ÍRÁSOS EMLÉKEK: TISZAADONYRÓL /1290-1835/

Nagyon régóta foglalkoztat Tiszaadony múltja. A Levéltárak digitalizált anyagai lehetővé tették, hogy lerójam hálámat TISZAADONY községnek. Igaz a középkori írásos anyagok nem igazán „olvasmányosak”, de akit érdekel a múlt, egy település régi élete, az örömet talál az olvasásában.. Az interneten elérhető, szabad kutatási anyagokból arra a következtetésre jutottam, hogy a XI. században ez a környék már sűrűn lakott volt. Létezett: / Kerecen /, / Vud, Vid /, / Szálka, s Tiszaadony: Odon, Odun, Adon, Adony néven. A kutatást nehezítette, hogy „egy időben 4 helység is viselte az Adony nevet. Valószínű, hogy ezek közül a legrégebbi a Fejér megyei Adony /Dunaadony/, amely az idők során mezőváros is volt. Talán utána Nyíradony következik, amely a kora Árpád-korban monostorral is rendelkezett. A harmadik Ér- Adony a mai Románia területén volt, ma már nem létezik. A negyedik, a legkedvesebb, a MIENK. Mielőtt megkezdném az írásos emlékek felsorolását, felhívnám a szíves figyelmet egy nagyon fontos tényre. István királyunk valóban Népünk történelmének legnagyobb alakja. Megszervezett egy feudális államot Európa közepén, harcolva külső és belső ellenséggel egyaránt. Haladó gondolkodású, igazi államférfi volt. Létrehozta a királyi vármegye rendszert, melynek kettős feladata volt. Az adó beszedése a Kincstár számára, illetve az állam védelme. Haladó volt a kereszténység felvétele is, nyugati minta alapján. Az állami hatalommal kiépült az írott jogrendszer is. Birtokokat lehetett venni, cserélni, zálogba adni. Peres ügyekben a király döntött, mint legfőbb bíró. Ezért TISZAADONY TÖRTÉNETE is tele van birtokperrel, adományozással, adásvétellel. Ha nem így lenne, most csak nagyon keveset tudnánk őseink életéről.Ezért tekintsünk úgy ezekre az adatokra, mint KINCSEKRE. Egy elmúlt időszak tárgyi bizonyítékaira, melyek az utókort gazdagítják. Fontos a forráselemzésekre hivatkozva leírni, hogy a latin nyelvű ÁRPÁD KORI, ANJOU- KORI és ZSIGMOND KIRÁLY korabeli oklevelekben, milyen néven szerepelt községünk. Neve az ismeretlen származású ősi magyar Adony személynévből való. (Kniezsa: MR. I., 191; Kálmán,172 Hivatkozások: Adony (Odon) Bereg m.,ma Tiszaadony -Szatm. m.

1

A község nevének változásai a történelem során: Tiszaadony ’település Szabolcs–Szatmár– Bereg megyében, Vásárosnaménytól É-ra’ 1290: Odon (GYÖRFFY 1: 528), 1342: Odon (ZichyOkm. 2: 31), 1530: Adon (Conscr. Port.), 1541: Adon (uo.), 1550: Adon (uo.), 1553: Adonn (N. KISS 162), 1570: Adon (Conscr. Port.), 1773: Adony (LexLoc. 47), 1808: Adony (LIPSZKY: Rep. 3), 1851: Adony (Tisza) (FÉNYES 1: 10), 1913: Tiszaadony (Hnt.), 1973: Tiszaadony (Hnt.). Az Adony helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A megkülönböztető szerepű Tisza- előtag a folyó mellékére utal, s a 19. századtól használatos (FNESz., Tiszaadony.

1290/342: t. Odon (Zichy II., 32). Eredetileg Fügedi Farkas birtoka, akitől a Gutkeled nembeli Apaj fia, Apaj ispán és fia vásárolta meg. Ők viszont 1290-ben végleg eladták a Szalók nembeli Szalóki Péternek, 120 márkáért. Valószínűleg a község határába olvadt Galgó falu. 1290/342. t. Golgoua (Zichy II., 32); 1298: v. Gulgo (Zichy I., 89). Sorsa Tiszaadonyéval egyező. A Szalók nembeli Szalóki Mihály fia, Péter birtokolta 1298-ban is, amikor Eszenyi Tamás fiai eszenyi és csapi jobbágyokkal lerombolták a falut. Szláv eredetű településnév. Az eredeti szláv g megőrzése arra mutat, hogy a magyarság e nevet legkésőbb a XII. század vége előtt átvette. /Szláv eredetű helynevek az un. TISZAHÁTI területen: DR. BIHARI JÓZSEF/ A Gutkeledek ágából származó három alág (Kozma, Adony és Dorog alága) jelentős birtokokat szerzett a szabolcsi részeken is. Településünk a GUDKELED NEMZETSÉG

2 birtokához tartozott. Két testvér: GUD és KELED egyesíthette a nemzetséget. I. István és Péter uralkodása idején testőrkapitányok voltak. Szolgálataikért először a Dunántúlon, majd később a Tiszántúlon is nagyobb birtokokat kaptak. A XII. században már kiterjedt birtokokkal rendelkeztek: Fejérben, Nógrádban, Biharban, Szabolcsban, majd Borzsovában, a későbbi BEREG vármegyében. A XIII: században már 34 faluval rendelkeztek, amelyeket vásároltak, illetve maguk telepítettek.

A Tatárjárás teljes pusztulást hozott ezeken a területeken. Szinte hihetetlen, hogy a tatár invázió 800 ezres tömege, majdnem kétszerese lehetett honfoglaló őseinknek. Menekülni csak a mocsaras, lápos vidékeken élők tudtak, elbújva a megközelíthetetlen területeken. A Gutkeled nemzetség tagjai is telepítettek embereket erre a vidékre az ország más pontjáról. A megye tisztségviselője: (Gutkeled nb.) Joachinus 1290 körül. Azonos lehet Gutkeled nb. Adony fiával, Ivánkával, aki 1278-1325 között fordul elő a forrásokban. Nevével Joaehim alakban is találkozni. (Gutkeled nb.)1 Joachinus 1290. k. 1299-1319 között máramarosi ispán. 1312-1320 között beregi ispán is. 1332-1343 között pohárnokmester. Személye azért fontos számunkra, mert az apja lehetett a község NÉVADÓJA! A község nevét tehát a Gutkeled nemzetség egyik ősatyjától, Adonytól / Odun, Odon, Adon, Adony/ kaptuk. Első írásos emlékünk 1290-ből származik. Ez azt jelenti, hogy már előtte létezett településünk. Tulajdonosa ekkor: Fügedi Farkas. Megvásárolta tőle: Apaj fia, Apaj ispán és fia Eckh/ Gudkeled nemzetség / Tovább adták: Szalóki Miklós fiának, Péternek…/ Szalók nemzetség/ Nézzük időrendben a kis falunkról szóló írásos emlékeket. ÁRPÁDKOR Az első írásos emlék a mai tudásom alapján, mint már jeleztem, Tiszaadonyról 1290-ből származik.

3

A királyunk III. András volt: 1290-től 1301-ig. Akkor már Odonnak, Adonynak hívták a településünket. Ez a személynév a Gudkelet nemzetség egyik főágának a neve. Nevünk: tehát GUTKELED nemzetségbeli. Még akkor is, ha ténylegesen kevés ideig birtokolták a községünket. Az 1290 előtti időkben viszont a tulajdonukban lehettünk! Az egész akkori Magyar Királyságban nagy kiterjedésű birtokuk volt. A XIII. században ADONY és GOLGVA földterületet, melyen két / villa/ elférendett, SYQUD FARKAS bírta, kitől azt az egri káptalan előtt a GUTKELED nemből eredt APOY fia APOY és ennek fia EKCH vették meg és SZALÓKI MIKLÓS fiának PÉTER comesnek későbben 120 márkáért 3 évre elzálogíták: Apoy és Ekch azonban szegénységük miatt azokat ki nem váltván, PÉTERNÉL örökösen meghagyták, mibe RENOLT fia PÉTER szomszédos birtokos is beleegyezett. / Lehoczky / 1290. A váradhegyfoki convent örökvalló levele szerint Gutkeled nemzetségbeli (Keresztúri) Apaj fia Apaj ispán fiával Ekecsel a Szalóki Miklós fia Péter ispánnak zálogba vetett Galgó és Adony nevű földeket (Bereg vm.) szegénységük miatt ki nem válthatván, — azokat neki örökbe vallják. — Átirat. — II. 32. 1299. mart. 4.István országbíró bizonyítja, hogy Kozma comes és Adony fia Ivánka, mindazon bírságot, melyben a Dorog fiai, és Boda fia: István ellenében elmarasztottak, lefizették.

