TARANY

Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata

2009.

Tarany Község Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009.

Megbízó: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.

Készítették: Green Team 2004 Kkt. 9400 Sopron, Kurucdomb sor 8. Bem Judit Pál Attila

Készült: Sopron - Hévíz 2009.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...... 4 2. Jogszabályi háttér ...... 6 3. III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (tervezet) ...... 11 4. A környezet állapotában és azt befolyásoló f őbb hatótényez őkben bekövetkezett változások ...... 14 4.1 A település f őbb statisztikai mutatószámai ...... 15 4.2 Talajvédelem ...... 18 4.3 Vízvédelem, vízi közm űellátás...... 18 4.3.1 Vízgy űjt ő Keretirányelv ...... 22 4.4 Levegőtisztaság-védelem ...... 25 4.5 Hulladékgazdálkodás ...... 26 4.6 Zajvédelem ...... 42 4.7 Természetvédelem, zöldfelület gazdálkodás ...... 44 4.8 Erd ő és mez őgazdálkodás ...... 48 4.9 Épített környezet védelme ...... 53 4.10 Környezet-egészségügy, környezeti szemléletformálás ...... 55 5. A környezetvédelmi célok és célállapotok elérése érdekében tett f őbb intézkedések 2004- 2009 ...... 58 6. Intézkedési program 2009-2014 közötti id őszakra ...... 60 7. Mellékletek ...... 62

3 1. Bevezetés

Az 1995. évi Környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény 46. §-a alapján az önkormányzatok a környezet védelme érdekében, összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és helyi rendezési tervvel környezetvédelmi programot készítenek, melyet a képvisel ő testület (közgy űlés) rendelettel hagy jóvá. A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás (7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.) társaságunkat bízta meg a kistérség tizenkét település, ezen belül Tarany község környezetvédelmi programjának felülvizsgálatával. A program felülvizsgálata és aktualizálása során figyelembe vett főbb jogszabályok: ‹ 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, ‹ 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, ‹ 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől, ‹ 1996. évi LIII. törvény a természet védelmér ől, ‹ 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmér ől, ‹ 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, ‹ 2009. évi XXXVII. törvény az erd őről, az erd ő védelmér ől és az erd őgazdálkodásról, továbbá az 1. sz. mellékeltben felsorolt jogszabályok vonatkozó részei. A jogszabályok el őírásain túl figyelembe vettük: ‹ a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program el őírásait ‹ a Vízkeret Irányelv célkit űzéseit, ‹ az önkormányzatok által jóváhagyott Szabályozási Terv el őírásait ‹ az önkormányzatok közgy űlése által elfogadott, a környezet védelmét érint ő helyi rendeletekben foglalt el őírásokat ‹ Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet A program készítéséhez felhasználtuk: ‹ Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel őség ‹ Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ‹ Dunántúli Regionális Vízm ű Zrt.

4 ‹ Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ‹ Somogy Megyei MgSzH ‹ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nagyatádi kirendeltsége ‹ a KSH Somogy Megyei Kirendeltsége, ‹ Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás ‹ Somogy Megyei Önkormányzat ‹ Nagyatádi Körzeti Fölhivatal ‹ Kulturális örökségvédelmi hivatal ‹ Polgármesteri Hivatal által szolgáltatott adatokat, dokumentációkat. A felülvizsgálat során áttekintettük a település meglév ő környezetvédelmi programját és számba vettük a programkészítés óta eltelt id őszakban végbement változásokat. Áttekintettük a környezetvédelemi jogi szabályozás területére vonatkozó módosításokat, fölmértük a környezeti elemek és a f őbb hatótényez ők állapotában bekövetkezett változásokat, felülvizsgáltuk a korábbi környezetvédelmi programban megfogalmazott célokat, céllapotokat és a célok elérése érdekében tett intézkedéseket. A minél szélesebb kör ű információgy űjtés érdekében fölvettük a kapcsolatot a település környezeti állapotára befolyással bíró szervezetekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal és természetesen a település illetékes vezet őivel. Ezúton is szeretnénk megköszönni szíves együttm űködésüket. Figyelembe vettük a települések fejlesztési céljait a térséget érint ő helyi és regionális terveket, programokat, valamint a folyamatban lév ő a környezet állapotára jelent ős befolyást gyakorló beruházásokat. Véleményünk szerint a települési környezetvédelmi program az egyik legfontosabb stratégiai tervezési eszköze a településnek, mivel a legnagyobb kincsek (emberi egészség, természeti értékek és er őforrások) meg őrzését t űzi ki célul.

5 2. Jogszabályi háttér

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (KVT) a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az alábbiak szerint határozza meg. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képvisel ő-testülete (közgy űlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illet őleg határozatot hoz; d) együttm űködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, el ősegíti a környezeti állapot javítását. A települési önkormányzat képvisel ő-testülete, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, illetékességi területére az egyes jogszabályokban el őírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi el őírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat képvisel ő-testülete, önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó el őírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érint ő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményér ől harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Az emberi egészség védelme, valamint a természeti er őforrások és értékek meg őrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztet ő tényez őkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az

6 egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztet ő egyes tényez őkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A tervezés során a) az alacsonyabb területi szint ű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szint ű környezetvédelmi tervekkel, b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. A környezetvédelmi terv készít őjének az el őkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskör ű társadalmi egyeztetésér ől. Átfogó környezetvédelmi terv az országos és területi (regionális), megyei és a települési környezetvédelmi program. Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló f őbb hatótényez ők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejl ődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teend ő f őbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lév ő, illetve az el őirányzott fejlesztésekkel és a m űködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kit űzött célok megvalósításának szabályozási, ellen őrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint az eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni. A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább az országos környezetvédelmi program megújítását, illetve felülvizsgálatát követ ően felül kell vizsgálni. A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít.

7 A regionális környezetvédelmi program tartalmazza azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt. A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a bekezdésben foglaltaknak megfelel ően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt. A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehet őségeivel összhangban tartalmaznia fentieken túl a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítend ő intézkedési tervekkel, a) a zöldfelület-gazdálkodással, b) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, c) az ivóvízellátással, d) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, e) a kommunális szennyvízkezeléssel, f) a településihulladék-gazdálkodással, g) az energiagazdálkodással, h) a közlekedés- és szállításszervezéssel, i) a feltételezhet ő rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és el őírásokat. A települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehet őségeivel összhangban - tartalmazhatja a) a települési környezet min őségének, környezetbiztonságának, környezet- egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képz ődmények védelmével, ac) a talaj, illetve term őföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével,

8 ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes a) környezetvédelmi hatóságnak, b) talajvédelmi hatóságnak, c) ingatlanügyi hatóságnak és d) egészségügyi államigazgatási szervnek e) véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felel ős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükr ől a hatóságot. A települési környezetvédelmi program tervezetét – a fent meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak is meg kell küldeni véleményezésre. A véleményez ő szervek szakmai véleményükr ől hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját. Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményez őknek. A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetér ől a lakosságot rendszeres id őközönként tájékoztatni kell. Környezetvédelmi feladatai megoldásának el ősegítése érdekében a települési önkormányzat önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által joger ősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén joger ősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok meghatározott része,

9 d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képvisel ő-testületnek évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidej űleg kell rendelkeznie.

