SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TANSZÉK
Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái
Doktori (PhD.) értekezés
Írta: Kovács Csaba
TémavezetĘ: Dr. Mészáros RezsĘ tanszékvezetĘ egyetemi tanár akadémikus
Szeged 2006 TARTALOM
TARTALOM...... 2 ÁBRÁK JEGYZÉKE ...... 3 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...... 5 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ...... 6 I. BEVEZETÉS...... 8
I.1. CÉLKITĥZÉS...... 9 I.2. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ADATBÁZISA ...... 9 I.3. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ...... 11 II. HATÁRMENTI TERÜLET ...... 12
II.1. A TÉMA HAZAI KUTATÁSA, SZAKIRODALMA ...... 13 III. HATÁRMENTI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA ...... 31
III.1. TERÜLETI EGYSÉGEK SZERINT ...... 31 III.2. TÁVOLSÁGI ZÓNÁK SZERINT ...... 36 III.3. JOGSZABÁLY SZERINT...... 42 IV. TELEPÜLÉSEK A KÜLÖNBÖZė KATEGÓRIÁKBAN...... 48 IV.1. TELEPÜLÉSEK SZÁMA ...... 49 IV.2. TELEPÜLÉSSĥRĥSÉG...... 52 V. A NÉPSĥRĥSÉG A KÜLÖNBÖZė KATEGÓRIÁKBAN...... 56
V.1. A KISTÉRSÉGEK NÉPSĥRĥSÉGE ...... 56 V.2. A TÁVOLSÁGI ZÓNÁK NÉPSĥRĥSÉGE ...... 61 V.3. A HATÁRTERÜLET NÉPSĥRĥSÉGE ...... 64 V.4. A KÖZVETLEN TERÜLETI EGYSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...... 66 V.5. ÖSSZEHASONLÍTÁS HOÓZ ISTVÁN EREDMÉNYEIVEL...... 70 VI. VÁLLALKOZÁSOK ...... 73
VI.1. A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA...... 73 VI.2. VÁLLALKOZÁSOK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV HATÁR MELLETT ...... 78 VI.2.A. Vállalkozói aktivitás a területen...... 78 VI.2.B. Külföldi vállalkozások...... 80 VI.2.C. Jugoszláv és román érdekeltségĦ vállalkozások ...... 81 VII. ÖSSZEGZÉS...... 84 VIII. SUMMARY ...... 88 IRODALOM ...... 92 MELLÉKLET...... 100
2 ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. ábra Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határán alkalmazott 100 kilométeres zóna ...... 12 2. ábra Tóth József és Csatári Bálint által vizsgált határmenti terület az Alföldön...... 15 3. ábra Az MTA Regionális Kutatások Központja által alapkutatásra kijelölt határmenti térség Magyarországon .16 4. ábra A magyar-szlovák határvidék keleti része Kocsis Károly szerint ...... 18 5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területe Tiner Tibor szerint ...... 18 6. ábra Szabolcs-Szatmár megye határmenti területe Eke Pálné szerint...... 19 7. ábra Határmenti terület Kovács Zoltán szerint...... 20 8. ábra A határmenti terület zónái Kovács Zoltán szerint...... 20 9. ábra Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott határ menti térségek Magyarország keleti határai mentén Süli-Zakar István szerint...... 21 10. ábra Határmenti körzetek Ruttkay Éva szerint...... 22 11. ábra Határmenti zóna Hajdú Zoltánnál ...... 23 12. ábra Határrégiók Rechnitzer János szerint...... 24 13. ábra A dél-alföldi határmenti térség Pál Ágnes szerint ...... 25 14. ábra A határ menti települések elhelyezkedése Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmát-Bereg megyében a debreceni kutatók szerint ...... 26 15. ábra A magyar-szlovén határ menti települések Zala megyében Mohos Mária szerint...... 27 16. ábra Magyar és szlovák határmenti települések a Sajó és a Hernád között Molnár Judit szerint ...... 28 17. ábra A határmenti térség Pál Viktor szerint...... 29 18. ábra Határmenti térségek Horváth Gyula szerint...... 30 19. ábra Határmenti megyék Magyarországon...... 32 20. ábra A külföldiek sérelmére elkövetett bĦncselekmények területi megoszlása a határmenti megyékben (1996-2000)...... 33 21. ábra Határmenti kistérségek Magyarországon 2001-ben ...... 33 22. ábra Határmenti települések Magyarországon 2001-ben ...... 34 23. ábra Csorna és Makó helyzete a határ mentén ...... 35 24. ábra Az országhatártól különbözĘ távolságra húzott vonalak Magyarországon...... 37 25. ábra Az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon...... 38 26. ábra A 100 kilométernél távolabbi zóna...... 38 27. ábra Sajátos elhelyezkedésĦ települések (BerekfürdĘ, Hajdúszoboszló)...... 39 28. ábra Az országhatártól számított 5 kilométeres zónák Magyarországon...... 40 29. ábra Közvetlen határmenti települések által körbezárt települések a 0-5 kilométeres zónában...... 41 30. ábra A közvetlen és az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon...... 41 31. ábra HatárĘrizeti kirendeltségek területe Magyarországon...... 43 32. ábra HatárĘr igazgatóságok területe Magyarországon...... 44 33. ábra HatárĘrizeti kirendeltségek területe a szomszédos országok szerint csoportosítva...... 46 34. ábra A városok elhelyezkedése 25 kilométeres zónák szerint...... 50 35. ábra A városok elhelyezkedése a szomszédos országok szerint...... 52 36. ábra A távolsági zónák településsĦrĦsége...... 54 37. ábra A 25 kilométeres zónák településsĦrĦsége ...... 54
3 38. ábra A közvetlen határmenti területi egységek településsĦrĦsége...... 55 39. ábra A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (fĘ/km2)...... 57 40. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)...... 59 41. ábra A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)...... 60 42. ábra A népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 62 43. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 62 44. ábra A városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 63 45. ábra A népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 64 46. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 65 47. ábra A városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 65 48. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek népsĦrĦségének alakulása 1870-2001 ...... 66 49. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek nem városi népsĦrĦségének alakulása 1870-2001...... 68 50. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek városi népsĦrĦségének alakulása 1870-2001...... 68 51. ábra A népsĦrĦség alakulása Hoóz István szerint 1900-1990...... 71 52. ábra A népsĦrĦség alakulása Hoóz István eredményéhez hasonlítva 1870-2001 ...... 71 53. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001...... 72 54. ábra A városi népsĦrĦség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001...... 72 55. ábra 1989-1999 között Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyekben a szomszédos országoknak érdekeltsége van...... 74 56. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint Magyarországon 1999-ben...... 75 57. ábra A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása cégvagyon szerint Magyarországon 1999-ben...75 58. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása Magyarországon 1999-ben...... 76 59. ábra A jugoszláv és román érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások megoszlása Magyarország megyéi között 1999-ben...... 77 60. ábra Jugoszláv érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben ...... 81 61. ábra Román érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben...... 82 62. ábra A mĦködĘ jugoszláv vállalkozások száma és az 1000 fĘre jutó mĦködĘ jugoszláv vállalkozások Bács- Kiskun és Csongrád megye településein...... 83
4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. táblázat Három konferencia tanulmányainak megoszlása határmentiség szempontjából ...... 13 2. táblázat Területszervezési változások a közvetlen határmenti települések körében 1990 és 2001 között...... 36 3. táblázat Települések összesített száma a kistérségekben...... 49 4. táblázat A távolsági zónák három csoportosítása ...... 49 5. táblázat Települések összesített száma a határterületen...... 50 6. táblázat A kistérségek területe és településsĦrĦsége ...... 53 7. táblázat A határterület területe és településsĦrĦsége ...... 55 8. táblázat A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (fĘ/km2)...... 56 9. táblázat A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)...... 58 10. táblázat A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)...... 60 11. táblázat A külföldi tĘke részaránya az országosból 1999-ben ...... 80
5 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. melléklet Közvetlen határmenti települések Magyarországon 2001-ben...... 101 2. melléklet Az országhatárhoz 5 kilométernél közelebb fekvĘ, de nem határmenti települések Magyarországon 2001-ben...... 102 3. melléklet Közvetlen határmenti települések, amelyek nem kerülnének be az 5 kilométeres zónába Magyarországon 2001-ben ...... 102 4. melléklet Az országhatártól 5-10 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 103 5. melléklet Az országhatártól 10-15 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 104 6. melléklet Az országhatártól 15-20 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 105 7. melléklet Az országhatártól 20-25 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 106 8. melléklet Az országhatártól 25-50 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 107 9. melléklet Az országhatártól 50-75 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 108 10. melléklet Az országhatártól 75-100 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben...... 109 11. melléklet Az országhatártól 100 kilométernél távolabb fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben ...... 109 12. melléklet A Balassagyarmati HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 110 13. melléklet A GyĘri HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 111 14. melléklet A Kiskunhalasi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 112 15. melléklet A Miskolci HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben ...... 112 16. melléklet A Nagykanizsai HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 113 17. melléklet A Nyírbátori HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 114 18. melléklet Az Orosházi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 115 19. melléklet A Pécsi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben ...... 115 20. melléklet A Szombathelyi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben...... 116 21. melléklet Települések száma a kistérségekben...... 117 22. melléklet Települések száma részletes távolsági zónák szerint ...... 118 23. melléklet Települések száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint...... 118 24. melléklet Települések száma 25 km-es távolsági zónák szerint...... 118 25. melléklet Települések száma határĘrizeti kirendeltségek szerint ...... 119 26. melléklet Települések száma határĘr igazgatóságok szerint...... 120 27. melléklet Települések száma határszakaszok szerint ...... 120 28. melléklet A kistérségek területe és településsĦrĦsége ...... 121 29. melléklet A részletes távolsági zónák területe és településsĦrĦsége ...... 122 30. melléklet A közvetlen és 25 km-es távolsági zónák területe és településsĦrĦsége...... 122 31. melléklet A 25 km-es távolsági zónák területe és településsĦrĦsége...... 122 32. melléklet A határĘrizeti kirendeltségek területe és településsĦrĦsége...... 123 33. melléklet A határĘr igazgatóságok területe és településsĦrĦsége...... 124 34. melléklet A határszakaszok területe és településsĦrĦsége...... 124 35. melléklet A népesség száma kistérségenként 1870-2001...... 125 36. melléklet A városi népesség száma kistérségenként 1870-2001 ...... 126 37. melléklet A nem városi népesség száma kistérségenként 1870-2001 ...... 127 38. melléklet A népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 128
6 39. melléklet A nem városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001...... 128 40. melléklet A városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001...... 128 41. melléklet A népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 129 42. melléklet A nem városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 129 43. melléklet A városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 129 44. melléklet A népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 130 45. melléklet A nem városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 130 46. melléklet A városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 130 47. melléklet A népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001 ...... 131 48. melléklet A nem városi népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001...... 132 49. melléklet A városi népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001...... 133 50. melléklet A népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001...... 134 51. melléklet A nem városi népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001 ...... 134 52. melléklet A városi népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001 ...... 134 53. melléklet A népesség száma határszakasz szerint 1870-2001 ...... 135 54. melléklet A nem városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001...... 135 55. melléklet A városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001...... 135 56. melléklet A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001 ...... 136 57. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001...... 137 58. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001...... 138 59. melléklet A népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001...... 139 60. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001...... 139 61. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001...... 139 62. melléklet A népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 140 63. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 140 64. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 140 65. melléklet A népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001 ...... 141 66. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 141 67. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001...... 141 68. melléklet A népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001...... 142 69. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001...... 143 70. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001...... 144 71. melléklet A népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001...... 145 72. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001 ...... 145 73. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001 ...... 145 74. melléklet A népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 146 75. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 146 76. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001...... 146
7 I. BEVEZETÉS
1996 Ęszén egy csendes kis szobában ültem és beszélgettem egy segítĘkész emberrel. A szoba a királyhegyesi polgármesteri hivatal szobája volt, a beszélgetĘtársam pedig a helyi jegyzĘ. Királyhegyes Makótól északkeletre található, nem közvetlenül a határ mellett, de nem messze attól. Tanszékünk akkor a makói kistérséget vizsgálta, ezért interjút készítettünk a települések vezetĘivel. Így kerültem oda.
Kiszakadva a nagyváros rohanó ritmusából, és a jegyzĘ úr türelmes segítĘkészségének köszönhetĘen, hosszú beszélgetés kerekedett a hivatalos interjúból. Ennek során mesélt a településrĘl, a helybeliekrĘl, a felmerülĘ problémákról. Amikor a települések támogatásához, illetve az önhibájukon kívül hátrányos helyzetĦ települések kérdéséhez értünk, a türelme finoman szólva is nagyon megingott. ElĘször csak csongrád megyei példákat hozott, hogy milyen települések kaptak támogatásokat. Javasolta a döntéshozók felé, hogy döntéshozatal elĘtt a különbözĘ mutatók és egyéb módszerek tanulmányozása mellett nagyon hasznos lenne, ha idĘnként tennének egy ötperces sétát a kérdéses településeken, és máris reálisabb képük lenne a témáról. (Javaslata azóta sem veszített semmit aktualitásából.) Miután egyre jobban belelendült a témába, áttért a megyék közötti különbségekre. Itt hozta szóba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, amit mindenki a legelmaradottabb megyék között tart számon. Ennek megfelelĘen kapja a különbözĘ támogatásokat is. A jegyzĘ úrnak viszont friss élményei voltak néhány ottani területrĘl, ami szintén indulatos kifakadásokhoz vezetett. Tanácsolta mindenkinek, hogy nézzék meg Záhonyt és környékét, vagy az elmaradottnak tartott Nyíregyházát, és hasonlítsák össze Makó környékével, vagy Békéscsabával.
Az elhangzottakkal kapcsolatosan az lepett meg, ahogy beszélgetĘtársam rávilágított a sablonokra és arra, hogy micsoda eltérés van közöttük és a valóság között. Valójában ez a beszélgetés keltette fel bennem az érdeklĘdést, és vezettet oda, hogy behatóan tanulmányozzam Magyarország határmenti területeit, és megszülessen ez a dolgozat.
8 I.1. CÉLKITĥZÉS
„Problémát jelent a terület pontos lehatárolása. Nem lehet egyértelmĦen azt mondani, hogy a 30-35 km sávot tekintjük határmenti zónának ... Helyesebbnek látszik az a megoldás, hogy a mutatók többségét jóval szélesebb térségre, vagy az egész megyére dolgozzuk fel és ez alapján kíséreljük meg a határsáv pontosabb körvonalazását.” (Krajkó Gy. 1988) Az elĘzĘ sorokat Krajkó professzor csaknem 2 évtizede, 1986 novemberében mondta el azon a szombathelyi tanácskozáson, amelyen a határmenti területek kutatásával kapcsolatosan tartottak. Az azóta eltelt idĘ során rengeteg tanulmány, könyv született, amelyek az országhatár mentén fekvĘ területek helyzetével foglalkozik, de az elhangzott tanáccsal nem foglalkozott senki.
Mivel a dolgozat terjedelmi lehetĘségeit meghaladja, hogy a határmenti területek minden szempontból elemzésre kerüljenek, ezért csak következĘ témák kerülnek tárgyalásra: x a magyarországi határmenti kutatások, és az azok során alkalmazott területi lehatárolások, x a lehetséges lehatárolások áttekintése, x a lehatárolások alapján egy-egy társadalmi és gazdasági mutató vizsgálata: o társadalmi mutatóként a különbözĘ területek jobb összehasonlíthatósága miatt a népsĦrĦség, o gazdasági mutatóként a szomszédos országok vállalkozásainak magyarországi területi elhelyezkedése, x az eredmények összehasonlítása korábbi eredményekkel, összegzés elkészítése, a következtetések levonása,
I.2. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ADATBÁZISA
ElsĘ lépésként a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésével képet kaphatunk az eddigi eredményekrĘl. Különösen szemléletessé teszi a hazai kutatók határmenti térséggel kapcsolatos felfogásának tarkaságát az általuk készített térképek bemutatása egymás mellett. A munka meghatározó része a határmenti terület meghatározása. A dolgozat kiindulópontja, hogy a határ egy vonal, és ez az elsĘdleges viszonyítási pont. A határral való érintkezés vagy nem érintkezés, az attól való távolság meghatározó fontosságú
9 annak megállapításához, hogy a határnak van-e jelentĘsége, szerepe egy település életében. A lehatárolás három módon történt:
1. különbözĘ területi egységek közül a határral érintkezĘk kiválasztása, 2. a határtól bizonyos távolságra húzott vonalakkal zónák képzése, és az azokon belül található területek kiválasztása, 3. jogszabályban meghatározott területi egységek használata
A kistérségek kiválasztása egyszerĦ, egyértelmĦen megállapítható, hogy melyik érintkezik és melyik nem a határral.A települések közül azok számítottak határmentinek, amelyeknek a közigazgatási területe érintkezik az országhatárral. Kiválasztásuk Magyarország közigazgatási térképeinek segítségével történt, néhány kérdéses település esetén pedig részletesebb megyei térkép is felhasználásra került. Így 311 település minĘsült határmentinek. A lehatárolási lehetĘség másik nagy csoportja, amikor a határvonaltól bizonyos távolságra húzunk vonalat, vonalakat, és az így keletkezett zónákba tartozó települések alkotnak egy-egy csoportot (A távolsági zónák légvonalbeli távolságot jelentenek). A feladat végrehajtása a Mapinfo számítógépes program segítségével történt. ElsĘ lépésben 25 kilométerenként az országhatártól 25, 50, 75 és 100 kilométerre lévĘ vonalak készültek el, majd a határtól 25 kilométeren belül lévĘ zónát finomítva 5 kilométerenként újabb zónák kerültek kialakításra. Az így kialakított zónák az ország egész területét lefedik, 100 kilométernél távolabbi zóna csak jelzésszerĦen jelenik meg Magyarországon. KövetkezĘ lépés a meghatározott zónákon belüli települések kiválasztása volt. Mivel a települések területe nagyon különbözĘ alakú, a kialakított vonalak különbözĘ helyeken metszik át Ęket. Mérlegelve a problémákat és azt, hogy a közvetlen határmenti települések is a közigazgatási területük alapján lettek kiválasztva, végül a kérdéses települések közül azok kerültek az adott zónába, amelyek területének fele vagy felénél nagyobb része a zóna területén fekszik. A kiválasztás az országhatár irányából indult, tehát a felezett települések a határhoz közelebbi zónába kerületek. Ilyen módon 5 darab 25 kilométeres zóna alakítható hazánkban.
Harmadik lehetĘség hivatalos meghatározást alkalmazni a kutatásokhoz. Egyedül a határĘrségrĘl szóló törvényben találni meghatározást, ami a határral kapcsolatos területekre vonatkozik (1997. évi XXXII. tv. 4.§) határterület néven. A törvény és a végrehajtásra kiadott belügyminiszteri rendeletben felsorolt települések jelentik az egyetlen kiindulási pontot.
10 Mivel a 2001-es népszámlálás idején a 66/1997. BM rendelet volt érvényben, ezért az ott meghatározott területi egységek képezik a vizsgálat tárgyát. A rendelet felsorolásában összesen 776 településnév szerepel, de néhány helyen változtatni kellett rajta. Végeredményként a rendeletben felsorolt 776 név helyett 775 település alkotja a vizsgált területet. A 775 település 74 határĘrizeti kirendeltséghez tartozik, amelyek 9 határĘr igazgatóságot alkotnak. A dolgozat a népességgel kapcsolatos vizsgálatokhoz a 2001. évi népszámlálás adatait és az akkor érvényes településállományt és területi beosztást használja. Magyarország településállománya akkor 3 135 önálló település, amibĘl 252 város volt. A többi 2 883 település közigazgatási szempontból nagyközség és község, földrajzi szempontból, illetve hétköznapi kifejezéssel falu. Ezek a települések a táblázatokban egy kategóriát alkotnak és a „nem város” elnevezéssel jelennek meg. A szövegben a nem város és falu kifejezések egymás szinonimájaként szerepelnek. A népességen kívül a szomszédos országok vállalkozásainak elterjedése a másik vizsgálandó terület, a határ hatásainak szempontjából. A szomszédos országok gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok szĦkösen állnak rendelkezésre és a különbözĘ helyrĘl származó adatok sem egyeznek. A két legfontosabb érdekelt szervezet – a KSH és az APEH – adatai is eltérnek, mert más szempontok alapján tartják nyilván ezeket a cégeket. Az adatok a CompLex CD Céghírek – KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó KFT – adatbázisából származnak, az 1999. június 30-án létezĘ állapot szerint; a KSH adatai csak kiegészítĘ adatok.
I.3. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szeretnék köszönetet mondani munkatársaimnak a házi védés során nyújtott sok hasznos tanácsért és témavezetĘmnek, Mészáros RezsĘ professzor úrnak, a munkámhoz nyújtott segítségéért, tanácsaiért és nagy-nagy türelméért.
11 II. HATÁRMENTI TERÜLET
A határmenti területek kutatásánál jelentkezĘ elsĘ probléma a vizsgálandó terület lehatárolása. Manapság közhelynek számít, hogy zsugorodó világban élünk, a technikai fejlĘdésnek köszönhetĘen a tér amelyben élünk, egyre kisebb lesz. Például az országunk légterét védĘ MIG-29-es vadászgépek Kecskeméten állomásoznak, és onnan felszállva csak percekben, másodpercekben mérhetĘ az idĘ, ami alatt elérik a határt. A pilóták számára az egész ország területe határterület, ahol még megfordulni is alig van hely. Ez természetesen szélsĘséges példa, de ebbĘl is látható, hogy nehéz egységesen meghatározni bármilyen határmenti területet.
1. ábra Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határán alkalmazott 100 kilométeres zóna
Forrás: U.S. – Mexico Border XXI Home Page1
Nemzetközi példákat nehéz figyelembe venni, mert a vizsgálandó ország mérete jelentĘs mértékben meghatározhatja, hogy milyen méretĦ területet tekintenek határmentinek. Nagy területĦ, több millió km2-es országok (Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, stb.) esetében egy 100 kilométeres zóna teljesen reális,
1 http://www.epa.gov/r6border/2001/ef.htm
12 elfogadható méret (1. ábra), Magyarországon viszont senkinek nem jutna eszébe, hogy egy olyan települést határmentinek tekintsen, ami 80-100 km-re van az országhatártól. A határmenti terület és az országterület nagysága közötti összefüggésre jó példa két európai ország esete is. A Német Szövetségi Köztársaság az 1950-es években egy 40 km széles országhatár-menti zónát hozott létre a szocialista országokkal közös határai mentén, amelyeket kiemelt fejlesztési támogatásban részesített (Hajdú Z. 1996), a jóval kisebb Szlovénia a kedvezményezett térségek elhatárolásakor olyan kategóriát alaklmazott, ahol a községek területének több mint a fele a határ menti 10 kilométeres sávban található (Hardi T. 2002).
II.1. A TÉMA HAZAI KUTATÁSA, SZAKIRODALMA
ElsĘ pillantásra úgy tĦnik hogy a határmenti területek kutatása már lerágott csont, hatalmas irodalma van. Ezzel szemben, ha valaki mélyebben beleássa magát a témába, rájön, hogy ez nem igaz. Ennek érzékeltetésére a következĘ táblázatban (1. táblázat) összesítésre került három konferenciakötet tartalma (Pál Á.-Szónokyné Ancsin G. 1996, Szónokyné Ancsin G. 1999, 2002). A három kötetre azért esett a választás, mert az 1990-es évek közepétĘl Szegeden hároméves rendszerességgel megrendezésre kerülĘ konferenciák témája a határ, tartalmuk jól jellemzi az elmúlt évtizedben a témával foglalkozó tanulmányok megoszlását2.
1. táblázat Három konferencia tanulmányainak megoszlása határmentiség szempontjából Kötet összes tanulmány nem határmenti téma határmenti téma Határon innen – határon túl (1996) 50 42 8 Határok és régiók (1999) 58 45 13 Határok és az Európai Unió (2002) 57 44 13 Összesen 165 131 34 Forrás: Pál Á.-Szónokyné Ancsin G. 1996, Szónokyné Ancsin G. 1999, 2002
Az összesítés eredménye: 165 tanulmányból 34, azaz minden ötödik, foglalkozik a határmenti területek témakörével. Ez az arány a kötetenkénti bontásban is érvényesül, lényegében nem változott az idĘ múlásával. Az eredmény elsĘ látásra tiltakozásra készteti azon olvasókat, akik ismerik a köteteket, mert úgy vélik, ennél sokkal nagyobb arányban szerepelnek határmenti témák. Ennek az ellentmondásnak az okai a következĘkben rejlenek: 1. felkapottá vált a határ témaköre; 2. publikációs kényszer – ahol rendeznek egy konferenciát, megjelentetnek egy kötetet, ott mindenkinek el kell
2 Igaz, hogy a második kettĘnél már a címében is megjelent, hogy nem csak a határ a téma, de ez nem változtatott az arányokon.
13 adnia a témáját; 3. erre nagyon alkalmas a határral kapcsolatos témakör. Mindezek oda vezetnek, hogy bizonyos esetekben csak a címen kell egy kicsit igazítani és máris határral kapcsolatosnak tĦnik a téma. Ha valaki külkereskedelemmel vagy nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozik, elég olyan címet adnia, hogy „Határon átívelĘ gazdasági kapcsolatok”, és máris kapcsolódott a témakörhöz. Másik jelentĘs félrevezetĘ tényezĘ – különösen igaz ez Magyarországra – az eurorégiók témája. Ezek a területi képzĘdmények eredetileg azért jöttek létre Nyugat-Európában, hogy a határok által elválasztott, de az együttmĦködést, együttélést igénylĘ, és azt végrehajtani képes területek közösen oldhassanak meg problémákat. Mindezek kelet-európai mutációi azok a monstrumok, amik távolról sem képesek megfelelni az eredeti célkitĦzéseknek, ellenben kiváló lehetĘséget kínálnak, mint határral kapcsolatos téma. Végül tovább emeli a témakör látszólagos publikációinak számát, hogy sokan a kutatási témájukon belül kiválasztanak egy területi egységet (legyen az akár megye, akár kistérség vagy település) amely határos az országhatárral, és azt témájuknak megfelelĘen vizsgálják, elemzik. Arra azonban egyáltalán nem fordítanak gondot, hogy a határ jelentĘségét (vagy jelentéktelenségét) valamilyen módon kimutassák. A meglepĘnek tĦnĘ eredmény végül úgy született, hogy a tanulmányok tartalmát elemezve a félrevezetĘ címĦ cikkek nem kerültek a határmenti témájúak közé. Amíg a legtöbb területi kutatás pontosan körülhatárolt területi keretek között történik (régió, megye, kistérség stb.), addig a magyarországi határmenti területek kutatásának jó két évtizedes történetében szinte nem találni két szerzĘt akiknél azonos lenne a terület lehatárolása. Mindezeknek következménye, hogy elég nehéz összehasonlítani az eredményeket, értelmezni, hogy valójában mi a határ szerepe bizonyos területek fejlĘdésében vagy visszafejlĘdésében. A korábbi lehatárolások áttekintésére már született kísérlet (Szónoky M. 2002), mégis fontosnak tĦnik egy részletesebb ismertetés a korábbi kutatásokról.
A határmenti kutatások sorában úttörĘ jellegĦnek számít Tóth József és Csatári Bálint tanulmánya, ami a Területi Kutatások 6. számában jelent meg 1983-ban (Tóth J. – Csatári B. 1983). Munkájukban az Alföld határmenti területeit vizsgálták, elsĘsorban a népesség azon mutatóit felhasználva, amelyek a népszámlálásokból rendelkezésre álltak. A vizsgálat újszerĦségét mi sem bizonyítja jobban, mint az általuk felhasznált irodalom és a hivatkozások. Maguk írják, hogy „Az egész zónára és nagyobb idĘtávra vonatkozó átfogó képünk azonban nincs.” és csak „néhány határközeli térségre
14 kiterjedĘ, vagy ilyen részeket is magukba foglaló területekkel foglalkozó vizsgálatok”- ra tudnak támaszkodni. Valóban, a hivatkozott tanulmányok még nem abból a célból készültek, hogy a határmenti területet vizsgálják, hanem valamilyen más kutatás közben érintettek olyan területeket (Szatmári-síkság, berettyóújfalusi járás, dél-békési térség, Záhony,) amelyek a határ közelében találhatóak.
2. ábra Tóth József és Csatári Bálint által vizsgált határmenti terület az Alföldön
Forrás: Tóth József – Csatári Bálint (1983) Az Alföld határmenti területeinek vizsgálata. 84. old.
A lehatárolás kérdése a szerzĘpárosnak is elég fejtörést okozott, végül a 2. ábra által mutatott területet választották. A vizsgálatból kizárták a városokat, viszont bevonták a városok vonzáskörzetébĘl azokat a településeket, amelyek a város és az országhatár közé estek és figyelembe vettek természeti akadályokat is (Tisza a Bodrogköznél). Ezeknek az elveknek köszönhetĘen alakult ki a zóna, amelynek a határral való érintkezése Gyulánál és Szegednél megszakad.
1986-os kezdettel jelentĘs társadalomtudományi kutatási program lebonyolítására került sor „A terület- és településfejlĘdés társadalmi-gazdasági folyamatai Magyarországon” címmel. A program egyik témája „A speciális térségek fejlesztési problémái” volt, ami tematikáját illetĘen két nagy területre oszlott, és ezek egyike volt az ország és megyehatár menti térségek kérdése. 1986-ban konferenciát tartottak „... a határmenti térségek témájában, amelyben inkább csak a VÁTI
15 területfejlesztĘ és –rendezĘ szakembereinek van ismeretük, viszont a legutóbbi idĘkig lényegében kívül esett a területi alapkutatások érdeklĘdési körén. Így a határmenti szekcióban nem az összegzés, hanem a feladat, a tematika és a kutatandó terület megvitatása volt a fĘ cél.” (ErdĘsi F. – Tóth J. 1988. ElĘszó).
3. ábra Az MTA Regionális Kutatások Központja által alapkutatásra kijelölt határmenti térség Magyarországon
Forrás: ErdĘsi Ferenc (1988) A határmenti térségek kutatásáról. 26. old.
A nagyszabású kutatás irányítását az MTA Regionális Kutatások Központja látta el, de a végrehajtásba nagyszámú külsĘ résztvevĘt is bevontak. A vizsgálandó területsáv lehatárolását ErdĘsi Ferenc ismertette (ErdĘsi F. 1988). Alapelvként közölte, hogy a „határmentiség jelenség távolról sem korrelál szorosan az államhatártól való légvonalbeli kilométer távolsággal” ezért a „lehatárolás legegyszerĦbbnek ígérkezĘ formális módjával, a határtól számított km-szélességgel nem éltünk”. Mivel több fontos adat csak nagyobb területi egységenként állt rendelkezésre, ezért az államhatárral érintkezĘ igazgatási városkörnyékeket és a városi jogú nagyközségek igazgatási környékkörzeteit választották ki vizsgálati területnek (3. ábra). A lehatárolt területrĘl
16 kiegészítĘ információ Kovács Teréz tanulmányaiból áll rendelkezésünkre, amely szerint a 30-50 km-es zónában3 803 falut és 27 várost határoltak el.(Kovács T. 1991, 1993) Lackó László csak elméleti síkon és általános tanácsokkal közelíti meg a témát, pontos lehatárolásra vagy elemzésre nem vállalkozik. Tanácsai közül figyelemre méltó, hogy a vizsgálat során különbözĘ területi egységek alkalmazása akár eltérĘ eredményekhez is vezethet (Lackó L. 1988). Hajdú Zoltán a politikai földrajz oldaláról elemzi a határokat, határtérségeket, megemlítvén, hogy a határzóna kiterjedése erĘsen függ a vizsgált terület nagyságától. Ezt a zónát két ország közös határának vizsgálatakor általában 20-50 km szélességben határozzák meg (Hajdú Z. 1988). A témához több neves kutató is hozzászólt, mindenki a saját szakterülete irányából igyekezvén megközelíteni a témát, de szinte minden hozzászóláson érezhetĘ a tapogatózó útkeresés, a téma újdonsága miatti bizonytalanság. Többen azt vázolták fel, hogy milyen módszerekkel lehetne kutatni a témakört a szakmájukra jellemzĘ módon. Megtudhatjuk a szociológiai (Kovács T. 1988), a szociálgeográfiai (Berényi I. 1988), jogi (Bruhács J. 1988, Ivancsics I. 1988), történelmi (Rottler F. 1988, T. Mérey K. 1988), vízügyi (Zákonyi J. 1988), környezetvédelmi (BenkĘ A.-Fodor I. 1988, Boros F. 1988) szempontokat. Néhány kutató már egy-egy terület vizsgálati eredményeit is közölte, bár a kutatott területek elhatárolása nem feltétlenül azonos az MTA által kijelölt területtel. Ilyen tanulmányok készültek az ėrségrĘl (Károssy Cs. 1988), ZemplénrĘl (Süli-Zakar I. 1988), Vas megye határmenti területérĘl (Csapó T. 1988), GyĘr-Sopron megye határmenti kapcsolatairól (Rechnitzer J. 1988). Kocsis Károly is az elsĘk között volt, akik foglalkoztak a határmentiség témájával (Kocsis K. 1988), és azokhoz tartozik, akik a határ minkét oldalát vizsgálják. Vizsgálatának tárgya a magyar-szlovák határvidék keleti részén, pontosabban a Borsod- Abaúj-Zemplén megye határvidékén és szomszédos területein végbemenĘ népesedési folyamatok voltak. A terület lehatárolását az 1980-as népszámlálás idején érvényben levĘ járási beosztás szerint végezte el, azokat a járásokat kiválasztva, amelyek érintkeztek a határral. Szlovák oldalon a járások mellett Kassa városát vonta még be a vizsgálatba. Így egy 10-45 km szélességĦ zónát alakított ki a vizsgált határszakasz mentén (4. ábra).
3 A Kovács Teréz által említett 50 km-es mélység a térkép alapján túlzottnak tĦnik (lásd 3. ábra és 25. ábra)
17 4. ábra A magyar-szlovák határvidék keleti része Kocsis Károly szerint
Forrás: Kocsis Károly (1988) A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. 139. old.
5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területe Tiner Tibor szerint
Forrás: Tiner Tibor (1988) Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területeinek néhány közlekedésföldrajzi sajátossága. 31. old.
Tiner Tibor (Tiner T. 1988) szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területén folytatott vizsgálatot, közlekedésföldrajzi szempontból. A témának megfelelĘen közlekedési szempontok szerint alakította ki a mintegy 15 km széles határmenti sávot (5. ábra). Indoklása szerint azért itt húzta meg a vonalat, mert a szlovák és magyar rész centrumait (Kassa és Miskolc) összekötĘ vasútvonal és
18 fĘútvonal felezĘ pontja ilyen távolságra található a határtól. (De mit csinálna a szerzĘ, ha a vizsgálatot kiterjesztené a szlovák oldalra is? Ott hogyan alkalmazná ezt az elvet?) További szempontként szerepelt még, hogy ez a 15 km-es vonal választóvonalként szerepel a megye centrumközeli és centrumtávoli vidékei között (pl. településméret, közlekedéshálózatbeli helyzet, centrumok elérhetĘsége szempontjából). A téma szempontjából jobb lehatárolást találunk, amikor néhány évvel késĘbb egy másik tanulmányában (Tiner T. 1994) a szerzĘ újra a közlekedésföldrajzi helyzetet vizsgálja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Akkor már csak az országhatárszéli településeket vizsgálja, amelyek közé azokat a falvakat és városokat sorolja, amelyeknek a közigazgatási határvonala egy szakaszon az államhatáron fut. Így a megyében 43 települést tekint határmentinek.
6. ábra Szabolcs-Szatmár megye határmenti területe Eke Pálné szerint
Forrás: Eke Pálné (1990) Az országhatár menti terület népesedési folyamatai Szabolcs-Szatmár megyében. 406. o.
Eke Pálné Szabolcs-Szatmár megyében vizsgálta a népesedési folyamatokat a határ mentén (Eke Pálné 1990). A terület kialakításánál 4 várost és városkörnyékét (Záhony, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Csenger) és a Dél-Nyírség román határ menti településeit vette figyelembe, összesen 95 települést (6. ábra).
19 7. ábra Határmenti terület Kovács Zoltán szerint
Forrás: Kovács Zoltán (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsĘ világháború utántól napjainkig. 8. old.
8. ábra A határmenti terület zónái Kovács Zoltán szerint
Forrás: Kovács Zoltán (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsĘ világháború utántól napjainkig. 12. old.
20 Kovács Zoltán vizsgálatában elĘször alkalmazta a határtól adott távolságra húzott vonalat, hogy azzal alkosson határmenti sávokat (Kovács Z. 1990). Tanulmányában a határmenti területek központhálózatát vizsgálta oly módon, hogy Magyarország határai mentén mindkét oldalon egy-egy 30 km-es sávot alkotott, és azon belül vizsgálta a vonzáskörzeteket (7. ábra). Érdekessé teszi ezt a lehatárolást, hogy a határsávokba a vonzáskörzetek területét is berajzolta, szemléletesen ábrázolva miket metszett keresztül a határ. Második térképén tovább bontja a 30 kilométeres határsávot (8. ábra) és külön vizsgálja a határhoz közelebbi és távolabbi zónát a várossá nyilvánítások idĘpontja, üteme gyakorisága szempontjából. Apró eltérés, hogy az ábra jelmagyarázatában a 12. oldalon 15 és 30 km-es izovonalakat említ, a 13. oldali szövegben pedig 30 km-es határzónáról és 20 km-es szĦkített határsávról. ValószínĦleg a 20 km-es határsáv azonos a térképen 15 km-esnek jelölt zónával.
9. ábra Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott határ menti térségek Magyarország keleti határai mentén Süli-Zakar István szerint
Forrás: Süli-Zakar István (1992) Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlĘdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. 47. old.
Érdekes területi vizsgálatot közöl Süli-Zakar István hazánk északkeleti határmenti területeirĘl (Süli-Zakar I. 1992). A terület (9. ábra) lehatárolásának szempontjait nem ismerteti a szerzĘ, mindössze azt közli, hogy négy megye „határ menti, perifériális területei Ózdtól Gyuláig húzódva szélesebb-keskenyebb
21 kiterjedésben, de lényegében összefüggĘ sávot alkotnak. Az a térképen látható, hogy a városokat kiemelte ezekbĘl a térségekbĘl, tehát a falvakra összpontosította figyelmet. Az elemzés egészére rányomja bélyegét az a tény, hogy a határmenti kutatások kezdete az elmaradott, hátrányos helyzetĦ térségek kutatásához kötĘdött, így a szerzĘ is ezt állította középpontba, fĘleg a negatívumokat hangsúlyozva. Kovács Zoltánhoz hasonlóan Hoóz István is a határhoz viszonyított távolságot használta a határmenti területek elnéptelenedését vizsgálva (Hoóz I. 1992). ė az elsĘ, aki az egész országra kiterjedĘen elemezte a népesség változását a népszámlálási adatok alapján, oly módon, hogy két határmenti sáv (közvetlenül érintkezĘ és 20 kilométeres zóna) adatait hasonlítja az ország egészéhez.
10. ábra Határmenti körzetek Ruttkay Éva szerint
Forrás: Ruttkay Éva (1995) Határok, határmentiség, regionális politika. 34. o.
Ruttkay Éva 1995-ös cikkének (Ruttkay É. 1995) nagyobb részében a határokkal és a regionális politikával foglalkozik, a maradék részben a határmenti területek jellegzetességeit elemzi. JelentĘs érdeme a tanulmánynak egyrészt, hogy pontosan megnevezi a területeket, amiket határmentinek tart (és térképen ábrázolja - 10. ábra), másrészt zónákra osztja a szomszédos országok szerint, harmadrészt a belsĘ területek értékeit is használja összehasonlításra.
22 11. ábra Határmenti zóna Hajdú Zoltánnál
Forrás: Hajdú Zoltán (1996) Határok mentén. 654. old.
Hajdú Zoltán kiindulási pontja a hadtudomány, a katonai földrajz, ami szerint a veszélyeztetettségi sávokat a határtól 25 és 50 kilométerre vonták meg. Ez a szemlélet érvényesül a politikai földrajzban is, ahol a hasonló távolságok esetén taktikai és stratégiai határmentiségrĘl beszélnek (Hajdú Z. 1996). A szerzĘ vizsgálatához a 25 kilométeres zónát találta megfelelĘnek (11. ábra), azt használva elemzi a teljes határt a szomszédos országok szerint szakaszokra bontva.
A vidéki centrumok kutatómĦhelyeiben az 1990-es években egyre jelentĘsebbé vált a közeli határszakaszok kutatása. A legkorábban a nyugati határszélen indultak meg ezek a kutatások, köszönhetĘen az 1980-as években egyre erĘteljesebbé váló osztrák kapcsolatoknak, a nyugati nyitásnak. Az MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézetének munkatársai az 1980-as évek vége óta kutatják a nyugati határszakasz területét. A gyĘri mĦhelyben több munkatárs is foglalkozott az osztrák határmenti területtel, köteteket jelentettek meg a témában (Rechnitzer J. 1990, Nárai M.-Rechnitzer J. 1999). Mindkét kötetre jellemzĘ, hogy kérdĘíves kutatáson alapul, de a kutatott terület eltérĘ lehet a különbözĘ témáknál. Az elsĘ kötetnél osztrák kutatókkal együttmĦködve GyĘr-Sopron és Vas megye, valamint Burgenland területe alkotta a
23 határmenti térséget, itt vizsgálták a vállalkozások helyzetét, innovációs magatartását, a munkaerĘpotenciált és az együttmĦködés lehetĘségét.
12. ábra Határrégiók Rechnitzer János szerint
Forrás: Rechnitzer János (1999) Határ menti együttmĦködések Európában és Magyarországon. 41. old.
A második kötetben szĦkebb területet tekintenek határmenti területnek. Rechnitzer János definíciója szerint: „Határrégiónak tekintjük azokat a városkörnyék körzeteket (KSH kistérségeket), amelyek az országhatárral érintkeznek, azzal közvetlen kapcsolatban (állandó, idĘszakos vagy korábban mĦködĘ határátkelĘ) vannak.” (Rechnitzer J. 1999.). A definícióban érezhetĘ némi ellentmondás (városkörnyék körzetek – KSH kistérségek), ami tovább fokozódik, ha összevetjük az ábrán látható térképet (12. ábra) és a tanulmány szövegét, illetve az abban szereplĘ táblázat adatait. A térképen ugyanis az 1999-ben érvényben lévĘ 150 kistérséges beosztás látható, amibĘl jelölve van 46 határmenti kistérség. A táblázatban viszont összesen 182 városi vonzáskörzetrĘl esik szó, amibĘl 55 határmenti, és a szöveges elemzésnél is ezt a beosztást használja a szerzĘ. Az eltérés oka az lehet, hogy a szerzĘ Ruttkay Éva 1995-ös cikkére (Ruttkay 1995) támaszkodott, azokat az adatokat ismerteti a szövegben, de a mellékelt térképet már saját maga szerkesztette újra, mégpedig az 1999-ben érvényben lévĘ kistérségi beosztás szerint (vö: 10. ábra és 12. ábra).
24 A kötet többi szerzĘje saját témájának megfelelĘen még ennél is szĦkebb területen készített felmérést. 4 határmenti településen és a szemben található 4 osztrák településen készültek kérdĘívek, amibĘl Nárai Márta a határmentiség jelentĘségérĘl (Nárai M. 1999a, 1999b) készített tanulmányt, Hardi Tamás pedig arról, hogy milyen kép él a határ mentén élĘ emberekben a határról (Hardi T. 1999a, 1999b). Szörényiné Kukorelli Irén GyĘr-Moson-Sopron megyének az osztrák határral érintkezĘ 19 falujában készített felmérést a nĘi egyéni vállalkozók helyzetérĘl (Szörényiné Kukorelli I. 1999a, 1999b). Az intézet tanulmányaiban fĘleg az osztrák határszakaszra koncentrál, a nyugat-szlovákiai határrész vizsgálatára jóval kevesebb figyelmet fordítanak (Hardi T. 2003), illetve, ha bevonják a vizsgálatba, akkor is csak a GyĘr-Moson-Sopron megyei szakaszát (Szörényiné Kukorelli I. 1996).
13. ábra A dél-alföldi határmenti térség Pál Ágnes szerint
Forrás: Pál Ágnes (2002) A Dél-Alföld határmenti településeinek társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. 213. o.
IdĘrendben a következĘ csoport a szegedieké volt, ahol az 1990-es évek elején Pál Ágnes és Szónokyné Ancsin Gabriella kezdték el a dél-alföldi határszakasz kutatását a határ mindkét oldalán (Pál Á. 1994, Szónokyné Ancsin G. 1994). A határmenti terület lehatárolását sajátos módon oldották meg: „... közlekedési vonzáskörzetek képezték a határmenti területkijelölés alapját. A közlekedési vonzásközpontoktól az országhatár felé esĘ területek tartoznak a határmenti régióba. A
25 határ túloldali (Magyarországon kívüli) területét szintén közlekedés-földrajzi szempontok szerint jelöltük ki. Mivel adataink hiányosak, a határvonalat a fontosabb vasút- és közútvonal képezi. Ennek megfelelĘen a fĘbb közlekedési útvonalak és az országhatár által bezárt régiót tekintettük határmentének.” (Szónokyné Ancsin G. 1994). Összesen 76 magyar, 22 vajdasági és 44 romániai települést vontak be a vizsgálatukba (13. ábra). A csoport kutatásaihoz kapcsolódóan jelent meg Herendi István tanulmánya is a terület oktatási intézményeinek sajátosságait vizsgálva (Herendi I. 1996). A szerzĘk az azóta eltelt idĘben folyamatosan foglalkoznak a témával (Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. 1994, Pál Á. 1996, 1999, 2003), esetenként speciális témára szĦkítve a kutatásokat, mint a jugoszláv vállalkozások helyzete (Szónokyné Ancsin G. 1999, Szónoky Mné Ancsin G. 2001), illetve összegyĦjtve egy kötetbe a témában megjelent legfontosabb tanulmányokat (Pál Á. 2002).
14. ábra A határ menti települések elhelyezkedése Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmát-Bereg megyében a debreceni kutatók szerint
Forrás: Baranyi Béla (2001) A „periféria perifériáján” – egy kérdĘíves vizsgálat eredményei és tanulságai az Északkelet-Alföld határ menti területein. 57. o.
A témával foglalkozó harmadik nagyobb csoport a debrecenieké, akik Süli- Zakar István korai indulása után az 1990-es évek végén kezdtek el rendszeresen kutatni a hozzájuk közeli keleti határszakaszon. Az Északkelet-Alföld határmenti sávjában Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 119 települést jelöltek ki (14. ábra),
26 és folytattak kérdĘíveken és interjúkon alapuló empirikus vizsgálatokat elĘször 1999- ben, majd 2002-ben. A lehatárolás szempontjairól annyit közöltek, hogy abban „... történeti, geográfiai – természet-, gazdaság, társadalom és közlekedés-földrajzi, térszerkezeti stb. – szempontok figyelembe vétele mellett a közeli államhatároknak a település életére gyakorolt valaminĘ hatása játszott kitüntetett szerepet.” (Baranyi B. 2001). A közösen folytatott kutatás feldolgozásából sok tanulmány született különbözĘ témakörökben: munkaerĘpiac, munkanélküliség (Balcsók I. 2001), határon átnyúló kapcsolatok (Dancs L. 2001), mezĘgazdasági vállalkozások (MezĘ B. 2001), turizmus (Csordás L. 2001), átfogó elemzĘ tanulmányok illetve egész könyv is (Baranyi B. 2001b, 2001c, 2004)
15. ábra A magyar-szlovén határ menti települések Zala megyében Mohos Mária szerint
Forrás: Mohos Mária (1996) Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határ mentén. 313. o.
A magyarországi határ többi szakaszán még két kutatót kell megemlíteni, akik jellemzĘen egy-egy szakasszal foglalkoznak. Mohos Mária több munkájában a magyar- szlovén határszakasszal foglalkozik (Mohos M. 1996, 2002, Mohos M. – Tésits R. 2002), de az általa vizsgált terület nem egységes, esetenként kistérséget vesz alapul, máskor a határ közelében fekvĘ településeket vizsgálja (15. ábra).
27 16. ábra Magyar és szlovák határmenti települések a Sajó és a Hernád között Molnár Judit szerint
Forrás: Molnár Judit (1999) Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez. 192. o.
A másik kutató, Molnár Judit, fĘként Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén végez határmenti vizsgálatokat (Molnár J. 1998, 1999, 2002), de nem csak a hazai területre szorítkozva, hanem szlovákiai településeket is bevonva a kutatásba (16. ábra). A fent említett kutatók, kutatócsoportok mellett néhányan egy-két tanulmány erejéig tettek kirándulást a határmentiség témakörébe, de érdemes megemlíteni Ęket, mert néhány érdekes vizsgálattal járultak hozzá a témához. Tóth Krisztina a határ közelségének hatását vizsgálta a városi lakásárakra, ingatlanpiacra (Tóth K. 2002). A települések kiválasztásánál a határközeli fekvést vette figyelembe, de az adatok szĦkössége miatt kénytelen volt a városokra korlátozni a vizsgálatot. Bajmócy Péter tanulmánya módszertani szempontból nagyon értékes, hiszen azon ritka munkák közé tartozik, amelyek több területi kategóriát hasonlítanak össze a határmenti települések adataival (Bajmócy P. 2002). Az ország két ellentétes pontján fekvĘ megyében (GyĘr- Moson-Sopron és Csongrád) 3-3 csoportot alkotott a településekbĘl: egyet az ország határa mentén, egyet a megye határai mentén (de nem az országhatárnál), és egyet a megyék belsĘ területén. Ezen területek népességszám változási adatait hasonlította
28 össze egymással, illetve az országos és a megyei átlagokkal. Hasonlóan több területi egység összehasonlítását végezte el Pál Viktor az egészségügy témakörében, de már az egész országra (Pál V. 2002). Egyrészt a határral érintkezĘ és nem érintkezĘ településekbĘl, másrészt egy húsz kilométeres határzónába tartozókból és az azon kívül esĘkbĘl alkotott egy-egy csoportot, és ezeket hasonlította össze (17. ábra).
17. ábra A határmenti térség Pál Viktor szerint
Forrás: Pál Viktor (2002) Az egészségügyi állapot és az egészségügyi rendszer néhány sajátossága a határmenti területeken. 266. o.
Összehasonlító elemzést végzett Tolnai Viola is (Tolnai V. 2002), az aprófalvak helyzetére, elhatárolásához a határral érintkezĘ kistérségeket választva. Kiss János Péter a határátkelĘhelyek szerepét vizsgálja a határmenti kapcsolatok alakulása szempontjából a keleti határon (Kiss J. P. 2000).
A határ egyik legfontosabb szerepével, az Ęrizetével és az ezzel kapcsolatos cselekményekkel foglalkozik Sallai János (Sallai J. 2002, 2003) és Tóth Antal (Tóth A. 2004). A témán túlmenĘen a szerzĘk írásai azért is jelentĘsek mert felsorolt munkák közül csak Ęk alkalmazzák azokat a területi egységeket (határĘr igazgatóságok, határĘrizeti kirendeltségek) amelyek belügyminiszteri rendeletekben rögzítve vannak, és a késĘbbiek során jelen dolgozat is használ.
29 18. ábra Határmenti térségek Horváth Gyula szerint
Forrás: Horváth Gyula (2002) Régiók Magyarországa. 414. old.
Horváth Gyula írásában (Horváth Gy. 2002) csak említésként jelenik meg a határmenti térség fogalma, viszont közöl egy érdekes térképet, amire nincs magyarázat a szövegben (18. ábra). A térkép azért érdemel említést, mert alapjaiban a határral érintkezĘ kistérségeket tekinti határmentinek, de nyugaton a határtól számított második, harmadik kistérséget is a zónához számítja. Alaposabb szemlélĘdés után kiderül, hogy GyĘr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, tehát a teljes Nyugat-Dunántúli régió határmenti területnek lett besorolva. (Keleten csak a Baktalórántházai kistérséget sorolja be pluszként.)
Az újdonságok közé tartozik Hevesi Attila és Kocsis Károly mĦve amely „A magyar-szlovák határvidék földrajza” címet viseli (Hevesi A. – Kocsis K. 2003). A könyv részletesen foglalkozik a természetföldrajzi adottságoktól a társadalmi, gazdasági tényezĘkig mindennel. A határvidék lehatárolása nem történt meg egyértelmĦen, csak a 79. oldalon található egy utalás, hogy erre a célra a megyéket látták célszerĦnek felhasználni. A könyv nem tartozik igazán a határmentiséget elemzĘ mĦvek közé, de kiemelkedĘ érdeme, hogy a hasonló témájú alkotások többségével ellentétben nem csak a határ magyarországi oldalát mutatja be, hanem a szlovák oldalt is.
