A Siófoki Kistérség Komplex Fejlesztési Terve

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

Helyzetfeltárás

Stratégiai Program

Operatív Program

Siófok – Budapest 2005. november – 2006. július

Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 8600 Siófok, Fő tér 1. Telefon: 84/504-242 Fax: 84/504-102 E-mail: [email protected]

Programfelelős: Székely András térségmenedzser

Készítette:

Körics Euroconsulting 1011 Budapest, Szalag u. 4. Telefon: 1/202-3872 Fax: 1/202-3875 Web: www.korics.hu E-mail: [email protected]

Programfelelős: Ábel Zsófia, Holop Szilveszter területfejlesztési tanácsadó

www.korics.hu Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 2. oldal az összesen 126 oldalból

Bevezetés A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települé- sek közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert 1994. janu- ár 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet 1997. augusztus 1-jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. A jelenlegi kistérségi rendszer a 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet melléklete alapján 2004. január 1-i hatállyal érvényes, és 168 kistérséget tartalmaz.

A kistérségi komplex területfejlesztési koncepció a kistérségi fejlesztési programozás alapdokumen- tuma. Célja, hogy egy adott területen, egy bizonyos időintervallumon belül megjelenő társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek térbeli leképeződésére reagáljon oly módon, hogy felkutatja és mozgósítja a helyben megtalálható erőforrásokat, és ezekre alapozva avatkozik be a folyamatokba. Ezek az intézkedések a kistérség jövőbeni programozásának az alappilléreit képezhetik.

Számos dokumentum jelenik meg párhuzamosan egy kistérség területfejlesztési politikájában, ame- lyeknek egymással összhangban kell lenniük annak érdekében, hogy a stratégia valóban sikeres és használható legyen a kistérség minden gazdasági, társadalmi szereplője számára. Ki kell hangsú- lyozni a különböző területfejlesztési szintek (országos, regionális, megyei, kistérségi, települési) közötti fejlesztési tervek koherenciájának fontosságát. Annak érdekében, hogy a kívánatos összhang meglegyen, ennek a dokumentumnak átfogó jellegűnek, a többit integrálónak kell lennie. Mivel ezek a dokumentumok egymásra épülnek, nagyon fontos, hogy az - elsősorban a kistérségen belül megjelenő - települési fejlesztési tervek tartalmazzanak olyan elképzeléseket, intézkedéseket, amelyek felfűzhetőek a kistérségi területfejlesztési koncepcióra. Ez ugyanis egy olyan dokumentum, amely illeszkedik a megyei, a regionális, ezáltal az országos fejlesztési koncepcióhoz. Olyan forrá- sok nyithatók meg megfelelő használata alapján a kistérség előtt, amelyek e nélkül elérhetetlenek lennének.

Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a fejlesztési tervet a tartalmi mellett időbeli síkon is elhelyezzük. Az 18/1998. KTM rendelet hatályban levő szabályai szerint a középtávú programozás 3-6 évre szól. Sajnos a magyarországi területi terezés és az Európai Uniós programozás erős aszinkronitásban áll egymással, így a túlnyomó többségében Európai Uniós, illetve társfinanszírozásban támogatott programok forráskoordinálása nehézkes.

www.korics.hu Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 3. oldal az összesen 126 oldalból

A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemuta- tása

Körics Euroconsulting

Dr. Kőrösi Koppány - Ügyvezető igazgató Jogász - Önkormányzati szakértő

Holop Szilveszter - Területfejlesztési főmunkatárs Geográfus – Terület- és településfejlesztési szakértő

Varga Zsuzsanna - Pályázati tanácsadó Geológus - Hidrogeológus

Cegléd Ágnes - Pályázati tanácsadó Agrármérnök – Vidékfejlesztési szaktanácsadó

Balogh Katalin - Területfejlesztési munkatárs Agrármérnök – Vidékfejlesztési szaktanácsadó

Ábel Zsófia - Területfejlesztési munkatárs Szociológus - Változásmenedzser

www.korics.hu Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 4. oldal az összesen 126 oldalból

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...... 3 A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása...... 4 Tartalomjegyzék...... 5 I. rész: Helyzetfeltárás...... 8 1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői ...... 10 1.1. Elhelyezkedés, földrajzi helyzet...... 10 1.2. Kistérségek rendszere ...... 11 1.2.1. Földrajzi elhelyezkedés ...... 12 1.3. Természetföldrajzi környezet...... 13 1.3.1. Somogy parti sík...... 13 1.3.2. Kelet-Külső-Somogy...... 15 1.4. Településhálózat, térszerkezet ...... 18 1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere ...... 19 1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra ...... 21 1.6.1. A lakásállomány és változása ...... 22 1.6.2. Hulladékgazdálkodás ...... 24 1.7. Endogén erőforrások ...... 26 1.7.1. Humán erőforrás ...... 26 1.7.2. A népesség szerkezete ...... 29 1.7.3. A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca ...... 31 1.8. Gazdaság...... 33 1.8.1. Általános jellemzők...... 33 1.8.2. Gazdasági teljesítmény és szerkezet ...... 34 1.8.3. Ipar ...... 37 1.8.4. Mezőgazdaság, élelmiszeripar ...... 38 1.8.5. Kereskedelem és szolgáltatás ...... 46 1.9. Turizmus ...... 48 1.9.1. A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból...... 52 1.10. Humán Infrastruktúra...... 57 1.10.1. Oktatás ...... 57 1.10.2. Egészségügy, szociális helyzet...... 57 1.10.3. Kultúra, művelődés, civil szféra...... 58 SWOT analízis ...... 60 II. rész: Kistérségi fejlesztési program...... 64 Általános célkitűzések ...... 65 Speciális célkitűzések ...... 65 Alprogramok – Intézkedések – Ütemezés ...... 66 Jövőkép ...... 72

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 5. oldal az összesen 126 oldalból

III. rész: Operatív Program ...... 74 1. Az operatív program szöveges összefoglalása...... 75 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése ...... 79 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...... 79 1.1.1. Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása ...... 79 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 80 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...... 80 1.1.2. Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása ...... 80 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 82 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...... 82 1.1.3. Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése ...... 82 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 83 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram ...... 83 1.2.1. Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése ...... 83 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 84 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram ...... 84 1.2.2. Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése ...... 84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése...... 85 1.2. Az üdülőidény megnövelése alprogram...... 85 1.2.3. Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése...... 85 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ...... 86 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása...... 86 2.1.1. Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése ...... 86 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ...... 88 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása...... 88 2.1.2. Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába ...... 88 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ...... 89 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...... 89 2.2.1. Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció ...... 89 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ...... 90 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...... 90 2.2.2. Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment tevékenység ...... 90 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ...... 92 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...... 92 2.2.3. Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése ...... 92 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ...... 93 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram...... 93

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 6. oldal az összesen 126 oldalból

3.1.1. Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása...... 93 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ...... 95 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram...... 95 3.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése ...... 95 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ...... 96 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...... 96 3.2.1. Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása...... 96 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ...... 98 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...... 98 3.2.2. Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés...... 98 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ...... 99 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...... 99 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetést ösztönző programok kidolgozása...... 99 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása ...... 101 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés...... 101 4.1.1. Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése ...... 101 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása ...... 103 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés...... 103 4.1.2. Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése ...... 103 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása ...... 105 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása ...... 105 4.2.1. Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése...... 105 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása ...... 106 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása ...... 106 4.2.2. Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése...... 106 Melléklet ...... 108 Siófok város szobrai ...... 108 A javaslatok és a korrekciók listája...... 110

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 7. oldal az összesen 126 oldalból

I. rész: Helyzetfeltárás

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 8. oldal az összesen 126 oldalból

E fejezet célja a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának feltárása, értékelése. A Siófoki Kistérség esetében a korábbi időszak adatinak összehasonlítása, tendenciák megfigyelése nem lehetséges, a KSH 2003-előtti területi adatbázisai, az AMÖ 2000 (Általános mezőgazdasági ösz- szeírás) és a GKI Gazdaságkutató Rt. kistérségre vonatkoztatott gazdasági mutatatói még tartalmaz- ták a jelenleg a balatonföldvári kistérséghez tartozó települések adatait is. Munkánk során ezért a KSH 2004-ben kiadott területi statisztikai évkönyveivel, és a 2001-es népszámlálás adataival dolgoztunk. További makrostatisztikai adatokat a következő dokumentumokból nyertünk:

• Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia • Dél-Dunántúli régió komplex fejlesztési terve • Somogy megye területfejlesztési programjának felülvizsgálata (Somogyi Fejlesztési Unió) • A Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (GKI Gazdaságkutató Rt. 2004, április.) • Siófoki Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program 2004-2006 • Balaton Régió stratégiai fejlesztési program helyzetelemzés és SWOT aktualizálása, 2005 • Balaton Fejlesztési Tanács „Balaton régió fejlesztési stratégiája” • Siófok Város 2005. évi turisztikai szezonértékelése, Siófok Város Tourinform Irodája

Mikrostatisztikai adatokkal a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége által készített 2005-ös kistérségi humánerőforrás térképből, illetve a kistérség településeinek elektronikusan el- küldött kérdőív adatbázisából dolgoztunk.

A kistérségi programozás elképzelhetetlen a helyi gazdasági és társadalmi aktorok (szereplő- résztvevők) interjús megkérdezése nélkül. Irodánk számos mély- illetve célzott kérdéssort tartalma- zó interjút készített a kistérség meghatározó véleményvezéreivel.

További személyes egyeztetésre volt lehetőségük a települések polgármestereinek és a kistérség területfejlesztési menedzsereinek a 2006. február 17-én megtartott műhelymunkán, ahol ismertet- tük a helyzetelemzés során feltárt problémákat, a SWOT analízist, valamit ezen anyag alapján ki- alakított stratégiát. Az előzetes helyzetelemzés és prioritás csoport megvitatására rendezett workshop-jellegű találkozón a résztevő polgármesterek nem fogalmaztak meg kifogást a munka- anyaggal szemben, ötleteikkel, javaslataikkal segítették munkánkat, melyet ez úton is meg kívá- nunk köszönni.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 9. oldal az összesen 126 oldalból

1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői

1.1. Elhelyezkedés, földrajzi helyzet A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (2001-ben 653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió.

Somogy megye - amely a Dél-Dunántúl szinte felét teszik ki -, a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik - nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak–déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fej- ér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye ha- tárolja. A megye népességszáma 331.802 fő, amelynek 1/5-e a székhelyen, Kaposváron él. A lakos- ság közel fele 13 városban, másik fele 232 községben él.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 10. oldal az összesen 126 oldalból

1.2. Kistérségek rendszere A kis térségek fejlettségi differenciálódására való reagálás eredményeképpen az Európai Unió terü- letfejlesztési és közigazgatási irányelveit szem előtt tartva alakultak ki a NUTS IV-es rendszernek megfelelő statisztikai kistérségek. A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi-, közlekedési-, középfo- kú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. Az 1997-ben kialakított 150 kistérségből álló kistérségi rendszer keretében Somogy megyében 9 kistérség jött létre, 2000- ben azonban Balatonföldvár székhellyel új kistérség jött létre - nem kis mértékben megváltoztatva ezzel a Siófoki kistérséget.

1. ábra: Somogy megye kistérségei 1997-től 2003-ig

A fokozatosan átalakuló kistérségi rendszer 2003-ban, a 244/2003.(XII.18.) kormányrendeletben kapott legitimációt. A korábbi struktúra módosításával a siófoki kistérségből 13 település vált ki, és Balatonföldvár központtal új kistérség jött létre. A balatonföldvári kistérség a megye területileg legkisebb, népességszám tekintetében pedig a második legkisebb kistérsége. A Siófoki kistérség népességének száma közel ¼-ével, területe pedig nagyjából 40%-al csökkent az átszerveződés által.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 11. oldal az összesen 126 oldalból

Terület A megye A megye Népsűrűség Kistérség Népesség Település (km2) %-ában %-ában (fő/km2)

Balatonföldvári 255 4,2 11.710 3,5 46 13

Barcsi 696 11,5 26.067 7,9 37 26

Csurgói 496 8,2 18.545 5,6 37 18

Fonyódi 418 6,9 27.236 8,2 65 14

Kaposvári 1.573 26,1 123.322 37,2 78 77

Lengyeltóti 273 4,5 11.402 3,4 42 10

Marcali 825 13,7 31.872 9,6 39 34

Nagyatádi 647 10,7 27.927 8,4 43 18

Siófoki 373 6,2 37.814 11,4 101 10

Tabi 480 8,0 15.907 4,8 33 25 Kistérségek összesen 6.036 100,0 331.802 100,0 55 245

1. táblázat: Az 1997-es kistérségi struktúra kistérségei Somogy megyében

A Dél-dunántúli régión belül a kistérségek közötti fejlettségbeli mutatók komoly eltérést jeleznek. A régió huszonnégy kistérsége közül kilenc hátrányos helyzetűnek, másik kilenc pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A Siófoki kistérség, a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségekké együtt a régió legfejeltebb kistérségei.

Somogy megye viszonylag kiegyenlített népességszámú kistérségekkel rendelkezik. A 10 kistérségből 4 rendelkezik 20 ezer alatti, egymást tekintve közeli értékű népességszámmal. Hasonlóan további 4 kistérség szintén alacsony szórással, húsz és harmincezer közötti népességszámmal rendelkezik. A megyeszékhely kiugróan magas értékét kizárólag a Siófoki kistérség képes némileg ellensúlyozni. A népsűrűség a megye legnagyobb részén - csakúgy, mint a megye átlagában - alacsony. Magas népsű- rűséggel egyetlen kistérség sem rendelkezik. A legmagasabb népsűrűséggel jobbára a Balaton-parti, nyugat-kelet irányban elnyúlt kistérségek, mint a Siófoki illetve a Fonyódi, és a megyeszékhely kis- térsége rendelkeznek, országos viszonylatban azonban még ezek népsűrűsége is csak közepesnek tekinthető. A legalacsonyabb népsűrűséggel - mindössze 33 fő/km2 értékkel - a Tabi kistérség rendelkezik.

1.2.1. Földrajzi elhelyezkedés A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait észa- kon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi domb- jai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által kialakított legnyuga- tabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 12. oldal az összesen 126 oldalból

A kistérség a Somogyi dombság nagytáj, a Külső-Somogy középtáj területén helyezkedik el. A kistér- ség települései 4-6 arányban két kistáj - a Somogy parti sík, és Kelet-külső Somogy - területén talál- hatók.

1.3. Természetföldrajzi környezet

1.3.1. Somogy parti sík Települések (a Siófoki kistérség települései közül): Balatonszabadi, Siófok, Siójut, Zamárdi

1.3.1.1. Domborzat és földtani adottságok A Balaton keleti partjától induló és a déli partot Fo- nyódig körbefutó 2-4 km széles keskeny parti sáv a Somogy parti sík. A 100 km2 nagyságú terület legmagasabb részeit - a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi Várhegy) kivéve - a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő, domblábi lejtős síkok képvi- selik. Szelíd hajlású, alacsony felszín (120-160 m a tengerszint feletti) jellemzi. Tóközeli szegélyei he- lyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt, idősebb tavi abráziós színlők, amelyek a tavi hullám- mozgással alámosott alacsony (5-10 m), meredek pe- remekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. Sajá- tos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvég- ződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a vízpartot. A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejtős sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából for- málódott ki. Ezen a térszínen mind pannóniai, mind murvás homoküledékek számos helyen, kellő mennyiségben, könnyen hozzáférhető módon nyerhetők felhasználásra. A turzásokkal tarkított kavicsos rétegekkel keverve fordul elő; helyenként durva- és középszemű homok murvával, kavicsos rétegekkel fordul elő; helyenként deflációs eredetű lepelhomok takarókkal fedve.

A parti alluviális vízjárta területeken lápos réti és telkesített síkláp talajok találhatók. Utóbbi kiter- jedése jelentős (42%); zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Mintegy 70%-ukat rétek borítják. A kistáj löszös üledékekkel borított térszínein mészlepedékes csernozjomok (32%), csernozjom barna erdőtalajok (7%) és barnaföldek keletkeztek (15%). Zamárditól keletre vályogme- chanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjomok képződtek.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 13. oldal az összesen 126 oldalból

1.3.1.2. Éghajlat A kistáj mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves típus határán terül el. Az évi napfénytartam 2.020 és 2.050 óra között van. Nyáron 810-820 óra, télen 205 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 10,4 ºC körüli, de északon egy-két tized fokkal kevesebb. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 17,0-17,2 ºC. Április 10-11-étől október 18-19-ig, vagyis évente mintegy 190 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak április 5. körül kezdődik és október 30. táján fejeződik be, vagyis évente mintegy 208 napig tart. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 33,2 ºC, a legalacsonyabb téli- eké -14,0 és -14,5 ºC közötti. Az évi csapadékösszeg 650-680 mm; a vegetációs időszakban északon és északkeleten 320-350 mm, máshol 350-400 mm csapadék várható. A téli félévben a hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság 22-24 cm. A parti sík uralkodó szélirányaira (É, ÉNy) jellemző, hogy a zivatarok és hidegfrontok általában hirtelen szélerősödéssel járnak.

1.3.1.3. Vízrajz A Balaton déli pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek a Keleti-Bozót vagy Nagy-árok (44 km, 251 km2), Balatonboglári-határárok (16 km, 59 km2), Tetves- árok (25 km, 94 km2), Nagymetszés (18 km, 88 km2), Séd (Balatonföldvár; 10 km, 37 km2), Endrédi- patak (7 km, 23 km2), Balatonszéplaki árok (7 km, 19 km2). A Siótól keletre található területet egyetlen vízfolyás sem keresztezi. Vízháztartása nyugatról keletre haladva veszteségessé lesz. Álta- lában azonban időszakos jellegű, gyér vizű vízfolyások jellemzik a Siótól keletre fekvő területeket, amelyek csak tavasszal és nyár elején vezetnek jelentősebb vízhozamokat. A vízfolyások vízminősé- ge a mellettük fekvő települések miatt eléggé szennyezett. Az ártér kiterjedése 13,5 km2, amiből 0,8 km2 belterület, 2,5 km2 szántó, 10 km2 rét és legelő, 0,2 km2 erdő. Természetes állóvize a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges. A talajvíz mélysége Balatonföldvártól nyugatra 2, míg attól keletre 4 m-ig süllyed. Általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége is kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyen- ként a nátrium is megjelenik. A rétegvizek mennyisége 1 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége általában nem éri el a 100 métert. Vízhozamuk a mérsékelt és a közepes között ingadozik. Vegyi összetételük a felhasználást nem korlátozza. Fonyód szénsavas kútja országosan ismert ásványvizet ad. Minden településben van közműves vízellátás, ami azonban az igényeket a nyári üdülőszezonban nem mindig elégíti ki. A csatornázás helyenkénti hiánya a Balaton vízminőségét is veszélyezteti.

1.3.1.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, Siófoktól nyugatra mérsékelten nedves éghajlatú, részben a tóparton merede- ken elvégződő alámosott, barna és csernozjom barna erdőtalajjal borított alacsony dombhátak, részben a közéjük és a tóparti turzások közé zárt rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és többé- kevésbé lecsapolt síklápok (az ún. berkek) jellemzik e területet. Siófoktól keletre az éghajlat már mérsékelten száraz és a tó fölé emelkedő, a mély talajvizű löszös síkságot mészlepedékes csernozjom fedi. Az ártereken az ártéri ligetek puhafás erdőcsoportjai mellett a rétlápok növényze-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 14. oldal az összesen 126 oldalból

tét találjuk. A magasabb dombvonulatok maradványerdei vagy illír-jellegű molyhos tölgyesek, vagy cseres tölgyesek, míg a keleti tájrészen a tatárjuharos lösztölgyesek alkotóelemei bukkannak elő, helyenként homoki tölgyes csoportokkal. Az egyes típusok hasznosítását a tóhoz viszonyított fekvés eléggé meghatározza. A magasabb dombságok eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, mély talajvizű felszínén találjuk a településeket, valamint a szántók és a szőlők-gyümölcsösök kb. 1/4-1/4-rész- arányt elfoglaló foltjait, továbbá kis területű erdőfoltokat. A mély fekvésű, magas talajvizű árterek és síklápok vagy szántók, vagy rétek és legelők. A nyugati tájrész löszös síkjainak tó közeli részét ugyancsak települések foglalják el, míg távolabbi területei kultúrsztyep-jellegű szántóföldek, itt-ott ligetekkel tagolva.

1.3.2. Kelet-Külső-Somogy Települések: Ádánd, Balatonendréd, Nagyberény, Nyim, Som, Ságvár

1.3.2.1. Domborzat és földtani adottságok A kistáj a Balatoni-medence Kőröshegy-Siófok közötti parti síkjától délre a DéI-Külső-Somogyi- süllyedék északi szegélyéig (Somogygeszti-Pincehely vonala) terjed, nyugati határa Köröshegy- Bonnya vonalában, keleti széle a Sió-Alsó-Kapos mentén húzható meg. A kistáj legnagyobb része északkelet-délnyugati irányában húzódó, egymás mögött sorakozó dombhátak és a Balatonnal pár- huzamos nagyobb völgyek együttese. A hátak átlagos magassága 200-300 m a tengerszint felett. Néhány tetőszint az északi részen kissé a 300 m fölé emelkedik. A hátak szélessége 10-20 km, hosz- szúságuk 10-40 km között váltakozik. A dombhátak közös jellemző geomorfológiai vonása a szembe- tűnő aszimmetria. A kistáj Sió-Alsó-Kapos menti 5-10 km széles sávja lösztakarós, illetve futóhomok fedte lépcsős hordalékkúp-felszín. Alacsonyabb helyzetének (átlagos magasság 150-170 m, csak két foltszerű kiemelkedés, Ozora és Magyarkeszi mellett haladja meg kissé a 200 m-t), enyhébb lejtésvi- szonyainak (5-15°), valamint gyengébb relatív reliefjének megfelelően szelídebb formák jellemzik. A felszín lapos völgyek és köztes lépcsős síkok együttese. Közepes adottságú mezőgazdasági terület. A terület alapformái az alaphegység pikkelyes szerkezeti viszonyainak tükörképeként pannóniai agyag- és homoküledékekből formálódtak ki. A változó vastagságú pannóniai rétegek a lejtők aljá- ban sok helyen a felszín közelében vannak, másutt prebalatoni murvás folyóvízi homok és 5-15 m vastag lösztakaró fedi. A lejtőkön és lejtőlábakon, lépcsős szinteken löszös-homokos, talajmaradvá- nyokkal és murvával kevert lejtőüledékek helyenként nagy vastagságban halmozódtak fel. A nagyobb keresztvölgyek talpain csekélyebb mennyiségben tőzeges foltok, lápi agyag és lápi mész is előfordul. A talajvíz felszín alatti mélysége a magas löszfelszíneken a 30 m-t is meghaladja, másutt 8-15 m mélységben helyezkedik el; a mélyebb alluviális síkoktól eltekintve az alacsonyabb térszíne- ken 3-6 m. Rétegvizek a pannóniai üledékekből nyerhetők 50-250 m között több szintből. Hetven foknál melegebb hévizek a terület délnyugati részén 1.000 m-nél nagyobb mélységből hozhatók a felszínre.

A löszös üledékeken 4%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalajok, 32%-ban barnaföldek, 9%-ban csernozjom barna erdőtalajok, 47%-ban mészlepedékes csernozjomok képződtek. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek besorolása az V. talajminőségi kategória, míg

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 15. oldal az összesen 126 oldalból

a kilúgozottabb, kisebb szervesanyag-tartalmú agyagbemosódásos barna erdőtalajoké VI kategória. A két erdőtalaj típus területhasznosításának megoszlása közel azonos. A barnaföldekével azonos a csernozjom barna erdőtalajok minősítése és területhasznosítási módja is. Különbséget a csernozjomosodás miatti nagyobb szervesanyag-tartalom és a kiterjedtebb szántóföldi művelés jelent. A kistáj mezőgazdasági potenciálját elsősorban a legnagyobb területű, legtermékenyebb mész- lepedékes csernozjomok határozzák meg. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedve- ző, szervesanyag-tartalmuk 3-4 % körüli, termékenységi besorolásuk igen kedvező. Szántóként 87%- uk hasznosított. A patakvölgyek talajai allúviumon képződött öntés réti és lápos réti talajok; az összterület 7%-át fedik. Mechanikai összetételük vályog, termékenységi besorolásuk a VI. és VII. talajminőségi kategória. Általában rétek, legelők.

1.3.2.2. Éghajlat Mérsékelten meleg - mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj. Évente 2.000-2.050 óra napsütés várha- tó; ebből nyáron 800-820 órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,0- 10,2 ºC, de a Balaton partján eléri a 10,4 ºC-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 ºC, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már ápri- lis 10. körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 ºC-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), október 19-ig tart. Délen 194 nap körüli (áp- rilis 14-15. és október 23-25. között), a középső területeken 198 nap körüli (április 5-10. és október 20. között), a tóhoz közeli tájakon 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (április eleje és október vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 ºC. A téli leghidegebb napok átla- ga északnyugaton -15,0 és -15,5 ºC, máshol -16,0 és -16,5 ºC közötti. A délnyugati táj részek élvezik a legtöbb csapadékot (700 mm évi, 380-400 mm nyári félévi). Máshol az évi csapadék 650 mm körü- li, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben álta- lában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de jelentős a délnyugati szél aránya is.

1.3.2.3. Vízrajz A kistáj északnyugati részén a Séden (10 km, 37 km2), Endrédi- (7 km, 23 km2) és a BaIatonszéplaki- árkon (7 km, 19 km2) át a Balatonhoz, északkeleti részén a Jábában (22 km, 92 km2) és a Kis- Koppányon (39 km, 262 km2) át a Sióhoz, míg déli részén a Koppányon (56 km, 745 km2) át a Kaposhoz folyik le. Vízháztartása mérsékelten veszteséges. A nagy vízhozam- és vízszintkülönbségek a szélsőséges időjárás következményei. Csapadékos periódusban még a Koppány mellékpatakjain is tekintélyes vízhozamokat mértek (pl. Gonozdi-patak 28 m3/s). Általában azonban gyér vizűek, sőt időszakosan ki is száradnak. A vízminőség általában II. osztályú, de - különösen kisvízkor és a telepü- lések alatt - még szennyezettebb is lehet. A Koppány sűrű bal parti völgyhálózatához viszonyítva az árterület nagysága - 45 km2 - nem tartható soknak. Ebből 2,4 km2 belterület, 6,6 km2 szántó, 34,5 km2 rét és legelő, 1,5 km2 erdő. Az állóvizek száma 22, összesen 312 ha felszínnel. A többség halas- tó, amelyek közül az ozorai a legnagyobb (27 ha). Az egyéb tavak közül a Tamási-tározó 62 ha fel- színű. A talajvíz mélysége egyenetlen. A völgyekben 2-4 m közötti, a dombhátak alatt helyenként hiányzik. Mennyisége csekély. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralko-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 16. oldal az összesen 126 oldalból

dó. Számos helyen jelenik meg a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége is mérsékelt, 0,75 l/s.km2 alatti.

1.3.2.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, nagyobb keleti felén mérsékelten száraz jellegű a kistáj, amely nyugat felé a mérsékelten nedves felé tolódik. Nagyobb, Koppány-Sió közötti délkeleti része lösszel fedett, erózi- ós-deráziós völgyekkel tagolt alacsony dombság, amelyen termékeny mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. Hajdani tatárjuharos és molyhos tölgyes erdeiből mára nagyon kevés (10%) maradt. Helyüket túlnyomóan szántók foglalták el. A meredek lejtők szőlői (3%) kis foltokban enyhítik a kultúrsztyep-jelleget. A kistáj északnyugati része eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, élénkebb fel- színű dombság. A Jaba pataktól északra eső részét csernozjom barna erdőtalaj fedi, amely nyugat felé és a Jabától délre barna erdőtalajnak adja át a helyét. Ezt a Kis-Koppány déli oldalán egy agyagbemosódásos barna erdőtalajú sáv váltja fel. A Felső-Koppány mentét ismét csernozjom barna erdőtalaj, délről barna erdőtalaj kíséri. Mindezek a felszínek egykor cseres tölgyesekkel, a magasabb dombgerinceken gyertyános tölgyesekkel voltak borítva. Arányuk ma 35-45%-ra csökkent. He- lyüket főleg szántók (45-55%), kisebb részben szőlők (5-8 %) foglalták el.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 17. oldal az összesen 126 oldalból

1.4. Településhálózat, térszerkezet A Siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi az egyetlen nagyközség, míg további öt település– Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár – az 1.000–3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megin- dult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban a magasan képzett réteg távozása miatt érin- tette hátrányosan.