10 3. III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (tervezet)

A hazai környezetpolitika kiemelt feladata, hogy globális környezeti felel ősségünkb ől ered ő kötelezettségeink, hazai adottságaink és érdekeink alapján meghatározza az ország hosszú, közép- és rövid távú környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket, el ősegítse a társadalom környezettudatosságának er ősítését, és ezáltal - minden érintett társadalmi és gazdasági partnerrel konstruktív együttm űködésre törekedve - biztosítsa a környezeti szempontok megfelel ő érvényesítését. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) a környezetügy középtávú tervezési rendszerének átfogó kerete. A hatéves id őszakra készül ő, de ennél hosszabb távra is kitekint ő program célja, hogy az ország egészére vonatkozóan és a társadalom minden szerepl ője számára az egyes területi sajátosságokat és célcsoportokat figyelembe vegye, ugyanakkor egységes és célirányos rendszerbe foglalja a társadalmi-gazdasági fejl ődéshez szükséges, azt megalapozó környezetügyi célokat és az ehhez szükséges feladatokat. A célok és az intézkedések megfogalmazása – azok összhangja érdekében is – a következ ő alapelvek figyelembevételével történt: ‹ a környezetügy terén hagyományosan kialakult, a környezetvédelmi törvényben is szerepl ő alapelvek, amelyek alapvet ően a környezethasználat helyes módjára (el ővigyázatosság, megel őzés), a felel ősség vállalására (szennyez ő fizet), a közérdekb ől fakadóan az együttm űködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság); ‹ a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéb ől ered ően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidej ű figyelembe vételének; ‹ tekintettel arra, hogy az Alkotmány szerint „a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenl őség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi er őforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi er őforrásokból történ ő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszín űség, készletek védelmére;

11 ‹ az életciklus elemzés széleskör ű alkalmazása, a tevékenységek valamennyi várható hatásának figyelembe vétele a fenntarthatóság el ősegítése érdekében; ‹ kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és költséghatékonyság érvényesítésére, a kölcsönös hasznú és érdekeltség ű („mindenki nyer”) megoldások feltárására és el őtérbe helyezésére, valamint a programozhatóságra és a fejlesztések megfelel ő el őkészítésére. A harmadik NKP (2009-2014) tervezési elvei között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejl ődési pályára való átállásának el ősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehet őségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a partnerségre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. A harmadik NKP támaszkodik az el őző 6 éves id őszak tapasztalataira, emellett ‹ kiemelt figyelmet fordít az ország EU-tagságából következ ő, valamint nemzetközi egyezményekb ől adódó környezeti vonatkozású kötelezettségvállalásaira; ‹ figyelembe veszi a nemzetközi színtéren végbemen ő gazdasági-környezeti-társadalmi folyamatokat és ezek hazai vonatkozásait; ‹ hivatkozik a legfontosabb kapcsolódó nemzetközi és hazai dokumentumokra; ‹ keretbe foglalja a meglév ő ágazati szakpolitikák, szakterületi tervek, programok környezeti vonatkozásait; ‹ er ősíteni kívánja a környezetpolitikai és egyéb ágazati szempontok integrációját. A környezet min őségének javítása, a természeti er őforrások fenntartható használata, a természeti örökség meg őrzése és a környezeti biztonság meger ősítése kulcsfontosságú feltételeket jelent a lakosság életmin őségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítéséhez, a társadalom és a gazdaság fejl ődéséhez. A harmadik NKP ezen átfogó célok teljesítését komplex megközelítésben, a környezeti szempontok horizontális integrációja és az ezt szolgáló tematikus akcióprogramok cél- és intézkedésrendszere révén kívánja el ősegíteni. A Program tematikus akcióprogramjai: 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése akcióprogram 2. Éghajlatváltozás akcióprogram 3. Környezet és egészség akcióprogram 4. Települési környezetmin őség akcióprogram 5. A biológiai sokféleség meg őrzése, természet- és tájvédelem akcióprogram 6. Fenntartható terület- és földhasználat akcióprogram

12 7. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram 8. Hulladékgazdálkodás akcióprogram 9. Környezetbiztonság akcióprogram Az akcióprogramok tartalmazzák az egyes témakörök helyzetleírását, célkit űzéseit, tervezett intézkedéseit (jelezve a végrehajtásban érintett partnereket), valamint a végrehajtás nyomon követését segít ő mutatókat. Nemcsak az NKP tervezése, de a végrehajtása is - beleértve az intézkedések ütemezését, forrásának biztosítását, az el őrehaladás figyelemmel kísérését, az esetleges korrekciók elvégzését, az id őszakos értékelések, beszámolók elkészítését – a társtárcákkal, intézményekkel és az egyéb érintettekkel (tudomány, civil társadalom, gazdálkodók) való szoros együttm űködésben történik. A harmadik NKP keretbe foglalja a szakpolitikai célkit űzéseket, a már meglev ő szakterületi terveket, programokat, ezek között például: az Ivóvízmin őség-javító Programot, az Ivóvízbázisvédelmi Programot, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programot, az Országos Környezeti Kármentesítési Programot, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot. Kapcsolódik, esetenként szoros kölcsönhatásban van számos más szakterület már befejezett, vagy kidolgozás alatt álló stratégiájával, szakpolitikai dokumentumával és programjával, hiszen a környezeti szempontok érvényesítésének a társadalom és a gazdaság számos más területén is meghatározó a szerepe (pl. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia, Nemzeti Erd őprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia). A harmadik NKP kidolgozása során iránymutatóként szolgáltak az Európai Unió, az OECD és az ENSZ és szervezetei által kidolgozott dokumentumok (stratégiák, koncepciók, ajánlások), amelyek - Magyarország közrem űködésével a környezetügy terén készültek. Az NKP megfelel, illetve tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország két vagy sokoldalú egyezmény részeseként vállalt, hasonlóképpen azokat az el őírásokat és a teljesítést szolgáló intézkedéseket, amelyek az ország, mint EU-tagállam számára kötelez őek.

13 4. A környezet állapotában és azt befolyásoló f őbb hatótényez őkben bekövetkezett változások

A települési környezet, és azt befolyásoló f őbb hatótényez ők állapotában bekövetkezett változásokat egy települési felmér ő lap (2. sz. mellékelt), illetve hatósági és közszolgáltatói megkeresések és az azokra adott válaszok (3. sz. mellékelt), továbbá a hozzáférhet ő és az illetékesek által rendelkezésre bocsátott információk alapján kerül bemutatásra. Az adatszolgáltatás ellentételezésének kérdésében, azaz hogy mely adatszolgáltatás kerüljön megrendelésre, az anyagi lehet őségek figyelembe vételével a Megbízó döntött. Azon hatótényez őket, alapadatokat, amelyekben nem következett be jelent ős változás a korábban jóváhagyott települési programhoz képest jelen felülvizsgálat nem taglalja.