30 III. HATÁRMENTI TERÜLET MEGHATÁROZÁSA
Ez a dolgozat abból indul ki, hogy a határ egy vonal, és ez az elsĘdleges viszonyítási pont. A határral való érintkezés vagy nem érintkezés, az attól való távolság meghatározó fontosságú annak megállapításához, hogy a határnak van-e jelentĘsége, szerepe egy település életében. Természetesen más körülmények is fontosak, sĘt sokszor sokkal meghatározóbbak, mint a határ közelsége vagy távolsága (pl. közlekedési viszonyok vagy településhierarchiában elfoglalt hely), de amennyiben a lehatárolásnál azokat vesszük elĘször figyelembe, akkor a késĘbbiek során jelentĘsen befolyásolhatja a kapott eredményeket. A lehatárolásra három kézenfekvĘ módszer kínálkozik:
1. Magyarországon létezĘ különbözĘ területi egységek közül kiválasztani azokat, amelyek érintkeznek a határral 2. a határtól bizonyos távolságra húzott vonalakkal zónákat képezni, és az azokon belül található területeket állítani a vizsgálat középpontjába 3. valamely jogszabályban meghatározott területi egységet vizsgálni
III.1. TERÜLETI EGYSÉGEK SZERINT
ElĘször tekintsük át különbözĘ területi egységeinket, a nagyobb területektĘl a kisebbek felé haladva. Az Európai Unió területbeosztási rendszere, a NUTS, ötfokozatú. Magyarországi beosztás szerint az elsĘ szintet az ország egész területe jelenti, a második szintet a 7 régió, harmadik szintet a 19 megye és a fĘváros, negyedik szintet a 150 kistérség, végül az ötödik szintet a 3135 település4. Magyarország 7 régiójával nem érdemes foglalkozni, mert mindegyik érintkezik a határral, így az ország egész területe határmentinek minĘsülne. Második lehetĘségként kínálkoznak a megyék. Ha megvizsgáljuk hazánk megyéinek elhelyezkedését, ez a megoldás sem tĦnik célravezetĘnek (19. ábra). Országunk ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy a tizenkilenc megyébĘl és BudapestbĘl kiválasztva a határral érintkezĘ 14 megyét, vitán felüli eredményt kaphassunk. A legszembetĦnĘbb az, hogy az ország közepén (köszönhetĘen Bács-Kiskun és Pest megye méretének és elhelyezkedésének) észak-déli irányban minden határmenti területnek számít.
4 A 2001. évi népszámláláskor érvényes területi beosztás.
31 19. ábra Határmenti megyék Magyarországon
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
Felmerül a kérdés, hogy a Pest megye délkeleti sarkában elhelyezkedĘ NagykĘrös vagy Kocsér miért számít szlovák határmenti területnek (amitĘl egyébként légvonalban kb. másfélszer olyan messze van, mint a jugoszláv határtól), amikor a Heves megye északi csücskében található Istenmezeje (kb. 5 kilométerre a szlovák határtól) nem számít annak. Bár a Dunántúlon nincs ilyen összeérés, de hasonlóan kérdéses, hogy Somogy megye északkeleti végén, a Dunántúl közepén, Siófok (közelebb a szlovák határhoz) miért horvát határmenti terület, amikor Fejér megye északi részén Csabdi (20-25 kilométerre a szlovák határtól) nem számít szlovák határmenti településnek. Az elĘbb említett problémát jól példázza Michalkó Gábor térképe (20. ábra) amelyen a külföldiek sérelmére elkövetett bĦncselekmények területi megoszlását ábrázolja határmenti megyénként (Michalkó G. 2002). Az ábrát szemlélĘ olvasó elsĘ benyomása az, hogy a Horvátországgal határos Somogy megye ugyan miért mutat olyan magas értéket. Tovább vizsgálódva észrevehetĘ, hogy a somogyi elkövetések nagy részét német turisták szenvedik el. Nem derül ki egyértelmĦen, de vélhetĘen a magas elkövetés a Balaton partjához kötĘdik, tehát valójában semmi köze a határmentiséghez. Mivel csak a határral érintkezĘ megyék adatai kerültek ábrázolásra, Veszprém megyérĘl nincs adat, pedig valószínĦleg a Balaton északi partján hasonlóan mĦködnek a bĦnözĘk, mint a délin.
32 20. ábra A külföldiek sérelmére elkövetett bĦncselekmények területi megoszlása a határmenti megyékben (1996-2000)
Forrás: Michalkó Gábor (2002) A bevásárló turizmussal összefüggĘ jogsértések területi vonatkozásai Magyarországon. 407. o.
21. ábra Határmenti kistérségek Magyarországon 2001-ben
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
33 Mindezeket mérlegelve a megyei szint csak korlátozott mértékben tĦnik alkalmasnak arra, hogy elemzéseket végezhessünk vele. A kistérségek már alkalmasabbak egy határmenti terület lehatárolására (21. ábra). Itt sem tökéletes a határhoz való viszony, hiszen a kistérségek sajátos alakjának köszönhetĘen nagy különbségek vannak egyes települések határtól való távolságában. Míg néhány nagyobb területĦ kistérség legtávolabbi pontja akár 40-45 kilométerre is lehet a határtól (Békéscsabai, Debreceni, Nagykanizsai, Kiskunhalasi) addig más kistérségek egyes részein alig 5-6 km szélességĦ a zóna (Barcsi, KĘszegi, Esztergomi, Balassagyarmati, Sátoraljaújhelyi, Sarkadi, Bácsalmási). Mindezeket figyelembe véve a határral érintkezĘ kistérségek területe bekerült a vizsgálandók közé.
22. ábra Határmenti települések Magyarországon 2001-ben
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
A következĘ vizsgálatra alkalmas területi egység a település. Azok a települések számítottak határmentinek, amelyeknek a közigazgatási területe érintkezik az országhatárral. Kiválasztásuk Magyarország közigazgatási térképeinek segítségével történt (A Magyar Köztársaság közigazgatási térképe. M 1:500 000, Magyarország
34 közigazgatási térképe. 1. kiadás. M 1:450 000), néhány kérdéses település5 esetén pedig részletesebb megyei térkép is felhasználásra került (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és környéke. M 1:150 000, Vas megye és környéke. M 1:150 000). Fejtörést okoztak az olyan települések, mint Makó és Csorna. Ezen települések külterülete csak egy-egy csúcsával találkozik a határral (23. ábra), ezért nehéz volt eldönteni, hogy melyik csoportba kerüljenek. Kihagyásuk esetén a határmenti települések zónájának folyamatossága megszakadt volna, ezért indokoltnak látszott besorolásuk a közvetlen határmenti települések közé. Így 311 település minĘsült határmentinek (22. ábra, 1. melléklet). Ezeknél a településeknél is jelentkezik a kistérségeknél már említett probléma, hogy különbözĘ méretük és elhelyezkedésük miatt nem egyenletes a zóna szélessége. A már említett Csorna és Makó, vagy Szeged esetében több 10 kilométer mélységĦ, míg egyes helyeken csak 1-2 km széles.
23. ábra Csorna és Makó helyzete a határ mentén
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
Ha a 311 települést összehasonlítjuk azoknak a szerzĘknek az adataival, akik pontosan megadják, hogy szerintük hány ilyen település létezik, akkor jelentĘs eltérést tapasztalunk. Hoóz István szerint 270 (Hoóz I. 1992), Hajdú Zoltán szerint 820 (Hajdú Z. 1996), Pál Viktor szerint 328 település (Pál V. 2002) érintkezik közvetlenül az országhatárral. A határral közvetlenül érintkezĘ települések körében kevés változás volt az 1990-es és a 2001-es népszámlálás között. 1990-ben 309, majd 11 év változásai után 311 település érintkezett közvetlenül a határral (2. táblázat). Ezt figyelembe véve nem indokoltak azok az eltérések, amelyek a fent említett szerzĘk esetében található.
5 Ilyen kérdéses település volt Rátót Vas megyében és Rozsály Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelyeket a Magyarország térképek nem azonos módon ábrázoltak. A megyei térképek alapján Rozsály határmentinek bizonyult, Rátót pedig nem.
35 2. táblázat Területszervezési változások a közvetlen határmenti települések körében 1990 és 2001 között 1990-ben közvetlen határmenti 2001-ben közvetlen határmenti Az átalakulás módja település település községegyesítés megszüntetése - Almásneszmély mindkét település közvetlen határmenti Dunaalmás és Neszmély maradt községegyesítés megszüntetése - Kémes Szaporca maradt közvetlen határmenti, Szaporca Kémes viszont nem községegyesítés megszüntetése - Szemenyecsörnye Muraszemenye maradt közvetlen Muraszemenye határmenti, Csörnyeföld viszont nem városhoz csatolás megszüntetése - Balassagyarmat mindkét település közvetlen határmenti Balassagyarmat és Patvarc maradt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (2003) A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2003. január 1.
III.2. TÁVOLSÁGI ZÓNÁK SZERINT
Ezek után térjünk át a lehatárolási lehetĘség másik nagy csoportjára, amikor a határvonaltól bizonyos távolságra húzunk vonalat, vonalakat, és az így keletkezett zónákba tartozó települések alkotnak egy-egy csoportot. A feladat végrehajtása a Mapinfo számítógépes program segítségével történt. ElsĘ lépésben 25 kilométerenként az országhatártól 25, 50, 75 és 100 kilométerre lévĘ vonalak készültek el, majd a határtól 25 kilométeren belül lévĘ zónát finomítva 5 kilométerenként újabb zónák kerültek kialakításra (24. ábra). Az így kialakított zónák az ország egész területét lefedik, 100 kilométernél távolabbi zóna pedig már csak jelzésszerĦen jelenik meg Magyarországon. A távolsági zónák légvonalbeli távolságot jelentenek. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem valamilyen közlekedési útvonalon mért távolság. Sajnos ez kivitelezhetetlennek látszik. A közlekedésföldrajzi vizsgálatoknál ez alapkövetelménynek számít, de ott mindig lehet találni két pontot (ami két települést jelent), amit össze lehet hasonlítani, legyen az településhierarchiában azonos szinten álló, vagy eltérĘ település. Lehet mérni a távolságot a fĘvárostól, megyeszékhelytĘl kistérség-központtól, vagy egy kijelölt településtĘl. De egy vonaltól nem tudjuk. Melyik pontjától mérjük? Csak a határátkelĘktĘl? Az állandótól, vagy az ideiglenestĘl is?
36 24. ábra Az országhatártól különbözĘ távolságra húzott vonalak Magyarországon
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
Második lépés a meghatározott zónákon belüli települések kiválasztása volt. Ennél a feladatnál sem lehet minden hibát kizáró elvet alkalmazni, hiszen a települések területe nagyon különbözĘ alakú, a kialakított vonalak különbözĘ helyeken metszik át Ęket. Nincs olyan település, amelynek pontosan a határain futna valamelyik kialakított távolsági zóna határa. Felmerül lehetĘségként, hogy a belterületet vegyük figyelembe a kiválasztásnál, ami legtöbb esetben jóval kisebb területĦ, így könnyebben lehetne meghatározni, hogy melyik zónába kerüljön. Ezt egyrészt technikailag nehezebb megoldani a rendelkezésre álló digitális térképpel, másrészt itt is kérdéses hogy hova kerüljön besorolásra, ha több belterületi része is van, vagy ha jelentĘs külterületi lakossággal rendelkezik a település. Mérlegelve ezeket a problémákat és azt, hogy a közvetlen határmenti települések is a közigazgatási területük alapján lettek kiválasztva, végül a kérdéses települések közül azok kerültek az adott zónába, amelyek területének fele vagy felénél nagyobb része a zóna területén fekszik. A kiválasztás az országhatár irányából indult, tehát a felezett települések a határhoz közelebbi zónába kerületek. Ilyen módon 5 darab 25 kilométeres zóna alakítható hazánkban, ezeket mutatja a 25. ábra. (részletesen lásd az 1. melléklet–11. mellékletet)
Néhány sajátosságot érdemes alaposabban is szemügyre venni. Az elsĘ ilyen a 100 kilométernél távolabbi zóna (25. ábra). EgyértelmĦen látszik, hogy a vizsgálandó
37 országok méretétĘl függ, hogy milyen távolsági zónák alkalmazhatók. Nagyobb országoknál egy 100 kilométeres zóna teljesen természetes, hazánk esetében viszont teljességgel értelmetlen lenne, hiszen kettĘ kivételével az összes település bele tartozna. SĘt! Ha az lenne a feltétel, hogy csak olyan települések alkothatnak egy zónát, amelyek teljes területükkel oda tartoznak, akkor nem is lenne 100 kilométernél távolabbi zónánk.
25. ábra Az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
26. ábra A 100 kilométernél távolabbi zóna
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
38 Az ábrán látható (26. ábra), hogy a 100 kilométeres vonal 9 település területén halad át, de oly módon metszi Ęket, hogy 7 a 75-100 kilométeres zónánál marad. Abony áll a legközelebb hozzá, hogy átkerüljön a 100 kilométernél távolabbi zónába, de a gép szerint marad a határhoz közelebbiben. Végül Szolnok és a szomszédos Tószeg alkotja ezt a kategóriát. Ezt a tényt mindenképpen figyelembe kell venni az eredményeknél, hiszen a többi kategória átlagaitól eltérĘen szélsĘséges eredmények keletkezhetnek egy megyeszékhely és egy szomszédos falu adataiból.
Másik sajátossághoz fĘként az Alföld hatalmas településeinek mérete és esetleges elhelyezkedése vezetett, amelyek sokszor megtörik egy zóna egyenletességét. Csak néhány jellemzĘ példát. A 75 kilométeres vonal úgy metszi a hatalmas területĦ Karcagot és Kunmadarast, hogy a két település az 50 és 75 kilométer közötti zónába kerül, ugyanakkor a köztük fekvĘ BerekfürdĘ piciny területét pont úgy szeli át, hogy az már a 75 és 100 kilométer közötti zónába része lesz. Hajdúszoboszló esetében a törzsterületétĘl különálló településrész ékelĘdik be Nádudvar és Hortobágy területe közé, de a törzsterület nagyobb lévén, ez is a másik zónához tartozik (27. ábra).
Az óriási területĦ HódmezĘvásárhelyt és Debrecent szinte pontosan felezi a 25 kilométeres vonal, de a gép döntése nyomán Debrecen a 25-50 kilométeres, HódmezĘvásárhely pedig a 0-25 kilométeres zónába került. Az eredmény mindkét település esetében jókora folytonossági hiány a szomszédos zóna területében. Az aprófalvas területeken (Dunántúl, Észak-Magyarország) ez a probléma érthetĘen nem jelentkezik, ott egyenletesebb a települések alkotta határvonal.
27. ábra Sajátos elhelyezkedésĦ települések (BerekfürdĘ, Hajdúszoboszló)
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
39 28. ábra Az országhatártól számított 5 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
A 25 kilométeres zónák kialakítása után a határhoz legközelebb esĘ sávot érdemes részletesebben megvizsgálni. Az 5 kilométeres vonalakkal kialakított zónák segítségével vizsgálható, hogy a határ közelsége okoz-e további különbségeket a 25 kilométeres zónán belül (28. ábra). A zónák kialakításakor a legelsĘ probléma az volt, hogy 18 közvetlen határmenti település a nagy területe miatt nem az 5 km-es zónába kerül, hanem többségük csak a 10, Szeged pedig a 15 kilométeresbe (3. melléklet). Ezért ennél a beosztásnál az elsĘ kategória a közvetlen határmenti települések, utána második azok a települések, amelyek 5 kilométeren belül vannak, de nem érintkeznek közvetlenül a határral. Ezt követĘen pedig 5 kilométerenként következnek a zónák. A települések száma az egyes zónákban egyenletesen oszlik meg, kivéve az 5 kilométeren belüli, de nem közvetlen zóna, amely jóval kevesebb településbĘl áll (1. melléklet 2. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet). A területi eloszlásuk viszont nem ilyen egyenletes. Itt is jelentkezik a 25 kilométeres zónáknál említett különbség az alföldek nagy kiterjedésĦ települései és az aprófalvas vidékek közötti eltérés. Az aprófalvas területeken a zónák néhány megszakítással folyamatosak, a nagy településeknél viszont mozaikszerĦ a kép. A részletes beosztást 25 kilométernél távolabb már nem látszott érdemesnek folytatni, ezért a távolabbi települések a 25 kilométeres beosztások szerint szerepelnek az összehasonlíthatóság miatt.
40 29. ábra Közvetlen határmenti települések által körbezárt települések a 0-5 kilométeres zónában
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
Ezeknél a zónáknál is vannak érdekesen elhelyezkedĘ települések, különösen az 5 kilométeren belüli, de nem határmenti települések esetében. Ebbe a kategóriába csak kis területĦ települések kerülhettek, és csak ott, ahol a határmenti szomszéd is kis területĦ. Három ilyen kicsi települést pedig körbevesz vagy körbevesznek a szomszédai (Und, Sátorhely, Kövegy) (29. ábra). Végül még egy változat látszott érdemesnek kipróbálásra, ami a legjobban a 25 kilométeres beosztásra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a közvetlen határmenti települések külön kategóriaként jelennek meg, a következĘ kategória pedig a 25 kilométeren belüli, de nem közvetlen települések.
30. ábra A közvetlen és az országhatártól számított 25 kilométeres zónák Magyarországon
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
41 III.3. JOGSZABÁLY SZERINT
A harmadik lehetĘség hivatalos meghatározást alkalmazni a kutatásokhoz. A jogszabályokban keresgélve azonban érdekes dologra bukkan a kutató. A hatályos jogszabályok hivatalos gyĦjteményében, ha kiadjuk keresésnek a „határmenti” kifejezést, 198 különbözĘ jogszabályt talál a program amelyekben szerepel ez a kifejezés. Ezek között található törvény, országgyĦlési határozat, kormányrendelet, belügyminiszteri rendelet, de még alkotmánybírósági határozat is. A sok találat ellenére azonban nincs egyértelmĦ meghatározás a területre. A területfejlesztésrĘl szóló törvényben (1996. évi XXI. tv.) 7 alkalommal szerepel a határmenti térség kifejezés, de pontosan sehol sem határozza meg, hogy ez alatt mit kell érteni. Csak a hátrányos helyzetĦ határmenti térségeket definiálja a következĘ módon: „hátrányos helyzetĦ határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlĘdését, mĦködését a határhoz való kötĘdése egyoldalúan meghatározza és kedvezĘtlenül befolyásolja.”(1996. évi XXI. tv. 5.§) Egyedül a határĘrségrĘl szóló törvényben találni meghatározást, ami a határral kapcsolatos területekre vonatkozik: „határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülĘtér, vasútállomás és kikötĘ (kikötĘhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedĘ, menet közbeni határforgalom ellenĘrzésre kijelölt jármĦ;” (1997. évi XXXII. tv. 4.§). Ezek közül területi kutatásra nyilvánvalóan nem alkalmas a repülĘtér, vasútállomás, kikötĘ, illetve a jármĦvek területe, de a végrehajtásra kiadott belügyminiszteri rendeletben (66/1997. BM rendelet6) felsorolt települések már kedvezĘ kiindulási pontot jelentenek. Mivel a 2001-es népszámlálás idején a 66/1997. BM rendelet volt érvényben, ezért a továbbiakban az ott meghatározott területi egységek képezik a vizsgálat tárgyát. A rendelet felsorolásában összesen 776 településnév szerepel, de ezek között van két településrész is: Dömefölde (Páka része, Zala megye) és Gergelyiugornya (Vásárosnamény része, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Mindkét esetben szerepel a listán a törzstelepülés is, ezért ez a 2 településrész törölve lett így a 776 település helyett
6 A rendelet azóta többször módosításra került. A legfontosabb módosításai a 30/2001. és a 18/2004. BM rendelet.
42 csak 774 maradt. Ezen kívül még 5 település esetében történt változtatás a rendelethez képest. A rendeletben szereplĘ két település, Csertalakos (Zala megye) és HernádbĦd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) kimaradt, mert a határterülettĘl elszakadva önálló területi egységet képeznek. Három település Annavölgy és Tokodaltáró (Komárom- Esztergom megye), valamint Vágáshuta (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig bekerült a listára, mert a határterület folytonosságát megszakítva helyezkednek el, körbevéve olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek7. Végeredményként a rendeletben felsorolt 776 név helyett 775 település alkotja a vizsgált területet (12. melléklet–20. melléklet).
A 775 település 74 határĘrizeti kirendeltséghez tartozik, amelyek 9 határĘr igazgatóságot alkotnak (31. ábra–32. ábra). Összehasonlítva a határmenti kistérségek (21. ábra) vagy a határmenti települések (22. ábra) területével, látható, hogy ez a zóna egyenletesebb kiterjedésĦ, a mélységében nincsenek akkora különbségek, mint a kistérségeknél, vagy a településeknél.
31. ábra HatárĘrizeti kirendeltségek területe Magyarországon
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerzĘ szerkesztése
7 Az öt változtatás közül kettĘt már a 30/2001. BM rendelet is igazolt, mert a HernádbĦd már nem szerepel benne, Vágáshuta viszont igen
43 Ezek az egységek megfelelĘnek látszanak, a határ hatásának vizsgálatára, azonban egy jellemzĘje van mindkét kategóriának. Sem a szomszédos országok határszakaszaihoz sem a megyehatárokhoz nem illeszkedik teljes mértékben (32. ábra). Az igazgatóságok területe vagy csak egy részét jelenti egy szomszédos országgal érintkezĘ határszakasznak (Orosháza, Pécs, Balassagyarmat, Miskolc), vagy két országgal is határos (GyĘr, Szombathely, Nyírbátor, Nagykanizsa). Egyedül a Kiskunhalasi Igazgatóság illeszkedik a jugoszláv határhoz. A határ belsĘ oldalán egy megye teljes határszakaszát ellenĘrzi a miskolci és a szombathelyi, két megye teljes határterületét a gyĘri igazgatóság. Balassagyarmathoz úgy tartozik három teljes megye, hogy Heves megyét összesen két település képviseli (Istenmezeje és Váraszó). Nyírbátor ellenĘrzi Szabolcs-Szatmár-Bereg egészét, és Hajdú-Bihar megye északi részét. Orosházához tartozik Hajdú-Bihar déli része, Békés megye egésze és Csongrád megye keleti része. Kiskunhalas területe Csongrád nyugati fele, Bács-Kiskun, és Baranya megyébĘl a Duna keleti partján található Homorúd. Pécs és Nagykanizsa három megyén osztozik, Pécsé Baranya és Somogyból a Barcsi Kirendeltség, Nagykanizsáé Somogy megye többi része, és Zala megye egésze.
32. ábra HatárĘr igazgatóságok területe Magyarországon
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerzĘ szerkesztése
44 Nem csak az igazgatóságok határai nem illeszkednek feltétlenül a megyehatárokhoz, hanem a kisebb területĦ kirendeltségeké sem. Példa erre a már említett Homorúd, ami Baranya megye és a mohácsi kistérség részeként Mohácsi Kirendeltséghez tartozna. Azonban a nagy folyóvizek, mint a Duna (különösen híd nélkül) még napjaink közlekedési viszonyai mellet is olyan elválasztó szerepet játszanak, hogy a keleti parton fekvĘ Homorúd a sokkal könnyebben megközelíthetĘ Hercegszántói Kirendeltséghez tartozik. Nyírlugos és Penészlek környékén nincs nagy folyó, de itt is a közlekedés játszik szerepet abban, hogy ez a két település nem a szabolcs-szatmár-bereg megyei Bátorligeti Kirendeltséghez tartozik, hanem a hajdú-bihar megyei Nyírábrányi Kirendeltséghez. Ugyanis a két településrĘl csak Nyírbátoron keresztül lehet megközelíteni Bátorligetet (PenészlekrĘl 35,5 kilométer, Nyírlugosról 36 kilométer közúton), míg a másik megyében fekvĘ Nyírábrány sokkal rövidebb úton elérhetĘ (PenészlekrĘl 15,5 kilométer, Nyírlugosról 19 kilométer közúton). Hasonló a helyzet a Zákányi Kirendeltséggel Zala és Somogy megye határán. Három zala megyei település (Surd, Nemespátró, Liszó) LetenyétĘl 33-40 kilométerre fekszik, Zákány viszont csak 8-16 kilométerre (közúton), így Zákányhoz tartoznak. Furcsa, hogy a Surddal szomszédos Belezna, 42 kilométerre LetenyétĘl, miért nem került hasonló besorolásra, miért Letenyéhez tartozik8.
A határĘrizeti kirendeltségek sok helyen nagyon kis egységet képeznek (különösen a nyugati határ mentén), széttagoltak9. Azonban a kirendeltségek területe alkalmas arra, hogy a szomszédos országok határszakaszai szerint összevonva nagyobb egységeket képezzünk belĘle. Egyes határszakaszok kialakítása nem okozott nehézséget, pontosan, élesen elválasztható volt a határszakasz. Horvátország és Jugoszlávia esetében a Duna képez éles határvonalat, Ukrajna és Szlovákia esetében pedig a Tisza amihez a kirendeltségek területe alkalmazkodik. Jugoszlávia és Románia elválasztásánál a szegedi kirendeltség a jugoszláv szakaszhoz, a kiszombori a románhoz került. Szlovénia és Horvátország esetében a tornyiszentmiklósi és a letenyei kirendeltség közötti határ szintén alkalmazkodik a szomszédos országokhoz, így
8 Érdekes, hogy a 30/2001. BM rendelet Surdot, Nemespátrót és Liszót átsorolta Letenyéhez, Penészleket és Nyírlugost viszont változatlanul hagyta. A 18/2004. BM rendelet már Penészleket és Nyírlugost is átsorolta Bátorligethez, egyedül Homorúd maradt változatlanul, ahol a Duna olyan jelentĘs tényezĘ, hogy a sok kiigazítás sem változtat a helyzetén. 9 Ezt jelentĘs mértékben átalakította a 30/2001. BM rendelet, összevonta a vas megyei kilenc kisebb kirendeltséget öt nagyobba
45 egyszerĦ volt itt is a feladat. A szlovák határszakaszról külön kell szórt ejteni. Ez a leghosszabb határszakaszunk, és két markánsan elkülönülĘ részre oszlik. A felosztásban itt is a Duna jelentett nagy segítséget, hogy ki lehessen alakítani a kelet- és nyugat- szlovák határszakaszt. Végezetül maradt három olyan hármashatár találkozási pont, ahol nem volt ilyen egyszerĦ az elválasztás. Az ukrán-román, osztrák-szlovén és az osztrák-szlovák határok találkozásánál a magyar terület zsákszerĦ kitüremkedése is nehezítette a feladatot. Ezért itt egy-egy közös kategória lett kialakítva a két szomszédos ország nevével (33. ábra). Az ukrán-román határ találkozásánál a zajtai határĘrizeti kirendeltség ténylegesen egy holt-térben lévĘ terület, a fĘ átkelési pontok a szomszédjaiban vannak, északról Tiszabecs Ukrajna felé, délre Csengersima Románia felé. Az osztrák-szlovén határnál a szentgotthárdi kirendeltség területén a forgalom fĘ iránya Ausztria felé mutat Rábafüzesen keresztül, de Szlovénia felé is lehetséges a forgalom.
33. ábra HatárĘrizeti kirendeltségek területe a szomszédos országok szerint csoportosítva
Forrás: A 66/1997. BM rendelet alapján a szerzĘ szerkesztése
A legforgalmasabb találkozási pont az osztrák-szlovák-magyar határ, ahol hazánk legforgalmasabb határátkelĘi közül kettĘ található: Rajka és Hegyeshalom. A nagy forgalom miatt a két határátkelĘ területe is szĦkre van szabva, a hegyeshalmi kirendeltséghez a névadó településen kívül csak Levél, a rajkaihoz pedig Rajkán kívül
46 három másik település tartozik. Valójában csak Rajka település fekszik pontosan a három határ találkozásánál, de az ország belseje felé haladva a mosonmagyaróvári kirendeltség területe ismét érintkezik mindkét szomszédos országgal. Továbbá Mosonmagyaróváron ágazik el a Szlovákiába illetve Ausztriába tartó fĘútvonal, mellette ágazik el az autópálya is (ellenkezĘ irányból nézve itt futnak össze a Szlovákiából és Ausztriából érkezĘ utak). Ezért itt a közös határszakasz nem egyetlen kirendeltség területébĘl lett kialakítva, hanem háromból: a rajkaiból, hegyeshalmiból és a mosonmagyaróváriból.
47 IV. TELEPÜLÉSEK A KÜLÖNBÖZė KATEGÓRIÁKBAN
A határmenti térséggel foglalkozó irodalom áttekintésekor már kiderült, hogy a szerzĘk nagy többsége felismerte, hogy a végeredményt befolyásolja a települések összetétele, megoszlása. Esetenként ez oda vezetett, hogy bizonyos településeket kihagytak a vizsgálatból (többnyire a városokat), ami sokszor még kedvezĘtlenebb eredményekhez vezetett. Jelen dolgozat a 2001. évi népszámláláskor érvényes beosztást használja. Magyarország településállománya akkor 3 135 önálló település, amibĘl 252 város volt. A többi 2 883 település közigazgatási szempontból nagyközség és község, földrajzi szempontból, illetve hétköznapi kifejezéssel falu. Ezek a települések a táblázatokban egy kategóriát alkotnak és a „nem város” elnevezés alatt jelennek meg. A továbbiakban a szövegben a nem város és falu kifejezések egymás szinonimájaként szerepelnek. A 252 város ezzel szemben három fontos csoportot alkot. Budapest szerepe ismert Magyarországon, mint fĘváros elkülönül. Mivel egy van belĘle, nincs ellenpólusa, alternatívája, mindig torzítja azt a területi egységet, amelyikben szerepel. A másik csoport a 18 megyeszékhely. KiemelkedĘ szerepük miatt érdemes odafigyelni, melyik zónában milyen súllyal képviseltetik magukat. A harmadik csoport a fennmaradó 233 város. Felmerülhet, hogy miért a megyeszékhelyek kapnak külön figyelmet, miért nem a megyei jogú városok10. A megyeszékhelyek szerepe vitathatatlan egy megye életében, ellenben ha figyelembe vesszük Nagykanizsát, akkor máris lehet vitatni, hogy a nagyobb lakosságszámú Érdet miért nem, vagy hogy mennyivel fontosabb szerepet tölt be a 49 ezer fĘs HódmezĘvásárhely, mint a 39 ezres Ózd. Mindezt átgondolva végül maradt a fĘváros-megyeszékhely-egyéb város hármas. A mellékletben szereplĘ adatok három csoportosításban szerepelnek. ElĘször az adott zóna, területi egység minden településének adatai. Másodszor a városok, ahol a városok és a megyeszékhelyek együttes adata szerepel, de Budapest nincs benne. Nincs annyi megyeszékhely, hogy érdemes lett volna külön számolni Ęket, de az eredményeknél tudni kell, milyen mértékben vesznek részt a kialakításukban. Harmadjára a nem városok (falvak) adatainak felhasználásával született meg az eredmény.
10 Megyei jogú város az összes megyeszékhely, valamint Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, HódmezĘvásárhely.
48 IV.1. TELEPÜLÉSEK SZÁMA
Nézzük tehát a települések eloszlását a különbözĘ zónákban. A megyei megoszlással nem foglalkozunk, mivel az elĘzĘ fejezetben már kiderült, hogy ez a szint csak korlátozott mértékben alkalmas ilyen vizsgálatokra, másrészt bármelyik statisztikai kiadványban megtalálható.
3. táblázat Települések összesített száma a kistérségekben
kistérség nem város város megyeszékhely fęváros összesen nem határmenti (103) 1 752 165 12 1 1 930 határmenti (47) 1 131 68 6 0 1 205 összesen (150) 2 883 233 18 1 3 135 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
A 150 magyarországi kistérségnek közel egyharmada határmenti (3. táblázat és 21. melléklet). A településállomány 38,4 százaléka tartozik ehhez a 47 kistérséghez, és hasonló mértékben részesedik a faluállományból is (39,2%). Ehhez képest jelentĘs különbségnek számít, hogy a városállománynak mindössze 29,2 százaléka (megyeszékhely nélkül) található határmenti kistérségben, a megyeszékhelyeknek pedig egyharmada.
4. táblázat A távolsági zónák három csoportosítása közvetlen és 25 km-es távolsági részletes távolsági zónák 25 km-es távolsági zónák zónák közvetlen közvetlen 5 km-en belül, de nem közvetlen 5-10 km között 0-25 km között 10-15 km között 25 km-en belül, de nem közvetlen 15-20 km között 20-25 km között 25-50 km között 25-50 km között 25-50 km között 50-75 km között 50-75 km között 50-75 km között 75-100 km között 75-100 km között 75-100 km között 100 km-nél távolabb 100 km-nél távolabb 100 km-nél távolabb Magyarország összesen Magyarország összesen Magyarország összesen Forrás: A szerzĘ szerkesztése
A távolsági zónák a mellékletben háromféle bontásban szerepelnek, amit a 4. táblázat mutat be összehasonlítva. A 311 közvetlen határmenti település településállományunk egytizedét képviseli, és ez az arány érvényes a megyeszékhelyek, városok és falvak esetében is (22. melléklet). A megyeszékhelyek közül Szeged és Salgótarján érintkezik az országhatárral. A 25-50 kilométer közötti zónáról tudni kell, hogy településeinknek mintegy egynegyedét tartalmazza, de jelentĘségét növeli, hogy
49 ide tartozik a fĘváros mellett öt regionális központból három (Miskolc, Debrecen, Pécs) és további négy megyeszékhely is. Az 50-75 és a 75-100 kilométer közötti zóna települései között viszont a városok aránya (város és megyeszékhely) meghaladja a tizenegy százalékot (11,8% és 11,4%), ami jóval magasabb az országos átlagnál (8%), a 0-25 kilométeres zónának (6,2%) pedig csaknem kétszerese.(34. ábra és 24. melléklet) A 100 kilométernél távolabbi zónáról már korábban kiderült, hogy összesen két település alkotja, így adatai inkább csak érdekességként kezelendĘk, nem vethetĘk össze a többi átlaggal (Jelen esetben például a települések fele falu, fele pedig város).
34. ábra A városok elhelyezkedése 25 kilométeres zónák szerint11
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
5. táblázat Települések összesített száma a határterületen
zónák nem város város megyeszékhelyfęváros összesen nem határterület 2 163 182 14 1 2 360 határterület 720 51 4 0 775 Magyarország összesen 2 883 233 18 1 3 135 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok és a 66/1997. BM rendelet alapján
A BM rendelet szerinti határterülethez összesen 775 település tartozik, amibĘl 51 városi jogállású, 4 pedig megyeszékhely (Szeged, Salgótarján, GyĘr, Szombathely). A települések megoszlása alig tér el az országos átlagtól, a városok aránya országosan
11 város, megyeszékhely és fĘváros együtt
50 7,4% az összes településbĘl (8% a megyeszékhelyekkel együtt), míg a határterületen 6,6% (7,1% a megyeszékhelyekkel) (5. táblázat).
A határĘr igazgatóságok területe között nagy a szórás a települések számát és ezen belül a városok arányát tekintve is (26. melléklet). Érdekes módon a legkevesebb (Kiskunhalasi Igazgatóság: 35 település) és a legtöbb (Nyírbátori Igazgatóság: 136 település) településsel rendelkezĘ igazgatóság is az Alföldön található. A kiskunhalasi olyan részen található, ahol a nagy területĦ alföldi települések a jellemzĘek, míg a nyírbátori magába foglalja Szatmár és Bereg aprófalvas területeit. A Nyírbátori Igazgatóság településeinek számát tovább növeli, hogy hozzá tartozik az ország azon zsákszerĦ kiszögellése amely miatt itt nagyobb mélységĦ a határterület. Száznál több település tartozik még a GyĘri és a Miskolci Igazgatóság területéhez. A városok aránya az összes településhez viszonyítva kettĘ kivételével minden igazgatóság területén elmarad az országos átlagtól. A kettĘ kivétel a GyĘri Igazgatóság, ahol kis mértékben, és az Orosházi Igazgatóság, ahol több mint kétszeresen haladja meg a városok aránya az országos átlagot. Ez utóbbi megint csak az alföldi sajátosságoknak köszönhetĘ, hiszen a 67 nagyobb településbĘl 10 kapott már városi címet. A határĘrizeti kirendeltségek esetében a két szélsĘ érték a sellyei (28 település) és a gyulai (1 település). JellemzĘen a területek településszerkezete a meghatározó, tehát az Alföldön kevés nagyobb település, az aprófalvas vidékeken több kisebb település alkot egy-egy kirendeltséget (25. melléklet). Kivételt képez az osztrák határ vas megyei szakasza, ahol a határ többi részéhez képest kisebb területĦ kirendeltségeket hoztak létre, így itt a kisebb települések ellenére kevesebb a települések száma. Az országhatárokhoz igazodó határszakaszok szerint természetesen a három hármashatárnál kialakított területen található a legkevesebb település (27. melléklet), összesen két várossal (Szentgotthárd, Mosonmagyaróvár), ami egyben azt is jelenti, hogy az ukrán-román szakasz az egyetlen, ahol falvakon kívül nem található más település. A többi határszakasz közül nem a legrövidebb szlovéniai részen van a legkevesebb település, hanem a jugoszláv határon. Megyeszékhely az osztrák, a jugoszláv, a nyugat- és kelet-szlovákiai részen található. A városok arányát tekintve (megyeszékhely nélkül) a két szélsĘ értéket a szlovén (2,1%, egyetlen város Lenti) és a román (12,6%) határ jelenti.
51 35. ábra A városok elhelyezkedése a szomszédos országok szerint
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
A szlovák határmenti terület kettĘssége itt is érzékelhetĘ. A nyugat-szlovákiai határterület a városok arányát tekintve a román szakasz után a második (9,1%, megyeszékhellyel együtt 10,9%), ezzel szemben a legtöbb településsel büszkélkedĘ (178 település) kelet szlovákiai részen összesen nyolc város és egy megyeszékhely található, ami 4,5% városi arányt jelent (megyeszékhellyel is csak 5,1%). Ezen a kelet- szlovákiai határszakaszon található a leghosszabb határterület, ahol nincs város (Putnok és Gönc között légvonalban 60-65 kilométer, a határ ívét követve 75-80 kilométer.12)
IV.2. TELEPÜLÉSSĥRĥSÉG
A területi egységek különbözĘ mérete miatt hasonló településszám különbözĘ méretĦ településeket jelenthet, ezért érdemes megvizsgálni a településsĦrĦséget is, azaz, hogy átlagosan hány település jut 100 km2-re. Minél kisebb szám az eredmény, annál nagyobb területĦ települések találhatók azon a területen, és minél nagyobb értéket mutat annál kisebb településeket jelez. Az eredmény nem lesz meglepĘ az ezzel foglalkozó szakemberek számára, mert síksági területeken alacsony, hegy és dombvidékeken
12 A két város közötti közlekedés közúton Miskolcon keresztül a legrövidebb: Putnok-Miskolc-Gönc: 97,5 km. A határ vonalát követve: Putnok-Szalonna-Rakaca-Krasznokvajda-Hernádvécse-Hidasnémeti- Gönc: 100,6 km.
52 magas értékek a jellemzĘek, döntĘen ezekkel van összefüggésben a mutató. Ennek ellenére érdemes átnézni, hogy milyen érdekességek vannak a különbözĘ beosztásoknál. Az országos átlag 3,4 település, falvak esetében 4,2 település, városok esetében (Budapest elhagyásával) 1,0 település 100 km2-ként.
6. táblázat A kistérségek területe és településsĦrĦsége terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) kistérség város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határmenti 6 319 954 4 479 924 1 787 514 3,1 3,9 1,0 határmenti 2 982 961 2 313 599 669 362 4,0 4,9 1,1 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
A kistérségek esetében a határmenti területen nagyobb a településsĦrĦség, tehát kisebbek a települések, mint az ország belsejében (6. táblázat). A legnagyobb különbség a falvak esetében jelentkezik. Az összes települést tekintve a KĘszegi kistérségben (8,1) a legelaprózottabbak a települések, amit a Siklósi (8,0), Lenti (7,7) és a Körmendi (7,6) kistérségek követnek. A legkisebb településsĦrĦség természetesen az Alföldön található: Kiskunhalasi (1,1), Békéscsabai (1,2), Debreceni (1,4), Mórahalmi (1,5) kistérségek (28. melléklet). A közvetlen határmenti településeknél láthattuk, hogy egyenletesen egytizedét képviselik a településállománynak, falvaknak és a városoknak. Ezek a települések településsĦrĦség szempontjából szinte tökéletesen hasonlítanak az országos átlaghoz (összesen 3,4; falvak 4,2; város és megyeszékhely 1,0), egyedül az összes település esetében maradnak el egytizeddel attól. Ez azért is érdekes, mert ha megnézzük a többi zóna adatait, akkor láthatjuk, hogy a határtól az ország belseje felé haladva fokozatosan csökkenek, minden kategóriában (36. ábra, 29. melléklet), kivétel a határhoz legközelebbi rész. Itt az országos átlaggal egyezĘ közvetlen települések után az 5 kilométeren belüli, de nem közvetlen zónában – a már említett sajátosságok miatt – kiugróan magas a településsĦrĦség. De hiába tekintenénk el ettĘl a kiugró értéktĘl, akkor is az a jellemzĘ, hogy a közvetlen határmenti településektĘl befelé haladva a következĘ kategóriának magasabb az értéke, és onnantól csökken az ország belseje felé a sĦrĦség. A legegyenletesebb képet a 25 kilométeres zónák alkotják. Az ország belseje felé egyenletesen csökkenĘ tendenciát láthatunk (37. ábra). Ebben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy a zónák a körgyĦrĦkhöz hasonlóan befelé egyre kisebb területĦek, ami önmagában még nem elég indok, de a belsĘbb
53 gyĦrĦkben egyre nagyobb területet jelentenek az alföldi területek, ami egyet jelent a nagyobb települések nagyobb arányával (25. ábra).
36. ábra A távolsági zónák településsĦrĦsége
9,0 összesen nem város város és megyeszékhely 8,0
7,0
6,0 2
5,0
4,0 település/100 km 3,0
2,0
1,0
0,0 közvetlen 5 km-en 5-10 km 10-15 km 15-20 km 20-25 km 25-50 km 50-75 km 75-100 km 100 km-nél belül, de között között között között között között között távolabb nem zónák közvetlen
Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
37. ábra A 25 kilométeres zónák településsĦrĦsége
6,0 összesen nem város város és megyeszékhely
5,0
4,0 2
3,0 település/100 km 2,0
1,0
0,0 0-25 km között 25-50 km között 50-75 km között 75-100 km között 100 km-nél távolabb zónák
Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
54 7. táblázat A határterület területe és településsĦrĦsége terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) zónák város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határterület 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 határterület 2 004 670 1 528 540 476 130 3,9 4,7 1,2 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok és a 66/1997. BM rendelet alapján
Az egész határterület magasabb településsĦrĦségĦ, mint az országos átlag, vagy a belsĘ területek (7. táblázat). A határĘrizeti kirendeltségek, határĘr igazgatóságok és határszakaszok szerint vizsgálva a településeket nem fedezhetünk fel szabályosságot. Mindegyik az adott terület sajátosságait hordozza, alföldeken kisebb, élénkebb domborzatú területeken nagyobb sĦrĦségi mutatókkal találkozunk (32. melléklet-34. melléklet). Egy összehasonlítás érdemel még említést. Ha összehasonlítjuk a közvetlen határmenti egységeket (település, kirendeltség, kistérség), akkor éppen az ellenkezĘjét tapasztaljuk, mint a 25 kilométeres zónáknál. A legkisebb területet képviselĘ településektĘl a legnagyobb kistérségekig fokozatosan nĘ a településsĦrĦség (38. ábra).
38. ábra A közvetlen határmenti területi egységek településsĦrĦsége
5,0 összesen nem város város és megyeszékhely 4,5
4,0
3,5 2 3,0
2,5
2,0 település/100 km
1,5
1,0
0,5
0,0 közvetlen határterület határmenti Magyarország nem közvetlen nem határterület nem határmenti település kistérség összesen települések kistérség területek
Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
55 V. A NÉPSĥRĥSÉG A KÜLÖNBÖZė KATEGÓRIÁKBAN
A különbözĘ zónák, szakaszok hosszú távú vizsgálatára egyetlen pontos, jól használható adatforrás áll rendelkezésünkre, az 1870 óta évtizedes rendszerességgel végzett népszámlálások adatbázisa. Ezért a vizsgálat középpontjába a népesség változása került. Mivel a különbözĘ területi egységek mérete erĘsen eltérĘ, ezért a jobb összehasonlítás érdekében a népesség száma helyett érdemesebb áttekinteni, hogyan alakul az egyes területek népsĦrĦsége. Figyelembe kell venni, hogy amikor városokról, megyeszékhelyekrĘl van szó, akkor a 2001-es állapotról beszélünk, nem pedig az adott idĘpont közigazgatási viszonyairól. Ez némileg torzíthatja az eredményt, de mivel az ország egész területén voltak változások, remélhetĘen a különbözĘ területek közötti arányokat nem rontja oly mértékben, hogy használhatatlan legyen az eredmény. Másrészt a 2001-es városok jelentĘs része korábban is rendelkezett olyan adottságokkal amelyek alapján ha közigazgatásilag nem is, de funkcionálisan városnak lehet tekinteni. A mindenkori állapotot követĘ változat viszont egy külön dolgozat lehetne.
V.1. A KISTÉRSÉGEK NÉPSĥRĥSÉGE
8. táblázat A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (fĘ/km2) Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 54,0 58,1 66,0 76,0 85,4 90,1 98,3 106,4 104,7 114,8 119,8 124,7 121,0 118,6 határmenti 53,5 55,6 61,7 68,7 74,2 76,9 82,9 86,9 86,7 90,7 91,5 94,8 91,5 90,7 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
A határmenti kistérségek összes településének népsĦrĦségét összehasonlítva a nem határmenti kistérségek és Magyarország hasonló adataival (8. táblázat, 39. ábra), az elsĘ pillantásra látható, hogy 1870-ben még semmi különbség nem volt közöttük, de attól kezdve a három terület népsĦrĦségi mutatója egyre távolodik egymástól. Az országos folyamatokat követi a másik két terület, de a nem határmenti kistérségek értéke egyre jobban meghaladja azt, a határmenti pedig egyre jobban lemarad tĘle. Ha itt megállunk a vizsgálattal akkor igazolva láthatjuk, hogy a határmenti területek sorsa az elnéptelenedés, a belsĘ területek jobb helyzetben vannak.
56 39. ábra A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001 (fĘ/km2)
130,0
120,0
110,0
100,0 2 90,0 /km Ę f
80,0
70,0 nem határmenti kistérség 60,0 határmenti kistérség Magyarország összesen 50,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
De nem állunk meg. ElĘször vizsgáljuk meg, hogy milyen különbségek vannak a határmenti kistérségek között. A kistérségek összes településének népességénél látszik hogy mennyire meghatározó a településhierarchiában elfoglalt hely. Az elsĘ helyeken 2001-ben olyan kistérségek állnak, amelyekben regionális központ, megyeszékhely, nagyobb város található. A sorrend Szegedi, GyĘri, Debreceni, Esztergomi, Szombathelyi, Salgótarjáni, Ózdi kistérség. A Szegedi kistérség elsĘ helyezése ráadásul idĘtĘl független, 1870-tĘl folyamatosan Ęrzi, a GyĘri pedig 1900 után szerezte meg a második helyet, és azóta tartja. A Debreceni kicsit hátrányból indult, de 1910-ben már az ötödik volt, 1941-ben harmadik, amit azóta némi megszakítással (1970-ben és 1980- ban az Esztergomi a harmadik) tart (56. melléklet).
Amennyiben csak a falvak népsĦrĦségét vizsgáljuk, más képet láthatunk. A Duna mentén kialakult ipari tengelynek köszönhetĘen az Esztergomi kistérség falvaiban 1949 és 1970 között 74-rĘl 114 fĘ/km2-re nĘtt a népsĦrĦség, és ezzel átvették az elsĘ helyet a Kisvárdai kistérségtĘl. A GyĘri kistérség (1870-ben még a középmezĘnyben szerepelt) csak 2001-ben szerezte meg a harmadik helyet, attól a Mátészalkai kistérségtĘl, amely 1941-tĘl a második-harmadik helyen szerepelt folyamatosan (csak 1970-ben volt negyedik). A GyĘri példának az ellenkezĘje tapasztalható a Kapuvári és a Csornai kistérség falvaiban, amelyek 1870 és 1900 között az elsĘ és a második helyen
57 álltak, 1910-re elvesztették vezetĘ pozíciójukat, majd az 1930-tól elindult csökkenés végeredményeként jelenleg már csak a középmezĘnyben találhatóak. Hasonló a helyzet a Makói kistérségben is, ahol az 1910-es elsĘ hely után még emelkedett a népsĦrĦség, de 1941-tĘl elindult a napjainkig tartó, megállíthatatlannak látszó csökkenés, aminek eredményeként az elĘzĘ két kistérséghez hasonló helyen áll (57. melléklet). A városokat vizsgálva a legnagyobb népsĦrĦséggel azok a kistérségek rendelkeznek, amelyekben a megyeszékhely egyedül képviseli a városokat, (Szombathelyi, GyĘri, Szegedi, Salgótarjáni), vagy jelentĘs ipari jellegĦ város a központja (Kazincbarcikai, Salgótarjáni – kettĘs szerepben –, Ózdi). Az utóbbi csoport tagjai jelentĘs csökkenést szenvedtek el a gazdasági átalakulás következtében. Érdekes színfoltot jelent ebben a mezĘnyben Balassagyarmat, amely kis területének köszönhetĘen (és egyedüli városként a kistérségben) 1870 és 1890 között elsĘ helyen állt és jelenleg is biztosan tartja negyedik helyét. Ráadásul a 131 év alatt (a második világháborús veszteséget leszámítva) folyamatos a növekedés, amit az említett versenytársak közül egyedül a sokkal kedvezĘbb földrajzi helyzetĦ GyĘr mondhat el még magáról. A Debreceni kistérség esete rámutat, hogy a megyeszékhely mellett több város szereplése (ebben az esetben 5) csökkenti a városi népsĦrĦség összesített eredményét (58. melléklet, 21. melléklet).
9. táblázat A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2) Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 42,5 43,9 48,1 51,2 54,5 56,1 59,6 61,3 62,5 63,5 59,1 56,0 51,9 53,8 határmenti 43,4 44,1 48,4 52,4 55,3 56,3 60,3 62,3 63,9 63,4 57,6 53,2 48,4 48,4 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
KövetkezĘ lépésben nézzük hogyan alakul a falvak és a városok (Budapest nélkül) népsĦrĦsége. A határmenti kistérségek falvainak eredményét összehasonlítva a nem határmenti kistérségek és Magyarország falusi népsĦrĦségével (9. táblázat, 40. ábra), más eredményt kapunk, mint amikor együtt vizsgáltuk az összes települést. A három csoport népsĦrĦsége minimális különbséget mutatott 1870-ben, és ez a különbség 90 évig nem sokat változott. A 90 év alatt végig csekély volt a különbség, de mindig a határmenti kistérségek falvainak volt magasabb a népsĦrĦsége, a nem határmenti kistérségek pedig az országos átlagnál alacsonyabb értéket mutattak. Ezen idĘszak alatt háromszor közelítette meg a három csoport értéke egymást, de csak azért, hogy azután ismét növekedjen a különbség.
58 40. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)
65,0
60,0
55,0 2 /km Ę f
50,0
45,0 nem határmenti kistérség határmenti kistérség Magyarország összesen
40,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
Az elsĘ csomópont 1880, a második 1920, a harmadik pedig 1960. Az 1880-as és 1920-as évet követĘen a határmenti kistérségek falvai újabb lendületet vettek és nagyobb mértékben nĘtt a népsĦrĦségük, mint a másik két csoporté. 1960 után azonban gyökeres fordulat történt. A magyarországi falvak népsĦrĦsége ekkor érte el a legmagasabb értéket, és ettĘl kezdve három évtizeden át csökkent ez az érték. A határmenti kistérség falvainak népsĦrĦsége azonban korábban, már 1949-ben elérte a legmagasabb értéket, és már az 1950-es években megindult a csökkenés. 1960 után azonban ez a csökkenés már évtizedrĘl-évtizedre egyre nagyobb mértékben haladta meg az országos átlagot, míg az ország belsejében az átlagnál mérsékeltebb csökkenés zajlott. 1990-et követĘen a gazdasági átalakulás és a szuburbanizáció következtében a falusi népesség száma ismét emelkedni kezdett, és vele együtt a magyarországi falvak népsĦrĦsége is. A belsĘ területeken még nagyobb mértékben nĘtt a népsĦrĦség, míg a határmenti területeken mindössze annyit eredményezett ez a folyamat, hogy alig csökkent tovább a népesség és vele a népsĦrĦség. Ezzel azonban a határmenti és nem határmenti területek falvainak a népsĦrĦsége közötti különbség korábban nem tapasztalt mértékĦre nĘtt, és semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a különbség ne növekedne tovább. Ez a folyamat arra enged következtetni, hogy a trianoni határok megvonása és
59 ezzel a határmenti helyzetbe kerülés nem érintette olyan súlyosan a határmenti kistérségek falvainak népességét, mint a szocialista rendszer mereven zárt határai és a mezĘgazdaság szocialista átszervezése által képviselt kombináció. Ráadásul úgy tĦnik, a négy évtized olyan károkat okozott, hogy már az új helyzetben sem képes ez a terület megújulni, regenerálódni.