Település Népesség Terület A helyi igazgatás struktúrája

Ádánd 2.380 29,52 önálló jegyzőség

Balatonendréd 1.410 40,02 önálló jegyzőség

Balatonszabadi 2.928 41,34 körjegyzőség székhelye

Nagyberény 1.409 23,14 önálló jegyzőség

Nyim 302 9,76 körjegyzőség (Ságvár)

Ságvár 1.879 38,44 körjegyzőség székhelye

Siófok 23.909 124,66 önálló jegyzőség

Siójut 555 10,73 körjegyzőség (Balatonszabadi)

Som 700 23,36 körjegyzőség (Ságvár)

Zamárdi 2.342 32,23 önálló jegyzőség

Kistérség összesen 37.814 373 többcélú kistérségi társulás 2.táblázat Siófoki kistérség települései a népesség,a terület és a helyi igazgatási struktúra alapján

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 18. oldal az összesen 126 oldalból

A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szerve- zetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a Balaton parttól távolabb eső települések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található.

1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere A Dél-dunántúli régió jelenlegi infrastruktúrája, sem minőségében, sem a kiépítettség arányában, nem kielégítő. A régió nemzetközi megközelíthetőségét nehezítik a határátkelőhelyek és a jó minő- ségű gyorsforgalmi utak hiánya. Somogy megye kistérségei közül a Siófoki kistérség helyzete földraj- zi elhelyezkedés szempontjából az egyik legelőnyösebbnek mondható. Azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a Balaton parttól távolabb eső települések közti infrastrukturális ellátottsá- gon belüli különbségeket. Kiemelten kell kezelni a Balaton parttól távolabb eső települések háttér- települések felzárkóztatását.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 19. oldal az összesen 126 oldalból

A kistérség területén minden közlekedési eszköz, lehetőség megtalálható, kezdve a gyalogtúra- útvonaltól a repülőgépes szolgálatig. A gépjárművek három, különböző rendű közutat is igénybe vehetnek. Két települést-, Siófokot és Zamárdit érinti, az utóbbi határán ér véget az M7-es autópá- lya, melynek továbbépítése jelenleg is tart. A 65-ös, Siófokot Szekszárddal összekötő, másodrendű főút három községen halad át. A 65-ös főközlekedési úthoz csatlakozik a Som-Dég és a Som-Kapoly közút. Egyéb szilárd burkolatú úton közelíthető meg a térség többi települése. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. Siófok és Zamárdi állomásain lehet vonatra szállni a Déli Vasút Budapest és Nagykanizsa irányába utazva. A Kaposvár és Siófok szárnyvonal négy falut érint a térségben (Siójut, Ádánd, Som-Nagyberény, Som-Daránypuszta). A szárnyvonal jövője azonban kétséges, a folyamatos visszafejlesztések következményeként ma már csak a reggeli és esti órákban közlekednek ezen szerelvények. A vízi közlekedés, korszerű hajóállomással elsősorban turisztikai célokat szolgál. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú szakasz épült a Balaton körüli út részeként, és tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. Sió partján létesítendő kerékpárút kistér- ségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringa- körutat, illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal és Ádánddal. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába.

A tó környékének idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár köz- ség határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosí- tású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülő- tér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határte- rülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópá- lya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely. A jövőben fontos előrelépést jelenthet fejlesztése.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 20. oldal az összesen 126 oldalból

1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra A kistérség műszaki infrastrukturális ellátottsága megyei szinten kedvezőnek ítélhető meg. A térség valamennyi települése rendelkezik vezetékes gázzal, közüzemi vízzel, elektromos energia ellátása egységesen kiépített. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban az Internet lefedettség aránya még nagy szórást mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze négyben (Siófok, Zamárdi, Balatonszabadi és Siójut) található meg. Illetve a települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya.

3. táblázat: A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzői a siófoki kistérség és Somogy megye viszonylatá- ban

Közüzemi

Vezetékes gázt szennyvíz- Személy- Kábeltelevízió Közüzemi víz- Távbeszélő- fogyasztó háztar- csatorna- gépkocsi hálózatba bekap- hálózatba bekap- fővonal 1000 tások a lakásállo- hálózatba 1000 lakos- csolt lakások 1000 csolt lakás, % lakosra mány %-ában bekapcsolt ra lakosra

lakás, %

Siófoki 92 92,1 72,5 336 439 227 kistérség

Somogy 68,4 95,5 54 266 328 172 megye Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 21. oldal az összesen 126 oldalból

1.6.1. A lakásállomány és változása A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 16207 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2004-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy há- romszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás.

4 . táblázat: A lakásállomány néhány adata Somogy megye kistérségeiben, 2004

100 lakás- Lakás- 100 épített 2000-2004 közt épült ra jutó Az épített lakások állomány lakásra jutó lakások a 2004. évi Kistérség lakos megszűnt lakás-állomány

10000 lakás %-ában az év végén száma lakosra

Balatonföldvári 5.244 223 52 44,3 9,6 4,4

Barcsi 10.338 252 118 45 11 2,3

Csurgói 7.221 257 27 14,5 3,7 1,6 Fonyódi 12.370 220 245 89,8 4,5 7,4

Kaposvári 47.407 260 315 25,5 7,6 3,6

Lengyeltóti 4.524 252 40 34,7 0 2 Marcali 13.318 239 67 20,9 20,9 1,1

Nagyatádi 10.691 261 74 26,4 21,6 2,3

Siófoki 16.207 233 469 124,4 5,8 11,4 Tabi 7.132 223 13 8,1 7,7 0,9

Kistérségek 134.452 247 1420 42,7 7,9 4,2 összesen Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004

Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. A kis- térség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállomány-változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kis mértékű állományváltozás történt. A tulajdonformát tekintve, az elmúlt években jó néhány lakóház került külföldi állampolgárok kezébe

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 22. oldal az összesen 126 oldalból

nemcsak a Balaton-parti településeken, de a Balaton parttól távolabb eső településeken is, azonban a vásárlói kedv jelenleg stagnál.

5. táblázat: A lakásállomány néhány adata a siófoki kistérség településein, 2004

Lakásállomány Település 2003 év végén 2004 év végén változás

Ádánd 842 848 6

Balatonendréd 528 535 7

Balatonszabadi 1088 1105 17 Nagyberény 598 598 0

Nyim 140 143 3

Ságvár 658 678 20 Siófok 10439 10808 369

Siójut 221 226 5

Som 265 265 0

Zamárdi 986 1001 15 Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 23. oldal az összesen 126 oldalból

1.6.2. Hulladékgazdálkodás Somogy megyében 2003-ban vált teljessé a hulladékok szervezett elszállítása. A megye nagy részén négy vállalat végzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A négy cég együttesen 187 településen (a helységek 77%-ában) szolgáltat, ahol a megye lakosságának 91%-a él. A Zöldfok Rt. nemcsak a siófoki kistérségben, hanem a kistérségen átnyúlva 45 településen végzi tevékenységét, melyek összlakossága 78.354 fő.

6. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma:

Települések száma Év 2000 2001 2002 2003

Somogy megye 202 200 200 244 Forrás: Regionális Hulladékgazdálkodási Terv

Jelenleg Somogy megyében a lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására 3 hulladékudvar szolgál: egy lakossági hulladék szelektív gyűjtésre alkalmas létesítmény Kaposvá- ron, illetve kettő intézményi hulladék gyűjtésére szolgáló Kaposváron és Barcson. A térségben ke- letkező települési szilárd hulladék ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás. So- mogy megyében 147 darab a meglévő lerakók száma, melyből 12 működik és megfelelő műszaki védelemmel csak 3 lerakó ellátott (Kaposvár, Marcali, Csököly). A kistérségben működési engedély- lyel (2007. dec. 31-ig) Zamárdiban és Balatonszabadiban lévő lerakó hely rendelkezik. Balatonszabadi gyűjtési körzete 15, Zamárdi pedig 34 települést ölel fel. A térségben, illetve a me- gyében sem működik helyi lerakó. Zamárdiban található még válogató telep, települési hulladékot komposztáló üzem és folyik települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása.

7. táblázat: A kistérségben működő válogató telep és kapacitása

Válogatott hulladék mennyi-

Válogatott hulladék sége (t/év) Helye Kapacitás (t/év) fajtája papír műanyag

Zamárdi Papír, műanyag 9000 320 30 Forrás: Felügyelőségi nyilvántartás

8. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzem a kistérségben

Létesítmény Kezelendő hulladék- Létesítmény neve Tevékenység típus Kapacitás (t/év) helyszíne fajta

Szelektíven gyűjtött Zamárdi Szerves, Zamárdi hulladék komposztá- 450-500 komposztáló zöldhulladék lása Forrás: felügyelőségi nyilvántartás

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 24. oldal az összesen 126 oldalból

9. táblázat: Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása

Létesítmény Tevékenység Kezelendő hulla- Kezelt hulladék Létesítmény neve Kapacitás (m3/év) helyszíne típusa dékfajta (m3) Zamárdi Szelektíven Szerves zöldhul- Balaton déli part égető- gyűjtött hulladék ladék és nyese- 600 330 Zamárdi berendezés égetése dék Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

1.6.2.1. Komplex hulladékgazdálkodási program Nemcsak a kistérségben, de régiós szinten sincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezet- védelmi területeken – a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén- sem megoldott a hulladék szakszerű kezelése. 2007-ban fog elkészülni a Dél-Dunántúli régiót érintő Dél-Balaton Dél-Balaton – Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszer mely 5 megyében, 204 településen élő 370 ezer állandó lakost, valamint az üdülési szezonban több százezer vendéget érinti, becslések szerint ilyen arányú népesség jelenleg mintegy 129 ezer tonna hulladékot termel. Az országban negyedikként létesíten- dő nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladé- kot visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás fedezetének 65 százaléka vissza nem térintendő európai uniós (ISPA/KA) forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze 10 százalék. Az érintett települések a program elindításával Siófok vá- rosát bízták meg, és a rendszer szervezésére, fejlesztésére, a végrehajtás koordinálására konzorci- umi szerződést kötöttek egymással. A siófoki kistérségen belül Som településén, Som és Daránypuszta között, lesz a Regionális Hulladékkezelő központ, mely 76 település hulladékának kezelését fogja megoldani.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 25. oldal az összesen 126 oldalból

1.7. Endogén erőforrások

1.7.1. Humán erőforrás

1.7.1.1. A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lé- lekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a Siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensú- lyozta a környező községekben tapasztalható kis mértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakó- népesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során 30 552-ről 37 814-re növe- kedett. 1. diagram: A siófoki kistérség lakosságszámának változása 1970 és 2004 között

25000

20000

15000

10000

5000

0 Balatone Balatonsz Nagyberé Ádánd Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi ndréd abadi ny Lakónépesség 1970 2240 1432 2408 1662 363 1514 16974 427 909 2623 Lakónépesség 1980 2243 1395 2514 1579 353 1619 20125 426 768 2442 Lakónépesség 1990 2213 1372 2635 1476 305 1601 22627 427 648 2202 Lakónépesség 2001 2318 1386 2888 1456 297 1763 22684 538 710 2200 Lakónépesség 2004 2380 1410 2928 1409 302 1879 23909 555 700 2342

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 26. oldal az összesen 126 oldalból

1.7.1.2. Halálozási és élveszületési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élveszületések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 ‰ körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistér- ségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élveszületési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtize- dekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élveszületési arányának csökkenése okozta.

2. diagram: A siófoki kistérség élveszületési arányának számszerű változása 1970 és 2001 között

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0 Balatonen Balatonsz Nagyberé Ádánd Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi dréd abadi ny Élve születés 1970-1979 291 232 396 258 47 237 3298 59 143 355 Élve születés 1980-1989 255 177 324 180 35 183 2905 49 70 223 Élve születés 1990-2001 244 163 321 212 29 221 2394 78 102 231

A régió halálozási rátája (14,4‰) ugyanúgy, mint az élveszületési arányok kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1‰), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetéte- le. 2000 és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb cso- porthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a 2000. évi és a 2004. évi adatok biztató- ak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké – stagnált vagy csök- kent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 27. oldal az összesen 126 oldalból

1.7.1.3. Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átla- gában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003-ban ez csak öt kistér- ségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kis- térségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint 1.000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773 ‰, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül.

3. diagramm: A Siófoki kistérség vándorlási különbözete 1970 és 2001 között

2500

2000

1500

1000

500

m di rény Nyi Siójut Som Ádánd Ságvár Siófok amár Z Nagybe Balatonendréd -500 Balatonszabadi

Vándorlási különbözet 1970-1979 Vándorlási különbözet 1980-1989 Vándorlási különbözet 1990-2001

A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A kistérségbe települők 2004-es aránya alig több mint a fele a 2002-ben betelepülteknek. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 28. oldal az összesen 126 oldalból

1.7.2. A népesség szerkezete

1.7.2.1. A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népessé- gen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyer- mekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett. A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra, de a befelé történő migrációban résztevő idősebb korcsoportok felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003-as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa „törzse”, a kistérség jelenleg 10-25 éves korosz- tálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben.

4. diagram: A siófoki kistérség korfája 2003-ban 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 nőtöbblet 10 5 0 férfitöbblet

Forrás: KSH népesség továbbszámítási adatbázis

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 29. oldal az összesen 126 oldalból

1.7.2.2. A népesség iskolázottsága A Dél- Dunántúli régióban az iskolázottság szintje az utóbbi időben javuló tendenciát mutatott, ám még így is le van maradva, mind az országos mind a vidéki átlagtól. Mint a 10. táblázatból leolvasha- tó, a Siófoki kistérség iskolázottsági szintje lényegesen magasabb színvonalú, mint a megyei iskolá- zottsági szint. A nyolc általásnál is kevesebb osztállyal rendelkezők csoportjának aránya (0,8%) alul- reprezentált a megye hasonló iskolai végzettséggel rendelkező csoportjához (2,2%) viszonyítva. A kistérség lakosságának felsőfokú végzettséggel rendelkező rétege két százalékkal meghaladja a megyei átlagot. A középfokú végzettségűek arányában van a legnagyobb eltérés a Siófoki kistérség javára,ahol a 15- 64 éves korcsoport tagjainak több mint 30%-a rendelkezik középfokú végzettséggel a megyei átlaggal szemben, ami 22, 6%-ot mutat. Mind megyei, mind kistérségi szinten a szakmun- kás végzettségűek jelennek meg legnagyobb számban.

10. táblázat: A munkaképes korú lakosság (15-64 éves korcsoport) iskolai végzettségének aránya a Siófoki kis- térségben és Somogy megyében 2005

Iskolai végzettség foka Somogy megye Siófoki kistérség

Nyolc általános alatti végzettségű 2,2% 0,8% Nyolc általános végzettségű 36,5% 28,6%

Szakmunkás végzettségű 29% 30,24%

Középfokú végzettségű 22,6% 28,6% Felsőfokú végzettségű 9,7% 11,6%

Ha az országos adatokhoz viszonyítjuk a megyei szinten kielégítő kistérségi adatokat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a kistérség képzettségi szintje elmarad az országosétól. Az érettségizettek aránya a (18–X éves legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában-összesen index) alapján csupán 25,23%, ami,az országos átlagnak alig több mint a fele. Ugyanilyen rossz a 25 évesnél idősebb népességben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya is.

1.7.2.3. A népesség etnikai és vallási megoszlása A Dél-Dunántúli régióban, megyei szinten vizsgálva, a nemzeti vagy etnikai kisebbség arányát, el- mondható, hogy Baranyában található meg legnagyobb százalékban (11%), Tolnában 7% és a Somogy megyében mindössze 4%-ban. A kistérségben élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül a cigány (roma) és a német kisebbség számottevő. A cigány (roma) kisebbségi csoport a térség lakosságának 1,38%-át teszi ki. Jellemzően Siófokon, Ádándon, Nagyerényben és Somban találhatunk roma csopor- tokat, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a roma lakosság, gyakran a diszkriminá- ciótól tartva illetve önérzeti indíttatásból, nem vallja magát kisebbséghez tartozónak. A német kisebbség a második legnagyobb lélekszámmal rendelkező kisebbség a vizsgált térségben.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 30. oldal az összesen 126 oldalból

Lényegesen kisebb, de a kulturális sokszínűség szempontjából, nem elhanyagolható lélekszámban képviselteti magát a horvát, ukrán, lengyel, román, szlovák és a szlovén (vend) kisebbség. Érdek- képviselettel (kisebbségi önkormányzattal) a cigány és az örmény kisebbség rendelkezik.

A kistérség lakosságának 66,48 százaléka vallja magát a katolikus egyházhoz tartozónak. A vizsgált településeken a római katolikus felekezet a legjelentősebb (23.925 fővel), de jellemző a református felekezetek jelenléte is (4.898 fővel), ami a kistérség lakosságának 13,51%-át jelenti. Kisebb szám- ban a görög ortodox, az adventista és az izraelita egyház tagjai is megtalálhatóak. Mindezek mellett néhány kisegyház gyülekezete is jelen van a kistérség egyes településein. Vallási intoleranciát nem tapasztaltunk a településeken, mindenki szabadon gyakorolhatja hitét a kistérségben.

1.7.3. A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca A munkaerőpiaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatott lét- szám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás az aktív népességet a Siófoki kistérség községeiben különbözőképpen érintette. Jelentős létszámle- építés történt a Balaton parttól távolabb eső településeken a válságba került mezőgazdaság miatt. Ezen a területen dolgozók jelentős hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált.

A Dél-Dunántúli régió, foglalkozatási szempontból jelentős eltéréseket mutat. Míg a centrum térsé- gekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatt stagnált, addig vannak olyan elmara- dott térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ átlagának. A régió munkanélküliségi indexe a 2003-as felmérés szerint Baranya (13,7%) és Somogy (14,2%) megyékben a legrosszabb, így az ország ötödik illetve negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi a foglalkozta- tottság szempontjából. A negatív képet erősíti, a tartós munkanélküliek folyamatos növekedése az elmúlt időszakban, mely tendencia megfigyelhető a régió mindhárom megyéjében.

A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a 15-29 éves korcsoportnál, a 2005-ös évben 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuza- mosan az 50 év feletti korcsoport munkanélküliségi rátája (13,3 %) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső ten- denciáit. Az 2005. év végi adatok szerint a Siófoki kistérségben 1.600 munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2002-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a 30-49 éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a 15-29 és az 50-60 éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőt- len mind megyei, mind kistérségi szinten.

Kistérségi szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében pontosan megegyezik (800– 800 fő), semmiféle eltérést nem mutat.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 31. oldal az összesen 126 oldalból

Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát.

A munkanélküli ellátásba soha be nem került, vagy bizonyos időn túl kikerült népesség számadataira csupán becsléseket tehetünk. A fekete munka fokozottan jelen van a kistérségben, főként a harmadik szektorra, azon belül is az idegenforgalmi szolgáltatásokra jellemző szezonalitás miatt. A kistér- ségben foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlását a következő diagramm ábrázolja.

5. diagram: A Siófoki kistérség gazdasági szektoronkénti megoszlása

23%

Iparban, építőiparban Mezőgazdaságban Szolgáltatásban 7%

70%

A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a, a tercier szektorban vállal munkát. Az iparban és az építőiparban 23%-uk dolgozik, míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 7%-a.

A kistérség tőkeabszorpciós képességének egyik mérőszáma lehet a potenciális munkaerő mennyisé- ge és minősége. Ennek a „készenléti” munkaerő bázisnak, az inaktív munkaképes korú népességnek a száma 2005-ben elérte a 6.600 főt. A vizsgált mintában 2.300 fő rendelkezik szakmunkás végzett- séggel, ami a kistérség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások alacsony száma a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelenthet. A saját jogú nyugdíjasok felülreprezentáltak az inaktív munkaképes korúak körében, de ennek a csoportnak valószínűsíthető- en nincs napra kész szaktudása így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható mun- kaerőnek. Megfelelő felnőttképzési illetve átképzési programokkal bővíthető ez a szám.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 32. oldal az összesen 126 oldalból

1.8. Gazdaság

1.8.1. Általános jellemzők A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a térség mun- kaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Jelenleg az ipari szektor, mely főként az építőiparra és a feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás, a térség központjában koncentrálódik. A Balaton parttól távolabb eső településeken a mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások részaránya meghatáro- zóbb, azonban ez az arány a megye kistérségeinek rangsorában mindössze a 8. helyre elegendő. Az általános mutatók (11. táblázat) kedvező összképet mutatnak megyei viszonylatban, főként a turizmussal kapcsolatos adatokat tekintve.

11. táblázat: A Siófoki kistérség pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában különböző területeken, 2004

Mutató (1 főre eső) Rangszám

A munkanélküliek aránya 9 Adózók száma 1

Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 A 2000–2004 közt épült lakások a 2004. évi lakásállomány %-ában 1

Működő vállalkozások 3

Kiskereskedelmi üzlet 2

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei 1

Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2

Társas vállalkozások 2

Egyéni vállalkozások 3

Vendéglátóhelyek 2

Étterem, cukrászda 1

Személygépkocsi 2

Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004 alapján saját számítás

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 33. oldal az összesen 126 oldalból

1.8.2. Gazdasági teljesítmény és szerkezet A 2004. évi vállalkozási aktivitás alakulását szemlélteti a 12. táblázat, melyből jól látható, hogy Somogy megyében igen alacsony, 4 vállalkozás/km2 a vállalkozási sűrűség átlaga, amely lényegesen kisebb a 9 vállalkozás/km2–es országos átlagnál. A kistérségek vonatkozásában ez az átlag igen diffe- renciált formában jelenik meg, 2-11 közötti szóródással. A siófoki kistérség 11 vállalkozás/km2 mu- tatójával jóval meghaladja a megyei, illetve az országos átlagot. A megyében ez a mutató a legma- gasabbak közé tartozik. Ugyan ez a helyzet az 1.000 lakosra jutó vállalkozások számát illetően, 112 működő gazdasági szervezet/1.000 lakos. 2004-ben Magyarországon 1.000 lakosra átlagosan 86 mű- ködő vállalkozás jutott. Átlagon felüli mutatóérték csupán Közép-Magyarországot jellemezte, a dél- dunántúli régió a 4. helyet foglalta el a rangsorban. E vonatkozásban a megyei átlag az országoshoz képest szintén alacsony, de az előző évihez viszonyítva javulást mutat. Kistérségi vonatkozásban ugyancsak nagy a szórás, azonban a Siófoki kistérség itt is vezető pozíciót foglal el, mind a megyei, mind az országos átlag viszonylatában.

12. táblázat: A Siófoki kistérségben található működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként és pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában, 2004

Ezen belül a nemzetgazdasági ágakban

mezőgazda- a szálláshely- Összesen ság, vad-, kereskedelem, gazdasági szol- ipar, építő-ipar szolgáltatás, erdő-, hal- javítás gáltatás vendéglátás gazdálkodás

Siófoki 3.884 124 689 880 496 1.117 kistérség

Rangsor 2 8 2 2 3 2 megyében

Forrás: A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005 alapján saját számítás

Azonban a működő vállalkozások többségének nagy a turizmushoz való kötődése, így jelentős közöt- tük a csak az idény időszakában üzemelők köre. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét is jellemzi a társas és egyéni vállalkozások aránya. E vonatkozásban országosan jellemző arány 44%:56%. Ehhez viszonyítva, Somogy megyében ez az arány 36%:64%. Az országos átlagot a megye egyetlen kistérsége sem éri el. A siófoki kistérségben ez a mutató a megyei értékkel azonos arányban mozog, kivéve a gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások tekintetében, ahol 50%:50% a társas és egyéni vállalkozások aránya.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 34. oldal az összesen 126 oldalból

12. táblázat: A gazdasági aktivitás jellemzői, 2004.

Működő gazdasági 1000 lakosra szervezet jutó Megnevezés ebből működő összesen társas egyéni vállalkozás vállalkozás

Balatonföldvári 1244 361 738 94

Barcsi 1538 429 872 50

Csurgói 1004 277 534 44 Fonyódi 2992 919 1789 99

Kaposvári 11721 4111 6210 84

Lengyeltóti 642 160 385 48 Marcali 2 141 493 1 332 57

Nagyatádi 1 716 513 945 52

Siófoki 4224 1481 2403 103

Tabi 989 244 555 50

Somogy megye 28211 8988 15763 75

Dél- Dunántúl 85507 29988 45776 78 Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005.

6. diagram: A kistérség és Somogy megye társas vállalkozásainak működő vállalkozásokon belüli arányát szem- léltetjük a tevékenységek jellege szerint az alábbi diagramon, 2004: Somogy megye 17% 15% mezőgazdaság

ipar 19% 15% építőipar 11% Siófoki 15% kereskedelem, javítás 10% 18% kistérség szálláshely-szolgáltatás, 12% vendéglátás 14% szállítás, posta, távközlés 11% 15% gazdasági szolgáltatás

15% 13%

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 35. oldal az összesen 126 oldalból

13. táblázat: Működő gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint településenként, 2004

Működő gazdasági 1000 lakos-

Szervezet ra

Megnevezés ebből jutó Össze- társas egyéni működő sen vállalkozás vállalkozás

Ádánd 95 13 70 35

Balatonendréd 80 12 58 50

Balatonszabadi 223 72 137 71 Nagyberény 84 32 39 50

Nyim 15 2 11 43

Ságvár 136 29 94 65 Siójut 35 8 22 54

Som 31 7 19 37

Siófok 3.191 1.194 1.758 123 Zamárdi 334 112 195 131

Kistérség 4.224 1.481 2.403 103 Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon, 2005.

A kistérségben az összes működő vállalkozás 23%-a a kereskedelem és javítás, 24%-a a gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban található. A mezőgazdaság, az ipar és a szállítás képviseli a legkisebb arányt 3%-5%-5%-ban. A települések közül Somban és Ádándon a legcsekélyebb a gazdasági aktivitás, melyet az 1.000 lakosra jutó működő vállalkozások száma szemléltet. A gazdasági szerke- zetet tekintve a Balaton-parti településeken kívül Balatonszabadiban és Nagyberényben haladja meg a megyei társas és egyéni vállalkozások gazdasági aktivitásának arányát. A vállalkozások térszerke- zetét illetően az összes működő vállalkozás 76%-a Siófokon található. A kistérségben működő szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása szerint 19% jogi személyiségű, 17% jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, 57% jogi személyiség nélküli egyéni vállalkozás és csupán 7% non-profit szervezet.

A működő vállalkozások 95%-a 1-9 főt foglalkoztat, mely egyharmad része társas vállalkozás. A 10-19 főt alkalmazó vállalkozások mindössze 3%-ot képviselnek, azonban a társas gazdálkodási forma ará- nya itt már meghaladja a 75%-ot. A térségben csupán 60 vállalkozás rendelkezik 20 és 249 fő közötti létszámmal, többségében társas gazdálkodási formába sorolható. A megyében összesen 18 vállalko- zás 249 és több főt foglalkoztató, melyből a térségben 6 található, ezzel a kistérségek rangsorában a kaposvári kistérség után a második helyet foglalja el.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 36. oldal az összesen 126 oldalból

1.8.3. Ipar Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik (Grauber Építési Kft., Csapody Építőipari Vállalkozás, DÉLVIÉP Rt., Foki Bau Kft., Hent Kft., Kiss- Magyar Építő Kft., Ökobau Kft., Pártényi Építész Bt., Sió-Szer Kft., Sió T-D Kft., Siófaktura, Akva- Plast Kft., Varga–V Kft., TGB Interbeton Transzportbetongyártó Kft., Danubiusbeton Dunántúl Kft., Adler Sió Kft.). Ezen kívül az épületgépészet (Minőség Kft., Fűtéstechnika Kkt., Sió-Primer Villamos- hálózat Szerelő Kft., TERMO GÁZ Bt., VABEKO Gázvezeték Tervező és Építő Kft.), a gépipar (Evolvens Fogaskerékgyártó Bt.) tevékenysége meghatározó a térség központjában. Megemlítendő e szektorban még a sátorok és ponyvák gyártásával foglalkozó MKB Hungária Kft., valamint a műanyag nyílászárókat előállító Simon Ablaktechnika és Sió-Tryba Kft.

Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21 ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. egy- mással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is . Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentő- sebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV kereskedelmi pálya- udvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgál- tatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyel- vű levelezés, könyvelés, takarítás, őrzés, 24 órás portaszolgálat, számítógépes hálózat, internet hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés, közreműködés veszélyes hulladék összegyűjtésében és elszállításában ártalmatlanításra, vagy meg- semmisítésre.

A Siófoki Ipari Park területén az alábbi vállalkozások működnek: BÚVÁRTÓ Kft., Kőolajvezetéképítő Rt, VINEX Bt., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt, Autó-Profil 2000 Kft, HUNTRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., PanTel Technocom Kft., ADLER-SIÓ Kft., Sza- bó Kereskedelmi Kft, Magdaléna Magyarország Kft., Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, D.Kiss Bt., LD. Stúdió Kft., Jobban Bt., ÁRK'2003 Bútoripari és Kereskedelmi Bt., Tanácsház utca 9 Ingatlan- hasznosító Kft., KVV Szolgáltató Rt., Bene Sándor vállalkozó, MOBILE TRUCK Kft, SIÓBUSZ Kft., Valent György, HEGEDŰS Csőszerelvény és Fűtéstechnikai Kft., KEVINLET Kft., Sándor Balázs vállal- kozó, CSÓR és TÁRSA Kereskedelmi Bt, ERIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, Horváth és Társa Bt., INTERFUVAR Kft., Gamauf István vállalkozó, SOMOGY REHAB Kft., M-HOLZ Kft., ARTUR Kft., FAIR ZICCER Kft.,

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 37. oldal az összesen 126 oldalból

A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Így például megemlíthető a balatonszabadi H. B. Kft. és BO-NI-TÁN Építőipari Szolgáltató Bt., valamint a Zamárdiban működő a BALATON-THERM Üvegező és Hőszigetelt Üveg Gyártó Bt., Zamfa Faipari Bt., a Zamiszer Bt., valamint a bútoriparral foglalkozó SZIKO Bt.

1.8.4. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Az agrárágazat súlyos problémákkal küzd, versenyképessége romlik. A rendszerváltás után a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma közel harmadára csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még rosszabb képet mutat annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban az egyéni vállal- kozás új munkahelyeket adott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme a rendszerváltás előtt is közel 20%-kal elmaradt nettó keresetben az iparétól, ez a lemaradás az elmúlt években fo- kozódott. A mezőgazdaságban tapasztalható tőkehiány az eszköz-ellátottsági és felhasználási szint jelentős romlását eredményezte. Magyarországon a 100 ha mezőgazdasági területre jutó traktorál- lomány az uniós átlag harmada. A meglévő géppark elöregedett, mely az amortizációs költségeket meghaladó karbantartási, javítási költséget vonz maga után, veszélyeztetve az eredményes termelői munkát, a versenyképességet. Az ágazat beruházásai is visszaestek.

1.8.4.1. Növénytermesztés A térségben lakók ősidőktől fogva mezőgazdaságból éltek. A valaha kiterjedt erdőségek talaja, má- sutt a vastag lösztakaró kitűnő lehetőséget nyújtott mind a szántóföldi növények, mind a szőlő és különböző gyümölcsfajták termesztéséhez. A parthoz közeli településeken változó jövedelmet hozott a halászat. Az 1950-es évekig részben kiterjedt földbirtokokon, részben magángazdaságokban folyt a termelés, a partközeli települések lakóinak is zömmel a föld nyújtott megélhetést. A század közepétől hozták létre a TSZ-eket, először minden településen, majd összevonták őket. A rendszer- változással a gazdaság strukturális átalakulása - a TSZ-ek és azok mellékiparágainak megszűnésével - , a mezőgazdaság számára komoly keresletet jelentő keleti felvevőpiac „eltűnésével”, a Balaton térségének gazdasága is jelentős problémákkal küzd. A 2000-es évek elején a helyzet a mezőgazda- sági területeken nem sokat változott. Ádándon jellemző a löszfelszín, a természetföldrajzi adottsá- gok kedveznek a gabonatermesztésnek, a vizek mentén az állattenyésztésnek, a magasabb oldala- kon a bőven termő szőlőnek. 1951-ben hozták létre az első TSZ-t, melyet összevonások követtek, végül Siófokra került az egyesült szövetkezet központja. A szőlészet leépült, dominált a gabonater- mesztés, és egy faipari részleg is működött. A rendszerváltozás után három kft. és három bt. jött létre. Több helyi vállalkozó foglalkozik sertés- és szarvasmarha tenyésztéssel. Ádándon (Vaskereszt Major) található a siófoki „Új Tavasz” Mezőgazdasági Szövetkezet telephelye, mely összességében 1.226 hektár szántóföldön gazdálkodik, illetve a Holmagro Kft, mely 300 hektáron gazdálkodik. Balatonendréd lakosságának 80%-a a mezőgazdaságból élt, a TSZ 1959-es megalakulása elősegítette az ipar fejlődését. Egyik legnagyobb foglalkoztatója a zamárdi székhelyű „Magyar Tenger” Mezőgaz- dasági Kft.. Balatonszabadiban a TSZ-szervezés csak 1956 után kapott lendületet, azt követően több szövetkezet is alakult. Jelentős fejlődést hozott a 60-as, 70-es évek nagyüzemi gazdálkodása, amellett újraéledt az egyéni művelési mód. Korábban a lakosság nagy része mezőgazdasággal fog- lalkozott, ma elsősorban a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szolgáltatásban találnak mun-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 38. oldal az összesen 126 oldalból

kát. Egyik legnagyobb foglalkoztató a Siómente Mezőgazdasági Rt., melynek gépjárműszerelő műhe- lye, gabonatárolója és sertéstelepe is van. Nagyberényben hosszú múltra tekint vissza a szőlőműve- lés. A falu legnagyobb foglalkoztatója a 60 embert alkalmazó Agrár Rt –, mely Ságváron is bérel termőterületet-, illetve az Inex kft. Nyim település talaja mezőgazdasági termelésre és állatte- nyésztésre kiválóan alkalmas. Az első termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg, mely később a ságvári TSZ-szel társult. A szövetkezet ma is működik, azonban mindössze 10 embernek ad megélhe- tést. A helyiek egy része gyümölcstermesztéssel foglalkozik, s áruját a siófoki piacon értékesíti. Ságváron az első TSZ 1950-ben jött létre. Jelenleg az egyik legnagyobb foglalkoztató a Tricciana Mezőgazdasági Rt., mely kalászosok és vetőmag termesztésével foglalkozik. A településhez több száz hektár szőlőhegy tartozik. Siójuton a lakosság fő jövedelmét a szőlőtermesztés és a halászat jelentette, melyeknek ma is fontos szerepük van. A siófoki Siómente Mezőgazdasági Rt. bérel terü- leteket. A Somhoz tartozó Daránypusztán alakult állami gazdaság hosszú ideig adott munkát a he- lyieknek. A TSZ 1950-ben szerveződött, később egyesült a Nagyberényi Szövetkezettel. Jelenleg nincs jelentős mezőgazdasági vállalkozás a településen. Zamárdi évszázadokig mezőgazdasági terü- letet alkotó tóparti község volt. 1960-as évekig az ott élők megélhetését a mezőgazdaság jelentette, majd onnantól fogva a turizmus vette át e szerepet. Hagyománya van a bor készítésének.

Somogy megye összes földterületének 6%-a található a Siófoki kistérség területén. A termőterület átlagos aranykorona értéke 20. A termőterület részaránya az összterületből 65 %, ami csaknem 16%- kal alacsonyabb a Somogy megyei-, 15%-kal a Dél- Dunántúli régiónál és mintegy 20%-kal az országos átlagnál. A termőterület 49%-a mezőgazdaságilag művelt terület. A mezőgazdasági területből 83% szántó, amely arányában és minőségében is jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A szántóterü- let több mint 70%-a bérleményként kerül hasznosításra. A szántón kívül jelentős a legelő, illetve szőlő és gyümölcsös együttes területe. A legnagyobb gyümölcstermő terület Siófok környékén talál- ható.

A termőterület hasznosításának művelési ágak szerinti megoszlását a 7. diagramon szemléltetjük.

1,4%

23,3%

62,2% 6,5%

2,4% 0,4%

1,8% 2,1%

Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Erdő Nádas és halastó Forrás: Körzeti Földhivatal Siófok, 2005

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 39. oldal az összesen 126 oldalból

2004-ben a kistérségben 124 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak. Ennek 38,7%-a társas vállalkozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások aránya a kistérségben 1%-kal marad el a megyei átlagtól. A társas vállalkozásokon belül a szövetkezetek súlya csökkent más vállalkozási formákkal szemben. Az egyéni vállalkozások megyéhez viszonyított aránya is hasonló. A társas- illetve egyéni vállalkozások közel 50-50%-át használják a termőföldnek, ugyanakkor jellemző a rendkívül kis bir- tokméret. A térségben műveletlen, elhanyagolt területek nem találhatóak, kivéve a zártkertekben. A jelenlegi gazdálkodók kedvét növelik a támogatások, azonban a földbérlet ára is emelkedett, amely a költségek növekedését okozza. A hasznot igazán csak a kapott támogatás jelenti. A térség éghajlati adottságai az ország egészéhez viszonyítva kedvezőek. Az átlaghőmérséklet (10º C) ingadozása jelentéktelen, a telek általában enyhék. Az aszály valószínűsége, valamint a mező- gazdasági termelés kockázata az országos átlagnál kisebb. Napfényben gazdag a terület, igen elő- nyös a szőlő- és gyümölcstermelésre. Növényföldrajzi szempontból részben – a kistérség hat telepü- lésével- a Balaton-melléki tájegységhez, részben Külső- Somogyhoz tartozik.

A Siófoki kistérség legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénye a kukorica (a szántó- terület 50%-a). Évek óta nagy mennyiségű kukorica terem a térségben, 35.000 tonna/év, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet csökkent. A kukorica után a kistér- ség szántóterületének legnagyobb hányadát (30%) gabonatermesztéssel hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza (9.500 tonna/év), az őszi árpa (2.500 tonna/év), illetve a triticale (1.500 tonna/év). A raktár és szárítókapacitás, a 2004. és 2005. évi termésátlagokat és az eladási nehézsé- geket tekintve, a térségben nem mindenhol elégséges. A tavalyi rekordhozam következtében fel- halmozódó, eladatlan raktári készletek idén még nem, de a következő évben már gondot jelenthet- nek. Összesen 70 ezer tonna a tároló kapacitás, melyből a siófoki Concordia 50 ezer tonnával része- sedik. A térségben még Balatonszabadiban, Ádándon, Zamárdiban és Nagyberényben található táro- ló, 3-4 ezer tonnás kapacitással.

Az utóbbi években emelkedett az olajosnövények aránya, mintegy 20%-kát képviseli a termesztett növényeknek. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapaszta- lat. A termelésbiztonság további feldolgozó kapacitással is javítható. A kistérség ökológiai adottsá- gai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint organikus és biogazdálkodás megva- lósítására alkalmasak. Jelenleg azonban csak egy vállalkozás foglakozik biotermesztéssel. A zöldség- termelés a kistérségben nem számottevő, csak saját fogyasztásra történik, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül.

A gyümölcstermelésnek nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az al- ma (450 tonna/év), a szilva (10 tonna/év), a körte (100 tonna/év), a kajszi (80 tonna/év), az őszi- barack (350 tonna/év), a meggy (120 tonna/év) és a cseresznye (50 tonna/év). A termékek feldol- gozásában a térségi hatású Interfruct Kft., valamint az országszerte ismert Sió-Eckes játssza a legnagyobb szerepet. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik. A térség nem számít kiemelt termőtájnak ezen ágazatban. A megtermelt éves mennyiség hozzávetőleg 1.200 tonna éven-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 40. oldal az összesen 126 oldalból

te. A termés igen csekély hányadban kerül értékesítésre, a saját szükséglet (bor készítés) megter- melése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés. Fenntartását a kistérség egyik fő törekvése a turizmus minőségi fejlesztése is indokolja. A siófoki kistérség települései közül Zamárdi és Balatonendréd tagja a Balatonboglári borvidéknek. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átala- kult, neves családi borpincészetek jöttek létre. A táj klímaviszonyait kedvezően befolyásolja a Bala- ton közelsége, mely viszonylagos kiegyenlítettséget közvetít. A borvidéken lösz altalajon képződött barna erdőtalaj az uralkodó, mely tulajdonságai (jó tápanyag és vízgazdálkodású) kedveznek a szőlő cukor-, sav-, aromaképződésnek. Az itt készült borokat könnyedség és elegancia jellemzi. 1999-ben alakult meg a Dél-Balatoni Borút, mely kulturális eseményeivel, résztvevőivel (pincészet, borház, vinotéka, étterem, stb.) a borturizmus meghatározója.

1.8.4.2. Állattenyésztés A kistérségben az állattenyésztés mérete visszaesett a rendszerváltoztatást követő években. A tér- ség egyetlen húsfeldolgozója a Siófoki Húsipari Kft. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat, a ser- tésállomány hanyatlását tükrözi, hogy az 1998. évi állomány az 1980. évi létszámnak közel a felére csökkent, az elmúlt négy év során pedig az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására. Jelenleg a családi gaz- daságokban átlagosan 1-3 kocát tartanak. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs. A kistérségben nincs tojótelep, a kisgazdaságok 80%-ában van tyúktartás, portánként 10-60 darab nagyságrendben. A megtermelt tojás túlnyomó többsége saját felhasználásra kerül.

8. diagram: Állattartó gazdálkodások megoszlása ágazatonként (%)

39% Szarvasmarha

17% Sertés Ló Juh 18% Tyúkfél e 10% Egyéb baromfi 4% 12%

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 41. oldal az összesen 126 oldalból

1.8.4.3. Halászat A Balatoni Halászati Rt. hazánk egyik legrégebbi, termelőkapacitásánál és sokoldalúságánál fogva meghatározó agrárgazdasági vállalata. Tevékenységi köre átfogja a halgazdálkodás teljes vertiku- mát. Üzemi és termelési szerkezete lehetővé teszi az ország természetes vízterületének 50%-át kitevő Balaton ökológiai szempontok szerinti kezelését és halállományának hasznosítását. A tógaz- dasági üzemek termelése biztosítja a Balaton halállomány-utánpótlásának tenyészanyag szükségle- tét, és a balatoni fogásokat kiegészítve hozzájárul az állandó, illetve a szezonális fogyasztói igények jobb kielégítéséhez. A Balatoni Halászati Rt. az ország egyik legnagyobb kiépített tógazdasági terü- letével rendelkezik, hasznosítja a Balaton és a Marcali vízvédelmi tározó és korlátozottan a Kis- Balaton halászati jogát, élelmiszeripari halfeldolgozást végez, termékeinek jelentős hányadát külön- féle üzletlánc-hálózatokon keresztül forgalmazza, valamint horgászati és horgásztatási tevékenysé- get is folytat. A Balaton vízgyűjtő területén több mint 50 halfaj előfordulását írták le. Legalább 30 faj ma is él a tóban, de a halászatok során nem szokott 10-15 fajnál több előkerülni.

Jelenleg alkalmazott halászati módszerek: Nagyhálós halászat: Ez a halászati módszer a keszegfélék fogásának hatékony eszköze. Brigádonként 15 fő kettő motoros hajóval, kettő dereglyével és kettő un. mestercsónakkal, valamint az 1.000 m- es nagyhálóval indulnak a halászmester által kijelölt tanyára „hálót szórni”. Állított hálós halászat: A Balatonon az egyik leggyakoribb hálófajta, az állított hálós halászat eszkö- ze, az eresztő háló volt. Napjainkban, a nagytestű busaállomány hatékony eszköze. A halászatot éjszaka folytatják az ötfős brigádok, un. eresztős csónakból. Vontatott hálós halászat (TRAWL): A halászat korszerűsítésére 1998. évben 2 darab hajó, a hozzá- tartozó hálórendszerekkel importból érkezett a Balatoni Halászati Rt.-hez. Ma a világtengereken a legelterjedtebb halászati módszer.

Hálók: Jelenleg a Balatoni Halászati Rt. 2 darab 2 és 6 m mélység között állítható zsákos vontatott hálóval rendelkezik. A hálók munkamélysége a vízmélységhez állítható a szárnyak összekötésével, így a Balaton a felszíntől a mederfenékig halászható, a fenék közelében élő (ponty, harcsa, ezüstká- rász) valamint vízközt tartózkodó keszegfélék, busa halászatára egyaránt alkalmas.

A Balatonon bevezetett új halászati módszer hatékonyságának jellemzői: • korszerű motorikus és hidraulikus rendszer; • korszerű navigációs berendezés (GPS, radarok) miatt sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok mellett is a halászat folytatható; • naponta 2 km2 vízfelület halászható meg; • nem helyhez kötött a halászat, gyors a helyváltoztatási lehetőség minimális létszám szük- séglet (2fő hajóvezető, 2 fő darukezelő, 1 fő halász); • különböző szembőségű hálók alkalmazásával szelektivitás érhető el.

Varsás halászat: Az egyik legősibb halászat a rekesztőhálós varsás módszert napjainkban is alkal- mazzák angolna halászatára a Kis-Balatonon és a balatoni befolyókon egyaránt.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 42. oldal az összesen 126 oldalból

Haltelepítések: Már az 1920-as évektől nagy gondot fordítottak a Balaton halállományának utánpót- lására. Jelenleg telepítésre kerülő fajok: ponty, melyből nemes és nyurga fajtát, első nyaras fogas süllő, valamint második nyaras compó. A süllő, a Balaton címerhala, melynek állománypótlásáról a Balatoni Halászati Rt. gondoskodik kora tavaszonként. A süllő mellett a ponty az a halfaj, melynek állománynövelése a tudatos gazdálkodás része. A pontytelepítés elsősorban horgászigényeket szolgál ki.

Siófok-Töreki Tógazdaság: A Balatoni Halászati Rt. kezelésében van, amely helyi védettségű termé- szetvédelmi területen található. A Siófok-töreki tógazdaság Siófok-Balatonszéplakon átmenő 70-es útig, a közigazgatásilag ugyancsak Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A tógazda- ság DKD-i irányból ÉNYÉ-i irányban a Cinege patak völgyében felfűzött tavakból és a közvetlen kör- nyezetében fekvő erdő, szántó, gyepművelési ágú ingatlanokból áll. A Cinege-patakot, és ez által a tógazdaságot a völgy elején és néhány az oldalain eredő forrás táplálja. A 11 tóból, telelőkből álló tógazdaságot a 1900-as évek előtt építették. A völgy vége után az autópálya töltése vágja ketté a tógazdaságot, a pályától északra a 70-es úttal záródva terül el az eredetileg a tógazdaság szerves részeként funkcionáló, ma már üzemen kívüli XI. tó, mely természetes eredetű állóvíz, a Cinege patakból csak kisebb mértékben ellátott, ma már Töreki-lápnak nevezett természetes képződmény. A tógazdaságban folytatott halgazdálkodás nagyrészt a Balatonba történő telepítéshez szükséges halfajok egyes korcsoportjait állítja elő. A tógazdaságban a társaság extenzív halgazdálkodást folytat. A tavak völgyzáró-gát rendszerűek, így a telelők kivételével az adott tó vízutánpótlása a fen- tebb elhelyezkedő tavakban tárolt vízmennyiségek függvénye.

1.8.4.4. Erdősültség, erdőgazdálkodás A Siófoki kistérség faállománnyal borított, erdős területe mintegy 6.000 ha, ebből 2.500 ha áll hasz- nálatban. A kistérség erdősültsége alulmarad ugyan a megyei átlaggal szemben, a régiós mutatót azonban meghaladja. A térség őshonos fafajai a bükk, a gyertyán, a kocsányos tölgy, a csertölgy, a szelídgesztenye, a madárcseresznye, a kislevelű hárs, a magaskőris, a hegyi juhar, valamint a korai juhar, a mezei juhar. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (30%) a meghatározó jelentőségű. A termőhelyi feltételek miatt a kocsányos tölgy a domináns, azonban kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (10%) térfoglalása és szerepe is lényeges. A térségben az akác (15%) szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe – elegyfaként – az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együttnevelés jó módszerét. Az éger (20%) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az elmúlt időszak szárazsága és a területrendezé- sek, meliorációk jelentősen befolyásolták. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő. A felújításokban az aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Számolni kell a feketefenyő térarányának növekedé- sével. Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes erdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A terület erdőállományának korosz- tályszerkezete kiegyenlített. Az első hat korosztályban egyenletesen oszlanak el a területek, még a 90 év feletti korosztályban is jelentős terület található. Az erdők állapota megfelelő. A területen működő erdőbirtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 43. oldal az összesen 126 oldalból

A privatizáció során a kistérség erdeinek jelentős része magántulajdonba került. Az erdőtelepítés sarkalatos pontja az erdőgazdálkodásnak. Az új erdők telepítését az állam támogatja. A befektetési kedv csekély, a több évtizedes megtérülési idő miatt. Ennek okai a rendezetlen tulajdon-, használa- ti-, kezelői viszonyokból erednek. Hasonlóan a gazdálkodói szerkezetváltás következménye a pótlá- sok, ápolások elmaradása. Az elhagyott gyepterületek, az erodált szántók, az elsavanyodott terüle- tek hasznosításának egyik lehetőségét az erdőtelepítés adhatná.

Az erdőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent a kistérségben. A mun- kák zömét – fakitermelés, szállítás, fafeldolgozás, ápolások – ma már vállalkozásban végeztetik. A változások elsősorban azokat érintették kedvezőtlenül, akik a háttértelepüléseken, az erdők közvet- len közelében éltek és egyetlen megélhetési forrás számukra az erdő volt. A kistérség erdőgazdál- kodására jellemző a gazdasági funkció előtérbe helyezése, ezért viszonylag kisebb figyelem irányul az erdő további három funkciójára: a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a szociális-üdülési funkciókra. A Siófoki kistérségben a vadászatnak, vadgazdálkodásnak, Zamárdi és Balatonendréd környékén találhatóa megye más tájegységeihez hasonló kiemelkedő hagyományai. A nagyvadak közül az őz és a vaddisznó fordul elő, a gímszarvas viszont csak igen csekély mennyiségben. A vízi szárnyasok tekintetében azonban megyei szinten meghatározó a térség, ugyanez érvényes a fácánál- lományra is. Az apróvadak közül a mezei nyúl említendő.

1.8.4.5. Mező-és erdőgazdasági termékek feldolgozása A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben átlagos, mintegy 30-35-re tehető. Ennek megfelelően a kistérséget nagy arányban feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági termények. A gabonafélék feldolgozása legköze- lebb Székesfehérváron lehetséges. A takarmánygabona és a kukorica, valamint az olajos növények feldolgozása szintén a térségen kívül történik. A kedvező adottságok miatt régóta nagy a hagyomá- nya a gyümölcstermelésnek, amelynek feldolgozását a Sió gyümölcsleveket gyártó vállalkozás a Sió Eckes Kft., az Interfruct Kft., valamint a Siófoki Gyümölcstermelő Kft. végzi. A Sió Eckes Kft Ma- gyarország legnagyobb gyümölcsléforgalmazója. Siófok határában, Balatonszéplak-felsőn egy több száz hektáros őszibarack- és sárgabarack-ültetvény mellett található. Az ültetvény állománya meg- közelítőleg 40.000 gyümölcsfa. Az elmúlt néhány évben az Eckes-Granini vezetésével a siófoki gyár Európa egyik legmodernebb gyümölcsfeldolgozó és légyártó üzemévé vált.

A húsfeldolgozás a kistérségben csak részben megoldott, a vágósertések feldolgozását a Siófoki Hús- ipari Kft., valamint a kaposvári és a székesfehérvári vágóhidak végzik. A juhászat termékeit is túl- nyomórészt a kistérségen kívül dolgozzák fel. Az elhanyagolt legelők hasznosítását jól szolgálná egy térségi extenzív juh-program, ehhez azonban a felvásárlás és feldolgozás vertikumát is szükséges kialakítani. A térség egyik kiemelt terméke, a balatoni hal feldolgozottság szintje viszont elérte a 70%-ot a 2005-ös évben.

A térségben a Pasteur Tojásfeldolgozó Kft. üzeme található, Ádándon a tojástörő, Siójuton pedig a tojásfertőtlenítő üzem, mely tojástermeléssel, tojásfeldolgozással és tojástermékek forgalmazásá-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 44. oldal az összesen 126 oldalból

val foglalkozik. A vállalkozás 50 főt foglalkoztat, a munkafolyamatok jelentős része kézi munkaerőt igényel. Előállított termékei között szerepel az étkezési tojás, pasztőrözött tojáslevek és a fertőt- lenített héjú, felületkezelt tojás. Az utóbbi különlegessége, hogy saját, szabadalmazott technológi- ával állítják elő. A kistérségben a cég által kitalált és szervezett Tojásfesztivál mind szakmai, mind kulturális téren meghatározó rendezvény.

Az erdőgazdasági termékek feldolgozása terén a kistérség említésre méltó vállalkozásai a siófoki Norwood Fafeldolgozó Bt., és a zamárdi székhelyű SZIKO Bt., melyek épületasztalos-ipari termékek és fatömegcikkek gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, a bútorgyártás teljes skáláját lefedik. A kistérségben az alapvető termékek közepes szintű feldolgozása történik, az itt megtermelt nyers- anyag egy része azonban tovább-feldolgozásra kiáramlik a térségből, majd feldolgozott formában, a korábbi ár többszöröséért, késztermékként kerül vissza. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 45. oldal az összesen 126 oldalból

1.8.5. Kereskedelem és szolgáltatás A városban és Zamárdiban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok-, amelyek főidényben a környékbeli- eknek is munkát adnak- a kereskedelem és szolgáltatóipar, a maguk kiterjedt hálózatával. A kistér- ség települései közül főként Siófok nyújt magas színvonalú turisztikai szolgáltatást, melyhez kiterjedt kiskereskedelmi bolthálózat és jelentős szálláshely szolgáltatási kapacitás sorolható. Az Interfruct Kft., országos élelmiszer nagykereskedelmi lánc. Az SCD Holding Rt. tulajdona. Az SCD Holding Rt. fő tevékenységei az ingatlanfejlesztés, építőipar és turizmus területeit ölelik fel. Érde- keltségi körébe tartozik többek között a kempingeket, nyaralótelepeket és szállodákat is üzemelte- tő Siotour Rt. A siófoki önkormányzat tulajdonában levő Zöldfok Rt. 2000-ben jött létre a Település- gazdálkodási Rt. és a Siókom Rt. egyesítése révén. A szolgáltatási terület Balatonakarattyától Fo- nyódon át egészen Hévízig terjed. A vállalat fő profilja a hulladékgazdálkodás, ezért a kiegészítő tevékenységeket leányvállalatok formájában kiszervezték, így alakult meg a ház és bérleménykeze- lési feladatokat ellátó Termofok Kft., illetve a kertészeti tevékenységekkel foglalkozó Kertfok Kft. Az utóbbi fő tevékenységi körei: dísznövénytermesztés és értékesítés (Dunántúl legnagyobb egynyári és muskátli kertészete), díszfaiskolai növények kereskedelme, parképítés-parkfenntartás, kertápo- lás-gondozás, öntözőrendszer és kerti tó telepítése (Gardena Magyarország Kft. Területi Márkaképvi- selet), kertészeti kiegészítők forgalmazása, növényteleltetés, szaktanácsadás.

A jármű kereskedelem és szervízszolgáltatás (AUTÓ-PROFIL 2000 Kft., AUTÓ SCHÄFER, KOVÁCS AU- TÓ Kft., NAGY AUTÓBONTÓ Kft., SIÓ AUTÓHÁZ, SIÓ-MOTOR Kft., SIÓ-CAR Kft., SIÓ-MOBIL Kft.), illetve a személyszállítás és teherfuvarozás (RÉCSEI BUSZ Kft, SKY BUS) úgyszintén a térségközpont- ban találhatók. Pénzügyi szolgáltatást végez a siófoki „HO-BA 2003” Könyvelő és Szolgáltató Kft. és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet, melynek Zamárdiban, Siófokon, Ságváron és Ádándon vannak kirendeltségei. Megemlítendő még az ingatlanközvetítést végző FERTILIA Ingatlan- közvetítő Iroda, a számítástechnikai szolgáltatással foglalkozó INFOCONP Kft., illetve a siójuti „Ke- let” Autóbontó és Fuvarozási Kft. és a Zamárdiban található Friesz Gumiüzem. Utóbbiak az adott település fő foglalkoztatói közé tartoznak. Mezőgazdasági szolgáltatást végez az Europe Farming Mezőgazdasági Kft. Ez egy 2002 óta tevékenykedő cég, mely kezdetben burgonya és hagyma import- jával, nagykereskedelmével foglakozott. 2003-tól kezdtek el mezőgazdasági bérmunkát végezni, ami napjainkra a vállalkozás meghatározó tevékenységévé vált. Megfelelő minőségű és kapacitású gé- pekkel rendelkeznek: Fendt, Class, Horsch, Accord, stb. A vállalkozás 2005-ben 1.750 hektár terüle- ten végeztek bérmunkát, 4 főt foglalkoztat.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 46. oldal az összesen 126 oldalból

14. táblázat: A kiskereskedelmi üzlethálózat jellemzői a siófoki kistérség településein, 2004

Ebből Kiskereskedelmi fiók gyógy- Település élelmiszer jellegű gyógyszertár üzlet szertár üzlet és áruház

Ádánd 18 9 1

Balatonendréd 13 5 1

Balatonszabadi 19 4 1

Nagyberény 21 5 - 1 Nyim 3 1 - -

Ságvár 22 5 - -

Siójut 3 2 - - Som 4 1 - -

Zamárdi 107 22 1 -

Siófok 1.145 155 5 -

Kistérség összesen 1.355 209 8 2

Megye összesen 7.044 1.584 73 23 Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004

A kistérségben 1.355 kiskereskedelmi üzlet található, mely érték megyei viszonylatban a székhely utáni második helyet foglalja el. Az ezer lakosra jutó mutató is e tendenciát követi. Döntő hányada egyéni vállalkozás. Jelentős arányt képvisel a ruházati szaküzletek száma. A kistérségen belül elté- rések vannak a kiskereskedelmi üzletek megoszlásában. Siófok itt is központi szerepet tölt be, illetve Zamárdi ugyancsak kitűnik a települések közül. A többi községben úgyszintén adottak az alapellá- tást biztosító üzletek, azonban főként Nyim, Siójut, Som településeken arányuk kedvezőtlen. A te- lepülések többségében megtalálható a siófoki székhelyű BALATON-COOP Kereskedelmi Rt., mely többek közt biztosítja az alapellátást. A gazdasági jellegű, de közszolgáltató szféra (földgáz, villamos energia, víz, lakossági szilárd hulladék stb.) minden településen differenciált szinten ugyan, de megtalálható.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 47. oldal az összesen 126 oldalból

1.9. Turizmus A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban jónak mondhatóak, ám a kedvezőt- len és hiányos turisztikai kínálat eredményeként ezek a potenciálok kihasználatlanok. A régióban a siófoki kistérség tudja legsikeresebben kihasználni ezeket az adottságokat. A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemter- melő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások – elsősorban a vendéglátás és a szállásférőhelyek – tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségi kapacitás nem minden esetben vonzott magával megfelelő minőséget is. Az elmúlt évtized alatt a megváltozott vendégkörrel és szezonidőtartammal, a minőségi szolgáltatások iránti igények fokozatos növekedé- sével jelentősen átformálódott a Balaton-parti turizmus.

Az elmúlt évek lényeges változásai (15. táblázat). Átalakult az utazási motiváció, egyre inkább az „élmény központú” utazások felé irányul, növeke- dett az aktív turizmus (sport, szabadidős tevékenységek,) iránti igény, a tó természeti vonzereje másodlagossá vált, a klasszikusnak mondható üdülőprogramok kereslete csökkent. 2005-ben jelentő- sen csökkent a Balaton természeti értékei miatt a térségbe látogató turisták száma, a 2000-ben regisztrált turistaszámhoz képest a csökkenés 50%. E motiváltságú turisták nagy része Horvátorszá- got tekinti előnyösebbnek. Ez betudható a Balaton vízminőségével kapcsolatos korábbi negatív hí- reknek, valamint a szolgáltatások azonos árfekvésének is. Javuló az érdeklődés a kulturális (színhá- zi, koncert) programok iránt, azonban ezek közül a szabadtéri és az ingyenes rendezvények látoga- tottabbak. Az e célból a kistérségbe érkező turisták aránya 2005-ben 40%-kal magasabb volt 2000- hez képest. A wellness-szolgáltatások iránt érdeklődők száma 10%-kal nőtt öt év alatt. Az internetes szállásfoglalás jelentős növekedést mutat (+30%), míg utazási irodán keresztüli valamint az egyéni- leg megoldott szállásfoglalás aránya csökkent. A turisták térségben való tartózkodási ideje lerövi- dült, 2005-ben 40%-kal kevesebben maradtak a Balaton közelében 10 napnál tovább. A tartózkodási idő többnyire a hétvégi időtartamra korlátozódik, 2-3 napra csökkent. A vendégkör társadalmi, kor és költésszint szerinti tagolódása jellemző lett (pl.: július-augusztus hónapokban nagyrészt a 18-25 év közötti korosztály üdül a térségben). A korábban elszakadt német családoknak találkozóhelyként szolgáló tavat elhagyták a német turisták, melynek okozója lehetett a Németországban bekövetke- zett gazdasági visszaesés is, az utazási kedv 30%-kal csökkent. A vendéglátással foglalkozók idegenforgalmi szemléletváltása nem történt meg. Jellemző a rövidtávú gazdasági látásmód, aminek oka- ként a szezonalítást jelölik meg a vendéglátók. A rövid szezonban gyorsan kell megkeresni annyi pénzt, amire más ágazatokban egy egész év áll rendelkezésre, ezzel szemben a fokozatosan jelent- kező minőségi igényeket nem szolgálják ki. A vendégek kevesebbet költenek étkezésre, csökkent a vásárlások aránya. A költési mutatók szállásfoglalások felé tolódtak el. A forgalom csökkenése ta- pasztalható egyes vendéglátó egységekben és üzletekben.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 48. oldal az összesen 126 oldalból

15. táblázat: Az elmúlt öt év lényeges változásai

Utazási szokások jellemzői 2000 2005 Eltérés

1. Balaton- víz- napsütés- természet 70% 20% -50%

2. Program-rendezvény 20% 60% +40% Motiváció 3. Wellness Spa 10% 20% +10%

100% 100%

1. Utazási irodán keresztül 55% 45% -10%

2. Egyénileg 40% 20% -20% Foglalás 3. Interneten 5% 35% +30%

100% 100%

1. 10-12 nap 60% 20% -40%

2. 5-6 nap 20% 30% +10% Tartózkodás 3. 2-3 nap 20% 50% +30%

100% 100%

1. Szállás 40% 60% +20%

2. Étkezés, program 40% 30% -10% Költés 3. Shopping 20% 10% -10%

100% 100% Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005

16. táblázat: A szezon időtartamának struktúrája és vendégköre Előszezon Középszezon Főszezon Utószezon

Húsvét-Pünkösd Június-Július Augusztus Szept-Okt-(Nov)

Belföldi családos Belföldi családos Belföldi családos Külföldi csoportos

Külföldi csoportos Külföldi csoportos Külföldi-egyéni Belföldi senior

Belföldi senior Belföldi senior Ifjúsági Belföldi konferencia

Belföldi konferencia Ifjúsági Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 49. oldal az összesen 126 oldalból

17. táblázat: Somogy megye kistérségeinek összehasonlítása a kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásá- nak tekintetében, 2004

Idegenforgalom 2004

Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek

Kistérség férőhely férőhely férőhely vendégéjszakák férőhely Vendég éjszakák 1000 lakosra 1000 lakosra

Balatonföldvári 11465 976 24971 14934 1271 4205

Barcsi 281 11 596 651 25 478

Csurgói 289 16 389 31 2 56 Fonyódi 12366 453 12649 50613 1855 19815

Kaposvári 2066 17 679 1259 10 118

Lengyeltóti 627 54 556 904 78 154 Marcali 135 4 109 681 21 43

Nagyatádi 856 30 1123 88 3 41

Siófoki 17093 453 17995 24588 652 8941

Tabi 40 2 129 80 5 113

Kistérségek összesen 45218 136 4408 93829 282 2888 Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004

Somogy megyében jelentős arányt képvisel a Siófoki kistérség a kereskedelmi és a magánszálláshe- lyek tekintetében, felülmúlja a Balaton-parti kistérségek férőhely kapacitását. A többi mutató ese- tében a kistérségek rangsorában a második helyet foglalja el, kivéve a magánszálláshelyek 1.000 lakosra jutó arányát, mely estben mindkét part menti település megelőzi.

Termál- és gyógyturizmus Somogy megye, így a Siófoki kistérség is gazdag termál- és gyógyvizekben. A gyógy- és termálturiz- mus kiemelkedő jelentőségű, az alágazat fogyasztói magas minőségű szolgáltatásokat várnak, amit hasonlóan magas költési hajlandósággal honorálnak. A gyógy- és termál-idegenforgalom az átlagos- nál magasabb tartózkodási időt eredményez, szezonja pedig szinte egész évben tart, ami hatéko- nyan tudná ellensúlyozni a balatoni üdülések rendkívül rövid idényét, illetve segítene az év nagy részében kihasználatlan infrastruktúra jobb hasznosításában. A kistérségben a termálvízkincs eddig egyedül Nagyberény településen került feltárásra és hasznosításra.

Rekreációs és pihenő turizmus A rekreációs-, és pihenőturizmus több turisztikai területet foglal magába. A Siófoki kistérség rendelkezik az ország egyik legjelentősebb vonzerejével, a Balatonnal. Az óriási szezonális kihasználtság miatt a strandok főszezonban túlterheltek, sokszor nem megoldott a szabad strandok higiéniai ellá- tása és hulladékkezelése. Az elmúlt néhány évben csökkent a nem megfelelő vízminőség okozta probléma, de a kérdés sosem zárható le véglegesen, különösen akkor nem, amikor nagyobb vendég- forgalomra számítanak, illetve a vendégek kulturáltabb kiszolgálását célzó fejlesztésekre van szük-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 50. oldal az összesen 126 oldalból

ség. A Balaton-part, és a megye belső térségei esetében egyaránt fontos a kulturált, fedett, meden- cés strandok kialakítása, e létesítmények a Balatonnál kedvezőtlen időjárás esetén, másutt bármi- kor kiegészítő programot jelentenének, növelnék az adott település vonzerejét, faházakkal is ren- delkező kempinggel összekapcsolva alsóbb kategóriájú szálláshelyeket is teremthetnek. A kistérség- ben ilyen jellegű kezdeményezésre eddig nem került sor.

Falusi turizmus A kistérségi falusi turizmus jelenleg még döntően a külföldi keresletre támaszkodik, azonban az elmúlt néhány év az arány mérséklődését mutatja, amely hosszú távon akár meg is fordulhat. Az érdeklődés azonban csak olyan területen lehet jelentős, ahol különleges természeti környezet, vagy a magas színvonalú települési kultúra kiemelkedő vonzerőt képez, illetve megvalósul a falusi turizmus alapvető fogalmi és tartalmi eleme, azaz a falusi életben való részvétel. A kistérségben már történtek kezdeményezések a turizmus ezen ágának fejlesztésére, de a szolgáltatások minőségi színvonala többnyire elmarad a kívánttól. A 10 településen összesen mintegy 874 nyilvántartott falusi szálláshely van, amely önmagában nem lenne kevés, azonban a kereskedelmi szálláshelyek közel harmincezres száma mellett elenyésző.

Gasztronómia A kistérség gasztronómiai kínálata önálló vonzerőt nem jelent, kiegészítő programként azonban – elsősorban a falusi turizmussal összekapcsolva – fontos lehet a vendégek szórakoztatásában. A Bala- toni déli partjával érintkező borvidék alkalmas jó minőségű borokkal és szórakozási lehetőségekkel ellátott borút kialakítására.

Népművészet és népi hagyományok A népművészet és népi hagyományápolás terén a térség legjelentősebb öröksége az európai kultúra részeként számon tartott, a határokon túl is jól ismert népművészeti kincs, a balatonendrédi vert csipke. A flandriai eredetű népművészetet a múlt század elején honosította meg Kájel Endre lelkész felesége, aki csipkeverő nőket hozatott külföldről. Az egykori brüsszeli csipkével egyenrangú kézi- munkák bemutatására 1996-ban nyitották meg a Kájel Csipkeházat.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 51. oldal az összesen 126 oldalból

1.9.1. A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból

1.9.1.1. Balatonendréd: A falu Zamárdi határában fekszik, 15 kilométerre található Endrédtől. A települést körülölelő dom- bokról, kitűnő panoráma nyílik a teljes Balatonra, a Balaton É-i partjára, különösen a Tihanyi félszi- getre. Ha megépülne a Tab-Balatonendréd összekötő út, ezzel megszűnne a zsákfalu jelleg, és vál- lalkozások jönnének a településre. Ha ez elmarad, várhatóan szezonális üdülőfalu lesz a faluból. A település évek óta foglalkozik falusi szállásadással, mintegy 500 férőhellyel rendelkezik. A telepü- lésen 86 üdülő található, 80%-a külföldi kézben van. A török időkből maradt meg a község több hely- ségneve is. Szelíd, dombos határát a történelem évszázadai alatt sokan uralták, 1082-ben László király a veszprémi káptalan birtokaként erősítette meg. A török uralom alatt hadászatilag számotte- vő jelentőségű endrédi vár a tihanyi várhoz tartozott, majd a harcok megrongálták, a török uralom elmúltával falai tovább romoltak, köveit a templom falába, a lakóházak alapozásába és falába épí- tették be. Fő nevezetessége a vert csipke, amelyek közül számos nagyhírű alkotás került már ki külföldi kiállításokra és díjat is nyert. Látványosságai közé tartozik még a Duda hegy oldalában ta- lálható Barátlyuk, a Sárvári Fazekasműhely, a Babaüzem, és a Szeszfőzde. Főbb rendezvényei: Gasztronómiai Fesztivál, Vadétkek Sütő és Főzőversenye, Kettes Fogathajtó Verseny. A környéket egybefüggő erdő övezi, mely alkalmas hely a gyalogos túrázáshoz (az Országos Kéktúra turisztikai útvonalán található), mely érinti a Töreki természetvédelmi területet. Az önkormányzati, szövetke- zeti tulajdonban levő külterületi halastavak és környéke alkalmas területrész idegenforgalmi, horgá- szati, szabadidős hasznosításra.

1.9.1.2. Siójut: A Balaton délkeleti partvidékétől 5 és fél kilométerre, Siófoktól 8 kilométerre fekszik. Megközelít- hető autóbusszal, gépkocsival, és a településnek vasútállomása is van, a Kaposvár-Siófok vonalon. Kedvelt turisztikai célpont, a természetjárók, a természetfotósok és a horgászok paradicsoma. A településen lovaglási lehetőség, horgásztó nyújt kikapcsolódást. A Balaton közelsége ellenére csen- des, nyugodt kistelepülés, elsősorban a falusi turizmust kedvelők számára ideális. A tervezett Sió- csatorna partján végighaladó kerékpárút-, mely egészen a Dunáig fog haladni-, első levezetője Siójuton lesz. A faluban kevés a munkanélküli, munkalehetőséget főleg a Pasteur Kft. Tojásüzeme biztosít, valamint a helyi autóbontó is foglalkoztat néhány embert. Siójutot hátrányos helyzetű te- lepülésnek tartják nyilván, a sok idős ember miatt. Az utóbbi években viszont két új lakótelep is kialakult, ahol épülnek sorban a házak. A tatárok pusztítását és az azt követő pestisjárványt túlélte a község lakossága, hiszen az iratok 1356-ban és majd húsz évvel később már a hetivásárairól emle- getik. E jogot Nagy Lajos király is megerősítette. Egyik oldalról a szőlőhegy, másikról a Sió-csatorna határolja. A településen fő rendezvényei a bográcsfőző fesztivál, valamint a Somogy Megyei Asztali Örömök. A település nevezetességei közé tartozik a református templom, valamint a falumúzeum is.

1.9.1.3. Zamárdi: A Balaton déli partján, Siófok és Balatonföldvár között fekvő település. Az 1900-as évek óta a csalá- dok kedvelt üdülőhelye. Több ezer éve lakott hely, kelta, római és avar emlékekben gazdag. Az

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 52. oldal az összesen 126 oldalból

avarok temetőjében 1980. óta csaknem 2.400 VI-VII. századi sírt tártak fel a régészek ez a lelet- anyag páratlannak mondható Közép-Európában. Ma a Balaton déli partjának leghosszabb -3 kilomé- ternyi- szabadstrandja található Zamárdiban. Tíz helyi utazási iroda, számos hotel, panzió, száznál több kisebb vendéglátóegység szolgálja a látogatókat. Az elmúlt években több fejlesztés is történt. Ezek közé tartozik a strandok medrének kikotrása, új vizesblokkok, a fövenystrand létrehozása. A település főbb nevezetességei: Római Katolikus Plébániatemplom, Üdülőhelyi kápolna, Hősök kápol- nája, Nepomuki Szent János szobor, Vaskereszt, Emlékkereszt, tájház, kőhegyi kilátó, hadtörténeti múzeum, a Szamárkő, tengeri akvárium és a Kis-erdő védett növényekkel. Hagyománya van a borké- szítésnek, több régi, nádfedeles műemlék pince található. Ezek közül kiemelkedő a Szt. Kristóf Pin- cészet, mely Zamárdi legöregebb és legszebb pincesorán található. A pincegalériában kézművesek kiállítása tekinthető meg. A pincelátogatással egybekötött borkóstoló programokhoz zene és fotós szolgáltatás is igénybe vehető, valamint lovaskocsis túrákat is szerveznek.

1.9.1.4. Ságvár: Ságvár Siófoktól 5 kilométerre, a Balatonparttól mindössze 10 kilométerre található település. A község határában, tőle északra van a Siófok-Kiliti-Ságvár repülőtér. Külső-Somogy keleti részén, a Mezőföld és a Dunántúli-dombság határán fekvő település története nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az 1930-as években megkezdett ásatások 19 és 17 ezer évvel ezelőtti települések nyomaira bukkan- tak. A feltevések szerint tizenhétezer évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek a mai Ságvár helyén. Régészetileg feltárt kunyhóik Magyarországon a legrégibb építmények. A településen késő római kori erdő és temető emlékek találhatók. Az egykoron Tricciana nevű település romjai a református templom előtt találhatóak. A településhez több száz hektár szőlőhegy tartozik, mely a borturizmus meghatározója lehet a jövőben. Ságváron ellátott főbb tevékenységek: mezőgazdasági vállalkozás (Tricciana Agrár Rt, egyéb mezőgazdasági vállalkozók), építőipari szolgáltatások, egyéb ipari szol- gáltatások, TÜZÉP, egyéb üzletek. A községben visszatérő jelleggel nagyszabású rendezvényként kerül megtartásra a községi falunap minden év június első szombatján, és a községi sportnak ugyancsak évente, július utolsó szombati napján. A főbb látnivalók közé tartozik a Romkert, a Református templom.

1.9.1.5. Ádánd: Siófoktól 10 kilométerre, délkeletre, a megye (Külső-Somogy) sarkában, a Mezőföld peremén, a Kis- Koppány völgyében fekszik. Az aprófalvas Somogyban lélekszáma, természeti, gazdasági és kulturá- lis adottságai miatt tekintélyes község Ádánd. Egy 1265-ös oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye, ahol ma is lát- ható az Árpád-kori templom tornyának maradványa. Az évszázadok során több nemzetség és földes- úri család birtokolta ezt a közlekedésileg is fontos területet. Valaha itt haladt át az a római hadi út, mely a Balatont megkerülve Győrbe vezetett. Ádándnál hidat is építettek a Sió által elöntött völgy felett, a Ságvár-Enying kereskedelmi út átvezetésére. 1356-ban hetivásárok tartására kapott jogot. A XVIII. század elejére már mezővárosi rangot szerzett település. Nevezetességei közé tartozik a Hetyei templomrom, a református templom, a katolikus templom és környéke, a löszfalak és löszdo- linák, valamint a barokk stílusú Csapody-kastéy, melyben a Fekete István Mezőgazdasági Szakiskola

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 53. oldal az összesen 126 oldalból

és Kollégium kapott helyet. Külön érték a kastélyt övező védett, ritka fafajtákkal beültetett park. Lehetőséget rejt a belterületi völgykatlanban, 1967-ben feltört gyógyvíz. Rendszeres rendezvényei a fogathajtó és Rally Cross verseny.

1.9.1.6. Nyim: Nyim község Somogy megye ÉK-i részén, Siófoktól mintegy 12 km-re található zsáktelepülés. A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, róma- iak egyaránt. A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven. Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található. Az elmúlt évek során felújításra kerül- tek a község működését szolgáló fontosabb közintézmények, Községháza, Faluház, Kultúrház valamint a ságvári belterületi bekötőút. A falu határában számtalan, régészetileg félig feltárt és feltá- ratlan emlékhely található. Érdekes emlék a Patkó fája, melyet a híres somogyi betyárról, Patkó Pistáról neveztek el. Jelentős a külföldi tulajdonban levő ingatlanok száma. A településen 40 lakó- házban foglalkoznak üdültetéssel. Sport és kulturális élet legkiemelkedőbb rendezvénye az évente minden július utolsó szombatján megrendezésre kerülő Falunap, melynek keretében hagyományosan megrendezésre kerül a térségi kettesfogathajtó-verseny, főzőversennyel, sportversennyel és kultu- rális versennyel színezve.

1.9.1.7. Nagyberény: Külső-Somogy keleti részén, három megye (Somogy, Fejér, Tolna) határán fekvő község. A település neve először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított adományozó levelében fordul elő. Ma már ismert az is, hogy Szent István Koppány lázadásának leverése után a besenyőkkel rokon, harcos, berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, így ide is. Eszerint már 998-ban létezett a település. Az újabb korban, elsősorban építkezések során előkerült régészeti leletek - csontvázak, használati eszközök - avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A település környékén egymást követő dombhátak és a Balatonnal párhuzamos, széles völgyek sorakoznak. Az ezüst hársas, bükkös és cseres-tölgyes erdei vadban gazdagok, a napsütötte völgyek, domboldalak kedvező felté- teleket biztosítanak a szőlőtermesztéshez, a szántóföldi és kertészeti kultúrák műveléséhez. A tele- pülés látnivalói közé tartozik a Plébániaház, a Református templom, a Római Katolikus templom, valamint Tarczy Orsolya fazekas bemutatóműhelye. A gyógyturizmus Nagyberény egyik fontos meg- határozója lehet, hisz területén található egy 1.019 méter mély kút, mely 63 fokos minősített gyógyvíz forrása. 2003. januárban befejeződött egy újabb kút fúrása, melynek mélysége 900 méter, vízhozama 1.000 m3/nap, hőfoka 59 fokos. A kutat és a hozzá tartozó földterületet Siófok önkor- mányzata vásárolta meg 1999-ben. Jelenleg a siófoki önkormányzati tulajdonú Termofok Kft. foglalkozik a gyógyvíz jövőbeni hasznosításával. Az első, 1980-as években talált, feltárt gyógyvízzel össze- függésben építették a kisebb fürdővel ellátott Oázis panziót, melyet a Balaton-partról is szívesen felkeresnek. A településen lehetőség nyílik a borkóstolásra valamint a lovaglásra, kocsikázásra.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 54. oldal az összesen 126 oldalból

1.9.1.8. Siófok: Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösz- szetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét.

Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja.

Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. A Balaton mellett Siófok a leghosszabb település, partvonalának hossza 17 kilométer. 1998-ban strandliftet helyeztek üzembe, amely segíti a mozgássérültek vízbe jutását. A kisgyermekes családok számára közkedvelt fövenystrandot alakítottak ki. A fürdés mellett számos más elfoglaltság található. Néhány nyári program: Siófoki Turisztikai Napok, Pünkösdi Szezonnyitó, Nemzetközi Aranykagyló Folklórfesztivál, Bogrács fesztivál, Tojásfesztivál, A bor és kenyér ünnepe, Regionális bemutatók, operett előadások Kálmán Imre műveiből, orgonahangversenyek, nemzetközi és hazai versenyek különböző sportágak- ban, könnyűzenei koncertek, rangos képzőművészeti előadások. A városban található múzeumok: Kálmán Imre Emlékház, ásvány múzeum, de e mellett találhatók magángalériák is. 1997-től jogosan használja az „Ország nyári fővárosa” címet, ugyanebben az évben az európai országok virágosítási versenyében aranyérmet nyert. A virágosításban elnyert érdemeit az Utazás 2003. kiállításon a Ma- gyar Turizmus standján mutathatta be. Azonban Siófok nemcsak a virágokról, hanem parkjairól is híres. Közülük a Jókai park felújítása kezdődött meg. További turista látványosság a Sóstói magaspart ahová egyre több kiránduló ellátogat.

A borturizmusban résztvevő Illés Gyula és Fiai Családi Pincészet a balatoni vörösborok hírnevének helyreállítását tűzte ki fő céljának. Míves, sajátos karakterű, elsősorban Merlot és Cabernet Sauvignon szőlőkből készített boraik a borvidék legelismertebbjei és legsikeresebbjei közé tartoznak. Klasszikus dunántúli parasztház mintára épített, boltíves-nádfedeles pincéjük Siófok-Kiliti sző- lőhegyének egyik igazi látványossága, ahol borkóstolóval várják vendégeiket.

Az utóbbi években számtalan szálloda épült, közülük jelentős a négycsillagos Hotel Azúr, mely 222 szobával rendelkezik, és a 66 szobával rendelkező Hotel Residence, amely wellness- és konferencia- szolgáltatásokkal várja vendégeit. Ezen felül az alábbi négycsillagos hotelek találhatók Siófokon: Best Western Janus Atrium Hotel, Panoráma Hotel, Vértes Konferencia és Wellness Hotel.

1.9.1.9. Balatonszabadi: Somogy legnagyobb falva, mely Siófoktól 6 kilométerre található a Sió-csatorna mentén. A telepü- lést a honfoglalás előtti időkben kelták, majd rómaiak lakták. A mai Balatonszabadi két település, két különálló falu - Fokszabadi és Siómaros - egyesítéséből 1950-ben született.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 55. oldal az összesen 126 oldalból

Napjainkban a falu északi végében modernebb, Makovecz Imre építész által tervezett épületek áll- nak, a déli, marosi részen a népi építészet emlékeit láthatjuk a számos műemlék és szobor mellett, melyek a köztereket díszítik. A Balaton közelsége és a községtől 5 kilométerre található fürdőtelep és Sóstó lehetőséget ad a falusi turizmus fejlődésének. A fövenyes part, a hosszan elnyúló fenyőfák- kal szegélyezett partrész szállodáival, nyaralóival, kempingjével a kisgyerekes családoknak ideális. A Sóstó fürdésre nem alkalmas, de partjára a horgászüdülők között juthatunk le. A település temp- lomokban bővelkedik: 1800-ban épült a marosi részen a református templom és a harangláb, Szaba- diban 1778-ban a római katolikus, 1794-ben a református templom, és 1917-ben készült el a plébá- nia. A magánszálláshelyek kapacitása 315 férőhely, mellyel a települések rangsorában a 4. helyet foglalja el. Többségében külföldi vendégek által látogatott hely.

1.9.1.10. Som: Som község Somogy megye északkeleti részén fekszik Siófoktól délre 8-km távolságra. A község So- mogy megye névadó települése, és keleti kapuja. A község első hivatalos említésére 1229-ben talá- lunk bizonyítékot. 726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község, és a belső nép- vándorlások, telepítések ellenére megmaradt színmagyar községnek. A Viczay földesurasság birtok- lása alatt teret nyert a szőlőművelés, mivel a község lankái kiválóan alkalmasak voltak a szőlőter- mesztésre. E korban szőlőhegye tette híressé Somot. A településen rézkori, vaskori középkori, római kori régészeti lelőhelyek találhatók (Daránypuszta mellett, Pusztai dűlő, Ocsmánypuszta, Simon major). A község híres szülötte Iványi Grünwald Béla festőművész (1867-1940). A település fatornyos 1757-ben épült barokk műemlék katolikus temploma, Schalter által festett oltárképpel. 2005-ben épült a közösségi ház ahol helytörténeti kiállítás is látható lesz 2006 év második felében. Második éve rendezi az önkormányzat a „Különleges asztali örömök Somogyban” rendezvénysorozaton belül a „fánk és édes sütemények fesztiválját”.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 56. oldal az összesen 126 oldalból

1.10. Humán Infrastruktúra

1.10.1. Oktatás Bölcsőde a Siófoki kistérségben kizárólag Siófokon üzemel, ahol két intézmény a 2004. évben már több mint 20%-al túllépte a férőhelyek maximumát. A két bölcsődében együtt 73 kisgyermeket gon- doztak. Óvoda a kistérség 7 településén található. Három község – Nyim, Siójut és Som – óvodahiá- nyos. A férőhelyek kistérségi szinten átlagolva elégségesnek mondhatóak, de vannak települések – Ságvár, Zamárdi – ahol az intézmény kapacitása alacsonyabb, mint az óvodába jelentkező gyerme- kek száma. Általános iskolával ugyanez a hét település rendelkezik, a 2003/2004-es tanévben a tér- ség egészében 3.116 diák alapfokú oktatása valósult meg, ami az előző tanévhez képest majdnem öt százalék csökkenést jelent. Középiskolai képzés a kistérségben három településen működik. Négy szakközépiskola és három gimnázium a kistérségi központban található, míg Nagyberényben az Educationis Oktatási Alapítvány Szakképző Iskolája és Ádándon a Fekete István Szakiskola biztosít- ja a középfokú oktatás feltételeit. Főiskolai képzés csak a kistérségi központban található.1996-ban kezdődött meg a felsőfokú idegenforgalmi képzés a Kodolányi János Főiskola Turisztikai Intézet keretein belül.

1.10.2. Egészségügy, szociális helyzet A kistérség általános egészségügyi ellátása a Balaton-parti településeken megfelelő, a Balaton part- tól távolabb eső településeken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a Siófoki kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettségű. A 10 településből 4-ben rendel há- ziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben mindössze Siófokon működ- nek ilyen intézmények. Ezek közül kiemelkedő a Siófoki Városi Kórház, a Siófoki Gondozási központ, a Sebészeti Magánintézet, a Családsegítő Intézet, és a Siófoki Művese Állomás működése. A Siófoki Városi Kórház ellátási területe a város 50 km-es körzetére terjed ki. A körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták egészségügyi ellátását is biztosítja. A Gondozási Központ 1998 óta működik Siófokon, melynek alaptevékenysége elsősorban Siófok város lakói részére komplex személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítása. A személyes gondoskodás keretében általános és szakosított ellátási formák igénybevétele is biztosí- tott. A Siófoki Magánintézet 2002. szeptembertől működik Siófok belvárosában, közel 200 m2-es alapterületen. Az intézetben dolgozó szakorvosoknak köszönhetően képzett szakszemélyzet áll a páciensek rendelkezésére, plasztikai-esztétikai sebészeti, általános sebészeti és proctologiai szol- gáltatásokat nyújtva az úgynevezett egynapos sebészet keretében is. A siófoki Családsegítő Központ 1991 márciusában kezdte meg működését, és szociális és mentálhigi- énés feladatokat lát el. Fő tevékenységi köre a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás és a haj- léktalan ellátás. A művese állomás létesítése, a kórház mellett valósult meg, egy dialízis központ keretében, mely a súlyos vesebetegek számára biztosít magas színvonalú ellátást.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 57. oldal az összesen 126 oldalból

Tekintetbe véve a demográfiai előrejelzéseket a következő időszak fejlesztési elgondolásai között szerepel ezeknek az intézményeknek a bővítése, fejlesztése, többek között a Városi Kórház rekonst- rukciójának folytatása.

1.10.3. Kultúra, művelődés, civil szféra A kistérség területén számos tárgyi és szellemi kulturális kincs található. A bőséges régészeti leletek és épített környezet ellenére, a települések nem rendelkeznek olyan látványossággal, amely építé- szeti, kulturális értékként kiemelkedő lenne. A parttól távolabb eső települések egy része az utóbbi évtizedekben nem fejlődött. Az pénzügyi háttér szűkössége a kulturális értékek megőrzésére fordí- tott források elapadásával járt. Ezzel összefüggésben maradtak olyan kulturális épületek, létesítmé- nyek, amelyek ráfordítással újra megfelelő funkciót tudnának kapni. E tevékenységet össze kell kapcsolni a falukép, falumegújítás fogalomkörébe tartozó munkálatokkal. A Balaton parttól távolabb eső településeknek komoly ellentmondása, hogy a természeti környezeti adottságok és a gazdasági lehetőségek nem esnek egybe. Az e településeken élő lakosság napi gondokkal küzd. Ettől problé- makörben jelentősen eltér a Balaton-parti települések ügye, melyek kiemelkedő kulturális és ha- gyományőrző programokat támogatnak. Hagyományaik viszont a Balaton parttól távolabb eső tele- pülések kulturális hagyományain nőttek fel és most már meghatározó módon képviselik a kistérsé- get. A mai kulturális hagyományok elsősorban a Balaton-parti üdülőövezet kiépítésével kialakult szokásokat jelentik, amelyben komoly európai művészek és személyiségek jelennek meg. A falu- megújítás a kistérség egyik kitörési pontja, amely építészeti, kulturális és közösségfejlesztő érte- lemben is megvalósítandó cél.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 58. oldal az összesen 126 oldalból

Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Siófok Som Zamárdi

Szent Barokk műemlék Barokk stílusú római Református Református Református Református Evangélikus és római Épített örökség Plébániaház Parókia László római katolikus katolikus templom templom templom templom templom katolikus templomok monostora templom

Római Schalter által Hősök kápolnája Római katoli- Római katolikus Református Református Kási vár- katolikus festett oltárkép Üdülőhelyi kápolna kus templom templom templom templom rom templom

Római katolikus Régészeti lelő- Nepomuki Szent Árpád kori Római katolikus templom, paró- Romkert helyek János szobra templomrom templom kia

Csapody Avar temető Apácazárda Apácazárda kastély

Fekete Ist- Tarczy Orsolya Mini Hadtörténeti Múzeumok kiállítá- Tájház- Tojásmúzeum, Ás- ván- Kájel Csipkeház fazekas bemuta- Falumúzeum Múzeum, Tengeri sok falumúzeum ványmúzeum emlékszoba tóműhely Akvárium

Kálmán Imre Múzeum, Néprajzi Gyűjte- Tájház- Rádiós Hírközlési mény, Tájház falumúzeum Múzeum

Kettes Fánk és édes A Közösségi Ház Falunap Duda- Szent György Dél Balatoni Kulturális Rendezvények Rally Cross fogathajtó Bográcsfesztivál sütemények rendezvényei hegy napi főzőverseny Központ rendezvényei verseny fesztiválja

Vadétkek sütő- Asztali Örömök Tourinform iroda A helyi tourinform

és főzőversenye Somogyban kezdeményezései iroda programjai

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 59. oldal az összesen 126 oldalból

SWOT analízis Erősségek Gyengeségek • az üdülőhelyi funkciók szélesebb körű • hiányos belső közúti kapcsolatok; hasznosítására rendelkezésre álló termé- • ipari park alacsony színvonalú hasznosítása; szeti háttér; • a képzett és fiatal munkaerő elvándorlása; • épen maradt természeti környezet, vé- • jelentős számú inaktív lakos, magas szezonális dett természeti értékekkel; munkanélküliség; • kedvező közlekedés-földrajzi adottságok; • a kistérségi menedzsment hiányos kommuni- • megalakult többcélú kistérségi társulás, kációs hálózata; együttműködési hajlandóság; • szezonális gazdaság, kevés a kiegyenlítő • gyógyvíz minősítésű termálvízkincs; elem; • ipari park; • új idegenforgalmi profil nehézkes bevezetése; • iskolavárosi jellegű kistérségközpont, • a kínálat és az attrakció bázis töredezett, középfokú oktatási intézményi kínálattal nincsenek pontosan meghatározott célcsopor- és idegenforgalmi főiskolai központi sze- tok; repkörrel; • nincsen összehangolt kistérségi turisztikai • meghonosított, visszatérő kulturális kíná- stratégia; lat és művészeti rendezvények; • a minőségi garanciák hiánya a szolgáltatások • erős civil szféra; terén; • átlagon felüli vállalkozói aktivitás; • a parti sáv és a háttér-települések elszakadá- • családbarát Balaton-part; sa; • szakképzett munkaerő az idegenforga- • kistérségi egységes arculat hiánya; lomban; • egyoldalú növénytermesztés. • intézményesült nemzetközi kapcsolatok, • A Balaton partjától távolabb eső települések nemzetközi piaci bevezetettség; csatornázottsága nem megoldott • promóció alapcsatornái kiépültek; • kedvező agro-ökológiai potenciál. • Működő szelektív hulladékgyűjtés

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 60. oldal az összesen 126 oldalból

Lehetőségek Veszélyek

• a Balaton parttól távolabb eső települé- • elesés a pályázati forrásoktól; sek turisztikai potenciáljának növelése; • csökkenő működő tőke beáramlása; • a tervezett közlekedési fejlesztések • elmarad a megközelíthetőségi viszonyok megvalósítása (közúthálózat, Siófok- korszerűsítése; Kiliti reptér); • a kistérség lakosságmegtartó-képessége • kistérségi vállalkozásfejlesztés, ipari tovább romlik; beruházások ösztönzése; • a Balaton attrakció értéke csökken; • termálvízkincs hatékonyabb, sokoldalú • az együttműködés helyett rivalizálás alakul hasznosítása; ki a települések, kistérségek között; • a kistérség képzési struktúrájának és • idegenforgalmi szemléletváltás, gondolko- minőségének fejlesztése; dásmód megváltozásának lassúsága; • tájspecifikus turisztikai adottságok • tároló- és szárítókapacitás nem elégséges; hasznosítása; • az intézkedések kidolgozásra nincs elegendő • építészeti örökség védelme és kulturális forrás hagyományok ápolása, piacosítása; • a kistérségi együttműködés erősítése; • alternatív mezőgazdasági programok ki- dolgozása; • mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése. • Szelektív hulladékgyűjtés nagyobb ará- nyú elterjedése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 61. oldal az összesen 126 oldalból

Gazdasági versenyképesség csökkenése Problé-

Turizmus versenyképes- Kistérség érdek- Feketemunka Agrárium elmaradottsága Kedvezőtlen gazdasági szerkezet ségének csökkenése érvényesítő képességének gyengesége Egyoldalú me- Térség- zőgazdasági Térség- Szezonális marketing, Tömeg- Szezon Szezonális foglal- Versenyképes termékstruktúra Térségi és a központ jelleg beruházás- turizmus rövidülése koztatottság mezőgazdasági települések centrikusság fejlesztés termelésre al- kapcsolatainak kalmatlan terü- Nagy Alacsony Balaton minőség parti A Balaton part- Egyoldalú Alternatív gazdálkodási módszerek tól távol eső szakképzési hiánya A településközi, és az önkormányzati és vállalkozói szféra közti együttműködés Kiegészítő Kiaknázatlan területek lesza- struktúra alacsony szintje turisztikai turisztikai termékek attrakciók Gyakorlati kép- zettség hiánya Hiányos speciális ismeretek az idegenforgalmi szakisko- Egységes arculat hiánya lákban

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 62. oldal az összesen 126 oldalból

A kistérség versenyképességének növelése Cél-

Versenyképes mezőgazdasági Kistérség tőkeabszorpciós Célcsoport-alapú idegen- Kistérség érdek- Foglalkoztatottság szektor képességének növelése forgalom fejlesztés érvényesítő javulása képességének

Vállalkozás- Befektetés- Minőségi Üdülőidény Térségi és a A mezőgazdasági termék- Magasan képzett barát környezet ösztönző turizmus meg- települések struktúra diverzifikációja térség specifikus programok meg- növelése kapcsolatainak munkaerő- bázis létrejötte Kisvállalkozások piacrajutását és A Balaton part- Komplex turisztikai program- versenyképességét javító prog- tól távol eső Alternatív gaz- Gyenge termőké- csomag kidolgozása területek fel- dálkodás meg- pességű területek honosítása hasznosítása Információs társadalom fejlesz- Egységes arculat kialakítása tése Gyakorlati prog- Képzési ramok kidolgo- struktúra Gazdálkodók speciális szakmai ismerete- zása bővítése inek bővítése A parttól távol eső települések bevonása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 63. oldal az összesen 126 oldalból

II. rész: Kistérségi fejlesztési program

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 64. oldal az összesen 126 oldalból

A Siófoki kistérség adottságai - társadalmi és gazdasági jellemzői -, a stratégiai célok és prioritások tekintetében idegenforgalmi, gazdasági és mezőgazdasági célterületnek tekinthető. A stratégiában megjelölt prioritások és intézkedések többsége a kistérség szerves egészét érinti. Ezek teljes körű kooperációt igényelnek, míg egyes intézkedések Siófokra koncentrálódnak, vagy kizárólag a veszé- lyeztetett községekre. A prioritások döntő többségének megvalósulásában, annak motiválásában, szervezésében és koordinációjában elsősorban Siófok, mint térségközpont kiemelt szerepvállalása szükséges.

Általános célkitűzések • A kistérségben élő lakosság életminőségének javítása; • a kistérségben élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése; • a kistérségi koherencia megvalósítása; • a kistérség népességmegtartó erejének növelése.

Speciális célkitűzések • A lakosság életminőségének, életesélyeinek növelése; • közösségfejlesztés, kistérségi identitástudat formálása, közösségfejlesztés; • több pilléren nyugvó, a helyi értékekre épülő, azokat megőrző vendéglátás kialakítása; • a turizmus fenntartható fejlesztése; • a szezonalítás csapdáinak kiküszöbölése; • agrárstruktúrák hatékonyságának javítása, gazdálkodási szemléletváltás; • munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a tevékenységek diverzifikálásá- val; • a szakképzettség, szakmai színvonal emelése; • a fiatal közösségek megtartása; • kulturális hagyományok ápolása, a táji- és az épített örökség védelme; • a kistérségi együttműködés fokozása; • a kistérségi és a térségi együttműködés fokozása.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 65. oldal az összesen 126 oldalból

Alprogramok – Intézkedések – Ütemezés Az alprogramok és intézkedések ütemezése a középtávú stratégiaalkotás jegyében 2010-ig került megállapításra, azonban az intézkedések kidolgozásában elsődlegesen a 2006. év vége az irányadó, mivel 2007. január 1.-ével bevezetésre kerülő új Európai Uniós költségvetési időszakhoz a későbbi- ekben az Operatív Programnak is igazodnia kell.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 66. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoportalapú idegenforgalom-fejlesztés

1.1 Intézkedés Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása 2006 2007 2008 2009 2010 ♦

1.2 Intézkedés 1. Alprogram: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása Minőségi turizmus fel- 2006 2007 2008 2009 2010 tételeinek megteremté- se ♦ 1.3 Intézkedés Kerékpáros turizmus fejlesztése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 67. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú idegenforgalom-fejlesztés

2.1 Intézkedés Kulturális turizmus fejlesztése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.2 Intézkedés 2. Alprogram: Konferencia turizmus fejlesztése Az üdülőidény megnöve- lése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.3 Intézkedés Termál- és wellness-turizmus fejlesztése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 68. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

1.1 Intézkedés A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése 1. Alprogram: 2006 2007 2008 2009 2010 Kistérség érdekérvénye- ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ sítő képességének létre- 1.2 Intézkedés hozása A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.1 Intézkedés Kistérségi marketingstratégia kidolgozása 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ 2. Alprogram 2.2 Intézkedés Kistérségi szemlélet ki- Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment-tevékenység alakítása 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.3 Intézkedés A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 69. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

1.1 Intézkedés A gyenge termőképességű területek és a hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1. Alprogram: 2006 2007 2008 2009 2010 Az agrárgazdaság ver- ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ senyképességének növe- 1.2 Intézkedés lés Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.1 Intézkedés Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ 2. Alprogram: 2.2 Intézkedés A kistérség tőkeabszorp- Repülőtér fejlesztése ciós képességének növe- 2006 2007 2008 2009 2010 lése ♦ ♦ ♦ 2.3 Intézkedés Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetés-ösztönző programok kidolgozása 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 70. oldal az összesen 126 oldalból

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása

1.1 Intézkedés Szakképzési struktúra fejlesztése 2006 2007 2008 2009 2010 1. Alprogram: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Humánerőforrás fejlesz- tés 1.2 Intézkedés Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2.1 Intézkedés Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése 2005 2005 2005 2005 2005 2. Alprogram ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Szolgáltatások javítása 2.2 Intézkedés Információs társadalom fejlesztése 2006 2007 2008 2009 2010 ♦ ♦ ♦

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 71. oldal az összesen 126 oldalból

Jövőkép A térségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedések megvalósulásával a lakosság színvonalas megélhetése biztosítható a kistérség versenyképességének és a természet egyensúlyának fenntartása mellett.

Az első prioritás „A célcsoport-alapú idegenforgalom fejlesztése” keretén belül a fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtése érdekében, az alacsony minőségű és alacsony hozzáadott értékű tömegturizmusra történő építkezés helyett a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek jelennek meg, illetve magas színvonalú szolgáltatások válnak elérhetővé. A második alprogram „Az üdülőidény megnövelése” a Balaton partjától távolabb fekvő települések adottságain alapuló, egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózat kialakításával, erősítésével valósul meg.

A második prioritás „kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment” alprogramjainak és intézkedé- seinek nyomán egy olyan kistérségi együttműködés valósul meg, amely elengedhetetlen a fejlesztési célok megvalósításához szükséges pályázati- és egyéb források minél szélesebb körű megszerzésé- hez. A kistérség koordinálása nehéz feladat és komoly szakmai felkészültséget igényel. A kistérségi munkaszervezet teljesítménye merőben megváltozik a szervezeti megerősítést követően. A helyi vállakózóinak bevonása (civil gazdasági kamara létesítése) szintén pozitív hatással lesz a kistérség gazdasági és területi programozására. A második alprogram hosszabb távon fejti ki hatását, hisz célja a kistérségi identitás kialakítása a lakónépesség körében, valamint a kistérség, mint márkanév megjelenítése az országos köztudatban.

A harmadik prioritás, a „Gazdasági diverzifikáció” folyományaként, a kistérség gazdasági versenyké- pessége növekszik, a gazdasági erőforrások tovább aktivizálódnak, a kis- és középvállalkozások erő- södnek. Emellett a gazdasági struktúra átalakulása igazodik a piaci kereslet-kínálathoz, illetve a megtermelt jövedelem mind nagyobb része marad a kistérségben. A gazdaság fejlesztése során szem előtt kell tartanunk a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokat, a Balaton-törvény korlá- tozó szabályait.

A negyedik prioritás „A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása” nyomán a gazdasági-, szellemi- és környezeti tőkével csak szűkösen rendelkező települések versenyképessé- gének fokozódása valósul meg. A humánerőforrás-fejlesztés és a szolgáltatások javítása, alapkövei a területi kiegyenlítődésnek. Az informatikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, minőségé- nek javításával a céltelepülések kitörhetnek a „háttértelepülés csapdájából”, és mind foglalkoztata- tási, mind turisztikai szempontból jelentős javulást érhetnek el, a jelenlegi eredményeikhez képest.

A tervben javasolt fejlesztések a kistérségben feltárt hiányosságokra reagálnak, valós fejlesztési igényeket tükröznek, amelyek tudatos megvalósítása, az alprogramok és intézkedések belső össz- hangja révén egymást erősítve, a költségeket kölcsönösen csökkentve kerülnek megvalósításra. A program elvitathatatlan célja olyan hosszú távú, közepes forrásigényű, a helyi adottságokra építő

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 72. oldal az összesen 126 oldalból

kulturális, társadalmi és gazdasági fejlesztések elindítása, amelyek révén a kistérségi identitástudat kialakul és a térség gazdasági versenyképessége folyamatosan növekszik.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 73. oldal az összesen 126 oldalból

III. rész: Operatív Program

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 74. oldal az összesen 126 oldalból

1. Az operatív program szöveges összefoglalása Az operatív program legfontosabb célja a stratégiában ismertetett átfogó, illetve specifikus célok végrehajtása, a célok alapján meghatározott prioritásokkal összhangban. A célok megvalósulását 4 prioritás keretében 8 alprogram és 19 intézkedés szolgálja.

Az Operatív Program kidolgozásánál és ütemezésénél ügyeltünk arra, hogy az egyes intézkedések egymást erősítve érjék el céljaikat. A legfőbb szempont a kistérség valós igényeit tükröző intézke- dések kidolgozásán túl az volt, hogy a saját forrással gyakorlatilag nem, illetve korlátozottan ren- delkező kistérségi szereplők az intézkedésekhez pályázati és egyéb forrásokat célozhassanak meg, és az egyes intézkedések a helyi adottságok maximális kihasználtságát érjék el a kooperáció, az összefogás és a széleskörű társadalmi szerepvállalás révén.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 75. oldal az összesen 126 oldalból

Alprogram Eredményindikátor Hatásindikátor

• színvonalas kiadványok jelennek meg a kistérségről, növekvő • a térség imázsa javul

számban • turisztikai és idegenforgalmi vonzerő javulása Minőségi turizmus feltételeinek • igényes közönség megjelenése • marketing tevékenység hatékonyabb megteremtése • fizetőképes vendégkereslet megjelenése • a térség vonzereje nő, speciális arculata erősödik

• vendégéjszakák száma növekszik • a térségi adottságok jobb kihasználtsága

• látogatók számának növelése • a Balaton parttól távolabb eső területek idegenforgalomban való részvétele • vendégéjszakák száma erősödik

Az üdülőidény megnövelése • idegenforgalmi bevételek növekedése • a térség népességmegtartó ereje erősödik

• csökken a szezonalitás • csökkenő munkanélküliség • új munkahelyek születnek

• létrejön egy kistérségi gyakornoki program

• a kistérségi munkaszervezet munkája hatékonyabbá válik • helyi identitástudat növekszik • az adminisztratív, protokolláris ügyek gördülékenyebben • fiatal lakosság elvándorlása csökken haladnak Kistérség érdekérvényesítő képes- • a kistérségi ügyvitel felgyorsul • a programban résztvevő tanulók, diákok száma növekszik ségének fejlesztése • a kistérségi fejlesztési programok hatékonyabbá válnak • szakértőket is bevonó projektek száma növekszik • a helyi lakosság részvétele, felelősségtudata növekszik a kistérségi projek- • helyi gazdasági kamara alakul tekben • helyi gazdasági szakembereket bevonó fejlesztések száma

növekszik

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 76. oldal az összesen 126 oldalból

Alprogram Eredményindikátor Hatásindikátor

• kialakul a kistérség egységes jelképrendszere

• a régió más kistérségeivel közösen megvalósított projek- • kistérség identitástudatának erősödése

Kistérségi szemlélet kialakítása tek száma növekszik • elvándorlások mérséklődés

• a civil szervezetek száma növekszik • kistérségi projektek számának növekedése • a néphagyományokat felelevenítő kistérségi programok • turizmus fellendülése

száma növekszi

• növekszik az alternatív mezőgazdasági kultúrák vetéste- • magas kézimunka-igény révén csökkenő munkanélküliség rületének aránya • tájspecifikus művelési ág és termelési szerkezet kialakítása • az agrártermelés jövedelmezősége növekszik Az agrárgazdaság versenyképes- • új fogyasztási kultúra megjelenése • nő az erdőterületek aránya ségének növelés • környezet állapot megőrzése • a foglalkoztatás pozitív alakulása • javulnak a hatékonysági mutatók • új ismeretek elsajátítása • javul a tájesztétikum • új piacképes termékek, és alapanyagok előállítása

• a térségi kohézió növekménye, az együttműködésben indított projektek

• a kistérség forrásszerző képessége növekszik számával mérhető

• új befektetők megjelenése • globális folyamatokba való bekapcsolódás

A kistérség tőkeabszorpciós ké- • vállalkozásfejlesztő programok • a térség népességmegtartó erejének erősödése pességének növelése • vállalkozási aktivitás ösztönzése • gazdasági potenciál növekedése

• kis- és középvállalkozások gazdasági súlyának növekedése • térségi vállalkozók összefogása

• új munkahelyek létesülnek • munkanélküliség csökkenése

• a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 77. oldal az összesen 126 oldalból

Alprogram Eredményindikátor Hatásindikátor

• az életszínvonal növekedése

• a munkanélküliség csökkenése • növekszik a felnőttképzésben résztvevők száma • a piacképes szakmával, képességekkel rendelkező munkavállalók száma • növekszik a gyakorlati helyek száma növekedése Humánerőforrás fejlesztés • növekszik az oktatási intézmények piacképes programjai- • a gyakorlattal rendelkező, fiatal pályakezdők száma növekedése nak száma • a fiatal lakosság társadalmi aktivitásának erősödése • a távmunkában foglalkoztatottak száma növekszik • a települések értelmiségi rétegének felduzzadása

• a fiatalok elvándorlása mérséklődése

• korszerű internet eléri a településeket • Teleház-program népszérűsödik

• Kialakul a korszerű informatikai elvárásoknak megfelelő • az információs társadalom fokozatos kialakulása géppark • a lakosság általános tájékozottságának javulása • Internet-felhasználók száma növekszik Szolgáltatások javítása • a munkanélküliség mérséklődése • a belső és a külső úthálózat minősége javul • az aktív turizmus fellendülése • a belső úthálózat bővül • a gazdasági versenyképesség növekedése • a repülőtér kiépítettsége növekszik

• a kerékpárút hossza növekszik

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 78. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram

1.1.1. Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben adottak a feltételek a gasztronómián alapuló turizmus fejlesztéséhez. Több település is részt vesz egy gasztronómiai versenysorozatban, mely kora nyártól októberig kínál változatos programokat, többek között vadétkek főzőversenye, rétes sütő verseny stb. A térségben hagyomá- nya van a borkészítésnek, a Balaton déli partjával érintkező területek alkalmasak jó minőségű borokkal és szórakozási lehetőségekkel ellátott borút kialakítására. Zamárdiban több régi, nádfedeles műemlék pince található. Siófok-Kiliti szőlőhegyén úgyszintén található ismert és kedvelt pincészet, melyek pincelátogatással egybekötött borkóstolóval és egyéb szolgáltatásokkal várják vendégeiket.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • kulináris termékek turisztikai termékként • termelők; való hasznosítása; • minőségi szolgáltatások megteremtése; • pincészetek; • a Balaton parttól távolabb eső települé- • éttermek, szállodák; sek idegenforgalmi szerepének növelése. • lakosság; • Tourinform helyi irodája.

Az Intézkedés rövid tartalma: A gasztronómiai turizmus népszerűsége növekszik, e termékek fejlesztése a nemzeti turizmus politi- kájának (marketingnek) egyik súlypontja. A turisták valamennyi csoportja számára élményt jelente- nek az étkezéshez kapcsolt programok. A falusi turizmushoz szorosan hozzákapcsolódik, hogy a gasztronómia fejlesztéséhez szükséges elősegíteni a bio- és ökogazdálkodást, és ösztönözni ezek termékeinek vendéglátásban történő felhasználását, mellyel mérsékelhető a kereslet szezonális jellege. A gasztronómiai turizmus megismertetésében, terjesztésében nagy szerepe lehet a külön- böző kistérségi rendezvényeknek, például főzőversenyek lebonyolítása, bortúra keretében rendezett borászati programok. • Kistérségi főzőverseny • Kistérségi szakácskönyv publikálása • Kistérségi, megyei bortúra útvonal megszervezése • Gasztronómiai kerékpártúra • Bio- és ökogazdálkodás termékeinek vendéglátásban történő felhasználása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 79. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram

1.1.2. Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása

Az intézkedés szükségességének indoklása: A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érez- teti hatását a turisztikai szolgáltatások tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a Balaton parttól távolabb eső települések az idegenforgalom tekinteté- ben kiaknázható adottságokkal rendelkeznek, ezek azonban önmagukban korlátozottan, csak egy- mást erősítve, illetve a Balaton part turizmusát kiegészítve, a térség vonzerő-potenciájának szinergikus programba foglalása révén hozhatnak hosszú távon eredményt. A kistérség remek és kihasználatlan vonzerőkkel rendelkezik a kulturális örökség, a természeti táj, a gasztronómia és a szabadidős sportok területén. Mindezek a turisztikai termékfejlesztés alapját képezhetik. A turizmushoz kötődő multiplikátor-hatás kedvezően befolyásolhatja a helyi gazdaság többi ágazatának fejlődését. Jelenleg hiányoznak a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a külön- féle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának programlehetőséget különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • a turisták számának növelése; • helyi vállalkozók; • a turisták által itt töltött vendégéjsza- • önkormányzatok; kák növelése; • a turizmus gazdasági súlyának növelése; • civil szervezetek; • a kihasználatlan erőforrások bevonása; • lakosság; • turizmusból származó bevételek növelé- • Tourinform helyi irodája. se.

Az intézkedés rövid tartalma: A turizmus fejlesztése nem kezelhető helyi szinten. A társulás tagjainak turisztikai termékeikkel együtt kell működniük a kistérség és a szomszédos kistérségek társulásainak turisztikai termékeivel. Valamennyi településnek meg kell találnia a szerepét és kínálati lehetőségeit a turizmus működteté- sében. Első lépésben szükséges egy civil szervezet, egyesület formájában létrehozni egy egyeztetési fórumot, mely tömöríthetné mindazokat, akik a turizmus fejlesztésében érdekeltek (vendéglátósok, szállásadók, rendezvényszervezők, önkormányzatok, hagyományőrzők, kisebbségek képviselői, stb.). A turizmus szervezését egy megfelelő menedzsment lehetőségekkel rendelkező szervezethez, szol- gáltatóhoz kell telepíteni. A kistérségben az alábbi turisztikai termékcsoportok fejleszthetők ki:

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 80. oldal az összesen 126 oldalból

gasztroturizmus, lovasturizmus, horgász- és vadászturizmus, kulturális turizmus, konferencia turizmus, termál és wellness-turizmus és az aktív turizmus. Alapvető feltétel a térségi marketingmunka során egy komplex turisztikai tájékoztató kidolgozása, mely által a térség egységesen jelenhet meg, nemcsak a világhálón, de az információs irodákon keresztül a nemzetközi piacon. • Turisztikai egyeztetőfórum, kistérségi turisztikai szolgáltató szervezet létrehozása • Turisztikai termékcsoportok fejlesztése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 81. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram

1.1.3. Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kerékpáros turizmus alkalmas a rövid balatoni szezon meghosszabbítására, illetve az utazási él- mények gazdagítására. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú útszakasz épült a Balaton körüli út részeként, valamint tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. A Sió partján létesítendő kerékpár- út kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal, Ságvárral, Sommal, Ádánddal és Baltonendréddel. A fent említett tele- pülések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • a turisták számának növelése; • helyi vállalkozók; • a Balaton parttól távolabb eső települé- • önkormányzatok; sek idegenforgalmi szerepének növelése; • a szezon meghosszabbítása; • civil szervezetek; • turisztikai szolgáltatások bővítése. • lakosság; • Tourinform helyi irodája.

Az intézkedés rövid tartalma: A fent említett települések kerékpárúti hálózatba kapcsolásának és a kistérségi bringaúthálózat népszerűsítésének előfeltétele, az út menti turisztikai szolgáltatások megszervezése, útbaigazító táblarendszer, információs pontok kiépítése, pihenőhelyek kijelölése, azok felszereltségének meg- teremtése, kiegészítő szolgáltatások szervezése, szervizpontok, kerékpártárolók és/vagy kölcsönzők létesítése. • A kerékpárút menti turisztikai szolgáltatások megszervezése, kiépítése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 82. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram

1.2.1. Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kulturális örökség, valamint a helyi kultúrák iránti érdeklődés növekedése, a szabadidő eltöltésé- nek összefonódása a művészetekkel, egyaránt hozzájárulnak a kulturális turizmus fejlődéséhez. A Balatonnál a kulturális rendezvények szervezése nagymértékben színesíti (élményekben gazdagabbá teszi) a tóparti fürdőzésre épülő turizmust. A térség Balaton parttól távolabb eső településeinek gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett cél- csoportok • kulturális örökség ápolása; • helyi vállalkozók; • a Balaton parttól távolabb eső települések • önkormányzatok; idegenforgalmi szerepének növelése; • a turisták számának növelése; • civil szervezetek; • szezon meghosszabbítása. • lakosság; • Tourinform helyi irodája; • Dél Balatoni Kulturális Központ.

Az intézkedés rövid tartalma: Ezen intézkedés főként a Balaton parttól távolabb eső települések meglévő kulturális örökségeire, hagyományaira épít. Elsősorban szükséges a meglévő kulturális örökség védelme, a műemlékek fel- újítása, turisztikai hasznosítása. Cél, olyan közös kistérségi kulturális rendezvé- nyek/rendezvénysorozatok, illetve a kistérség kulturális adottságait felvonultató kiállítások létreho- zása, melyek önálló vonzerővel bírnak és egyben kiszolgálják a Balaton-part turizmusát. Összekap- csolható egyéb, főként a térségközpontban jellemző turisztikai termékekkel (konferencia turizmus, gyógyturizmus) is. • Kistérségi kulturális rendezvények/rendezvénysorozatok szervezése • A kistérség kulturális adottságait felvonultató kiállítások létrehozása • A kistérségben feltárt régészeti kincsek tematikus bemutatása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 83. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram

1.2.2. Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A XX. század második felében - a gazdaság és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében - rohamosan fejlődő, új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus. Napjainkban a kongresszusi-, az üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus már megkü- lönböztetett szerepet játszik egy-egy térség turisztikai kínálatában és keresletében. A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik. A meglévő parti szállodák korszerűsítésével a magas fizetőképességű és kevésbé szezonális jellegű hivatásturizmus jelentős mértékben elősegítené a térség turisztikai kínálatának hatékonyabb hasz- nosítását.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett cél- csoportok • a turisták számának növelése; • helyi vállalkozók; • szezon meghosszabbítása; • önkormányzatok; • a Balaton parttól távolabb eső települések • civil szervezetek; idegenforgalmi szerepének növelése. • lakosság; • Tourinform helyi irodája; • Szállodák.

Az intézkedés rövid tartalma: A fejlesztés célja egy széleskörű kínálat kialakítása a hivatásturizmushoz kapcsolódó megbeszélé- sek, továbbképzések, konferenciák megszervezéséhez. Cél továbbá a térség szerepének növelése a konferencia turizmus nemzetközi piacán. A konferencia turizmus részben összekapcsolható a kistér- ség településeinek idegenforgalomban való szerepvállalásával is, hiszen kikapcsolódási lehetőséget nyújthatnak az aktív turizmuson keresztül egészen a kulturális turizmusig, mindezzel kitolva a szezon hosszát. A konferenciaturizmus fejlesztéséhez azonban szükséges megteremteni a korszerű technikai hátteret, illetve a résztvevő települések szolgáltatásainak (mind kulturális, mind infrast- rukturális) színvonalát. • A térség szerepének növelése a konferenciaturizmus nemzetközi piacán • A konferenciaturizmus fejlesztéséhez szükséges korszerű technikai háttér és szolgálta- tás megteremtése • A konferenciaturizmushoz kapcsolható turisztikai programok kidolgozása és szervezé- se

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 84. oldal az összesen 126 oldalból

1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése

1.2. Az üdülőidény megnövelése alprogram

1.2.3. Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: Somogy megye, így a Siófoki kistérség is gazdag termál- és gyógyvizekben, egyaránt alkalmas a ha- gyományos gyógyászati, valamint az egészségmegőrző (fitness, wellness) ágazat fejlesztésére. A gyógy- és termálturizmus kiemelkedő jelentőségű, az alágazat fogyasztói magas minőségű szolgálta- tásokat várnak, amit hasonlóan magas költési hajlandósággal honorálnak. A gyógy- és termál- turizmus az átlagosnál magasabb tartózkodási időt eredményez, szezonja pedig szinte egész évben tart, ami hatékonyan tudná ellensúlyozni a balatoni üdülések rendkívül rövid idényét, segítene az év nagy részében kihasználatlan infrastruktúra jobb hasznosításában, illetve összekapcsolná a tóparti és a Balaton parttól távolabb eső településeket, a vízi-turizmus vendégeinek „rosszidő” programjai- hoz kapcsolódását. A wellness-fitness egészségmegőrző szolgáltatásaival nyit a fiatal, illetve közép- korú családok irányába, akik a térséget az egészségmegőrzés, rekreáció, családos pihenés céljából keresik fel.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett cél- csoportok • a turisták számának növelése; • helyi vállalkozók; • szezon meghosszabbítása; • önkormányzatok; • a Balaton parttól távolabb eső települések • civil szervezetek; idegenforgalmi szerepének növelése; • helyi erőforrások általi munkahelyterem- • lakosság; tés. • Tourinform helyi irodája; • egészségügyi intézmények.

Az Intézkedés rövid tartalma: Termálvízre alapuló, igényes szolgáltatást biztosító komplexum létrehozása, mely élményfürdővel, wellness-, fitness- és egyéb egészségmegőrző szolgáltatásaival minden korosztályt kiszolgál, egyben kiegészíti a Balaton-part vízi turizmusát, egész évben tartó keresletet biztosít. A prevenciós lehetőségek alapot biztosítanak arra is, hogy a vendégek ne csak az üdülőhelyen tölt- sék szabadidejüket, hanem bekapcsolódhassanak a térség kistelepülései is az egészségmegőrző programokba. Ilyen lehetőségként kínálkozik a természetjárás; kerékpárturizmus; fogyókúrás programcsomagok kialakítása; tisztítókúrák; természetgyógyászat, kulturális programok, stb. Hasonlóan fontos az egészséges életmódhoz köthető egészséges étkezési lehetőségek megtelepítése a fürdőkben, amelyhez a vendéglátók együttműködése szükséges. • Termálvízre alapuló, igényes szolgáltatást biztosító komplexum létrehozása • A térség kistelepüléseinek egészségmegőrző programokba kapcsolása • Egészségmegőrző, gyógyító szolgáltatások fejlesztése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 85. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létreho- zása

2.1.1. Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A többcélú tárulás keretein belül megalakult munkaszervezet tagjai résztevékenységként végzik a kistérséggel kapcsolatos feladataikat, egyéb, helyi önkormányzati megbízásaik mellett. Számos olyan speciális, gyakorlati és elmélet szakértelmet, igénylő feladatot kell ellátniuk, amelyhez nem rendelkeznek elegendő kompetenciával, illetve munkaidejük töredékében nem tudnak elmélyülni a megoldandó kérdések sokaságában. Szintén problémát jelent az adminisztratív feladatok ellátásá- ban az időhiány. Fontos, hogy a munkaszervezet tehermentesítése ne az adminisztratív munkaerő létszámának fejlesztésében merüljön ki, hanem területfejlesztési vagy gazdaságfejlesztési, pro- jektmenedzsment ismeretek birtokában lévő szakemberek alkalmazására is lehetőség nyíljon. A térség társadalmi, gazdasági és természeti folyamataiban elmélyedt és a kistérségi társulási rendszert ismerő szakember utánpótlásnak is csatornát nyitunk ezzel az intézkedéssel.

Intézkedés célja: Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok: • a kistérségi munkaszervezet teherme- • Siófok és környéke Kistérség Többcé- netesítése; lú Társulása; • a kistérségi munkaszervezet szakmai • települési önkormányzatok; felkészültségének javítása;

• gyakorlati helyek létesítése, fiatal dip- • kistérségi megbízott, vidékfejlesztési lomások és felsőoktatási intézményben menedzser; tanulók számára; • a kistérségi identitástudat erősítése • helyi oktatási intézmények vezetői; érdekében; • A kistérséget alkotó települések koor- • helyi oktatási intézmények hallgatói; dinálása, tájékoztatása; • a kistérséget érintő fejlesztési straté- • területi tanácsadással foglalkozó giák megvalósításának összehangolása, szakemberek. folyamatos monitoringja.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 86. oldal az összesen 126 oldalból

Az intézkedés rövid tartalma: Olyan felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok számára, akik lokális gyökerekkel rendelkeznek, kitűnő gyakorlati helyet jelentene a kistérségi társulás munkaszerveztében való időszakos foglakoz- tatás. Az adminisztratív feladatok ellátásán túl, a gyakornokok saját szakterületükről, tudományos munkájukból merítve járulnának hozzá a szervezet munkájához. A társulásnak semmilyen, vagy csak minimális anyagi hozzájárulásra lenne szüksége a program megvalósításához, hisz a gyakornoki programok bérezése nagyon rugalmas.

Folyamatosan előfordulnak olyan speciális feladatok, melyek ellátásához, sem a jelenlegi munkaszervezet tagjai, sem az estleges gyakornoki programban résztvevők nem rendelkeznek elegendő kompetenciával. Ilyen estekre konzultációs hálózatot érdemes kiépíteni a megfelelő szaktanács- adókkal és szakirányú oktatási központokkal, annak érdekében, hogy a munkaszervezet gördüléke- nyen működjék. • A régióban található felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak gyakorlati hely terem- tése a kistérségi menedzsmenten belül • Folyamatos terület- és közösségfejlesztési konzultációs kapcsolat kiépítése szakirányú oktatási intézményekkel illetve tanácsadó irodákkal

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 87. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létreho- zása

2.1.2. Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesz- tő munkába Az intézkedés szükségességének indoklása: Az Európai Uniós vidékfejlesztési politika alapelvei, közé tartozik a partnerség, amely szükségesnek tartja szélesebb körű társadalmi részvételt a tervezésben és a végrehajtásban egyaránt. A partner- ségi viszonyok megerősítése érdekében egy tudatos civil politika érvényesítése szükséges. A civil társadalom egyik legmarkánsabb csoportját a gazdasági vállalkozások tulajdonosai és vezetői alkot- ják. Részvételük a területi fejlesztésben mind anyagi, mind szellemi értelemben elengedhetetlen.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok • a kistérség gazdasági szereplőinek • Siófok és környéke Kistérség Többcé- tömörítése; lú Társulása; • véleményező és döntés-előkészítő • települési önkormányzatok; csoport létrehozása; • a kistérség gazdasági szereplőinek • kistérségi megbízott, vidékfejlesztési bevonása térségi terezésbe; menedzser; • a kistérség társadalmi környezetének • helyi kis- és középvállalkozások. demokratizálódása; • közösségi problémamegoldó és adap- tációs képességének erősítése és javí- tása; • a gazdasági szervezetek és a társulás együttműködés fontosságának hang-

súlyozása a vidékfejlesztés egész fo- lyamatában. Az intézkedés rövid tartalma: A vidékfejlesztési tervek kidolgozásának társadalmasítási folyamata párhuzamosan fut a szakmai tervezéssel, szoros kölcsönhatásban áll a kistérség gazdasági szereplőivel. Egy olyan kistérségi gaz- dasági kamara létrehozása a cél, amelyben a kistérség tőkeerős vállalkozói, rendszeresen megtartott egyeztető fórumokon kinyilváníthatják a véleményüket, illetve javaslataikat az esetleges gaz- dasági és területi fejlesztések tartalmával, módszereivel illetve forrás generálásával kapcsolatban. • Kistérségi gazdasági kamara létrehozása • Kistérségi egyeztető fórum és ötletbörze létrehozása a kistérségi gazdasági kamara bevonásával.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 88. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása

2.2.1. Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció

Az intézkedés szükségességének indoklása: A településmarketing a település fejlesztésének újszerű formája, amelynek középpontjában a tele- pülés, és annak felértékelődött, piacosítható elemeinek - különböző célcsoportok irányába történő - „eladása” áll. Mivel a települések és kistérségek között, egyre élesebb verseny folyik a befektető- kért, a turisták megnyeréséért, a kistérségi szerepkör erősítéséért, ezért meghatározóvá válik a versenyképesség ez alapján történő erősítése és kiaknázása. A térségek és régiók versenyképessé tétele jóval komplexebb feladat, mivel a települések marketingstratégiáinak összehangolásán túl, a valamennyi település által felvállalható közös térségi imázs kialakítását jelenti. A térségi marketing közös gondolkodást és helyi együttműködést igényel, ami által fokozódik a térség piacképessége.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok • a kistérség népszerűsítése; • kistérségi társulás; • települési vonzerő-leletár korszerű meg- • települési önkormányzatok; jelenítése; • összehangolt térségi marketinganyagok • kistérség lakossága; kidolgozása; • térségi befektetési lehetőségek feltárása, • kistérség civil szereződése; kialakítása; • vállalkozói kapcsolatok bővítése; • helyi és megyei Tourinform iroda. • kistérség turisztikai vonzerejének növelé-

se.

Az intézkedés rövid tartalma: Az intézkedés keretén belül elsősorban - mind a belső, mind a külső marketing feladatokat meghatá- rozó - közös marketing akcióterv elkészítésére van szükség, amelynek révén növekszik a kistérség ismertsége, ami a turisztikai és befektetői érdeklődések növekedésében is megmutatkozik. Minden település aktív részvételéve valósítható meg, helyi (térségi) újság elindítása és fenntartása, kisfil- mek készítése, az információk folyamatos aktualizálása, amelynek kapcsán erősödhet a térség iránti befektetői bizalom, de a turisztikai termékek és a kapcsolódó szolgáltatások értékesítésében is nö- vekvő forgalmat eredményezhet. Szükséges a befektetési lehetőségekre vonatkozó ingatlankataszter összeállítása, és promóciós kiadvány elkészítése, egyes ingatlanok befektetésre alkalmas állapotba hozása, az ipari park széleskörű propagálása • Kistérségi jelképrendszer kidolgozása • A kistérség egységes exponálása a médiában

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 89. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása

2.2.2. Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment tevékenység

Az intézkedés szükségességének indoklása: A folyamatos kistérségi fejlődéshez elengedhetetlen egyrészt a kistérségek közötti, másrészt a kis- térség településeinek többcélú együttműködése. Csak így képzelhető el egy szűkös saját forrásokon alapuló, de hatékony és koncentrált fejlődés. A partnerségben, együttműködésben rejlő lehetősége- ket már egyre több önkormányzat ismeri fel, ami által nemcsak a közszolgáltatási feladatok szinten tartása, hanem színvonalának emelése, sőt a hatékonyság fokozása is megvalósítható. Az együttmű- ködő kistérségek kölcsönösen erősítik egymás kulturális, turisztikai vonzerejét. A belső és külső többcélú együttműködések elősegítik a szolgáltatási kapacitások racionális hasznosítását, a különbö- ző ellátó rendszerek összehangolt, minőségi fejlődését.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok • konkrét együttműködések számának • kistérségi társulás; növelése a kistérségek között; • az együttműködés keretében megvaló- sított fejlesztések értékének és hatá- • szomszédos kistérségi társulások sának növelése; • a területfejlesztési, gazdaságfejleszté- si, közösségfejlesztési tapasztalatok • települési önkormányzatok; cseréje;

• kötelező önkormányzati humán felada- • humán intézmények fenntartói, ke- tok hatékonyabb, színvonalasabb ellá- zelői, a humán szolgáltatásokat el- tása; látó magánszemélyek, gazdasági társaságok, vállalkozások; • kutatással, képzéssel foglalkozó • területi lefedettség biztosítása. gazdasági társaságok, vállalkozá- sok.

Az intézkedés rövid tartalma: A térségi kapcsolatok minőségének javítására a környező kistérségek menedzserei számára formális találkozók szerezését javasoljuk, ahol a földrajzilag egymás mellett elhelyezkedő kistérségek menedzserei, előadások, workshopok, minisztériumi tájékoztatók, esettanulmányok segítségével megis- merhetnék egymás munkáját, problémáit. Vándor konferencia jelleggel, minden negyedévben másik

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 90. oldal az összesen 126 oldalból

kistérség tartaná meg a találkozót, ahol a megye vagy a régió által alapított díjak (leglendülete- sebb, legaktívabb, leginnovatívabb, stb. kistérség díjak) kiosztásra kerülnének. • Térségi együttműködés kezdeményezésére vándor konferencia megkezdése • Informális kapcsolatok kiépítése a környező településekkel, fesztiválok keretében

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 91. oldal az összesen 126 oldalból

2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése

2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása

2.2.3. Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségi identitástudat kialakításának érdekében hangsúlyt kell fektetni a településeken megta- lálható népművészeti, kulturális, építészeti örökség felkutatására, újraélesztésére, védelmére. A közös gyökerek tudatosításával, a lokálpatriotizmus erősítéséve egy koherensebb, összetartóbb kis- térségi társadalmat építhetünk fel.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érin- tett célcsoportok • a létező, helyi és térségi kötődést hordo- • Siófok és környéke Kistérség zó értékek (identitásminták) felkutatása; Többcélú Társulása;

• a létező, helyi és térségi kötődést hordo- • települési önkormányzatok; zó értékek (identitásminták) közreadása;

• kulturális és közéleti intézmények prog- • kistérség lakossága; ramjainak „lokalizálása”;

• humán intézmények fenntartói, kezelői, a humán szolgáltatáso- • a kistérségi identitás kialakítása; kat ellátó magánszemélyek, gaz- dasági társaságok, vállalkozások; • néprajzkutatók, helytörténészek, • a népi szokások felelevenítése, tovább- antropológusok, művelődésszer- adása. vezők.

Az intézkedés rövid tartalma: A helyi identitás kialakításának első lépéseként az önkormányzatok számára ajánlatos a kistérség természeti, történelmi, kulturális értékeit bemutató ismeretterjesztő és népszerűsítő előadások, tanfolyamok, klubok, önképző körök, baráti körök, civil szervezetek működésének támogatása, majd ezeknek a klubokon, önképző körökön belül létrejött művészeti, közösségi alkotások népszerű- sítése, bemutatása. Az oktatási intézmények szintén tevékenyen részt vehetnek népművészeti szak- körök megtartásával, támogatásával. Az intézkedésen belül az iskolai vetélkedők, rajzpályázatok, esszépályázat kiírását is szorgalmazni kell, oktatási és korstruktúránként más és más témában. • Hagyományőrző fesztiválok, vetélkedők létrehozása • Esszépályázat kiírása „A Siófoki kistérség helye az Európai Unióban” címmel

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 92. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram

3.1.1. Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szán- tóföldi kultúrák részbeni kiváltása

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérség termőterületének részaránya az összterületből 65 %, ami alacsonyabb a megyei-, és re- gionális átlagnál. A termőterület 49%-a mezőgazdaságilag művelt terület. A mezőgazdasági terület- ből 83% szántó, amely arányában és minőségében (átlagos aranykorona értéke 20) is jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A szántón kívül jelentős a legelő, illetve szőlő és gyümölcsös együttes területe. A kistérség növénytermesztését az egyoldalúság jellemzi, a termesztett szántóföldi növények 80%-a gabonaféle. Az utóbbi években emelkedett az olajosnövények aránya, mintegy 20%-át képviseli a termesztett növényeknek. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák ter- mesztésére, valamint öko- és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Jelenleg azonban csak egy vállalkozás foglakozik biotermesztéssel. A kistérség erdősültsége alulmarad ugyan a megyei átlaggal szemben. Az erdőtelepítés sarkalatos pontja az erdőgazdálkodásnak. Az új erdők telepítését az állam támogatja. Az elhagyott gyepterüle- tek, az erodált szántók, az elsavanyodott területek hasznosításának egyik lehetőségét az erdőtelepí- tés adhatná.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • a helyi áruskála és kínálat bővítése; • helyi mezőgazdasági termelők; • új szemléletű területhasználat bevezeté- • családi gazdaságok; se; • magasabb élőmunka-igényű kultúrák meg- • helyi erdőgazdasági termelők, erdőtu- honosítása; lajdonosok; • biokultúrák meghonosítása; • Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt; • alternatív jövedelemszerző tevékenységek • helyi önkormányzatok; meghonosítása; • minőségi élelmiszer-alapanyag előállítás; • lakosság. • az erdősültség növelése; • a környezeti állapot javítása; • gyepterületek hasznosítása; • extenzív állattenyésztés meghonosítása.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 93. oldal az összesen 126 oldalból

Az intézkedés rövid tartalma: A versenyképes mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken az új erdők telepítése hoz- zájárul a vidéki területek környezeti állapotának javításához, csökkentheti a belvízveszélyt, alapot teremthet az erdészeti jellegű vidéki tevékenységeknek, mint például az erdei és falusi turizmus, a biomassza termelés, a vadászat és a szabadidős tevékenységek.

A mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezőtlen, gyenge minőségű területek hasznosításá- nak másik lehetséges formája az ilyen területek gyepként való hasznosítása. A gyepterületek hasz- nosítása kedvező gazdálkodási forma a környezetkímélő gazdálkodás, a táj- és természetvédelem szempontjából. A kistérségben jelentős az olyan gyepterületek aránya, melyek fenntartása és hasz- nosítása extenzív állattenyésztéssel, juhtenyésztéssel valósulhatna meg, azonban ehhez szükséges a felvásárlás-feldolgozás vertikumát is kialakítani.

Az egészséges táplálkozás, a kemikáliáktól mentes élelmiszerek- biotermékek-, gyógynövények, és gyógynövénykészítmények iránti érdeklődés egyre fokozódik. E termékek iránti kereslet az igényes és fizetőképes piacok sajátossága. A kistérség természeti adottságai, a rendelkezésre álló földterü- let, a klimatikus viszonyok a fejlett és széles kínálati skálájú öko- és biotermelés lehetőségét ma- gukban hordozzák. Ennek érdekében fontos az egyoldalú növénytermesztést felváltó, tájnak megfe- lelő, ökológiai gazdálkodás elterjesztése, illetve a biotermékek, öko- és egészséges termékek ter- melésének, feldolgozásának, kereskedelmének integrálása a turizmus rendszerébe. • Gyenge termőképességű területek kiváltása • Gyepterületek hasznosítása • Hagyományos szántóföldi kultúrák kiváltása • Térségre jellemző, hagyományos élelmiszerek termékfejlesztése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 94. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram

3.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvo- nalának növelése, képzése

Az intézkedés szükségességének indoklása: Az agráriumban dolgozó vállalkozások versenyképességének egyik fő oka a hiányos szakmai és gaz- dálkodási ismeretek, valamint a szükséges piaci információk hiánya. A mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése többoldalú, komplex tevékenység kell hogy legyen, mely fejlesztési tevékenység magába foglalja a szakmai és gazdasági ismeretek megszerzésének lehetőségét megteremtő oktatási, képzé- si programok indítását és a vidéken tapasztalható információs hiány feloldását is.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • hatékonyabb mezőgazdasági termelés; • mezőgazdasági vállalkozók; • új mezőgazdasági technológiák, eljárások • családi gazdaságok; megismerése; • az alternatív kultúrák termesztés techno- lógiájával kapcsolatos tanácsadás meg- • egyéni vállalkozók; szervezése; • pályázati rendszerek megismerése; • oktatási intézmények; • hatékonyabb munkaszervezés • szakmai szervezetek.

Az intézkedés rövid tartalma: Az alábbi intézkedés a termelés humán feltételeinek javítását szolgálja, főként az egyéni gazdálko- dók körében. Kiemelt szerepet kell kapnia a fiatal gazdálkodók ösztönzésének, támogatásának, mely a korstruktúra javítását és a birtokkoncentráció erősítését is szolgálja. A fiatal gazdálkodók bevonása mellett jelentős a gazdák szakmai továbbképzése, szakmai felkészítése, elsősorban olyan ismeretek átadásával, melyek az Európai Unióval kapcsolatosak és a termelők számára a megválto- zott körülményekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás korszerűsítése miatt fontosak, mint például a piacszabályozás, támogatási lehetőségek, alternatív jövedelemszerzés, új technológiák, alternatív gazdálkodás (biotermelés) ismeretei. A fentiek megvalósulásához azonban elengedhetetlen egy szolgáltató-, szaktanácsadási rendszer kiépítése. A korszerű szaktanácsadás érdekében szükséges a kapcsolat kiépítése nagyobb mezőgazdasági vállalatokkal, mintagazdaságokkal, szakmai szerveze- tekkel, melyek előadások, rendezvények keretében új információkkal, technológiákkal ismertetnék meg a termelőket. • Fiatal gazdálkodók megtartása • Gazdák továbbképzése • Korszerű tanácsadás

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 95. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram

3.2.1. Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét ja- vító programok kidolgozása

Az intézkedés szükségességének indoklása: A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. Jelenleg az ipari szektor, mely főként építőiparra és feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás a térség központjában koncentrálódik. A siófoki kistérség 11 vállalkozás/km2 mutatójával jóval meghaladja a megyei, illetve az országos átlagot, azonban a működő vállalkozások többségének nagy a turizmushoz való kötődése, így jelentős közöttük a csak az idény időszakában üzemelők köre. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét tükrözi, hogy míg a társas és egyéni vállalkozások arányában az országosan jellemző arány 44%:56%, addig a kistérségben 36%:64%. Sió- fokon és Zamárdiban a legnagyobbak a foglalkoztató ágazatok-, amelyek főidényben a környékbeli- eknek is munkát adnak- a kereskedelem és szolgáltatóipar, a maguk kiterjedt hálózatával. A kistér- ség települései közül főként Siófok nyújt magas színvonalú turisztikai szolgáltatást, melyhez kiterjedt kiskereskedelmi bolthálózat és jelentős szálláshely szolgáltatási kapacitás sorolható. A működő vállalkozások 95%-a mikroméretű, 3%-uk kisméretű és csak 1%-ot tesz ki a közepes méretű, így a kistérségben kiemelten fontos a helyi kis- és középvállalkozások támogatása. A kis- és középvállal- kozások fejlesztése által erősödik a vállalkozói szellem, javul a vállalkozások társadalmi elismertsé- ge, csökken a kis- és középvállalkozások versenyhátránya.

Intézkedés célja Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- portok • a kis és középvállalkozások gazdasági sú- • önkormányzatok; lyának növelése; • helyi erőforrások általi munkahelyterem- • helyi vállalkozók; tés; • idegenforgalmi kötődés csökkentése; • civil szervezetek. • a települések szolgáltatásainak bővítése; • a kistérség népességmegtartó erejének

fokozása;

• térségközpont-centrikusság csökkentése.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 96. oldal az összesen 126 oldalból

Intézkedés rövid tartalma Az intézkedés alapvető célja a kis- és középvállalkozások a gazdasági teljesítményhez való hozzájá- rulásának növelése. A kistérség vállalkozásainak többségét adó kis- és középvállalkozások a nagyvál- lalatokhoz viszonyítva többszörösen versenyhátrányban vannak. A versenyhátrány csökkentése érde- kében szükséges a kis- és középvállalkozások modernizációjának elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, műszaki-technológiai hátterük fejlesztése, a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvál- lalkozások piaci pozícióinak javítása, innovatív képességük növelése. A versenyhátrányának mérsék- lése céljából elengedhetetlen a térség vállalkozóinak összefogásában rejlő előnyök kihasználása, a területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakí- tása, az együttműködő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozása. Az intézkedés keretében törekedni kell a helyi vállalkozások által előállított javak helyi fogyasztását célzó projektek kidolgozására. • A térségi vállalkozók együttműködésének ösztönzése • Az együttműködő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozása • Termékeke csomagolási színvonalának emelése • A helyi vállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások helybeli fogyasztását és felvételét célzó projektek kidolgozása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 97. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram

3.2.2. Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés

Az intézkedés szükségességének indoklása: A tó környékének idegenforgalmában már jelenleg is jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosítású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határterülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely.

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • minőségi szolgáltatások megteremtése; • kistérség lakossága;

• a kistérség elérhetőségének növelése; • kistérség gazdasági szereplői; • kapcsolat kiépítése nemzetközi repte- • betelepülő cégek, vállalatok; rekkel; • minőségi turizmus megteremtése; • kistérséget meglátogató turisták.

• gazdasági versenyképesség növelése.

Az intézkedés rövid tartalma: Az alábbi intézkedés a kistérség elérhetőségének javítására irányul, mely magában foglalja a minő- ségi turizmus feltételeinek megteremtését és a gazdasági versenyképesség növelését. A reptér olyan irányú fejlesztése szükséges, hogy ki tudja szolgálni nemcsak a kistérségben, de a Balaton keleti partján is felmerülő, a környező országokkal való nemzetközi jellegű menetrend szerinti és charter légiközlekedési igényeket. Továbbá az ország többi regionális és kisebb repülőteré- vel való kapcsolatot a kisgépes repülésben (légitaxi, magángép, sportgép, légi mentő, esetleg mező- gazdasági légiszolgáltató számára).Az extrém sportok kedvelőinek turisztikai attrakciót jelent a repülőtéren működő sportegyesületek bevonásával egy tandemejtőernyő-központ kialakítása. • Charter járatok fogadására alkalmas repülőtér kialakítása • A repülőtér több funkcióval való ellátása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 98. oldal az összesen 126 oldalból

3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció

3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram

3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befek- tetést ösztönző programok kidolgozása

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • a kis és középvállalkozások gazdasági sú- • önkormányzatok; lyának növelése; • helyi erőforrások általi munkahelyterem- • helyi vállalkozók; tés; • idegenforgalmi kötődés csökkentése; • civil szervezetek; • a települések szolgáltatásainak bővítése; • Ipari Park. • népességmegtartó erejének fokozása; • térségközpont centrikusság csökkentése.

Az intézkedés rövid tartalma: Fontos a lehetséges vállalkozói kör figyelmének a kistérség irányába terelése, mely közös, kistérségi szintű gazdasági marketing tevékenységet igényel a nemzetközi piacon. Megvalósításához azonban egy helyi gazdasági szervezet létrehozása szükséges.

Ugyanakkor a cégek térségbe történő települését ösztönözni kell például a telephelyfejlesztés, vál- lalkozói infrastruktúra fejlesztés révén, melyben kiemelt szerepet kell vállalnia a kistérségi finanszí- rozású fejlesztési programoknak.

A kiemelt térségtípus, mint Balaton térsége, ezáltal a Siófoki kistérség is a befektetés-ösztönzés szempontjából külön figyelmet, speciális „kezelést”, stratégiát igényel, mely elsősorban a termé-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 99. oldal az összesen 126 oldalból

szeti adottságok megőrzésével, fejlesztésével egyetemben megvalósuló fejlesztéspolitika révén nyilvánul meg. A Balaton esetében továbbá a befektetés-ösztönzésnek a színvonal emelésére illetve a szolgáltatások körének bővítésére, differenciálására kell irányulnia. A Siófoki Ipari Parkhoz közvet- lenül kapcsolódva egy Logisztikai Szolgáltató Központ létrehozása jelentősen elősegítené a gazdaság fejlődését. A logisztikai szolgáltató központok olyan zárt telepszerűen elhelyezkedő, a szolgáltató vállalkozások illetve szervezetek összessége, amelyek közös infrastruktúrára és információs hálózat- ra épülnek, ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlmenően a beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelő tevékenység is történik. • A Dél-balatoni Vállalkozási Övezet fejlesztése • Több kistérséget átfogó gazdasági marketing tevékenység • Telephelyfejlesztés • Logisztikai központ kialakítása • A kistérségben működő vállalkozások együttműködésének és kapcsolati rendszerének fejlesztése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 100. oldal az összesen 126 oldalból

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő települé- seinek felzárkóztatása

4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés

4.1.1. Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: Általánosságban megállapítható, hogy a legjelentősebb erőforrás, mely egy térség versenyképessé- gét alapvetően meghatározza az emberi tőke, az ott élő népesség szorgalma, munkabírása, egészsé- gi állapota, képességei, tudása, kulturális értékei. A kvalifikált munka az, mely a legnagyobb hozzá- adott értéket biztosítja. A kistérség jelentős tartalékokkal rendelkezik az emberi tőkét illetően. A kistérségben kiépült közép és felsőfokú iskolarendszer jó alapot kínál a fejlesztésre. A humán erő- forrás hasznosításának egyik célja a kvalifikált és fiatal szakemberek térségben tartása, illetve a vonzerő növelése számukra. A másik fejlesztési lehetőség, szakképesítéssel rendelkező középkorú szakmunkások továbbképzése illetve átképzése a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően. Feltéte- lezhető, hogy a vállalkozási övezet, az ipari park fejlesztés terén az innovációs készség növelésében is előrelépés lehetséges. A kistérség turisztikai vonzerejét és foglalkoztatási struktúráját nézve elengedhetetlen a megfelelő színvonalú nyelvtudás

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • a lakosság idegen nyelv tudásának bőví- • települési önkormányzatok; tés; • a lakosság idegen nyelv tudásának minő- • oktatási intézmények; ségi fejlesztése; • a lakosság munkaerőpiaci lehetőségeinek • pedagógusok; bővítése; • az élethosszig tartó tanulás bevezetése, • lakosság. népszerűsítése; • a felnőttoktatás intézményrendszerének

kiépítése.

Az intézkedés rövid tartalma: A kistérségben kiépült középfokú oktatási intézményrendszere, a helyi képző és szakképző intézmé- nyekre támaszkodva, az eddigi kezdeményezések továbbfejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A főis- kolai kapcsolatok pozitívan befolyásolják a korszerű oktatási formák, kurrens képzési programok indítását. A végzős diákok gyakorlati helyének biztosításával olyan kapcsolatok kiépítésére adunk lehetőséget, amelyet a későbbiekben kamatozatni tudnak a munkavállalás során.

A felnőttképzés az élethosszig való tanulás az Európai Unió által kimagaslóan támogatott oktatási formák. A kistérség intézményeit ösztönözni kell minél több felnőttoktatási kurzus indítására, illet-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 101. oldal az összesen 126 oldalból

ve megfelelő szakmai szempontok alapján ki kell választani egy intézményt, ahol a felnőttoktatás, mint fő prioritás kerül támogatásra. Az önkormányzatok (pályázati forrásból) szintén elindíthatnak, támogathatnak felnőttoktatási képzéseket. • Nyelvtanfolyamok szervezése • Tanulmány utak megszervezése, rendszerezése • A szakmai képzés és átképzés integrálása, valamint a felnőttoktatás komplex rend- szerré fejlesztése • Gyakorlati képzés megszervezése a kistérségi iskolák és helyi gazdasági szereplők kö- zött.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 102. oldal az összesen 126 oldalból

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő települé- seinek felzárkóztatása

4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés

4.1.2. Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megféke- zése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségi versenyképesség egyik legfontosabb eleme, a meglévő humánerőforrás megtartása. A fiatal diplomások jelenléte a térségben egyre csökken, amit leginkább a foglalkoztatottság hiányos- ságaival, az egyoldalú, szezonális munkaerő-felvevő piaccal magyarázhatunk. A fiatalok, különösen, ha a kistérségen kívül működő felsőoktatási intézményt választanak, nem építenek ki olyan jellegű kapcsolatokat, amelyek később segítenék őket a munkavállalásban, érvényesülésben. Természete- sen nincs - és nem is lehet - minden szakmacsoportnak, helyben megfelelő arányú foglalkoztatást biztosítani. Az Európai Unió nyugati területén támogatott és bevett foglalkoztatási forma a távmun- ka. Ennek a rendszernek az átvétele, kistérségen belüli megszervezése, népszerűsítése, megelőzheti a települések szellemi elitjének elvándorlását, és ezzel hozzájárul a helyi társadalom egyensúlyának megőrzéséhez.

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • a helyi szellemi elit megtartása; • települési önkormányzatok; • a kistérség versenyképességének nö- • Munkaügyi Központ; velése; • a gyakorlati és az oktatási intézmé- • távmunka Szövetség; nyek harmonizálása; • távmunkaprogram megszervezés; • fiatal diplomások;

• a kistérség foglakoztatási diverzifi- • oktatási intézmények; kációjának megvalósítása;

• a helyi civil szerveződések fellendí- • gazdasági szereplők, vállalakozók. tése.

Az intézkedés rövid tartalma: Ezen intézkedés keretén belül a prevenciós programok dominálnak. A felsőoktatási intézményeknek és a települési önkormányzatoknak már a diákok tanulmányi ideje alatt törődniük kell a foglalkozta- tás problémáival. Mivel az oktatási rendszer teljes körű megreformálása nem lehetséges, a program- szerű, kiegészítő, piacképes képzések kidolgozása és megszervezése jelent megoldást a foglalkozta- tottsági probléma egy részére.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 103. oldal az összesen 126 oldalból

A Távmunka-program beindításának érdekében az önkormányzatoknak szorosan együtt kell működ- niük a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltségével és a helyi oktatási intézmények- kel Az intézkedés magába foglalja a távmunkáról szóló tájékoztató fórumok megszervezését, össze- foglaló kiadványok készítését, valamit a távmunka létesítését megcélzó munkáltatói és munkaválla- lói adatbázis elkészítését.

Ehhez az intézkedéshez szorosan kapcsolódik az internettel való ellátottság növelése és az internet használatának elterjesztése a településeken. • Piacképes, tanfolyam jellegű, képzési programcsomagok bevezetése az oktatási in- tézmények kínálatába • Távmunka program beindítása • A gyakorlati helyek és az oktatási intézmények közötti együttműködés erősítése • Gyakornoki helyek teremtése

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 104. oldal az összesen 126 oldalból

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő települé- seinek felzárkóztatása

4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása

4.2.1. Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérség és települései számára a gazdasági és társadalmi versenyképesség nagy mértékében függ a legközelebbi gazdasági központ elérhetőségétől és a kistérség belső, illetve külső útvonalhálózatá- tól. A siófoki kistérség külső elérhetősége, országos viszonylatban kiválónak mondható, belső útvo- nalhálózata azonban hiányos és a nagyarányú áthaladó forgalom miatt minősége is romló tendenciát mutat. A lakosság életminőségének és életszínvonalának is befolyásoló tényezője a megfelelő közle- kedési feltételek megléte. Mivel a kistérség erőteljesen Siófok központú, az ingázó munkaerő, a város oktatási-, kultúrás- és egyéb szolgáltatásait igénybevevő lakosság közlekedésének megkönnyí- tése, gördülékenyebbé tétele is megvalósulna az úthálózat minőségi változásával. A kistérség húzóágazata a turizmus, amely egyre nagyobb arányban tevődik át a parttól távolabb elhelyezkedő településekre. A szelíd turizmus (minőségi falusi turizmus) fejlesztése során alapvető igényként fogalmazódik meg a gyors és hatékony megközelíthetőség.

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • a kistérség elérhetőségének javítása; • kistérség lakossága; • a kistérség tőkeabszorpciós képessé- • kistérség gazdasági szereplői; gének növelése; • a Balaton partjától távolabb eső te- • betelepülő cégek, vállalatok; lepülések elérhetőségének javítása; • a településeken áthaladó teherforga- • kistérséget meglátogató turisták. lom mérséklése; • a szelíd turizmus feltételeinek meg-

teremtése.

Az intézkedés rövid tartalma: A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az általános szolgáltatási és turisztikai színvonal javítása, a következő alprogramokon keresztül érhető el: • A szennyvíz-csatornahálózat kiépítettségének javítása • A településeket tehermenetesítő és elkerülő szakaszok kiépítése • Összekötő és mellékutak megerősítése, korszerűsítése • A belső úthálózat minőségének javítása • Zsáktelepülés (Nyim) megközelíthetőségének javítása • Az úthálózatot teljessé teszi, az elsősorban turisztikai és helyi közlekedési célokat szolgáló kerékpárút.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 105. oldal az összesen 126 oldalból

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő települé- seinek felzárkóztatása

4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása

4.2.2. Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése

Az intézkedés szükségességének indoklása: Az információs társadalom fejlődése, az oly sokszor emlegetett pozitívumok (információval való ellátottság, „ablak effektus”, ügyintézés gyorsasága, tanulási-oktatási lehetőségek kiszélesedése, stb.) mellett a társadalmi kirekesztettség és egyenlőtlenség veszélyét is magába rejti. Vannak olyan társadalmi csoportok (fogyatékosok, munkaerőpiac idősödő tagjai, nyugdíjasok, távoli települése- ken, vidéken élők), amelyek másoknál kevésbé felkészültek az új technika befogadására és csak részben vagy egyáltalán nem képesek megfelelni az információs társadalom növekvő követelménye- inek. Az alapvető infrastrukturális beruházások után a települési önkormányzatoknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a információs társadalom nyújtotta lehetőségek népszerűsítésére és a hát- rányos csoportok felvilágosítására, gyakorlati segítésére

A települések vállalkozásainak fejlődése érdekében is rendkívül fontos az információ áramlás fizikai feltételeinek magas szintű megteremtése, azaz a kistérség valamennyi településén nagy sebességű (széles sávú) Internet hozzáférés biztosítása, melynek eredményeként biztosítottá válik többek kö- zött az információhoz jutás, az elektromos kereskedelem, a nemzetközi információs rendszerekhez való kapcsolódás technikai feltétele.

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso- Intézkedés célja portok • a lakosság látókörének bővítése, ál- • kistérségi társulás; talános tájékozottság növelése; • tanulási-oktatási lehetőségek kiszéle- • települési önkormányzatok; sítése; • munkalehetőségek bővítése; • művelődés szerevezők, pedagógusok; • tájékozottság növelése; • helyi vállalkozók; • helyi vállalkozások fejlesztése; • lakosság. • ügyintézés felgyorsulása.

Az intézkedés rövid tartalma: Első sorban ki kell alakítani a modern infrastruktúrával nem rendelkező települések szélessávú táv- közlő hálózatát. Ezek után minden településen el kell érni, hogy legyen legalább egy olyan önkor- mányzat által fenntartott és üzemeltett helyiség, ahol a lakosság hozzáfér egy viszonylag modern gépparkhoz, és szakszerű választ kaphat az informatikával, az Internettel kapcsolatos kérdéseire.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 106. oldal az összesen 126 oldalból

A Teleház-rendszer ennek a folyamatnak csak az alapköve, hisz sok esetben a fenntartás és az üzemeletetés okoz gondot az önkormányzatoknak. A szakmai segítségnyújtás nagyon fontos, mivel a gépek és az azokon futó szoftverek rövid időn belül használhatatlanná válnak, ha nem képzett rend- szergazda felügyeli azokat. Az országos pályázatokhoz igazodva kistérségi szinten oldható meg a szakemberek foglalkoztatása. • A települések szélessávú távközlő hálózatának kialakítása távolsági hozzáférési vona- lak kiépítése • A főbb KKV iparágak számára legalább egy on-line adatbázis létrehozása • Teleház-rendszer minőségi szolgáltatássá fejlesztése • Info-falu program beindítása

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 107. oldal az összesen 126 oldalból

Melléklet

Siófok város szobrai

Alkotás neve Alkotás készítője Alkotás helye Balatoni szellő Vilt Tibor Rózsa-liget

Bartók Béla Varga Imre Szent Miklós park (2005)

Beszédes József mellszobra Vígh Tamás Fő tér (1999)

Czóbel Béla Varga Imre Fő tér (2003)

Esernyősök Varga Imre Fő tér (2003)

Fekvő nő Sóvári János Hotel Interpress kert

Fiú kaviccsal Csíkvári Péter Autóbuszpályaudvar

Gőzhajózási emlékmű ismeretlen Krúdy - sétány

Halászok Somogyi József Rózsa-liget (1998) Jókai park, Petőfi sétány. (2006 júl. Idős Krúdy Varga Imre 7.) Kálmán Imre Varga Imre Millennium Park, zenepavilon

Karinthy Frigyes Varga Tamás Rózsa-liget

Katonák- Mementó a II. Ma- Varga Imre Fő tér (2003) gyar Hadseregért

Meszes Tóth Kálmán Imre mellszobra DBKK bejárata előtt (1997) Gyula Kopernikusz Varga Imre DBKK előcsarnok Könnyek kútja ’56-os em- Varga Tamás Millennium park (2006. Júl. 8.) lékmű Közlekedési balesetek áldo- Varga Tamás Darnay tér zatainak domborműve Krúdy Gyula Középiskola Koch R. u.8. Krúdy mellszobor Varga Imre (2004) Kútfigura Péterfy László Kórház udvar (1997)

La Charogne Varga Imre Fő tér (2003)

Madár szökőkúttal Bolgár Judit Millennium Park (1997) Mártírok szoborcsoport- Millennium Park, Róm. kat. Templom Varga Imre töredék mögött (1996) 3db

Mártírsirató Bors István Kele utcai temető

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 108. oldal az összesen 126 oldalból

Napóra-kompozíció Bartha Lajos Millennium park

Női torzó Marton László Hunguest Hotel kert

Pieta Varga Imre Szépvölgyi úti Temető (1998)

Professzor Varga Imre Fő tér (2003) Szent Kilit RK. Templom kertje Sarlós Madonna Varga Imre (2004) Siófok anno Németh János Batthyány u. 4

Sirályok Bolgár Judit Kispiac Üzletház (1997)

Szélbolygók Marosits István Beszédes József Ált. Isk. kert

Székelyhidi Szekrényessy Bajnok Béla Rózsa-liget Kálmán

Szűz Mária Kiling József Római kat. Templom kert

Szt. Flórián Varga Imre Somlay Artúr u. Tűzoltóság kert

Szt. István ismeretlen Kiliti kat. Templom

Tünt idő (Les tempes perdus) Varga Imre Kórház kert

Krúdy Gyula Szakközép Isk. előtti Ufo Marosits István park Uránia Borsos Miklós Meteorológia Állomás park Vak Bottyán János mellszob- Veszprémi Imre Vak Bottyán János Ált. Isk. ra Vénusz születése Varga Imre Fő tér

Vízparton Fürtös György Fő u.- Mártírok u. elején lévő park

Zuhanyozó nő Martsa István Millennium Park (1996)

II. Rákóczi Ferenc Varga Imre Fő tér (2005)

I. világháborús emlékmű ismeretlen Szabadság tér

Millennium park, Római Katolikus II. világháborús emlékmű Kiss Sándor templom mellett

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 109. oldal az összesen 126 oldalból

A javaslatok és a korrekciók listája

Beérkezés Küldő Javaslatok és észrevételek Korrekció időpontja

„Formai szempontból a tanulmány gondos munka, szerkezetileg ta- Kelemen 2006. április 2. golt, jól áttekinthető, arányos felépí- Péter, tésű, gördülékeny, megfelelő stí- lusban” Az 1. ábra és az 1. táblázat aláírá- sa ”Jász-Nagykun-Szolnok megye". Korrekció megtörtént Javaslom javítani” A Siófoki kistérség agrár- struktúra- és vidékfejlesztési program 2004-2006: 1) semmiképpen sem ne- vezhető elavultnak; 2) a kistérség tulajdonát képezi, tehát felhasználan- dó a kistérségi terv elkészí- tésekor, sőt azokat a (drá- gán elkészített dokumen- tumokat), amelyek részben vagy egészben megfelelnek „Szó szerinti átmásolt részeket a szakma követlényeinek, találtam a Siófoki kistérség agrár- fel kell használni a további struktúra-és vidékfejlesztési prog- programozási folyamatok- ram 2004-2006”anyagból” ban is. A helyzetelemzés időben meglehetősen stabil dolgo- kat is tartalmaz, amelyek újra kutatása felesleges;

A komplex fejlesztési terv egy integrált anyag, amiben értelemszerűen egyéb kis- térségi fejlesztési dokumentumok részeinek helye van.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 110. oldal az összesen 126 oldalból

„Szakmai fogalmak helyesírására javasoljuk ügyelni: „fitness” és „wellness” ( Az anyagban helytele- Korrekció megtörtént nül: „fittnes” és „wellnes”.6. oldal, 83. oldal, többször)”

„A 74. oldalon indokolatlan mondat- ismétlés az alábbiak szerint: • „idegenforgalmi bevételek növekedése” Korrekció megtörtént • Két sorral lejjebb: „nőnek a turizmusból származó be- vételek”

„Nem veszi figyelembe az elem- A bevezetésben hivatko- zésnél, a Balaton Fejlesztési Ta- zunk az említetett dokumen- nács „Balaton régió fejlesztési stra- tumra. tégiája anyagát”

„Nem veszi figyelembe az elem- zésnél, „A balatoni turizmus fejlesz- A Balaton Fejlesztési Ta- tési koncepciója és programja” nács nem fogadta el a do- anyagát (elfogadva BRIB által kumentumot. 2005. év augusztusában)”

„Nem veszi figyelembe az elem- A bevezetésben hivatko- zésnél, a Nemzeti Turizmusfejlesz- zunk az említett dokumen- tési Stratégiát” tumra.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 111. oldal az összesen 126 oldalból

A kistérségi fejlesztési tervnek „Komolyan kifogásolható, hogy: célja, hogy feltárja a meglévő • Kevés az érdemi rész problémákat és egy stratégiát • A fejlesztési javaslatok el- kidolgozva irányt adjon térség nagyoltak fejlesztésének. Az intézkedések • Kevés a javaslat módszertana, pénzügyi megerő- • Nincs javaslat a módszer- sítése, a közreműködők és a re, forrásokra, közreműkö- feladatok részletes kijelölése, az dőkre, finanszírozási forrá- intézkedések kidolgozásakor sok előteremtési lehetősé- történik meg, ami a programozás geire” következő lépése. A fejlesztési koncepció feladata az alapvető stratégiai irányok kijelölése, és az ezt megvalósí- tani hivatott intézkedések defi- niálása. A térségi tervezés hazai és nem- zetközi gyakorlata szerint a stra- tégia és az intézkedések egyez- tetése és elfogadása után, a „Az elemzésben megállapított prob- koncepcióval érintett valamennyi lémákra nem ad megoldási javasla- településre részletesen kidolgo- tot a szerző és ez általános hiá- zott területi-, a fejlesztési kon- nyossága a tanulmánynak” cepcióban meghatározott intéz- kedések alapján pedig ágazati projektkoncepciók elkészítésére kerül sor. A települési fejlesztési tervek, valamint az ágazati koncepciók alapján kidolgozott projektter- vek tartalmazzák a végrehajtás szükséges elemeit.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 112. oldal az összesen 126 oldalból

A fejlesztési koncepció kidolgo- zásakor igyekeztünk olyan stra- tégiai célok és operatív intéz- kedések definiálására, amelyek a második Nemzeti Fejlesztési Terv jelenlegi ismertségi foká- „Módszerbeli kritika: elfogadhatatlan, ból eredően nagy valószínűség- hogy a kistérségi program kevesebbet gel megvalósíthatók lesznek, tartalmaz, mint a megyei, illetve régiós illetve tartózkodtunk olyan programok: úgy elemzésben, mint fejlesztési elképzelések kidol- célmeghatározásban.” gozásától, amelyek ugyan a legtöbb fejlesztési tervben célként kerülnek meghatározás- ra, azonban azok kivitelezésére a jelenlegi gazdasági helyzetben, piaci viszonyok között nincs reális esély. A 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet ki- „A programok között, például, nem alakítása, befektetést ösztönző szerepel ipari feladat: talán optimális a programok kidolgozása, a Dél- helyzet,” balatoni Vállalkozási Övezet fejlesztését és az ipari park népszerűsítését javasolja. Nagyon keveri az állított hálós halá- szatot, az eresztőhálóssal, meg az Mindkét módszert alkalmazzák állított hálót az eresztő hálóval. Az állóvíznél. egyik állóvízi, a másik folyóvízi mód- szer. Egy kistérségi fejlesztési kon- cepciónak nem lehet feladata valamennyi, a kistérségben honos halfaj felsorolása. „Kihagyta a telepített fajokból a csukát, Amennyiben döntés születik és nem említi az íváshoz használt olyan ágazati koncepció, és mesterséges fészkeket, permetkamrá- annak keretében olyan projekt- kat” koncepció kidolgozására, amelynek része a halászat, abban az esetben érdemes ilyen részletességgel foglalkozni a halfajokkal.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 113. oldal az összesen 126 oldalból

„Nem felel meg a valóságnak, hogy „Siófok-Töreki Tógazdaság: a Balatoni A Balatoni Halászati Rt. kezeli a Halászati Rt. tulajdona”, ugyanis a Töreki Tógazdaságot. A korrek- Töreki Tógazdaság a Balatoni Nemzeti ció megtörtént. Park Igazgatóság tulajdona.” „Melyik múlt századra gondol a szer- ző? A tavak 1900-ban már álltak, az Korrekció megtörtént. építtető a veszprémi Püspökség volt.” Nem felel meg a valóságnak az alábbi állítás: „A térség egyik kiemelt termé- ke, a balatoni hal szintén alapanyag- ként, feldolgozatlanul kerül ki a tér- Korrekció megtörtént. ségből, mivel a Balatoni Halászati Rt. csupán az élőhal-állomány kezelésé- vel, illetve kifogásával foglalkozik.” „Miért szerepeltetik egyáltalán a BH A hal és a halászat arculatalko- Zrt. anyagát a tanulmányban? Milyen tó jelentőséggel bír minden szerepet szánnak a kistérség életében Balaton-menti kistérség számá- a vállalatnak?” ra. A „Zsáktelepülés (Nyim) meg- közelíthetőségének javítása” intézkedés egy kistérségi mini- „Mit javasolnak a „4.2.1 Intézkedés: mális önrész-alap létrehozását Külterületi vonalas infrastruktúra fej- (aminek meglétével hatásosab- lesztése” (102. oldal) „Zsáktelepülés ban lehet fellépni, illetve pá- (Nyim) megközelíthetőségének javítá- lyázni az út megépítése) és erős sára” intézkedés tartamként? lobbi-tevékenységet javasol, de ennek kifejtése és tempírozása az intézkedés kidolgozásánál valósul meg. „Szóhasználat: szakember tudja, hogy A Központi Statisztikai Hivatal a az „idegenforgalom” és a „turizmus” 2005-ös „turisztikai” adatait szinonima fogalmak, másrészt az idegenforgalmi statisztikai ada- „idegenforgalom” szó és az „idegen- tok címszó alatt tette közre. A forgalmi” jelző nem kívánatos a szak- fölösleges szóismétléseket kor- mai szóhasználatban, közel két évti- rigáltuk. zede.”

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 114. oldal az összesen 126 oldalból

Valóban nagy a kísértés, hogy egy koncepció elkészítése so- rán az alkotók elvesszenek a szakmai zsargonban, a fejlesz- tési terv azonban elsősorban kézikönyvnek, területi és ága- zati döntések meghozatalához szükséges háttértárnek készült, itt az érthetőség a fő szempont. „Szakmai terminológia: az 1.1.2. intéz- A TDM modell csupán egy a kedésben említett „kistérségi turisztikai turisztikai szolgáltató szerve- szolgáltató szervezet” szabatos meg- zetek fajtái közül. Magyaror- nevezése: „turisztikai desztinációs szágon még egy ilyen sem mű- menedzsment”.” ködik, de a BFT tervezi beve- zetni. Mivel a TDM nem a kis- térségi turisztikai szolgáltató szervezet szabatos megnevezé- se, hanem egy fatája, az álta- lunk használtfogalmat javasoljuk megtartani, mivel ez nem zárja ki a modell alkalmazását, de ha nem sikerül megszervez- ni, akkor más formában is mű- ködhet. „2.2.1 intézkedés: Kistérségi marketing akció kidolgozása tárgyalásánál elvár- Feleslegesnek tartjuk a szak- hatónak tartom, hogy ez az intézkedés zsargon túlzott alkalmazását. a marketingkommunikáció címet kap- ja” „Felvetés: 10 táblázat: nem a megyei összehasonlítás a fontos, hanem a konkurens kistérségeké: a A kistérségi fejlesztési prog- munkaerőállomány meghatározza a ramnak egyértelműen a kistér- leendő fejlesztéseket. Sőt: nem a kis- ségi arányokra kell koncentrál- térségi számít, hanem a konkrét tele- ni és nem a településenkénti pülési helyzet, mert nem valószínű, adatokra. hogy kistérségi merítésű fejlesztésben bízhatunk”

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 115. oldal az összesen 126 oldalból

„Hiányolom, hogy az „Épített örökség” Korrekció megtörtént. Mellék- címszó alatt (57. oldal)” nem szerepel letként csatoltunk egy listát siófok 30 szobrának említése.” Siófok szobrairól

„Fittness-turizmus, mint fogalom nem Korrekció megtörtént létezik”

A „leisure tourism” bevett „Nem létezik rekreációs és pihenő kifejezés a külföldi sajtóban és turizmus”” szakirodalomban. A felosztást a siófoki Tourinform Iroda negyedéves Az „aktív turizmus fogalomkörébe nem összefoglalója alapján alakítot- tartoznak a szakmai rendezvények” tuk ki. A szakirodalom alapján korrigáltuk a definíciót.

Hiányolom a turizmusfajták települé- Ez egy turisztikai koncepciónak senkénti elemzését, a fejlesztendő lenne a feladata. A prioritások termékek konkrét megnevezését, a meghatározása forrás függő és teendő intézkedések megfogalmazá- az érintettek jogköre. sát, mélységben bővebben”

Korrekció megtörtént. Az árak összehasonlítása során nem csak a statisztikai számsorokat, hanem a szubjektív tényezőket is érdemes figyelembe venni, a turisztikai forgalom ugyanis a „Nem elfogadható a konkurenciaelem- szolgáltatásokat igénybe vevő zésként felfogható (48. oldal) Horvát- turisták döntésén múlik. A ország esetében az „irreálisan magas balatoni árakkal azonos hor- árak” megállapítás” vátországi árak fényében a belföldi forgalomban a szub- jektív „árérzet” előbbieket túlzottan magasnak találja. Ennek hosszabb kifejtése nem e munka kereteibe tartozik. Nem értünk egyet a kritikával. Szakmailag nem elfogadható a cél- Siófok hagyományos szereplője megjelölés az „1.2.2. Konferenciatu- a nemzetközi turisztikai piac- rizmus fejlesztése” intézkedésben (82. nak, amelynek leginkább jöve- oldal) a „nemzetközi piac” megjelölé- delmező szegmense a konfe- se: erre a kistérségnek nincs lehető- rencia-turizmus. Utóbbi fej- sége, sőt Siófok városának is elsősor- lesztéséhez mind a humán-, ban a belföldi piacot kell(ene) megcé- mind a tárgyi infrastruktúra – loznia” elsősorban Siófokon – részben

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 116. oldal az összesen 126 oldalból

már adott, a koncepció pedig éppen a meglévő adottságok, lehetőségek kihasználása érde- kében készül.

A komplex kistérségi fejlesztési tervnek nem feladata a kistér- ségben található települések fejlesztési tervének elkészítése, „A települések fejlesztési sokkal inkább azok összehan- Késmárki Tibor, 2006. április elképzelései bővebb kifejtést golása, közös nevezőre hozása Balatonendréd 10. kellett volna, hogy kapjanak a a cél. A prioritásokon belül polgármestere regionális fejlesztéstervben” megfogalmazott intézkedések kidolgozásakor természetesen az egyes települések önálló fejlesztési elképzeléseinek kon- vergálása elengedhetetlen. „Megjegyzendő, hogy a Sió- fok-Kiliti-Ságvár Repülőtéren A repülőtéren a mai napig mű- két év óta határőr és a vám- ködő határőr és vámszolgálat szolgálat nem működik. A található. fejlesztési koncepció tartalma e tekintetben téves.” „1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere (19.- 20.oldal) szöveg kiegészül: Som közigazgatási területén a 65-ös főközlekedési úthoz Az észrevételt beépítettük a Lenkey Tibor, 2006. április csatlakozik a Som-Dég és a dokumentum megfelelő szaka- Som polgármes- 10. Som-Kapoly közút. szaiba. tere A Siófok-Kaposvár vasútvo- nalon Som kettő megálló- hellyel érintett, mégpedig a Som-Nagyberény és Som- Daránypuszta.” „1.7.2. A népesség szerkezete (29-30 oldal) szöveg kie- Az észrevételt beépítettük a gészül: Som község kettő dokumentum megfelelő szaka- lakott külterületi hellyel ren- szaiba. delkezik: Daránypuszta és Simonmajor”

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 117. oldal az összesen 126 oldalból

„1.7.2.3. A népesség etnikai és vallási megoszlása (30-31 oldal) a szöveg A KSH-adatbankból származott módosul: az arányszám. Az észrevételt Az anyagban leírt 2,5 % német ki- beépítettük a dokumentum sebbség nem felel meg a valóságnak, megfelelő szakaszaiba. kérjük ezt a megállapítást kivenni az anyagból.” „1.9.1.10. Som (104 oldal) a szöveg módosul: A község Somogy megye névadó települése, és keleti kapuja. A telepü- lésen rézkori, vaskori középkori, római kori régészeti lelőhelyek találhatók. (Daránypuszta mellett, Pusztai dűlő, Ocsmánypuszta, Simon major) A község híres szülötte Iványi Grünwald Béla festőművész (1867- A hiányosságokat pótoltuk a 1940). A település fatornyos 1757-ben dokumentum kulturális kincsek- épült barokk műemlék katolikus temp- kel foglalkozó szakaszánál. loma, Schalter által festett oltárképpel. 2005-ben épült a közösségi ház ahol helytörténeti kiállítás is látható lesz 2006 év második felében. Második éve rendezi az önkormányzat a „Kü- lönleges asztali örömök Somogyban” rendezvénysorozaton belül a „fánk és édes sütemények fesztiválját”. A község külterületén épül a regioná- lis hulladékkezelő központ” Kiegészítés az 57. oldalon épített örökség fejezethez: A táblázatot pótoltuk. A fent megjelölt táblázatból kimaradt Som és Zamárdi község. Kiss Jenőné, „18. oldal 1. pont (4) bekezdés: 2006. április Zamárdi Zamárdi nem kisközség, hanem A korrekció megtörtént. 11. polgármes- nagyközség” tere „44. oldal (2) bekezdés, negyedik A Balatonendrédi polgármester- mondat: A vadászat témájában a rel készült interjú alapján a megállapítás nem igaz nagyvadas vadászat nem jel- Balatonendréd és Zamárdi közsé- lemző térségre. A Somogyi gekre, mert jó nagyvadas területek, Erdészeti és Faipari Részvény-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 118. oldal az összesen 126 oldalból

ahol jelenleg is intenzív vadászat társaság információi szerint folyik” valóban működik vadásztatás a környéken. A korrekció megtör- tént. „57. oldal: Zamárdi teljes egészé- A táblázatban pótoltuk a

ben kimaradt az elemzésből” Zamárdira vonatkozó elemzést „78. oldal: a célcsoport alapú turiz- musfejlesztésből kimaradt a lovasturizmus, itt meg kell említeni, hogy Zamárdiban jelenleg is műkö- A lovas- és horgászturizmus, dik ilyen irányban gazdálkodó vál- valamint a vadásztatás is beke-

lalkozás (GALLOP Kft.). Kimaradt, rült a kidolgozandó program- mint fejlesztési irány a horgászat és csomagok közé. vadászturizmus, ami mind Zamárdi, mind Balatonendréd térségében lehetőségeit tekintve adott” Zamárdit nem említettük külön, „80. oldal: a kerékpárutak fejleszté- mert már jelenleg is része a se tekintetében Zamárdi és balatoni kerékpárkörútnak. Balatonendréd települések kima- Balatonendréd esetében meg- radtak a fejlesztési irányokból.” történt a hiánypótlás. „81. oldal: ebben a munkarészben Az 1.2.1 intézkedés véleményünk szerint be kellene alprogramjaként bekerült a illeszteni a Zamárdi, mint kiemelt dokumentumba a Zamárdin régészeti lelőhelyről előkerült feltárt régészeti kincsek bemu- anyagok bemutatását szolgáló tatása. fejlesztéseket is.” Szentpéteri „Kiegészítés: Műemlék (katolikus, László, református templom, parókia) és a Az észrevételt beépítettük a 2006. április Nagyberény helyi védettség alatt álló épületek dokumentum megfelelő szaka- 10. polgármes- (apácazárda, tájház-falumúzeum) szaiba. tere feltűntetése” „Kiegészítés: Utalást a falusi- (lo- A kiegészítést beépítettük a vaglás. kocsikázás) és borturizmus dokumentum megfelelő szaka- (borozó, borkóstoló) lehetőségére” szába. „Kiegészítés: Az Educationis Ala- pítványi iskolában folyó képzési A kiegészítést beépítettük a lehetőségek (kertész, gazdasszony dokumentum megfelelő szaka- és gazdasági statisztikusképzés, szába. érettségi megszerzése, felsőfokú képzés) ismertetése”

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 119. oldal az összesen 126 oldalból

„Kiegészítés: Távlati fejlesztési lehetőségek és elképzelések feltűn- A célcsoport alapú turizmus tetése, melyre a részletes rendezé- fejlesztés prioritás intézkedése- si tervek rendelkezésre állnak. így: inek és projektjeinek kidolgozá- • Pihenő és szórakoztató sa esetében, természetesen park (fogadóközpont, szál- figyelembe kell venni az egyes loda, üdülőházak, élmény- települések távlati fejlesztési fürdő, lovas centrum); lehetőségeit. • Üdülőfalu (130 ingatlan vízi sport területtel).”

A kistérségi komplex fejlesztési tervnek nem célja a területen „A terv elfogadható, az alábbi ki- található települések bemuta- egészítésekkel: Kajdi Tibor tása. Turisztikai szempontból 2006. április Az egyes települések idegenfor- Nyim polgár- is a teljes kistérségre kell kon- 10. galmi jellemzését a végleges terv- mestere centrálni. Az e munkán alapuló ben szükségesnek tartom részle- ágazati koncepciók tartalmaz- tesebben kifejteni.” hatják a részletes terveket, településekre bontva is. „A terv elfogadható, az alábbi ki- Turisztikai szempontból is a egészítésekkel: teljes kistérségre kell koncent- Kecskés Gá- 2006. április Az egyes települések rálni. Az e munkán alapuló bor, Ságvár 10. idegenforgalmi jellemzését a ágazati koncepciók tartalmaz- polgármestere végleges tervben szükségesnek hatják a részletes terveket, tartom részletesebben kifejteni „ településekre bontva is. „Ságvár településnél kérjük rögzí- Az észrevételt beépítettük a teni a településen késő római kori dokumentum megfelelő szaka- erőd és temető (Tricciana) régé- szaiba. szeti emlékek találhatók.”

Krisztin Endre, Kistérségi fejlesztési tervvel egyet- 2006. április Balatonszabadi ért, azzal kapcsolatban nem kíván 11. polgármestere kiegészítést tenni.

A program készítése során az A dokumentumot kiegészíteni ja- előzetes egyeztetések folya- Hoffmanné dr. vasolják azzal, hogy a kistérségek mán a súlyozott vélemények 2006. április Németh Ildikó, fogyasztói érdekvédelmének érvé- figyelembe vételével kerültek 21. Somogy Me- nyesítése érdekében, az önkor- meghatározásra az intézkedé- gyei Közigaz- mányzat segítse elő a fogyasztó- sek. Nem merült fel igény, gatási Hivatal védelmi civil szervezetek megala- ilyen jellegű intézkedés kidol- kulását. gozására.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 120. oldal az összesen 126 oldalból

Fontosnak tartanánk a prioritások között - a humán erőforrások közül A program készítése során az -, a munkaügy és oktatás fejleszté- előzetes egyeztetések folya- sén kívül, a szociális, egészség- mán a súlyozott vélemények ügyi és kulturális feladatok szere- figyelembe vételével kerültek peltetését is. Különösen a kötelező meghatározásra az intézkedé-

szociális feladatellátás nem bizto- sek. Nem merült fel igény a sított a kistérség valamennyi tele- szociális szolgáltatások kistér- pülésén, ezért szükség van azok ségi szinte való emelésére. fejlesztésére, a feladatellátás va- Időközben tárgyalások kezdőd- lamennyi településen történő biz- tek ebben a témában. tosítására. A turisztikai csomagok kidol- „Szükségesnek véljük például a gozása során az egészségtu- siófoki egészségügyi intézmény rizmus, a gyógyturizmus, a 2006. április Alexy Rezső, nagy szerepét kiemelni, hiszen ez wellness-turizmus, a senior- 27. SESZ elnök nem csak a kistérség egészség- turizmus bázisintézményeiként ügyi ellátását biztosítja, hanem a siófoki egészségügyi intéz- nagyobb térségét.” mények is megjelennek. „Tisztázni kellene, hogy mi a civil társadalom, mi a szerepe a társa- Az intézkedés elnevezését dalmi gazdasági életben. Nem megváltoztattuk. keverhető, ill. nem mosható össze a gazdasági szereplőkkel.” Úgy gondoltuk, hogy az intéz- kedéseknek nagy része cél- A civil szerezetek „közvetlenül” csoportként a civil szervezete- érintett célcsoportként való megje- ket is érinti, de tiszteletben lölését csupán a kulturális turizmus tartjuk az elnök úr véleményét fejlesztésben, és a kistérségi kap- és csak a javaslatban említett csolatok ápolásában érzi jogosnak témaköröknél jelöltük meg az elnök úr. célcsoportnak a civil szerveze- teket. „A civil társadalom bevonása a partnerségi kapcsolatokkal lehet- séges. Közvetetten érintett a civil A program készítése során az szféra, mely javaslatokkal, széles- előzetes egyeztetések folya- körű propagandával, és egyes mán a súlyozott vélemények

célfeladattal közvetlenül segíti az figyelembe vételével került elképzelt fejlesztések sikeres ter- meghatározásra az intézke- vezését és annak végrehajtását. dés. Ez nem tévesztendő össze a kis- számú jól működő gazdasági

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 121. oldal az összesen 126 oldalból

szakembereket tömörítő egyesüle- tekkel, ill. a javasolt létrehozandó gazdasági kamarákkal, melyek csak egy részét képezik a civil szférának.”

A fejlesztési koncepció kidol- gozásakor igyekeztünk olyan stratégiai célok és operatív intézkedések definiálására, amelyek a második Nemzeti Fejlesztési Terv jelenlegi is- „Elfogadhatatlan, hogy a kistérségi mertségi fokából eredően nagy program kevesebbet tartalmazzon, valószínűséggel megvalósítha- mint a megyei, régiós programok tók lesznek, illetve tartózkod- úgy elemzésben, mint célmeghatá- tunk olyan fejlesztési elképze- rozásban.” lések kidolgozásától, amelyek ugyan a legtöbb fejlesztési tervben célként kerülnek meg- határozásra, azonban azok kivitelezésére nincs reális esély. „A környezetvédelem, és a fenn- tartható fejlődés szemlélete kevés hangsúlyt kap. A környezeti, ter- A program készítése során az Dr. Sütő László mészeti értékek általánosan ugyan előzetes egyeztetések folya- 2006. április elnök, Balaton említve vannak a turisztikával fog- mán a súlyozott vélemények 27. Fejlesztési ta- lalkozó fejezetben (pl. háttértelepü- figyelembe vételével kerültek nács lések értékei, vonzerői), de megőr- meghatározásra az intézkedé- zésük, illetve állapotuk javítása sek. mellé nem kerültek megfelelő in- tézkedések." „A 4.2. Alprogram Szolgáltatások A 4. prioritáson belül tettünk javítása című fejezetben nem esik javaslatot a szennyvízelveze- szó a szennyvízelvezetés helyze- tés helyzetének javítására. tének javításáról” „A hulladékgazdálkodással kap- A SWOT analízisben és a

csolatos fejlesztések felvázolása helyzetelemzésében is emlí-

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 122. oldal az összesen 126 oldalból

szintén csak részben valósult meg, tésre kerül a szelektív hulla- a nagytérségi programban kiépülő dékgyűjtő, mint pozitívum. infrastruktúra rövid, település szin- tű lebontása tenné teljessé a ké- pet. Nem említi meg Siófok város működő szelektív hulladékgyűjtő rendszerét, ami a kistérség szint- jén lényeges, meglévő pozitívum”

A célcsoportok meghatározása „Kívánatos a célcsoportok ponto- az intézkedéseken alapuló sabb meghatározása az aktív tu- egyes ágazati koncepciók ki- rizmuson belül” dolgozásakor teljes részletes- séggel kibontásra kerül. Kívánatos a dokumentumba fog- A településkép fejlesztés nem lalni a településkép fejlesztését, a kistérségi kompetencia. jóléti funkciójú helyek kialakítását Meg kell említeni a főbb kulturális örökségek, műemlékek, természeti értékek védelmét (csak felsorolás Pótlásuk megtörtént. szinten a helyzetértékelésben), amelyek idegenforgalmi célpontok lehetnek. A 2.2.2 Intézkedés: „Térségi A Kistérségi kohézió erősítésén kapcsolatok ápolása – Kistér- belül szükséges a kommunikáció ségi menedzsment- fejlesztése a lakossággal, a civil, tevékenység” tartalmazza a és a vállalkozói szektorral. kommunikáció erősítését a civil szektorral és a lakossággal. Megvizsgáltuk a kérdést és arra jutottunk, hogy ez a javas- A mezőgazdaságon belül fontos a lat nem valósítható meg, mivel termelő, értékesítő csoportok lét- a kistérség termelői szinte rehozása. kivétel nélkül a Sió Rt.-nek adják át termékeiket. „A SWOT analízisben nem jelennek meg fontos elemek a csator- názottságra (országos átlaghoz képest jó, de háttértelepülési gon- Pótlásuk megtörtént. dok), hulladékgazdálkodásra (mű- ködik szelektív gyűjtés, de kis arányban) vonatkozóan.”

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 123. oldal az összesen 126 oldalból

Balatonendréd jelenleg még zsáktelepülésnek számít, de a „Ismereteink szerint Nyim mellett polgármesterekkel tartott mű- Balatonendréd is zsáktelepülés.” helymunkán az illetékes pol- gármester kifogásolta a meg- jegyzést, mivel az összekötő út már épül.

Az általunk ajánlott célcso- A speciális célkitűzések közé port-centrikus, több pilléren javasolt a „turizmus fenntartható álló turisztikai csomag ponto- fejlesztése”. san a fenntartható turizmust szolgálja. 14. o. Endrődi helyett Endrédi Korrekció megtörtént patak 38. o. Magyar Tenger mező- Korrekció megtörtént gazdasági Kht. helyett Kft. Ez a téma nem markáns ré- sze a fejlesztési tervnek. Az Tóth Katalin, észrevételek arra utalnak, elnök A településen található épített hogy az érintettek számára 2006. április Balatonszabadi örökségre hívta fel a figyelmün- nagyon fontos lenne az épített 28. Református Egy- ket és természeti örökség bemu- házközségért tatása, ezért néhány kiegészí- Alapítvány tést tettünk a települések be- mutatásánál. A stratégia akkor válik „kézi- „Egy ilyen jellegű tanulmánynak könyv” jellegű munkaanyaggá, az alapanyagok bázisából kiin- ha az érintettek megegyeznek dulva, de azoknál lényegesen Brachna János, a prioritások fontosságában, 2006. május mélyebb, részletesebb javaslat- idegenforgalmi kiválasztják a számukra elfo- 04. tárnak kell lennie, a gyakorlat- szakközgazdász gadható intézkedéseket, s ban, tulajdonképpen, „kézi- azok kidolgozásra kerülnek. könyv”-ként használható mun- Ez a területi programozás kaanyagként kell funkcionálnia.” következő üteme.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 124. oldal az összesen 126 oldalból

A 2.2.2 Intézkedés: „A térségi „Siófok és Környéke Kistérség kapcsolatok ápolása – Kistér- Koppány-völgye komplex fejlesztési tervét elfo- ségi menedzsment tevékeny- 2006. május Többcélú Kistér- gadja a következő kiegészíté- ség” javaslatokat tesz a 03. ségi Társulás, sekkel: A szomszéd kistérsé- szomszédos kistérségekkel Társulási Tanács gekkel való kapcsolatrendszer való együttműködésre és megfogalmazása.” hangsúlyozza azok fontossá- gát. A 3.2.3 Intézkedés: „Kistérsé- „Siófok és Környéke Kistérség gi vállalkozásbarát környezet komplex fejlesztési tervét elfo- kialakítása, befektetést ösz- gadja a következő kiegészíté- tönző programok kidolgozása”

sekkel: A vállalkozási övezet javasolja a vállalkozási öve- kérdése kerüljön be a fejlesztési zet fejlesztését és a környező tervbe.” kistérségeket átfogó gazdasá- gi marketingtevékenységet. A komplex terv későbbi pályá- zatok alapanyagául szolgálhat. Valóban terjengős a terv jelenlegi helyzetre vonatkozó része, de ennek elfogadását követően 2006. július Dr. Balázs Árpád a nagyközönség számára szű- 17. kebb kivonatos ismertetőt szok- tak készíteni. A szűkebb anyag összeállítása a kistérség feladata, amennyiben a terv elfoga- dásra kerül.

A dokumentum tartalmaz téves megállapításokat is: Balatonszabadival kapcsolat- Dr. Farkas Sándor Korrekció megtörtént ban pl. téves az, hogy „ A köz- séghez tartozik a tőle 5 km-re lévő fürdőtelep és Sóstó”

Az egészségügy fejlesztésről A fejlesztési terv a humán mindenképpen többet kellett infrastruktúra átfogó helyzet- volna szólni, hiszen a térségben képén belül mutatja be az kiemelkedő szerepe lehet a egészségügy szerepét, a ki- jövőben ennek. Több egész- emelkedő fontosságú egész- ségügyi objektum felsorolása ségügyi intézmények kiegészí- kimaradt. tése megtörtént.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 125. oldal az összesen 126 oldalból

A mellékletben megadott szobor-jegyzék megírásának idején Korrekció megtörtént nem volt pontos

„Ez az anyag mint munkaanyag alkalmas arra, hogy a stratégiai Szente Imre célokat megfogalmazzuk, s ennek alapján az operatív prog- ramit meghatározzuk.”

A terv logikus felépítésű, szerkezetileg jól áttekinthető komplex képet ad a társulás telepü- léseiről. Az áttekinthetőséget Démuth Pál segítik a táblázatok és diagra- mok. A jövőkép, ha megvalósul, akkor a Siófok Kistérség előkelő helyet fog elfoglalni országunk kistérségei között.

Siófok város szobrainak felsoro- lása hiányos, Varga Imre II. Rákóczi Ferenc szobra már Korrekció megtörtént nem a DBKK udvarán, hanem a Fő téren található

A fejlesztési terv elfogadását követően kerülhet sor az ope- ratív program kidolgozására, Nem tartja megfelelőnek a ter- amelyen belül az egyes akci- vet, amennyiben a BFT vagy a ókra lebontva lesznek a vár- Balaton régió fejlesztési straté- ható költségek megjelölve. A giai anyagával összeveti. Az dokumentum nem lehet olyan Kelemen Péter utóbbiakban pl. a források is részletezettségű és megjelenítésre kerültek, ezt kiterjedségű, mint a Balaton viszont a kistérségi anyagban Fejlesztési Tanács régióra nem látja elfogadott terve, hisz egy kistérségben kevesebb a cél, és mindent kistérségre kell szűkíteni.

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205 126. oldal az összesen 126 oldalból