1301-ben III. Endrével /András / kihalt az Árpád-ház. Vegyesházi uralkodók következnek néhány évig. (Cseh) Vencel:1301-1305 (Bajor) Ottó: 1305-1307 Következett az ANJOU-HÁZ, KÁROLY RÓBERT királlyal:1308-1342. A birtokperek folytak tovább… ANJOU-KOR 1302.mart.6. Visegrád: Szepesi Jakab országbíró iktató parancsa szerint meghagyja a leleszi conventnek, hogy Kerecsenyi Barlabás fia Jánost a Bereg vármegyei Adony és Galgó

4 birtokok birodalmába iktassa. — Átirat. — III. 540. 1341-ben: KERESZTURI APOY fia, ISTVÁN mester, e birtokot Barabás, Kerecsenyi Disznós Péter fiától elperelni akarván, ez utóbbinak odaítéltetett. Az ez ügyben megnevezett királyi emberek ezek: Vecherechi Demjén fia Miklós, Mátyusi Adorján fia István, s magán az okmányon előfordul Domokos, BORSOVAI ESPERES. Ez íratban a határ is kijelöltetvén, íly folyók és tavak említtetnek: nyugatról a TISZA, Büdös halastó , a Vid erdejénél Határpatak, Bochogó folyó, Baranya mocsár, Melepir tó, Reketyás tó, Lapus reketya folyó végre a CSARNAVODA . /Lehoczky Tivadar/ Az ANJOU-HÁZ újabb tagja Nagy LAJOS király következett: 1342- 1380. 1342. APR. 9. A leleszi convent idéző levele szerint jelenti I. Lajos királynak, hogy midőn Szepesi Jakab országbíró meghagyásából Kerecsenyi Barlabás fia Jánost a Bereg vármegyei Adony és Galgó birtokok birodalmába iktatták volna, Szakolyi Domokos deák a beiktatásnak ellene mondván, ottan törvényre hívatott. 1342. május 14.

Az iktató parancsot még egy határbejárás is biztosította, majd egy nádori ítélő levél is erősítette. 1342.jun.. 7—14. 1 ) Visegrád: Drugeth Vellermes nádor ítélő levele szerint Adony és Galgó birtokoknak az egri káptalan teljesítette határjárását helyben hagyván. — azokat Szalóki Disznós Péter fia Barabásnak ítéli.

5

„REKETYAS, tó Adony és Golgova b. határában II. 1342. 35. 36., MELEPIR, tó Adony b. határában II. 1342. 35- MELLABINI, völgy LAPUSREKETYA, folyó Adony b. határában II. 1342. 36. JAKOUEZE, határhely Adony és Golgova határában II.1342.36. BOCHOGO, patak Adony b. határában II. 1342. 35. BYDISTOU, halastó Adony b. határá- ban II. 1342. 35. BYK, erdő Teresztény b. határában BARANYA, tó Adony b. határában II. 1342. 35. /779. Németh Péter: Borsova határvármegye természeti földrajza (49. oldal)/ [...] Charnauoda Ghornouada Z II 30 Adony 1299 fl Zypoa fi Mych [...] Lapusreketya Z II 35 0 Adony 1324 riv Kouachpotoka A II [...] Zaruashomok Szarvashomok Z II 30 Adony 1344 lacus Remetheqorongia collis Tornahomoka [...] lacus Reketyas Z II 35 Adony 1300 pise Thou H VII [...] Jakoueze Jákóvize Z II 36 Adony1299 riv Sumus Pothok Z [...] /780. Németh Péter: Borsova határvármegye természeti földrajza (51. oldal)/ [...] ibus illiceis Z TT 35 Adony 1321 a teulgfa A I [...] metas consignassent Z H 35 Adony 1270 2 m agnas a [...] Tulgeserezuen Tölgyeseresztvény Z 11 36 Adony 1344 siluulam wlgo erezhuen Z [...] Lapusreketya Z H 35 6 Adony 1299 fructices Paznan Bekethya Z [...]

Kezdődik a pereskedés elölről Nagy Lajos király előtt, aki részletesen megismerkedett elődeink ügyeivel. 1342. máj. 14. Visegrád: Vyllermus Druget nádor, a kunok bírája az egri kápt.-nak. Kereztur-i Apoy fia: Ist - ván mr. a nádor emberével a váradi kápt. tanúsága alatt Zalok-i Miklós fia Péter fia: Barnabást megidézte 1341. máj. 24-re a nádor elé, mikor is István mr.

6 nevében Pál fia: István mr. jelent meg a Symig-i konvent ügyvédvalló levelével, s a pert az időpont koraisága miatt júl. 1-jére ,majd a felek kérésére megegyezés céljából okt. 6-ra, innen nov. 18-ra, ismét innen [1342.] febr. 9-re halasztották, ahogy azt a nádor oklevelei tartalmazzák. Akkor István előadta, hogy a Bereg m.-i Odon és Golgowa birtokok az ő elődeié voltak, leszármazás jogán őt illetik, de ezeket most Barnabás elfoglalva tartja, s ennek okát akarja tudni, ami ha jogos, ő azt megerősíti, ellenkező esetben azonban igazságot kér magának. Barnabás azonban István keresetére a válaszadást megtagadta és semmiféle okot nem nevezett meg.A nádor a pert máj. 1-jére halasztotta el azzal, hogy akkor 3 M. bírságot fizessen ki Barnabás. Akkor Pál fia: Domokos jelent meg ura: István mr. nevében a zágrábi kápt. ügyvédvalló levelével és megismételte István mr. keresetét, mire Barnabás azt felelte, hogy Odún és Golgowa birtokokat vásárlás címén és oklevelek erejével birtokolja, és a nádor kérésére bemutatta János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanúegyház premontrei rendi monostora konventjének 1290. évi oklevelét (amit a nádor szó szerint átír), miszerint Guthkeled nb. Apoy fia: Apoy c. és ennek fia: Ekch Golgoua és Odon nevű földjeiket, amiket Sygud-i Farkastól vásároltak az egri kápt. privilégiumával (ezt be is mutatták a konventnek), Zolok-i Miklós fia: Péternek 120 M.-ért 3 évre elzálogosították. A konvent más memoriális oklevelével; a 3 év elteltével Apoy c. és Ekch azt mondták, hogy szegénységük miatt e birtokokat nem tudják kiváltani Péter c.-től, hanem azokat minden haszonvétellel régi határaik alatt ezen összegért Péter c.-nek és örököseinek hagyják birtoklásra, a maguk és örököseik nevében szavatosságot vállalva ez ügyben Péter c. és örökösei felé; mindehhez a konvent előtt Renolth fia: Péter mint szomszédos beleegyezését adta. Barnabás bemutatta továbbá a nádornak [III.] András király 1300-ban kelt, e konventi oklevelet megerősítő privilégiumát (7. Reg. Arp. 4340. szám). Mivel Domokos képviselő a nádor többszöri kérdésére sem tudott felmutatni semmilyen tilalmazó, tudományvevő v. egyéb oklevelet, és a konvent oklevele ellen sem lépett fel, sőt annak tartalmát megerősítette, így a nádor Péter szerémi püspökkel, kápolnaispánnal és királyi titkos kancellárral, Tatamer fehérvári préposttal, királyi alkancellárral, Tamás erdélyi vajdával és Zonok-i c.-szel, Peteuch fia: Miklós királyi ajtónállómr.-rel és az ország számos nemesével, akik a nádorral üléseztek, Odon és Golgoua birtokokat mindezek alapján Barnabásnak és örököseinek ítéli örök birtoklásra. Más jogának sérelme nélkül, Istvánt e birtokok jogtalan recaptivacioja miatt királyi bírságban, resignaciojuk miatt pedig újabb királyi bírságban marasztalja el, s kéri az egri