14 4.1 A település f őbb statisztikai mutatószámai

Terület, hektár Belterület Külterület Zártkert 2006 5 468 206 5161 100 2007 5 468 206 5161 100

Természetes Belföldi Lakónépesség az Évleszületés Halálozás szaporodás, vándorlási év végén fogyás (–) különbözet 2006 1 240 13 17 -4 -4 2007 1 222 19 16 3 -20

Lakásállomány közüzemi természetes közcsatornával gázvezetékkel családi házban az év végén Épített lakás 4 és több szobás vízvezetékkel személy által ellátott ellátott épített ellátott építtetett 2006 464 3 – 3 – – 3 3 2007 465 1 – 1 – – 1 1

Az év folyamán kiadott Megsz űnt lakás lakásépítési engedély 2006 3 – 2007 6 –

Háztartások Háztartási részére villamosenergia- szolgáltatott fogyasztók villamos energia, MWh 2006 463 1 112 2007 465 1 244

Háztartási Összes Ebb ől: f űtési Ebb ől: vezetékesgáz- szolgáltatott gáz, fogyasztók háztartásoknak fogyasztók ezer m 3 2006 262 262 217 175

15 2007 267 267 190 184 Közüzemi Közüzemi Összes Közterületi Ebb ől: vízvezeték- vízhálózatba szolgáltatott víz, kifolyó lakosságnak hálózat, km bekapcsolt lakás ezer m 3 2006 10,2 458 1 31 30 2007 10,2 460 1 31 27

Közüzemi Közüzemi Elvezetett szennyvízcsatorna szennyvízcsatorna szennyvíz, ezer háztartástól tisztítottan -hálózatba -hálózat, km m3 bekapcsolt lakás 2006 – – – – – 2007 – – – – –

Összes Rendszeres Rendszeres elszállított Ebb ől: hulladékgy űjtésbe hulladékgy űjtésbe települési lakosságtól bevont lakás bevont üdül ő szilárd hulladék, t 2006 453 – 252 218 2007 440 – 247 230

óvodai Általános iskola Óvoda fér őhely óvodás gyermek pedagógus osztály tanuló pedagógus gyermekcsoport osztályterem 2006 50 45 2 4 7 8 132 15 2007 50 45 2 4 6 7 123 14

A települési A települési könyvtárak könyvtárak beiratkozott könyvtári egységei olvasói 2006 12 887 135 2007 12 863 136

Ebb ől: élelmiszer Kábeltelevízió- Kiskereskedelmi és élelmiszer Gyógyszertár Vendéglátóhely Személygépkocsi lakásf ővonal ISDN-vonal hálózatba üzlet jelleg ű üzlet bekapcsolt lakás 2006 10 6 – 3 228 212 – 365 2007 10 5 – 3 233 195 – 260

16 korlátolt Regisztrált egyéni felel ősség ű betéti társaság vállalkozás vállalkozás társaság 2006 43 6 6 30 2007 43 7 6 29

17 4.2 Talajvédelem

A talaj védelme érdekében a Körzeti Fölhivatal az esetleges beruházásokkal kapcsolatos term őföld igénybe vételével járó terület felhasználáshoz a 2007. évi CXXIX. a term őföld védelmér ől szóló törvény alapján engedélyezi a földhivatal az id őleges és- a más célú használatokat, más hatóságok eljárásához szakhatósági állásfoglalást ad. Külterületi területhasználatokban jelent ős változás nem történt. A település területén maradandó talajszennyezés nem ismert. Az elmúlt öt évben talajszennyezéssel kapcsolatos bejelentés, szabálysértés vagy b űncselekmény nem volt.

4.3 Vízvédelem, vízi közm űellátás

A 127/1997. (VII.18.) korm. rendelet alapján kijelölt (modellezéssel meghatározott) véd őterület nincs a településen. Az üzemeltetési szabályzat szerinti, bels ő véd őterületek a kutak környezetében kerítéssel le vannak határolva, védettek. A bels ő és küls ő véd őterületeken felszíni, felszín közeli és felszín alatti szennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók. A sérülékeny vízbázisok Biztonságba helyezési és Biztonságban tartási tervét el kell készíteni, amelyet EU által támogatott pályázatok is segítenek (KEOP 2.2.3.). A vízvezet ő rétegek els ődleges, rétegrend ű szennyez ődései a magas vas, mangán és gáz tartalom. A vízadók megfelel ő vastagságú véd őréteggel (vízzáró agyagréteggel) több helyen nem rendelkeznek, ezért gyakoriak a csapadékból közvetlenül utánpótlódó sérülékeny területek. A vízkészlet járulék alapján 2008. évben az engedélyezett víztermelés: 43.800 m3/év, a tényleges víztermelés 51.922 m3/év. Nitrát-érzékenység szempontjából a 27/2006. (II.7.) korm. rendelet szerint a vizek mez őgazdasági nitrát-szennyez ődéssel szemben védettek. A település területén nem jellemz ő a tartósan magas talajvízállás. A településen az elmúlt öt évben a talajvízmin őség vizsgálat nem volt. Kútkataszter ez idáig nem készült. Az el őző öt évben új kút, vagy vizes él őhely (víztározó, tó stb.) létesítésével kapcsolatos eljárás (engedélyezés) nem volt illetve nem is várható. A településen el őforduló jellemz ő vízhasználat 3 db halastó (rendszer) és 2 db öntözés. A csapadékvíz-elvezet ő rendszerrel kapcsolatban fejlesztés nem történt, Az árokrendszer folyamatos karbantartását az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások végzik (átereszek kitisztítása, árokrendezés stb.). A településen vízvédelmi m űtárgy (olajfogó,

18 hordalékfogó) nem üzemel. Az elmúlt öt évben vízszennyezéssel kapcsolatos bejelentés, szabálysértés vagy b űncselekmény nem fordult el ő. A területen árvíz, illetve belvíz problémák nem voltak, illetve káresetekr ől nincs információ. A 65/2009. (III. 31.) korm. rendelet szerint a település az ivóvízmin őség javítási programban érintett. A szennyvíz kezelése ingatlanonként egyedileg, szikkasztással történik. A folyékony hulladékot Lábodi szennyvíztisztítóba szállítják. A településen szennyvíz-el őtisztítót üzemeltető létesítmény, üzem nincs. Az el őző öt évben a vezetékes ivóvízellátással kapcsolatos panasz, probléma, jelent ősebb meghibásodás nem volt. A településen belvíz, illetve árvízvédelmi probléma elöntés nem fordult el ő. Tarany község közüzemi vízellátását a DRV Zrt. Taranyi Települési Vízm ű részlege látja el (VKSZ: B.LXV/75. ,eng. szám: 2875-13/2006-2154., értékesített ivóvíz mennyisége 2008. évben 35.124 m3). Vízm ű Vízgazdálkodási adatok Helye: Tarany közigazgatási területe Somogy megye Tarany Vízkészlet mennyisége: 2248 m3/d Vízm ű Vízkészlet min ősége: II. oszt. rétegvíz Mértékadó kapacitás: 462 m3/d Engedélyezett átlagos vízkivétel: 120 m3/d

