. E ciklus mezkínálat bővüléséhez és színvonalának emelkedésé­ Szabó Ferenc II. hegedű-szólószonátáját és Szervánsz- keretében a Magyar képek (Magyar Rádió Szimfoni­ hez, s ez legalább részben kárpótolta a zenebarátokat a ky Endre II. vonósnégyesét. A palettáról természete­ kus Zenekara, vezényel: Somogyi László), a VI. vo­ világ más részeiből érkező felvételek teljes hiányáért. sen a pán profiljába illő tömegdalok sem hiányozhat­ nósnégyes (Tátrai Vonósnégyes), a Négy szlovák nép­ Oldal Gábor tak, de ennek ellenére tényként állapítható meg, hogy dal Szervánszky Endre hangszerelésében (Magyar Rá­ (folytatjuk)

GRAIW ÍN 1 998. JANUÁR 9 ANTOLÓGIA

Befejezetlen szimfónia

int minden befejezetlen, vagy má­ ne vágjunk a dolgok elébe, vizsgáljuk az alábbi sítményt nyújtanak, a klarinétok és a rézfúvósok sok által befejezett zenei alkotást, hat felvételt (a teljesség legkisebb igénye nélkül) bámulatos összehangoltságban szólalnak meg úgy Schubert h-moll szimfóniáját olyan mikroszkóppal, amely ha rendellenességet (286. ütem), mely sajnos a többi felvételen mind is legendák lebegik körül. A halál is mutat, mindvégig láttatja az egészet. A felvéte­ kívánnivalót hagy maga után. Itt kell még meg­ közelsége, a bizonytalannak tűnő életrajzi adatok leket saját szubjektív megítélésem alapján raktam említenünk az első tétel 176. ütemétől kezdődő akarva akaradanul is késztetnek minket, hogy né­ sorrendbe, az általam leginkább jónak tartottól viharszerű vonósmeneteket, melyek ezen a felvé­ ha indokolatlan elképzeléseket fűzzünk ehhez az kiindulva a nekem legkevésbé tetsző felé. telen fergeteges erővel „kísérik” a mélyvonósok és egyébként valóban nehezen érthető műhöz. a harsonák dallamát. Mindjárt az első tétel tempója az Allegro mode­ Schubert: h-moll szimfónia rato kérdéseket ébreszthet bennünk: gyorstétel­ Wiener Philharmoniker Schubert: h-moll szimfónia ről, táncról, avagy lassabb, melankolikusabb rész­ vezényel: Carlos Kleiber NBC Symphony Orchestra ről van-e szó? Az alább vizsgált felvételeken ha­ Legendary Recordings vezényel: Arturo Toscanini mar szembetűnik, hogy az egyébként nagynevű Deutsche Grammophon - PolyGram RCA Victor Gold Seal - BMG maestrok mind külön véleményen vannak. Ter­ mészetesen ez a sokféle nézőpont segít minket A Carlos Kleiber vezényelte Befejezetlen szimfó­ M int említettem, Toscanini 1950-ben készült fel­ abban, hogy közelebb jussunk a darab mondani­ nia szinte minden ízében megfelelhet elvárá­ vétele hangzás szempontjából nem lett, nem lehe­ valójához. Kérdéseink a tempó világán túl is sainknak: hangzása kiváló, a zenehallgatást nem tett tökéletes. Ez a tény némileg csökkenti a lemez megmaradnak: a tizennégy hangszercsoport kö­ zavarják oda nem illő zajok, a zenekar mikrofo­ értékét, de az igazi ínyenceknek mégis ezt ajánla­ zül melyik a domináns, a sok helyütt együtt meg­ nozása is egyedülálló. Ennyit a muzsikán kívüli nám. Toscanini muzikalitásához hasonlót ugyanis szólaló, a vonósokon bemutatott, a rézfúvósok ál­ ámbár igen fontos tényezőkről. A felvétel leg- sem Kleibemél, sem a későbbi karmestereknél tal is felcsendülő dallam, vagy a fafúvósok finom megragadóbb pillanatait a második, E-dúr tétel­ nem találtunk. Tempóválasztásában mintha egy bevezető melódiája? E bizonytalanságok azonban ben élhetjük át. Carlos Kleiber messzemenőkig ifjú titán régizenész elgondolásait vélnénk felfe­ csak akkor kerülhetnek előtérbe, ha többször, figyelembe veszi Schubert dinamikai előírásait: a dezni, hiszen a maestro a tőle már megszokott se­ több előadó tolmácsolásában is végighallgatjuk a basszusban gyakran megjelenő staccatók és mar- bességgel közlekedik a Schubert szimfónia úttalan művet. Játék és szórakozás ez egyben, s valószínű­ catók nem teszik vaskossá ezt a tételt. Nehéz kar­ útjain. Szembetűnő, hogy az első tétel bevezető leg nem is értelmeden, hiszen mit segít rajtunk mesteri feladat ez, hiszen a tétel hemzseg az eltolt dallamának megformálásakor folyamatosan egy­ az, ha egész életünkben egyeden egy felvételt iste­ ritmusoktól, ami egyébként különös lélegzetvé­ ben gondolkozik, s ezáltal a fődallam is jobban nítünk, s annak esedeges hibáit is pozitívumként telt biztosít ennek a feszültségekkel teli muzsiká­ kidomborodik. Zenei elgondolásaiban talán tüntetjük fel. Mert például Toscanini kivételes nak. A dirigens kiválóan érzi ezt, kezét a zene pul­ Szvjatoszlav Richterhez hasonlíthatnánk, aki nem tolmácsolása bármennyire is vonzónak tűnik az zusán tartja, nem szorítja, s nem is engedi szabad­ játszott darabot anélkül, hogy annak valamely „imádatra”, annak rossz hangi minősége valószí­ jára azt az áramot, mely könnyedén felboríthatja részletét a megszokottnál jobban ki ne emelné. nűleg sokakat elriaszt a gyakori hallgatástól. De a ritmikai egyensúlyt. Fuvolistái egyedülálló telje­ Toscanini és Schubert esetében ez leginkább a fz-

1 0 1998. JANUÁR CRAVMBN n t o l

val jelölt akkordok előadásában kerül előtérbe, Sajnos a lemez borítóján megjelenő Classical előbb említett „tökéletes interpretációhoz”, mikor is a dirigens (egyébként a zenei jel értelmé­ Diamonds felirat már előre befolyásolja ítéletün­ mégis a nagy elődök hagyományaiból született hez teljesen hűen) folyamatosan a hallgatóra ijeszt ket arról a produkcióról, melyet az egyébként Schubert-tolmácsolások jellemvonásait gazda­ (28., 29., 38., 154. etc. ütem). A Schubert által zseniális dirigens, Nikolaus H arnoncourt készí­ gítja. Ilyen például a pizzicato, melyhez hason­ hangsúlyosnak írt hangzatok ezen a felvételen túl- tett a Bécsi szimfonikusok élén. Nem tartozik lót (ilyetén tempó mellett) nem találunk: telje­ dimenzionáltnak is tűnhetnek, de a valóságban szorosan a témához, de említést kell tennünk a sen együtt mozogva, mégis lendületet adva szó­ mégsem azok: a zenei, dinamikai jeleket Toscani­ lemez, mindenfajta szerkesztési elvet nélkülöző lalnak meg a finoman pengetett vonóshangok, ni a szó szoros értelmében veszi, s akkurátusán fi­ tartalmáról (Befejezetlen szimfónia, Die Zau­ mind az első tétel részleteiben, mind a második gyel rá, hogy muzsikusai meg is valósítsák azt. Saj­ berharfe nyitány, Rosamunda balettzene, vala­ tétel egészében. A második tétel, fentebb már nos mindemellett találunk néhány olyan állást, m int Mozart Lucio Silla nyitánya), valamint ar­ többször emlegetett bonyolult ritmusvilága, amikor a fiívóskar hamiskásan szól, de ez mit sem ról, hogy a kísérőfiizetben szó sem esik Har­ mely a tétel 64. ütem ében veszi kezdetét, sajnos von le a felvétel eredeti értékéből. noncourt előadói elképzeléseiről, vagy történel­ ebben az esetben a „borulás” veszélyével fenye­ Ezen a ponton kellene meghúznunk a választó- mi visszatekintéséről. A borító hiányosságai a ze­ get, s feszültséget is csak annyiban hordoz, vonalat, hiszen az alább bemutatott produkciók, nében is megmutatkoznak, noha ezen a felvéte­ amennyiben izgulunk, nehogy a muzsikusok és némi objektivitással kevert szubjektív vélemé­ len is találkozunk olyan tényezőkkel, amelyek e nagyhírű dirigens kénytelenek legyenek meg­ nyünk szerint közelébe sem érnek a fenti produk­ hozzáadhatnak valamit a nem létező „tökéletes ismételni az élő felvételt. cióknak. interpretáció” jellemzőihez. Harnoncourt fúvó­ sait két oldalról is „lefesthetjük”: egyik oldalt az Schubert: h-moll szimfónia Schubert: h-moll szimfónia egyedülálló színgazdagság jellemzi, mely egyéb­ Bécsi Filharmonikusok Orchestre de L'Opera de Lyon ként szinte minden Harnoncourt-felvételen, így vezényel: Sir Solti György vezényel: John Eliot Gardiner a legutóbb megjelent Brahms-szimfóniák soro­ Double Decca - PolyGram Erato - Warner zaton is megtalálható; a másik lényegét pedig a bodadozás, a néha-néha megjelenő alulintonált- A múlt évben elhunyt magyar származású diri­ Azon, legfőképpen a historikus megfogalmazást ság jelend. A „kétszínű” fúvóskar mellett igen­ gens számos olyan felvételt hagyott ránk, melyek előnyben részesítő zenekedvelők számára, akik­ csak meglepő, Harnoncourt mennyire nem dal­ az utókor számára évtizedekre mértékadóak ma­ nek John Eliot Gardiner neve abszolút értékmé­ lamközpontú, s hogy a linearitás helyett inkább radnak. A mostani Schubert-interpretáció azon­ rőt jelent most csalódást kell okoznom, hiszen a zene vertikális közelítésmódjára helyezi a hang­ ban nem tartozik ezek közé. Solti és a Bécsi Fil­ eme Schubert-felvétel nem tartozik az angol kar­ súlyt. A h-moll szimfónia ebben az esetben - ter­ harmonikusok közös alkotása sajnos igen unal­ mester legszerencsésebb C D -i közé. Igaz, van mészetesen igencsak eltúlozva - pianótól kétsze­ masra sikerült. Nem tudunk olyan momentu­ egynéhány olyan részlet, mely unikumnak is te­ res fortéig terjedő akkordok sorozata, melyek mot kiemelni, amely emlékezetes maradna, leg­ kinthető, összességében mégis súlytalannak s közé csak elvétve tévedhet olyan melódia, mint főképpen akkor nem, amikor olyan előadók után nagyvonalúnak tűnik az előadás. Elképzelhető, az első tétel melléktémája, mely a csellókban a hallgatjuk, mint Kleiber, vagy Toscanini. Sajnála­ hogy e súlytalanság az élő felvétel velejárója, m in­ klarinét, a brácsa, és a nagybőgő kíséretével tunkat csökkentheti viszont az a tény, hogy a denesetre a hallgató számára kiábrándító, hogy szólal meg. dupla CD-n található 5. illetve 9. szimfónia Gardiner olyan drámai pontokon halad át min­ olyan előadásban kínálja magát, ami indokolhat­ denféle kiemelés, vagy odafigyelés nélkül, ame­ Schubert: h-moll szimfónia ja a lemez megvásárlását. lyek Kleiber, vagy Toscanini esetében mindig NDR-Sinfonieorchester megfelelő hangsúlyt kaptak. A második tétel bo­ vezényel: Günter Wand M int a bevezetőben említettem, a fenti váloga­ nyolult ritmusvilágát viszont meglepő finomság­ RCA Victor Red Seal - BMG tás a teljesség igénye nélkül készült, hiszen gal ábrázolja, éreztetvén a lélegzetvételek szabá­ olyan nagynevű karmesterek produkciói hiá­ lyosságát, s az egész tétel szívverését. Az első tétel A hét éve, élőben, a hamburgi Musikhalle szín­ nyoznak az összeállításból, mint Furtwängler, 122. ütemében kezdődő vonóstremoló ezen az padán készült felvétel korunk egyik nagy öreg­ Klemperer, vagy Ferencsik János. Ez utóbbi di­ egy felvételen tűnik elő igazán, sejtelmesen, még­ jének, Günter Wandnak az irányításával ké­ rigens Schubert-produkciója CD formában is vihart idézően szólalnak meg a mély hangsze­ szült. Az idős dirigens neve előre sejtette azt a nemrég látott napvilágot a Hungaroton Clas­ rek. A viharjelzés azonban hiábavaló, hiszen a ké­ zenei felfogást, amelyet egykoron Furtwängler, sic gondozásában. A jelen összevetésből csak sőbbiekben égszakadás, de még egy csendes zá­ vagy Klemperer képviselt. A visszafogott tem­ azért hiányzik, mert Zala Szilárd kollégám tol­ por sem hallható ki Gardinernek a francia zene­ pók komoly mondanivalóval párosultak, a ze­ lából a kritikai rovatban részletes elemzést ol­ kar élén készített produkciójából. nei folyam soha, egy pillanatra sem szakadt vashatnak róla. meg, csak néha időzött el egy-egy nyugalma­ Hegymegi Ákos Schubert: h-moll szimfónia sabb, melodikus szigetnél. Ezek a jellemzők saj­ Wiener Symphoniker nos nem kísérik Wand felvételét, noha mint A következő hónapban Uhrman György Bartók vezényel: Nikolaus Harnoncourt eddig, a jelen lemezen is fellelhetők olyan mo­ Kékszakállújának különböző felvételeit hasonlítja Teldec Classical Diamonds - Warner mentumok, amelyek, ha nem is illeszthetők az majd össze, itt az Antológia rovatban.

GRAHVBM 1 99 8. JANUÁR 11 „Le troisiéme grand hongrois”, vagyis a harmadik nagy magyar - mondták róla a franciák. Lajtha László (1892-1963) egy évtizeddel született később Bartóknál és Kodálynál, és méltó kortársuk volt zene­ szerzőként, népzenegyűjtőként, tudósként, zenei nevelőként egyaránt. Maga Bartók, aki atyai jóbarátja és segítője volt Lajthá- nak, már 1920-ban ezt a sokatmondó nyilatkozatot adta róla: „Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk. ” (Forrás: Bartók levele Philip Heseltine angol zenetudóshoz.)

L a j t h a L á s z l ó Egy felfedezendő zeneszerző: Lajtha László

artók biztatta az általa oly tehetséges­ nekelőtt Debussy művészete, akinek stílusában - zongorista és zeneszerző számára a szellem vilá­ nek tartott ifjú muzsikust, hogy ne enged­ ezt Lajtha saját visszaemlékezéseiből tudjuk - már gától való elszigeteltség, már Bartók is hiába küz­ jen az akkoriban szinte kizárólagos né­ tizenéves korában komponálgatott, s akiről dött azért, hogy barátját leszereljék. Több mint met kulturális hatásnak, és menjen Pá­ hetvenévesen, nem sokkal halála előtt is rajongás­ négy év a fronton egy huszonéves művész életé­ B rizsba tanulni. Lajtha hallgatott a tanácsra, éssal ez nyilatkozott. De barátai közé tartozott Ravel, ben... Sokkal később, immár a második világhá­ meghatározta stílusát. A Vincent d'lndynél végzett Roussel, Poulenc, Ibert, Messiaen, Honegger, ború borzalmai után, 1947-től Londonban élt egy rendszeres tanulmányokat, és az olyan, egész Florent Schmitt, Auric, Milhaud és sokan mások is. évig, s addig soha nem tapasztalt anyagi bizton­ életére kisugárzó élményeket, mint Sztravinszkij Lajtha úgy szívta magába a nyugati szellemet ságban és kényelemben komponált filmzenét Tavaszi áldozatának vagy Debussy Szent Sebes­ - ez elsősorban talán az elegáns formálásmód­ Georg Hollering rendező felkérésére, aki éppen tyén vértanúsága című misztériumának premierje, ban és a káprázatoson gazdag hangszerelésben T. S. Eliot Gyilkosság a katedrádban című művé­ később saját műveinek bemutatói követték, s Lajt- figyelhető meg -, hogy közben mindvégig ra­ ből készített filmet. (Höllering is Bartóknak köszön­ hát ugyanúgy befogadta a párizsi művészvilág gaszkodott gyökereihez, a magyar népzenéhez. hette, hogy megismerte Lajthát, hiszen ő ajánlotta elitje, mint a publikum. Hogy ez mennyire Így volt, Özvegye, Hollós Róza (Rózsi néni), akit e sorok neki még egy korábbi filmjéhez, a Hortobágy bizonyítja egy szimbolikus gesztus: amikor 1932- írója még személyesen ismerhetett, gyakran idéz­ hoz.] Amikor letelt az egy év, Lajthát marasztalták: ben, Párizsban megalakult a Triton, az új zene be­ gette a hasonlatot férje muzsikájáról: olyan, mint ne térjen haza a kommunista Magyarországra. mutatását célul kitűző nemzetközi társaság, a be­ egy pénzérme, amelynek az anyaga magyar, a Nem lehetett meggyőzni, a szíve hazahúzta. Itt­ mutatkozó koncert első száma éppen Lajtha egyik verete francia, és az egész világon konvertibilis. hon megfosztották vezető pozícióitól - addig a vonósnégyese volt. Kiadóra is Párizsban talált: a Feltétlen hazaszeretete volt okozója élete tragikus Magyar Rádióban, a Néprajzi Múzeumban és a jónevű Leduc cégre, amelyhez hűséges is maradt mozzanatainak is. Az első világháborúba önként Nemzeti Zenedében igazgatói posztot töltött be egész életében. A latinos beállítottságú Lajthára ment harcolni, és ahogyan teltek az évek, és nyil­ -, és ráadásul tizennégy éven át nem adtak ki ré­ rendkívül erősen hatott a francia kultúra, minde­ vánvalóvá vált, hogy milyen károkat okoz az ifjú szére útlevelet, mert nyugati kapcsolatai gyanússá

1 2 1998. JANUÁR CRA M fÜ l ______M agyar anyagból, francia verettel... Lajtha és Olivier Messiaen

tették... Még akkor sem engedélyezték számára gal); de még misét is (1951 -ben írt miséjének pél­ az utazást, amikor 1955-ben a Francia Akadé­ dául ezt a címet adta: Mise a szorongattatás nap mia levelező tagjai közé választotta. Pedig ilyen jaiban...). Fáradhatatlanul járta a vidéket, s úttörő megtiszteltetés Liszt Ferencen és Lajtha Lászlón kí­ munkát végzett a hangszeres népzene kutatásá­ vül más magyar zeneszerzőt azóta sem ért... ban; ebben is kiegészítve Bartók és Kodály munká­ Szomorú sors jutott tehát neki, s ezen nem enyhí­ ját, amely inkább a vokális népzene gyűjtésére kon­ tett az 1951-ben, népzenei kutatómunkájáért ado­ centrált. S miközben nyugati nagyvárosok koncert­ mányozott Kossuth-díj sem, amelynek pénzösszegét termeiben sokéves távolléte alatt is tapsoltak művei­ szétosztotta a nála is szegényebbek és megalázot- nek, itthon gyakorlatilag már életében elfelejtették tabbak között. Sokszor a legnagyobb nélkülözés­ (igaz, föl sem fedezték igazán), és opusait csak hű­ ben is hihetetlen intenzitással komponált: szimfóniá­ séges tanítványai, például Ferencsik János és Tátrai kat (Maurice Fleuret jelentette ki a Kilencedik szimfó­ Vilmos tűzték műsorukra. nia bemutatója után, hogy „Lajtha László egyike Most, 1997-98 fordulóján, amikor 105 esz­ volt a XX. század legnagyobb szimfóniaszerzői- tendős lenne, végre mégis fölcsillan valamiféle re­ nek"); kamarazenét (a többi között tíz vonósné­ ménysugár, hogy nem vész el egy különleges színt gyest); vígoperát (meglepő kontrasztként a valóság­ képviselő életmű, amely egyformán kincse a ma­ gyarságnak és az egyetemes kultúrának. A M arco Polo MMlWllitilfl László DDD 8.223667 hanglemezcég - amely első­ LAJTHA ként adta ki Lajtha zongorada­ Orchestral Works Vol. 1 rabjait Körmendi Klára kiváló Symphony No. 7 tolmácsolásában - összkiadás­ Suite No. 3 • Hortobágy ban jelenteti meg szimfonikus Lajtha és felesége Pécs Symphony Orchestra műveit: szimfóniáit, balettszvit­ Florent Schmitt társaságában Nicolás Pasquet. Conductor jeit, filmzenéit; nemzetközileg is elismert előadásban, a Pécsi Szimfonikus Zenekarral, N ico­ adásában, Záborszky Kálmán vezényletével. las Pasquet irányításával. A Mindhárom Hungaroton-felvétel kapható lesz Hungaroton Classic Lajtha fu­ 1998-99-ben. volás kamarazenéjét jelenteti A lemezek mellett az egyik legörvendetesebb meg két CD-n, Matuz István fő­ hír: több évtizedes várakozás után végre színpa­ szereplésével. Tervezik a feke­ don is bemutatják A kék kalapot, Lajtha zseniális telemezen már megjelent Mise vígoperáját, amely - ismerve a M agyar Rádió CD-változatának kiadását is, a hangfelvételét - nem kis szenzáció lesz, és a kö­ Szent István Király Szimfonikus zönség bizonyára hamar megszereti. A premierre Zenekar és Oratóriumkórus elő- 1998. február 26-án, Kolozsvárott kerül sor, a di-

G R A M f l N 1 998. JANUÁR 1 3 Néhány CD-felvétel Lajtha László műveiből

Magnificat op. 60, Három Mária- himnusz op. 65, Négy madrigál op. 29, X. vonósnégyes op. 58. Győri Leánykar, Tátrai Vonósnégyes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa Hungaroton, HCD 31453

IV. szimfónia, IX. szimfónia, Sinfonietta M agyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:. Ferencsik János; Magyar Kamarazenekar, hangversenymester: Tátrai Vilmos Hungaroton, HCD 31452

Szonáta gordonkára és zongorára op. 17, Koncert gordonkára és zongorára op. 3 1 Lajtha és felesége Váci utcai otthonukban Szabó Péter (gordonka), Várjon Dénes (zongora) Hungaroton, HCD 31552

rigens Selmeczi György lesz. Hollós M áté a Kos­ László muzsikája. Januárban dr. Lajtha Ildikó, a Zongoraművek - Körmendi Klára suth Rádió Népzenei napló című műsorában fél zeneszerző unokahúga és hagyatékának gondo­ M arco Polo, 8 .2 2 3 4 7 3 éven keresztül, hat adósban elemzi Lajtha népze­ zója nevés francia szakembereknek köszönte nei feldolgozásait. Szervezés alatt van egy jövő meg egy-egy Lajtha-emlékplakettel mindazt, amit Zenekari művek 1-6. nyári program is: Horváth László klarinétművész a „franciás" magyar szerző népszerűsítéséért tet­ (a 6. lemez előkészületben) 1992, a centenárium éve óta rendezi meg nya­ tek. November 19-én pedig a Sorbonne egyete­ Pécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Nicolas Pasquet ranta Kőszegen a nemzetközi Lajtha-tábort, men megrendezett, nagyszabású zenetudományi Marco Polo, 8.223667-72 amelynek programjában a névadó komponista konferenciához - A harmincas évek Párizsának

mellett a vele kapcsolatban álló zeneszerzők (ed­ zenéje és muzsikusai - kapcsolódóan tartottak Sinfonietta op. 62 dig többek között Poulenc, Milhaud, Satie, Ho­ magyar koncertet; Nyéki Mária, a Centre Ensemble Orchestral Harmonia Nova, negger, Martini], 1998-ban pedig Messiaen) Pompidou könyvtár zenei részlegének korábbi vezényel: Didier Bouture megismertetése áll kiemelt helyen. vezetője rendezésében. A nagy sikerű program­ Koch Schwann 3-1 3 6 0 -2 Hl Különösen jóleső, hogy a párizsi Magyar Inté­ ban elhangzott Bartók I. rapszódiája és Román zetben 1997-ben kétszer is felcsendült Lajtha népi táncainak hegedűs átirata, a nemrég kitünte­ tett Rásonyi Leila, valamint a Párizs­ ajánlott vonóstrió - teljes egészében felolvasta azt Discographie ban élő nagyszerű zongorista, Torma a levelet, amit a z író köszönetképpen küldött László LAJTHA chez Gabriella előadásában. Párizs XIV. Lajthának, 1933. június 2 0 á n . Romain Rolland MARCO POLO kerületének konzervatóriumi gyermek­ így kezdte levelét: „Kedves Lajtha László! Mélysé­ le label de la d6couverte kara Bartók kórusaiból énekelt kettőt, gesen jólesett levele, meg hogy elküldte a nekem megható átérzéssel. A Párizsban ott­ ajánlott művet. Annál inkább jólesett, mert érzem honra lelt, itthon teljesen ismeretlen­ a munka eredetiségét is, és annak a léleknek az LAJTHA, LÁSZLÓ ÍDm% E c r its MARCO POtO nek mondható Harsányi Tibor - aki emelkedettségét is, amely létrehozta." A triót ele­ OP-2 Ew. DÓD 1962 t e M pour pttnol op.14 CD: 8.223473 szintén Lajtha baráti köréhez tartozott mezve többek között ezt írta: „Úgy látom, stílusá­ IESSSSU - két kompozícióját két ifjú japán mu­ ban Jean-Sebastian (Johann Sebastian Bach - a LAJTHA, LÁSZLÓ- zsikus, Satoko Okura és Yumeto szerk.) egészséges és fensőséges szigorához a rit­ CD : 8.223668 Suenaga játszotta fuvolán és zongo­ mus és a lelkesültség izzó szabadságát társítja. rán. N agyon lebilincselt a z első Largo molto és az Em. oooiaes Az igazi felfedezést azonban Lajtha A dagio no. 3; itt nyilvánul meg - annak szám ára, II. vonóstriójának interpretációja nyúj­ aki kulcsot kapott a hangokhoz - egy olyan szív LAJTHA,S)«vtenMlt*34>i> LÁSZLÓ 4 S M m n ‘ 2 totta. A technikailag különös nehézsé­ minden gyötrelme és egy életen át tartó szenve­ C O : 8.223671 geket támasztó, nagyszabású kompo­ delme, aki összegörnyed, s mégis újra s újra fel­

LAJTHA, LÁSZLÓ zíciót Rásonyi Leila hegedűművész, szökken." Kolozsváry László brácsaművész és a Nagy íróhoz méltó, szép szavak. Talán ma n* 1 apus 2 4 CO: 8.223670 fiatal csellistatehetség, Kántor Balázs már remélhetjük, hogy az „összegörnyedés" ismertette meg a párizsi közönséggel. után a z „újra s újra felszökkenés" érvényes lesz

K S S Z 7 Z . S 3 {Hm tM a e l CD : 8.223667 Brilliáns ötlete volt a szervezőknek Lajtha László életművének játszottságára, elis­ egy színésznő meghívása, aki - miu­ mertségére is? tán elhangzott a Romain Rolland-nak Solymosi Tari Emőke

1 4 1998. JANUÁR GRAMQN hónap felvétele

U) eeth o v en Öt zongoraverseny, Appassionata-szonáta

• Teldqp - Warner •

Bizonyos alkotások megörökítése mérföldkőnek számít a muzsikus életében. Beethoven zongora- versenyei a műfaj irodalmának legjelentősebb da­ rabjai közé tartoznak, és számos jobbnál jobb lemezfelvétel készült már róluk. Schiff András sokáig várt azzal, hogy előadja, majd rögzítse Beethoven öt zongoraversenyét. Mielőtt hallottam volna a lemezt, nem igazán lelkes reflexiókat olvas­ tam és hallottam róla. Amikor nagy művészekkel első ízben jelenik meg egy-egy jelentős alkotás felvétele, sokan erősen szubjektív és e szubjektivitás talaján konkretizálódott elvárásokkal közelítenek hozzájuk, és akkor is csalódnak az eredményben, amikor nem kellene. Várhat az ember úgy is a ma­ harmadik tétel ékes bizonysága annak, hogy Schiff ga elképzelte interpretációra, hogy Beethoven: szabadjára engedett hangsúlyozása az átgondolt ö t zongoraverseny, Appassionata-szonáta befogadóképességét nem szűkíti erre, hanem más műértelmezés játékos, spontán megvalósításának Schiff András - zongora; integráns része, a hangsúlyozás ugyanis itt diszk- megoldásokkal szemben is nyitott, annál is inkább, Staatskapelle Dresden mert a zenének sajátossága, hogy kimerítheteden vezényel: Bemard H aitink rétebb a megszokottnál. Közösnek tűnik az öt mű Teldec - Warner megújulással ölt testet megannyi formában. Ebben előadásában a spontán hangsúlyozás és játék örö­ az esetben például éppen az az izgalmas, vajon ho­ me, a zongoraszólam gazdagságának érzékeltetésére gyan játssza Schiff András a Beethoven-zongora- elválasztás, a tagolás. Hiszen összekötni irányuló vágy s eközben az egészről kialakult belső versenyeket. elválasztással, tagolással is lehet. Schiff ráadásul képhez való igazodásra való törekvés. Nem úgy, ahogy mindenekelőtt Bach- és Mozart- nemcsak az időben egymás után következő zenei Haitink és a Drezdai Állami Zenekar épp úgy játéka alapján képzelné az ember, és nem is úgy, gondolatokat köti össze, hanem az egymás mel­ kíséri ezeken a felvételeken Schiff Andrást, ahogy ahogyan mások. Ez a lemez újat mond mind a lettiek felmutatása terén is jeleskedik, s ehhez el­ érzésem szerint szükséges. Diszkréten és puha művész, mind a művek eddigi lemezfelvételeihez engedhetetlen a különös áttekinthetőségre törekvő, könnyedséggel, ugyanakkor enyhe éllel, karakteres képest, ugyanakkor nem szakít a bécsi klasszika tagolt játék. hangsúlyokkal és világos tagolással. egészéhez fűződő s rendre újabb árnyalatokkal, Schiff mindvégig igen szabadon játszik az akcen­ A harmadik lemez fennmaradó helyére Schiff az módosulásokkal gazgadodó interpretációs hagyo­ tusokkal. Előadásai mégis mentesek minden Appassionata-szonátát választotta. Az előadás fő mánnyal, sőt, mintha a lehetséges megközelítési extravaganciától és hivalkodó csapongástól, s fe­ jellegzetességének ebben az esetben is az egészről al­ módok mindegyike hozzájárult volna valamelyest. lettébb spontánnak és játékosnak tűnnek. A le­ kotott egységes kép választékos bemutatásának Az ember egyik első asszociációja az, hogy Schiff mezfelvételt megelőző hosszas várakozás és ké­ szolgálatában álló erős tagoltságot, a dinamizmust, takarékosan bánik a legatókkal, bizonyára a histori­ szülődés alapján nem férhet kétség ahhoz, Schiff 6 az interpretáció minden komolysága ellenére kus előadói praxis hatására. A kísérőfiizetből azon­ alaposan meggondolta, hogyan adja elő, s ho­ érezhető önfeledt, a pillanat sugallatának engedő ban megtudjuk, Schiff Beethoven kapcsán épp a gyan örökítse meg ezeket a koncerteket, ugyan­ játékot érzem. legato fontosságát hangsúlyozza, s azt mondja, akkor a felvételek készítésekor sikerült Az öt Beethoven-zongoraversenyről kialakult egy fortepianón nem is igen tudja elképzelni a Beetho- megőriznie a játék egyszeriségének örömét és reprezentatívnak nevezhető kép, és Schiff András ven-zongoraversenyeket, mivel a hangszerből nem felszabadultsá- gát is. nem ezt finomította tovább, hanem hosszas vá­ lehet a szükséges legatót előcsalni. H a mégis arra Az első két koncert előadásakor Schiff különös rakozás és készülődés után megrajzolta a maga ké­ leszünk figyelmesek, hogy Schiff elválasztja hangsúlyt helyez a zene vidám, humoros jellegére. pét. Ez az őszinte szubjektivitás és az ebből fakadó egymástól a hangokat, részekre bontja az íveket, A C-dúr zongoraverseny első tételében meglep a eredetiség az egyik fő értéke ennek az albumnak. Zay Balázs akkor alighanem arra kell gondolnunk: ilyen magánszólam sebes tempója és dinamizmusa. A legatót tart ideálisnak Beethoven versenyműveinek előadásához. Schiff Beethoven-legatója amolyan gondolati legato. A háttérben lévő gondolat J e m a g y a r á z a t összatartja a hangokat, összekapcsolja a hoszszabb- rövidebb zenei gondolatokat. Schiff gondolati legatójának nem ellentéte, hanem sokszor része az kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

1 998. JANUÁR 1 5 kritika

SCHÜBERT SYMPHONIES No 8 in B MINOR “UNFINISHED” chubert No 5 IN B FLAT MAJOR h-moll „Befejezetlen” (D 759) V. (B-dúr) Szimfónia (D 485)

• Hungaroton Classic •

Ferencsikről sokszor leírták, még feltétlen hívei, legnagyobb tisztelői és rajongói is, hogy teljesít­ ménye - még saját zenekara élén is - egyenet­ len; az mégis meglepő, hogy a most megjelent CD-lemezen hallható két Schubert-szimfónia előadása között is hatalmas különbség van. A fel­ V *“ }* JÁNOS FERENCSIK vétel, ha hinni lehet a kísérőfiizetnek, mindössze HUNGARIAN STATE ORCHESTRA négy nap leforgása alatt készült, Budapesten, egy - sajnos - meg nem nevezett helyszínen, 1978. október 2-a és 5-e között.

Az akusztikai feltételek és a felvétel fényeinek lünk, hallgatókkal, akkor azt érezzük: igen ezt rögzítésén túl talán más szempontból is érdekes Schubert: tudtuk. Az igazán nagy előadók az evidencia él­ volna ennek a nagy magyar karmesteri életútnak, h-moll „Befejezetlen” (D 759) ményével ajándékoznak meg. A „máshogy nem is V. (B-dúr) Szimfónia (D 485) a művészi pályának, a stúdiófelvételeknek, a sze­ Magyar Állami lehetne” biztonsága és bizonyossága kísér végig az rencsére nagy számban fennmaradt koncertnek, Hangversenyzenekar egyes műveken. Ezt érezzük Ferencsik egyik „bál­ rádióközvetítésnek elemzése, kritikai feldolgozá­ vezényel: Ferencsik János ványa” Fritz Busch esetében, vagy a zongorista Hungaroton Classic sa. Más országokban nemcsak a zenetudomány Edwin Fischernél. Ez a mostani „Befejezeden” igyekszik feldolgozni a dokumentumokat, pél­ azonban még ennél is gazdagabb: a tanulság, a dául az előadóművészet-történet szempontjából, mondanivaló ott van ugyan márványba vésve, s hanem a különböző kiadók között is létrejön mégis érezzük az élő muzsikusok leheletét, a léleg­ egyfajta munkamegosztás: a kalózfelvételek és a zetvételt, a szív melegét, azt, hogy mindenki, hivatalos „örökség” darabjai mellett publikálnak minden pultnál ülő zenész teljes személyiségével különlegességeket, ritkaságokat is. éli át a csodát. Rögtön a kezdésnél érdemes meg­ Bár a kezdő alapzaj azonnal elárulja, hogy archív mázott „beszély”, afféle átmenet prózavers és ön­ figyelni a vonósok borzongását, amely a tétel so­ felvételről van szó, a fúvósok leheletfinom, mégis vallomás között. Anakronisztikus megfogalma­ rán vissza-visszatér, hogy tagolja a szenvedélyes plasztikus nyitómotívuma az áhítat, a félálom zásban pszichoanalitikus naplónak is nevezhet­ monológot. Hús-vér zene ez, olyan hangfelvétel, megilletődött és varázslatos világába emel. A da­ nék. Újabban az előadók - nevezetesen és elsősor­ amely csak nagy ritkán születik. rab komponálásának éve 1822, s ismeretes ugyan­ ban Nikolaus Harnoncourt - direkt megfelelése­ De jó volna sokkal többet tudni róla, többet a ebből az esztendőből egy érdekes írásos doku­ ket keresnek és találnak a huszonöt éves Schubert hangmérnök meg a producer nevénél! Juhász Ist­ mentum is, a Mein Traum című prózában fogai- szövege és a műalkotás, a kéttételesre sikeredett ván és Lukács Judit is mesélhetne, ahogyan ezt szokadan remekmű, a Befejezeden szimfónia kö­ nagy idők tanúi teszik nagy gyáraknál. S még él­ zött. Tény és való, hogy a zeneszerző életművének nek azok a muzsikusok, akik fel tudnák idézni fő témáit és motívumait nevezi néven, s köti a szóban és írásban a csoda születését. S talán az is konkrét valósághoz ebben a korai kamaszkort fel­ kiderülne, mién nem volt különösebb közölniva­ idéző álomelbeszélésben: az apához, anyához, ott­ lója Ferencsiknek a másik darabbal, az Ötödik honhoz való viszonyt, a társak és a művészet kap­ szimfóniával. Mintha nem is ugyanazok a muzsi­ csolatát, a vándorlást, a magányt, az elvágyódást. kusok ülnének a zenekarban, mint a h-moll Tudjuk, a hangszeres Schubert-művekben prog­ szimfónia felvételén. S ne feledjük, hogy bármi­ ramzenét látni nagyfokú és buta leegyszerűsítés lyen meghatározó egyénisége volt a budapesti ze­ lenne. Ám, ha ihletett „olvasattal” találkozunk, nei életnek a maestro, rajta kívül még számos olyan mester interpretációjával, akinek számára nagyszerű művész öröksége áll az archívumban - minden zenei motívum, minden apró elem ren­ feltáradanul, énelmezedenül! delkezik jelentéssel, s ezt közölni is kívánja ve­ Zala Szilárd Zoltán

1 6 1998. JANUÁR 6RAMCBM [w lasszik us

eeth o v en 9- szimfónia, d-moll, op. 125.

• Hungaroton Classic • BEETHOVEN SYMPHONY No.9 Ilona Tokody, Bernadette Wiedemann Örömmel kell üdvözölnünk Beethoven Kilence­ András Molnár, István Berczelly dikjének minden új és színvonalas lemezkiadását Hungarian Radio and Television Chorus Magyarországon, hiszen e tény azt bizonyítja, hogy BUDAPEST SYMPHONY ORCHESTRA a zeneirodalom talán legnagyobb klasszikus alkotá­ C iMiiluctcu I sa jelen van zenei életünk mindennapjaiban. Ráa­ TAMAS VASARY dásul ez a mostani olyan eseményt örökít meg, LIVE RECORDING amely tényleg megmozgatta Budapest zenei közvé­ leményét: köztudomású, hogy koncertsorozatnak évtizedek óta nem volt akkora sikere, mint a Rádió­ zenekar Vásáry vezényelte Beethoven-ciklusának. Az előzetes érdeklődésre jellemző, hogy mire a pla­ C figyelmét. S a koncertélmény fölé mintegy melléke­ kátok megjelentek, elővételben elfogyott az összes Beethoven: sen, elegáns kalapdíszként járult a tévésorozat, a be­ 9. szimfónia, d-moll, op. 125. bérlet, s nyilvánossá kellett tenni a délelőtti főpró­ szélgetés, az interjú formáját öltő lelki élet. A kiadó V Tokody Ilona, Wiedemann bákat, hogy a tömeges jegyigényt kielégítsék. Vá­ Bernadette, Molnár András, részéről szerencsésnek tartjuk, hogy m inden embe­ sáry Tamás nyilatkozott is akkoriban, milyen meg­ > Berczelly István ri nehézség és az emberfeletti fáradság ellenére az próbáltatás karmesterként és zongoristakánt egya­ Magyar Rádió és Televízió „élő felvétel” mellett döntött. A Hungaroton Clas­ énekkara és zenekara ránt helytállni, sőt egy nap többször is „váltani” a sics bátorságát jelzi, hogy alig egy éve hozta ki új o vezényel: Vásáry Tamás két „szerepkör” között. S a felelősség még nagyobb Hungaroton Classic csomagolásban a Ferencsik-féle teljes Beethoven- lett azáltal, hogy az azonos napon tartott két kon­ A ciklust. Zárójelben jegyzem meg: zenei életünk cert felvételéből összevágva live-lemezt is készített a sokféleségét minősíti, hogy párhuzamosan, a Naxos Hungaroton Classic. Merész, sőt istenkísértő vállal­ kiadónál is megjelent a teljes sorozat, javarészt ma­ kozás, kihívás, amelyet csak az fogad el, aki hisz a gyar erőkkel, s éppen a 9. szimfónia kapott a nyá­ a) muzsika és az élet nagy kalandjaiban, a „próbatéte­ ron szép dicséreteket a nemzetközi szaksajtóban, lek” erőt sokszorozó varázslatában, s - nem utol­ ahol elsősorban Drahos Béla másfajta, a historikus v sósorban - hisz saját magában. Az ihlet pillanatait előadásmód tapasztalataival is számotvető interpre­ így szinte kikényszerítette magának Vásáry Tamás, 33 tációját méltatták. Végre az igényes magyar zene- s személyes varázsával ezeken a délelőttökön és esté­ hallgatónak is van választási lehetősége, s kedvező ken magával tudta ragadni muzsikusait és közönsé­ árkategóriában valóban válogathat a hazai kínálat­ gét egyaránt. Nagy sikerű koncert dokumentuma nie az öregedő-süketedő Beethoven fekete humor­ ból. És ez tényleg örvendetes. tehát ez a Kilencedik, melyben a korrekt formában ból táplálkozó szólamát, ha a fináléba ékelt indulót Farkas Virág éneklő rádióénekkar és neves énekes szólisták mű­ egyáltalán annak minősíthetjük. Vásáry, úgy tűnik, ködnek közre. ezzel a mozzanattal sem tud mit kezdeni, egyéni­ Erre a szólóra mostanában Berczellynél ideálisabb ségéhez az első tétel látványosabb kitárulkozásai áll­ mély férfihangot nehéz volna találni: a hősiesen nak közelebb. Szinte sajnáljuk lemezhallgatás köz­ csillogó bariton, a filozófiai mélységeket megzen- ben, hogy nem videófelvételen nézzük, a művész gető basszbariton és a nemes basso profondo között öngyötrését, ahogyan szinte kitépi magából a nagy szabadon lavírozik az énekes. Érett - és mégsem beethoveni dallamokat. így - látvány nélkül - a rá­ öreg, lelkes - de mégsem naiv, bölcs - ám mégsem diózenekar lelkesedéséről többször is kiderül, hogy sarastrósan tudálékos. A hölgyek (Tokody Ilona és üres és megalapozatlan. A koncertterem felizzított Wiedemann Bernadette) jó munkamegosztásban show-légkörén kívül rekedve a hallgató nem is érti, vállalják a nehézségeket, talán egyedül a tenor fel­ mitől a kirobbanó siker. Persze a nagy előd, Bern­ adata oly hálátlan, hogy sajnáljuk a közönség ked­ stein is elsősorban a koncertteremben tudta magá­ vencét, Molnár Andrást, miért épp neki kell elvin- hoz ragadni muzsikusai és hallgató teljes és totális

GRAMCjMI 1 998. január 1 7 r i t i k a

ir> ohuslav Martinű K am arazene

• Hungaroton Classic •

Századunk első felének cseh komponistái (Josef Suk, Janacek, Ernst Krenek, Alois Hába és M ar­ tinű) néhány reprezentatív műtől eltekintve sajná­ latos módon hiányoznak zenetörténeti horizon­ tunkról. A Forrás Kamarazenei Műhely felvétele ezen a hiányos horizonton mutat fel néhány érde­ kes és értékes látnivalót. A Martinűt ért hatások vi­ lágosan rajzolódnak ki a hallgató előtt, és konstatál­ hatja: ez a zene nem csehes. Az életrajzból is adódó franciás hangja csak egyik eleme sajátos és eredeti stílusának. Különböző korok, stílusok, tradíciók Simon Béla friss, karakteres, finoman árnyalt zon­

integrációja bájos gyermeki derűvel, ahogy ez a Va­ Bohuslav Martinű: Kamarazene gorázása. (Mivel Simon Béla minden darabban sze­ riációk egy Rossini-témára c. darabban világosan Forrás Kamarazenei Műhely rephez jut, játéka a CD domináns elemévé lép elő, Hungaroton Classic áll előttünk; talán ez ad szerethetően egyéni ízt egységet adva ezáltal az öt kompozíciót bemutató kompozícióinak. Úgy érzem a Forrás muzsikusai is válogatásnak). A C D -t záró Szextett nagyszerű le­ ezzel a szerencsés attitűddel közelítettek ezekhez a össze, felszabadít és szárnyakat ad. Nem szívesen hetőség az önfeledt kamarázásra, ahol egyszerre le­ darabokhoz. Örömet okozó játszanivalót kerestek rangsorolom a felvételen hallható zenészeket, de het mindenki egyéniség és figyelmes partner. és találtak maguknak. Ez a muzsika nem roppant különösen megnyerő Vajda Gergely klarinétjátéka, Molnár Szabolcs

S »ranz Schubert igazi”. Ott, az operaszínpadon inkább játékos jelen­ Music for Piano 4 Hands tést nyer: egy gyermeki (ám női, s ezért komolyan veendő) lélek őszinte ijedtségét dimenzionálja túl, igazi mozarti humorral ábrázolva az egyébként szer­ • Deutsche Grammophon Archiv felett kétségbeejtő szituációt. A Mozarthoz hasonló­ — PolyGram • an szintén rövid életű Schubert - még belegondolni is döbbenetes: Mozart hetvenegynéhány évesen akár meg is érhette volna Schubert halálát! - számára vi­ „L'ho perduta ... me meschina! ... Ah chi sa dove szont e dallam komoly jelentést nyer, mert ő igazi sarä?” - énekli Barbarina oly elbűvölően a Figaro IV. drámát képzel és épít e hangok köré. így hát szívszo- felvonásának kezdő - és Mozartnál felettébb ritka rítóan nagy kompozíciót hallhatunk e lemezen a má­ módon f-moll hangnemű - taktusaiban. S hogy e sik „jelentős” mű, a C-dúr „Grand Duo”-szonáta (D bájos frázisnak mi köze lehet Schubert négykezes 812, Op. post. 140) társaságában. A Figaro-téma zongoraműveket tartalmazó lemezéhez, melyről szóba hozatalával amúgy azért is szerettem volna fel­ most véleményemet igyekszem összefoglalni? Schu­ hívni a figyelmet a komoly és játékos hozzáállás ket­ bert számára e dallam minden bizonnyal oly sokat rranz ocnuDert: tősségére, mert úgy érzem, e gondolkodásmód leme­ Music for Piano 4 Hands jelentett, hogy f-moll fantáziája (D 940, Op. 103) zünk szerkesztői számára sem volt idegen: az említett Robert Levin, Malcolm Bilson - kezdő- és sokszor vissza-visszatérő témájául válasz­ fortepiano „opusok” elé és közé ugyanis - virtuóz módon figye­ totta. E fantáziát pedig - a lemez két szólistájának Deutsche Grammophon Archiv - lembe véve egy mai CD maximális játékidejét - a D PolyGram „közös gyermekeként” készült ismertető szövegét 733 (Op. 51) jelzésű három katonaindulót helyez­ idézve - Schubert általában véve egyik legjelentő­ ték. Az előadókról ezúttal csak keveset mondhatok, sebb zongorára írott kompozíciójának tekinti a hálás ám az mind elismerés: ragyogó, briliáns, mélysége­ utókor: ilyen minőségében hangzik el itt is, e jól sen kifejező előadásukban igazi remekművek kelnek összeválogatott műsorú DG-lemezen. Persze aki is­ életre. Társuk, az 1830 körüli eredeti Graf-fortepia- meri a Figarót, tudja, hogy ott ez az f-moll - az e- no pedig mindenben (ahogy mondani szokás) „ke­ mollhoz hasonlóan egyike azon „hírhedt” hangne­ zükre játszik”: nagyon szép, színekben gazdag lemez meknek, melyek Mozart számára történetesen nem ez, melyet mindenkinek örömmel ajánlok. közvetítették 18. századi ethoszukat - már „nem az Vashegyi György

1 8 1998. JANUÁR GRJIHflN [f l a s s z i k u s DAVID HELFGOTT PLAYS RACHMANINOV ^ PIANO CONCERTO NO. 3 yA f f K k FOUR PRELUDES SONATA NO. 2 ach m an in ov d-moll zongoraverseny, b-moll szonáta, prelűdök