7 kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságukat, aki előtt Wecherch-i Damian fia: Miklós v Mathius-i Adorján: fia István nádori emberek valamelyike jún. 3-án Odon és Golgoua birtokokat a szomszédok összehívásával járja be régi határaik mentén, ahol szükséges, új határjeleket emelve a régiek mellé, és hagyja Barnabásnak örök birtoklásra, ha nincs ellentmondó. Az esetleges ellentmondókat idézze meg a nádor elé Barnabás ellenében, majd a konvent jún. 10- re tegyen jelentést. D. in Wyssegrad, 14. die oct. fe. S. Georgii mart. predict., a. d. 1342. Á.: a 302. számú oklevélben. K.:Z. 11.31-34. (Á.-ban) R.: Z. VII/1. 91-92; Wertner, Nemzetségek

Alig három hét után… 299. 1342. jún. 7. Az egri kápt. jelenti Wyllermus Druget nádornak, a kunok bírájának, hogy oklevelének megfelelően Adorján fia: István nádori emberrel kiküldték tanúságul karpapjukat: Jánost, akik jún. 3-án a Bereg m.-i Odon és Golgowa birtokokat a szomszédok összehívásával régi határai mentén bejárták. Ahol szükséges volt, új határjeleket emelve a régiek mellé, és a szomszédok birtokaitól elkülönítve minden haszonvétellel Péter fia: Barnabásnak hagyták örök birtoklásra, nem lévén ellentmondó. Hj.: Ticia folyó; berkek; Bydistou halászóhely; Wyd birtok erdeje; wlgo Hatarpatak nevű folyó; Bochogo folyó; 2 tölgyfa; Baranya tó; patak; Melepir tó; Reketyas tó; Lapusreketya folyó; Zaruashomok mező; Tulgeserezuen berek; Jakoueze hely a Chornouada ~ Charnauoda folyó mellett; Barnabás Kerechen nevű birtoka. D. f. VI. prox. p. oct. Corporis Christi, a. eiusdem 1342. Á.: a 302. számú oklevélben. K.: Z. II. 34-36. (Á.-ban.) R.: Z. VII/1.92. Wyllermus Druget nádor, a kunok bírája kinyilvánítja, hogy levelet intézett az egri kápt.-nak (1. 221. szám), s a válasznak megfelelően (1. 229. szám) Odon és Golgoua ~ Golgowa birtokokat Barnabásnak és örököseinek ítéli, más jogának sérelme nélkül. D. in Wyssegrad, in [oct.] quind. fe. Penth. prenotati, a. d. 1342. Á.: a 307. számú oklevele. A NÁDOR: Drugeth Vellermes ítélkezett: haladéktalanul !!! JUN. 7—14. 1) VISEGRÁD: Drugeth Vellermes nádor ítélő levele szerint Adony és Galgó birtokoknak az egri káptalan teljesítette határjárását helybenhagyván. — azokat Szalóki Disznós Péte r fia Barabásnak ítéli. — /itirat. — II. 31. 1374-ben: I. Lajos király meghagyta a leleszi konventnek,hogy Kerecsenyi Barlabás fiát Jánost ADONY és GALGÓN helységek birtokába beiktassa. Királyi emberekkel kijelöltettek: Barlabási Barlabás és Barlabási Mikó fia Lőrincz, Taxy Miklós, Bégányi Csot Jakab s István és Anaresi Jakab fia István. A beiktatásnál azonban Kerecseni Szalóki Domokos nevében annak tiszte Pál ellentmondván,

8 ez a legközelebbi nyolczadra a király elé idéztetett. / Lehoczky Tivadar/ I .Lajos fiú utód nélkül halt meg. Nagyobbik lánya, MÁRIA lett a KIRÁLYNŐ, két alkalommal Anjou) Mária:1382-1385. (Durazzói) II. (Kis) Károly: 1385-1386. Anjou) Mária:1386-1387. Mária királynő a koronát átadta férjének, LUXEMBURGI ZSIGMONDNAK. Zsigmondot 1387-ben királlyá koronázták. A legtovább uralkodó királyunk volt: 1387-től-----1437-ig uralkodott: 50 éven keresztül ! A feszült belpolitikai helyzetben Zsigmond-ellenes felkelést szerveztek. Az ebben résztvevők: többek között: Szalóki (Bereg m.) István és László (Kerecseny, Heteny, Adony és Eszterjén, ZsO, 1951-2004. 2/1. köt. 3820.), A felkelésben Adony urai is részt vettek… A bosszú, nem marad el… 1405. II. 18. Zsigmond király: Parancs a leleszi konventhez, hogy Guti Pálnak és Baltazárnak - az esetleges ellentmondást figyelmen kívül hagyva- ,iktassa be az Egerszalókon, Tiszaszalokon (Hevesújvár vm.), az Eszterjénben, Hetényben, Adonyban és Kerecsenyben (mind Bereg vm.) lévő birtokrészeket. 1408. IX. 27. Zsigmond király: Bizonyságlevél arról, hogy Szalóki István és László hűtlensége miatt az Egerszalókon, Tiszaszalókon (Heves vm.), az Eszterjénben, Hetényben, Adonyban és Kerecsenyben (mind Bereg vm.) lévő birtokrészeket meghagyja Guti Pálnak, Baltazárnak és örököseiknek és elrendeli beiktatásukat az egri káptalan révén. 1408. szept. 27. (V. Kai. Oct.) Zs. ítéletlevele. Gwth-i Pál és testvére : Boldizsár panaszt emeltek előtte, hogy Zalok-i Domokos fiai : István és László, akiknek hűtlenségük miatt elveszített birtokait, úm. a beregmegyei Kerechen, Hethen, Adon, Ezteryen és a hevesmegyei Zalok és Tyzazalok birtokokat szolgálataik jutalmául adományul nyerték tőle, bár magukat, ….beiktattatták, mégis kizárták őket azokból ítélete alapján, …., annak ellenére sújtotta őket, hogy a kérdéses időben in regno Bozne királyi szolgálatban állottak. Mivel az ítéletlevelet személyesen akarta felülvizsgálni, a leleszi konventtel megidéztette az alpereseket 15. napra personalis presentia-ja elé oda, ahol akkor éppen lesz. A konvent az idézést Kerechen birtokon Szt. Gál előtti szerdán (okt. 14.) foganatosította s így a 15. napon (1405. okt. 28.) került sor a tárgyalásra. A felperesek ekkor bemutatták a következő három oklevelet: 1.) 1403. dec. 16. (2848. sz.), 2.) 1405. febr. 18. (3661. sz.), 3.) 1405. ápr. 24. (3820. sz.). Az alperesek viszont bemutatták a leleszi konventhez intézett