A vízellátást két kút biztosítja:

1. sz. fúrt kút (tartalék) Kataszteri száma: K-5 Mélysége: 455,0 m Létesítés éve: 1977 Nyugalmi vízszint: (+) 8,0 m Kitermelhet ő legnagyobb vízmennyiség: 1200 l/p Beépített szivattyú típusa: HO 4 A/1 Véd őterület nagysága: 21 x 60 m 2. sz. fúrt kút Kataszteri száma: B-6 Mélysége: 80,0 m Létesítés éve: 1999 Nyugalmi vízszint: (-) 2,0 m Kitermelhet ő legnagyobb vízmennyiség: 360 l/p Beépített szivattyú típusa: PLEUGER PN 63-4/FM-4-30-2 Véd őterület nagysága: 21 x 60 m

19 A kitermelt víz vas- és mangántartalma meghaladja a vonatkozó jogszabályban el őírt határértéket, ezért kezelésre szorul. Típusa: METANULL 600 Kapacítása: 680 l/p sz űrőtartály: 600 mm Vegyszeradagoló berendezés

Típusa: Milton Roy LMI Adagolt vegyszer: NaOCL Kapacitása: Q= 3,79 l/h

A települési vízellátó hálózat m űszaki paraméterei: Tároló: Típus: AK 100-24 Térfogat: 100 m3 túlfolyószint: 163,50 mBf

Gerincvezeték hálózat: Település Műszaki egység neve Cím Cs ő típus Hossz (m) Tarany Taranyi hálózat Tarany, Zrínyi utca KMPVC100 1446 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Szt. István utca KMPVC80 1068 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Bezerédi utca KMPVC80 1416 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Dózsa utca KMPVC100 370 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Bem utca KMPVC80 120 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Dózsa utca KMPVC100 1482 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Szt. István utca KMPVC100 944 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Zrínyi utca KMPVC80 1390 Tarany Taranyi hálózat Tarany, Csokonai utca KMPVC80 1994

Bekötés szám: 483 db

A település a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint csak az un. „B” program részese lesz, mert a település nem szerepel egyik – a fent említett kormányrendelet mellékeltében található – tervezési alegységként használt szennyvíz-elvezetési agglomerációban sem. A települési szennyvizek közm űves szennyvíz-elvezetése és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítása, illetve a települési szennyvíz ártalommentes elhelyezésére a település csatlakozott a Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése cím ű projekthez. A projekt megvalósításának tervezett helyszínei:Nagyatád, Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektgazda neve: Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás Projektgazda székhelye: 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9.

20 A projekt el őkészítés tervezett kezdete: 2009. február A projekt el őkészítés tervezett befejezése:2011. január A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett id őpontja: 2010. szeptember A projekt megvalósítás befejezésének tervezett id őpontja: 2013. február El őkészítési költség (Ft)* 130.816.000,- Ft +Áfa Várható teljes beruházási költség (Ft) 4.245.700.000,- Ft +Áfa Szennyvízelvezetés A településen keletkez ő és összegy űjtött szennyvíz részben a Nagyatád meglév ő hálózatán keresztül, részben pedig közvetlenül nyomócsövön a város szennyvíztelepére kerül. A meglév ő szennyvíztelep a tervezett b ővítés után alkalmas lesz a térség szennyvizének fogadására. Tarany községben 4 db átemel ő segítségével lehet gravitációsan összegy űjteni a szennyvizet. C2/1 továbbító átemel ő nyomócsöve a Nagyatád – Kivadár városrész gravitációs csatornájába csatlakozik. Kivadár és Tarany közötti nyomócs ő a meglév ő összeköt ő földút nyomvonalán halad. Tervezett bekötések száma: 491 db Összes gravitációs csatorna: 6220 m A tervezett szennyvíztisztító technológia: A tervezett tisztítási technológia f ő folyamatai: - mechanikai tisztítás új gépi ráccsal és meglév ő homokfogóval, tervezett homokzagy víztelenítéssel, - szennyvízosztás, - kétsoros biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással, - ülepítés meglév ő utóülepít ő medencékben, - iszapátemelés tervezett új átemel ővel, - iszapkezelés pálcás s űrítéssel, és gépi s űrítéssel-víztelenítéssel a meglév ő iszaptározók helyén kiépített elemekkel, - zárt dobkomposztáló technológia a meglév ő földmedencés iszaptározók helyén. Technológia: Párhuzamos technológiai sorú eleveniszapos biológiai tisztítás szervesanyag-eltávolítással, nitrifikációval, denitrifikációval, iszaps űrítéssel, víztelenítéssel, gyorskomposztálással. A biológiai tisztítás kiegészítésre kerül szimultán vas-só adagolással a foszforeltávolítás hatékonyságának növelése érdekében. Tervezett szervesanyag eltávolító kapacitás: 43 916 LE (2635 kg BOI5/d)

21 Hidraulikai kapacitás (változatlan): 7500 m3/d A szennyvíztisztító telep (2173 hrsz.) területén a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia települési tisztító vonalának kapacitásb ővítése és az ehhez szükségesen kapcsolódó technológiai változtatások kerülnek megvalósításra. Főbb létesítmények: - települési biológiai tisztítóvonal térfogatb ővítése és a jelenlegi m űtárgyban rendelkezésre álló térfogatok felhasználása a meglév ő szennyvíztisztító telepen belül - tervezett kapacitásában b ővített komplex iszapkezel ő vonal gyorskomposztáló technológiával a meglév ő iszaptározók területén. A tervezett tisztítási technológia elfolyó szennyvíz min ősége téli és nyári id őszakban egyaránt megfelel a kibocsátási határértékeknek. Bekerülési költségek (eFt):

Településen belül Továbbító Összesen vezetékek átemel ők vezetékek átemel ők 304 710 28 500 119577 18 238 471 025

4.3.1 Vízgy űjt ő Keretirányelv

A Vízgy űjt ő Keretirányelv gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez köt ődő él őhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelel ő vízmennyiséget is. Ez számos m űszaki jelleg ű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjt ő-gazdálkodási tervek foglalják össze. Ezek els ősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkit űzések elérését. A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkit űzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a m űszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások terveinek részletes kimunkálását. A tervezés hazánkban több szinten valósul meg: - országos szinten,

22 - négy részvízgy űjt ő – Duna, Tisza, Dráva, Balaton –, - 42 tervezési alegység szintjén (összesen 42 db alegység terv készült az országban). A település a Rinya-mente tervezési alegységhez tartozik.

