Gyakorlatorientált Megvalósíthatósági Tanulmány

Gyakorlatorientált megvalósíthatósági tanulmány

KUNSZIGET

Készült: Az INTERREG SKHU/1601/4.1/040 azonosítószámú, „Builcogreen” című projekt keretében

Készítette: Az Arrabona Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás megbízásából az EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft.

2018. július

Tartalom

1. Vezetői összefoglaló ...... 3 2. Rövid ismertető a Builcogreen projektről ...... 6 2.1. Projektpartnerek és célcsoport ...... 6 2.2. A projekt célja, tevékenységei ...... 6 2.2.1. Workshopsorozat ...... 7 2.2.2. Mentorálás...... 7 2.2.3. Együttműködést támogató informatikai háttér ...... 8 2.3. A gyakorlatorientált megvalósíthatósági tanulmány illeszkedése a projekt logikájába ..... 8 3. A település átfogó bemutatása ...... 9 3.1. Elhelyezkedés, földrajzi adottságok ...... 9 3.2. Gazdasági és társadalmi adottságok...... 10 3.3. Önkormányzati gazdálkodás ...... 15 3.4. A kritikus fejlesztési területek áttekintése...... 16 3.5. A mentorálási témakör részletes lehatárolása ...... 17 4. A releváns jó gyakorlat áttekintő bemutatása ...... 19 4.1. A jó gyakorlat átfogó bemutatása ...... 19 4.2. Implementációs lehetőségek áttekintése és konkrét beavatkozási pontok definiálása.... 29 5. A mentoring konzultáció eredményei ...... 32 Források ...... 35

1. Vezetői összefoglaló

A Builcogreen (Building institutional cooperation for greener settlements within the territory of Arrabona EGTC) projekt – melynek azonosítószáma: INTERREG SKHU/1601/4.1/040 – egy intézményi együttműködés kialakítását és működtetését célozza, mely az Arrabona EGTC tagtelepüléseinek zöldebbé tételére irányul. A határon átnyúló projekt kedvezményezettjeit az Arrabona EGTC-hez tartozó települések önkormányzatai és településüzemeltetési szolgáltatóik képezik. A projekt célja a szereplők magasabb fokú és hatékonyabb együttműködésének elősegítése.

A projekt keretében rendezett workshopsorozaton a résztvevők városüzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatokról és a helyben felmerülő kérdésekről konzultálhatnak szakértőkkel.

A workshopsorozat egyes állomásait követően a résztvevőknek lehetőségük adódik az adott témában mentorálás igénybevételére. Jelen tanulmány a workshopsorozat első napjainak programját követő mentorálási alkalmak egyikének eredményeit mutatja be, a Virágos Város témakörben, melyben Mosonmagyaróvár mint kiválósági központ szakértői töltötték be a mentori szerepet.

A megelőző workshopot 2018. június 6-7-én tartották meg Mosonmagyaróváron, míg a mentorálásra 2018. június 28-án Kunszigeten került sor. A Builcogreen projektben kiemelt tevékenységnek számító mentorálási szolgáltatást ebben a körben Abda, Kimle és Kunsziget vették igénybe.

Jelen dokumentumban a tanulmány keretét is biztosító Builcogreen projekt rövid bemutatását követően a mentorált település földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságai kerülnek bemutatásra. Ezt követi a releváns jó gyakorlatok szemléje, majd a mentorálás tanulságaira építve ismertetésre kerülnek a gyakorlatba ültethető és a települési igényekhez illeszkedő javaslatok.

A mentorálási alkalom azon területek beazonosítása történt meg, amelyek továbbfejlesztése szükséges az élhetőbb, környezettudatosabb település víziójának

megvalósításához, illetve ezzel összefüggésben a Virágos Magyarország – Entente Florale versenyen való sikeres szerepléshez.

Az egyik ilyen fejlesztendő terület a lakosok közvetlen részvétele a környezetszépítésben, mivel jelenleg inkább egyes szervezetek vesznek részt a környezetszépítő programokban, tevékenységekben. Az ilyen irányú fejlesztésekhez ugyanakkor jó alapul szolgálhat, hogy a kunszigeti lakosok kifejezetten gondosak a környezetüket illetően. Erre építve személyre szóló felhívásokkal, címzett akciókkal lehetne javítani az egyéni szintű aktivitáson. Javasolt például a Legszebb konyhakertek című versenyen való részvétel ösztönzése.

A másik lehetséges beavatkozási terület a zöldfelület-gondozás terheinek megosztása a helyi önkormányzat és a lakosság között. A zöldterületek fenntartásával kapcsolatos, önkormányzatra háruló terheket csökkenteni lehetne egyes területek „örökbe adásával”. A jó példaként szolgáló Mosonmagyaróváron bevett gyakorlat, hogy bizonyos zöldfelületeket csoportosulások fogadnak örökbe, és ezzel vállalják azok rendszeres karbantartását.

A harmadik fejlesztendő terület – az előzőekben felsoroltakhoz szorosan kapcsolódóan – a környezettudatosság kommunikációja, mivel ez legalább annyira fontos, mint a környezettudatos tevékenység megvalósítása. A megfelelő kommunikációs tevékenység fontos eszköz a lakosság elköteleződésének megteremtéséhez, hogy a helyben élők sajátjuknak érezzék ezen fejlesztéseket. Kiváló példaként szolgálhat Mosonmagyaróvár brandépítése és a Virágos Magyarország – Entente Florale versenyeken való részvételének kommunikációja, így a meglévő kunszigeti elemekre építve javasolható egyes elemek átvétele. A település értékei között kiemelt jelentőségű a természettudatosság és a természetközeliség, ezért ezekre építve lehetne profilt kiépíteni és kommunikálni a külvilág felé.

A fenti jó gyakorlatokat az alábbi táblázat foglalja össze:

1. ábra: Fejlesztendő területek megoldási javaslatokkal

Fejlesztendő terület Megoldás Jó gyakorlat Lakosok nagyobb arányú Egyéni Legszebb konyhakertek országos részvétele a virágosítás, versenyen való részvétel. környezetszépítésben. környezetszépítés. Zöldfelület gondozás Zöldterületek Mosonmagyaróvári terheinek megosztása. örökbefogadása. örökbefogadások. Környezettudatosság Arculat kialakítása Virágos város brandje. hatékonyabb kommunikációja.