• RCA V ictor - BMG •

David Helfgottot nem kell bemutatni, a Shi­ ne! (Ragyogj!) c. film gyötrelmes sorsú zon­ goristájának portréja, még ha játékfilmszerű- en is, minden mozinéző számára megismer­ hető. Aki látta a filmet, tudhatja, hogy Helf- gott számára éppen Rachmaninov interpretá­ lása lett művészi és emberi fejlődésének > többször visszatérő fordulópontja. Hogy mi­ Rachmaninov: lyen zongorista is ő valójában? A film alapján 0 d-moll zongoraverseny, b-moll szonáta, prelűdök eltérő benyomást szerezhetünk erről, de ne David Helfgott - zongora lőjük le a film poénját, hiszen itt van ez a Ö RCA Victor-BM G CD, amin valóban Helfgott játszik. A d-moll •e* zongoraverseny élő hangversenyen készült felvételén mindent megtalálunk, amit élő elő­ c adások rögzítésekor problémát szokott jelen­ teni. (Ezen problémák ellenére is én jobban kedvelem az „élő” felvételeket.) A mikrofo­ nozás torzít a hangzás arányain, hanghibák, S ad hoc ritmusok és tempók: ezek szép szám­ ban sorakoznak a CD-n, néha már elbizony- A talanítóan gyakran. Rachmaninov kedvelt va­ ü riációs technikája, melynek legegyszerűbb formája a szekvenciális ismétlés, bántóan üre­ c$ sen és átszellemítés nélkül szólal meg Helf­ gott előadásában. A ritmikai kidolgozottsága, (vagy ki nem dolgozottsága) ami már nem magyarázható a pillanatszerűséggel, félreveze­ tő és hamis. A szólódarabok esetében érezhe­ * (jw ü D A (fg ffg ) tő a személyiség termékeny, aktív jelenléte. SÁNDOR SZOKOLAY (wUKmí'- Violin Concerto G ~ " y Összehasonlítva a zongoraverseny interpretá­ Concerto for Two Violins and Orchestra Solo Sonata (or Violin No 2 ORSOLYA SZOKOLAY L.EDVINCSŰRY cióját a prelűdökével, az a benyomásunk tá­ SAVARIA SYMPHONY ORCHESTRA ROBERT HOUUHAH madhat, hogy ez az a méret, amit Helfgott még biztos kézzel tud megragadni. Az op. 32- es G-dúr prelűd finoman lebegtetett fátylai, az op. 3-as cisz-moll prelűd gazdagon kibon­ tott kupolás dinamikája maradandó pillana­ tokkal ajándékozza meg a CD hallgatóját. Molnár Szabolcs

G RAM O N 1 998. JANUÁR 19 iT r i t i ka

(Jl o/.art Zongoraversenyek

• Decca — PolyGram •

Nem igazán értek egyet a lemezek pontozásá­ val, mivel így csak meglehetősen szélsőséges értékítéletek kifejezésére van mód, s a pon­ tokkal nem lehet egy-egy felvétel sokféle apró jellegzetességét, a kritika különböző szem­ pontjait érzékeltetni. Ám ebben az esetben nem jelent gondot a pontozás: Ashkenazy Mozart-versenyművekről készített felvételei­ nek ugyanis fő jellegzetessége a zongorázás abszolút tökéletessége. Ashkenazy felvételei

Mozart összes zongoraversenyéről a digitális szól bennük a zongora. És nem érzi inadekvát- kor kezdete körüli időben születtek, előtte Mozart: Great Piano Concertos nak az ember, hanem csodálja a hangszer gyö­ Dániel Barenboim és Anda Géza vette fel az (KV 466, 467, 488, 491,503) nyörű zengését és a zene csodálatos megszóla­ U Vladimir Ashkenazy - zongora összes Mozart-zongoraversenyt karmester Philharmonia Orchestra lását. Másutt a hangzás finomsága, a súlyta­ nélkül. Mindketten kisebb együttessel muzsi­ vezényel: Vladimir Ashkenazy lan, de határozott billentés szépsége lep meg. cö káltak, az utóbbi időben pedig a karmesterrel Decca - PolyGram Az alapvetően kényelmes tempók csak na­ és a nagy szimfonikus zenekarokból alakult gyobb rálátást adnak mindehhez. Amikor kisebb együttesekkel dolgozó előadók is N Ashkenazy Mozart-játékát hallja az ember, le­ könnyebb hangzású, éneklőbb előadásokat gyint mindenféle egyéb osztályozásra, hiszen örökítettek meg, legutóbb például Alicia de 0 Ashkenazy anélkül emeli ezeket a klasszikus Larrocha a Londoni Szimfonikus Zenekarral alkotásokat egy alapvetően romantikus, min­ és Sir Colin Davisszel. Ashkenazy felvételei denképp később kialakult hangzásvilágba, szorosan kötődnek a romantikus hagyomány­ hogy a legcsekélyebb csorbát ejtené a zenén. hoz, tömörebb hangzásúak, a zenekari szóla­ Az a tény, hogy Ashkenazy nem változtat alap­ mok nem kifejezetten könnyedek, bár a tö­ vetően a hangzásideálon, amikor különböző mörebb hangzást egyáltalában lehet nem bán­ góriák közé, hacsak nem tekintjük külön ka­ korok alkotásait szólaltatja meg, nem eltolást, tóan súlyosnak vagy korszerűtlennek nevezni. tegóriának a hangszer mint olyan középpont­ beszűkítést vagy túldimenzionálást jelent, ha­ Ez azonban szinte csak a zenekari részre vo­ ba állítását. nem beemelést egy mindent befogadni tudó natkozik, ami a magánszólamot illeti, Ashke­ Ashkenazy elsősorban zongoraversenyként világba. nazy előadása igazából nem illeszthető kate- mutatja be ezeket a műveket. O a hangszer Zay Balázs egyik legnagyobb mestere, és bármit játsszon is rajta, előadásaiban több az egybeesés, mint a különbség. Hasonlóan közelít a bécsi klasszikához, mint a romantikához vagy a klasszikus modernhez. A zongora felülmúlha­ tatlan megszólaltatása és a szélsőségektől men­ tes, mindenekelőtt hangzásával kiemelkedő interpretáció emeli őt a legnagyobbak közé. Amikor előadásait csodálja az ember, az él­ mény mindig a hangszerhez kötődik, s nem elvontan a műhöz. Érdekes megfigyelni ezeket a Mozart-előadá- sokat, néha például egész rachmanyinovosan

2 0 1998. JANUÁR GRfIttfBN o amuel Scheidt „Krisztus halálra adatott” - homofon szövésű sza­ Cantiones Sacrae kasz válaszol, a lét szempontjából két döntő mo­ mentumot emel így ki Scheidt: a bűnösséget és a feltámadást - „a mi sok bűneinkért, s harmadnap • Hungaroton Classic • feltámadott örök üdvösségünkért...” A megváltás felett érzett öröm zenéje ismét imitációs szerkeszté­ sű, és ezzel nem csak zenei értelembe utal vissza a kompozíció indítására: vigalom és halál vetül így Samuel Scheidt (1587-1654) nagyszabású motetta egymásra. Hallhatóan magával ragadja ez a darab a gyűjteménye, a Cantiones Sacrae, 1620-ban jelent kórust, és talán az ilyen pillanatok miatt sajnálja az meg nyomtatásban. A 39 kompozíciót tartalmazó ember a felvétel néhány bántó gyengeségét. Érthe­ sorozatból ezen a felvételen 8 Luther-korálmotettát tetlen a CD iniciáléjaként is felfogható Ein feste mutat be a Debreceni Kodály Kórus. A válogatás Burg ist unser Gott bizonytalan kezdő intonációja, szempontja talán első látásra formálisnak tűnhet, a férfiak helyenként halvány szereplése, miközben a ám a kiválasztott kompozíciók a bennük megmu­ Vater unser im Himmelreich V. versusában nagysze­ tatkozó teológiai tartalom, liturgikus funkció (az rűen oldják meg a kánont. Helyenként modo- egyházi év legfontosabb ünnepeire eső kompozíci­ Samuel Scheidt: roskodó, nem idevaló énekstílus üti meg az ember C antiones Sacrae ókról van szó) és Scheidt korálcentrikus gondolko­ fülét, mint például a Kom’ Heiliger Geist, Herre Debreceni Kodály Kórus, dásmódja, zenei szempontból is, fontos művekké •iH Varga Petra - orgona, Gott (Veni sancte spiritus) estében, máskor meg teszik a fenti darabokat. Meglepően jól sikerült elő­ vezényel: Kamp Salamon vastag, mozgalmár hangok töltik be a felvételnek Hungaroton Classic adásban hallható a CD-n a Gelobet seystu, Jesu CJ otthont adó debreceni Szent Anna főhajóját. Christ (Grates nunc omnes reddamus) és a Christ Bár a lemez színvonala hullámzó, az összbenyomás a lag in Todes Banden (Victimae paschali laudes). X pozitív tartományban marad. A Christe der du bist Különösen ez utóbbi esetében érvényesül kitünően Tag und Licht (Christe, qui lux es et dies) orgonára a motetta zseniális, a szöveget nem pusztán visszaa­ u írt korálfeldolgozásként is felcsendül, számomra dó, hanem értelmező, drámai hatást kiváltó formai megtörve a felvétel műfaji egységét. ötlete. Az imitativ, sötét tónusú kezdősorra - i/5 Molnár Szabolcs

Íí rahms: Hegedűverseny Schum ann: ANNE-SOPHIE MUTTER Fantázia hegedűre és zenekarra Brahms • Violinkonzert Schumann Fantasie op. 131 New York Philharmonic! • Deutsche Grammophon KURT MASUR - PolyGram •

Itt van egy szőke nő, akit testhez simuló fekete ruhá­ túlfűtött, tüzes, hangja nem behízelgő, vibrátója nem ban is lehet fotózni. Kora számomra megfejtheteden, édeskés, nem, nem ily egyszerűek nála a csábítás de úgy tűnik, hogy az idő előrehaladtával egyre szebb trükkjei, és mégcsak nem is ördögi, ha már a virtuozi­ lesz, egy nő, aki ugyan nem az esetem, de puszta meg­ tásnál tartunk. Talán még titka sincs. Egyszerűen csak jelenésére bizton építhet a háttérben dolgozó marke­ jelen van, ott van a zene közelében. Játszik. Ha ko­ tingstáb. Bevallom, előítélettel fogtam hozzá új CD- mornak kell lenni? Hát játsszuk el, hogy komorak va­ jének hallgatásához és előítélettel lapozgatom diszkog- gyunk. Homályosodjon el a tekintetűk? Nosza! Hal­ Brahms: Hegedűverseny ráfiáját. Egy cicus, aki Karajannal kezdi felvenni a he­ junk meg, majd támadjunk fel? Istenem, mi lett volna Schumann: S a kis Sophie-ból, ha nem hegedülni kezd, hanem gedűrepertoár minden számottevő darabját Mendels­ Fantázia hegedűre és zenekarra sohntól Csajkovszkijig, Bruchtól Bergig, darabokat x Anne-Sophie Mutter - hegedű énekiskolába íratják! A három tenor kardjába dőlhet­ ihlet Lutoslawski, Penderecki, Wolfgang Rihm és New York Philharmonie Orchestra, ne a Carmen első felvonásában. Csak még egy adalék vezényel: Norbert Morét műhelyében, versenyeket nyer, függet­ Anne-Sophie Mutter produkciójához, hogy egy mon­ Kurt Masur lenül attól, hogy barokk vagy kortárs zenét játszik. U Deutsche Grammophon datot aztán Kurt Masurnak is áldozhassunk a nyíltab­ Hogy világos legyek: alapállásom az elutasítás volt. Mi ban erotikus Schumann-fantázia valamivel halvá­ P 5 az, ami kezdeti ellenállásomat letörte? Az első benyo­ nyabbra sikerült, mint Brahms concertója, ezen talán más, mint tudjuk, döntő, szabadulni úgy sem tudunk ne is csodálkozzunk? Kurt Masur bölcsen tudomásul tőle. Ha ez a benyomás fordított előjellel kezd el dol­ zualizálja a zenét (CD-n hallgatva!). Önmagát, mint a vette, ma nem ő itt a sztár. A hetvenedik évét taposó gozni bennünk, akkor előnnyé változik az, ami koráb­ hangok legtermészetesebb leképezését állítja elénk. karmester alázatos és szolgálatkész szatüroszként teszi ban hátrány volt, odafordulásra ingerel az, ami koráb­ Egyszerűbben fogalmazva: erotizálja Brahmsot, Schu- dolgát a nimfák ligetében: lámpaoltásra vár. ban elfordulásra indított. Anne-Sophie Mutter vi- mannt, a szó legnemesebb értelmében. Játéka nem Molnár Szabolcs

G U A N Ó N 1 998. JANUÁR 2 1 { f r r i t i k a

saac Albeniz művei Katona Péter és Katona Zoltán átirataiban

• Channel Classics •

A mai koncertgyakorlatban Albénizt ráadás­ szerzőnek nevezhetnénk: apró, spanyolos ka­ rakterű darabok komponistája, s mindunta­ lan rácsodálkozunk, milyen remek színeket tud kikeverni, milyen izgalmas ritmusokkal lep meg, s milyen kiváló melodikus képes­ séggel rendelkezik. ISAAC ALBENIZ Lemezünk 10-es számaként szerepel az a Espana, Iberia, Mallorca Tangó, amely - Godowsky átiratában - a maga korában a „könnyűzene a koncertpó­ diumon” jelenség megtestesítője lehetett. Katona Péter és Katona Zoltán két gitáron, saját „hangszerelésében” adja elő a Tangót, köszönhető. A holland-amerikai Channel éppúgy, mint a többi számot, átirataik m in­ Isaac Albeniz művei Classics a szuper hifisták, High-End-ra- Katona Péter dig az eredeti zongoradarabok alapján ké­ jongók kedvence. A manipulálatlan gitár­ és Katona Zoltán szültek. átirataiban hang a maga természetességében, felhangok­ Az andalúz folklór alapvetően gitár hordozta Katona Twins - gitár kal, színesen-szagosan szólal meg. Nincs elemeit Albeniz a múlt század végén beemel­ Channel Classics szükség trükkre, hangulati háttér-imitációra, te a komolyzene szférájába. „Zenés képeslap­ a csúszkáló ujjak és ziháló lélegzet kiegészí­ jait” évtizedeken keresztül, több ciklusban téseire. publikálta, majd a művek „alászálltak” a sza­ Ez nem koncert és nem népünnepély, itt lonzene világába. Ám az egykori Liszt-tanít­ minden tiszta és áttekinthető. A fiatal zené­ vány mindvégig igényes (és fantáziadús) tu­ szek sem blöffölnek, nincs általában vett dott maradni a zongoraletétet illetően. A je­ spanyol temperamentum, nincs „népiélek”, s len válogatásban - két gitárra készült átirat­ nincs semmi „zsenialitás”. Pontosan, mester­ ban szerepel az Espana-sorozat hat „album­ ségbeli tudással és korrekt technikával ké­ lapja”, az Ibéria szvit néhány részlete, vala­ szült „fotók készültek" azon tájakról, ame­ mint a fiatalkori Mallorca, az Aragon és a lyeket általában a kommersz giccs útján is­ Cordoba című karakterdarab. A dallamok merünk meg. tehát száz év múltán visszatérnek az eredeti Zala Szilárd hangszerhez. Hazatérnek, mondanánk szíve­ sen, de ez a gitár már nem az a gitár, hanem tökéletes és mindentudó instrumentum, amelyen csak tanult virtuózok tudják meg­ szólaltatni azokat az effektusokat, amelyeket korábban minden valamirevaló andalúz ut­ cai zenész játszott. Ez a mostani komolyzenei verzió, az 1968- ban született ikerpár, Katona Péter és Kato­ na Zoltán munkája - tiszta, áttekinthető, s mentes minden szórakoztatózenei kompro­ misszumtól. Az élmény elsősorban akuszti­ kai. Ez főleg a kiváló felvételi technikának

2 2 1998. JANUÁR CRANffBN l a ss ziklis

erdi D on Carlos

• Philips — PolyGram •

A Gramofon tavalyi első számában alkalom nyílt az opera francia változatának ajánlására, a mű keletkezéstörténetének vázolására. Az 1886-os ötfelvonásos, olasz nyelvű változatot tartalmazó legújabb lemeznek két igen magas színvonalú előzménye van: Solti és Giulini felvételei (Decca, 1965, illetve EMI, 1970). Bemard Haitink kiváló karmester, de az olasz maestro klasszikus formaérzéke és ihletett ro­ mantikája, vagy a magyar művész izgalmasan fegyelmezett drámai építkezése nemesebb fe­ szültséget keltenek, gazdagabb érzésvilágot tárnak fel. Haitinknál a jól kidolgozott részle­ túl korán ünnepeltünk. Kiválasztása a Valois- tek nem mindenütt sűrűsödnek szervessé; Verdi: Don Carlos királylány szerepére tévedés. Verdi leginkább Roberto Scandiuzzi (Fülöp) amint a párbeszédekből az azonnali reagálás, ’■ d eszményített hősnőjét lehetetlen fojtott és Galina Gorcsakova (Erzsébet) az előadás egészéből gyakran hiányzik a ter­ erőltetett hangvétellel (Nyugaton szlávosnak Richard Margison (Carlos) címkézett) lebegő és megtört, éles magassá­ mészetes folyamatosság, a lélegzés lüktetése. u D m itrij Hvorosztovszkij (Posa) Ez (fizikailag is) távolságot teremt az összecsa­ Olga Borogyina (Eboli) gokkal hitelesíteni. Elkedvetlenít a technikai Robert Llyod (Főinkvizítor) pó felek, továbbá az énekes és a zenekar, vala­ hibák gyakorisága, az alig követhető szövegki­ v A Covent Garden Királyi Operaház mint az együttes és a hallgató között. Ének- és Zenekara ejtés, s az, hogy Erzsébet vokális „termete” A történelmi valóság és a schilleri képzelet el­ Vezényel: Bemard Haitink vaskosabb az Eboliénál. Utóbbi a jellemek térése nem ide vonatkozó tárgya az elemzés­ > dramaturgiai rangsorát is károsan befolyásol­ nek, de az föltűnő, hogy a késő reneszánsz ko­ ja. Az egyetlen olasz főszereplő Scandiuzzi. ri történet, melynek helyszínei, szereplői csak­ Basszusa kiegyenlített, de nem oly jelenté­ úgy latinok és katolikusok, mint zenei megal­ Hvorosztovszkij mondhatja magáénak a leg­ keny, mint Ghiaurové a Solti-lemezen. Túlsá­ kotójuk, ebben a produkcióban a 17. század szebb baritont a világon. Puszta jelenlétével a gosan szenvedő és némileg erőtlen Fülöpöt németalföldi protestáns világ sötétebb színei­ többiek fölé tornyosul és maradéktalanul be­ ábrázol, a fél világ zsarnokából kevesebbet lát­ be öltözött. tölti a Posát megillető középponti helyet. Ver- tat. Robert Lloyd Londonban megbízható Talán nem egészen Schiller és Verdi szándéka­ di-énekesként is a nagyok közé lépett, sőt gazdája volt a király szerepének, itt teljesen inak ellenére, de mindenképpen az ő lángolá­ honfitársa, Csernov mellé, a mai listák élére! meggyőző Inkvizítor. Az viszont kissé zavaró, suk és aranyló fényeik nélkül. E színtévesztést Kár, hogy (érthető) hajlama van valamiféle hogy a legifjabb basszusra, d'Arcangelóra bíz­ a szereposztás még nyilvánvalóbbá teszi. Az oroszos „súlyosságra”, ami Muszorgszkij vilá­ ták a Fülöp atyjának, V. Károly császárnak operában nem a címszereplőé a leghálásabb gában lenne helyénvaló, ám Posától idegen, s hitt szerzetes megszólaltatását. feladat, az említett felvételeken Bergonzi és hogy Haitink eltűrte a „sleppelését”. Borogyi­ Végül egy tárgyilagosnak szánt megjegyzés Domingo egyénisége, hangszépsége volt hiva­ na az orosz operákban elért sikerek után az holmi aranykori nosztalgiák helyett: az előző tott ezt ellensúlyozni. Az infáns alakját gon­ olaszos drámai mezzók között szintén a leg­ századvégtől a verista ízlésváltás szabta meg az dosan kirajzoló és folyékonyan éneklő Ri­ jobbnak mutatkozik, ők ketten kivételt ké­ olasz operaéneklés stílusát, de az 1950-60-as chard Margison nem képes rá. A hangja nem peznek társaik között: nagyhírű elődeikkel évtizedek legalább némi szándékot jeleztek a eléggé nemes anyagú, a színe sem fog minden­ (Fischer-Dieskau, Milnes; Bumbry, Verrett) is visszahajlásra a bel cantóhoz. Ügy tetszik, kinek tetszeni. összemérhetők. Oktalanság lenne azonban Te­ napjainkban a puszta szükség fejleszt ki „új” Az összkép így máris szegényebb egy árnyalat­ baldi, hát még Caballé megoldásaira hivatkoz­ esztétikát, az elveket s követelményeket azok­ tal, s további „északi” színezetet kölcsönöz a ni Gorcsakova ellenében, akit A végzet hatal­ hoz szabják, akik éppen rendelkezésre állnak. három orosz főszereplőtől. Ma bizonyosan ma fél évvel korábbi felvétele kapcsán talán Uhrman György

6RAHC1N 1 998. JANUÁR 23 O r *r 1 k ° GONDA JÁNOS: ismerték fel. A jazz, a gamelán zene, az afrikai dobzene ott lüktet Steve Reich, John Cage, Li­ geti György, Xenakis és több más kortárs zene­ szerző műveiben. A hatás fordítva is igaz, a jazz nagyon sokat köszönhet Debussy, Ravel, Bar­ A rögtönzés világa tók vagy Prokofjev harmóniai újításainak. Nem szabad megfeledkeznünk egy új, ám an­ nál nagyobb hatású jelenségről: a ’60-as évek­ I. és II. kötet től kezdődően a pop- és rockzenének a fiatalok zenei fejlődésére gyakorolt hatásáról. Kezdő­ Örömmel vettem kézbe Gonda János A rög­ Manapság ez sokszor inkább menekülés a régi­ dött mindez a beatkorszakkal, és ma már ott tönzés világa című könyvének I. és II. kötetét. hez, a jól beválthoz az átláthatatlanul szövevé­ tartunk - ha elismerjük, ha nem -, hogy ez a Nemcsak azért, mert jó tíz évvel ezelőtt tanít­ nyes információrengeteg szorításából. zene a fiatalság legerőteljesebb kifejezőeszköze, ványként, később pályakezdő kollégaként so­ A régebbi korok európai klasszikus zenéjének és óriási hatást képes kifejteni mind pozitív, kat beszélgettünk egy ilyenfajta pedagógiai szerves része volt az improvizálás. Az organikus mind negatív irányban. munka szükségességéről, hanem azért is, mert rögtönzés tekintetében talán a barokk zene áll Minden zenei stílusban, legyen az klasszikus az azóta eltelt idő tapasztalatai is igazolják, legközelebb más improvizációs kultúrák (pl. a zene, jazz, tánc- vagy rockzene, van értékes és hogy a magyar zeneoktatás számára valóban jazz) eszmerendszeréhez. A XX. században már értéktelen, egyszerű és bonyolult, építő és rom­ fontos mű látott napvilágot. A ’80-as években szinte kihalt a Bach, Mozart, Chopin, Paganini boló, optimista és pesszimista. A pedagógus­ Gonda János kezdeményezésére beindult vidé­ vagy Liszt kaliberű hangszeres virtuóz és rög­ nak - a zenepedagógusnak is -, az egyik leg­ ki zeneiskolai jazz-tanszakok, valamint az Apa- tönző művész. Századunk zenéje inkább a nagy fontosabb feladata az útmutatás, a jó irányba gyi Mária és Lantos Ferenc nevével fémjelzett való terelés, az esztétikai értékrend kialakítása új oktatási törekvések tapasztalatai most már és a morális érzék kifejlesztése. nyomtatásban is hozzáférhetők az érdeklődő A pop-rockzene sokszor romboló, sokszor épí­ tanárok és tan u ló k számára. tő esztétikai hatása már a műfaj kezdeti korsza­ Az elmúlt kilenc évben a Helsinki Jazzkonzer- kában megnyilvánult. Sok fiatalt az Emerson, vatórium tanáraként alkalmam nyílt megis­ Lake & Palmer zenéje vezetett el a klasszikus merni a skandináv országok zeneoktatási rend­ zenéhez, sokak a fúziós zene (Chick Corea, szerét, így nagyjából átlátom a pozitív és nega­ Herbie Hancock) hatására kezdtek odafigyelni tív jelenségeket, különbségeket és hasonlóságo­ a jazzre, és sorolhatnám a példákat. kat két olyan merőben eltérő történelmű, kul­ Ahogy sokszor elmosódott a határ pl. a modern túrájú és vérmérsékletű nép között, mint a finn jazz és a kortárs klasszikus zene között, úgy a és a magyar. m ásik oldalon a rockzene és a jazz is óriási terü­ Gonda János kiadványának előszavában rövi­ leteken fedi át egymást. A rockzenében benne den összefoglalja az improvizáció jelentőségét a van a jazz harmóniai és improvizációs rendsze­ különböző zenei kultúrákban, világosan rámu­ re, csak sokszor egyszerűbb formában. A hang­ tat a szabad fantáziálás és az organikus, tervsze­ szerek, a ritmuselemek, az énekes-előadói stílu­ rű rögtönzés közötti különbségre. Felhívja a fi­ sok, a 12 ütemes (rock and roll, blues) vagy a gyelmet arra, hogy mekkora felelősség hárul a 16-32 ütemes (standard) formák olyannyira zenepedagógusra, hogy a minden gyermekben természetesek a gyerekek számára, hogy már természetesen meglévő kreatív, spontán alkotá­ csekély hangszeres tudással is képesek a nekik si, rögtönzési készséget ne elnyomja, hanem se- tetsző hangzást létrehozni. Tehát az a zene, gítve-bátorítva felszínre hozza, és a gyermek ké­ amely a legközelebb áll a fiatalokhoz, nagyon pességeinek, muzikalitásának megfelelően fej­ formák, a bonyolult, kifinomult kompozíciós alkalmas az improvizáció, a kompozíció, az lessze tovább, bármilyen legyen is a tanuló ze­ és hangszerelési módszerek, a végletesen komp­ együttes játék fejlesztésére, egyben előkészítője, nei érdeklődése. likált és precíz matematikai és ritmikai megol­ ugródeszkája a magasabb szintű hangszeres A XX. század végén tanárnak, növendéknek, dások felé fejlődött, ami a spontenaitás és a improvizációs sítlusnak, a jazznek. alkotó vagy interpretáló művésznek olyan rögtönzési készség elsatnyulásához vezetett. Az A változás sokszor észrevehetetlen: hogyan lesz problémákkal kell szembenéznie, amelyek öt- orgonisták egy témára rögtönzött fantáziáinak, egy rock and roll-szólóból bluesszóló, vagy ho­ ven-száz évvel ezelőtt fel sem merültek. A tech­ vagy a kortárs zene aleatorikus törekvéseinek gyan fejlődik egy egyharmóniás egyszerű szóló nika hihetetlen fejlődése, az elektromos hang­ vajmi kevés köze van az organikus, művészi tudatos, melodikusán szervezett modális imp­ szerek, a gépzene, a számítógépek elterjedése az improvizációhoz. rovizációvá. élet minden területét megváltoztatta. Az irdat­ Másfelől azonban a jazz - amely a század elejé­ A magyar és pl. a skandináv vagy amerikai ze­ lan méretű információáradat, a művészi irány­ től napjainkig fantasztikus fejlődésen ment ke­ neoktatás között a legszembeötlőbb különbség, zatok szinte átláthatatlan sokfélesége, a külön­ resztül -, és a különböző népek improvizációs hogy az utóbbi országokban már felismerték, böző kultúrák keveredése olyan nehézségek elé magaskultúrái (pl. a hindu, arab, gamelán zene, hogyan lehet a fiatalok érdeklődését felkelteni a állítja az embert, hogy szinte lehetetlen az el­ afrikai dobzene) nagy hatással voltak és vannak legtermészetesebb és legegyszerűbb módon: a igazodás még egy olyan aránylag jól körülhatá­ századunk zeneszerzőire. Már Debussy, Ravel és saját tömegzenéjükkel. rolható területen is, m int a zene. Sztravinszkij sem tudtak ellenállni a jazz frisses­ Az általános képlet: a gyerek hangszeres órára A zeneoktatásban sokszor tapasztalható akadé­ ségének, újfajta lüktetésének és „bluesos” hang­ jár, ímmel-ámmal gyakorol, ha lehet, kerüli a mikus, az újdonságokat elutasító oktatói hoz­ zásainak, igazi értékeit azonban később, főleg szolfézsórákat, de minden szabadidejét az záállás minden kor természetes velejárója volt. amerikai komponisták (Gershwin, Bernstein) „igazi”, a kedvencek hallagtásával tölti, ilyen

24 1998. JANUÁR GUANÓN Gonda János Gonda János A rögtönzés világa II.

Rögtönzés és komponálás a zene alapelemeivel A jazzimprovizáció elmélete és gyakorlata

Editio Musica Budapest Editio Musica Budapesi Z. 14111 Z. 14112

koncertekre jár, társasági, szociális élete ezen revek, „kötelező” jellegűek. Tapasztalataim azt a műfaj teljes alapszókészletét felölelő, mond­ keresztül alakul. mutatják, hogy a pusztán egyszerű kérdés-fele­ hatni alapmű a magyar zeneműkiadásban. A skandináv országokban a hangszeres képzés, let, pentaton vagy tetrachord gyakorlatokat a Nagyjából 120 oldalon eljutni a jazz legalapve­ a szolfézs és a zeneelmélet mellett már helyet növendékek sokszor túl unalmasnak, „gyer­ tőbb paramétereitől (akkordjelzések, II-V-I ká- kapott egy ilyenfajta zenekari gyakorlat is hoz­ mekdednek” tartják. Ha ugyanez pl. kedvenc denciák, blues, improvizációs skálák) a jazz rit­ záértő zenésztanárok vezetésével, amely igazán slágerük „köntösébe” öltöztetve történik, máris mikai, frazeológiai, előadásmódbeli jellegzetes­ népszerű a fiatalok körében, természetessé, ma­ nagyobb kedvvel állnak a dologhoz, és valódi ségein át a modern jazz kvartos, modális, bito- gától értetődővé teszi a rögtönzést, inspirálja a sikerélményben lesz részük. Ehhez persze a ta­ nális és tengelyrendszeren alapuló gondolko­ bátrabb együtt zenélést és a színpadi előadást. nárnak ismernie kell tanítványa zenei világát, dásmódjáig nem kis teljesítmény. Ez a kötet ve­ (Másrészről itt merülnek fel a túlságosan de­ azonban sokszor a gyermek be sem meri vallani tekszik az általánosan ismert ilyen jellegű ame­ mokratikus oktatás hátrányai is: a felületes tanárának, hogy milyen fajta zenét hallgat leg­ rikai kiadványok színvonalával. technikai képzés, a fiatalok túlságos szabadjára szívesebben. Sokat segíthet ebben az együttes Első látásra (ahogy erre az előszó is utal) ez a fü­ eresztése, stb.) zenehallgatás, és a tanár megfelelő hozzáállással, zet elsősorban zongoristáknak szól, ám szerin­ Ezeken elgondolkodva okozott fejtörést A rög­ affinitással képes lehet finoman irányítani a nö­ tem bármely hangszeres előadó vagy énekes ki­ tönzés világa I. kötete. A tanárra rendkívüli fel­ vendék zenei ízlésének fejlődését. tűnően tudja alkalmazni éppen a logikus, min­ adat hárul, ha óráról órára fenn akarja tartani a Tehát az I. kötet elolvasása után inkább a zene­ den fontos elemre kiterjedő felépítése, valamint gyakorlatok játékosságát, spontaneitását, a tanu­ tanárok szemléletével, nyitottságával, pszicho­ az elméleti ismeretek és a kottapéldák mindenki ló érdeklődését. A kötet felépítése logikus, át­ lógiai érzékével, képességeivel kapcsolatban számára érthető, összefoglaló jellege folytán. gondolt, pedagógiailag az egyszerűbbtől a nehe­ vannak fenntartásaim, a kötet gyakorlatai, út­ A kötet segítségével és megfelelő hangszeres tu­ zebb felé halad, mindig szemmel tartva a rög­ mutatásai feltédenül jól használhatók a hang­ dással, valamint alapvető elméleti tudással (és tönzés-komponálás, dallam-ritmus arányát. Azt szeres képzés kiegészítéseként. (Itt elgondolko­ persze rengeteg zenehallgatással és a ma már ná­ hiszem, az ilyenfajta komplex oktatási módszer dom azon, vajon mennyire épült be Kurtág lunk is hozzáférhető külföldi kottaanyag segít­ alapjait már a tanárképző főiskolán el kellene sa­ György Játékok című műve - mely ugyanen­ ségével) a jazz alapvető nyelvezete, elmélete, já­ játítani a leendő tanároknak. M int Gonda János nek a problémának a kortárs zene felőli meg­ téktechnikája szinte autodidakta módon is elsa­ az előszóban említi, a gyakorlatok és a kottapél­ közelítése -, a zeneoktatásba.) játítható mind az érdeklődő zenetanárok, mind dák tulajdonképpen csak útmutatók, a tanáron A rögtönzés világa II. kötete ezzel szemben a műfajért lelkesedő fiatalok körében. múlik ezek továbbfejlesztése a növendék hang­ semmiféle kétséget nem hagy a használható­ Kíváncsian várom a sorozat harmadik kötetét, szeres tudásának, muzikalitásának megfelelően. ságával kapcsolatban. Gonda János korábbi és remélem, hogy a kiadvány hamarosan szer­ A tanárnak tudnia kell, mi az, ami a gyermek munkáihoz hasonlóan ez is rendkívül logiku­ ves része lesz a magyar zeneoktatás minden­ számára érdekes, élvezetes, hogyan lehet a gya­ san, tömören felépített, mély szakmai tudáson napjainak. korlatokat úgy alakítani, hogy ne legyenek me­ és sokoldalú pedagógiai tapasztalaton alapuló, Sülé László

GRAHCBN 1 9 9 8. JANUÁR 25 i t i k a------Balázs Elemér Quintet Balázs Elemér Quintet My New Way

• TeArt • és fuvolázik. Ráadásul egyre jobban, ma már él­ vonalbeli hazai szaxofonosnak számít. Szalay Gábor idén fog diplomázni a jazztanszakon, a lemezen a Pat Metheny-stílusú darabokban hall­ I - alázs Elemér a hazai jazzélet 30 kö- ható, a mesterhez hasonló stílusban. Balázs Jó­ á : ? rüli generációjának fontos figurája, zsef Elemér zongorista testvére, még nincs húsz­ W sidemanként a Trio Midnight, az O láh esztendős, szintén a jazztanszak hallgatója, Kálmán Sextet, és a Creative Art Trió tagjaként, már most kiváló jazzmuzsikus. Hárs Viktor a kö­ hangszerének egyik legjelesebb hazai képvise­ zépgeneráció nem véletlenül legtöbbet foglal­ lőjeként ismerjük. Mindhárom együttes modern koztatott all round basszistája. Oláh Kálmán há­ mainstream jazzt játszik. A mostani CD címe Ele­ rom felvételen vendégeskedik, kiforrott, érett stí­ mér új útjára utal, azaz valami más stílusra. A le­ lussal. Fekete Kovács Kornél is egyre jobban mezen egy csendes, nyugodt fúziós jazz hallha­ szólózik, a hazai jazzélet immár meghatározó tó. A kompozíciókat az együttes tagjai egyedül figurája. jegyzik, vagy különböző kollaborációkban. Az Sajnos meg kell jegyeznem a lemez egy negatí­ egyetlen külső társszerző Vukán György, aki a vumát, de ez nem a játék hiányossága. Az ilyen

borító ajánlósorait papírra vetette. stílusú lemezek világszerte nagyon jól szólnak, W inand Gábor - ének, tenor- és szopránszaxofon, fuvola; A lemez egyik főszereplője Winand Gábor, akit azonban erről a CD-ről ez sajnos nem mondha­ Szalay Gábor - gitárok; csodálatos énekesként ismerhettünk meg. Itt is tó el. Az egész úgy szól, mint egy otthoni kazet­ Balázs József - billentyűs hangszerek; sokat énekel, sajátosak hangszereseket is meg­ tás demófelvétel. Az már a muzsikusok érdeme, Hárs Viktor - bőgő, elektromos és akusztikus basszusgitár, szintetizátorprogramozás; szégyenítő scat-improvizációi, melyeket csodá­ (vagy hibája?), hogy az improvizáviók a témák­ Balázs Elemér — dob latos biztonsággal intonál. Ez a stílus teljesen a hoz, és főleg a darabok alaphangulatához ké­ Km.: Oláh Kálmán (zongora, billentyűs hangszerek); sajátja, nem hasonlít senkire. Gábor azonban pest jazzesebbre sikerültek. Fekete Kovács Kornél (trombita, szárnykürt) az utóbbi években egyre többet szaxofonozik Friedrich Károly

Bob Berg Bob B e r g

Another Standard

• Stretch/Concord — Karsay és Tsa • meg a szövegüket. Egyrészt ez segít a helyes fra- zeálásban, másrészt a szöveg érzelmi töltését még az instrumentális előadásnál sem érdemes elha­ nyagolni. A lemezre olyan dalokat választottak, zeretem 0 stanclard lemezeket. amelyek ugyan már kanonizálódtak a standardo- I % Olyan, mintha szonett formában írt sulás evolúciójának végeredményeként, de még •4, ' verseket olvasnék, vagy barokk szvi­ nem koptak el a mindennapi használatban. Főként teket hallgatnék. A merev formai kötöttségek miatt Frank Sinatra révén elhíresült dalokról van szó, de minden bizonyos mértékig kiszámítható, de a lé­ játszanak egy Beatles-dalt is, illetve Berg egy saját nyeg; a mondanivaló, a kidolgozás, illetve a jazz kompozícióját, ami viszont egy Gershwin-dal har­ esetében az improvizáció mindig más. Külön élve­ móniakörére készült. zetet nyújt az összehasonlíthatóság lehetősége, a Izgalmas a Just in Time című szám témájának ritmi- „vajon ő hogyan oldotta meg ?" élménye. kailag bonyolult hangszerelése, és a z azt követő Standardot nem lehet írni. Bizonyos dalok hosszú szélsőségesen nagy tempójú szólók. (A „time" a kiválasztódás eredményeként válnak standarddá. jazz-zenész-szakzsargonban összefoglalója mind­ A standardok általában, önmagukban nem képvi­ annak ami a tempóval, ritmussal kapcsolatos.) A Bob Berg - tenor- és szopránszaxofon; selnek komoly esztétikai értéket, de szinte mindig hangszerelések néhol felidézik a szaxofonos jazz- David Kikoski - zongora; tökéletesek formailag. Utemszámuk kerek, modulá­ rock múltját, ötletesek, de nem tolakodók. Ed Howard - bőgő; cióik logikusak, ami nem csoda, hiszen muzsiku­ Az előadás frenetikus. Mind a vendégzenészek, Gary Novak - dob; Randy Brecker - trombita, szárnykürt; sok generációit kellett meggyőzniük arról, hogy mind a kísérők a tőlük megszokott m agas szinten Mi ke Stern - gitár őket válasszák gondolataik kifejezésére. Értékessé muzsikálnak, de a lemez főszereplői mégis Kikoski az előadás, az improvizáció teszi őket. és Berg. David Kikoski neve egyre több lemezen lag nincsenek. Profi, és noha a coltrane-i mélysé­ Bob Berg kora ifjúsága óta standardok között él, tűnik fel, nem véletlenül. Játéka ezen a lemezen is get számon kérni rajta nem lehet, mégis szerethető még abban az időben kapta a tanácsot, hogy ha friss, vidám és virtuóz. Berg ma már világszerte el­ figurája a jazzéletnek. Igazi zenész. igazán meg akarja tanulni a standardokat, tanulja ismert szaxofonos. Hangszeres korlátái gyakorlati- Juhász Gábor

26 1998. JANUÁR GUANÓM The Paul Motian Trio

Sound of Love

• Winter & Winter •

irka tizenöt éve hallat magáról ez a szokatlan felállású, összetéveszt­ hetetlenül egyedi hangzású együttes. Másságuk titka már az első közösen készített le­ mezek után sem csupán a basszus hangszer hiá­ nyával magyarázható. Sőt, a zenéjüket jellemző „szabálytalanságok" sorában talán ez az egyet­ len furcsaság, amit azonnal el is felejtünk, ahogy játszani kezdenek. Itt ugyanis nem a profizmus gyönyörködteti a ze­ ARI 1ST EDITION WINTER* WINTER nehallgatót - annak kiemelkedően magas szintjét mindhárman bizonyították már több különböző formációban és nem is az egyéni teljesítmé­ nyek amolyan „jazzes" tündöklése, szó sincs egy magával ragadó groove-ról, és persze az isme­ rős, jól bevált zenei formák felfedezésének gyer­ tációkban érezhető. Motian nem csupán dobol, meki öröme sem adatik meg a trió produkcióit o hanem érzékeny, invenciózus résztvevője, sőt - hallgatva. Arra is csak némi logika segítségével Bili Frisell - gitár; túlzás nélkül állítható - karmestere a triónak. Joe Lovano - tenorszaxofon; következtethetünk, hogy ehhez bizony rendkívüli Az imént sorolt kvalitások természetesen nem Paul Motian - dobok intelligencia, koncentrált figyelem, kivételes érzé­ érvényesülhetnének, ha nem jellemeznék hason­ kenység és empátia szükségeltetik; de a hallgató lóak a formáció másik két tagját is. Frisell jelleg­ is jobban jár, ha nincs ezeknek nagyon híján. zetes elektronikus effektje és sajátos gitártechni­ A titok nagyobb része a három muzsikus fejében, kája ellenére majdhogynem alázatos szerepet lelkületében, kezében... vagyis hozzáférhetetlen vállal a produkciókban. Mindig rendkívül kon­ helyen van - ami persze bárkire nézve igaz lehet centráltan követve partnereit vagy harmonizál, csakhogy ők ezt együtt, egyszerre tudják, ki­ c vagy a „basszuspontokat" jelöli meg, nem ritkán szolgálva, alkalmazkodva vagy kiegészítve a dob talányos kérdéseire felel, és általában ott egymást utánozhatatlan zenévé transzformálni. találjuk, ahol a közös improvizációban szerényen Az ember ilyenkor önkéntelenül összeráncolja a érvényesülhet. Szólóinak visszafogott, lebegő tó­ homlokát és műelemzés helyett egy tömör minősí­ nusa gondolatébresztő, inspiráló hatást gyakorol téssel elintézi a dolgot (lásd, ill. számold a borító a partnerekre és a közönségre egyaránt. Teljesen fotója alatt...). egyedi stílusa meghatározó szín az egész trió Persze a „miért jó?" kérdésre is lehet egyszerű vá­ o hangzását tekintve. laszokat találni, de attól tartok, hogy legtöbbje Lovano a leginkább „jazzman" az együttesben. csak háttér-információként szolgálhat. Tudniillik a De olyannyira, hogy a Down Beat utóbbi évek­ három hangszeres külön-külön sem „sima ügy". ben közzétett ranglistája szerint első a tenor- A 66 éves Motian szakmai tapasztalatainak tisz­ szaxofonosok között. Karakteres, telt sound és teletet parancsoló gazdagságát néhány fonto­ szenzitivitás jellemzi játékát. Improvizációi ke­ sabb kolléga vagy zenekar nevének felsorolása vésbé manuális bravúrok, viszont a téma- és harmóniakibontás felsőfokát jelentik - méghozzá jól érzékelteti - mint pl.: Bili Evans, Oscar Petti- 3 ford, Paul Bley, Charlie Haden vagy Keith Jarrett magas érzelmi hőfokon. Gyakran vállal veszélyes de legalább ilyen jelentős a Thelonius Monkkal eltávolodást a főmotívumtól, de mindig haj­ vagy a Broadway-szerzőkkel kapcsolatos elméleti szálpontosan érkezik. A gitárral játszott unisonók kutatása is, amelynek eredményei nagy mérték­ a pedig egyedülállóan homogén hangzást képvi­ ben tökéletesítik hangszeres művészi munkáját. selnek. Ezek közé tartozik a mostani CD-n hallható Monk- A Sound of Love anyaga néhány klasszikus - téma bravúros adaptációja, a Misterioso. Játéké­ Monk, Mingus - feldolgozás mellett a trió tag­ ban a ritmusalap már stilizált, szinte csak érezte­ 0 jainak szerzeményeiből tevődik össze. A felvétel tett formáján túl azonos jelentősége van az ellen­ 1995 nyarán készült a New York-i Village Van- pontozásoknak, a dinamikai variációknak, hang­ guardban. Februárban pedig Budapesten adnak súlyeltolásoknak, egyszóval: zenélésnek. Utánoz­ koncertet. hatatlan „jelenléte" különösen a ballada-interpre- Matisz László

199 8. JANUÁR 27 — i t i k a

James Emery James Emery Standing on a Whale Fishing for Minnows

• Enja — Varga • nyeiben és előadóként használ, nemcsak hang­ hangzással - bár ott Zoller Attila gitárja elektro­ készletében, hanem szerkesztésmódjában is el­ mosan szólt - egyebek között Dudás Lajos Mon­ tér a jazz főáramáétól. Kötődik a hatvanas-het- te Carlo című lemezén találkozhattunk. Jazztuda- venes évek avantgárd hangzásához, de hiány­ tunkban a gitár jellemző környezete a standar- annak muzsikusok, akiknek életmű- zik belőle annak erőszakossága és polgárpuk­ dek vagy a fúzió világa, Emery azonban mind­ 'Wjjz ve olyan erősen kötődik egy zene- kasztó attitűdje. A külsőségek helyett a zene kettőtől távol áll, m égha oldószerként bedob is karhoz, hogy az árnyékot vet önálló belső viszonyaira, a - mégoly meghökkentő - egy-egy kvázi blues darabot vagy mainstream munkásságukra. James Emery két évtizede a mo­ motívumok koherens kibontására összpontosít. szólót a vízbe. A hangzás ambivalenciája nagy dern kamarajazz kialakításában fontos szerepet Szerzeményei gyakran aszimmetrikusak, a sza­ mértékben fokozza a zene különösségét. Megfe­ játszó String Trio of New York gitáros-zene­ bálytalanság azonban nem keresettség, hanem lelő partnerek nélkül, meglehet, felbillene az szerzője, aki tizenhárom albumot rögzített a he- sajátos gondolkodásmód következménye, egyensúly, a fúvós hangszereket kezelő Marty gedű-gitár-bőgő felállásban játszó formációval. amely kizárja a panelt és bevett formulát, és Ehrlich azonban tökéletesen m agáévá teszi Első önálló lemezét (Artlife) 1987-ben Leroy Jen­ nincs híján a groteszk iránti érzékenységnek Emery világát. Gerry Hemingway, az absztrakt kins hegedűssel készítette, amit egy szólófelvétel sem (amit a lemez címe is bizonyít). A gyakran jazzdobolás mestere és a némiképp hagyomá­ (Exo Eső, 1987) követett. CD-n először elektro­ kromatikus hangközökkel élő szaggatott témák nyosabban, mert dallamosabban bőgőző Mi­ mos együttessel (Turbulence, 1991), majd Ant­ váratlan fordulatéi, disszonáns futamai gondos­ chael Formanek is nagy beleérzéssel veszik ki ré­ hony Braxton társaságában volt hallható (Articu­ kodnak arról, hogy a hallgató figyelme ne lan­ szüket a zene létrehozásából. James Emery rend­ lations, Duo 1992), de akusztikus együttes élén kadjon az ismerkedés során. hagyó csapásokon közlekedik az ezredvég ez a vállalkozás tekinthető a bemutatkozásának. A CD pikáns jellemzője a látszólag nehezen posztmodern kulisszái között, de törekvése min­ Emery szerzőként (egy Monk-szám kivételével), összebékíthető hangszerek jelenléte. Ez minde­ dazok érdeklődésére számot tarthat, akik a járt zenekarvezetőként és hangszeresként is jegyzi nekelőtt az akusztikus gitár és a klarinét együtte­ úttal szemben előnyben részesítik a járatlant. az anyagot. Az a nyelvezet, amelyet szerzemé- sére értendő. Ehhez hasonló párosítással és Túri G ábor

The Manhattan Transfer The Manhat an Transfer Swing

• Atlantic—Warner • nei képzettséggel bírtak, és elképzelhetetlenül nehéz most is a Manhattan-nel régóta dolgozó John Hend­ hangszeres jellegű szólamokat énekeltek megdöb­ ricks munkái. Egy-egy hangszerszóló is hallható, Step­ bentő könnyedséggel. Az ötvenes évek jazz vokále- hane Grappeli, vagy a Rosenberg trió frontembere, gyüttesei (Hi Lo's, Four Freshmen) mindezt tovább fo­ Stochelo Rosenberg előadásában. A vokál csodála­ \ ocalese. Evvel a szóval illetik az énekes kozták. A Beatles-mánia után a 70-es évekre csupán tos muzikalitását mutatja, hogy roppant nehéz dolgo­ '$f, - előadásmód azon fajtáját, amikor ko- egyetlen ilyen énekegyüttes, a csodálatos Singers Un­ kat énekelnek fölényes tudással. Az már ízlésbeli ap­ ^ rábbi instrumentális szólamokat később írt limited létezett, de ők is csak lemezeket készítettek. róság, hogy a nagyon magas női hangok, és azok szöveggel szólaltatnak meg, és ez a Manhattan egyik Ebben a vákuumban született meg a Manhattan hangvégi lebegtetései számomra nem mindig kedve­ legsikeresebb lemezének címe is. Az énekes King Ple- Transfer. Sosem felejtem el, a televízióban egy UNES­ sek. Azt hiszem, ez az ilyen előadások egyik buktató­ - asure "Parker's Mood" adaptációja nyitotta meg a CO gálán énekelték a Weather Report Birdland-jét. ja, már a LH & R együttesnél is zavart. Az együttes ze­ sort. James Moodynak az "I'm in the Mood for Love"- Csodálatos volt. Vadásztam rájuk, majd hamarosan nei vezetője, Yaron Gershovsky zongorista írta a ze­ ra játszott szaxofon szólója számos énekes előadást meghívott egy akkoriban külföldi vendégszereplésről nekari hangszereléseket. Itt is egy stílusbukfenc zavar. ért meg Eddie Jeffersontól Aretha Franklinig. A dolog hazatért muzsikus barátom, akinek (ez akkoriban iga­ Az nem lenne baj, ha a '3CFas, '40-es évek zenéjét természetéből fakad, hogy megfelelő szöveget is kell zi szenzáció volt) videómagnója volt. Egy teljes modern változatban hallanánk, de itt csupán a hang­ írni, amely a rendszerint virtuóz, nagyon gyors hang­ Manhattan-koncertet láttam nála, eléggé kiábrándító zás, a dobolás, és a dobhangzás modern, minden szerszólókat prozódiailag követi. E téren a korona volt, rock and rollokat énekeltek, meglehetősen alpári egyéb, a dallamok, a szólók, a harmóniák régiek, a kétségkívül Jón Hendricksé, aki a Lambert, Hendricks, show elemekkel. A húsz esztendő alatt, mióta az egy­ stílus tehát nem egységes. A vokálhangszerelések Ross jazz énektrió tagjaként zseniális szövegeket üttes létezik, ez a kettősség jellemzi őket. Hol csodála­ nagyrészt az együttes tagjainak munkái, elsősorban szerzett, amellett, hogy a trió utat nyitott a vokalizálás tos a zene, hol pedig közönségetetés. Az egyik régi Janis Siegelé. A Nuages viszont Gene Puerling, a Sin­ olyan területén, amikor nem csak egy-egy szóló, ha­ kedvencem pont egy disco jellegű lemez, tehát a kér­ gers Unlimited volt hangszerelőjének és énekesének nem egy teljes, rendszerint big band felvétel szólalt dés - mint általában - nem a mit, hanem a hogyan. munkája, ezen a felvételen egyébként Grappelli, az meg az együttes előadásában. Az LH&R a megválto­ Vizsgálódásunk mostani tárgya inkább az előbbi ka­ egykori Hot Club De France tagja is hallható. A Man­ zott zenei divatok következtében már a hatvanas tegóriába tartozik, a swing korszak egytől-egyig is­ hattan Transfer többször énekelt már ismert swingda- években fel kellett adja működését. mert, zömmel big band felvételeit hallhatjuk újra voká­ rabokat korábbi lemezein, de új albumuk csupa ilyet A három, négyfős énekegyüttesek a harminc- negyve­ lis előadásban, az improvizációkat is szöveggel éne­ tartalmaz, és az együttes jobbik énjét mutatja. nes években kezdtek divatba jönni. Fantasztikus ze- kelve. A szövegek természetesen legnagyobbrészt Friedrich Károly

28 1998. JANUÁR GRAMfflN Night Ark

James Emery - gitár, Marty Ehrlich - altszaxofon, klarinét, fuvola, Michael Formanek - bőgő, Gerry Hemingway - dob, marimba, vibrafon

Night Ark Ara Dinkjian - oud, kanun, cümbüs, gitár; In Wonderland Armen Donelian - zongora, szintetizátor; Marc Johnson - bőgő; Arto Tunpboyaciyan - ütőhangszerek, ének, duduk • Emarcy—PolyGram •

artapság, amikor lassan a „világ- Ara Dinkjian az Egyesült Államokban született ör­ * M a t zene” kifejezést is felváltja a szo- mény családban, és a visszatérés az anyaföldre fisztikáltabb „kortárs kamarazene" állandó kísértést jelent neki, számos török illetve műfaji megjelölése, zenész, hallgató egyaránt fin­ görög zenésznek is állandó és elismert vendége. torogna, ha véletlen kiejteném azt a szót, hogy et- Az In Wonderland szerzeményei azonban a mű­ no. Ha ránézek az órámra, el kell ismernem, fajok közti sematizmusba huppannak. Armen Do­ hogy az etnó éppen mostanában megy ki a divat­ nelian zongorajátéka ugyan felszabadítóan hat, ból. Pár évvel ezelőtt a Budai Pakszinpadon még de a gond valószínűleg az alapoknál kezdődik: mindenkinek borsódzott a háta a töröksípok és az örmény zene nagyon kevés autonóm motívum­ oboák sipitó kisszekundjaitól, az egyiptomi táblák mal rendelkezik, Dinkjian pengetős hangszerei is Cheryl Bentyne, Janis Siegel, Tim Hauser, Alan Paul, ötnyolcadaitól. Az első WOMUFE-n valami olyas­ rendre arab illetve török eredetűek, és egy oudon km.: Yaron Gershovsky - zongora, hangszerelés; mi történt, mint az első pünkösdkor Jeruzsálem­ játszott, makám jellegű arab hangsort talán nem Tony Dumas, Ray Brown, Tony Gam ier Robert Burns, ben. A nézőtéren ülve és a fákról lógva egyaránt a legszerencsésebb a zongora jazz-skáláihoz Nonni Rosenberg - bőgő; mindenki azt kérdezgette, hogy találhatnak egy idomítani. A témák vitathatatlan lirai hangulat­ John Pisano, Nous'che Rosenberg, Ray Benson, David Hungale, Ricky Skaggs, David Hungate - ritmusgitár; zenében fehérek, sárgák és feketék közös hang­ festő ereje sem tud ezektől a korlátoktól igazán ki­ Stochelo Rosenberg - szólógitár; ra. A toleráns békemozgalmak utolsó lehelete, né­ bontakozni. Marc Johnson basszuskísérete is en­ Jack Wilkins, Brent Rowan - elektromos gitár; pek nagy körtánca. nek megfelelően alakul. Az egyedüli ígéret talán Ralph Humphrey, Duffy Jackson, David Sanger, Paul Leim - dob; A Night Ark harmadik CD-jét azért nem dicsérem, Arto Tunpboyaciyan, akinek korrekt ütősjátéka Cindy Cashdollar, Buddy Emmons, amikor etno-jazznek minősítem, mert ez olyan ze­ mellett énekhangja is egészen figyelemre méltó. Steve Hinson - steel gitár; ne, amely a fent elsoroltakat már nem képes nyúj­ Hogy ő Joe Zawinul és AI DiMeola után már az Ricky Skaggs mandolin; tani. Az etno jellegzetességeiből egyedül az egy- Oregonnak is állandó társa, nemigen vigasztalja Jason Roberts, Chris Booher, Connie Ellisor, Kee Larison, Carl Garondetsky, Pamela Sixfin - hegedű; hangneműséget őrzi meg, ami inkább érdektelen­ azt, akinek ez a lemez csalódást okoz. Vagy ta­ Mark O'Connor, Stephane Grappelli - hegedű szóló; né teszi, no meg a hangszerelés emlékeztet halvá­ lán mégis? Michael Francis -altszaxofon; nyan a műfaj virágkorára. Az együttes alapítója, H. Magyar Kornél John Freeman - vibrafon;

19 9 8, JANUAR f í T"ir i k a

Oregon Oregon Northwest Passage

• Intuition - Stereo Kft. • gon-stílusúként tartatnak számon. Talán ez utóbbi és újjászületés, türelem és türelmetlenség, diada­ a leginkább cáfolhatatlan bizonyíték sikerüket, il­ lok és kudarcok. Huszonhét év alatt három rend­ letve a „jelenségként" meghatározott hatásukat il­ kívül érzékeny muzsikus ezekről a fogalmakról ielőtt felfedeznénk az „Északnyuga­ letően. már hitelesen tud szólni. A művészi teljesítmény­ ti átjárót", muszáj az alkotókról ál- Csak a legnagyobb művészek engedhetik meg nek természetesen komoly szakmai feltételei is ilában néhány tárgyilagos gondola­ maguknak, hogy képletesen szólva egy életen át vannak. Most mondhatnánk azt, hogy egy össze­ tot rögzíteni. Tudniillik az Oregon nem egy tucat­ ugyanazt a képet fessék, ugyanazt a könyvet, szokott zenekarban ez már nem kérdéses, de a zenekar, sőt pátosz nélkül minősíthetjük szimplán vagy szimfóniát írják, és ugyanazt a filmet for­ Northwest Passage ebben a vonatkozásban is példaértékűnek. Úgy is, mint művészi teljesít­ gassák. Ok azok, akiknek a mondandója, az kiemelkedő. Mindhárom eredeti Oregon-tag a ményt, mivel sok ezer, lényegét tekintve meg­ üzenete minden időben egyformán aktuális és hangszeres előadás abszolút biztonságát sugá­ egyező szubjektív vélemény tükrözi és igazolja fontos. A közönség ezt rejtélyes okból nem haj­ rozza. Letisztult, fölösleges hatáselemektől men­ produkcióit szerte a világon, de úgy is, mint je­ landó észrevenni, és elfogadja a művészetbe cso­ tes (utóbbi nem volt mindig egyértelmű), világos lenséget. A reflexiók általában a következő érté­ magolt szentenciát ezredszer is. Vagy azért, mert arányok között megszólaló dallamok, hangszer­ kekre vonatkoznak: műfajokon kívüli - nem pejo­ érzi, hogy ez töretlenül fontos, vagy azért, mert szólók és harmóniavázak jellemzik az új CD-t. A ratív értelemben, de valójában - könnyű kamara­ valami kevés plusz, valami kis érzéki, vagy tónus­ tablás-ütőhangszeres negyedik eredeti tagot, a zene, összetéveszthetetlenül jellegzetes hangzás, beli szokatlanság elvarázsolja őket. '84-ben elhunyt Coliin Walcottot ezúttal két kivá­ plasztikusan természetes dallamfűzés, kevés, de Valami ilyesmit tud az Oregon is. De ebben a je­ ló ütős igyekszik pótolni - meggyőző magabiz­ érzelemmel telített rögtönzések, áttetsző, letisztult lenségben rendkívül fontos a zenekar tagjainak tossággal. A rájuk osztott háttér-kísérőszerep formák, invenciózus, ötletekben és színekben több mint negyedszázados közös munkája - mellett, hatásos rövid intermezzókkal oldják fel a gazdag etűdszerű kompozíciók, klasszikus igé­ jazz-zenekarokra ez egyáltalán nem jellemző produkciót általában jellemző átszellemült, medi­ nyű, árnyalt és pontos interpretáció. A felsorolás valamint egy örökérvényű értékrendre alapozott tativ atmoszférát. mindegyik eleme fontos jellemzője az Oregon elmélyültség, koncentráltság és igényesség. Az A Northwest Passage-ről amellett hogy szép, egy zenéjének, tehát azok a zenekarok - és már szép Oregon zenéjének legfontosabb motivációit - a zene vonatkozásában - ritkán használt minő­ számmal vannak ilyenek -, akiknek munkáiban a Ralph Towner foglalta össze a CD-borítón olvas­ sítés is megfogalmazható: bölcsességet áraszt. fenti stílusjegyek nagy része megtalálható, O re­ ható ajánlásában: önzés és nagylelkűség, halál Matisz László

Pleszkárt P le s z k á n

Pearls in Boogie Shell

• PCD—Multimédia — Stereo Kft. • ség, többnyire külföldön tevékenykedik, szép siker­ mondanivalót hordoznak. Pleszkán balladajátéka rel. Szerencsére azért itthon is akad, aki nem felejti különlegesen érzékeny, kifejező, billentése kiemelke­ el, sőt komoly támogatásban is részesíti a kitűnő dő művészi teljesítmény. Kár, hogy a szép balladák gyedi jelenség a magyar jazzvilág- zongoristát: a PCD Multimédia kiadó jóvoltából im­ mellett hiányzik a repertoárból a középtempó, a me­ Iban Pleszkán Frigyes, vagy ahogy a már a harmadik CD jelent meg Pleszkán Frigyes ze­ dium-swing, helyette az egészen más hangulatú szakma ismeri: „Frici". Már tizenéves néjével. Az első kettőn trióval játszik, a legújabb vi­ boogie-k jelentik az eltérő karaktert. Ez utóbbiak korában felhívta magára a figyelmet, gyorsan terjedt szont kizárólag szólózongora-felvételeket tartalmaz színvonala nem egészen éri el a lassú számokét, ta­ a hír a hetvenes években, hogy ifjú titán bontogatja (a sokat mondó Gyöngyszemek boogie-kagylóban lán kicsit sok is belőlük négy. szárnyait a jazztanszakon Gonda János és Szakcsi címmel). A különleges cím érdekes koncepciót takar: Pernye András kitűnő jazzkönyvének alábbi sorai jut­ Lakatos Béla irányításával. Aki akkoriban játszani hal­ a nyitó- és zárószám, valamint a 4. és 8. track egy- nak eszembe: „Igen kevés jazzforma létezik, amely­ lotta, Oscar Peterson lemezeinek hatását is érezhette egy boogie-woogie, Pleszkán-szerzemény, közéjük nek ilyen szuggesztív ereje volna: hatása alól lehetet­ zenéjén, Pleszkánnak tehát több oldalról is kitűnő is­ ékelődnek a gyöngyszemek Albinoni Adagiójától len kivonni magunkat. ...A jazztörténet tanúsága sze­ kolája volt, tehetsége pedig vele született. O'Sullivan Alone Againjéig; megannyi népszerű rint a klasszikus boogie-woogie-játék egy bizonyos A kezdeti siker hamar jött: fellépés a Pori Jazzfeszti- melódia. Közismertségben kivételt képez egy erede­ határon túl nem fejleszthető. ...A boogie-woogie válon, Ki mit tud? első díj, lengyel, német fesztivá­ ti szerzemény Psalmus Fridericus cím alatt. »nagy formáját« nem sikerült kielégítő módon létre­ lok, díjak, stb. Később mégis keveset hallottunk róla, A lemez kellemes zenei élmény. Pleszkán változatla­ hozni." Ügy érzem, Pernye András 19ó4-ben megje­ a hazai média, a jazzvilág pár év alatt szinte telje­ nul nem csatlakozik semmilyen divatirányzathoz, lent sorai e lemezzel kapcsolatban is aktuálisak, ez sen elfelejtette. A kelet-európai rendszerváltozások egyszerűen a legjobb hagyományokat folytatja köz­ azonban nem sokat von le Pleszkán teljesítményének zűrzavarában, az élesedő versenyben, divatirány­ érthető nyelven, magas színvonalon, helyenként bá­ értékéből. Az ilyenfajta muzsika hiánycikk manap­ zatok harcában a hagyományosnak, közérthetőnek mulatos virtuozitással. Számainak megformálása ság, pedig egyaránt megállja a helyét koncertterem­ valahogy kisebb lett a becsülete. Pleszkán zenei hit­ példás jóízlésről tanúskodik, 2 és fél - 6 perc közöt­ ben, hanglemezen, vagy akár egy elegáns szórako­ vallása közben mit sem változott, ő nem egy szűk ti időtartamúak az egyes felvételek, amelyek függet­ zóhelyen. Ha több teret kapna, valószínűleg jóval jazzelitnek, hanem a széles közönségnek szeret ját­ lenül a témául választott darabok különböző fajsú­ szélesebb lenne a jazzkedvelők tábora világszerte. szani. Amíg erre Magyarországon kevés a lehető­ lyától, az improvizációk jóvoltából színes, értékes Deseő Csaba

30 1998. JANUÁR G RflV fflN Northwest Passai i

Hank Jones

Favors s' t- o *-\

• Verve — Polygram •

4 ? - “'31 z a lemez kétszeresen is straté- giai jelentőségű: Hank Jones ld

Ralph Towner - klasszikus és 1 2 húros gitár, ^ Japánban immáron ötödik alka­ Hank Jones - zongora; zongora, szintetizátor; lommal tartott zenei kurzusának termését örö­ George Mraz - bőgő;

19 9 8. JANUÁR 3 1 r r i k ö

Javon Jackson

Good People

• Blue Note — EMI—Quint •

M rt Blokey „ifjú oroszlánjai" között W W 9' kezdte pályáját a ma krisztusi korban járó Javon Jackson, aki 1987-ben lett a mester utolsó állandó hard bop-együttesének tagja Philip Harper, Robin Eubanks, Benny Green és Peter Washington társaságában. Az azóta eltelt tíz évben olya­ nok lemezein szerepelt, mint Freddie Hub­ bard, Brian Lynch, Micky Tucker, Benny velője a latin rock mestere, Carlos Santana G reen, Charlie H aden, illetve Elvin Jones, c játékának, a Flor De Canela témáját a gitá­ akinek együtteséhez csatlakozott is. Ezzel Javon Jackson - tenorszaxofon; ros Borboletta című lemezéről kölcsönözte. A párhuzamosan saját útra lépett, amelynek O Fareed Haque és lemez leghosszabb darabjának nagy ívű ex­ legjelentősebb állomása a Blue Note céggel Vernon Reid - pozíciója több mint három perc, amelyet kö­ 1993-ban kötött szerződés volt. A When the akusztikus és elektromos vetően a gitár, a bőgő és a dob szabad rit­ Time is Right c. bemutatkozó lemeze óta a gitár; John Medeski - musa fölött a szaxofon diadalmas szólója Good People a negyedik a sorban, és olyan orgona; bontakozik ki, hogy aztán a zene a kompozí­ kísérletező muzsikusnak mutatja be, aki a Peter Washington - ció utolsó harmadában a gitár effektektől jazzt kiindulási pontnak, 0. kilométerkőnek ü bőgő; hemzsegő szólója alatt rendeződjön szabá­ tekinti, ahonnan sokfelé indulhat a felfedező. Billy Drummond - dob; lyos ütembe. A kifejezés határait feszegető A szándékoltan vegyes anyag vezéreszméje Cyro Baptista - kaland után igazi feloldás a lemezt záró az elhatárolódás, a '60-as, '70-es és '80-as ütőhangszerek újabb Jackson-eredeti, a Naaman hangszer­ években bevett fogalmazási és komponálási szólók sorozatából álló, swinges lendülete. módok kerülése. Ez mindenekelőtt szokatlan Nemzedékéből Javon Jacksonra eddig vi­ hangszerválasztásban, az akusztikus és elektromos instrumentumok együttes jelenlété­ szonylag kevés reflektorfény jutott, de Good ben, illetve a rendhagyó szerkesztésben jele­ C People című lemeze alapján okkal formálhat nik meg. Javon ihlető háttere széles körű, a jogot a nagyobb figyelemre. A szaxofonos, rock és a funky azonban - közvetlenül vagy o akinek játékában Rollins és Coltrane hatása áttételesen - majd' minden darabban feltű­ nyilvánvaló, a lassan beérő muzsikusok közé tartozik, akik nem érik be azzal, hogy vala­ nik. A lemez nyitódarabja, a szaxofonon, > akusztikus gitáron, bőgőn és ütőhangszere­ melyik stílushoz vagy irányzathoz csatlakoz­ ken megszólaló kamarajellegű, melodikus Ed' (ü zanak, hanem saját zenéjüket próbálják meg Oxum a brazil zene iránti vonzódását tükrözi, létrehozni. Nem gyomorból, hanem fejből ezt azonban gyökeres stiláris és hangütésbeli muzsikál, jelenlétét egyfajta önkontroll és tá­ váltásként Tony W illiam s egykori Lifetime nevű volságtartás jellemzi. Utódivatos szóhaszná­ elektromos jazz-rock-együttesének híres szá­ nincs más funkciója, mint hogy kiindulópontul lattal ezt posztmodern attitűdnek is nevezhet­ ma, a laza építkezésű szólókra lehetőséget szolgáljon a dögös funky ritmusra épülő szó­ nénk, ha a dekonstrukcióval szemben nem nyújtó Emergency követi. Latinos világba visz lókhoz. Itt lép be először a Hammond orgo­ volna erősebb benne a konstrukció iránti haj­ John Coltrane kevésbé ismert Exotica c. szer­ na, illetve kap szerepet az elektromos gitár lam és indíttatás. A Good People eklektikája zeményének feldolgozása is, amelyben a sza­ torzítás lehetőségeit végletekig kihasználó, több, mint különböző karakterű számok egy­ xofon két szólója fogja keretbe az akusztikus kozmikus dimenziókig tágító Vernon Reid. A másutánisága: a mögötte felsejlő zenei gon­ gitár rögtönzését. A címadó Good People Diane puritán ballada, az album leginkább dolkodás magában hordja az önálló nyelve­ Jackson-ötlet, pár hangból álló, két részben jazzes száma a szerző szaxofon- és Wa­ zet kimunkálásának esélyét. elővezetett, majd ugyanígy lezárt témájának shington bőgőszólójával. Jackson nagy ked­ Túri G á b o r

3 2 > 998. JANUÁR CRAM flN Archie Shepp

Something To Live For

• Timeless — Karsay és Tsa. •

gy Andrew Vachss-regényben ol­ vasom: „A gyerekek nem tudnak ^ bluest énekelni, hiába próbálják. Fájdalommal\ még csak bírják, de hanggal nem." Ezzel csak egyetérteni lehet. A blues többnyire olyan keserűséget, fájdalmat, csalódottságot, vagy felháborodást fejez ki, amihez az érettek élettapasztalata szük­ séges. Hallgassuk csak meg Archie Shepp bármelyik mély érzelmi töltésű vagy indula­ tot indukáló felvételét, korszakaitól függet­ lenül, s meg fogjuk érezni, hogy ennek a nagy erejű muzsikának egyik titka épp az azokkal az emóciókkal való maradéktalan azonosulni tudás, amelyeknek megszólalta­ tásához egy „gyerek" érzéseiben még nem P . * * * * * * Coltrane szabad improvizációiban és kései misztikájában. nőtt fel. A bő afrikai leplekben fellépő pro­ Archie Shepp - ének, vokatív avantgárd jazzmanből mára öltö­ tenorszaxofon; Archie Shepp tehát minden időben igen ér­ Eddie Henderson - nyös egyetemi tanár lett, aki azonban negy­ a zelmes művész volt, de nem csak az. Zené­ trombita, szárnykürt; je, érzésem szerint, a teljes személyiséggel venéves zenei tapasztalattal a háta mögött John Hicks - zongora; fújja és énekli a régi fájdalmakat szabad­ G eorge Mraz - bőgő; átélt emóciókon kívül a filozófiai elmélye­

1 998. JANUÁR 3 3 Djangology DJANGOLOGY • Giants of Jazz • DJANGO REINHARDT Flamingo • Dreyfus — MusiCDome •

£ M z asztalomon a sok más nagyszerű mf zenész mellett Stéphane Grappellit jéL is képviselő francia menedzseriroda ajánlata, az elegáns kivitelű füzetecske címolda­ láról Happy 90th Birthday Monsieur Grappelli! felirat alatt az ősz mester mosolyog rám. A 90. születésnap okán tervezett nagyszabású euró­ pai turné elmaradt. Monsieur Grappelli 80. szü­ letésnapján a Carnegie Hallban adott feledhetet­ len sikerű koncertet, majd ugyanezt az évfordu­ lót két fellépéssel köszöntötte a párizsi Olympia the gipsy genius színpadán. Most nem várta meg, hogy 1998. január 2ó-án, a 90. születésnap apropóján ha sonló ünneplésben részesítse a jazzvilág. 1997. december 1-jén Párizsban elhunyt a jazzhege- dülés talán örökre legnagyobb hatású mestere, Stéphane Grappelli - dók számára szinte felfoghatatlan, hogy hogyan > » aki nemcsak az európaiak szívébe lopta be ma­ hegedű, lehet ilyen természetes és tökéletes technikát el­ gát, de Amerikában is legalább akkora elismert­ Django Reinhardt - gitár, sajátítani autodidakta módon. Persze talán az ségnek örvend. Hazájában pedig (lám vannak Hot Club de France „öntanításból" is következik, hogy Grappelli he- kivételek) mondhatni, próféta lett, a Becsületren­ O és mások gedülésének alapja a muzsikálni vágyás, a bel­ (felv. 1936-37) det is megkapta. ső mondanivaló külső megjelenítésének igénye, Grappellit sokan a jazzhegedűsök jazzhege- s nem rontja ezt semmiféle „hivatalos" tanításból dűsének tartják, amivel Joe Venutti, Eddie So­ o származó manír. uth vagy Stuff Smith feltétlen hívei esetleg vitat­ Ö* Ez a természetesség végigkövethető mindkét koznának, de hogy ő a legnagyobbak közt CD-n. Talán mégis a Flamingo mérvadóbb ebből van, soha senki szám ára nem lehet kétséges. p a szempontból. A Djangology tartalmaz olyan Az életpálya két, egymástól távoli mérföldköve számokat, ahol Grappelli helyenként inkább he- jól illusztrálja ezt a tételt: a legkorábbi időszak­ * gedülésének, mintsem zenélésének tökéletessé­ ból származó válogatás mellé Grappelli legu­ gét élvezve játszik. Bár ez valószínűleg csak a tolsó lemeze kerül. kései felvétel meghallgatása után vetődik fel a a hallgatóban. A Flamingo című CD-n főleg a bal­ Grappelli 1934-ben alapította meg a Hot Club ladákból, lassú számokból (a címadó számból, de France-ot Django Reinhardttal, s a hegedű, a Mistyből vagy a Lover Manből) olyan belülről három gitár, bőgő összetételű együttes hamaro­ kevésbé magával ragadó, de nyugodtabb. Ez fakadó százszázalékos zenélés, muzsikálás, san soha nem várt népszerűségre tett szert. Eb­ igaz a tempókra, igaz az improvizációkban művészet, önkifejezés árad, ami minden kimon­ ből a hőskorból válogat a Giant of Jazz-sorozat használt technikákra, fordulatokra, a játékmód­ dott vagy leírt szónál sokkal többet ér. CD-je, amely címét tekintve ugyan Djangóról ra. És legalább úgy swingel, mint a régi felvéte­ szól, ám a számok többségében Grappelli is leken. Noha az 1936-37-es felvételek is tökéle­ Grappelli egy évvel azután, hogy megkapta a szerepel, s persze nem is akárhogyan. Rögtön a tesnek tűnnek, a 88 éves Grappelli játéka talán hangszerét, tehát tizenkét évesen már napi két­ nyitószám, az After You've Gone lélegzetelállító. még letisztultabb. S persze a zenén érezni, hogy szer három órán keresztül játszott egy mozi ze­ A sebesség persze mindig is lenyűgöző hatást jópár évtized eltelt közben. De mégsem moder- nekarában második hegedűt (akkoriban a né­ tud tenni a hallgatóra, kiváltképp ha nem öncélú neskedő a végtermék, Petrucciani stilárisan töké­ mafilmekhez élőzenét szolgáltattak). Apját rá­ tekerésről van szó. Itt pedig minden a helyén letesen összeillik Grappellivel. vette, hogy vegyen neki egy összhangzat­ van, értelmes, s ráadásul technikailag is tökéle­ tankönyvet, s ebből tett szert némi klasszikus ze­ tes. S ez még nem minden, hiszen ha az egyéb­ Grappellinek kalandos gyermekkora volt. Édes­ nei alapismeretre. A moziban persze még nem ként kiváló ritmusszekciót kihagynánk Grappelli anyját korán elvesztette, olasz származású apját jazzt játszott, s noha „már" tizenöt évesen hal­ mögül, ő egymagában is ugyanúgy swingelne. behívták katonának, s a kis Stéphane dickensi lott jazzt, s rögtön beleszeretett is a stílusba, Félelmetes erővel kezdődik a CD, s ez az ener­ hősökéhez hasonlatos szenvedéseket volt kény­ még jó ideig tánczenét játszott mulatókban, ho­ gia a későbbiekben sem lankad. telen eltűrni kegyetlenebbnél kegyetlenebb neve­ telekben, kávéházakban - mindenhol, ahol ze­ A nyitószám ugyanúgy jellemző az anyag egé­ lőszülőknél. Az első világháborúból hazatérő nészre volt szükség. szére a Flamingo című CD esetében is. A felvétel apja megajándékozta a tizenegy éves Grappel­ Ez a legjobb értelemben vett tánczenészi, ká­ majd hatvan évvel későbbi, s itt már meglátszik lit egy hegedűvel. A kis hegedűs az utcai zené­ véházi muzsikusi attitűd hallatszik jazzfelvétele- a kor Grappellin. Azért ez nem azt jelenti, hogy szektől leste el a hegedülés fortélyait. Számunk­ in is. A Djangologyn talán leginkább a Geor­ rosszabbul hegedülne. Sőt. Játéka semmivel sem ra, kevesebb tehetséggel megáldott földi halan­ gia On My Mind szólóját és a Minor Swinget ^tß hónap klasszikus jazzlemeze lehetne idesorolni, a Flamingóról pedig a záró­ számot, Grappelli saját szerzeményét, a Valse du Passé-t említhetem. Vagy felrémlik bennem jó néhány évvel ezelőtti Petőfi csarnokbeli kon­ certje, amikor a szégyenletesen szűkkörű kö­ zönség megbabonázott tagjaival együtt néha az volt az érzésem, hogy a párizsi sanzon-jazz világába csöppentünk, s egy még mindig gyer­ meki természetességgel muzsikáló természeti csoda kápráztat el mindannyiunkat. Ez a néhol valóban a sanzon világára emlékeztető báj te­ szi a Grappelli-féle jazzt félreismerhetetlenül franciává.

Grappelli szinte minden jelentős jazz-zenésszel játszott hosszú karrierje során, kezdve a boszor­ kányosán gitározó Django Reinhardtól Benny Goodmanen, Earl Hineson és Duke Ellingtonon keresztül McCoy Tynerig, Oscar Petersonig, Joe Passig, Martial Solalig, sőt a legkiválóbbak közt emlegetett klasszikus zenészekkel is összehozta jó sorsa, a csellista Yo-Yo Mával vagy Yehudi Menuhinnal, akivel hat lemezt is készített. A klasszikus zenét Grappelli egyébként is szerette, a fiatalabb generációhoz tartozó francia jazz- hegedűs Jean-Luc Pontyval például rendszeresen Grappelli „zenei bibliájának", Bach d-moll ket­ tősversenyének eljátszásával „alapoztak" ottho­ ni gyakorlásaikhoz. A fenti lista alapján Grappeli jó partnernek soha Stéphane Grappelli - hegedű, az időnként vonót használó bőgővel a These Fo­ nem volt szűkében, s jó partnerből akad bőven o Michel Petrucciani - zongora, olish Thingsben vagy a Valse du Passé-ban. A rit­ mindkét korongon is. A Djangologyn a Hot Club George Mraz - bőgő, musszekciók is megteszik a dolgukat, a Django- de France tapasztalt tagjait időnként Freddie Roy Haynes - dob logy számain még „csupán" biztos, ugyanakkor (felv. 1995) Taylor egészíti ki nagyon jó énekléssel, ez külö­ c rendkívül rugalmas, lüktető alapot szolgáltatva, nösen az After You've Gone-ban és a Shine-ban a Flamingóban viszont reagálva Grappellire, élvezetes. A Flamingón George M raz bőgőzése nagyszerűen együtt élve vele. Ebben különösen élményszámba megy, Roy Haynes dobolása pe­ Petrucciani nagymester, aki, ha kell, éppen hogy dig nemcsak pontos, de kellőképpen háttérben E csak jelen van, ha kell, zseniálisan szólózik, de maradó is.

Michel Petrucciani Both Worlds fciintii • Dreyfus — MusicDome • both worlds

Steve

ichel Petruccianit valamelyik brit té­ vécsatornán láttam, hallottam élő­ CAM) ár játszani egy koncertfelvételen. Lehet, hogy a kritikusok által előszeretettel emle­ jAÍfiSON getett montreuxi fellépése volt Charles Lloyddal, lehet, hogy nem, mert Petrucciani annyira lenyű­ gözött, hogy mindenki más kiesett az emlékeze­ 8R00KMÉYER temből. Számomra a neve is új volt és - ha ezt Flavio nem is ildomos említeni - nem voltam felkészülve a látványra, ahogy ez a születésétől fizikai hát­ BOLTRO rányokkal sújtott, liliputi ember hogy birkózik Stefano meg a számára tán végtelennek tűnő billentyű­ sorral. Szégyenteljesen morbid kíváncsiságomat M BATTISTA azonban hamarosan háttérbe szorította az az él­ vezet, amelyet játéka nyújtott. Zenéjéből kicsen­ dült, de arcára is rá volt írva a muzsikálás végte­ len öröme. Ennek az örömnek az átérzése a leg­ nagyobb élmény, amelyben a közönség része­ de - Brookmeyer leleményének hála - ellen­ pontozza is a zongorát, amikor épp arra van sülhet. Nem is maga a zene, hanem a tévé kép­ Michel Petrucciani - zongora; ernyőjén is átsugárzó szenvedély és öröm emlé­ Bob Brookmeyer - trombon, szükség. Az amerikai pozanos két európai tár­ két hordoztam magamban egészen addig, hangszerelés; sa, a szoprán- és altszaxofonon játszó Stefano Stefano di Battista - alt- és di Battista, illetve a trombitás Flavio Boltro sze­ am eddig lemezen is alkalmam nyílott meghall­ « 5 szopránszaxofon; gatni Michel Petrucciani játékát. Sajnálattal kell rencsére egyáltalán nem halványul el az össze­ Flavio Boltro - trombita; hasonlítás tükrében. Maga Petrucciani nem ne­ megállapítanom, hogy az első élményhez ha­ Anthony Jackson - basszusgitár; sonlót azóta sem éltem át. Ilyenkor persze min­ Steve Gadd - dob hezedik rá a szextettre. Technikáját ízléssel, dig fennáll a lehetősége annak, hogy a kritikus O visszafogottan használja, szólói is arányosak. készülékében van a hiba. A francia billentyűs, aki az album minden szá­ A Both Worlds felvételein Michel Petrucciani o mának szerzője, a műfaj nagy, spontán melo- életében először egy szextett élén játszik. A fel­ distái közé sorolható - nemcsak mint komponis­ ta, de mint rögtönző is. Az album ötödik felvé­ vételeket nem tudom megnevezni, mert borító 3 nélküli, gyári mintapéldányt hallgatok. Először tele, egy érzelmes, de pillanatig sem érzelgős „vakon" tettem fel a lemezt, vagyis nem néztem V- ballada talán utóbb említett képességének a le- meg a kiadó által mellékelt irodalmat, amely gékesszólóbb bizonyítéka. Ugyanez a szám feltüntette, hogy Petrucciani kikkel játszik. A produkál majdnem tökéletes zenei empátiát hangszerelés könnyedsége az ötvenes évek Petrucciani zongorája és Di Battista szoprán­ west coast stílusát idézi, de annál egyszerűbb,

36 1998. JANUÁR CRAftVBM d a p e s t—music— cent« A hónap művésze a

www.bmc.huszabod

33 éve folyik Magyarországon hivatalo­ zongorázást. 1995-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zene- san jazzoktatás. Ebben az időszakban ta­ művészeti Főiskola jazz-zongora szakára. 1997 novembe­ lán nem telt el úgy év, hogy ne nyert volna rében Vilniusból (Litvánia) a Jazz Improvisation Competi­ díjat valamilyen nemzetközi versenyen tion 97" elnevezésű, zongoristák számára kiírt versenyről udapest usic enter magyar jazz-zenész. Gondoljunk csak győztesen tért haza. Gárdonyi Lászlóra, Nagy Jánosra, Oláh „Gonda János, Borbély Mihály és Binder Károly segítségé­ 1093 Budapest, Lónyay u. 41. Kálmánra. Az alábbiakban egy újabb si­ vel kerültem ki. Ez egy Európa-szintű verseny - német, dán, Tel./fax: 216-7895, kerről számolhatunk be, amelyet Szabó orosz, svéd, észt zongoristák indultak még -, ami három Tel.: 216-7896 Dániel, a főiskola jazz tanszakának má­ fordulóból áll. Az elsőben egy bluesimprovizációt kellett sodéves hallgatója ért el. játszani, másodszorra egy szabadon választott standard E-mail: [email protected] vagy saját szerzeményt, a harmadik fordulóban a nemzet http://www.bmc.hu Szabó D ániel közi zsűri által megadott témára kellett improvizálni. Sok ki­ Született 1975. június 23-án, Kom­ tűnő zongoristával ismerkedtem meg, akik különböző nem­ lón. Zenei tanulmányait Apagyi Má­ zetiségük révén fami a zenéjükben is megmutatkozottj, A BMC szolgáltatásai: riánál kezdte Komlón, az Erkel Fe­ nagy hatást gyakoroltak rám. A zsűri a kreativitást, a sokol­ renc Zeneiskolában. dalúságot helyezte előtérbe. Különösen nagyra értékelték a Hazai és nemzetközi információs „Négyéves koromban kezdtem imp­ zenei nyitottságot, ha valaki saját egyéniségét és esetleg központ - szöveg, kép, hangadatok rovizálni, majd hamarosan a klasz- nemzeti zenéjének néhány sajátosságát is ötvözi a jazz stí­ felvitele és lekérdezése szikus képzésem is elkezdődött. Később Apagyi Mária lusjegyeivel. " az Internet-hálózaton Lantos Ferenccel közösen Pécsett megalakította a Művésze­ 1997 szeptemberében Zana Zoltán szaxofonossal, Kolta ti Szabadiskolát, ahol a képzőművészeti és a zenei nevelés Gergely basszusgitárossal és Mike Zsolt dobossal megala­ • Kiadói tevékenységek koordinálása kölcsönösen kiegészítik egymást. A lényeg, hogy a növen­ kítja az Avoid Tone Quartettet. (A zenekar legközelebb a - Bouvard & Pécuchet dékek analógiákat fedezhetnek fel a zene és a képzőművé­ Fonó Budai Zeneházban hallható 1998. január 29-én!) szet közölt. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy rajzolok, Modern mainstream jazzt játszunk. Repertoárunk feldolgo­ • Zenei fesztiválközpont - előadások, mint ahogy zongorázok, hanem hogy a másik művészeti zásokból (McCoy Tyner, Kenny Garrett) és jazzstandar- koncertek, hang- és fénytechnika ágazatból le tudok vonni számomra fontos következte­ dokból áll jelenleg. Hamarosan Zana Zoli és az én szerze­ szervezése, lebonyolítása, stb. téseket. Nem hagyományos képzés folyik, a kötött klasszi­ ményeim is hallhatóak lesznek. Egyébként nyitott vagyok kus anyag mellett improvizációt is oktatnak. Apagyi Mária mindenféle zenére, nem csak a jazzen belül. Ezt bizonyít • Zenei kiadványok árusítása és Conda János Komlón - a Jazzműhely indításával - lehe ja, hogy tagja vagyok a Jeff Porcaro Emlékzenekarnak is. tővé tették a fiatalok számára, hogy jazzimprovizációt is A csak saját darabokból álló műsorból később szeretnénk • Hangfelvételek készítése, tanulhassanak. Ettől az időszaktól kezdve foglalkozom jaz­ egy lemezt csinálni és szólózongorával is szeretnék a jövő hanghordozók gyártása, teljes körű zel és klasszikus zenével párhuzamosan." ben foglalkozni." szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, grafikai-nyomdai kivitelezés, stb. 1992 óta Binder Károlynál (jelenlegi tanára) tanul jazz- Tóth István

• Rendezvényszervezés

L___E__ M___E___Z___A___J___A___N___L___A__ X A BMC a GRAMOFONBAN

M ásik János: Másik János 1997 novemberében készítette el második önálló lemezét. • A hónap művésze A karácsonyra megjelent COkiadványon ismert zenészek működnek köz­ • BMC-lemezajánlat a m ásik re, Heart Rock Company néven (Másik János - bandoneon, gitár, ének, Peepsbou’-mettnyország Weszefy János - dob. Román Péter - basszusgitár, Kirschner Péter - gi­ tár). A lemezen található dalok szövegírója Bálint István költő és közismert színházi ember. A lemez nehezen sorolható a magyarországi piacon használt zenei kate­ góriákba. A szerzőénekes a következőképpen nyilatkozik róla: „Ez abszolút rock and roll... Az én szívemben a rock and roll ártatlan és súlyos, súlya is ártatlan, ártatlansága persze súlyosnak hat egy távirányí­ tóit világban. A régieket úgy látom magam előtt, hogy nyugodtan (vagy nyugtalanul) figyelik saját vérkeringésüket, amely egyezik a világéval. Én sem tehetek másként, bármibe kezdek. Most képeket éneklek (meg) a ze­ ne által, és ez újabb képeket hív elő."

A lemezt a MusiCDome Kft. terjeszti A Bouvard & Pécuchet Katalógusszáma: BMC CD 005 legújabb kiadványa A lemez kazettaváltozata január közepén jelenik meg

Az ECM, AUVIDIS, JVC, DREYFUS, VERVE, WARNER, HUNGAROTON CLASSIC, FONÓ, KIADÓK VÁLASZTÉKA KAPHATÓ ILLETVE M E G R E N 0 E L H E T Ö C POSTAI UTÁNVÉTTEL IS ) A BMC - BEN !

CRAMfBM 1 99 8. JANUÁR 37 O r itika

z a tény, hogy a „majorok” (BMG, EMI, PolyGram, Sony, Warner) je­ lenléte ellenére a legszínvonalasabb progresszív szellemiségű magyar elő­ adók jelentős része egy parányi független lemezkiadó „istállójába” tarto­ zik, egyfelől a vállalkozás sikerét jelzi, másfelől a jelen állapotok komoly kritikája.A Erre utal a cég neve is: Periferic. A „periferikus” jelző ugyanis ebben az esetben olyan, nagy hagyományokkal rendelkező műfajokra vonatkozik, mint a progresszív és folkrock, a blues, a jazz és a jazzrock. Ebből persze az is következik, hogy a siker nem üzleti szempontból jelentős. Az erkölcsi győzelem azonban vi­ tathatatlan; a Periferic Records kiadványai megfelelnek a cég ars poeticájában megfogalmazott kritériumnak: „Még hiszünk a minőségi zenében - a zene mi­ nőségében!” Nem véleden, hogy a Periferic az After Crying első, Overground Music című al- 1 bumának újrakiadásával debütált a hanglemeziparban, 1993-ban. A zenekar kü­ lönleges színfoltja nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi zenei életnek is. Klasszikus alapokon nyugvó, „komoly” könnyűzenét játszanak - virtuóz techni­ kával. Az After Crying nem egy hagyományos értelemben vett együttes, inkább egy független zenei műhely állandóan változó felállású formációja, amelynek minden albuma új stílus(oka)t teremtő zenei kirándulás. Az Overground Music magasztos, kamarazenei ihletésű műveket tartalmazott. Az együttes második korszakának produktuma, a Megalázónak és megszomorítonak egy elvont, ki­ számíthatatlan, mégis jól érthető és lenyűgöző zenei világba kalauzolt, amelyben már megszűnt az akusztikus hangszerek egyeduralma. A következő fordulatot a Föld és Ég kettőssége, az akusztikus darabok és az Emerson, Lake and Palmert idéző virtuóz rockzene ötvözése jelentette. Negyedik CD-jük, a De Profündis sokszínűségével felülmúlta az összes korábbi albumot: a gregorián énektől a csel­ ló- és gitárdarabokig mindenféle műfaj keveredett benne, és ebben az anyagban körvonalazódott először az Affér Crying jelenlegi, markáns irányvonala. A „szimforock” vagy „XXI. századi szimfónia” a klasszikus és a könnyűzene elemeit ötvözi; a hagyományos rockfelállásban szereplő hangszerek és az akusztikus inst­ rumentumok együttes jelenlétével szinte nagyzenekari hangzást keltve. A nem­ rég napvilágot látott legújabb Affér Crying-anyag címe egyszerűen csak a sor­ rendre utal: 6., mert az ötödik az együttes tízéves fennállására tavaly megjelent dupla válogatáslemez volt. A zenekar - az Overground Music óta először - ismét L&Ren <1 O r angol nyelvű dalokat írt, de az alkotók üzenete a kiváló szövegek megértése nél­ (LIAR Of ANQClS kül is nyilvánvaló. Ez az anyag ismét egy összefüggő mű: a nyitány, a Save O ur Angyalok hÁ öoR újcV Souls (S.O.S.) után a Panem et Circenses című dalciklus következik (benne olyan, sokatmondó címekkel, m int Az esztrádok földjén, Szennyárfolyam, Atomlakoma, Nagy gonosz vurstlifmálé), majd az Intermezzót követően a Búcsú a XX. századtól (többek között a Hiába és a Jobb időket várva című dalokkal, Jó­ zsef Attila Tiszta szívvel és Weöres Sándor - Latinovits Zoltán által előadott - A kő és az ember című versének megzenésítésével), míg végül eljutunk a Keith Emersonnak ajánlott Konklúzióig. Az Affér Crying (a jelenlegi felállásban Eger­ vári Gábor - szöveg, füvola; Görgényi Tamás - szöveg, zene, ének; Pejtsik Péter - zene, cselló, basszusgitár, ének, számítógépprogramok; Torma Ferenc - zene, akusztikus és elektromos gitárok, basszusgitár, számítógépprogramok; Winkler Balázs - zene, trombita, billentyűs és ütőhangszerek, számítógépprogramok) hu­ szonöt vendégmuzsikus közreműködésével tökélyre fejlesztette saját találmányát, a szimforockot. Soha sem alkalmaztak még ilyen erőteljes kontrasztokat zenéjük­ siinth-phonia ben, mint amilyeneket az új album kíméletlenül kritikus hangvétele megköve­ telt. A szélsőséges ritmus- és hangulatváltások, a legkülönbözőbb stílusok ele-

3 8 1998. JANUÁR CRAUíCí■: * Records 01^ r i t i k a

After Crying: 6. Townscream: Nagyvárosi ikonok Laren d’0r: War Of Angels Korai Öröm: Korai Öröm 1997 Barbaro: 2.

meiből építkező témák (a disszonáns keményrocktól a jazzes improvizáción és a a cyber-kultúra számítógépeffektjei, az angolszász pszichedelikus rock és számta­ klasszikus harmóniákon alapuló instrumentális darabon át a számítógépeffektig) lan népzene motívumai. Leginkább talán repetitív instrumentális hangulatzené­ meghökkentő, de fegyelmezett és logikus láncolata végül zseniálisan megkompo­ nek, vagy pszichedelikus etnorocknak nevezhető, bár egyik kategória sem fedi nált egységet alkot. pontosan a valóságot, amely ennél sokkal összetettebb. Már három éve, a zenekar Az After Crying 6.-jával egy időben jelent meg a Townscream bemutatkozó leme­ első lemezén hallatszott ez a különleges hangzásvilág, de a muzsikusok a stúdió­ ze. A nemrégiben létrejött együttest Vedres Csaba zongorista-énekes alapította, ban akkor még nem tudták elérni extadkus koncertjeiken nyújtott teljesítményü­ aki a Föld és Ég munkálatai után távozott az After Cryingból. Addig Vedres szá­ ket. Tavalyi, második albumukkal azonban - amelyről a Gramofon is részletesen mított talán a legmeghatározóbb egyéniségnek a zenekarban, de az After Crying beszámolt - az együttes megteremtette annak esélyét, hogy szubkulturális világ­ szerencsére túlélte kiválását, sőt most még egy „kistestvére” is született a zenekar­ sztárrá váljon vagy legalábbis világszerte ismertté, mint például a Vágtázó Halott­ nak. A két album közötti kapádat csak távoli rokonságnak nevezhető, amely az kémek, amelynél a Korai Öröm sokszínűbb, cizelláltabb és precízebb zenét ját­ After Crying korai felállásához hasonló Townscream-összetétel (Ács Péter - nagy­ szik. Az új album is tökéletesen kidolgozott és kiválóan hangszerelt számokat tar­ bőgő, basszusgitár; Baross Gábor - dob; Gál Béla - cselló, szintetizátor), a kom­ talmaz, a különbség talán csak annyi, hogy ez az anyag valamivel rockosabb, s ez­ pozíciók páratlan ötletgazdagsága, meglepő fordulatai, és Vedres invenciózus elő­ úttal nem a népzenei motívumok kapták a fő hangsúlyt. Egy rastaéneket leszá­ adásmódja folytán juthat eszünkbe. Tizenhárom nagyvárosi ikon, tizenhárom ci­ mítva az albumon szöveg nem hallható; a dobok, gitárok, samplerek és egzotikus zellált remekmű tárul elénk, amelyekben Egervári Gábor költői szövegei által a hangszerek (kaval, didgeridoo, fúyara) mellett az emberi hangot is instrumen­ „zárt ajtók, vashíd, metrók”, a „fáradt fémízű sóhaj” és a „tompa hajnal” komor tumként alkalmazták; valószínűleg azért, mert a különböző énekstílusok önma­ városának körvonalai elevenednek meg. gukban is üzenetet hordoznak, s így nincs szükség kommentatív szövegekre. Úgy tűnik, a periférián most a szimfónia a divat. Ezt bizonyítja a Periferic Records Ahhoz sem kell túl sok kommentár, ha egy zenekar a balkáni és a magyar nép­ Laren d’Or művésznévre hallgató ifjú felfedezettjének War O f Angels (Angyalok zene motívumait ötvözi, egy gyakran igen disszonáns rockzenei közegben, háborúja) című debütáló albuma. Ez is újszerű, stílusteremtő próbálkozás: synth- mint ahogy azt a Barbaro teszi. Hosszú szünet és tagcserék után második le­ phonia. Valójában egy tisztán számítógéppel írt szimfónia került a lemezre, amely­ mezük - a Korai Örömhöz hasonlóan - magánkiadásban jelent meg, és a Pe­ ben az alkotó a klasszikus szimfonikus hang­ riferic Recordshoz szorosan kapcsolódó zást az ambient-techno meditativ világával Stereo Kft. terjeszti. A Barbaro (Tzortzog- kívánta ötvözni. Az arányok azonban elcsúsz­ lou Georgios - ének, ütőhangszerek; Czi- tak, a pszichedelikus hangdat konstans ránku Sándor - gitár; Herpai Sándor - ugyan, de a két műfaj fúziója (amely nem biz­ dob; Zsoldos Tamás - basszusgitár) is ráta­ tos, hogy egyáltalán lehetséges) nem jött létre: lált egy sajátos, utánozhatatlan hangzásvi­ hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. Laren lágra, amelyben még a hagyományos szer­ d’Ornak emiatt nem sikerült igazán eltávo­ kezetű kompozíciók megszólalása is varázs­ lodnia a nagy „szintetizátorbűvölő” elődök latos. A Barbaro második CD-jén a zené­ (ma már persze számítógép-programozók) szek kihoznak ebből a stílusból mindent, stílusától, s nem tudott kirobbantani egy va­ ami lehetséges; megmutatják e zenei világ lóban revelatív „angyali háborút”. összes vetületét. Elgondolkodtató ugyanak­ A Korai Öröm viszont legújabb, cím nélküli kor, hogy mi lehet a továbblépés útja, hi­ albumán is világraszóló teljesítményt nyújt. szen ez a zenei struktúra nagyon leszűkíti a Ez a CD időtlen, tudattágító kirándulás ko­ lehetőségeket, s egy idő után óhatatlanul rokon és kultúrákon át egy másik dimenzió­ önismétlővé válik. Kérdés, hogy a Barbaro ba. A Korai Öröm zenéje egyszerre ősi és elég kreatív lesz-e egy újabb stílusfordulat­ modern, egyenrangúak benne a törzsi do­ hoz és szemléletváltáshoz. bok, a távol-keleti meditativ hagyományok, Kovács Gergely

GüfltfffBN 1 998. JANUÁR 3 9 A N DOKI

köztük Horváth Charlie-t, Cser­ háti Zsuzsát, Somló Tamást, Zo­ ránt, Demjén Rózsit, Chaka Khant, Al di M eolát, Mike Sternt, a Brecker fivéreket és lan Ander- sont és elénekeltette, eljátszat­ ta velük saját, eredetileg angol '-ír.* :.“ « nyelvű szerzeményeit - magya­ f l " r‘, rul. N os, a z e red e n d ő en is kelle­ «Ä& mes dalok - köszönhetően a ran­ ;; »> »u,;. »iff gos előadóknak - természetesen p1.0„Vf"«»« sokkal jobbak, mint a zeneszer­ BORNA zőként és producerként világszín­ H'"Mt 1 ívo,r.5 / « * 50 * *,«°>«.«,v.*- vonalú, énekesként azonban egoszlanak a vélemények r U ' " ' 0 2,U erősen közepes Mándoki elő­ ról, hogy szellemes-e Borr adásában. Ezzel nyilván ő ma­ Tibor új szó ló lem ezén ek ga is tisztában van. Nem más­ Mme, a nyolcvanas évek legendás KFT-s ról, mint művészi önzetlenségről gerét parafrazeáló Balatoni tél. Az inl z elmúlt évek egyik leg­ van tehát szó részéről, ami - a lektuális produkcióiról híres énekes-zc szimpatikusabb könnyű­ kilencvenes évek gyilkos zene­ ManDoki: zenei vállalkozása a iparát ismerve - ritka szép gesz­ gorista-zeneszerző hívei úgy gondoljc Találkozások Németországban élő, magyar tus. A különleges körülményekés a címválasztás logikusan következik c Warner szárm azású M ándoki László Ta­ a külföldi stúdiók egyébként a bál a fanyar humorból, ami Bornait m lálkozások című, nemzetközi al­ legjobbat hozták ki a magyar dig is jellem ezte; a szkeptikusok elír buma. Pedig Mándoki nem tett zenészekből is: szinte kivétel nél­ ben élnek a gyanúperrel, hogy hősül mást, mint amit sokan mások is kül mindenki könnyed, „cool" és nek egyszerűen nem voltak igazán e megtehetnének: lankadatlan annyira jó formáját mutatja, ami­ deti ötletei, amikor leült íróasztala mell szervezőmunkával összehozta lyet itthon sajnos csak ritkán lehet e g y kis közös zen élésre m agyar kifogni. és külföldi barátait, ismerőseit - Bóday Pál Péter

W E I W U WEN

Wei Wu Wei a taoiz- Tíz éve sodródnak az idővel, a mus csúcsa, a nem cse­ kaotikus hétköznapok érthetetlen lekvés cselekvése. Sod­ eseményeivel, és csak arra ügyel­ Aródni az árral, anélkül, hogy zá­ nek, hogy ne fussanak a fásultság tonyra futnánk. De a Wei Wu vagy a divatok zátonyára. Késő­ Wei nemcsak a taoizmus, hanem re jár, de mi utazunk a Wei Wu azo n ritka törekvés egyik csúcstel­ Wei-jel: metrón, Trabanton vagy Anima Sound Syste jesítménye is, amely megpróbálja egy kamionon, amit lestopoltunk. Anima KO Recor életben tartani a zene szeretetét, Utazunk velük Londonba, Varsó­ szuverenitását és egyediségét. ba, a „jugó" és az olasz tenger­ partra, a budapesti ANIMA éjszakába, emlékké­ pekbe, feldobott és zombathely fejlődik. Mig a nyol letargikus lelkiálla­ S vanas években a város első szárr potokba. Somogyi zenei büszkesége a meglehetőse Ferenc impressziói, sablonos rockzenét játszó Lord együtt« hangulatai preciz, volt, a kilencvenes évek közepére, úc kifejező, költői ké­ tűnik, valóban felnőtt a vasi új génén pekben jelennek ció, amelynek egyik legmarkánsab meg előttünk - mi­ képviselője a Prieger fivérek nevév> közben szól a zene, fémjelzett Anima Sound System. A esi a kicsit jazzrockos, pat tökéletesen megfelel az ezredvé; Wei Wu Wei: de nagyon originá­ magaskultúra minőségi követelménye Későre jár lis, finom, cizellált nek: „kísérleti tánczeneként" meghati Crossroads muzsika. rozott kompozicióikban különös hamm Records Kovács Gergely

1 998. JANUÁR MINISZTER FÉLRELÉP

KERN •"<*'*» DOBÓ KOLTAI róbert is kellőképpen izgalm asak. Talán azért is, m ert szinte minden - köz­ rem űködésre felkért - sztár kiprésel magából ezen az albumon vala­ mi eredetit: Kern, Koltai, Koós Já­ nos és Kállóy Molnár Péter ép p úgy, mint Somló, Geszti vagy az instrumentális tételeket játszó Dés és Tomsits Rudolf. A legeredetibb persze az az ötlet, hogy a kitűnő jazzénekesnő, Postássyjuli énekel­ je el a korong kétségkívül legjob­ ban megkom ponált nótáját, a Pu­ így m egalkossa az új album tizenhá- szinyuszit. Ez a dal olyan atm osz­ m dalát. M indkét álláspont védhető és férát teremt, amin később már csak rontani lehet. Ez azonban madható is egyben. Bornai érezhe- Dés László zenéiével egyedül Szulák A ndreának sikerül: en populárisabb lem ezt akart készíte- a C 'est la vie előadójaként hallha­ , mint az Átvitt étterem és a M águs; de em szerencsés egy filmet tóan. semmi érdemleges nem jut nagyon helyesen - nem engedett összehasonlítani a zené­ eszébe a neki írt Geszti-szövegről rokból az alapértékekből sem , am elye- A miniszter jével. A miniszter félrelép és Dés-daHámokról. M ég jó, hocjy it korábban preferált. Az eredm ény: félrelép N című, agyonreklámozott Kern-két m ásik, rendkívül eredeti G esz- ép hangzású, míves akusztikus lemez, - filmzene Koltai-Vajna-produkció esetében ti-Dés-kompozíció, a Bébi kanni­ azonban annyit érdemes leszö­ bál és a z említett Puszinyuszi kö­ itartikus élm ények nélkül. Szürkés tónu- BMG gezni, hogy a film élvezeti értékét zött a C 'est la vie nem több, mint , de nem barátságtalan - olyan, mint nagy mértékben emelik a dalok, múló epizód. jy balatoni tél. sőt Dés László zenéi önm agukban Bóday Pál Péter Zom bori Tam ás B J Ö R

Homogenic az első végletekig eltorzult és szintén a

olyan album, amelynek végletekig tiszta hangzások, illetve

Björk nem csak előadója, erős érzelm i töltés és hullám zás - Ahanem producere is. A két nagy si­ talán ezek az album legfontosabb ker, a Debut és a Post után - har­ jellemzői. A felvételek egy bentla­

minckét évesen - Björk erőteljesen kásos stúdióban készültek, a spa­

irányt változtatott. A hiúzszemű nyolországi M el M adronalban. A

lány nem csak érettebb, de érezhe­ címet állítólag azért választották,

tően egyre kevésbé hajlékony a mert a D ebut és a Post album okon

kompromisszumokra; a vokális tel­ a dalokra nagy befolyással volt

jesítménye pedig minden korábbi­ Björk alkotótársainak szem élyisé­

nál am biciózusabb. Összetett ze­ ge, míg az új lemez szám ai „gene­

nei struktúra és hangszerelés, a tikailag" egyformák. A H om ogenic

mindenesetre sokkal

kevésbé sérülékeny,

mint a Debut, és sok­

kal kevésbé játékos,

mint a Post. A tíz szer­

zeményben benne

van a négy évi inten­

zív munka, az ezzel

járó hallatlanul fel­

gyorsult, feszültségek­

kel terhes élet, és az

ezt követő viszony

lagos megnyugvás Björk: minden lelki és zenei Homogen ic l e n y o m a t a . PolyGram Jávorszky Béla Szilárd

GRA TIO N 1 998. JANUÁR 4 1 Kodály Zoltán-Ádám Jenő Énekes könyvei a mai ének-zene tanításban

A Nemzeti Tankönyvkiadó már évek óta reprint kiadás­ azzal, hogy nem érvényesítheti hatását kellő­ ban jelenteti meg a Kodály Zoltán - Ádám Jenő Énekes- képpen az ének-zenei nevelés. könyv-sorozatát. A magyar iskolai énekoktatás gyakor­ latában jobb, alaposabb könyv nem született. Az ezt kö­ És újra kezünkben a könyv, felfedezhetjük újra. vető munkák így-úgy magukon hordják a nyomát en­ Csak érteni kell a nyelvén. Ha kinyitjuk az 1. nek az alapkoncepciónak. E megállapítás tükrében vizs­ osztályos könyvet, azonnal szembetűnik, hogy a gálva a nyolc tankönyvet, sok érdekes következtetésre képek zeneien vannak megrajzolva, s így rög­ juthat a szemlélő. tön benne vagyunk a zene sűrűjében. 2. lecke: a hangsúly és a hangsúlytalan képi Jól ismerték az írók az iskoláskorú gyerek lelkivi­ küszködőknél való alkalmazásával). Azonban megfogalmazása, hangszerutánzó szavak, lágát, módszertanilag tökéletesen uralták a hely- egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől azt a több is, majd a négyes ütem érzékeltetése azon­ zetet, birtokában voltak sok ezer magyar népdal tényt, hogy egyrészt döbbenetesen sikeres kísér­ nal, és a fordítottja is. A sok apró, színes virág ismeretének. Szemük előtt lebegett egy távolban letek, mérési eredmények mutatkoznak, más­ rajza nem elterelő (ezzel szemben az azóta és megjelenő cél, mely higgadtan, de bátran meg­ részt, hogy az egész világ lassan átveszi a mód­ még napjainkban is megjelent tankönyvekben a jelölte a magyar iskolai énekoktatás helyét és szert - a gyermek hat- és tizennégy éves kora rajz inkább szolgálja a vizuális nevelés céljait, célját, előremutatva a XXI. századra is. Különbö­ között nevelhető, oktatható igazán! ami nem baj, csak rosszkor és rossz helyen teszi ző szerzők - egyénenként vagy csoportosan - E kettősség léte - a zenei tagozatok fejlődése, ezt, vagy százalékos arányban kifejezve majd­ ebből merítettek: kihagytak, átírtak az éppen ak­ minőségi mutatóinak előretörése, illetve az nem az egész oldalt uralja). A 9. oldalon lent kor aktuális széljárás vagy egyéni koncepciójuk, úgynevezett „sima", nem tagozatos iskolák már a hármas ütemet sugallja; all. oldalon ízlésük alapján. Megállapítható az is, hogy az küszködése, stagnálása, helyenként visszafej­ lent tovább feszíti a szemet és a zenei tudatot: elmúlt negyvenöt év kényszerpályáján az akkor lődése és, ki kell mondanunk, sok helyütt egyre 6/4-es ütem?! A 17. oldalon még hosszabb a íródott könyvek, engedve a rájuk nehezedő nyo­ csökkenő eredménye okoz problémát a zenei megjegyzendő (érzékelhető, tapsolható, mond­ másnak, lassanként egyre igénytelenebbek let­ szakembereknek, tanároknak, tanárképzők fe­ ható) motívum. Vagy a 25-26. lecke: csak hó tek. A magyar iskolai énekoktatási módszer, az lelős vezetőinek. Ettől már csak egy lépés ki­ rom vonal van (nem öt). A 23. oldalon a dallam úgynevezett Hungarian system alapelveinek ál­ mondani: jóé a „Kodály-módszer"? többszólamúságának alapjai, a 31. oldalon a landó érvényesülése mellett a napi, aktuális ritmus többszólamúságának alapjai, stb. igény - mindig újabb és újabb érdekességgel Amint az előzőekben már volt szó: szolgálni a „piac" éhségét - néha szélsőséges 1 / A tankönyvek fokozatosan eligénytelened- Az eddig tapasztaltakból levonható konklúziók: megoldásokat is eredményezett. tek, kikerülték a vallásos gondolatokat. Ismert a 1 / A zenét egészében tanítja (de 6-7 éves Szólni kell a zenei tagozatos tankönyvek életút­ többször hallott „A csömödéri faluvégen" című szinten) jától is. Az első három zenei tagozatos iskola dal története: az egymást követő kiadásokban 2 / Dallam-ritmus-forma-harmónia (többszóla- (Kecskemét; Budapest, II. Lórántffy Zsuzsanna ut­ először eltűnt a tankönyv egyik képéről a temp­ múság) azonnal megjelenik ca; Budapest, XX. Soroksár) 1951-52 körüli si­ lom, majd szép lassan átíródott a szöveg is, és 3 / Nem egyikét ritmusképletet gyakoroltat, ha kerei után ugrásszerűen megnőtt az ilyen iskolák jöttek helyette a tanmesék, és az újabb dalszö­ nem annak valamennyi variánsát! száma. A kezdeti sikerek - az alsó négy osztály vegek, kétes értékű fordítások. tankönyveit Nemesszeghy Márta, a felsős köny­ 2 / Könnyítés címén egyre kevesebb lett az Egyik a másiknak komplementere, és a sort vó veket dr. Szabó Helga írta - gyorsan megmutat­ anyag, majd gigcsináltatja. Gondoljunk itt arra, hogy mind­ koztak. Az első, 1961-ben tartott Debreceni 3 / manipulálták az óraszámokat, ez 1948-ban megjelent. Ez a metodikai igó Nemzetközi Kórusverseny egyik első helyezettje 4 / létrejött egy „opportunista", gyermek- és mű­ nyesség, következetesség a tankönyvek alap- egy magyar gyermekkar volt. Az Enekeskönyve- veltségellenes háttér, miszerint házi feladat nem koncepciójává emelkedik, hasonlóan a nyelv- ket a zenei általános iskola tankönyvírói ismer­ adható, feleltetésnél legyen a tanár lojális, a kar­ tanulás mai sokszínűségéhez, amikor pl. egy hették, ami akkor nem derült ki világosan, de ki­ ének pedig fakultatív (nem a gyerek és az iskola jelenséget több oldalról mutatnak be, lévén a derül ma, amikor mind a dalanyagban, mind a igénye szabja meg). probléma a birtok és a birtokos: hand of father, nevelési koncepcióban, módszertani fokozatos­ 5 / A tanító és tanárképzés hatékonysága a father's hand, his hand. Ld. az 5. osztályos ságban, az anyag helyes elosztásában felfe­ tárgy esetében lecsökkent. könyvet: a 19. oldalon nagyszerű ötlet, a 22. dezhető a nagy elődök aprólékos, bölcs, de szí­ 6 / A legfontosabb talán: kialakult a tárgy ra­ oldalon módszertan óra, a 31. oldal 2/4- vósan kitartó, következetes sugallata. A tagoza­ cionális követelményrendszere, minimálisra ben, a 35. oldal kánonban, a 39. oldal 4/4- tos tankönyvírók folytatták az Ádám Jenőre oly való redukálása; satnyult az érzelmi és emo­ ben, a 62. oldal 3/4-ben. jellemző maximalizmust (mely kiegészült a zene cionális eszközrendszere. Röviden: jobbról- Megjegyzés: a könyvek lapozgatásakor arra hallgatási anyaggal, kezdeti nehézségekkel balról szorították és szorítják gyermekeinket kell gondolnunk, hogy egyegy zenei probléma alapos kigyakorlásra kerül: legyen az akár rit- újra felfedezni a problémát. Számtalan ötletet mus vagy dallami elem. A népdal vagy más, ad, sugall, és végül kényszeríti a nevelőt, hogy énekelhető anyag ezek után szinte új kérdést gyermekül gondolkodjék, vegye észre a könyv A Nemzeti Tankönyvkiadó nem tartalmaz, a megoldandó példa itt „csak" belső szuggesztivitását, enyhe „erőszakossá­ maga a zene. gát", azt a lehejpséget, ami a könyvben benne gondozásában Az idők folyamán a hangszeres oktatásban is ki­ van. Hagyjuk a gyereket az ő belső, naiv gon­ alakult egy nézőpont, mely az „öncélú" dolkodásában létezni. megjelent kiadványok etűdözést száműzte, mondván, ki-ki a maga íz­ Meggyőződésem, hogy minél többet él így a gyerek, és nem a napi, hajszolt logikára és lése szerint gyakorolja ki a problémát. Kissé • Ádám Jenő-Kodály Zoltán: Énekeskönyv - sorozat az általá­ messzemenő következtetés: külföldön a hang­ ok-okozati összefüggések érzékelésére szorí­ nos iskola 1-8. osztálya számára, reprint kiadás szeres oktatás virtuózabb és szisztematikusabb tott világban, annál gazdagabb lesz, felvérte- gyakorlást ír elő. Úgy vélem, hogy Ádám Jenő zettebb és ellenállóbb máshonnan érkező be­ • Szabó Helga: Útmutató Kodály Zoltán - Ádám Jenő általános az éneklésben is ennek a híve volt, s a dallami nyomások ellen. (A zenetagozatos iskolák iskolai tankönyvsorozatához elemeknél is következetesen vitte végig ezt. Ld. a diákjai nemcsak abban mások, hogy többet szófá-mi példát, 1. osztály, 45. oldal. és szebben énekelnek, hanem lelkileg felvérte- • Szabó Helga: Tanári kézikönyv a Kodály-Ádám Énekesköny- Ettől a szemlélettől már csak egy lépésnyire zettebbek. Erre a Kodály Zoltán - Ádám Jenó van a megállapítás: az ilyen és effajta gya­ könyvek nagyon is alkalmasak!) vek tanításához 1-4. osztály korlatok teszik alkalmassá a gyereket, hogy sok év után értően és élvezettel hallgasson Tovább lapozgatva a könyveket: • Ének-zene tanterv a 1 Kodály-Ádám Énekeskönyvek alapján. Bartókot. Vonatkozó példák: Mikrokozmosz - a z 1., 2., 3. osztályos könyvek kottakép­ OKI 196 NTK ÉZ 1-8. A tanterv Szabó Helga munkája III. füzet, 77. darab; IV. füzet, 122. darab; rendszere erősen gyermekközpontú (a 4. osz­ vagy a Psalmus négyszólamú siratókórusának tálytól fölfelé a hagyományos, s még nap­ • Szabó Helga: Tanmenetjavaslat Ádám Jenő - Kodály Zoltán nyolc tagú, sequentiális, komplementer ritmu­ jainkban is használatos könyvek nem szeren­ Énekeskönyv általános iskola 1. osztály című tankönyvéhez sú, és közben a tonális feszültséget fokozó te­ csések); a lap alján közli a nem diák számá­ tőpont-előkészítése. ra irt dalt, kis kottával. • Szabó Helga: Tanmenetjavaslat Ádám Jenő - Kodály Zoltán Mindez mint élő alkotás, ihletett zene jelenik -A3, osztályban csak annyi vonalat hasz­ Énekeskönyv az általános iskola 5. osztálya számára című tan­ meg, és nem hat túlzásnak, idegennek a gyerek nál, amennyire szükség van. Ld. a 333 olva­ könyvéhez számára, mert már találkozott ilyen dolgokkal. sógyakorlatot: F = do, és még sincs egy bé Ügy gondolom, hogy Adóm Jenő ezzel a gon­ kitéve. Nem kell! dolkodásmóddal nemcsak az „akusztikusemo­ - A vallásos tárgyú játékokkal, az ősi magyar és cionális" kapcsolatrendszer megfigyeltetésére, az év ünnepei dalokkal eredeti nemzeti kultúrát Módszertan könyvet, mind pedig valamennyi úgymond élvezetére nevel, hanem egy „akuszti­ (és nem vallásosat) ad. tankönyvet. kai-racionális" szépségideál megfigyeltetésére Az Énekeskönyv ugyan azzal számol, hogy a is, és annak élvezetére (Debussy, Sztravinszkij és heti óraszám minden osztályban 2-2; de fel­ Végezetül: a mai modern zene|. Nemcsak hallani és élvez­ tételezhető, hogy Amikor a Kodály-Ádám-könyvek megjelentek, ni kell a zenét, hanem annak racionálisabb, a / ha már az 1. osztályban rászoktatják a a tömegkommunikáció, a zenét árasztó gépek konstruktívabb jelenségeit is fel kell tudni fogni. gyerekeket az állandó „intenzív", sűrű munká­ még gyermekcipőben jártak. Ma, amint ta­ És mindezt az általános iskola alsó tagozatá­ ra, a felsőben közölt anyag - ha nem is tel­ pasztaljuk, ez nem így van. Ami negyven évvel ban, 1. osztályban írja elő. jességében, de majdnem - elvégezhető a ezelőtt intézményesen elfogadott, meghatározó Máris megmagyarázom a szkeptikusok kérdé­ mostani kevesebb óraszámban, anyag és módszer volt a fiatalság számára, az sére adandó választ: igen, már az 1. osztály­ b / Ha a mai nat koncepciója szerint taníta­ ma csak ellensúlyozó szerepet képes betölteni ban Bartókot, Palestrinát, a világegyetem je­ nánk a több anyagot, a gyakorlatok kellő vá­ a fiatalság zenei nevelésében. Elgondolkodta­ lenségeit tanítjuk a zene nyelvén, de 1. osztá­ logatásával így is jóval több anyag végezhe­ tó, hogy az Énekeskönyvek metódusa kell-e, jó lyos szinten! A 45. oldalon például a s-m-d tő el, mint amennyit a ma használatos köny- e, életszerűé? A válaszom: igen, de nevelő kell összes variánsát látjuk, de vonalon és vonal­ vek előírnak. hozzá, aki birtokolja a zenei anyagot; tökéletes közben vagyis relatíve. És ehhez jön még a c / Igaz, hogy manapság a zenehallgatás szakmai tudással rendelkezik; érzi és érzékeli a tanár leleményessége: szinte minden gyerek lett szinte az egyetlen kizárólagosan, konkré­ fiatalság sokszor pszichológiai, szubjektív prob­ más-más kezdőhangon énekel. A továbbiak­ tan tanítható anyag súlypontja - sajnos ke­ lémáit, és elhivatottságot érez a munkára. Hiá­ ban még mindig 1. osztály: a 37. oldalon a mény tapasztalataim vannak a nyolc általá­ ba a jó tankönyv, a jó módszer, ha nincs szelle­ három szolmizációs hang más-más színű, a nos iskolát végzett diákok tudásanyagáról, mi alkotó. Nem vitás, hogy ez óraszám kérdé­ 38. oldalon a d-m-s összes variánsa megszó­ d / Ismert dolog, hogy Adóm Jenő nem volt híve se is. Ameddig az meg nem oldódik - és eh­ lal (hat db), a 40. oldalon a szövegrészt - at­ a koedukált rendszernek. Tankönyveinek haszná­ hez kapcsolnám a tanárképzés kérdéseit is -, tól függően, hogy d-m vagy s hang - más-más latakor számtalan apró ötbt meríthető a fiúk mu- addig egyetlen lehetőség kínálkozik: a nevelői színű vonalon és vonalközben helyezi el; a tálási időszakára alkalmazható gyakorlataihoz. elhivatottságból fakadó legtökéletesebb, az ér­ 24. oldal pedig külön tanulmány! A felső tagozatról, mint az ott megtanitandó ző gyermeket figyelembe vevő hivatástudattal Ismétlem: mindez a gondolkodás 1948-ban, és anyagról annyit kell tudnunk, hogy ha az alsó­ rendelkező tanítás és nevelés. Ennek hiányát az 1. osztályban jelenik meg, vagyis a körülte­ ban nem a Kodály Zoltán - Ádám Jenókönyve- semmiféle újabb látványos trükk-megoldás, kintő dialektikusság és a fokozatosság a lényeg, ket használták, a felsőben problémák adódhat1 áramlat vagy „korszakalkotó" ötlet nem pótolja. plusz a gyermek életkora. Nem türelmetlen, nem nak. Üdvös dolog fenne valamennyi tanárkép­ Székely Miklós siet, ráér, úgymond hagyja a gyereket játszani, zőben megismertetni a hallgatókkal mind a (x) 'ek 1998-ban a Zeneakadémia Nagytermében

1998. január 17. Horgas Eszter - fuvola, Vigh Andrea - hárfa Bach: g-moll szonáta BWV 1020, Glinka: Variációk egy Mozart-témára, Satie: 3 Gymnopedie, Hasselmans: A forrás, Ibert: Entr'act *** Debussy: Syrinx- Kis pásztor - Lenhajú lány - Arabesque - Holdfény - Álmodozás - Prelude, Saint- Saéns: Fantázia op. 95, Bizet-Borne: Carmen-fantázia

1998. február 1. Liszt Ferenc Kam arazenekar Mozart: G-dúr fuvolaverseny K. 3 1 3 (Horgas Eszter), Mozart: Esz-dúr zongora- verseny K. 4 4 9 (Várjon Dénes) *** Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante K. 2 9 7 /b (Dienes Gábor - oboa, Vajda Gergely - klarinét, Tóth Gábor - kürt, Vaj­ da József - fagott) A hangverseny főszponzora az Idom Rt.

1998. március 3. - Forrás Kamarazenei Műhely 1998. március 22. - Kocsis Zoltán 1998. április 12. - Bartók Vonósnégyes 1998. május 2. - Amadinda Ütőegyüttes 1998. október 16. - Forrás Kamarazenei Műhely 1998. október 17. - Mandel Quartet 1998. november 13. - Gulyás Dénes és Vigh Andrea 1998. november 14. - Várjon Dénes 1998. december 11. - Amadinda Ütőegyüttes 1998. december 18. és 19. (jSío^ obi - Karácsonyi hangversenyek V ® ' Koncert Kft.

A hangversenyek este fél 8 órakor kezdődnek Aki az 1998-as naptári évre a Forrás estek négy különböző hang­ versenyére vásárol jegyet, 10 százalék kedvezményben részesül! Érdeklődni lehet és a jegyek megvásárolhatók a Zeneakadémia jegypénztárában 14.00 órától 21.00 óráig. Telefon: 342-0179

4 4 19 9 8. JANUÁR GMIMCIN A Gramofon olvasói rendszeresen értesülnek a Fesztiválzenekar le­ mezfelvételeiről, a lemezek hazai és külföldi fogadtatásáról. A zene­ kar, Fischer Iván zeneigazgató és a Philips Classics közötti exkluzív szerződés első két évének lejárta után az eddigi tapasztalatokról és az új tervekről kérdeztük Körner Tamást, a BFZ igazgatóját. Budapesti Fesztiválzenekar

• A BFZ volt az első magyar szimfonikus zenekar, fából faragott királyfi kritikai fogadtatása szintén min­ tudjuk, melyik lemezünk kerül forgalomba például amelynek sikerült betörnie a világ komolyzenei le­ den várakozást felülmúlóan pozitív, az eladási statisz­ 2000 őszén. mezkiadásának élvonalába. Miben látja ennek je­ tikák is kedvező képet mutatnak, ami könnyűnek iga­ • Az első lemezek sikere után bizonyára folytató­ lentőségét, és mennyire váltotta be a Philips-szerz& zán nem nevezhető Bartók-repertoárról lévén szó, kü­ dik a Bartók-sorozat. dés a hozzá fűzött reményeket? lön öröm mind a Philipsnek, mind nekünk. A Concerto, a Kossuth-szimfónia és a Falun felvétele Köztudott, hogy a komolyzenei lem ezkiadás válság­ • Hogyan tovább? Egyáltalán: mennyire előre ter­ már korábban elkészült, s ez a lemez várhatóan ban van. A nagy lemezcégek egyre-másra szüntetik vezik lemezprogramjaikat? 1998 őszén kerül az üzletekbe. Utána némi szünet meg korábban sikeres, nemritkán több évtizedes A sikeres lemezkiadás sokat segíthet egy zenekarnak, következik, mert a piac sajátos pszichológiája az,

múltra visszanyúló szerződéseiket. A nemzetközi ze­ de a zenekar is a lemezkiadás sikerének. A könnyűze­ hogy a harmadik lemez után a legsikeresebb soroza­

nei élet több m eghatározó, rangos együt­ tot is célszerű pihentetni, újra „kiéhezteten­

tese, világhírű zenekarok, karmesterek és dő" a közönséget. Ugyancsak elkészült

szólisták maradtak lemezszerződés nél­ m ár Liszt zenekari változatban is létező hat

kül; m árpedig lem ezek, az általuk biztosí­ M agyar rapszódiájának nagy érdeklődés­

tott ismertség nélkül m a már nem lehet át­ sel várt felvétele (a ném et Fonoforum épp a

ütő sikert elérni. Az, hogy a Fesztiválze­ közelmúltban készített ennek kapcsán exk­

nekar egy ilyen nehéz, sőt kritikus pilla­ luzív interjút Fischer Ivánnal); ez a CD

natban lett a világ egyik legnagyobb le­ 1998 tavaszától lesz kapható. Ami az új

m ezcégének sztár zenekara, fantasztikus felvételeket illeti: 1998 tavaszán két lemez

dolog, és ennek jelentőségét nem lehet anyagát vesszük fel: előbb egy Kodályvá-

túlbecsülni. logatást, benne többek között a Háry Já- • Nem egyszerűen takarékosságról nos-szvittel, a Galántai táncokkal és a M a­ van szó; arról, hogy egy fiatal, feltörek­ rosszéki táncokkal, majd Brahms M agyar vő együttes olcsóbb a patinás, rangos táncainak sorozatát, részben Fischer Iván zenekaroknál? új hangszerelésében. Ez a két CD a tervek Szó sincs róla. Egy-egy új, nagyzenekari szerint 1999-ben kerül majd az üzletekbe. CD elkészítése és világméretű forgalm azá­ • Hogyan illeszkedik ebbe a képbe a sa nagyon drága mulatság, és ebben a Decca számára, Solti Györggyel készített zenekar honoráriuma korántsem a legfon­ lemezük? tosabb elem. Az, hogy egy lemeztársaság Mivel minket exkluzív szerződés köt a Phi­

hosszú távon melyik két-három zenekarra lipshez, ugyanakkor Sir Georg minden­

építi szimfonikus repertoárját, kiket tesz képp szerette volna, ha a mestereinek, Ko­

meg katalógusa „zászlóshajójának", dálynak, Bartóknak és W einernek emléket

olyan súlyú stratégiai döntés, amelynek helyes vagy nében évek óta bevett gyakorlat, hogy egyegy új le­ állító Decca-lem ezen a Fesztiválzenekart vezényelhet­

helytelen volta dollár-százezrekben mutatkozik meg, mez megjelenése élő hangversenyekhez, koncerttur­ né, a D ecca „kikért" minket a Philipstől. C sak a reper­

és ahol pár ezer dollár különbség a honoráriumokban nékhoz kapcsolódik. Mi is valami hasonlóra törek­ toárt kellett egyeztetni: Solti Bartók Concertóját szeret­

nem oszt vagy szoroz. szünk a Philipsszel; arra, hogy a zenekar turnéi és le­ te volna lem ezre venni, de mivel ez ütközött a Philips- • Első három lemezük megjelenése után - a ha­ mezei kölcsönösen erősítsék, segítsék egymást. Ehhez nél akkor induló Bartók-sorozattal, végül a Cantata sonlatnál maradva - hogy halad a hajó? persze évekre előre kidolgozott program kell, hiszen profana mellett döntöttünk. Akkor m ég senki nem sejtet­ Liszt Faust-szimfóniájának felvétele csak pár hete került egyegy jelentős fesztivál vagy koncertterem két-három te, hogy ez az 1997 júniusában felvett műsor lesz a

forgalomba, így annak fogadtatásáról még korai len­ évre előre dolgozik. Amikor például még 1995 vé­ mester utolsó lem eze, amely egyébként a március 29-

ne szólni. A Bartók-sorozat első két lemezéről ugyan­ gén lekötöttük 1998. márciusi párizsi és müncheni, il­ ei, budapesti Solti-emlékkoncerthez időzítve kerül for­

akkor már elmondható: átütő sikert arattak. A csodála­ letve nyáron, a Salzburgi Ünnepi Játékokon adandó galomba az egész világon. Vendégszereplésünk a

tos mandarin felvételét például a három legtekintélye­ koncertjeink műsorát, benne Liszt Faust-szimfóniájával, Decca „színeiben" nem az első ilyen eset volt: a há­

sebb európai szakfolyóirat, az angol G ram ophone, a tudnunk kellett, hogy a mű lemezfelvétele nem sokkal rom Bartók-zongoraverseny két évvel ezelőtt, Schiff

francia Diapason és a német Fonoforum is a hónap le­ korábban kerül az üzletekbe. Persze a turné- és lem ez­ Andrással készített felvételére például a Teldec kérte ki

mezének választotta, a tekintélyes Le M onde de la programok nem mindig hozhatók ilyen ideálisan össz­ a Fesztiválzenekart és Fischer Ivánt; mint ahogy né­

Musique-től pedig megkapta az 1997-es év legjobb hangba, de a cél ez. Többé-kevésbé tudjuk, mit fa hány hete is a Teldec részére játszottuk lemezre - He­

zenekari felvételének díját. Hogy ez mit jelent egy gunk lemezre játszani 1999 végéig, és mivel felvétel inz Holliger vezényletével, Schiff A ndrás és Várjon Dé­

szinte áttekinthetetlenül gazdag, évi több ezer új le­ és piacra kerülés között általában egy év telik el, ha­ nes közreműködésével - Veress Sándor két zongora-

mezt felvonultató piacon, aligha kell m agyaráznom . A zai és külföldi koncertjeinket úgy tervezhetjük, hogy v e rse n y é t.

GRAMflN 1 998. JANUÁR 4 5 i l Noé bárkája fThe Noah’s ark principleJ

színes, szinkronizált USA sci-fi (95 perc)

Roland Emmerich, a FÜGGETLENSÉG NAPJA rendezőjének filmje.

Rendezte: Roland Emmerich Szereplők: Ricky Müller Franz Buchrieser

A Florida Arklab méltóságteljesen kering a Föld körül a világűr csendjében, kétfős személyzetével a fedélzetén. Feladata a Föld meteorológiai megfigyelése és előrejelzé­ sek készítése. Azonban amiről még a legénység sem tud: katonai célokra is felhasználható. Az amerikai katonai vezetés fel is akarja használni, amikor a Közel-Keleten, egy helyi incidens kapcsán felsorakozik egymással szem­ ben az orosz és az amerikai hadiflotta. Ám a Florida Arklab legénysége felismerve szerepét az akcióban, sza­ botálja azt, még ha sejtik is, hogy ezt nem fogják túlélni. MOKÉP Jogok: home • Jogtulajdonos: ATLAS L VIDEO J • Forgalmazó: MOKÉP Rt. Videokiadó r e k

KLASSZIKUS ZENEI HÍREK

A német lemezkritikusok negyedévente tárjátéka adja a kíséretet, kiosztott díját az előző év utolsó három hó­ egy velencei templomban ké­ napjában Pierre Boulez lemeze nyerte, me­ szült. lyen Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniája Az EMI Classics „Év hallható. A kamarazenei kategóriában Olli m űvésze" kitüntető jelzőt M ustonen és Joshua Bell M essiaen és Soszta- 1997-ben a neves bariton, kovics CD-je bizonyult a legjobbnak. Thomas Hampson kapta.

Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália tar­ Megalakult az angol szék­ tomány miniszterelnöke állami díjjal tüntette helyű Signum lemezkiadó, ki Reinhard Goebelt, a Musica Antiqua régi­ am ely elsőként Thomas Tallis zenei együttes vezetőjét. Az együttes CD-it a összes alkotását bemutató.so- Deutsche Grammophon Archiv sorozatában rozatának első három CD-jét találhatjuk meg. jelentette meg. Címük: Sig­ num Records, 10 Kensington Anne-Sophie Mutter turnéjának első állomá­ A Royal Philharmonic Orchestra élén Hall Gardens, Beaumont Avenue, London, sa ez év januárjában München lesz, ahol jóté­ vezényelte lemezre az olasz származású di­ W 1 4 9LS, UK. Tel./Fax: 0 1 7 1 3 8 6 1 8 7 7 konysági koncertet ad. 1998-ban a Deutsche rigens, Daniele Gatti Bartók Béla két zeneka­ Grammophon szonátagyú'jteményt ad közre a ri alkotását, a Divertimentót és a Concertót. A Virgin Classics adja ki annak a filmnek neves hegedűművésznő előadásában. A felvétel a Conifer Classics gondozásában a zenéjét, amely Dosztojevszkij A játékos jelent meg, a lemezt a BMG forgalmazza. című írása alapján, Makk Károly rendezé­ A következő öt évre is exkluzív szer­ sében, nemzetközi produkcióban készült. A ződést kötött a Decca az olasz Riccardo Roberto Alagna karrierje Franciaország­ film eg y éb k én t A ngliában a múlt év de­ Chailly karmesterrel, amelynek első eredmé­ ban teljesedett ki, és bár olasz és francia cemberében már bemutatásra került, Európa nye Mahler 5. szimfóniájának kiadása lesz. operákban egyaránt nagy sikerek fűződnek többi részén és az Amerikai Egyesült Álla­ A szerződés szerint Chaillynek megközelí­ nevéhez, francia művészként jegyzik. Alag­ mokban azonban csak tavasszal kerül a tőleg húsz felvételen kell vezényelnie, me­ na azonban nem lett hűtlen szicíliai gyökere­ m ozikba. lyeknek nagy részében opera- és szimfoni­ ihez: Szerenád című dallemezét családi dal- kus előadások szerepelnek majd. gyűjteménynek tekinti. Elsősorban azokból.a Beethoven-, Brahms-, Bach-, Busoni-, darabokból válogatott, amelyeket a szülői C. Franck- és Schumann-művek sze­ házban tanult meg énekelni. A lemez, ame­ A Mercury Living Presence sorozatban repelnek azokon a lemezeken, amelyeket lyen Roberto két öccse Frederico és David gi­ jelenik meg a sokak által szeretett karmester, Jevgenyij Kissin készít az RCA szám ára. Doráti Antal két egykori felvétele, melyeken többek között Muszorgszkij Hovanscsinája, Albéniz Ibéria-szvitje illetve Csajkovszkij el­ ső három szimfóniája szerepel.

Decemberben a Warner Music forgalma­ MILLENNIU NAK'EMLEKERE zásában került a hazai boltokba a Vezény­ lés művészete videósorozat második része, melyen Furtwängler, Mengelberg, Münch, Kleiber, Mravinszkij, Celibidache és más nagynevű dirigensek láthatók. A videó kia­ dója a Teldec.

Egyedülálló gyűjteménnyel, Sosztako- vics összes (15!) szimfóniájával jelentkezett a piacon a Teldec. A monumentális sorozat karmestere Msztyiszlav Rosztropovics. A di­ rigens ezzel a felvétellel Dimitrij Sosztako- vicsnak tett ígéretét is teljesítette, amely egy­ ben a szerző hozzá intézett utolsó kérése is volt: „Ezek a szimfóniák életünk tizenöt állo­ mását jelentik. Érzelemmel teli történeteket GREGORIAN CHANT Ä k i f W * hazánk történelméből, rólam, róla és rólunk. b zn tí B m nh k §niu-p*-ntk (m irt. ZI.i miséje / JK j T ‘ * >, / » Ezért olyan fontos számomra ez a felvétel." IV. mise, " \ apostolok ünnepem “ Girolamo I ntcobahli: Per la M esse “In festi» dujtUcibns / “ - írta Rosztropovics. ORBÁN GYÖRGY: MISSA SACRI MONTIS I’ANNON l AE

Fischer Iván és a Budapest Fesztivál- zenekar Philipsnél megjelent felvételeiről Már a boltokban van az a Pannonhalma millenniumának emlékére kiadott CD, ame­ Rob Cowan írt kritikákat az angol nyelvű lyen gregorián dallamok mellett Orbán György Missa Sacri Montis Pannóniáé című Gramophone-ban. Az újság decemberi szá­ műve is felcsendül a pasaréti ferences templom kórusának tolmácsolásában, Déri mában a recenzensnek Fischer Iván interjút András vezényletével. is adott.

ORAnfflM 1 998. JANUÁR 4 7 a z z h í r e k

1997-ES GRAMOFON JAZZ SIKERLISTA

Az év végén elmaradhatatlan listázásokból a Gra- 8. Dresch Dudás Mihály Quartet: 14. Nova Bossa mofon is kivette a részét: megkértük legfontosabb ...Folyondár... 15. John Scofield: Quiet partnereinket, hogy tájékoztassanak bennünket: 16. John McLaughlin: The Promise melyek voltak 1997-ben legsikeresebb lemezeik. Karsay és Társa Kft. Mivel az adatokat még az ünnepek előtt meg 1. Jacque Loussier Trio: Vivaldi: Pannon Jazz kellett kapjuk, az utolsó napokban kisebb változá­ N égy évszak (Telarc) 1. Trio Acoustic/Szekszárd JQ/Szekszárd sok előfordulhattak. Tekintettel arra, hogy az „ön­ 2. Jazz At The Pawnshop I. (Prophone) Spirituálé: Happy Birthday To SGG! kéntes bevalláson" kívül nem támaszkodhattunk 3. Chick Corea: Remembering Bud Powell 2 . Trio Acoustic f. Deseő Csaba, másra, és a műfaji határokat sem vettük olyan szi­ (Stretch/Concord) Antal Tibor: Robog az úthenger gorúan, nem láttuk értelmét, hogy versenyt hirdes­ 4. O scar Peterson: Live at the Town Hall 3. Szekszárd Jazz Quartet: 15tn Birthday sünk: az egy^gy érdekeltségen belüli sorrendet vi­ (Telarc) 4. Gárdonyi/Dudás/Berkes/Vukán/ szont érdemesnek láttuk közölni. Az alábbi listák 5. Peterson/Perlman: Sidy By Side (Telarc) Balázs E.: Akadimpex Concerts tehát egy-egy terjesztő 1997-es magyarországi 6. Dizzy Gillespie: Bird Songs (Telarc) 5. Bohém Ragtime Jazzband: eladásai alapján készültek. így lehetséges, hogy 7. O scar Peterson: Live In Paris (Telarc) Early Hungarian Jazz korábban kiadott lemezek és válogatások is ide­ 8. Ray Brown: Super Bass (Telarc) 6. Hungarian Swing: 1929-45 ('96) kerültek. 9. John Pattitucci: One M ore Angel (Concord) 7. Lucky Boys Dixieland: Hello, Dolly 10. Dave Brubeck: Szekszárd Jazz Quartet: EM I-Quint In Their Own Sweet W ay Hymn To Freedom ('96) 1. Golden G ate Quartet: Very Best Of 1 1. Chick Corea & Gary Burton: Bürger Miklós: That's All ('95) 2. AI DiMeola: The Rite Of Strings Native Sense (Stretch/Concord) 10. Trio Acoustic: Autumn Leaves ('95) 3. Bobby McFerrin: Best Of 12. Bob Berg: Another Standard 4. Miles Davis: Ballads And Blues (Stretch/Concord) Warner Music 5. Cassandra Wilson: 1. Pat Metheny: Imaginary Day New Moon Daughter PolyGram 2. AI DiMeola: Plays Piazzola 6. Chet Baker: West Coast 1. De Lucia/Di Meola/McLaughlin: 3. The Manhattan Transfer: Swing 7. Dizzy Gillespie: Live At Carnegie Hall The Guitar Trio 4. Fourplay: The Best Of 8. John Coltrane: Blue Train 2. Charlie Haden - Pat Metheny: 5 . David Sanborn: 9. Cassandra Wilson & Jackie Terrasson: Beyond The Missouri Sky Music From The Night Before Rendezvous 3. De Lucia/Di Meola/McLaughlin: 6. Randy Crawford: The Best Of 10. Chet Baker: Songs For Lovers Friday Night... 7. Gidon Kremer: 11. N at King Cole: Best Of 4. Kansas City (Soundtrack) Hommage A Piazzola 12. Charles Mingus: Charles Three 5. Louis Armstrong: 8. George Benson: W hat A Wonderful World Best Of The Instrumentals Fonó Records 6. Get Shorty (Soundtrack) 9. Yellowjackets: Blue Hats 1. Dresch Quartet: Túl a vizen 7. Herbie Hancock: The New Standards 10. Bob James & Kirk Whalum: 2. Dresch (szólói: Hűs ég 8. De Lucia/Di Meola/McLaughlin: Passion... Joined at the Hip 3. Makám: Café Babel 9. Last Man Standing (Soundtrack) 4 . Dresch Quartet: Zeng a lélek 10. Red Hot & Rio SONY MUSIC 5. Szabados Trió: Elfelejtett énekek 11. Stan Getz &Joao Gilberto: Vol. 2 Legkeresettebb előadók (abc-sorrendbenl): 6. Trio Midnight With Strings: 12. Herbie Hancock & Wayne Shorter: 1+1 Clarke, Stanley Expected and Found 13. Van Morrison: Marsalis, Wynton Tin-Tin: Eleven How Long Has This Been G oing On Washington Jr., Grover

Megrendelem a Gramofon - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját példányban.

Q egy évre: a bolti árnál 252 forinttal olcsóbban, 3300 forintért. . O fél évre: a bolti árnál 7 6 forinttal olcsóbban, 1700 forintért.

Megrendelő neve: ...... Címe: ...... (város, község, kerület)...... (utca, tér, Itp.) .(házszám)...... (emelet, ajtó) ...... (irányítószám)

Az előfizetési díjat o a részemre küldendő átutalási postautalványon Q számla ellenében, átutalással egyenlítem ki.

A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: AMFISZ Kft. 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782 Mindent vagy semmit!

Hétköznaponként 2 1 .4 0 - t ö l

Mindent vagy semmit! - ahol a tudás hatalom, de néha hallgatni is arany!

Tartalmas szórakozást mindenkinek! BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL 1998. MÁRCIUS 13-29.

„Európa lángjai”

Fővédnök: Az 1848-as forradalmak lángja végigsöpört Európán, és bár Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke elbuktak, közös eszmeiségük fennmaradt. A tavaszi forra­ dalmak a magyarság történelmére meghatározóak voltak, Védnökök: hiszen hazánk szabadságtörekvéseit, modern magyar nem­ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter zetté válását másfél évszázaddal ezelőtt is a modern Európa Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere keretei között kívánta biztosítani a polgári szabadságjogok Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke megteremtése mellett. A magyarországi törekvések közép­ Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi pontjában e gondolatok álltak, és ezek állnak évfordulós miniszter megemlékezéseink középpontjában is. A márciusi forradalmakban Pest és Buda a kontinens egé­ A Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatói: szén végigviharzó eseményekkel egy időben és egy irányban Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium cselekedett, szoros kölcsönhatásban olyan európai városok­ Művelődési és Közoktatási Minisztérium kal, mint Palermo, Nápoly, Párizs, Bécs, Milánó, Berlin, Nemzeti Kulturális Alap Velence, Krakkó és Prága. Budapest Főváros Önkormányzata Az „Európa lángjai” gondolat jegyében a 150. évfordulón a Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal és A Budapesti Tavaszi Fesztivál mecénása: szabadtéri programokkal emlékezik 1848-ra. Tiszai Vegyi Kombinát Rt.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál központi gondolata 1998-ban az „Európa lángjai”, hiszen Magyarország 1998- ban ünnepli az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezője: Budapesti Fesztiválközpont Kht. 1081 Budapest Rákóczi út 65. VI. 66. Tel.: 210-2795, 133-2337, fax: 133-2075 Ügyvezető igazgató: Zimányi Zsófia 1 MATÁV J Szimfonikus l Zenekar

Békés, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog áj esztendőt kívánunk minden kedves Zenerajongó Barátunknak!

INFORMÁCIÓ • Telefon: 215 7901

Szeretne naprakész információt kapni a Igen, szeretnék információt kapni a Zenekar programjairól □ le v é lb e n O e-mailen keresztül. M ATÁV Szimfonikus Zenekar programjairól?

Adja meg adatait és mi minden hónap elején elküldjük N é v :

Önnek pontos műsorunkat levélben vagy e-mailen C ím : keresztül. Várjuk megtisztelő érdeklődését! e - m a i l : ...... T elefo n : ______... antenna

Kellemes karácsonyi ünnepeket

és sikerekben gazdag új esztendőt kíván a z Antenna H ungária Rt., m int a Zem pléni M űvészeti Napok és a m agyar kulturális élet elkötelezett támogatója. K _