Rinya-vízrendszer 921 km 2. A Rinya vízrendszert számos azonos hosszúságú északról dél felé haladó mellékvízfolyás alkotja. A vízfolyások s űrűsége kiemelked ően magas (0,6 km/km 2). A terület vízfolyásain sok halastó üzemel, melyek jelent ős része hossz-töltéses. A sok tó (vízhasználat) ellenére a Rinyák vízrendszere viszonylag b őviz ű. A f ő felszín alatti vízadó összlet a fels ő-pannóniai rétegcsoport, melynek homokos rétegei biztosítják gyakorlatilag a terület kútjainak utánpótlódását. A kisebb mélység ű kutak pleisztocénholocén korú homokrétegeket csapolnak meg. Vízzáró agyagréteg hiányában a homokos felszín miatt a csapadékkal együtt a szennyez ődések is bejuthatnak, ezért a térségben sok az üzemel ő, sérülékeny ivóvízbázis. Az

23 rendezések során a Rinya vízrendszer kiépítése gyakorlatilag megtörtént, a jelenlegi állapot természetesen a nagyüzemi gazdálkodás igényeit tükrözi, ami hidromorfológiai és ökológiai szempontból jórészt nem megfelel ő (kiegyenesített medrek, keskeny, zonáció nélküli parti sáv stb.) A sz űk hullámtér, a természetes kiegyenlít ő zóna, illetve a part menti véd ősáv hiánya, illetve keskeny volta azt jelzi, hogy a jelenlegi területhasználati szabályok (szokások) nincsenek összhangban a vizek jó ökológiai állapotának követelményével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a m űvelt területek sok helyen a partélig húzódnak, így a kedvez őtlen hatások (pl. szennyezések) közvetlenül érik a víztereket, illetve a rendkívül keskeny hullámtér miatt parti zonáció nem tud kialakulni. Jelent ős hatással bír, hogy a halgazdaságok id őnkénti vízleeresztése rövid id őn belül (kés ő ősszel egy-két hónap) jelent ős mennyiség ű vizet és szervesanyagot juttatnak az érintett vízfolyásba. Szervesanyag terhelés tekintetében a leggyakoribb problémát a kommunális szennyvízbevezetések jelentik, ennek mértékét azonban részletes vizsgálatokkal kell tisztázni. A következ ő leggyakoribb kockázati ok a halastavak leeresztett vize által okozott terhelés, melynek mértéke a nagyszámú intenzíven gazdálkodó halgazdaság miatt feltehet ően jelent ős. Ugyancsak nem elhanyagolhatók a mez őgazdasági eredet ű diffúz terhelések. Sótartalommal és h őterheléssel, illetve veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémát az alegységnél nem találtak. A felszín alatti víztestek esetében a területek mez őgazdasági műveléséb ől adódik diffúz szennyez ődés, ami a talajviszonyok függvényében helyenként jelent ős lehet. Ugyancsak diffúz szennyezés forrásait jelentik a területen lévő települések, amelyek nagy részén a csapadékvíz elvezetés megoldatlan és az állattartás okozta környezeti terhelés is el őfordul. Az ivóvíz min őségi követelményeit figyelembe véve a vízgy űjt ő 11 érintett településén a barcsi térségben nyolc településen az arzén, a nagyatádi térségben három településen az ammónium okoz problémát. Szennyez őforrások a m űszaki védelem nélkül üzemel ő, illetve felhagyott települési szilárd hulladéklerakók és illegális lerakók. M űszaki védelem hiányában az ipari és háztartási hulladékok szennyez ő anyagainak (egyszer ű szervetlen ionok (pl. nitrát, klorid), a nehézfémek (pl. króm) illetve szintetikus szerves vegyületek (pl. tetraklorid), stb.) az es ővízzel történ ő kimosódása, a csurgalékvizek átszivárgásával a talaj és a talajvíz- elszennyez ődése. Azokon a területeken, ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki a nem szakszer űen kialakított gy űjt ő tárolókból, szikkasztókból kikerül ő szennyvíz a talajvizet terheli. Az alábbi táblázat az alegységen található er ősen módosított kategóriába sorolt és a mesterséges

24 víztesteket mutatja be. Egy természetes módon létrejött víztestet (vízfolyást vagy állóvizet) akkor tekintünk er ősen módosítottnak, ha annak természetes jellegét az emberi tevékenység által okozott hatások (pl. meder szabályozás, töltésezés, duzzasztás) olyan mértékben megváltoztatták, hogy a jó ökológiai állapot nem érhet ő el anélkül, hogy ezeknek a hatásoknak a megszüntetése során valamilyen jelent ős emberi igény kielégítése ne sérülne, vagy helyettesítése ne jelentene aránytalan terheket a társadalom számára.

4.4 Leveg őtisztaság-védelem

A településen az elmúlt öt évben leveg őszennyezettség mérés nem történt. Jellemz ő f űtési mód a gáz- és a fatüzelés. Jelent ős légszennyez ő anyag kibocsátás ipari vállalkozás/létesítmény nincs a településen. A leveg ő min őségét jelent ősebben befolyásoló beruházás nem történt és nem is várható. A település a települési t űzgyújtással, zöldhulladék égetéssel kapcsolatos rendelete a 4/1997.(IV.07.) önk. rendelete a helyi környezet védelmér ől, a közterületek és ingatlanok rendjér ől, a település tisztaságáról, amely – többek között - kimondja, hogy: Az avar és kerti hulladékot csak jól kialakított t űzrakó-helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés h ősugárzása kárt ne okozzon. Az égetend ő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredet ű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). A szabadban tüzet gyújtani, tüzel őberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére t űz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzel őberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A tüzelés, a tüzel őberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a t űz terjedése megakadályozható, illet őleg a t űz oltható. A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetetésre kerül ő lomtalanítási akció is igénybe vehet ő. A hatóságilag elrendelt általános t űzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. A településen az elmúlt öt évben leveg őszennyezéssel kapcsolatos bejelentés, szabálysértés vagy b űncselekmény nem volt.