9 parancsát, amely szerint a Zalok-iaknak visszaadta birtokrészeiket, egyrészt mert a Gwth-iak egy év leforgása alatt …nem iktattatták be magukat azokba, másrészt mivel a Zalok-iak szerint az egy év eltelte után ők a fej- és jószágvesztés büntetésétől mentesítést nyertek…, végül pedig a konventnek a visszaiktatást bizonyító oklevelét. A felperesek a kegyelemlevélnek eredetiben való bemutatását kívánták,s mert enélkül nem dönthetett, az oklevél felmutatásának napjául Szt. András nyolcadát (dec. 7.) tűzte ki. Innen a tárgyalást a felek megegyezéséből személyes jelenléte előtt Luca-nap 15. napjára (dec. 27.) halasztotta. Az alperesek ekkor bevallották, hogy sem most, sem máskor a kegyelemlevelet nem tudják előterjeszteni s a felperesekkel együtt ítéletet kértek. Az alperesek a vitás birtokokat, ámbár azokba 1406. jan. 28. visszaiktattatták magukat, mivel a felperesek már jóval előbb 1405. ápr. 10. királyi kegyelem alapján, amely az adományozást követő egy év letelte után is engedélyezte az iktatást, statuáltatták magukat, … A birtokokat a felpereseknek ítélve utasította a leleszi konventet, hogy Péter mester váci kanonok, királyi kancelláriai jegyző, a királyi curia-ból kiküldött királyi ember iktassa be őket a Kerechen, Ezteryen, Adon és Hethyen birtokokon levő részekbe s mert közben az alperesek Egerzalok-i és Tyzazalok-i részeiket elzálogosították, meghagyta az egri káptalannak, hogy ezekbe, elvéve a zálogbirtokosoktól, iktassa be a felpereseket, mindazokat pedig, akiknek a birtokok miatt valami keresetük van, utasítsa az alperesek elleni perre. 1413. Júl. 9. (Bude, sab. a. Margarethe) …kegyelmet nem kérő Gwth-i Boldizsárnak a Szatmár megyei Gwth, Kwrthuelies, a Bereg megyei Athya, Hethyen, Kelechen, Adon, Steryen, a puszta Galgo, a Heves megyei Thyzazalok és másik Zalok birtokokon és az ország bármely más megyéjében fekvő birtokrészeit. Megítéltetvén a jog a fentebb említtetett helységekre, valamint Atya,Gut,Kvélyes és Galgóra nézve Guthy Boldizyár részére, ki ellen Szécsi Gál és Vinnai Albert még a beiktatás alkalmával ellentmondottak, de igényüket beigazolni nem tudták. 1420.Jún. 8. (in Vyssegrad, 39. die oct. Georgii) Zs. ítéletlevele. Zeech-i Gál mester, fiai: György, Jakab és Vynna-i Albert perbe hívatták a nádor elé Gwth-i Boldizsárt, mivel ellentmondott, amikor a Szatmár megyei Gwth, Kurthueles, a Bereg megyei Athya, Hethyen, Kelechen, Adon, Ezteryen, Galgo, (Salgo-nak írva) a Heves megyei Tyzazalok és másik Zalok nevű birtokokban levő részeibe be akarták magukat iktattatni. A pert a nádor, mivel hűtlenségi ügyről volt szó, a múlt vízkereszt nyolcadára különös jelenléte elé elhalasztotta.

10

A felperesek birtokjoguk igazolására bemutatták az ő 1412. júl. 9-i oklevelét (ZsO III . 2403) és az ellentmondás megindoklását kérték, mire Gwth-i azt válaszolta, hogy sohasem esett hűtlenségbe, mert soha nem volt Jakch György fiának: Jánosnak familiárisa, nec in eiusdem consortio seu familiaritate a zavaros időkben nem kelt fel, hanem Peren-i Péter volt székely ispánhoz csatlakozva annak familiaritas-ában a királynak minden tehetsége szerint hűséges szolgálatot teljesített, a király tehát birtokait a felpereseknek hamis vádra nem adományozhatta volna el. Vele szemben a felperesek bemutatták Bereg megyének Rozgon-i Simon országbíró pecsétjével megerősített és a hűtlenek nevét tartalmazó 1410. jan. 29-i registrum-át , majd kijelentették, hogy készek magukat Peren-i Péter, Imre és Albeus-i Márton fia: Dávid (magn.) vallomásának alávetve igazolni, hogy Gwth-i a zavaros időkben Jakch György fia: János familiárisa volt, vele együtt hűtlenül felkelt a király ellen, a király hűségén megmaradtak rovására sok kárt és különböző jogtalanságokat követett el. Gwth-i is hajlandó volt - abban a vonatkozásban, hogy a zavaros időkben sohasem volt Jakch György fia: János familiárisa, in eiusdem familiaritate seu consortio a király hűségén lévőknek soha semmi kárt vagy bántalmat nem okozott, hanem állandóan a király hűségén megmaradt Peren-i Péterhez csatlakozva szolgálta a királyt - magát Peren-i Péter, Imre és Albeus-i Dávid vallomásának alávetni. Ezért a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel ítéletet mondva elrendelte, hogy Peren-i Péter, Imre és Albeus-i Dávid Szt. György nyolcadik napján (máj. 1.) a leleszi konvent előtt eskü alatt tegyenek vallomást arról, hogy Gwth-i Boldizsár a zavaros időkben Jakch György fia: János familiárisa volt-e, azzal együtt felkelve micsoda károkat és jogtalanságokat követett el a király hűségén megmaradtak ellen; vagy pedig abban az időben nem Jakch György fia: János, hanem Peren-i Péter familiárisa volt, vele együtt ártatlan a fenti vádban, és minderről a leleszi konventnek, valamint Peren-i Péternek, Imrének és Albeus-i Dávidnak levelét terjeszszék eléje a felek rá nyolcadnapra (máj. 8.) A felek ekkor bemutatták a leleszi konvent 1413. máj. 3-i ,és máj. 27-i, Borbála királyné 1413. ápr. 26-i parancsá ra tett jelentéseit, továbbá Perényi Péter 1413. máj. 1-ji, Jánosdon és Albisi Dávid mester év nélküli, Diószegen, saját pecsétjük alatt kelt, a leleszi konvent jelentésébe zárt, s annak szövegével szó szerint egyező leveleit. 1417. febr. 9. Zs. a leleszi konventhez.: Tartsanak vizsgálatot Bwthka-i János fiai: Péter és Domokos, Paan-i Ferenc leányai: Anna, aki Agard-i György felesége és a hajadon Margit panaszára, amely szerint Athya-i Boldizsár három év előtt homines ac institores et alios, akik de Maramarosio és más helyekről sóval és más teherrel az in fluvio Ticie Vidtheleke birtok felé eső révvámjukon át szoktak jönni és menni - amelynek másik fele István erdélyi

11 püspöknek és testvér ének, Imre fiának: Lászlónak birtokához tartozik - megfenyegette, az Athya és Zalka közötti országutat jobbágyaival és familiárisaival kivágott fatörzsekkel elzáratta, az úton lévő hidakat pedig lerontatta, nekik 200 aranyforint kárt okozva. Idézzék meg Boldizsárt Péter és Domokos ellenében jelenléte elé. Kijelölt királyi emberek: Paulus de Borswa, Sigismundus de Swran, Ladizlaus de Bagy, Dominicus de Lonya, Iohannes de predicta Bagy, Paulus de Haraph.

Zsigmond király: a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Buthka-i János fiai: Péter és Domokos, Pan-i Ferenc leányai: Anna asszony és Margit panaszára, amely szerint Athya-i Boldizsár, Gáspár és testvéreik familiárisaikkal és Athya-i jobbágyaikkal több földjüket, rétjüket, erdejüket, berküket és az ott termett makkot minden tiltakozásuk ellenére használják; a Charnauoda folyón lévő saját és Zalka-i jobbágyaik malmát a malomhelyen lerombolták és tönkretették, a malommal szemben pedig Athya birtok felől malmot építettek, amelyet egyik Adon-i jobbágyuk felgyújtott, és ami miatt az Erne (dictus) Jakab vallomását magában foglaló vizsgálati oklevél alapján őket (Domokost és Pétert) vádolják, holott ők teljesen ártatlanok; ezenkívül Boldizsár Zalka-i jobbágyaiktól familiárisaival és Athya-i jobbágyaival több sertést elvétetett; egyben tiltsák el Gáspárt, Boldizsárt és Athya-i jobbágyaikat a földek, makkos erdők, kaszálók és rétek visszatartásától, a malom építésétől és bármilyen haszonvétel beszedésétől, majd idézzék meg Boldizsárt.

12

1427-ben: Daróczi Mihály királyi ember és a leleszi konvent:Guthy Gáspár fiait: Jánost, Imrét, Mihályt és Pált az adonyi és galgói részbirtokaikba beiktatja. 1428. X. 6. Zsigmond király: Bizonyságlevél arról, hogy Guti Mihály fia Baltazár Tiszaszalok (Tyzazalok) falubirtok (Heves vm.), Adony, Kerecseny, Eszterjén, Galgod, Hetény (mind Bereg vm.) falubirtokokat Országh Jánosnak és Imrének, viszont Országh János Mihály fiainak Lászlónak és Tamásnak adta. „Szarvashomokos nevű helyre, hol Szálka határa kezdődik: innen egy nyíllövetnyire Laposhegy-érnél két halom találtatott, melyek közül az egyik.Ez okmányban a birtokok határait is megemlítik:a TISZAI RÉVTŐL dél felé menve csonkított fák, a Tiszán pedig kelet felől szántóföldek közt RÉVBACH nevű helységből SZÁLKÁRA vezető nagy út, a Kerek rekettye erdő, az Eudun pataka, a Fejérpaló nevű folyó,Simonpataka, ennek mentében pedig tart a határ a Csarna vodáig, innen észak felé menve említtetik egy MALOMHELY, Tölgyes rév nevű ér, mely BACH nevű faluig terjed,hol az atyai határ érintkezik,: itt átmenve Csarodán s nyugatnak tartva, ért a bizottsáyik az Upor László birtokában volt Révbach, s a másik ADONY határát mutatja. BACHRÉV a mai Tiszaszalka és Tiszavid között volt. A Tisza túl odalán pedig RÉVBACH. A névazonosság a tulajdonost jelöli 1428-ban. Guthy Mihály Ország Gáspár fiának Jánosnak, a fentebb említett helységek felét ZSIGMOND KIRÁLY jóváhagyásával akként adta át, hogy magtalan kimúlása esetében a kölcsönös örökösödés fenntartassék. 1436 –ban : Elzálogosítá Kerecsenyi Magyari Zsigmond özvegye Zsófia: Adony, Kerecseny,Eszterjén, Hetyen és Galgó helyiségekbeni hitbéri birtokát 200 arany forintért való visszaválthatási joggal Bornemissza Jánosnak.

(Habsburg) Albert:1438-1439. (Jagelló) I. Ulászló:1440-1444. (Habsburg) V. László:1444-1457. Hunyadi János kormányzó:1446-1453. (Hunyadi) I. Mátyás:1458-1490. Jagelló) II. Ulászló:1490-1516. (Jagelló) II. Lajos: 1516-1526. Szapolyai János: 1526-1540.

13

1473

1475-ben: Beiktatott örökösödési jogcímen Adony, Kerecseny Galgó helységekbe esenyi Csapi János.

1505 –ben: Kerecsenyi Péter Adonyt, melyet még 1473-ban elzálogosított, és más birtokokat átíratja anarcsi Tegzes Sándorra 75 ft tartozás miatt.

1510-ben: II. Lajos király VÁMSZEDÉSRE jogosító adománylevele nemes ATAI MAGDOLNA, BORBÁLA, ZSÓFIA és DOROTTYA részére: ADONY, Kerecseny, Hete, Vámosatya falukban. 1511. január 18. A leleszi konvent bizonyítja, hogy Atya Ferenc özvegye Anna, leányának Borbálának a nevében is, Atya, Adony, Kerecsen, Eszterjén és Hetvén nevü beregmegyei; Körtvélyes szatmármegyei; Aba Kis-Gút, és Nagy-Güt nevü szabolcsmegyei birtokrészeit, amelyek öt hitbér címén illetik, 200 arany forintért Kerecsen Istvának elzálogosította. /Hiteles másolat. 1515. június 27. A leleszi konvent előtt Bolti Csúry Imréné és társai Losonczi Zsigmondot a

14

Kerecsényi Antal és Péter Kerecsény, Hetyén, Adony és Eszterjén bereg vármegyei birtokaiból őket illető leánynegyed kifizetéséről nyugtatják. 1520 . Adomány és örökösödési alapon beiktattatnak Adony,Kerecseny, Vámos- Atya helységekbenlévő részjószágok. a KERECCSENYI RÉV és az ATYAI VÁM birtokába Vámos Atyai István lányai.

HABSBURG-HÁZ HABSBURGOK: I. Ferdinánd:1526-1564. II. Rudolf :1576-1608. II. Mátyás:1608-1619. II. Ferdinánd: 1619-1637. III. Ferdinánd: 1637-1657. IV. Ferdinánd:1647-1654. I. Lipót:1657-1705 1526-ban: Lövei János kérelmére királyi parancs menesztetett a leleszi konventhet a végből, hogy azon okból meri a kérelmező adonyi, kerecsenyi, hetyéni birtokaira vonatkozó irományok a PÓRLÁZADÁS alkalmából elvesztek, ha olyanok az országos levéltárban feltalálhatók lennének, neki kiadattassék. 1530 és 1548 között ADONY község tulajdonosai: Országh Imre, Wythez János,özv.Ethey István. 1548-49-ben: Bydy Mihály, Lossonczy István, Hetey Istvánrendelkeznek birtokkal . 1553. Beiktattatnak Losonczy István temesi gróf leányai Fruzsina és Anna az adonyi birtokba, amely most a lányágra is kiterjesztetett. 1567-ben: Gégényi Márton és RÁKÓCZY FRENCZ említtetnek birtokosul, továbbá azon évi porták összeírása szerint. 1567. Egy teljes körű felmérés az Adonyban élőkről és vagyoni helyzetükről: Bakochyay Ferencnek: 15 porta: egész porta 1/kb. 30-35 hold , fél porta:6.kb 10-15 hold a bírónak: 1 portája Bwdy Farkasnak: 3 zsellér,ebből 1 egész/ ingyen, robotmunkával tartoztak ,egész porta:1. Franciscus Chyapynak: zsellér:2,új ház:1,félporta:1 Michael Bwdy: zsellér:2,egész:1,újház:1,félporta:1 Trombitás János: zsellér,1 porta Gytthy István: zsellér,2 porta

15

Lonay János : zsellér,2 porta 1568.09.29. Szepesi Kamara előterjesztése Bakocsai Ferenc kérelméről, aki az Országh Kristóftól zálogban bírt Kerecsen, Adon, Esztergom, Bereg megyei birtokokra új adományt kért. Kassa. Csatolva Miksa válasza 1568.11.12. (latin fogalmazvány). Fol. 32. Bakolczay Ferenc folyamodványa (orig. latin 1570.Bakoczai Ferenc, Bewdi Farkas, Marthinus Gegeni,Guthi István, Loniai János,Trombitás János,Bewdi Mihály /MUNKACZI URADALOM / 1574.06.18. Ügyleírás: Királyi ígérvény Büdy Mihály és Farkas számára Guti Országh Kristóf bizonyos Bereg megyei jószágairól az uralkodónak átengedett Vári mezővárosért cserébe (20.000 forint értékben, Atya, Kerecsen, Adon, Herchyen falvak, Ezteryen praedium). 1574-ben : az adonyi birtokok tulajdonosa: Lónyai János. 1600-ban : Melit Péter,,Lónyai László,Réthei Péter, Desseffi Ferencz, Apáti Péter, Gégény Péter, Cserneli Pál ,Kubini István. 1619.január 7. ADONY: RÁKÓCZY ZSIGMOND birtokához tartozott. Az URBÁRIUM összeírás alapján ekkor a MAKOVICZA vár és falvai között található TISZAADONY is. Jobbágyainak szolgáltatása: Kántoros pénz, évente kétszer. Száraz kocsmáért. Közös szolgáltatás: túró, sajt, faggyú, méz, viasz, császármadár, borsó, kendermag, ökör, borjú,nyest, evet/ mókus /,gabona, árpa, tyúk, lúd,, tojás. Juh, kecskehuszad, sertéstized, deszkapénz fűrészmalom után vagy rönk szállítás. /Urbária et Conscpriptiones …/Uc 22:21 Ezután LÓRÁNTFFI ZSUZSANNA birtoka lett, a SÁROSPATAKI várhoz tartozva: Kis- Borsovával, Büddel, ADONY néven. 1628-ban rákóczi Rákóczy László és András egyességet kötnek az adonyi, kerecsenyi, atyai, hetyéni és kelecsenyi birtokok iránt. 1648-ban birtokkal rendelkeztek itt: Desseffy Ferencz, Nyakas György, a Bertók család, Váratkai Ferencz, Szomorján Ferencz, Lónyai Zsigmond, Joó, Pető István, Fuló Pál, Pribék Ferencz, Rákóczy László, Barkács István, Guthi István, Csernel György, Fazekas Gáspár, Forgács István, Desseffy László. 1651-ben megjelenik részbirtokosként Fuló János és Fuló Pál, akiknek leszármazottjai nemesként itt éltek a XX. század elejéig. 1652-ben Adonyban nyert Lónyay Zsigmond-- Guthi Miklós végrendelete alapján birtokot. 1656-ban IBRÁNYI FERENC URBÁRIUMÁHOZ tartoztunk. Ő bejárta a birtokát, így járt ADONBAN is. Tekintsük meg Ibrányi Ferenc személyes tapasztalatát Tiszaadony környékéről!

16

Különösen Aranyos érdekes, mert RÉVRŐL és VÁMRÓL ír!!! „Itt Adonban Isten akarajából csak egy emberem van, SZÉKELY MIHÁLY, házastul, telkestül: magtalan, igen szegény, nyomoréik ember. Ennek az Adonnak DEREKAS, HATALMAS MAKKTERMŐ erdeje vagyon, kinek ott az környéken mássa nincsen. Hetyeni erdőkkel mind határos, és ez három falu erdejének nem is volt soha külön határa, hanem egyenlőjüll járták a sertés marhák, tartván két egész mérföldet ezen erdők, hanem most most a Keretseni és Hetyeni possessorok kezdettek ellenzeni, de mivel ez PASCUATIO A MEMORIA IN USU/ EMBEREMLÉKEZET ÓTA HASZNÁLATBAN …/ volt, illy szép hasznot nagy költséggel sem kell elengedni.”

/Ibrányi Ferenc Urbáriuma 1656/

1659-ben birtokot szerez Adonyban Uszkay Zsigmond és neje. Aranyosapáti régi történetét a KÖZÖS RÉV miatt kísérem figyelemmel. 1660. Arannyas: Pusztatelkek, mint fent. – Szántóföldek: „majorkodó szántóföldek bőven vannak”, amikor a földesúr nem használja, kilenced fejében adják ki használatra. – Kaszáló rétek, darabszámban, „sok jó széna terem rajtok”. – Közös liget és jó halászóvíz. – Vám. Révvám, más birtokosokkal közös, pénz-és sójövedelemmel. 1660-ban beiktatták Perényi György leányát és Melith Pétert adonyi részbirtokokba. 1662. Adony: Makkos erdő, halászat közös. Censusba pénzt, tyúkot, káposztát adnak.. (Forgách Miklós volt birtoka, most Kamara Bereg, Ugocsa megye, A közös halászat és erdőhasználat, még megengedett a falu minden lakójának. 1678. Guti György portioja: (Szabolcs m.): Tiszaszalka – Adony – Nagy László portioja: Tisza Adony

17

Forgács Miklós javai: Kelecsen – Ballabas (= Barabás) – Kaszon oppidum – Barkáczo – Som – Hettye – Bodalo – Adony – Attya – Csonka Papp (= Csonakapapi) – Paly – Dobos – Varsány – Tiszaszalka… 1690-ben: ADONY---Gyulai Ferenc birtoka Kopócsy Apáthyval együtt. Halastó hozammal, értékkel. Tiszai komp (Nagy Varsány) jövedelme. 1696-ban királyi adományként birtokot kap: ABSOLON DÁNIEL, az elkobzott Lónyay- birtokból részesült.. Császáraink, királyaink… I. József:1705-1711.

III. Károly:1711-1740. Mária Terézia:1740-1780. 1715-ben a következő családok adóztak ADONYBAN : Orosz Lajos, Dankó Mihály, Kósa József, Zöld András, Dajth József , Bertók István, Isnéky Mihály. 2 db eredeti oldal !!!/ Magyar nyelven Ladislaus Orosz; Nicolaus Dankó; Joannes Kósa; Andreas Zöld; Franciscus DajthJoannesDajth; Stephanus Bertok; Michael Isnéky;/ Latinul

18

Kétnyomásos rendszerben termeltek. Nagy kiterjedésű rét, legelő vette körül a falut. Közös volt még az erdőhasználat, így a makkoltatás is. Száraz malom működött a faluban. Adózók: Bognár György, Sós Mihály, Kozma István, Orosz András, Deák Miklós, Horváth András, Isnyéti Mihály, Kósa János, Gerő Ferenc, Göncz György, özv.Göncz János, özv. Busi Pál.

HOGYAN IS ÉLHETTEK, MIVEL FOGLALKOZHATTAK AZ ADONYI EMBEREK A HABSBURG BIRODALOMBAN ?

II. Katonai felmérés

Mária Terézia és fia II. József uralkodása idején nagy változások mentek végbe a Habsburg császárság és a Magyar Királyság területén.

19

Abból nem igen érzékeltek őseink semmit, hogy nem a rendi gyűlés hozta a törvényeket, hanem császárjaink, királyaink rendeletekkel kormányozták az országot. Mit tudhattak a nagyvilág ügyeiről? A betelepítések, biztosan érintették Bereg vármegyét is. Ide valószínűleg ruszin és román betelepülők érkezhettek. A lakosság száma TISZA-ADONYBAN is nőtt. Mária Terézia „Kettős vámrendelete „Vámosatyánál, Vásárosnaménynál, biztosan érintett bennünket is. A korabeli térképre tekintve, a gabonatermelés továbbra is alacsony színvonalú lehetett. A sarlóval való aratás talán azért is maradt fenn Beregben tovább, mert női munka volt, így a férfiak tovább is vadászhattak vagy pásztorkodhattak, mert a kevés föld megművelése nem volt elég a megélhetéshez a sok víz és erdő között. Itt is meghonosodtak hamar a kapásnövények: kukorica, burgonya, dohány. Valószínű, hogy nagyon kevés termésátlaggal. Ekkor lett a teljes Alföld jellemző fája az AKÁC !!! A lakosság túlnyomó többségét a jobbágyság alkotta. Kezdetben a jobbágytelkek itt is elég nagyok voltak, elérte a 35-40 holdat is. A földesurak, most arra törekedtek, hogy kevesebb legyen a jobbágytelek mérete, s nagyobb legyen a majorsági föld, hiszen azt ingyen, robotmunkával kellett a jobbágyoknak művelniük. Már Adonynál is szűkítették az addig közösen használt erdők, legelők területét. Mária Terézia éppen ezért el kezdte védeni az erdőket is. 200 évben határozta meg egy tölgyfa életét. Kivágni csak ekkor lehetett, s azonnal ültettek helyette másikat. Legjelentősebb intézkedése az: URBÁRIUM, a jobbágyi szolgáltatások rendezése volt. „Egy egész telkes jobbágy robotmunkája nem haladhatta meg az évi 52 nap igás / ekével, szekérrel és ökörrel, lóval /, vagy 104 nap iga nélkül végzett robotot. A földesúr telkenként egy aranyforintot követelhetett, a szántóföld terméséből kilencedet, a baromfiból , tojásból stb. pedig ajándékot. A szolgáltatásokat a telek nagyságának arányában kellett teljesíteni.” Kiemelendő még az OKTATÁSÉRT és az EGÉSZSÉÜGYÉRT tett intézkedései. Fia, II. József tovább vitte anyja reformjait. „Türelmi rendeletében” hozzájárult, hogy protestáns és görögkeleti vallásúak is hivatalt viseljenek, TEMPLOMOKAT ÉPÍTSENEK. S az istentiszteleteket már NEMCSAK magánházakban, hanem TEMPLOMOKBAN is tarthatták. Ekkor engedélyezték, hogy Tiszaadonyban a templom bejárata a Fő utca felől lehessen. Jobbágyrendelete nem tudom, hogyan jutott el őseinkhöz? Megtiltotta még a jobbágy szó használatát is II.József. A jobbágy SZABADON költözhetett, HÁZASODHATOTT, MESTERSÉGET TANULHATOTT. /Balla Árpád 7. o. tk. S utoljára hagytam a legfontosabbat: ez az írás nem készülhetett volna el ilyen

20 formában, ha Mária Terézia 1740-től, de főleg II. József 1780-tól nem készíttet annyi összeírást, felmérést, katonai térképet. TISZAADONY TÖRTÉNETÉT is így ismerhetjük meg jobban. Őseink mindennapjaikat meghatározta a földrajzi környezet. Életüket: TAKÁCS PÉTER és UDVARI ISTVÁN: ERDŐÉLÉSNEK nevezte. Az egyes ember egész életét születésétől haláláig a FA határozta meg. Fából készült BÖLCSŐBEN „ringott ebben az erdőben a csecsemő, s fából, deszkából készült koporsóba záratott az „örökkévalóság” kapujában. De a fától, egész életében nem szabadulhatott. Fa felhasználásával készítette hajlékát, szerszámainak, használati eszközeinek jelentős részét: a fát használta melegedésre, a fagy elleni védekezésre, étele elkészítéséhez, teherszállító eszközei ----szekér, szán, taliga, vízhordó rúd, uszályokon, kompokon. Fát használt, ha folyóra szállt,” szályakon, csónakon, uszályokon, kompon. Fából készítette hidjait, udvarának kerítését, jószágainak aklát, karámját, istállóját, barmának jászlát, jármát. Fával „párolta „pálinkáját, fahordóban tárolta borát, karózta szőlejét, fából égette a szenet mesterei számára, fával tüzelt a mészkő alá, ha mészre volt szüksége, fával égette cserépedényeit, fából faragta őrlő szerkezeteit, malmait, ványolóit, guzsalyát, rokkáját, halászó hálójának feszítőkereteit, emelőrúdját, fémszerszámjainak nyelét, vadejtő csapdájának zömét, tárolóeszközeinek majdnem mindegyikét. Ha leült, ha lefeküdt, ha evett, ha dolgozott bármit tett, mint a levegő és az étek, létfeltételeinek talán harmadik eleme a fa volt.

1798

21

Őseink Tiszaadonyban még foglalkoztak fakereskedéssel„szálak", „szályak", tutajok folyón való leengedésével. Fényes Elektől tudjuk , hogy a megye tiszaháti járásának igen sok faluja (pl. Adony, Vámosatya, Gergelyi, Lónya stb.) is „szálakkal" kereskedik. A fa később jelentkező hiánya segített Adonynak is fellendítenie a fakereskedést.Már nemcsak sót, fémszerszámot, de szállítottak gerendát, zsindelyt, lécet, szerszámfát , minden, az építkezéshez szükséges fafélét. Bereg megyében Vári mezőváros lakói a következőket mondották: "Adony szolgáló „renden" élő lakói haszonvételei között „mind tűzi-, mind épületfa található és elégséges. Különös makkos erdeje nincsen, hanem amikor makk terem, az földesurakéval minden váltó nélkül szabadon makkoltathatnak... A Tisza az helység alatt vagyon, melyen mind fábul, mind pedig kormányossággal és kézi munkával hasznot vehetnek." Nagyon fontos volt kicsi falunkban a : makkoltatás. Százados tölgyek ontották a makktermést. Kedveztek a sertéstenyésztésnek a mocsaras, gyökérrel, gumókkal, vízi állatokkal, csigákkal teli térségek is. A térség mezővárosaiban tartott vásárokon kondaszámra tudták eladni a meghízott sertéseket.

A mellékelt táblázat is mutatja, hogy ADONYNAK már nem volt saját, csak közös erdeje, de volt tűzifája, épületfája. Makkoltatással nevelték állataikat, fakereskedéssel foglalkoztak. 1 malom működött a faluban. Az adonyi térképeken mi is láthatunk LEGELŐKET! Szükség is volt rájuk, hiszen bőven volt szarvasmarha, kecske, juh. Sajnos, gyakran a farkasok is megjelentek, s pusztították az állományt.

22

Pásztorok és gondozók: Hazai történeti forrásaink elég ritkán tesznek említést kecskepásztorokról. Egy Bereg megyei kópócsapáti birtokos kecskése számára a XVIII. század végén Tiszaadonyban, a falu közepén külön házat épített, amit később is csak kecskés háza néven ismertek a falubeliek. A kecskés számadó 1788-tól 1795-ig Bengi Pál volt, 1794-ben bojtár is volt mellette. A számadó évi járandósága 1794-ben a következő volt: 17 Ft, 5 pár bocskor, 6 köböl és 3 véka rozs, 1 köböl búza, 1 köböl főzelék, 3 Márijás sóra, 1 süldő, 3 köböl rozs, 1 köböl őszi vetés helyett, tengeriföld, kenderföld, 3 Ft külön ia&r** szerint, 1 gedó A tejjel ekkor nem számolt, hanem árendálta az uraságtól: 1793-ban 50, 1794-ben 62 Ft-ot fizetett érte. A bojtárja fizetését kezdetben ő vette fel, s ő gondoskodott róla. A bojtár fizetése a következő volt: 2 Ft, egész ruha, 2 véka főzelék, 3 véka búza, 1 malac, 4 pár bocskor, 2 pár fejér ruha vagy helyette 3 Márijás. A következő esztendőben az uraság maga fogadta fel a bojtárt, Szabó Andrást. Ekkor — a száraz konvencióként szolgáló termények mellett — a következő volt a járandósága: 4 Ft, szűr, guba, nadrág, csizma, bocskor, 2 pár fejér ruha vagy helyette 4 Márijás. 1795-ben a tej árendálása megszűnt, a kecskék tejhasznát a birtokos maga vette át. A kecskés fél évre megkapta a konvencióját, s maga gondoskodott kenyérről. A másik fél évben — télen — távolabb, Mezőkaszony környékén legeltetett, s ilyenkor az uraság közvetlenül látta el odaküldött élelemmel. A vasárnapi tej a kecskést illette meg.

1795-től 1803 végéig a számadó kecskés Vas József, bojtárjai előbb Kertész Mihály, majd Demeter László voltak. Fizetésük a következő volt: Kertész Mihályé (1795): 3 Ft, bunda, övedző guba, nadrág, kalapvolt a járandósága: 4 Ft, szűr, guba, nadrág, csizma, bocskor, 2 pár fejér ruha vagy helyette 4 Márijás. 1795-ben a tej árendálása megszűnt, a kecskék tejhasznát a birtokos maga vette át. A főzeléket lencsében, kásában, borsóban, aszalt gyümölcsben kapták. A számadáskor a bőrökkel is elszámoltak. Bár a kecskésé régen külön foglalkozás volt a pásztorok között, s a kecskepásztoroknál is fellelhetők a pásztorhierarchia nyomai, mégis úgy tűnik, hogy a kecskepásztorok nem tartoztak a szó valódi értelmében vett pásztorok közé. /Eördögh Dániel kopócsapáti birtokos gazdasági feljegyzései. Beregi Múzeum adattára és dokumentumtára: D. 69. 142. és T.73.1.1./ A kecsketartásról azért írtam egy kicsit többet, mert ma Tiszaadonynak KECSKESAJTGYÁRTÓ ÜZEME van.

23

UTAK Középkori útvonalainkról a XVIII. század végén, a XIX. század elején készült térképek adnak biztos támpontot. A Tisza jobb oldalán lévő települések a töltés vonalát követve közlekedtek egymás irányában. Az út a rossz terep viszonyok miatt órákat vett igénybe. A közlekedési eszköz az ökör szekér, kevés lovas szekér, batár, bricska. Gyakran ment lóháton, aki tehette. Az általános közlekedés a gyalogos közlekedés volt. Adonyból Hetyen, Kerecseny, Szalka irányába közlekedtek. A Tiszán, már a település kialakulása óta mentek át csónakkal, tutajon. A hivatalos révközlekedés, csak 1843-ban indult meg. A XIX. században, a postakocsi nem jött el Adonyig: vagy Kerecsenybe, vagy Tisza-Szalkára vitték át a küldeményeket.

1782 A XVIII. században annyira járhatatlanok voltak az utak, hogy csak órában lehetett megadni, hogy 1-1 települést, mennyi idő alatt lehetett megközelíteni. ADON Y Col. XXVII . Sect. 9. Adony megközelítése: 1. Hetény /Hetyen/ 2 2/5, Kerecseny /Kerecsen/ 1 3/4 óra. 4. A keletre lévő erdő egészen magas törzsű és sűrű, sok mocsár is szeli át. . A rétek mocsarasak. A Csarondán /Czaronda/ lévő hídon keresztülvezető út, amelyhez a Kerecsenyből /Kerecsen/ jövő is csatlakozik, csak nagyon száraz időben járható. A Tisza olyan, mint Mátyusnál leírták. 180 lépésnél is szélesebb, magas vízállásnál 6-8 öl mély. Partja egészen meredek,a talaj sáros. A legkeskenyebb helyen sem lehet átkelni rajta. Tavasszal, ha a Máramarosi hegyekben erősen esik, elönti az egész vidéket.

24

Ekkor UNG MEGYÉHEZ tartoztunk! Község besorolással, 45 db házzal,45 családdal,236 lakossal, keresztény családok száma: 44. Tiszavid, Tiszaadony, Kerecseny, mindegyik nagy falu, a Tisza partján épültek, gátakkal körülvéve, legelőik, földjük, egyéb haszonvitelük és az árvizek révén egymáshoz hasonlók. Tiszaszalka falu erdeje elpusztult, de a Károlyi grófok Bagiszeg nevű erdeje szépen megmaradt. A Guthy család birtokolja.

MÁRIA TERÉZIA TELJESKÖRŰ FELMÉRÉSE A TISZAADONYBAN ÉLŐK ÚRBÉRI HELYZETÉRŐL 1772-ben

1740 –ben Adonyban a következő TELEK tulajdonosokat írták össze:

„Mária Terézia teljes körű urbárium felmérést hirdetett meg a teljes Magyar Királyság területén. 21 kérdést tettek fel minden településen, amelyre az igazságot kellett válaszolni, s erről az összeíróknak meggyőződni. Nagyon fontos írásos dokumentum az egész Királyság, de valamennyi település számára is. A felmérést aláírásukkal tanúk és a község bírója is ellátta. A bíró: Nagy István A tanúk: Danku István, Rácz Mihály, Kozma János. „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, fiu és Szentlélek, hogy én amely hivatalt magamra fel vállaltam, abba teljesen tehettségem szerént eljárni igyekszem, ugy mint először is az Ekléssia tisztaságára, a Helység boldogulására hites társaimmal felügyelek, a botránkoztatókat hitem és kötelességem szerént megbüntetni törekszem, egy szóval minden e Helyiség elő mentit, boldogulását tárgyazó dolgokba mindenkor elő állok. Isten engem ugy segéljen. „

25

A bíró úrbéri szolgálatra szolgálati ideje alatt nem volt kötelezhető, de a közadókat fizetnie kellett. A bíró hivatali működését a földesúr a jobbágyfelszabadításig ellenőrizte.

A ma élő embereknek, akik szeretik a múltat böngészgetni, nagyon sokat elárul ez a felmérés a településünkről. „Minthogy ezen helységet, különös földesurak bírják, mindegyiknek másképpen adóznak a jobbágyai. … Fuló János úrnak a jobbágyai évente 2 hetet szolgálnak, gyalogszerrel. Balogh János úr részére 2 hónapot ökörrel. Báró Eötvös Miklós részére való 3 máriásokat fizet.

26

Ezen helységnek 2 forduló mezeje vagyon és 4 ökrökön lehet szántani. Kevés kaszálójuk van, középszerű szénát terem, de sarjút nem lehet kaszálni. Várda és Mada 2 mérföldnyire van, Munkács öt, Beregszász 3 mérföldre, ahová tavasszal és ősszel alkalmatlan utakon lehet menni. Szabadon makkoltathatnak. Jó itató vizeik vannak. Almás és szilvás kertek nincsenek, ,káposztát a kertjeikben termesztenek. Főleg tengerit termelnek. Sóraktár 5 mérföldre. Van egy száraz malom. Semmi fabrica közelben nincs. A Tisza a helység alatt van, mind kormányossággal és kézi munkával hasznot hoz. Szenet nem szoktak égetni, mert ehhez kövük nincsen. Jó és elégséges kenderük, áztató vizük van….”

27

II.József:1780-1790. II.Lipót:1790-1792. I.Ferenc:1792-1835.

Ez a térkép a XIX. században a községekhez tartozó határ nagyságát mutatja. A látottak alapján Tiszaadony nagy területtel, határral rendelkezett. A föld minősége viszont inkább az állattartásnak kedveztek. Rendelkezünk a XIX. század közepéről is olyan adatokkal, hogy az itt lakók fával kereskednek (pl. Gergelyi, Tiszaadony és Vámosatya),bár itt főként a helyi erdőkből kitermelt tölgy-szálfákra gondolunk. A „tiszahátinak" nevezett gerendák bizonyára e területekről kerültek a Nyírség belsejébe (pl. Kislétára), hiszen a nyírségi községek lakói előszeretettel használták fel építkezéseikhez a Tisza melletti szegély erdők jó minőségű faanyagát. 1835-ben ----ennyi tölgyes vette körbe még TISZA-ADONYT. Az itt élő emberek évszázados munkája azonban már szembetűnő. A mocsarak lecsapolása nagyrészt megtörtént, nőtt a szántóterület nagysága. Élénk kereskedelmet folytattak távolabbi vidékekkel is, annak ellenére, hogy az útviszonyok nagyon rosszak voltak.

A 19.század első felénél lezárnám Tiszaadony község írásos emlékeinek első részét..

Ahogyan bevezetőmben írtam írásom, összegyűjtött anyagom, csak a múltat nagyon kedvelők számára nyújt tartalmas időtöltést.

Bereg világa különösen érdekes, és tartalmas volt a Honfoglalás időszakától kezdve. A honfoglalás után Árpád vezér magának tartotta meg ezt a terület.

28

Tartalom:

Bevezetés.

Írásos emlékek Tiszaadonyról:

Az Árpádkor

Az Anjou-kor

A Habsburg-ház

Hogyan is élhettek, mivel foglalkozhattak az adonyi emberek a Habsburg Birodalomban?

Mária Terézia teljeskörű felmérése a Tiszaadonyban élők úrbéri helyzetéről 1772-ben. Befejező gondolatok.

Források:

Barabás Samu: A zichi és vásonkeöi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum VII./1.

Kammerer Ernő: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. VII./2

Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monográfiája Szláv eredetű helynevek az un. TISZAHÁTI területen: DR. BIHARI JÓZSEF/

Németh Péter: Borsova határvármegye természeti földrajza Pók Judit: Bereg vármegye katona leírása

/Eördögh Dániel kopócsapáti birtokos gazdasági feljegyzései. Beregi Múzeum adattára és

Takács Péter-Udvari István: Adalékok Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék lakóinak 18. század végi erdőélési szokásaihoz.

Magyar Nemzeti Levéltár Adatbázisa

MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

Arcanum Adatbázis

Beregi Múzeum Vásárosnamény

30