2. Rövid ismertető a Builcogreen projektről

A Builcogreen (Building institutional cooperation for greener settlements within the territory of Arrabona EGTC) elnevezésű, határon átnyúló projekt (INTERREG SKHU/1601/4.1/040 azonosítószámmal) egy együttműködést céloz az Arrabona EGTC tagtelepüléseinek zöldebbé tétele érdekében. A projekt kedvezményezettjei az Arrabona EGTC tagtelepülései, önkormányzataik valamint településüzemeltetési szolgáltatóik. A projekt a résztvevők magasabb fokú, hatékonyabb együttműködését tűzte zászlajára.

A következőkben a projektpartnerek, az érintettek, valamint a célkitűzések és kapcsolódó tevékenységek bemutatásával folytatódik a jelen dokumentum. Az esettanulmány ezt követően a projekt megvalósíthatósági logikájában is elhelyezésre kerül.

2.1. Projektpartnerek és célcsoport

Az Arrabona EGTC Szlovákiában és Magyarországon, a Szigetköz és a Csallóköz területén található településeket fog össze. Alapítói e tájak négy legjelentősebb városának önkormányzatai, Magyarországról Győr és Mosonmagyaróvár, Szlovákiából Dunaszerdahely (Dunajská Streda) és Somorja (Šamorín) (http://www.arrabona.eu/).

A projekt célcsoportja az említett négy városon kívül az Arrabona EGTC teljes, 29 településből álló tagsága, illetve azok lakossága is. A projektben résztvevő partnerek releváns tapasztalattal rendelkező városüzemeltetési szolgáltatók.

2.2. A projekt célja, tevékenységei

A projekt legfőbb célkitűzése az említett határmenti régió településeinek élhetőbbé, hatékonyabbban működtethetővé tétele a környezetvédelmi és ökológiai szempontok mentén. Ezen túl az említett településüzemeltetési szolgáltatók jó gyakorlataiknak

bemutatása és átadása, valamint ezek adaptálhatóságának megteremtése a cél. A jó gyakorlatok célcsoport részére történő átadása a workshopokon és mentorálási alkalmakon keresztül történik IT háttér és mentoring rendszer működtetésével támogatva.

Ezen kívül a projekt további célkitűzése az érintettek erőforrás-hatékonyságának fokozása, a települési szolgáltatások ellátásához szükséges gépparkjuk és egyéb eszközeik megosztásával.

A projekt céljait három fő tevékenység segíti elő, a következőkben ezek bemutatására kerül sor.

2.2.1. Workshopsorozat

Az egyik ilyen tevékenység egy 4*2 napból álló workshopsorozat, mely az ismeretek megosztásáról és a közös alkotásról szól. A résztvevőknek lehetőségük nyílik a városüzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására és a helyben kialakított jó gyakorlatok megismerésére. A kétnapos workshopokat négy témára épülve rendezik meg, az egyes témákhoz egy-egy partnervárost rendeltek az alábbiak szerint:

 a települési hulladékgazdálkodás (Győr),  a városszépítés, virágos város kialakítása (Mosonmagyaróvár),  a temetőüzemeltetés (Dunaszerdahely) és  a városi zöldfelületek kezelése (Somorja).

2.2.2. Mentorálás

A második tevékenység a települések „mentorálása”. A szolgáltatás égisze alatt a fentiekben felsorolt témakörökben 3-3 konzultációs alkalomra kerül sor az Arrabona EGTC kistelepülésein Győr, Mosonmagyaróvár, Dunaszerdahely és Somorja szakembereinek mentori támogatásával.

2.2.3. Együttműködést támogató informatikai háttér

A harmadik tevékenységcsoportot a szakmai tapasztalatok megosztását, illetve a településüzemeltetés hatékonyságnövelését és az együttműködést támogató informatikai háttér létrehozása jelenti.

2.3. A gyakorlatorientált megvalósíthatósági tanulmány illeszkedése a projekt logikájába

A tanulmány a workshopok programjához illeszkedő mentorálási alkalmak egyikének eredményterméke. A Builcogreen projekt mentorálási szolgáltatása által környezetszépítés témakörben 3 konzultációs alkalom valósult meg. A szolgáltatást a projektben közreműködő 4 partnervárosban tevékenykedő cégek szakértői látják el.

A tanulmány Kunsziget község mentorálási alkalmához kötődik, a workshopsorozat 2. (környezetszépítés, virágos település) témájában. A mentorálási szolgáltatást ebben a körben Kunsziget mellett Abda és Kimle települések vették igénybe.

3. A település átfogó bemutatása

3.1. Elhelyezkedés, földrajzi adottságok

Kunsziget Győr-Moson-Sopron megye Győri járásban található település, amely Győrtől 18 km-re helyezkedik el. Északról a Mosoni-Duna határolja, Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján található, a túlparton Dunaszeg és Dunaszentpál települések találhatóak. Délnyugati szomszédja Öttevény, délkeletre pedig a környezetszépítés, virágos település témájú mentorálási tevékenységben szintén részt vevő Abda fekszik (ld. www.kunsziget.hu, 2018).

A község a kisalföldi Tóköz kistáj része – a Tóköz a Rábaköz északkeleti szeglete a Rábca, Rába, és a Mosoni-Duna összefolyásánál. A települést számos ártéri erdő szegélyezi – a Tóközre jellemzőek a holtágak, árterekk, vizenyős területek, mocsarak (Magyar Néprajzi Lexikon, 1977-1982).

A település éghajlati jellegzetességeit Kisalföld jellemzőinek tanulmányozásával ismerhetjük meg: a nedves kontinentális éghajlati tartományban fekszik, amelyen belül a Kisalföldre kisebb éves hőingás jellemzőbb, így enyhébb a tél és nyár, valamint több a csapadék és kevesebb a napsütéses órák száma mint az ország más területein. Ennek oka, hogy ez a táj hazánk legnyugatibb részén található, így itt érvényesül leginkább az Atlanti-óceán hatása (Földrajz Tudásbázis, 2018 alapján).

Kunsziget a Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal és Körjegyzőség tagja, ehhez Kunsziget, Dunaszeg és Dunaszentpál települések tartoznak (http://www.dkoh.hu/, 2018).

A község közösségi közlekedési kapcsolatait tekintve fontos tudni, hogy Kunsziget nem elérhető vasúton és folyami hajózás által. Buszjárattal ugyanakkor könnyen el lehet jutni Győrbe és a szomszédos Mecsérre is (ld. www.menetrendek.hu, 2018).

A közúti közlekedés feltételei relatíve kedvezőnek mondhatóak, mivel a településtől délre fut az M1-es autópálya, amely 10 kilométeren belül található a településtől. A legjelentősebb útszakasz az Öttevénnyel összekötő Szabadság út, ami az 1. sz. főútra

csatlakozik. Ezen felül pedig egy alsóbbrendű út visz Dunaszegre és Dunaszentpálra, illetve a Szigetközön végigfutó 1401. sz. útra.