25 4.5 Hulladékgazdálkodás A település területén illegális hulladéklerakó nincs. Az inert hulladék kezelése nem megoldott. Egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett gazdálkodó szervezet nem működik. A település hulladékkezeléssel kapcsolatos rendjét több rendelet is szabályozza. A 4/1997.(IV.07.) önk. rendelet a helyi környezet védelmér ől, a közterületek és ingatlanok rendjér ől, a település tisztaságáról, amely – többek között - kimondja, hogy: Az önkormányzat illetékességi területén a háztartási hulladék szakhatósági el őírásoknak megfelel ően történ ő elszállítása kötelez ő. A háztartási hulladék elszállításának rendje: hetente egy alkalommal. Elszállítás módja: zártrendszer ű kukásautóval az ingatlanok elé kihelyezett 120 literes szabvány méret ű kukából. Amennyiben a keletkezett szemét elhelyezésére a kihelyezett edény nem elegend ő, úgy a polgármesteri hivatalban meghatározott összegért szabvány méret ű erre rendszeresített m űanyag zsák vásárolható. A szabvány méreten kívül kihelyezett m űanyag zsákot a szolgáltató nem szállítja el. A tulajdonosok a háztartási hulladék gy űjtésére szolgáló edény rendszeres tisztításáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni köteles. A szeméttároló gy űjt őedényben veszélyes hulladékot elhelyezni tilos. Az önkormányzat évente a lakosság igénye szerint lomtalanítást tart. A lomtalanítás id őpontjáról a lakosságot tájékoztatja. A házi komposztálás nem jellemz ő. A település hatályos hulladékgazdálkodási tervel rendelkezik. A településen az elmúlt öt évben hulladékkezeléssel kapcsolatos bejelentés, szabálysértés vagy b űncselekmény nem volt. Állattartó telep van a településen. Az állati trágya zárt szigetelt gy űjt őtérben kerül összegy űjtésre. Szelektív hulladékgy űjtés megoldott. A település területén dögkút nem üzemel. Települési szilárd hulladék mennyisége 329 (t/év), a települési folyékony hulladék 45 698 (m ³/év), kommunális szennyvíziszap nem keletkezik. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 10 (t/év). A településen a kiemelten kezelend ő hulladékok közül az egészségügyi hulladék és az állati hulladék szelektív gy űjtése valósul meg. A háziorvosi szolgálat magánkézben van, egészségügyi hulladéka 15 kilogramm évente. Az állati hulladék mennyisége 0,2 tonna. A csomagolási hulladékok közül a községben a papír, az üveg és a műanyag hulladékok szelektív gy űjtésére nyílik lehet őség a település területén elhelyezett 4- 4-4 darab, egyenként 2000 literes gy űjt őpontnak köszönhet ően. Az erre vonatkozó mennyiségi adatok azonban nem ismertek.

26 A településr ől a szilárd hulladékot a Saubermacher Pannónia Hulladékgy űjt ő Kft. szállítja el heti egyszeri gyakorisággal a Nagyatádi hulladéklerakóba. Somogyszob község a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettséginek a megoldására csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz, amely Pécs Megyei Jogú Város kezdeményezésére a Pécs, Marcali, Nagyatád, Barcs, Dombóvár, Sellye és Bóly vonzáskörzetében lév ő települések között jött létre. A Program célkit űzései a következ ők: 1. A régió hulladékkezelésére m űszaki és jogi követelményeknek megfelel ő hulladékgy űjt ő és kezel ő rendszer létrehozása; 2. A csomagolóanyagok, zöldhulladékok (ezer f ő feletti településeken) és a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok szelektív gy űjtésének bevezetése a hulladékok újrahasznosítható részének visszaforgatása céljából; 3. A lerakóba kerül ő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló berendezések beiktatásával, felhasználva a rendszeres belül szelektíven gy űjtött zöldhulladékokat, illetve a mechanikai szétválasztás után elkülönített bomló szerves hulladékokat. A bomló szerves hulladék sterilizálásának, a keletkez ő biogázok ellen őrzött körülmények közötti összegy űjtésének és energetikai, valamint h őhasznosításának biofermentálással történ ő biztosítása; 4. Az anyagában nem hasznosítható éghet ő hulladékok energetikai hasznosítása; 5. A végleges lerakásra kerül ő hulladékmennyiség minimalizálása, a hulladéklerakásra meglév ő lerakók, a jelenlegi m űszaki és környezetvédelmi paramétereknek megfelel ő b ővítéssel; 6. Gondoskodás a háztartási hulladék veszélyes komponenseinek külön gy űjtésér ől és megfelel ő módon történ ő elhelyezésér ől; 7. A hulladékok hasznosításából származó gazdasági és financiális el őnyök kihasználása a lakossági díjak megfizethet ő szinten tartása érdekében; 8. A régi lerakók rekultiválásával a terület-felhasználás valamint a lerakók által okozott környezeti terhelés csökkentése; 9. Publicitási intézkedések bevezetésével a lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgy űjtés módszereinek

27 megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszer űsítése. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program legf őbb el őnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, m űszaki és gazdasági követelményeknek megfelel ően korszer űsíti. A m űszaki védelemmel nem rendelkez ő hulladéklerakók rekultiválásával és a korszer űtlen gy űjt őjárm űvek lecserélésével csökkenthet ő a talaj, víz és a leveg ő szennyezése; a lerakásra kerül ő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelel ően lecsökkenthet ő; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehet ővé. A komplex hulladékgazdálkodási program a nagytérségben él ő 454 153 állandó lakost érint. Becslések szerint ez a népesség jelenleg mindegy 171 ezer tonna hulladékot termel, amely várhatóan évente folyamatosan növekszik és a projekt utolsó évében (2030) meghaladja a 234 ezer tonnát. A program várt élettartama 25 év, amib ől 3 évet vesz igénybe a javasolt fejlesztések megvalósítása. A kivitelezés 2007-ben kezd ődhet, amennyiben a Kohéziós Alap pályázat sikeresen zárul. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2008. évi befejezését követ ően 2009-től indulhat. A rendszer m űködési ideje alatt a szelektíven gy űjtött, válogatott és újrahasznosított hulladékok mennyisége fokozatosan növekszik. Az évente elért visszagy űjtési és hasznosítási arányok teljesítik a magyar és EU jogszabályok követelményeit. A program teljes beruházási költsége 21 638 millió Ft. Somogyszob területén a Mecsek-Dráva program keretében a hulladékgy űjtés három típusa valósul meg, biztosítva ezáltal, hogy a különböz ő hulladékfrakciókat a további hasznosítás, ártalmatlanítás szempontjából optimális módon gy űjtsük. Mindez az alábbi hulladékfajtákra terjed ki: ● Műanyag ● Üveg ● Papír ● Fém ● Textil ● Biohulladék ○ Szerves lebomló ○ Zöldhulladék ● Veszélyes