10. táblázat A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2) Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 67,7 72,8 81,4 92,2 103,3 109,0 117,4 126,7 124,8 145,8 163,5 185,5 184,8 185,0 határmenti 88,6 95,4 107,6 125,3 139,6 148,2 161,1 172,1 165,5 184,9 208,8 238,3 240,4 236,8 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1 Forrás: a szerzĘ számítása KSH adatok alapján
A határmenti kistérségek városainak eredményét összehasonlítva a nem határmenti kistérségek és Magyarország városi népsĦrĦségével (10. táblázat, 41. ábra), ismét más eredményt kapunk. Különbözik az összes település és a falvak népsĦrĦségének alakulásától is. Fontos ismételten felhívni a figyelmet, hogy ebben az idĘsorban az összes város adata szerepel, de Budapesté nem. A kistérségek összes települését vizsgáló adatoknál viszont szerepel Budapest is.
41. ábra A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001(fĘ/km2)
250,0
230,0
210,0
190,0
170,0 2 150,0 /km Ę f
130,0
110,0
90,0 nem határmenti kistérség határmenti kistérség 70,0 Magyarország összesen
50,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
60 A városok népsĦrĦségének alakulása nem mutat gyökeres változásokat, nincsenek csomópontok, helycserék a vizsgált idĘszak alatt. Az összes település népsĦrĦségével összehasonlítva (39. ábra), meglepĘdve láthatjuk, hogy a határmenti kistérségek városainak népsĦrĦsége jelentĘs mértékben meghaladja az országos átlagot, és még nagyobb a különbség a belsĘ területek városaihoz viszonyítva. Nem jelentkezik a folyamatosan növekvĘ különbség, mint az összes településnél, és nincs fordulópont sem, mint a falvaknál. Az 1870-ben meglévĘ különbségek egy kicsit nĘttek, de összességében úgy néz ki, mintha az országos átlagot jelölĘ vonallal két párhuzamos vonalat húztunk volna, amelyek pontosan utánozzák annak jellegzetes változásait. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a határmenti kistérségek városainak népességét nem érintette olyan súlyosan különleges területi helyzetük, mint ahogy a falvak lakosságánál láttuk. Másrészt láthatjuk, hogy Budapest milyen mértékben képes befolyásolni a különbözĘ területek adatait.
V.2. A TÁVOLSÁGI ZÓNÁK NÉPSĥRĥSÉGE
A népsĦrĦséget a 25 kilométeres távolsági zónák szerint vizsgálva (42. ábra, 65. melléklet) természetesen jelentkezik a 100 kilométernél távolabbi zóna kiugró adata, amivel nem érdemes foglakozni, hiszen egy megyeszékhely és egy szomszédos falu alkotja, ezen települések sajátosságaival. (A továbbiakban ennek a zónának az eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, hiszen nem lehet érdemleges következtetetést levonni belĘle. Az adatai a mellékletben és a grafikonon azonban továbbra is szerepelnek.) A második legsĦrĦbben lakott a 25-50 kilométeres zóna, jelentĘs mértékben felülmúlva az országos átlagot. (Ne felejtsük, hogy itt található Budapest, és több jelentĘs nagyvárosunk.) Ezt követĘen a többi zóna már az országos átlagnál ritkábban lakott. Ennél a három zónánál a hosszú távú folyamatot érdemes megnézni, és ebbĘl lehet következtetni a határ hatására. A három közül a határhoz legközelebbi terület volt a legsĦrĦbben, a belsĘ terület pedig a legritkábban lakott 120 éven át. 1870- tĘl hasonló módon változott a népsĦrĦségük, de 1960-tól jelentĘs változás kezdĘdött. Az 50-75 kilométeres zóna népsĦrĦsége elkezdte megközelíteni a 0-25 kilométeres zónáét, majd 2001-ben már meg is haladta azt. A legbelsĘ zóna közben nem mutatott jelentĘs változást. A falvak népsĦrĦsége hasonlóan alakul a határtól különbözĘ távolságokra, és nincs nagy különbség közöttük (43. ábra, 66. melléklet). A legjelentĘsebb változás itt is a határ közelében tapasztalható, mert a 0-25 kilométeres zóna falvai 1870-tĘl 100 évig nagyobb népsĦrĦséggel bírtak, mint az ország átlaga (és a
61 25-50 kilométeres zóna mögött a második volt), de napjainkra már csak a legbelsĘ területeket elĘzik meg.
42. ábra A népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
350,0 0-25 km között 25-50 km között 300,0 50-75 km között 75-100 km között 250,0 100 km-nél távolabb Magyarország összesen
200,0 2 /km Ę f 150,0
100,0
50,0
0,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
43. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
80,0 0-25 km között 75,0 25-50 km között 50-75 km között 70,0 75-100 km között 100 km-nél távolabb 65,0 Magyarország összesen
60,0 2 55,0 /km Ę f 50,0
45,0
40,0
35,0
30,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
62 44. ábra A városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
450,0 0-25 km között 400,0 25-50 km között 50-75 km között 350,0 75-100 km között 100 km-nél távolabb 300,0 Magyarország összesen
2 250,0 /km Ę f 200,0
150,0
100,0
50,0
0,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
A városok és megyeszékhelyek (44. ábra, 67. melléklet) esetében is a legbelsĘ zónákban a legalacsonyabb népsĦrĦség, a 0-25 kilométeres zóna azonban az elsĘ népszámlálástól 1930-ig a legnagyobb városi népsĦrĦséggel rendelkezett, csak akkor elĘzte meg dinamikusabban fejlĘdĘ 25-50 kilométeres terület. De az országos átlagot máig meghaladja. A másik távolsági beosztás szerint (62. melléklet, 63. melléklet, 64. melléklet) ahol a 0-25 kilométeres zónán belül külön vizsgáljuk a közvetlen határmenti és a nem közvetlen 25 kilométeren belüli településeket, egy említésre méltó adatsor van. A közvetlen határmenti falvak, amelyek kezdetben nagyobb népsĦrĦséggel rendelkeztek, 2001-re a legritkábban lakottakká váltak. Az 5 kilométeres részletesebb beosztást vizsgálva (59. melléklet, 60. melléklet, 61. melléklet) egy kategória mutat érdekes eredményeket, az 5 kilométeren belüli, de nem közvetlen településeké. A falvak esetében (60. melléklet) 1970-ig ez a legnagyobb népsĦrĦségĦ terület a 0-25 kilométeres zónán belül, ami nem meglepĘ, hiszen ebben a kategóriában csak kis területĦ települések szerepelnek, ami a településsĦrĦség vizsgálatánál is kiderült. 1970 után azonban már ez sem elég, megelĘzi a 20-25 kilométer közötti terület, ami közelebb található az ország belsĘ területeihez. A városok esetében ez a kategória egyetlen város adatát (Gönc) tartalmazza, így nem meglepĘ,
63 hogy az összes többi kategóriától eltérĘ eredményt mutat (61. melléklet). Amíg a többi 25 kilométeren belüli kategória az 1870-es 75-90 fĘ/km2-es értékrĘl 2001-re 200-230 fĘ/km2-re növekszik, addig Gönc (és a kategória) 105 fĘ/km2-rĘl 60 fĘ/km2-re csökken. A népsĦrĦség 1870-tĘl folyamatosan csökkent, és 1920-ban az országhatár megjelenése okozott ugrásszerĦ növekedést. Ezt követĘen három évtizednyi stagnálás után 1949-tĘl kezdett el ismét folyamatosan csökkeni a népsĦrĦség.
V.3. A HATÁRTERÜLET NÉPSĥRĥSÉGE
A határterületek közül a határĘr kirendeltségek nagyon elaprózottak, így a helyi sajátosságok befolyásolják az eredményüket (68. melléklet, 69. melléklet, 70. melléklet), a határĘr igazgatóságok pedig nem igazodnak karakteresen egy-egy országhatárhoz (71. melléklet, 72. melléklet, 73. melléklet), ezért érdemesebb megvizsgálni az országonkénti határszakaszokat (45. ábra, 46. ábra, 47. ábra, 74. melléklet, 75. melléklet, 76. melléklet).
ElsĘ pillantásra látszik, hogy érdemes volt a szlovák határszakaszt két részre bontani, hiszen a nyugat-szlovákiai határszakasz rendelkezik a legnagyobb népsĦrĦséggel, akár faluról, akár városról van szó.
45. ábra A népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
210,0 nem határmenti 190,0 Ukrajna ukrán-román Románia 170,0 Jugoszlávia Horvátország Szlovénia 150,0 szlovén-osztrák Ausztria 130,0 osztrák-szlovák 2 Nyugat-Szlovákia /km
Ę Kelet-Szlovákia f 110,0 Magyarország
90,0
70,0
50,0
30,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
64 46. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
90,0
80,0
70,0
60,0 2 /km Ę f 50,0
nem határmenti Ukrajna 40,0 ukrán-román Románia Jugoszlávia Horvátország Szlovénia szlovén-osztrák 30,0 Ausztria osztrák-szlovák Nyugat-Szlovákia Kelet-Szlovákia Magyarország 20,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
47. ábra A városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
500,0
nem határmenti Ukrajna 450,0 Románia Jugoszlávia Horvátország Szlovénia 400,0 szlovén-osztrák Ausztria osztrák-szlovák Nyugat-Szlovákia 350,0 Kelet-Szlovákia Magyarország
300,0 2 250,0 /km Ę f
200,0
150,0
100,0
50,0
0,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
65 Ezzel szemben a kelet-szlovákiai határszakasz csak átlagos értékeket mutat. Az összes település esetében látszik, hogy az ország nyugati határai mentén magasabb a népsĦrĦség, hiszen a nyugat-szlovákiai mögött az osztrák határszakasz a legsĦrĦbben lakott. A leggyérebben lakott terület viszont pont az ország két ellentétes pontján található, a szlovén és az ukrán-román szakasz. Az elsĘ és utolsó két hely azonban a határtól független, hiszen 131 éven keresztül ez a négy szakasz állandóan ezen a helyen található. A falvakat vizsgálva már jóval nagyobb változásokat tapasztalhatunk, a több mint fél évszázadig legsĦrĦbben lakott szlovén-osztrák szakasz 1941 után folyamatos csökkenés következtében ma már a sereghajtók között szerepel, míg a nyugat-szlovákiai falvak közepes népsĦrĦségĦbĘl a legsĦrĦbben lakottakká váltak. A falvaknál kiemelendĘ még az ukrán szakasz nagy népsĦrĦsége (46. ábra), ami Szatmár-Bereg sĦrĦ településhálózatának (34. melléklet) és hagyományosan magas népszaporulatának köszönhetĘ. A városok esetében meghatározó, hogy GyĘr és Szeged a nyugat-szlovákiai és a jugoszláviai szakaszon található, és növelik azok népsĦrĦségét (47. ábra).
V.4. A KÖZVETLEN TERÜLETI EGYSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Végül érdemes még egyszer áttekinteni a közvetlen területi egységek és nem közvetlen párjuk (település, határterület, kistérség) adatait egyetlen grafikonon, mert ez is érdekes szabályszerĦségeket mutat (48. ábra, 49. ábra, 50. ábra).
48. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek népsĦrĦségének alakulása 1870-2001
130,0
120,0
110,0
100,0 2 90,0 /km Ę f közvetlen település 80,0 határterület határmenti kistérség 70,0 Magyarország összesen nem közvetlen települések 60,0 nem határterület nem határmenti kistérség
50,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
66 A közvetlen határmenti települések területe a legkisebb, és ezek mind érintkeznek közvetlenül a határral. A BM határterület következik a sorban, és a határmenti kistérségek területe a legnagyobb a három egység közül. A három egység párja az ország belsejében ennek megfelelĘen pontosan fordított sorrendet alkot a terület szempontjából. A kistérségek egy területi egységet alkotnak központ és környéke szempontjából, míg a másik két egységnél nincs ilyen jellegĦ területi egység. A összes települést összehasonlítva (48. ábra) láthatjuk, hogy 1870-ben szinte azonos szintrĘl indul az összes területi egység, de ami a legfontosabb, hogy a közvetlen határmenti települések (amik akkor még nem voltak határmentiek) népsĦrĦsége a legmagasabb. 1910-re kialakul a sorrend, ami a késĘbbiekben már csak egyetlen helyen módosul. Az ország belsĘ területei mind meghaladják az országos átlagot, de azzal szinte párhuzamosan alakulnak napjainkig. Ezzel szemben a határhoz közeli egységek egyre jobban elmaradnak az országos átlagtól, miközben e három terület között is változások mennek végbe. 100 éven át a határmenti települések területén volt a legmagasabb a népsĦrĦség, és a határmenti kistérségekben a legalacsonyabb. 1990-ban azonban a kistérségek népsĦrĦsége már magasabb, mint a határterületé, és egyre közelebb kerül a hatámenti települések értékéhez is, elsĘsorban annak erĘteljes csökkenése miatt. Az országos átlag ill. a belsĘ területek erĘteljes növekedése és elszakadása azonban szinte egyetlen okra, fĘvárosunk hatására vezethetĘ vissza, amint az a következĘ két ábra (49. ábra, 50. ábra) tartalmából is látszik. A hat területi egység és az ország falvainak népsĦrĦsége a népszámlálások története alatt szinte azonosan változik (49. ábra). A közvetlen határmenti falvak végig a legalacsonyabb népsĦrĦséggel rendelkeznek. A legjelentĘsebb változások a szocializmus idĘszakához kapcsolódnak. 1949-ben csak a határmenti területek falvainak a népsĦrĦsége kezd el csökkeni, az ország belsĘ területein még tovább nĘ. A mezĘgazdaság szocialista átszervezését követĘen azonban mindenütt megindul a népsĦrĦség zuhanásszerĦ csökkenése. 1960 más szempontból is fordulópont. ElĘtte a határterület és a határmenti kistérségek falvainak a népsĦrĦsége meghaladta az országos átlagot, utána viszont markánsan elválnak a határmenti és a belsĘ területi egységek. A határmenti területek népsĦrĦsége egyre jobban elmarad az országos átlagtól, a belsĘké pedig meghaladja azt. Az újabb jelentĘs fordulópont 1990. Az ország belsejében a falvak népessége újra emelkedni kezd (köszönhetĘen a szuburbanizációs folyamatoknak), a határterületek erejébĘl csak a csökkenés mérséklésére futja.
67 49. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek nem városi népsĦrĦségének alakulása 1870-2001
65,0
60,0
55,0 2 /km Ę f
50,0 közvetlen település határterület határmenti kistérség Magyarország összesen 45,0 nem közvetlen települések nem határterület nem határmenti kistérség
40,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
50. ábra A közvetlen és nem közvetlen területi egységek városi népsĦrĦségének alakulása 1870-2001
250,0
230,0
210,0
190,0
170,0 2 150,0 /km Ę f
130,0 közvetlen település határterület 110,0 határmenti kistérség Magyarország összesen 90,0 nem közvetlen települések nem határterület 70,0 nem határmenti kistérség
50,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
68 A 50. ábra igen érdekes lehet, különösen azoknak, akik úgy vélekednek, hogy a határmenti fekvés jelentĘs negatív hatást gyakorol az érintett települések népességére. Miután a városi népsĦrĦség kiszámításánál Budapest (a már említett okok miatt) kimaradt, kiderül, hogy a határmenti területi egységek városainak népsĦrĦsége az elmúlt 130 évben végig jelentĘsen meghaladja az országos átlagot. A nem határmenti területi egységek értékei ezzel szemben mindig az országos érték alatt maradnak. Mindez alátámasztja, hogy az eredmény alakulásában fontosabb szerepet játszik az, hogy a mai ország területének kialakításakor meghúzott határok mentén milyen jelentĘsebb települések helyezkednek el, ami teljesen véletlenszerĦ, nincs semmi szabályszerĦsége. Ugyanakkor ez az ábra alátámasztja, hogy a határmenti helyzetnek mégiscsak van szerepe (a falvakhoz hasonlóan) a városok életében is. A közvetlen határmenti területek (település, határterület, kistérség) közül 1870 és 1949 között a határhoz legjobban kötĘdĘ közvetlen településeken a legnagyobb a népsĦrĦség. 1949-ben szinte egyetlen pontban fut össze a három területi egység népsĦrĦségét jelzĘ vonal, de azt követĘen a korábbi helyzet fordított képét láthatjuk. A három vonal egyre inkább távolodik egymástól, és a közvetlen települések értéke egyre inkább elmarad a másik kettĘtĘl, ráadásul 1980-tól folyamatosan csökken. Ezzel szemben a három nem határmenti területi egység között semmilyen változás nem történt, az egész idĘszak alatt szinte párhuzamosan futnak az értéket jelölĘ vonalak egymással és az országos átlaggal is. A közvetlen területi egységek adatainak összehasonlításánál egy látszólagos ellentmondásra is magyarázatot kell adni. A közvetlen határmenti falvak népsĦrĦsége mindig a legalacsonyabb értéket mutatta a többi területhez képest (49. ábra), a közvetlen határmenti városok népsĦrĦsége pedig a második világháború után a határmenti kistérségek és a határterület városai után a harmadik helyre szorult (50. ábra). Mindezek ellenére a közvetlen határmenti települések népsĦrĦsége még 2001-ben is magasabb, mint a határmenti kistérségek és a határterület településeinek hasonló mutatója (48. ábra). Ennek az oka az, hogy a közvetlen határmenti településeken belül a lakosság kétharmada városi népesség, ezzel szemben a határterületen és a határmenti kistérségek településein a lakosságnak kevesebb mint 60 százaléka városi és a több mint 40 százaléka falusi lakos. Mivel a városok népsĦrĦsége sokkal magasabb, ez a különbség biztosítja még 2001-ben is, hogy a közvetlen határmenti települések népsĦrĦsége magasabb, mint a határterületé és a határmenti kistérségeké.
69 V.5. ÖSSZEHASONLÍTÁS HOÓZ ISTVÁN EREDMÉNYEIVEL
A következĘ részben Hoóz István tanulmányának eredményei kerülnek összehasonlításra jelen dolgozat eredményeivel. A tanulmány 1992-ben jelent meg a Statisztikai Szemlében „A határmenti területek elnéptelenedése” címen (Hoóz I. 1992). JelentĘsége vitathatatlan a határmenti kutatásokban, ugyanis egyedüliként vállalkozott rá, hogy a határmenti települések és egy 20 kilométeres határmenti zóna népességi adatait összehasonlítsa az országos adatokkal a XX. század folyamán. A késĘbbiekben pedig a témával foglalkozó kutatók többek között az Ę adataira, megállapításaira hivatkozva végezték munkájukat. Már a tanulmány címe is katasztrófára utal, és ha megnézzük az ábrát is (51. ábra), az eredmény szörnyĦnek tĦnik. Jelen dolgozat eredményei azonban ellentmondanak Hoóz István tanulmányának. Az összehasonlíthatóság kedvéért az 5 kilométeres zónákból készült egy 20 kilométeres zóna, és a közvetlen települések ill. Magyarország népsĦrĦségével együtt kerül bemutatásra (52. ábra). A különbség annyi, hogy Hoóz István 1900-tól 1990-ig ábrázolta a népsĦrĦséget (az volt a legfrissebb adat), míg a saját ábra maradt az 1870-2001-es ábrázolásnál. A különbség szembeötlĘ. A 20 kilométeres zóna adatainál nincs jelentĘs különbség, de a határmenti települések között már hatalmas az eltérés. Hoóz István adatai és ábrája szerint itt 1990-ben már 46 fĘ/km2-re csökkent a népsĦrĦség. Ezzel szemben a saját számítások szerint 1990-ben 94 fĘ/km2 volt a népsĦrĦség. Ekkora különbséget nehéz megmagyarázni, itt már nem apró eltérésrĘl van szó, hanem valamilyen gyökeres különbségrĘl. Alaposabb vizsgálat után sikerült megtalálni a hiba vélhetĘ forrását. Ha összehasonlítjuk a határmenti falvak népsĦrĦségének alakulását (53. ábra) Hoóz István határmenti településeinek népsĦrĦségével (51. ábra), akkor már nagy hasonlóságot fedezhetünk fel, mindössze 2-3 fĘ/km2 értékĦ eltérésekkel. Ugyanakkor a szövegben a vizsgálat tárgyaként 270 közvetlen települést említ a szerzĘ (jelen dolgozat 311 településével szemben). MindezekbĘl következĘen valószínĦ, hogy a határmenti területeken csak a falvak adatait vizsgálta a tanulmány és azt hasonlította az országos átlaghoz. Így született meg a határmenti területek „elnéptelenedésének” gondolata, ami azután más szerzĘk munkáiba is átköltözött. Ezzel szemben ez a dolgozat bizonyítja, hogy nem ilyen katasztrofális a helyzet, sĘt ha a városokat Budapest nélkül vizsgáljuk (54. ábra), akkor a már nem is annyira meglepĘ eredményt láthatjuk, vagyis a határmenti városok népsĦrĦsége 131 éven át végig, meghaladja az országos átlagot.
70 51. ábra A népsĦrĦség alakulása Hoóz István szerint 1900-1990
Forrás: Hoóz István (1992) A határmenti területek elnéptelenedése. 1007. o.
52. ábra A népsĦrĦség alakulása Hoóz István eredményéhez hasonlítva 1870-2001
130,0
110,0
90,0 2 /km Ę f 70,0
50,0
30,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
71 53. ábra A nem városi népsĦrĦség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001
65,0
60,0
55,0 2 /km Ę f 50,0
45,0
40,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
54. ábra A városi népsĦrĦség alakulása Hoóz István beosztásával 1870-2001
230,0
210,0
190,0
170,0 2 150,0 /km Ę f
130,0
110,0
90,0
70,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 év
közvetlen 0-20 km-es zóna Magyarország
Forrás: A szerzĘ szerkesztése
72 VI. VÁLLALKOZÁSOK
Az országhatár népességre gyakorolt hatását láthattuk az elĘzĘ fejezetben, most nézzük meg, hogy milyen hatása van a vállalkozásokra, a szomszédos országokból érkezĘ tĘkére, beruházásokra. A szomszédos országok gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok szĦkösen állnak rendelkezésre és a különbözĘ helyrĘl származó adatok sem egyeznek. A két legfontosabb érdekelt szervezet – a KSH és az APEH – adatai is eltérnek, mert más szempontok alapján tartják nyilván ezeket a cégeket. A nyugati országok cégei esetében – amelyek tényleges befektetĘk – ez az eltérés csekélyebb, de a szomszédok esetében – ahonnan nem annyira tĘke érkezik, hanem többnyire csak a vállalkozások számát gyarapítják – már jóval nagyobb ez az eltérés. (Az adatok a CompLex CD Céghírek – KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó KFT – adatbázisából származnak, az 1999. június 30-án létezĘ állapot szerint; a KSH adatai csak kiegészítĘ adatok.) A Céghírek adatokról továbbá tudni kell, hogy igen körülményes a lekérdezésük, hibák, ismétlĘdések, átfedések találhatók bennük. Ezért nem kerülnek a pontos adatok közlésre. Ezek a hibák azonban nem befolyásolják az arányokat, a fĘ jellegzetességeket.
VI.1. A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA
A csaknem 26 000 külföldi érdekeltségĦ gazdasági szervezet tulajdonosainak nagy többsége két jól elkülöníthetĘ csoportra osztható. Az egyik csoportba tartoznak a fejlett országok, akik a tényleges tĘkebefektetést hozzák az országba. A vállalkozások számát tekintve a legnagyobb befektetĘ Németország, majd Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok, utánuk pedig Nagy-Britannia és Franciaország következik. Ez az öt ország mintegy 12 000 ezer vállalkozásban érdekelt, amibĘl csaknem 9 300 mĦködik. A nem szomszédos, de nem is fejlett gazdaságú országok közül jelentĘs még Oroszország szerepe, amely közel 1 000 cégben rendelkezik tulajdonjoggal. A másik nagy csoportot a hét szomszédos ország alkotja. Érdekeltségeik számát a következĘ ábrán részletesen is megtekinthetjük (55. ábra). Ezek közül Ausztria egyben a fejlett országok közé is tartozik, és a szervezetek számában a második helyet foglalja el Németország mögött. Jugoszlávia13 az alapított szervezetek számát tekintve nem sokkal marad el Ausztriától, de sokkal több az idĘközben megszĦnt jugoszláv
13 Az adatok forrásának idĘpontjában még Jugoszlávia néven szerepelt
73 vállalkozás, mint az osztrák. A következĘ helyeken Románia, Ukrajna és Horvátország sorakozik, Szlovákia leszakadva követi Ęket, Szlovénia - Ausztria után a második legfejlettebb szomszédunk - jelenléte pedig nagyon csekély.
55. ábra 1989-1999 között Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyekben a szomszédos országoknak érdekeltsége van
1999-re megszĦnt vállalkozás 4500 1999-ben mĦködĘ vállalkozás 4000
3500
3000
2500
2000
Vállalkozások száma 1500
1000
500
0 Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország ország
Forrás: CompLex CD Céghírek
A mennyiségi különbségek mellett a minĘségi különbségeket és a tényleges beruházásokat a 56. ábra és a 57. ábra szemléltetik. Cégformát tekintve a jogi személyiségĦ gazdasági társaságok közül a korlátolt felelĘsségĦ társaságok, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok közül pedig a betéti társaságok együttesen alkotják a szomszédos érdekeltségek 85-95 százalékát. A Kft-k és Bt-k együttes aránya hasonló az összes hazai gazdasági szervezeten belül is, de ott egyensúlyban vannak egymással. A szomszédos érdekeltségek azonban eltérnek ettĘl, két markáns csoportot alkotva. Az egyik csoportot a szegény szomszédaink alkotják (Jugoszlávia, Románia, Ukrajna, Horvátország). Ennek a csoportnak közös jellemzĘje, hogy a betéti társaságok alkotják a cégek kétharmadát, a korlátolt felelĘsségĦ társaságok aránya pedig mindössze 20 százalék körüli. A másik csoport is eltér a hazai átlagos megoszlástól, de éppen az ellenkezĘ irányban. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia esetében a Kft-k alkotják a 60- 70%-át, míg a Bt-k a 20-30%-át a társas vállalkozásoknak.
74 56. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint Magyarországon 1999-ben
100%
90%
80%
70% Egyéb
60% RT
50% KFT
40% BT
30%
20%
10%
0% Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország ország
Forrás: CompLex CD Céghírek
57. ábra A szomszédos országok érdekeltségeinek megoszlása cégvagyon szerint Magyarországon 1999-ben
100%
90%
80%
70% Ezer forint 10 000-nél több 60% 1 000 -10 000 100 - 1 000 50% 10 - 100 40% 10-nél kevesebb
30%
20%
10%
0% Jugoszlávia Románia Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Horvátország ország
Forrás: CompLex CD Céghírek
75 Az alapító cégvagyon szerinti megoszlás (57. ábra) hasonló képet mutat a cégformákéhoz, ami nem meglepĘ, hiszen a betéti társaságok vonzereje éppen az alacsony tĘkeigény. Ezzel szemben a legnagyobb befektetést igénylĘ részvénytársaságok csak Ausztria és Szlovákia esetében képviselnek kimutatható mennyiséget. 10 millió forint feletti beruházásokat komolyabb mértékben csak Ausztria hajtott végre.
58. ábra A szomszédos országok vállalkozásainak megoszlása Magyarországon 1999-ben
Forrás: CompLex CD Céghírek
A vállalkozások területi megoszlása változó képet mutat a különbözĘ országok esetében. Amint a 58. ábra mutatja, Budapest részesedése itt is ugyanolyan kiemelkedĘ, mint a vállalkozások esetében általában. A csaknem 9300 vállalkozás 45%-a Budapesten talál otthonra, a második és harmadik helyezett Csongrád (11%) és Bács- Kiskun (6%) a jugoszláv vállalkozásoknak köszönheti helyezését. A szomszédok beruházásai elsĘsorban a szomszédos megyékben a legnagyobb mértékĦek, természetesen Budapest kiemelkedĘ szerepe mellett. A kevés érdekeltséggel rendelkezĘ Szlovénia cégeinek fele Budapesten, negyede pedig Zala megyében található. A szlovák érdekeltségek esetében érzékelhetĘ legjobban a megszokott fĘváros-nyugat-kelet megoszlás, köszönhetĘen a hosszú közös határnak, ami szinte azonos Magyarország kelet-nyugati kiterjedésével. Kevés cégeinek 43%-a budapesti székhelyĦ, majd a
76 nyugati fejlettebb megyék következnek (Komárom-Esztergom, GyĘr-Moson-Sopron), a keleti megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) pedig csak a nem határos megyéket elĘzik meg. Ausztria – az egyetlen jelentĘs, tényleges befektetĘ – esetében szintén a fĘváros a legvonzóbb (55%), ezután következik GyĘr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megye, majd tovább haladva az ország belseje felé Veszprém megye, és a fĘváros holdudvaraként Pest megye.
A fenti három országtól némileg eltérĘ képet mutat a két nagy délszláv állam – Horvátország és Jugoszlávia –, valamint Ukrajna helyzete. Közös jellemzĘjük, hogy a fĘváros itt is fontos szerepet játszik, de nem áll az elsĘ helyen a cégek számát tekintve. Horvátország esetében Baranya megyét Somogy megye követi, és csak a harmadik a fĘváros, míg Ukrajna esetében az egyetlen szomszédos megyében, Szabolcs-Szatmár- Beregben van az ukrán érdekeltségek 45, Budapesten pedig 36 százaléka.
59. ábra A jugoszláv és román érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások megoszlása Magyarország megyéi között 1999-ben
Forrás: CompLex CD Céghírek
Jugoszlávia helyzete hasonló ehhez a két országhoz, de a polgárháborús helyzet további sajátos vonásokat kölcsönöz ezeknek a cégeknek (55. ábra, 58. ábra, 59. ábra). A zavaros helyzetnek köszönhetĘen sok céget alapítottak, de sok meg is szĦnt már ezek közül. Csongrád megye kiemelkedĘ helyet foglal el a cégek számát tekintve, ugyanakkor ezeknek a csongrád megyei jugoszláv cégeknek 86%-a betéti társaság,
77 aminek 87%-a 10 000 Ft vagy az alatti tĘkével lett bejelentve. A második helyezett Budapest mögött a szintén szomszédos Bács-Kiskun megye következik. A román vállalkozások területi elterjedése eltér a többi szomszédos ország érdekeltségeitĘl (58. ábra és 59. ábra). Románia esetében is a fĘváros és környéke a legvonzóbb, hiszen a cégek 72 százaléka itt talál otthonra, de a keleti, gazdasági szempontból elmaradottabb megyék szinte semmilyen vonzó hatást nem gyakorolnak a román vállalkozókra. A nyugati, fejlettebb megyék ugyanolyan vonzerĘvel bírnak a román vállalkozásokra, mint a közvetlenül határos megyék.
VI.2. VÁLLALKOZÁSOK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV HATÁR MELLETT
VI.2.A. Vállalkozói aktivitás a területen
A magyar–jugoszláv határ Hercegszántótól Kübekházáig, a magyar–román határ pedig Kübekházától Garbolcig tart. A két szomszédos országgal érintkezĘ határszakasz 5 megyét érint. 1999-ben az ország több mint 802 ezer mĦködĘ vállalkozásának 20,09%-a található az 5 megye területén. Ez az érték alacsonyabb, mint a lakosság részaránya (24,43%) Az öt megye közül egyedül Csongrád megyében haladja meg a mĦködĘ vállalkozások aránya a lakosság arányát, a többi megye mutatói messze elmaradnak a lakosság alapján várható értéktĘl. A vállalkozói aktivitást kifejezĘ mutató, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma nagyon heterogén képet mutat az 5 megyét vizsgálva. Az országos átlagot (80 mĦködĘ vállalkozás 1000 fĘre) csak Csongrád megye haladja meg, (81 vállalkozás), és ezzel harmadik az országos rangsorban. A következĘ, Bács-Kiskun megye azonban már csak a tizedik (70 vállalkozás) Hajdú-Bihar a 14. (64 vállalkozás), Békés a 16 (59 vállalkozás), míg a 18. Szabolcs-Szatmár-Bereg (56 vállalkozás) csak Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét elĘzi meg. A vállalkozói aktivitást vizsgálva megálapítható, hogy a határmenti zónák nem mutatnak jellegzetes képet, sokkal inkább a településhierarchia érvényesül. 20 település értéke haladja meg az országos átlagot, és a megyeszékhelyek mind ehhez a csoporthoz tartoznak. Ezeken kívül Észak-Bácska központja (Baja), idegenforgalmi központok (Hajdúszoboszló, Hortobágy), Szeged környéki agglomerálódó települések (Domaszék, Deszk), az intenzív mezĘgazdasági ágakkal foglalkozó Bács-Kiskun megyei települések (KiskĘrös, Soltvadkert, Bócsa), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a keleti részeken 2 kistérség központja (Kisvárda, Mátészalka), Békés megyében pedig
78 Orosháza és Szarvas a csoport tagjai. Olyan település, amely egyértelmĦen a határnak köszönheti, hogy az országos átlag felé emelkedik, egyetlen egy található a térségben: Biharkeresztes. Ezen a településen keresztül megy át mind a vasúti, mind a közúti forgalom Nagyváradon át Erdély központja, Kolozsvár felé. Igaz, hogy a közvetlen határátkelĘ Ártándhoz tartozik, de az 500 fĘs település, amelyet a fĘútvonal is elkerül nem versenytársa a sokkal nagyobb szomszédos városnak. Ha a közvetlen határmenti települések közül kiemeljük Szegedet, valamint a határral érintkezĘ másik két nagyobb várost (Makó és Gyula), és környéküket, amire hatást gyakorolnak, akkor egyszerĦ képpel találkozunk. A teljes közvetlen határmenti sáv egy fehér folt (az országos átlag felét sem érik el), amibĘl – néhány kivételtĘl eltekintve – csak a határátkelĘk emelkednek ki. Hercegszántó, Tompa, Kelebia, Röszke, Ártánd, Csengersima, Tiszabecs, Záhony, mind kiemelkednek a környezetükbĘl, ami közlekedési helyzetüknek, a határátkelĘnek köszönhetĘ. Gyula is ehhez a csoporthoz tartozna, mert az is határátkelĘ, de ott meghatározó a település mérete, és jelentĘs szerepet játszik az idegenforgalom is. A határátkelĘkön kívüli kiugró települések valamilyen különleges adottságuk miatt emelkednek ki. Újszalonta és Garbolc 100-nál alig több lakosa miatt mutat magas értéket, Biharugrán a halastavak miatt van sok vállalkozás (halgazdaság, nádfeldolgozás, idegenforgalom), Vállaj pedig sváb nemzetiségével emelkedik ki környezetébĘl. A másik kivétel azok a települések, amelyek határátkelĘk, és mégsem mutatnak magasabb értéket. Ide tartozik Battonya és Nagylak, amelyek Arad, és Temesvár felé bonyolítják a forgalmat, és mégsem mutatkozik kiugrás a vállalkozások szempontjából. Ez Battonya esetében a kisebb forgalommal és a lakosság magasabb számával magyarázható, így a határátkelĘ nem tud jelentĘs hatást gyakorolni a város gazdaságára. Nagylaknál ellenkezĘ a helyzet, itt jelentĘs a forgalom, nagy a teherforgalom is, de a település alacsony lakosságszáma és Makó közelsége gátolja a vállalkozások számának növekedését. Sok cégnek csak fióktelepe van Nagylakon, ahol az egyetlen jelentĘs helyi cég a Kenderfonógyár. Az 5 megye társas vállalkozásai 16,1, az egyéni vállalkozásai 22,9 százalékát adják az országosnak. A társas vállalkozások részaránya jelentĘs mértékben elmarad a lakosság arányától, bár ebben jelentĘs szerepe van Budapestnek, és a Központi régiónak, amelyek jelentĘsen emelik az országos átlagot. Az egyéni vállalkozások aránya is elmarad a lakosságtól, de csak 1,5%-kal.
79 VI.2.B. Külföldi vállalkozások
A 11. táblázatban látható a külföldi tĘke jelenléte a régióban. Érdemes megjegyezni, hogy Budapest részesedése mindhárom szempontból 50% felett van, tehát ha csak a vidéki Magyarországot vizsgáljuk, akkor már kedvezĘbb kép mutatkozik. De még Budapest nélkül számítva is csak a külföldi érdekeltségĦ vállalkozások száma felelne meg a lakosság arányának, az is csak a régió szintjén. A jegyzett tĘke és a külföldi tĘke részaránya így is, úgy is kedvezĘtlen képet mutat.
11. táblázat A külföldi tĘke részaránya az országosból 1999-ben Külföldi érdekeltségĦ vállalkozások száma Jegyzett tĘke Külföldi tĘke Bács-Kiskun 3,06% 0,85% 0,92% Békés 0,95% 1,06% 1,13% Csongrád 4,27% 2,74% 2,65% Hajdú-Bihar 1,23% 3,19% 3,18% Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,23% 0,71% 0,71% Összesen 11,75% 8,55% 8,59% Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. KSH
Összességében a 26 000 külföldi érdekeltségĦ vállalkozás 11,75%-a található a vizsgált területen, az ezekbe befektetett 2 573,5 milliárd forint külföldi tĘkének azonban csak a 8,59%-a. Megyei szinten kiemelkedik Csongrád megye, ahol – a megyék közül egyedüliként – a külföldi érdekeltségĦ vállalkozások aránya meghaladja a lakosság arányát. Ezt az örvendetes tényt azonban jelentĘsen rontja, hogy a befektetett tĘke aránya már messze elmarad ettĘl az eredménytĘl. Sok a külföldi vállalkozó, de ezek között sok a kisbefektetĘ, ami a jugoszláv polgárháborús helyzet eredménye. A Jugoszláviából háborús okokból menekülĘ tĘke és fĘleg munkaerĘ itt alapít céget, amin keresztül munkát vállalhatnak, de a tĘkeerejük közel a nullával egyenlĘ. Hajdú-Bihar megye ezzel ellenkezĘ képet mutat. A külföldi érdekeltségĦ cégek száma a harmadát sem éri el a Csongrádinak, de a befektetett külföldi tĘke és az összes jegyzett tĘke meghaladja azt. Bács-Kiskun megyében Csongrádhoz hasonlóan a sok külföldi érdekeltséghez kevés tĘke társul, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye pedig egyaránt szerény mutatókkal rendelkezik, de figyelemre méltó, hogy Békés megye a jegyzett tĘke és a külföldi érdekeltség alapján is megelĘzi Bács-Kiskunt. Az egy fĘre jutó külföldi tĘkebefektetés esetében a 8. Csongrád és a 9. Hajdú-Bihar a középmezĘnyhöz, a 12. Békés, a 17. Bács-Kiskun és a 19. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a sereghajtókhoz tartoznak országos szinten.
80 VI.2.C. Jugoszláv és román érdekeltségĦ vállalkozások
Cégformáját tekintve mindkét országnál a betéti társaságok túlnyomó többsége a jellemzĘ, és messze lemaradva következnek a korlátolt felelĘsségĦ társaságok. A román érdekeltségĦ cégeknek 73%-a BT, 21%-a KFT, a jugoszlávoknak 72%-a BT, 21%-a KFT. Ez jelentĘs eltérést mutat az országos helyzettĘl, ahol a korlátolt felelĘsségĦ társaságok száma meghaladja a betéti társaságokét. A megoszlás mutatja, hogy a nagy számok ellenére nagyon kis összegĦ beruházásról van szó, illetve a BT-k többségénél nem is beszélhetünk beruházásról, csak azért alakították Ęket, mert így könnyebben és gyorsabban lehetett hivatalosan munkát vállalni, mint ha munkavállalási engedélyért folyamodtak volna. Ezt a "tĘkehiányt" jelzi a Csongrád megyei helyzet is, ahol a több mint 800 BT felének a vagyona 10 000 Ft, vagy annál kevesebb. A másik jelzĘszám, hogy a 4000 vállalkozásból összesen 21 jugoszláv (ebbĘl 14 Budapesten) és 11 román (ebbĘl 9 Budapesten) érdekeltségĦ cég vagyona haladja meg a 10 millió forintot. A több mint 2300 jugoszláv és csaknem 1700 román érdekeltségĦ vállalkozás területi elhelyezkedésében jelentĘs eltérések találhatók, amit részletesen a 60. ábra és a 61. ábra szemléltet.
60. ábra Jugoszláv érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999-ben
Egyéb megye Szabolcs-Szatmár- 11,9% Bereg 0,1% Budapest Hajdú-Bihar 27,5% 0,1%
Csongrád 40,9% Bács-Kiskun 17,3%
Békés 2,2%
Forrás: CompLex CD Céghírek
81 61. ábra Román érdekeltségĦ mĦködĘ vállalkozások területi megoszlása Magyarországon 1999- ben
Egyéb megye 26,3%
Szabolcs-Szatmár- Bereg 1,1% Hajdú-Bihar 3,0% Budapest Csongrád 61,0% 3,4% Békés 1,8%
Bács-Kiskun 3,5%
Forrás: CompLex CD Céghírek
A jugoszláv vállalkozások eloszlása a várakozásoknak közel megfelelĘen alakul. A két határos megyében található több mint felük. Csongrád megye 41%-kal részesedik, de Bács-Kiskun (17%) csak a harmadik helyet foglalja el Budapest mögött, ami a jugoszláv vállalkozások több mint egynegyedének ad otthont. Békés (2%), Hajdú-Bihar (3 vállalkozás) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (2 vállalkozás) elenyészĘ mértékben ad otthont a jugoszláv "tĘkének". A maradék 12% a többi megye között oszlik el (60. ábra). Románia esetében is megfigyelhetĘ a nagyszámú, minimális tĘkével alapított vállalkozás jelensége, de itt nem a polgárháborús helyzet a fĘ tényezĘ, hanem a gazdasági kényszer. Mivel a gazdaságilag gyenge keleti országrészben nincs annyi lehetĘség, és politikai okok sem játszanak közre, hogy a határ közelsége fontos legyen, a román érdekeltségĦ vállalkozások a magyar településhierarchia és gazdaság csúcsát, Budapestet, veszik célba. A román érdekeltségek 61%-a Budapesten került bejegyzésre, a Romániával határos megyékben kevesebb mint 10% található, Bács-Kiskunban pedig 3%. A fennmaradó egynegyed rész a többi megye között oszlik el, de ennek csaknem fele Pest megyében található. Pest megye jelentĘs részesedése csak a fĘváros hatásának tulajdonítható, hiszen az agglomerációba települt a fĘvárosból kiszorult, de annak közelségét mindenképpen igénylĘ vállalkozások zöme. Így a román érdekeltségĦ
82 vállalkozások háromnegyed része a központi régiót gyarapítja (61. ábra). A megyeszékhelyek közül Szeged szerepe kiemelkedĘ, mert a Csongrád megyei jugoszláv vállalkozások 76%-a ezt jelölte meg székhelyének. Kecskemét már nem rendelkezik ilyen kiemelkedĘ aránnyal (18%), Baja helyzeti elĘnyének köszönhetĘen meg is elĘzi (20%) a megyeszékhelyet. Az 5 vizsgált megye kevés román vállalkozásának harmada- fele a megyeszékhelyen található, csak Békés megye a kivétel, ahol Békéscsaba a határ közelsége ellenére sem éri el ezt az arányt, mindössze 8 román érdekeltségĦ céggel.
62. ábra A mĦködĘ jugoszláv vállalkozások száma és az 1000 fĘre jutó mĦködĘ jugoszláv vállalkozások Bács-Kiskun és Csongrád megye településein
Forrás: CompLex CD Céghírek
Mivel Csongrád és Bács-Kiskun megye a jugoszláv vállalkozások több mint felének ad otthont, érdemes megvizsgálni, hogy térbeli eloszlásuk, telephely választásuk milyen általánosságokat mutat (62. ábra). A településeken található vállalkozások számát vizsgálva Szeged kiemelkedĘ elsĘ helyezése (767 jugoszláv vállalkozás) és Kecskemét második helye (133) azt mutatja, hogy a települések népességszám nagysága, ill. a településhierarchiában elfoglalt hely meghatározó vonzerĘ. További vizsgálati szempontként az 1000 fĘre jutó jugoszláv vállalkozások számát használva azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb értékek a területen található 3 jugoszláv-magyar határátkelĘ közelében találhatók. Végezetül a két megye fĘ közlekedési útvonalait megnézve láthatjuk, hogy azok szintén jelentĘs vonzerĘvel bírnak.
83 VII. ÖSSZEGZÉS
A magyarországi határmenti kutatások két évtized alatt látványos fejlĘdésen mentek keresztül. Induláskor, az 1980-as években, szigorúan zárt határok között élt az ország, a határmenti területek is lomhább, zártabb életet éltek (kivéve a néhány határátkelĘ környéke). A kutatások a hátrányos helyzetĦ, elmaradott területek kutatásával kapcsolatosan kezdtek el ezzel a térséggel foglalkozni, ami látszik a cikkek hangvételén is. Jóval több a negatívumok hangsúlyozása, a periféria emlegetése, a lehatárolások is sokszor úgy történtek, hogy nehogy valami „elrontsa” a predesztinált borús eredményt.
A rendszerváltásnak és a nyitásnak köszönhetĘen megélénkült az élet, de ez nem azt jelenti, hogy a határmenti terület minden részén, hanem azt, hogy még differenciáltabb lett a terület, még nagyobbak lettek a különbségek. A kutatásban azonban sokkal szélesebb körĦvé vált a határmenti területek kutatása, egyre több szempontot kezdtek el vizsgálni a bekapcsolódó kutatók. Egyre több az empirikus vizsgálat, és fokozatosan megváltozott a területhez való hozzáállás is. Háttérbe szorult a terület általános elmaradottságának emlegetése, árnyaltabbak a megfogalmazások (bár azért még mindig elĘkerül a periféria), minden határszakaszon lehet olyan részeket találni, amelyeknél kimutatható elĘnyök is származnak a határmentiségbĘl. A határmenti területet azonban – kivétel ahol egy-egy kutatócsoport közösen kutatott – mindenki saját maga értelmezte, következésképpen nincs két egyforma lehatárolás, az eredmények nem összehasonlíthatóak. A területek kialakítása többnyire ötletszerĦen, ad hoc alapon történt, esetenként olyan tudományos magyarázatok hozzáfĦzésével, amelyek egyáltalán nem segítették a határ szerepének kimutatását. Sok szerzĘ úgy kezdi a vizsgálatát, hogy meghúz egy vonalat valahol (15, 20, 25, 30, 50 kilométer távolságban a határtól), és azon a területen végzi a kutatását. Néhányan ki is jelentik, hogy ez lehetne kisebb vagy nagyobb távolság is. Ez a dolgozat bemutatja, hogy ez igaz, de ennek következményei is vannak, amivel érdemes tisztában lenni. Kevesen vállalkoznak arra, hogy az egész területet vizsgálják, a többség csak egy-egy határszakaszt vállal, többnyire a közelében lévĘt. Pedig aki körbejárja a határt, az tapasztalhatja, hogy hosszú szakaszokon ugyanazt hallja, pozitívumot, negatívumot egyaránt. Aztán egy másik részen változik a hangsúly, sĘt teljesen másról beszélnek az ott lakók.
84 A dolgozatnak nem célja a határral kapcsolatos teljes téma feldolgozása, a bĘséges lehetĘségbĘl mindössze arra koncentrál, hogyan lehetne megállapítani néhány sarokpontot, amit mindenki figyelembe vehetne vizsgálatainál, így segítve elĘ, hogy a sok elvégzett munka összehasonlíthatóbb legyen a jelenleginél. Sikerült megállapítani a határmenti kutatás számára olyan területi egységeket, amelyek mások által is használhatók, akár a vizsgálatok megismétlésére, ellenĘrzésére, akár saját kutatásokhoz további felhasználásra. Módszertani szempontból kiderült, hogy milyen területeket érdemes kialakítani, használni. Hibásnak bizonyult az a megoldás, hogy a határ közelében a részletesebb beosztás a közvetlen határmenti településekkel kezdĘdik. Így megbontja az egyenletes távolsági beosztást. Esetenként olyan értékeket alkot, ami megtöri az egyébként egyenletes tendenciát. (pl. településsĦrĦség) Ugyanakkor az utána következĘ 5 kilométeren belüli, de nem közvetlen kategória értékeit szélsĘségesen eltorzítja, mert abba a kategóriába már csak kis területĦ (ezzel együtt többnyire kis népességszámú) települések kerülhetnek be.
Helyesebbnek tĦnik, megmaradni a távolsági beosztásnál, (még akkor is, ha ezáltal nem teljes a körgyĦrĦ a határ mentén) és egyenletes zónákat (például öt, tíz, húsz vagy huszonöt kilométeres beosztásokat alkalmazni. Ezzel párhuzamosan lehet használni a határmenti területi egységeket (közvetlen települések, BM határtelület, kistérségek) és ezek esetében kimutatni a különbségeket. Sikerült kimutatni, hogy nem igaz az a két évtizede hangoztatott állítás, hogy a határmenti terület hátrányos helyzetĦ, elnéptelenedik. (A félreértések elkerülése végett: nem arról van szó, hogy adott területeken – Cserehát, Szatmár, Ormánság stb. – minden rendben van, nincs probléma. Csak a probléma nem feltétlenül a határ számlájára írható, vagy nem egészében. Más oka is lehet.) Nem lehet azt mondani, hogy a dolgozat során született eredmények törvényszerĦek. Más országra nem igaz, hiszen csak azt tárta fel a dolgozat, hogy melyek Magyarország sajátosságai az országhatármenti terület szempontjából. Itt egyedi adottságokról van szó, amelyek teljesen másak is lehetnének és akkor más eredményekrĘl beszélhetnénk. Gondoljunk bele mennyivel másabb eredmény születne, ha 1919. február-márciusban Seymour sikerrel jár: az Alföld északkeleti határán teljesen más lenne a kép, sĘt még országos viszonylatban is módosítaná a határmenti területek súlyát az a rész (Ormos M. 1984).
85 Kiderült továbbá, hogy Budapest szerepeltetése, vagy kihagyása egy-egy vizsgálatnál döntĘ módon befolyásolja az eredményeket. Az egész országra vonatkozó összesített eredményekben érdemes szerepeltetni, de utána falu-város bontásban már érdemes kihagyni a városok közül is. Ezt lehet vitatni, mondván, hogy nem lehet üres foltként kezelni, de gondoljunk bele, ha kicsit északabbra lenne, akkor mit mĦvelne a határmenti zóna eredményeivel is. Egyedisége, szerepköre, súlya miatt nem összehasonlítható egyetlen településünkkel sem, ezért javasolt kihagyni.
Szomszédos országokból érkezĘ hatások (pl. vállalkozások terjedése) vizsgálatánál elsĘ lépésben lehet próbálkozni a megyei szintĦ vizsgálatokkal, de azután ott is érdemes tovább lépni a települési szintre, mert csak ott jönnek ki az igazi sajátosságok. Megyei szintnél sincs általános törvényszerĦség a szomszéddal való érintkezés hatására (lásd pl. a román vállalkozásokat). Összehasonlítási alap mindig kell. Távolsági zónáknál egyenletesen felosztható az egész ország, így ezek összehasonlíthatók, de az országos átlagot is oda kell illeszteni melléjük. A határmenti egységek mellett pedig lehet szerepeltetni a belsĘ területeket és az országos mutatókat. Sok esetben ezt még érdemes tovább finomítani, kisebb területek mutatóihoz hasonlítani az adatokat. Erre példa a határĘr igazgatóságok, illetve határszakaszok adatai. De még ezt is érdemes lenne tovább finomítani, például úgy, hogy ezeket az eredményeket még a megyei adatokhoz is hasonlítjuk. Hiszen sokszor elĘfordul, hogy egy érték meghaladja az országos átlagot, így kiemelkedĘnek tĦnik, pedig saját megyéjében elmarad attól, vagy fordítva az országostól marad el, de a megyében kiemelkedĘ. Végül egy javaslat. Érdemes lenne a határmentiség kutatásánál módszert váltani. Eddig minden kutató arra összpontosított, hogy a határ közelében (ez változó területeket jelent, mint láthattuk) vizsgálódjon. KülönbözĘ mélységben, illetve a határ különbözĘ hosszán. Ez a dolgozat rávilágít arra, hogy különbözĘ egységeket lehet és kell képezni és azok adataival összehasonlítani a határmenti adatokat. ElsĘ lépésben érdemes a rendelkezésre álló adatokkal dolgozni, legyen az a társadalomra vagy a gazdaságra vonatkozó bármilyen adat. Empirikus kutatás, felmérés esetében jóval nehezebb dolga van a kutatónak, hiszen nincs esélye egy teljes körĦ összehasonlításra. Ezért arra kell(ene) törekedni, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával mintát vegyünk az ország más, nem határmenti területérĘl is, és ott is el kellene végezni a felmérést. Ez
86 teherbíró képességtĘl függĘen jelentheti azt, hogy egy határszakasz teljes egésze felmérésre kerül, vagy csak mintát veszünk a területrĘl, de mindkét esetben a határmenti terület településeihez hasonló adottságokkal rendelkezĘ (közigazgatási helyzet, közlekedési helyzet, korstruktúra, nemzetiségi megoszlás stb.) kontroll-településeket kell keresni az ország különbözĘ területein, és ott is elvégezni ugyanazt a kutatást.
87 VIII. SUMMARY
Borderland research made spectacular progress in Hungary in the last two decades. Initially, in the 1980’s, the country lived between strictly closed borders, and the life in its borderland regions was even more closed and sluggish (with the exception of the vicinity of some border crossing points). Research activities started to deal with this area in connection with the research of underdeveloped regions, which can also be observed from the tone of the relevant papers. Special emphasis was laid on the drawbacks and on the peripheral character of these areas, their limits being also defined so that nothing could “damage” the predestined negative result. Due to the change of the political system and the opening of the borders, life has become more vivid in these areas, but that does not apply to all parts of the borderland: life has become more differentiated, with larger disparities. However, the research of borderland regions has widened out and researchers have begun to study more and more aspects. There are more and more empirical studies, and the attitude towards this research field has also changed. Observations on the underdevelopment of this area have fallen into the background, phrasing has become more tinged (though the word “periphery” turns up sometimes), and each border section has parts where clear advantages also derive from the nearness of the border. However, each researcher – with the exception of research teams – has defined the concept of borderland region individually, and, consequently, there are no two identical conceptions of limitation, and so the results cannot be compared with each other. The limits of the regions were determined in a haphazard way, on an ad hoc basis, occasionally with academic comments that did not help to show the role of the border at all. Several authors start their study by drawing an imaginary line somewhere (e.g. in 15, 20, 25, 30 or 50 km distance from the border), and they examine the zone defined that way. Some of them even assert that the distance can be smaller or larger. This study shows that such assertion may be true but has some consequences that must be clarified. Only a few of the researchers undertake to examine the whole borderland area, and most of them study only a certain section of the border, mainly in their neighbourhood. However, if somebody goes round the borders, he can hear about the same advantages and disadvantages along long sections. Then, at other border sections, the accent changes and the people living there speak about totally different things.
88 This paper does not aim at processing the total theme of borderland and it only concentrates on the following question out of the numerous problems: How can we lay a few fundamentals that everybody can take into account during their studies, making it easier to compare the numerous completed studies? For the research of borderland, this paper has determined documented regional units that can be used by others either for repeating and checking the examinations or for their own research work. From methodological point of view, the areas that are worth defining and using have been clearly determined. Starting the detailed division near the border at towns situated directly at the border has proved to be an imperfect solution, since it disrupts the division by uniform distances and occasionally gives values that break up the otherwise uniform tendency (e.g. density of settlements). At the same time, it distorts the values of the indirect category within the next 5 kilometres, since that category can only include settlements of small-area (usually with small-population at the same time). It seems to be more reasonable to keep the division by distance (even if the circular ring along the border will not be full) and the uniform zones (e.g. division by five, ten, twenty or twenty-five kilometres). Simultaneously, the borderland regional units (direct border towns, border-area according to the Ministry of the Interior, small regions) can be used and their differences can be shown. It has been proved that the assertion posed for two decades about the underdevelopment and depopulation of borderland areas is not true. (To avoid misunderstandings, it must be stressed that there are areas – Cserehát, Szatmár, Ormánság etc – where the said troubles do exist, but they cannot be directly or fully attributed to the border. They can have other causes.) It cannot be stated that the results generated during this study are general. They may not be true for other countries, since this paper has only revealed the characteristics of the Hungarian borderland areas. There are unique particularities here that may have been totally different and then we could speak of totally different results. Just think to yourself how different results it would have brought if Seymour had succeeded in February-March 1919: the picture at the north-east frontier of Alföld (the Great Hungarian Plain) would be quite different, and the importance of borderland areas would also be affected at national level (Ormos M. 1984).
89 Furthermore, it has become clear that the involvement or omission of Budapest can also decisively influence the results of a study. The capital must be included in the overall results for the whole country, but it is reasonable to be omitted from the towns in statistics broken down on villages and towns. This assertion may be questioned, stating that Budapest cannot be regarded as a white spot. However, if the city would be more northward, its influences on the results of the border zone are hard to imagine. Due to its uniqueness, role and importance, it cannot be compared to any other Hungarian settlement and, therefore, it is recommended to be left out of regional studies. When the influences coming from neighbourhood countries (e.g. the propagation of enterprises) are examined, at first they can be studied at county level, but then it is reasonable to proceed to the level of settlements, because the particularities can only become clear so. At county level, there are no general rules for the influences of the contact with the neighbourhood country (see the example of Romanian enterprises). It is always necessary to have a basis of comparison. In the case of distance zones, the whole country can be divided uniformly, and so the zones can be compared with each other, but the national average must also be fitted to them. The indicators of the inner regions and of the whole country must also be shown beside the borderland units. In many cases it is reasonable to make this procedure more precise and to compare the data with the indicators of smaller areas, e.g. the data of frontier guard districts or border sections. However, this should be made more precise, e.g. by comparing these results with county data as well. After all, it occurs frequently that a value exceeds the national average and, therefore, seems outstanding, but it falls behind the data of the given county, or, quite the contrary, it falls behind the national average but is outstanding in the county. Finally, a proposal: It would be reasonable to change the methodology in the research of borderland. So far every researcher has concentrated on performing their studies near the border (which can mean different areas as we have already shown) at different depths and along different lengths of the border. This paper makes it clear that different units can and must be established, and their data must be compared with those of the borderland. At first it is reasonable to work with the available data, including any data concerning society and/or economy. In the case of any empirical research/survey the researchers’ task is much more difficult, since there is no chance for a full
90 comparison. So we should aim at taking samples from other, non-borderland regions of the country, using the available data, and to make a survey there too. Depending on capacity, this can mean either the full survey of a border section or the sample-taking from the given area, but in both cases control settlements with similar characteristics (administration, traffic, age structure, ethnic division, etc.) as those of the settlements of the borderland region should be found in different areas of the country, and the same research work should be performed for them as well.
91 IRODALOM
BAJMÓCY PÉTER (2002) Népességszám-változási tendenciák határ menti és nem határ menti térségekben Csongrád és GyĘr-Sopron megyék példáján. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 258-263. o. BALCSÓK ISTVÁN (2001) Sokasodó gondok – szerény lehetĘségek az északkeleti határ mente munkaerĘpiacán. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 170-215. o. BARANYI BÉLA (2001b) A „periféria perifériáján” – egy kérdĘíves vizsgálat eredményei és tanulságai az Északkelet-Alföld határ menti területein. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 55-86. o. BARANYI BÉLA (2001c) A határ menti térség és a határon átnyúló kapcsolatok fejlĘdésének esélyei. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 338-368. o. BARANYI BÉLA (2004) A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004. 309 o. BARANYI BÉLA (szerk.) (2001a) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 368 o. BELUSZKY PÁL (1992) Magánjelentés a (társadalom-) földrajzról. Vég kiárusítás I. Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992) MTA Regionális Kutatások Központja, Budapest, 1992. 8-21. o. (ElsĘ közlés: Tér és társadalom, 1989/1. 49- 64. o.) BENKė ANDRÁSNÉ – FODOR ISTVÁN (1988) A határmenti térségek környezetvédelmi problémái. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 136-140. o. BERÉNYI ISTVÁN (1988) A Határmenti területek kutatásának szociálgeográfiai aspektusai. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 58-61. o. BOROS FERENC (1988) Gondolatok – észrevételek – adalékok. (A határmenti térségek környezetvédelmi problémái). A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 141-142. o. BRUHÁCS JÁNOS (1988) A határtérségek nemzetközi jogi rezsimjéhez. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 47-52. o.
92 CSAPÓ TAMÁS (1988) Vas megye határmenti térségeinek népességföldrajzi elemzése. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 101- 118. o. CSORDÁS LÁSZLÓ (2001) Az Északkelet-Alföld határ menti területeinek turizmusa (helyzetelemzés). Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet- Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 295-315. o. DANCS LÁSZLÓ (2001) Határon átnyúló kapcsolatok az Északkelet-Alföldön. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 257-294. o. EKE PÁLNÉ (1990) Az országhatár menti terület népesedési folyamatai Szabolcs- Szatmár megyében. Tóth József (szerk.) Tér – IdĘ – Társadalom (21 tanulmány Enyedi Györgynek). MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 404-416. o. ERDėSI FERENC – TÓTH JÓZSEF (szerk.) (1988) A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái., MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. ERDėSI FERENC (1988) A határmenti térségek kutatásáról. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 18-30. o. HAJDÚ ZOLTÁN (1988) Az államhatárok és a határmenti területek politikai földrajzi kutatása. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 39-41. o. HAJDÚ ZOLTÁN (1996) Határok mentén. Educatio 1996. 4. szám, 646-656. o. HARDI TAMÁS (1999a) A határ és az ember – Az osztrák-magyar határ mentén élĘk képe a határról és a „másik oldalról”. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi- gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-GyĘr, 1999. 158-190. o. HARDI TAMÁS (1999b) A határ és az ember – az osztrák-magyar határ mentén élĘk képe a határról és a másik oldalról. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 247-254 o. HARDI TAMÁS (2002) A szlovén-magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetĘségei a szlovén regionalizmus tükrében. Tér és Társadalom, XVI. évf. 2002. 4. szám 63- 108. o. HARDI TAMÁS (2003) Az EU-csatlakozás hatása a határmenti térségek fejlĘdésére a Nyugat-Dunántúlon. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 158-162. o. HERENDI ISTVÁN (1996) Oktatási intézmények mĦködésének sajátosságai a határ mentén. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 191-195. o. HEVESI ATTILA – KOCSIS KÁROLY (2003) A magyar-szlovák határvidék földrajza. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003. 207 o.
93 HOÓZ ISTVÁN (1992) A határmenti területek elnéptelenedése. Statisztikai Szemle 1992. 12. szám, 1005-1017. o. HORVÁTH GYULA (2002) Régiók Magyarországa. Táj, település, régió. Magyar tudománytár 2. Enyedi György, Horváth Gyula (szerk.) MTA Társadalomkutató Központ-Kossuth Kiadó, 2002. 393-459. o. IVANCSICS IMRE (1988) A jugoszláv-magyar kishatárforgalom jogi szabályozásának néhány kérdése. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 90-93. o. KÁROSSY CSABA (1988) Az Ęrségi falvak térkapcsolatainak néhány jellemzĘje a tömegközlekedés és a munkaerĘingázás vizsgálata alapján. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 94-100. o. KERTESI GÁBOR – KÉZDI GÁBOR (1998) A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. socio-typo, Budapest, 1998. 467 o. KISS JÁNOS PÉTER (2000) A határátkelĘhelyek szerepe a határ menti kapcsolatok alakulásában az ukrán, a román és a szerb határszakaszon az 1990-es években. Tér és Társadalom, XIV. évf. 2000. 1. szám 179-192. o. KOCSIS KÁROLY (1988) A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. A magyar-szlovák határvidék keleti részének népesedési folyamatai (1910-1980). Földrajzi ÉrtesítĘ 1988. 1-4. füzet, 137-158. o. KOVÁCS TERÉZ (1988) Néhány módszertani elképzelés a határmenti térségek szociológiai vizsgálatához. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 62-64. o. KOVÁCS TERÉZ (1991) A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében. Tér és Társadalom 1991. 1. szám, 41-53. o. KOVÁCS ZOLTÁN (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsĘ világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények 1990. 1-2. szám, 3- 16. o. KOVÁCS, TERÉZ (1993) Borderland Situation as It Is Seen by a Sociologist. Discussion Papers No. 18. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 1993. KRAJKÓ GYULA (1988) Határmenti térségek kutatási vonatkozásai (ÖsszegzĘ gondolatok a határmenti szekció elĘadásairól). A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 152-157. o. LACKÓ LÁSZLÓ (1988) A sajátos helyzetĦ térségek problematikája, különös figyelemmel a határmenti területekre. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 31-38. o. MEZė BARNA (2001) A mezĘgazdasági vállalkozások helyzete az Észak-Alföld határ menti településein. Baranyi Béla (szerk.) A határmentiség kérdĘjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001. 232-256. o.
94 MICHALKÓ GÁBOR (2002) A bevásárló turizmussal összefüggĘ jogsértések területi vonatkozásai Magyarországon. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 403-412. o. MOHOS MÁRIA – TÉSITS RÓBERT (2002) Két határmenti kistérség eltérĘ fejlesztési lehetĘségei. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 215-222. o. MOHOS MÁRIA (1996) Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határ mentén. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 313-318. o. MOHOS MÁRIA (2002) Kisvárosok a határ mentén. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 275-286. o. MOLNÁR JUDIT (1998) Fenntartható fejlĘdés vagy elnéptelenedĘ falvak? A természet- és társadalomföldrajzi szekcióban elhangzott elĘadások. (Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciája Budapest 1997. november 21-22.) Bottlik Zsolt, Farkas György, Telbisz Tamás (szerk.), ELTE TTK Földrajzi Tanszékcsoport, Budapest, 1998. (oldalszámozás nélkül) MOLNÁR JUDIT (1999) Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi képéhez. Földrajzi Közlemények 1999. 3-4. szám, 191-200. o. MOLNÁR JUDIT (2002) A lakásállomány és a háztartások felszereltsége mint életszínvonalat jellemzĘ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 339-349. o. NÁRAI MÁRTA – RECHNITZER JÁNOS (szerk) (1999) Elválaszt és összeköt a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-GyĘr, 1999. 307 o. NÁRAI MÁRTA (1999a) A határ mente, mint élettér – A határmentiség jelentĘsége az emberek életében. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-GyĘr, 1999. 129-158. o. NÁRAI MÁRTA (1999b) A határmentiség megélése az osztrák-magyar határ menti térségben. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 225-232 o. ORMOS MÁRIA (1984) Padovától Trianonig 1918-1920. Kossuth, Budapest, 1984. 187-205. o. PÁL ÁGNES – SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1994) Határon innen — határon túl. Alföldi társadalom 1994 V. kötet Lengyel Imre (szerk.), Békéscsaba, 191-210. o. PÁL ÁGNES - SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (1996) Határon innen - határon túl. JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék - JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 1996. 453 o.
95 PÁL ÁGNES (1994) Határon innen – határon túl: határmenti települések összehasonlító gazdasági elemzése a Dél-Alföldön. Az „Alföldi út” kérdĘjelei. Alföld- Kongresszus, 1993. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, 1994. 284- 289. o. PÁL ÁGNES (1996) Dél-alföldi határmenti települések társadalom-gazdaságföldrajzi jelentĘsége. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 181-190. o. PÁL ÁGNES (1999) A határmenti regionalizmus új dimenziói a Dél-Alföldön. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 127-132 o. PÁL ÁGNES (2002) A Dél-Alföld határmenti településeinek társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Pál Ágnes (szerk.) JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 201-228. o. PÁL ÁGNES (2002) Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. JGYF Kiadó, Szeged, 2002. 524 o. PÁL VIKTOR (2002) Az egészségügyi állapot és az egészségügyi rendszer néhány sajátossága a határmenti területeken. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 264-270. o. PÁL, ÁGNES (2003) Socio-Economic Development and Possibilities for Cooperation in the Asymmetrical Border Zones of the Southern Great Plain Region in Hungary. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 171-175. o. RECHNITZER JÁNOS (1988) GyĘr-Sopron megye határmenti kapcsolatai. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 80-89. o. RECHNITZER JÁNOS (1999) Határ menti együttmĦködések Európában és Magyarországon. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-GyĘr, 1999. 9-72. o. RECHNITZER JÁNOS (szerk) (1990) A nyitott határ. (A gazdasági és szellemi erĘforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban) MTA RKK Észak-Dunántúli Osztálya, GyĘr, 1990. 196 o. ROTTLER FERENC (1988) Határmenti térség – nemzetiségi tudat. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK–TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 53-56. o. RUTTKAY ÉVA (1995) Határok, határmentiség, regionális politika. Comitatus 1995. december, 23-35. o. SALLAI JÁNOS (2002) Ukrán-magyar határ kriminálföldrajza 1990-2002. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 413-422. o. SALLAI JÁNOS (2003) Ukrán-magyar határ a ’90-es években és jövĘje a schengeni csatlakozás jegyében. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia. Kis Mária, Gulyás László, Erdélyi Evelyn (szerk.), SZTE SZÉF, Szeged, 2003. 181-184. o.
96 SÜLI-ZAKAR ISTVÁN (1988) Határmenti területek társadalomföldrajzi viszonyai Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 72-79. o. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN (1992) Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlĘdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. Földrajzi Közlemények 1992. 1-2. szám, 45-56. o. SZÓNOKY MIKLÓSNÉ (2002) A határmenti térségek lehatárolásának elméleti kérdései. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 184-189. o. SZÓNOKY MIKLÓSNÉ ANCSIN GABRIELLA (2001) A jugoszláv mĦködĘ tĘke a Dél-Alföldön. Szeged, 2001. 104 o. SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1994) A dél-alföldi határmente lehatárolása és népességprognózisa. Az „Alföldi út” kérdĘjelei. Alföld-Kongresszus, 1993. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, 1994. 241-244. o. SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (1999) A külföldi vállalkozások a Dél- Alföldön, különös tekintettel a jugoszláv vállalkozásokra. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 155-160 o. SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (1999) Határok és régiók. SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 515 o. SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA (szerk.) (2002) Határok és az Európai Unió. SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 490 o. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1996) Határon átnyúló térkapcsolatok GyĘr- Moson-Sopron megyében. Határon innen — határon túl. Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék – JGYTF Földrajz Tanszék, Szeged, 354-366. o. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1999a) A nĘi egyéni vállalkozások néhány jellemzĘje a határ mentén. Elválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben. Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.) MTA RKK, Pécs-GyĘr, 1999. 235-268. o. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN (1999b) Vállalkozások és a nĘi szerepek az osztrák határ menti falvakban. Határok és régiók. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 1999. 271-281 o. T. MÉREY KLÁRA (1988) Néhány gondolat a határmentiség kérdéséhez a történettudomány oldaláról. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 57. o. TINER TIBOR (1988) Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatármenti területeinek néhány közlekedésföldrajzi sajátossága. Területi kutatások 8. szám (Szociálgeográfiai tanulmányok), MTA FKI, Budapest, 1988. 29-39. o.
97 TINER TIBOR (1994) Az országhatár „átjárhatóságának” néhány közlekedésföldrajzi feltétele Észak-Magyarországon. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 1. Földrajzi tanulmányok dr. Frisnyák Sándor hatvanadik születésnapja tiszteletére. Simon István, Boros László (szerk.), Miskolc-Nyíregyháza, 1994. 91- 104. o. TOLNAI VIOLA (2002) A határ menti kistérségek aprófalvainak helyzete az 1990-es években. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 308-315. o. TÓTH ANTAL (2004) A jogellenes cselekmények vizsgálata az Orosházi HatárĘr Igazgatóság Hajdú-Bihar megyei illetékességi területén. Határon átnyúló kapcsolatok, erĘforrások. Nemzetközi tudományos konferencia (2003. november 10-11.) Süli-Zakar István (szerk.) Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2004. 122-127. o. TÓTH JÓZSEF – CSATÁRI BÁLINT (1983) Az Alföld határmenti területeinek vizsgálata. Területi kutatások 6. szám, MTA FKI, Budapest, 1983. 78-92. o. TÓTH KRISZTINA (2002) A határmenti fekvés hatása az ingatlanpiacra. Határok és az Európai Unió. Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.), SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2002. 154-161. o. ZÁKONYI JÁNOS (1988) A Magyar Népköztársaság államközi vízügyi kapcsolatai különös figyelemmel a határterületekre. A sajátos helyzetĦ térségek terület- és településfejlesztési problémái. ErdĘsi Ferenc, Tóth József (szerk.), MTA RKK– TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 1988. 129-135. o.
Statisztikai kiadványok
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (1997) Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1996. KSH, Budapest KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (1998) Magyar Statisztikai Évkönyv 1997. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1998. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2000) Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2003) A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2003. január 1. KSH, Budapest, 2003.
Térképek
A Magyar Köztársaság közigazgatási térképe. M 1:500 000 A Központi Statisztikai Hivatal „A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995.” címĦ kiadványának melléklete. Készítette és sokszorosította: Cartographia Kft. Budapest, 1995. Magyarország közigazgatási térképe. 1. kiadás. M 1:450 000 Kiadja és terjeszti Szarvas András Térképészeti Ügynökség. Készítette: Kárpátia TérképmĦhely Kft. Budapest 2001.
98 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és környéke. M 1:150 000 A térképet készítette és kiadja: Nyír Karta Bt. Nyíregyháza, 2002. Vas megye és környéke. M 1:150 000 A térképet készítette és kiadja: Nyír Karta Bt. Nyíregyháza, 2004.
Törvények
Hivatalos CD Jogtár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyĦjteménye. CD-ROM, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Budapest, 2005. január 1. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrĘl és a területrendezésrĘl 1997. évi XXXII. törvény a határĘrizetrĘl és a HatárĘrségrĘl 66/1997. (XII. 10.) BM rendelet a határĘrizetrĘl és a HatárĘrségrĘl szóló 1997. évi XXXII. törvény végrehajtásáról 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl 8/2003. (III. 14.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról 32/2003. (VII. 18.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról 43/2003. (X. 7.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról 53/2004. (IX. 15.) BM rendelet a HatárĘrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérĘl szóló 18/2004. (VI. 1.) BM rendelet és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról
99 MELLÉKLET MELLÉKLET
1. melléklet Közvetlen határmenti települések Magyarországon 2001-ben
Baranya 8 Domaháza 14 Kapuvár 21 Salgótarján 35 Tiszaszentmárton 1 Alsószentmárton 9FelsĘberecki 15 Kisbajcs 22 Szécsény 36 Tyukod 2 Beremend 10 FelsĘregmec 16 Kisbodak 23 Zabar 37 Ura 3 Bezedek 11 Füzér 17 Kópháza Pest 38 Uszka 4 Cún 12 Füzérkajata 18 Lipót 1 Bernecebaráti 39 Vállaj 5 Drávacsehi 13 GömörszĘlĘs 19 Mosonszolnok 2 Ipolydamásd 40 Záhony 6 Drávakeresztúr 14 Hangony 20 Nagybajcs 3 Ipolytölgyes 41 Zajta 7 Drávapalkonya 15 Hernádpetri 21 Nagycenk 4 Kemence 42 Zsurk 8 Drávaszabolcs 16 Hidasnémeti 22 Nagyszentjános 5 Letkés Vas 9 Drávasztára 17 Hidvégardó 23 Pereszteg 6 Nagybörzsöny 1 Alsószölnök 10 FelsĘszentmárton 18 Hollóháza 24 Rajka 7PerĘcsény 2 Apátistvánfalva 11 Gordisa 19 Kány 25 Répcevis 8 Szob 3 Bajánsenye 12 Hirics 20 Karcsa 26 Sarród 9 Tésa 4 Bozsok 13 Homorúd 21 Karos 27 Sopron 10 Vámosmikola 5 Bucsu 14 Illocska 22 Kéked 28 Sopronhorpács Somogy 6 Csákánydoroszló 15 Ivándárda 23 Kelemér 29 Sopronkövesd 1 Babócsa 7FelsĘcsatár 16 Kásád 24 Kisrozvágy 30 Várbalog 2 Barcs 8FelsĘszölnök 17 Kemse 25 Komjáti 31 Vének 3 Bélavár 9 Gasztony 18 Kisszentmárton 26 Lácacséke 32 Zsira 4 Berzence 10 HorvátlövĘ 19 Kölked 27 Nagyrozvágy Hajdú-Bihar 5 Bolhó 11 Ják 20 Majs 28 Ózd 1 Álmosd 6 Drávagárdony 12 Kemestaródfa 21 Matty 29 Pácin 2 Ártánd 7 Drávatamási 13 Kercaszomor 22 Nagynyárád 30 Perecse 3 Bagamér 8 Gyékényes 14 Kétvölgy 23 Old 31 Pusztafalu 4 Berekböszörmény 9 Heresznye 15 KĘszeg 24 Piskó 32 Pusztaradvány 5 Biharkeresztes 10 ėrtilos 16 Magyarszombatfa 25 Sárok 33 Sajópüspöki 6 Fülöp 11 Péterhida 17 Narda 26 Szaporca 34 Sátoraljaújhely 7Kismarja 12 Somogyudvarhely 18 Nemesmedves 27 Tésenfa 35 Semjén 8 Kokad 13 Szentborbás 19 Ólmod 28 Udvar 36 Serényfalva 9 Körösszegapáti 14 Tótújfalu 20 Orfalu 29 Vejti 37 Szemere 10 Létavértes 15 Vízvár 21 Peresznye 30 Zaláta 38 Szögliget 11 Nagykereki 16 Zákány 22 Pinkamindszent Bács-Kiskun 39 SzuhafĘ 12 Nyírábrány Szabolcs-Szatmár-Bereg 23 Pornóapáti 1 Bácsborsód 40 Tornanádaska 13 Pocsaj 1 Barabás 24 Rönök 2 Bácsszentgyörgy 41 Tornaszentjakab Komárom-Esztergom 2 Bátorliget 25 Szakonyfalu 3 Csikéria 42 Tornyosnémeti 1 Ács 3 Beregdaróc 26 SzalafĘ 4 Dávod 43 Vilyvitány 2 AlmásfüzitĘ 4 Beregsurány 27 Szentgotthárd 5 Gara 44 Zemplénagárd 3 Dunaalmás 5 Császló 28 Szentpéterfa 6 Hercegszántó 45 Zsujta 4 Esztergom 6 Csenger 29 Vasalja 7 Katymár Csongrád 5 Komárom 7 Csengersima 30 Vaskeresztes 8 Kelebia 1 Apátfalva 6 Lábatlan 8 Csengerújfalu 31 Velem 9 Kunbaja 2 Ásotthalom 7 Neszmély 9 Eperjeske 32 Velemér 10 Madaras 3 Csanádpalota 8 Nyergesújfalu 10 Gacsály Zala 11 Tompa 4 Kiszombor 9 Pilismarót 11 Garbolc 1 Belezna Békés 5 Kübekháza 10 SüttĘ 12 GyĘröcske 2 Bödeháza 1 Battonya 6 Magyarcsanád 11 Tát 13 Kishódos 3 Gáborjánháza 2 Biharugra 7 Makó Nógrád 14 Kispalád 4 Kerkaszentkirály 3 Dombegyház 8 Mórahalom 1 Balassagyarmat 15 Komlódtótfalu 5 Lendvadedes 4Elek 9 Nagylak 2 Cered 16 Lónya 6 Lendvajakabfa 5 Geszt 10 Röszke 3Dejtár 17 Magosliget 7 Letenye 6 Gyula 11 Szeged 4 Drégelypalánk 18 Mátyus 8 Márokföld 7 Kevermes 12 Tiszasziget 5 Egyházasgerge 19 Méhtelek 9 Molnári 8 Körösnagyharsány 13 Újszentiván 6 Hont 20 Mérk 10 Murakeresztúr 9 Kötegyán Gyęr-Moson-Sopron 7 Hugyag 21 Milota 11 Murarátka 10 LĘkösháza 1 Ágfalva 8 Ipolytarnóc 22 Nagyhódos 12 Muraszemenye 11 Méhkerék 2 Ásványráró 9 Ipolyvece 23 Ömböly 13 Nemesnép 12 MezĘgyán 3 Csorna 10 Karancsalja 24 Penészlek 14 Rédics 13 MezĘhegyes 4 Dunakiliti 11 Karancsberény 25 Rozsály 15 Resznek 14 Újszalonta 5 Dunaremete 12 Karancskeszi 26 Szatmárcseke 16 Szentgyörgyvölgy Borsod-Abaúj-Zemplén 6 Dunasziget 13 KarancslapujtĘ 27 Tarpa 17 Szijártóháza 1 Abaújvár 7FertĘd 14 Litke 28 Terem 18 Tornyiszentmiklós 2 Aggtelek 8FertĘrákos 15 Ludányhalászi 29 Tiborszállás 19 Tótszerdahely 3 Alsóregmec 9 GönyĦ 16 Mihálygerge 30 Tiszabecs 4 Bánréve 10 GyĘrzámoly 17 Nógrádszakál 31 Tiszabezdéd 5 Bódvaszilas 11 Harka 18 ėrhalom 32 Tiszacsécse 6 Büttös 12 Hegyeshalom 19 Patak 33 Tiszakerecseny 7 Dámóc 13 Jánossomorja 20 Patvarc 34 Tiszakóród
101 MELLÉKLET
2. melléklet Az országhatárhoz 5 kilométernél közelebb fekvĘ, de nem határmenti települések Magyarországon 2001-ben
1 Alsóberecki 20 Ferencszállás 39 Kissikátor 58 Nagykölked 77 Tiszaadony 2 BácsszĘlĘs 21 Filkeháza 40 Kiszsidány 59 Nárai 78 Tiszamogyorós 3 Bárna 22 Füzérkomlós 41 Komlósd 60 Pálháza 79 Tisztaberek 4 Becskeháza 23 Füzérradvány 42 Körösszakál 61 Pamlény 80 Tokod 5BedĘ 24 Gosztola 43 KĘszegszerdahely 62 Pányok 81 Tokodaltáró 6BelsĘsárd 25 Gönc 44 Kövegy 63 Potony 82 Tótszentmárton 7 Bódvalenke 26 Gyalóka 45 Krasznokvajda 64 Püski 83 Trizs 8 Botpalád 27 Halászi 46 KülsĘsárd 65 Rátót 84 Túristvándi 9Cák 28 Harasztifalu 47 Lakócsa 66 Sajónémeti 85 Tuzsér 10 Csegöld 29 Hédervár 48 Lapáncsa 67 Sátorhely 86 Und 11 Csitár 30 Hernádszurdok 49 Lippó 68 Semjénháza 87 Vámosatya 12 Csörnyeföld 31 Hét 50 Litka 69 Sósvertike 88 Vámosszabadi 13 Darnózseli 32 Horvátzsidány 51 Lovászi 70 Szakony 89 Vasszentmihály 14 Dobri 33 JósvafĘ 52 Lúzsok 71 Szamosbecs 90 Viszló 15 Dozmat 34 Kastélyosdombó 53 Magyarnádalja 72 Szászfa 91 Völcsej 16 Drávacsepely 35 Kémes 54 Markóc 73 Szécsényfelfalu 92 Zádorfalva 17 Drávaiványi 36 Keresztéte 55 Márokpapi 74 Szilaspogony 93 Zalaszombatfa 18 Dunaszeg 37 Kerkateskánd 56 Mikóháza 75 Szin 19 Egyházasharaszti 38 Kislippó 57 Mogyorósbánya 76 Szinpetri
3. melléklet Közvetlen határmenti települések, amelyek nem kerülnének be az 5 kilométeres zónába Magyarországon 2001-ben
1 Battonya 5 GyĘrzámoly 9 Körösszegapáti 13 Nagybörzsöny 17 Szeged 2 Csorna 6 Homorúd 10 Makó 14 Nagynyárád 18 Tyukod 3 Dávod 7 Jánossomorja 11 MezĘhegyes 15 PerĘcsény 4 Fülöp 8 Kapuvár 12 Mórahalom 16 Pilismarót
102 MELLÉKLET
4. melléklet Az országhatártól 5-10 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Acsalag 58 Dubicsány 115 Kesztölc 172 Nagykamarás 229 Siklós 2 Adorjás 59 Dunaszentmiklós 116 Kétegyháza 173 Nagylózs 230 Siklósnagyfalu 3 Agyagosszergény 60 Dunaszentpál 117 Kétújfalu 174 Nagymaros 231 Somogyaracs 4 Alsószenterzsébet 61 EbergĘc 118 Kimle 175 Nagyoroszi 232 Somogybükkösd 5 Alsószuha 62 Égerszög 119 Királd 176 Nagyrákos 233 Sonkád 6 Ambrózfalva 63 Egyházasfalu 120 Királyhegyes 177 Nagysáp 234 Surd 7 Annavölgy 64 Egyházasrádóc 121 Kiscsehi 178 Naszály 235 Szabolcsveresmart 8 Aranyosapáti 65 Endrefalva 122 Kisdombegyház 179 Nemescsó 236 Szalmatercs 9Arló 66 Érsekvadkert 123 Kishartyán 180 Nemeskér 237 Szamosangyalos 10 Bácsalmás 67 Esztár 124 Kishuta 181 Nemespátró 238 Szamossályi 11 Baglad 68 Etes 125 Kisnamény 182 Nógrádmarcal 239 Szamostatárfalva 12 Bajót 69 Fábiánháza 126 Kistapolca 183 Nyíracsád 240 Szécsisziget 13 Bakháza 70 Fáj 127 Kistolmács 184 Nyírbéltek 241 Szentmargitfalva 14 Balogunyom 71 Farkaslyuk 128 Kisunyom 185 Nyíri 242 Szepetnek 15 Baranyahidvég 72 FeketeerdĘ 129 Klárafalva 186 Nyírpilis 243 Szomód 16 Bázakerettye 73 FelsĘgagy 130 Komoró 187 Nyírvasvári 244 SzĘlĘsardó 17 Becsehely 74 FelsĘmarác 131 Kondorfa 188 Osli 245 Szörény 18 Benk 75 FelsĘszenterzsébet 132 Kórós 189 ėriszentpéter 246 Szügy 19 Bezenye 76 FertĘboz 133 Kóspallag 190 Öttömös 247 Tákos 20 Bodroghalom 77 FertĘhomok 134 Kovácshida 191 Pátyod 248 Tarany 21 Bódvarákó 78 FertĘszéplak 135 Kovácsvágás 192 Perenye 249 Tardos 22 Bogdása 79 Fityeház 136 Kölcse 193 Perkupa 250 Teklafalu 23 Bojt 80 Fulókércs 137 KömörĘ 194 PetĘháza 251 Telkibánya 24 Borsfa 81 Fülesd 138 Körmend 195 Petrivente 252 Teresztenye 25 Borsodbóta 82 Gagybátor 139 KĘszegdoroszló 196 Piliny 253 Tiszaszalka 26 Borsodszentgyörgy 83 Gagyvendégi 140 KĘszegpaty 197 Pinnye 254 Tiszavid 27 Bózsva 84 Garadna 141 Kunsziget 198 Piricse 255 Tivadar 28 BĘny 85 Gelénes 142 Lenti 199 Pitvaros 256 Told 29 Cigánd 86 Gencsapáti 143 Levél 200 Porrog 257 Tormafölde 30 Csaholc 87 Göncruszka 144 Lispeszentadorján 201 Porrogszentkirály 258 Tormásliget 31 Csanádalberti 88 Gyöngyösfalu 145 LövĘ 202 Porrogszentpál 259 Tornabarakony 32 Csányoszró 89 GyĘr 146 Lukácsháza 203 Pusztaberki 260 Tornakápolna 33 Csaroda 90 GyĘrladamér 147 Magyarbóly 204 Pusztacsó 261 Tornaszentandrás 34 Csátalja 91 GyĘrújfalu 148 Magyardombegyház 205 Putnok 262 Torony 35 Csém 92 Halogy 149 Magyarföld 206 Rábagyarmat 263 Tömörd 36 Csenyéte 93 Harkány 150 Magyargéc 207 Rádfalva 264 Töttös 37 Csepreg 94 Háromfa 151 Magyarhomorog 208 Rádóckölked 265 Túrricse 38 Csesztreg 95 Hegyhátszentmárton 152 Magyarlak 209 Ragály 266 Újkenéz 39 Csesztve 96 HegykĘ 153 Mándok 210 Rakaca 267 Újléta 40 Csokonyavisonta 97 Hencida 154 Márfa 211 Rakacaszend 268 Vágáshuta 41 Csolnok 98 Hermánszeg 155 Máriakálnok 212 Ramocsa 269 Vajdácska 42 Csörötnek 99 Hernádvécse 156 Márianosztra 213 Révleányvár 270 Vajszló 43 Csurgó 100 Hetefejércse 157 Maróc 214 Ricse 271 Vámospércs 44 Daraboshegy 101 Hidegség 158 Márok 215 Rigyác 272 Váraszó 45 Darány 102 Horpács 159 Martonyi 216 Rinyaújnép 273 Varbóc 46 Darnó 103 Iliny 160 Mátranovák 217 Röjtökmuzsaj 274 Varsány 47 Debréte 104 Imola 161 Mátraszele 218 Ságújfalu 275 Vaskút 48 Deszk 105 Ipacsfa 162 Mecsér 219 Sajómercse 276 Villány 49 Diósviszló 106 Ispánk 163 MezĘladány 220 Sajóvelezd 277 Vizslás 50 Domaszék 107 Istenmezeje 164 MezĘpeterd 221 Sámod 278 Zádor 51 Dombiratos 108 Istvándi 165 Mocsa 222 Sárisáp 279 Zajk 52 Dorog 109 Ivánc 166 Mohora 223 Sarkad 280 Zebegény 53 Dömös 110 Jánkmajtis 167 Nagyar 224 Sarkadkeresztúr 281 Zsadány 54 Dövény 111 Kánó 168 Nagycsány 225 Sárospatak 55 Drávafok 112 Karancsság 169 Nagyecsed 226 Sáta 56 Drávapiski 113 Kazár 170 Nagyharsány 227 Sé 57 Drávaszerdahely 114 Kerkáskápolna 171 Nagyhuta 228 Sellye
103 MELLÉKLET
5. melléklet Az országhatártól 10-15 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Abaújlak 60 FelsĘvadász 119 Kistamási 178 Nyésta 237 Szamosújlak 2 Abaújszolnok 61 Fényeslitke 120 Kisvarsány 179 Nyírbátor 238 Szárföld 3 Abda 62 FertĘendréd 121 Kisszállás 180 Nyírcsaholy 239 Szarvaskend 4 Almáskamarás 63 FertĘszentmiklós 122 Kisszekeres 181 Nyírkáta 240 Szátok 5 Alsógagy 64 Fony 123 Kissziget 182 NyírlövĘ 241 Szatta 6 Alsótelekes 65 Földeák 124 Kocs 183 Nyírlugos 242 Szava 7 Babarc 66 Fülpösdaróc 125 Komádi 184 Nyírmártonfalva 243 Szenta 8 BabarcszĘlĘs 67 Gáborján 126 Komlóska 185 Óföldeák 244 Szentdomonkos 9 Bábolna 68 Gadna 127 Korlát 186 Okány 245 Szente 10 Babót 69 Gagyapáti 128 Kozmadombja 187 Okorág 246 Szokolya 11 Bácsbokod 70 Galvács 129 Kunágota 188 Oltárc 247 Szombathely 12 Baj 71 Gilvánfa 130 Lánycsók 189 Ózdfalu 248 SzĘce 13 Bajna 72 Gulács 131 Lasztonya 190 Ököritófülpös 249 Szulok 14 Baktakék 73 Gyöngyösmellék 132 Leányvár 191 ėrimagyarósd 250 Táplánszentkereszt 15 Bana 74 GyĘrtelek 133 Lénárddaróc 192 Öttevény 251 Tarnalelesz 16 Bánhorváti 75 Gyügye 134 Liszó 193 Páka 252 Tata 17 Bánk 76 Gyüre 135 Lócs 194 Pankasz 253 Tataháza 18 Bánokszentgyörgy 77 Háromhuta 136 LövĘpetri 195 Panyola 254 Tengeri 19 Bár 78 Hegyháthodász 137 Lucfalva 196 Páprád 255 Tereske 20 Besence 79 Hegyhátsál 138 Maglóca 197 Penyige 256 Tiszacsermely 21 Bisse 80 Hegyhátszentjakab 139 Magyarnándor 198 Pér 257 Tiszakanyár 22 Bogádmindszent 81 Hegyszentmárton 140 MagyarszecsĘd 199 Pétervására 258 Tiszakarád 23 Bolhás 82 Hejce 141 Makkoshotyka 200 Pettend 259 Tiszatelek 24 Bóly 83 Hercegkút 142 Mánd 201 Piliscsév 260 Tolmács 25 Borjád 84 Héreg 143 Marócsa 202 Pilisjászfalu 261 Tornyospálca 26 Borsodnádasd 85 Herencsény 144 Maroslele 203 Pilisszentkereszt 262 Töltéstava 27 Borsosberény 86 Hernádcéce 145 Mátételke 204 Pilisszentlászló 263 Túrony 28 BĘ 87 Hernyék 146 Mátraterenye 205 Pócsa 264 Újkér 29 Börcs 88 HollókĘ 147 Mélykút 206 Porcsalma 265 ÚjrónafĘ 30 BĘsárkány 89 Hosszúpályi 148 Méra 207 Pórszombat 266 Úny 31 Bük 90 Iharos 149 Meszes 208 Pördefölde 267 Uppony 32 Bükkszenterzsébet 91 Iklanberény 150 Meszlen 209 Pusztacsalád 268 Vadna 33 Bürüs 92 IklódbördĘce 151 MezĘkovácsháza 210 Rábatamási 269 Valkonya 34 Cakóháza 93 Irota 152 MezĘsas 211 Rábcakapi 270 Vámosoroszi 35 Csarnóta 94 Ivád 153 Mohács 212 Rápolt 271 Váncsod 36 Cserháthaláp 95 Ivánbattyán 154 MolnaszecsĘd 213 Regéc 272 Várad 37 Cserhátsurány 96 Jákfalva 155 Monostorpályi 214 Rétalap 273 Várfölde 38 Csernely 97 Jánd 156 Mosonmagyaróvár 215 Rétság 274 Vásárosnamény 39 Csokvaomány 98 Járdánháza 157 Mosonszentmiklós 216 Rimóc 275 Vasasszonyfa 40 Csöde 99 Jéke 158 Nádasd 217 Rinyaszentkirály 276 Végegyháza 41 Csömödér 100 Kákics 159 Nagybaracska 218 Rinyaújlak 277 Vértestolna 42 Csurgónagymarton 101 Kálócfa 160 Nagybarca 219 Romhány 278 VértesszĘlĘs 43 Dág 102 Kányavár 161 Nagydobsza 220 Rudabánya 279 Veszkény 44 Debercsény 103 Katafa 162 Nagyér 221 Ruzsa 280 Villánykövesd 45 DiósjenĘ 104 Kékcse 163 Nagyigmánd 222 Sajógalgóc 281 Vilmány 46 Doboz 105 Kerkabarabás 164 Nagykeresztúr 223 Sajókaza 282 Visegrád 47 Dombrád 106 Kerkafalva 165 Nagylóc 224 Siklósbodony 283 Viszák 48 Döge 107 Kerkakutas 166 Nagymizdó 225 Simaság 284 Vitnyéd 49 Encsencs 108 Kérsemjén 167 Nagyszekeres 226 Somogycsicsó 285 Vizsoly 50 EndrĘc 109 Kisar 168 Nagytótfalu 227 Sorkikápolna 286 Zákányszék 51 Epöl 110 Kisbudmér 169 Nagyvarsány 228 Sormás 287 Zalabaksa 52 ErdĘkövesd 111 Kisdobsza 170 Nekézseny 229 Sorokpolány 288 Zubogy 53 Eszteregnye 112 Kisecset 171 Nemesborzova 230 Sóshartyán 289 Zsarolyán 54 Fancsal 113 Kisharsány 172 Nemeske 231 Söpte 55 Farád 114 Kisigmánd 173 Nemesrempehollós 232 Szabadkígyós 56 Fehérgyarmat 115 Kisjakabfalva 174 Nemti 233 Szajk 57 FelsĘkelecsény 116 Kismaros 175 Nógrádmegyer 234 Szaknyér 58 FelsĘnyárád 117 Kisoroszi 176 Nógrádsipek 235 Szalaszend 59 FelsĘtelekes 118 Kisrákos 177 Novajidrány 236 Szalonna
104 MELLÉKLET
6. melléklet Az országhatártól 15-20 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Abaújkér 57 Egyházashollós 113 Kisdér 169 Nyírbogát 225 Szentegát 2 Abod 58 Encs 114 Kisfalud 170 Nyírcsászári 226 Szentendre 3 Acsád 59 Enese 115 Kisfüzes 171 Nyírderzs 227 Szentliszló 4 Alsópetény 60 ErdĘhorváti 116 Kiskassa 172 Nyírgelse 228 Szentpéterfölde 5 Alsótold 61 ErdĘsmárok 117 Kisnyárád 173 Nyírmeggyes 229 Szentpéterszeg 6 Anarcs 62 Fedémes 118 Kistótfalu 174 Nyírmihálydi 230 Szeremle 7Arka 63 Fehértó 119 Kisvárda 175 Nyúl 231 Szilvágy 8Áta 64 FelsĘjánosfa 120 Kocsord 176 Ócsárd 232 Szilvás 9 Baja 65 FelsĘpetény 121 Konyár 177 Olcsva 233 Szilvásvárad 10 Baksa 66 FelsĘszentiván 122 KömlĘd 178 Olcsvaapáti 234 Szomor 11 Balaton 67 FelsĘtold 123 Környe 179 Ormosbánya 235 SzĘke 12 Balotaszállás 68 Forró 124 Körösújfalu 180 Ortaháza 236 Szúcs 13 Bánfa 69 Furta 125 Kupa 181 Ozmánbük 237 Szuha 14 Barbacs 70 Füzvölgy 126 Kurityán 182 Palkonya 238 Szuhakálló 15 Bátmonostor 71 Garáb 127 Kutasó 183 Pap 239 Szuhogy 16 Bátonyterenye 72 Garé 128 LádbesenyĘ 184 Patapoklosi 240 Tahitótfalu 17 Becske 73 Géberjén 129 Lak 185 Pázmándfalu 241 Tanakajd 18 Békéscsaba 74 Gemzse 130 Leányfalu 186 Pécsdevecser 242 Tardona 19 Békéssámson 75 Gerde 131 Lébény 187 Perbál 243 Tarhos 20 Bekölce 76 Gersekarát 132 Legénd 188 Piliscsaba 244 Tarján 21 Belvárdgyula 77 Gór 133 Liptód 189 Pilisszántó 245 Tárkány 22 Beret 78 Görcsöny 134 Magyarbánhegyes 190 Pogányszentpéter 246 Tárnokréti 23 Berkenye 79 Görcsönydoboka 135 Magyarmecske 191 Pomáz 247 Terény 24 Beszterec 80 Görgeteg 136 Magyarszentmiklós 192 Potyond 248 Téseny 25 Bezi 81 Gyanógeregye 137 Magyarszerdahely 193 Pusztaapáti 249 Tinnye 26 Bocska 82 Gyermely 138 Magyartelek 194 Pusztamérges 250 Tolcsva 27 Bodony 83 Gyöngyfa 139 Mályinka 195 Pusztaottlaka 251 Tomor 28 Bodrogolaszi 84 Györgytarló 140 Máriahalom 196 Rábahidvég 252 Tompaládony 29 Bogyoszló 85 GyĘrság 141 Márkháza 197 Rábapatona 253 Tótkomlós 30 Bokor 86 GyĘrsövényház 142 Markotabödöge 198 Rábatöttös 254 Tótszentgyörgy 31 BoldogkĘváralja 87 GyĘrújbarát 143 Mátészalka 199 Regenye 255 Tunyogmatolcs 32 Bordány 88 Hagyárosbörönd 144 Mátraballa 200 Répceszentgyörgy 256 Újdombrád 33 Bosta 89 Hajdúbagos 145 Mátramindszent 201 Rétközberencs 257 Újkígyós 34 Bozzai 90 Halastó 146 Mátraverebély 202 Sajóivánka 258 Újpetre 35 Bucsuta 91 HernádbĦd 147 Medgyesegyháza 203 Sajtoskál 259 Üllés 36 Bükkmogyorósd 92 Himod 148 Merenye 204 Salköveskút 260 Vaspör 37 Bükkszentmárton 93 Hobol 149 Mesterháza 205 Sámsonháza 261 Vassurány 38 Cégénydányád 94 Hodász 150 MezĘörs 206 Sárazsadány 262 Vasszécseny 39 Chernelházadamonya 95 Homokkomárom 151 Mikekarácsonyfa 207 Sárfimizdó 263 Vasszilvágy 40 Csapod 96 Homokszentgyörgy 152 Mogyoróska 208 Selyeb 264 Vekerd 41 Csép 97 Hosszúvölgy 153 Molvány 209 Somberek 265 Vép 42 Csér 98 Hövej 154 Monyoród 210 Somogyszob 266 VerĘce 43 Cserhátszentiván 99 Iharosberény 155 Nábrád 211 Sorkifalud 267 Versend 44 Csertalakos 100 Ikrény 156 Nagyatád 212 Sumony 268 VésztĘ 45 Csobánka 101 Ilk 157 Nagybánhegyes 213 Szabolcsbáka 269 Vokány 46 Dédestapolcsány 102 Iván 158 Nagybárkány 214 Szakácsi 270 Zalacséb 47 Dencsháza 103 Izsófalva 159 Nagybudmér 215 Szalánta 271 Zalaháshágy 48 Detek 104 Jánoshalma 160 Nagykanizsa 216 Szamoskér 272 ZalalövĘ 49 Dorogháza 105 Jobaháza 161 Nagyvisnyó 217 Szamosszeg 273 Zalaszentgyörgy 50 Döbörhegy 106 Kálmáncsa 162 NemesbĘd 218 Szanda 274 Zebecke 51 Dör 107 Kaszaper 163 Nemeskolta 219 Szatymaz 275 Zsombó 52 Döröske 108 Kaszó 164 Nemesládony 220 Szécsénke 53 Dunabogdány 109 Katádfa 165 Nógrád 221 Szederkény 54 Dunafalva 110 Kétbodony 166 Nova 222 Székelyszabar 55 DunaszekcsĘ 111 Kisasszonyfa 167 NĘtincs 223 Szeleste 56 Egercsehi 112 Kisbárkány 168 Nyíradony 224 SzendrĘ
105 MELLÉKLET
7. melléklet Az országhatártól 20-25 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Abaújalpár 51 Forráskút 101 Kozárd 151 Parádsasvár 201 Szárliget 2 Abaújszántó 52 Gégény 102 Kökény 152 Paszab 202 Szebény 3Ajak 53 Gelsesziget 103 KĘkút 153 Pásztori 203 SzellĘ 4 Alacska 54 Geresdlak 104 Kunfehértó 154 Patosfa 204 Szendehely 5AlgyĘ 55 Gutorfölde 105 Kustánszeg 155 Pátroha 205 SzendrĘlád 6 Andrásfa 56 Gyód 106 Lábod 156 Pecöl 206 Szentdénes 7 Aranyosgadány 57 Gyóró 107 Lad 157 Pécsbagota 207 Szentkozmadombja 8 Bagod 58 GyĘrszemere 108 Léh 158 Pécsudvard 208 Szigetvár 9 Bágyogszovát 59 Gyulaháza 109 Magyarkeresztúr 159 Pellérd 209 Szilsárkány 10 Bakonszeg 60 Hajdúsámson 110 Mány 160 Pere 210 SzĘdliget 11 Balajt 61 Hangács 111 Maráza 161 Peterd 211 SzĘkéd 12 Balsa 62 Hásságy 112 Máriakéménd 162 PetĘmihályfa 212 SzĦr 13 Barlahida 63 Hegyfalu 113 Máriapócs 163 Petrikeresztúr 213 Táp 14 Bársonyos 64 Hegyhátszentpéter 114 Mátraderecske 164 PilisborosjenĘ 214 Tar 15 Basal 65 Hegymeg 115 Mátraszentimre 165 Pilisvörösvár 215 Tatabánya 16 Baskó 66 Hernádszentandrás 116 MátraszĘlĘs 166 Pilisszentiván 216 Telekes 17 Bátor 67 Hevesaranyos 117 Medgyesbodzás 167 Pócsmegyer 217 TényĘ 18 Becsvölgye 68 Himesháza 118 Meggyeskovácsi 168 Pogány 218 Tépe 19 Békés 69 HódmezĘvásárhely 119 Mérges 169 Porpác 219 Terpes 20 Bélapátfalva 70 Homrogd 120 Miháld 170 Pósfa 220 Tiszabercel 21 Bélmegyer 71 Ibrány 121 Mihályi 171 Pusztadobos 221 Tiszarád 22 Bér 72 Ináncs 122 Mikepércs 172 Pusztaederics 222 Tófej 23 Bercel 73 Inke 123 Mikófalva 173 Pusztamagyaród 223 Tök 24 Berente 74 Jármi 124 Monaj 174 Pusztaszentlászló 224 Újiráz 25 Berettyóújfalu 75 Kacorlak 125 Mónosbél 175 Püspökmolnári 225 Újudvar 26 Birján 76 Kántorjánosi 126 Múcsony 176 Rábapordány 226 Vác 27 BoldogkĘújfalu 77 Kardoskút 127 Nagybakónak 177 Rásonysápberencs 227 Vadosfa 28 Boncodfölde 78 Kátoly 128 Nagydobos 178 Recsk 228 Vámoscsalád 29 Böde 79 Kávás 129 Nagygeresd 179 Rém 229 Vámosújfalu 30 Bögöt 80 Kazincbarcika 130 Nagyhalász 180 Répcelak 230 Varbó 31 Börzönce 81 Kázsmárk 131 Nagykutas 181 Répceszemere 231 Vasegerszeg 32 BudajenĘ 82 Kecskéd 132 Nagyrécse 182 RinyabesenyĘ 232 Vasmegyer 33 Buják 83 Kék 133 Németfalu 183 Rózsafa 233 Vasvár 34 Bükkszék 84 Kékesd 134 Nézsa 184 Rudolftelep 234 Vát 35 Cirák 85 Keménfa 135 Nógrádkövesd 185 Rum 235 Velény 36 Csabdi 86 Kenéz 136 Nógrádsáp 186 Salomvár 236 Viss 37 Csáfordjánosfa 87 KenézlĘ 137 Nyalka 187 Sand 237 Zalaboldogfa 38 Csávoly 88 Kerékteleki 138 Nyírgyulaj 188 Sándorfalva 238 Zalasárszeg 39 Csempeszkopács 89 Keszeg 139 Nyírkarász 189 Sáránd 239 Zalaszentbalázs 40 CsertĘ 90 Keszü 140 Nyírmada 190 Segesd 240 Zók 41 Csobád 91 Királyegyháza 141 Nyírparasznya 191 Sima 241 Zsáka 42 Dad 92 Kisherend 142 Olasz 192 Somogyapáti 242 Zsámbék 43 Damak 93 Kiskinizs 143 Olaszliszka 193 Somogyhatvan 243 Zsana 44 Demecser 94 Kiskutas 144 Ópályi 194 Somogyviszló 244 Zsebeháza 45 Dénesfa 95 Kisléta 145 ÖlbĘ 195 Sopronnémeti 245 Zsédeny 46 Écs 96 Kisrécse 146 ėsagárd 196 Szabadszentkirály 246 Zsennye 47 Ecseg 97 Kondó 147 Ötvöskónyi 197 Szabás 48 Egerág 98 Kóny 148 Palotabozsok 198 Szajla 49 Egerbocs 99 Koroncó 149 Pannonhalma 199 Szakoly 50 Ete 100 Kosd 150 Parád 200 Szákszend
106 MELLÉKLET
8. melléklet Az országhatártól 25-50 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Abaliget 107 Bonyhád 213 Érd 319 Hunya 425 Lovasberény 531 Nyírbogdány 637 Sajósenye 743 Tilaj 2 Abasár 108 Bonyhádvarasd 214 ErdĘbénye 320 Husztót 426 Lovászhetény 532 Nyíregyháza 638 Sajószentpéter 744 Timár 3 Acsa 109 Borgáta 215 ErdĘkertes 321 Ibafa 427 Lovászpatona 533 Nyíribrony 639 Sajóvámos 745 Tiszadada 4 Ácsteszér 110 Borota 216 ErdĘkürt 322 Iborfia 428 LĘrinci 534 Nyírjákó 640 Sály 746 Tiszaeszlár 5 Adács 111 Borsodgeszt 217 ErdĘsmecske 323 Ikervár 429 Ludas 535 Nyírkércs 641 Sántos 747 Tiszaladány 6 Adorjánháza 112 Borsodszirák 218 ErdĘtarcsa 324 Iklad 430 Mád 536 Nyírpazony 642 Sáp 748 Tiszalök 7Aka 113 Borzavár 219 Érpatak 325 Imrehegy 431 Magy 537 Nyírtass 643 Sárhida 749 Tiszalúc 8 Alcsútdoboz 114 Botykapeterd 220 Érsekcsanád 326 Izmény 432 Magyaralmás 538 Nyírtelek 644 Sármellék 750 Tiszanagyfalu 9 AldebrĘ 115 BĘcs 221 Érsekhalma 327 Jákfa 433 Magyaregregy 539 Nyírtét 645 Sárpilis 751 Tiszatardos 10 Alibánfa 116 Bögöte 222 Erzsébet 328 Jákó 434 Magyargencs 540 Nyírtura 646 Sárrétudvari 752 Tiszavasvári 11 Almamellék 117 Böhönye 223 Esztergályhorváti 329 Jánosháza 435 Magyarhertelend 541 Nyomár 647 Sárvár 753 Tófalu 12 Almásháza 118 Bököny 224 Etyek 330 Jásd 436 Magyarlukafa 542 NyĘgér 648 Sásd 754 TófĦ 13 Almáskeresztúr 119 BĘszénfa 225 Fajsz 331 Jászszentlászló 437 Magyarsarlós 543 Nyugotszenterzsébet 649 Sávoly 755 Tokaj 14 Alsódobsza 120 Bucsuszentlászló 226 Fazekasboda 332 Jobbágyi 438 Magyarszék 544 Óbánya 650 Sénye 756 Tokorcs 15 Alsónána 121 Budakalász 227 Fehérvárcsurgó 333 Kaba 439 Maklár 545 Óbarok 651 SényĘ 757 Tordas 16 Alsónemesapáti 122 Budakeszi 228 Feked 334 Kács 440 Malomsok 546 Ófalu 652 Sikátor 758 Tormás 17 Alsónyék 123 Budaörs 229 Felcsút 335 Kacsóta 441 Mályi 547 Ófehértó 653 Simonfa 759 Tömörkény 18 Alsópáhok 124 Budapest összesen 230 FeldebrĘ 336 Kadarkút 442 Mánfa 548 Okorvölgy 654 Sirok 760 Törökbálint 19 Alsórajk 125 Buj 231 Felpéc 337 Kajárpéc 443 Marcalgergelyi 549 Olaszfa 655 Sitke 761 Türje 20 Alsóújlak 126 Bükkábrány 232 FelsĘdobsza 338 Kajászó 444 Marcali 550 Onga 656 Sobor 762 Ugod 21 Alsóvadász 127 Bükkaranyos 233 FelsĘegerszeg 339 Kakasd 445 MarcaltĘ 551 Ópusztaszer 657 Sokorópátka 763 Újbarok 22 Alsózsolca 128 Bükkösd 234 FelsĘrajk 340 Káld 446 Markaz 552 Orbányosfa 658 Soltvadkert 764 Újcsanálos 23 Andornaktálya 129 Bükkszentkereszt 235 FelsĘtárkány 341 Kálló 447 Mártély 553 OrfĦ 659 Solymár 765 Újfehértó 24 Apagy 130 Bükkzsérc 236 FelsĘzsolca 342 Kallósd 448 Martonfa 554 Ormándlak 660 Somogyfajsz 766 Újvárfalva 25 Aparhant 131 Celldömölk 237 FenyĘfĘ 343 Kállósemjén 449 Martonvásár 555 Orosháza 661 Somogyhárságy 767 Uraiújfalu 26 Apátvarasd 132 Cikó 238 Fót 344 Kálmánháza 450 Máza 556 Oroszlány 662 Somogysámson 768 Üröm 27 Apc 133 Csabaszabadi 239 Földes 345 Kám 451 Mecseknádasd 557 Oroszló 663 Somogysárd 769 Vácduka 28 Arnót 134 Csákány 240 FĘnyed 346 Kamut 452 Mecsekpölöske 558 Orosztony 664 Somogysimonyi 770 Vácegres 29 Árpádhalom 135 Csákberény 241 Füzesgyarmat 347 Kápolna 453 Megyaszó 559 Ostffyasszonyfa 665 Somogyzsitfa 771 Váchartyán 30 Árpás 136 Csákvár 242 Gadány 348 KaposfĘ 454 Megyehid 560 Ostoros 666 Sóskút 772 Váckisújfalu 31 Aszaló 137 Csanádapáca 243 Gádoros 349 Kaposgyarmat 455 Mersevát 561 Oszkó 667 Sóstófalva 773 Vácrátót 32 Aszód 138 Csánig 244 Galambok 350 KaposmérĘ 456 Mesteri 562 ėcsény 668 Sótony 774 Vág 33 Atkár 139 Csanytelek 245 Galgaguta 351 Kaposújlak 457 MesztegnyĘ 563 ėr 669 Söjtör 775 Vaja 34 Babosdöbréte 140 Csapi 246 Galgagyörk 352 Kaposszerdahely 458 MezĘberény 564 ėrbottyán 670 Söréd 776 Vál 35 Bag 141 Csárdaszállás 247 Galgahévíz 353 Karácsond 459 MezĘcsokonya 565 Pacsa 671 Súr 777 Vámosgyörk 36 Bak 142 Császár 248 Galgamácsa 354 Kárász 460 MezĘlak 566 Pácsony 672 Sükösd 778 Vanyarc 37 Bakóca 143 Császártöltés 249 Gálosfa 355 Kardos 461 MezĘzombor 567 Padár 673 Szabolcs 779 Vanyola 38 Bakonya 144 Csatár 250 Gánt 356 Kartal 462 Mihályháza 568 Pakod 674 Szada 780 Váralja 39 Bakonybánk 145 Csatka 251 Garabonc 357 Kecel 463 Mike 569 Palé 675 Szágy 781 Varászló 40 Bakonycsernye 146 Csebény 252 GávavencsellĘ 358 Kehidakustány 464 Mikosszéplak 570 Pálfiszeg 676 Szalapa 782 Várdomb 41 Bakonygyirót 147 Csécse 253 Gecse 359 Keléd 465 Milejszeg 571 Páli 677 Szálka 783 Varga 42 Bakonykoppány 148 Csehi 254 Gellénháza 360 Kéleshalom 466 Mindszent 572 Pálmajor 678 Szank 784 Várgesztes 43 Bakonyoszlop 149 Csehimindszent 255 Gelse 361 Kelevíz 467 Mindszentgodisa 573 Pálmonostora 679 Szany 785 VárkeszĘ 44 Bakonypéterd 150 Csengele 256 Gérce 362 Kemecse 468 Misefa 574 Palotás 680 Szápár 786 Vásárosbéc 45 Bakonyság 151 Csénye 257 Gerendás 363 Kemendollár 469 Miske 575 Pápa 681 Szár 787 Vásárosfalu 46 Bakonysárkány 152 Cserdi 258 Gesztely 364 KemeneshĘgyész 470 Miskolc 576 Pápadereske 682 Szarvasgede 788 Vásárosmiske 47 Bakonyszentiván 153 Cserénfa 259 Geszteréd 365 Kemeneskápolna 471 Mogyoród 577 Pápateszér 683 Szászvár 789 Vasboldogasszony 48 Bakonyszentkirály 154 Cserépfalu 260 Gétye 366 Kemenesmagasi 472 Monok 578 Pápoc 684 SzegerdĘ 790 Vashosszúfalu 49 Bakonyszentlászló 155 Cserépváralja 261 Gic 367 Kemenesmihályfa 473 Mór 579 Papos 685 Szeghalom 791 Vaszar 50 Bakonyszombathely 156 Cserkút 262 Gige 368 Kemenespálfa 474 Mórágy 580 Parasznya 686 Szegi 792 Vatta 51 Bakonyszücs 157 Csesznek 263 Golop 369 Kemenessömjén 475 Móricgát 581 Pásztó 687 Szegilong 793 Vécs 52 Bakonytamási 158 Csetény 264 Gombosszeg 370 Kemenesszentmárton 476 Mórichida 582 Pat 688 Szegvár 794 Vékény 53 Baks 159 Csikvánd 265 Göd 371 Kemenesszentpéter 477 Mozsgó 583 Patca 689 Székely 795 Véménd 54 Baktalórántháza 160 Csipkerek 266 GödöllĘ 372 Kenyeri 478 MĘcsény 584 Páty 690 Székkutas 796 Vereb 55 Baktüttös 161 Csobaj 267 Gödre 373 Kerecsend 479 Murony 585 Pécs 691 Szekszárd 797 Veresegyház 56 Balástya 162 CsókakĘ 268 GĘsfa 374 Kerecseny 480 Nagyacsád 586 Pécsvárad 692 Szemely 798 Verpelét 57 Balatonmagyaród 163 Csólyospálos 269 Grábóc 375 Kerepes 481 Nagybajom 587 Penc 693 Szemenye 799 Verseg 58 Balatonszentgyörgy 164 Csomád 270 Gyarmat 376 Kertészsziget 482 Nagycserkesz 588 Pereked 694 Szenna 800 Vértesacsa 59 Balinka 165 Csonkahegyhát 271 Gyömöre 377 Kétsoprony 483 Nagydém 589 PethĘhenye 695 Szentbalázs 801 Vértesboglár 60 Balkány 166 Csonkamindszent 272 Gyöngyös 378 Kilimán 484 Nagyesztergár 590 Petneháza 696 Szentgyörgyvár 802 Vérteskethely 61 Báránd 167 Csorvás 273 Gyöngyöshalász 379 Kisasszond 485 Nagyfüged 591 PetĘfibánya 697 Szentistvánbaksa 803 Vértessomló 62 BaranyajenĘ 168 Csót 274 Gyöngyösoroszi 380 Kisbabot 486 Nagygyimót 592 PetĘfiszállás 698 Szentkatalin 804 Vése 63 Baranyaszentgyörgy 169 CsökmĘ 275 Gyöngyöspata 381 Kisbágyon 487 Nagyhegyes 593 Pirtó 699 Szentlászló 805 Veszprémvarsány 64 Bárdudvarnok 170 Csököly 276 Gyöngyössolymos 382 Kisbajom 488 Nagykálló 594 Pócspetri 700 SzentlĘrinc 806 Vinár 65 Báta 171 Csömör 277 Gyöngyöstarján 383 Kisbér 489 Nagykapornak 595 Pókaszepetk 701 Szentpéterúr 807 Visnye 66 Bátaapáti 172 Csönge 278 GyĘrasszonyfa 384 Kisbeszterce 490 Nagykinizs 596 Porva 702 Szenyér 808 Visonta 67 Bátaszék 173 CsĘvár 279 Györe 385 Kisbucsa 491 Nagykorpád 597 Pölöske 703 Szerecseny 809 Vöckönd 68 Bátya 174 Dabronc 280 GyĘrvár 386 KisgyĘr 492 Nagykovácsi 598 PölöskefĘ 704 Szerencs 810 Vönöck 69 Batyk 175 Darvas 281 Gyúró 387 Kishajmás 493 Nagykozár 599 Pörböly 705 Szerep 811 Vörs 70 Béb 176 Debrecen 282 GyĦrĦs 388 Kiskorpád 494 Nagykökényes 600 Pötréte 706 Szergény 812 Zagyvaszántó 71 Bejcgyertyános 177 Decs 283 Hahót 389 Kiskunhalas 495 Nagylengyel 601 Prügy 707 Szigetmonostor 813 Zalaapáti 72 Békás 178 Demjén 284 Hajdúböszörmény 390 Kiskunmajsa 496 Nagymágocs 602 Pusztaföldvár 708 Szikszó 814 Zalabér 73 Bekecs 179 Derecske 285 Hajdúhadház 391 Kismányok 497 Nagymányok 603 Pusztaszer 709 Szil 815 Zalacsány 74 Beled 180 Derekegyház 286 Hajdúszoboszló 392 Kisnána 498 Nagypáli 604 Pusztavám 710 Szilágy 816 Zalaegerszeg 75 Beleg 181 Detk 287 Hajdúszovát 393 Kisnémedi 499 Nagypall 605 Pusztazámor 711 Szilvásszentmárton 817 ZalaerdĘd 76 Bérbaltavár 182 Dévaványa 288 Hajmás 394 Kispáli 500 Nagypeterd 606 Püspökhatvan 712 Szirák 818 Zalaigrice 77 Berkesd 183 Dinnyeberki 289 Hajós 395 Kissomlyó 501 Nagyrábé 607 Püspökszilágy 713 SzirmabesenyĘ 819 Zalaistvánd 78 Berkesz 184 Diósd 290 Halásztelek 396 Kistarcsa 502 Nagyrada 608 Rábacsanak 714 Szomolya 820 Zalakaros 79 Berzék 185 Dióskál 291 Halmaj 397 Kistelek 503 Nagyréde 609 Rábacsécsény 715 SzĘd 821 Zalakomár 80 BesenyĘd 186 Dobronhegy 292 Halmajugra 398 Kistokaj 504 Nagysimonyi 610 Rábakecöl 716 SzĘkedencs 822 Zalamerenye 81 Bezeréd 187 Dóc 293 Harkakötöny 399 Kisvaszar 505 Nagyszakácsi 611 Rábapaty 717 Szulimán 823 Zalaszabar 82 Biatorbágy 188 Domony 294 Harsány 400 Komló 506 Nagyszénás 612 Rábasebes 718 Szurdokpüspöki 824 Zalaszentgrót 83 Bicsérd 189 Domoszló 295 Hatvan 401 Kompolt 507 Nagytálya 613 Rábaszentandrás 719 SzĦcsi 825 Zalaszentiván 84 Bicske 190 Dötk 296 Hedrehely 402 Kondoros 508 Nagytarcsa 614 Rábaszentmihály 720 Tabajd 826 Zalaszentjakab 85 Bihardancsháza 191 Drágszél 297 Hegyhátmaróc 403 Kótaj 509 Nagytilaj 615 Rábaszentmiklós 721 Takácsi 827 Zalaszentlászló 86 Biharnagybajom 192 Dudar 298 Héhalom 404 Kovácsszénája 510 Nagyút 616 Rád 722 Taktabáj 828 ZalaszentlĘrinc 87 Bihartorda 193 Duka 299 Helesfa 405 Kozármisleny 511 Nagyváty 617 Radostyán 723 Taktaharkány 829 Zalaszentmárton 88 Biri 194 Dunakeszi 300 Hencse 406 Köblény 512 Nagyveleg 618 Rakamaz 724 Taktakenéz 830 Zalaszentmihály 89 Boba 195 Dusnok 301 Herceghalom 407 Köcsk 513 Napkor 619 Ramocsaháza 725 Taktaszada 831 Zalatárnok 90 Bocfölde 196 Ebes 302 Heréd 408 Kömpöc 514 Nemesapáti 620 Rátka 726 Tállya 832 Zalaújlak 91 Bócsa 197 Ecséd 303 Hernádkak 409 Körösladány 515 Nemesdéd 621 Ravazd 727 Tapsony 833 Zalavár 92 Bocskaikert 198 Edelény 304 Hernádkércs 410 Köröstarcsa 516 Nemesgörzsöny 622 Réde 728 Tápszentmiklós 834 Zalavég 93 Boda 199 Edve 305 Hernádnémeti 411 KĘvágószĘlĘs 517 Nemeshetés 623 Répáshuta 729 Tarcal 835 Zalkod 94 Bodajk 200 Eger 306 Hetes 412 KĘvágótĘttĘs 518 Nemeskisfalud 624 Rinyakovácsi 730 Tard 836 Zámoly 95 Bodmér 201 Egeralja 307 Hetvehely 413 Kutas 519 Nemeskocs 625 Rohod 731 Tarjánpuszta 837 ZengĘvárkony 96 Bodolyabér 202 Egeraracsa 308 HetyefĘ 414 KülsĘvat 520 Nemesnádudvar 626 Románd 732 Tarnaszentmária 838 Ziliz 97 Bodonhely 203 Egerbakta 309 Hévízgyörk 415 Lakhegy 521 Nemesrádó 627 Romonya 733 Tárnok 839 Zselickisfalud 98 Bodrogkeresztúr 204 Egerszalók 310 Hidas 416 Laskod 522 Nemessándorháza 628 Rózsaszentmárton 734 Tázlár 840 Zselickislak 99 Bodrogkisfalud 205 Egerszólát 311 Hollád 417 Lázi 523 Nemesvid 629 Sajóbábony 735 Téglás 841 Zselicszentpál 100 Bogács 206 Egervár 312 Homokmégy 418 Legyesbénye 524 Nemesszalók 630 Sajóecseg 736 Telekgerendás 101 Bogád 207 Egervölgy 313 Hort 419 Levelek 525 Nemesszentandrás 631 Sajókápolna 737 Telki 102 Bogyiszló 208 Egyed 314 Horváthertelend 420 Libickozma 526 Nick 632 Sajókeresztúr 738 Teskánd 103 Bókaháza 209 Egyházasdengeleg 315 Hosszúhetény 421 Lickóvadamos 527 Noszvaj 633 Sajólád 739 Tét 104 Bokod 210 Egyházashetye 316 Hosszúpereszteg 422 Liget 528 Novaj 634 Sajólászlófalva 740 Tetétlen 105 Boldogasszonyfa 211 EgyházaskeszĘ 317 Hosszúvíz 423 Ligetfalva 529 Nyárád 635 Sajópálfala 741 Tibolddaróc 106 Boldva 212 Ellend 318 Hottó 424 Lothárd 530 Nyékládháza 636 Sajópetri 742 Tikos
107 MELLÉKLET
9. melléklet Az országhatártól 50-75 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Aba 78 Csögle 155 Gyulakeszi 232 Kisbárapáti 309 Nagycsécs 386 Sárkeszi 463 Tés 2 Ábrahámhegy 79 Csömend 156 Hács 233 Kisberény 310 Nagydorog 387 SárszentlĘrinc 464 Tevel 3 Adásztevel 80 CsĘsz 157 Hajdúdorog 234 Kisberzseny 311 NagygörbĘ 388 Sárszentmihály 465 Tiszaalpár 4 Adony 81 Dabrony 158 Hajdúnánás 235 Kiscsécs 312 Nagyhajmás 389 Sarud 466 Tiszabábolna 5Ág 82 Dáka 159 Hajmáskér 236 KiscsĘsz 313 Nagyiván 390 Seregélyes 467 Tiszadob 6 Ágasegyháza 83 Dalmand 160 Harc 237 Kisdorog 314 Nagykáta 391 Sióagárd 468 Tiszadorogma 7Ajka 84 Dány 161 Hárskút 238 KisgörbĘ 315 Nagypirit 392 Soltszentimre 469 Tiszagyulaháza 8 Akasztó 85 Délegyháza 162 Harta 239 Kisgyalán 316 Nagytevel 393 Sóly 470 Tiszakeszi 9 Alattyán 86 Devecser 163 Hegymagas 240 KiskĘrös 317 NagytĘke 394 SomlójenĘ 471 Tiszakürt 10 Alsóbogát 87 Diósberény 164 HejĘbába 241 Kiskunfélegyháza 318 Nagyvejke 395 SomlószĘlĘs 472 Tiszanána 11 Alsómocsolád 88 Doba 165 HejĘkeresztúr 242 Kiskunlacháza 319 Nak 396 Somlóvásárhely 473 Tiszapalkonya 12 Alsónémedi 89 Dombóvár 166 HejĘkürt 243 KislĘd 320 Négyes 397 Somlóvecse 474 Tiszasas 13 Apácatorna 90 Dormánd 167 HejĘpapi 244 Kispirit 321 Nemesbikk 398 Somodor 475 Tiszatarján 14 Áporka 91 Döbröce 168 HejĘszalonta 245 Kistormás 322 Nemesbük 399 Somogyacsa 476 Tiszaug 15 ÁroktĘ 92 Döbrököz 169 Helvécia 246 Kisújszállás 323 Nemesgulács 400 Somogyaszaló 477 Tiszaújváros 16 Átány 93 Döbrönte 170 Herend 247 Kisvásárhely 324 Nemeshany 401 Somogybabod 478 Tiszavalk 17 Attala 94 Dunaharaszti 171 Heves 248 Kisvejke 325 Nemeskeresztúr 402 Somogygeszti 479 Tóalmás 18 Badacsonytomaj 95 Dunapataj 172 Hevesvezekény 249 KisszĘlĘs 326 Nemesvámos 403 Somogyjád 480 Tolna 19 Badacsonytördemic 96 Dunaszentbenedek 173 Hévíz 250 Kóka 327 Nemesvita 404 Somogyszentpál 481 Tököl 20 Bakonybél 97 Dunaszentgyörgy 174 Homokbödöge 251 Kolontár 328 Németbánya 405 Somogyszil 482 Tura 21 Bakonyjákó 98 Dunatetétlen 175 Hortobágy 252 Kölesd 329 Nikla 406 Somogytúr 483 Túrkeve 22 Bakonykúti 99 Dunavarsány 176 Hosztót 253 KömlĘ 330 Nóráp 407 Somogyvámos 484 Tüskevár 23 Bakonynána 100 Dúzs 177 HĘgyész 254 Köröm 331 Noszlop 408 Somogyvár 485 Udvari 24 Bakonypölöske 101 Ecsegfalva 178 Igal 255 KĘszárhegy 332 NyárlĘrinc 409 Sukoró 486 ÚjlĘrincfalva 25 Balatonberény 102 Ecseny 179 Igrici 256 KĘvágóörs 333 Nyirád 410 Sülysáp 487 Újszentmargita 26 Balatonboglár 103 Ecser 180 Inárcs 257 Kunmadaras 334 Ócsa 411 Sümeg 488 Újtelek 27 Balatonederics 104 Edde 181 Isaszeg 258 Kunszállás 335 Óhid 412 Sümegcsehi 489 Újtikos 28 Balatonfenyves 105 Egerfarmos 182 Iszkaszentgyörgy 259 Kunszentmárton 336 Olaszfalu 413 Sümegprága 490 Ukk 29 BalatonfĦzfĘ 106 EgerlövĘ 183 Iszkáz 260 Kup 337 Ónod 414 Szabadbattyán 491 Úrhida 30 Balatongyörök 107 Egyházaskozár 184 Isztimér 261 Kurd 338 Orci 415 Szabadegyháza 492 Úri 31 Balatonkeresztúr 108 EmĘd 185 Iváncsa 262 Küngös 339 Ordacsehi 416 Szabadi 493 Úrkút 32 BalatonmáriafürdĘ 109 Eperjes 186 Izsák 263 LápafĘ 340 Ordas 417 Szakadát 494 Uszód 33 Balatonrendes 110 Eplény 187 Jágónak 264 Látrány 341 Orgovány 418 Szakáld 495 Uzsa 34 Balatonújlak 111 Ercsi 188 Jakabszállás 265 Lengyel 342 Oroszi 419 Szakály 496 ÜllĘ 35 Ballószög 112 ErdĘtelek 189 Jászágó 266 Lengyeltóti 343 Oszlár 420 Szakmár 497 Vácszentlászló 36 Balmazújváros 113 Erk 190 Jászapáti 267 Lesencefalu 344 Osztopán 421 Szalatnak 498 Valkó 37 Bánd 114 Fábiánsebestyén 191 Jászárokszállás 268 Lesenceistvánd 345 Öcsöd 422 Szárász 499 Vállus 38 Baracska 115 Fácánkert 192 Jászberény 269 Lesencetomaj 346 ÖregcsertĘ 423 Szárazd 500 Várda 39 Baté 116 Fadd 193 Jászdózsa 270 Litér 347 Öreglak 424 Szarvas 501 Várong 40 Bazsi 117 FarkasgyepĦ 194 JászfelsĘszentgyörgy 271 Lókút 348 Örménykút 425 Százhalombatta 502 Városföld 41 Békésszentandrás 118 FelgyĘ 195 Jászfényszaru 272 Lórév 349 ėsi 426 Szedres 503 VároslĘd 42 Beloiannisz 119 FelsĘmocsolád 196 Jászivány 273 Madocsa 350 Öskü 427 Székesfehérvár 504 Várpalota 43 Bénye 120 FelsĘnána 197 Jászjákóhalma 274 Maglód 351 Páhi 428 Szelevény 505 Varsád 44 Berhida 121 FelsĘpáhok 198 Jászszentandrás 275 Mágocs 352 Pákozd 429 Szentes 506 Várvölgy 45 BesenyĘtelek 122 FelsĘpakony 199 Jásztelek 276 Magyaratád 353 Paks 430 Szentgál 507 Vasad 46 BesnyĘ 123 Fiad 200 JenĘ 277 Magyaregres 354 Pamuk 431 Szentgáloskér 508 Vásárosdombó 47 Bikal 124 FoktĘ 201 Juta 278 Magyarpolány 355 Pápakovácsi 432 Szentimrefalva 509 Vázsnok 48 Boconád 125 Folyás 202 Kajdacs 279 Majosháza 356 Pápasalamon 433 Szentistván 510 Vecsés 49 Bodorfa 126 Fonó 203 Kakucs 280 Márkó 357 Papkeszi 434 Szentkirályszabadja 511 Velence 50 Bodrog 127 Fonyód 204 Kál 281 Medina 358 Patalom 435 SzentlĘrinckáta 512 Veszprém 51 Boldog 128 Füle 205 Kalaznó 282 Megyer 359 Pátka 436 Szentmártonkáta 513 Veszprémgalsa 52 Bonnya 129 Fülöpjakab 206 Kalocsa 283 Mekényes 360 Pázmánd 437 Szigetbecse 514 Vid 53 Borsodivánka 130 Fülöpszállás 207 Kamond 284 Mende 361 Pécel 438 Szigetcsép 515 Vilonya 54 Borszörcsök 131 Füzesabony 208 Kápolnásnyék 285 Mernye 362 PénzesgyĘr 439 Szigethalom 516 Vindornyafok 55 Bucsa 132 Gadács 209 Kaposhomok 286 Mesterszállás 363 Péteri 440 Szigetszentmárton 517 Vindornyalak 56 Bugac 133 Gamás 210 Kaposkeresztúr 287 MezĘcsát 364 PétfürdĘ 441 Szigetszentmiklós 518 VindornyaszĘlĘs 57 Bugacpusztaháza 134 Ganna 211 Kapospula 288 MezĘd 365 Polány 442 Szigetújfalu 519 Visznek 58 Bugyi 135 Gárdony 212 Kaposvár 289 MezĘkeresztes 366 Polgár 443 Szigliget 520 Vonyarcvashegy 59 Buzsák 136 Gátér 213 KaposszekcsĘ 290 MezĘkövesd 367 Polgárdi 444 Szihalom 521 ZalagyömörĘ 60 Büssü 137 Géderlak 214 Káptalanfa 291 MezĘnagymihály 368 Poroszló 445 SzĘlĘsgyörök 522 Zalahaláp 61 CsabacsĦd 138 Gelej 215 Káptalantóti 292 MezĘnyárád 369 Pusztahencse 446 Tabdi 523 Zalaköveskút 62 Csabrendek 139 Gerényes 216 Karakó 293 MezĘszemere 370 Pusztakovácsi 447 Tác 524 Zalameggyes 63 Csajág 140 Gerjen 217 Karakószörcsök 294 MezĘtárkány 371 Pusztamiske 448 Taksony 525 Zalaszántó 64 Csány 141 Girincs 218 Karcag 295 MezĘtúr 372 Pusztamonostor 449 Tápióság 526 Zalaszegvár 65 Csehbánya 142 Gógánfa 219 Karmacs 296 Mihályfa 373 Pusztaszabolcs 450 TápiószecsĘ 527 Zaránk 66 CsengĘd 143 Gomba 220 Kaskantyú 297 Moha 374 Püspökladány 451 Tapolca 528 Závod 67 Csépa 144 Gölle 221 Kazsok 298 Monor 375 Ráckeresztúr 452 Tarnabod 529 Zichyújfalu 68 CserkeszĘlĘ 145 Görbeháza 222 Kékkút 299 Mosdós 376 Ráckeve 453 Tarnaméra 530 Zimány 69 Cserszegtomaj 146 Gyál 223 Kercseliget 300 Mucsfa 377 Ráksi 454 Tarnaörs 531 Zirc 70 Csévharaszt 147 Gyenesdiás 224 Kerta 301 Mucsi 378 Raposka 455 Tarnaszentmiklós 532 Zomba 71 Csibrák 148 Gyepükaján 225 Kesznyéten 302 Muhi 379 Rezi 456 Tarnazsadány 533 Zsámbok 72 CsikóstĘttĘs 149 GyomaendrĘd 226 Keszthely 303 Murga 380 Rigács 457 Tarrós 73 Csincse 150 GyömrĘ 227 Kéthely 304 Nadap 381 Sajóhidvég 458 Táska 74 Csoma 151 Gyönk 228 Kéty 305 Nádasdladány 382 Sajóörös 459 Taszár 75 Csombárd 152 Györköny 229 Kincsesbánya 306 Nádudvar 383 Sajószöged 460 Tékes 76 Csongrád 153 Gyugy 230 Királyszentistván 307 Nagyalásony 384 Salföld 461 Tengelic 77 Csór 154 Gyulaj 231 Kisapáti 308 Nagyberki 385 Sárkeresztes 462 Tenk
108 MELLÉKLET
10. melléklet Az országhatártól 75-100 kilométer távolságra fekvĘ települések Magyarországon 2001-ben
1 Abádszalók 55 Dunavecse 109 Kunbaracs 163 Pécsely 217 Tass 2 Abony 56 Egyek 110 Kuncsorba 164 Pély 218 Tatárszentgyörgy 3 Ádánd 57 ElĘszállás 111 Kunhegyes 165 Perkáta 219 Teleki 4 Alap 58 Enying 112 Kunpeszér 166 Pilis 220 TengĘd 5 Albertirsa 59 Értény 113 Kunszentmiklós 167 Pincehely 221 Tihany 6 Alsóörs 60 Farmos 114 Ladánybene 168 Pula 222 TiszabĘ 7 Alsószentiván 61 Fegyvernek 115 Lajoskomárom 169 Pusztaszemes 223 Tiszabura 8 Andocs 62 FelsĘlajos 116 Lajosmizse 170 Pusztavacs 224 Tiszacsege 9 Apaj 63 FelsĘnyék 117 Lakitelek 171 Rácalmás 225 Tiszaderzs 10 Apostag 64 FelsĘörs 118 Lepsény 172 Rákóczifalva 226 Tiszaföldvár 11 AszófĘ 65 Fülöpháza 119 Lovas 173 Rákócziújfalu 227 Tiszafüred 12 Bábonymegyer 66 Fürged 120 Lulla 174 Regöly 228 Tiszagyenda 13 Balatonakali 67 Halimba 121 Magyarkeszi 175 Révfülöp 229 Tiszaigar 14 Balatonalmádi 68 Hantos 122 Makád 176 Ságvár 230 Tiszainoka 15 Balatoncsicsó 69 Hegyesd 123 MartfĦ 177 Sárbogárd 231 TiszajenĘ 16 Balatonendréd 70 Hernád 124 Mátyásdomb 178 Sáregres 232 Tiszakécske 17 BalatonfĘkajár 71 Hidegkút 125 Mencshely 179 Sárkeresztúr 233 Tiszaörs 18 Balatonföldvár 72 Hunyadfalva 126 MezĘfalva 180 Sárosd 234 Tiszapüspöki 19 Balatonfüred 73 Igar 127 MezĘhék 181 Sárszentágota 235 Tiszaroff 20 Balatonhenye 74 Iregszemcse 128 MezĘkomárom 182 Sáska 236 Tiszasüly 21 Balatonkenese 75 Jánoshida 129 MezĘszentgyörgy 183 SérsekszĘlĘs 237 Tiszaszentimre 22 Balatonlelle 76 Jászalsószentgyörgy 130 MezĘszilas 184 Simontornya 238 TiszatenyĘ 23 BalatonĘszöd 77 Jászboldogháza 131 Mikebuda 185 Siófok 239 Tiszavárkony 24 Balatonszabadi 78 JászkarajenĘ 132 Miklósi 186 Siójut 240 Tolnanémedi 25 Balatonszárszó 79 Jászkisér 133 Mindszentkálla 187 Solt 241 Tomajmonostora 26 Balatonszemes 80 Jászladány 134 Miszla 188 Som 242 Torvaj 27 Balatonszepezd 81 Káloz 135 Monostorapáti 189 Somogydöröcske 243 Tótvázsony 28 BalatonszĘlĘs 82 Kánya 136 Monoszló 190 Somogyegres 244 Törökkoppány 29 Balatonudvari 83 Kapolcs 137 Nágocs 191 Somogymeggyes 245 Törökszentmiklós 30 Balatonvilágos 84 Kapoly 138 Nagyberény 192 Soponya 246 Törtel 31 Bálványos 85 Kára 139 Nagycsepely 193 Szabadhidvég 247 Újhartyán 32 Baracs 86 Karád 140 Nagykarácsony 194 Szabadszállás 248 Újireg 33 Barnag 87 Káva 141 Nagykónyi 195 Szajol 249 Újlengyel 34 Bedegkér 88 Kecskemét 142 NagykĘrös 196 Szakcs 250 Újsolt 35 Belecska 89 Kenderes 143 NagykörĦ 197 Szalkszentmárton 251 Újszász 36 BerekfürdĘ 90 Kengyel 144 Nagylók 198 Szántód 252 Újszilvás 37 Besenyszög 91 Kerekegyháza 145 Nagyrév 199 Szászberek 253 Vajta 38 Bikács 92 Kereki 146 Nagyszékely 200 Szentantalfa 254 Vászoly 39 Bölcske 93 KeszĘhidegkút 147 Nagyszokoly 201 Szentbékkálla 255 Veszprémfajsz 40 Cece 94 Kétpó 148 Nagyvázsony 202 Szentjakabfa 256 Vezseny 41 Cegléd 95 Kisapostag 149 Nagyvenyim 203 Szentkirály 257 Vigántpetend 42 Ceglédbercel 96 Kisköre 150 Németkér 204 Szólád 258 Visz 43 Cibakháza 97 Kisláng 151 Nyáregyháza 205 Szorosad 259 Vöröstó 44 Csataszög 98 Kisszékely 152 Nyársapát 206 SzĘc 260 Zagyvarékas 45 CsemĘ 99 Kocsér 153 Nyim 207 Tab 261 Zala 46 Csopak 100 Kocsola 154 Óbudavár 208 Táborfalva 262 Zamárdi 47 Dabas 101 Koppányszántó 155 Ozora 209 Tagyon 263 Zánka 48 Dánszentmiklós 102 KĘröshegy 156 Öcs 210 Taliándörögd 264 Zics 49 Dég 103 KĘröstetétlen 157 Örkény 211 Tamási 50 Dömsöd 104 Kötcse 158 Örményes 212 Tápióbicske 51 Dörgicse 105 KĘtelek 159 Örvényes 213 Tápiógyörgye 52 Dunaegyháza 106 Köveskál 160 Pálfa 214 Tápiószele 53 Dunaföldvár 107 Kulcs 161 Paloznak 215 Tápiószentmárton 54 Dunaújváros 108 Kunadacs 162 Pánd 216 TápiószĘlĘs
11. melléklet Az országhatártól 100 kilométernél távolabb fekvĘ települések Magyarországon 2001- ben
1 Szolnok 2 Tószeg
109 MELLÉKLET
12. melléklet A Balassagyarmati HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Balassagyarmat Ipolytarnóc Egyházasgerge Salgótarján Bárna Csesztve Etes Cered Csitár Ipolytarnóc Istenmezeje Hugyag Karancsalja Kazár Iliny Karancsberény Mátraszele Balassagyarmat Mohora Karancskeszi Salgótarján Nógrádmarcal KarancslapujtĘ Szilaspogony ėrhalom Karancsság Váraszó Patvarc Kishartyán Zabar Szügy Litke Szécsény Endrefalva Bernecebaráti Mihálygerge Ludányhalászi Hont Piliny Magyargéc Bernecebaráti Kemence Ságújfalu Nagylóc PerĘcsény Szalmatercs Nógrádmegyer Tésa Letkés Ipolydamásd Nógrádszakál Dejtár Ipolytölgyes Rimóc Drégelypalánk Letkés Szécsény Érsekvadkert Márianosztra Szécsényfelfalu Dejtár Horpács Nagybörzsöny Varsány Ipolyvece Szob Nagyoroszi Vámosmikola Patak Zebegény
110 MELLÉKLET
13. melléklet A GyĘri HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Annavölgy * Jánossomorja Acsalag Mosonmagyaróvár Máriakálnok Bajót BĘsárkány Mosonmagyaróvár Csolnok Csorna Mosonszolnok Dorog Farád Püski Dömös Jánossomorja Várbalog Esztergom Rábatamási Nagycenk FertĘboz Kesztölc ÚjrónafĘ FertĘhomok Lábatlan Kapuvár Agyagosszergény FertĘszéplak Esztergom Mogyorósbánya Babót Harka Nagysáp FertĘd HegykĘ Nyergesújfalu FertĘendréd Hidegség Pilismarót FertĘszentmiklós Kópháza Sárisáp Kapuvár Nagycenk SüttĘ Osli Pereszteg Tát PetĘháza Pinnye Tokod Sarród Rajka Bezenye Tokodaltáró * Szárföld Dunakiliti Abda Veszkény FeketeerdĘ Ásványráró Vitnyéd Rajka BĘny Komárom Ács Sopron Ágfalva Börcs AlmásfüzitĘ FertĘrákos Dunaszeg Bábolna Sopron Dunaszentpál Baj Sopronkövesd EbergĘc GönyĦ Bana Egyházasfalu GyĘr Dunaalmás Gyalóka GyĘrladamér Dunaszentmiklós LövĘ GyĘrújfalu Kisigmánd Nagylózs GyĘrzámoly Kocs Nemeskér GyĘr Hédervár Komárom Répcevis Kisbajcs Mocsa Röjtökmuzsaj Kunsziget Naszály Sopronhorpács Lipót Neszmély Sopronkövesd Mecsér Szomód Szakony Mosonszentmiklós Tardos Und Nagybajcs Tata Völcsej Nagyszentjános Darnózseli Zsira Öttevény Dunaremete Vámosszabadi Dunasziget Mosonmagyaróvár Vének Halászi Hegyeshalom Kimle Hegyeshalom Levél Kisbodak
* Annavölgy és Tokodaltáró nem szerepelnek a 66/1997. BM rendeletben. Azért kerültek be mégis, mert határterület folytonosságát megszakítva helyezkednek el, körbevéve olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek.
111 MELLÉKLET
14. melléklet A Kiskunhalasi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Bácsalmás Hercegszántó Bátmonostor Mórahalom Ruzsa BácsszĘlĘs Csátalja Zákányszék Csikéria Dávod Szeged Domaszék Kunbaja Dunafalva Röszke Bácsalmás Madaras Gara Szeged Mátételke Hercegszántó Tiszasziget Tiszasziget Mélykút Homorúd Újszentiván Tataháza Nagybaracska Tompa Balotaszállás Bácsbokod Vaskút Kelebia Bácsbokod Bácsborsód Mórahalom Ásotthalom Kisszállás Katymár Mórahalom Tompa Hercegszántó Bácsszentgyörgy Öttömös
15. melléklet A Miskolci HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Aggtelek Hidasnémeti Gönc Semjén FelsĘberecki Égerszög Göncruszka Karcsa Imola Hernádpetri Karos JósvafĘ Hernádszurdok Kisrozvágy Kánó Hernádvécse Lácacséke Perkupa Hidasnémeti Nagyrozvágy Ragály Kéked Pácin Szalonna Litka Révleányvár Aggtelek Szin Pányok Ricse Szinpetri Pusztaradvány Semjén Szögliget Szemere Vajdácska SzĘlĘsardó Telkibánya Zemplénagárd Teresztenye Tornyosnémeti Tornanádaska Becskeháza Tornakápolna Zsujta Bódvalenke Trizs Alsóregmec Bódvarákó Varbóc Bózsva Bódvaszilas Alsószuha FelsĘregmec Büttös Bánréve Filkeháza Csenyéte Dövény Füzér Debréte GömörszĘlĘs Füzérkajata FelsĘgagy Hét Füzérkomlós Gagyvendégi Kelemér Füzérradvány Hidvégardó Királd Györgytarló Kány Bánréve Putnok Hollóháza Keresztéte Sajómercse Kishuta Komjáti Sátoraljaújhely Sajónémeti Kovácsvágás Krasznokvajda Sajópüspöki Mikóháza Martonyi Sajóvelezd Nagyhuta Pamlény Serényfalva Nyíri Perecse SzuhafĘ Pálháza Szászfa Zádorfalva Pusztafalu Tornabarakony Borsodbóta Sárazsadány Tornanádaska Borsodszentgyörgy Sárospatak Tornaszentandrás Domaháza Sátoraljaújhely Tornaszentjakab Hangony Hangony Vágáshuta * Viszló Kissikátor Vilyvitány Ózd Alsóberecki Abaújvár Bodroghalom Semjén Hidasnémeti Fáj Cigánd Fulókércs Dámóc
* Vágáshuta nem szerepel a 66/1997. BM rendeletben. Azért került be mégis, mert határterület folytonosságát megszakítva helyezkedik el, körbevéve olyan településekkel, amelyek mind részei a meghatározott határterületnek. HernádbĦd (Hidasnémeti HatárĘrizeti Kirendeltség területe) kimaradt az eredeti 66/1997. BM rendelethez képest, mert a határterülettĘl elszakadva önálló területi egységet képezne.
112 MELLÉKLET
16. melléklet A Nagykanizsai HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Bélavár Letenye Szentmargitfalva Szentgyörgyvölgy Zalabaksa Berzence Szepetnek Tornyiszentmiklós Bázakerettye Berzence Csurgó Tótszentmárton Csörnyeföld Somogyudvarhely Tótszerdahely Dobri Szenta Zajk Kányavár Babócsa Rédics BelsĘsárd Kerkaszentkirály Bakháza Bödeháza Kerkateskánd Bolhó Csömödér Kiscsehi Háromfa Gáborjánháza Lispeszentadorján Bolhó Heresznye Gosztola Lovászi Rinyaújnép IklódbördĘce Maróc Tarany Kerkabarabás Páka Vízvár KülsĘsárd Szécsisziget Becsehely Lendvadedes Tormafölde Belezna Lenti Tornyiszentmiklós Borsfa Rédics Zákány Csurgónagymarton Eszteregnye Resznek Gyékényes Fityeház Szijártóháza Liszó Kistolmács Zalaszombatfa Nemespátró Letenye Szentgyörgyvölgy Alsószenterzsébet ėrtilos Molnári Baglad Porrog Letenye Murakeresztúr Csesztreg Porrogszentkirály Murarátka FelsĘszenterzsébet Porrogszentpál Muraszemenye Lendvajakabfa Somogybükkösd Nagykanizsa Magyarföld Surd Petrivente Márokföld Zákány Rigyác Nemesnép Semjénháza Ramocsa Sormás Szentgyörgyvölgy
Csertalakos (Tornyiszentmiklós HatárĘrizeti Kirendeltség területe) kimaradt az eredeti 66/1997. BM rendelethez képest, mert a határterülettĘl elszakadva önálló területi egységet képezne.
113 MELLÉKLET
17. melléklet A Nyírbátori HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001- ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Álmosd Csenger Kocsord Tiszabecs Tiszacsécse Bagamér Bagamér Komlódtótfalu Tiszakóród Újléta Nagyecsed Túristvándi Aranyosapáti Ököritófülpös Uszka Barabás Pátyod Záhony Benk Gelénes Porcsalma Eperjeske Gyüre Rápolt Fényeslitke Kisvarsány Szamosangyalos GyĘröcske Barabás Nagyvarsány Szamosbecs Komoró Tiszaadony Szamossályi Mándok Tiszaszalka Szamostatárfalva MezĘladány Tiszavid Szamosújlak Tiszabezdéd Vámosatya Tiborszállás Tiszamogyorós Bátorliget Tunyogmatolcs Tiszaszentmárton Encsencs Tyukod Tornyospálca Fábiánháza Ura Tuzsér Mérk Létavértes Esztár Záhony Nyírbátor Kokad Zsurk Nyírbéltek Létavértes Zajta Botpalád Bátorliget Nyírbogát Monostorpályi Csaholc Nyírpilis Pocsaj Császló Nyírvasvári Lónya Lónya Csegöld Ömböly Mátyus Darnó Piricse Tiszakerecseny Gacsály Terem Újkenéz Garbolc Vállaj Nyírábrány Fülöp Hermánszeg Beregdaróc Nyírábrány Jánkmajtis Beregsurány Nyíracsád Kishódos Csaroda Nyírlugos Kisnamény Gulács Nyírmártonfalva Kispalád Hetefejércse Penészlek Kisszekeres Jánd Vámospércs Mánd Beregsurány Márokpapi Fehérgyarmat Méhtelek Olcsva Fülesd Nagyhódos Olcsvaapáti Kérsemjén Nagyszekeres Tákos Kisar Nemesborzova Tarpa Kölcse Rozsály Tivadar KömörĘ Tisztaberek Vásárosnamény Magosliget Túrricse Cégénydányád Tiszabecs Milota Vámosoroszi Csenger Nábrád Zajta Csengersima Nagyar Zsarolyán Csengerújfalu Penyige Csenger Fülpösdaróc Sonkád Géberjén Szamoskér GyĘrtelek Szatmárcseke Gyügye Tiszabecs
114 MELLÉKLET
18. melléklet Az Orosházi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001- ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Battonya Kiszombor Ferencszállás MezĘhegyes MezĘkovácsháza Dombegyház Kiszombor Tótkomlós Battonya Kisdombegyház Klárafalva Végegyháza Kunágota Kübekháza Nagykereki BedĘ Magyardombegyház Kötegyán Doboz Bojt Ártánd Kötegyán Gáborján Berekböszörmény Méhkerék Hencida Biharkeresztes MezĘgyán Kismarja Komádi Sarkad Nagykereki Körösszakál Sarkadkeresztúr Nagylak Ambrózfalva Biharkeresztes Körösszegapáti Újszalonta Apátfalva Magyarhomorog LĘkösháza Almáskamarás Csanádalberti MezĘpeterd Dombiratos Csanádpalota MezĘsas Elek Királyhegyes Told Kétegyháza Kövegy Váncsod Kevermes Magyarcsanád Biharugra LĘkösháza Makó Geszt Medgyesegyháza Maroslele Biharugra Körösnagyharsány Nagykamarás Nagyér Okány Pusztaottlaka Nagylak Zsadány Szabadkígyós Pitvaros Gyula Gyula MezĘhegyes Magyarbánhegyes Kiszombor Deszk MezĘhegyes
19. melléklet A Pécsi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Barcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Sellye Baranyahidvég Csokonyavisonta Drávaszerdahely Bogdása Darány Egyházasharaszti Csányoszró Drávagárdony Gordisa Drávafok Drávatamási Harkány Drávaiványi Istvándi Ipacsfa Drávakeresztúr Kastélyosdombó Kémes Drávasztára Komlósd Kórós EndrĘc Barcs Lakócsa Kovácshida FelsĘszentmárton Péterhida Márfa Gyöngyösmellék Potony Matty Hirics Rinyaújlak Rádfalva Kákics Somogyaracs Sámod Kemse Szentborbás Siklós Kétújfalu Szulok Szaporca Kisszentmárton Tótújfalu Tésenfa Lúzsok Beremend Bezedek Markóc Kásád Illocska Marócsa Kisharsány Ivándárda Nagycsány Kistapolca Kislippó Piskó Beremend Nagyharsány Lapáncsa Sellye Nagytótfalu Lippó Sósvertike Ivándárda Old Magyarbóly Szörény Siklósnagyfalu Majs Teklafalu Villánykövesd Márok Vajszló Adorjás Sárok Vejti Alsószentmárton Töttös Zádor Cún Villány Zaláta Diósviszló Kölked Drávaszabolcs Drávacsehi Mohács Drávacsepely Mohács Nagynyárád Drávapalkonya Sátorhely Drávapiski Udvar
115 MELLÉKLET
20. melléklet A Szombathelyi HatárĘr Igazgatóság határĘrizeti kirendeltségei és azok települései 2001-ben
Határęrizeti Határęrizeti Határęrizeti Település Település Település kirendeltség kirendeltség kirendeltség Bozsok Csákánydoroszló Vasalja Pornóapáti Nárai Cák Vasszentmihály Pornóapáti Gyöngyösfalu FelsĘcsatár Dozmat Szentgotthárd Alsószölnök KĘszegdoroszló FelsĘcsatár Apátistvánfalva Bozsok KĘszegszerdahely Narda Csörötnek Lukácsháza Vaskeresztes FelsĘszölnök Perenye KĘszeg Horvátzsidány Kétvölgy Velem Kiszsidány Magyarlak Bucsu KĘszeg Orfalu Gencsapáti Nemescsó Rönök Bucsu Sé Ólmod Szakonyfalu Szombathely Peresznye Szentgotthárd Torony ėriszentpéter Bajánsenye Szentpéterfa Balogunyom Csákánydoroszló Kercaszomor Egyházasrádóc Gasztony Kerkáskápolna Harasztifalu Kemestaródfa Kondorfa Kisunyom Körmend Magyarszombatfa Nagykölked Csákánydoroszló Magyarnádalja ėriszentpéter Rádóckölked MagyarszecsĘd SzalafĘ Szentpéterfa Nemesmedves Velemér Pinkamindszent Pornóapáti HorvátlövĘ Rátót Ják
116 MELLÉKLET
21. melléklet Települések száma a kistérségekben
kistérség nem város város megyeszékhely fęváros összesen nem határmenti 1 752 165 12 1 1 930 Bácsalmási 7 1 8 Bajai 19 1 20 Balassagyarmati 27 1 28 Barcsi 25 1 26 Békéscsabai 12 4 1 17 Berettyóújfalui 27 4 31 Csengeri 10 1 11 Csornai 36 1 37 Csurgói 16 1 17 Debreceni 15 5 1 21 Edelényi 44 2 46 Encsi 53 2 55 Esztergomi 7 2 9 Fehérgyarmati 48 1 49 GyĘri 28 1 29 Kapuvári 18 1 19 Kazincbarcikai 32 1 33 Kiskunhalasi 8 1 9 Kisvárdai 27 3 30 Komáromi 8 1 9 Körmendi 24 1 25 KĘszegi 14 1 15 Lenti 50 1 51 Letenyei 27 1 28 Makói 16 1 17 Mátészalkai 24 2 26 MezĘkovácsházai 16 3 19 Mohácsi 45 2 47 Mórahalomi 5 1 6 Mosonmagyaróvári 24 1 25 Nagykanizsai 46 2 48 Nyírbátori 18 2 20 Ózdi 26 3 29 ėriszentpéteri 22 22 Salgótarjáni 21 1 22 Sarkadi 10 1 11 Sátoraljaújhelyi 35 1 36 Sellyei 29 1 30 Siklósi 47 3 50 Soproni 37 2 39 Szécsényi 12 1 13 Szegedi 14 1 15 Szentgotthárdi 14 1 15 Szobi 12 1 13 Szombathelyi 39 1 40 Tatai 9 1 10 Vásárosnaményi 28 1 29 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
Megjegyzés:
A közigazgatási beosztás a 2001. évi népszámlálás idején létezĘ állapot szerint. Csak a megyeszékhelyek kerültek külön kategóriába, a többi megyei jogú város a városok között szerepel. A „nem város” kategóriában a községek és a nagyközségek szerepelnek együtt
117 MELLÉKLET
22. melléklet Települések száma részletes távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely fęváros összesen közvetlen 283 26 2 311 5 km-en belül, de nem közvetlen 92 1 93 5-10 km között 264 16 1 281 10-15 km között 274 14 1 289 15-20 km között 259 15 1 275 20-25 km között 231 14 1 246 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
23. melléklet Települések száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely fęváros összesen közvetlen 283 26 2 311 25 km-en belüli, de nem közvetlen 1 120 60 4 1 184 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
24. melléklet Települések száma 25 km-es távolsági zónák szerint
zónák nem város város megyeszékhely fęváros összesen 0-25 km között 1 403 86 6 1 495 25-50 km között 775 58 7 1 841 50-75 km között 470 60 3 533 75-100 km között 234 29 1 264 100 km-nél távolabb 1 1 2 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
Megjegyzés:
A közigazgatási beosztás a 2001. évi népszámlálás idején létezĘ állapot szerint. Csak a megyeszékhelyek kerültek külön kategóriába, a többi megyei jogú város a városok között szerepel. A „nem város” kategóriában a községek és a nagyközségek szerepelnek együtt
118 MELLÉKLET
25. melléklet Települések száma határĘrizeti kirendeltségek szerint
határęrizeti kirendeltség nem város város megyeszékhely fęváros összesen nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Aggtelek 16 16 Bácsalmás 7 1 8 Bácsbokod 3 3 Bagamér 3 3 Balassagyarmat 9 1 10 Bánréve 14 1 15 Barabás 10 10 Barcs 15 1 16 Bátorliget 12 1 13 Battonya 4 1 5 Beregsurány 12 1 13 Beremend 9 9 Bernecebaráti 5 5 Berzence 4 1 5 Biharkeresztes 9 2 11 Biharugra 5 5 Bolhó 8 8 Bozsok 8 8 Bucsu 4 1 5 Csákánydoroszló 10 1 11 Csenger 22 2 24 Dejtár 7 7 Drávaszabolcs 22 2 24 Esztergom 14 3 17 FelsĘcsatár 4 4 GyĘr 21 1 22 Gyula 1 1 Hangony 5 1 6 Hegyeshalom 8 1 9 Hercegszántó 10 10 Hidasnémeti 16 1 17 Ipolytarnóc 14 14 Ivándárda 11 1 12 Kapuvár 10 2 12 Kiszombor 5 5 Komárom 14 2 16 KĘszeg 5 1 6 Kötegyán 6 1 7 Létavértes 4 1 5 Letenye 19 2 21 Letkés 7 1 8 Lónya 4 4 LĘkösháza 9 1 10 MezĘhegyes 2 3 5 Mohács 4 1 5 Mórahalom 4 1 5 Mosonmagyaróvár 10 1 11 Nagycenk 10 10 Nagykereki 6 6 Nagylak 11 1 12 Nyírábrány 6 1 7 ėriszentpéter 8 8 Pornóapáti 4 4 Rajka 4 4 Rédics 13 1 14 Salgótarján 8 1 9 Sátoraljaújhely 20 2 22 Sellye 27 1 28 Semjén 16 16 Sopron 2 1 3 Sopronkövesd 14 14 Szécsény 9 1 10 Szeged 2 1 3 Szentgotthárd 9 1 10 Szentgyörgyvölgy 11 11 Szentpéterfa 7 7 Tiszabecs 18 1 19 Tiszasziget 2 2 Tompa 4 4 Tornanádaska 23 23 Tornyiszentmiklós 14 14 Záhony 13 1 14 Zajta 24 24 Zákány 11 11 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
119 MELLÉKLET
26. melléklet Települések száma határĘr igazgatóságok szerint
határęr igazgatóság nem város város megyeszékhely fęváros összesen nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Balassagyarmat 59 3 1 63 GyĘr 107 10 1 118 Kiskunhalas 32 2 1 35 Miskolc 110 5 115 Nagykanizsa 80 4 84 Nyírbátor 128 8 136 Orosháza 57 10 67 Pécs 88 6 94 Szombathely 59 3 1 63 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
27. melléklet Települések száma határszakaszok szerint
határszakasz nem város város megyeszékhely fęváros összesen nem határmenti 2 163 182 14 1 2 360 Ukrajna 57 3 60 ukrán-román 24 24 Románia 104 15 119 Jugoszlávia 32 2 1 35 Horvátország 130 9 139 Szlovénia 46 1 47 szlovén-osztrák 9 1 10 Ausztria 84 6 1 91 osztrák-szlovák 16 1 17 Nyugat-Szlovákia 49 5 1 55 Kelet-Szlovákia 169 8 1 178 Összesen 2 883 233 18 1 3 135
120 MELLÉKLET
28. melléklet A kistérségek területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) kistérség város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határmenti 6 319 954 4 479 924 1 787 514 3,1 3,9 1,0 Bácsalmási 38 109 27 277 10 832 2,1 2,6 0,9 Bajai 119 056 101 295 17 761 1,7 1,9 0,6 Balassagyarmati 53 190 50 287 2 903 5,3 5,4 3,4 Barcsi 69 647 57 357 12 290 3,7 4,4 0,8 Békéscsabai 141 581 66 537 75 044 1,2 1,8 0,7 Berettyóújfalui 137 081 90 234 46 847 2,3 3,0 0,9 Csengeri 24 656 21 040 3 616 4,5 4,8 2,8 Csornai 63 276 54 103 9 173 5,8 6,7 1,1 Csurgói 49 619 43 659 5 960 3,4 3,7 1,7 Debreceni 153 194 66 865 86 329 1,4 2,2 0,7 Edelényi 73 940 62 900 11 040 6,2 7,0 1,8 Encsi 79 613 72 774 6 839 6,9 7,3 2,9 Esztergomi 30 486 16 500 13 986 3,0 4,2 1,4 Fehérgyarmati 69 643 64 397 5 246 7,0 7,5 1,9 GyĘri 72 737 55 276 17 461 4,0 5,1 0,6 Kapuvári 38 271 28 666 9 605 5,0 6,3 1,0 Kazincbarcikai 50 377 46 707 3 670 6,6 6,9 2,7 Kiskunhalasi 82 635 59 877 22 758 1,1 1,3 0,4 Kisvárdai 52 834 43 372 9 462 5,7 6,2 3,2 Komáromi 37 898 30 878 7 020 2,4 2,6 1,4 Körmendi 33 091 27 812 5 279 7,6 8,6 1,9 KĘszegi 18 506 13 041 5 465 8,1 10,7 1,8 Lenti 66 309 58 961 7 348 7,7 8,5 1,4 Letenyei 40 412 36 238 4 174 6,9 7,5 2,4 Makói 70 385 47 462 22 923 2,4 3,4 0,4 Mátészalkai 62 474 53 906 8 568 4,2 4,5 2,3 MezĘkovácsházai 93 355 56 969 36 386 2,0 2,8 0,8 Mohácsi 87 888 74 135 13 753 5,3 6,1 1,5 Mórahalomi 41 172 32 858 8 314 1,5 1,5 1,2 Mosonmagyaróvári 93 070 84 535 8 535 2,7 2,8 1,2 Nagykanizsai 89 254 72 697 16 557 5,4 6,3 1,2 Nyírbátori 69 594 60 712 8 882 2,9 3,0 2,3 Ózdi 54 957 39 521 15 436 5,3 6,6 1,9 ėriszentpéteri 30 523 30 523 0 7,2 7,2 Salgótarjáni 46 984 36 699 10 285 4,7 5,7 1,0 Sarkadi 54 661 42 104 12 557 2,0 2,4 0,8 Sátoraljaújhelyi 71 158 63 813 7 345 5,1 5,5 1,4 Sellyei 41 056 38 538 2 518 7,3 7,5 4,0 Siklósi 62 410 52 547 9 863 8,0 8,9 3,0 Soproni 85 738 63 978 21 760 4,5 5,8 0,9 Szécsényi 27 741 23 168 4 573 4,7 5,2 2,2 Szegedi 87 598 59 514 28 084 1,7 2,4 0,4 Szentgotthárdi 23 882 17 109 6 773 6,3 8,2 1,5 Szobi 31 486 29 479 2 007 4,1 4,1 5,0 Szombathelyi 67 813 58 061 9 752 5,9 6,7 1,0 Tatai 30 678 22 861 7 817 3,3 3,9 1,3 Vásárosnaményi 62 923 56 357 6 566 4,6 5,0 1,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
121 MELLÉKLET
29. melléklet A részletes távolsági zónák területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) zónák város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely közvetlen 947 239 679 311 267 928 3,3 4,2 1,0 5 km-en belül, de nem közvetlen 106 908 103 182 3 726 8,7 8,9 2,7 5-10 km között 593 875 484 923 108 952 4,7 5,4 1,6 10-15 km között 631 448 535 699 95 749 4,6 5,1 1,6 15-20 km között 648 582 502 370 146 212 4,2 5,2 1,1 20-25 km között 574 462 446 867 127 595 4,3 5,2 1,2 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
30. melléklet A közvetlen és 25 km-es távolsági zónák területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) zónák város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely közvetlen 947 239 679 311 267 928 3,3 4,2 1,0 25 km-en belüli, de nem közvetlen 2 555 275 2 073 041 482 234 4,6 5,4 1,3 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
31. melléklet A 25 km-es távolsági zónák területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) zónák város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely 0-25 km között 3 502 514 2 752 352 750 162 4,3 5,1 1,2 25-50 km között 2 532 609 1 845 454 634 639 3,3 4,2 1,0 50-75 km között 2 016 156 1 330 745 685 411 2,6 3,5 0,9 75-100 km között 1 226 996 859 055 367 941 2,2 2,7 0,8 100 km-nél távolabb 24 640 5 917 18 723 0,8 1,7 0,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
122 MELLÉKLET
32. melléklet A határĘrizeti kirendeltségek területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) határęrizeti kirendeltség város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Aggtelek 26 930 26 930 0 5,9 5,9 Bácsalmás 43 351 32 519 10 832 1,8 2,2 0,9 Bácsbokod 21 253 21 253 0 1,4 1,4 Bagamér 11 156 11 156 0 2,7 2,7 Balassagyarmat 16 025 13 122 2 903 6,2 6,9 3,4 Bánréve 21 505 18 032 3 473 7,0 7,8 2,9 Barabás 18 707 18 707 0 5,3 5,3 Barcs 43 130 30 840 12 290 3,7 4,9 0,8 Bátorliget 48 579 41 906 6 673 2,7 2,9 1,5 Battonya 28 798 14 221 14 577 1,7 2,8 0,7 Beregsurány 29 289 22 723 6 566 4,4 5,3 1,5 Beremend 14 588 14 588 0 6,2 6,2 Bernecebaráti 15 053 15 053 0 3,3 3,3 Berzence 24 103 18 143 5 960 2,1 2,2 1,7 Biharkeresztes 45 096 25 705 19 391 2,4 3,5 1,0 Biharugra 26 073 26 073 0 1,9 1,9 Bolhó 20 922 20 922 0 3,8 3,8 Bozsok 8 826 8 826 0 9,1 9,1 Bucsu 15 530 5 778 9 752 3,2 6,9 1,0 Csákánydoroszló 16 119 10 840 5 279 6,8 9,2 1,9 Csenger 46 214 38 211 8 003 5,2 5,8 2,5 Dejtár 17 584 17 584 0 4,0 4,0 Drávaszabolcs 29 517 21 856 7 661 8,1 10,1 2,6 Esztergom 42 136 26 995 15 141 4,0 5,2 2,0 FelsĘcsatár 4 591 4 591 0 8,7 8,7 GyĘr 58 678 41 217 17 461 3,7 5,1 0,6 Gyula 25 580 0 25 580 0,4 0,4 Hangony 19 952 10 796 9 156 3,0 4,6 1,1 Hegyeshalom 45 148 35 975 9 173 2,0 2,2 1,1 Hercegszántó 50 151 50 151 0 2,0 2,0 Hidasnémeti 28 289 24 563 3 726 6,0 6,5 2,7 Ipolytarnóc 22 673 22 673 0 6,2 6,2 Ivándárda 17 623 15 421 2 202 6,8 7,1 4,5 Kapuvár 36 191 21 732 14 459 3,3 4,6 1,4 Kiszombor 16 006 16 006 0 3,1 3,1 Komárom 61 113 46 276 14 837 2,6 3,0 1,3 KĘszeg 9 351 3 886 5 465 6,4 12,9 1,8 Kötegyán 36 494 23 937 12 557 1,9 2,5 0,8 Létavértes 25 842 14 180 11 662 1,9 2,8 0,9 Letenye 47 293 28 279 19 014 4,4 6,7 1,1 Letkés 17 570 15 563 2 007 4,6 4,5 5,0 Lónya 8 008 8 008 0 5,0 5,0 LĘkösháza 40 577 35 083 5 494 2,5 2,6 1,8 MezĘhegyes 40 900 6 551 34 349 1,2 3,1 0,9 Mohács 22 052 10 829 11 223 2,3 3,7 0,9 Mórahalom 38 733 30 419 8 314 1,3 1,3 1,2 Mosonmagyaróvár 32 972 24 437 8 535 3,3 4,1 1,2 Nagycenk 16 206 16 206 0 6,2 6,2 Nagykereki 18 276 18 276 0 3,3 3,3 Nagylak 55 169 32 246 22 923 2,2 3,4 0,4 Nyírábrány 39 755 33 935 5 820 1,8 1,8 1,7 ėriszentpéter 15 195 15 195 0 5,3 5,3 Pornóapáti 8 224 8 224 0 4,9 4,9 Rajka 12 307 12 307 0 3,3 3,3 Rédics 19 163 11 815 7 348 7,3 11,0 1,4 Salgótarján 29 659 19 374 10 285 3,0 4,1 1,0 Sátoraljaújhely 49 565 28 313 21 252 4,4 7,1 0,9 Sellye 39 296 36 778 2 518 7,1 7,3 4,0 Semjén 35 537 35 537 0 4,5 4,5 Sopron 20 403 3 497 16 906 1,5 5,7 0,6 Sopronkövesd 18 754 18 754 0 7,5 7,5 Szécsény 23 607 19 034 4 573 4,2 4,7 2,2 Szeged 36 962 8 878 28 084 0,8 2,3 0,4 Szentgotthárd 18 395 11 622 6 773 5,4 7,7 1,5 Szentgyörgyvölgy 12 637 12 637 0 8,7 8,7 Szentpéterfa 11 477 11 477 0 6,1 6,1 Tiszabecs 33 484 28 238 5 246 5,7 6,4 1,9 Tiszasziget 4 238 4 238 0 4,7 4,7 Tompa 34 527 34 527 0 1,2 1,2 Tornanádaska 28 292 28 292 0 8,1 8,1 Tornyiszentmiklós 16 067 16 067 0 8,7 8,7 Záhony 22 882 22 195 687 6,1 5,9 14,6 Zajta 29 462 29 462 0 8,1 8,1 Zákány 18 860 18 860 0 5,8 5,8 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
123 MELLÉKLET
33. melléklet A határĘr igazgatóságok területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) határęr igazgatóság város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Balassagyarmat 142 171 122 403 19 768 4,4 4,8 2,0 GyĘr 343 908 247 396 96 512 3,4 4,3 1,1 Kiskunhalas 229 215 181 985 47 230 1,5 1,8 0,6 Miskolc 210 070 172 463 37 607 5,5 6,4 1,3 Nagykanizsa 159 045 126 723 32 322 5,3 6,3 1,2 Nyírbátor 313 378 268 721 44 657 4,3 4,8 1,8 Orosháza 332 969 198 098 134 871 2,0 2,9 0,7 Pécs 166 206 130 312 35 894 5,7 6,8 1,7 Szombathely 107 708 80 439 27 269 5,8 7,3 1,5 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
34. melléklet A határszakaszok területe és településsĦrĦsége
terület (hektár) településsħrħség (település/100 km2) határszakasz város és város és összesen nem város összesen nem város megyeszékhely megyeszékhely nem határmenti 7 298 245 5 264 983 1 980 746 3,2 4,1 1,0 Ukrajna 112 370 99 871 12 499 5,3 5,7 2,4 ukrán-román 29 462 29 462 0 8,1 8,1 Románia 504 515 337 486 167 029 2,4 3,1 0,9 Jugoszlávia 229 215 181 985 47 230 1,5 1,8 0,6 Horvátország 277 384 216 516 60 868 5,0 6,0 1,5 Szlovénia 63 062 55 714 7 348 7,5 8,3 1,4 szlovén-osztrák 18 395 11 622 6 773 5,4 7,7 1,5 Ausztria 203 063 142 029 61 034 4,5 5,9 1,1 osztrák-szlovák 53 036 44 501 8 535 3,2 3,6 1,2 Nyugat-Szlovákia 161 927 114 488 47 439 3,4 4,3 1,3 Kelet-Szlovákia 352 241 294 866 57 375 5,1 5,7 1,6 Magyarország összesen 9 302 915 6 793 523 2 456 876 3,4 4,2 1,0
124 MELLÉKLET
35. melléklet A népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 3 414 492 3 671 504 4 168 302 4 803 895 5 398 227 5 691 806 6 211 581 6 722 547 6 618 934 7 256 037 7 563 109 7 570 542 7 882 530 7 644 779 7 493 926 Bácsalmási 23 432 22 968 25 530 26 893 29 131 28 256 31 456 32 568 33 023 27 952 25 184 24 468 22 272 19 523 18 578 Bajai 64 729 68 210 72 299 73 385 75 578 71 133 81 238 85 684 85 416 83 677 83 262 83 313 82 997 79 888 76 906 Balassagyarmati 29 957 27 835 30 914 33 908 38 037 40 425 42 710 43 765 43 988 46 355 46 418 44 009 46 420 44 040 43 424 Barcsi 26 939 29 809 32 834 35 252 36 775 35 624 36 365 37 187 36 105 33 483 30 643 29 636 29 416 27 476 26 824 Békéscsabai 99 387 104 524 115 042 124 793 134 716 142 755 152 598 157 324 151 086 159 294 162 739 163 061 174 784 171 711 169 192 Berettyóújfalui 61 933 61 601 69 593 74 256 78 450 80 181 87 344 91 518 92 044 89 534 81 029 77 964 74 994 68 715 66 087 Csengeri 9 868 9 241 10 462 12 517 13 946 13 925 16 724 17 973 19 138 19 783 18 924 17 691 16 140 14 526 14 504 Csornai 39 797 40 965 43 166 46 456 46 736 48 751 49 568 49 391 48 392 47 081 44 180 42 843 40 486 37 485 36 445 Csurgói 21 066 22 484 24 721 25 918 27 640 27 992 28 821 28 209 28 111 25 630 23 901 23 576 21 684 19 915 18 957 Debreceni 92 179 96 079 107 582 130 525 153 687 167 888 190 293 204 860 200 830 225 019 249 416 252 012 279 640 289 458 296 541 Edelényi 32 032 30 457 29 976 31 204 31 965 32 552 34 012 34 902 35 371 39 620 41 800 40 268 39 144 35 944 36 584 Encsi 40 562 39 031 37 728 38 417 38 738 40 558 43 314 43 820 44 875 45 954 43 913 41 281 38 036 34 743 35 163 Esztergomi 24 803 26 095 28 918 31 891 33 209 31 954 31 025 36 376 36 528 44 867 52 679 54 264 57 699 55 869 55 594 Fehérgyarmati 35 508 33 765 37 436 41 416 41 546 40 093 43 301 45 299 47 481 48 966 47 247 44 879 43 655 39 648 39 347 GyĘri 58 144 61 788 66 021 75 805 84 810 93 300 98 507 107 565 107 658 125 557 141 829 144 148 165 831 170 922 175 076 Kapuvári 25 822 27 667 28 524 29 765 29 533 30 912 31 977 32 112 32 498 32 520 30 203 29 065 28 870 26 789 25 617 Kazincbarcikai 21 153 19 812 21 567 25 225 26 414 28 835 30 755 34 004 36 559 52 374 64 836 67 040 72 939 68 909 65 231 Kiskunhalasi 13 891 15 662 19 648 25 670 30 919 33 721 39 019 44 354 47 757 48 581 48 446 47 656 49 925 47 549 47 488 Kisvárdai 32 259 32 524 37 985 44 087 48 086 51 290 58 993 65 320 65 074 68 115 69 950 67 196 71 580 69 661 69 685 Komáromi 14 603 17 042 17 725 20 264 22 124 25 352 27 669 29 593 30 918 37 160 39 787 40 163 42 661 41 050 41 346 Körmendi 17 315 18 851 21 497 23 456 25 845 26 071 26 169 25 618 25 329 24 058 23 747 23 471 23 101 22 199 22 535 KĘszegi 13 015 13 874 14 055 15 117 15 801 16 153 16 274 18 127 16 749 17 252 17 196 18 035 19 036 17 917 17 933 Lenti 23 189 25 111 29 381 32 054 34 059 34 846 36 642 36 995 37 851 35 998 32 370 31 195 28 816 25 804 23 402 Letenyei 17 295 18 810 21 303 23 572 25 433 25 977 28 387 29 491 29 756 28 869 26 101 24 136 22 372 20 300 18 959 Makói 51 548 56 471 63 569 66 490 69 155 73 645 73 155 73 823 70 597 65 794 61 813 61 311 58 497 53 482 50 209 Mátészalkai 34 477 31 933 36 921 43 236 47 568 49 130 58 206 63 099 67 090 69 397 69 203 65 013 69 482 67 078 67 675 MezĘkovácsházai 34 160 42 770 54 660 62 994 67 121 71 971 76 991 78 351 79 289 74 739 66 117 63 840 57 292 51 486 48 156 Mohácsi 55 719 56 678 63 929 64 749 69 372 65 623 65 847 67 349 68 731 65 763 63 214 62 259 60 811 55 923 53 364 Mórahalomi 10 408 10 822 12 565 15 729 20 525 20 503 24 624 25 117 26 377 23 508 21 588 21 396 19 385 17 077 17 603 Mosonmagyaróvári 41 971 44 630 44 646 46 813 50 712 53 867 58 192 61 878 59 988 64 981 67 545 67 190 71 182 71 029 72 525 Nagykanizsai 57 391 63 587 69 640 75 864 79 100 82 465 84 852 84 552 82 469 85 999 84 471 84 129 88 984 86 335 83 235 Nyírbátori 28 581 24 925 28 495 33 363 37 177 39 561 45 619 49 297 51 547 52 824 51 198 47 767 47 355 44 881 45 207 Ózdi 25 784 25 076 28 783 36 312 42 374 43 616 52 347 59 164 65 963 80 487 86 671 86 767 87 746 79 422 75 720 ėriszentpéteri 10 125 11 245 12 097 12 851 13 708 13 965 14 865 14 891 14 721 13 198 11 769 11 286 9 347 8 113 7 399 Salgótarjáni 21 595 25 432 32 863 42 667 45 408 47 669 53 794 59 191 59 882 65 616 71 436 71 322 76 274 72 829 68 833 Sarkadi 23 449 23 240 25 706 27 842 30 709 32 000 34 291 35 449 36 934 36 447 33 265 32 655 30 210 27 401 26 289 Sátoraljaújhelyi 37 262 36 368 41 195 47 934 53 073 54 484 57 428 60 803 58 587 59 871 57 077 54 348 52 452 46 056 43 953 Sellyei 19 794 20 099 20 779 20 853 20 743 19 242 19 804 19 772 20 404 19 258 17 553 17 281 15 351 13 743 13 579 Siklósi 34 298 33 369 35 306 35 585 37 207 35 232 38 048 38 980 39 684 38 933 39 421 38 662 38 666 36 406 36 321 Soproni 60 201 65 394 71 944 80 894 82 297 86 328 90 295 95 454 82 270 87 121 88 298 89 640 92 832 90 704 93 780 Szécsényi 15 028 13 660 15 309 16 226 17 862 18 167 19 323 19 953 21 051 22 788 23 183 22 649 22 273 20 777 20 477 Szegedi 79 663 83 103 99 463 117 743 134 962 139 698 150 189 154 675 148 922 160 656 182 068 187 767 206 522 210 284 214 321 Szentgotthárdi 13 334 14 370 16 278 17 911 18 408 18 620 19 323 20 094 19 174 17 168 17 100 16 607 16 173 15 305 15 414 Szobi 11 705 12 423 13 877 14 792 15 434 16 601 18 233 16 733 17 530 17 535 16 619 15 599 14 364 12 822 13 632 Szombathelyi 40 318 46 899 52 741 65 071 73 918 80 272 85 345 89 961 88 589 94 962 102 300 103 506 118 764 121 066 117 629 Tatai 20 779 21 834 23 233 24 814 23 948 24 324 25 490 26 075 27 821 33 281 35 992 35 796 38 979 39 589 39 784 Vásárosnaményi 30 350 29 154 33 143 37 941 39 928 39 542 44 106 46 811 45 708 46 982 45 289 42 294 41 494 38 195 37 866 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
125 MELLÉKLET
36. melléklet A városi népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 209 824 1 300 437 1 455 226 1 647 906 1 847 315 1 948 016 2 099 068 2 264 754 2 230 890 2 605 589 2 898 701 2 922 293 3 316 279 3 303 013 3 307 690 Bácsalmási 7 837 7 653 8 091 8 888 8 960 8 635 9 830 10 378 10 623 9 514 9 025 8 830 8 562 7 856 7 650 Bajai 21 248 22 397 23 024 23 681 24 588 22 522 27 736 32 084 27 936 30 263 34 689 35 575 38 523 38 686 37 916 Balassagyarmati 6 560 6 858 7 826 8 674 11 132 11 788 12 071 12 258 11 427 13 080 14 516 14 209 17 881 18 180 18 474 Barcsi 3 339 4 938 7 054 8 496 9 658 9 043 9 459 10 088 8 993 8 670 9 143 8 964 11 464 12 326 12 316 Békéscsabai 81 391 84 031 91 659 98 954 104 750 110 596 118 705 122 646 113 507 121 648 127 947 128 788 142 446 140 760 139 541 Berettyóújfalui 21 048 22 112 25 652 28 471 31 086 32 480 36 189 38 020 37 421 38 012 37 131 36 360 38 442 37 093 35 497 Csengeri 3 482 3 378 3 690 3 988 4 173 4 236 4 941 4 349 4 471 4 835 4 792 4 631 5 389 5 231 5 231 Csornai 4 853 5 549 6 090 7 313 7 679 8 322 8 498 8 957 8 951 9 192 9 508 9 393 10 157 10 603 10 704 Csurgói 4 195 4 418 4 881 5 137 5 773 5 754 5 956 5 883 5 897 5 390 5 449 5 756 5 933 6 240 5 946 Debreceni 66 751 71 823 79 824 99 370 119 491 131 964 149 155 158 933 152 551 174 990 201 984 206 387 236 572 248 838 250 167 Edelényi 6 046 5 987 5 598 5 894 6 252 6 870 7 278 7 913 8 220 11 433 13 657 13 360 15 198 14 940 15 337 Encsi 6 041 5 671 5 348 5 301 5 439 6 068 6 606 6 851 6 837 6 958 7 433 7 267 8 516 8 907 9 122 Esztergomi 16 366 17 212 18 527 20 496 20 956 20 819 20 079 25 256 24 324 28 299 34 023 35 470 38 965 37 656 37 204 Fehérgyarmati 3 353 3 254 3 612 4 220 4 627 4 375 5 227 5 779 5 779 6 024 6 688 6 606 8 414 8 953 8 785 GyĘri 32 456 34 178 37 151 45 328 53 356 60 098 63 028 70 715 69 583 84 290 100 108 102 600 124 130 129 331 129 412 Kapuvári 5 951 6 946 7 605 8 165 8 230 8 662 9 536 10 173 10 335 10 918 10 570 10 283 11 251 11 167 10 659 Kazincbarcikai 1 805 1 540 1 514 2 408 2 537 2 830 2 812 3 329 3 846 14 208 24 229 26 306 35 552 35 692 32 356 Kiskunhalasi 9 850 11 560 12 631 13 751 16 547 17 758 19 789 23 714 22 547 23 899 26 668 26 429 30 604 29 872 29 954 Kisvárdai 8 029 8 807 11 545 13 441 15 667 17 561 20 834 22 197 20 958 21 330 22 227 21 638 26 188 27 326 26 734 Komáromi 3 677 3 915 4 361 5 836 6 892 8 985 11 018 12 266 12 681 14 465 16 468 16 640 19 918 19 532 19 616 Körmendi 5 429 6 070 6 835 7 977 8 901 9 349 8 949 8 654 8 501 8 719 9 942 10 044 11 783 12 157 12 802 KĘszegi 6 915 7 301 7 076 7 930 8 423 8 492 8 537 10 320 8 780 9 800 10 238 11 191 12 704 11 945 11 844 Lenti 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495 Letenyei 2 534 3 090 3 304 3 627 3 956 4 085 4 434 4 348 4 463 4 507 4 395 4 179 4 444 4 667 4 545 Makói 26 900 29 135 31 654 32 707 33 249 36 265 35 143 34 873 33 068 30 852 30 075 30 274 29 942 27 529 25 802 Mátészalkai 6 053 6 308 7 722 9 256 10 600 11 722 15 753 17 570 18 770 19 574 20 638 20 108 25 115 26 178 25 350 MezĘkovácsházai 13 845 16 908 22 619 25 527 26 272 27 188 27 394 28 416 30 070 28 479 25 428 24 963 22 597 21 501 20 211 Mohácsi 13 291 13 505 15 723 16 887 18 180 16 378 17 802 18 539 19 216 21 269 23 017 22 984 25 151 24 074 23 134 Mórahalomi 3 156 3 273 3 802 4 577 5 051 5 389 6 163 6 134 6 732 6 142 5 859 5 864 5 869 5 532 5 472 Mosonmagyaróvári 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432 Nagykanizsai 19 110 22 646 25 115 28 955 31 632 35 115 36 037 36 147 34 010 39 765 43 667 44 572 53 212 55 093 53 451 Nyírbátori 6 201 5 815 6 459 7 637 9 439 10 474 12 240 13 414 13 256 13 268 13 674 13 305 15 658 16 073 15 586 Ózdi 10 374 10 482 12 903 17 524 21 950 22 439 28 120 33 266 37 870 49 397 54 944 55 489 58 157 52 753 49 512 Salgótarjáni 7 035 11 973 16 888 23 680 23 542 24 897 28 489 33 035 32 571 37 686 43 424 43 434 49 603 47 822 44 964 Sarkadi 7 301 7 517 8 152 8 663 9 461 10 751 12 233 12 469 12 677 12 332 11 937 11 920 11 791 10 958 10 818 Sátoraljaújhelyi 11 579 12 621 14 581 18 545 21 576 22 936 20 577 20 303 17 116 18 241 18 919 19 336 20 928 19 105 18 282 Sellyei 1 558 1 566 1 652 1 840 2 097 2 023 2 164 2 058 2 240 2 499 2 804 3 011 3 243 3 197 3 213 Siklósi 8 275 8 349 9 391 9 698 10 791 10 240 10 593 10 701 11 253 11 713 14 105 13 457 16 693 16 852 16 396 Soproni 24 579 27 113 31 429 38 604 40 194 41 938 43 730 50 094 39 294 44 941 48 638 50 850 57 709 57 935 59 591 Szécsényi 4 370 3 790 4 296 4 615 5 083 5 222 4 758 4 734 4 884 5 210 5 690 5 649 6 511 6 630 6 634 Szegedi 56 901 59 143 68 924 82 803 96 063 100 175 108 448 110 740 104 867 117 515 140 235 145 312 164 437 169 930 168 273 Szentgotthárdi 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043 Szobi 1 456 1 633 2 038 1 909 1 969 2 040 3 486 2 150 2 322 2 546 2 841 2 863 2 826 2 746 2 965 Szombathelyi 12 934 17 055 20 405 29 959 37 289 42 275 46 379 50 935 47 589 54 758 64 485 65 297 82 851 85 617 81 920 Tatai 10 336 10 776 11 678 12 712 12 069 12 155 12 664 12 974 13 927 18 205 21 144 21 189 24 615 25 049 24 598 Vásárosnaményi 3 577 3 550 4 316 4 901 5 398 5 511 6 797 7 197 6 899 7 251 8 058 7 737 8 654 9 098 9 075 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
126 MELLÉKLET
37. melléklet A nem városi népesség száma kistérségenként 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 902 582 1 968 361 2 152 997 2 294 555 2 440 459 2 511 764 2 669 644 2 745 002 2 797 728 2 845 842 2 719 325 2 647 166 2 507 025 2 325 085 2 408 315 Bácsalmási 15 595 15 315 17 439 18 005 20 171 19 621 21 626 22 190 22 400 18 438 16 159 15 638 13 710 11 667 10 928 Bajai 43 481 45 813 49 275 49 704 50 990 48 611 53 502 53 600 57 480 53 414 48 573 47 738 44 474 41 202 38 990 Balassagyarmati 23 397 20 977 23 088 25 234 26 905 28 637 30 639 31 507 32 561 33 275 31 902 29 800 28 539 25 860 24 950 Barcsi 23 600 24 871 25 780 26 756 27 117 26 581 26 906 27 099 27 112 24 813 21 500 20 672 17 952 15 150 14 508 Békéscsabai 17 996 20 493 23 383 25 839 29 966 32 159 33 893 34 678 37 579 37 646 34 792 34 273 32 338 30 951 29 651 Berettyóújfalui 40 885 39 489 43 941 45 785 47 364 47 701 51 155 53 498 54 623 51 522 43 898 41 604 36 552 31 622 30 590 Csengeri 6 386 5 863 6 772 8 529 9 773 9 689 11 783 13 624 14 667 14 948 14 132 13 060 10 751 9 295 9 273 Csornai 34 944 35 416 37 076 39 143 39 057 40 429 41 070 40 434 39 441 37 889 34 672 33 450 30 329 26 882 25 741 Csurgói 16 871 18 066 19 840 20 781 21 867 22 238 22 865 22 326 22 214 20 240 18 452 17 820 15 751 13 675 13 011 Debreceni 25 428 24 256 27 758 31 155 34 196 35 924 41 138 45 927 48 279 50 029 47 432 45 625 43 068 40 620 46 374 Edelényi 25 986 24 470 24 378 25 310 25 713 25 682 26 734 26 989 27 151 28 187 28 143 26 908 23 946 21 004 21 247 Encsi 34 521 33 360 32 380 33 116 33 299 34 490 36 708 36 969 38 038 38 996 36 480 34 014 29 520 25 836 26 041 Esztergomi 8 437 8 883 10 391 11 395 12 253 11 135 10 946 11 120 12 204 16 568 18 656 18 794 18 734 18 213 18 390 Fehérgyarmati 32 155 30 511 33 824 37 196 36 919 35 718 38 074 39 520 41 702 42 942 40 559 38 273 35 241 30 695 30 562 GyĘri 25 688 27 610 28 870 30 477 31 454 33 202 35 479 36 850 38 075 41 267 41 721 41 548 41 701 41 591 45 664 Kapuvári 19 871 20 721 20 919 21 600 21 303 22 250 22 441 21 939 22 163 21 602 19 633 18 782 17 619 15 622 14 958 Kazincbarcikai 19 348 18 272 20 053 22 817 23 877 26 005 27 943 30 675 32 713 38 166 40 607 40 734 37 387 33 217 32 875 Kiskunhalasi 4 041 4 102 7 017 11 919 14 372 15 963 19 230 20 640 25 210 24 682 21 778 21 227 19 321 17 677 17 534 Kisvárdai 24 230 23 717 26 440 30 646 32 419 33 729 38 159 43 123 44 116 46 785 47 723 45 558 45 392 42 335 42 951 Komáromi 10 926 13 127 13 364 14 428 15 232 16 367 16 651 17 327 18 237 22 695 23 319 23 523 22 743 21 518 21 730 Körmendi 11 886 12 781 14 662 15 479 16 944 16 722 17 220 16 964 16 828 15 339 13 805 13 427 11 318 10 042 9 733 KĘszegi 6 100 6 573 6 979 7 187 7 378 7 661 7 737 7 807 7 969 7 452 6 958 6 844 6 332 5 972 6 089 Lenti 20 691 22 368 26 015 28 270 29 910 30 152 31 234 31 337 32 020 29 719 25 511 24 482 20 684 17 025 14 907 Letenyei 14 761 15 720 17 999 19 945 21 477 21 892 23 953 25 143 25 293 24 362 21 706 19 957 17 928 15 633 14 414 Makói 24 648 27 336 31 915 33 783 35 906 37 380 38 012 38 950 37 529 34 942 31 738 31 037 28 555 25 953 24 407 Mátészalkai 28 424 25 625 29 199 33 980 36 968 37 408 42 453 45 529 48 320 49 823 48 565 44 905 44 367 40 900 42 325 MezĘkovácsházai 20 315 25 862 32 041 37 467 40 849 44 783 49 597 49 935 49 219 46 260 40 689 38 877 34 695 29 985 27 945 Mohácsi 42 428 43 173 48 206 47 862 51 192 49 245 48 045 48 810 49 515 44 494 40 197 39 275 35 660 31 849 30 230 Mórahalomi 7 252 7 549 8 763 11 152 15 474 15 114 18 461 18 983 19 645 17 366 15 729 15 532 13 516 11 545 12 131 Mosonmagyaróvári 33 589 35 869 36 088 37 427 39 272 40 537 43 333 44 940 43 249 43 793 43 105 42 537 41 454 40 950 42 093 Nagykanizsai 38 281 40 941 44 525 46 909 47 468 47 350 48 815 48 405 48 459 46 234 40 804 39 557 35 772 31 242 29 784 Nyírbátori 22 380 19 110 22 036 25 726 27 738 29 087 33 379 35 883 38 291 39 556 37 524 34 462 31 697 28 808 29 621 Ózdi 15 410 14 594 15 880 18 788 20 424 21 177 24 227 25 898 28 093 31 090 31 727 31 278 29 589 26 669 26 208 ėriszentpéteri 10 125 11 245 12 097 12 851 13 708 13 965 14 865 14 891 14 721 13 198 11 769 11 286 9 347 8 113 7 399 Salgótarjáni 14 560 13 459 15 975 18 987 21 866 22 772 25 305 26 156 27 311 27 930 28 012 27 888 26 671 25 007 23 869 Sarkadi 16 148 15 723 17 554 19 179 21 248 21 249 22 058 22 980 24 257 24 115 21 328 20 735 18 419 16 443 15 471 Sátoraljaújhelyi 25 683 23 747 26 614 29 389 31 497 31 548 36 851 40 500 41 471 41 630 38 158 35 012 31 524 26 951 25 671 Sellyei 18 236 18 533 19 127 19 013 18 646 17 219 17 640 17 714 18 164 16 759 14 749 14 270 12 108 10 546 10 366 Siklósi 26 023 25 020 25 915 25 887 26 416 24 992 27 455 28 279 28 431 27 220 25 316 25 205 21 973 19 554 19 925 Soproni 35 622 38 281 40 515 42 290 42 103 44 390 46 565 45 360 42 976 42 180 39 660 38 790 35 123 32 769 34 189 Szécsényi 10 658 9 870 11 013 11 611 12 779 12 945 14 565 15 219 16 167 17 578 17 493 17 000 15 762 14 147 13 843 Szegedi 22 762 23 960 30 539 34 940 38 899 39 523 41 741 43 935 44 055 43 141 41 833 42 455 42 085 40 354 46 048 Szentgotthárdi 8 950 9 425 10 618 11 042 10 861 10 972 11 204 11 582 11 065 9 374 8 913 8 589 7 658 6 641 6 371 Szobi 10 249 10 790 11 839 12 883 13 465 14 561 14 747 14 583 15 208 14 989 13 778 12 736 11 538 10 076 10 667 Szombathelyi 27 384 29 844 32 336 35 112 36 629 37 997 38 966 39 026 41 000 40 204 37 815 38 209 35 913 35 449 35 709 Tatai 10 443 11 058 11 555 12 102 11 879 12 169 12 826 13 101 13 894 15 076 14 848 14 607 14 364 14 540 15 186 Vásárosnaményi 26 773 25 604 28 827 33 040 34 530 34 031 37 309 39 614 38 809 39 731 37 231 34 557 32 840 29 097 28 791 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
127 MELLÉKLET
38. melléklet A népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 531 619 555 481 629 577 708 769 763 817 786 107 837 646 876 166 866 568 897 995 916 724 911 013 933 055 890 437 874 217 5 km-en belül, de nem közvetlen 55 411 54 380 57 653 60 477 64 105 66 097 71 389 73 844 76 498 76 434 72 037 69 380 63 254 57 257 56 894 5-10 km között 308 032 310 124 338 835 375 736 402 102 419 386 452 476 480 707 483 774 503 576 508 004 499 508 506 658 487 750 488 109 10-15 km között 300 116 312 621 347 509 385 630 411 942 424 462 460 296 482 803 490 263 516 586 519 306 507 448 520 445 498 388 490 816 15-20 km között 346 549 359 417 393 384 425 348 461 486 479 167 522 019 545 728 536 913 565 047 567 473 561 566 581 596 561 155 567 879 20-25 km között 309 874 316 857 345 466 385 089 421 888 436 810 469 265 491 461 495 540 535 108 548 905 545 057 562 494 533 945 537 918 25-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 328 50-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 749 75-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090 100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
39. melléklet A nem városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 286 581 288 335 319 253 343 562 365 357 370 497 398 085 410 422 421 347 411 851 384 433 370 113 336 408 301 221 296 490 5 km-en belül, de nem közvetlen 51 489 50 994 54 523 57 573 61 286 62 790 68 145 70 538 73 246 73 348 69 162 66 628 60 497 54 886 54 642 5-10 km között 215 027 214 423 234 043 254 740 265 400 269 452 291 647 306 340 307 755 309 140 293 829 283 393 261 050 237 149 238 366 10-15 km között 226 969 234 370 257 177 278 225 290 331 295 409 317 390 327 034 337 050 342 912 327 880 316 780 296 771 272 797 271 460 15-20 km között 223 414 227 594 249 916 268 083 286 459 293 168 310 279 318 439 324 066 325 073 307 816 299 965 281 037 257 570 263 093 20-25 km között 204 031 206 382 225 622 247 170 261 449 269 309 287 739 297 921 301 639 309 123 294 474 285 705 271 789 250 356 259 603 25-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 160 50-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 065 75-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112 100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
40. melléklet A városi népesség száma részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 245 038 267 146 310 324 365 207 398 460 415 610 439 561 465 744 445 221 486 144 532 291 540 900 596 647 589 216 577 727 5 km-en belül, de nem közvetlen 3 922 3 386 3 130 2 904 2 819 3 307 3 244 3 306 3 252 3 086 2 875 2 752 2 757 2 371 2 252 5-10 km között 93 005 95 701 104 792 120 996 136 702 149 934 160 829 174 367 176 019 194 436 214 175 216 115 245 608 250 601 249 743 10-15 km között 73 147 78 251 90 332 107 405 121 611 129 053 142 906 155 769 153 213 173 674 191 426 190 668 223 674 225 591 219 356 15-20 km között 123 135 131 823 143 468 157 265 175 027 185 999 211 740 227 289 212 847 239 974 259 657 261 601 300 559 303 585 304 786 20-25 km között 105 843 110 475 119 844 137 919 160 439 167 501 181 526 193 540 193 901 225 985 254 431 259 352 290 705 283 589 278 315 25-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 247 50-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 684 75-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978 100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
128 MELLÉKLET
41. melléklet A népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 531 619 555 481 629 577 708 769 763 817 786 107 837 646 876 166 866 568 897 995 916 724 911 013 933 055 890 437 874 217 25 km-en belüli, de nem közvetlen 1 319 982 1 353 399 1 482 847 1 632 280 1 761 523 1 825 922 1 975 445 2 074 543 2 082 988 2 196 751 2 215 725 2 182 959 2 234 447 2 138 495 2 141 616 25-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 328 50-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 749 75-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090 100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
42. melléklet A nem városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 286 581 288 335 319 253 343 562 365 357 370 497 398 085 410 422 421 347 411 851 384 433 370 113 336 408 301 221 296 490 25 km-en belüli, de nem közvetlen 920 930 933 763 1 021 281 1 105 791 1 164 925 1 190 128 1 275 200 1 320 272 1 343 756 1 359 596 1 293 161 1 252 471 1 171 144 1 072 758 1 087 164 25-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 160 50-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 065 75-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112 100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
43. melléklet A városi népesség száma közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévĘ összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 közvetlen 245 038 267 146 310 324 365 207 398 460 415 610 439 561 465 744 445 221 486 144 532 291 540 900 596 647 589 216 577 727 25 km-en belüli, de nem közvetlen 399 052 419 636 461 566 526 489 596 598 635 794 700 245 754 271 739 232 837 155 922 564 930 488 1 063 303 1 065 737 1 054 452 25-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 247 50-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 684 75-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978 100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
129 MELLÉKLET
44. melléklet A népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 1 851 601 1 908 880 2 112 424 2 341 049 2 525 340 2 612 029 2 813 091 2 950 709 2 949 556 3 094 746 3 132 449 3 093 972 3 167 502 3 028 932 3 015 833 25-50 km között 1 611 852 1 778 042 2 086 633 2 550 681 2 962 223 3 164 683 3 530 519 3 928 125 3 801 676 4 247 703 4 512 231 4 557 524 4 771 150 4 667 575 4 463 328 50-75 km között 1 001 251 1 051 450 1 155 396 1 251 181 1 353 287 1 405 990 1 487 037 1 548 000 1 540 211 1 648 229 1 699 535 1 687 078 1 780 283 1 716 679 1 745 749 75-100 km között 527 787 570 609 630 558 682 019 738 421 767 374 810 956 842 099 871 402 917 360 911 888 894 578 910 761 878 806 891 090 100 km-nél távolabb 18 819 20 210 24 340 29 485 32 843 36 799 43 506 47 141 41 954 53 006 65 996 67 844 79 767 82 831 82 315 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
45. melléklet A nem városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 1 207 511 1 222 098 1 340 534 1 449 353 1 530 282 1 560 625 1 673 285 1 730 694 1 765 103 1 771 447 1 677 594 1 622 584 1 507 552 1 373 979 1 383 654 25-50 km között 823 412 846 712 927 869 989 242 1 051 820 1 086 675 1 154 066 1 178 016 1 201 262 1 231 786 1 182 226 1 151 770 1 095 317 1 020 945 1 054 160 50-75 km között 546 715 568 700 619 435 655 734 696 759 713 772 756 002 778 688 787 961 798 376 763 528 744 392 705 593 651 988 680 065 75-100 km között 325 807 347 505 382 758 408 704 437 816 449 925 477 538 494 778 516 892 507 708 470 771 456 727 426 118 394 562 405 112 100 km-nél távolabb 2 704 2 738 3 221 3 658 3 555 3 739 4 258 4 385 4 434 4 184 4 298 4 243 4 405 4 503 4 684 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
46. melléklet A városi népesség száma 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 644 090 686 782 771 890 891 696 995 058 1 051 404 1 139 806 1 220 015 1 184 453 1 323 299 1 454 855 1 471 388 1 659 950 1 654 953 1 632 179 25-50 km között 486 354 528 624 598 685 700 005 799 950 845 982 933 584 1 037 318 1 010 098 1 211 311 1 384 922 1 404 671 1 616 607 1 629 949 1 631 247 50-75 km között 454 536 482 750 535 961 595 447 656 528 692 218 731 035 769 312 752 250 849 853 936 007 942 686 1 074 690 1 064 691 1 065 684 75-100 km között 201 980 223 104 247 800 273 315 300 605 317 449 333 418 347 321 354 510 409 652 441 117 437 851 484 643 484 244 485 978 100 km-nél távolabb 16 115 17 472 21 119 25 827 29 288 33 060 39 248 42 756 37 520 48 822 61 698 63 601 75 362 78 328 77 631 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
130 MELLÉKLET
47. melléklet A népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001
határęrizeti jelenlévę összes népesség lakónépesség kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300 Aggtelek 9 225 7 982 8 308 8 732 8 341 8 811 8 841 9 063 8 771 9 147 9 206 8 551 7 508 6 619 6 377 Bácsalmás 24 601 25 639 28 372 29 822 31 434 31 059 34 425 35 472 36 667 32 264 29 336 28 556 26 325 23 144 22 005 Bácsbokod 9 366 9 203 10 253 10 472 10 957 9 967 11 103 11 129 11 762 9 944 9 008 8 740 7 794 7 046 6 681 Bagamér 4 886 4 469 5 219 6 014 6 299 6 884 7 152 8 654 8 864 8 499 7 283 6 907 5 971 5 181 5 183 Balassagyarmat 13 018 12 450 14 014 15 502 18 301 19 352 20 504 21 087 19 977 21 822 22 939 22 217 25 257 24 907 25 024 Bánréve 10 504 10 511 10 604 12 361 12 718 13 477 14 476 14 322 16 007 17 793 18 333 18 239 17 373 16 068 16 081 Barabás 8 594 8 340 9 508 11 022 11 043 10 712 11 917 12 668 12 476 12 900 12 329 11 478 11 213 10 092 9 999 Barcs 16 821 18 568 21 132 22 761 23 784 22 365 22 854 23 766 22 910 21 287 20 218 19 701 20 560 19 905 19 638 Bátorliget 18 952 16 913 20 183 23 502 26 751 28 532 32 978 35 902 37 708 38 748 36 907 34 327 35 277 33 468 33 287 Battonya 13 666 16 349 21 153 22 795 22 962 25 347 25 027 25 470 25 574 23 013 18 860 18 352 15 746 14 041 13 078 Beregsurány 14 793 14 007 16 058 18 375 19 295 18 935 21 357 22 123 21 138 21 655 21 253 19 982 19 612 18 412 18 021 Beremend 7 002 6 588 6 829 6 693 7 300 7 111 7 809 8 424 8 789 8 802 8 738 9 041 7 822 7 175 7 252 Bernecebaráti 4 517 4 458 4 654 5 248 5 641 5 859 6 212 6 109 6 751 6 598 5 711 4 965 4 305 3 473 3 140 Berzence 9 995 10 722 12 087 12 605 13 719 13 728 14 169 14 144 13 968 12 762 12 185 12 183 11 772 11 369 10 763 Biharkeresztes 19 210 18 779 21 758 23 650 25 501 25 173 27 569 28 475 29 362 28 850 25 578 24 403 22 250 19 885 18 423 Biharugra 9 461 8 797 10 183 11 120 11 958 11 904 13 427 13 670 13 957 13 558 11 672 10 990 9 270 8 016 7 411 Bolhó 9 216 10 297 10 835 11 189 11 747 12 023 11 842 11 718 11 118 10 105 8 614 8 264 7 482 6 263 6 148 Bozsok 3 963 4 305 4 491 4 670 4 691 4 792 4 985 5 240 5 174 4 862 4 610 4 551 4 285 4 180 4 378 Bucsu 15 680 20 144 23 713 33 559 41 113 46 183 50 838 55 746 52 648 60 013 69 454 70 305 87 549 90 922 87 819 Csákánydoroszló 10 724 11 595 12 960 14 348 16 089 16 313 16 010 15 420 15 290 14 950 15 668 15 633 16 570 16 526 17 100 Csenger 21 946 20 867 23 753 28 231 31 146 31 711 37 361 40 546 42 758 44 950 43 967 41 036 38 941 35 223 34 888 Dejtár 9 392 8 881 9 689 10 656 11 489 11 994 12 667 12 647 13 249 13 374 12 683 11 621 11 865 11 106 11 521 Drávaszabolcs 17 238 16 833 17 296 17 418 18 256 17 297 18 998 19 595 19 567 19 394 20 828 19 852 21 769 21 100 21 186 Esztergom 32 120 34 040 37 948 44 760 46 231 48 057 51 736 62 889 63 411 74 925 84 341 85 869 89 150 86 866 87 003 FelsĘcsatár 2 348 2 547 2 436 2 538 2 552 2 574 2 586 2 509 2 672 2 190 1 984 1 982 1 708 1 580 1 509 GyĘr 51 031 54 095 58 156 67 269 75 463 83 853 88 017 96 638 96 486 113 491 129 358 131 671 153 086 158 022 160 135 Gyula 21 054 20 213 22 676 25 451 27 439 28 097 28 964 29 290 27 764 28 759 30 677 30 548 34 533 34 331 33 041 Hangony 9 585 9 477 11 868 16 084 20 510 20 626 25 886 30 972 35 098 44 938 49 603 50 045 52 334 47 161 43 880 Hegyeshalom 18 883 20 390 21 102 23 237 24 207 25 453 27 145 28 397 26 637 27 351 27 573 27 077 27 536 27 910 28 455 Hercegszántó 24 264 25 179 27 294 27 541 28 173 26 758 29 870 29 180 30 645 28 223 25 687 25 230 23 027 20 471 18 730 Hidasnémeti 13 987 13 055 12 799 12 939 12 759 13 772 14 312 14 419 14 946 14 907 13 610 12 510 10 974 9 278 9 070 Ipolytarnóc 10 627 9 529 11 117 12 996 14 824 15 514 17 038 17 671 18 087 18 120 18 144 18 004 17 302 16 449 15 769 Ivándárda 11 065 11 107 12 206 12 684 13 122 12 030 11 996 11 769 12 315 11 151 10 227 10 154 9 510 8 692 8 221 Kapuvár 19 896 22 106 23 230 25 116 25 047 26 461 28 426 28 787 29 205 29 855 28 867 28 278 28 150 26 929 26 939 Kiszombor 8 557 8 454 9 502 9 682 9 842 9 710 11 040 11 326 11 801 11 151 10 684 10 494 10 241 9 704 10 089 Komárom 32 624 35 808 37 749 41 795 42 647 45 972 49 514 51 906 54 893 66 100 71 196 71 474 77 140 76 386 76 947 KĘszeg 9 112 9 747 9 579 10 584 11 212 11 486 11 384 13 180 11 734 12 587 12 803 13 701 14 984 13 991 13 814 Kötegyán 17 330 17 692 19 365 21 170 23 928 25 211 27 523 28 587 29 595 29 093 27 003 26 495 25 230 23 228 22 548 Létavértes 14 480 14 138 15 432 16 194 16 830 17 064 18 629 18 501 19 644 20 133 18 274 17 512 15 666 13 649 14 037 Letenye 36 613 41 697 45 880 51 248 55 416 59 361 63 036 63 316 61 415 66 447 68 374 67 482 75 468 75 598 72 863 Letkés 7 500 8 262 9 461 9 740 10 010 10 900 12 160 10 586 10 909 11 033 10 851 10 488 9 956 9 210 10 294 Lónya 3 303 3 381 4 206 4 660 5 029 4 962 5 158 5 659 5 524 5 324 4 877 4 451 3 995 3 417 3 205 LĘkösháza 19 641 21 541 24 620 26 420 28 194 31 015 34 196 34 796 34 635 34 004 31 485 31 104 29 124 26 703 25 211 MezĘhegyes 15 170 19 043 24 322 27 705 30 254 30 772 33 032 33 573 34 645 33 112 30 970 30 181 27 520 25 481 24 352 Mohács 13 176 13 680 15 737 17 098 18 342 16 755 18 459 19 347 20 427 22 445 23 531 23 391 24 644 23 320 22 110 Mórahalom 10 408 10 822 12 565 15 545 18 504 18 663 22 502 22 967 24 179 21 563 19 894 19 775 17 931 15 864 16 251 Mosonmagyaróvár 18 347 19 594 19 637 20 584 23 576 25 824 28 360 31 068 30 492 35 280 38 398 38 435 43 100 43 185 43 965 Nagycenk 9 299 10 125 10 799 11 124 10 839 11 444 12 074 11 760 11 239 11 133 10 580 10 430 9 921 9 552 10 494 Nagykereki 9 183 8 527 9 622 10 162 10 464 10 588 10 888 11 312 11 789 11 123 9 178 8 749 7 366 5 935 5 914 Nagylak 44 157 48 320 54 328 56 745 58 967 62 563 61 316 61 720 58 117 54 134 51 071 50 720 48 313 43 965 41 071 Nyírábrány 12 709 10 707 13 087 14 562 17 531 18 902 22 306 24 726 27 114 28 268 27 038 25 433 22 731 20 783 21 533 ėriszentpéter 5 031 5 450 5 919 6 198 6 441 6 595 6 834 6 995 6 996 6 199 5 350 5 073 4 313 3 801 3 493 Pornóapáti 3 445 3 520 4 025 4 218 4 261 4 413 4 477 4 541 4 927 4 729 4 364 4 347 4 031 3 862 3 967 Rajka 5 248 5 343 5 137 5 479 5 834 6 093 6 262 6 543 6 623 6 105 6 014 5 936 6 011 6 092 6 489 Rédics 6 870 7 538 9 092 9 863 10 648 11 236 12 081 12 304 12 553 12 342 12 075 11 791 12 506 12 372 11 727 Salgótarján 11 985 16 559 22 629 30 622 31 710 33 406 38 243 43 098 43 245 49 186 54 904 54 887 60 392 57 422 53 828 Sátoraljaújhely 30 251 28 801 31 814 38 079 42 248 44 383 43 751 45 877 42 331 44 700 44 453 44 641 46 254 42 709 41 028 Sellye 19 748 20 067 20 847 21 080 20 861 19 449 19 766 19 691 20 036 18 823 17 323 17 050 15 502 14 089 13 617 Semjén 15 447 14 662 17 063 19 288 21 252 21 425 25 422 27 889 28 701 28 305 25 584 23 117 20 370 17 211 16 749 Sopron 26 314 28 930 33 892 41 405 43 016 44 556 46 358 53 381 40 125 45 776 49 828 51 941 58 470 58 677 60 411 Sopronkövesd 12 635 13 239 13 589 13 387 13 293 13 931 14 162 13 315 13 805 13 185 11 858 11 593 9 953 9 043 8 834 Szécsény 13 380 12 136 13 528 14 519 15 898 16 226 17 118 17 563 18 601 20 090 20 529 20 092 19 985 18 790 18 696 Szeged 63 104 65 576 76 396 91 608 105 597 109 669 118 442 120 518 113 432 125 656 147 551 152 628 171 212 176 087 175 605 Szentgotthárd 10 757 11 716 13 379 14 887 15 199 15 218 15 877 16 685 15 848 14 171 14 252 13 860 13 718 13 155 13 375 Szentgyörgyvölgy 4 778 5 278 5 908 6 240 6 277 6 197 6 067 5 891 5 934 5 115 4 404 4 255 3 582 3 000 2 510 Szentpéterfa 4 598 5 067 5 378 5 609 5 747 5 867 5 937 5 749 6 203 5 813 5 337 5 254 4 873 4 491 4 595 Tiszabecs 16 382 16 310 17 971 19 868 20 399 19 504 21 248 22 304 23 321 24 080 23 446 22 480 23 182 22 178 22 075 Tiszasziget 1 871 1 785 2 197 2 391 2 547 2 579 2 873 2 854 2 868 2 782 2 880 2 876 3 039 2 897 3 350 Tompa 2 434 2 410 4 808 8 824 10 811 11 402 14 223 15 288 18 942 17 895 15 518 15 043 13 794 12 403 12 356 Tornanádaska 10 159 9 190 9 282 9 758 10 082 10 207 10 921 11 107 11 345 11 014 10 594 9 971 8 062 6 666 6 516 Tornyiszentmiklós 7 341 7 693 8 541 9 485 10 213 10 276 10 897 12 086 12 910 13 073 11 526 10 930 9 225 7 836 7 028 Záhony 14 381 14 232 15 527 16 916 17 620 18 636 20 490 23 613 23 887 25 474 27 642 26 806 27 335 26 827 26 612 Zajta 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143 Zákány 8 617 9 133 9 659 9 949 10 640 11 127 11 502 10 967 11 036 10 161 9 239 8 918 7 817 6 620 6 158 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
131 MELLÉKLET
48. melléklet A nem városi népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001
határęrizeti jelenlévę összes népesség lakónépesség kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591 Aggtelek 9 225 7 982 8 308 8 732 8 341 8 811 8 841 9 063 8 771 9 147 9 206 8 551 7 508 6 619 6 377 Bácsalmás 16 764 17 986 20 281 20 934 22 474 22 424 24 595 25 094 26 044 22 750 20 311 19 726 17 763 15 288 14 355 Bácsbokod 9 366 9 203 10 253 10 472 10 957 9 967 11 103 11 129 11 762 9 944 9 008 8 740 7 794 7 046 6 681 Bagamér 4 886 4 469 5 219 6 014 6 299 6 884 7 152 8 654 8 864 8 499 7 283 6 907 5 971 5 181 5 183 Balassagyarmat 6 458 5 592 6 188 6 828 7 169 7 564 8 433 8 829 8 550 8 742 8 423 8 008 7 376 6 727 6 550 Bánréve 7 625 7 442 7 476 8 890 8 855 9 256 9 823 9 762 10 832 11 231 11 230 11 033 9 969 8 750 8 566 Barabás 8 594 8 340 9 508 11 022 11 043 10 712 11 917 12 668 12 476 12 900 12 329 11 478 11 213 10 092 9 999 Barcs 13 482 13 630 14 078 14 265 14 126 13 322 13 395 13 678 13 917 12 617 11 075 10 737 9 096 7 579 7 322 Bátorliget 14 354 12 642 15 256 17 713 19 318 20 059 22 942 24 961 27 079 28 127 25 885 23 504 21 906 19 619 19 854 Battonya 5 024 7 154 9 135 9 923 9 951 11 610 12 309 12 173 12 908 11 345 9 536 9 043 7 784 6 656 6 272 Beregsurány 11 216 10 457 11 742 13 474 13 897 13 424 14 560 14 926 14 239 14 404 13 195 12 245 10 958 9 314 8 946 Beremend 7 002 6 588 6 829 6 693 7 300 7 111 7 809 8 424 8 789 8 802 8 738 9 041 7 822 7 175 7 252 Bernecebaráti 4 517 4 458 4 654 5 248 5 641 5 859 6 212 6 109 6 751 6 598 5 711 4 965 4 305 3 473 3 140 Berzence 5 800 6 304 7 206 7 468 7 946 7 974 8 213 8 261 8 071 7 372 6 736 6 427 5 839 5 129 4 817 Biharkeresztes 12 231 11 511 12 640 13 196 13 822 13 206 14 231 14 701 15 145 14 020 12 025 11 352 10 011 8 772 8 178 Biharugra 9 461 8 797 10 183 11 120 11 958 11 904 13 427 13 670 13 957 13 558 11 672 10 990 9 270 8 016 7 411 Bolhó 9 216 10 297 10 835 11 189 11 747 12 023 11 842 11 718 11 118 10 105 8 614 8 264 7 482 6 263 6 148 Bozsok 3 963 4 305 4 491 4 670 4 691 4 792 4 985 5 240 5 174 4 862 4 610 4 551 4 285 4 180 4 378 Bucsu 2 746 3 089 3 308 3 600 3 824 3 908 4 459 4 811 5 059 5 255 4 969 5 008 4 698 5 305 5 899 Csákánydoroszló 5 295 5 525 6 125 6 371 7 188 6 964 7 061 6 766 6 789 6 231 5 726 5 589 4 787 4 369 4 298 Csenger 16 152 14 972 16 930 20 392 22 308 22 272 25 792 28 663 30 572 31 767 30 950 28 752 26 241 22 883 22 860 Dejtár 9 392 8 881 9 689 10 656 11 489 11 994 12 667 12 647 13 249 13 374 12 683 11 621 11 865 11 106 11 521 Drávaszabolcs 11 049 10 601 10 444 10 557 10 447 9 823 11 075 11 401 11 104 10 450 9 487 9 238 8 008 7 144 7 543 Esztergom 14 593 15 665 18 058 22 298 23 326 23 295 25 794 29 451 30 232 36 632 39 564 39 655 38 341 36 412 37 190 FelsĘcsatár 2 348 2 547 2 436 2 538 2 552 2 574 2 586 2 509 2 672 2 190 1 984 1 982 1 708 1 580 1 509 GyĘr 18 575 19 917 21 005 21 941 22 107 23 755 24 989 25 923 26 903 29 201 29 250 29 071 28 956 28 691 30 723 Hangony 3 776 3 525 3 851 4 158 4 619 4 687 5 196 5 535 5 914 6 388 6 442 6 357 5 962 5 600 5 475 Hegyeshalom 14 030 14 841 15 012 15 924 16 528 17 131 18 647 19 440 17 686 18 159 18 065 17 684 17 379 17 307 17 751 Hercegszántó 24 264 25 179 27 294 27 541 28 173 26 758 29 870 29 180 30 645 28 223 25 687 25 230 23 027 20 471 18 730 Hidasnémeti 10 065 9 669 9 669 10 035 9 940 10 465 11 068 11 113 11 694 11 821 10 735 9 758 8 217 6 907 6 818 Ipolytarnóc 10 627 9 529 11 117 12 996 14 824 15 514 17 038 17 671 18 087 18 120 18 144 18 004 17 302 16 449 15 769 Ivándárda 8 979 8 990 9 667 9 847 10 140 9 264 9 326 9 262 9 525 8 382 7 463 7 311 6 578 5 796 5 468 Kapuvár 12 468 13 560 13 984 15 137 14 737 15 386 16 066 16 089 16 082 15 977 15 483 15 097 14 026 12 910 12 864 Kiszombor 8 557 8 454 9 502 9 682 9 842 9 710 11 040 11 326 11 801 11 151 10 684 10 494 10 241 9 704 10 089 Komárom 18 611 21 117 21 710 23 247 23 686 24 832 25 832 26 666 28 285 33 430 33 584 33 645 32 607 31 805 32 733 KĘszeg 2 197 2 446 2 503 2 654 2 789 2 994 2 847 2 860 2 954 2 787 2 565 2 510 2 280 2 046 1 970 Kötegyán 10 029 10 175 11 213 12 507 14 467 14 460 15 290 16 118 16 918 16 761 15 066 14 575 13 439 12 270 11 730 Létavértes 7 012 6 765 7 472 7 686 7 832 8 070 8 798 9 232 9 862 10 019 9 168 8 755 7 889 6 920 6 992 Letenye 15 781 16 854 18 410 19 641 20 809 21 107 23 407 23 669 23 794 22 979 20 987 19 390 18 594 16 879 16 212 Letkés 6 044 6 629 7 423 7 831 8 041 8 860 8 674 8 436 8 587 8 487 8 010 7 625 7 130 6 464 7 329 Lónya 3 303 3 381 4 206 4 660 5 029 4 962 5 158 5 659 5 524 5 324 4 877 4 451 3 995 3 417 3 205 LĘkösháza 15 780 16 819 19 037 20 027 22 549 25 100 27 806 28 039 27 965 27 679 25 453 25 095 23 368 21 121 19 731 MezĘhegyes 1 880 2 510 3 423 4 325 5 675 5 919 6 248 6 298 6 793 6 488 5 918 5 713 5 109 4 429 4 400 Mohács 2 492 2 775 3 059 3 169 3 472 3 411 3 764 3 905 4 339 4 430 3 814 3 750 3 261 2 994 2 887 Mórahalom 7 252 7 549 8 763 10 968 13 453 13 274 16 339 16 833 17 447 15 421 14 035 13 911 12 062 10 332 10 779 Mosonmagyaróvár 9 965 10 833 11 079 11 198 12 136 12 494 13 501 14 130 13 753 14 092 13 958 13 782 13 372 13 106 13 533 Nagycenk 9 299 10 125 10 799 11 124 10 839 11 444 12 074 11 760 11 239 11 133 10 580 10 430 9 921 9 552 10 494 Nagykereki 9 183 8 527 9 622 10 162 10 464 10 588 10 888 11 312 11 789 11 123 9 178 8 749 7 366 5 935 5 914 Nagylak 17 257 19 185 22 674 24 038 25 718 26 298 26 173 26 847 25 049 23 282 20 996 20 446 18 371 16 436 15 269 Nyírábrány 9 710 8 155 10 114 11 344 13 662 14 122 17 523 19 482 21 692 22 648 21 825 20 331 17 609 15 774 16 068 ėriszentpéter 5 031 5 450 5 919 6 198 6 441 6 595 6 834 6 995 6 996 6 199 5 350 5 073 4 313 3 801 3 493 Pornóapáti 3 445 3 520 4 025 4 218 4 261 4 413 4 477 4 541 4 927 4 729 4 364 4 347 4 031 3 862 3 967 Rajka 5 248 5 343 5 137 5 479 5 834 6 093 6 262 6 543 6 623 6 105 6 014 5 936 6 011 6 092 6 489 Rédics 4 372 4 795 5 726 6 079 6 499 6 542 6 673 6 646 6 722 6 063 5 216 5 078 4 374 3 593 3 232 Salgótarján 4 950 4 586 5 741 6 942 8 168 8 509 9 754 10 063 10 674 11 500 11 480 11 453 10 789 9 600 8 864 Sátoraljaújhely 10 902 9 443 9 594 10 267 10 213 10 075 10 921 11 431 11 571 12 376 11 473 10 765 10 006 8 542 8 052 Sellye 18 190 18 501 19 195 19 240 18 764 17 426 17 602 17 633 17 796 16 324 14 519 14 039 12 259 10 892 10 404 Semjén 15 447 14 662 17 063 19 288 21 252 21 425 25 422 27 889 28 701 28 305 25 584 23 117 20 370 17 211 16 749 Sopron 3 212 3 417 4 104 4 615 4 902 5 031 5 452 5 812 3 619 3 795 4 004 3 989 3 634 3 594 4 236 Sopronkövesd 12 635 13 239 13 589 13 387 13 293 13 931 14 162 13 315 13 805 13 185 11 858 11 593 9 953 9 043 8 834 Szécsény 9 010 8 346 9 232 9 904 10 815 11 004 12 360 12 829 13 717 14 880 14 839 14 443 13 474 12 160 12 062 Szeged 6 203 6 433 7 472 8 805 9 534 9 494 9 994 9 778 8 565 8 141 7 316 7 316 6 775 6 157 7 332 Szentgotthárd 6 373 6 771 7 719 8 018 7 652 7 570 7 758 8 173 7 739 6 377 6 065 5 842 5 203 4 491 4 332 Szentgyörgyvölgy 4 778 5 278 5 908 6 240 6 277 6 197 6 067 5 891 5 934 5 115 4 404 4 255 3 582 3 000 2 510 Szentpéterfa 4 598 5 067 5 378 5 609 5 747 5 867 5 937 5 749 6 203 5 813 5 337 5 254 4 873 4 491 4 595 Tiszabecs 13 029 13 056 14 359 15 648 15 772 15 129 16 021 16 525 17 542 18 056 16 758 15 874 14 768 13 225 13 290 Tiszasziget 1 871 1 785 2 197 2 391 2 547 2 579 2 873 2 854 2 868 2 782 2 880 2 876 3 039 2 897 3 350 Tompa 2 434 2 410 4 808 8 824 10 811 11 402 14 223 15 288 18 942 17 895 15 518 15 043 13 794 12 403 12 356 Tornanádaska 10 159 9 190 9 282 9 758 10 082 10 207 10 921 11 107 11 345 11 014 10 594 9 971 8 062 6 666 6 516 Tornyiszentmiklós 7 341 7 693 8 541 9 485 10 213 10 276 10 897 12 086 12 910 13 073 11 526 10 930 9 225 7 836 7 028 Záhony 13 500 13 260 14 353 15 893 16 575 17 465 19 223 22 230 22 029 23 357 24 593 23 837 23 533 21 869 21 910 Zajta 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143 Zákány 8 617 9 133 9 659 9 949 10 640 11 127 11 502 10 967 11 036 10 161 9 239 8 918 7 817 6 620 6 158 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
132 MELLÉKLET
49. melléklet A városi népesség száma határĘrízeti kirendeltség szerint 1870-2001
határęrizeti jelenlévę összes népesség lakónépesség kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788 Bácsalmás 7 837 7 653 8 091 8 888 8 960 8 635 9 830 10 378 10 623 9 514 9 025 8 830 8 562 7 856 7 650 Balassagyarmat 6 560 6 858 7 826 8 674 11 132 11 788 12 071 12 258 11 427 13 080 14 516 14 209 17 881 18 180 18 474 Bánréve 2 879 3 069 3 128 3 471 3 863 4 221 4 653 4 560 5 175 6 562 7 103 7 206 7 404 7 318 7 515 Barcs 3 339 4 938 7 054 8 496 9 658 9 043 9 459 10 088 8 993 8 670 9 143 8 964 11 464 12 326 12 316 Bátorliget 4 598 4 271 4 927 5 789 7 433 8 473 10 036 10 941 10 629 10 621 11 022 10 823 13 371 13 849 13 433 Battonya 8 642 9 195 12 018 12 872 13 011 13 737 12 718 13 297 12 666 11 668 9 324 9 309 7 962 7 385 6 806 Beregsurány 3 577 3 550 4 316 4 901 5 398 5 511 6 797 7 197 6 899 7 251 8 058 7 737 8 654 9 098 9 075 Berzence 4 195 4 418 4 881 5 137 5 773 5 754 5 956 5 883 5 897 5 390 5 449 5 756 5 933 6 240 5 946 Biharkeresztes 6 979 7 268 9 118 10 454 11 679 11 967 13 338 13 774 14 217 14 830 13 553 13 051 12 239 11 113 10 245 Bucsu 12 934 17 055 20 405 29 959 37 289 42 275 46 379 50 935 47 589 54 758 64 485 65 297 82 851 85 617 81 920 Csákánydoroszló 5 429 6 070 6 835 7 977 8 901 9 349 8 949 8 654 8 501 8 719 9 942 10 044 11 783 12 157 12 802 Csenger 5 794 5 895 6 823 7 839 8 838 9 439 11 569 11 883 12 186 13 183 13 017 12 284 12 700 12 340 12 028 Drávaszabolcs 6 189 6 232 6 852 6 861 7 809 7 474 7 923 8 194 8 463 8 944 11 341 10 614 13 761 13 956 13 643 Esztergom 17 527 18 375 19 890 22 462 22 905 24 762 25 942 33 438 33 179 38 293 44 777 46 214 50 809 50 454 49 813 GyĘr 32 456 34 178 37 151 45 328 53 356 60 098 63 028 70 715 69 583 84 290 100 108 102 600 124 130 129 331 129 412 Gyula 21 054 20 213 22 676 25 451 27 439 28 097 28 964 29 290 27 764 28 759 30 677 30 548 34 533 34 331 33 041 Hangony 5 809 5 952 8 017 11 926 15 891 15 939 20 690 25 437 29 184 38 550 43 161 43 688 46 372 41 561 38 405 Hegyeshalom 4 853 5 549 6 090 7 313 7 679 8 322 8 498 8 957 8 951 9 192 9 508 9 393 10 157 10 603 10 704 Hidasnémeti 3 922 3 386 3 130 2 904 2 819 3 307 3 244 3 306 3 252 3 086 2 875 2 752 2 757 2 371 2 252 Ivándárda 2 086 2 117 2 539 2 837 2 982 2 766 2 670 2 507 2 790 2 769 2 764 2 843 2 932 2 896 2 753 Kapuvár 7 428 8 546 9 246 9 979 10 310 11 075 12 360 12 698 13 123 13 878 13 384 13 181 14 124 14 019 14 075 Komárom 14 013 14 691 16 039 18 548 18 961 21 140 23 682 25 240 26 608 32 670 37 612 37 829 44 533 44 581 44 214 KĘszeg 6 915 7 301 7 076 7 930 8 423 8 492 8 537 10 320 8 780 9 800 10 238 11 191 12 704 11 945 11 844 Kötegyán 7 301 7 517 8 152 8 663 9 461 10 751 12 233 12 469 12 677 12 332 11 937 11 920 11 791 10 958 10 818 Létavértes 7 468 7 373 7 960 8 508 8 998 8 994 9 831 9 269 9 782 10 114 9 106 8 757 7 777 6 729 7 045 Letenye 20 832 24 843 27 470 31 607 34 607 38 254 39 629 39 647 37 621 43 468 47 387 48 092 56 874 58 719 56 651 Letkés 1 456 1 633 2 038 1 909 1 969 2 040 3 486 2 150 2 322 2 546 2 841 2 863 2 826 2 746 2 965 LĘkösháza 3 861 4 722 5 583 6 393 5 645 5 915 6 390 6 757 6 670 6 325 6 032 6 009 5 756 5 582 5 480 MezĘhegyes 13 290 16 533 20 899 23 380 24 579 24 853 26 784 27 275 27 852 26 624 25 052 24 468 22 411 21 052 19 952 Mohács 10 684 10 905 12 678 13 929 14 870 13 344 14 695 15 442 16 088 18 015 19 717 19 641 21 383 20 326 19 223 Mórahalom 3 156 3 273 3 802 4 577 5 051 5 389 6 163 6 134 6 732 6 142 5 859 5 864 5 869 5 532 5 472 Mosonmagyaróvár 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432 Nagylak 26 900 29 135 31 654 32 707 33 249 36 265 35 143 34 873 33 068 30 852 30 075 30 274 29 942 27 529 25 802 Nyírábrány 2 999 2 552 2 973 3 218 3 869 4 780 4 783 5 244 5 422 5 620 5 213 5 102 5 122 5 009 5 465 Rédics 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495 Salgótarján 7 035 11 973 16 888 23 680 23 542 24 897 28 489 33 035 32 571 37 686 43 424 43 434 49 603 47 822 44 964 Sátoraljaújhely 19 349 19 358 22 220 27 812 32 035 34 308 32 830 34 446 30 760 32 324 32 980 33 876 36 248 34 167 32 976 Sellye 1 558 1 566 1 652 1 840 2 097 2 023 2 164 2 058 2 240 2 499 2 804 3 011 3 243 3 197 3 213 Sopron 23 102 25 513 29 788 36 790 38 114 39 525 40 906 47 569 36 506 41 981 45 824 47 952 54 836 55 083 56 175 Szécsény 4 370 3 790 4 296 4 615 5 083 5 222 4 758 4 734 4 884 5 210 5 690 5 649 6 511 6 630 6 634 Szeged 56 901 59 143 68 924 82 803 96 063 100 175 108 448 110 740 104 867 117 515 140 235 145 312 164 437 169 930 168 273 Szentgotthárd 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043 Tiszabecs 3 353 3 254 3 612 4 220 4 627 4 375 5 227 5 779 5 779 6 024 6 688 6 606 8 414 8 953 8 785 Záhony 881 972 1 174 1 023 1 045 1 171 1 267 1 383 1 858 2 117 3 049 2 969 3 802 4 958 4 702 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
133 MELLÉKLET
50. melléklet A népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
határęr jelenlévę összes népesség lakónépesség igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300 Szombathely 65 658 74 091 81 880 96 611 107 305 113 441 118 928 126 065 121 492 125 514 133 822 134 706 152 031 152 508 150 050 Balassagyarmat 70 419 72 275 85 092 99 283 107 873 113 251 123 942 128 761 130 819 140 223 145 761 142 274 149 062 141 357 138 272 Nyírbátor 144 081 135 921 155 161 174 700 187 116 190 538 214 012 230 675 239 471 247 603 239 504 225 867 217 935 201 172 200 983 Pécs 85 050 86 843 94 047 97 734 101 665 95 007 99 882 102 592 104 044 101 902 100 865 99 189 99 807 94 281 92 024 Orosháza 177 429 187 715 217 529 234 900 249 509 260 380 272 982 278 219 277 239 266 797 247 178 242 036 229 593 211 289 201 138 GyĘr 226 397 243 670 261 239 294 156 310 153 331 644 352 054 384 684 372 916 423 201 458 013 462 704 502 517 502 662 509 672 Miskolc 99 158 93 678 101 738 117 241 127 910 132 701 143 609 153 649 157 199 170 804 171 383 167 074 162 875 145 712 139 701 Nagykanizsa 83 430 92 358 102 002 110 579 118 660 123 948 129 594 130 426 128 934 130 005 126 417 123 823 127 852 123 058 117 197 Kiskunhalas 136 048 140 614 161 885 186 203 208 023 210 097 233 438 237 408 238 495 238 327 249 874 252 848 263 122 257 912 254 978 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
51. melléklet A nem városi népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
határęr jelenlévę összes népesség lakónépesség igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591 Szombathely 35 996 38 720 41 904 43 876 45 145 45 677 46 944 47 644 48 513 44 443 40 970 40 156 36 178 34 125 34 441 Balassagyarmat 50 998 48 021 54 044 60 405 66 147 69 304 75 138 76 584 79 615 81 701 79 290 76 119 72 241 65 979 65 235 Nyírbátor 115 411 108 054 123 376 139 202 146 908 147 795 164 502 178 979 186 916 192 673 183 351 171 589 158 095 140 236 140 450 Pécs 61 194 61 085 63 272 63 771 64 249 60 357 62 971 64 303 65 470 61 005 55 096 54 116 47 024 41 580 40 876 Orosháza 89 402 93 132 107 429 114 980 124 446 128 795 137 412 140 484 142 325 135 407 120 528 116 457 104 959 93 339 88 994 GyĘr 118 636 128 057 134 477 144 350 147 388 153 392 162 779 169 129 168 227 181 709 182 360 180 882 174 200 168 512 174 847 Miskolc 67 199 61 913 65 243 71 128 73 302 74 926 82 192 85 900 88 828 90 282 85 264 79 552 70 094 60 295 58 553 Nagykanizsa 55 905 60 354 66 285 70 051 74 131 75 246 78 601 79 238 79 585 74 868 66 722 63 262 56 913 49 320 46 105 Kiskunhalas 68 154 70 545 81 068 89 935 97 949 95 898 108 997 110 156 116 273 105 156 94 755 92 842 84 254 74 594 73 583 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
52. melléklet A városi népesség száma határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
határęr jelenlévę összes népesség lakónépesség igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788 Szombathely 29 662 35 371 39 976 52 735 62 160 67 764 71 984 78 421 72 979 81 071 92 852 94 550 115 853 118 383 115 609 Balassagyarmat 19 421 24 254 31 048 38 878 41 726 43 947 48 804 52 177 51 204 58 522 66 471 66 155 76 821 75 378 73 037 Nyírbátor 28 670 27 867 31 785 35 498 40 208 42 743 49 510 51 696 52 555 54 930 56 153 54 278 59 840 60 936 60 533 Pécs 23 856 25 758 30 775 33 963 37 416 34 650 36 911 38 289 38 574 40 897 45 769 45 073 52 783 52 701 51 148 Orosháza 88 027 94 583 110 100 119 920 125 063 131 585 135 570 137 735 134 914 131 390 126 650 125 579 124 634 117 950 112 144 GyĘr 107 761 115 613 126 762 149 806 162 765 178 252 189 275 215 555 204 689 241 492 275 653 281 822 328 317 334 150 334 825 Miskolc 31 959 31 765 36 495 46 113 54 608 57 775 61 417 67 749 68 371 80 522 86 119 87 522 92 781 85 417 81 148 Nagykanizsa 27 525 32 004 35 717 40 528 44 529 48 702 50 993 51 188 49 349 55 137 59 695 60 561 70 939 73 738 71 092 Kiskunhalas 67 894 70 069 80 817 96 268 110 074 114 199 124 441 127 252 122 222 133 171 155 119 160 006 178 868 183 318 181 395 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
134 MELLÉKLET
53. melléklet A népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 3 923 640 4 202 026 4 748 778 5 443 008 6 093 900 6 415 868 6 996 668 7 543 595 7 434 190 8 116 668 8 449 282 8 450 475 8 804 669 8 544 872 8 394 300 Ukrajna 57 453 56 270 63 270 70 841 73 386 72 749 80 170 86 367 86 346 89 433 89 547 85 197 85 337 80 926 79 912 ukrán-román 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143 Románia 250 402 254 809 295 203 323 403 348 066 363 473 391 408 406 548 413 327 407 395 380 647 367 251 348 179 319 593 310 066 Jugoszlávia 136 048 140 614 161 885 186 203 208 023 210 097 233 438 237 408 238 495 238 327 249 874 252 848 263 122 257 912 254 978 Horvátország 149 491 158 692 172 508 182 725 193 187 191 246 200 431 202 737 201 581 201 377 199 277 196 036 202 346 194 131 187 956 Szlovénia 24 020 25 959 29 460 31 786 33 579 34 304 35 879 37 276 38 393 36 729 33 355 32 049 29 626 27 009 24 758 szlovén-osztrák 10 757 11 716 13 379 14 887 15 199 15 218 15 877 16 685 15 848 14 171 14 252 13 860 13 718 13 155 13 375 Ausztria 133 616 148 064 161 542 186 116 198 173 209 483 219 675 233 145 215 250 227 718 238 069 240 266 263 204 262 517 263 056 osztrák-szlovák 26 876 28 588 28 426 29 742 33 304 35 907 39 329 42 491 41 524 46 111 49 269 49 197 53 937 54 423 55 713 Nyugat-Szlovákia 115 775 123 943 133 853 153 824 164 341 177 882 189 267 211 433 214 790 254 516 284 895 289 014 319 376 321 274 324 085 Kelet-Szlovákia 169 577 165 953 186 830 216 524 235 783 245 952 267 551 282 410 288 018 311 027 317 144 309 348 311 937 287 069 277 973 Összesen 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 315
54. melléklet A nem városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 2 243 254 2 317 872 2 536 719 2 708 993 2 880 567 2 963 346 3 145 613 3 234 144 3 299 900 3 346 257 3 190 081 3 104 741 2 935 027 2 717 997 2 804 591 Ukrajna 49 642 48 494 54 168 60 697 62 316 61 692 66 879 72 008 71 810 74 041 71 752 67 885 64 467 57 917 57 350 ukrán-román 13 655 12 557 14 217 15 356 15 173 14 696 15 416 15 979 17 037 17 572 16 488 15 455 14 012 11 942 12 143 Románia 141 516 140 135 162 420 178 129 193 865 200 202 219 619 231 476 240 394 236 467 215 639 204 706 184 575 163 716 159 951 Jugoszlávia 68 154 70 545 81 068 89 935 97 949 95 898 108 997 110 156 116 273 105 156 94 755 92 842 84 254 74 594 73 583 Horvátország 100 608 103 673 109 382 112 018 115 391 112 588 117 935 118 918 119 489 111 622 100 672 97 115 86 756 76 471 74 211 Szlovénia 21 522 23 216 26 094 28 002 29 430 29 610 30 471 31 618 32 562 30 450 26 496 25 336 21 494 18 230 16 263 szlovén-osztrák 6 373 6 771 7 719 8 018 7 652 7 570 7 758 8 173 7 739 6 377 6 065 5 842 5 203 4 491 4 332 Ausztria 72 955 78 030 82 102 86 168 87 457 90 445 94 046 94 012 91 800 89 390 84 688 83 208 76 749 73 093 75 536 osztrák-szlovák 18 494 19 827 19 868 20 356 21 864 22 577 24 470 25 553 24 785 24 923 24 829 24 544 24 209 24 344 25 281 Nyugat-Szlovákia 51 779 56 699 60 773 67 486 69 119 71 882 76 615 82 040 85 420 99 263 102 398 102 371 99 904 96 908 100 646 Kelet-Szlovákia 118 197 109 934 119 287 131 533 139 449 144 230 157 330 162 484 168 443 171 983 164 554 155 671 142 335 126 274 123 788 Összesen 2 906 149 2 987 753 3 273 817 3 506 691 3 720 232 3 814 736 4 065 149 4 186 561 4 275 652 4 313 501 4 098 417 3 979 716 3 738 985 3 445 977 3 527 675
55. melléklet A városi népesség száma határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség lakónépesség határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 1 378 300 1 481 448 1 651 980 1 872 581 2 102 880 2 220 496 2 408 186 2 596 660 2 543 974 2 965 805 3 314 118 3 344 651 3 810 416 3 810 194 3 811 788 Ukrajna 7 811 7 776 9 102 10 144 11 070 11 057 13 291 14 359 14 536 15 392 17 795 17 312 20 870 23 009 22 562 Románia 108 886 114 674 132 783 145 274 154 201 163 271 171 789 175 072 172 933 170 928 165 008 162 545 163 604 155 877 150 115 Jugoszlávia 67 894 70 069 80 817 96 268 110 074 114 199 124 441 127 252 122 222 133 171 155 119 160 006 178 868 183 318 181 395 Horvátország 48 883 55 019 63 126 70 707 77 796 78 658 82 496 83 819 82 092 89 755 98 605 98 921 115 590 117 660 113 745 Szlovénia 2 498 2 743 3 366 3 784 4 149 4 694 5 408 5 658 5 831 6 279 6 859 6 713 8 132 8 779 8 495 szlovén-osztrák 4 384 4 945 5 660 6 869 7 547 7 648 8 119 8 512 8 109 7 794 8 187 8 018 8 515 8 664 9 043 Ausztria 60 661 70 034 79 440 99 948 110 716 119 038 125 629 139 133 123 450 138 328 153 381 157 058 186 455 189 424 187 520 osztrák-szlovák 8 382 8 761 8 558 9 386 11 440 13 330 14 859 16 938 16 739 21 188 24 440 24 653 29 728 30 079 30 432 Nyugat-Szlovákia 63 996 67 244 73 080 86 338 95 222 106 000 112 652 129 393 129 370 155 253 182 497 186 643 219 472 224 366 223 439 Kelet-Szlovákia 51 380 56 019 67 543 84 991 96 334 101 722 110 221 119 926 119 575 139 044 152 590 153 677 169 602 160 795 154 185 Összesen 1 803 075 1 938 732 2 175 455 2 486 290 2 781 429 2 940 113 3 177 091 3 416 722 3 338 831 3 842 937 4 278 599 4 320 197 4 911 252 4 912 165 4 892 719
135 MELLÉKLET
56. melléklet A népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 54,0 58,1 66,0 76,0 85,4 90,1 98,3 106,4 104,7 114,8 119,8 124,7 121,0 118,6 Bácsalmási 61,5 60,3 67,0 70,6 76,4 74,1 82,5 85,5 86,7 73,3 64,2 58,4 51,2 48,7 Bajai 54,4 57,3 60,7 61,6 63,5 59,7 68,2 72,0 71,7 70,3 70,0 69,7 67,1 64,6 Balassagyarmati 56,3 52,3 58,1 63,7 71,5 76,0 80,3 82,3 82,7 87,1 82,7 87,3 82,8 81,6 Barcsi 38,7 42,8 47,1 50,6 52,8 51,1 52,2 53,4 51,8 48,1 42,6 42,2 39,5 38,5 Békéscsabai 70,2 73,8 81,3 88,1 95,2 100,8 107,8 111,1 106,7 112,5 115,2 123,5 121,3 119,5 Berettyóújfalui 45,2 44,9 50,8 54,2 57,2 58,5 63,7 66,8 67,1 65,3 56,9 54,7 50,1 48,2 Csengeri 40,0 37,5 42,4 50,8 56,6 56,5 67,8 72,9 77,6 80,2 71,8 65,5 58,9 58,8 Csornai 62,9 64,7 68,2 73,4 73,9 77,0 78,3 78,1 76,5 74,4 67,7 64,0 59,2 57,6 Csurgói 42,5 45,3 49,8 52,2 55,7 56,4 58,1 56,9 56,7 51,7 47,5 43,7 40,1 38,2 Debreceni 60,2 62,7 70,2 85,2 100,3 109,6 124,2 133,7 131,1 146,9 164,5 182,5 188,9 193,6 Edelényi 43,3 41,2 40,5 42,2 43,2 44,0 46,0 47,2 47,8 53,6 54,5 52,9 48,6 49,5 Encsi 50,9 49,0 47,4 48,3 48,7 50,9 54,4 55,0 56,4 57,7 51,9 47,8 43,6 44,2 Esztergomi 81,4 85,6 94,9 104,6 108,9 104,8 101,8 119,3 119,8 147,2 178,0 189,3 183,3 182,4 Fehérgyarmati 51,0 48,5 53,8 59,5 59,7 57,6 62,2 65,0 68,2 70,3 64,4 62,7 56,9 56,5 GyĘri 79,9 84,9 90,8 104,2 116,6 128,3 135,4 147,9 148,0 172,6 198,2 228,0 235,0 240,7 Kapuvári 67,5 72,3 74,5 77,8 77,2 80,8 83,6 83,9 84,9 85,0 75,9 75,4 70,0 66,9 Kazincbarcikai 42,0 39,3 42,8 50,1 52,4 57,2 61,0 67,5 72,6 104,0 133,1 144,8 136,8 129,5 Kiskunhalasi 16,8 19,0 23,8 31,1 37,4 40,8 47,2 53,7 57,8 58,8 57,7 60,4 57,5 57,5 Kisvárdai 61,1 61,6 71,9 83,4 91,0 97,1 111,7 123,6 123,2 128,9 127,2 135,5 131,8 131,9 Komáromi 38,5 45,0 46,8 53,5 58,4 66,9 73,0 78,1 81,6 98,1 106,0 112,6 108,3 109,1 Körmendi 52,3 57,0 65,0 70,9 78,1 78,8 79,1 77,4 76,5 72,7 70,9 69,8 67,1 68,1 KĘszegi 70,3 75,0 75,9 81,7 85,4 87,3 87,9 98,0 90,5 93,2 97,5 102,9 96,8 96,9 Lenti 35,0 37,9 44,3 48,3 51,4 52,6 55,3 55,8 57,1 54,3 47,0 43,5 38,9 35,3 Letenyei 42,8 46,5 52,7 58,3 62,9 64,3 70,2 73,0 73,6 71,4 59,7 55,4 50,2 46,9 Makói 73,2 80,2 90,3 94,5 98,3 104,6 103,9 104,9 100,3 93,5 87,1 83,1 76,0 71,3 Mátészalkai 55,2 51,1 59,1 69,2 76,1 78,6 93,2 101,0 107,4 111,1 104,1 111,2 107,4 108,3 MezĘkovácsházai 36,6 45,8 58,6 67,5 71,9 77,1 82,5 83,9 84,9 80,1 68,4 61,4 55,2 51,6 Mohácsi 63,4 64,5 72,7 73,7 78,9 74,7 74,9 76,6 78,2 74,8 70,8 69,2 63,6 60,7 Mórahalomi 25,3 26,3 30,5 38,2 49,9 49,8 59,8 61,0 64,1 57,1 52,0 47,1 41,5 42,8 Mosonmagyaróvári 45,1 48,0 48,0 50,3 54,5 57,9 62,5 66,5 64,5 69,8 72,2 76,5 76,3 77,9 Nagykanizsai 64,3 71,2 78,0 85,0 88,6 92,4 95,1 94,7 92,4 96,4 94,3 99,7 96,7 93,3 Nyírbátori 41,1 35,8 40,9 47,9 53,4 56,8 65,6 70,8 74,1 75,9 68,6 68,0 64,5 65,0 Ózdi 46,9 45,6 52,4 66,1 77,1 79,4 95,3 107,7 120,0 146,5 157,9 159,7 144,5 137,8 ėriszentpéteri 33,2 36,8 39,6 42,1 44,9 45,8 48,7 48,8 48,2 43,2 37,0 30,6 26,6 24,2 Salgótarjáni 46,0 54,1 69,9 90,8 96,6 101,5 114,5 126,0 127,5 139,7 151,8 162,3 155,0 146,5 Sarkadi 42,9 42,5 47,0 50,9 56,2 58,5 62,7 64,9 67,6 66,7 59,7 55,3 50,1 48,1 Sátoraljaújhelyi 52,4 51,1 57,9 67,4 74,6 76,6 80,7 85,4 82,3 84,1 76,4 73,7 64,7 61,8 Sellyei 48,2 49,0 50,6 50,8 50,5 46,9 48,2 48,2 49,7 46,9 42,1 37,4 33,5 33,1 Siklósi 55,0 53,5 56,6 57,0 59,6 56,5 61,0 62,5 63,6 62,4 61,9 62,0 58,3 58,2 Soproni 70,2 76,3 83,9 94,4 96,0 100,7 105,3 111,3 96,0 101,6 104,6 108,3 105,8 109,4 Szécsényi 54,2 49,2 55,2 58,5 64,4 65,5 69,7 71,9 75,9 82,1 81,6 80,3 74,9 73,8 Szegedi 90,9 94,9 113,5 134,4 154,1 159,5 171,5 176,6 170,0 183,4 214,4 235,8 240,1 244,7 Szentgotthárdi 55,8 60,2 68,2 75,0 77,1 78,0 80,9 84,1 80,3 71,9 69,5 67,7 64,1 64,5 Szobi 37,2 39,5 44,1 47,0 49,0 52,7 57,9 53,1 55,7 55,7 49,5 45,6 40,7 43,3 Szombathelyi 59,5 69,2 77,8 96,0 109,0 118,4 125,9 132,7 130,6 140,0 152,6 175,1 178,5 173,5 Tatai 67,7 71,2 75,7 80,9 78,1 79,3 83,1 85,0 90,7 108,5 116,7 127,1 129,0 129,7 Vásárosnaményi 48,2 46,3 52,7 60,3 63,5 62,8 70,1 74,4 72,6 74,7 67,2 65,9 60,7 60,2 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