3.2. Gazdasági és társadalmi adottságok

2. ábra: Kunsziget népességének változása

A népesség számának alakulása, Kunsziget (2000-2016) 1250 1240 1240 1233 1233 1233 1233 1230 1227 1228 1230 1225

1217 1218 1220 1216 1213 1209 1210 1205 1203 1198 1200

1190

1180

1170 2000.2001.2002.2003.2004.2005.2006.2007.2008.2009.2010.2011.2012.2013.2014.2015.2016. év év év év év év év év év év év év év év év év év

Forrás: KSH T-STAR (2018)

A település lakossága kisebb mértékű növekedést mutatott az elmúlt másfél évtizedben, meglehetősen nagy kilengésekkel: 2003-ban és 2008-ban pozitív irányban, 2002-ben és 2012-ben pedig negatív irányban. Ezek a be- és kivándorlás hullámait követik, amely az ingatlanpiaci folyamatokkal van szorosabb összefüggésben. Kunsziget lakossága a vizsgált időszak végén, 2013-tól 2016-ig stagnált.

3. ábra: Természetes szaporulat

Természetes szaporulat, Kunsziget (2000-2016) 25 21 20 20 20 18 16 15 14 14 14 14 13 18 13 13 15 12 17 17 12 11 14 14 14 14 10 13 13 13 10 12 10 9 9 5 8 8 6

0 3 1 1 1 0 -2 -2 -2 -5 -3 -3 -3 -3 -4 -5 -6 -6 -10 -8 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. év év év év év év év év év év év év év év év év év

Természetes szaporulat (fő) Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő)

Forrás: KSH T-STAR (2018)

A természetes szaporulat az elmúlt másfél évtizedben többnyire negatív volt, négy év kivételével a halálozások száma meghaladta a születésekét. A népesség szinten tartását, illetve növekedését a bevándorlás biztosította. A kunszigeti folyamatok illeszkednek az országos trendhez, illetve az azonos méretű települések népesedési folyamataihoz.

4. ábra: Vándorlás

Vándorlási egyenleg, Kunsziget (2000-2016) (állandó és ideiglenes vándorlás együtt, eset) 30 24 25 19 20

15 13 12 11 9 10 8

5 3 3 0 0 0

-5 -4 -10 -7 -8 -10 -15 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. év év év év év év év év év év év év év év év

Forrás: KSH T-STAR (2018)

A vándorlási egyenleg meglehetősen változékony volt a vizsgált időszakban, különösen a 2000-es évek elején, ugyanakkor összességében pozitív volt. 2010-óta ráadásul minden évben többen költöznek be a településre, mint ahányan elhagyják. Ennek oka, hogy a község a Győrhöz köthető szuburbanizációs folyamatok miatt migrációs célpont lett: Győr közelsége és az ott elérhető munkalehetőségek miatt vonzó célpontja az odaköltözőknek.

5. ábra: Lakásállomány változása Kunszigeten

Időszak Lakásállomány (db) Épített lakások Az év folyamán száma (db) megszűnt lakások száma (db)

2001. év 397 5 1 2002. év 401 4 2003. év 408 7 2004. év 412 5 1 2005. év 417 5 2006. év 421 4 2007. év 430 9 2008. év 433 3 2009. év 438 5 2010. év 439 1 2011. év 449 2012. év 450 1 2013. év 453 3 2014. év 456 3 2015. év 458 2 2016. év 458 Forrás: KSH T-STAR (2018)

A lakásállomány változása jól reprezentálja a helyi gazdaság és társadalom állapotát is. Kunszigeten a lakások száma folyamatosan nő, az új lakások száma rendre meghaladja a megszűntekét. Ez összhangban van a bővülő lakosságszámmal, valamint kielégítő állapotú lakásállományra enged következtetni.

Az átlagos háztartásméret jelentősen csökkent a vizsgált időszak elejéhez képest: a 2000-es 3,03 fő/lakásról 2016-ra 2,7 fő/lakás értékre. Mindazonáltal mindkét érték meghaladja az országosat: 2016-ban egy magyar háztartásban átlagosan 2,2 ember élt.

6. ábra: Regisztrált vállalatok száma és méret szerinti megoszlása Kunszigeten

A kunszigeti regisztrált vállalatok létszámkategóriánként (2016)

1; 1% 1; 1% 1; 1% 2; 1%

1-9 fős vállalkozások 10-19 fős vállalkozások 20-49 fős vállalkozások 50-249 fős vállalkozások 250-499 fős vállalkozások

139; 96%

Forrás: KSH T-STAR (2018)

Kunsziget vállalatainak méretbeli megoszlása meglehetősen egyenlőtlen, ez illeszkedik az országos trendekhez. A cégek döntő többsége mikrovállalkozás, tehát 10 főnél kevesebbet foglalkoztat. A községben ugyanakkor jelen van 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató is, amit nem sok hasonló méretű település mondhat el magáról. A település legnagyobb munkaadója a Sick Fejlesztő, Termelő és Kereskedelmi Kft., amely 568 főt foglalkoztatott 2018-ban (http://ceginformacio.hu/cr9310372287, 2018).

7. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Kunszigeten

Időszak Nyilvántartott Nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresők száma összlakosságból (fő) összesen (fő)

2000. év 1,08% 13 2001. év 1,24% 15 2002. év 1,34% 16 2003. év 1,47% 18 2004. év 1,81% 22 2005. év 1,15% 14 2006. év 1,48% 18 2007. év 1,63% 20 2008. év 1,45% 18 2009. év 2,69% 33 2010. év 2,28% 28 2011. év 2,24% 27 2012. év 1,81% 22 2013. év 0,57% 7 2014. év 0,89% 11 2015. év 0,57% 7 2016. év 0,49% 6 Forrás: KSH T-STAR (2018)

A település foglalkoztatottsági adatai kedvezőnek mondhatóak, a munkanélküliek aránya az elmúlt másfél évtizedben egyetlen évben sem érte el a 3%-ot. Az adatok jól tükrözik az aktuális makrogazdasági folyamatokat: az álláskeresők aránya 2009-ben volt a legmagasabb, 2,69%-os értékkel a pénzügyi-gazdasági válság kezdetén. A rekordalacsony, 1% (2016-ban már 0,5%) alatti értékek az elmúlt néhány évre voltak jellemzőek, amely az egész országra jellemző munkaerő hiánnyal magyarázható.

3.3. Önkormányzati gazdálkodás

A község környezetszépítési és virágosítási lehetőségeit a helyi lakosok aktivitása mellett leginkább az önkormányzat adott esztendőre tervezett költségvetése határozza meg.

Az önkormányzat 2018. évi költségvetése 672 859 000 Ft költségvetési bevétellel és 672 859 000 Ft költségvetési kiadással került betervezésre.

Az önkormányzat kiadásai között általános- és céltartalék eredeti előirányzatként 30 437 000 Ft-nyi összegben került tervezésre, ami a környezetszépítési szempontból azért fontos forrás, mert az ezzel az összeggel való rendelkezés jogát a képviselő- testület fenntartja magának.

A tervezett saját bevétel 206 millió forint, ebből a helyi adók 182 millió forintot tesznek ki. A legnagyobb kiadási tételt a gazdálkodásban a felújítások jelentik. 2018-ban járdák, árkok, utak, útpadkák, az iskolaudvar és az iskola energetikai felújítása került betervezésre.

(Forrás: http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh8eg3ed0dr3eo6dt9ee2em7cj6by5ce4bw5by2bx 1cc6p, 2018)

3.4. A kritikus fejlesztési területek áttekintése

Kunsziget már a kezdetektől fogva részt vesz a versenyeken, de mivel annak értékelési rendszere jelentősen átalakult az elmúlt években, jelentkeztek erre a mentorálási lehetőségre. Az alkalom előzménye volt a 2018. június 6-7-én, Mosonmagyaróváron a BUILCOGREEN projekt égisze alatt megrendezett workshop, környezetszépítés és virágos település témakörben.

A település példaértékű társadalmi és környezetvédelmi eredményeket tudhat magáénak, melynek okán joggal tartják magukat esélyesnek a versenyen való jó helyezésre.

Nagy Attila (VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft. parkfenntartási csoport vezetője) és Németh Andrea (környezetvédelmi referens, Mosonmagyaróvár önkormányzata), a Virágos Magyarország verseny zsűritagjai a mentorálás során ismertették a versenyen való részvétel kritériumrendszerét, és megvizsgálták Kunsziget jellemzőit az egyes értékelési szempontok mentén.

A zöldfelület-kezeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy azt a település 2 közalkalmazottal látja el . A tevékenység koordinátora a polgármester. Emellett alkalomszerűen külső szakértő segítségét is igénybe veszik. A zöldfelületeket a vagyonkataszterben tartják nyilván. Telepítésnél az őshonos fajok prioritást élveznek.

A helyiek részvétele a környezetvédelemben és környezetszépítésben pozitívan értékelhető. A lakosok érzékenyek a környezetükre, a közterületek állapotára. Önként ültetnek virágokat a saját telkükön és a házuk előtt egyaránt. Ez egyfajta társadalmi elvárás is egymás között. Emellett önként vállalják a közterületi növények gondozását. Ezen felül pedig négy-öt helybéli kertműveléssel foglalkozó lakos szakmai tudásával is támogatja az ügyet. Több olyan civil szervezet is működik a településen, amelyek aktívak a környezetszépítésben is. Ilyen a Sziget Gyöngye Nyugdíjas Klub, a helyi polgárőrség, a Kunszigeti Polgári Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az önkéntes tűzoltók. Rendszeresen megrendezésre kerül az ún. Magbörze, ahol a lakosok magokat cserélhetnek, illetve vásárolhatnak, ezáltal frissítve a kerti növényállományt.

3.5. A mentorálási témakör részletes lehatárolása

A település fő célja a mentoráláson való részvétellel a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyre való felkészülés és az azzal kapcsolatos tájékozódás. Ennek szellemében a mentorok, Nagy Attila (VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft. parkfenntartási csoportjának vezetője) és Németh Andrea (Mosonmagyaróvár önkormányzatának környezetvédelmi referense), a Virágos Magyarország verseny zsűrijének tagjai ismertették a versenyen való részvétel tudnivalóit a találkozó során.

A verseny célja a kulturált, fenntartható és tiszta környezet létrehozása, elősegítve a vendégváró országkép kialakítását. Mindez közvetve hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez, a közös értékek védelméhez, az életminőség javításához a településeken és a hagyományos magyar virág-és kertkultúra felélesztéséhez, az ökológiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelelően.

A verseny értékelési szempontjainak való megfelelés nem csak az azon való minél jobb szereplés érdekében szükséges, hanem azért is, mert ezek teljesítése nagyban hozzájárul az élhető környezet és település kialakításához. Az értékelési szempontok az alábbiak:

 Az önkormányzat fenntarthatóság érdekében végzett tevékenysége, stratégiai gondolkodása, szakmai felkészültsége  Környezetvédelem, fenntarthatóság, klímatudatosság  Turisztikai vonzerő, vendégváró környezet, látványosságok, információ, tájékoztatás  Közösségi részvétel a környezetszépítésben, környezettudatos nevelés  Zöldfelületek minősége, fejlesztése, gondozottsága, virágosítása, zöldfelület gazdálkodás helyzete

4. A releváns jó gyakorlat áttekintő bemutatása

4.1. A jó gyakorlat átfogó bemutatása

A környezetszépítéssel kapcsolatos jó gyakorlatok ismertetése a BUILCOGREEN projekt keretében megvalósuló workshopsorozat 2. rendezvényén történt, amelynek témái a Virágos Magyarország és az Entente Florale nemzetközi verseny, illetve a környezetszépítés voltak. A témát vezető kiválósági központ ezúttal Mosonmagyaróvár volt, mert a város a 2015. évi "Virágos Magyarországért" környezetszépítő versenyben elnyert 1. helyezésével a város kategóriában kivívta a jogot hazánk képviseletére az Entente Florale elnevezésű európai megmérettetésen. Az eseményt dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere nyitotta meg a VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft. mosonmagyaróvári irodaházában 2018. június 6-án.

A jelenlevők a szakmai nap alkalmával olyan szakemberek előadásán vehettek részt, illetve folytathattak velük tapasztalatcserét, akik aktív tagjai voltak annak csapatnak, amely Mosonmagyaróvár részvételét menedzselte a Virágos Magyarország és az Entente Florale versenyeken.

Az Entente Florale Europe egy, az Association Européenne pour le Fleurissement et le Paysage (AEFP) nevű szervezet által koordinált európai szintű verseny a települések, közösségek számára. A versenyt 1975 óta rendezik meg éves rendszerességgel. Története során ezidáig 12 ország vett rajta. Az Entente Florale tulajdonképpen a nemzeti versenyek döntője, amelyen az egyes országokban helyezést elért települések vehetnek részt. A nemzeti versenyekre évente több tízezer település nevez. A verseny célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a zöld környezet fontosságára a közterek vonatkozásában, illetve ennek hatására a lakosság életminőségére (http://www.entente-florale.eu/entente-florale-europe/, 2018).

A 2017-es nemzeti fordulókon a következő települések kaptak kitüntetést és nyerték el a 2018-as nemzetközi versenyen való részvétel jogát (http://www.entente- florale.eu/2018-participants/, 2018):

 Ausztria: Dienten am Hochkönig

 Belgium: Beveren, Nivelles  Csehország: Poříčí u Litomyšle  Németország: Vrees, Papenburg  Magyarország: Veszprém, Lajoskomárom  Írország: Dungarvan, Inistioge  Olaszország: Cabella Ligure, Ingria  Szlovénia: Zreče, Črna na Koroškem

A megmérettetésen 1996 óta a következő magyar települések értek el helyezést: (http://viragosmagyarorszag.hu/entente-florale-europe, 2018)

 1996: Székesfehérvár (ezüst)  1997: Siófok (arany)  1998: Hévíz (ezüst)  1999: Tata (ezüst)  2000: Sárospatak (ezüst)  2001: Győr (ezüst)  2002: Paks (ezüst)  2003: Zalakaros (ezüst)  2004: Kaposvár (arany)  2005: Makó (ezüst), Ruzsa (bronz)  2006: Nagyatád (arany), Orfű (bronz)  2007: Eger (arany), Noszvaj (bronz)  2008: Gyula (ezüst), Tápiógyörgye (ezüst)  2009: Szombathely (ezüst), Gelse (ezüst+különdíj)  2010: Sopron (ezüst), Lipót (arany)  2011: Balatonfüred (arany), Paloznak (ezüst)  2012: Százhalombatta (ezüst)  2013: Hévíz (ezüst), Csopak (ezüst)  2014: Gyula (arany), Zebegény (ezüst)  2015: Siófok (ezüst), Balatongyörök (arany)  2016: Mosonmagyaróvár (ezüst), Dunakiliti (ezüst)  2017: Kaposvár (ezüst), Tihany (arany)

A zsűri értékelőlapja az alábbi szisztéma szerint épül fel. Minden ponthoz szöveges értékelés is tartozik.

8. ábra: A zsűri értékelőlapja

1. Önkormányzat felkészültsége (10 pont) (9-10 magas, 6 – közepes, 3 - alacsony)

Kategória Magas Közepes Alacsony

Fejlesztési tervek, elképzelések

Közterület fenntartás, fejlesztés szakmai irányítása

Nevezés, zsűrizésre való felkészülés, zsűrizést segítő adatok kitöltése

Zsűrizés lebonyolítása

Plusz kategóriák: Plusz magas

Visszatérő versenyző (az elmúlt 3 évben nevezett)

Rendszeres versenyző (az elmúlt 5 évben folyamatosan nevez)

Zöldfelület nyilvántartás feldolgozottsága, szakszerűsége

Zöldfelület fenntartást érintő jogszabályok

2. Közösségi részvétel (15 pont) (14-15 magas, 9 – közepes, 6 – alacsony)

Kategória Magas Közepes Alacsony

Helyi lakosok önálló részvétele a környezet szépítésében

Civil szervezetek, egyesületek, lakossági csoportok részvétele a környezet szépítésében

Helyi virágosítási verseny megrendezése

Plusz kategóriák: Plusz magas

Közösségi kertek (jellemzően városok esetében)

Fogyatékkal élők bevonása a környezetszépítésbe (jellemzően városok esetében)

Önkormányzat ösztönzése – kedvezményes virágvásár

Helyi vállalkozások, vendéglátóhelyek részvétele a környezetszépítésben

Közösségi tervezés, konzultáció, a lakosok együttműködése az önkormányzatokkal

3. Környezetvédelem, fenntarthatóság, környezeti nevelés (15 pont) (14-15 magas, 9 – közepes, 6 – alacsony)

Kategória Magas Közepes Alacsony

Környezetvédelmi program, terv, koncepció, stratégia

Környezetvédelem

Hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás, komposztálás

Plusz kategóriák: Plusz magas

Zöld óvoda, ökoiskola

Energiahatékonyság, alternatív energiatermelés

Környezetkímélő módszerek alkalmazása

Fenntarthatóságot segítő tevékenység

4. Település nevezett zöldfelületeinek minősége (50 pont, 50 – magas, 30 – közepes, 20 – alacsony)

Közterületi

kategória

mentesítés

felületek megnevezése -

Fák Cserjék, évelők Egynyári virágok Gyep Növény alkalmazás Burkolatok bútorzat Utca Zöldfelület fenntartás színvonala Üzemeletetés, köztisztaság, gyom Településközpont

Zöldterület és/vagy játszótér

Intézménykertek

Temető és/vagy más zöldfelületi intézmény

Műemléki környezet és/vagy templomkert

Közlekedési zöldfelület

Lakóterület és/vagy üdülőterület

Felszíni vizek menti zöldfelület

Településkapu

Kirándulóhely és táj kapcsolata

Felvehető Épített Anyag- Tervezettség Vízhasználat Fenntarthatósági plusz környezet használat elvek kategóriák érvényesülése

5. Turisztikai űrlap (50 pont, 50 – magas, 30 – közepes, 20 – alacsony)

Közterületi

kategória

megnevezése

Egységes arculat, település Egységes település arculat, illeszkedés karakteréhez rendezettsége, Terület kivilágítása tisztaság, szelektív Szemétgyűjtők, hulladékgyűjtők Tájékoztatás Nyilvános WC, ATM, parkoló, kerékpártároló Akadálymentesség infrastruktúra Családbarát elérhetőség Digitális Településközpont, parkok, terek

Főút, kerékpárút

Vasútállomás, buszállomás

Turisztikai információs iroda

Települési szolgáltatások (bolt, posta, gyógyszertár)

Turisztikai attrakció

Kirándulóhely

Egyéb turisztikai attrakció

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

A workshopon részt vevő szakértők Kitley Tibor, városi főépítész, Németh Andrea, környezetvédelmi referens, Vizsy-Gombosi Lilla, polgármesteri titkárságvezető és Nagy Attila, a VÜF parkfenntartási csoportjának vezetője voltak.

Hárman szakmai előadást tartottak a közönségnek, a programpont pedig egy közös kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

 Kitley Tibor bemutatta a város településrendezési múltját és a közterületek megújulásának folyamatát. A városban kiemelt fontosságúak a történelmi jelentőségű épületek, azok védelme, valamint a praktikus, élhető és esztétikus közterek kialakítása. Az előadó kitért arra, hogy a verseny során ezt is értékelte a zsűri.  Németh Andrea, aki 20 éve a Virágos Magyarország verseny zsűritagja magáról a megmérettetésről tartott előadást. Ebben bemutatta a Virágos Magyarország verseny célrendszerét, működését, továbbá Mosonmagyaróvár útját a győzelemig.  Zárásképpen pedig Vizsy-Gombosi Lilla polgármesteri titkárságvezető mutatta be a nemzetközi versenyt, valamint a város felkészülését, külön kiemelve a településmarketinget és kommunikációt. A versenyen való részvétel egy meglehetősen összetett és hosszas folyamat végállomása volt, ami elkötelezett és profi szervezőcsapatot igényelt, valamint a helyiek minél nagyobb arányú bevonását, mivel ez elsősorban nagyszabású közösségi esemény, a győzelem pedig az egész város sikere volt. Ahogy fogalmazott; „Közös érdek, közös munka, közös érték”.

Mosonmagyaróvár számára a verseny nem csak szép köztereket, egy nemzetközi ezüst fokozatot és Európa legszebb főterének címét eredményezte, hanem összetartóbb, a környezetére gondos közösséget is kovácsolt. Az előadók a workshopon résztvevő valamennyi településnek javasolták a nevezést, annak pozitív hozadékaira való tekintettel.

A jó gyakorlat egyes vonatkozásainak bemutatása Kitley Tibor városi főépítész nyomán

Kitley Tibor a workshop alkalmával felhívta a figyelmet, hogy a köztér jó esetben egyúttal közösségi tér is, azonban ez Mosonmagyaróvár esetében nem volt jellemző a város ipari múltja miatt. A településen elindított fejlesztéssorozatot többek között ezen hiányosság pótlása is motiválta. Az első jelentősebb beavatkozás 2009-ben valósult meg a mosoni városközpont rehabilitációja által. Az elmúlt évtized során számos tér újult meg, valamint több történelmi jelentőségű épület is újjászületett. Példaként említhető az egykori Moson főtere, a Zsidanits park, a Régi Vámház tér, a hajdan magtárként funkcionáló Futura épülete, a fűszerkert, a piac bővítése és a Fehérló Közösségi Ház.

Mosonmagyaróváron jelenleg 70 műemléki és 201 helyi védettséget élvező épület található. Az elmúlt évek során egy panelprogram is megvalósult a településen az önkormányzat támogatásával, melynek eredményeként a lakások 95%-a kapott szigetelést, és/vagy részesült nyílászárócserében, ami jelentősen növelte a város fenntarthatóságát és energiatakarékosságát. Ezek relevanciáját az adja a tanulmány szempontjából, hogy mind a védett épületeket és természeti értékeket, mind az energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrások használatát értékelik a versenyen.

A verseny további kedvező járuléka volt a korábban elhanyagolt, társasházak melletti zöldfelületek rendezése is, a kertes házak előtti zöldfelületek lakosok által történő aktívabb gondozása mellett. Kitley Tibor szerint a sikeres versenyrészvétel kulcsa az aktív lakossági részvétel.

A fizikai megújítás mellett a köztereket élettel is meg kellett tölteni, ezért több helyszínen is megkezdték a közösségi események szervezését. Az értékes, de leromlott állapotú magántulajdonban lévő épületek megóvása és felújítása érdekében az önkormányzat jogi eszközökkel élt a tulajdonosok ösztönözésére.

Földrajzi adottságai miatt a város életében igen fontos elemek a vízfelületek, így a területhasznosítási fejlesztésekben is kulcsszerepet játszott a Mosoni-Duna és a Lajta. Előbbi folyó belső szakaszain egy folyamatosan bővülő és a későbbiekben

összekapcsolandó sétány alakult ki. Az úgynevezett Lajta-kör egy kenus és csónakázó útvonal a szükséges infrastruktúrával felszerelve, ami minden évben a Voluta vízisport- fesztiválnak ad otthont.

A jó gyakorlat egyes vonatkozásainak bemutatása Németh Andrea, (Mosonmagyaróvár önkormányzatának környezetvédelmi referense) nyomán

Az európai verseny 43. éve kerül megrendezésre évente 25 ezer európai település részvételével. A falvak és városok több kategóriában versengenek az arany, ezüst és bronz fokozatokért. Magyarország először 25 éve vett részt rajta, a Magyar Turisztikai Zrt. és a Főkertészek Szövetsége támogatásával.

A verseny keretében értékelésre kerül a kulturált, tiszta közterek megléte, azok életminőséget javító hatása és turisztikai tartalma. A megmérettetés küldetése a hagyományos kertkultúra és a környezettudatosság terjesztése, fenntartása.

A versenyen 100 pontos értékelési rendszere az alábbi struktúra szerint áll össze:

 10 pont: az önkormányzat felkészültsége, a környezettudatossági szempontok megjelenése a településfejlesztésben, ehhez kapcsolódó tervek, programok értékelése, a jogi háttér megléte  10 pont: turisztikai vonzerő  15 pont: a környezetvédelem, klímatudatosság és fenntarthatóság megjelenése a település életében: hulladékkezelés, tájsebészet, szennyvízkezelés, vizek védelme, energiahatékonyság, megújuló energiahasználat  15 pont: közösségi részvétel, környezeti nevelés  50 pont: zöldfelületek minősége, fejlesztése, a virágosítás mértéke, minősége, utcabútorok állapota, jellege

A magyar és nemzetközi zsűrik azonos szempontokat vizsgálnak. Mosonmagyaróvár, ahogyan az elnyert díjak tükrözik, több fenntarthatósági, környezetvédelmi eredményt tud felmutatni, mint amilyen például a Te szedd! szemétszedési akció megrendezése, a Gurul a város kerékpáros esemény, a Legszebb konyhakert és az Apró kezek, csodakertek elnevezésű versenyek.

A jó gyakorlat egyes vonatkozásainak bemutatása Vizsy-Gombosi Lilla polgármesteri titkárságvezető nyomán

Mosonmagyaróvár 2015-ben vívta ki a Magyarország legvirágosabb városa címet, ezért képviselte Magyarországot az Entente Florale nemzetközi versenyen. Ennek jegyében 2016 a virágos Mosonmagyaróvár éve lett. A versenyre való felkészülés egy olyan sokoldalú szakértői csapat felállításával kezdődött, amelynek koordinált munkája garanciát jelenthetett a sikeres versenyrészvételre. A workshop szakmai előadói mindannyian tagjai voltak ennek a munkaközösségnek. Az általuk lefedett szakmai részterületek a városüzemeltetésen belül: a környezetvédelem, a park és kertépítés, a marketing és az örökségvédelem.

Szükség volt továbbá egy olyan vezetőre, aki irányította és koordinálta a felkészülést: dr. Árvay István polgármester sikeresen megfelelt ennek a kihívásnak is. Az eseményre felkértek továbbá két védnököt is, egyikük volt Nemes-Nagy Tibor, a Magyar Közút akkori vezérigazgatója, másikuk Schmidt Rezső, a Széchenyi István Egyetem dékánja volt. Ezen felül több mint 50 civil és lakossági szervezet vett részt a munkában, a VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft-vel egyetemben.

A marketingkampány célja az volt, hogy a lakosság minden csoportja azonosulni tudjon az eseménnyel. Szükséges volt felépíteni egy olyan brandet, amely széles körben használható, és illeszkedik a verseny szellemiségéhez. Elsőként meg kellett alkotni egy szlogent, ami a kettős jelentést hordozó Virágzó város lett. Ehhez született egy logó is, szimbolizálva a város és a virágok megjelenését. A reklámanyagokhoz két fő képet választottaki ki, egyet a virágokkal körülvett malomról, egyet pedig a várkertről.

A célcsoportot a város teljes lakossága és intézményei jelentették: az egyes városrészek, civil szervezetek, családok, vendéglátósok, szálláshelyek, intézmények, az önkormányzat, a sajtó és a nagyvállalkozók. A szakmai csapat széles eszköztárral kezdett hozzá a verseny népszerűsítésének: fórumokat és rendezvények tartottak, saját nyomtatású anyagokat terítettek, tájékoztatást nyújtottak a városi és polgármesteri weboldalakon, valamint közszereplők kommunikációs csatornáin, továbbá a közösségi felületeken is központi témaként kezelték a versenyrészvételt. Mindemellett olyan

eszközöket is bevetettek, mint az online média, plakátok, nyílt és személyes levelek, sőt még az imázsfilm készítését is.

A siker érdekében szükség volt a lakosság és a civil szervezetek összefogására is. Őket a közterületek örökbefogadásával tudták bevonni. Emellett több felajánlás is érkezett: a szakmunkásképző diákjai például önkéntes munka keretében kerítést javítottak. Mindemellett lakossági képeket is felhasználtak és tettek közzé a Facebookon, így adva még személyesebb hangot az ügynek.

A lakosság oldaláról kiemelendő, hogy nagyszerű volt nemzetközi zsűri fogadása – kisebb felvonulást rendeztek számukra, ami egyúttal spontán közösségi eseménnyé vált. A város erőfeszítései meghozták eredményüket, mivel az ezüst minősítés mellett az Európa legszebb főterének járó különdíjat is kiérdemelték. Az előadó szavaival élve ez az elismerés közös érdek, közös munka és közös érték lett.

4.2. Implementációs lehetőségek áttekintése és konkrét beavatkozási pontok definiálása

A mentorálás során néhány olyan terület került beazonosításra, amelyek fejlesztése mindenképpen ajánlatos a versenyen való sikeres részvételhez, és az élhetőbb, környezettudatosabb település kialakításához is hozzájárulnak. Ezek a fejlesztési területek összefüggenek, és egymásra is pozitív, egymást erősítő hatással lehetnek.

Lakosok nagyobb arányú részvétele a környezetszépítésben

Jelenleg inkább jellemző a településre, hogy a helyi szervezetek vesznek részt az környezetszépítő programokban, tevékenységekben, a lakosok egyéni szinten nem. Ugyanakkor kedvező adottságnak tekinthető, hogy a lakosság kifejezetten gondos a környezetét illetően, ami jó kiindulási alapot jelent a lakosság egyéni szinten történő bevonására. Ezt leginkább a lakosságnak címzett személyre szóló felhívásokkal, akciókkal lehet elérni.

A mentorok megoldásként a lakossági részvétel versenyszellemen keresztül történő fokozását ajánlották, amit a települési virágosítási verseny mellett a Legszebb konyhakert nevű versenyre való nevezéssel lehetne megvalósítani. Ez utóbbi közösségépítő és érzékenyítő hatással bíró országos szintű esemény számos település részvétele mellett. A verseny ötletgazdája Kovács Szilvia, Karcag polgármestere volt, akit az motivált a verseny elindítására, hogy a településképet fejlessze a magánkertek megfelelő minőségén keresztül. Cél továbbá, hogy a lakosság körében a kertkultúra fennmaradjon és terjedjen. Az esztétikai érvek mellett azonban a zöldség- és gyümölcstermesztés pozitív jellemformáló hatása is fontos hozadéka a versenynek, mivel ezen keresztül az emberek megtanulják értékelni a természetet, valamint saját munkájuk eredményét is (http://www.alegszebbkonyhakertek.hu/02program /program.html, 2018).

Zöldfelület-gondozás terheinek megosztása

A zöldterületek fenntartása jelentős terhet ró minden önkormányzatra, amelyet csökkenteni lehetne egyes területek „örökbefogadásával”. Mosonmagyaróváron működő gyakorlat, hogy bizonyos zöldfelületeket különböző civil csoportosulások örökbe fogadnak, tehát vállalják azok rendszeres karbantartását.

A településen a lakosság kertkultúrája aktív, ami jó kiindulási alapot jelent a helyzet megoldására. A kunszigeti civil szervezetek eddig is jelentős szerepet vállaltak bizonyos közterületi és környezetszépítési feladatokban, így a hajlandóság adott a településen.

A környezettudatosság hatékonyabb kommunikációja

A környezettudatosság megfelelő kommunikációja legalább annyira fontos, mint maga az adott tevékenység, hiszen ez az elsődleges eszköze annak, hogy a helyi lakosok sajátjuknak érezzék ezt a tevékenységi kört, ami a siker kulcsa is egyben. Mosonmagyaróvár versenyrészvételének kommunikációja, brandépítése magas színvonalon valósult meg, így a már meglévő kunszigeti elemekre építve javasolt annak adaptációja. A település legfőbb értékei a természettudatosság és a természetközeliség

– erre alapozva könnyen fel lehetne építeni egy város profilt és kommunikálni a külvilág felé.

A fent leírt és taglalt jó gyakorlatokat az alábbi áttekintő táblázat összegzi:

Fejlesztendő terület Megoldás Jó gyakorlat

Lakosok részvétele a Egyéni Legszebb konyhakertek országos környezetszépítésben. virágosítás, versenyen való részvétel. környezetszépítés.

Zöldfelület gondozás Zöldterületek Mosonmagyaróvári terheinek megosztása. örökbefogadása. örökbefogadások.

Környezettudatosság Arculat kialakítása Virágos város brandje. kommunikációja.

5. A mentoring konzultáció eredményei

A kunszigeti mentorálás résztvevői a következő személyek voltak:

 Lendvai Ivanné, Kunsziget polgármestere;  Nagy Attila, a mosonmagyaróvári VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft. parkfenntartási csoportjának vezetője;  Németh Andrea, környezetvédelmi referens, Mosonmagyaróvár önkormányzata;  Sárkány Péter, Település koordinációs menedzser, Arrabona EGTC;  Bánfalvi Tünde, tanácsadó, EX ANTE Tanácsadó Iroda;  Pálfi Bence, tanácsadói asszisztens, VANIN Holding Kft.

Helyszín és időpont: 2018. június 28, Kunsziget.

A mentorálásra való jelentkezés motivációja Kunsziget esetében a Virágos Magyarország versenyre való jelentkezés volt. A település saját meglátása szerint jó esélyekkel indul az ország legvirágosabb 1000 fő feletti faluja címéért. A mentorálás előzménye a Mosonmagyaróváron, 2018. június 6-án és 7-én tartott két napos workshop volt, melynek témája a környezetszépítés és a virágos település kialakítása volt. A workshopsorozat Az INTERREG SKHU/1601/4.1/040 azonosítószámú, „Builcogreen” című projekt keretében valósult meg, amelynek négy témaköréhez 3-3 mentorálási alkalom kapcsolódik.

A Kunszigetre látogató helyszíni mentorok azok a szakértők voltak, akik a mosonmagyaróvári workshopon szakmai előadásokat tartottak. Nagy Attila, a mosonmagyaróvári VÜF - Városüzemeltető és Fenntartó Kft. parkfenntartási csoportjának vezetője és Németh Andrea, Mosonmagyaróvár önkormányzata környezetvédelmi referense volt jelen szakértői minőségben a találkozón.

A mentorálás első része egy helyzetfelméréssel kezdődött. A mentorálás menetének és céljának ismertetése után a helyi résztvevők beszámoltak a település adottságairól a témában. Ezt követően a verseny szempontrendszere került bemutatásra.

A versenyszempontok között szerepelnek a fejlesztési tervek, elképzelések is, aminek kapcsán a mentorált település képviselői elmondták, hogy Kunszigeten helyi rendelet szabályozza a zöldhulladék-égetést, valamint a fakivágást és pótlást. Emellett elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) is, és a helyi környezetvédelmi és klímastratégia is rendelkezésre áll. A település saját főépítészt alkalmaz. 2017-ben Klímasztár díjat is nyertek.

A jelentősebb fejlesztési projekteknél meg kell említeni, hogy folyamatban van a Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola energiahatékonysági felújítása, tetőcserével, azbesztmentesítéssel, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásból megvalósítva. Örökségvédelmi szempontok miatt a nyílászárócserével hat ablak a szomszédos temploméval egyforma típusú lesz.

Emellett hamarosan kivitelezésre kerül az iskola udvarának felújítása is, sár- és pormentesítéssel, továbbá gyógynövénykert kialakításával. Ezt nevelési céllal a gyerekek gondozzák majd. Az óvodában működik már hasonló kert, melyhez a Levendulanapok nevű esemény is kapcsolódik.

A temetőben és játszótéren automata öntözőrendszer került üzembe helyezésre. Emellett pályázati forrást nyertek egy külterületi út burkolására, mely a Győrbe való eljutást könnyíti majd meg. A projekt összefügg az Abdán megvalósuló külterületi út szilárd útburkolattal történő borításával és ez által biciklis útvonalhoz való csatlakozásával. Mindemellett a Mosoni-Dunán kenu kiszálló, kikötőhely fog létesülni.

A település számára problémát jelentenek az illegális hulladéklerakatok, melyek főleg a külterületi erdős területeken fordulnak elő. Probléma továbbá, hogy a szelektív gyűjtők hamar megtelnek.

A környezetvédelmi és környezetszépítési programokat illetően kedvezőek a település adottságai, mivel rendszeresen szerveznek szemétszedést, amelyen jellemzően magas a részvételi arány. Az iskola örökös ökoiskola, az óvoda pedig Zöld óvoda címet visel. Mindkét intézményben erősen érvényesül a környezettudatosság, a gyerekek aktívan részt vesznek a környezeti témájú programokban.

A helyi védett értékek között védett növény nem található, ugyanakkor a település egyik fasora értékes tekinthető, és jó eséllyel kerülhet védettség alá a jövőben. A templom országos műemléki védettséget élvez, ami mellett folyamatban van a kápolna és plébánia helyi védettség alá vonása.

Az egyéb, infrastrukturális tényezőket sorra véve elmondható, hogy minden belterületi közút burkolt, az összes járda jó minőségű. A település központjaként a Petőfi tér került megjelölésre (versenykövetelmény megnevezni). Található kerékpárút is a településen, amelynek az Öttevény felé történő meghosszabbítása jelenleg épül. Emellett játszótér és egy nem csak gyerekeknek szóló játszó- és extrémpark (fitnesz és KRESZ-park) áll a lakosok rendelkezésére. Az utcabútorok és táblák állapota kielégítő, megjelenésük egységes.

Legfőbb turisztikai desztináció a Duna-part csónakkikötővel és szalonnasütővel.

Források

1. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis- foldrajz/magyarorszag-foldrajza/a-kisalfold-es-a-nyugat-magyarorszagi- peremvidek (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

2. A legszebb konyhakertek verseny honlapja http://www.alegszebbkonyhakertek.hu/02program/program.html (Letöltés dátuma: 2018. július 27.)

3. Arrabona EGTC weboldal (http://www.arrabona.eu/) (Letöltés időpontja: 2018. július 16.)

4. Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal honlapja www.dkoh.hu (Letöltés időpontja: 2018. július 16.)

5. Földrajz Tudásbázis (2018) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz (Letöltés időpontja: 2018. július 16.)

6. KSH T-STAR (2018): http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázis (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

7. Kunsziget Község honlapja www.kunsziget.hu (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

8. Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (II.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2018. évi költségvetéséről http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh8eg3ed0dr3eo6dt9ee2em7cj6by5ce4bw 5by2bx1cc6p (Letöltés időpontja: 2018. július 16.)

9. Lendvai Ivánné (Kunsziget 2018), mentorálási tanácsadás a Builcogreen 2. sz. témájához kapcsolódóan 2018. június 28-án (szóbeli közlés)

10. Magyar Néprajzi Lexikon – Tóköz. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982 http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-689.html (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

11. Menetrend kereső (2018): https://menetrendek.hu/ (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

12. Sick Fejlesztő, Termelő és Kereskedelmi Kft. cégadatlapja http://ceginformacio.hu/cr9310372287 (Letöltés dátuma: 2018. július 16.)

www.skhu.eu

Jelen dokumentum nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.