28 A hulladék gy űjtése Ömlesztett gy űjtés: Az ömlesztett hulladékgy űjtés a térség valamennyi településén jelenleg is m űköd ő gy űjtési forma, amely a Mecsek Dráva Program elindulása után is tovább üzemel, azonban kizárólag az úgynevezett maradék hulladékra terjed ki. A lakosság tulajdonában lév ő gy űjt őedényeket (70-1100 liter) tömörít őlapos hulladékgy űjt ő gépjárm űvek ürítik. Az összegy űjtött hulladékot a pormentes gy űjtést biztosító gépjárm űvek a Nagyatádon létrehozandó átrakóállomáson keresztül a Marcali Hulladékkezel ő Központba szállítják. Gy űjt őszigetes szelektív gy űjtés: Tarany községben gy űjt őszigeteket (3 db) helyeznek el, amelyekben a lakosság elkülönítetten gy űjtheti a papír-, m űanyag, illetve üveg hulladékot. A gy űjt őpontok 1-2,5 m3 térfogatú, műanyagból vagy fémb ől készült edények, amelyek színei egyértelm űen jelölik a gy űjtend ő hulladék fajtáját (kék-papír, sárga-műanyag, zöld-üveg). A gy űjt őpontok ürítését speciális darus felépítménnyel rendelkez ő, görg ős konténerszállító gépjárm ű végzi. A hulladékot a konténerszállító gépjárm űvek a Marcali válogatóm űbe szállítják, ahol megtörténik a hulladék utóválogatása. Zöldhulladék komposztálás: A zöldhulladék elkülönített gy űjtésére a városok kertvárosi övezetében és az 1 000 f ő feletti településeken – így Tarany esetében is – kerül sor. A háztartások a Mecsek-Dráva Program keretében beszerzésre kerül ő zöldhulladék gy űjt ő edényeket, amelyek ürítését forgódobos felépítmény ű tömörít ős hulladékgy űjt ő gépjárm ű végzi el őre rögzített járatprogram szerint. Az összegy űjtött zöldhulladék a Nagyatádi komposztálóba kerül. Hulladékudvarok: A hulladékudvarokban nagyméret ű hulladékok (pl. lomok, bútorok), elektromos készülékek, szelektíven gy űjtött háztartási hulladékok, építési törmelék és háztartásokban keletkez ő nehezen kezelhet ő anyagok (pl. festékes göngyöleg, akkumulátor, szárazelem) gy űjtésére kerül sor. A hulladékudvarokban lév ő konténerek cseréjét pótkocsis görg ős konténeres, illetve láncos konténeres felépítmény ű járm űvek végzik. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósítása után a Nagyatádi körzet területén három hulladékudvar létesül. (Nagyatád, Csurgó és Lábod településeken) Ezeket Tarany lakossága is igénybe veheti. Átrakóállomás: Az átrakóállomásokba kizárólag az ömlesztve gy űjtött hulladékfrakció kerül. A körzet területén egy átrakóállomás (Nagyatád) létesül. Az átrakóállomásra érkeznek a térségb ől a hulladékszállító gépjárm űvek és a hulladékot az átrakóállomás garatába ürítik. Az

29 átrakóállomáson üzemel ő tömörít ő berendezés a hulladékot 32 m3-es konténerekbe tölti, amely hulladékkezel ő központba történ ő szállításáról pótkocsival rendelkez ő görg ős konténerszállító gépjárm ű gondoskodik. A hulladék hasznosítása A taranyi hulladékgy űjtési rendszer kiépítésének eredményeként három fajta hulladékáram érkezik három különböz ő kezel ő létesítménybe: - a szelektíven gy űjtött papír, m űanyag üveg a válogatóm űbe, - az egyéb hasznosítható hulladék a mechanikai el őkészít őbe, - a zöldhulladék a komposztálókba. A válogatóm ű és a mechanikai el őkészít őmű a Marcali Hulladékkezel ő központban kap helyet. A begy űjtött hulladék részét képz ő bomló szerves hulladékot elkülönítik, és a Barcsi Hulladékkezel ő Központba szállítják, ahol sor kerül biofermentációs eljárással történő el őkészítésére majd komposztálására. A Nagyatádi körzet területén keletkez ő zöldhulladékot a Nagyatádon felépítend ő komposzttelepre szállítják. Válogatóm ű: A taranyi szelektív hulladékgy űjtésb ől, valamint a hulladékudvarokban összegy űjtött papír, műanyag és üveg hulladék a Marcali válogatóm űbe érkezik. Az üveg hulladékot nem válogatják, azt kizárólag a válogatóm ű területén elhelyezett 32 m3-es konténerben gy űjtik, majd továbbszállítják hasznosításra. A papír és m űanyag hulladék a válogatóm űben további válogatásra, majd bálázásra kerül. A válogatóm ű végtermékei a másodnyersanyag bálák, amelyeket az elszállításig a válogatóm űvek fedett tárolóiban raktároznak, mozgatásukat targoncák végzik. Megfelel ő mennyiség ű hulladékbálák összegy űlése esetén a bálákat teherszállító gépjárm űvekre rakodják és elszállítják a hasznosító üzembe. Mechanikai el őkészít ő üzem: Az ömlesztve gy űjtött taranyi hulladék a Nagyatádon létesítend ő átrakóállomáson keresztül a Marcali Mechanikai el őkészít őműbe kerül, ahol aprítják, majd egy dobszita segítségével külön választják a nagy, illetve kisméret ű frakciókat. A kisméret ű frakció biofermentációra, majd komposztálásra kerül, míg a nagyméret ű frakcióból a fém alkotórészeket mágnesszeparátor segítéségével eltávolítják. A megmaradó anyagot egy fajsúly szerinti osztályozó berendezés könny ű, illetve nehéz frakcióra osztja. A könny ű frakciót bálázzák, illetve m űanyag fóliába csomagolják, így az hosszú id őn keresztül tárolható, és igény szerint felhasználható energetikai hasznosítóm űben f űtőanyagként. A könny ű frakció energetikai

30 hasznosítására a projekt keretein kívül kerülne sor, együttégetéses technológia alkalmazásával, vagy küls ő éget őműbe történ ő szállítással. A csomagolt hulladékbálák mozgatását targonca végzi, szállításuk tehergépjárművekkel törtéhet. Biofermentáció és komposztálás: A Marcali mechanikai el őkészít őműből kikerül ő bomló szerves hulladék a Barcsi Hulladékkezel ő Központban biofermentálásra kerül. A fermentálóban az anaerob baktériumok a szerves anyagot lebontják és metán gázt (CH4) állítanak el ő. A fermentált anyagot az utófermentáló után szeparátor segítségével a lehet őségeknek megfelel ően víztelenítik és a fennmaradó anyagot a zöldhulladékkal – és szükség esetén a víztelenített szennyvíziszappal – keverve, komposztálják. A komposztálást szemipermeábilis membránnal takart, leveg őztetett eljárással hajtják végre. A komposztálódási folyamat végén a komposztott tovább válogatják és tisztítják. A kész komposztott felhasználhatósága alapján három kategóriába sorolják. A begy űjtött zöldhulladékot a Nagyatádon létesítend ő komposzttelepen komposztálják. Ártalmatlanítás Lerakás: A Tarany községben összegy űjtött hulladékból a mechanikai el őkészítés után nem hasznosítható mennyiséget a Marcali Hulladékkezel ő Központ részét képez ő lerakóba szállítják. A lerakóra csak regisztrált beszállítás történhet, a beérkez ő gépjárm űvek által beszállított hulladékot hídmérlegen megmérik, adatait számítógépen rögzítik. Ez a nyilvántartás lehet ővé teszi, hogy akár évek múlva is visszakereshet ő, hogy egy adott gépjárm ű hulladéka a lerakó mely részére került, így a rendszer minimalizálja a környezeti kockázatot. Energetikai hasznosítás: A taranyi hulladékból a mechanikai el őkészítés során keletkez ő könny ű frakció energetikai hasznosítása a projekt keretén kívül történik együttégetési technológia alkalmazásával, vagy regionális energetikai hasznosítóm űbe történ ő szállítással. Építési törmelék hasznosítása: Az építési törmelék hasznosítására való el őkészítésére a programban egy mobil hasznosító gépsor beszerzését tervezik. A gépsor f ő állomáshelye Pécs, a Tarany községb ől begy űjtött építési törmelék itt lesz hasznosítható.