136 MELLÉKLET
57. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 42,5 43,9 48,1 51,2 54,5 56,1 59,6 61,3 62,5 63,5 59,1 56,0 51,9 53,8 Bácsalmási 57,2 56,1 63,9 66,0 73,9 71,9 79,3 81,4 82,1 67,6 57,3 50,3 42,8 40,1 Bajai 42,9 45,2 48,6 49,1 50,3 48,0 52,8 52,9 56,7 52,7 47,1 43,9 40,7 38,5 Balassagyarmati 46,5 41,7 45,9 50,2 53,5 56,9 60,9 62,7 64,8 66,2 59,3 56,8 51,4 49,6 Barcsi 41,1 43,4 44,9 46,6 47,3 46,3 46,9 47,2 47,3 43,3 36,0 31,3 26,4 25,3 Békéscsabai 27,0 30,8 35,1 38,8 45,0 48,3 50,9 52,1 56,5 56,6 51,5 48,6 46,5 44,6 Berettyóújfalui 45,3 43,8 48,7 50,7 52,5 52,9 56,7 59,3 60,5 57,1 46,1 40,5 35,0 33,9 Csengeri 30,4 27,9 32,2 40,5 46,4 46,1 56,0 64,8 69,7 71,0 62,1 51,1 44,2 44,1 Csornai 64,6 65,5 68,5 72,3 72,2 74,7 75,9 74,7 72,9 70,0 61,8 56,1 49,7 47,6 Csurgói 38,6 41,4 45,4 47,6 50,1 50,9 52,4 51,1 50,9 46,4 40,8 36,1 31,3 29,8 Debreceni 38,0 36,3 41,5 46,6 51,1 53,7 61,5 68,7 72,2 74,8 68,2 64,4 60,7 69,4 Edelényi 41,3 38,9 38,8 40,2 40,9 40,8 42,5 42,9 43,2 44,8 42,8 38,1 33,4 33,8 Encsi 47,4 45,8 44,5 45,5 45,8 47,4 50,4 50,8 52,3 53,6 46,7 40,6 35,5 35,8 Esztergomi 51,1 53,8 63,0 69,1 74,3 67,5 66,3 67,4 74,0 100,4 113,9 113,5 110,4 111,5 Fehérgyarmati 49,9 47,4 52,5 57,8 57,3 55,5 59,1 61,4 64,8 66,7 59,4 54,7 47,7 47,5 GyĘri 46,5 49,9 52,2 55,1 56,9 60,1 64,2 66,7 68,9 74,7 75,2 75,4 75,2 82,6 Kapuvári 69,3 72,3 73,0 75,4 74,3 77,6 78,3 76,5 77,3 75,4 65,5 61,5 54,5 52,2 Kazincbarcikai 41,4 39,1 42,9 48,9 51,1 55,7 59,8 65,7 70,0 81,7 87,2 80,0 71,1 70,4 Kiskunhalasi 6,7 6,9 11,7 19,9 24,0 26,7 32,1 34,5 42,1 41,2 35,5 32,3 29,5 29,3 Kisvárdai 55,9 54,7 61,0 70,7 74,7 77,8 88,0 99,4 101,7 107,9 105,0 104,7 97,6 99,0 Komáromi 35,4 42,5 43,3 46,7 49,3 53,0 53,9 56,1 59,1 73,5 76,2 73,7 69,7 70,4 Körmendi 42,7 46,0 52,7 55,7 60,9 60,1 61,9 61,0 60,5 55,2 48,3 40,7 36,1 35,0 KĘszegi 46,8 50,4 53,5 55,1 56,6 58,7 59,3 59,9 61,1 57,1 52,5 48,6 45,8 46,7 Lenti 35,1 37,9 44,1 47,9 50,7 51,1 53,0 53,1 54,3 50,4 41,5 35,1 28,9 25,3 Letenyei 40,7 43,4 49,7 55,0 59,3 60,4 66,1 69,4 69,8 67,2 55,1 49,5 43,1 39,8 Makói 51,9 57,6 67,2 71,2 75,7 78,8 80,1 82,1 79,1 73,6 65,4 60,2 54,7 51,4 Mátészalkai 52,7 47,5 54,2 63,0 68,6 69,4 78,8 84,5 89,6 92,4 83,3 82,3 75,9 78,5 MezĘkovácsházai 35,7 45,4 56,2 65,8 71,7 78,6 87,1 87,7 86,4 81,2 68,2 60,9 52,6 49,1 Mohácsi 57,2 58,2 65,0 64,6 69,1 66,4 64,8 65,8 66,8 60,0 53,0 48,1 43,0 40,8 Mórahalomi 22,1 23,0 26,7 33,9 47,1 46,0 56,2 57,8 59,8 52,9 47,3 41,1 35,1 36,9 Mosonmagyaróvári 39,7 42,4 42,7 44,3 46,5 48,0 51,3 53,2 51,2 51,8 50,3 49,0 48,4 49,8 Nagykanizsai 52,7 56,3 61,2 64,5 65,3 65,1 67,1 66,6 66,7 63,6 54,4 49,2 43,0 41,0 Nyírbátori 36,9 31,5 36,3 42,4 45,7 47,9 55,0 59,1 63,1 65,2 56,8 52,2 47,5 48,8 Ózdi 39,0 36,9 40,2 47,5 51,7 53,6 61,3 65,5 71,1 78,7 79,1 74,9 67,5 66,3 ėriszentpéteri 33,2 36,8 39,6 42,1 44,9 45,8 48,7 48,8 48,2 43,2 37,0 30,6 26,6 24,2 Salgótarjáni 39,7 36,7 43,5 51,7 59,6 62,1 69,0 71,3 74,4 76,1 76,0 72,7 68,1 65,0 Sarkadi 38,4 37,3 41,7 45,6 50,5 50,5 52,4 54,6 57,6 57,3 49,2 43,7 39,1 36,7 Sátoraljaújhelyi 40,2 37,2 41,7 46,1 49,4 49,4 57,7 63,5 65,0 65,2 54,9 49,4 42,2 40,2 Sellyei 47,3 48,1 49,6 49,3 48,4 44,7 45,8 46,0 47,1 43,5 37,0 31,4 27,4 26,9 Siklósi 49,5 47,6 49,3 49,3 50,3 47,6 52,2 53,8 54,1 51,8 48,0 41,8 37,2 37,9 Soproni 55,7 59,8 63,3 66,1 65,8 69,4 72,8 70,9 67,2 65,9 60,6 54,9 51,2 53,4 Szécsényi 46,0 42,6 47,5 50,1 55,2 55,9 62,9 65,7 69,8 75,9 73,4 68,0 61,1 59,8 Szegedi 38,2 40,3 51,3 58,7 65,4 66,4 70,1 73,8 74,0 72,5 71,3 70,7 67,8 77,4 Szentgotthárdi 52,3 55,1 62,1 64,5 63,5 64,1 65,5 67,7 64,7 54,8 50,2 44,8 38,8 37,2 Szobi 34,8 36,6 40,2 43,7 45,7 49,4 50,0 49,5 51,6 50,8 43,2 39,1 34,2 36,2 Szombathelyi 47,2 51,4 55,7 60,5 63,1 65,4 67,1 67,2 70,6 69,2 65,8 61,9 61,1 61,5 Tatai 45,7 48,4 50,5 52,9 52,0 53,2 56,1 57,3 60,8 65,9 63,9 62,8 63,6 66,4 Vásárosnaményi 47,5 45,4 51,2 58,6 61,3 60,4 66,2 70,3 68,9 70,5 61,3 58,3 51,6 51,1 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
137 MELLÉKLET
58. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása a kistérségekben 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 Kistérség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 67,7 72,8 81,4 92,2 103,3 109,0 117,4 126,7 124,8 145,8 163,5 185,5 184,8 185,0 Bácsalmási 72,4 70,7 74,7 82,1 82,7 79,7 90,7 95,8 98,1 87,8 81,5 79,0 72,5 70,6 Bajai 119,6 126,1 129,6 133,3 138,4 126,8 156,2 180,6 157,3 170,4 200,3 216,9 217,8 213,5 Balassagyarmati 226,0 236,2 269,6 298,8 383,5 406,1 415,8 422,3 393,6 450,6 489,5 615,9 626,2 636,4 Barcsi 27,2 40,2 57,4 69,1 78,6 73,6 77,0 82,1 73,2 70,5 72,9 93,3 100,3 100,2 Békéscsabai 108,5 112,0 122,1 131,9 139,6 147,4 158,2 163,4 151,3 162,1 171,6 189,8 187,6 185,9 Berettyóújfalui 44,9 47,2 54,8 60,8 66,4 69,3 77,2 81,2 79,9 81,1 77,6 82,1 79,2 75,8 Csengeri 96,3 93,4 102,0 110,3 115,4 117,1 136,6 120,3 123,6 133,7 128,1 149,0 144,7 144,7 Csornai 52,9 60,5 66,4 79,7 83,7 90,7 92,6 97,6 97,6 100,2 102,4 110,7 115,6 116,7 Csurgói 70,4 74,1 81,9 86,2 96,9 96,5 99,9 98,7 98,9 90,4 96,6 99,5 104,7 99,8 Debreceni 77,3 83,2 92,5 115,1 138,4 152,9 172,8 184,1 176,7 202,7 239,1 274,0 288,2 289,8 Edelényi 54,8 54,2 50,7 53,4 56,6 62,2 65,9 71,7 74,5 103,6 121,0 137,7 135,3 138,9 Encsi 88,3 82,9 78,2 77,5 79,5 88,7 96,6 100,2 100,0 101,7 106,3 124,5 130,2 133,4 Esztergomi 117,0 123,1 132,5 146,5 149,8 148,9 143,6 180,6 173,9 202,3 253,6 278,6 269,2 266,0 Fehérgyarmati 63,9 62,0 68,9 80,4 88,2 83,4 99,6 110,2 110,2 114,8 125,9 160,4 170,7 167,5 GyĘri 185,9 195,7 212,8 259,6 305,6 344,2 361,0 405,0 398,5 482,7 587,6 710,9 740,7 741,1 Kapuvári 62,0 72,3 79,2 85,0 85,7 90,2 99,3 105,9 107,6 113,7 107,1 117,1 116,3 111,0 Kazincbarcikai 49,2 42,0 41,3 65,6 69,1 77,1 76,6 90,7 104,8 387,1 716,8 968,7 972,5 881,6 Kiskunhalasi 43,3 50,8 55,5 60,4 72,7 78,0 87,0 104,2 99,1 105,0 116,1 134,5 131,3 131,6 Kisvárdai 84,9 93,1 122,0 142,1 165,6 185,6 220,2 234,6 221,5 225,4 228,7 276,8 288,8 282,5 Komáromi 52,4 55,8 62,1 83,1 98,2 128,0 157,0 174,7 180,6 206,1 237,0 283,7 278,2 279,4 Körmendi 102,8 115,0 129,5 151,1 168,6 177,1 169,5 163,9 161,0 165,2 190,3 223,2 230,3 242,5 KĘszegi 126,5 133,6 129,5 145,1 154,1 155,4 156,2 188,8 160,7 179,3 204,8 232,5 218,6 216,7 Lenti 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6 Letenyei 60,7 74,0 79,2 86,9 94,8 97,9 106,2 104,2 106,9 108,0 100,1 106,5 111,8 108,9 Makói 117,3 127,1 138,1 142,7 145,0 158,2 153,3 152,1 144,3 134,6 132,1 130,6 120,1 112,6 Mátészalkai 70,6 73,6 90,1 108,0 123,7 136,8 183,9 205,1 219,1 228,5 234,7 293,1 305,5 295,9 MezĘkovácsházai 38,1 46,5 62,2 70,2 72,2 74,7 75,3 78,1 82,6 78,3 68,6 62,1 59,1 55,5 Mohácsi 96,6 98,2 114,3 122,8 132,2 119,1 129,4 134,8 139,7 154,6 167,1 182,9 175,0 168,2 Mórahalomi 38,0 39,4 45,7 55,1 60,8 64,8 74,1 73,8 81,0 73,9 70,5 70,6 66,5 65,8 Mosonmagyaróvári 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6 Nagykanizsai 115,4 136,8 151,7 174,9 191,0 212,1 217,7 218,3 205,4 240,2 269,2 321,4 332,7 322,8 Nyírbátori 69,8 65,5 72,7 86,0 106,3 117,9 137,8 151,0 149,2 149,4 149,8 176,3 181,0 175,5 Ózdi 67,2 67,9 83,6 113,5 142,2 145,4 182,2 215,5 245,3 320,0 359,5 376,8 341,8 320,8 Salgótarjáni 68,4 116,4 164,2 230,2 228,9 242,1 277,0 321,2 316,7 366,4 422,3 482,3 465,0 437,2 Sarkadi 58,1 59,9 64,9 69,0 75,3 85,6 97,4 99,3 101,0 98,2 94,9 93,9 87,3 86,2 Sátoraljaújhelyi 157,6 171,8 198,5 252,5 293,8 312,3 280,1 276,4 233,0 248,3 263,3 284,9 260,1 248,9 Sellyei 61,9 62,2 65,6 73,1 83,3 80,3 85,9 81,7 89,0 99,2 119,6 128,8 127,0 127,6 Siklósi 83,9 84,6 95,2 98,3 109,4 103,8 107,4 108,5 114,1 118,8 136,4 169,2 170,9 166,2 Soproni 113,0 124,6 144,4 177,4 184,7 192,7 201,0 230,2 180,6 206,5 233,7 265,2 266,2 273,9 Szécsényi 95,6 82,9 93,9 100,9 111,2 114,2 104,0 103,5 106,8 113,9 123,5 142,4 145,0 145,1 Szegedi 202,6 210,6 245,4 294,8 342,1 356,7 386,2 394,3 373,4 418,4 517,4 585,5 605,1 599,2 Szentgotthárdi 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5 Szobi 72,5 81,4 101,5 95,1 98,1 101,6 173,7 107,1 115,7 126,9 142,7 140,8 136,8 147,7 Szombathelyi 132,6 174,9 209,2 307,2 382,4 433,5 475,6 522,3 488,0 561,5 669,6 849,6 877,9 840,0 Tatai 132,2 137,9 149,4 162,6 154,4 155,5 162,0 166,0 178,2 232,9 271,1 314,9 320,4 314,7 Vásárosnaményi 54,5 54,1 65,7 74,6 82,2 83,9 103,5 109,6 105,1 110,4 117,8 131,8 138,6 138,2 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
138 MELLÉKLET
59. melléklet A népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 56,1 58,6 66,5 74,8 80,6 83,0 88,4 92,5 91,5 94,8 96,2 98,5 94,0 92,3 5 km-en belül, de nem közvetlen 51,8 50,9 53,9 56,6 60,0 61,8 66,8 69,1 71,6 71,5 64,9 59,2 53,6 53,2 5-10 km között 51,9 52,2 57,1 63,3 67,7 70,6 76,2 80,9 81,5 84,8 84,1 85,3 82,1 82,2 10-15 km között 47,5 49,5 55,0 61,1 65,2 67,2 72,9 76,5 77,6 81,8 80,4 82,4 78,9 77,7 15-20 km között 53,4 55,4 60,7 65,6 71,2 73,9 80,5 84,1 82,8 87,1 86,6 89,7 86,5 87,6 20-25 km között 53,9 55,2 60,1 67,0 73,4 76,0 81,7 85,6 86,3 93,1 94,9 97,9 92,9 93,6 25-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,2 50-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,6 75-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6 100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
60. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 42,2 42,4 47,0 50,6 53,8 54,5 58,6 60,4 62,0 60,6 54,5 49,5 44,3 43,6 5 km-en belül, de nem közvetlen 49,9 49,4 52,8 55,8 59,4 60,9 66,0 68,4 71,0 71,1 64,6 58,6 53,2 53,0 5-10 km között 44,3 44,2 48,3 52,5 54,7 55,6 60,1 63,2 63,5 63,8 58,4 53,8 48,9 49,2 10-15 km között 42,4 43,8 48,0 51,9 54,2 55,1 59,2 61,0 62,9 64,0 59,1 55,4 50,9 50,7 15-20 km között 44,5 45,3 49,7 53,4 57,0 58,4 61,8 63,4 64,5 64,7 59,7 55,9 51,3 52,4 20-25 km között 45,7 46,2 50,5 55,3 58,5 60,3 64,4 66,7 67,5 69,2 63,9 60,8 56,0 58,1 25-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,1 50-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,1 75-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2 100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
61. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása részletes távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 91,5 99,7 115,8 136,3 148,7 155,1 164,1 173,8 166,2 181,4 201,9 222,7 219,9 215,6 5 km-en belül, de nem közvetlen 105,3 90,9 84,0 77,9 75,7 88,8 87,1 88,7 87,3 82,8 73,9 74,0 63,6 60,4 5-10 km között 85,4 87,8 96,2 111,1 125,5 137,6 147,6 160,0 161,6 178,5 198,4 225,4 230,0 229,2 10-15 km között 76,4 81,7 94,3 112,2 127,0 134,8 149,3 162,7 160,0 181,4 199,1 233,6 235,6 229,1 15-20 km között 84,2 90,2 98,1 107,6 119,7 127,2 144,8 155,5 145,6 164,1 178,9 205,6 207,6 208,5 20-25 km között 83,0 86,6 93,9 108,1 125,7 131,3 142,3 151,7 152,0 177,1 203,3 227,8 222,3 218,1 25-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,0 50-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,5 75-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1 100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
139 MELLÉKLET
62. melléklet A népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 56,1 58,6 66,5 74,8 80,6 83,0 88,4 92,5 91,5 94,8 96,2 98,5 94,0 92,3 25 km-en belüli, de nem közvetlen 51,7 53,0 58,0 63,9 68,9 71,5 77,3 81,2 81,5 86,0 85,4 87,4 83,7 83,8 25-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,2 50-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,6 75-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6 100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
63. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870- 2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 42,2 42,4 47,0 50,6 53,8 54,5 58,6 60,4 62,0 60,6 54,5 49,5 44,3 43,6 25 km-en belüli, de nem közvetlen 44,4 45,0 49,3 53,3 56,2 57,4 61,5 63,7 64,8 65,6 60,4 56,5 51,7 52,4 25-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,1 50-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,1 75-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2 100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
64. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása közvetlen és 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 közvetlen 91,5 99,7 115,8 136,3 148,7 155,1 164,1 173,8 166,2 181,4 201,9 222,7 219,9 215,6 25 km-en belüli, de nem közvetlen 82,8 87,0 95,7 109,2 123,7 131,8 145,2 156,4 153,3 173,6 193,0 220,5 221,0 218,7 25-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,0 50-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,5 75-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1 100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
140 MELLÉKLET
65. melléklet A népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 52,9 54,5 60,3 66,8 72,1 74,6 80,3 84,2 84,2 88,4 88,3 90,4 86,5 86,1 25-50 km között 63,6 70,2 82,4 100,7 117,0 125,0 139,4 155,1 150,1 167,7 180,0 188,4 184,3 176,2 50-75 km között 49,7 52,2 57,3 62,1 67,1 69,7 73,8 76,8 76,4 81,8 83,7 88,3 85,1 86,6 75-100 km között 43,0 46,5 51,4 55,6 60,2 62,5 66,1 68,6 71,0 74,8 72,9 74,2 71,6 72,6 100 km-nél távolabb 76,4 82,0 98,8 119,7 133,3 149,3 176,6 191,3 170,3 215,1 275,3 323,7 336,2 334,1 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
66. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 43,9 44,4 48,7 52,7 55,6 56,7 60,8 62,9 64,1 64,4 59,0 54,8 49,9 50,3 25-50 km között 44,6 45,9 50,3 53,6 57,0 58,9 62,5 63,8 65,1 66,7 62,4 59,4 55,3 57,1 50-75 km között 41,1 42,7 46,5 49,3 52,4 53,6 56,8 58,5 59,2 60,0 55,9 53,0 49,0 51,1 75-100 km között 37,9 40,5 44,6 47,6 51,0 52,4 55,6 57,6 60,2 59,1 53,2 49,6 45,9 47,2 100 km-nél távolabb 45,7 46,3 54,4 61,8 60,1 63,2 72,0 74,1 74,9 70,7 71,7 74,4 76,1 79,2 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
67. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása 25 km-es távolsági zónák szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 zóna 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 0-25 km között 85,9 91,6 102,9 118,9 132,6 140,2 151,9 162,6 157,9 176,4 196,1 221,3 220,6 217,6 25-50 km között 76,6 83,3 94,3 110,3 126,0 133,3 147,1 163,5 159,2 190,9 221,3 254,7 256,8 257,0 50-75 km között 66,3 70,4 78,2 86,9 95,8 101,0 106,7 112,2 109,8 124,0 137,5 156,8 155,3 155,5 75-100 km között 54,9 60,6 67,3 74,3 81,7 86,3 90,6 94,4 96,3 111,3 119,0 131,7 131,6 132,1 100 km-nél távolabb 86,1 93,3 112,8 137,9 156,4 176,6 209,6 228,4 200,4 260,8 339,7 402,5 418,4 414,6 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
141 MELLÉKLET
68. melléklet A népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęrizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0 Aggtelek 34,3 29,6 30,9 32,4 31,0 32,7 32,8 33,7 32,6 34,0 31,8 27,9 24,6 23,7 Bácsalmás 56,7 59,1 65,4 68,8 72,5 71,6 79,4 81,8 84,6 74,4 65,9 60,7 53,4 50,8 Bácsbokod 44,1 43,3 48,2 49,3 51,6 46,9 52,2 52,4 55,3 46,8 41,1 36,7 33,2 31,4 Bagamér 43,8 40,1 46,8 53,9 56,5 61,7 64,1 77,6 79,5 76,2 61,9 53,5 46,4 46,5 Balassagyarmat 81,2 77,7 87,5 96,7 114,2 120,8 128,0 131,6 124,7 136,2 138,6 157,6 155,4 156,2 Bánréve 48,8 48,9 49,3 57,5 59,1 62,7 67,3 66,6 74,4 82,7 84,8 80,8 74,7 74,8 Barabás 45,9 44,6 50,8 58,9 59,0 57,3 63,7 67,7 66,7 69,0 61,4 59,9 53,9 53,5 Barcs 39,0 43,1 49,0 52,8 55,1 51,9 53,0 55,1 53,1 49,4 45,7 47,7 46,2 45,5 Bátorliget 39,0 34,8 41,5 48,4 55,1 58,7 67,9 73,9 77,6 79,8 70,7 72,6 68,9 68,5 Battonya 47,5 56,8 73,5 79,2 79,7 88,0 86,9 88,4 88,8 79,9 63,7 54,7 48,8 45,4 Beregsurány 50,5 47,8 54,8 62,7 65,9 64,6 72,9 75,5 72,2 73,9 68,2 67,0 62,9 61,5 Beremend 48,0 45,2 46,8 45,9 50,0 48,7 53,5 57,7 60,2 60,3 62,0 53,6 49,2 49,7 Bernecebaráti 30,0 29,6 30,9 34,9 37,5 38,9 41,3 40,6 44,8 43,8 33,0 28,6 23,1 20,9 Berzence 41,5 44,5 50,1 52,3 56,9 57,0 58,8 58,7 58,0 52,9 50,5 48,8 47,2 44,7 Biharkeresztes 42,6 41,6 48,2 52,4 56,5 55,8 61,1 63,1 65,1 64,0 54,1 49,3 44,1 40,9 Biharugra 36,3 33,7 39,1 42,6 45,9 45,7 51,5 52,4 53,5 52,0 42,2 35,6 30,7 28,4 Bolhó 44,0 49,2 51,8 53,5 56,1 57,5 56,6 56,0 53,1 48,3 39,5 35,8 29,9 29,4 Bozsok 44,9 48,8 50,9 52,9 53,1 54,3 56,5 59,4 58,6 55,1 51,6 48,5 47,4 49,6 Bucsu 101,0 129,7 152,7 216,1 264,7 297,4 327,4 359,0 339,0 386,4 452,7 563,7 585,5 565,5 Csákánydoroszló 66,5 71,9 80,4 89,0 99,8 101,2 99,3 95,7 94,9 92,7 97,0 102,8 102,5 106,1 Csenger 47,5 45,2 51,4 61,1 67,4 68,6 80,8 87,7 92,5 97,3 88,8 84,3 76,2 75,5 Dejtár 53,4 50,5 55,1 60,6 65,3 68,2 72,0 71,9 75,3 76,1 66,1 67,5 63,2 65,5 Drávaszabolcs 58,4 57,0 58,6 59,0 61,8 58,6 64,4 66,4 66,3 65,7 67,3 73,8 71,5 71,8 Esztergom 76,2 80,8 90,1 106,2 109,7 114,1 122,8 149,3 150,5 177,8 203,8 211,6 206,2 206,5 FelsĘcsatár 51,1 55,5 53,1 55,3 55,6 56,1 56,3 54,7 58,2 47,7 43,2 37,2 34,4 32,9 GyĘr 87,0 92,2 99,1 114,6 128,6 142,9 150,0 164,7 164,4 193,4 224,4 260,9 269,3 272,9 Gyula 82,3 79,0 88,6 99,5 107,3 109,8 113,2 114,5 108,5 112,4 119,4 135,0 134,2 129,2 Hangony 48,0 47,5 59,5 80,6 102,8 103,4 129,7 155,2 175,9 225,2 250,8 262,3 236,4 219,9 Hegyeshalom 41,8 45,2 46,7 51,5 53,6 56,4 60,1 62,9 59,0 60,6 60,0 61,0 61,8 63,0 Hercegszántó 48,4 50,2 54,4 54,9 56,2 53,4 59,6 58,2 61,1 56,3 50,3 45,9 40,8 37,3 Hidasnémeti 49,4 46,1 45,2 45,7 45,1 48,7 50,6 51,0 52,8 52,7 44,2 38,8 32,8 32,1 Ipolytarnóc 46,9 42,0 49,0 57,3 65,4 68,4 75,1 77,9 79,8 79,9 79,4 76,3 72,5 69,5 Ivándárda 62,8 63,0 69,3 72,0 74,5 68,3 68,1 66,8 69,9 63,3 57,6 54,0 49,3 46,6 Kapuvár 55,0 61,1 64,2 69,4 69,2 73,1 78,5 79,5 80,7 82,5 78,1 77,8 74,4 74,4 Kiszombor 53,5 52,8 59,4 60,5 61,5 60,7 69,0 70,8 73,7 69,7 65,6 64,0 60,6 63,0 Komárom 53,4 58,6 61,8 68,4 69,8 75,2 81,0 84,9 89,8 108,2 117,0 126,2 125,0 125,9 KĘszeg 97,4 104,2 102,4 113,2 119,9 122,8 121,7 140,9 125,5 134,6 146,5 160,2 149,6 147,7 Kötegyán 47,5 48,5 53,1 58,0 65,6 69,1 75,4 78,3 81,1 79,7 72,6 69,1 63,6 61,8 Létavértes 56,0 54,7 59,7 62,7 65,1 66,0 72,1 71,6 76,0 77,9 67,8 60,6 52,8 54,3 Letenye 77,4 88,2 97,0 108,4 117,2 125,5 133,3 133,9 129,9 140,5 142,7 159,6 159,9 154,1 Letkés 42,7 47,0 53,8 55,4 57,0 62,0 69,2 60,3 62,1 62,8 59,7 56,7 52,4 58,6 Lónya 41,2 42,2 52,5 58,2 62,8 62,0 64,4 70,7 69,0 66,5 55,6 49,9 42,7 40,0 LĘkösháza 48,4 53,1 60,7 65,1 69,5 76,4 84,3 85,8 85,4 83,8 76,7 71,8 65,8 62,1 MezĘhegyes 37,1 46,6 59,5 67,7 74,0 75,2 80,8 82,1 84,7 81,0 73,8 67,3 62,3 59,5 Mohács 59,7 62,0 71,4 77,5 83,2 76,0 83,7 87,7 92,6 101,8 106,1 111,8 105,8 100,3 Mórahalom 26,9 27,9 32,4 40,1 47,8 48,2 58,1 59,3 62,4 55,7 51,1 46,3 41,0 42,0 Mosonmagyaróvár 55,6 59,4 59,6 62,4 71,5 78,3 86,0 94,2 92,5 107,0 116,6 130,7 131,0 133,3 Nagycenk 57,4 62,5 66,6 68,6 66,9 70,6 74,5 72,6 69,4 68,7 64,4 61,2 58,9 64,8 Nagykereki 50,2 46,7 52,6 55,6 57,3 57,9 59,6 61,9 64,5 60,9 47,9 40,3 32,5 32,4 Nagylak 80,0 87,6 98,5 102,9 106,9 113,4 111,1 111,9 105,3 98,1 91,9 87,6 79,7 74,4 Nyírábrány 32,0 26,9 32,9 36,6 44,1 47,5 56,1 62,2 68,2 71,1 64,0 57,2 52,3 54,2 ėriszentpéter 33,1 35,9 39,0 40,8 42,4 43,4 45,0 46,0 46,0 40,8 33,4 28,4 25,0 23,0 Pornóapáti 41,9 42,8 48,9 51,3 51,8 53,7 54,4 55,2 59,9 57,5 52,9 49,0 47,0 48,2 Rajka 42,6 43,4 41,7 44,5 47,4 49,5 50,9 53,2 53,8 49,6 48,2 48,8 49,5 52,7 Rédics 35,9 39,3 47,4 51,5 55,6 58,6 63,0 64,2 65,5 64,4 61,5 65,3 64,6 61,2 Salgótarján 40,4 55,8 76,3 103,2 106,9 112,6 128,9 145,3 145,8 165,8 185,1 203,6 193,6 181,5 Sátoraljaújhely 61,0 58,1 64,2 76,8 85,2 89,5 88,3 92,6 85,4 90,2 90,1 93,3 86,2 82,8 Sellye 50,3 51,1 53,1 53,6 53,1 49,5 50,3 50,1 51,0 47,9 43,4 39,4 35,9 34,7 Semjén 43,5 41,3 48,0 54,3 59,8 60,3 71,5 78,5 80,8 79,6 65,1 57,3 48,4 47,1 Sopron 129,0 141,8 166,1 202,9 210,8 218,4 227,2 261,6 196,7 224,4 254,6 286,6 287,6 296,1 Sopronkövesd 67,4 70,6 72,5 71,4 70,9 74,3 75,5 71,0 73,6 70,3 61,8 53,1 48,2 47,1 Szécsény 56,7 51,4 57,3 61,5 67,3 68,7 72,5 74,4 78,8 85,1 85,1 84,7 79,6 79,2 Szeged 170,7 177,4 206,7 247,8 285,7 296,7 320,4 326,1 306,9 340,0 412,9 463,2 476,4 475,1 Szentgotthárd 58,5 63,7 72,7 80,9 82,6 82,7 86,3 90,7 86,2 77,0 75,3 74,6 71,5 72,7 Szentgyörgyvölgy 37,8 41,8 46,8 49,4 49,7 49,0 48,0 46,6 47,0 40,5 33,7 28,3 23,7 19,9 Szentpéterfa 40,1 44,1 46,9 48,9 50,1 51,1 51,7 50,1 54,0 50,6 45,8 42,5 39,1 40,0 Tiszabecs 48,9 48,7 53,7 59,3 60,9 58,2 63,5 66,6 69,6 71,9 67,1 69,2 66,2 65,9 Tiszasziget 44,1 42,1 51,8 56,4 60,1 60,9 67,8 67,3 67,7 65,6 67,9 71,7 68,4 79,0 Tompa 7,0 7,0 13,9 25,6 31,3 33,0 41,2 44,3 54,9 51,8 43,6 40,0 35,9 35,8 Tornanádaska 35,9 32,5 32,8 34,5 35,6 36,1 38,6 39,3 40,1 38,9 35,2 28,5 23,6 23,0 Tornyiszentmiklós 45,7 47,9 53,2 59,0 63,6 64,0 67,8 75,2 80,4 81,4 68,0 57,4 48,8 43,7 Záhony 62,8 62,2 67,9 73,9 77,0 81,4 89,5 103,2 104,4 111,3 117,1 119,5 117,2 116,3 Zajta 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2 Zákány 45,7 48,4 51,2 52,8 56,4 59,0 61,0 58,1 58,5 53,9 47,3 41,4 35,1 32,7 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
142 MELLÉKLET
69. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęrizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3 Aggtelek 34,3 29,6 30,9 32,4 31,0 32,7 32,8 33,7 32,6 34,0 31,8 27,9 24,6 23,7 Bácsalmás 51,6 55,3 62,4 64,4 69,1 69,0 75,6 77,2 80,1 70,0 60,7 54,6 47,0 44,1 Bácsbokod 44,1 43,3 48,2 49,3 51,6 46,9 52,2 52,4 55,3 46,8 41,1 36,7 33,2 31,4 Bagamér 43,8 40,1 46,8 53,9 56,5 61,7 64,1 77,6 79,5 76,2 61,9 53,5 46,4 46,5 Balassagyarmat 49,2 42,6 47,2 52,0 54,6 57,6 64,3 67,3 65,2 66,6 61,0 56,2 51,3 49,9 Bánréve 42,3 41,3 41,5 49,3 49,1 51,3 54,5 54,1 60,1 62,3 61,2 55,3 48,5 47,5 Barabás 45,9 44,6 50,8 58,9 59,0 57,3 63,7 67,7 66,7 69,0 61,4 59,9 53,9 53,5 Barcs 43,7 44,2 45,6 46,3 45,8 43,2 43,4 44,4 45,1 40,9 34,8 29,5 24,6 23,7 Bátorliget 34,3 30,2 36,4 42,3 46,1 47,9 54,7 59,6 64,6 67,1 56,1 52,3 46,8 47,4 Battonya 35,3 50,3 64,2 69,8 70,0 81,6 86,6 85,6 90,8 79,8 63,6 54,7 46,8 44,1 Beregsurány 49,4 46,0 51,7 59,3 61,2 59,1 64,1 65,7 62,7 63,4 53,9 48,2 41,0 39,4 Beremend 48,0 45,2 46,8 45,9 50,0 48,7 53,5 57,7 60,2 60,3 62,0 53,6 49,2 49,7 Bernecebaráti 30,0 29,6 30,9 34,9 37,5 38,9 41,3 40,6 44,8 43,8 33,0 28,6 23,1 20,9 Berzence 32,0 34,7 39,7 41,2 43,8 44,0 45,3 45,5 44,5 40,6 35,4 32,2 28,3 26,6 Biharkeresztes 47,6 44,8 49,2 51,3 53,8 51,4 55,4 57,2 58,9 54,5 44,2 38,9 34,1 31,8 Biharugra 36,3 33,7 39,1 42,6 45,9 45,7 51,5 52,4 53,5 52,0 42,2 35,6 30,7 28,4 Bolhó 44,0 49,2 51,8 53,5 56,1 57,5 56,6 56,0 53,1 48,3 39,5 35,8 29,9 29,4 Bozsok 44,9 48,8 50,9 52,9 53,1 54,3 56,5 59,4 58,6 55,1 51,6 48,5 47,4 49,6 Bucsu 47,5 53,5 57,3 62,3 66,2 67,6 77,2 83,3 87,6 90,9 86,7 81,3 91,8 102,1 Csákánydoroszló 48,8 51,0 56,5 58,8 66,3 64,2 65,1 62,4 62,6 57,5 51,6 44,2 40,3 39,6 Csenger 42,3 39,2 44,3 53,4 58,4 58,3 67,5 75,0 80,0 83,1 75,2 68,7 59,9 59,8 Dejtár 53,4 50,5 55,1 60,6 65,3 68,2 72,0 71,9 75,3 76,1 66,1 67,5 63,2 65,5 Drávaszabolcs 50,6 48,5 47,8 48,3 47,8 44,9 50,7 52,2 50,8 47,8 42,3 36,6 32,7 34,5 Esztergom 54,1 58,0 66,9 82,6 86,4 86,3 95,6 109,1 112,0 135,7 146,9 142,0 134,9 137,8 FelsĘcsatár 51,1 55,5 53,1 55,3 55,6 56,1 56,3 54,7 58,2 47,7 43,2 37,2 34,4 32,9 GyĘr 45,1 48,3 51,0 53,2 53,6 57,6 60,6 62,9 65,3 70,8 70,5 70,3 69,6 74,5 Hangony 35,0 32,7 35,7 38,5 42,8 43,4 48,1 51,3 54,8 59,2 58,9 55,2 51,9 50,7 Hegyeshalom 39,0 41,3 41,7 44,3 45,9 47,6 51,8 54,0 49,2 50,5 49,2 48,3 48,1 49,3 Hercegszántó 48,4 50,2 54,4 54,9 56,2 53,4 59,6 58,2 61,1 56,3 50,3 45,9 40,8 37,3 Hidasnémeti 41,0 39,4 39,4 40,9 40,5 42,6 45,1 45,2 47,6 48,1 39,7 33,5 28,1 27,8 Ipolytarnóc 46,9 42,0 49,0 57,3 65,4 68,4 75,1 77,9 79,8 79,9 79,4 76,3 72,5 69,5 Ivándárda 58,2 58,3 62,7 63,9 65,8 60,1 60,5 60,1 61,8 54,4 47,4 42,7 37,6 35,5 Kapuvár 57,4 62,4 64,3 69,7 67,8 70,8 73,9 74,0 74,0 73,5 69,5 64,5 59,4 59,2 Kiszombor 53,5 52,8 59,4 60,5 61,5 60,7 69,0 70,8 73,7 69,7 65,6 64,0 60,6 63,0 Komárom 40,2 45,6 46,9 50,2 51,2 53,7 55,8 57,6 61,1 72,2 72,7 70,5 68,7 70,7 KĘszeg 56,5 62,9 64,4 68,3 71,8 77,0 73,3 73,6 76,0 71,7 64,6 58,7 52,7 50,7 Kötegyán 41,9 42,5 46,8 52,2 60,4 60,4 63,9 67,3 70,7 70,0 60,9 56,1 51,3 49,0 Létavértes 49,4 47,7 52,7 54,2 55,2 56,9 62,0 65,1 69,5 70,7 61,7 55,6 48,8 49,3 Letenye 55,8 59,6 65,1 69,5 73,6 74,6 82,8 83,7 84,1 81,3 68,6 65,8 59,7 57,3 Letkés 38,8 42,6 47,7 50,3 51,7 56,9 55,7 54,2 55,2 54,5 49,0 45,8 41,5 47,1 Lónya 41,2 42,2 52,5 58,2 62,8 62,0 64,4 70,7 69,0 66,5 55,6 49,9 42,7 40,0 LĘkösháza 45,0 47,9 54,3 57,1 64,3 71,5 79,3 79,9 79,7 78,9 71,5 66,6 60,2 56,2 MezĘhegyes 28,7 38,3 52,3 66,0 86,6 90,4 95,4 96,1 103,7 99,0 87,2 78,0 67,6 67,2 Mohács 23,0 25,6 28,2 29,3 32,1 31,5 34,8 36,1 40,1 40,9 34,6 30,1 27,6 26,7 Mórahalom 23,8 24,8 28,8 36,1 44,2 43,6 53,7 55,3 57,4 50,7 45,7 39,7 34,0 35,4 Mosonmagyaróvár 40,8 44,3 45,3 45,8 49,7 51,1 55,2 57,8 56,3 57,7 56,4 54,7 53,6 55,4 Nagycenk 57,4 62,5 66,6 68,6 66,9 70,6 74,5 72,6 69,4 68,7 64,4 61,2 58,9 64,8 Nagykereki 50,2 46,7 52,6 55,6 57,3 57,9 59,6 61,9 64,5 60,9 47,9 40,3 32,5 32,4 Nagylak 53,5 59,5 70,3 74,5 79,8 81,6 81,2 83,3 77,7 72,2 63,4 57,0 51,0 47,4 Nyírábrány 28,6 24,0 29,8 33,4 40,3 41,6 51,6 57,4 63,9 66,7 59,9 51,9 46,5 47,3 ėriszentpéter 33,1 35,9 39,0 40,8 42,4 43,4 45,0 46,0 46,0 40,8 33,4 28,4 25,0 23,0 Pornóapáti 41,9 42,8 48,9 51,3 51,8 53,7 54,4 55,2 59,9 57,5 52,9 49,0 47,0 48,2 Rajka 42,6 43,4 41,7 44,5 47,4 49,5 50,9 53,2 53,8 49,6 48,2 48,8 49,5 52,7 Rédics 37,0 40,6 48,5 51,5 55,0 55,4 56,5 56,3 56,9 51,3 43,0 37,0 30,4 27,4 Salgótarján 25,5 23,7 29,6 35,8 42,2 43,9 50,3 51,9 55,1 59,4 59,1 55,7 49,6 45,8 Sátoraljaújhely 38,5 33,4 33,9 36,3 36,1 35,6 38,6 40,4 40,9 43,7 38,0 35,3 30,2 28,4 Sellye 49,5 50,3 52,2 52,3 51,0 47,4 47,9 47,9 48,4 44,4 38,2 33,3 29,6 28,3 Semjén 43,5 41,3 48,0 54,3 59,8 60,3 71,5 78,5 80,8 79,6 65,1 57,3 48,4 47,1 Sopron 91,9 97,7 117,4 132,0 140,2 143,9 155,9 166,2 103,5 108,5 114,1 103,9 102,8 121,1 Sopronkövesd 67,4 70,6 72,5 71,4 70,9 74,3 75,5 71,0 73,6 70,3 61,8 53,1 48,2 47,1 Szécsény 47,3 43,8 48,5 52,0 56,8 57,8 64,9 67,4 72,1 78,2 75,9 70,8 63,9 63,4 Szeged 69,9 72,5 84,2 99,2 107,4 106,9 112,6 110,1 96,5 91,7 82,4 76,3 69,4 82,6 Szentgotthárd 54,8 58,3 66,4 69,0 65,8 65,1 66,8 70,3 66,6 54,9 50,3 44,8 38,6 37,3 Szentgyörgyvölgy 37,8 41,8 46,8 49,4 49,7 49,0 48,0 46,6 47,0 40,5 33,7 28,3 23,7 19,9 Szentpéterfa 40,1 44,1 46,9 48,9 50,1 51,1 51,7 50,1 54,0 50,6 45,8 42,5 39,1 40,0 Tiszabecs 46,1 46,2 50,8 55,4 55,9 53,6 56,7 58,5 62,1 63,9 56,2 52,3 46,8 47,1 Tiszasziget 44,1 42,1 51,8 56,4 60,1 60,9 67,8 67,3 67,7 65,6 67,9 71,7 68,4 79,0 Tompa 7,0 7,0 13,9 25,6 31,3 33,0 41,2 44,3 54,9 51,8 43,6 40,0 35,9 35,8 Tornanádaska 35,9 32,5 32,8 34,5 35,6 36,1 38,6 39,3 40,1 38,9 35,2 28,5 23,6 23,0 Tornyiszentmiklós 45,7 47,9 53,2 59,0 63,6 64,0 67,8 75,2 80,4 81,4 68,0 57,4 48,8 43,7 Záhony 60,8 59,7 64,7 71,6 74,7 78,7 86,6 100,2 99,3 105,2 107,4 106,0 98,5 98,7 Zajta 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2 Zákány 45,7 48,4 51,2 52,8 56,4 59,0 61,0 58,1 58,5 53,9 47,3 41,4 35,1 32,7 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
143 MELLÉKLET
70. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határĘrizeti kirendeltség szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęrizeti kirendeltség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4 Bácsalmás 72,4 70,7 74,7 82,1 82,7 79,7 90,7 95,8 98,1 87,8 81,5 79,0 72,5 70,6 Balassagyarmat 226,0 236,2 269,6 298,8 383,5 406,1 415,8 422,3 393,6 450,6 489,5 615,9 626,2 636,4 Bánréve 82,9 88,4 90,1 99,9 111,2 121,5 134,0 131,3 149,0 188,9 207,5 213,2 210,7 216,4 Barcs 27,2 40,2 57,4 69,1 78,6 73,6 77,0 82,1 73,2 70,5 72,9 93,3 100,3 100,2 Bátorliget 68,9 64,0 73,8 86,8 111,4 127,0 150,4 164,0 159,3 159,2 162,2 200,4 207,5 201,3 Battonya 59,3 63,1 82,4 88,3 89,3 94,2 87,2 91,2 86,9 80,0 63,9 54,6 50,7 46,7 Beregsurány 54,5 54,1 65,7 74,6 82,2 83,9 103,5 109,6 105,1 110,4 117,8 131,8 138,6 138,2 Berzence 70,4 74,1 81,9 86,2 96,9 96,5 99,9 98,7 98,9 90,4 96,6 99,5 104,7 99,8 Biharkeresztes 36,0 37,5 47,0 53,9 60,2 61,7 68,8 71,0 73,3 76,5 67,3 63,1 57,3 52,8 Bucsu 132,6 174,9 209,2 307,2 382,4 433,5 475,6 522,3 488,0 561,5 669,6 849,6 877,9 840,0 Csákánydoroszló 102,8 115,0 129,5 151,1 168,6 177,1 169,5 163,9 161,0 165,2 190,3 223,2 230,3 242,5 Csenger 72,4 73,7 85,3 98,0 110,4 117,9 144,6 148,5 152,3 164,7 153,5 158,7 154,2 150,3 Drávaszabolcs 80,8 81,3 89,4 89,6 101,9 97,6 103,4 107,0 110,5 116,7 138,5 179,6 182,2 178,1 Esztergom 115,8 121,4 131,4 148,4 151,3 163,5 171,3 220,8 219,1 252,9 305,2 335,6 333,2 329,0 GyĘr 185,9 195,7 212,8 259,6 305,6 344,2 361,0 405,0 398,5 482,7 587,6 710,9 740,7 741,1 Gyula 82,3 79,0 88,6 99,5 107,3 109,8 113,2 114,5 108,5 112,4 119,4 135,0 134,2 129,2 Hangony 63,4 65,0 87,6 130,3 173,6 174,1 226,0 277,8 318,7 421,0 477,2 506,5 453,9 419,5 Hegyeshalom 52,9 60,5 66,4 79,7 83,7 90,7 92,6 97,6 97,6 100,2 102,4 110,7 115,6 116,7 Hidasnémeti 105,3 90,9 84,0 77,9 75,7 88,8 87,1 88,7 87,3 82,8 73,9 74,0 63,6 60,4 Ivándárda 94,7 96,1 115,3 128,8 135,4 125,6 121,3 113,9 126,7 125,7 129,1 133,2 131,5 125,0 Kapuvár 51,4 59,1 63,9 69,0 71,3 76,6 85,5 87,8 90,8 96,0 91,2 97,7 97,0 97,3 Komárom 94,4 99,0 108,1 125,0 127,8 142,5 159,6 170,1 179,3 220,2 255,0 300,1 300,5 298,0 KĘszeg 126,5 133,6 129,5 145,1 154,1 155,4 156,2 188,8 160,7 179,3 204,8 232,5 218,6 216,7 Kötegyán 58,1 59,9 64,9 69,0 75,3 85,6 97,4 99,3 101,0 98,2 94,9 93,9 87,3 86,2 Létavértes 64,0 63,2 68,3 73,0 77,2 77,1 84,3 79,5 83,9 86,7 75,1 66,7 57,7 60,4 Letenye 109,6 130,7 144,5 166,2 182,0 201,2 208,4 208,5 197,9 228,6 252,9 299,1 308,8 297,9 Letkés 72,5 81,4 101,5 95,1 98,1 101,6 173,7 107,1 115,7 126,9 142,7 140,8 136,8 147,7 LĘkösháza 70,3 85,9 101,6 116,4 102,7 107,7 116,3 123,0 121,4 115,1 109,4 104,8 101,6 99,7 MezĘhegyes 38,7 48,1 60,8 68,1 71,6 72,4 78,0 79,4 81,1 77,5 71,2 65,2 61,3 58,1 Mohács 95,2 97,2 113,0 124,1 132,5 118,9 130,9 137,6 143,3 160,5 175,0 190,5 181,1 171,3 Mórahalom 38,0 39,4 45,7 55,1 60,8 64,8 74,1 73,8 81,0 73,9 70,5 70,6 66,5 65,8 Mosonmagyaróvár 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6 Nagylak 117,3 127,1 138,1 142,7 145,0 158,2 153,3 152,1 144,3 134,6 132,1 130,6 120,1 112,6 Nyírábrány 51,5 43,8 51,1 55,3 66,5 82,1 82,2 90,1 93,2 96,6 87,7 88,0 86,1 93,9 Rédics 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6 Salgótarján 68,4 116,4 164,2 230,2 228,9 242,1 277,0 321,2 316,7 366,4 422,3 482,3 465,0 437,2 Sátoraljaújhely 91,0 91,1 104,6 130,9 150,7 161,4 154,5 162,1 144,7 152,1 159,4 170,6 160,8 155,2 Sellye 61,9 62,2 65,6 73,1 83,3 80,3 85,9 81,7 89,0 99,2 119,6 128,8 127,0 127,6 Sopron 136,6 150,9 176,2 217,6 225,4 233,8 242,0 281,4 215,9 248,3 283,6 324,4 325,8 332,3 Szécsény 95,6 82,9 93,9 100,9 111,2 114,2 104,0 103,5 106,8 113,9 123,5 142,4 145,0 145,1 Szeged 202,6 210,6 245,4 294,8 342,1 356,7 386,2 394,3 373,4 418,4 517,4 585,5 605,1 599,2 Szentgotthárd 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5 Tiszabecs 63,9 62,0 68,9 80,4 88,2 83,4 99,6 110,2 110,2 114,8 125,9 160,4 170,7 167,5 Záhony 128,2 141,5 170,9 148,9 152,1 170,5 184,4 201,3 270,5 308,2 432,2 553,4 721,7 684,4 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
144 MELLÉKLET
71. melléklet A népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęr igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0 Balassagyarmat 49,5 50,8 59,9 69,8 75,9 79,7 87,2 90,6 92,0 98,6 100,1 104,8 99,4 97,3 GyĘr 65,8 70,9 76,0 85,5 90,2 96,4 102,4 111,9 108,4 123,1 134,5 146,1 146,2 148,2 Kiskunhalas 59,4 61,3 70,6 81,2 90,8 91,7 101,8 103,6 104,0 104,0 110,3 114,8 112,5 111,2 Miskolc 47,2 44,6 48,4 55,8 60,9 63,2 68,4 73,1 74,8 81,3 79,5 77,5 69,4 66,5 Nagykanizsa 52,5 58,1 64,1 69,5 74,6 77,9 81,5 82,0 81,1 81,7 77,9 80,4 77,4 73,7 Nyírbátor 46,0 43,4 49,5 55,7 59,7 60,8 68,3 73,6 76,4 79,0 72,1 69,5 64,2 64,1 Orosháza 53,3 56,4 65,3 70,5 74,9 78,2 82,0 83,6 83,3 80,1 72,7 69,0 63,5 60,4 Pécs 51,2 52,3 56,6 58,8 61,2 57,2 60,1 61,7 62,6 61,3 59,7 60,1 56,7 55,4 Szombathely 61,0 68,8 76,0 89,7 99,6 105,3 110,4 117,0 112,8 116,5 125,1 141,2 141,6 139,3 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
72. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęr igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3 Balassagyarmat 41,7 39,2 44,2 49,3 54,0 56,6 61,4 62,6 65,0 66,7 62,2 59,0 53,9 53,3 GyĘr 48,0 51,8 54,4 58,3 59,6 62,0 65,8 68,4 68,0 73,4 73,1 70,4 68,1 70,7 Kiskunhalas 37,5 38,8 44,5 49,4 53,8 52,7 59,9 60,5 63,9 57,8 51,0 46,3 41,0 40,4 Miskolc 39,0 35,9 37,8 41,2 42,5 43,4 47,7 49,8 51,5 52,3 46,1 40,6 35,0 34,0 Nagykanizsa 44,1 47,6 52,3 55,3 58,5 59,4 62,0 62,5 62,8 59,1 49,9 44,9 38,9 36,4 Nyírbátor 42,9 40,2 45,9 51,8 54,7 55,0 61,2 66,6 69,6 71,7 63,9 58,8 52,2 52,3 Orosháza 45,1 47,0 54,2 58,0 62,8 65,0 69,4 70,9 71,8 68,4 58,8 53,0 47,1 44,9 Pécs 47,0 46,9 48,6 48,9 49,3 46,3 48,3 49,3 50,2 46,8 41,5 36,1 31,9 31,4 Szombathely 44,7 48,1 52,1 54,5 56,1 56,8 58,4 59,2 60,3 55,3 49,9 45,0 42,4 42,8 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
73. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határĘr igazgatóság szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határęr igazgatóság 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4 Balassagyarmat 98,2 122,7 157,1 196,7 211,1 222,3 246,9 263,9 259,0 296,0 334,7 388,6 381,3 369,5 GyĘr 111,7 119,8 131,3 155,2 168,6 184,7 196,1 223,3 212,1 250,2 292,0 340,2 346,2 346,9 Kiskunhalas 143,8 148,4 171,1 203,8 233,1 241,8 263,5 269,4 258,8 282,0 338,8 378,7 388,1 384,1 Miskolc 85,0 84,5 97,0 122,6 145,2 153,6 163,3 180,1 181,8 214,1 232,7 246,7 227,1 215,8 Nagykanizsa 85,2 99,0 110,5 125,4 137,8 150,7 157,8 158,4 152,7 170,6 187,4 219,5 228,1 219,9 Nyírbátor 64,2 62,4 71,2 79,5 90,0 95,7 110,9 115,8 117,7 123,0 121,5 134,0 136,5 135,6 Orosháza 65,3 70,1 81,6 88,9 92,7 97,6 100,5 102,1 100,0 97,4 93,1 92,4 87,5 83,1 Pécs 66,5 71,8 85,7 94,6 104,2 96,5 102,8 106,7 107,5 113,9 125,6 147,1 146,8 142,5 Szombathely 108,8 129,7 146,6 193,4 228,0 248,5 264,0 287,6 267,6 297,3 346,7 424,9 434,1 424,0 Magyarország összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
145 MELLÉKLET
74. melléklet A népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 53,8 57,6 65,1 74,6 83,5 87,9 95,9 103,4 101,9 111,2 115,8 120,6 117,1 115,0 Ukrajna 51,1 50,1 56,3 63,0 65,3 64,7 71,3 76,9 76,8 79,6 75,8 75,9 72,0 71,1 ukrán-román 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2 Románia 49,6 50,5 58,5 64,1 69,0 72,0 77,6 80,6 81,9 80,7 72,8 69,0 63,3 61,5 Jugoszlávia 59,4 61,3 70,6 81,2 90,8 91,7 101,8 103,6 104,0 104,0 110,3 114,8 112,5 111,2 Horvátország 53,9 57,2 62,2 65,9 69,6 68,9 72,3 73,1 72,7 72,6 70,7 72,9 70,0 67,8 Szlovénia 38,1 41,2 46,7 50,4 53,2 54,4 56,9 59,1 60,9 58,2 50,8 47,0 42,8 39,3 szlovén-osztrák 58,5 63,7 72,7 80,9 82,6 82,7 86,3 90,7 86,2 77,0 75,3 74,6 71,5 72,7 Ausztria 65,8 72,9 79,6 91,7 97,6 103,2 108,2 114,8 106,0 112,1 118,3 129,6 129,3 129,5 osztrák-szlovák 50,7 53,9 53,6 56,1 62,8 67,7 74,2 80,1 78,3 86,9 92,8 101,7 102,6 105,0 Nyugat-Szlovákia 71,5 76,5 82,7 95,0 101,5 109,9 116,9 130,6 132,6 157,2 178,5 197,2 198,4 200,1 Kelet-Szlovákia 48,1 47,1 53,0 61,5 66,9 69,8 76,0 80,2 81,8 88,3 87,8 88,6 81,5 78,9 Magyarország összesen 53,9 57,3 64,6 73,7 81,8 85,9 93,4 100,1 98,9 107,1 110,7 115,1 111,5 109,6
75. melléklet A nem városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 42,6 44,0 48,2 51,5 54,7 56,3 59,7 61,4 62,7 63,6 59,0 55,7 51,6 53,3 Ukrajna 49,7 48,6 54,2 60,8 62,4 61,8 67,0 72,1 71,9 74,1 68,0 64,6 58,0 57,4 ukrán-román 46,3 42,6 48,3 52,1 51,5 49,9 52,3 54,2 57,8 59,6 52,5 47,6 40,5 41,2 Románia 41,9 41,5 48,1 52,8 57,4 59,3 65,1 68,6 71,2 70,1 60,7 54,7 48,5 47,4 Jugoszlávia 37,5 38,8 44,5 49,4 53,8 52,7 59,9 60,5 63,9 57,8 51,0 46,3 41,0 40,4 Horvátország 46,5 47,9 50,5 51,7 53,3 52,0 54,5 54,9 55,2 51,6 44,9 40,1 35,3 34,3 Szlovénia 38,6 41,7 46,8 50,3 52,8 53,1 54,7 56,8 58,4 54,7 45,5 38,6 32,7 29,2 szlovén-osztrák 54,8 58,3 66,4 69,0 65,8 65,1 66,8 70,3 66,6 54,9 50,3 44,8 38,6 37,3 Ausztria 51,4 54,9 57,8 60,7 61,6 63,7 66,2 66,2 64,6 62,9 58,6 54,0 51,5 53,2 osztrák-szlovák 41,6 44,6 44,6 45,7 49,1 50,7 55,0 57,4 55,7 56,0 55,2 54,4 54,7 56,8 Nyugat-Szlovákia 45,2 49,5 53,1 58,9 60,4 62,8 66,9 71,7 74,6 86,7 89,4 87,3 84,6 87,9 Kelet-Szlovákia 40,1 37,3 40,5 44,6 47,3 48,9 53,4 55,1 57,1 58,3 52,8 48,3 42,8 42,0 Magyarország összesen 42,8 44,0 48,2 51,6 54,8 56,2 59,8 61,6 62,9 63,5 58,6 55,0 50,7 51,9
76. melléklet A városi népsĦrĦség alakulása határszakasz szerint 1870-2001
jelenlévę összes népesség fę/km2 lakónépesség fę/km2 határszakasz 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 nem határmenti 69,6 74,8 83,4 94,5 106,2 112,1 121,6 131,1 128,4 149,7 168,9 192,4 192,4 192,4 Ukrajna 62,5 62,2 72,8 81,2 88,6 88,5 106,3 114,9 116,3 123,1 138,5 167,0 184,1 180,5 Románia 65,2 68,7 79,5 87,0 92,3 97,8 102,8 104,8 103,5 102,3 97,3 97,9 93,3 89,9 Jugoszlávia 143,8 148,4 171,1 203,8 233,1 241,8 263,5 269,4 258,8 282,0 338,8 378,7 388,1 384,1 Horvátország 80,3 90,4 103,7 116,2 127,8 129,2 135,5 137,7 134,9 147,5 162,5 189,9 193,3 186,9 Szlovénia 34,0 37,3 45,8 51,5 56,5 63,9 73,6 77,0 79,4 85,5 91,4 110,7 119,5 115,6 szlovén-osztrák 64,7 73,0 83,6 101,4 111,4 112,9 119,9 125,7 119,7 115,1 118,4 125,7 127,9 133,5 Ausztria 99,4 114,7 130,2 163,8 181,4 195,0 205,8 228,0 202,3 226,6 257,3 305,5 310,4 307,2 osztrák-szlovák 98,2 102,6 100,3 110,0 134,0 156,2 174,1 198,5 196,1 248,2 288,8 348,3 352,4 356,6 Nyugat-Szlovákia 134,9 141,7 154,1 182,0 200,7 223,4 237,5 272,8 272,7 327,3 393,4 462,6 473,0 471,0 Kelet-Szlovákia 89,6 97,6 117,7 148,1 167,9 177,3 192,1 209,0 208,4 242,3 267,8 295,6 280,3 268,7 Összesen 73,4 78,9 88,5 101,2 113,2 119,7 129,3 139,1 135,9 156,4 175,8 199,9 199,9 199,1
Megjegyzés: a városok és megyeszékhelyek együtt, de Budapest nélkül
146