31 A fejlesztést ől várt hulladék-csökkentési célok: Települési szilárd hulladék A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése. El kell érni, hogy 2008-ban a lerakási arány 60 % alá csökkenjen. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehet őségének megteremtése. Biztosítani kell a településen keletkez ő építési-bontási és egyéb inert hulladék külön gy űjtését, elszállítását és szakszer ű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását. Hulladékolajok Lehet őség biztosítása az elkülönített hulladékok gy űjtésére, majd a szakszer ű hasznosítására és ártalmatlanítására. Akkumulátorok és szárazelemek Lehet őség biztosítása az elkülönített hulladékok gy űjtésére, majd a szakszer ű hasznosítására és ártalmatlanítására. A lakosság részére lehet őség biztosítása a szelektíven gy űjtött hulladék elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszer ű megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gy űjt ő-hasznosító hálózathoz. Elektromos és elektronikai hulladékok Lehet őség biztosítása az elkülönített hulladékok gy űjtésére, majd a szakszer ű hasznosítására és ártalmatlanítására. Szelektív gy űjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gy űjt ő-hasznosító hálózathoz. Kiselejtezett gépjárm űvek Lehet őség biztosítása a kiselejtezett gépjárm űvek országos gy űjt őrendszeréhez való csatlakozáshoz. Egészségügyi hulladékok Továbbra is lehet őség biztosítása az egészségügyi hulladékok országos gy űjt őrendszeréhez való csatlakozáshoz. Állati eredet ű hulladékok Lehet őség biztosítása az állati hulladékok országos gy űjt őrendszeréhez való csatlakozáshoz. Növényvéd ő-szerek és csomagoló eszközeik Lehet őség biztosítása az elkülönített hulladékok gy űjtésére, majd a szakszer ű hasznosítására és ártalmatlanítására.

32 Azbeszt Lehet őség biztosítása az azbeszt hulladékok országos gy űjt őrendszeréhez való csatlakozáshoz. Egyéb hulladék Lehet őség biztosítása az elkülönített hulladékok gy űjtésére, majd a szakszer ű hasznosítására és ártalmatlanítására. Papír és kartoncsomagolási hulladék Szelektív gy űjtés biztosítása továbbra is, és a külön gy űjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történ ő átadása. Műanyag csomagolási hulladék Szelektív gy űjtés biztosítása továbbra is, és a külön gy űjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történ ő átadása. Fa csomagolási hulladék Anyagában történ ő hasznosítás biztosítása. Fém csomagolási hulladék Szelektív gy űjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és a külön gy űjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történ ő átadása. Az eljárás során mágneses szeparáció alkalmazása. Vegyes összetétel ű kompozit csomagolási hulladék Anyagában történ ő hasznosítás biztosítása. Egyéb, kevert csomagolási hulladék Anyagában történ ő hasznosítás biztosítása. Üveg csomagolási hulladék Szelektív gy űjtés biztosítása továbbra is, és a külön gy űjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történ ő átadása. Textil csomagolási hulladék Anyagában történ ő hasznosítás biztosítása.

Cselekvési program Felel ős Érintettek köre Költség (eFt) Mecsek-Dráva Nagyatádi Mechanikai el őké- Körzet: 303 514 Önkormányzati hulladékgy űjt ő szít őmű létesítése Tarany: 11 259 Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Válogatóm ű Körzet: 272 920 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 10 124 Társulás körzet települései

33 Mecsek-Dráva Nagyatádi Biofermentáló Körzet: 148 447 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 5 507 Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Komposzttelep Körzet: 87 850 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 3 259 Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Kezel ő központ Körzet: 136 627 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 5068 Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Átrakóállomás Körzet: 137 470 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 5 099 Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Hulladékudvarok Körzet: 91 475 Önkormányzati hulladékgy űjt ő létesítése Tarany: 3 393 Társulás körzet települései Szelektív Mecsek-Dráva Nagyatádi Körzet: 94 302 hulladékgy űjtés Önkormányzati hulladékgy űjt ő Tarany: 3 498 megszervezése Társulás körzet települései Hagyományos Mecsek-Dráva Nagyatádi Körzet: 103 596 hulladékgy űjtés Önkormányzati hulladékgy űjt ő Tarany: 3 843 fejlesztése Társulás körzet települései Zöldhulladék Mecsek-Dráva Nagyatádi Körzet: 32 958 gy űjtés Önkormányzati hulladékgy űjt ő Tarany: 1 459 megszervezése Társulás körzet települései Mecsek-Dráva Nagyatádi Korszer ű Körzet: 127 680 Önkormányzati hulladékgy űjt ő lerakó építése Tarany: 4 736 Társulás körzet települései Építési törmelék Mecsek-Dráva Nagyatádi Körzet: 18 891 kezelésének Önkormányzati hulladékgy űjt ő Somogyszob: 701 biztosítása Társulás körzet települései

34 A 6/2004.(VI.22.) számú önk. rendelet a települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról kimondja, hogy: A rendeletben meghatározott területen a kötelez ő települési folyékony hulladék összegy űjtési, elszállítási és ártalommentes elhelyezési feladatait Lábod Község Önkormányzat (7551. Lábod Kossuth u. 57.) szolgáltató jogosult ellátni. A települési folyékony hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésre – jelen rendeletben szabályozott módon- az ingatlan tulajdonosa a szolgáltatás kötelez ő igénybevétele útján köteles gondoskodni. Tarany községben összegy űjtött szennyvizet szakhatósági engedéllyel rendelkez ő Lábod község szennyvíztelepén a Szarvasi területen a lábodi 0480 hrsz. helyezi el. Az ingatlanon keletkez ő folyékony hulladék gy űjtésére szolgáló közm űpótló berendezés kialakítását a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett, külön jogszabályokban módon, vízzáró közm űpótló berendezésben köteles gy űjteni, oly módon, hogy az ne idézzen el ő talaj-vagy talajvízszennyezést. A tisztítótelep felszámolása nem várható a közeljövőben, 2015. december 31-ig rendelkezik üzemeltetési engedéllyel:

35

36

37

38 39 ERROR: ioerror OFFENDING COMMAND: image STACK: